The role of articuation rate and mean f0 in speaker age estimationAz artikulációs tempó és az átlagos alaphang szerepe a beszélő életkorának megbecslésében

GOCS ÁL ÁKOSBESZÉDKUTATÁS 2016

SPEECH RESEARCH CONFERENCE, OCTOBER 17-18 2016 BUDAPEST, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES

ÉletkorbecslésHazai adatok

Tágabb kategóriákban gondolkodva viszonylag jó becslések Gósy (2001): 60-70%-os pontosságGocsál (1998): alul- és felülbecslésekTatár (2013): korcsoportokba sorolás, különböző pontosságértékek

ÉletkorbecslésKülföldi adatok

Moyse (2014): életkorbecslés a beszélő hangja és arca alapjánPontatlanságok vizsgálata:- Fiatalabb beszélők életkora pontosabban meghatározható- A fiatalabb hallgatók pontosabb becsléseket adnak- A saját életkor torzító hatása

Külföldi adatok

Kutatás Kérdések

1. Magyar beszélők és hallgatók esetében is kimutathatók-e Hollien és Shipp eredményei? Hogyan számszerűsíthetők? 2. Milyen mértékben magyarázza a becsült életkort a beszélő artikulációs tempója és alaphangja?

Anyag és módszer Beszélők: • 24 férfi (BEA)• 20-72 évesek, nem dohányoznak, felsőfokú végzettségűek

Hallgatók:• 49 egyetemi hallgató (38 nő, 11 férfi)• 18-37 évesek

Akusztikai ingerek: • 25-30 másodperces részletek interjúkból, érzelmileg, tartalmilag semleges• számszerű becsléseket adtak (nem kategóriában)

1. kísérlet r = 0,808, p<0,01

Regressziós egyenes: BÁÉ = 0,627 NÉ + 13,74

Megjósolt pontos becslés: 36,83 év

Eredmények

1. kísérlet r = 0,808, p<0,01

Regressziós egyenes: BÁÉ = 0,627 NÉ + 13,74

Megjósolt pontos becslés: 36,83 év

Eredmények

1-nél kisebb

2. kísérlet A becsült életkort magyarázó paramétereket keressük

◦ Függő változó: átlagos becsült életkor◦ Független változók:

az artikulációs tempó az f0 mediánja az irreguláris f0-adatok százalékos aránya

Eredmények

Lineáris regressziós modell:• Szignifikáns magyarázóerő• R2 = 0,433• Csak az artikulációs tempó kerül a modellbe. • BÁÉ = -5,104 ART + 112,15

Eredmények

Eredmények

Következtetések 1. kísérlet: Sikerült Shipp és Hollien (1969) kísérletében kimutatott tendenciát magyar beszélőkön is kimutatni: megerősíti az életkorbecslés nyelvfüggetlen természetét. Különbség: ott magasabb életkornál volt pontos a becslés.

Kérdés: idősebb hallgatóknál hogyan alakulna?

2. kísérlet: Csak az artikulációs tempó szignifikáns magyarázóereje igazolódott. Kérdés: milyen további paraméterek magyarázhatják a becsült életkori adatokat?