Kutatási módszerek

Kutatási módszerek

Az előadás célja

A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése

Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása

A kutatási folyamat A kutatás detektív munkát igényel Kezdjük a problémával Azután tegyünk fel néhány arra vonatkozó

kérdést: Mi? Ki? Hol? Mikor? Hogyan? Miért?

A kutatási folyamat Határozzuk meg a kutatás témáját Válasszunk egy megfelelő kutatási módszert:

Minőségi: adatgyűjtés interjúval Mennyiségi: felmérés készítése kérdőívvel

Mintavétel: Talán elég egy kisebb csoportot megkérdezni Vagy egy nagyobb lélegzetvételű tanulmány

szükséges, hogy a rögzített vélemények az átlag lakosságot képviseljék

Az előadás célja

A minőségi és mennyiségi módszerek közötti különbség nem mindig egyértelmű

Bizonyos technikákkal (pl. interjúkkal) minőségi vagy mennyiségi módon lehet adatot gyűjteni

Adatgyűjtés: Az adatgyűjtés négy módja:

  interjúk kérdőívek tesztek/mérések megfigyelés

Információt archívumokból és adatbankokból is lehet gyűjteni

pontosabb, mivel az adat már létezik, s nem a kutatónak kell „létrehoznia”

Interjúk Gyakran használjuk piac-, illetve közvélemény-kutatáshoz mennyiségi

adatok gyűjtésére Az interjút készítő személy egy sor pontosan megfogalmazott kérdést

tesz fel … („Mikor utazott utoljára vonaton?”) … s a kérdéseire tényszerű válaszokat vár („Múlt csütörtökön”) illetve kevésbé pontosakat („Hát, azt hiszem egy pár hónappal ezelőtt”) Ha várható, hogy a válasz pontatlan lesz, 4-5 alternatív választ kell

felajánlani, melyekhez a választ igazíthatjuk Minden egyes alternatív válasz mellé számkódot kell rendelni, így az

egész interjút számok formájában lehet rögzíteni Az interjúkat telefonon, illetve személyesen is el lehet készíteni Az interjúk időpontját rendszerint előzetesen egyeztetni kell (levélben

vagy előzetes szóbeli megállapodással), kivéve, ha nagyon rövid (3-4 kérdés)

A párbeszéd szociális folyamat - a válaszokat befolyásolhatják a levont következtetések

Olyan tényezők, mint nem, társadalmi réteg, kor és kézzel fogható indítékok befolyásolhatják a rendelkezésre álló adatokat

A pontosságot az interjút készítő személy növelheti azáltal, hogy:

  kerüli saját véleményinek kifejtését, elfogulatlanul fogalmazza meg a kérdéseket, bármilyen választ ugyanúgy elfogad

Tesztek és mérések Felhasználható annak meghatározására, hogy egy

adott személy hogyan gondolkodik és miről Rendszerint: egy sor eldöntendő kérdés formájában Az egyének által adott válaszok mintáját össze lehet

hasonlítani az előzőekben megkérdezettek válaszainak mintájával, s eldönthetjük, hogy azok (statisztikai szempontból) normálisak-e, vagy nem.

Tesztek és mérések A személyiségi teszteket objektívnek tartják:

  nem sejtetik, hogy mely válaszok jók vagy rosszak adott egyén által különböző időpontokban nyert eredmények

meglehetősen állandóak egy kívánt eredményt a megkérdezett nehezen tud

„szimulálni” a tesztelő személy feltételezhetően minimális hatással van

az eredményre

Tesztek és mérések A teszteket oktatási közegben is alkalmazzák, hogy

azonosítsák:

  a tanulási stílust a természetes „csoport szerepet” mérhessék az olvasási, illetve matematikai készséget

ezeket rendszerint diagnosztikai célokra használják, illetve a tanárok döntéshozatalának elősegítésére

Kérdőívek Széles körben alkalmazzák problémák,

vélemények és preferenciák nagyobb lélegzetvételű vizsgálatában

  A kérdőív készítésekor a legfőbb döntés

meghozása a kérdések típusainak és a formátum megválasztásának megtervezésekor szükséges

Információ kategóriák: Jellegzetes tulajdonságok: személyes vagy

gazdasági-társadalmi jellemzők (nem, kor, családi állapot, foglalkozás)

Viselkedés: mit tesz, mit tett, illetve mit fog tenni a személy/szervezet

Állásfoglalás: hogyan viszonyulnak az emberek egy adott témához

Meggyőződés: igaznak vagy hamisnak tartanak-e egy adott dolgot

Kérdéstípusok „tényekre” és „véleményre” irányuló kérdések „nyitott” és „zárt” (felelet választós) kérdések a nyitott kérdések bizonyos szerkezeti formát adnak

a válaszhoz (“Mondjon három olyan dolgot, fontossági sorrendben, amit nagyon szeret a vállalatban, amelynél dolgozik.”)

a zárt kérdések kevésbe korlátozóak, mint az eldöntendő kérdések (pl. Likert skála)

a zárt kérdésekhez bizonyos fokú ítélőképességre van szükség: (pl. Sorrendbe állítás, melynek során a válaszoló személynek meg kell adnia a fontossági sorrendet, illetve értékelnie kell bizonyos tulajdonságokat vagy állításokat)

Példa a Likert skálára

Ez a vállalat jó munkaadó:

Teljesen egyetértek 1 Egyetértek 2 Nem tudom 3 Nem értek egyet 4 Egyáltalán nem értek egyet 5

Zárt kérdések Zárt: előre felvázolva, felsorolva az összes

lehetséges választ – a válaszadónak egyet kell választania ezek közül

Példa: amikor egy adott személy iskolai végzettségére kérdezünk rá, megkérjük, hogy válaszon a következő listáról: Középiskolai Felsőfokú Szakképesítés

Zárt kérdések: Lehetnek előrekódoltak A válaszok könnyen számítógépre vihetők

(időt és pénzt takarít meg) Kevesebb időt igényel a válaszadótólDE A válaszadó kénytelen a megadott válaszok

közül választani Visszakérdezhet, magyarázatot kérve

Nyitott kérdések: Olyan választ adhat a válaszadó, amilyet akar Példa: „mit szeret csinálni a szabadidejében?”

(sziklamászástól a hímzésig a válaszadó bármilyen tevékenységet megadhat)

A válaszadóknak lehetőségük van jobban kidolgozni válaszaikat, mint a kérdőívek esetében

Hasznos a kutatás elején egy nagyobb felmérés kialakításakor

DE Többet kell rajta gondolkodni Kétértelmű, tág és nehezen kategorizálható válaszokat

eredményezhet Időigényes a kódolása és elemzése (drága)

A tanulmány típusa határozza meg a kérdés típusát Azonban:

Zárt kérdéseket kell használni olyankor, amikor világos, alternatív válaszok állnak a rendelkezésünkre,melyek száma behatárolt.

Nyitott kérdéseket kell alkalmazni, amikor a téma komplex, ha a különböző vonatkozások nem ismertek, illetve amikor egy adott folyamatot térképezünk fel.

A legtöbb kérdőívben és interjúban mindkét típus szerepel.

Amikor nagyobb csoportot kívánunk tanulmányozni kérdőívekkel, jobb főleg zárt kérdéseket használni.

Megfontolandó alapelvek a kérdőív készítésekor:

A kérdések legyenek egyértelműek. Kerüljük a zsargont vagy a szaknyelvet. Kerüljük a személyeskedő kérdéseket. Ne kérdezzünk két dolgot egy kérdéssel. Kerüljük a „rávezető” kérdéseket, melyek

közvetve sejtetik a helyes választ

A kérdőív tervezése Mellékeljünk egy rövid kísérő levelet, mely

elmagyarázza a kutatás célját és hogy miért/hogyan esett a választás a válaszadóra.

Kezdjük a kérdőívet egy rövid ismertetővel, mely utasításokat tartalmaz a kitöltést illetően.

A kérdések típusát időközönként változtassuk, de a hasonló típusúakat egy blokkba tömörítsük.

Kezdjük egyszerűbb, tényszerű kérdésekkel, majd haladjunk a véleményekre, illetve értékekre vonatkozó kérdések felé.

A betűtípus változtatásával különböztessük meg az utasításokat a kérdésektől.

A kérdőív tervezése A kérdőívet „teszteljük” egy kisebb csoporton,

s csak ezután használjuk „élesben”: ellenőrizzük, hogy az egyes elemek könnyen

érthetőek-e, s hogy nincsenek-e egyértelmű problémák a hosszúságot, kérdések sorrendjét illetően, és hogy vannak-e benne érzékeny területek, stb.

bizonyosodjunk meg róla, hogy a kérdőívvel gyűjtött adatok elemezhetők-e … és az eredménynek van-e értelme

Felmérések A felmérések nagy számban tartalmaznak

kérdőíveket és interjúkat.

  A felmérések fő célja az, hogy egy adott

csoportról (tól) vagy populációról (tól) információt gyűjtsünk.

Felmérések

Ez a populáció tartalmazhatja:

  egy megye teljes népességét, az összes Nyíregyházán élő,30-40 év közötti

nőt, a Flextonics-nak dolgozó összes vezetőt, az összes olyan megyei munkanélkülit, aki a

múlt évben részt vett valamilyen képzési programon.

Felmérések Ha a populáció kicsi, a kérdőívet mindenkinek el lehet

küldeni: Ez a 100%-os mintavétel, vagy összeírás (cenzus).

Strukturált interjúk: a megkérdezettek számát behatárolja a rendelkezésre álló idő

Minőségi kérdőívek: a méretet behatárolja kódolás és elemzés megvalósíthatósága

Mennyiségi kérdőívek: ‘határ a csillagos ég’

De nem mindig szükséges mindenkit felkeresni egy populáción belül azért, hogy megtudjuk a véleményüket.

A mintavétel módszerei A mintavétel fő célja az, hogy létrehozzunk

egy olyan csoportot a populációból, amely teljes mértékben képviseli a vizsgálni kívánt fő területet.

Ilyenkor statisztikailag arra lehet következtetni, hogy a mintában megfigyelt eredmények a populáció szintjén ugyanígy megjelennek.

A véletlenszerű mintavétel Ez a mintavétel legegyszerűbb módja A populáció minden „egységének” egyforma

esélye van a kiválasztásra Ezt a következőképpen lehet elvégezni: 

táblázatba foglalt, véletlenszerűen generált számokat használunk,

egy dolgozói listáról minden ötödik nevet választjuk ki,

a telefonkönyv miden páros oldalán lévő első nevet választjuk ki.

Réteges mintavétel Ha a populáció főbb jellemzői közül valamelyek

ismertek - választhatjuk a „rövidebb utat”: Válasszunk ki csoportokat vagy rétegeket a

céljainkhoz, illetve az összehasonlításhoz. Ezen rétegeken belül véletlenszerűen választhatjuk ki

az egyes személyeket. Azonban, ha eltúlozzuk a rétegezési folyamatot,

végül olyan kis csoportokkal találhatjuk szembe magunkat, amelyek már talán semmilyen populációt nem képviselnek.

Példa a réteges mintavételre: Hasonlítsuk össze egy adott egyetem tanárainak és

hallgatóinak az oktatásról alkotott véleményét:

legyen 1000 tanárunk és 5000 hallgatónk vegyük az oktatók 20%-át, illetve a diákok 10%-át ez 200 és 500 fős mintacsoportokat jelent (mindkettő

meglehetősen nagy számnak tekinthető)

A mintát tovább lehet bontani tanszékekre, vagy nemekre, feltéve, ha kölcsönösen tartalmaznak egymást kizáró kategóriákat.

A minta mérete és pontossága A kérdés, melyet mindenki feltesz:

„mekkora mintára van szükség?”  A jó hír: a kérdésre létezik válasz!  A rossz hír: a válasz attól függ, hogy mennyit tudunk

a populációról, melyet meg kívánunk vizsgálni; a feltett kérdésektől is nagyban függhet

  A következő képletet kell alkalmazni:

N = P(100 – P)

E2

Normális megközelítés: a minta meghatározása méretének azonosítása olyan minta kiválasztása, mely:

  belefér a költségvetésbe, elegendő választ ad ahhoz, hogy valóságos, a

populációt képviselő képet adjon (a potenciális kliens részére)

rendszerint legalább 30 választ vár minden egyes kategóriában

A minta méretét befolyásoló tényezők: A teljes minta nem biztos, hogy elemezhető. a véletlenszerűen kiválasztott minta lehet,

hogy nem igazán véletlenszerű, a válaszok hiánya pedig meglehetősen torz képet eredményezhet.

Erre a problémára nincsen statisztikai megoldás csak: növelni kell a minta méretét, hogy nagyobb legyen

a pontosság esélye újabb felmérést kell végezni azok körében, akik

előzőleg nem válaszoltak.

Adatelemzés

Főként a következőket keresi:

Százalékos arányok A minta különböző csoportjainak és

válaszainak kapcsolatai: Hozzáállás Viselkedés Problémák Szükségletek

Turisztikai látványosság: példa A turisztikai látványosságot látogatók

lebontva:

Nemre Korra:

21 év alattiak 22 – 35 36 – 50 50 év felettiek

Honnan utaztak ide? Gyerekkel vagy anélkül?

Turisztikai látványosság: példaCsoportonként a következőket lehet megnézni:

mit találtak a legérdekesebbnek mennyi időt töltöttek el mennyi ideig voltak a földrajzi területen hol hallottak a látványosságról nyaralás részeként jöttek ide, vagy kirándulnak,

vikkendeznek milyen dolgok érdekelnék még őket (pl. kávézó,

szuvenír bolt, étterem, aktív pihenési lehetőségek, múzeumok, stb.)

mennyit lennének hajlandók fizetni érte

Kisvállalkozásokat támogató projektProbléma: Megoldás:Támogatás hiánya Pénzügyi csomagok

Bankok informálása a KKV-at illetően

Az elérhető támogatás alacsonyfokú kihasználtsága

Ismeret hiányaTámogatás rossz minőséget

Támogatási szolgáltatás marketingjeTámogatási szolgáltatások javítása/megváltoztatása

Helyi KKV-k gyenge teljesítménye:Keleti piacok elvesztéseNem megfelelő termékek /szolgáltatásokGyenge marketing képességek

Marketing tanácsadás a következők létrehozása érdekében:

Új piacokMarketing kampányok

Kutatás a fogyasztói igények megértése érdekében

Turizmus fejlesztése a Tisza folyónFogyasztói szükségletek MegoldásA potenciális kuncsaftok kora:

21év alatt21 – 35

Vízi sportokKerékpárutakEgyszerű szállodákKempingek

A potenciális ügyfelek kora:

50 év felett

Rövid turista utakKávézók/éttermekMúzeumokKényelmes szállodákFestő tanfolyamok