Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció

Dr. hab. Fábián Attila Kaposvár, 2013. november 21.

MRTT XI. Vándorgyűlés

1

Határ – kulturális és kultúrtörténeti tájkép

Ami ismert:

• Befolyásolja a szomszédos határterületek

társadalmi-gazdasági képét;

• Pszichológiai hatást gyakorol a lakosság attitűdjeire;

• Befolyásolja a nemzeti politikák kialakításának és végrehajtásának módját,

• Ami új: Lehetőséget nyújt a preaktív tudás-transzferre

2

A határNégy különböző funkció (Nemes Nagy József)

– elválasztó térelem, – szűrőzóna, – perem és ütközőzóna – kontaktus-, konfrontáció- és interferenciazóna

CÉL: nem csupán a kapcsolatok leírására, a technikai együttműködés lehetőségeinek kiaknázására, de a diffúz folyamatok, a társadalmi, gazdasági, szociokulturális elemzésekre is egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk!

3

Mi a kérdés? Mi az új?

A határ olyan mint egy nő:– Sérülékeny, érzékeny, talányos, így hát

érdemes vele foglalkozni, elmélyülni a lelkében;– Több, mint csak az infrastrukturális

beruházások összessége, több mint a fragmentált társadal-mak mesterséges masszája, több mint a közös pályázatok végének várva-várt időhorizontja;

– EZ MAGA A KÖZÖS TÁRSADALMI és TUDÁS TŐKÉNK!

4

Mi a kérdés? Mi az új?• Konfliktusmező és egyben biztonságközös-

ség

• Együttműködési kényszer(?)pálya ami:– racionális gazdasági tér – a kulturális értékek konstruktivista tere – a tudástranszfer és a felsőoktatás közös tere– a másságukat feladni nem kívánó különböző

egyetemi kultúrák kölcsönhatásának tere

6.

A KONFLIKTUSOK HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE

Hagyományos nézőpont– Káros, elkerülendő

Human relations nézőpont– Természetes, elkerülhetetlen

Interakcionalista nézőpont– Pozitív erőforrás, a sikeres szervezeti

teljesítmény szükséges előfeltétele

Kooperáció = Szinergia + bizalom

• Szinergia: hogyan növelhetjük a tortát erőforrásainkat kombinálva

• Bizalom: mennyire bízhatunk abban, hogy a megnövelt torta elosztása korrekt lesz

Az előbbi a kooperáció stratégiai, utóbbi a maga-tartási dimenziója

7

Ko-opetíció (érték teremtés – érték megtartás)

• Érték teremtés – érték megtartás (szétosztás: ami a megteremtett értékből nekem jut/marad)

• Minden téren érdemes értéket teremteni, ahol lehet („növeld a tortát”) – emberek között, szervezeti egységek között, szer-vezetek között

8

MI A PROBLÉMA?•Közvetlen közegünkben (család, közvetlen munka- és lakókörnyezetünkben) tudunk együttműködőek lenni („össze támasztjuk a hátunkat”, kisegítjük egymást, kalákázunk, több generáció együtt él)•Szélesebb társas (társadalmi) közegben, ahol a személyes magtapasztalt bizalom nem nyújt ehhez támpontot – azaz absztrakt bizalmi közegben – bizalmatlanok vagyunk, kifelé védekezünk

9.

-2

-1,5

-1

-0,5

0

0,5

1

Szélesebb társadalmi közegben kooperálok (intézményi kollektivizmus)Szűkebb közegemben kooperálok (csoport kollektivizmus) (Globe kutatás)

Klán kultúra

Kooperatív kultúra

Versengő kultúra

10

Keresztapa – Don Corleone

Nem keressük a tetteseket! Nem akarok több bosszút!

A háborúnak vége! Szervezd meg az öt Don

találkozóját!

11.

Mivel járok jobban?

• Don Corleone: az ellenséggel is együtt működök, ha ez jobban szolgálja az érdekemet – mert hábo-rúban hullik a család, és nem megy az üzlet sem!

• „Semmi személyes. Ez szigorúan üzlet!”

• „A nemzetnek nincsenek állandó barátai vagy ellenségei, a nemzetnek állandó érdekei vannak!”

Lord Palmerston, külügyminisztere majd miniszterelnöke Viktória királynőnek

12.

• A tudás teremtése és elosztása tehát a közösségek/egyetemek/országok közötti térben (hálózatokban) történik

• … akkor is, ha mi erről nem veszünk tudomást!• A kölcsönös függőség és versengés, csak rövid-

távon fejti ki hatását, később konfliktusokhoz és defenzív, marginális, passzív szerephez vezet.

• A hosszútávú, közös érdekeket és főleg értéke-ket prioráló stratégia létrehozhatja a biztonság-közösségeket, melyekben a konfliktusok felol-dódnak és hatékony együttfejlődés indul meg.

13.

14

Az egyetemek közötti tudástranszfer

• Hagyományos kooperáció:együttműködésen alapuló projektek, közösen kiadott vagy társult diplomák, társszerzőség publikációk készítésében, vagy kevésbé formális találkozások konferenciákon, szemináriumokon

• Hálózatosodás:Nem csak egyetem - egyetem között, hanem egyetem – klaszterek – multinacionális vállalatok - határon túli egyetemek és ipari kapcsolati tőké-jük közötti szövetesedés

15

Az egyetemek közötti tudástranszfer• Előnyei:

• Erősíti a tudástranszfer intenzitását;• Kölcsönös tanulásra nyújt lehetőséget;• Piaci információkhoz juttatja a feleket;• Erősíti a szinergiák kihasználását;• Javítja a közös külső megítélést;• Közös marketing akciókra ad lehetőséget;• Növeli az üzemméretet és versenyképességet

a nagy egyetemi centrumok mellett;• Új kutatási felületeket nyit;• Stb. ……ami majd menetközben kiderül

16

A nemzetközi hálózatok szerkezeteSűrűséga meglévő és lehetséges kapcsolatok arányából számítható: Ha 1-hez tart, akkor a hálózat sűrűnek, ha 0-hoz, ritkának tekinthető.KözpontiságHelyi és globális szinten értelmezhető. Helyi szint: egy csomó több vagy kevesebb éllel rendelkezik-e mint a többi, ha csak az adott csomóhoz tartozó élek kerülnek figyelembevételre. Közöttiség azon a felismerésen nyugszik, hogy igazán azoknak a szerep-lőknek van hatalma, akik képesek ellenőrizni a kapcsolathálóban áramló erőforrásokat, azaz akik sok másik szereplő között helyezkednek el.

17

A nemzetközi hálózatok szerkezete

Centralizációa centralizáció annak a mértékét mutatja meg, hogy a kapcsolódások mennyire csoportosulnak a különleges gyújtóponti csomók köré. Hálózati kapcsolat minőségA hálózati kapcsolat minőségét méri, hogy a gazdaságilag hasznosítható tudományos ismeretek átáramlása miként történik meg az egyetemektől a gazdasági szektorokba.

18

19

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

afabian@ktk.nyme.hu