A takarmányok kémiai összetétele

A takarmányok kémiai összetétele

A növényi és állati szervezet vegyi összetétele

A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE

A nitrogéntartalmú és a nitrogénmentes anyagok energiát szolgáltatnak, míg a szerves hatóanyagok nem szolgáltatnak energiát az állati szervezet számára

A víz

• Élettani jelentősége igen nagy, hiszen minden anyagcserefolyamat kizárólag csak vizes közegben képes lejátszódni

• Az állati szervezet optimális víztartalmát az életkora nagymértékben meghatározza.

• Az újszülött állat víztartalma kb. 90%, míg a kifejletté alig éri el az 50%-ot

• A vizet az állat felveheti ivóvízként, vagy takarmánnyal.

Gazdasági állataink vízszükséglete

A vegetációs víz és az anyagcserevíz

• A takarmányban található víz neve vegetációs víz. – hosszabb ideig vesz részt az emésztésben,– az ivóvíz gyorsan kiürül– A vegetációs víz jobban elősegíti a tejelválasztást, és

hizlalásnál a lazább vizesebb hús képződését– Az ivóvíz testhőmérsékletre való felmelegítése energiát

von el a szervezettől.• Harmadik víznyerési lehetőség a szervezet számára a

zsírok lassú biológiai oxidációjából felszabaduló nagymennyiségű anyagcserevíz. Ez az anyagcserevíz fedezi a szervezet vízszükségletének egy részét.

A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása

• vizenyős takarmányok:– víztartalom 65-95% – Pl: zöldtakarmányok: tavaszi legelő,

kukoricacsalamádé, zöld lucerna stb, gyökér és gumós: sárgarépa, marharépa, burgonya, lédús termések: tök, dinnye.

– Étrendi hatásuk jó, fokozzák a tejtermelést (laktagóg hatás).

– kevés a táplálóanyag-és rosttartalmuk, ezért hashajtó (laxáns) hatásuk lehet.

– Rosszul tárolhatók, könnyen romlanak

A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása II.

• közepes víztartalmú takarmányok:– víztartalom 20-60%. – Pl. friss kukoricaszár, erjesztett takarmányok, fonnyasztott lucerna.

• légszáraz takarmányok:– víztartalom 12-16%. – Pl. szénák, szalmák, még nem szárított gabonamagvak.– A szabadban tárolt takarmányok víztartalma nagymértékben függ a

levegő mindenkori pá ratartalmától.• mesterségesen szárított takarmányok:

– víztartalom 8-11%. – Pl. gabonamagvak 105 °C-on történő szárítása után – zöldlisztek, vérlisztek, szárított répaszelet.

A légszáraz és mesterségesen szárított takarmányok etetése esetén az állatok több ivóvizet fogyasztanak.

• A takarmányok szerves anyagait a következő csoportokba soroljuk:– nitrogénmentes szerves anyagok– nitrogéntartalmú szerves anyagok– szerves hatóanyagok

NITROGÉNMENTES SZERVES ANYAGOK

• Jelentőségük abban áll, hogy energiát biztosítanak a szervezet számára, a zsírképzés alap jai, aránylag a legolcsóbb táplálóanyagok

• Ide tartoznak:– a zsírok– nitrogénmentes kivonható anyagok– és a nyersrost.

A zsírok• a takarmányok zsírtartalmát a Soxhlet-féle

petroléteres extrahálással állapítják meg• Takarmányok nyerszsír szerinti csoportosítása:

– Magas a nyerszsírtartalma az olajosmag vaknak (25-45%).

– Közepes nyerszsírtartalmúak a gabonamagvak (2-4%).

– Alacsony nyerszsírtartalmúak a fűfélék és pillangós zöldtakarmányok (1-2%)

– Igen szegény nyerszsírtartalmúak a gyökér és gumós, valamint leveles zöldtakarmányok (0,1-0,4%)

A zsírok II.

• A telített zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, (pl. sertészsír és a faggyú)

• A telítetlen zsírok lágyak vagy folyékonyak, (pl. a növényi olajok, a kacsa- és libazsír)

• Depozsír: az állati szervezetben lerakódott tartalékzsír– Szerepe

• a takarmányozás hiányosságainak pótlása • befolyásolja a szervezet hőháztartását.

• esszencális zsírsav: más néven F vitamin jelentősége az állatok termékenyülésében, fejlődésében és növekedésében van.

A zsírok III.

A zsírok IV.

• A takarmányzsíroknak hatásuk van az állati termékekre is.

• A kukoricadarán hizlalt sertéseknek lágyabb lesz a szalonnájuk, lágyabb lesz a kérődzők faggyúja is.

• A magas zsírtartalom hasmenést okozhatnak, tartósan pedig az állat elhízásához vezet.

Nitrogénmentes kivonható anyagok=N.m.k.a.

• Ha a takarmány szervesanyag-tartalmából levonjuk a nyersfehérje, a nyers zsír és a nyersrost együttes mennyiségét, megkapjuk a nitrogénmentes kivonható anyagokat /N.m.k.a/

• Könnyen emészthető, fontos energiahordozó táplálóanyagok tartoznak ide

Nitrogénmentes kivonható anyagok=N.m.k.a. II.

A szénhidrátok

• A cukrok a legkönnyebben emészthető, édes ízű táplálóanyagalkotók.

• A magas cukortartalom gátolja a rost feltáródását az emésztőkészülékben, étvágytalanságot okoz.

• A takarmányokban a cukrok erjedése, ha az tejsavas irányba történik, tartósítja és kellemes ízűvé teszi a takar mányt.

A szénhidrátok II.• A monoszacharidok a legegyszerűbb cukrok, amelyek főleg

gyümölcsökben és erjedt melaszban fordulnak elő.• A diszacharidok

– szacharóz a /répacukor/ leggyakrabban előforduló cukorféleség. – laktóz csak a tejben fordul elő, és igen nagy jelentősége van a szopós

állatok növekedésében.– maltóznak jellegzetesen kellemes íze van, amelyet az állatok nagyon

kedvelnek, ezért is kedvenc csemegéje a sertésnek a pörkölt árpa.• A poliszacharidok

– kemé nyítő: bontására az amiláz enzim képes – inulin főleg a csicsókában fordul elő, cukorbetegek is fogyaszthatják. – Glikogén vagy állati keményítő: Az állati szervezet a szénhidrátok egy

részét máj- és izomglikogén formájában képes raktározni. – Cellulóz és hemi cellulóz a nyersrost fő alkotói.

A szerves savak• Szerves savak elsősorban a silózott

takarmányokban fordulnak elő, ezek a tejsav, a vajsav és az ecetsav.– A vajsav és az ecetsav kellemetlen íz- és szaghatást

keltenek a takarmányban. • A szerves savak kis mennyiségben hasznosak:

– kedvezően alakítják a gyomor és a belek pH-ját,– korlátozzák a káros baktériumok elszaporodását– Étvágyjavítóak– A hangyasavat és a propionsavat

takarmánytartósításra használják

Nyersrost I. • laboratóriumi körülmények között savas-lúgos

főzés hatására sem oldódnak ki a takarmányból. Az állati szervezetben is az emésztés során csak baktériumok hatására képesek feltáródni.

• Takarmányok rosttartalom szerinti csoportosítása:– Rostban gazdag takarmányok a szalmák és a szénák

(30-40%)– Közepesen rostosak a gabona- és hüvelyes magvak,

valamint a fiatal zöldtakarmányok (2-10%)– Rostban szegények a gyökér- és gumóstakarmányok

(1%)

Nyersrost II.• A nyersrost

– egy része cellulózból épül fel, amely nehezen emészthető,

– illetve hemicellulózból, ez könnyebben emészthető.• Jelentősége:

– biztosítja a belek perisztaltikáját, – jóllakottság érzetét váltja ki, – túladagolva azonban inkrusztáló (táplálóanyag-

felszívódást gátló) hatása van. • Az optimális nyersrost tartalom a takarmány

szárazanyag százalékára vonatkoztatva :– kérődzők számára 17-23%,– sertések és baromfiak számára 3-6%.

NITROGÉN TARTALMÚ SZERVES ANYAGOK

• Nyersfehérje: a takarmányok nitrogéntartalmú szerves anyagai

• Meghatározása: Kjeldahl módszerrel, a takarmány teljes nitrogén tartalmát meghatározzuk, majd ezt az értéket megszorozzuk 6,25-tel, így megkapjuk a vizsgált takarmány nyersfehérje tartalmát ( a fehérje 16%-a a nitrogén; 100/16=6,25)

Nyersfehérje II.

• Ha ezt az emésztetlen fehérjét levonjuk a nyersfehérjéből, megkap juk az emészthető fehérjét

• A nyersfehérjék biológiai értékét a bennük lévő létfontosságú esszenciális aminosavak adják. Ilyenek pl. a metionin, lizin, triptofán, tisztin. A nélkülönözhetetlen aminosavak száma állatfajonként változó

Aminosavak• Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak• Az állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben

tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia.

• Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak• Transzaminálás révén az állati szervezet is elő

tudja állítani.

• Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavak• Meghatározott más aminosavakból tud előállítani

az állati szervezet.

AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

Állatfaj NélkülözhetetlenFeltételesen nélkülözhető

Nélkülözhető

arginin aszparaginsavhisztidin alaninizoleucin glutaminsav

leucin szerinlizin oxiprolin

metionin cisztin prolin*fenil-alanin tirozin glicin*

treonin arginin*triptofán

valinglicinprolin

embe

r

sert

és,

ló,

nyúl

baro

mfi

* Az első oszlop besorolásától függ.

LIMITÁLÓ AMINOSAV

Azt az aminosavat, amely adott

takarmányban vagy takarmányadagban az

állat szükségletéhez képest a legkisebb

mennyiségben fordul elő, limitáló

aminosavnak nevezzük.

Esszenciális aminosav ellátás

• a kérőd zők előgyomraiban lévő baktériumok amidokból és más NPN anyagokból állati fehérjét tudnak szintetizálni, majd ezek a baktériumok az oltógyomorba kerülve megemésztődnek,

• a sertés és baromfifajok erre nem képesek, nekik az esszenciális aminosavakat a takarmányokban adagolni kell.

A takarmányok fehérjetartalmuk alapján történő csoportosítása

• magas fehérjetartalmúak: (40-70%) az állati eredetű takarmányok (Pl. húsliszt, halliszt, húspép.), pillangósvirágú zöld és szálastakarmányok, az extrahált darák és hüvelyes magvak.

• közepes fehérjetartalmúak: (15-20%) pl. gabonamagvak és egyéb zöldtakarmányok, valamint ezek szénái.

• alacsony fehérjetartalmúak: (5-10%) pl. a szalmafélék, takarmányrépa és burgonya.

NPN anyagok (non protein nitrogen)

• Karbamid• Szalmiákszesz• Kérődzők takarmányozása• Mérgezés!

SZERVES HATÓANYAGOK

• Ezekre az anyagokra kis mennyiségben van szükségük az állatoknak,

• már kis adagjukkal kedvező hatásokat tudunk elérni az állatok anyagcseréjében.

• Ezek a– vitaminok, – hormonok, – antibiotikumok, – enzimek, – antioxidánsok

Vitaminok

• Vízben oldódó vitaminok:– vízben oldódnak, ezért a szervezet nem tudja

raktározni őket, naponta pótolni kell. „Túladagolva nem okoz megbetegedést, mert a felesleg kiürül”

• Zsírban oldódó vitaminok– zsírban oldódnak, ezért raktározni képes a

szervezet, nem igényel minden napos pótlást.

Vitaminhiány, -túladagolás

• Avitaminózis: teljes vitaminhiány• Hipovitaminózis: részleges vitaminhiány• Hipervitaminózis: vitamin túladagolás

• Antivitaminok: olyan anyagok, amelyek egyes vitaminok hatását gátolják – pl: kumarin– K-vitamin-vérzékenység

Vízben oldódó vitaminok I.B vitamincsoport•B1 vitamin: (aneurin) a szénhidrátok anyagcseréjében és az idegrendszer normális műkö désében van szerepe.•B2 vitamin: (riboflavin) a sejtképzésben valamint az enzimrendszer felépítésében vesz részt.•B3 vitamin: (nikotinsav) zsírok és a szénhidrátok energiaforgalmában vesz részt.•B4 vitamin; (colin) a zsírbeépítést segíti elő.•B5 vitamin: (pantoténsav) sejtlégzésben van fontos szerepe, enzimalkotó, hámvédő hatása is•van.•B6 vitamin: (piridoxin) enzimalkotó, növekedésben és a tojástermelésben jelentős, a fehér jeforgalom fontos vitaminja.•B12 vitamin: (kobalamin) a szervezet fehérjeforgalmát befolyásolja, részt vesz az esszen ciális aminosavak felépítésében.

Vízben oldódó vitaminok II.

• C vitamin: (aszkorbinsav) általános sejtanyagcsere-serkentő, ezáltal növeli a szervezet ellen álló képességét.

• H vitamin: (biotin) a mikroorganizmusok szaporodását és fejlődését segíti elő a bélrendszer ben.

• Folsav: vérképző hatása van

Vízben oldódó vitaminok III.

• A B vitaminok a gabonamagvakban, a takarmányélesztőben, valamint az állati eredetű takarmányokban fordulnak elő leginkább, ill. nagy részük szintetizálódik a kérődzők előgyomraiban a mikroflórában.

• A folsav és a C vitamin a friss zöld takarmányban van nagy mennyiségben, de a bélflóra is elő tudja állítani

Zsírban oldódó vitaminok I.• A vitamin: (axeroftol) hámvédő vitamin, fokozza a

csírahám aktivitását, az általános ellenállóképességet, és biztosítja a retina normális működését. Provitaminja a karotin, amely minden zöld növényben nagy mennyiségben megtalálható.

• D vitamin: (kalciferol) az ergoszterinből D2 vitamin a koleszterinből pedig a D3 vitamin szintetizálódik a napfény ultraibolya sugárzásának hatására. Jelentőségük a csontképzésben van, tejbe, tojásba nagy mennyiségben beépül.

Zsírban oldódó vitaminok II.

• E vitamin: (tokoferol) elősegíti a szaporodásbiológiai folyamatokat, izomerősítő. Elsősorban zöldtakarmányokban fordul elő és olajos magvakban.

• K vitamin: (fillokinon) fontos szerepet játszik a véralvadásban. Az állati eredetű, és a zöldta karmányokban található leginkább.

NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I.• B1 vitamin hiánya csak baromfiban fordul elő,

ideggörcsöket okoz, fáradékonyságot, izom-gyengeséget.• B2 hiányában csökken a sejttevékenység és a növekedés,

továbbá a peteérés és a magzat fejlődése.• B3 hiányában mérséklődik a növekedés, a fejlődés, csökken

a termékenyítőképesség.• B4 hiánya májelzsírosodást okoz, baromfikban csontosodási

zavart és íncsuszamlást.• B5 hiánya az együregű gyomrú állatoknál gyomor és

bélműködési zavarokat okoz, de bőrgyulladás is lehet a tünete.

• B6 hiánya bőrgyulladást, izomgörcsöket, mozgászavarokat okoz.

• B12 hiányában vérszegénység alakul ki, csökken a növekedés, és a szervezet ellenálló képessége.

NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I.• H vitamin hiánya leginkább csak a baromfiban fordul elő, növekedési

zavart okoz.• A folsav hiányában vérszegénység lép fel, és csökken a

tömeggyarapodás.• C vitamin hiányában lassul a növekedés, csökken az ellenálló képesség,

vérszegénység, vérzékenység léphet fel.• F vitamin hiánya májelfajulást és bőrgyulladást okozhat.

• E vitamin hiányában az állat termékenyítő és termékenyülő képessége csökken, gyakori a vetélés.

• D vitamin hiánya fiatal állatban angolkórt, kifejlett állatoknál csontlágyulást idéz elő.

• A vitamin hiánya bőrgyulladást okoz, farkasvakságot idéz elő, és szaporodási rendellenességek lépnek fel.

• K vitamin hiánya vérzékenységet okoz.

Hormonok

• Sok takarmánynövény tartalmaz növényi ösztrogéneket, mint pl. a vörös here, lódihere, szarvaskerep.

• Ezek az ösztrogénhez hasonló tüneteket, szaporodásbiológiai rendel lenességeket okoznak az állati szervezetben. Pl. rendszertelen ivarzás vagy vetélés fordulhat elő.

• Fonnyasztással a fitoösztrogének káros hatása megszűnik.

Antibiotikumok

• penicillin, sztrepto micin, flavomicin• hozamfokozó hatásuk van

– kedvezően befolyásolják a bél mikroflóra összetételét– segít elhárítani a bélfertőzéseket– kedvezően befolyásolja a B vitamincsoport szintézisét– elősegíti az aminosavak felszívódását– segít kivédeni a tartástechnológia okozta

stresszhatásokat

Enzimek

• ~: Az élő szervezet anyagcserefolyamatainak szerves katalizátorai

• segítik a tápláló anyagok felszívódását, és ezen keresztül fejtik ki hozamfo kozó hatásukat

• Pl.: alfa-amiláz; savas proteáz

Antioxidánsok

• ~: A takarmányok eltarthatóságát elősegítő és a zsírok avasodását gátló anyagok

• A-, E-, C-vitamin

SZERVETLEN ANYAGOK

• Makroelemek• Mikroelemek• Mérgező elemek (dózis teszi a mérget)

Makroelemek I.• Ca, P, Mg, K, Na, Cl, S• A Kalcium és a Foszfor:

– az összes ásványi anyagtartalomnak közel 90%-át adják. – a csontok felépítésében van szerepük,– hiányuk fiatal állatokban angolkórt, idős állatban csontlágyulást idéznek elő. – A foszforhiány szaporodási problémákat, meddőséget (reverzibilis) okozhat.

• A magnézium:– a csontok felépítésében is részt vesz – Hiánya és túladagolása egyaránt káros, pl. a magnéziumhiány okozza a

teheneknél ismert fűtetániát, amely a tavaszi friss legelőkön alakulhat ki, mert csökken a magnézium felszívódása, és az állatok szívbénulásban elpusztul hatnak.

– ellenkezője is előfordul, az ellési bénulás esetében mikor is a tejjel a szervezetből nagymennyiségű Ca és P ürül, ennek következtében az Mg szint relatívan megnő, és idegbénu lást okoz.

Makroelemek II.• A kálium, nátrium és kloridok:

– elsősorban a szervezet lágy szöveteiben és a testnedvek ben fordulnak elő, a szervezet homeosztázisát biztosítják (belső környezetének egyensú lyát).

– minden állati eredetű takarmányban megtalálhatók, – K szükségletét az állati szervezet a takarmányokból

bőségesen fedezni tudja, hiánya nem fordul elő. – Na-t azonban rendszeresen adagolni kell, nyalósó vagy

takarmánysó formájában.– (A sertések 0,5%, baromfiak 0,7%-ban kapjanak sót az

abrakban.)• A Kén

– a szervezet fehérjéiben fordul elő,– részt vesz az inzulin felépítésében– hiányában csökken a toll és gyapjútermelés.

Mikroelemek• A vas és a réz – a vér hemoglobinjában található, hiánya vérszegénységet okoz. – A zöldtakarmányokat fogyasztó állatok nál nem áll fenn ez a veszély,

• A jód – a pajzsmirigy tiroxinjának felépítéséhez szükséges. – Ha hiánybetegség tünete (golyva) lép fel, jódozott sóval lehet

pótolni.• A mangán

– májban, izomban és a csontszövetben fordul elő, hiányában szaporodási és csont képzési rendellenesség léphet fel.

• A fluor – a csontokban és a fogzománc építésében jelentős, hiánya általában

nem alakul ki.• A kobalt

– a B12 vitamin szintéziséhez szükséges a kérődzők előgyomraiban.• A cink

– enzimek és az inzulin felépítésében vesz részt, hiánya nem szokott előfor dulni, mert a takarmányokban elegendő van.

Mérgező elemek

• Alumínium• Arzén• Bór• Ólom (beépül az állati termékekbe is)• Réz (juhoknál)