Beilleszkedési zavarok: Agresszió_Varga Fruzsina

Eötvös Loránd Tudományegyetem-Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Iskoláskor pedagógiája NBÁA-006/3

2014/2015 tavaszi félév

Egyéni portfólió

Beilleszkedési zavarok: Agresszió

Varga Fruzsina

VYHI68

vargafruzsi9518@gmail.com

1. Logó

Kidolgozandó témához való ötlettár

Ne legyen 8 órai kezdés. Inkább 9-től kezdődjön a tanítás, hogy a gyerekeknek reggel

legyen idejük felébredni, reggelizni és beérni az iskolába.

Déltől egyig, vagy fél2-ig tartson az ebédszünet. A tanítást délután folytathatják. Ezt

inkább gimnáziumokban kellene eszközölni, hogy legyen idő nyugodtan meleg ételt

enni, esetleg a városban lakó diákoknak hazamenni és otthon ebédelni.

Az 5 fokú értékelés elhagyása. Azt hiszem, ezt nem kell ragozni, miért lenne érdemes

elhagyni. A tanítóknak így viszont sokkal több munkájuk lenne, mivel egyénre

szabottan, szövegesen kellene értékelni.

Földrajz órán kirándulás. Szerintem kézenfekvő megoldás lenne, hogy a diákok

bebarangolják a településük környező erdeit, tavait stb. Így izgalmasabb lehetne az

oktatás és nem kellene ezreket költeni a kirándulásokra.

Színesebb, kreatívabb órák. A legfontosabb, hogy az órák interaktívak legyenek és ne

az kérdezzen, aki tudja. A diákok sokkal jobban tudnának figyelni és több mindenre

tudnának emlékezni. Ki kellene használni a fejlesztő játékokat, a színeket, a formákat

és a természettudományos tárgyaknál (9-12. évfolyamon), lehetőség van a

kísérletezésre.

Még az egyetemi képzés alatt kiszűrni azokat a személyeket, akik nem hivatásként

tekintenek a pedagógusi pályára, hanem unalmas, szenvedéssel teli munkaként. Aki már

az első években megunja és beleszürkül, azoknak soha nem lesznek olyan élvezhető

óráik, vagy olyan kellemes személyiségük, amik szerethetővé tennék a diákok számára.

Különbségek csökkentése. Ez nagyon nehéz kettősséget rejt, hisz engednünk kell a

gyerekeket kibontakozni, személyiségüket a ruházatukban és hajviseletükben

reprezentálni, viszont így a kezdetben meglévő társadalmi különbségek, még nagyobbra

nőnek és még láthatóbbak lesznek, amik lelki eredetű problémákat eredményeznek.

Elvárásfa

Elvárások-félelmek

Csoportszabály előkészítése

Beilleszkedési zavarok: Agresszió

Abszrakt

agresszió, zaklatás, áldozat, agresszor, szemtanú, fizikai és verbális erőszak, iskolai agresszió, média,

tanárverés

Mi is az agresszió? Mi a zaklatás? Miért van jelen? Mi a különbség az agresszió és az

erőszak között? Kik az agresszorok, a zaklatók? Mitől válnak azzá? Kik az áldozatok? Milyen

külsőségek és személyiségjegyek felelősek e szerep kialakulásáért? Ki a provokatív áldozat?

Kik a szemtanúk? Milyen szerepük van a folyamatban? Hogyan alakulhat ki az iskolai

agresszió? Hol és milyen eszközöket használnak a zaklatók? Van-e összefüggés a nem, kor, és

szocioökonómiai státusz, valamint az agresszivitás között?

Kutatási munkám során, leginkább az agresszió kialakulásának okaira fókuszáltam. A

legfontosabbaknak a család szocializációs hatása, a gyermek megküzdési stratégiái a

frusztrációival szemben, az osztályfőnök személye, az életkor, a genetikailag öröklött

„vérmérséklet”, az intelligenciaszint és nem utolsó sorban a korai pszichés problémák

bizonyultak. A zaklatásról, egy neves nemzetközi szakértő ezt írja: „a diákot zaklatás vagy

elnyomás éri akkor, ha ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki egy

vagy több más diák” (Olweus D, 1999).

Mint kiderült az agresszió fontos része a társadalmunknak és az evolúció során ez vitte

előbbre az emberi fejlődést. Az agresszorok legfőképp azért zaklatnak másokat, mert hihetetlen

magas a dominanciaigényük, valamint az empatikus készségeik gyengék. Rengeteg módja van

a zaklatásnak. Vannak verbális és fizikai megnyilvánulásai egyaránt. Verbális a csúfolás,

fenyegetés, zsarolás, pletykaterjesztés stb. Nem verbális pedig, a fizikai agresszió, ütés,

lökdösés, bezárás, köpködés, eszközökkel való fenyítés és így tovább (Buda, 2010). És akkor

még nem is említettük a happy slapping-et, a cyberbullying-ot (elektronikus zaklatás) és a

tanárveréseket.

Kutatások alapján kiderült, hogy nincs igazán szignifikáns korreláció a nem és az

agresszivitás között, az alkalmazott módszerek között viszont annál inkább (Nagy I, Körmendi

A. és Pataky N, 2012). Egy szösszenetnyi megemlítést még a média is érdemel, hisz nagyon

sokan hangoztatják az agresszió és a média rossz hatása közötti ok-okozati összefüggést, ám

ezt kutatások nem tudták megerősíteni (Hammer 2006, Bajomi-Lázár P, 2006).

Szakirodalmi gyűjtés

1. Balázs H. (2009). Kik azok a verekedők? Iskolakultúra. (5-6), 3-20.

2. Buda M. (2008a). Agresszió az iskolában. Fókusz. 10 (3), 5-22.

3. Buda M., Kőszeghy A. és Szirmai E. (2008b). Iskolai zaklatás-a ismeretlen ismerős.

Educatio. (3), 378-386.

4. Czeróczki C. (2010). A gyermekek egymás elleni agressziója az iskolában: kutatási

összefoglaló. Csengőszó. 18 Klnsz. 16-34.

5. Csákó M. (2008). A konfliktuskezelés kultúrájának alakulásáról. Educatio. (3), 356-

365.

6. Földes P. és Lannert J. (2009). Az iskolai agresszió arcai: tények és teendők. Új

Pedagógiai Szemle. (11), 3-16.

7. Györgyi Z. és Imre A. (2012). Konfliktusok diákok és tanárok között. Új Pedagógiai

Szemle. (7-8), 5-21.

8. Hajdu G. és Sáska G. (2011) Bántalmazás az iskolában. Iskolakultúra. (6-7), 40-60.

9. Trencsényi L. (2009). Nehéz fiúk. Iskolakultúra. (12), 72-81.

10. Ligeti Gy. (2008). Agressziódivatok és ami mögöttük áll. Educatio. (3), 366-372.

11. Lux Á. (2010), Az európai gyermekjogi ombudsmanok az iskolai erőszak jelenségéről.

Fordulópont. (1), 47-63.

12. Nagy I., Körmendi A. és Pataky N. (2012). Zaklatás és z osztálylégkör kapcsolata.

Magyar Pedagógia. 112 (3), 129–148.

13. Rosta A. (2013). Látlelet az ifjúság agresszióiról. Kapocs. (3), 55-65.

14. Sáska G. (2008). Veszélyes iskola. Educatio. (3), 331-345.

15. Százdi A. (2009). Agresszió az óvodában és az iskolában. Budapesti Nevelő. (1) 92-

103.

16. Százdi A. (2008). Agresszió az iskolában. Budapesti Nevelő. 44 (2), 34-49.

Gondolati térkép

Hospitálási napló Az óralátogatás ideje: 2015.04.30. 7.30

Intézmény: Sarkadi Általános iskola- Gyulai úti telephely

Osztály: 5. osztály

Műveltségi terület: anyanyelvi kompetencia

Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom

Tananyag: (tanmenetben megjelölt) 151. óra, Összefoglalás

Cél (NAT):Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Lehetővé teszi, hogy önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális

kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására tudatos alkalmazására, különböző szövegek megértésére, elemzésére és kritikai feldolgozására

Kutatási témám: Beilleszkedési zavarok: Agresszió

Megfigyelési szempontjaim: A gyermekek közt megfigyelhető-e agresszió az osztályteremben óra közben, illetve szünetben. Kik az agresszívebbek, a lányok vagy a fiúk? Egymáshoz való

viszonyulásuk. Van-e kirekesztett személy, aki egyedül, külön ül az osztályban? Megfigyelhetőek-e a lelki terrorra utaló jelek?

A tanterem képe/elrendezése:

Frontális oktatáshoz igazodóan három padsor, elöl a tanári asztallal. A tanári asztal mögött található egy nagy zöld tábla, melyre krétával lehet írni. Emellett, jobbról található egy interaktív

tábla és egy mosdókagyló.

Az óra menete Módszerek Munkaformák Eszköz Időkeret Megjegyzéseim

A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége

I. Bevezetés

(ráhangolódás, motiválás, célkitűzés…..

Az egyik kisfiú feláll a bal szélső padsorból és

elkezdi: Tanárnőnek tisztelettel jelentem, hogy

az én padsoromból mindenkinek itt van a

felszerelése és xy a nyolcas feladatnál nem írta

le a szavakat kijavítva. Azon kívül

mindenkinek készen van

A másik két padsor felelőse is feláll, és

elmondják, kinek hiányzik a felszerelése, vagy

kinek hiányos a házi feladata.

Bemutatott engem a gyerekeknek és

elmondta miért látogatom meg őket az órán.

Ezután kéri, hogy jelentsenek.

Egyenként megköszöni a jelentéseket és azt

mondja, hogy leülhettek.

frontális

egyéni

30mp

1p

Még azt is jelentik, ha valaki

grafitceruzával csinálta meg a

feladatokat, és hogy a

szünetben dobálták a

könyveket.

Írjátok fel: 151. óra, cím összefoglalás

A helyesírási alapelveket összefoglaljuk.

Házi feladatot ellenőrizzünk és kijön belőle

valaki felelni, majd az interaktív tábla

segítségével gyakorlunk.

gyakorlás,

pontozás egyéni

interaktív tábla

és füzet 1p

Munkafüzet 76. oldal, 5. feladat és 77. oldal 8-

as feladat

Olvassa a feladatot.

A gyerekek jelentkeznek

Az egyik kisfiú elmondja a megoldást.

Mindet tudja.

3-an jelentkeznek

felolvassa a megoldást

jelentkeziknem jó a válasz

Felírja a táblára, hogy higgy.

Nem tudja a választ

Jancsit szólítja fel, jól válaszol.

A kislány tudja.

9-en jelentkeznek

Mi volt a házi feladat. Felszólít egy kisfiút

A 3. feladatból kihív egy kislányt felelni. A

többiek javítják.

Olvasd a feladatot.

mi az utolsó megoldás?

Ezután egyenként nézzük meg a szavakat.

Melyik

helyesírási alapelveknek megfelelő kérdések

a feladathoz kapcsolódva

Sorold fel az elveket.

Jó köszönöm, órai munka:5-ös.

Kinek lett jó?

Újabb felelő

Nem jó, felszólít mást

Elmondja, hogy kellett volna.

Feltesz neki még 3 kérdést.

Segítsünk neki, hány „gy” van a táblán? 1

vagy 2?

Mondani kell még egyszerűsítés elve alapján

szavakat.

Ötöske, leülhetsz.

Kinek lett jó?

Kint

felelnek, a

tanári asztal

mellett állva.

egyéni

tábla

zöld toll

30mp

2p

3,30perc

30 mp

Rászól, hogy hangosabban

olvassa

Minden jó válasznál

megdicsérte.

II. Főrész

Ede elmondja az összest.

. Ti fogtok a füzetbe dolgozni, 1. feladat,

annyit írj föl, nevek. Hány elvünk van

frontális

füzet, zöld toll

1 p

már jelentkeznek is,

Kimegy és felírja, hogy anyu.

A következő: apu

Megint más tati

Megint más valaki: mami.

8 jelentkező

Az egyik kislány nem tudta, így gyorsan

válaszolt a másik.

4 mondatot mondanak.

4 ember felolvassa.

5 gyereknek

Gyűjtsünk szavakat. 5 megszólítást.

Ezeket kell becézni: anya, apa, tata, mama.

old meg gyorsan a füzetedbe, 4 pont, aztán

ellenőrzünk

Kész?

Írjuk föl a táblára!

Következő

Ki kapott 4 pontot?

Szófajok megkérdezése.

Kivételek felsorolása.

Helyesírással kapcsolatos kérdéseket tesz föl

Alkossatok mondatokat az apuval,

anyuval…!

Egymás után le kell írniuk emlékezetből.

Kérem az első mondatot. Rámutat arra,

akinek mondania kell.

4 mondat 4 pont

Kinek hibátlan?

Olvassátok el a feladatot.

Ü, ű, u, ú hangok beillesztése szavakba.

Első virág megoldása a füzetbe.

Nem látjátok? felolvassa őket

Zöld van a kezedben!

Ejtsd ki a szavakat!

Kinek jó?

Mit tudunk a helyesírásról és az elvről?

pluszpontért

interaktív

3p

40 mp

1p

1p

2p

1p

30mp

1p

Megkérdezi, hogy értik-e a

feladatot. Mindenki bólint, és

már csinálják is.

Halihó, egy kis munkát kérnék!

Mindkét mondatban benne

volt, hogy sokat. Azt kéri, hogy

a következőben ne legyen

benne.

Amíg írják, bekapcsolja a

kivetítőt a Tanárnő.

4 színes virág

interaktív táblán kell behúzni a

magánhangzót a virág

közepére

felolvassák a szavakat. Kimegy az egyik

kisgyerek és megoldja a feladatot, az interaktív

táblán.

szinte mindenkinek

Nem tudjákszorgalmi házi feladat

9 és 10 gyerek tudta

Írd oda zárójelben milyen szófaj.

Következő is 4 pont

Zöldet a kézbe

Másik kettőnél is ugyanez a feladat.

Mi az ürü?

3., 4.

1p

15mp

2p

3p

Dicsér, ha jól mondják.

Nem kapkodunk, nem írunk

rondán!

A kisfiú feláll, hogy hátramenjen érte.

Kijönnek egyenként és behúzzák kettesével. 6

gyerek jön ki

17 gyereknek

aki felszólal és jót mond, az kapott egy

pluszpontot.

Fagyitölcséres feladat

Az elsőt, oldjuk meg közösen!

Magánhangzókat kell beilleszteni a 4 közül

egyet.

Figyelmezteti őket az időre.

Nincsenek kiosztva a szabályzatok. Ki a

felelős? Magácska a „Bűnös”?

Nem most kell kiosztani, most nézzük a

tölcséreket és a megoldást. Mindenki 2 szót

húzzon

A tízest nem jó helyre húztad Karcsi.

Nem tizes, hanem tízes.

Kinek lett 11 pontja?

Akkor most alkossunk mondatot. A hidat-tal

milyen elv alapján írtuk le a szavakat?

interaktív

füzet és

interaktív tábla

2p

2p

Tanárnő betelt a

füzetemilyenkor mi a

megoldás? Karcsika: Lap.

Közben kéri, hogy majd egy

papírt vigyenek ki, mert hétfő a

határidő. Ezt azért kérte, mert

az osztályfőnökük.

Jancsi mindenre jól válaszolt.

kiejtés elve

Meglátják a feladatot és ógatnak.

A gyerekek kórusban: Gyorsabban!

Dávid mindet jól tudta

Megint más jön ki

Mindet tudta

Megint más jön ki

3-an (Jancsika is)

II. pontba azt írjuk, hogy a hagyomány elve

J/Ly

10 pontot ér

Ennél gyorsabban, vagy lassabban szoktunk

dolgozni az órán

Egy ember 3-at húz be

Karcsika gyere ki, mert neked kellett volna

kiosztani a helysírási szabályzatot és

gondolom most kicsit megakadtál.

Ügyes, jó!

Ki kapott 10 pontot?

interaktív egyéni

füzet és

interaktív tábla

4p

1p

1p

4p

A gyerekek, nem

susmorognak, hanem csendben

csinálják a feladatot

Hátrajött hozzám a tanárnő és

megjegyeztem, hogy milyen

gyorsan dolgoznak az órán

Jázmin

Bogi: ibolya

Bogi, nem mert körbenő mindent

Csabi: hajnalka

hajnalban

(ördögcsáklya

borbolya

Melyek azok a növények, amiket ismertek

ezek közül?

Szelíd, mint az ibolya. Mit mondtam? Az

ibolya, az szerény

Csabi

Mikor ontja illatát, a hajnalka? Benne van a

nevében

Melyik az, amelyiket egyáltalán nem

ismeritek?

Ezt én sem tudom. Nézzetek utána otthon

Még?

Van egy rajzfilm, aminek ő a főszereplő, és ő

is gyógynövény.

ő is egy gyógynövény, van is egy ilyen

zenekar

1,30p

1,30p

Bojtorján

Az erdei pajzsika

Melyik az, amelyiknek gyanúsnak kell

legyen, mert természetismeret órán tanultátok

Amit helytelenül páfránynak hívunk?

1,30mp

jelző volt

III. Befejezés

Kuncognak

Dávid: összefoglaltunk

-Regi: egyszerűsítés, szóelemzés

Valaki elmondja, mik azok.

Neeem!

Valaki bekiabálja, hogy igen

Jancsi: mert még gyakoroljuk a szóelemzés

elvét és a hagyomány elvét.

Tanárnő pontozunk?

Nem tudja máris és páran halkan kinevetik

ÓÓÓÓÓ

El tudjátok mondani mit csináltunk a mai

órán? Azon kívül, hogy néztük egymást?

Mit néztünk meg

Melyik maradt ki?

És akkor írtok a következő órán dolgozatot?

Ki mondta, hogy igen? Ő megírja

Miért nem írtok?

Melyik alapelv, melyik maradt ki?

Házi feladat: Növénynevekkel írj mondatot-

10 mondat-bővített+ szorgalmi feladatok

Igen szoktunk, számold gyorsan össze!

6*4 Csabi?

45-től jár a piros

A gyerekek bemondják hány pontot kaptak.

1,30p

2p

2p

Jancsinak 56 az 50ből

Kutatási módszerek

Interjú vázlat a tanárnőnek:

- Volt-e már része a kisgyermeknek fizikai bántalmaásban?

- Mit gondol, miért pont őt szemelte ki az agresszor?

- Hogyan tud Ön segíteni ezen a helyzeten? Vannak megfelelő eszközei?

- Kiközösítés megfigyelhető az osztályban?

- Vannak-e a zaklatás miatt problémái a tanulással?

- Általában milyen a hangulata a kisgyermeknek? Sokszor szokott sírni?

Interjú vázlat a kirekesztett gyermeknek:

- Hol laksz?

- Kik a barátaid az osztályban?

- Szoktatok találkozni a barátaiddal iskolán kívül is? Gyakran?

- A többiek segítenek neked, ha valamit nem tudsz?

- Szeretsz iskolába járni? Szereted az osztálytársaidat?

- Volt már olyan, hogy valaki kigúnyolt, vagy tréfát űzött veled mások előtt?

- Ha esetleg előfordult már, hogy pityeregtél, annak mi volt az oka?

- Megvigasztalt valaki? Elmondtad otthon, vagy a tanárnéninek?

órai megfigyelési szempontsor:

- A gyermekek közt megfigyelhető-e agresszió az osztályteremben óra közben, illetve

szünetben.

- Kik az agresszívebbek, a lányok vagy a fiúk?

- Az osztálytársai hozzá való viszonyulása

- Van-e kirekesztett személy, aki egyedül, külön ül az osztályban?

- Egymáshoz való viszonyulásuk.

- Megfigyelhetőek-e a lelki terrorra utaló jelek?

Tanulási technikák III.

Kettéosztott napló

Feldolgozott irodalom: Farkas K.(2003). Logo-pedagógia.Iskolakultúra. (10), 21-37.

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2003/10/tanulmany-vita2003-

10.pdf

Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim

Seymour Papert: A Logo programnyelv

egyik ősapja

Konstruktivista tanuláselmélet: a gyermek

megfelelő környezetben önállóan

tanuljon.(1988)

A tanítói szerep a motiváció létrejöttét

hivatott segíteni.

A számítógép, mint „oktatási eszköz”.

Nem szolgaként kezeljük a

számítógépet…lényeges lenne, hogy a

gyermekek megtanulják milyen érzés efölött

a modern és hatékony technikai eszköz

fölötti uralom.

Adams szerint mindenkinek rá kellene

jönnie, hogy a számítógép egy olyan

„modellező eszköz”, mellyel mind a valós

világ dolgait, mind a valósság korlátain

túllépőket képesek vagyunk modellezni.

Általános iskola első osztályában mobilok és

gépek használata távoktatásra, informatika

oktatásra.

Hazánkban az ált. informatikai oktatás csak a

felsőbb évfolyamokon vált hivatalosan is

elvárttá.

A kisgyermekeket óvják az informatikától.

Ez a kijelentés természetesen csak a

pedagógus segítségével jöhet létre. Az

eredmény és a tanulási módszer

eredményessége érdekében, kell némi

útmutatás, terelgetés.

Leginkább a mai gyerekekre jellemző, hogy

alárendeltjeivé válnak a számítógépnek, és

szinte már hipnotikus állapotba kerülnek

egyes játékprogramok használata után.

Gondolataik, tevékenységeik centrumát

képezhetik a számítógépes játékok.

A távoktatás számomra nagyon idegen dolog,

de ez lehet csak amiatt, mert eddig csak

negatív kritikákat hallottam róla.

Amikor én tanultam számítástechnikát

általános iskola 5. osztályában, az óráink alatt

pasziánszoztunk, aknakeresőztünk, míg a

tanár úr az erkélyen cigizett és kávézott,

felkészületlen tanárok: word, e-mailezés és

itt kifújt a tudás. A számítástechnika-tanárok

szakmai tudása és felkészültsége hiányos.

Nem ismerik a szamítógéppel való tanítás és

képességfejlesztés módszereit, lehetőségeit,

eszköztárát.

2003-as tantervek alapján az informatika

tanítása felső tagozatban (ált.isk. 5. osztály)

indul el

Géppel való kommunikálás.

Alsó tagozatokon informatika tagozat,

szakkör, tanfolyam, ám ezek legfőképp

pénzért vehetők igénybe így a szegényebb

rétegekbe tartozó gyermekek nem tudnak

ezekkel a lehetőségekkel élni.

Otthonokban az iskolások, óvodások kontroll

és irányítás nélkül „csavarognak” a játékok,

programok, internetes felületek között.

Sok diplomával rendelkező jövőbeni tanár

maximum elemi szinten tud tájékozódni a

gépen. Nagyon minimális a pedagógiai-

informatikai ismeretük.

Matematikai fejlődés az informatika által.

A számítógép egészségkárosító hatása. Pl.:

szemrongáló: a mai monitorok már olyan

fejlettségi szinten vannak, hogy ha azt ideális

körülmények között nézzük, nem károsabb,

mint egy megerőltető könyvolvasás. Sőt a

gépen beállítható a betűméret és a szöveg-

paraméterek a kényelmesebb és személyre

szabottabb olvasás érdekében.

Gerinc túlterhelése…akárcsak az

iskolapadban. Szünetek tartásával és

ahova nekünk tilos volt kimenni.

Dolgozatoknál használhattuk a tankönyvet,

ám azt órán soha nem vettük elő. ECDL

vizsgáim során, pedig mindig segített valaki a

feladatok 50%-ában.

Ezt én is tapasztalom kisebb testvéreimnél. A

szülő ilyenkor vagy becsukja a szemét, vgy

pedig végig a gyermek háta mögött ülve

figyeli, mit csinál.

Mindig is gyenge voltam matematikából, így

ezeket feladatokat soha nem tudtam

megcsinálni. Mivel volt pár ember az

osztályban, aki értette, a tanár nem érezte

szükségesnek, hogy elmagyarázza azt.

Bár már vannak ilyen bútorok és napi

rendszerességgel testnevelés óra, mégsem

veszem észre, hogy olyan nagymértékű

változás történt volna a gyermekek

testtartásában.

megfelelő bútorzattal kiküszöbölhető.

Függőség: „komputer-idiotizmus”

Könyvtárhasználat, internet: ma már nem

egyedül a lexikális tudás az értékes, mivel az

információk tárolását és keresését megoldják

helyettünk a gépek.

- puskázás: „Azt tanítani kell! A szükséges

információk gyors, hatékony megkeresését,

megszerzését…” Farkas Károly, hallgatóinak

megengedi, hogy zh-k alkalmával képlettár,

könyv és jegyzet segítségével feleljenek.

-„számítógép és bezárkózás”

- közös tanulás: csoportos levelezési

listatájékoztatás, követelmény, kiegészítő

tananyag könnyebben eljut a tanulókhoz.

Továbbá a pedagógus jobban megértheti a

hallgatók problémáit, gondjait, életét.

Ide tartozik még a „riadólánc”, mellyel

gyorsan és célzottan képesek többtucatnyi

ember tájékoztatására.

- az információtechnika, mint a pedagógiai

fejlesztés katalizátora: JIO iskolakísérlet

Ezt rettentően szükséges lenne megtanítani,

mert én bár tanultam informatikát, van

ECDL-es vizsgám, mégsem konyítok a

kereséshez. Azt hiszem ez nem az egyetemi

tanterv részét hivatott képezni, és nem ezen

évek alatt kellene ezt megtanulni. Mindig is

nehezemre esett az ilyen jellegű feladatok

végrehajtása, mert végeredményében

elveszek az információáradatban és képtelen

vagyok abból szelektálni.

A közös tanulás, a facebook-nak és a gmail-

nek köszönhetően akadálymentesen

működik, ha nem is az általános iskolákban,

de a középiskolákban és egyetemeken annál

inkább.

A Logo: A felső tagozatokon és a

középiskolákban betanítják, így elveszti az

értelmét a program, melynek lényege a

próba-siker alapján történő tanulás, a

kísérletezőkedv, a kreativitás, a hatékony

gondolkodás megismerését és megőrzését

jelenti. Valamint a Logo első és második

osztályos tanulóknak készült, így a felsőbb

éveseknek már unalmasak és gyerekesek a

feladatok.

Példa: a kör rajzolásának módszerei a Logo

Nagyon fontosnak tartom ezt a tanulási

módszert, viszont ezt nekem is meg kellene

tanuljam.

Ehhez a részhez csak annyi a

hozzáfűznivalóm, hogy hosszasan próbáltam

rájönni miről is van szó, és elkapni a logikai

felhasználásával. A legtöbb iskolában

egyféle módszert alkalmaznak és tanítanak

meg, a paperti féle algoritmust. De a lényeg

az lenne, hogy erre apró lépések sorozatából

jöjjenek rá a gyerekek. A logikai feladatok

játékosságát egy teknőc segítette elő, akivel

különböző feladatok során megoldhatjuk a

feladatokat. Sok kísérletezés és a második

algoritmus után, a tanulmány írója rájött egy

harmadikra. Ennek lényege az volt, hogy két

teknőc segítségével oldjuk meg a problémát.

Így „az egyik teknőc magunk vagyunk (a

középpont), a másik a hozzánk mereven

kötött rajzeszköz ( a körző hegye). Az egyik

teknős az Ádám nevet kapta, a másik az

Évát.

A haladó logósok meg tudják alkotni a fog

(megragad) parancsot. Ekkor Ádám ezt a

parancsot kapja: fog „Éva rt 1. Ha animáljuk,

akkor forgatni fogja maga körül Évát.

Spirális mozgást ezzel a paranccsal idézünk

elő: to spi

Éva, köt „Ádám fd 0.2 if (distance „ Ádám)

< 30 [stop]

Ádám, rt 1

spi

end

Logo oszcilloszkóp: 3 teknőccel már

vektoralgebrát is lehet játszani, ahol az egyik

a szállító, a másik a relatív, a harmadik az

eredő mozgás.

Két mozgás eredője, fűrészfog-görbe,

cikloisok nyújtott, hegyes és hurkolt fajtái,

fonalát a módszernek, de azt hiszem

sikertelenül. Jegyzetként csak a számomra

felfogható és érthető részeket írtam ki.

melyek az egyenes szállítómozgás és a

körmozgás eredőjeként hozhatók létre.

Példa: Az egyik gyerek köröket rajzol, míg a

másik vízszintesen egyenletes sebességgel

húzza a lapot. Ez cikloisocat eredményezett.

Szinusz függvény: Szükség volt egy

negyedik (zöld) teknőcre. A zöld teknőc

köröz, és a kék, a zöld kör függőleges

vetületét mindenkor átvéve, annak megfelelő

mértékében tér ki az x tengelytől, a vízszintes

vonaltól. A kék teknőc így nem egyenletes,

pulzáló sebességű.

Csillagászat: a Nap-Föld-Hold rendszer

modellezése. Itt minden a Nap körül forgó

másik két teknőc forgásának

sebességviszonyától és távolságától függ. A

kiinduló helyzetük és sebességük

beállításával cardoid, nephroid és ellipszis

görbék állíthatóak elő.

Kör rajzolása a középiskolában: x2+y2=r2

alapján y=négyzetgyök (r2-x2)

Írás saját magunk számára

Szakirodalom: Százdi A. (2008). Agresszió az iskolában. Budapesti Nevelő. 44 (2), 34-49.

Százdi Antal tanulmánya egy olyan történettel kezdődik mely az 1980-as évek elején

játszódott jel. A szituáció, mely egy pofonról szólt, melyet egy nevelő adott egy kisfiúnak

fegyelmezési célzattal, nagyon érdekes, főként most, 2015-ben. Ma már, egyetlen pedagógus

sem teheti meg, hogy fizikailag, vagy testileg fenyítsen egy diákot. A történet szerint a nevelő

ezzel hosszútávon megoldotta, az egyébként nem hozzá tartózó osztály fegyelmezését és

később a gyerekek még illedelmesebbek voltak a nevelővel, mint annak előtt. A következő

pontban boncolgatjuk, ezt a pofont, mely egy agresszió-paradoxonra világít rá, miszerint a

nevelő agresszióra biztatta a fiút. Itt fontos momentum, hogy indokolt agresszióról beszélünk,

vagyis csak akkor viselkedhet agresszíven, ha egy társa megszegi a közösség által elfogadott

szabályt. Tehát csak azt a személyt éri retorzió, aki vét a szabályok ellen, a rend ellen.

Egyetértek azzal a ponttal, mely azt állítja, hogy a társadalomnak szüksége van a rendre, mert

csak ez nyújt az emberek számára biztonságot és teszi élhetővé a világot. Mivel ez egy nagyon

fontos alappillére a mindennapoknak, így talán megbocsátható, hogy a pedagógus, ezt abban a

kis közösségben egy pofonnal, agresszióval állította helyre. Azzal, hogy átadta a rend védelmét

és az azért való felellőséget a diák kezébe, ismertették a többiekkel az igazságos szabályokat.

A háromféle vezetési mód közül ezek alapján, evidens, hogy a ráhagyós módszert

kedvelik legkevésbé a gyerekek, mivel az semminemű biztonságérzetet nem nyújt számukra,

ráadásul nem védettek az agresszió ellen. Az antiszociális személyek viszont kimondottan ezt

a vezetési stílusú környezetet preferálják. Az autokratikus vezetés sem megfelelő, mivel itt

pont, hogy az agresszor a csoport vezetője. Az arany középút a demokratikus, melyben

előfordul agresszió, de csak kis mértékben.

Mára megváltozott az agresszió irány és már egyre többet lehet hallani a médiából a

tanárok ellen irányuló erőszakról, zsarolásról a szülők és a diákok részéről egyaránt. Itt egy

újabb történetről olvashatunk, mely a makarenkói pofonról szól. Itt szó szerint elnáspángolja

diákját, ütlegeli és teljesen elveszti az önkontrollját a tanár.

Kitér még a tanulmány az agresszió és a társadalom közötti összefüggésre. Ebben

szerintem mindenki egyetérthet, hogy agresszió mindig is létezett, minden társadalomban,

legfőképp annak rétegei között. A társadalmi méretű agressziót, pedig ki kell küszöbölni. Erre

nagyon jó mintát kapunk, ha megnézünk egy kisebb közösséget. Kitér még a zavargásokra,

melyek, akkor lépnek fel, mikor tudomást szereznek az emberek a társadalmi elit

törvénybeütköző sikkasztásairól és adócsalásairól. Mint ahogy az a tanulmányban is szerepel

és én is egyet értek vele, a társadalom igenis úgy működik, hogy: ha az egyiknek szabad, akkor

nekem miért ne lehetne? Ráadásul ilyen esetekben magas presztízsű és posztú munkát betöltő

emberekről van szó. Ilyenkor a „kisember” vétsége hirtelen elenyészik, ahhoz a nagyhoz képest.

A következő, az integráció, a sajátos nevelés és a pedagógus eszköztára. Az

integrációval kapcsolatos problémák közül ugyanezeket vetette föl, az a tanárnő is, akinél órát

látogattam. Ezek egyik legfontosabbika az, hogy az integráció során a tehetségesebb gyerekek

fognak igazodni és nem tudnak a saját tempójukban haladni.

Az agresszió kialakulásának okai közé sorolhatjuk az iskolai versenyt, az emiatt

kialakuló frusztráció leküzdésének technikáit. Kiemeltem azt a részt, melyben leközlik, hogy

Budapesten évente kétezer gyermek tűnik el és közülük nagyon sokan iskolai problémák miatt.

Újabb ok, a család szocializációs hatása. Ez szerintem egyértelmű, hisz egy gyermek, leginkább

otthonról másolja le a viselkedési mintákat, így ha a szülőktől azt látja, hogy a

problémamegoldás leghatékonyabb módja az agresszió, akkor a gyermek is előszeretettel fogja

használni, ezt a módszert. Fontos okként említi még az alacsony intellektusú embereket, akik a

kudarc miatt kialakult frusztrációt ily módon vezetik le, nagy általánosságban.

Freud szerint az agresszió a velünk született halálösztön szövődménye. Ha befelé

irányul, akkor az illető öngyilkos lesz, ha kifelé, akkor gyilkosságig fokozódik az agresszió.

Szerinte a felszínre kell kerülnie az agressziónak, különben az ember megbetegszik. Ezzel a

kijelentésével valamilyen szinten egyet tudok érteni, Sok példát láttam már arra, mikor valaki

magába fojtotta agresszív kitöréseit és annak súlyos következményei lettek, melyek között

megjelentek a fiziológiás tünetek is. Mások úgy vélik, az agresszió tanult viselkedés. Mint azt

a tanulmány is állítja, mindkettőre van példa.

Visszatérünk az iskolai verseny problematikájához. A cikk szerint a gyermek jó

teljesítménye, jó iskolai eredményei is már egyfajta státusszimbólummá váltak. Valóban

fontosabbá vált mára, a versenyeken elért helyezés, a bizonyítvány eredménye, és a felvételinél

megjelölt neves iskolás tömkelege, mint a gyermek lelki állapota, vagy kipihentsége. A

túlterhelés szorongáshoz és agresszióhoz vezet.

A legtöbb esetben a pedagógusok eszköztelennek bizonyulnak és ezért nagyon fontos,

hogy megfelelően képzett szakemberek közreműködésével és segítségével lépjenek fel az

agresszió ellen.

Az ember nem csak fizikailag lehet agresszív, hanem szóban is. Ezt kutatásokban is

bizonyították, hogy leginkább a lányokra jellemző. Félreértés ne essék, a nemek között e téren

nincs különbség, csupán a módszerekben. Az agresszorok mindig a másságot figyelik ki és

bántalmazásukat legtöbbször nem tudják megindokolni. A leggyakoribb indok, viszont az, hogy

az áldozat puszta jelenléte is zavarta őket.

Beigazolódik, hogy a média és a filmek nem késztetik a gyermeket agresszív

viselkedésre. Itt megint előtérbe kerül az organikus eredetű háttér. A legjellemzőbb, hogy

agressziót csak akkor alkalmaz a gyerek, ha jutalmat kap érte.

Az agresszió lényegében viselkedésforma, és öröklött valamint tanult elemekből

tevődik össze.

Megemlítésre méltó még a rejtett agresszió és a Jesness-teszt.

Megoldások következnek. Kidolgozott stratégiára és együttműködésre van szükség a

pedagógusok, szülők, diákok, jogászok, civil szervezetek és szakértők részéről. A mottó tehát

az összefogás. A pedagógusnak pedig rengeteg tennivalója van, mint pl.: együttműködés a

tanulóval, frusztrációt nem okozó büntetésformák alkalmazása, empatikus magatartás

kialakítása a diákokban, agresszió elterelés sporttal, fegyelmezetté kell tenni az egyént és

figyelni kell a közösség működését, reagálni kell az agresszióra. Meditációs technika,

fejlesztőpedagógusok szükségessége.

Tanulási stílus - Önreflexió

Az általános iskola alsó tagozata alatti tanulási technikáimra nem igazán tudok

visszaemlékezni. Amit viszont fel tudok idézni, az az, hogy otthon nem tanultam, csak az

iskolában és a napközis foglalkozás alatt. Volt, hogy már órán megcsináltam a házi feladatot,

így délutánonként sokszor unatkoztam. Felső tagozatban már szükségessé vált, hogy otthon is

olvasgassak még, de ez is csak 7. osztályos koromtól. Legkönnyebben akkor jegyeztem meg a

tananyagot, ha odafigyeltem órán, majd hangosan felolvastam magamnak, de a leghatásosabb

és legtartósabb módszernek az bizonyult, ha megbeszéltem az osztálytársakkal és a tanultakat

elmondhattam más személyeknek.

Gimnáziumban ugyanezen technikákat alkalmaztam, valamint a jegyzetelést, aláhúzást és

kulcsfogalmak kiírását, a tanulandó szövegből. Érettségikor az SQ4R módszert alkalmaztam,

bár ezzel akkor nem voltam tisztában, mert most hallottam róla először, az óra keretén belül.

Az első félévem vizsgaidőszakában a néma olvasást használtam, a jegyzetelést, aláhúzást, a

fogalmak közötti kapcsolatok megkeresését, ám azokat nem ábrázoltam. Ami jellemző volt,

hogy az ábrák nem voltak segítségemre. Mindet értettem és nagyon hasznosnak bizonyultak,

de csak akkor, ha láttam magam előtt, mert előhívni azokat már nem tudtam. Így anatómia

vizsgán leginkább az ábrákkal gyűlt meg a bajom. Ezen felül természetesen még a parafrazeálás

gyakorlatát alkalmaztam, melyet szerintem mindenki magáénak tudhat, hisz ez a legegyszerűbb

formája az anyag beépítésének a hosszú távú memóriánkba. Utána olvastam a MURDER

programnak és nagyon sajnálom, hogy ezt a technikát nem tanultuk, mert bár bonyolult, mégis

lehetővé teszi, hogy mélyen és pontosan tanuljuk meg az adott téma lényegét és anyagát.

A teszt alapján két stílus jellemző a tanulási stílusomra, a „mozgásos” és a „csend”. Ezekből

igaz rám, hogy némán olvasok, (de szájmozgás nélkül), hogy a szöveg elolvasása után kiírom

a kulcsszavakat. Az órák keretein belül szívesen részt vettem a szerepjátékokban,

drámajátékokban, továbbá csendben tudok csak tanulni, viszont nem szoktam szólni a

„zajongóknak”. Ha zavar a hangoskodás, akkor bedugom a fülembe a headset-et és relaxációs

zenét hallgatok. Eddig azt hittem, hogy teljesen rendszertelenül, technikák nélkül tanulok, de a

tesztek és a stílusok jellemzése mégis az ellenkezőjét igazolta.

Önreflexió

Nagyon féltem, mikor megtudtam a követelményeket és, akkor még jobban megijedtem,

amikor olyan csoportba kerültem, ahova nem saját választásomból csatlakoztam. Az első közös

feladatok még zökkenőmentesnek bizonyultak, de akkor lett égető a helyzet, amikor

szakirodalmi gyűjtésbe kellett kezdenünk.

A témáinkat meglepően hamar meg tudtuk beszélni és össze is tudtuk hangolni. Ezután

egy jó darabig nem is kommunikáltunk egymással és nem is találkoztunk. Nagyon sok

nehézségem akadt a témaválasztásommal kapcsolatban, mert nem találtam megfelelő

mennyiségű szakirodalmat. Azt hiszem túl későn kaptam észbe, hogy változtatnom kell és nem

mellesleg elhanyagoltam és elnagyzoltam a feladataimat is. Ez a csoport passzivitásából is

adódik, valamint abból, hogy, bár kis kudarcnak minősült, mégis megtorpantam, amikor nem

találtam szakirodalmat.

Meglepődtem magamon, hogy mennyire könnyedén hátat fordítottam a munkámnak,

mivel társadalomismeretből érettségiztem és nagyjából hasonló feladatokkal kellett

megküzdenem ott is. Talán akkor azért voltam szorgalmasabb, mert csak egyedül kellett

dolgoznom. A csoportmunka nagyon nehezen ment, főként, hogy csak hárman alkottunk. Az

egyik leányzó nagyon aktív volt, napra kész és mindenben a segítségünkre volt. Én mindig

próbáltam behozni a lemaradást, de ez egyáltalán nem mondható el a 3. személyről.

Nem régen elkezdtem lelkiismeretesen dolgozni, mert nagyon rossz érzéssel töltött el,

hogy egy társunk teljes erőbedobással dolgozott a projekten és én pedig nem hoztam ugyanazt

a szintet. Többször megjegyezte mennyire fontos számára, hogy ez a projekt jól sikerüljön és,

hogy az erőfeszítéseinek megfelelő osztályzatban részesüljön. Ehhez persze mi is kellünk. Így

hát összeszedtem magam és megpróbáltam mindent beleadni a projektbe.

Először is, imádom a könyvtárakat, de nagyon nehezen jöttem rá, melyik is a számomra

legmegfelelőbb. Aztán jöttek a hivatkozások. Remek volt, hogy órán gyakoroltuk és a

csoporttársam is sokat segített, hogy precízebb legyen.

Negatívumként sorolnám fel azt, hogy nagyon nehéz egy olyan csoportban dolgozni,

amelyet szinte csak úgy „kapott” az ember, továbbá a szakirodalom gyűjtést, az idővel való

gazdálkodást, a kritikai és önálló gondolatok megérlelését. Ezen felül a csoporttagok

kooperációja, esetleges nemtörődömsége, az anyagok rendszerezése, az egységesség

megoldása, és a biztatás.

Pozitív volt számomra az, hogy megtudtam milyen csoportban dolgozni, úgy, hogy

annak komoly tétje van, hogy még inkább megtanultam felelősséget vállalni más iránt és a saját

hanyagságom iránt. Találtam egy nagyon remek könyvtárat és kezdek egyre inkább eligazodni

az internetes folyóirat olvasóban. Sok mindent megtudtam a témáról és már másképp ugrom

neki az agresszió témakörnek. A legjobb pedig, hogy sok mindenkinek szolgálhatok

újdonságokkal és érdekességekkel a témámat és a témánkat illetően.

Mindenféleképpen remek lecke volt számomra és nagyon el fogom rakni a hosszú távú

memóriámba ezen tapasztalatokat, hogy máskor ne okozzak csalódást senkinek, bele értve

magamat is.