View
0
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Antropogén hatásra bekövetkezett
hidromorfológiai változások a Dráván
Andrási Gábor
Témavezető: Dr. Kiss Tímea
SZTE, TTIK
Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
2014
Mintaterület
Szabályozások
Kanyarulat-átvágások
1784-1848 : 62 helyen (182 km-rel rövidítették le)
1979-1982: vízvári Öreg-kanyar (193-197 fkm) (2 km-rel rövidítették le)
1993-1994: zalátai és drávasztárai kanyarok (108-111 fkm) (750 m-re rövidítették le)
Vízvári Öregkanyar
1979 1982
2003
Szabályozások
Sarkantyúk és partbiztosítások
Szabályozások
Sarkantyúk és partbiztosítások
Vízerőművek és tározók
Forrás:http://realzoldek.hu/
Vízerőművek és tározók
Horvárotszág:
1. 1975: Varasd (302 fkm)
2. 1982: Cakovec (278 fkm)
3. 1989: Donja Dubrava (254fkm)
– csúcsra-járatás
1
2 3
Vízerőművek és tározók
perlaki tározó
Donja Dubrava-i erőmű
Cakovec-i erőmű
Vízerőművek és tározók
perlaki tározó
Donja Dubrava-i erőmű
Őrtilos
Vízerőművek és tározók
Donja Dubrava-i erőmű
Kavicsbányászat
Magyarország
Mára megszűnt mindkét országban!!
Horvátország
kevésbé volt ellenőrzött
+ illegális kavicskitermelés
Kavicsbányászat
Gola
Vízállások alakulása
Jellegzetes vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
A napi vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
Vízállások alakulása
Napi vízállás változás
Napi vízállás változás
Az árvizek gyakoriságának alakulása
1958-1975: összesen 315 árvizes nap (18 nap/év), egy évben több árvíz
1976 óta: összesen 164 árvizes nap (5 nap/év)
Az erőművek üzembe lépése utáni1-2 évben 1-2 árvizes nap feltöltés
Vízerőművek
vízjárás
kiegyenlítő
hatása
Vízállások alakulása
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
19
58
19
60
19
62
19
64
19
66
19
68
19
70
19
72
19
74
19
76
19
78
19
80
19
82
19
84
19
86
19
88
19
90
19
92
19
94
19
96
19
98
20
00
20
02
20
04
20
06
20
08
Árv
izes
na
po
k s
zám
a1. 2. 3.
Évek
Vízállástartósságok alakulása
KV és KÖV vízállások gyakorisága nőtt drasztikusan csökkentek a
vízszintek és tartósabbá is váltak
Vízállások alakulása
Éves vízjárás módosulása az erőművek üzembe helyezése után
-100
-50
0
50
100
150
200
250
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Víz
áll
ás
(cm
)
Hónapok
1958-1972
1995-2009
1975: Varasdi-tározó megnyitása
- csökkentek a vízállások
szélsőségei,
- mérséklődtek a nagyvízi
maximumok, eltűnt az őszi
árvíz
Vizsgált időszak első és utolsó 15-
éves időszaka
Átlagosan 130 cm-rel csökkent a
vízszint
0
50
100
150
200
250
Víz
áll
ás
(cm
)
Hónapok
1972-1974
1976-1978
Vízállások alakulása
Meder bevágódása (0,8-1 m)
Hordalékviszonyok alakulása
A barcsi keresztszelvény alakulása (Horváth G., DDVIZIG)
0
5
10
15
20
25
1,41 2 2,83 4 5,66 8 11,31 16 22,63 32 45,25 64 90,51
mm
%
0
5
10
15
20
25
1,41 2 2,83 4 5,66 8 11,31 16 22,63 32 45,25 64 90,51
%
mm
96,9
57,466,3
55,385,3 74,7
54,8
80,0
49,4 55,639,1
48,538,7
4,35,0 4,8 4,4
3,7 4,3 4,3 3,95,2
4,3 4,73,9 4,2
1
10
100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
szem
csem
éret
(mm
)
mérési pontlegnagyobb szemcseméretátlagos szemcseméretTározók Mura
1. Varasd felett 13. Barcs felett
Hordalékviszonyok alakulása
Donja Dubrava
Partpusztulás
Donja Dubrava
Partpusztulás
Partpusztulás
Gola
Partpusztulás
Gola
Heresznye
Partpusztulás
Heresznye
Partpusztulás
Partpusztulás
Bolhó Heresznye magaspart Heresznye alacsonypart
2003-2005 2005-2011 2003-2005 2005-2011 2003-2005 2005-2011
lepusztult
anyag
térfogata
(m3/év)
5670 2037 20 815 8093 19 510 23 806
A meder szélességének
csökkenése
Vízfelszín területének változása Mederszélesség alakulása
Őrtilos-Barcs között (20-15. egység) a
legjelentősebb szűkülés (- 53-75 %)
2007-re térben egységesebbé váló,
keskenyebb Dráva meder jött létre
Vízfelszín Mederszélesség
1882-1968 -35 ha/év -1,7 m/év
1968-1979 -63 ha/év -3,6 m/év
1979-2007 -23 ha/év -2,2 m/év
Folyásirány Folyásirány
Mintaterület
A meder változásai a 13. egységben (149,1-138,9 fkm)
A meder szélességének csökkenése
A kiegyenesített meder kiszélesedett a 20. században
→ a vízszintcsökkenés és a kisvízi mederszabályozás miatt elkezdett leszűkülni
→ átalakult a szigetek jellege
Vízfelszín területe: 475 ha;
Átlagos mederszélesség: 592 m Vízfelszín területe: 349 ha
Átlagos mederszélesség: 442 m
Vízfelszín területe: 309 ha
Átlagos mederszélesség: 412 m Vízfelszín területe: 244 ha
Átlagos mederszélesség: 300 m
A szigetek számának és
területének módosulása
Szigetek száma kismértékben növekedett, DE területük jelentősen
lecsökkent Szigetek jellegének átalakulása
A szigetek fejlődési állapotának
alakulása
A szigetek és a meder változásai a 19. egységben (225,4-215,4 fkm)
Szigetek fejlődési állapotának
alakulása
A meder folyamatosan szűkült, egységesebbé vált, a morfológia „elszegényedett”
Sigetec
Répás
Természetes úton formálódó szigetek
Cún
Antropogén hatásra létrejött szigetek
Drávatamási
Felsőszentmárton
Antropogén hatásra módosuló szigetek
Vízszabályozások hatása a Drávára: - bevágódás - csökkent a kis-, közepes- és nagyvizek szintje (kb. 100-130 cm-rel) - a napi vízjáték néhány cm-ről 100-150 cm-re növekedett (Őrtilosnál) - csapdázódik a tározókban a kavicsanyag A meder változásai: - a meder szűkült 513 m → 256 m vízfelszín területe a felére csökkent: 4379 ha-ral - intenzív szűkülés 1882 után — felső szakasz 1970-es évek (tározók megépítése után) — alsó szakasz - partok pusztulása → időszakos hordalék utánpótlás
A szigetek változásai: - területük lecsökkent (2946 ha → 1035 ha), számuk növekedett - a nagyobb szigetek közeledtek a parthoz vagy beleolvadtak, - a meder közepén zátonyból apróbb szigetek képződtek (csökkenő vízszintek és
sarkantyúk erősödő hatása) A szigetek, mint élőhelyek zsugorodtak, zavaró hatásokra érzékenyebbé válhatnak A partba olvadt (nagyméretű) szigetek pedig elveszítették izolált jellegüket
Összegzés
Köszönöm a figyelmet!
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi
támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt
projekt keretei között valósult meg.
Recommended