Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások

elérhetőségi vizsgálata

Konzulens Készítette:

Dr. Daragó László Winkler János

Egyetemi Docens Egészségügyi Ügyvitelszervező hallgató

IV. évfolyam

Budapest

2011

2

Tartalom

1.Összefoglaló .............................................................................................................. 5

1. Bevezetés................................................................................................................. 6

1.1 A témaválasztás indoklása ................................................................................. 6

1.2 A dolgozat struktúrájának bemutatása............................................................... 7

2. Magyar egészségügyi weboldalak............................................................................ 8

2.1 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre ....................... 8

2.1.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható

információkkal ...................................................................................................... 9

2.1.3 Az OEP weboldalának hibái, konklúzió .................................................... 11

2.2 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatai és hatásköre 13

2.2.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható

információkkal .................................................................................................... 14

2.2.2 Az országos intézetek weboldalai .............................................................. 15

2.2.3 Példa az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), weboldalának

hibái .................................................................................................................... 16

2.2.4 Az ÁNTSZ weboldalaiból levont konklúzió ............................................. 19

2.3 Kórházak és járó beteg szakellátó intézmények weboldalai, hibáik ................ 19

2.3.1 Kaposi Mór Oktató kórház ....................................................................... 20

2.3.2 Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ ...................................... 22

2.3.3 Dunakeszi Város, Szakorvosi rendelőintézet............................................. 25

2.3.4 A XIII. kerületi önkormányzat rendelő intézete ........................................ 26

2.3.5 Következtetés a kórházi illetve a szakorvosi rendelőintézeti honlapokkal

kapcsolatban........................................................................................................ 27

2.3.6 Értékelő táblázat a vizsgált intézeti honlapokról ....................................... 28

3. Jogi háttér (törvények, rendeletek, jogszabályok).................................................. 29

3.1 Az 1992. évi LXIII. törvény és egészségügyi vonatkozásai ............................ 29

3.2 Az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet .. 31

3.3 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény,

egészségügyi vonatkozásai ..................................................................................... 32

4. Elengedhetetlen Webes szabványok ...................................................................... 33

4.1 A W3C alapelvei .............................................................................................. 33

4.2 Akadálymentesítés ............................................................................................ 34

4.2.1 Akadálymentes weboldal, hátrányos helyzetű felhasználó........................ 35

4.2.2 Akadálymentesítés, kapcsolódó jogszabályok ........................................... 37

3

4.2.3 Akadálymentesítés, következtetés ............................................................. 38

4.3 A Google irányelvei ......................................................................................... 38

5. Webergonómia ....................................................................................................... 41

5.1 Elengedhetetlen webergonómiai alapszabályok ............................................... 41

6. Ingyenes tartalomkezelő rendszerek bevezetése a forráshiánnyal küszködő

egészségügyi szolgáltatók részére. ............................................................................. 43

7. Internet használat ................................................................................................... 45

7.1 Az internet hatása az egészségügyre ................................................................ 47

7.1.2 Magyar vonatkozású kezdeményezés ....................................................... 48

8. Esettanulmány: NHS Direct, NHSChoices ............................................................ 51

8.1 Történet ............................................................................................................ 52

8.1.2 NHS Direct ................................................................................................ 52

8.1.3 NHS Choices.............................................................................................. 53

8.2 Társadalmi hatások ........................................................................................... 56

9. Long Tail hatása az egészségügyre ........................................................................ 56

9.1 Long tail, mint jelenség .................................................................................... 56

9.1.2 Long Tail az egészségügyi információk tükrében ......................................... 57

10. Következtetés ....................................................................................................... 60

11. Összefoglalás........................................................................................................ 61

12. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................. 62

13. Irodalom jegyzék .................................................................................................. 63

ÁBRAJEGYZÉK

1. ÁBRA OEP NYITÓOLDALI KÉP ................................................................................... 10

2. ÁBRA OKI NYITÓOLDAL KÉP .................................................................................... 16

3. ÁBRA OKI IVÓVÍZ MINŐSÉG ..................................................................................... 18

4. ÁBRA KAPOSI MÓR KÓRHÁZ, GOOGLE TALÁLATI EREDMÉNY ................................. 21

5. ÁBRA AEK NYITÓ OLDAL ........................................................................................ 23

6. ÁBRA AEK, RELEVÁNS MENÜPONTOK AZ OLDAL ALJÁN ......................................... 24

7. ÁBRA AEK, ROSSZUL FELTŰNTETETT LINK, ÜRES TARTALOM ................................. 24

8. ÁBRA DUNAKESZI SZAKORVOSI RENDELŐINTÉZET, NYITÓ OLDAL ........................... 25

9. ÁBRA DUNAKESZI SZ. REND. INTÉZET, RENDELÉSI IDŐK .......................................... 26

10. ÁBRA XIII. KERÜLET EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT, NYITÓ OLDAL ......................... 26

11. ÁBRA ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT .................................................................................. 29

12. ÁBRA A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. HONLAPJÁNAK, RÉSZBEN AKADÁLYMENTES

VERZIÓJA ............................................................................................................. 35

4

13. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON ..... 46

14. ÁBRA INTERNET-ELŐFIZETÉSEK SZÁMA HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSOK SZERINT46

15. ÁBRA THOMAS GOETZ, EGY LEHETSÉGES „DÖNTÉSFA” ......................................... 48

16. ÁBRA WEBICINA 2011. JÚLIUSÁBAN A GOOGLE KERESÉSI EREDMÉNY ALAPJÁN ... 50

17. ÁBRA WEBICINA 2011. NOVEMBERÉBEN A GOOGLE KERESÉSI EREDMÉNY ALAPJÁN

............................................................................................................................ 51

18. ÁBRA NHS CHOICES ALCOHOL TRACKER LETÖLTHETŐ ALKALMAZÁS .................. 54

19. ÁBRA NHS CHOICES, TÜNET ÉS BETEGSÉG KERESŐ, TESTTÉRKÉPPEL ..................... 55

20. ÁBRA LONG TAIL A BETEGSÉGEK TÜKRÉBEN ......................................................... 58

5

1.Összefoglaló

Célkitűzés: A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása

kormányzati, és szolgáltatói szinten. Rávilágítás az elégtelenség okaira, a

leggyakrabban elkövetett hibákra. Javaslatétel egy új, központi irányítású

kormányzati egészségügyi portál megvalósítására a lehető leggyorsabb és mindezt

költség hatékony módon.

Indoklás: Jelenleg több országban is létezik sikeresen működő egészségügyi

információs portál. Több kutatás is bizonyította, hogy ezekben az országokban

csökkentek a szükségtelen orvos-beteg találkozások számai, jelentős

költségmegtakarítást elérve ezzel. A dolgozat kísérletet tesz annak bizonyítására,

hogy jelentős életnyereség érhető el egy mindenre kiterjedő egészségügyi portállal.

.

Eszközök, módszerek: A vizsgált egészségügyi portálok elemzését az interneten

megtalálható szabványok alapján vizsgáltuk. A bemutatott szabványok és

iránymutatások nélkül a jelenlegi egészségügyi weboldalak, nem érik el a

létrehozásukkor kitűzött célt. A dolgozat felhívja ezeknek a szabványok

használatának jelentőségére a figyelmet. Iránymutatást kíván adni arra, hogy a

jövőbeni fejlesztések e szabványoknak feleljenek meg.

Eredmények: A bemutatott külföldi kormányzati oldal olyan szolgáltatásokat

tartalmaz, amellyel megvalósítható az ellátás támogatása. Egy hasonló hazai

kormányzati portál nélkül nehezen valósítható meg a kormány új egészségpolitikai

reformjának véghezvitele. Nem csak az indokolatlan betegforgalom csökkentése az

elérendő cél, hanem a portál által megvalósulható elérhető életnyereség is. Jelenleg

nincs olyan magyar kormányzati egészségügyi portál, ami erre képes lenne.

6

1. Bevezetés

1.1 A témaválasztás indoklása

„Néhány (tíz) évvel ezelőtt a Magyar Közlöny, a napi újság és a rádió jelentette a

friss információt. Ma itt van az internet, beírjuk a keresett szót, és kapunk valami

használható információt. Úgy általában…, ha az adott téma fel van töltve… Ahol én

lakom, ott nem nagyon, vagy nem úgy…, nem egy helyen, nem logikusan.

Most mégis kinek kellene ezt megcsinálni? Mondjuk orvoshoz kellene holnap

mennem. De már este 10 van. Hogyan rendel holnap a háziorvosom? Vagy az SZTK-

ban a szemészet. Nem mindegy, mert holnap úgy kellene szervezni a napomat. A

legjobb esetben is csak egy telefonszámot találok, amelyet talán reggel 8-kor

felhívhatok, talán… talán a munkahelyemről, ha a főnököm engedi… - Hát, ez a nap

már ugrott…

Néhány klikkelés, és a logikusan követhető oldalon már meg is találtam, orvosom

holnap délután 4 és 8 között rendel, a szakorvoshoz meg talán időpontot is kérhetek.

Ez ma már működik, meg lehet nézni működés közben.”

2009. február 01. vasárnap, 22:31, weboldal neve: Lécci – a Csepelieknek, szerző

neve: ismeretlen. www.lecci.hu [1]

Látszik, hogy az ismeretlen szerző végső elkeseredettségében 2009. február elsején,

este fél 11 kor úgy döntött, hogy majd ő maga összeszedi és rendszeri a lakóhelyén

megtalálható egészségügyi intézményekhez tartozó információkat.

Jelenleg Magyarországnak nincsen egységes a civilek részére szóló egészségügyi

információs weboldala. Már a kérdés feltevése is jócskán elkésett, hogy szükséges –e

egy ilyen weboldal a XXI. század elején a Facebook és a Google árnyékában, nem

beszélve arról, hogy a jelenlegi trendek elértek oda, hogy ma már egy weboldalnak

ugyan úgy olvashatónak és átláthatónak kell lennie egy asztali gépen, mint egy tablet

pc-n, vagy bármelyik okostelefonon. Az internet térnyerésével megváltoztak a

kommunikációs szokásaink, aminek hatása ma már érezhető az orvos – orvos és a

beteg – orvos közti kommunikációban is. Voltak próbálkozások ilyen jellegű

weboldalak létrehozására, de azok a beleölt rengeteg energia, idő és pénz hatására

sem hozták el a várt eredményt. Miért nem hozták a várt eredményt ezek a

weboldalak? Egyáltalán mi a várt eredmény? Mit szeretnék elérni ezekkel a

weboldalakkal? Megfogalmazta –e már valaki, valakik ezeket az elérendő célokat a

magyar egészségügyi kormányzatban? Mik azok a kardinális hibák, amik miatt pont

7

az a közönség nem használja ezeket a weboldalakat információszerzésre, akiknek

készültek?

A „Mi Egészségügyünket” nekünk kellene irányítani. Egy megfelelően felépített

egészségügyi információs weboldal, ahol is megtalálhatjuk a számunkra releváns

találatot, orvosunk rendelési idejét, milyen problémával és hová forduljunk, képes

lenne az irányított betegellátásra. Segítené az orvos-beteg kommunikációt.

Elmosódott, adott esetekben már el is tűnt a háziorvosok és a járó-beteg -

szakrendelők kapuőr szerepe. A civil lakosság nem tudja, - és honnan is tudhatná, -

hogy adott egészségügyi problémájával az ellátó rendszer melyik szintjén és hová

kell fordulnia. Így érthető, hogy mindenki a legmagasabb szintű ellátás felé tendál,

tehát kórházba megy. Az emberek egymástól érdeklődnek, hogy hová is forduljanak

egészségügyi problémáikkal. Egy új „kapuőr” szerepet is betölthetne egy ilyen

információs weboldal.

Egy a civileknek is érthető betegség- és tünetkereső segítene a korai felismerésben és

a prevencióban. Nem csak a saját, de a közvetlen hozzátartozóink egészségért is

felelősséggel tartozunk, mégsincs ma Magyarországon olyan oldal, ahol összeszedve

és rendszerezve az ellátó rendszerről, orvosoktól a betegségeken át a

gyógyszerleírásoktól a prevenciós és életmód tanácsadásokon keresztül, mindent

megtalálható lenne.

Azt feltételezem, hogy egy mindenre kiterjedő egészségügyi weboldal lényegesen

csökkentené az „indokolatlan” orvos-beteg találkozásokat és a korai felismerésnek

(betegség- és tünetkereső) köszönhetően jelentős életnyereség lenne elérhető. Ezáltal

csökkennének az egészségügyi kiadások és növekedhetne az egészségben eltöltött

életévek száma. Jelenleg az internet adta lehetőséget ki nem használva, annak esélyét

sem adjuk meg az embereknek, és támogatást sem nyújtunk az ellátó rendszerben

dolgozó egészségügyi személyzetnek, hogy legalább tájékozódhassanak,

betegségeikkel, tüneteikkel, egészségügyi problémáikkal kapcsolatban, felelősség

teljesen viselkedhessenek.

1.2 A dolgozat struktúrájának bemutatása

A szakdolgozat első része a Magyarországon meglévő egészségügyi weboldalak

elérhetőségét, felépítését és hiányosságait mutatja be.

8

Kitér központi weboldalak bemutatására, mint az OEP és az ÁNTSZ, mivel ez a két

legjelentősebb szereplő az egészségügyi szektorban. Míg az OEP a finanszírozó,

addig az ÁNTSZ az engedélyező és felügyelő szerepet tölti be. Nem a dolgozat

feladata, hogy elmondja, bemutassa, melyik nagy egészségügyi szereplőnek mit

kellene feltűntetnie a weboldalán, de a józan észt követve kísérletet tesz rá, hogy

bemutassa, hogy mit, hol és kinek, lenne célszerű feltűntetni.

Bemutatja néhány kórház és járóbeteg-szakrendelő weboldalának legnagyobb

hiányosságait. És azt, hogy milyen információk találhatóak meg ezeken a

weboldalakon, hogyan vannak felépítve, mennyire felhasználó-barátok, mennyire

aktuálisak.

Az ördög a részletekben rejtőzik: a dolgozat második része ismerteti azokat a

lényeges szempontokat, amik alapján ma fel kell építeni egy megfelelő információs

weboldalt. Minek, és hogyan kellene szerepelnie egy egészségügyi weboldalon.

Tartalmi kérdések: webergonómia, menüpontok felépítése, a tartalom megjelenítése,

keresőbarát-, valamint akadálymentesített weboldal, h1, h2, h3, Title, Meta

description, Meta keywords, szerepe és használata. Az új eszközök megjelenése,

táblagépek, okostelefonok. Mik a jelenlegi trendek, merre halad az egészségügy az

orvoslás és az internet nyújtotta technológia jelenleg.

A dolgozat harmadik része kifejti azt, mit nyerhet, illetve jelenleg mit veszít ezek

hiányában a jelenlegi egészségügyi kormányzat. Példaként szemlélteti az angol NHS

rendszert és az azzal elért sikereket. Javaslatot tesz egy lehetséges megoldásra.

2. Magyar egészségügyi weboldalak

Ahhoz, hogy egy weboldal struktúráját és tartalmát bírálhassuk, vizsgálnunk kell,

hogy az adott weboldal milyen céllal, milyen okkal készült, kiknek szól, és mit kíván

közzétenni az interneten.

2.1 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre

Jelenleg az OEP [2] a 2011 augusztus 9 - i jelentése szerint 15.215 egészségügyi

szolgáltatóval áll szerződéses jogviszonyban, amelyek a következő tevékenységi

köröket látják el:

9

- Házi orvos, H. o. ügyelet, Védőnői szolg., Fogászat, Gondozó, Betegszállítás,

Mentés, Művese kezelés, Házi szakápolás, Fekvőbeteg-ellátás, Járóbeteg-ellátás,

CT-MRI diagnosztikai szolgáltatás, Patika, GYSE forgalmazó, Gyógyfürdő

Központi hivatalként ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait [3], ennek

keretében:

a. vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről,

gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes

nyilvántartást,

b. gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról, és az

igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről,

Az OEP központi szerve a területi igazgatási szervek vonatkozásában irányítja,

szervezi és ellenőrzi:

a. az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási

költség és a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megállapítását és

folyósítását (kifizetését) és a megtérítési eljárásokkal kapcsolatos

tevékenységet,

b. a TAJ igazolására szolgáló hatósági igazolványok, valamint az egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó igazolványok kiadásának, az

egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító megállapodások

megkötésének rendjét.

2.1.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható

információkkal

A jogszabályban felsorolt számos feladatkörök közül csupán 4 pont az, ami igazából

a lakosságot érinti. Minden egyéb más feladatkör már pusztán szakmai, a lakosságot

nem érintő információ. Az OEP weboldalának felépítésénél egyértelműen látszik az a

szándék, hogy két részre próbálták a weboldalt osztani. Az egyik rész a lakosság

tájékoztatására szól és a lakossági ügyintézéshez nyújtana segítséget, a másik rész

egyértelműen a szakmai támogatásra lett létrehozva. Nem volt konkrét meghatározott

cél, arra vonatkozóan, hogy mit szeretnének a különválasztott funkciókkal elérni,

vagy ha létezett is az, mára már teljesen összemosódtak.

10

Mi, mik azok a lakosságot érintő dolgok amiért ma valaki felkeresheti az OEP

weboldalát?

- Belföldi személyek TAJ kiadása,

- Külföldi személyek TAJ kiadása, és Igazolás csere, EU kártya kiadása

- Gyermekgondozási díj, Táppénz, gyermekápolási táppénz

- Egyedi méltányosság, Egyszeri gyógyszersegély, Közgyógyellátás

- TAJ (kártya kiadás, igénylés), Jogviszony ellenőrzés

- Utazási költségtérítés, Méltányossági kérelmek

- Engedélyezett külföldi gyógykezeléshez támogatás nyújtása

- Gyógyszerkereső

Ezzel szemben, amikor valaki felkeresi a www.oep.hu weboldalt, akkor a következő

menüpontokat találja meg a lakossági kezdőlapon:

1. ábra OEP nyitóoldali kép

Általános információk:

- Közérdekű adatok,

- Szervezeti felépítés,

- Ügyfélszolgálatok

11

Egészségbiztosítási ellátások:

- Ellátások Magyarországon,

- Ellátások az EU-ban,

- EU-n kívüli ellátások,

- Gyógyszerkereső

Üvegzseb:

- Költségvetési adatok

- Szerződések

- Közbeszerzések

- Adatszolgáltatás

Hírek és események:

- Sajtószoba

- Intézményi hírek

- Hirdetmények

- Állás

- Pályázatok

Nyomtatványok

- Mintatár

- Letölthető nyomtatványok

- E-nyomtatványok

Egyéb:

- TAJ - autorizáció

- Kiadványok megrendelése

- Kormányzati portálok

2.1.3 Az OEP weboldalának hibái, konklúzió

Látható a fentebb felsorolt 22 menüpontból, hogy csupán az általunk kiemelt 8 pont

lehet érdekes és hasznos a lakosság számára. A Nyomtatványok alatt található 3

12

menüpont, az Egészségbiztosítási ellátások alatt van 4 menüpont, és az Általános

információk alá helyezett ügyfélszolgálatok menüpont. Minden más menüpontot a

láblécben vagy az Egyéb menüpont alatt kellene elhelyezni, hogy ne tévessze meg a

látogatókat. Az OEP eleget tesz az elektronikus információszabadságról szóló 2005.

évi XC. törvénynek, de mindezt úgy, hogy közben eltereli és megzavarja a látogatót

a weboldalon való böngészés közben. Ezeket a lakosság számára irreleváns

információkat úgy kellene elhelyezni, hogy ne vegyék el a lényeges információktól a

helyet és a figyelmet.

Összességében elmondható, hogy a weboldalon minden információ megtalálható,

abban az esetben, ha a kereső személynek van ideje, türelme és energiája azt

kikeresni és felkutatni az átláthatatlan és semmitmondó menüpontok alatt. A

weboldal utolsó verziójának bevezetése 2005. március 4. 15.00, ennek megfelelően,

minden böngészőben szétesik a design, a hosszabb szövegek kilógnak a weboldalból,

nincsen akadálymentesített verziója. A szakmai és a lakossági tartalom az

átláthatatlan hivatkozások és átirányítások miatt teljesen összemosódik, például a

lakossági oldal alján található rengeteg banner, ahol az OEP által ajánlott kizárólag

orvos-szakmai szoftverek letöltésére hívja fel a figyelmet (Online segédeszköz

rendszer, Szabad ágyszámok nyilvántartó rendszer, ORKA minősített vényfelíró

szoftver, …stb.)

Az OEP weboldalán semmilyen web ergonómiai és egyéb más általános szabványt

nem használnak annak érdekében, hogy egy adott oldal adott tartalma könnyen

átlátható, böngészhető legyen. Minden menüpont alatt gyakorlatilag ömlesztve

találhatja meg a felhasználó a .doc vagy .pdf formátumban a hasznos információt

felsorolás jelleggel, azt is úgy, hogy mindent le kell először töltenie és meg kell

nyitnia a saját gépén a felhasználónak, hogy megtudhassa mit is rejt az számára.

Az OEP portálrendszer kialakítását újra kellene gondolni annak függvényében, hogy

mit szeretnénk a lakosság részre közzétenni, közölni, mindezt úgy, hogy az könnyen

megtalálható, átlátható módon elérhető legyen. Teljesen el kell különíteni a szakmai

tartalmat a lakossági tartalomtól. Be kellene építeni a portálrendszerbe egy olyan

keresőt, ami ABC sorrendben felsorolja a tartalmat.

Fontos kiemelni, hogy nem az OEP feladata a betegség, gyógyszer, tünet, és

szolgáltatók felsorolása, közzététele. Bár van az OEP-nek adatbázisa az egészségügyi

13

szolgáltatókról, de azok kizárólag csak a finanszírozással kapcsolatos adatokat

tartalmazzák, nem tér ki a rendelési időkre és egyéb más a lakosságot közvetlenül

érintő adatokra (rendelési idő, területi ellátási kötelezettség, …stb.).

2.2 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatai és

hatásköre

Az ÁNTSZ-nek, ahogy a nevében is benne van, népegészségügyi feladatokat kell

ellátnia. Gyakorlatilag minden, ami NEM a finanszírozással kapcsolatos, az az

ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. Az ÁNTSZ feladatait [4] tekintve sokkal

szerteágazóbb és összetettebb, mint az OEP. Egyik, ha nem a legfőbb feladata az

egészségügyi ellátás felügyelete. Állami költségvetésből működtetett központi

hivatal. Feladata a népegészségügyi, azaz a közegészségügyi, járványügyi,

egészségfejlesztési és egészségvédelmi tevékenység irányítása és felügyelete,

valamint az egészségügyi ellátás felügyelete. Küldetése a magyar lakosság egészségi

állapotának javítása, és a már elért eredmények megtartása.

Az ÁNTSZ-nek az egyes tevékenységein belül kiemelt feladatai:

- a közegészségügyben és járványügyben: a környezet- és település-, élelmezés-

és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, sugár-egészségügy, kémiai biztonság,

- népegészségügyben: vizsgálja, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság

egészségügyi állapotának alakulását, kialakítja és működteti a fertőző és nem

fertőző környezeti betegségek rendszerét, tudományosan megalapozza az

egészségügyi követelményeket, ösztönzi és szakmailag támogatja a tudatos és

aktív magatartás társadalmi méretű kialakulását.

- az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: egészségvédelem, egészségnevelés és

egészségmegőrzés.

Az ÁNTSZ élén az Országos Tisztifőorvos áll, aki feladatait NEFMI miniszterének

közvetlen irányításával látja el. Az országos tisztiorvos irányítja az ÁNTSZ

működését, meghatározza a központi helyi szervek fő feladatait.

14

Az ÁNTSZ szervezeti struktúrája háromszintű: központi szerve az Országos

Tisztifőorvosi Hivatal (hozzátartoznak a szakmai-módszertani feladatokat ellátó

országos intézetek), a második szinten a regionális, a legalsó szinten a kistérségi

intézetek helyezkednek el.

2.2.1 A lakosságot érintő információk, szemben a weboldalon megtalálható

információkkal

Az ÁNTSZ felügyelete alá jelenleg 6767 háziorvosi rendelő, 174 kórház és több mint

400 járóbeteg-szakellátó intézet tartozik. Ezen felül még felügyeli a

gyógyszertárakat, és egyéb más állami és magán egészségügyi ellátó intézeteket.

Az ÁNTSZ és regionális szervezetei semmilyen szinten nem használják ki az internet

adta lehetőségeket a civilek tájékoztatására, prevencióra, egészségnevelésre. Az

ÁNTSZ weboldalainak felépítésén egyértelműen látszik, hogy semmilyen célt nem

fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy kiknek, melyik célközönségnek milyen

információt szolgáltassanak. Még csak próbálkozást sem lehet találni azzal

kapcsolatban, hogy a szakmai tartalmat elkülönítsék a lakosságnak szóló tartalomtól.

Csak a hatályban lévő jogszabályoknak akartak megfelelni.

Talán a legfontosabb lakossági információk közé tartozik a SÜRGŐSSÉGI, AKUT

ÜGYELETI BEOSZTÁS! Ha mást nem is, de legalább ezt érthetővé és átláthatóvá

kellene tenni a lakosság számára. Ezt a menüpontot a központi weboldal

(www.antsz.hu) bal oldali menüsorának aljába dugták el. Inkább szakmai, sem mint

lakossági tájékoztatásra szól. A Közép-magyarországi Régió akut ügyeleti beosztását

[5], egy 52 oldalas átláthatatlan és értelmezhetetlen, letölthető .pdf formátumban

érhető el. A megnyitás után egyértelműen látszik, hogy az akut ügyeleti rend nem a

lakosság számára készült, mivel azon egy laikus civil felhasználó nem tud

eligazodni.

A Közép-magyarországi Régió, a Közép-dunántúli Régió, a Nyugat-dunántúli Régió,

a Dél-dunántúli Régió, az Észak-magyarországi Régió, az Észak-alföldi Régió és

végül a Dél-alföldi Régió weboldalai mind-mind különböző felépítésűek és stílusúak,

nem beszélve a kistérségi intézetek weboldalairól. Mind struktúrában, mind

felépítésben és mind tartalomban egyaránt, holott az intézetek feladataikat tekintve

teljesen megegyeznek.

15

Az ÁNTSZ weboldalai kifejezetten „idegesítőek”, átláthatatlanok, érthetetlenek.

Semmilyen logikusan felépített struktúrát nem lehet az ÁNTSZ weboldalaiból

kiolvasni. Meggyőződésem, hogy az ÁNTSZ weboldalait csak és kizárólag a szakma

használja, és ők is csak kényszerből.

Olyan központi adatbázis, ahol minden a rendeléseket érintő adat megtalálható

jelenleg csak az ÁNTSZ birtokában van. Még sem működtet az ÁNTSZ olyan

weboldalas felületet, ami elérhető lenne a civilek számára. Jelenleg ez az adatbázis

csak költségtérítés ellenében érhető el a civil lakosság számára. Még az ÁNTSZ-nek

sincsen meg az összes adat egyetlen egy központi helyen, egy szerveren ahol egyből

egy kattintással elérhető lenne. Ezt még az ÁNTSZ –en belül is a központi régiókból

kell lekérniük, tehát azonnal egy kattintásra még az ÁNTSZ-en belül sem elérhető.

[54]

2.2.2 Az országos intézetek weboldalai

Nyolc országos intézeti weboldala van jelenleg az ÁNTSZ-nek (OKI, OSSKI, OKBI,

OEK, OEFI, OÉTI, OALI, OGYEI). Mind a nyolc intézeti weboldal teljesen más

kinézettel (szkin) és struktúrával rendelkezik. Azok a civilek, akik nem ismerik az

ÁNTSZ felépítését, biztosan nem jönnek rá, hogy egy olyan szervezetet találtak, ami

az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. A regionális weboldalak struktúrájában sem

található meg a civilek és a szakmának szóló külön tagozódás. Több olyan weboldal

van köztük, mely több mint 10 éve nem volt frissítve. Általánosságban elmondható

az intézeti oldalakról, hogy rosszul felépítettek, a böngészőben szétesik az oldalak

tartalma. Szinte minden tájékoztató anyag, amiknek a zöme főleg szakmai

tartalommal és nyelvezettel rendelkezik, tehát a civilek, laikusok számára nehezen

értelmezhető, csak letölthető formátumban érhető el. Nagyon sok helyen 2009 –es,

vagy még annál régebbi tanulmányok, adatok, információk tölthetőek le. Elmondható

tehát, hogy ezeket a tartalmakat nem, vagy csak nagyon ritkán, részlegesen frissítik.

Egyik intézeti weboldal sem rendelkezik akadálymentesített felülettel, tehát az a

hátrányos helyzetű felhasználók számára elérhetetlen. Bár az ÁNTSZ nyitó

oldalának van egy kezdetleges akadálymentesített verziója, az is csak részleges, és

ami van azt sem a szabványoknak megfelelően készítették el. Gyakorlatilag szintén

elérhetetlen a hátrányos helyzetűek számára. Gyakori, a rosszul elnevezett

félrevezető linkcím, ami alatt irreleváns találatot kapunk, és az is gyakori, hogy egy

16

bizonyos linkcím alatt semmit sem találunk, vagy csak annyit kiírva, hogy feltöltés

alatt.

2.2.3 Példa az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), weboldalának hibái

Azért az OKI weboldalát [6] emeltük ki a dolgozatban példának, mert ez alatt a

weboldal alatt, egy olyan könnyen kezelhető, ingyenes, open source [7] egy közösség

által állandóan frissülő és ez által folyamatosan megújítható CMS/tartalomkezelő [8]

( Joomla [9] ) szoftver található, ami egy laikus számára is könnyedén megtanulható.

Itt nem lehet arra hivatkozni, hogy aki a weboldalt készítette az már elhagyta az

intézetet és nincsen pénz újra, ezáltal a tartalmat nem tudják naprakésszé és frissé

tenni.

Az intézet nyitó oldalán rögtön egy interaktív térképpel találkozhatnak a

felhasználók, ami mellett a következő opciók közül lehet választani:

2. ábra OKI nyitóoldal kép

- Pollenhelyzet (Aktuális heti pollenhelyzet): sajnos nem az aktuális hetet mutatja,

mert a két héttel előbbi pollenhelyzet jelenik meg a kis pontokra kattintva.

- Ivóvíz (vezetékes ivóvíz minősége a magyarországi településeken): erre a

menüpontra kattintva nem jelenik meg semmi.

17

- Fürdővíz (az aktuális fürdővíz minták minősége): itt felmerülhet a felhasználóban

az a kérdés, hogy mi számít fürdővíznek? A linkre kattintva szintén nem jelenik meg

semmi a térképen, a „figyelmetlen felhasználó” nem biztos, hogy észreveszi, hogy a

térkép felett 6-os betűmérettel megjelenik egy link, amin a természetes fürdővizek

listájának [10] minősítését érheti el kinyomtatható formátumban (Balatoni

fürdőhelyek, Tisza-tavi fürdőhelyek, …stb.). Itt a listában a következő

minősítésekkel találkozhatunk: kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt, fürdési tilalom. Sem a

listából, sem pedig máshol a weboldalon, nem derül ki, hogy mit kockáztat a

lakosság azzal, ha mondjuk, egy olyan strandon fürdenek, ahol a vízminőség tűrhető

vagy kifogásolt, de viszont nem áll fürdési tilalom alatt éppen.

- Levegő minőség (Budapest és vidéki települések aktuális levegőegészségügyi

helyzetének értékkelése): ez a menüpont működik, a térképen megjelenő kis

pontokkal kiválaszthatjuk a minket érdeklő várost.

Az interaktív térképen kívül még egy menüpontot emelnénk ki az intézet

weboldaláról. Ez a „Lakosságnak” nevű menüpont.

Itt 4 opció közül választhatunk:

- Lakossági tájékoztatás: itt újra megtalálhatják azokat a menüpontokat, amiket a

nyitóoldalon. Erre nem feltétlenül kattintanának rá a felhasználók, hiszen már látták

ezeket, de érdekes módon más tartalom van alatta. Az ivóvíz minőségre kattintva

például 5 olyan térképpel (B, F, As, NO3, NO2 tartalom) találkozunk, amikről a

méretük miatt értéket és szöveget nem lehet leolvasni csak a címüket, hogy mit

ábrázol, mindezt 2007-es tartalommal.

18

3. ábra OKI ivóvíz minőség

Kiegészül viszont három új menüponttal, ebből az egyik a Magyarország környezet-

egészségügyi helyzete 2006 -ban és 2009 -ben, tehát aktuálisnak közel sem

mondható. A másik menüpont, aminek határozottan nem itt van a helye az a

„Genetikai diagnosztika”, ami tulajdonképen az intézet egyik szolgáltatása, de

amiből nem derül ki, hogy államilag finanszírozott, vagy fizetős szolgáltatás. Illetve

kiegészül még egy a Hőhullám egészségkárosító hatásai menüponttal, ahol

kinyomtatható és letölthető posztereket illetve dokumentumokat találunk.

„Kiadványaink” menüpont alatt, 3 felsorolás található. Ebből az egyik menüpont

alatt található A SZŰRHETŐ DAGANATOS BETEGSÉGEK

TÉREPIDEMIOLÓGIAI ELEMZÉSE, de tartalom nincsen alatta, és a címéből ítélve

ez sem a lakosság tájékoztatására szól. A másik menüpont alatt halálozási statisztika

szerepel a fontosabb és daganatos betegségekre vetítve, ami szintén nem ide való. A

harmadik menüpontban szakmai tájékoztató anyaggal találkozhatunk a legionárius

betegséggel kapcsolatban, amelyet szintén nem ide kellene elhelyezni.

- Egészség A-Z ig: FELTÖLTÉS ALATT, a kérdés itt talán az, hogy mióta?

- Vörösiszap-katasztrófa: itt megtalálható Devecser aktuális levegő-egészségügyi

helyzete, ami napi szinten frissített információt tartalmaz. Sajnos csak letöltve

nyitható meg.

19

Pozitív példa a weboldalon megtalálható „bread-crumb” [11] használata, amit

viszont rosszul beállítva helytelenül használnak.

2.2.4 Az ÁNTSZ weboldalaiból levont konklúzió

Szeretnénk kiemelni egy mondatot az ÁNTSZ küldetés nyilatkozatából:

„Küldetése a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, a már elért eredmények

megtartása (a közegészségügyben és járványügyben, népegészségügyben, az

egészségfejlesztéssel kapcsolatban) ”

Valamint szeretnénk kiemelni egy részt a 1991. évi XI. törvény az egészségügyi

hatósági és igazgatási tevékenységről:

Népegészségügyi Főosztály

37. §.

2. pont

d) ösztönzi, szakmailag segíti, támogatja az egészség-kommunikációs

tevékenységet: tájékoztatással, felvilágosítással, egészséggel kapcsolatos információk

továbbításával a közösségek és egyének egészségtudatos magatartásának kialakítása

és javítása, továbbá a primer, szekunder és tercier megelőzési feladatok

megvalósítása céljából;

e) segíti az állami, önkormányzati és civil szervezetek által végzett, az

egészséges életmódot támogató, továbbá a kábítószer, az alkoholizmus, a dohányzás

ellenes programok megvalósítását, az AIDS megelőző tevékenység összehangolását.

E feladatokat meglátásom szerint a XXI. században az internetet nem kihasználva,

szinte lehetetlen teljesíteni. Egy olyan kommunikációs forrást hagy kiaknázatlanul

jelenleg az ÁNTSZ, ami ma már szinte meg- és elengedhetetlen.

2.3 Kórházak és járó beteg szakellátó intézmények weboldalai, hibáik

Két „súlyponti” kórház weboldalát emeltük ki, mint követendő, illetve mint

elkerülendő példát. Sajnos még a követendő példa is temérdek hibával van tele, az

20

közel sem nevezhető „etalonnak”. Mind a két kórháznak - súlyponti szerepe miatt -

kiemelt feladatai vannak a hazai egészségügyi ellátásban. A két intézet között a

különbség óriási. Míg a Kaposi Mór kórház [12] gyakorlatilag mindent közzétesz a

weboldalán, addig az ÁEK [13] semmit, csak és kizárólag a jogszabályokban előírt

kötelességeinek tesz eleget.

2.3.1 Kaposi Mór Oktató kórház

Szembetűnő és már zavaró, az az információ dömping, ami megtalálható a kórház

weboldalán. Ettől függetlenül kiemelendő példaként kell megemlíteni a kórház

weboldalát, mivel információt közöl, sőt információt akar közölni a betegek számára,

mégpedig teljeskörűt. Látható az intézmény vezetésének hozzáállása a weboldalon

közétett információk alapján. A kórház - szinte egyedülálló módon a magyar

egészségügyben - kommunikálni akar a betegekkel, segíteni szeretné őket a

tájékozódásban. Minden lényeges menüpontot balra rendezve egy oszlopban

helyeztek el. A lényegi információ, ami valójában elsőként érdekes lehet a betegek

számára az a menüpontok hierarchiájában helytelenül lejjebb sorolódott. Nem

különítették el a két legfontosabb tevékenységi kört, mégpedig a járóbeteg-

szakrendelésekhez tartozó információkat a fekvőbeteg-ellátástól. Ezek egy menüpont

alatt találhatóak meg. Igaz, hogy például egy Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti

osztálynak van járó- és van fekvőbeteg részlege is és ezek szorosan össze is függnek,

de ettől függetlenül mind a járóbeteg-ellátás és mind pedig a fekvőbeteg-ellátást

külön kellene kezelni a felületen. Helytelenül a járóbeteg-szakrendelésekhez tartozó

„Rendelési idők” menüpontot a „Betegtájékoztató” menüpont alá helyezték el, ahol

más nem található meg, csak az, hogy rendelési idő 8:00-17:00 –ig, az már nem,

hogy melyik orvos és hol rendel, mindezt pdf formátumban.

Amikor egy felhasználó böngészik egy weboldalon, a Google motorja figyeli, hogy

melyek a leggyakoribb, legnézettebb aloldalak egy weboldalon belül. Ennek alapján,

amikor egy felhasználó a kórház nevére rákeres a Google -ban nem csak a kórház

nyitó oldalát adja ki találati eredményként, hanem alatta a 6 leggyakoribb kereséséi

eredményt is megjeleníti. Az ábrán jól látható, hogy ebből kettő a rendelési időket

érinti.

21

4. ábra Kaposi Mór Kórház, Google-találati eredmény

A rossz weboldal felépítés miatt a betegek két menüpontot, „Rendelési idők”, és

„Szakrendelések” és alattuk két teljesen különböző pdf formátumban letölthető

táblázatot találnak. Ebből sajnos nem derül ki, hogy melyik mire vonatkozik, hiszen

mind a kettő alatt megtalálható ugyanúgy a Fül-Orr-Gégészet, mint a Bőrgyógyászat

és így tovább. Ez a példa jól szemléltet, egy kifejezetten rossz weboldalstruktúrát.

A járóbeteg-szakrendelésre vonatkozó két letölthető dokumentum egyikéből sem

derül ki, csak hogy előjegyzéssel, vagy előjegyzés nélkül is ellátják –e a betegeket,

illetve, hogy beutaló köteles –e az adott egészségügyi szolgáltatás.

Ugyanúgy helytelenül a „Gyógyító osztályaink” menüpont alatt találhatóak meg, az

egyes orvosszakmai osztályok (Belgyógyászat, Fül-Orr-Gégészeti, …stb.), mind a

fekvőbeteg- mind a járóbeteg-ellátáshoz tartozó információkat, ami igen csak

félrevezető. Az információk lényegi tartalma, nem kiolvasható belőle. Olyan

általános információk találhatóak itt meg, hogy mivel foglakozik az adott osztály,

illetve, hogy a fekvőbetegek ellátása a mátrix osztályunkon történik, ami inkább

rémisztő, sem mint lényegi információ.

Nagyon nagy hiba a weboldal közepét elfoglaló „híreink” nevezetű tartalom.

Ahogyan Kaposváron sem, úgy máshol sem az országban még soha senki nem

fogalmazta meg pontról pontra, hogy egy egészségügyi intézménynek milyen

lényeges információt kellene közölnie a betegek, civilek számára a weboldalán. Ez

nem azt jelenti, hogy minden olyan információt, ami lényegtelen az ellátással

kapcsolatban, nem lehet a weboldalon közzétenni, hiszen ezért van a weboldal. Azt

jelenti, hogy az a nem mindegy, hogy ezek az információkat hová, és hogyan

helyezzék el a szolgáltatók a weboldalon. Képzeljünk bele annak a betegnek a

22

helyzetébe, akinek fájdalmai vannak valamilyen okból kifolyólag. Megérkezik a

weboldalra és a következő hír fogadja a nyitó oldalon:

- 2011.09.13 - Magyar Nőorvos Társaság Dél-nyugat Dunántúli Szekciójának

XIII. Kongresszusa

A hír alatt, a kongresszus rövid összefoglalója, link a teljes cikk elolvasásához. E

mellett a hír mellett látja még a Főigazgatói köszöntőt, Küldetést és Jövőképet,

Stratégiát, Kórháztörténeti áttekintést, Névadónk, Megközelíthetőség menüpontokat

(ez már közelít, itt megtudhatja a beteg, hogy hol van a szolgáltató helyileg),

Szigethy-Gyula Gyógyszertár bemutatkozását, akcióit és szolgáltatásait

menüpontokat. Ezen menüpontok után találja az oldalon lefelé görgetve, az első

olyan információt, ami ténylegesen a beteg tájékoztatásáról, szakellátásról szól.

Azért a Kaposi Mór Oktatókórház weboldalát emelte ki a dolgozat, mivel ez az egyik

legjobb a hazai viszonylatban. A legtöbb információ, ha nehezen is, de megtalálható.

Az adott osztály, szakrendelés telefonszáma, elérhetősége mindenhol elérhető. A

hibák, amiket a korház weboldaláról kiemeltünk, nem egyediek. Ezek

általánosságban elmondhatóak a magyar egészségügyi weboldalakról, legyen az

kórház vagy szakorvosi rendelőintézet. Szintén rendhagyó módon, itt található

kezdetleges „akadálymenetes” verzió is, bár messze nem a szabványoknak

megfelelően felépítve, tehát az csak részlegesen elérhető, de legalább van ilyen

irányú elmozdulás is.

2.3.2 Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ

Az AEK feladatának nagyságát, komplexitását tekintve és azt összehasonlítva a

weboldalukon közölt információval, azt gondolhatnák a betegek, hogy elszeretnének

bújni az interneten. Gyakorlatilag semmi sincs feltöltve az AEK weboldalára. Az

első 22 menüpont a betegek számára szinte teljesen irreleváns. Az oldal aljában van

eldugva az a 3 menüpont, ami ténylegesen érdekes lehet egy beteg számára.

23

5. ábra AEK nyitó oldal

Ezek a következők információk:

Fekvőbeteg-ellátás: Itt a kórház megelégszik azzal, hogy felsorolja milyen

fekvőbeteg osztályok vannak a kórházban. Más információt nem lehet itt

megtalálni a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatban.

Járóbeteg-ellátás: Itt letölthető pdf dokumentumok rengetegével találkozunk,

amiket megnyitva megtalálhatjuk a minket érdeklő rendelés idejét. Viszont a

rendelési időn kívül ezek a pdf dokumentumok semmi mást nem közölnek.

Nem tudjuk meg, hogy az adott rendelés beutaló köteles –e vagy sem, vagy,

hogy csak előjegyzés alapján fogadják a betegeket, avagy nem.

Rehabilitáció: Itt rendhagyó módon, a kórház közli az igénybevétel módját és

mikéntjét, és az igényjogosultak körét. Felsorolja az intézményhez tartozó

rehabilitációs telephelyek nevét és címét, de sem egy telefonos elérhetőséget,

sem egy a külső intézményhez tartozó weboldalcímet vagy egyéb más

információt nem közöl.

24

6. ábra AEK, releváns menüpontok az oldal alján

A kórház weboldalán nagyon gyakran elkövetik azt a hibát, hogy egy a

szövegkörnyezetbe használt szó, hivatkozást [14] takar. Ez viszont csak feketén van

kiemelve, ami megtéveszti a látogatókat, és mivel fekete, azon nem látszódik, hogy

arra kattintva további információ érhető el.

7. ábra AEK, rosszul feltűntetett link, üres tartalom

Egy az itthoni rossz példát követve, az AEK weboldalán is rögtön a kezdőoldalon

általános és a betegek részére semmitmondó kórházi hírek vannak elhelyezve,

elterelve ezzel a látogató figyelmét a lényegi tartalomtól. Itt sem található

akadálymentes verzió a hátrányos helyzetű felhasználók számára. Az egészségügyi

25

ellátórendszer egyik legnagyobb, súlyponti kórházi szerepének méltatlan példáját

tükrözi az ÁEK weboldala.

2.3.3 Dunakeszi Város, Szakorvosi rendelőintézet

A szakrendelő weboldalán [15] egyértelműen látszik, hogy azt még a 2000-es

év előtt készítették el. A böngészőnk segítségével (ctrl + u billentyű kombináció) az

oldal forráskódját [16] megtekintve a következő kiírással találkozhatunk: „Az Ön

által használt böngésző nem ismeri a beágyazott kereteket, vagy jelenleg úgy van

beállítva, hogy ne jelenítse meg azokat.”

8. ábra Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet, nyitó oldal

Az oldal rendkívül elavult és régi, a legalapvetőbb webes szabványoknak sem felel

meg. Kiemelendő viszont az, hogy a szokásos „igazgatói köszöntő” vagy az aktuális

a betegek számára érdektelen „híreink” helyett rögtön két igencsak fontos információ

található meg a nyitó oldalon. Rögtön tájékoztatják a betegeket, hogy mely

rendelések maradnak el a szabadságolások miatt, és melyek a legkorábbi előjegyzési

időpontok azokra a rendelésekre, ahová ez szükséges. A rendelési időket

összekapcsolva az orvosok neveivel folyamatosan frissítve, naprakészen tartják. A

szakrendelések és a rendelési idők, valamint az orvosok nevei egy táblázatban

vannak összesűrítve, nincsen külön aloldala egyik szakterületnek sem, ahol bővebb

információval találkozhatnánk a szakterületet érinthető kérdésekben.

26

9. ábra Dunakeszi Sz. Rend. intézet, rendelési idők

2.3.4 A XIII. kerületi önkormányzat rendelő intézete

A XIII. kerületi önkormányzat [17] fenntartása alatt, több telephelyen történik a

járóbeteg-szakellátás. A tájékoztató weboldal, amit jelenleg az önkormányzat tart

fenn, rendkívül átláthatatlan. A rossz elnevezések miatt gyakran félrevezet. Teljesen

összemosódik a weboldal funkciója a járóbeteg-szakrendeléssel, a háziorvosi

ellátással, és minden egyéb más egészségügyi szolgáltatással, ami a kerületi

önkormányzat fennhatósága alá tartozik. Kifejezetten nehéz navigálni az oldalon.

10. ábra XIII. kerület Egészségügyi Szolgálat, nyitó oldal

Az egyik legrosszabb elnevezés az oldalon például a „Gyermekorvosi ellátás”

menüpont. Félrevezető, mivel a gyermekorvosi ellátás alatt a felhasználó sok

mindenre gondolhat, nem csak a háziorvosára. Ezen menüpont alatt találjuk meg a

Házi-gyermekorvosi ellátást. Itt megtalálhatjuk azt az 5 különböző telephelyhez

tartozó Házi-gyermekorvosi rendelést, ami a kerülethez tartozik. Amennyiben

rákattintunk valamelyik telephelyre, - szintén rosszul - csak a gyermekorvosok neveit

27

találjuk meg, és a rendelőhöz kapcsolódó cím illetve elérhetőségi adatokat. A

felhasználó azt gondolhatná, hogy nincs feltöltve a tartalom. Ellenben ha a

felhasználók a háziorvos nevére kattintanak, akkor megtalálhatják a rendelési időt is.

Az 5 telephelyből az egyik alatt semmilyen információ nem található, sem az

orvosok nevei sem rendelési idő (valószínűleg megszűnhetett). Az Ipoly utcai

rendelésre kattintva 5 gyermekorvos nevével találkozhatunk. Itt egy orvost

kiválasztva és tovább navigálva, meglepő és rendkívül zavaró módon azt látjuk

kiírva, hogy Tátra utcai gyermekorvosi rendelő, ami több mint 8 sarokra van az Ipoly

utcától.

Ilyen és ehhez hasonló navigációs és elírási hibák sokaságát találhatjuk meg a

honlapon. Szintén zavaró, hogy a kerületben több olyan járóbeteg-szakrendelés is

van, ami a kerület mindkét telephelyén megtalálható. Ilyen például a Fül-Orr-

Gégészet, Nőgyógyászat, Szemészet, de egyikből sem derül ki, hogy hová kellene

fordulnia a betegeknek, van –e területi ellátási kötelezettség szerinti megkötés, vagy

a betegek a számukra jobban megközelíthetőt választják.

2.3.5 Következtetés a kórházi illetve a szakorvosi rendelőintézeti honlapokkal

kapcsolatban

A példában kiemelt 4 weboldal és hibáik egyáltalán nem mondhatóak egyedinek.

Több tucat kórházi és szakorvosi rendelőintézeti weboldalt átvizsgálva

általánosságban elmondható az összes weboldalról, hogy azok nem a lakosság

számára, nem felhasználóbarát módon készültek el. Kivétel nélkül, az összes

megvizsgált weboldal inkább a rendeletekben, jogszabályokban leírtaknak akartak

megfelelni, sem mint a betegeket hivatottak tájékoztatni, ezzel megkönnyítve a saját

maguk munkáját is. A legalapvetőbb webes szabványokat sem alkalmazzák ezek a

weboldalak. A legtöbb esetben a józanésznek ellentmondó módon építik fel a

menüstruktúrát. A tartalmat illetően gyakorlatilag minden lényegtelent igen, de főleg

a lényeges tartalmat kihagyva, vagy elnagyolva töltik fel. Nagyon gyakori a

félrevezető, rosszul elnevezett, nem működő linkcím, az olvashatatlan, rosszul

megválasztott betűméret, a feltöltetlen üres oldal, a csak letölthető módon elérhető

információ, a régi elavult több tíz éves, a böngészőkben széteső weboldal. Ezek az

oldalak csak a legminimálisabb információt közlik a betegekkel, általában cím és

telefon elérhetőség van, jó esetben rendelési idő. A fekvőbeteg-ellátásnál ennél

28

rosszabb a helyzet, semmilyen a bentfekvéshez, esetleges műtéthez szükséges

információt nem találhatnak meg a betegek úgy, mint, hogy mit hozzanak, és mit ne

hozzanak magunkkal, mire figyeljenek oda, mikor és hogyan van a látogatási rend és

egyéb más lényeges információk. Gyakori a fekvőbeteg osztályokon alkalmazott

mátrix osztály elnevezés, ami a laikusoknak semmit, csak a matematikusoknak és a

szakmabelieknek mond valamit. A háziorvosi rendelőket az esetek döntő

többségében az önkormányzatok működtetik. Ennek megfelelően a legritkább

esetben találkoztunk a kutatás során ehhez tartozó weboldalakat. Minden lényeges

információ, ami kimerül az orvos nevében és rendelési idejében az önkormányzat

weboldalán találhatunk meg. Gyakori példa a pénteki rendelési időre, hogy annyi van

feltűntetve, hogy változó, jobb esetben páros héten de. páratlan héten du. van a

rendelés. Ezek az estek nagy többségében rosszul vannak frissítve ezért a rendelési

idők is aktualitásukat vesztettek. Nem a kórházak és nem a szakorvosi intézetek

vezetőinek a feladata a megfelelően felépített, szabványok híján elkészített

weboldalak karbantartása ellenőrzése. Ezt kormányzati szinten kellene meghatározni,

szabványosítani, egységesíteni.

2.3.6 Értékelő táblázat a vizsgált intézeti honlapokról

A dolgozat egyik kezdeti célkitűzése volt egy olyan összehasonlítás, melyben a hazai

intézmények weboldalait szerettük volna összehasonlítani egymással. Azonban ez a

szabványok és a változó sokszor céltalannak tűnő tartalmak miatt, nem volt

lehetséges. Szemléltetésként, felsorolunk itt néhány menüpont címet, melyek alatt

megtalálható volt például a járóbeteg-szakrendelés:

Szolgáltatásaink, Betegeinknek, Általános információ, Rendelések, Rendelési

idők, Szakrendelések, Járóbeteg-ellátás, Betegellátás, …stb.

A kezdeti célok között szerepeltek még a legalapvetőbb webes szabványok betartása,

amit már mérni és vizsgálni is tudtunk. Ezen szabványok és jelentőségük fontossága

a dolgozat második felében kerül kifejtésre.

A bemutatott weboldalak értékelést egy nullától ötig terjedő skálán mutatjuk be, ahol

a nulla a szabvány teljes hiányát az ötös pedig a szabvány teljes betartását jelöli. A

táblázat utolsó cellája a weboldalon megtalálható, tartalom minőségét hivatott jelölni.

Inkább szubjektív. Az értékelés folyamán olyan, a betegek számára lényegi

29

információkat vettünk alapul, mint a rendelési idők megléte, a rendelő doktorok

neveinek feltűntetése, és egyéb más elengedhetetlen információk mind a fekvő mind

pedig a járóbeteg-szakrendelésekkel kapcsolatban.

11. ábra Értékelő táblázat

3. Jogi háttér (törvények, rendeletek, jogszabályok)

A jelenleg hatályos jogszabályok, rendeletek nem kötelezik a szolgáltatókat arra,

hogy naprakész pontos és megbízható információt közöljenek magukról az

interneten. Kötelezni kellene a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi

intézményeket, úgy ahogy a 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet [18] kötelezi őket a

várólista adatainak honlapon történő közzétételére, hogy pontos információkat

közöljenek magukról weboldalaikon a civilek számára. Ezek az adatok közérdekből

nyilvános adatok, így rendelkezésére bocsátásuknak jogi akadálya nincs. Külön

passzus foglalkozik a közérdekű adatok nyilvántartásáról, közzétételéről, amik

természetesen az egészségügyi szolgáltatókra is vonatkoznak. Minden egészségügyi

szolgáltató eleget kíván tenni ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek. Sajnos egy

rosszul bevett szokás szerint ezeket a jogszabályokat betartva úgy teszik közzé

weboldalaikon az információikat, hogy az a lényegi tartalmat a háttérbe szorítja.

3.1 Az 1992. évi LXIII. törvény és egészségügyi vonatkozásai

Az első ilyen törvény, aminek hatására minden egészségügyi weboldalon

megtalálhatók a „séma” információk, az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok

védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról [19] szól.

Értelmező rendelkezések

4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban

meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a

Állami webodalak

OEP 0 1 0 0 1 0 3

ÁNTSZ 0 1 0 0 0 0 1

Kórházi weboldalak

Kaposi Mór 0 1 0 0 1 0 4

Aek 0 0 0 0 0 0 1

Sztk Dunakeszi 0 1 0 0 0 0 3

Sztk 13. kerület 0 2 1 3 1 1 2

Bread crumb

használata

Értékelés 0-5 ig terjedő skálán, ahol a 0 = értékelhetettlen és az 5 = kíváló

Tartalom, információ

közlésWCAG 2.0 <title> tag

"leíró"

metatag

url címek helyes

használata

címsor tagek

(h1, H2 …)

30

tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában

rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes

jellegétől;

5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat,

amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

III. fejezet, A közérdekű adatok nyilvánossága

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott

egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó

ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az

állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött

szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy

kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény

pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon

közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a

tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre,

szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő

értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a

gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály

is megállapíthatja.

Ennek a törvénynek a hatására, a legtöbb egészségügyi szolgáltató weboldalán

rögtön a nyitó oldalon, az esetek 99% -ban, a következő menüpontokkal találkozunk

elsőként:

Szervezeti, személyzeti adatok,

Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

Gazdálkodási adatok Stratégia,

Küldetésnyilatkozat

Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatalát törvény szabályozza, kötelezi. Ez

viszont nem jelenti azt, hogy a civileket ez érdekli is. Ha holnap betegségünk,

egészségi problémáink miatt szakorvost, rendelőt, kórházat, ügyeleti ellátást

keresünk biztos, hogy nem a küldetés nyilatkozatot, vagy a szervezeti felépítést

31

szeretnénk megtekinteni. Azt szeretnénk, azt akarjuk tudni, hogy hová, mikor és

milyen feltételekkel fordulhatunk az orvosunkhoz, hogyan juthatunk hozzá az

egészségügyi ellátáshoz.

3.2 Az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM

rendelet

A második ilyen törvény, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük

nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI.

17.) EüM rendelet [20], aminek alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal országos

adatbázist működtet.

Olyan központi adatbázis, ahol minden a rendeléseket érintő adat megtalálható

jelenleg csak az ÁNTSZ birtokában van. Még sem működtet az ÁNTSZ olyan

weboldalas felületet, ami elérhető lenne a civilek számára. Jelenleg ez az adatbázis

civilek számára csak költségtérítés ellenében érhető el. Még magának az ÁNTSZ-nek

sincsen meg az összes adat egyetlen egy központi helyen, ahol egyből elérhető lenne.

rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük

nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szól

2. § (1) A szolgáltatókról … engedélyezett szakmákról … nyilvántartást

kell vezetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti országos adatbázist … az Országos

Tisztifőorvosi Hivatal működteti.

A szolg. székhelyén, elérhetőségén kívül tartalmaznia kell:

ch) a heti rendelési időt … illetve napi bontásban a rendelési idő kezdése

és befejezése időpontjának megjelölésével … és a rendelkezésre állási

időt,

Ez ma Magyarországon az egyetlen olyan adatbázis, ahol minden olyan információ

megtalálható, ami ténylegesen a lényegi információkat tartalmazza, ahhoz hogy

könnyedén megtalálhassák, elérhessék az egészségügyi szolgáltatót a civilek

(rendelési idő, területi ellátási kötelezettség, ügyelet, orvos neve, stb.). Kötelezni

kellene az OTH-t arra, hogy ezt az óriási adathalmazt, a civilek számára is érthető és

átlátható módon közzétegye.

32

3.3 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC.

törvény, egészségügyi vonatkozásai

A harmadik ilyen lényeges törvény, ami a biztosítási ellátásban résztvevő

egészségügyi szolgáltatókat is közvetlenül érint, az az elektronikus információ-

szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény [21]. Kötelezi a szolgáltatókat, hogy

weboldalt üzemeltessenek, és ott közérdekből nyilvános információt közöljenek a

civilek számára. Sajnos itt is az a tendencia mutatkozik meg, hogy ezt is úgy

értelmezi az egészségügyi szakma, hogy csak a 1992. évi LXIII. törvényben szereplő

adatokról közöljenek pontos információt. Márpedig ez a törvény nem tér ki külön az

egészségügyi szolgáltatókra, hogy kötelezze őket minden olyan információ

közzétételére, ami a rendelést, járó és fekvőbeteg ellátást, illetve egyéb más

egészségügyi szolgáltatást közvetlenül érint, ami egy egészségügyi ellátásra szorulót

közvetlenül érdekelhet, érinthet. Egyetlen egy ilyen konkrét rendelet van, és az

sajnos csak a várólisták kötelező közzétételéről szól.

A törvény (3. § , 4. § ) nem csak a közzétételről, hanem annak módjáról, valamint a

tartalmáról is rendelkezik.

Gondoskodni kell arról, hogy a közzéteendő adatok:

1. egyértelműek legyenek

2. melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik

3. a honlap, adatok közzétételére alkalmas kialakításáról

4. folyamatos üzemeltetéséről

5. az adatok frissítéséről

6. listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről

Kötelezni kellene a biztosítási ellátásban résztvevő egészségügyi szolgáltatókat arra,

hogy minden olyan információt tegyenek közzé, ami közvetlenül érinti a

betegellátást. Mindezt úgy, hogy azok messzemenően megfeleljenek a kor technikai

feltételeinek és a legújabb webes szabványoknak, valamint a webergonómia alapvető

szabályainak.

33

Három lényeges törvényt emeletünk ki a dolgozatban, amelyek közvetlenül érintik az

egészségügyi szolgáltatókat. Ezek a törvények egy alapot képeznek, de közel sem

felelnek meg a XXI. század elvárásainak. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy már

1998 –ban, deklarálták Magyarországon azt a törvényt, hogy a fogyatékos

személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a

közérdekű információkhoz. Még sem kötelezi semmi és nem tartatja be, kéri számon

a szolgáltatókon ezt a törvényt egyik állami szerv sem. Az USA, 1988-as

Rehabilitációs törvény „508-as” kiegészítése kimondja, hogy állami megrendeléshez,

tehát közpénzen létrehozott weboldal elkészítésének megrendeléséhez, csak olyan

cég juthat hozzá, aki ennek a törvénynek meg tud felelni, tehát a hátrányos

helyzetűek számára is elérhető weboldalt hozhat csak létre.

4. Elengedhetetlen Webes szabványok

Egy weboldal felépítésénél főként és elsősorban a webhely látogatóinak igényeit

szem előtt tartva kell eljárnunk. Ők a webhely tartalmának elsődleges fogyasztói.

Ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjon felelni egy weboldal a funkciójának,

elengedhetetlen ezen szabványok használata és maradéktalan betartása. A legfőbb

iránymutató jelenleg a világon a W3C [22], melyet a web szülőatyának nevezett Tim

Berners-Lee alapított 1994 ben. A W3C célja, hogy a kidolgozott általános érvényű

szabványok és az iránymutatások révén mindenki maradéktalanul ki tudja használni

az internet nyújtotta lehetőségeket. Ezek mindenki számára és minden platformon

függetlenül a használt hardvertől vagy szoftvertől elérhetőek legyenek.

4.1 A W3C alapelvei

Az internet jelenlegi legnagyobb társadalmi értéke, hogy lehetővé teszi az emberek

számára az elérhető tudást, kommunikációt. Cél természetesen, hogy ezek

maradéktalanul mindenki számára elérhetőek legyenek. Az egyik legfontosabb

megfogalmazása a W3C -nek, hogy mindezt úgy érjék el, hogy független legyen a

következő szempontoktól:

a használt hardvertől

a használt szoftvertől

a hálózati infrastruktúrától

az anyanyelvtől

34

a kultúrától

a földrajzi helyzettől

a fizikai vagy mentális képességektől

Óriási fejlődésen megy át ma is azoknak az eszközöknek a fejlődése, amelyek

segítségével az internetet és az azon megtalálható tartalmat elérhetjük. Ma már szinte

nincs olyan telefon, amivel ne használhatnánk el az internetet. Okostelefonok, PDA-

k, interaktív televíziós rendszerek, hangalapú rendszerek, információs terminálok, sőt

még bizonyos háztartási készülékek is elérik ma már az internetet. Nem mindegy

tehát, hogy hogyan, milyen formában tesszük közzé a közölni kívánt tartalmat.

Ahogyan látható a W3C már 1994-ben felismerte, hogy szabványosítás nélkül az

interneten megtalálható mérhetetlen mennyiségű információ a különböző platformok

miatt nagyon hamar elérhetetlenné válnak. A cél [23], amit megfogalmaz a W3C,

olyan mintha a magyar egészségügyre lenne kitalálva:

„Az internet az együttműködést, a tudás megosztását, és ez által a globális szinten

megvalósuló bizalom kiépülését szolgálja”, amire jelenleg nagyon nagy szüksége

lenne a magyar egészségügyi szektornak. Ma már a bizalom építése az interneten

elkezdődik, ezért megengedhetetlen az, hogy nem megfelelő minőségű és tartalmú,

továbbá átláthatatlan, sőt az esetek döntő többségében használhatatlan weboldalakat

találunk a magyar egészségügyben.

4.2 Akadálymentesítés

Az Egyesült Királyságban már 2004-ben készült olyan felmérés, amit a UK

Disabilities Rights Commission [24] végzett el, egy nonprofit szervezet ami a

fogyatékossággal élők jogait hivatott biztosítani. A tanulmányban [24] az Egyesült

Királyság állami, közszolgálati webhelyeinek hozzáférhetőségét és használhatóságát

vizsgálták, elsőként 100 kormányzati weboldalt teszteltek a fogyatékosok

szemszögéből. Az elvégzett tanulmány kimutatta, hogy a fogyatékossággal élők az

állami fenntartású weboldalak 95%-át nem tudják megfelelően elérni. A fogyatékkal

élőkért szervezet hangsúlyozza, hogy kormányzati segítség bevonására lenne szükség

az internet akadálymentessé tételéhez.

Az akadálymentesítés a magyar viszonylatban egy rosszul bevett szokás szerint

jelenleg azt jelenti, hogy egy webes tartalomnak elkészítik az olyan irányú változatát,

35

ahol fekete alapon óriási sárga betűkkel is elérhető a weboldal tartalma, amivel jó

esetben is csak a gyengénlátóknak nyújthat segítséget, de semmi esetre sem a

hátrányos helyzetű felhasználóknak.

12. ábra A Szerencsejáték Zrt. honlapjának, részben akadálymentes verziója

Ez az akadálymentesítésének egy igen csak leegyszerűsített és butított verziója.

Jelenleg a magyar kormányzati szektorban, nem beszélve az egészségügyi

weboldalakról, nem található egyetlen egy olyan weboldal sem 2011. -ben, ami a

nemzetközi szabványoknak akár csak részlegesen megfelelne.

4.2.1 Akadálymentes weboldal, hátrányos helyzetű felhasználó

Mit jelent az, hogy akadálymentes weboldal? Kiknek, mely társadalmi rétegeknek

van szüksége az akadálymentesített weboldalakra? Ki, vagy mi az, hogy hátrányos

helyzetű?

Egy megfelelően felépített és kialakított akadálymentes honlap úgy van kialakítva,

hogy mindenki gond nélkül tudja azt használni, függetlenül attól, hogy milyen őt

hátráltató fogyatékossága, esetleg betegsége van. Továbbá a honlap

böngészhetőségének függetlennek kell lennie attól is, hogy a felhasználó milyen

szoftvert, milyen eszközt használ, mennyire ért az informatikához és hogy milyen

korú. Weboldal, számítógépes program használata, nem mindig csak a ténylegesen

fogyatékkal élőknek, mint például a vakok és gyengénlátók vagy siket embereknek

okozhat gondot. Sok esetben azoknak is gondot okoz, akik például fáradtak, most

ismerkednek a technológiával, esetleg nem a hagyományos eszközt használja, hanem

egy okostelefont vagy egy táblagépet.

36

Az informatika szemszögéből több a „fogyatékos” személy, mint azt a szó

megszokott értelmében használva gondoljuk. Ezért a megfogalmazás, hogy

fogyatékos nem minden esetben helytálló, így inkább hátrányos helyzetűekként

említi őket a szakirodalom.

Bárki könnyen valamelyik hátrányos helyzetű csoport részévé válhat.

Vizuális csoport:

- vakok, színvakok - színtévesztők, gyengén látók, epilepsziás, a

munkavégzésükhöz elengedhetetlen a monitor használata napi több órában, rossz

kontrasztú elavult képernyőt, monitort használók;

Auditív csoport:

- hangos helyiségben egy légterű irodában dolgozó felhasználók, teljes vagy

részleges hallássérültek,

Mozgási csoport:

- mozgásában korlátozott, Alzheimer-kóros, kézsérültek, vagy csak billentyűt -

vagy csak egeret használó felhasználók, átmenetileg korlátozott felhasználók

például egyéb kézsérülés miatt

Kognitív csoport:

- értelmileg akadályozott, gyerekek, idősek, számítástechnika - informatika terén

tapasztalatlan, járatlan felhasználók

Hardver csoport:

- régi elavult számítógépet használók, új eszközöket használók, régebbi verziójú

vagy nagyon új verziójú böngészőt használók

Könnyen belátható, a közel sem teljes felsorolásból, hogy az emberek egy igen csak

szűk csoportja marad ki a felsorolásból. Az a kis réteg, amelynek nincsen szüksége

valamilyen szinten akadálymentes honlapra: a 15-50 éves korosztály, akik épek és

egészségesek, jó minőségű monitort használnak modern asztali számítógéppel, gyors

internetkapcsolattal rendelkeznek, valamint rendszeresen használják az internetet.

37

Nagyon nagy szükség van az akadálymentesítésre, hogy ne csak egy igen szűk réteg

használhassa ki maradéktalanul az internet adta lehetőségeket.

4.2.2 Akadálymentesítés, kapcsolódó jogszabályok

Több jogszabály is kimondja, hogy amennyiben egy állami szerv vagy szolgáltató -

és Magyarországon ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatók is ebbe a

kategóriába tartoznak - készít egy honlapot, mindenki számára alapvető, hogy

értelemszerűen használhatónak és akadálymentesítettnek kell lennie.

Az 1998. évi XXVI. Esélyegyenlőségi törvény a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségük biztosításáról [25] kimondja, hogy:

Kommunikáció

6 § (1) A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés

lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz,

amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott

szolgáltatásokkal kapcsolatosak. (2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a

fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés

lehetőségét.

7. § (1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások

igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit.

(2) Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a

fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs

esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

Rigai nyilatkozat [26]

A rigai nemzetközi miniszteri konferencián 32 európai vezető foglalt állást a digitális

szakadék csökkentésének szükségessége mellett. Harmadik célként tűzték ki a

konferencián azt, hogy a kormányzati weboldalak W3C által elfogadott teljes

mértékű akadálymentesítésének elérése lehetővé váljon 2010-ig.

ENSZ - Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló Egyezmény [27] és az ahhoz

kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyv

38

2006 december 13 -án az ENSZ közgyűlése egyhangúan fogadta el a

Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ehhez kapcsolódó

Fakultatív Jegyzőkönyvet.

Ez kimondja hogy: „A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet

valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a

részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon

biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a

közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és

kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan

hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való

hozzáférést, mind városi mind vidéki területeken.”

A hazai joggyakorlat a fakultatív [28] szót alkalmazta egyedül ebből a közgyűlés

határozatból, még akkor is, ha erre Magyarországon már 1998 óta törvény

vonatkozik.

4.2.3 Akadálymentesítés, következtetés

Egyértelműen látszik az elfogadott jogszabályokból, mind a hazai mind nemzetközi

szinten, hogy az állami illetve közszolgálati feladatot ellátó szervekre nézve, tehát az

egészségügyi szolgáltatókra nézve is kötelező az akadálymentesítés. A W3C által

létrehozott akadálymentességi szabványoknak való megfelelés az, ami biztosíthatja

ezt a honlapok esetén, és ez az, amire a Rigai nyilatkozat és az Európai Parlamenti

Állásfoglalás is hivatkozik, mint iránymutatás. Ezt a feltételrendszert pedig a W3C

WCAG 2.0 [29] webes szabvány határozza meg. Nem szabad elfelejteni azt a tényt,

hogy nem csak a szó szerinti értelmezésben lehet valaki hátrányos helyzetű.

4.3 A Google irányelvei

Egy nagyon fontos szabály, amit nagyon gyakran helytelenül vagy az esetek döntő

többségében nem használnak a magyarországi egészségügyi, kormányzati portálok,

az az, hogy egy weboldalon a tartalom legyen elsősorban olvasható, csak

másodsorban kinyomtatható, és végül pedig letölthető. Ahhoz, hogy ennek az íratlan

szabálynak meg tudjanak az egészségügyi weboldalak felelni, az alábbi szabályokat

39

kell betartani és alkalmazni. A webes szabványok betartása nem csak azért fontos,

hogy az átlagos felhasználók igényeit kielégítsük, hanem azért is, mert ezeknek a

szabványoknak az alkalmazásával érhetjük el azt, hogy mindenki számára tehát a

fogyatékkal élők számára is elérhető legyen a tartalom. Azért a Google

iránymutatását [30] emeltük ki a dolgozatban, mert jelenleg a legnagyobb és

legelterjedtebb internetes szolgáltató (nem csak kereső) a világon, amit csak úgy

érhetett el, ha minőségi szolgáltatást nyújt a felhasználói számára.

A Google több nagyon lényeges szempontot sorol fel, mint irányelvet, mikor

tartalmat kívánunk közzétenni az interneten. Ebből 4 –et emeltünk ki a dolgozatban:

1. Az oldalfejlécek használatával közöljük az oldal vagy aloldal témáját. A

<title> tag mind a felhasználók, mind pedig a keresőmotorok számára közli

az adott oldal témáját. A <title> tag elemet a HTML dokumentum <head>

részében kell elhelyezni. A webhely minden egyes oldalához egyedi fejlécet

kell készíteni. Például: <title> Fül-Orr-Gégészeti járóbeteg szakrendelés

Dunakeszi, rendelési idő, szakorvosok, általános tudnivalók.</title> Ennek

eredménye képen, amikor a felhasználó rákattint az eredményre, hogy

megnézze a weboldalt, a fejléc megjelenik a böngésző ablak tetején, ez olyan,

mint egy utcanévtábla. A webhely nagyobb mélységében található oldalak

esetén ez a fejléc az adott oldal tartalmára kell, hogy vonatkozzon. A

megfelelő <title> tag pontosan leírja az adott oldal, aloldal tartalmát. A fejléc

tartalomnak, rövidnek és informatívnak kell lennie.

2. A "leíró" metatag használata egy bővebb leírást ad az adott oldal tartalmáról.

Az oldalt leíró metatag tájékoztatást ad a keresőmotoroknak az oldal

tartalmával kapcsolatban. Amíg a fejléc csak néhány szó vagy kifejezés lehet,

a metatag lehet egy-két mondat, vagy egy rövidebb bekezdés is. Ennek

használata azért nagyon fontos, mert nem tudjuk minden esetben, hogy

melyik egészségügyi szolgáltatót keressük konkrétan, ezért a keresők

segítségét kell igénybe vennünk. A keresők ezek alapján segítenek a

felhasználóknak abban, hogy releváns találatot adhassanak. A <title> taghez

hasonlóan a leíró metataget is a HTML dokumentum <head> tagjei között

kell elhelyezni. Szintén minden egyes oldalhoz használni kell. Célja, hogy

gondosan összegezze az oldal tartalmát, és adjon egy olyan leírást, amely

40

megfelelően informatív. Ennek a tartalma csak a keresőoldalak találati

listájában olvasható, viszont tartalmát és funkcióját tekintve rendkívül fontos.

3. Az URL –ek [31] megfelelő használata szintén nagyon fontos szempont egy

weboldal létrehozásakor. A megfelelően jellemző oldal leírások és URL

címek használata a webhely jobb átláthatóságában segít, és ahhoz is

hozzájárul, hogy a keresőmotorok jobban és pontosabban feltérképezhessék

az oldalakat. A látogatókat elrémíti, ha az URL cím hosszú valamint

rejtjelszerű és csak elvétve tartalmaz felismerhető szavakat. Az ilyen URL

címek rendkívül zavaróak és a felhasználónak gyakorlatilag lehetetlen egy

ilyen URL címre visszaemlékeznie. Amennyiben az URL cím a tárgyhoz

tartozó szavakat tartalmazza, akkor az több információt nyújt az oldalról a

felhasználóknak és a keresőmotoroknak egyaránt, ami olyan mint egy

azonosító szám, vagy egy paraméter. Az oldal tartalmát és szerkezetét

tükröző szavakat tartalmazó URL címek barátságosabbak, a látogatók

könnyebben megjegyzik őket.

4. A címsortagek megfelelő használata segít a felhasználónak a tartalomban

való tájékozódásban. A címsortagek - fontos, hogy nem összekeverendő a

<head>HTML, vagy HTTP header - elemekkel, az átlátható oldalszerkezet

létrehozására szolgálnak ez is szintén a felhasználó számára. Hatféle méretű

címsortag van, amiből a <h1> a legmagasabb, és végül pedig a sort a <h6>

zárja, amely a legmélyebb szint. A címsor tagok, ahogy a neve is tükrözi a

bennük lévő szöveget nagyobb méretben félkövér formában jelenítik meg.

Felhívja a felhasználó figyelmét, hogy az adott szöveg fontos, segítenek

megérteni a címsor szövege alatti tartalomtípus mibenlétét. A különféle

címsor méretek a <h1> a legnagyobb és a <h6> a legkisebb, a szöveg

hierarchikus szerkezetének kialakítására szolgálnak, amely azért nagyon

fontos, mert megkönnyíti a felhasználók számára a dokumentumban való

közlekedést. A címsortagek készítéséhez úgy kell hozzáfogni, mintha egy

összefoglalót írnánk. Hasonló képen a nyomtatott újságokban megjelenő

összefoglalókhoz. A tartalom a címsortagek megfelelő használatával lesz

tagolt és átlátható.

41

Ez a lista közel sem teljes, ennek további tartalma akár egy külön szakdolgozat

témája lehetne. A szemléltetés miatt emelte ki a dolgozat ezt az öt nagyon lényeges

irányelvet. Látható, hogy amennyiben semmi mást nem, de legalább a Google

irányelveit betartanák, az egészségügyi szolgáltatók a weboldalaikon, már akkor

óriási javulást lehetne elérni egy egészségügyi weboldal átláthatóságában,

felépítésében, elérhetőségében, hozzásegítve a látogatókat, betegeket ahhoz, hogy

megtalálják számukra a releváns információt a weboldalon.

5. Webergonómia

Az internetezők döntő többsége információszerzésre használja a világhálót. A

szükséges, számukra releváns tartalmakat pedig a lehető legegyszerűbben, minél

rövidebb idő alatt akarják megtalálni, ezt pedig az alkalmazott webergonómia

befolyásolja.

5.1 Elengedhetetlen webergonómiai alapszabályok

Egy egészségügyi tartalmú website tervezésekor, kialakításakor is a leendő

felhasználók, ez esetben tehát a betegek igényeit kell szem előtt tartani. Azok az

információk, amik elsősorban érdekesek lehetnek egy betegnek, mikor felkeresi egy

kórház, egy szakrendelő weboldalát. Minél egyszerűbbé kell tenni a navigálást a

weboldalon belül, mert ez közvetlenül hatással van a felhasználókra.

A honlap legyen átlátható, “Ne törd a fejem!“.[32] Amennyire az emberileg

lehetséges és kivitelezhető, minden weboldalnak magától értetődőnek,

nyilvánvalónak és egyértelműen használhatónak kell lennie. A felhasználónak

minden különösebb fejtörés nélkül meg kell értenie, mi mire jó, mi mire való.

De mi az, ami a felhasználókat felesleges gondolkodásra, fejtörésre kényszeríti? A

menüpontok nem egyértelmű elnevezése, és a linkek felismerhetősége. Az interneten

a „konkurencia” egy pár klikkeléssel elérhető, tehát a legegyszerűbb opció az, ha

elhagyja a weboldalt. Ha a felhasználót „felbosszantjuk” akkor egyszerűen odébbáll.

Az igazán hatékony weboldal egy pillanat alatt megragadja a felhasználó figyelmét,

mert átlátható, egyértelmű.

Az emberek nem olvassák végig az oldalakat, csak nagyjából átfutják a tartalmat.

Miért nem olvasnak alaposabban a felhasználók? Mert rendszerint siet mindenki és

42

tudják, hogy nem kell mindent elolvasni, ezért gyakorlott “átfutók” vagyunk. Milyen

szavakra, kifejezésekre figyel fel akkor az, aki keres valamit egy weboldalon?

Azokra, amik kapcsolódnak az aktuális problémához, megfelelnek a pillanatnyi

érdeklődésnek, ingerszavak, amelyek mélyen bevésődtek a felhasználók elméjébe.

Ezért például mikor egy beteg találkozik egy egészségügyi weboldallal, és keresi a

járóbeteg-szakrendelést, mert ezt vésődött be az elméjébe, érthetően nem találja meg

azt, mert a „szolgáltatásaink” menüpont alá helyezték el. A „szolgáltatásaink”

menüpont alatt a felhasználók, betegek számára gondolatban irreleváns általános

információk szerepelnek, mint a gyógyítás, betegellátás, de ezt tudja, hiszen ezért is

kereste fel a weboldalt, és ezért is keresi a számára releváns szakrendelések,

járóbeteg-szakrendelések menüpontot, mivel ezt szokta meg, ezt társítja hozzá. Nem

gondolják végig a felhasználók, hogyan működik valami, inkább átverekedik

magukat a problémákon. Miért van így? Mert, ha egy eljárás működik, akkor

kitartanak mellette.

Az egyértelmű vizuális hierarchia alkalmazása az egyik, ha nem a legfontosabb

dolog. A logikailag kapcsolatban lévő elemek vizuálisan is kapcsolatban kell, hogy

álljanak egymással, egyes elemek más elemek “ölelésében” helyezkedjenek el, így

világos, mi minek a része. Fontos az oldalak világosan elkülönülő részekre osztása,

legyen világos, mire lehet kattintani. Fontos a “zaj” minimalizálása (vizuális szemét),

a túlzsúfoltság, háttér zaj, ami zavarja az áttekinthetőséget, mind zavarja a

felhasználót a navigálásban.

Ahogyan az átlagos felhasználó használja az internetet:

• Nem tudja, hogy mi az a böngésző!

• Nem tudja, mi az az URL-cím!

• A felhasználók nem olvasnak, csak átfutják a tartalmat!

• A látogatók 43%-a elhagyja a nem megfelelő tartalommal rendelkező

“eredmény” oldalt. A sote.hu oldalain a visszafordulások aránya egy 2010 -es

októberi weboldal statisztika szerint 57,65%, ami azt jelenti, hogy 10-ből 6

látogató egy linkre kattintva nem azt találta, amit keresett, tehát elhagyja az

adott oldalt.

43

• Egy információs portálon senki sem fog keresni a végtelenségig, maximum

15 másodpercet fog rá fordítani, ami maximum 45 – 60 szó. Ennyi idő áll a

weboldaltervezők rendelkezésére, hogy meggyőzzék a felhasználókat, hogy

jó helyen jár, ez az, amit keresett.

• A legtöbb látogatónak a számítógép bekapcsolása is problémát okoz.

• Mindenki, aki átlagos vagy átlag alatti képességekkel rendelkezik,

rendeltetésszerűen kell tudnia használni a weblapunkat. Ez szorosan

kapcsolódik a dolgozat 4. fejezetében kifejtett akadálymentesítéshez.

• Utcatáblák és webmorzsák = fény az éjszakában.

A webes konvenciókat használjuk ki, hiszen „A konvenciók azért konvenciók, mert

jól működnek” (Steve Krug 2000). Világos, egyszerű, ingyenes, emberekkel, átlagos

felhasználókkal végzett használhatósági tesztelés segít abban, hogy elérhessük a

weboldal által kitűzött, elérni kívánt célokat. Alapvető szabály, hogy el kell felejteni

mindent, ami kizárólag arra szolgál, hogy megfeleljen az egészségügyi intézmény

belső szabályzatainak, mindent, ami kizárólag arra jó, hogy a tervező egóját növelje,

mindent, ami az adott oldal célkitűzése szempontjából nem releváns, minden eszközt

vagy technológiát, ami gátolja a látogatót a szabad navigációban, minden interaktív

alkalmazást, ami a felhasználót felesleges gondolkodásra kényszeríti, át kell alakítani

vagy el kell felejteni. A böngészőn [33] kívül más szoftver nem lehet szükséges

ahhoz, hogy a weboldal jól működjön. Az emberek kevesebb, mint 8% tudja csak,

hogy mi az, hogy böngésző.

6. Ingyenes tartalomkezelő rendszerek bevezetése a

forráshiánnyal küszködő egészségügyi szolgáltatók részére.

Tartalom Kezelő Rendszer [34] - TKR, vagy angolul CMS – Content Management

System. Mi az a tartalomkezelő rendszer, és miért használjuk ezeket az egészségügyi

szektorban? A tartalomkezelő rendszer (TKR vagy angol rövidítéssel CMS) egy

olyan kifejezés azokra a szoftverekre, amelyeket több személy együttműködésével

készülő munkák koordinálására dolgoztak ki. A tartalomkezelő rendszerek

legfontosabb funkciói:

44

biztosítsák, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni

és ezeket egymással megosztani,

a hozzáférés szerep szerinti szabályozása: a felhasználó szerepe határozza

meg, hogy mely adatokat láthatja vagy módosíthatja,

könnyű adattárolási és adatelérési lehetőségek biztosítása,

csökkentsék a redundáns adatbevitelt,

megkönnyítsék a kimutatások összeállítását,

segítsenek a felhasználók közti kommunikációban.

A kezelt adatok jellege attól függ, hogy a tartalomkezelő rendszert mely alkalmazási

területre dolgozták ki. Gyakran alkalmaznak TKR -t dokumentációk készítésére,

tárolására, lektorálására, kiadására, vagy különféle elektronikus anyagok (fényképek,

filmek, irat másolatok) tárolására, rendszerezésére, támogatva ezek későbbi,

relevancia szerinti megtalálását.

A webtartalom-kezelő rendszerek arra hivatottak, hogy leegyszerűsítsék a weblapok

készítését, többek közt azáltal, hogy segítségükkel a szerzők akár sajátos technikai

ismeretek nélkül (HTML nyelv, weboldal feltöltési eljárások) is készíthetnek

weboldalt. Ezekből több nyílt forrású (open source) rendszer létezik, amik

bemutatására több honlap is rendelkezésre áll.

Jelenleg a legelterjedtebb tartalomkezelő rendszer a világon a WordPress [35].

WordPress weboldalak előnyei:

Ingyenes, és nincs karbantartási költsége!

Magyar nyelvű!

A tartalomkezelő rendszerek közül ennek van a legnagyobb fejlesztői bázisa,

és a növekedését tekintve a legnagyobb potenciálja.

Közel 13 000 bővítmény közül tudunk választani, így gyakorlatilag

bármilyen funkciót, meg lehet valósítani egy WordPress alapú rendszerrel.

Legyen az időpont foglaló motor, vagy akár egy folyamatosan és könnyedén

frissíthető várólista.

Több ezer ingyenes és tetszetős kinézet közül lehet megjelenést választani.

Keresőbarát felépítésének – illetve az ezt elősegítő bővítményeknek

köszönhetően – könnyebben lehet előre jutni a Google-ben, mint a többi

45

CMS rendszerrel. Ez nem szempont egy egészségügyi intézménynek, de nem

is hátrány, ha a betegek könnyedén megtalálják a keresett intézményi

weboldalt.

Egyszerű, és programozói tudás nélkül is könnyen kezelhető az

adminisztrációs grafikus felülete, így nem kell napokat vagy heteket várni a

programozóra, vagy a weboldalt fejlesztő kollégára, hogy egy apróságot

módosítson. Egy 15-30 perces oktatással bárki megtanítható a legalapvetőbb

használatára.

Ezen kívül még legalább 50 féle ingyenes, nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer

érhető el a világhálón. Mindegyik rendszernek van előnye és hátránya egyaránt.

Viszont ha figyelembe vesszük a fent felsorolt előnyöket, akkor egyértelműen a fent

említett rendszer az ideális az egészségügyi szektornak. Több mint 64 millió olyan

weboldal van ma a világon, amelyet WordPress motor hajt.

7. Internet használat

Jelenleg az internet [36] olyan ütemben növekszik, hogy minden erre vonatkozó

számadat és statisztika pár hónap alatt elavul. Az internetre kapcsolt számítógépek,

új felhasználók száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Az

internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, ezért a felhasználó bátran

választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, internetezéshez, az adatokat a

hálózaton keresztül egységesen kell, hogy tudja kezelni. Egykor ez az online hálózat

kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Mára

már gyakorlatilag végbement az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismerte

fel, hogy e nélkül nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka

azonban, ami az egészségügyi szektort is érinti és átformálja az jelenleg az, hogy az

egyirányú, üzenetszórásos médiumokkal ellentétben a felhasználó nem csak passzív

befogadó, mint ahogyan a közelmúltban volt, hanem maga is információforrás, aki

maga választhatja meg, hogy milyen információra kíváncsi, vagy milyen más

információforrásokat követ. Az internetes publikálás költsége mára már elenyésző,

ez számos olyan szolgáltatást lehetővé tesz, ami nem üzleti alapon működik.

Magyarországon az 1990-es években jelent meg az internet, aminek egyre nagyobb

elterjedése révén 2010-ben már a 16–74 év közötti lakosság 62%-a használta [37].

46

13. ábra Internet-előfizetések számának változása Magyarországon

Látható a 13. ábrán, hogy 2007 I negyed évében még csak alig másfél millió

előfizetés volt, addig 2011 II. negyedévére ez a szám majdnem

megháromszorozódott, és valószínűleg 2011 év végére eléri a 4 milliót az

előfizetések száma. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a trendet sem, hogy a

jelenlegi 3,6 millió előfizetésből mára, több mint 1,5 millió a mobilinternet

előfizetések száma, köszönhetően az új internetes eszközök megjelenésének, mint az

okostelefonok és a tablet PC-k.

14. ábra Internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint

Az 1990-es évek elején a kiforratlan technológiáknak, és a lassú, keskenysávú

internet kapcsolatnak köszönhetően, csak egy szűk réteg használta az internetet. A

2000-es évek elején az új technológiáknak köszönhetően átalakult az internetes

társadalom. Eddig csak a cégek, és a szolgáltatók egy szűk csoportja volt jelen az

interneten, tehát a társadalomnak igen csak szűk rétege tudott bekapcsolódni a

kommunikációba. A tartalmak csak olvashatóak voltak, interaktív beavatkozásra nem

volt mód és lehetőség. A WEB2 technológia térnyerésével, a Wikipedia és az egyéb

tematikus keresők elterjedésével óriási, információ-dömping zúdult a felhasználókra.

47

Az új technológiáknak köszönhetően a felhasználók egyszerűen és könnyedén

hozhattak létre weboldalakt, blog oldalakat, megjelentek a közösségi alkalmazások

és oldalak, mint az Iwiw, Facebook, Twitter ahol már a laikusok is véleményt

nyilváníthattak, hozzászólhattak a tartalomhoz, szolgáltatásokhoz.

7.1 Az internet hatása az egészségügyre

Hatalmas változást eredményezett az egészségügyben az internet használata,

megjelenése. Az eddig csak könyvtárakban elérhető bonyolult és speciális orvos

szakmai tartalom már elérhető az interneten is. Az internetet aktívan használók

között megjelentek az e-páciensek, akik ma már felkészülten érkeznek meg az

orvosukhoz. A nyugati országokban az emberek több mint 90%-a keresett már rá

tünetre, betegségre az interneten [55]. Létrejöttek önszerveződő betegség csoportok,

ahol a betegek megoszthatják tapasztalataikat egymással, tanácsot kérhetnek a

hasonló betegségben szenvedő sorstársaikkal. A jelenlegi és a következő, még

felnövekvőben lévő orvostársadalomnak fel kell készülnie az e-páciensek speciális

kérdéseire.

Ez a hatalmas információ-dömping jelenleg még zömmel rendezetlen formában van

jelen a világhálón. Az egészségügyi, világhálónak, amelyet elterjedése révén most

már a betegek kiemelt ügynek is tekintenek, átláthatónak kell lennie. Egy páciens,

diagnózisának felállításától kezdve minden lépést tisztán akar látni. Tudni akarja,

miért választ neki az orvos egy bizonyos terápiát, és miért nem egy másikat. Adatai

alapján megfelelő mennyiségű információval kell rendelkeznie választási

lehetőségeiről, hogy orvosa maximális támogatásával együtt hozhassanak felelős

döntéseket a kezelést illetően, vagy akár választhasson kórházat betegsége

gyógyításában mért mutató alapján. Thomas Goetz a Wired [38] magazin egyik

szerkesztője által felvázolt úgynevezett „döntésfák” nélkül az egészségügy reformja

nem mehet végbe, mivel ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy a robbanásszerűen

növekvő adathalmazt rendszerezzék, valamint hozzáférhetővé tegyék a betegek

számára.

48

15. ábra Thomas Goetz, egy lehetséges „döntésfa”

Jelenleg, még hazai és nemzetközi viszonylatban is, ettől a világtól nagyon távol

állunk. Egészen addig, amíg egy vérképet nem tudnak maguk a páciensek

kielemezni, anélkül, hogy tisztába lennének a szakzsargonnal. Ha meg is értjük a

vérképen lévő adatokat, miképpen vonhatunk le következtetéseket laikusként? A

Dartmouth Orvosi Egyetem [39] kutatói kidolgoztak egy olyan módszert, hogy a

vérteszt eredményeit bárki elemezhesse. Nem elégedtek meg ezzel, hanem minden

eredmény mellé rögtön csatolják azt is, hogy a betegnek min kell változtatnia, ha el

akarja kerülni a kiugró értékeket.

7.1.2 Magyar vonatkozású kezdeményezés

Dr. Meskó Bertalan (2011) [50] világutazóként tart előadást arról, hogyan

használható a világháló és a közösségi média az orvoslásban. 2010 –ben közel hetven

előadást tartott, negyedét külföldön – többek között New Yorkban, a Yale

Egyetemen, Genfben, a WHO központjában, Kanadában és Olaszországban. Orvosi

49

blogot ír angolul és magyarul, valamint nemzetközileg is népszerű weboldalt szervez

(www.webicina.com), ahol a betegségekről és a lehetséges terápiákról írnak

közérthetően. A MedIQ [40] oldal szerkesztése nemzetközi team munkája, egy-egy

problémaleírást önkéntes szakemberek fordítanak, így szinte mindenki a saját

nyelvén olvashat fontos információkat, betegek és orvosok találhatnak egymásra,

konzultálhatnak, ötleteket adhatnak egymásnak. A Scienceroll [41] című blogja

különdíjas lett a Medgadget Weblog Awards-on [42], az orvosi blogok

világversenyén a „legjobb új blog” kategóriában.

Dr. Meskó Bertalan (2011) fontosnak tartja, hogy a beteg és az orvos között ne alá-

fölérendelt viszony legyen, hanem egyenlő partnereként a páciens pontos

információkhoz juthasson a betegségével kapcsolatban, mert ez is elősegíti a sikeres

kezelését. Nem csak így gondolja, de észrevette azt az elkerülhetetlen trendet is,

hogy ma már a betegek utánanéznek az interneten az őket közvetlenül érintő

betegségek és lehetséges gyógymódok után, ezzel kialakítva, szinte kikényszerítve

egy új, orvos-beteg kommunikációt létrehozva.

Nem csak az orvos - beteg, de az orvos - orvos kommunikáció is hatalmas változáson

megy keresztül a világhálón és az új alkalmazásoknak köszönhetően. Egy a Hvg

Extra [55] elnevezésű újságban megjelent cikkében ezt írja:

„Eddig a kollegák segítségét kértük egy bonyolultabb esetnél, ám a crowdscourcing

elterjedésével bárhonnan szakmai segítséget kaphatunk pillanatok alatt” (Dr. Meskó

2011) Orvostanhallgató korában az internetet használva már több ezer orvos követője

volt Twitteren. Rezidens korában találkozott a klinikán egy ritka esettel, ahol

semmilyen teszt elvégzése nem vezetett eredményre. A páciens már 6. alkalommal

volt kórházba e betegség miatt. Feltette a kérdést Twitteren a kollegáknak,

követőinek, hogy mit gondolnak az esetről, és pár nap alatt több száz lehetséges

választ kapott, a világ minden tájáról. „Orvos, medikus, nővér, könyvtáros, beteg,

riporter együtt keresték a helyes választ.” (Dr. Meskó 2011) Végül sikerült felállítani

a helyes diagnózist, ami helyesnek bizonyult. Dr. Meskó Bertalan (2011) elmondása

szerint azért kaphatott ekkora segítséget, mert sok energia és időbefektetéssel sikerült

felépítenie egy jól működő hálózatot.

Úgy gondolta, szükség van egy olyan ingyenes forrásra, amely a világ legjobb,

témákra, betegségre osztott forrásait nem keresőmotorokkal, hanem szakemberek

50

segítségével, kézzel válogatja, ezáltal biztosítja a megbízható és szakmailag is

ellenőrzött tartalmat. Észrevette, felismerte, hogy az információ mára már nem csak

vérképek és leletek formájában kerülhet egy páciens elé, hanem ennél jóval

szélesebb volumenben az interneten. Ezért, ennek hatására hozta létre 2008-ban a

Webicina [43] néven elérhető weboldalt, amelyen nyolcvan témában, háromezernél

több forrás – a legjobb blogok, szaklapok cikkei, híroldalak, videócsatornák –

találhatóak meg tizenhét nyelven, köztük magyarul is. Hozzásegítette egyrészről a

betegeket ahhoz, hogy ellenőrzött információt olvashassanak a betegségeikről,

tüneteikről, másrészről hozzásegítve az orvosokat, hogy szintén megbízható és

releváns oldalakat ajánlhassanak a betegeiknek.

A szakdolgozat elkészítése előtt találkoztam Dr. Meskó Bertalannal és a Webicina

nevű weboldalával. Felvettem vele a kapcsolatot, mert érdekelt az új nézőpont, amit

képviselt. Tanulmányoztam a weboldalát és felhívtam a figyelmét a webes

szabványokra és a webergonómia néhány alapvető és elengedhetetlen szabályára. A

tanácsomat megfogadva az éppen aktuális újra design –olásnál, ezeket felhasználta.

Ennek hatására 20% -os látogató növekedésről számolt be.

Amit a Google látott a Webicina.com -ról az átalakítás előtt:

16. ábra Webicina 2011. júliusában a Google keresési eredmény alapján

És amit a Google most lát a Webicina.com-ról, átalakítás után

Irreleváns információk, a

találati oldal alatti

felsorolások között

51

17. ábra Webicina 2011. novemberében a Google keresési eredmény alapján

Azért hivatkozik a dolgozat erre a példára, mert a legjobb kezdeményezés vagy ötlet

is bukásra van ítélve, hogyha azt a felhasználók nem tudják értelem szerűen és

könnyedén a rendeltetésének megfelelően használni.

Dr. Meskó Bertalan (2011) blogján meséli el, hogy a Google legújabb alkalmazását a

Google+ -t, a francia orvosok csoportos esetbemutatásokra használják. Egy példán

mutatja meg, hogy feltöltenek képeket, radiológiai leleteket és így tudják, online

megbeszélni az eseteket. Sok más ma már elérhető és létező platform is alkalmas

erre, de a Google+ biztonsági és megosztási beállításainak átláthatósága kiváló

lehetőséget teremthet arra, hogy ezt felhasználja az orvostársadalom, holott nem erre

lett kitalálva, létrehozva.

Egyedülálló módon, Magyarországon indult el először olyan képzés, (Internet az

orvoslásban kreditkurzus) mind angol és mind pedig magyar nyelven a Debreceni

Orvostudományi Egyetemen, ahol orvosokat készítenek fel arra, hogy hogyan

használják az internetet, miképpen fordítsák azt a saját maguk és a betegeik hasznára.

Dr. Meskó Bertalan egyetemi kurzusa a világ első olyan oktatása, mely az internet és

orvoslás kapcsolatát elemzi orvostanhallgatók számára.

8. Esettanulmány: NHS Direct, NHSChoices

Az Egyesült Királyság kormányzati egészségügyi portálja:

NHS Direct http://www.HNSdirect.NHS.uk/

NHS Choices http://www.NHS.uk/Pages/HomePage.aspx

52

8.1 Történet

Az Egyesült Királyságban az NHS Direct 1997 óta működik, mint hivatalos

egészségügyi tanácsadói szolgálat. Először egy 24 órás telefonszolgálattal kezdte

meg működését, ahol a felmerülő kérdésekre szakképzett nővérek válaszoltak. A

szolgáltatás célja, hogy tehermentesítsék az egészségügyi szolgáltatókat, csökkentsék

az elkerülhető orvos-beteg találkozások számát és, hogy az egészségügy valóban

mindenki számára elérhető legyen. Az emberek egyszerűen, otthonról juthassanak

információhoz a különböző betegségekről, ne kelljen minden kérdéssel az orvosukat

meglátogatniuk.

8.1.2 NHS Direct

1999 óta létezik a telefonszolgálat mellett működő információs weboldal, az NHS

Direct. Célja, hogy naprakész, pontos és hiteles információkhoz juthasson a látogató

egészségügyi ellátójával kapcsolatban. A 24 órás telefonos segélykérő és tanácsadó

szolgáltatás kiegészült a weboldalon megtalálható betegség és tünetkereső

szolgáltatással, ami lépésről lépésre, kérdéseket feltéve végigviszi a felhasználót a

tüneteteken és a végén ezek alapján a beteget a megfelelő egészségügyi

szolgáltatóhoz irányítja szükség esetén. A működés sikerességét bizonyítja, hogy a 9

év leforgása alatt, 2000-2009 -ig évi 1,5 millióról 18 millióra nőtt az oldal

látogatószáma. [44].

A 2010/2011 –es éves jelentésében [45] az NHS Direct szolgáltatása a

tünetkeresővel és a telefonos segítségnyújtással nem csak a betegeknek, de az angol

egészségügyi szolgáltatóknak is nagy segítség, de még ennél is nagyobb anyagi

terhet vett le az angol egészségügyi kassza válláról. A betegek több mint fele, akik

kapcsolatba léptek a telefonos segélykérő vonallal, valamint az NHS Direct

weboldalával, gondoskodni tudtak magukról, tehát indokolatlan lett volna egy

esetleges orvos-beteg találkozó. Emiatt az NHS Direct úgy becsüli, hogy 1,6 millió

háziorvosi találkozó, valamint 1,1 millió sürgősségi betegellátás és vagy a mentő

vagy az ügyelet kihívása, valamint további 0,5 millió egyéb elkerülhető, szemtől

szembe találkozástól tehermentesítette az így is túlterhelt angol egészségügyi

szolgáltatókat. 1987-ben a felesleges vizitek száma Angliában 10% volt, 1997-ben

14%, 2009-re 18% lett [46]. 2 milliárd fontba kerül az NHS-nek az évi 57 millió

53

felesleges orvos látogatás, a betegek helyesebb hozzáállása 5 év alatt 10 milliárd font

megtakarítást eredményezne. 2014-re szeretnének 5 év alatt majd 20 milliárdot

megtakarítani [46].

8.1.3 NHS Choices

Az NHS felismerte azt a trendet, hogy az internet elterjedésével az emberek egyre

többször néznek utána betegségeiknek, tüneteiknek a világhálón. Azt a tényt is

felismerték, hogy ahhoz hogy ezt a trendet az angol egészségügy hasznára tudják

fordítani, egy új mindenre kiterjedő információs weboldalt kell létrehozniuk.

2007-ben elindult az NHS Choices nevezetű, mindenre kiterjedő információs

weboldal, melynek célja a teljeskörű egészségügyi információs szolgáltatás. Egy

2010 márciusában megjelent kutatás eredményeként [47], ahol a 2009-es adatokat

vizsgálták, megállapították, hogy az NHS Choices az elkerült orvos-beteg

találkozások miatt, 2009-ben fontban kifejezve 44 millió font megtakarítást jelentett

az angol egészségügyi kasszának. Az NHS Choices hasznáról megjelent legújabb

kutatás [48] 2011 év elején, viszont már ezt a számot 94 millió fontra becsüli.

Ahhoz, hogy megérthessük, hogy hogyan sikerült az angol egészségügyi kasszának

ezt a megtakarítást elérnie, látni kell, hogy az NHS Choices mekkora és milyen

minőségű tartalommal rendelkezik. Mivel erről teljeskörű információ nem található

meg az NHS Choices weboldalán, ezért levélben kértünk a kutatáshoz segítséget az

angol NHS Choices csapatától.[49]

Az oldal nagysága megdöbbentő. NHS Choices alapvető szerkesztői tartalma a

következőket tartalmazza:

• Írásos tartalom (19.300 oldal).

• Video tartalom, beleértve animációkat is (620 +).

• Interaktív eszközök, beleértve a widgeteket és a mobilalkalmazások (100 +). 35.000

alkalommal töltötték le az „Alcohol Tracker” nevezetű alkalmazást, ami kiszámítja

az elfogyasztott alkohol mennyiség után, mennyivel ülhetünk a volán mögé újra

54

biztonságosan, de nem csak ebben, hanem a mértékletes alkohol-fogyasztásban is

segít.

18. ábra NHS Choices Alcohol Tracker letölthető alkalmazás

• A felhasználó által generált tartalom, beleértve a blogokat, megjegyzéseket és

minősítéseket (300.000 + egyedi hozzászólás).

• Infó-grafikák és animációk (70 +).

• Az adatbázis több mint 1.250 jóváhagyott külső linket tartalmaz.

Van további mintegy 40.000 oldalnyi importált, harmadik féltől származó tartalom,

többek között:

• Több mint 7.000 olyan betegtájékoztató, amit valamilyen egészségügyi, egy

bizonyos betegségre specializált jótékonysági szervezet bocsájtott az oldal

rendelkezésére (pl: Fibromyalgia – FibroAction, Psoriasis - The Psoriasis

Association)

• A Map of Medicine (gyógyszer térkép)

• Gyógyszer adatbázis az engedélyezett gyógyszerekről. Ez magában foglalja a

mintegy 3.700 gyógyszert, ebből mintegy 3.100 a vényköteles.

• A WHO adatbázisa és klinikai vizsgálatai világszerte.

• Reuters egészségügyi hírei.

• Healthtalkonline (korábban DIPEx) és más karitatív szervezetek videói.

• Kórházak minősítése és a betegek észrevétele véleménye.

Adatvezérelt oldalak (könyvtárak és scorecard), valamint külsőleg irányított oldalak

(GP, kórház, fogorvosi profilok, stb.) számuk mintegy 250.000.

55

A legnépszerűbb témák:

Az „All A-Z topics” betegségek és kezelések, ami lefed 888 egyéni témát.

19. ábra Nhs Choices, tünet és betegség kereső, testtérképpel

Felhasználói fiókok:

• Van közel 180.000 felhasználó, akik regisztráltak és saját fiókot hoztak létre a

honlapon.

E-mail hírlevélre feliratkozók:

• Mintegy 130.000 ember iratkozott fel a hírlevél szolgáltatásra és kapja meg a

havi hírleveleket.

Tartalom minőségének biztosítása:

• Minden klinikai tartalmat összevetnek a rendelkezésre álló bizonyítékokkal,

és jóváhagyja egy olyan orvos, akinek megfelelő tudása és tapasztalat van az

adott tartalommal kapcsolatban. Továbbá a közzététel előtt még jóvá kell

hagynia az Egyesült Királyság kormányának Egészségügyi Minisztériuma is.

Míg 2009 –ben, havi kb. másfél millió látogató járt az oldalon, addig 2011-re ez a

szám havi 10 millió látogatóra nőtt. 19 millió ember fordult az NHS Choices

weboldalához a sertés-influenza-járvány idején és talált megbízható információt. A

támogatást a Nemzeti Pandémiás Influenza Szolgálat biztosította a lakosság számára,

több mint 100 fajta kérdés, és válasz formájában, ami segített csökkenteni a

felesleges háziorvosi látogatások számát.

56

8.2 Társadalmi hatások

Látható, hogy az oldal változatos szolgáltatásokkal igyekszik kielégíteni a látogatók

igényeit, az egészségről, betegségekről szóló általános tájékoztatók mellett. Nem

csak a betegeknek, hanem az orvosoknak és ápolóknak is nagy segítséget nyújt a

munkájuk során mivel, megbízható, állandóan elérhető forrást tudják azt ajánlani,

mind a prevenció mind pedig a gyógyulás elősegítése és támogatása érdekében. A

két oldal az NHS Direct és az NHS Choices 11 és 5, összesen eltelt több mint 15

éves tapasztalata, egyértelműen bizonyította a társadalomban elért pozitív hatásait és

az elengedhetetlen szükségszerűségét.

9. Long Tail hatása az egészségügyre

Olyan új jelenség, melyet jelen pillanatban csak az angol egészségügy tud

kihasználni, hozzásegítve ezzel a társadalmat a tudatos és a felelősségteljes egészség-

neveléséhez és hozzáálláshoz.

9.1 Long tail, mint jelenség

A hosszú farok közgazdaságtani fogalom, mely az internetes kereskedelem

árubőségét írja le. A hagyományos áruházak kevés fajtájú, de nagy mennyiségben

árusítható tömeg- vagy sikertermékével ellentétben azoknak a kis mennyiségben

eladható, de nagyon nagy sokféleségben rendelkezésre álló termékeknek a

gyűjtőfogalma, melyeknek a hagyományos kereskedelem korszakában nem volt

esélyük a piacra jutásra (nem tudták velük elérni a gazdaságos tömegtermelést).

Korszerű információtechnológiai megoldásokkal (például a digitalizálható

termékeknél, mint a könyveknél, filmeknél, zenéknél a digitalizált formában történő

tárolás majd igény szerint történő letöltés vagy kinyomtatás) viszont megtalálják

kisszámú, szétszórtan elhelyezkedő fogyasztójukat, akár a világ túloldalán is.

A fogalmat először Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztője használta, 2004

októberében [51]. A hosszú farok létrejöttéhez három dolog megléte szükséges:

Új alkotók:

57

• Az informatikai forradalom lehetővé tette, hogy a korábbiaknál sokkal többen

hozhassanak létre – részben hobbiból – alkotásokat, ezek többek között a

blog jellegű oldalak például.

Új piacok:

• Az internetes kereskedőknél a hagyományos nagyáruházak áruválasztékának

tízszerese-százszorosa található meg, és vevőik sem korlátozódnak egy

bizonyos területre (ami minden hagyományos kereskedő vevőszámát

megköti): jöhetnek az egész világról, a csomagküldő szolgálatok pedig

bárhova kézbesítik a megvásárolt árut. (Amazon.com)

Új ízlésformálók:

• A fejlett keresőprogramok, valamint a tömegek bölcsessége, azaz a

termékeket, szolgáltatásokat egymásnak ajánló, vagy ezekről blogokat

vezető, fórumokhoz hozzászóló emberek a korábbiaknál sokkal

hatékonyabban segítenek kiválogatni az értéktelen „kacatok” közül a valóban

„értékes” termékeket és információkat.

9.1.2 Long Tail az egészségügyi információk tükrében

A betegség- és tünetleírások, a primer a szekunder és a tercier prevenciós lépesek,

rehabilitációs eljárások az általános és bevett gyógymódok, kezelések, ma már mind

elérhetőek az internetnek köszönhetően. Azonban nem rendezett formában. Jelenleg

egyedülálló módon, a világon csak az angol NHS Choices tette mindezt közzé

érthető és átlátható formában a laikusok számára. Az előző fejezetben a dolgozat

leírja, hogy milyen eredményeket ért ezzel el az angol egészségügy. Ezek a

kutatások, és eredmények viszont főleg a felesleges orvos-beteg találkozásokra

hivatkoznak, hiszen csak ez mérhető jelenleg.

58

20. ábra Long Tail a betegségek tükrében

Nincsen viszont tanulmány arról, a jelenleg még nem mérhető gyakorlatilag magától

bekövetkező hatásról, amit a Long Tail jelenség okoz. Ennek bekövetkezéséhez és

kiaknázásához a régóta meglevő, egészségügyi információkat egy helyen és

rendszerezve kell közzétenni a civil lakosság számára, méghozzá a szó legteljesebb

értelmében „teljeskörűen” a legapróbb részletekig. Ebben az esetben indulhat el

magától egy olyan folyamat, aminek hatására pénzben talán nem mérhető

életnyereség érhető el vele. A korai felismerésnek, a megfelelő helyen a megfelelő

időben bekövetkezhető intézkedéseknek köszönhetően.

Három példán keresztül mutatjuk be a Long Tail hatás egy-egy lehetséges, de nem

bizonyított módját. Ezek a példák megtörtént esetet mutatnak be, olyan eseteket,

amik megelőzhetőek lettek volna, ha a laikusok számára elérhető egy olyan felület,

ahol teljeskörű információkat kaphatnak az őket közvetlenül érintő problémákról,

betegségekről, tünetekről, kezelésekről. Amennyiben ezt a 3 példát összevetjük a

jelenleg az Nhs Choices weboldalán megtalálható több mint 888 betegség, tünet

leírással, megérthetjük a pozitív hosszú távú hatását az egészségügyre és a

társadalomra vetítve.

57 éves férfi beteg, 35 éve 1-es típusú cukorbetegséggel:

A férfi betegen 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak 22 éves korában. A

helytelen mozgás szegény életmód és a rossz táplálkozás következtében elhízás,

majd 45 éves korában betegsége mellé hipertónia társult. A magyar Orvos

59

Hetilapban Dr. Nagy Viktor 2007 –ben publikált egy cikket [52], melyben a

következőképpen fogalmaz:

„Ha pedig a hipertonia és diabetes mellitus már egy időben áll fenn, akkor igen nagy

a korai, gyakran irreverzibilis célszervkárosodások fellépésének a kockázata.

Képletesen fogalmazhatunk úgy, hogy azt a beteget, akiknek hipertóniájához

diabetes mellitus is társul, a prognózist illetően úgy kell tekinteni, mintha már átesett

volna egy nagy szív- és érrendszeri eseményen, legyen az szívinfarktus vagy akár

szélütés.” (Dr. Nagy 2007)

Sem a beteg sem pedig élettársa nem ismerte a pontos tüneteit a két

betegségtípusnak.

A hipoglikémia nagyon hasonló tüneteket tud produkálni, mint egy szélütés. Az 57

éves férfi beteg a munkából hazaérve furcsán viselkedett, néha félrebeszélt, mozgása

enyhén koordinálatlan volt. Élettársa azt hitte leesett a vércukorszintje, így ételt adott

neki. A beteg fáradságra hivatkozva lefeküdt aludni. Másnap reggel a tünetek

folytatódtak. A tényleges szélütés bekövetkezése után, csak több mint 12 óra

elteltével hívták ki a házi orvosát. Ez viszont már annyira későn történt meg, hogy

két hét múlva a beteg meghalt.

Szélütést kapott a 29 éves csatár [53]:

Szélütéssel kórházba került, Antonio Cassanó, az olasz bajnok AC Milan

labdarúgója. A 29 éves csatár szombat este, egy bajnoki meccs után, a hazafelé

vezető úton lett rosszul. Barátnőjének szédülésre, továbbá látási és

beszédproblémákra panaszkodott. Csak másnap reggel szállították be a milánói

klinika neurológiai osztályára.

Egy manikűrös által kezelhető lábujj köröm benövés:

A fiatal, 20 -as évei elején járó beteg, aloe vera –val kezelte a szűnni nem akaró

fájdalmat, amit a körme okozott a nagylábúján, mivel az belenőtt a húsába. Úgy

gondolta, hogy ez a gyógynövény majd megoldja a problémáját. Az aloe jótékony

hatásait ismerők tudják, hogy ettől legfeljebb a körme nőhetett gyorsabban. A végén

természetesen a sebészeten kötött ki, ahol le kellett vágni az addigra kialakuló

vadhúst és ki kellett tisztítani a begennyesedet sebét.

60

Látható a 3 triviálisnak mondható példából, hogy ezeknek a tüneteknek a korai

felismerése, a megfelelő lépések megtétele akár életet is menthet. A triviálitás a

felismerésre és a tünetekre és nem a civilekre vonatkozik, itt természetesen csak az

egészségügyi végzettséggel rendelkezőkre értendő. A két szélütéses esetből látszik,

hogy egyik beteg sem kapta meg az életmentő kezelést 3 órán belül. Az idősebb

beteg ebbe belehalt, a fiatalabb talán a korának és az „enyhébb” szélütésnek

köszönheti az életét. A rehabilitációjára viszont minden bizonnyal hatással lesz.

Ahhoz, hogy ezeket a helyzeteket meg tudjuk előzni, időben fel tudjuk ismerni

égetően nagy szükség van egy olyan információs weboldalra, ahol mindenre

kiterjedő adatbázis van.

Egy másik nem bizonyított, de feltételezhetően létező hatás, úgyszintén nem

kimutatható jelenleg még. Az NHS Choices oldalait havi 10 millió ember látogatja.

[49] Az oldalon eltöltött átlagos látogatási időtartam 7 perc, ami igen csak soknak

mondható. Ez azt jelenti, hogy Angliában jelenleg havi szinten van 10 millió ember,

akik legalább 7 percet törődnek az egészségükkel. Ezt átszámítva, internet nélkül,

jelenleg pluszban havonta 1,16 millió órát kellene eltölteniük az egészségügyben

dolgozóknak, tájékoztatásra, prevencióra, rehabilitációra. Angliában jelenleg a

minimál órabér £5.80 ami újfent átszámolva 80,4 millió fontnak megfelelő

megtakarítást jelent évente. Az így megspórolt időt a ténylegesen, vagy jobban

rászoruló betegek gyógyítására lehet fordítani. Ennek további nem mérhető hatása a

szóban elmesélt, interneten megosztott, avagy kinyomtatott és a családtagok, barátok

között továbbadott tartalom.

Ez az a pont, amit a Long Tail hatásnak köszönhetően az egészségügy a saját

hasznára, a betegek a maguk hasznára tudnak fordítani, amennyiben van egy ilyen

eszköz az egészségügy és a betegek kezében.

10. Következtetés

A bemutatott hazai egészségügyi weboldalak, jól tükrözik a több mint 10 éves

lemaradást az egészségügyi információk közlése terén. Semmilyen szinten nem

használjuk ki az internet adta lehetőségeket a gyógyítás, a betegtájékoztatás és az

irányított betegellátás terén. Nem a szakrendelők és nem a kórházak vezetőinek

hibája a nem megfelelően felépített weboldalak és az azokon található információk

61

minősége és mennyisége. Egy külön szakterület foglalkozik azzal, hogy miként és

milyen formában kell az információt fogyasztható formában az internetre, egy

weboldalra feltenni. A jelenlegi hazai gyakorlat és a szolgáltatás szemléletmód ettől

még nagyon messze áll. Központosítani kellene ezeknek az információknak a

közzétételét, menedzselést. A legcélszerűbb az lenne, ha az ÁNTSZ fennhatósága

alatt egy új „Informatikai és Információs” osztály kezelné, irányítaná és menedzselné

ezeknek az oldalaknak a tartalmát. Meg kell teremteni a közzététel módjának és

mikéntjének jogi hátterét.

Forint milliárdokat költhetnék el hasonló weboldal létrehozására, mint az angol NHS

Choices. A tapasztalat hiánya viszont beárnyékolná egy ilyen projekt lehetséges

sikerét. Nincs ma Magyarországon egyetlen olyan cég, vagy szervezet sem aki

hasonló méretű projektet valósított volna meg. Az új eszközök a folyamatosan

változó webes környezet, pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy mire elkészül egy

ilyen oldal több éves fejlesztés folyamán, addigra elavulttá válik.

Addig is forint milliárdokat veszít folyamatosan az egészségügyi kassza, presztízst a

szakma, és megmenthető életéveket a társadalom. Mi a megoldás akkor, hogy a

lehető legrövidebb időn belül a lehető legolcsóbban, minél több pénzt valamint minél

több életnyereséget érhessük el?

Az angol NHS rendszere 15 éves tapasztalattal rendelkezik, így bátran kijelenthetik,

hogy mára már kinőtték a gyermekbetegségeiket. Egy, a magyar és az angol

kormány által létrejövő kölcsönös és mindkét fél számára előnyös megállapodás

kapcsán át kellene az angolok rendszerét ültetni a magyar közönség számára. Ezzel

éveket és forint-milliárdokat lehetne megspórolni szemben egy saját új fejlesztés

kétséges sikerével. A kölcsönös együttműködés hatására olyan webes tartalom lenne

elérhető a magyar lakosság számára, melynek hátterét az angol NHS biztosítaná,

ezáltal folyamatosan frissülő, az angol tehát a jelenlegi szabványoknak

messzemenően megfelelő felület birtokába kerülhetnénk.

11. Összefoglalás

Az internet megjelenése óta elindult egy megállíthatatlan folyamat, aminek jelenleg a

hazai egészségügy, csak passzív szemlélője. Paradigmaváltás volt, miközben

Magyarországon ebből mit sem vett észre az egészségügyi kormányzati szektor, vagy

62

észrevett, de erre már forrást elkülöníteni nem tudott. Ezt a váltást, változást

ténylegesen csak a betegekkel közvetlenül találkozó orvosok, és az ápoló személyzet

érzékelheti. A váltás egyértelműen a mérhetetlen mennyiségű online információnak

köszönhető, ami megtalálható ma már az interneten. A betegek felkészülten,

tájékozottan érkeznek az orvosukhoz, ezáltal egyenrangúabbaknak érzik magukat az

orvosokkal. A „nagy fehér gyógyítót”, nem tartják már megközelíthetetlennek.

Igénylik az egyenrangú kommunikációt. Önszerveződő fórumokat, blog-oldalakat,

közösségeket hoznak létre egy-egy betegség köré, ahol megosztják egymás között a

tapasztalataikat.

Konferenciákon hívják fel az állami vezetők figyelmét az új technológiák, és a

megváltozott új kommunikációs csatornák hatásainak fontosságára. Óriási kollektív

tudásanyag gyűlt össze a krónikus betegségek megelőzésének módszereivel,

eredményes népegészségügyi programokkal kapcsolatban, aminek kiaknázásához

közös gondolkodásra van szükség a szakértők és döntéshozók között.

Az internet hatására az emberek könnyedén tudnak közösségeket kialakítani, vagy

akár csoportokat szervezni. Ennek hatására könnyedén alakulnak ki közös

látásmódok. Amennyiben egy ilyen szervezetnek, csoportnak van efféle közös

öntudata, akkor tanulni is képes. Az új paradigma a megelőzés. A WHO szerint a

szívbetegségek 80%-a, a rákos megbetegedések 40%-a megelőzhető lenne, ha az

emberek három alapvető szabályt betartanának: „étkezz egészségesen”, „légy

fizikailag aktív”, „ne dohányozz”. Az újfajta figyelem és kommunikáció, az

egymáshoz kapcsolódás, a szervezetek tanulási képessége lehet a széteső

egészségügyi intézmények és intézkedések újraépítésének a kulcsa, a világháló

közösségteremtő, együttműködést segítő erejének felhasználásával.

12. Köszönetnyilvánítás

Szeretnék köszönetet mondani Dr. Daragó Lászlónak, a Semmelweis Egyetem

Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet egyetemi docensének a

szakmai iránymutatásért valamint, Dr. Meskó Bertalannak a rendelkezésemre

bocsájtott szakmai anyagokért, valamint az NHS Choices csapatának és azon belül is

Simon Dove –nak, hogy készséggel válaszolt a feltett kérdéseimre.

63

13. Irodalom jegyzék

Könyv:

[32]Steve Krug: Don't Make Me Think! A Common Sense Approach to Web Usability

ISBN-10: 0789723107 | ISBN-13: 978-0789723109 | Publication Date: October 23, 2000 | Edition: 1st

Folyóirat:

[52] Dr. Nagy Viktor(2007) A megelőlegezett bizalom: betegbeválasztás és a kezelés megkezdése az

ADVANCE-tanulmányban; Orvosi Hetilap, 148. évfolyam, 39.szám, szeptember 30.

[55] Dr. Meskó Bertalan (2011) E-doktotrok és e-páciensek; Hvg Kiadó Zrt., Hvg Extra magazin

2011/02 szám

Kormányrendeletek:

[18] 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet, a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó

szabályairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600046.EUM (2011. 10.01)

[20] Egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400002.EUM (2011. 10.01)

Törvények:

[19] 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200063.TV (2011. 10.01)

[21] Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500090.tv (2011. 10.01)

[25]1998. évi XXVI. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV&timeshift=0 (2011.10.29)

Internet:

[1] Lécci-A csepelieknek www.lecci.hu (2009.11.19)

[2] www.oep.hu (2011.09.28)

[3] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai és hatásköre

http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,34827&_dad=portal&_schema=PORTAL (2011.09.01)

[4] Az ÁNTSz feladatai és hatásköre

http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/antsz/tortenet/jelen3.html (2011.09.05)

[5] Közép-magyarországi Régió akut ügyeleti beosztás

http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/aktualis/acut_ugyelet_2011_01_18.pdf (2011.10.20)

[6] Országos Környezetegészségügyi Intézet http://oki.antsz.hu/ (2011.10.01.)

[7] open source: szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver

(2011.08.28)

[8] tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszerek

(2011.09.21)

64

[9] PHP -ben írt nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/Joomla

(2011.09.21)

[10] A természetes fürdővizek listája és minősítése

http://oki.antsz.hu/documents/termeszetes_furdovizek_2011_szezonelott.pdf (2011.09.21)

[11] Felhasználói felületeken használt navigációs eszköz http://hu.wikipedia.org/wiki/Breadcrumb

(2011.09.21)

[12] Kaposi Mór Oktató Kórház www.kmm.hu (2011.10.02)

[13] Állami Egészségügyi Központ www.aek.gov.hu (2011.10.03)

[14] Hivatkozás=hyperlink: Olyan weboldal hivatkozás, ami egy másik oldalra, aloldalra irányítja el a

látogatót. A szövegben ebben az értelemben használjuk, nem a szakirodalmi hivatkozásokra

vonatkozik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hiperhivatkoz%C3%A1s (2011.10.27)

[15]Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet www.dkszakrend.hu (2010.10.09)

[16] Az informatikában forráskódon (angolul: source code) egy olyan szöveg értendő, ami egy leíró

nyelv jelöléseinek, vagy egy programozási nyelv definícióinak és/vagy utasításainak sorozatát

tartalmazza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Forr%C3%A1sk%C3%B3d (2011.10.27)

[17] XIII. ker. Egészségügyi Szolgálat http://www.euszolg13.hu/wps/portal/euszolg/hirek

(2011.10.28)

[22] World Wide Web Consortium http://www.w3.org/ (2011.10.20)

[23] W3C alapelvek, cél; http://www.w3c.hu/forditasok/w3cmission.html#vision (2011.10.20)

[24] W3C Web Accessibility Initiative Statement on Web Access Report from UK Disability Rights

Commission http://www.w3.org/2004/04/wai-drc-statement.html (2011.09.10.)

[26]Riga Ministeriel Conference - "ICT for an Inclusive Society"

http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/events/riga_2006/index_en.htm

(2011.09.10)

[27]Convention on the Rights of Persons with Disabilities

http://www.un.org/disabilities/default.asp?id=150 (2011.09.10)

[28] fakultatív jelentése: szabadon választható, nem kötelező http://idegen-

szavak.hu/fakultat%C3%ADv (2011.10.05)

[29] Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0 http://www.w3.org/TR/WCAG/

(2011.09.10)

[30] Google Keresőmotor-optimalizálási útmutató kezdőknek

http://static.googleusercontent.com/external_content/untrusted_dlcp/www.google.hu/hu/hu/intl/hu/we

bmasters/docs/search-engine-optimization-starter-guide-hu.pdf (2010.10.25)

[31]Url: A webcím, más néven URL (mely a Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-

azonosító] rövidítése), az interneten megtalálható bizonyos erőforrások szabványosított címe.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Webc%C3%ADm (2011.10.25)

[33] Mi az a böngésző http://www.youtube.com/watch?v=o4MwTvtyrUQ (2011.11.10)

[34] Cms, tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszerek

(2010.07.07)

65

[35] Wordpress, ingyenes tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/WordPress

(2010.07.07)

[36] Internet http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet (2011.11.01)

[37]Ksh http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tavkint/tavkint10.pdf (2011.11.01)

[38] The Decision Tree: How Smarter Choices Lead to Better Health

http://www.wired.com/magazine/2010/01/ff_decisiontree/all/1 (2011.11.02)

[39] Dartmouth Medical School http://dms.dartmouth.edu/ (2011.11.01)

[40]MedIQ Az orvoslás a web 2.0 szemszögéből http://mediq.blog.hu/ (2011.06.01)

[41]A doctor‟s journey in genetics Phd and medicine through web 2.0 http://scienceroll.com/

(2011.05.30)

[42] 2010 Medical Weblog Awards

http://medgadget.com/2011/02/2010_medical_weblog_awards_sponsored_by_epocrates_and_lenovo_

meet_the_winners.html (2011.06.01)

[43] Webicina: The most relevant, curated, medical socila media resources. www.webicina.com

(2011.06.01)

[44]Nhs Direct, History http://www.nhsdirect.nhs.uk/en/About/History (2011.10.16)

[45]Nhs Direct, 2009/2010 Annual Report

http://www.nhsdirect.nhs.uk/About/OperatingStatistics/AnnualReport2010-2011 (2011.10.16)

[46]The Thimes:Workforce wimps cost NHS billions, March 16, 2010, p.3

http://www.medifix.org/me/images/wimps.pdf (2011.10.11)

[47]NHS Choices Primary Care Consultation Final Report

http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/professionals/developments/Documents/annual-report/primary-

care-consultation-report.pdf (2011.11.10)

[48] Use of the NHS Choices website for primary care consultations: results from online and general

practice surveys

http://shortreports.rsmjournals.com/content/2/7/56.full.pdf+html%20ForceRecrawl:%200

(2011.11.10)

[51] The Long Tail http://www.wired.com/wired/archive/12.10/tail.html (2011.02.05)

[53] Szélütést kapott a milanos Cassano

http://sportgeza.hu/futball/2011/10/31/szelutest_kapott_a_milanos_cassano/ (2011.11.31)

Rádió interjú:

[50] Dr. Meskó Bertalan, a MedIQ oldal szerkesztője

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/arcvonasok-110323/dr-mesko-bertalan-a-mediq-oldal-

szerkesztoje.html (2011.05.30)

Levelezés:

[49] Levelezés az angol Nhs Choices -al:

66

Dear Sir or Madam

I am John Winkler (Winkler János) a last year student of Semmelweis University,Budapest. I study

Helathcare Public Service anf Healthcare Administration Organization.

At the moment I am working on my diploma work and I would like to ask for your help in connection

with this.

The title of my diploma work is: Examining the accessibility of helathcare services and suppliers on the internet.

Unfortunetly,an extensive central medical website like the one in England does not exist in Hungary

today.

I would like to emphasise in my diploma work what the Hungarian healthcare budget could win with

this, if such an information website like yours was established and operated over here. In order to do

this I would require some information about your website,espacially about Nhs Choices.

My question are as follows:

Could I be given any statistics, through which the number of page downloads might become visibile

as well as what illnessess, which services (Gp, Hospital) and wich medicines ...etc. are wanted by

people in England? (for example: google analytics)

How many people visit your website by using their mobile phone, how many people check out the

drog prevention and alcohol prevention sites?

I would really find some comprehensil statistics useful.

Would it be possible to forecast the begening of a flu epidemic through the increased website

downloads, before the Gp doctors would even send their reports?

How many types of ilnesses including their description can be found on nhs website?

How many types of medicines including their description can be found on nhs website?

How many sub-pages has Nhs Choices got?

Has this website got any financial benefits, I am talking about the early recognition of ilnesses,if in

trouble,faster access to the right healthcare services ...etc ?

Has a study of this sort ever been made?

Can any kind of this adventage be experienced due to the comprehensive information? Does it mean

difficultly for the doctor because for example the patients might have read one thing on the site and

got a different treatment ?

Can the Long Tail phenomenon be seen on Hhs website does the 98 percentage show up ?

Do patients call for help first or do they prefer to check out the website first?

If the Hungarian helathcare goverment wanted to save billions of Hungarian forints and a lot of time

by not making such a website would the British helathcare goverment provide us with this website (in

return for money or any other services)? (which we would translate,ilness descriptions,check your

symptons ... etc)

Have you got a Hungarian speaking colleague maybe,with whom I might be able to talk to for 30

minutes or so either on skype or maybe on the phone about the operation of this website?

How many people registrated on these sites?

How many of them have signed up for news letter services?

Hoping to be understood and helped I am waiting for your quick reply.

Best regards

John Winkler

67

(my code number: u9qefd)

Hungary, 2120

Dunakeszi, Béke Út 4.

+36 20 259 8649

Semmelweis University Healthcare Public Service (Dean: Dr. Péter Gaál)

Healthcare It Development and Extension Corse Institution (Director: Dr. habil Elek Dinya; My

consultan teacher: Dr. László Daragó reader)

A válaszlevél:

Dear Mr Winkler,

Thank you for your correspondence of 30 September about the NHS Choices website. I have been

asked to reply.

The NHS Choices team is more than happy to assist you, where possible, in connection with your

diploma, which sounds both interesting and challenging.

We have attempted to answer as many of your specific questions as possible and have attached files

containing additional statistics/data which we hope will be helpful.

Website traffic:

NHS Choices currently receives around 10 million visits a month. The attached report for the week

10-16 October 2011 shows how these visits are divided amongst the various elements of the website

and also lists the most common search terms which bring people to the site (please see the excel

spreadsheet provided).

Core content:

NHS Choices core editorial content includes:

• Written content (19,300 pages).

• Video content, including animations (620+).

• Interactive tools, including widgets and mobile apps (100+).

• User-generated content, including blogs, comments and ratings (300,000+ individual posts).

• Info-graphics and animations (70+).

• A database of over 1,250 approved external links.

There are around a further 40,000 pages of imported third-party content, including:

• More than 7,000 patient information leaflets produced by leading charities including Macmillan,

MIND and the Terrence Higgins Trust and made available by NHS Choices‟ Information Prescription

Service.

• The Map of Medicine.

• The Datapharm database of licensed medicines. This includes around 3,700 medicines, of which

around 3,100 are prescription-only drugs.

• The WHO database of clinical trials worldwide.

• Reuters health news.

• Healthtalkonline (previously DIPEx) and other charities‟ videos.

• Hospital ratings and comments from Patient Opinion and iWantGreatCare.

Data-driven pages (directories and scorecard) plus externally managed pages (GP, hospital, dentist

profiles, etc) number around 250,000.

Most popular topics:

68

The A-Z of conditions and treatments covers 888 individual topics. Annex A on the attached

spreadsheet lists the most visited topics from February 2010 to January 2011.

User accounts:

We have approximately 180,000 users who have registered to create their own account on the website.

Email newsletters:

Around 130,000 people currently receive monthly email newsletters.

Content assurance:

All clinical content is checked against the best available evidence and is approved by a clinician with

appropriate knowledge and experience. Content is also approved by the UK Government‟s

Department of Health policy teams before publication.

Editorial policy and protocols are published online

here: http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/aboutnhschoices/Aboutus/Pages/Editorialpolicy.aspx

http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/aboutnhschoices/Aboutus/Documents/Visio-

Content%20Process%20V13%20(22-7-11).pdf

There is some evidence that using NHS Choices affects how people subsequently use NHS

services. See: Nelson, P, Murray, J & Khan, M.S „NHS Choices Primary Care Consultation Final

Report‟, Imperial College, March 2010 187pp

( http://shortreports.rsmjournals.com/content/2/7/56.full.pdf+html%20ForceRecrawl:%200).

Annual report:

Finally, you may find the NHS Choices annual report helpful. The 2010 annual report is published

online here:http://www.nhs.uk/aboutNHSChoices/professionals/developments/Documents/annual-

report/annual-report-2010.pdf

The 2011 annual report will be published in the next few weeks.

Regrettably, there is currently no Hungarian speaking colleague in NHS Choices.

However, the team hopes the above information and attached document assist you with your diploma

on “Examining the accessibility of healthcare services and suppliers on the internet.”

With regard to your question whether the Hungarian Government would be able to purchase the NHS

Choices software, the United Kingdom Department of Health would consider any formal request were

one to be made. However, it is not possible for me to speculate on the outcome of any negotiations at

this point.

Yours sincerely,

Simon Dove

Customer Service Centre

Department of Health

Az Nhs válaszlevelében csatolt excel táblázat tartalma, képekben:

69

70

71

72

[54] Levelezés az ÁNTSZ- el:

Tisztelt Ántsz! Kedves Hölgyem/Uram!

Egy kéréssel szeretnék Önökhöz fordulni.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának harmad éves hallgatója vagyok,

Egészségügyi Ügyvitelszervező szakon.

(Eddig a szak az ÁOK alá tartozott, ez az első félév hogy Egészségügyi Közszolgálati Kar vagyunk).

Egy Tdk témához szeretném Önöktől, illetve az OEP-től elkérni a jelenleg praktizáló háziorvosok

listáját. A cél egy weboldal megvalósíthatósági tanulmány létrehozása, ahol az összes háziorvos

(gyermek és felnőtt egyaránt) megtalálható lenne. Ehhez szeretném elkérni Önöktől a háziorvosok

listáját.

Amire szükségem lenne feltétlenül és ebben kérném a közreműködésüket illetve a segítségüket, azok a

következők:

Általános adatok mint: név vagy cég név, cím, székhely, esetleg elérhetőség is mint telefon vagy email

cím, rendelés idő

9 jegyű Ántsz azonosító

9 jegyű pecsétszám

9 jegyű Oep azonosító

Azért szeretném lekérni mind a három azonosító szám szerint az orvosok listáját, mert ugyan ezt meg

szeretném tenni, illetve már meg is tettem, és meg is kaptam az Oep-től.

Valószínűleg, úgy gondolom, hogy a megvalósításhoz mind a két listára szükségem van, mind az

Oep-es és mind az Ántsz-es listára.

Megtisztelő figyelmüket és segítségüket megköszönve,

üdvözlettel:

Winkler János

Se-Ekk-Egészségügyi Ügyvitelszervező szak 3. évfolyam

Neptun kód: u9qefd

+36 20 430 5247

Az ÁNTSZ hivatalos válaszlevele:

73

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. 1437 Budapest, Pf. 839

Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1116 Telefax: (1) 215-4492

E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Ikt. szám: OTH/ /2010

Tárgy: adatszolgáltatás

háziorvosokról

Ügyintéző: dr. Zimmermann

Barbara

Tel.: 06 1 476-1373

Melléklet: -

Winkler János

részére

winkike@gmail.com

Tisztelt Winkler János!

Hivatkozással 2010. október 22. napján kelt megkeresésére az alábbiak szerint tájékoztatom.

Az Ön által kért adatok közérdekből nyilvános adatok, így rendelkezésére bocsátásuknak

jogi akadálya nincs.

Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az

egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet (a továbbiakban

EüM rendelet) alapján a szolgáltatókról és az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról,

valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről az

Országos Tisztifőorvosi Hivatal országos adatbázist működtet.

A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a szolgáltató:

aa) rövidített és teljes cégnevét,

ab) fenntartójának megnevezését,

ac) gazdálkodási működési formáját az 1. számú mellékletben meghatározott kétjegyű kód

feltüntetésével,

ad) számára kiadott törzsszám első nyolc számjegyét,

74

ae) közszolgáltatásban való részvételének tényét;

b) a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül

szolgáló telephelyére vonatkozó adatokat:

- megye,

- helységnév,

- utca, házszám,

- postai irányítószám,

- telefonszám;

c) a szolgáltató és amennyiben az rendelkezik önálló szakmai-szervezeti egységgel, akkor

valamennyi szakmai-szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:

ca) az engedélyezett egészségügyi szakmák megnevezését a 2. számú mellékletben

meghatározott kóddal együtt,

cb) a ca) alpont szerinti szakmákhoz tartozó szolgáltatási típusok és ellátási formák

megnevezését, továbbá az ellátások progresszivitási szintjét,

cc) a városi, illetve megyei intézet (a továbbiakban: engedélyező intézet) által kiadott

országos érvényességű szolgáltatói azonosítót (a továbbiakban: azonosító),

cd) amennyiben a szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel fog működni, szakmánként a

területi ellátási kötelezettséget, a tervezett ellátandó területet,

ce) az engedélyező intézet megnevezését, azonosítóját,

cf) a működési engedély kiadásának keltét, számát, a működés korlátozásának

megjelölésével,

cg) a működés szüneteltetésével kapcsolatos adatokat,

ch) a heti rendelési időt (a szolgáltató rendelésének óraszámát összesítve, illetve napi

bontásban a rendelési idő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével) és a

rendelkezésre állási időt,

ci) az ágyszámot,

cj) a szolgáltató - külön jogszabály szerinti - közreműködőjének az azonosítóját, valamint

a működési engedélye számát, az engedélyező intézet megnevezését és azonosítóját,

ck) a szakmához tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt, készenléti

rendszerben való részvétel tényét,

cl) az orvosi bélyegző számát, amennyiben a szolgáltató alapellátást nyújt, vagy egyéni

vállalkozó.

Az EüM rendelet 8. § (2) bekezdése alapján:

75

(2) A nyilvántartás adatai közérdekűek. Az engedélyező intézetek és az OTH kérelemre,

költségtérítés ellenében a nyilvántartásból adatot szolgáltat.

Az adatszolgáltatás tekintetében térítésmentességben az alábbi szervek részesülnek:

a) az egészségügyi ágazatért felelős minisztérium,

b) a szakmai kamarák elemzés és külön jogszabályon alapuló nyilvántartás céljából,

c) a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete elemzési

célból,

d) az országos egészségügyi intézetek tervezési, elemzési és ellenőrzési célból,

e) közigazgatási szerv, népképviseleti szerv, ügyészség, valamint bíróság jogszabályban

meghatározott feladatai ellátása céljából,

f) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet egészségpolitikai elemzési célból,

g) az országgyűlési biztosok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásának céljából.

Tájékoztatom, hogy az adatok tartalmazzák a közreműködő szolgáltatók adatait is.

Egy lekérdezés költségtérítési díja 24 000.-Ft + 25% Áfa (30 000.-Ft/lekérdezés), melyet az

alábbi számlaszámra kell átutalni:

Magyar Államkincstár 10032000-00281519-00000000.

Az Ön által kért adatszolgáltatást az átutalást követően tudjuk teljesíteni.

Tájékoztatom továbbá, hogy a Nyilvántartás adatbázisába bevitt adatok lekérdezésén túl az

abban szereplő adatok további pontosítására az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak csak a

működési engedélyt kiadó és a nyilvántartás adatait rögzítő hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező - a szolgáltató telephelye szerint illetékes - ÁNTSZ regionális és

kistérségi/kerületi intézetek bevonásával kerülhet sor.

Kérjük nyilatkozzon, hogy kérelmét ezek ismeretében is fenntartja-e, valamint arról, hogy az

adatszolgáltatás papíralapú, vagy elektronikus úton történjen.

Budapest, 2010. november 15.

Tisztelettel:

Dr. Paller Judit

mb. országos tiszti főorvos