View
57
Download
3
Category
Preview:
DESCRIPTION
Növényvédelem, növényfajták állami elismerése, vetőmag-gazdálkodás. Szilágyi J. Ede 2004.04.21. Az előadás témái. Növényvédelem (2000:XXXV.tv.): Növényfajták állami elismerése, vetőmag-gazdálkodás (2003:LII.tv.). A növényvédelemről (nv.). Bevezető (5) Növényvédelem (7) - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Növényvédelem, növényfajták állami elismerése, vetőmag-
gazdálkodásSzilágyi J. Ede
2004.04.21.
Az előadás témái
• Növényvédelem (2000:XXXV.tv.):
• Növényfajták állami elismerése, vetőmag-gazdálkodás (2003:LII.tv.)
A növényvédelemről (nv.)
• Bevezető (5)• Növényvédelem (7)• Növényvédő szerek engedélyezése (5)• A környezet-, természet és emberi egészség
védelme• A növényvédelmi igazgatás szervezete• Növényvédelmi bírság
Bevezető
– Célja
– Törvény hatálya
– Értelmező rendelkezések (I-III.)
A törvény célja
• 1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával (növényvédő-szerek)
A törvény hatálya (személyi)
• természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gt., külföldi székhelyű vállalkozások Mo-i fióktelepe, aki:– fölhasználó
– termelő
– engedélyköteles terméket importáló, gyártó, tároló, szállító
– növényt, növényi terméket az ország területére behoz, onnan kiszállít, átszállít
– növényvédelmi gépet forgalomba hoz
Értelmező rendelkezések I.
• növény: az élő növény és a növény élő részei
• növényi termék: a feldolgozatlan v. egyszerű előkészítésen átesett növényi eredetű termék; kivéve a növény (fogalma)
• károsító v. károsító szervezet: a növényt v. növényi termékeket károsító
– növény-, állat- vagy károkozó
– faj, törzs vagy biotípus
• zárlati károsító: 1. potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely 2. a veszélyeztetett területen még nem fordul elő (v. előfordul, de el nem terjedt) 3. hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.
• Növény-egészségügyi bizonyítvány:EU és harmadik országok között használandó.
• Növényútlevél: az EU tagállamai között használandó.
Értelmező rendelkezések II.
• Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.
• Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés
• Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény-egészségügyi intézkedés.
• Kötelező védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés.
Értelmező rendelkezések III.
• Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy az előző. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.
Növényvédelem
– növényvédelmi tevékenység
– a nv-i tevékenység fajtái(4)
– növény- egészségügyi vizsgálatok
– az Európai Bizottság szakértői
Növényvédelmi tevékenység
• 4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy
• a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék:
• b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.
A nv-i tevékenység fajtái
• termelői• állami• közérdekű
Termelői védekezés
• A földhasználó és termelő köteles– a zárlati károsítókat (vizsgálatköteles nem zárlatit) elpusztítani
– egyéb károsító ellen is védekezni, ha a szomszéd növényvédelmi biztonságát, emberi egészségét veszélyezteti
– zárlati károsító okozta fertőzést (gyanúját) illetékes megyei Szolgálatnak bejelenteni
– növény-egészségügyi hatósági nyilvántartás felé adatszolgáltatás
• A földhasználó és termelő köteles tűrni– az állami és közérdekű védekezéssel megbízott munkavégzését
– a nv-i hatóság ellenőrzését, az intézkedéseit köteles vh-ni
Állami védekezés
• esetei:
– (1) országban nem honos zárlati károsító
– (2) ha a termelői védekezés nem kielégítő hatású
– (3) ha a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni
• elrendelésére jogosult:
– a (2) és (3) esetben az illetékes megyei Szolgálat (akár egész megyére)
– az (1) esetben illetve több megyére (az egész országra) kiterjedően a FVM
• költségviselés: központi költségvetés
• az elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a vh-ra nincs halasztó hatálya
Közérdekű védekezés
• esete: ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget.
• A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője rendeli el.
• A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.
• költségviselés: a földhasználó, termelő (a védekezést elrendelő hatóságnak)
Növény-egészségügyi vizsgálatok
• A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak (1) növény-egészségügyi bizonyítványával, ill. (2) növényútlevéllel szabad szállítani.
• Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy (1) a növény, növényi termék (2) előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során (3) a növény-egészségügyi követelményeket (4) nyilvántartásba vett termelők betartották.
• Növényegészségügyi-bizonyítvány: az (1) ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, (2) az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat (3) annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak.
Az Európai Bizottság szakértője
• Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon (1) a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint (2) a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni.
• Ennek keretében jogosult:
– létesítménybe, helyiségbe belépni,
– szállító járművön tartózkodni,
– növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni,
– növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni.
Növényvédő szerek engedélyezése
• forgalomba hozatali és felhasználási engedély
• az engedély visszavonása és szünetelése
• Eseti és kísérleti célú felhasználás
• osztályozás, csomagolás
Forgalomba hozatali és felhasználási engedély
• növényvédő szert csak az engedélyező hatóság engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni.
• kérelmező lehet aki, akinek képviselője vmely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.
• szakhatóság: ESzCsM, KvVM• az engedélyezés feltételei• kivételesen a FVM (!) engedélyezheti engedéllyel nem rendelkező nv. szer
felhasználását:– késedelem veszélye– kivitelre szánt növényeken, növényi termékeken
• A kérelemről 18 hónapon belül dönt az engedélyező hatóság (szakhatóság 12 hónap)
• Az engedély 10 évig érvényes (ismételten kérhető)
Az engedély visszavonása és szünetelése
• Az Eng. Hat. visszavonja:
– engedélyes kéri
– a nv. szer veszélyes
– jsz. tiltja a felhasznált hatóanyagot
• Az engedély érvényessége szünetel, ha:
– ezt kérik
– kérelmező nem fizeti a fenntartási díjat
Az eseti és kísérleti célú felhasználás
• Kísérleti célú felhasználás:
– Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint
• Eseti felhasználás:
– Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint
– valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően
Nv. szerek osztályozása, csomagolása
• osztályozása:
– fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba
– környezeti veszélyességi kategóriákba,
– forgalmi kategóriákba
• csomagolása:
– csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban lehet forgalomba hozni
A környezet-, természet és az ember egészségének védelme
• A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni.
• Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása.
• A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell.
• Spec. rendelkezések: vad (és védett állat), vizek (vízfolyások) környéke, háziméhek
• A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát.
• A növényvédelmi szerrel kapcsolatos felelősség: munkáltató, nv-i szolgáltatást végző, felhasználó (a saját részre végzett munka esetén)
A növényvédelmi igazgatás szervezete
• miniszter
• FVM
• Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat
• megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat
• növényvédelmi (talajvédelmi) felügyelő
• települési ök. jegyzője
• közreműködik: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Növényvédelmi bírság
• kiszabása
– kötelező esetek
– fakultatív lehetőség
• összege: 20 000- 2M Ft
Növényfajták állami elismerése
• 2003:LII.tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról
Tartalom
• Tv tárgya, értelmező rendelkezések
• Növényfajták állami elismerése
• Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei
• Vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása– előállítás, forgalmazás
– vetőmag-szaporítási zárt körzet
– vetőmag- és szaporítóanyag- minősítés
• Jogsértések szankciói
Tv tárgya
• 1. § (1) E törvény a növénytermesztés biológiai alapjainak megőrzése és fejlesztése érdekében szabályozza (1) a genetikai anyagok megőrzését és fenntartását, (2) a növényfajták állami elismerését, (3) a fajtahasználatot, (4) az ebben érdekelt bejelentők, szaporítóanyag-előállítók, -feldolgozók, -forgalmazók és -felhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá (5) a szaporítóanyag előállításának, hivatalos vizsgálatának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének rendjét.
Értelmező rendelkezések I.• Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek
eredményeként a növényfajta, illetve a szőlő klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül.
• Fajtajegyzékek:
Nemzeti Fajtajegyzék: a Magyar Köztársaságban állami elismerésben részesített fajták, valamint a szőlőklónok lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék (közhitelű).
Leíró Fajtajegyzék: a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt egyes növényfajták leírását és lényeges jellemzőit tartalmazó jegyzék.
Ajánlott Fajták Jegyzéke: a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben felsorolt növényfajták közül a szakmai és civil szervezetek által szélesebb körű összehasonlító fajtavizsgálatok alapján meghatározott termőhelyre és termesztési célra javasolt növényfajták jegyzéke.
Közösségi Fajtajegyzék: az Európai Unió Bizottsága által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.
Értelmező rendelkezések II.
• Nemesítő, bejelentő (képviselője) ill. fajtafenntartó:
Nemesítő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az adott fajtát maga nemesítette vagy felfedezte és továbbfejlesztette (ill. aki ilyen személynek a munkáltatója, megbízója vagy mindezeknek az örököse),
Bejelentő: a fajtát állami elismerésre közvetlenül vagy képviselő útján bejelentő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve ezek örököse, jogutódja.
Fajtafenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a növényfajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos előállításáról, vagy aki a növényfajta fenntartásáért felelős.
Értelmező rendelkezések III.
• Fajtavizsgálat: a növényfajta állami elismeréséhez szükséges DUS vizsgálat és gazdasági értékvizsgálat.
DUS-vizsgálat: megkülönböztethetőség, egyöntetűség (egyneműség), állandóság (Distinctness, Uniformity, Stability) meglétének vizsgálata.
Gazdasági értékvizsgálat: a növényfajta mennyiségi és minőségi mutatókkal kifejezett termesztési, illetve használati értékének
A növényfajták állami elismerése I.
• Bevezető: A Magyar Köztársaságbana) a Nemzeti Fajtajegyzékben,b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs),c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta
(klón) jegyzékében,d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti szaporítóanyag),e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabálybanszereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára
előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.
• A Nemzeti Fajtajegyzék során alkalmazott elbírálás szempontjai:
– más növényfajtáktól megkülönböztethető, állandó, egyöntetű (egynemű)
– megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, továbbá
– (egyes fajtáknál) megfelelő gazdasági értéke van.
A növényfajták állami elismerése II.
• A növényfajták állami elismerésének menete:
(1) Az eljárás a nemesítő, fajtafenntartó bejelentésére indul.
(2) A minősítő intézet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, majd ennek eredményeit és javaslatát megküldi a Fajtaminősítő Bizottságnak.
(3) A Fajtaminősítő Bizottság állást foglal.
(4) Ez alapján a kérdésről a minősítő intézet dönt.
(5) A minősítő intézet az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a
Nemzeti Fajtajegyzéket.
A növényfajták állami elismerése III.
• Az állami elismerés időtartama:
– szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 20. év végéig,
– egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart,
• amely a bejelentő kérelmére további 20, illetve 10 éves
időtartamra többször is meghosszabbítható.
Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei
• A bejelentő (1) a fajtával szabadon rendelkezik. (2) A fajták eredeti tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodnia.
– A növényfajta fajtafenntartására más személy (fajtafenntartó) is támaszthat igényt.
• A nemesítő (1) kérheti, hogy ilyen minőségben feltüntessék a nyilvántartásokban, ill. ilyen minőségben nyilvánosan elismerjék (2) a növényfajta szaporítóanyaga után és a fajtahasználatért díjazás illeti (a fajtafenntartóval kötött szerződés alapján)
Vetőmagvak, szaporítóanyagok (sza.) előállítása, forgalmazása• A Magyar Köztársaságban
a) a Nemzeti Fajtajegyzékben,b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs),c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam
fajta (klón) jegyzékében,d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti
szaporítóanyag),e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabálybanszereplő faj, növényfajta sza-át szabad forgalomba hozatal céljára
előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.
• Kivétel: a minisztérium engedélyezheti sza. eseti felhasználását.• Sza. előállítója, forgalomba hozója csak az adott termékpálya szerinti
terméktanács tagja lehet.
Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet és a védőtávolság fogalma• Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet: a szaporítóanyag előállítás
genetikai és növény-egészségügyi tisztaságának megőrzése céljából e törvényben és külön jogszabályban előírt korlátozásokkal elrendelt termesztési körzet; ide tartoznak a külön jogszabályban meghatározott nagyságú törzsültetvények is.
• Védőtávolság:
elválasztó sáv: az a távolság, amely a vetőmag-előállítás mechanikai keveredés mentességét szolgálja.
izolációs távolság: az a távolság, amely az idegen beporzás-, valamint növény-egészségügyi fertőzésmentes szaporítóanyag-előállítást szolgálja.
Vetőmag-szaporítási zárt körzet kialakítása• Szaporítóanyag előállítási zárt körzet: (1) 1. A szántóföldi és a kertészeti
növényfajok vetőmag előállítása esetén - 2. a genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából - a külön jogszabályban meghatározott 3. védőtávolságok alkalmazásával 4. egy vagy több termesztési ciklusban zárt körzetet lehet kialakítani. (2) A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról. (3) A zárt körzet kialakításának tervezetét a vetőmag előállítója megküldi a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt 8 napon belül továbbítja azt a minisztériumnak. A zárt körzet engedélyezéséről a minisztérium 8 napon belül dönt. (4) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a minősítő intézet ellenőrzi. (5) A védőtávolságon belüli termőföld-használónak a korlátozás, illetve a tilalom elrendelése miatti kártalanítására - a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában - a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.
Vetőmag- és szaporítóanyag minősítés
• külön jsz. határozza meg a minősítés követelményeit, eljárását.
• a minősítés a OMMI hatáskörébe tartozik.
– A minősítő intézet a szaporítóanyag minősítést (jogszabályban meghatározott módon) a termékpálya szerinti terméktanács véleménye megkérésével a szaporítóanyag-előállítóra átruházhatja, felügyeleti jogának megtartása mellett.
Szankciók• A minősítő intézet e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén jogosult
– az előírásainak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználásától és forgalomba hozatalától eltiltani, illetve a jogosulatlanul előállított szaporítóanyagot zár alá venni,
– szigorított minősítést elrendelni,– szaporítóanyag megsemmisítését elrendelni,– a jsz-ok előírásait megszegők tevékenységét megtiltani, és azt a
minisztérium hivatalos lapjában közzétenni,– az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta
használata esetén a faiskolai, illetve palántanevelő üzemi engedélyt visszavonni,
– minőségvédelmi bírságot kiszabni,– szabálysértési eljárást vagy büntetőeljárást kezdeményezni.
Recommended