Agroturizmus és oktatófarmok

Preview:

Citation preview

5. MODUL

AGROTURIZMUS ÉS OKTATÓFARMOK

1

5. MODUL

MEGJEGYZÉS

Ez a modul két részből áll:

• Az első rész, ami 20 diából áll, az agroturizmussal

és az oktatófarmokkal kapcsolatos EU-s

irányelvekről és általános kérdésekről szól. Az első

rész végén lesz egy tízkérdéses teszt. Minden

kérdésre négy válasz lesz megadva, de csak egy

helyes. Ha az összes válaszod helyes, sikerült a

vizsga. Ha nem sikerült, addig ismételd a kurzust,

amíg hibátlanul meg nem tudod oldani a feladatokat.

• A második rész 30 diából áll és részletes

információt ad a modul témájáról.

• Mint az első részben, itt is egy 10 kérdéses több

válaszos teszt lesz a végén. Ha minden válasz jó,

akkor a rendszer megengedi, hogy kinyomtasd a

bizonyítványt a 3. szintről.

2

5. MODUL

TARTALOMJEGYZÉK

• Bevezetés a képzőmodulba

• 1. rész – Az alapok - EQF 2. szint

Az agroturizmus jellemzői – Fejlesztési tényezők – Az agroturizmus

céljai – Miért vegyünk részt benne? – Alapkifejezések az

oktatófarmokkal kapcsolatban – Az oktatófarmok céljai

• Tízkérdéses teszt több válasszal

• 2. rész – A részletek - EQF 3. szint

Turistafalvak típusai – Az agroturizmus tényezői – A fenntartható

agroturizmus elvei – Az oktatófarmok összetevői – Az

oktatófarmokon lévő tanárok – Az agoturizmussal és az

oktatófarmokkal kapcsolatos törvények Romániában

• Tízkérdéses teszt több válasszal

• Bizonyítvány3

5. MODUL

BEVEZETÉS

A városi stressz egyre inkább arra készteti

az embereket, hogy kiszabaduljanak a

városból, és ha csak egy pár napra is,

megtapasztalják a természet

nagyszerűségét, a patriarchális békét,

messze a civilizációtól.

A vidéki élet gazdagsága és a kulturális

örökség csak akkor fedezhető fel, ha a

helyiekkel kapcsolatba kerülünk, és

megtapasztaljuk az életmódjukat, a

hagyományaikat és szokásaikat.

Az agroturizmus a mezőgazdaság és turizmus keveréke, egy farmon vagy tanyán zajlik, kiegészítő

bevételt jelent a mezőgazdaság mellett, pozitív gazdasági és társadalmi hatása van, és beletartozik

az, hogy a turisták kapcsolatba kerülnek a házimunkával és -termeléssel.

4

5. MODUL

BEVEZETÉS

Minden olyan árut és szolgáltatást, ami a turizmus tevékenységével kapcsolatos, úgy határozhatunk

meg mint turisztikai terméket.

A termék-kialakításához szükség van a természeti és kulturális turizmuspotenciál elemzésére,

emberi és financiális szempontból is, és azt is kell elemezni, hogy versenyképes ajánlatot tudnak-e

tenni.

A természeti és társadalmi-gazdasági turizmus erőforrásainak leltára a következőket érinti:

• A vonzó hegységek közelsége;

• Jó elhelyezkedés, a fő turista útvonalak mentén;

• A turisztikai erőforrások értéke és változatossága;

• Népi hagyományok és pásztorkodás;

• A társadalmi-gazdasági fejlődés meghatározza az életszínvonalat, jó hatással van a hazai és

külföldi vendégek fogadására;

• A népesség vonásai, ami a vendégszeretet, az etika és a morál szintjét jelzi;

• A falusi lakosság magas szintű emancipációja – idegen nyelven beszélők.

5

5. MODUL

BEVEZETÉS

A turisztikai termék kialakítása és

hasznosítási lehetőségeinek

elemzése tartalmazza:

• Az általános infrastrukturális fejlesztés tervezése

(vízellátás, fűtés, szennyvíz, annak kezelése, az

odavezető utak javítása, építése);

• A háztartások komfortszintjének emelése, ahol

vendégeket fogadnak;

• Technikai, kereskedelmi, és tisztálkodási

lehetőségek, keretek;

• Sportlétesítmények (turistaösvények, sportpályák,

sípályák, sífelvonó, lovagolás).

6

5. MODUL

BEVEZETÉS

Az oktatófarmokat azért hozzák létre, hogy

oktatást tartsanak azzal a céllal, hogy a tanulók

speciális készségeket szerezzenek a

mezőgazdaság és erdőgazdaság terén.

Az oktatófarmok egyenlők a szokásos

tanyákkal, de itt a tanulók tanulhatnak is, és itt

szükséges, hogy hozzáférhetőek legyenek

számukra azon anyagi erőforrások, melyek

biztosítják a készségfejlesztés összes feltételét.

A farmfejlesztés célja, hogy folyamatosan javítsák a professzionális képzés feltételeit a szakmai

képzés sztenderdjei alapján.

7

5. MODUL

BEVEZETÉS

Az oktatófarm célja az, hogy lehetőséget adjon az

iskolának és a mezőgazdaságnak, hogy találkozzanak. A

gyerekek megismerik a farmer munkáját, felfedezik az étel

eredetét, ami naponta megjelenik a tányérjukon. A farmer,

aki birtokában van a vidék gazdagságainak, megmutatja

nekik, hogyan készül a minőségi étel, és megmutatja nekik

az ízeket, amik az egyes évszakokban megjelennek. Azt is

megmutatja, hogyan folyik a betakarítás, és elmeséli nekik

a hagyományos meséket.

Az oktató farm megismerteti a gyerekekkel az életet a farmon, támogatja a farm körüli kulturális és

környezeti értékeket. Arra készteti a gyerekeket, hogy szeressék a természetet, és közvetlen

tapasztalatot nyújt nekik a vidéki életről, szórakoztatva. Ez egy olyan világ, mely közvetlenül az

ajtajuk mögött van, de nem tudnak róla sokat (http://www.fattoriasantarita.it/didactic_farm.htm -ból).

8

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmus speciális

tulajdonságai:

• Vidéki környezetben zajlik, ahol lényeges a

vendégszeretet, a szállás minősége, a természeti,

kulturális és emberi vonások ismerete, a turisztikai

termékek eredetisége;

• A turisztikai ajánlat eredeti, változatos, egyénre

szabott, és olyan emberek szervezik, akik az adott

területen élnek;

• Ki lehet egészíteni gazdasági tevékenységgel a

farmon, ez nem alternatíva vagy helyettesítő

tevékenység.

9

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmus speciális

tulajdonságai:

• Az alacsony bevételű népességnek

lehetőséget nyújt arra, hogy szabadságát

vagy hétvégéjét a természetben töltse el,

speciális eseményekkel.

• Nem szükséges nagy befektetés,

infrastrukturális tervezés, bizonyos európai

országokban (minden országban más

törvények érvényesek).

• A turisták nagy tömegei elkerülhetik a

tengeri vagy hegyi üdülőket a nyári

szezonban.

10

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmus speciális tulajdonságai:

• Ez egy meghatározatlan turizmus, mert sokféle dolgot ajánl a természet károsítása nélkül. A

természet megőrzésének céljából meg kell fontolni azt, hogy a gazdasági és a turisztikai tér együtt

élhet-e azért, hogy a területen fennmaradjon egy tevékenység, hogy az emberi települések

funkcionalitását megőrizzük és javítsuk, hogy elkerüljük a természeti erőforrások pazarlását, és

megőrizzük a természeti örökséget.

• Nem kompatibilis az ipari turizmussal, ami turisztikai területeken, üdülőhelyeken fejlődött ki.

11

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

• Az agroturizmus speciális vidéki turizmus, amit kisgazdák

nyújtanak, általában mellékállásban. Főállásban a szokásos

munkájukat végzik a gazdaságban, és ez adja a fő

jövedelmüket.

• Szállás: agroturisztikai farmok és panziók .

• Teljesen kihasználja a vidéki környezet mezőgazdasági,

turisztikai, emberi, technikai és gazdasági lehetőségeit.

• A turisztikai ajánlat eredeti, sokféle, egyénre szabott, szervezett és a faluban élő emberek

vezetik.

• Az alacsony jövedelmű népességnek lehetőséget ad arra, hogy szabadságát vagy hétvégéjét a

gyönyörű természetben töltse el, és a vidéki élet eseményeiben részt vegyen.

12

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Gazdaságilag a vidéki turizmus a létfenntartás egyik módja, a vidéki háztartások kiegészítő jövedelme

az erőforrások optimális kihasználásával, komplex házon belüli és kívüli szolgáltatásokkal együtt,

valamint a mezőgazdasági termeléssel összekapcsolva, így hozva létre hatékony és modern

agroturizmust.

A vidéki turizmus lehet egyszerű vendégfogadás, amikor a parasztházban van szabad szoba, de nem

nyújtanak hozzá szervezett, koordinált, folyamatos szolgáltatásokat (étkezés, látogatások, túrák).

13

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmus ígéretes vállalkozás lehet,

a mezőgazdasággal és erdőgazdasággal

foglalkozó falvak számára gazdasági

felelmélkedést jelenthet, a vidéki lakosság

megtartásában is szerepet játszhat, a

hátrányos helyzetű régiókban növelheti a

mezőgazdasági termelést, a társadalmi és

kulturális fejlődést.

Az agroturizmus komplex társadalmi-

gazdasági tevékenység, melyet a vidéki

farmerek végeznek azért, hogy plusz

jövedelemre tegyenek szert maguk és

családjuk számára.

14

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

A tevékenység nem más mint az

agroturisztikai termék, amibe

beletartozik a szállás, étkezés és

pihenés.

Ezért kívánatos a megfelelő összhang a

szolgáltatások minősége, a felszerelés,

a szállás kinézete, az étel és a

szabadidő között.

A turistákat, akik általában városiak, az

motiválja, hogy csendes helyen

pihenhessenek, ahol nincs tömeg, ami

kielégíti ökológiai igényeket, és így a

vidéki terület optimális helyszín a

pihenésre.

15

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Fejlesztési tényezők:

• A szállítás és a közlekedés fejlesztése. A javított

utak kiterjesztése, a motorizáció fejlődésével

karöltve, segíti elő a vidékre való behatolást, mert a

rossz utak nem teszik lehetővé az odajutást. Ezen

igények kielégítése az első szükséges feltétele az

egyéni turisták áramlásának, és ez nyújthatja a

befektetések megtérülését, és a profit

felhalmozódását. A turisták beáramlása nélkül még a

legnagylelkűbb ajánlatok (természeti-kulturális

örökség értékei, kényelem, ár) is kudarcra vannak

ítélve.

16

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Fejlesztési tényezők:

• Egyre nagyobb az igény a személyre szabott

utazási ajánlatokra. Az utóbbi években

növekedett az eredeti utazási ajánlatok iránti

igény a globalizációs trendek, a gyors

információáramlás és a lehetőségek sokfélesége

miatt.

• Nagyobb az érdeklődés az egészség fenntartása

iránt. A vidéki területek kiváló helyek arra, hogy

kielégítsék a legszerteágazóbb és

legkifinomultabb igényeket, pl. kerékpározás,

sétálás a friss levegőn, hegymászás, túrázás

vagy csendes horgászás, étel- és italkóstolás.

17

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Fejlesztési tényezők:

• A sportfelszerelés és turisztikai ipar fejlődése. A turisztikai és sportfelszerelés-ipar egyre

változatosabb és tökéletesebb eszközöket kínál a különféle szabadidős tevékenység végzéséhez,

biztosítván a függetlenséget és a személyes biztonságot mindenféle időjárási körülmények között..

• Eredetiség. Az eredetiség olyan minőség, melyet egyre inkább igényelnek. Olyan környezetből

jönnek, mely el van árasztva audiovizuális, nagyon fejlett technikai eszközökkel, személytelen emberi

kapcsolatokkal, ezért a turisták nagyon méltányolják a vidéki élet eredetiségét és természetességét.

18

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Fejlesztési tényezők:

• Csend és jóllét. A jóllét, a csend és a kényelem egyre inkább olyan elemek, melyeket keresnek a

turisták, ami nem meglepő, hiszen nagy stressz éri a legtöbb dolgozót. Gyakran felmerül az

önkéntelen vágy a város elhagyására. A természetbe való elmenekülés ötlete szinte minden városi

vágyban megtalálható manapság, és a megvalósulás gyakran vidéken következik be.

• Az individualizmus megerősödése a piacon. Bizonyos termékek állhatatos és rendszeres

reklámozása, hogy egy állandó fogyasztói szegmenset megnyerjenek nekik – mindennapos gyakorlat

azzal a céllal, hogy bizonyos termékeket (autó, divat, étel) eladjanak a fogyasztói piacon.

19

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Elméletileg nincs olyan vidéki település, amely ne tudna

egy speciális saját terméket felmutatni, amivel felkeltheti a

turisták érdeklődését. Ennek a terméknek előfeltétele, hogy

eredeti legyen, és az erőfeszítéseknek arra kell irányulnia,

hogy a turisták később vissza akarjanak jönni.

A kulcs ennek a sokféleségnek a megtartásában van, de új

elemeket is fel kell kutatni, melyek a helyi specialitásokat

hangsúlyozzák. Ezek felavatása még újabb turistákat

vonzhat, ami egy körfolyamatot indíthat be.

20

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmus céljai:

• A farmerek életszínvonalát emelni a bevételük növelésével a hátrányos helyzetű régiókban, védett

területek közelében, ahol szép a táj, és kiemelkedő természeti, kulturális-történelmi értékek vannak.

• Minőségi márkákat létrehozni az agroturizmusban.

• Új turisztikai formák kialakítása és megerősítése.

21

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmus céljai:

• Megvédeni a környezetet, olyan mezőgazdasági termelési formákat alkalmazni, melyek kevés

hatással vannak a környezetre.

• Kiaknázni a régió tipikus mezőgazdasági termékeit és hagyományos gasztronómiáját.

• Megőrizni a mezőgazdasági tájat, reklámozni a a természeti erőforrásokat és történelmi-kulturális

kincseket.

22

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmusban való részvétel

okai:

• Az agroturizmusból szerzett bevétel a farmok

fontos kapitalizációs és modernizációs módja, mivel

ezek nem követik a nemzeti és nemzetközi utazási

ágakat, így a bevétel egyenesen a farmernek és a

családjának jut.

• Mezőgazdaságon kívüli szakmai készség

elsajátítása a turisztikai iparban, amit szakszerűen,

vállalkozói szellemben kell végezni.

23

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmusban való részvétel okai:

• Vidéki családok esetében munkahely és jövedelemforrás az egyes munkanélküli családtagoknak,

mivel az agroturizmus az otthon végzett munkát segíti elő, és a foglalkoztatottak arányát

statisztikailag emeli a mezőgazdaságban.

• Az élő környezet javítása, felszerelése modern civilizációs vívmányokkal (toalett, hideg-meleg

folyóvíz, szennyvízcsatorna, telefon, fax, televízió), ami forradalmasítja a vidék anyagi civilizációját.

24

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az agroturizmusban való részvétel

okai:

• A közösség tagjainak bevételt teremt.

• Az infrastruktúra és az életszínvonal javítása, a

városok és a táj szépítése.

• A természeti környezet megőrzése.

25

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az oktató farmok céljai:

(http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm -ból)

• Kielégíteni a gyermek vagy a fiatal felnőtt igényét azáltal, hogy kielégítjük a kíváncsiságát és

tudásvágyát.

• Segíteni a gyermekeket abban, hogy megismerjék a farmer / mezőgazdász / állattenyésztő

mesterségét.

• Lehetőséget teremteni arra, hogy kapcsolat jöjjön létre a mezőgazdasági ipar és a fogyasztó között.

• Megérteni azt az utat, amit az élelmiszer megtesz a kert és az asztal között.

26

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az oktató farmok céljai:

(http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm -ból)

• Elősegíteni az egészséges táplálkozást.

• Segíteni a gyermekeket abban, hogy megismerjék az étel értékét, és azt a kemény munkát, ami

szükséges ahhoz, hogy elkészüljön egy látszólag egyszerű étel.

• Hangsúlyozni a vidéki világ kultúráját és tradícióit.

• Újra felfedezni és tanítani az olyan foglalkozásokat, melyeket már sokan elfelejtettek.

27

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

Az oktatófarmok olyan vidéki vállalkozások,

melyeknek célja a vidéki tevékenységek, a

táplálék körforgásának, az állati és növényi

életnek, a farmer munkájának és szerepének

bemutatása és a tudatos fogyasztásra, valamint a

természet tiszteletére való nevelés.

A farm lehetőséget nyújt az iskoláknak arra, hogy

közelről megvizsgáljanak olyan érveket, melyek a

vidéki hagyományok fenntartásáról szólnak:

workshopok keretében a helyszínen, ökológiai és

környezetvédelmi kurzusokon és a szabadban

zajló játékok által.*

* Forrás: http://www.agriturismolaquerciagentile.it/didactic-farm-umbria.php28

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

1. Agroturizmus esetén a turista kapcsolatba kerül:

a) Tengerparti és hegyvidéki üdülőkkel

b) Háztartással és helyi élelmiszerekkel

c) Hotelekkel és panziókkal

d) Városi tájakkal

29

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

2. Az oktatófarmokat azzal a céllal hozták létre, hogy készségeket alakítsanak ki:

a) Tanulókban

b) Professzorokban

c) Farmerekben

d) Tanárokban

30

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

3. Egy oktatófarm nem más, mint egy:

a) Iskola

b) Egyetem

c) Tanya

d) Panzió

31

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

4. Egy ajánlat a turistáknak legyen:

a) Olcsó, érdekes és turisztikai szakértő szervezze

b) Eredeti, változatos, egyénre szabott, és olyan személy szervezze aki a vidéken él

c) Kalandos, érdekes útitervvel, melyet a vendéglátó szervezett

d) A turisták igényeivel kompatibilis, és turistairoda szervezze

32

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

5. Az agroturizmus a vidéki turizmus különleges formája, melyet kisgazdák végeznek, általában :

a) Mint alaptevékenységet

b) Mint másodlagos tevékenységet

c) Hobbiból

d) Mint szezonális tevékenységet

33

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

6. Az agroturisztikai termék meghatározója:

a) A túra környezete, a túrázás, a kerékpározás

b) A horgászás, az állattenyésztés, a hagyományos ételek főzése

c) Minőségi idő töltése a természet közepén

d) Szállás, étkezés, pihenés

34

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

7. Az oktatófarmok egyik célja:

a) Agroturizmust tanítani

b) Vakációztatni a gyerekeket

c) Állattenyésztést elősegíteni

d) Egészséges étkezést elősegíteni

35

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

8. Egy oktatófarm ajánl:

a) Workshopokat a területen, ökológiai és környezetvédelmi kurzusokat és szabadban végezhető

játékokat

b) Lehetőséget játszani az állatokkal és fát ültetni

c) Ingyenes környezetvédelmi kurzusokat

d) Mezőgazdaság iránt érdeklődő gyerekek irányítását

36

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

9. Az agroturizmus bevétele:

a) A nemzeti utazási ágazatba jut

b) A nemzetközi utazási ágazatba jut

c) A farmer családjának jut

d) A helyi hatóságoknak jut

37

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul első részének anyagát öleli fel, tíz

kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

10. Az agroturizmus egyik célja kiaknázni :

a) Szabadidős tevékenységeket, pl. túrázás, biciklizés, horgászás

b) Mezőgazdasági termelési technikákat

c) Tipikus mezőgazdasági termékeket és a régió hagyományos gasztronómiáját

d) Természeti erőforrásokat és a történelmi-kulturális kincseket.

38

5. MODUL

I. RÉSZ – 2. SZINT

HELYES VÁLASZOK

39

MEGOLDÁSOK

1. b

2. a

3. c

4. b

5. b

6. d

7. d

8. a

9. c

10. c

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az agroturizmust úgy lehet definiálni, hogy az nem más, mint emberek utazása szennyezetlen, látványos

helyen elterülő vidéki favakba, tartózkodásuk legalább 24 óráig tart, helyi ételeket fogyasztanak, és

bekapcsolódnak a vidéki életformába a maga teljes komplexitásában.

Az olyan települések tudják magukhoz

vonzani az ez iránt érdeklődő turistákat,

melyeknek hosszú történelmi múltja

van, épületeik a régióra jellemző, tipikus

építészeti stílust hordoznak, az

embereknek sajátos életmódjuk,

hagyományaik, szokásaik vannak.

A turistákat inkább az vonzza, hogy

lehetősége legyen pihenni egy csendes,

nem zsúfolt helyen, mely kielégíti az

ökológiai igényeket.

40

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az agroturizmus térbeli megszerveződését a koncentráció-diszperzió kettőssége jellemzi:

- Az étkeztetés, a szállás, a zöld falvak és üdülőhelyek koncentrációja

- Széttagozódott tevékenységek (gyalog- vagy lovas ösvények, horgászat, vízi turizmus) a vidéki

területeken

41

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A turistafalvak festői vidéki települések, melyek gazdasági és kulturális erősségekkel bírnak,

szennyezetlen környezetben terülnek el, és megőrzik kulturális mintáikat (szokások, munkaeszközök,

népviselet, ételek).

Számos kifinomult módszerrel lehet osztályozni ezeket a falvakat funkcionalitásuk szempontjából,

felvázolva a turizmus alapvető elemeit.

42

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A következő típusú falvakat lehet megkülönböztetni:

• Táj- és klímafalvak;

• Turistafalvak a téli és vizes sportokért ;

• Gyógyfürdős falvak;

• Pásztorkodó turistafalvak;

• Történelmi, művészeti és építészeti emlékekkel rendelkező falvak;

• Népi hagyományokkal rendelkező falvak;

• Művészeti és kézműves-iparral rendelkező falvak.

43

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az agroturizmust érintő tényezők:

• Ökológiai tényezők: növényvilág, állatvilág,

ökoszisztéma

• Fizikai tényezők: természeti erőforrások, tér és

létesítmények

• Kulturális tényezők: hagyományok, nyelv, régió,

szokások, kultúra

• Társadalmi tényezők, két szempontból tekintve:

• A vendéglátó szempontjából – az összes tényező, ami

az életszínvonalával kapcsolatos

• A látogató szempontjából – az összes tényező, ami az

életszínvonalával és tapasztalataival kapcsolatos

44

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A fenntartható agroturizmus elvei:

• A környezet – nagy, fenntartható érték az agroturizmus számára; meg kell őrizni a jövő

generációknak.

• Turizmus – pozitív tevékenység, ami hasznot hajt a környezetnek, a helyi közösségnek és a

látogatónak.

• Kapcsolat a környezet és a turizmus között – ezt lehet úgy fejleszteni, hogy a környezet támogatja a

hosszú távú turisztikai tevékenységet, de a turizmus fejlesztése nem vezethet a környezet

károsításához.

45

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A fenntartható agroturizmus elvei:

• A turisztikai tevékenység fejlesztése – úgy, hogy tiszteletben tartsa az adott hely jellegzetességeit

(környezeti, szociális, gazdasági, kulturális).

• A turizmus fejlesztésének célja – egyensúlyt tartani a turisták és a helyszín, valamint vendéglátók

szükségletei között.

• A turisztikai ipar, a kormányok, a környezetvédő szervezetek, a nemzetközi intézmények – hogy

tiszteletbe tartsák ezeket az elveket, és a végrehajtásukért dolgozzanak.

46

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az agroturizmus fenntartható turizmussá válásának előfeltételei:

• A vendéglátó közösség kultúrájának és jellegének védelme;

• A táj és az élőhelyek védelme;

• A vidéki gazdaság támogatása;

• Hosszú távon életképes turisztikai ipart fenntartani a pozitív turistaélmények elősegítésével;

• Partnerség kialakítása a turizmus befektetői, a helyi hatóságok és a helyi lakosság között;

• Ellensúlyozni az erős turisztikai fejlődést a diverzifikált vidéki gazdaság által.

47

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Fenntartható stratégiák a

turizmusban:

• A vidéki gazdaság felvirágoztatása

mezőgazdasági termékek iránti további kereslet és

tőkebefektetések által.

• Alacsony termelékenységű földek használatának

és feljavításának elősegítése, ami lehetővé teszi a

területek természetes növénytakarójának

megőrzését.

• Speciális menedzsment alkalmazása.

• Azon értékek kiválasztása, melyek a fenntartható

turizmus alapjai lehetnek.

48

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Fenntartható stratégiák a turizmusban:

• A befektetők irányítása és bátorítása;

• A hosszú távú turizmus bebiztosítása;

• A természet megőrzése és a kulturális örökség fogalmainak bevonása a turizmus fejlesztésének

stratégiájába;

• A turisták ökológiai oktatása;

• Minden természeti és kulturális vonás feltérképezése, melyek a turisztikai potenciál alapjául

szolgálhatnak, és az összegyűjtött adatok elemzése.

49

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A helyi turisztikai potenciál felmérése – a fenntartható fejlődés

előfeltételei

Két bevezető fázis tartozik ide:

• A meglévő turizmus elemzése, a kereslet, kínálat, verseny és piaci trendek értékelése.

• Az elemzés eredményein alapuló diagnózis lehetővé teszi:

• Hogy megnevezzék a terület erősségeit és gyengeségeit;

• Hogy meghatározzák a lehetőségeket és a kockázatokat;

• Hogy határozzanak a lehetséges turisztikai fejlesztésekről a területen.

50

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az agroturizmus három alapvető

komponense:

• A falu a környezetével (természetes, épített) és a

kapcsolódó turisztikai erőforrások alkotják az

agroturizmus keretét és forrásait.

• Az agroturisztikai szolgáltatások (és ajánlatok)

alternatívát nyújtanak minőségben, eredetiségben

és sokszínűségben a hagyományos ajánlatokkal

szemben.

• Azok, akik a falvakban élnek (a farmerek),

szervezik, vezetik az agroturisztikai

tevékenységeket.

51

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az agroturisztikai tevékenység sikere akkor

garantált, ha minőségi szolgáltatást nyújt.

A minőség fogalma a turisztikai tevékenység minden

komponenséhez kötődik – versenyképes

szolgáltatások nyújtása, az agroturizmus termék-

meghatározásának kiteljesítése, a turisták védelme,

változatos ajánlatokat tenni tartalom és forma

tekintetében is, amik személyre szabottak, és a

terület sok részét érintik.

A szolgáltatások jó minőségét a farmernek kell

biztosítania, az ő felelőssége az ellátás, a

hálózatépítés, a környezetvédelem.

52

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az agroturizmus fő céljai mellett az olyan célok, mint a természetben töltött vakáció, a forgalom, a

szennyezés csökkentése stb. lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági vállalkozók jó gazdasági

eredményeket érjenek el a vidéki turizmus által.

A partnerségben (a farmerek maguk közötti, valamint a helyi önkormányzattal és a helyi szervezetekkel

kötött szövetsége) a szakszerűség és a kreativitás kell, hogy az agroturizmus fő szempontjai legyenek.

Ökológiai és gazdasági elveken nyugvó gazdasági tevékenység kontextusában az agroturizmus a

vidéki turizmus komponense lehet, közvetlen hatással a helyi turisztikai erőforrások kiaknázására, a

település és a vidéki közösség gazdasági és társadalmi fejlődésére, a vidéki lakosok életszínvonalának

emelésére, valamint a természetes környezet megvédésére.

53

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az EU országaiban a vidéki turistaszállások számos problémát

okoznak, pl.:

• Sok európai régióban a vidéki lakosság csökken és elöregszik, ezért a helyi fejlesztések és gazdasági

erőfeszítések az agroturizmus területén csökkennek.

• A parasztházak építése és renoválása a turisták fogadása érdekében optimális szállást céloz meg,

ami közös igénye a helyi turistaszervezeteknek, de lehetnek olyan épületek is, melyek nem alkalmasak

a turizmus számára.

• A turizmus termékeinek újracsoportosítása egy címke alatt, azzal a céllal, hogy közös stratégiával

reklámozzák a globális turisztikai terméket a központi turisztikai szervezetek oda vezethet, hogy a

turizmus közönségesebbé válik a vidéki vendégfogadási struktúrák rovására a falvak

egységesedésével.

54

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Jelenleg, ahhoz hogy egy otthon vagy más ingatlan a turistaforgalomba bekerüljön vidéki panzió

címén, az egyén lehet:

• Személyként felhatalmazott;

• Családi szövetségként felhatalmazva;

• Kereskedelmi vállalatként felhatalmazva.

55

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A tevékenységének folytatásához a vidéki panziónak a következő

közművekkel kell rendelkeznie:

• Áram;

• Víz;

• Csatornázás (közüzemi vagy saját);

• Fűtés (szilárd, folyékony vagy gáz alapú fűtőanyaggal), hogy a turisták számára a helyiségekben

télen legalább 18 fok legyen;

• Háztartási hulladékot megsemmisítő rendszer.

56

Ahhoz, hogy turistafaluvá váljanak, minden közösségnek minimálisan

a következő feltételeket kell kielégítenie:

• A helyszín természetes festői táj, szennyező források nélkül;

• Elérhetőség úton, vasúton, folyón vagy levegőből;

• Általános infrastruktúra – vízellátás, elektromos áram, fűtés, csatornázás, kommunikáció;

• Élő hagyományok, népi hagyományos értékek – népi építészet, kézművesség, folklór, múzeum,

hagyományok.

57

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Ahhoz hogy turistafaluvá váljanak, minden közösségnek minimálisan

a következőkre feltételeket kell kielégítenie:

• Gazdag turisztikai erőforrások megléte, amiket ki lehet aknázni különféle vakációs tevékenységek

során – pihenés, séta a szabadban, ásványvíz, könnyű túrázás, hegymászás, úszás és vízi sportok,

kulturális tevékenységek, részvétel kulturális eseményeken a faluban, hagyományos gazdasági

tevékenységekben való részvétel.

• Az egyszerű vagy bonyolult módon biztosított magas komfortfokozatú háztartások megléte:

folyóvíz, vízvezeték, fürdőszoba, az osztályozásnak megfelelő komfortfokozat.

58

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A turistafalu értékét emelheti:

• Fürdő létesítése – ásvány- és termálvíz, sós tó, tengerpart, terápiás iszap és gáz;

• Értékes régészeti maradványok, építészeti, művészeti, történelmi emlékek megléte;

• Megfelelő technikai keretek – utak, sétányok, csatornázás;

• Szociális, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények megléte.

59

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az okok, amik miatt a turisták vidéken töltik a szabadságukat:

• A természethez való visszatérés mindenki számára szükséges, függetlenül a kortól, nemtől, a

társadalmi-szakmai státusztól, az egészség, a fizikai és spirituális jóllét szempontjából.

• Ragaszkodás és odatartozás egy különleges csoporthoz egy vidéki területen: patriarchális család,

helyi közösség, munkacsoport, folklórcsoport.

• A tudás, a megértés, a leltározás, a fejlődés olyan motivációk, melyeket sikeresen ki lehet aknázni a

turizmus keretében. Az utazás során új, változatos ismeretekre lehet szert tenni, valamint

készségeket is el lehet sajátítani, amik kielégítik a turista szakmai igényeit is.

60

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A vidéki turizmus jövőjének

biztosítása érdekében fontos, hogy

kijavítsuk az egységesítő politika

hibáit, és fejlesszük a vidéket.

Elsődleges feladat a turizmus

lehetőségeinek jövőbeni fejlesztése,

a vidéki közösségek

életképességének, gazdasági és

társadalmi fejlettségének javítása,

61

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az okok, amik miatt a turisták vidéken töltik a szabadságukat:

• Esztétikai motivációk, melyek a természetesség, a tisztaság, a harmónia, a rend, a festői tájak

látványának igényéből fakadnak.

• A kíváncsiság a népi vendéglátás, a főzési szokások, a rituálék, a kézművesség iránt turisták

sokaságát arra készteti, hogy a kellemes, egyedülálló emlékek miatt a következő nyaralását is ezek

közül válassza.

• Pihenés, friss bioételek fogyasztása, foglalkozásterápia azoknak, akik egészségesen akarják tölteni

a szabadságukat.

• Vadászat, halászat, hegymászás, túrázás mind űzhető egyéni vágyak és elképzelések szerint.

62

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az oktatófarm nem más, mint egy vidéki

háztartás, ahol a tanulók képzést kaphatnak az

iskolaidő alatt, és elvárható, hogy meglegyenek

ott a megfelelő anyagi erőforrások ahhoz, hogy

biztosítsák a szakmai kompetenciák

kialakításának feltételeit.

Az oktatófarmok a tanyai berendezkedés olyan

modelljei, melyek megmutatják a vidéki élet

fejleszthető sokféleségének és fenntartható

fejlődésének perspektíváját.

63

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az oktatófarm lehetséges összetevői:

• Biológiai gyűjtemények: növények, szőlők, állatok, zöldségek, gyümölcsök tisztán oktatási célzattal;

• A terület legjelentősebb zöldségeinek termesztése, valamint más növényeké is (gyógynövények,

dohány, komló, pórsáfrány stb.), valamint takarmánynövények állatok számára, zöldségek,

gyümölcsök, virágok;

• A farm tevékenységének megfelelő autóparkoló és mezőgazdasági felszerelés, gépesítési ágazat,

amibe beletartozik a javító és karbantartó műhely;

• Állattenyésztő ágazat, beleértve a baromfit, méheket, selyemhernyót, halat és a régió kisállatait.

64

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az oktató farm lehetséges

összetevői:

• Állatitermék-feldolgozó ágazat:

tehenészet, húsfeldolgozás, konzerválás

stb.;

• Agroturizmus / agroturisztikai panzió;

• Nem mezőgazdasági ágazatok:

hagyományos kézművesség, szakmák,

fafaragás stb.;

• Más kísérleti ágazatok.

65

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az oktató farmokon intenzív vagy biotermelés is folyhat: üvegházak, szoláriumok, öntözött földek,

ipari növények, gyógynövények és más.

Az oktatófarmok könyvelést vezetnek

működésükről és extra bevételükről, ehhez

az iskola bankszámláját használják, a

mezőgazdasági szövetkezetek

szervezésének elvei és formái szerint.

66

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

Az oktató farm tanári karának struktúrája:

• A cég vezetője – egy szakmérnök vagy egy olyan mérnök, aki az iskola igazgatójának vagy

igazgatóhelyettesének van alárendelve;

• Farmtechnikus – a cég vezetőjének van alárendelve;

• Agroturisztikai panzió adminisztrátora - az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének van

alárendelve;

• Közgazdász (könyvelő) – a főkönyvelőnek vagy az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek van

alárendelve;

• Szak- és betanított munkások, akik az ágazatban dolgoznak a rájuk vonatkozó szabályok szerint;

• Őrök.

67

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A farm tevékenysége egy termelési

terven alapszik, melyet a farm vezetője

dolgozott ki, és az iskolaszék hagyott

jóvá .

A farm vezetője a szaktanárokkal együtt

biztosítja a farm minden olyan

egységének a működőképességét, amely

szükséges a szakképzéshez, a

tantárgyakhoz és a modulokhoz.

68

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

A tanulók az oktatófarm munkájában a szaktanárok felügyelete és irányítása alatt vesznek részt.

Az iskola a szakemberek és a

dolgozók közreműködésével

mezőgazdasági munkát és

szolgáltatásokat végezhet

harmadik féllel együtt, beleértve a

technikai tanácsadást.

A farmfejlesztésnek az a célja,

hogy folyamatosan javítsák a

feltételeket a képzési sztenderdek

szerint.

69

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

1. Az agroturizmus fenntartható turizmussá történő átalakításának előfeltételei:

a) A vendéglátó közösség kultúrájának és karakterének megvédése

b) Állandó bevételhez való hozzáférés

c) Partnerség kialakítása a vidéken élő emberek és a turisztikai hivatalok között

d) Megvédeni a hagyományos ételek és italok receptjét

70

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

2. A helyi turisztikai potenciál felmérése két fázisból áll:

a) Értékelés és visszacsatolás

b) A lehetőségek beazonosítása és jelentés

c) Kutatás és jelentés

d) A meglévő turizmus elemzése és a diagnózis

71

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

3. Az agroturizmus három alapvető komponense:

a) A részvényesek, a táj és a disszemináció

b) A környezet, az agroturisztikai szolgáltatások és a farmerek

c) A turistairodák, az időjárás és az ajánlatok

d) A turisták, a szabadidős tevékenységek és az agroturisztikai termékek

72

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

4. Az agroturizmus egyik célja:

a) A farmerek kreativitását és szakmaiságát elősegíteni

b) Megvédeni a természetes környezetet

c) Kedvező gazdasági eredményeket szerezni a mezőgazdasági vállalkozók számára

d) A turizmus erőforrásainak kiaknázása

73

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

5. Tevékenysége fejlesztése érdekében egy panziónak a következő közművekkel kell rendelkeznie:

a) Áram és vízellátás

b) Internetkapcsolat

c) Telefon-térerő;

d) Gáz

74

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

6. A következők közül az egyik az oktatófarm egyik komponense:

a) Kézműves-ipari gyűjtemények

b) Művészeti kiállítás

c) Régészeti felfedezések ágazata

d) Állattenyésztési ágazat

75

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

7. Az oktatófarmok intenzív vagy biotermelési rendszert használhatnak, pl.:

a) Üvegházak és szoláriumok

b) Planetáriumok

c) Gépi eszközök

d) Traktorok

76

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

8. Az oktatófarmoknak a következő álláshelyeik vannak a tanári karban:

a) Toborzó és humánerőforrás-igazgató

b) Cégvezető és farmtechnikus

c) Projektigazgató és projektasszisztens

d) Egyetemi professzorok

77

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

9. A farm termelési tervét ki fejleszti ki?

a) A farmon dolgozó könyvelő

b) A panzió adminisztrátora

c) A farm vezetője

d) A farm technikusa

78

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

TESZT

A következő tesztben, mely a modul második részének anyagát öleli fel,

tíz kérdés van, és mindegyik után négy válasz, melyből egy helyes.

10. A farm vezetője a szaktanárokkal együtt:

a) Meggyőződnek arról, hogy minden tanulónak van taneszköze

b) Meggyőződnek arról, hogy a termelési terv alkalmazható

c) Vetetik tanulóikat a tanulási folyamatban

d) Biztosítják a farm minden részének működőképességét

79

5. MODUL

II. RÉSZ – 3. SZINT

HELYES VÁLASZOK

80

MEGOLDÁSOK

1. a

2. d

3. b

4. c

5. a

6. d

7. a

8. b

9. c

10. d

5. MODUL

AZ AGROTURIZMUST ÉRINTŐ TÖRVÉNY

A MINIMÁLIS KRITÉRIUM AZ AGROTURISZTIKAI PANZIÓ KATEGÓRIÁBA

KERÜLÉSHEZ

Romániában a városi szállodákat csillagokkal osztályozzák, a falusi panziókat pedig margarétákkal.

1-2 margaréta:

• Megfelelő és higiénikus felszerelés az ételkészítéshez, -főzéshez, ételtároláshoz;

• Közös mosdó (egy tus és mosdó tíz helyre);

• Cserépkályha vagy másfajta fűtés, ami megfelel a PSI szabályainak;

• A szobák minimális mérete (kétágyas): 11-12 m2;

• Az ágyak maximális száma / szoba: három 1 margarétás penzióban, négy 2 margarétás penzióban;

• Ágy matraccal, szekrény, lámpa;

• TV és rádió a közös helyiségekben.

3-5 margaréta:

• Udvar virágokkal;

• Gyerekjátszótér;

• Saját parkolóhely;

• Nappali szoba megfelelő bútorral;

• Szobák saját fürdőszobával; 81

5. MODUL

AZ AGROTURIZMUST ÉRINTŐ TÖRVÉNY

A MINIMÁLIS KRITÉRIUM AZ AGROTURISZTIKAI PANZIÓ KATEGÓRIÁBA

KERÜLÉSHEZ

• Központi gázfűtés;

• Ágyak maximális száma / szoba: 2;

• A szobák minimális mérete (kétágyas) – 13-20 m2;

• Ágy rugós matraccal;

• Jó minőségű bútor, szekrény, lámpák;

• Átlátszó függöny;

• TV és rádió;

• Jó minőségű főzőeszközök és konyhai felszerelés;

• A telefon elérhető a turistáknak.

82

5. MODUL

AZ OKTATÓ FARMOKAT ÉRINTŐ

TÖRVÉNY

Mezőgazdasági, erdészeti vagy hegyvidéki mezőgazdasági oktatási intézmények, melyek nem

tulajdonolnak vagy használnak mezőgazdasági területet, kérhetik állami vagy önkormányzati földek

használatát, a 84/1995-ös Oktatási Törvény 169. cikkelye szerint, melyet módosítottak és kiegészítettek

a 268/2001-es Privatizációs Törvény 8. cikkelyével, mely olyan vállalatokról szól, melyek köz- vagy

magán mezőgazdasági tulajdonnal rendelkeznek, valamint az Állami Vagyonügynökség

megalapításával, melyet megváltoztattak és kiegészítettek a 1/2000 sz. törvény 23. paragrafusával,

mely a mezőgazdasági birtok és erdők tulajdonának visszaállításáról szól a 18/1991 sz. és a 169/1997

sz. törvények változtatásai és kiegészítései szerint.

83

5. MODUL

SZÓJEGYZÉK

84

1. állatállomány: a gazdaságban haszonállatként tartott állatfaj vagy állatfajta

2. autentikus: eredeti, nem másolt, valódi

3. autózás: utazás autóban, különösen szabadidős tevékenységként

4. balneológia: a fürdéssel kapcsolatos tudomány, gyakorlat

5. beruházás megtérülése: teljesítménymérték, mellyel egy befektetés

hatékonyságát lehet mérni vagy összehasonlítani több befektetés hatékonyságát

6. bevétel: pénzbeli fizetség, melyet árukért vagy szolgáltatásokért kapnak, vagy

más forrásból, pl. bérlés vagy befektetés

7. diagnózis: egy értékelésből levont vélemény

8. emlék: egy látható nyom, bizonyíték vagy látványa valaminek, ami valaha létezett,

de már nincs

9. globalizáció: globális, egész világra szóló növekedés

10. kézműves: valamilyen készséggel rendelkező szakmunkás

5. MODUL

SZÓJEGYZÉK

85

11. kiegyenlítés: egy olyan dolog, folyamat, mely kiegyensúlyoz vagy kompenzál valamit

12. kisgazda: olyan személy, aki egy kisgazdaságot birtokol vagy bérel

13. kisgazdaság: ötven hektárnál kisebb föld, amit valakinek kiadnak vagy eladnak

megművelésre

14. komló: ennek a növénynek a szárított virága keserű aromás olajt tartalmaz; a sörfőzésben

használják, hogy megelőzzék a baktériumtevékenységet, és hogy a sörnek jellegzetes ízt

adjon

15. kommunikáció: üzenetek, parancsok stb. küldésének eszköze, beleértve a telefont, a

táviratot, a rádiót és a televíziót

16. környezet: a környező dolgok, feltételek és hatások összessége

17. kulturális örökség: egy csoport vagy egy társadalom fizikai műalkotásainak és nem

kézzelfogható jellemzőinek maradványa, ami generációkon át öröklődik, a jelenben

fenntartják és továbbadják a jövő generációnak

18. mezőgazdaság: a föld megművelésének, növénytermesztésnek, állattenyésztésnek a

tudománya, művészete és gyakorlata

5. MODUL

SZÓJEGYZÉK

86

19. mezőgazdasági holding: egy mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági egység egy vezetés

alatt

20. nép: egy társadalom vagy régió közönséges emberei, akik hagyományos életmódot

képviselnek, és olyan szokások, hitek, művészetek kialakítói és hordozói, melyek egy kultúrát

alkotnak

21. pásztor: legelő állattal foglalkozó ember

22. promóció: haladásnak, növekedésnek, valami elfogadásának elősegítése

23. részvényes: olyan személy, akinek részesedése vagy érdeke van egy vállalkozásban

24. szőlészet: a növénytermelés azon ágazata, mely a szőlő termesztésével foglalkozik

25. takarmány: a tenyésztett állatok tápláléka, pl. durván felaprított széna vagy szalma

26. tanya: egy ház és a hozzá tartozó földek

27. táplálkozástan: az a tudomány, mely az ételekkel és az evéssel foglalkozik, különösen az

emberekkel kapcsolatban

28. vállalkozó: egy olyan személy, aki egy üzleti vállalkozást szervez, vezet és vállalja a

kockázatát

29. védjegy: (átvitt) egy olyan vonás, amiről egy dolog vagy személy ismert lesz

5. MODUL

IRODALOMJEGYZÉK

1. Románból angolra fordítva http://lege5.ro/Gratuit/geydsmjyhe/regulamentul-de-organizare-si-dotarea-

minimala-pentru-ferma-didactica-agroturistica-montana-din-30052007

2. Románból angolra fordítva http://www.agro-craiova.ro/files/2012/09/Agroturism.pdf

3. Románból angolra fordítva http://www.cameraagricolavn.ro/biblioteca/agroturism/Agroturism.pdf

4. http://www.agriturismosozzastru.com/en/didactic-farm

5. http://www.fattoriasantarita.it/didactic_farm.htm

6. http://voyagertrips.com/the-didactic-farm/

7. http://www.pantalicaranch.com/?page_id=12&lang=en

8. http://www.agriturismolaquerciagentile.it/didactic-farm-umbria.php

9. Rövid videó képekkel egy romániai oktató farmról https://www.youtube.com/watch?v=ew3MnwC5yUs

10. http://en.wikipedia.org/

11. http://www.thefreedictionary.com/

87

5. MODUL

3. SZINT – BIZONYÍTVÁNY

88

Recommended