Prónay G. 30. Összefoglaló feljegyzés - Konfliktus kezelés mediációval-2016szeptember15

1

ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS 30. PM MŰHELY (2016. szeptember 15.) MUNKÁJÁRÓL

Téma: konfliktus kezelés alternatív vitarendezési módszerekkel - mediáció Időpont: 2016.szeptember 15. 16-18 óra Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem A Műhely munkájában részt vettek (26): Baranyi Zita, Csalló Miklós, Farkas Attila, Fodor Andrea, Gyöngyösi Ábrahám, Hegedűs Bence, Horváth Alíz, Juszt Péter, Kerékfy Pál, Kerese István, Krémer András, Maller Győző, Mosonyi Diana, Naszádos Krisztina, Oltyán Gábor, Ónodi Ferenc, Perhácsné Sütő Gabriella, Prónay Gábor, Salamon Sándor, Szabó Bence, Szabó Tamás, Szirják Csaba, Szumzer Nóra, Thoman Gusztávné, Veresides Takács Lajos, Vitoszki Márta. Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőként elmondta, hogy mivel a projektek sokféle tudást, érdeket és kultúrát integrálnak mindenképpen konfliktusokkal járnak. A közös munka sikerét a feloldatlan konfliktusok által kiváltott rossz hangulat, stressz, torzult viselkedések nagymértékben akadályozzák. Rendkívül fontos, hogy a menedzserek tisztába legyenek a konfliktus megoldás módszereivel, amik segítségével a konfliktus feloldása vagy pozitív, teljesítménynövelő tényezővé alakítása történhet. Jelen Műhely célkitűzése a mediációnak, mint konfliktus kezelési módszernek a megismerése és résztvevői tapasztalatok megosztása. Köszönet Thomán Gusztávné Anikónak, aki mediátorként és Jacqueline Morineau : „L`esprit de la Mediation”/A mediáció szelleme” könyv fordítójaként sokat segített a jelen Műhely létrejöttében. Köszönet Krémer Andrásnak és Mosonyi Dianának, akik a mediáció szakembereiként vállalkoztak a Műhely blogjának elkészítésére és a beszélgetés moderálására. Mosonyi Diana bevezető bemutatkozásában elmondta, hogy a Metropolitan Egyetem levelező képzését befejezve a mediációról írta a diploma munkáját, melynek tanári konzulense Krémer András volt. A rejtve maradó konfliktusok romboló hatása miatt kiemelten fontosnak tartja azok kezelését. Jelenlegi munkájában egy média ügynökségnél is a konfliktus kezelés mediációs alkalmazásával foglalkozik, fejlesztve a vállalkozás hatékony munkavégzését. Krémer András szociológus alapvégzettséggel és hazai-, nemzetközi-, évtizedes mediációs gyakorlatával a Metropolitan Egyetemen a mediációs képzés vezetője. Dolgozott 20 éven keresztül a BME Szociológiai Tanszékén, elsősorban a munkaügyi- és oktatási rendszerek vitáinak feloldásával foglalkozott képzésekkel, közvetítő munkával, konfliktust csökkentő szervezeti rendszer kidolgozásával. A bemutatkozást követően elmondta, hogy a mediációs témát a blogra építve, interaktív műhely munkában, a résztvevők tapasztalatainak megismerésére építve kívánják megismertetni. A Műhely moderátorai a http://blog.mfor.hu/projekt blogjuk („Konfliktus kezelés alternatív vitarendezési módszerekkel”) felelevenítéseként és kiegészítéseként elmondták, hogy Magyarországon a közvetítésről a 2002-es polgári jogviták bíróságon kívüli rendezését szabályozó LV. számú törtvény beszélnek. De mivel a viták nemcsak polgári jogviták lehetnek, azokban is alkalmazhatók a közvetítési vita rendezések. Ezt nagy mértékben motiválja a viták bírósági rendezésétől való tartózkodás, valamint sokszor a vitába került felek nem jogalanyok (pl.: projektekben különböző szakmai-funkcionális viták esetén), így bírósági rendezés nem is képzelhető el. Az alternatív vitarendezésnek három lehetősége van : döntőbíráskodás (arbitráció) - békéltetés – mediáció. A mediációnál közvetítő szerepet kap, de a döntést a vitázó felek hozzák meg, szemben a döntőbíráskodással, ahol a felek által választott döntő bíró hozza meg a döntést. A mediáció várhatóan a feleknek jobban megfelelő döntést eredményez, hiszen azt az érdekeiket jól ismerő, érdekelt felek döntése. Az alternatív vitarendezés nem mindenható eszköz, az alkalmazásnak feltételei vannak. Sokszor a projektekben kialakuló viták szakmai meggyőzéssel, hatalmi szóval vagy tekintély

Prónay G. 30. Összefoglaló feljegyzés - Konfliktus kezelés mediációval-2016szeptember15

2

bevetésével és nem mediációval kerülnek megoldásra. Erre akkor kerülhet sor, ha az említett módszerek nem eredményesek. Érdekes, hogy hazai- és nemzetközi építőipari projektek menedzsment módszertanaként alkalmazott FIDIC követelményként tartalmazza a vitarendezési eljárást. A Műhely munka témájaként a moderátorok azt javasolták, hogy 5-6 fős alkalmilag megalakuló csapatokban a résztvevők tapasztalataikból gyűjtsenek olyan konfliktusokat, ahol mediációt alkalmaztak illetve ahol jó lett volna mediációt alkalmazni. A Műhely munkához a moderátorok két szempontrendszert ajánlottak. Az egyik a projekteket csoportosítja (finanszírozás/piaci-nem piaci/ - komplexitás/egyszerű-komplex-program/ - szereplők/egy vállakozás-több vállalkozás/ - idősáv/rövid-közép-hosszú/ - kezdeményező/belső-külső/ - szakterület/építés-fejlesztés-IT-logisztika-szervezetfejlesztés/), a másik a projekt részvevőit csoportosítja (szponzor – közreműködő szervezet – állandó külső v. belső szakértő – projektmenedzser - minőségbiztosító). Az öt résztvevőkből alakult munkacsapat mindegyike egy-egy projekt konfliktus helyzetet és választott megoldási megoldást mutatott be. • Az építési csapatban a megrendelő és a kivitelezést végző alvállakozó konfliktusa

(állandó, folyamatos változás igény) egy közösen megállapodott, részletes változáskezelési eljárásrend elfogadásával és működtetésével vált megoldhatóvá.

• Nagy informatikai alkalmazás bevezetési projektben a konfliktust a megrendelő informatikai- és üzleti részlege közötti meg nem értés okozta (a business analyst felmérés nem felet meg a létező, támogató informatikai rendszer leírásának). A megrendelőn belüli konfliktus átment a megrendelő és szállító konfliktusba. A meghiusult projekt tanulságaként a szállító megértette, hogy a belső konfliktust már a projekt elején látnia kellett volna és akkor esetleg közreműködhetett volna a konfliktus kiterjedésének megakadályozásában.

• Az informatikai projekt megrendelőjének és szállítójának konfliktusát az okozta, hogy a szerződés szerinti szállító teljesítés nem nyerte a megrendelő elégedettségét. Felmerült a felelőség az időközi változás igény kifejezésnek elmaradása miatt. Talán egy kezdeti alaposabb egyeztetéssel vagy a leszállítandó pontosabb bemutatásával a konfliktus elkerülhető lett volna. A mediáció a felek gondolkodását elindító közvetítéssel (a vitázó felek szakmai területeinek kritikus kérdéseit megértve, átfogalmazva) lehet eredményes.

• Nagy szervezetekben a szervezeti egységek közötti konfliktus oka a felelősségek tisztázatlansága, illetve a szervezeti stratégia megfelelő kommunikációjának hiánya.

• EU közbeszerzési munka szerződés kötöttsége, monopol helyzetek projekten túli hatása a kialakuló konfliktus helyzeteket megoldó változtatásokat nem tesz lehetővé (pl.: építketkezés elhúzódása miatt technológia szállítás elavulási időig tartó megvalósítása). A jogi érdekérvényesítés hátránya, hogy a szállító pernyerés esetén a jövőbeli megrendelésektől eshet el. A mediáció jobb megoldás lehetne, ha azt az egyenlőtlen hatalmi viszonyok nem akadályozzák meg. A mediációra egyesek szerint a bírósági eljárás megindulása előtt, mások szerint már a bírósági eljárás megindulása után könnyebb a feleket rávenni.

A felvázolt esetek tanulságaként Krémer András felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt siker biztonságát a közvetítő alkalmazásának szerződébe beépítése növelheti, ami kockázatot nem tartalmaz, mert egyrészt a döntés a felek kezében marad, másrészt a gazdaságosan felhasználható mediátor tevékenysége bármelyik fázisban megszüntethető. A mediátor elsősorban a tényleges probléma felismerésében segíthet, amit a felek sokszor szem elől tévesztenek. A közvetítő szerződésekbe bevonása, a projektben szereplő kényes kérdések szerződésben rögzítése az indulásnál könnyebben tehető meg, mint a projekt során. A mediátor a vita témától független személy kell legyen. Ennek megfelelően, ha az nem külső személy, hanem szervezeten belüli tekintély, akkor ő érdekeltség hiányában is csak a vita terelője lehet és nem levezetője. A külső, független, mediátornak alkalmas személyt olyan erős titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédeket („nem viszi ki a

Prónay G. 30. Összefoglaló feljegyzés - Konfliktus kezelés mediációval-2016szeptember15

3

problémát”). A mediátort mediációs szakmai közösségek (pl.: Országos Mediációs Egyesület – kb. 100 regisztrált tag) tapasztalatai alapján célszerű választani, ahol az egyes mediátorok képzettsége, tudása, tapasztalata hozzáférhető és a kiválasztottak bemutatkozó beszélgetésre hívhatók. Ilyen típusú munkáknál a referenciák a felkérő felek tiltása miatt nehezen szerezhetők, a mediáláshoz siker díj nem kapcsolódik. Célszerű, ha a közvetítőt alkalmazó szerződésben több (4-5 fő), a felek által elfogadott mediátor kerül megnevezésre („rövid lista”). A mediátor alkalmazás költségei mérsékeltek (nemzetközi standardoknak megfelelően az óra díjak 70-100 EUR között mozognak) különösen nagy, komplex projektek esetén (keretösszegben is tervezni lehet). Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői közös gondolkodással összegyűjtötték a legelterjedtebb projektbeli konfliktus helyzeteket, eseményeket és közös beszélgetésben feltártak hatékonyan használható módszereket és azok alkalmazásának feltételeit. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a projektmenedzserek számára nélkülözhetetlen a konfliktus kezelés mediációs megoldásainak ismerete, a lehetőség beépítése a projektek eljárásrendjébe, a munkát meghatározó szerződésekbe. A PM Műhely résztvevői a jövőbeli téma javaslatok keresése során Czifra Julianna (AZ ÉV PROJEKTMENEDZSERE`2013) javaslatát elfogadva, a következő, 2016. november 17-én - megrendezésre kerülő 31. PM Műhely témájának a nők szerepe a projektmenedzsmentben témát választották. A Műhely téma kitér a személyiség jegyek különbségének elemzésére, a megkülönböztető feltételezések megvitatására, az együttműködés fejlesztés megoldási lehetőségeire. A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvezetőjét Cziffra Julianna készíti. A blog várhatóan 2016. szeptember végétől olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon. 2016 folyamán ez a Műhely lesz az utolsó. 2017 első félévére tervezett Műhelyek időpontjai : 2017. január 12, március 16, május 18. FELHÍVÁS !!!!! A Projektmenedzsment Tábla (PM szakmai szervezetek szövetsége : ÉTE, FÖVOSZ, HTE TIPIK, IPMACERT, IVSZ, PMI Budapest, PMSZ) 16. alkalommal kiírta AZ ÉV PROJEKTMENEDZSERE díjpályázatot, melynek beadási határideje 2016. szeptember 26 éjfél. Részletes információk a www.evprojektmenedzsere.hu oldalon illetve a PM Tábla szervezeteinek honlapjain megtalálhatók. A szervezők szeretettel várják a kollégák jelentkezését ! A 31. Projektmenedzsment M űhelybeszélgetést 2016. november 17-én csütörtökön, 16–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.) Budapest, 2016. szeptember 20..

Dr. Prónay Gábor