View
76
Download
3
Category
Preview:
DESCRIPTION
A realizmus a 19. középső harmada, második fele. Franciaország ból indul a 19. század 2. harmadában , jelentős még a 19 századi orosz művészetben is Már nem minden művészeti területen jelentkező irányzat (nincs az építészetben vagy a zenében, csak az irodalomban és a festészetben jelentős). - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A realizmusa 19. középső harmada, második fele
Realizmus, a stílusirányzat• Franciaországból
indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi orosz művészetben is
• Már nem minden művészeti területen jelentkező irányzat (nincs az építészetben vagy a zenében, csak az irodalomban és a festészetben jelentős)
Courbet: Műterem című képének részlete
A valóság (realitás) hű ábrázolásamint művészeti cél
• A latin realis: „dologi” szóból
• Nehezen határozható meg pontosan, a művészettörténet során többször megjelenő fogalom, minden művész, saját korának lehetőségei és igényei szerint a valóságot keresi
A művészet tükör
• Már a reneszánsz arra törekedett, hogy a látható világ valóságát próbálja visszaadni - ez a törekvés a reneszánsz és a barokk nagymestereinél egészen magas szintet ért el
A művészet sohasem azonos a valósággal, mindig elvonatkoztatás
• Egy művészeti nyelv segítségével kell a valóságot megjeleníteni, ez mindig absztrakció (elvonatkoztatás)
• Egy adott kor, egy adott művész ezt mindig sajátosan teszi (stílus), ez stilizálással, idealizálással járhat együtt
Realizmus és naturalizmus• A latin natura: „természet”
szóból, rokon a realizmussal, a valóság aprólékosan hű, részletező, a jelenségek között nem válogató, stilizálástól, eszményítéstől mentes művészi megközelítés neve
• Általánosabban: túlzottan részletező, nyers sőt durva, visszataszító ábrázolásmód
Gericault: Levágott fejek
Lehet-e a művészet tárgya a rút, az alantas, a visszataszító?
• A művészet céljának meghatározásán múlik: az igazság fontosabb lehet a szépségnél
Újrealizmus: Daniel Spoerri alkotása a 20. sz. 2. feléből
A realizmus festészete
• Formai szempontból nem különbözik a romantikus festészet megoldásaitól
• A tartalom, a témák a fontosak: a jelen felé fordul, életképek, portrék, tájképek, csendéletek jellemzik leginkább
Millet: Paraszt pár
Félre a múlttal, a történelmi, bibliai, mitológiai témák helyet a jelen
valóságát kell a művésznek megfesteni
Courbet: Rostálók
A társadalom bemutatása az igazi feladat
Courbet: Temetés Ornans-ban
Az alsóbb társadalmi rétegek élete: a munka világának ábrázolása
Courbet: Kőtörők
Egyre fontosabb a tájkép
• Nem idealizál, nem eszményít, nem grandiózus és nem a festőisége a fontos mint a klasszikus vagy a romantikus tájképnek
Markó Károly
Turner
Realista tájfestészet: intim (bensőséges) tájkép
• Egyszerűbb, hétköznapibb motívumok, a művész által a természetben felfedezett és megörökített meghittség a lényege
Courbet: Tájkép
Barbizoni iskola
• A fontainebleau-i erdőben, egy Barbizon nevű faluban 1850 körül megtelepedő francia művészek csoportja
• A tájkép megújítására törekvő művészek, az intim tájkép megteremtői
Corot tájképe
Theodore Rousseau
A barbizoniak kezdenek műterem helyett a szabadban (plein air) festeni,
az impresszionizmus előfutárai
Daubigny tájképe
Később a magyar tájkép festészet kiemelkedő alakja, Paál László is
csatlakozott a barbizoniakhoz
A talán legjelentősebb barbizoni:Jean-Francois Millet
• A francia Millet tájképek helyett inkább életképek alkotója
• Főleg a paraszti munka ábrázolása érdekli
• Monumentális erővel ábrázolja a szegény földművelők világát
Van Gogh csodálta művészetét, több művét lemásolta
Millet és Van Gogh magvetője
Jean-Francois Millet: Kalászszedők, 1857.
Egy vázlat
• A szegénység világa, a tarlón maradt, elszórt kalászokat gyűjtik a nincstelen asszonyok
A téma rajzbanés rézkarcon
• Klasszikusan felépített, nyugodt kompozíció
• Monumentális, felesleges részletektől mentes, szobrászi zártságú figurák
• Szinte ünnepélyes, emelkedett ábrázolás: a munka emlékműve
Millet gyakran úgy teszi monumentálissá és hősiessé figuráit, hogy alacsony horizont
előtt ábrázolja őket, az égre rajzolódik alakjuk
Gustave Courbet
• Ő a legfontosabb alakja a francia realista festészetnek, ő használja először ezt a stílus meghatározást saját művészete kapcsán
• Politikai szerepvállalása miatt börtönbe, majd száműzetésbe került
Önarckép a börtönben
Ő is a romantikából indul
Sebesült férfi (Önarckép)
Saját stílusára találván igyekszik kerülni minden idealizálást, szépelgést
A valóság kíméletlen ábrázolása, hatalmas méretű életképek
Ebéd után Ornans-ban
Nagy társadalmi tablók
Courbet: Temetés Ornans-ban
A műterem
Társadalom kritika: a munka világa
Kőtörők (elpusztult)
Egyház ellenesség
Hazafelé
Erőteljes tájképek
Monet egyik kedvelt témája (Etretat), ahogy Courbet látja
Courbet képe
Kiváló portréista
Gustav Courbet: Bonjour Monsieur Courbet (Jónapot Courbet úr), 1854.
Honoré Daumier: Rue Transnonain, 1834., litográfia
• A francia karikatúra rajzoló Daumier, az egyik legeredetibb alkotója a kornak
• Rubens Krisztusára emlékeztető rövidülésben ábrázolja a halott férfit, aki egy 1834-ben történt botrányos eset egyik áldozta, egy tüntetés során egy házból rálőttek a katonákra, akik ezután a ház minden lakóját lemészárolták
•
Litográfia (kőrajz)
• A korabeli sajtó ezt a grafikai eljárást használja a képek sokszorosítására
Szatirikus látásmód, társadalom kritika
Különös, részleteket alig mutató képek festője
Harmadosztályú vasúti kocsi
Hajóvontató
Íme az ember
Don Quijote
Fedotov: Az őrnagy leánykérőben, 1848.
• Az anekdotikus hangulatú kép az orosz társadalom jellegzetes típusait vonultatja fel: a katonatiszt, a úri asszony és lánya, a pópa, a szolgáló stb.
Ilja Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873.
• A heveder jelképes eszköz, rabságuk, elnyomatásuk szimbóluma
Túlsúlyba kerül a társadalombírálat, kritikai realizmus
• Orosz festők 1871-ben csoportba (Vándorkiállítási Társaság), szerveződnek, céljuk a vidéket járva felvilágosítani az orosz népet elmaradottságukról, nyomorúságos helyzetükről
• A fennálló rendszer elleni lázítás is megtalálható művészetükben
Munkácsy Mihály• A legismertebb magyar
festő, főleg külföldön, leginkább Párizsban alkotott
• Sötét alapra festett, éles fénnyel felvillantott részletek jellemzik stílusát
• Szerette a bitumen alapot, ami mára nagyon megfeketedett, ez restaurátorainak komoly gondot jelent
Romantikus kezdetek
Leginkább realista életképei jelentősek
• Komor hangulatú, drámai feszültségű, falusi jelenetek alkotója
• Sötét világítású belsőtérben helyezi el alakjait, élesen megvilágított ruhadarabok és arcok emelkednek ki a homályból
Vajat köpülő asszony
A barbizoniakkal és Courbet-val rokon témák
Rőzsehordó nő
„Éjjeli menedékhely”
„A siralomházban”
Patetikus, érzelmes hangvétel, romantikus realizmus
Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871., MNG
Egy a szabadságharcból hazatért katona és a kötszert készítő asszonyok
Szalonképek
• Legnépszerűbb, ma kevésbé értékelt akadémikus szalonképei tették gazdaggá
Erőteljesportéfestő
Liszt Ferenc képmása
Tájképei Paál László festményeihez, a barbizoniak látásmódjához hasonlóak
Nem érdekelte a kibontakozó impresszionizmus, de néhány képe
bizonyítja, hogy volt érzéke az atmoszférikus hatások iránt
„Poros út”
A Krisztus trilógia: „Pilátus előtt”
Híres, nagyméretű bibliai kompozícióiról is: „Íme az ember”
„A keresztre feszítés”
Paál László
• A legjelentősebb magyar tájképfestők egyike
• Finom, kevéssé változatos színekkel bensőséges hatásokat tudott elérni
• Munkácsy barátja• Rövid élete végén
Barbizonban települt le
Munkácsy portréja Paál Lászlóról
A barbizoniakra emlékeztető intim tájkép
A magyar pusztát idéző hollandiai képek
Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben,1876., MNG• Meleg tónusokkal
festett, nagyvonalú, foltszerű ecsetkezeléssel kialakított, borongós hangulatú képek jellemzik
Szinyei Merse Pál• Bár az akadémista
történelmi festészet központjában, Münchenben tanult, a jelen ábrázolása felé fordul
• Fiatal kori főműveit itthon értetlenség fogadja, ez kedvét szegi, évekig nem fest, későbbi művei már nem mérhetőek fiatal éveinek magaslatához
Leibl festménye
Rippl-Rónai festménye
Ragyogó színek, ember a szabadban
A hinta Ruhaszárítás
A szabadban megfigyelhető erős fény és élénk színek, az impresszionizmus látásmódja• A francia
impresszionizmus ismerete nélkül, tőlük függetlenül, hasonló problémák felé fordul
• A magyar festészetet a kor legmodernebb törekvéseihez közelíti
Szinyei Merse Pál: Majális, 1873., MNG
A fő műve: „Majális”
• A szabadban festés látásmódja műteremben
• Sugárzó napfény, mozgó árnyékok, könnyedség, üde színfoltok, kikapcsolódó, a jelennek élő modern ember
Túl színes, szokatlan, az itthoni kritika elutasítása
Lilaruhás nő
A pacsirta
A kései képek impresszionizmusa
Szinyei pipacsos rétje Monet festménye
Recommended