Az uj polgari perrendtartas 2018 januar 1-tol 1 resz

Az új Polgári perrendtartás

2018. január 1 -től

Dr.Fónyiné dr.Kazareczki AndreaA PKKB csoportvezető bírája,

címzetes törvényszéki bíró

11

Az új eljárásjoggal szembeni elvárások

• Biztosítsa az igazságszolgáltatás időszerűségét,

• A jogviták ésszerű időn belüli elbírálását,• A tisztességes eljárás követelményét,• A bírósági út igénybevételnek hatékony

biztosítását,• A négyszint ű bírósági szervezetnek

megfelelő szabályozást,2

22

• A jogorvoslathoz való jog érvényre juttatását,

• A felek felel ősségére építő szabályozás kialakítását,

• Az ítélkezés kiszámíthatóságának előmozdítása,

• Az igazságszolgáltatás iránti közbizalomnövelése,

• Az eljárás menetének előreláthatósága ,• A magán autonómiából következő

önrendelkezési jog érvényesülése,3

33

• Összhangot teremteni az új Ptk és a perjogi szabályozás elvei között,

• A Ptk által újraszabályozott polgári anyagi jogi jogviszonyok és anyagi jogi normák érvényesülésének biztosítása,

• => Radikálisan új szemlélet kívánalma a perstruktúra valamint a felek és a bíróság közötti felel ősség megosztás terén!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

4

44

I. Új szerkezetElső rész:

Alapvetések- A törvény hatálya = ha jogszabály

biztosítja a bírói utat; nem részletezi a polgári jogi jogvita fogalmát;

- Csak kérelemre indul eljárás;- Alapelvek: a törvény értelmezése során

kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt;

5

55

1. Rendelkezési elv:a magánautonómiából következő önrendelkezési jognak kell érvényesülnie = a felek szabadon rendelkezhetnek perbe vitt jogaikkal+ a bíróság a felek kérelmeihez és jognyilatkozataihoz kötve van.

6

66

2. Perkoncentráció elve: a felek közötti jogvita mibenléte minél korábban tisztázódjon, a jogvita anyagi jogi és eljárásjogi keretei minél korábban rögzüljenek, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon = az eljárás rendező elve!!!! A per legyen egyszer ű, gyors és olcsó, a jogvitát egy, jól el őkészített tárgyaláson lehessen elbírálni.

7

77

3. A felek eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettsége:

- a magánautonómiából eredő rendelkezési elv egyenes következménye – a régi 141.§(2) bek.

- valamennyi eljárási cselekményre vonatkozik (nyilatkozatok, indítványok, bizonyítékok előterjesztése, tárgyaláson való megjelenés),

- tevőlegességet, aktivitást kíván meg a felektől az időszerűség és hatékonyság érdekében, 8

88

- a perben jelent ős tényeket kell előadni,- ezek alátámasztására szolgáló

bizonyítékokat kell rendelkezésre bocsátani,

- mindez a felek kötelezettségefőszabályként, kivéve ha a törvény eltérően rendelkezik;

- az igazmondási kötelezettség az aktív és passzív tényállításokra terjed ki (állítás-tagadás), irányadó a képvisel őre és a beavatkozóra is , amennyiben tényállítást vagy nyilatkozatot tesz; 9

99

=> Aki önhibából valótlan nyilatkozatot tesz a perben jelent ős tények vonatkozásában = kötelez ő pénzbírság!!!

4. A jóhiszeműség elve: régi 8.§, de több is• Mindazon magatartástól tartózkodás,

amelyek az eljárást elnehezítik ill. megvalósítják az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlását;

• Minden perbeli résztvevőre vonatozik, nem csak a felekre;

• Egyedileg nincs nevesítve, bíróság mérlegel; 10

1010

⇒ Aki a jóhiszem űség követelményével ellentétes magatartást tanúsít = kötelez ő pénzbírság!!!

5. A bíróság közrehatási tevékenysége:• A bíróság szerepének erősítése a jogvita

tárgyi kereteinek tisztázásában,• Eszköze az anyagi pervezetés, aktív

hozzájárulása, hogy a felek tudják, mit kell tenniük a mielőbbi érdemi döntés érdekében,

11

1111

• Ugyanakkor nem vehet át a bíró olyan feladatokat a felektől, amelyek elvégzésére képesek és nem avatkozhat olyan kérdésekbe, melyek a felek magánautonómiája alá tartoznak;

• Célja a perkoncentráció biztosítása;

12

1212

Második rész: Általános rendelkezések: minden perre

irányadóak!!

Értelmez ő rendelkezések : eljárásjogifogalmak magyarázata = teljesen új!!!!!!Ami nagyon fontos ezek közül:- Anyagi jogi kifogás,- Ellenkérelem-változtatás,- Jogalap,- Keresetkiterjesztés, 13

1313

- Keresettel érvényesített jog,- Keresetváltoztatás,- Perfelvételi irat,- Vagyonjogi per;Ahol a törvény ezeket a fogalmakat

használja, az itt meghatározott tartalmat kell érteni alatta = ha a fél rosszul használja, a bíróság akkor is az itt meghatározottak szerint értelmezi!

14

1414

A bíróságok• Azonosan szabályozza a négyszintű

bírósági rendszert, a bírák, titkárok, bírósági ügyintézők eljárását;

• Törvényszéken kivételesen 3 tagú tanácsot lehet alakítani a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig;

• Külön és egyértelműen szabályok vannak a bíróság kizárására a bíró kizárási szabálya mellett;

15

1515

• Ha a bíró jelent be elfogultságot, írásban köteles indokolni;

• Kiköti, hogy a fél csak az eljárást befejező határozat meghozataláig jelentheti be a kizárási okot;

• A fél az elfogultságra hivatkozva csak a tárgyalás megkezdéséig kérhet kizárást (kivéve az okról való későbbi tudomásszerzés);

• A nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalanul tett kizárási kérelem kötelez ő pénzbírságot van maga után!!! 16

1616

HatáskörÁltalános hatásköre a törvényszékeknek

van, a járásbírósági hatáskörök vannak tételesen felsorolva.

Indokai: • a törvényszék szakmai súlya egy adott

megyén belül meghatározó, • mellette működnek a szakmai kollégiumok• jogi személy, • az igazgatási funkciók is ide vannak

telepítve.17

1717

Törvényszéki hatáskörMinden, ami nem járásbírósági hatáskör;

Járásbíróságihatáskör

a) Vagyonjogi perek: nem haladja meg a 30 milliót vagy a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem határozható meg+ kivételek felsorolása =>ezek törvényszéki hatáskör;

b) A személyi állapotot érintő perek;c) A végrehajtási perek;

18

1818

Azaz:- A vagyonjogi per fogalmát az értelmező

rendelkezés határozza meg: 7.§ 18. pont,- Járásbírósági hatáskör a meg nem

határozható értékű kötelmi, dologi és öröklési jogi perek,

- A személyiségi jogsérelem miatti, „tisztás” kártérítési, sérelemdíj iránti perek változatlanul járásbírósági hatáskör marad (pl. biztosítási kártérítés),

19

1919

Járásbírósági hatáskör lett főszabályként, csak a pertárgyérték számít:

- Szerződés érvénytelensége tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozással,

- Nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási szerződés,

- Értékpapírral kapcsolatos perek,- Házassági vagyonjogi perek értékhatártól

függően tartoznak valamely szinthez,- Házassági vagyonjogi kereset házassági

perrel nem kapcsolható össze (462.§),20

2020

Cégperek törvényszéknél maradtak, felsorolásukat a 7. § 9. pont tartalmazza;

Személyi vagy tárgyai keresethalmazat esetében ha csak az egyik pertársra vagy keresetre a törvényszéknek van hatásköre, a törvényszék fogja tárgyalni => ez akkor is így van, ha másodlagos vagy harmadlagos keresetre van a törvényszéknek hatásköre → ha az elsődleges kereset alapján a járásbíróságra adják be, át fogják tenni a törvényszékre!!!!!!!!!

21

2121

A pertárgy értéke• A fogalom változatlan,• Egyes speciális pereknél számítási

segítséget ad, kibővíti ezt a kört:- szerződés létre vagy létre nem jötte, érvénytelensége (végrendelet?),- szerződés létrehozása, megszüntetése,- dologi jogi per,- követelés biztosítása iránti per,- fedezetelvonó szerződés

22

2222

• Új megfogalmazás az egyévi értéknél: előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás esetén;

• Valódi tárgyi keresethalmazat esetén a követelések összegét össze kell adni;

• Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a legnagyobb értékű jog vagy követelés;

23

2323

• Más hatósági határozatok hatálya a polgári perben:

Az önálló közigazgatási perrendtartásra tekintettel rendezni kell a közigazgatási és polgári ügyekben eljáró bíróságok döntéseinek egymáshoz való viszonyát

→ ha a közigazgatási bíróság megállapítja hatáskörét, az a Pp szerint eljáró bíróságot köti → per megszüntetése hivatalból 240. § (1) bek.i) pont;

24

2424

→közig. jogkörben okozott kár érvényesítésének feltétele, hogy a közig. bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa;

Büntető bíróság ítélete??????????????

25

2525

Illetékesség• Az általános szabály marad,• Kizárólagos:- fogyasztói szerződés alapján a fogyasztó

lakóhelye szerint,- felelősségbiztosítás alapján a biztosítóval

szembeni igény a felperes lakóhelye, székhelye;

- kikötött illetékesség, kivéve ha a felek eltérően állapodnak meg;

- változatlan, hogy a FT BKT és a PKKB vagyonjogi ügyekben nem köthető ki; 26

2626

Vagylagos:• Ingatlan esetében csak akkor lehet

választani a fekvés szerinti bíróságot, ha a per tárgya az ingatlan tulajdonjoga, birtoka vagy a terhelő dologi jog;

• Tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti perek közül csak a törvényen alapuló tartásnál választhatja a felperes a lakóhelyét;

27

2727

• Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó választhatja a saját lakóhelyét, ha ő a felperes = „nincs helye” ezt kizáró kikötésnek (alávetésnek);

• Szerződéses jogviszonyból eredő pert az ügyletkötés helye vagy a teljesítés helye szerint bárki indíthat pert, nem csak a gazdálkodó szervezet;

• Delictuális kár iránt a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint is lehet indítani;

28

2828

• A személyállapoti perek vagylagos illetékességi szabályai a különleges eljárásoknál vannak meghatározva (437.§, 454.§, 465.§, 475.§, 479.§, 482.§, 486.§, 490.§);

• Külföldi nem természetes személy elleni vagyonjogi per ahol ügyinek vitelével megbízott személy lakik, ill. magyarországi fióktelepének, kereskedelmi képviseletének székhelye szerint is;

• A pertársasággal kapcsolatos illetékességi szabályok változatlanok;

29

2929

Hatáskör, illetékesség vizsgálata:• Változatlanul hivatalból, akár a fél kérelme

ellenében is, de kérelemre is,• Az írásbeli ellenkérelem (és nem az

érdemi ellenkérelem!) előterjesztése után már nem lehet figyelembe venni, kivéve a kizárólagost;

• Kimaradt a hatályos 46.§ (3) bek. => az összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező végzés ellen van helye fellebbezésnek? Értelmetlen lenne és nem szolgálja a hatékonyságot; 30

3030