„ Esély a munkára – Civil együttműködés a hátrányos helyzetű

JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány www.jol-let.com

„Esély a munkára – Civil együttműködés a hátrányos helyzetű

rétegek munkaerő-piaci integrációjáért”2010. április 27.


A nők munkaerő-piaci

helyzete – atipikus

foglalkoztatási formák


JÓL-LÉT Alapítvány – Miért?

• „… tapasztaljuk, hogy nem csak segítségre szoruló, munkát kereső asszonytársaink fordulnak hozzánk bizalommal, de a kedvezőbb gazdasági helyzetben élő asszonyok is … készséggel ajánlják fel segítségüket, buzgón vesznek részt munkánkban és vállvetve fáradoznak azon, hogy munkaközvetítésünk sikerrel járjon. … Munkaközvetítőnk súlyos nehézségeket hárított el a munkára indulók útjából, és ahol fáradozásunk sikerének elháríthatatlan akadályok állották útját, újból felvettük a harcot az első kísérletnél fennakadtak boldogulásáért.”

• A NŐ – című folyóirat 1914.1914. augusztus 20-i számából


JÓL-LÉT Alapítvány – Mit?

• Pályaújrakezdő anyák Pályaújrakezdő anyák számára:számára:

• anyabarát munkaközvetítő és tanácsadó műhely

• Munkatárspárosok kialakítása és felkészítése

• Tréningek, képzések• TÁMOP 1.4.1. műhely a

kisgyerekes szülők sikeres pályaújrakezdéséért (képzés, mentorálás, elhelyezés)

• Munkáltatók számára:Munkáltatók számára:• Munkaerő-közvetítés• Komplex GYES-menedzsment

program• Esélyegyenlőségi terv

kidolgozása• Nemek partnersége tréning


Munkavállalás és gyermekvállalás


Foglalkoztatási az EU-ban

Foglalkozatottsági ráta, EU, 2009

0 20 40 60 80 100

Ausztria

Bulgária

Csehország

Egyesült Királyság

Finnország

Görögország

Írország

Lettország

Litvánia

Magyarország

Németország

Portugália

Spanyolország

Szlovákia

%

Összesen(%)Nők (%)

Férfiak(%)


Alkalmazkodási stratégiák gyermekvállalás után

• Az első gyermek születése után feladjákfeladják korábbi munkájukat, évekre, olykor évtizedekre háztartásbeliek lesznek, saját jövedelem hiánya miatt függő helyzetbe kerülnek

• A karrier stratégiátkarrier stratégiát választják, néhány hét/hónap, Magyarországon jellemzően a terhességi-gyermekágyi segély lejárta, vagy a legújabb GYES-szabályok értelmében a gyermek 1 éves kora után folytatják korábbi munkájukat

• Az otthoni helytállás szempontjait szem előtt tartva “lavíroznaklavíroznak”: könnyített munkaidejű, kevesebb felelősséggel járó, többnyire alacsonyabb kvalifikációt igénylő munkát vállalnak, lemondva a karrierlehetőségekről


Miért vonulnak ki a nők a munka világából?

• Anyasági ellátások rendszere • Korai kötődésről szóló pszichológiai iskola egyeduralkodóvá válása • A rendszerváltást követő munkaerő-piaci recesszió következménye a nők

aktivitási mutatóinak drasztikus csökkenése• Család ellátása, további gyermek vállalása, esetleg a férj vállalkozásának

segítése saját egzisztencia helyett• Tendenciát legitimálta a hagyományos értékrend ideológiai és intézményes

támogatása, a főállású anyaság, az ápolási díj, illetve a nagyszülői (nagymama-) GYES bevezetése

• Kivonulás helyett kiszorulás: rugalmas munkavégzési lehetőségek hiánya


Munkavállalás – szerepek, elvárások, környezet

• A rossz anyaság mítosza és a karrier• Munkahelyi teljesítmény-követelményeknek való megfelelés ↔ a

hagyományos nemi szerepekhez kötődő párkapcsolatokon belüli elvárások • Az egyéni célkitűzések „elhalasztása”, önkéntes lemondás ↔ megingott

önbizalom, frusztráció• A családi élettel összeegyeztethető munkahelyek csekély aránya

Magyarországon: a közgondolkodás a munka és magánélet egyensúlyának megteremtését kizárólag a nők feladatának tekinti

• A kisgyermekes nőkkel szembeni előítéletek és diszkrimináció, újtratermelődő sztereotípiák (pl. a gyermeknek az anyja mellett a helye, vagy egy nő számára kényszer a munkavállalás)


Késztetések és motivációk

• Családi élettel összeegyeztethető munkalehetőségek keresése - az otthoni feladatok ellátásának gördülékenysége fontosabb a munka motiváló mivoltánál.

• Pénzkereset mint motiváció, különbségek a férfiak és nők jövedelmében

• Visszakapcsolódás a felnőttek világába

• Munkavállalás, mint belső szükséglet - a teljes élet igénye


Bérolló: különbségek férfiak és nők fizetése között

• Magyarországon a gyermektelen nők és férfiak fizetése között nyolc százalék a különbség (=EU-átlag). Azonban az első gyerek megszületése után ez a különbség 14 százalékra nő, a második gyerek után 25, a harmadik gyerek után már 26 százalékos lesz a bérkülönbség férfiak és nők között!

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

0gyerek

1gyerek

2gyerek

3gyerek

Differencia

Documents

„ Esély a munkára – Civil együttműködés a hátrányos helyzetű