Embed Size (px)
DESCRIPTION
Citation preview
Nemzetközi tapasztalatok az injekciós droghasználat és a drogszcénák, valamint a fertőző betegségek (HIV/AIDS,
hepatitisz) kapcsolatáról
Rácz JózsefKék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia
Epidemiológiai adatok Európában és az Európai Unióban
• HIV• HCV• injekciós droghasználat
A „csendes járvány”: a HCV fertőzés terjedése
• kockázati tényezők• költségek
A nyílt drogszcéna és a belövőszobák (shooting gallery-k)
Tűcsere-programok
Egy példa a hatékony ártalomcsökkentésre:• az ausztrál kormányjelentés a tűcsere-programok 10 éves értékelése (2009)
Következtetések
Injekciós droghasználók között újonnan diagnosztizált HIV esetek, WHO régiók szerint, 1999-2006 között (EuroHIV, 2007)
Növekvő HIV prevalencia az injekciós használók között (EuroHIV, 2007)
Ukrajna!
Az injekciós droghasználat előfordulása ezer fő lakosra, a 15-64 éves korosztályban, becslések (EMCDDA, 2009)
KontaktKávézó
32 DE…!
AIDS incidencia az injekciós droghasználók között (millió fő lakosra számítva) (EMCDDA, 2009)
Prevenció – terápia
• A HIV megelőzésében a metadon fenntartó programok (nagy lefedettséggel) és a tűcsere-programok is hatékonyak• Hatékonyak az absztinencia-orientált kezelések.
A HCV előfordulása injekciós droghasználók között (országos és helyi adatok), 2006-2007 (EMCDDA, 2009)
csillag: Kontakt Kávézó adatai
Prevenció – terápia
• A HCV megelőzésben és a további fertőzések elkerülésében:• A metadon fenntartó programok hatékonyak (költséghatékonyak is), a tűcsere-programok indirekt hatásaik révén hatékonyak.• Hatékony a fertőzés kezelése.
A „csendes járvány”: a HCV terjedése és kezelése
számok: MedlinePlusnincs spontán vírusmentessé válás, csak terápia hatására
Veszélyeztetett Akut fertőzés (100%)
Felépült (15-30%) Krónikus
vírushordozó 55-85%
70 fő: krónikus májbeteg5-20 fő: cirrózis - 20-30
év1-5 fő: halálozás
(májcirrózis, hepatocelluláris karcinóma)
A hepatitisz C egyszerű terjedési modellje (EMCDDA, 2007)
Szűrés után kezelésbe kerülő injekciós drogbetegek (Gazdag és Szabó, 2007)
(a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István Szent László Kórház-Rendelőintézet adatai alapján)
2 IFNkezelt
9 kliens jelentkezett az Ambulancián
60 HCV+ kiszűrt drogbeteg
175 szűrt drogbeteg
Következtetések a matematikai modellek alapján a HCV fertőzésre vonatkozóan(EMCDDA, 2007)
• Az első 3 évben sokan megfertőződnek. A belépést követő 5 éven belül 26%-ban válnak hordozóvá és 33%-ban szeropozitívakká.
• A magas-kockázatú csoportban az első 5 év alatt az injekciós droghasználók 70%-a válik krónikus hordozóvá, majd ez az arány már nem nő.
• Az alacsony-kockázatú csoportban a hordozók aránya folyamatosan nő.
• Kontakt Kávézó: elérte vagy közel elérte a „lehetséges” maximumot a vírushordozók száma, esetleg még az alacsony-kockázatú csoportban lehetnek fertőzések. A modellezés alapján a Kontakt Kávézó megnyitása előtti 5 évben történhettek a fertőzések.
• Az „enyhe” és a „súlyos” használók közötti átmenet, illetve a „súlyos” használók prevalenciája (a közösségbe lépéstől, illetve a droghasználat kezdetétől számított) 400-500. héten (7,7-9,6 év) éri el a csúcsot. Kontakt Kávézó: 8-10 éves injekciós drogkarrier – tehát ők túl vannak a prevalencia növekedési csúcson. Ez az injekciós populáció kb. az 1990-es évek végén jöhetett létre.
Költségelemzések
EMCDDA, 2007: 1999-es árakon számolva, az akkori EU a HIV/AIDS, a HCV, a HBV kezelésére az EU egészségügyi kiadásainak 0,5%-át fordította – ebből kb. 40% a HCV kezelési költsége.
A HCV kezelés költségei:
kombinált terápia: 1 év – 3,5-4m Ft (Gazdag és Horváth, 2009)a teljes élettartam alatt: 3,5 – 7m Ft EU átlag (EMCDDA, 2005)
Tűcsere-programok
A tűcsere-programok funkciói
Ártalomcsökkentés:
„rejtett” vagy nehezen elérhető injekciós populációk elérése (outreach) és bevonása fertőző betegségek megelőzése, elsősorban:
oHIVoHCV – kevésbé hatékony – injekciós szerelékek!oegyéb fertőző betegségek
Kontakt Kávézó
Információnyújtás, konzultáció, edukációSzűrésbe irányítás
Egészségügyi elsősegély, alapellátásTovábbirányítás más kezelőhelyek felé
• fenntartó programok• detox-ok• absztinencia-orientált kezelések
A szolgáltatások térbelileg is elkülönülnek:
Egy átfogó, pszichoszociális szolgáltatásokat is nyújtó tűcsere-központ alaprajza
(East-End, London)
Country Region Number syringes 2005
Number syringes 2006
Belgium Flemish community 390 522 538 783
Belgium French community 261 182 246 519
Bulgaria National (1) (6) 600 000 210 464
Czech Republic National (2) 3 274 000 3 868 880
Denmark National (3) 910 000
Germany National
Estonia National 867 600 1 615 270
Ireland National
Greece National 29 782 34 809
Spain National 3 184 845
France National
Italy National
Cyprus National 0 0
Latvia National 123 895
Lithuania National 258 650 196 952
Luxembourg National 406 451 332 347
Hungary National 85 127 142 433
Malta National 220 211 225 716
Netherlands Regional (9) 440 000 380 000
Austria Regional (7) 1 811 962 2 082 840
Poland National (10) 372 000 318 155
Portugal National (8) 2 845 031 2 591 150
Romania (4) 1 038 000 300 000
Slovakia Regional (13) 362 055 384 293
Finland National (11) 1 891 903 2 400 000
Sweden National 117 894
United Kingdom England and Wales 27.000.000 (2002)
United Kingdom Northern Ireland (12) 85 801 97 684
Croatia 135 981
Turkey 0 0
Norway National (5) 3 300 000
Tűcsere adatok az Európai Unióban
Nyílt drogszíntér és belövőszobák (shooting gallery-k)
Nyílt drogszíntér és belövőszobák (shooting gallery-k)
Publikus terek: „kockázatos terek” – „kockázatos emberek” – „kockázatos magatartások”: kockázat a köbön!
Térhasználati taktikák: a nyílt drogszíntér – a félelem mint összetartó erő• Vonzó: kiskorától ott lakik, lakóhelybeli közelség, élvezet-, függetlenségkeresés, kíváncsiság• Taszító jellemzői: erőszak, kockázatos magatartások, rendőri jelenlét, társadalmi marginalizáció
és szegregáció fokozódásaA rendőrség szerepe:
• „gyorsan és félve” injekciós használat: a megosztás nő, biztonságosabb injekciós technikák mellőzése, eldobált fecskendők
• a nyílt drogpiac felszámolása ---- áthelyeződik a város több, más pontjára (Fitzgerald, 2009)
Belövőszobák (shooting gallery-k)
• „fizetősek”: droghoz, tűhöz való hozzájutás• „kóstolósok”: drogot adnak cserébe a „biztonságért”• ingyenesek: kockázati magatartások halmozódása
Legális nyílt drogszíntér
a svájci „tűparkok” tapasztalatai: szakmai és drogpolitikai kudarc, de elvezetett az ártalomcsökkentésen alapuló svájci drogpolitikához – avagy a heroin-probléma medikalizációja
Rendszeres heroinhasználók incidenciája a zürich-i metadon regiszter alapján (Nordt és Stohler, 2006)
Eredmények:Az új heroinhasználók 2 éven belül kezelésbe kerülnek.A 90-es évek óta évi 4%-kal csökken a problémás heroinhasználók száma.
A zürich-i tűpark 1992
Egy példa a hatékony ártalomcsökkentésre:
az ausztrál kormányjelentés a tűcsere-programok 10 éves értékelése (2009)
• egységes adatszolgáltatás (az EU-ban ez még nem valósult meg)• folyamatos adatgyűjtés (az EU-ban sokszor évek, illetve országok esnek ki, illetve a bővítés folyamata megnehezíti az összehasonlítást)• nem pusztán szakmai, hanem az ausztrál parlament számára készített kormányjelentésről van szó (amit az ausztrál Egészségügyi Minisztérium készített el)• friss adatok• az adatokon alapuló matematikai szimulációk (ilyenek az EU-ban is vannak, de a fenti problémák miatt ezek hiányosak)
A téma magyar nyelvű összefoglalóját lásd: Takács és Demetrovics, 2009ab
A becsült ausztrál injekciós droghasználók száma (háromféle becslés) (Ausztrál kormányjelentés, 2009) – matematikai szimuláció
A tűcsere révén kiosztott tűk száma Ausztráliában, évente (Ausztrál kormányjelentés, 2009)
kb. 200 injektor/fő
Összlakosságszám:22 m fő
A HIV prevalenciája az ausztrál injekciós droghasználók között, az egyes államok szerint. Nincs jól azonosítható trend, az egyes államok közötti szórások nagyok, de összességében a HIV előfordulása 0,1%. (Ausztrál kormányjelentés, 2009)
Az összesített HCV prevalencia Ausztráliában 1999-2007 között (Ausztrál kormányjelentés, 2009)
Egy injekciós droghasználóra jutó injekciós alkalmak száma egy évben, Ausztráliában (Ausztrál kormányjelentés, 2009)
Az ábra azt is mutatja, az injekciózás gyakorisága alig változik: az injekciós használók „maguktól” nem csökkentik az injekciós alkalmak számát, illetve „maguktól” nem hagyják abba!
A VIII. kerületi nyílt drogszcéna látogatóinak száma kb. 2.000 fő (1.500-2.500). Ez évi 800.000 injekciós alkalmat jelent, de mivel itt többségben vannak az amfetamin-használók (akik többször injekcióznak egy nap, mint a heroin-használók), ez a szám meghaladhatja az 1 millió injekciós
alkalmat is!A Kontakt Kávézó által kiadott tűk száma: kb. 100.000, azaz az injekciós alkalmak lefedettsége 12,5% (10%)
körül van.Ausztráliához hasonló arány (200 injektor/fő) elérése – kb. 400e injektor kiadása!
A vírushordozók előfordulása a populációban mint a közös fecskendőhasználat (a) és a hordozói státusz
elhagyásának (terápia; b) függvénye (EMCDDA, 2007) – matematikai szimuláció
a, Közös fecskendőhasználat b, A vírushordozó státusz elhagyása
Ha a megosztás évi több mint 10, akkor a vírushordozók számában alig lesz változás; ha csökkenteni akarjuk a számukat, terápiát kell alkalmaznunk; (Kontakt Kávézó: magasabb érték!);
Ha a vírushordozóknak a közösségben eltöltött idejét csökkentjük (terápia), jelentős változást érhetünk el a HCV prevalenciában.
Átlagos idő, ami után valaki belépett az injekciós közösségbe és megfertőződött, illetve vírushordozóvá vált: az alacsony- és a magas-kockázatú csoportok esetében (kockázat: közös
használat) (EMCDDA, 2007) – matematikai szimuláció
hordozó, alacsony-kockázat hordozó, magas-kockázatfelépült, alacsony-kockázat felépült, magas-kockázat
akut fertőzött, alacsony-kockázat akut fertőzött, magas-kockázat
Az éves HIV és HCV fertőzési arány injekciós droghasználók között; kapcsolat az injekciózási alkalmakra jutó közös tűhasználat és a tűk használatának száma között. A vonalak a tényleges, jelenlegi értékeket mutatják (Ausztrál kormányjelentés, 2009) –
matematikai szimuláció
A fertőzés valószínűsége injekciós droghasználók között,
egy fertőzött tűvel történő injekciózásra számítva
HIV
függőleges tengely: az injekciózási alkalmak száma,amikor közös tűhasználat fordult elő
HCV
HIV: 0,6 – 0,8% (Baggaley és mtsai, 2006; Hudgens és mtsai, 2002)HCV: 1,5 – 4% (Patz és Jodrey, 1995; Short és Bell, 1993; De Carli és mtsai, 2003)
Hányszor használták a tűt? Hányszor használták a tűt?
Az ausztrál kormányjelentés (2009) főbb megállapításai a tűcsere-programokról a 2000-2009. időszak vonatkozásában, a HIV és a HCV megelőzés területén
(más területeket nem vizsgáltak)
2000-2009. között a matematikai modellek szerint:• 32.050 új HIV fertőzést• 96.667 új HCV fertőzést előztek meg
A programok finanszírozása 243m AUD, amivel: • megelőzhető volt 1.28 md AUD egészségügyi kiadás• elérhető volt megközelítőleg 140.000 DALY nyereség (egészség-károsodással korrigált életévek)• 1.03 md AUD nettó költségcsökkenés
Minden 1 dollárra több mint 4 dollár megtérülés jutott az egészségügyi kiadások csökkenése révén (rövid távon: 10 év alatt), ha ehhez a kliensek produktivitás csökkenésének megelőzését is hozzávesszük, az érték: 27 dollár. 1 dollárra 0,2 nap DALY jutott (egészség-károsodással korrigált életévek).
http://www.health.gov.au/internet/main/publishing.nsf/Content/needle-return-2
Következtetések
Az injekciós droghasználók közötti HIV robbanás, bár intenzitása csökkent, de még mindig súlyos népegészségügyi problémát jelent a volt Szovjetunió országaiban
Magyarországon a HIV terjedése nem következett be az injekciós droghasználók között, de kockázati tényező:• Ukrajna közelsége• alacsony óvszerhasználati szokások a teljes populációban
A HCV előfordulása országosan az Európai Uniós állapotokhoz képest kedvezőbb, de:• a VIII. kerületi nyílt drogszíntér adatai magasak nemzetközi összehasonlításban is
A nyílt színi drogszcéna és a belövőszobák szinte megoldhatatlan népegészségügyi és rendőrségei problémát jelentenek, az addiktológiai problémák ezek mellett kisebbek
A VIII. kerület egy részére kiterjedő nyílt drogszcéna és belövőszobák forgalmára utal: • a kb. 2.000 injekciós használó és a kb. évi 800.000 injekciós alkalom
Tűcsere-programok: átfogó, pszichoszociális közösségi tűcsere-központ (az pedig egy addiktológiai központ) részeként
Az ausztrál példa nyomán az „első lépcsőben” alkalmazott tűcsere-programok: • költséghatékonyak• csökkentik a fertőző betegségek (HIV, HCV) terjedését• hozzájárulnak a kliensek szociális integrációjához
A nyílt színi drogszcénák és a belövőszobák „kezelése” – ha egyáltalán lehetséges:• politikai, szakmai és helyi közösségi konszenzust kíván• átgondolt városrehabilitációs törekvéseket igényel• átfogó, többlépcsős, integrált addiktológiai (egészségügyi és szociális) és népegészségügyi ellátást tesz szükségessé• a rendőrség fellépése ront a népegészségügyi helyzeten – ez nem a rendőrség munkájának megkérdőjelezése!• a helyzet „magától”, spontán módon nem változik!
A fő kérdés: a változtatás tekintetében vannak-e még eszközeink, illetve finanszírozási lehetőségeink?
