A fizetési meghagyásos és a polgári eljárás a hatékony és gyors végrehajtás tükrében

Dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andreacsoportvezető bíró

címzetes törvényszéki bíró

Vonatkozó jogszabályok

2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról;

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról;

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról;

1) A fizetési meghagyásos eljárás kötelez ő:- 1 milliót meg nem haladó, - lejárt,- pénz fizetésére irányuló követelés esetén;

2) Kötelez ő elektronikusan el őterjeszteni:- jogi képviselővel rendelkező fél,- jogi személy,- külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe,

- egyéni cég;

3) Jogi képvisel őnek min ősül:• Ügyvéd, ügyvédi iroda,• Jogi személy alkalmazottja

munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben,

• Külön törvényben meghatározott személy (pl. szabadalmi ügyvivő),

• Jogi személy törvényes képviselője;

4) Nyilatkozni kell a meghatalmazás meglétér ől:

• Ha a jogosult nem teszi → a kérelmet elutasítják;

• Ha a kötelezett az ellentmondással egyidejűleg nem teszi → az ellentmondást elutasítják = nem jogosulttól származik → jogerőre emelkedik az fmh;

• Ha a kötelezett megteszi, kit idéz a bíróság a perben? Ütközik a Pp.135.§(4)bek. szabályával = perben a képviselőnek első jelentkezésekor írásos meghatalmazást kell csatolnia →

Hogyan oldja ezt fel a bírói gyakorlat ?→ vigyázat az idézéssel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

5) Korlátozás hiányában a meghatalmazás kiterjed a végrehajtási eljárásra és az annak során indított perekre is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

• Ha idézi a bíróság, de már megszűnt a megbízás, sürgősen be kell jelenteni;

• Ha nem idézi a bíróság és határozatot hoz, hatályon kívül helyezési ok;

6) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem:

• Röviden érdemes megjelölni a jogviszonyt, amiből a követelés ered, hogy az adós is értse → elkerülhető az ellentmondás;

• Érdemes a perré alakulás esetén eljáró bíróságot megjelölni → biztosan oda küldi a közjegyző, ahová szeretnénk ill. ahová való (bérkövetelés, alávetéses illetékesség stb.);

• Ha a közjegyző a perré alakulást megállapító határozatban az előkészítő irat benyújtására rossz bíróságot jelöl meg → a kavarodás elkerülése érdekében érdemes oda benyújtani + áttételt kell kérni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

• Ha „nem találkozik” az aktanyomat és az előkészítő irat → permegszüntetés!!!!- meg kell jelölni a közjegyzői számot,- előkészítő irat és nem keresetlevél!!!!!!- meg kell fellebbezni, de elsődlegesen a megszüntetés saját hatáskörben való hatályon kívül helyezését kell kérni!!!!!!!!!

7) Ellentmondás vagy sem?• Nagyon fontos , hiszen a jogerős fmh

ítélethatályú, végrehajtható határozat;• Ha szerintünk nem ellentmondás , akkor

is be kell adni az előkészítő iratot, hogy a bíróság ne szüntesse meg az eljárást, de kell kérni az eljárás közjegyzőhöz való visszautalását;

• A bírói gyakorlat szerint ilyenkor „nemalakult perré” az eljárás → pervezető végzéssel megállapítja, az illetéket vissza lehet igényelni, visszautalja a közjegyző elé;

• Ugyanez a bíróság eljárása, ha ő észleli, hogy:- nem tényleges ellentmondás a kötelezett nyilatkozata,- elkésett az ellentmondás,- nem bírálta el a közjegyző a kötelezett igazolási kérelmét,- nem utasította el a közjegyző az elkésett ellentmondást,

8)Az ellentmondás érdemi vitatása a követelésnek

• Az egyetemleges kötelezettség ≠egységes pertársaság → lehet részjogerőt megállapítani!!!!!!!!!!!!

Példa: • Több adós: ellentmondás tartalma objektív

vagy szubjektív ok;• Adós és készfizető kezes:

- csak adós mond ellent → kiterjed mindkettőjükre;- csak kezes mond ellent → attól függ, hogy a tartalma objektív vagy szubjektív;

Indok: régi Ptk 273.§ (1) és(2) bek., új Ptk 6:417.§ (1) bek = a kezes helytállása ahhoz a kötelezettséghez igazodik, melyért a kötelezettséget vállalta; nem válhat terhesebbé, mint elvállalásakor volt;

Kezes:• A kötelezett ellen folytatott per és

végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt eredménytelenül szólították fel,

• A kötelezett elleni csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti;

• A kötelezett elleni csőd-, felszámolási eljárásban kötött egyezség szintén nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötése előtt annak feltételeiről tájékoztatta;

• Ha nem tájékoztatták, szabadul a kötelem alól;

9)Részjoger ő• Ha nem állapítja meg a közjegyző, kérni

kell tőle, de egyidejűleg mindkét kötelezettre be kell adni az előkészítő iratot;

• Ha a közjegyző megállapítja a részjogerőt, azonnal be kell jelenteni a bíróságon → res iudicata okán ezzel a kötelezettel szemben megszüntetik az eljárást : érdemes ezt jelezni a bíróságnak!!!!!!!!!!

• Ha eleve megállapítja, mérlegelni kell a végrehajthatóságot, érdemes-e tovább lépni;

10) Az ellentmondás tartalma:• „Vitatom a jogalapot és a követelés

összegét” ≠ érdemi nyilatkozat→ ha az alperes az első tárgyalást elmulasztja, bírósági meghagyás bocsátható ki vagy ítélet hozható!!!!!!!!!!!!!!

• Valami konkrét, indokolt vitatás is van benne = érdemi nyilatkozat →nem lehet bírósági meghagyást kibocsátani;

• Ha a bíróság az első tárgyalásra szóló idézésben felhívja az alperest nyilatkozattételre → bírói határidő, be kell tartani, nyilatkozni kell, mert ha nem, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet (Pp. 163.§ (2) bek.);

• Az alperes nem kérheti távollétében a tárgyalás megtartását !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!- előzetesen kimentheti magát vagy- 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő;

11) Kézbesítési vélelem megdöntése• Ha rossz címre ment és valaki átvette,

nem erről van szó! Lehet rá hivatkozni a bejelentett cím egyidejű igazolásával, ilyenkor nem volt szabályos a kézbesítés→ vissza kell vonni a jogerősítő záradékot és újra kézbesíteni az fmh-t;

• Pp 99.§ (2) bek tartalmazza a kézbesítési vélelmet;

• Figyelem: az elektronikus eljárásban 1x5 nap van a kézbesített irat megnyitására!!!! (Pp. 394/H.§ (8) bek.)

• Szubjektív határidő: kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől 15 nap,

• Objektív határidő a beálltától számított 6 hónap = jogveszt ő, nincs igazolás!!!!!!!!!!

• Hivatkozni lehet:- kézbesítés szabálytalansága,- más okból (önhibáján kívül) nem tudta átvenni ( ezt csak természetes személy, Kkt, Bt, egyéni cég kérheti);

• Elektronikus eljárásban: csak arra lehet hivatkozni, hogy a kérelmező az elektronikus tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni;

Figyelem!!!!!!Ha az elektronikus tárhelyet nem hozta létre,

vagy megszüntette anélkül, hogy kérte volna a papír alapú eljárásra áttérést, a bíróság kötelez ően bírságot szab ki !!!!!

• Végrehajtási eljárásban:- a végrehajtásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet kérni,

- az első fokú határozatot hozó bíróságnál (fmh esetében közjegyzőnél);

• El kell határolni a perújítási kérelemt ől ill. a végrehajtás megszüntetése iránti kérelemt ől !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Más a joghelyzet, a hivatkozás és a következmény!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

12) Perújítás joger ős fmh ellen• Ítélethatályú a jogerős fmh → van helye

perújításnak a Pp.260.§ szerinti okokból;• De: önhiba!!!

- ha átvette a kötelezett az fmh-t és nem mondott ellent, megáll az önhiba, kivéve, ha bizonyítja, hogy később szerzett tudomást a perújítási okról;- ha „nem keresté”-vel emelkedett jogerőre, nincs önhiba;

13) Joger ős fmh után szerz ődés érvénytelenségi per

• Szerződésen alapuló követelésre bocsátják ki az fmh-t és jogerős → mintha „res iudicata” lenne, azaz ha nem támadták ellentmondással a szerződést, a követelés érvényes szerződésen alapul→ nem lehet utóbb vitatni, csak ellentmondásban lehetett volna, csak ítélet mondhatja ki az érvénytelenséget;

(u.ez, ha ítélet emelkedik jogerőre)

• Elhatárolása:- a végrehajtás megszüntetési pert ől(Pp. 366.§): a hivatkozott ok keletkezésének ideje és maga az ok is más;- a végrehajtási lap visszavonásától ill. a végrehajtási záradék törlésétől (Vht. 211.§): a végrehajtás elrendelésénél vizsgált alakiságok valamelyikéről (Vht.13.§) utóbb kiderül, hogy hiányzik → nem vizsgálják érdemben a követelést;

14) Fmh kérelem elutasítása• Ha a közjegyző elutasította az fmh

kibocsátása iránti kérelmet,• Vagy megszüntette az eljárást,• A jogerőtől számított 30 napon belül

érdemes beadni a keresetlevelet, mert:- ekkor fennmaradnak a keresetindítás hatályai (pl. törvényi határidő van a perindításra),- csak a kiegészítő összegben kell illetéket leróni,- csatolni kell a közjegyző határozatát;

• A 30 nap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak;

• Ha 30 napon túl nyújtja be a keresetlevelet:- nem maradnak fenn a keresetindítás hatályai,- a teljes, 6%-os illetéket le kell róni, sem beszámítani, sem perköltségként felszámítani nem lehet a közjegyzői díjat;

15) Az előkészítő irat lehetséges hibái• Nincs tényállítás, nem csatol hivatkozott

bizonyítékot, nem ró le illetéket→ Pp. 318.§ (1) bek. szerinti megszüntetése a pernek;

• Nincs meghatalmazás, de ellenjegyzi a jogi képviselő→ hiánypótlás;

• Ró le illetéket, de kevés→ hiánypótlás;

• Hivatkozni kell a közjegyző által adott költségkedvezményre;

• Ha nem ró le illetéket és nincs kedvezménye, az illetékre és költségre az általános szabályok szerint kérhet kedvezményt;

16) A kisérték ű per• Megjelenési kötelezettség van a

tárgyaláson, de a felperes kérheti távollétében megtartani→ ezzel lemond arról a jogáról, hogy a tárgyaláson bizonyítási indítványt terjesszen elő;

• Bizonyíték ≠ bizonyítási indítvány;

• Csak a felek közös kérelmére lehet az általános eljárási szabályok szerint folytatni – nem kell egy okiratban lennie;

• Ha felemelik a keresetet 1millió fölé vagy marasztalás helyett megállapítást kérnek vagy az iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni az általános szabályok szerint folyik tovább;

• A bizonyítás során kiderül, hogy nem az alperes ellen kellett volna igényt érvényesíteni → „alperes csere” a Pp.64.§(2) bek. szerint ≠ elállás!!!!!!!!!

• Ilyenkor nem kell az új alperes ellen fmh-t kibocsátani;

• Ha az alperes vétíve nem érkezik vissza a tárgyalásig, nem lehet megállapítani, hogy szabályszerű-e→ vétívtől függő hatállyal halasztja el a tárgyalást a bíróság:- ha úgy jön vissza, hogy szabályszerű és a felperes kérte, kibocsátja a bírósági meghagyást vagy mulasztásos ítéletet hoz;- ha úgy jön vissza, hogy nem volt szabályszerű, a következő tárgyaláson érdemben tárgyal;

17)Az ideiglenes intézkedés: Pp. 156.§• Csak a keresetlevél benyújtásával

egyidejűleg vagy a per során lehet kérni,• Csak kérelemre,• A kereseti kérelemben foglaltak

teljesítésének elrendelése,• 3 feltétel közül valamelyik megáll + az

intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket → szigorúan vizsgálja a bírói gyakorlat;

• Kötelező a feleket meghallgatni a döntés előtt (legalább írásban),

• A bíróság soron kívül dönt,• Fellebbezhető végzéssel,• Azonnali teljesítés, de a bíróság szabhat

más határidőt,• Előzetesen végrehajtható,• A bíróság maga is megváltoztathatja vagy

a fél kérheti (pl. leszállítja a keresetet),• Az ítélettel ill. permegszüntető végzéssel

hatályát veszti

• Csak a fél kérelmére rendeli el a bíróság a végrehajtást,

• Letiltó végzéssel vagy végrehajtási lappal rendeli el a bíróság → kielégítási végrehajtás (be is hajt a végrehajtó, nem csak foglal),

• Maga az ideiglenes intézkedés iránti kérelem illetékmentes, a végrehajtására beadott kérelem végrehajtási illetékköteles (1%);

• Ha önkéntes teljesítés vagy végrehajtás során befolyik valami, be kell számítani a megítélendő összegbe – a jogosult fél dönti el az elszámolás módját (tőkéből vonja le vagy régi Ptk 293.§ szerint);

18) Biztosítási intézkedés• Csak kérelemre,• Végrehajtási kérelemnek minősül, 1%

illetéket kell leróni,• Végzéssel rendeli el a bíróság, max. 8

napon belül,• Végrehajtás elrendelésének minősül,• Csak szükség esetén kell meghallgatni a

feleket,• A végrehajtást kérdőnek kézbesíti és

megküldi a végrehajtónak,

• Az adósnak csak az ingatlan zárlatát elrendelő végzést kézbesíti a bíróság, egyébként a végrehajtó kézbesíti a végzést,

• A végzés fellebbezhető, de nincs a fellebbezésnek halasztó hatálya,

• A végrehajtó foglal és ott megáll, kielégítési végrehajtásba akkor fordul át, ha megvannak a végrehajtás elrendelésének feltételei (Vht.13.§),

• Feltételei: végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani + a vh kérő valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van → általános feltétel,

Törvényben meghatározott szubjektív feltételei vannak

⇒Hatékony eszköze annak, hogy az adós ne tudja a végrehajtható vagyont „eltüntetni”, esetleges marasztalás esetén legyen mib ől kielégíteni a tartozást;

Két típusa van :- Pénzkövetelés biztosítása,- Meghatározott dolog zárlata (csak ha ez a

dolog a per tárgya);Megszűnése:- A bíróság megszünteti, ha nem

marasztalják az adóst,- Marasztalták az adóst, de a

végrehajthatóság bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül nem kértek kielégítési végrehajtást, az adós kérheti a megszüntetést,

→ a bíróság felhívja a vh kérőt, hogy 30 napon belül indítsa meg a végrehajtást,

Ha ennek nem tesz eleget, megszünteti a biztosítási intézkedést.

Jogvesztő, igazolásnak nincs helye.⇒Az ingó dolgok foglalása törvény erejénél

fogva feloldódik (a végrehajtó értesíti a végrehajtási jogot nyilvántartó intézményeket a törlésről),

⇒Az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog törléséről a végrehajtó intézkedik.

⇒A végrehajtónak kárfelelőssége van.

19) Perfeljegyzés• A per jogerős befejezéséig,• Kérelemre,• A bíróság rendeli el;• Funkciója, hogy a közhiteles ingatlan

nyilvántartáson keresztül tájékoztasson: az ingatlan per alatt áll vagy jelzáloggal biztosított követelést érvényesítenek;

• Öt esetben lehet elrendelni, a bíróságnak nincs mérlegelési joga;

• A végzés előzetesen végrehajtható;

• A perfeljegyzés nem akadályozza az ingatlan forgalmát,

• De minden jogot csak függő hatállyal lehet bejegyezni → biztosíthatja a későbbi végrehajtást;

• Fedezetelvonó szerződés esetén a vevő nem minősül jóhiszeműnek, ha perfeljegyzés alatt álló ingatlant vesz meg;

20) Elévülés : új Ptk 6:25.§• 2014. március 15 után küldött fizetési

felszólítás nem szakítja meg az elévülést!!!• Végrehajtandó követelésnél csak

végrehajtási cselekmény szakítja meg az elévülést (Vht. 57.§ (4) bek.);

• A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el → nem szűnik meg az alanyi jog, csak bírósági úton nem lehet érvényesíteni;

• 2009. évi L. tv. 52.§ (5) bek.: jogerős fmh után 10 évvel nem kérhető végrehajtás = jogvesztő határidő;

Elektronikus eljárás a polgári perben

• A fél vagy képviselője választhatja – ha csak egy beadványt is elektronikus úton ad be, választásnak kell tekinteni;

• A fél számára gyors és olcsó;• Lehet kérni a papíralapú eljárásra áttérést,

ha valószínűsíti, hogy az e kapcsolattartás a továbbiakban aránytalan megterhelést jelentene,

• Kötelező 2016. július 1-től:- belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (akár alperes, akár felperes),- jogi képviselővel eljáró fél,- közigazgatási szervezet számára (nem közigazgatási perben is);- ha új jogi képviselőként csatlakozik be az eljárásba, be kell jelenteni a bíróságnak és 15 napon belül felvenni az elektronikus kapcsolatot a bírósággal a digitalizált meghatalmazás csatolásával;

• A bíróság az OBH által működtetett kézbesítési rendszer útján küldött, szervezeti elektronikus aláírással ellátott irat közokirat;

• OBH űrlapokat tesz közzé, ha a beadványra van ilyen, csak azon lehet előterjeszteni;

• Ha a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött, az a nap a határidőbe nem számítható be;

• A beadvány beadásáról a rendszer befogadás visszaigazolást küld;

• Az ebben megjelölt időpontban kell a beadványt beadottnak tekinteni;

• Amikor a bírósághoz érkezik, automatizált érkeztetési igazolást küld a rendszer;

• Ebben van tájékoztatás az illeték megfizetésének módjáról;

• Az érkeztetést követő 3 munkanapon belül nincs helye hiánypótlásnak az illeték miatt és illeték megfizetése miatt idézés kibocsátása nélküli elutasításnak;

• Ha a bíróság küld elektronikus iratot, a fél a tárhelyre érkezésről haladéktalanul majd három nap múlva ismét értesítést kap;

• Átvenni az internetes hivatkozás megnyitásával lehet → elektronikus tértivevényt generál: a bíróság és a fél is automatikusan megkapja;

• Figyelem: ha a tárhelyen elhelyezést követ ő 5 munkanapon belül nem nyitja meg, az ezt követ ő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni = KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

• Kézbesítési vélelmet megdönteni csak arra hivatkozással lehet, hogy a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni;

• E- kapcsolattartás esetén ha nem e-úton terjeszti elő a fél a beadványt:- a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítják,- az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tett + kötelező pénzbírság;

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !