1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Tel: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5.

Tel: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753

MÉRNÖKÖKOLÓGIA

Előadó: Dr. Szilágyi FerencElőadó: Dr. Szilágyi Ferenc Dr. Fleit ErnőDr. Fleit Ernő

ÓRALÁTOGATÁS ÓRA ALATTI REND ZÁRTHELYIK VIZSGAKÉRDÉSEK JEGY- ÉS ALÁÍRÁSSZERZÉS FELTÉTELEI JEGYZET TANKÖNYVEK ÉS AJÁNLOTT IRODALOM FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK TANTÁRGY PROGRAM OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZÖK (ÍRÁSVETÍTŐ,

POWER POINT, VIDEO) ftp://vcst.bme.hu

IRÁNYOK

Globális összefüggések

Ökológiai célú beruházások mérnöki vonatkozásai

Mérnöki létesítmények ökológiai hatásai

TÉMAKÖRÖK Globális összefüggések (népesedés, termelés,

fogyasztás, fejődés, ökológiai hatások) Természetes szennyvíztisztítók Ökológiai folyószabályozás (elvek, módszerek) Épített mocsarak (Kis-Balaton) Környezeti hatásvizsgálatok (ipari példákon) Ipari parlagterületek rehabilitációja Folyóvízi gátak ökológiai hatásai (GNV) Hőszennyezés (Paks, Tisza II) Toxikológia, ökotoxikológia (cianid, Tisza) Bioindikáció Biomanipuláció

Térbeli skálák

A mérnöki beavatkozások jövőbeli ökológiai hatása

A jövő kiszámíthatósága

Kockázat

"Ismeretlen" bizonytalanság

Meglepetés

KÖVETKEZTETÉS:

Az "ismeretlen" bizonytalanság és a meglepetés a hagyományos mérnöki gyakorlattól idegen kezelési elveket követel. Kulcsszerepet kap a megelőzés és az ökológiai rendszer visszacsatolásainak beágyazása a tervezésbe és a működtetésbe.

VANNAK KULCSPARAMÉTEREKA víz a vízi ökoszisztéma közege, a vizes élőhelyeken a ciklikus megújulást lehetővé tevő zavaró tényező, a szárazföldön gyakran korlátozó tényező.

A vízi ökoszisztémák elsősorban a vízminőségre és a fizikai viszonyok változására, a vizes élőhelyek többsége a vízjárás jellemzőire, a szárazföldi növénytársulások a talajvízszintre érzékenyek.

FFELISMERÉSEKELISMERÉSEK

Természeti erőforrások kimerülőben vannak. Az emberiség rövid- és hosszútávú érdekei

ellentétben állnak egymással. A fejlődés jelenlegi formája hosszú távon nem

tartható fenn. Fenntartható fejlődésre van szükség.

GGONDOK A FOGALOM ONDOK A FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK KÖRÜL KÖRÜL

Ecological engineering Ecotechnology Environmental engineering Applied ecology Engineered natural systems Biotechnology Genetical engineering

MÉRNÖK ÖKOLÓGIA DEFINÍCIÓJA

Fenntartható ökoszisztémák tervezése és létesítése, amelyek mindkettő előnyére integrálják az emberi társadalmat és a természeti környezetet.

CCÉLOKÉLOK Ember által degradált ökoszisztémák helyreállítása. Új, fenntartható ökoszisztémák kifejlesztése.

„Think globally, act locally” („Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben”)

A FÖLD ELTARTÓKÉPESSÉGE

Eltartóképesség, mint ökológiai fogalom

Passzív alkalmazkodás az adott eltartóképességhez (pl. préda – ragadozó)

Eltartóképesség az emberi társadalomban

Eltartóképesség aktív módosítása (pl. technikai fejlődés)

A Föld eltartóképessége nehezen becsülhető, mert:

Milyen fejlődés lesz a harmadik világban

milyen mértékű lesz a nyersanyag hasznosítás

Optimista és pesszimista szcenáriók léteznek

Környezeti javak és a termelés összefüggése

Anyagi javak alacsony kihasználása = Olcsó termelés

Anyagi javak magas kihasználása = Drága termelés

Termelési lehetőségek (TL) görbéje

Anyagi javak

Környezeti javak

Az eltartóképesség és a gazdaság Az eltartóképesség és a gazdaság különböző modelljei (1)különböző modelljei (1)

Eltartóképesség

A népesség és a gazdaság fizikai nagysága

idő

Elt

artó

ké

pes

ség

n

ép

es

ség

és

gaz

das

ág

Optimista modell: Eltartóképesség időben nő a gazdasággal

Optimista szcenáriok alapja:

Az emberiség megoldja jövőbeni problémáit.

Következmény: az eltartó képesség bővíthető

Az eltartóképesség és a gazdaság különböző modelljei (2)

eltartóképesség

a népesség és a gazdaság fizikai nagysága

elt

artó

ké

pe

ss

ég

né

pe

ssé

g é

s g

azd

asá

g

idő

Eltartóképesség korlátos


eltartóképesség


idő

elt

artó

ké

pe

ss

é g

né

pe

ssé

g é

s g

azd

asá

g

Eltartóképesség korlátos


eltartóképesség


idő

elt

artó

ké

pe

ss

ég

né

pe

ssé

g é

s g

azd

asá

g

Katasztrófa modell

Pesszimista szcenáriók alapja: Termodinamika I. főtétele: Megmaradás elve

o Energiát és anyagot vesz fel a társadalom.

o Szennyező anyagot ad le.

o A készletek és a teherviselő képesség véges.

o Következmény: az újrahasznosítás csak enyhíti a problémát

Termodinamika II. főtétele: Entrópia növekedés

o Entrópia növekedés = környezetrombolás

o A folyamatot csak lassítani lehet

o Következmény: a végállapot kedvezőtlen az emberiség számára

GDP és a szennyezés mértékének kapcsolataGDP és a szennyezés mértékének kapcsolata

GDPM

en

nyi

sé

gi

ind

ex

idő

Környezetvédelmi ösztönzők bevezetése

Tisztább és hatékonyabb technológiák alkalmazása

Az elmélet: A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közötti kapcsolat szétválasztása

60-as években kezdődött (Odum)

Kezdetben a környezet manipulálását jelentette

Alacsony energia felhasználású technológiák

"Barátságban a természettel" koncepció (70-es évek)

Környezetbarát technológiák alkalmazása, melyek gazdaságosak és mély ökológiai ismereteken alapulnak (80-as és 90-es évek)

A mérnök ökológia segít a környezetünk állapotának konzerválásában és a környezeti károk helyreállításában (90-es évek vége)

MÉRNÖK ÖKOLÓGIA TÖRTÉNETEMÉRNÖK ÖKOLÓGIA TÖRTÉNETE

ALAPELVEK A természet önszabályozó képességére alapozás

Mérnök ökológia az ökológiai elméletek választóvize

A rendszer-megközelítésbe vetett bizalom

A nem megújuló természeti erőforrások megőrzése

A természet védelme

ÖNSZABÁLYOZÓ KÉPESSÉGRE ALAPOZÁS

Önszabályozás az élő rendszerek sajátja

Folyamatok megértése

Természetes önszabályozó folyamatok kihasználása

Eredmények:o Erőforrások minimalizálásao Költségek minimalizálásao Hatékonyság növekedése

Nem a technikát kényszerítjük a természetre (hagyományos mérnöki szemlélet), hanem a természeti folyamatokat használjuk ki.

MÉRNÖK ÖKOLÓGIA AZ ÖKOLÓGIAI ELMÉLETEK VÁLASZTÓVIZE

Ökológiai elméletek igazolása vagy cáfolata

Összeköttetés az elmélet és a gyakorlat között

Elmélet és gyakorlat együtt fejlődését szolgálja

Jó példák:o Szűrőmezőko Veszélyeztetett fajok szaporításao Természetvédelmi élőhely rekonstrukciók

Rossz példák:o Idegen fajok betelepítéseo Át nem gondolt biomanipulációk

RENDSZER-SZEMLÉLET A rendszer egésze nem a részek összege

(ökoszisztéma jellegéből adódóan)

A rendszer egészét kell megérteni és nem az egyes részeit részletesen leírni

o A fontos folyamatok identifikálása

o Az összefüggések feltárása

o Szintézis

A matematikai modellezés eszköze lehet a megértésnek

Példa: Kis-Balaton Védőrendszer

A NEM MEGÚJULÓ ERŐŐFORRÁSOK MEGŐŐRZÉSE

A földi ökoszisztémák:o A napenergián alapulnako Mérsékelt beavatkozásnak ellenállnak

(önfenntartók)

Modern környezeti technológiák kevés nem megújuló energia forrást használnak (tervezési + létesítési fázis), majd önfenntartók (működési fázis)

Példa: Természetes szennyvíztisztítók

AZ ÖKOSZISZTÉMÁK MEGŐŐRZÉSE

A mérnök ökológia eszköztárába számos lehetőség belefér

Nem szükséges az ökoszisztémákat megszüntetni, azokat ki lehet használni a hasznunkra

Következmény: természet megőrzése

A MÉRNÖKÖKOLÓGIA SZÜKSÉGESSÉGE

1. A környezeti problémák megoldása ökoszisztéma megközelítést tesz szükségessé

2. Egyik környezeti probléma megoldása során másik keletkezik (pl. szennyvízkezelés szennyvíziszap elhelyezés)

3. Sok a beavatkozás ökoszisztémák életébe, de kevés az ökológiai ismeret (pl. tó rehabilitáció, mocsár létesítés)

4. Mérnöki és ökológiai gyakorlat közelítése szükséges

5. A mérnöknek tudnia kell tevékenysége ökológiai korlátait (Főmegbízó: Anyatermészet)

6. A természet védelme a mérnöki gyakorlat alapelvévé vált. (Jó példa: tájépítészet, Florida)

A MÉRNÖKÖKOLÓGIA HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSAI

Globális változásokhoz alkalmazkodás, vagy azok megelőzése (éghajlatváltozás, ózonlyuk)

Meglévő rehabilitációs gyakorlat fejlesztése (bányászat, tórekonstrukció)

Környezeti károk helyreállítása javítja az életnívót

Mérnökökológusok jövőbeni munkája biztosított.

Kérdés: Ki fizeti a révészt?

FENNTARTHATÓSÁG (1)

Filozófiai megközelítés (idea, cél, törekvés). Rövid és hosszú távú célok összehangolása. Jelenlegi cselekvések hosszú távú

hatásainak figyelembe vétele. Mérnöki tevékenység nem kezelhető

kizárólag technikai szinten. Fenntarthatósági kritériumok figyelembe

vétele szükséges a tervezésnél.

FENNTARTHATÓSÁG (2)

Alapkérdés: Mit tehetünk ma a jövő generációjáért?

Gondok: Idea és a valóság ellentmondása.A fenntarthatóság mérése. Az alkalmazás technikai nehézségei. Az alkalmazás társadalmi akadályai.Az alkalmazás gazdasági akadályai.

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEI

Az ember életminőségének javítása Gondoskodás az életközösségekről Az eltartó képesség megőrzése A diverzitás megőrzése A nem megújuló erőforrások felhasználásának

minimalizálása Az emberi viselkedés alakítása „Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben” Fejlődés és természetvédelem összhangja Globális szövetség

Nyílt anyagforgalom folyamatai (vastag nyíllal a fontosabb folyamatok)

Qr

Elhasznált termékek

Termék

Alapanyagok

Termelés és fogyasztás szennyezései

TÁRSADALOM

TERMÉSZET

Qt Qf

QaQsz Qe

Termelés Fogyasztás

Újrahasznosítás

Zárt anyagforgalom folyamatai (vastag nyíllal a fontosabb folyamatok)

Qr

Termelés

Termék

Alapanyagok Elhasznált termékek

Termelés és fogyasztás szennyezései

TÁRSADALOM

TERMÉSZET

Qt Qf

QaQsz Qe

Fogyasztás

Újrahasznosítás

FENNTARTHATÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS (1)

A természeti folyamatok lényegi eleme a változás.

Az ökológiai rendszerek és a társadalmi struktúrák is változnak.

A mérnöki létesítmények a jövőnek készülnek.

A flexibilis tervezés lényeges eleme a fenntarthatóságnak.

Új mérnöki szemléletre van szükség.

FENNTARTHATÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS (2)

Rossz példák: Kis-BalatonSzügyRegionális szennyvíz hálózatok

Gazdasági vonzatok lényegesek (gazdag országokban van nagyobb esély flexibilisebb rendszerekre).

Adaptív management = Ha nem elég az információ, tanulva fejlessz!

FENNTARTHATÓSÁG ÉS SKÁLÁK

Önfenntartó minimális térség, mint térbeni egység.

Példa: lakótelep, város, régió, ország Időbeni fenntarthatóság léptéke változó.

Példa: kisebb időléptékben nagyobb terhelés fenntartható, hosszabb távon ugyanolyan terhelés nem fenntartható változást eredményez.

FENNTARTHATÓSÁG ÉS KOCKÁZAT

Kockázat és haszon összhangja (példák: árvizek, járványok, környezeti ártalmak).

Hangsúly a megelőzésen van.

Kockázat elemzés (milyen kár következhet be, milyen valószínűséggel, milyen következményekkel, mit lehet tenni ellene).

MÉRNÖK ÖKOLÓGIAI LÉTESÍTMÉNYEK OSZTÁLYOZÁSA1. Funkció szerint

TÍPUS PÉLDASzennyezés csökkentés meglévő ökoszisztémával

Szennyvíz vagy –iszap újrahasznosítása

Természeti erőforrások visszanyerése

Helyreállított mocsarak, többfunkciós halastavak

Degradált ökoszisztémák helyreállítása

Tórehabilitáció, felszíni bányák rekultivációja

Módosított ökoszisztémák környezeti problémák megoldására

Biomanipuláció

Fenntartható ökoszisztémák Mezőgazdasági biotermelés

MÉRNÖK ÖKOLÓGIAI LÉTESÍTMÉNYEK OSZTÁLYOZÁSA

2. Szerkezet szerint

TÍPUS CÉL PÉLDA

Mezokozmosz Kísérleti Tózárványok

Ökoszisztéma Gyakorlati probléma megoldása

Természetes szennyvíztisztítás, űrtechnológia

Regionális rendszer

Gyakorlati problémák megoldása

Vízgyűjtő rendezés (Általér) Táplálék termelés

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSEK

* A felmérések az alábbiakra terjednek ki:

- Készletek

- Hatótényezők

- Hatásviselők

* Felhasznált adatok

- Alapadatok

- Állapot jellemzők (alapadatokból származtatva)

- Minőségi mutatók (integrált jellemzők)

HATÁSVIZSGÁLAT ELEMEI (VIZES PÉLDA)

Természetföldrajzi jellemzés

* Tájegység

* Éghajlat

* Domborzat

* Magassági helyzet

* Geológiai háttér

* Talaj

* Vízellátottság, vízmérleg

Természetvédelmi jellemzők

* Védettségi állapot

* Szennyezésekkel szembeni érzékenység

* Társadalmi hasznosítás

* Degradáció mértéke

Medermorfológia és mederanyag

* Vízmélység

* Vízfelület

* Mederalkat

* Mederanyag minősége

* Borítottság

Vízháztartási jellemzők

* Vízmérleg

* Vízkicserélődés

Élettelen természet által meghatározott sajátosságok

* Áramlási viszonyok

* Hullámzás

* Hőmérséklet

* Halobitás

Élő és élettelen természet által meghatározott viszonyok

* Luciditás

* Aerobitás

* Trofitás

* Szaprobitás * Toxicitás

Élő természet által meghatározott sajátságok

* Konstruktivitás (építő szervezetek)

* Destruktivitás (lebontó szervezetek)

Vizsgálandó társulás típusok

* Bakterioplankton

* Fitoplankton

* Zooplankton

* Makrofitonok

* Fontosabb rovarcsoportok futóbogarak, lepkék)

* Makroszkópos gerinctelenek

* Halak

* Madarak

Minőségi mutatók

* Reprezentativitási index (élőlénycsoport összes fajszáma hogyan viszonylik az országoshoz)

* Kvalifikációs index (Legalább három élőlény csoport szerint mennyire értékes a terület)

TERMÉSZETVÉDELEM

Ember előtti állapot

Fajok kipusztulása hosszú ideig tartott

Fajok átalakuláshoz elegendő idő állt rendelkezésre

Ökoszisztéma átalakulása lassú volt

Emberi hatások

A Föld ökoszisztémájára gyakorolt hatás gyors

Élőlények genetikai átalakulásához nincs idő Szűk tűréshatárú fajok hájérbe szorulnak

vagy kipusztulnak Kipusztulás okai:

Élőhely megszűnik vagy felaprózódik Táplálékforrás megszűnik

A faj egyedeit kipusztítják (kritikus méret alatti populáció)

Természetvédelem célja:

Természetes és természeteshez közeli tájak megőrzése

Állat és növényfajok fennmaradásának elősegítése

Az emberi hatások következményeinek csökkentése

Vörös Könyv (védett és veszélyeztetett fajok listája)

TERMÉSZETVÉDELEM

A valaha élt fajok száma 100-250 millió.

Ma kb. 5-10 millió faj él.

Időszak Kipusztult fajok száma

Fajok kipusztulásának átlagos sebessége

1600 és 1900 között

75 4 év


75 1 év


1-1,5 millió Naponta 100-140

A fajok veszélyeztetettsége szerint öt osztály:

• Kipusztult (bizonyíthatóan)• Kihalással fenyegetett (sürgős

védelem szükséges)• Erősen veszélyeztetett• Veszélyeztetett• Potenciálisan veszélyeztetett

Veszélyeztetett biotopok

Források

Oligotróf lápok és vizek

Vízfolyás-menti ligetek

Száraz és félszáraz gyepek

Természetvédelmi intézkedésekTermészetvédelmi intézkedésekIrányelvek: Élőhelyek védelme Szükséges védett terület az ország 10 % -a Természetvédelem azonos súlyú legyen a

gazdaság egyéb ágazataival Fajok védelme az egész TVT-re kiterjed Minimálisan szükséges terület (fajok szerint

változó) Közlekedő folyosók biztosítása (pl. Ramsari

Egyezmény) Védett területen a természetvédelem prioritása

első Állandó együttműködés a többi gazdasági

ágazattal

Együttműködési lehetőségek a mezőgazdasággal (példa)

Táblák méretének korlátozása Művelési ág változtatás Intenzív hasznosítás csökkentése (műtrágyák,

növényvédő szerek, stb.) Szerves hulladékok újrahasznosítása Termelés és fenntartás összhangja Termelési támogatás helyett területi támogatás

A területek természetvédelmi besorolása (német minta)

Természetvédelmi terület: Megkülönböztetett védelem ritkaság, jellegzetesség, tudományos vagy esztétikai érték alapján (pl. Kis Balaton)

Nemzeti park: Emberi tevékenység által alig befolyásolt terület. Gazdag fajállomány fenntartása (pl. Bükki NP)

Tájvédelmi körzet: Természeti erőforrások újratermelése vagy helyreállítása (pl. Pilisi TVK)

Természeti park: Üdülésre alkalmas vagy alkalmassá teendő, TVT-t és/vagy TVK-t is magában foglaló terület

Természeti emlék. Egyedi védendő objektumok (pl. fa) Védett tájrészlet.Ember által intenzíven használt területen

megőrzendő eredeti biotóp (pl. tó, sövény, ikrázó hely, stb.)

A TERMÉSZETVÉDELEM ÖSSZESÍTŐ ADATAI

Száma Területe ha

Fokozottan védett ha

Nemzeti parkok 9 440 839 76 717

Tájvédelmi körzetek 37 341 695 30 579

Természetvédelmi területek 145 26 380 1 338

Természeti emlék 1 0 0

Országos jelentőségű védett természeti területek összesen:

192 808 914 108 634

Önkormányzatok által védett természeti területek

1 067 36 000 0

Mindösszesen 1 259 844 914 108 634

Magyarország területe 9 303 000

Védett területek aránya az ország területéhez képest

9,1 %

Magyarország természetvédelmi térképe (KöM 2000)

A Természetvédelmi Törvény célja (1)

A természeti értékek védelme és fenntartható használatának elősegítése.

A társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése.

A természetvédelem hagyományainak megóvása.

A törvény területei (1)

A természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése.

A magyar részről elfogadott nemzetközi szerződések betartása.

A biológiai sokféleség fenntartása. A természet védelméhez fűződő érdekek

érvényesítése.

A törvény területei (2)

A természet védelmével kapcsolatos tevékenységek. A természet védelmével kapcsolatos irányítás és

támogatás. A természet védelme felelőségi rendszerének

meghatározása. A természet védelme intézményrendszerének kialakítása,

fejlesztése során. A védelemre érdemes természeti értékek és területek

körének megállapítása. A védett értékeket veszélyeztető jelenségek feltárása. A védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása. A védett természeti értékek megőrzése, fenntartása.

KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI MEDERRENDEZÉSE

Árvízvédelem Vízminőség Vízfolyás szabályozás

o Hagyományoso Ökológiai (új megközelítés)

Általános ökológiai rendezőelvek

Árvízvédelmi funkció meghagyása. Vízvisszatartás a vízgyűjtőn. Szennyezések elleni védelem. Öntisztuló képesség megőrzése. Természetes állapot meghagyása és fenntartása. Közhozzáférés biztosítása. Nem minden a gazdaságilag kifejezhető érték. Minden vízfolyás egyedi rendszer. Az ökológiai rendszer, a tápláléklánc ne sérüljön.

Irányelvek

Hidrológiai állapotfelmérés Ökológiai állapotfelmérés Beavatkozások lehetséges alternatívái Kiviteli tervezés

Tervezési szempontok

A kisvízfolyások árhulláma általában nem haladja meg a 24 órás időtartamot.

Csak a szükséges mértékű vízrendezés indokolt. Minimális kiépítési vízhozamot kell meghatározni

(költségek és a károk összege minimum). A vízfolyások belterületi szakaszainál Q 3 % előfordulási

valószínűségű vízhozamra kell tervezni. Beépítési kötöttségek miatt hosszú távú tervezés. A nagyvíz/kisvíz aránya miatt az osztóműves. Kevés fenntartási munkát igénylő meder. Kisebb méretű kisvízi meder és parkosított nagyvízi meder. Közhozzáférés biztosítása.

Műszaki kérdések

Hidraulikai kérdések

Vízszintes vonalvezetés

Magassági vonalvezetés

Keresztszelvények

Esés

Technológiai megoldások (1)

A kiöntés gyakoriság csökkentése

Árvízi tározók építése. A vízfolyás töltésezése. Árapasztó vápa építése. A meder bővítése. A meder mélyítése.

Technológiai megoldások (2)

Eséscsökkentő műtárgyak

Biotechnológiai megoldások

Élő rőzseművek Élő dorongművek Kombinációk

A technikai szemléletű vízfolyás mederrendezés jellemzői

Hosszú egyenes szakaszok, nyugodt vonalvezetés. Közel egyenletes vízmélység hosszabb szakaszon. Egyenletes esés és sebesség, kisebb oxigénfelvétel. Fás vegetáció nélküli meder és mederszegély. A meder és 3-6 m-es füves parti sáv a vízpart. Fajszegény élővilág. Megnövelt medermélység. Az egyenes vonalú, növényektől mentes meder. A vízkicserélődés megszüntetése. Nincs tápanyag visszatartás. A rendezés jelentős része gépesíthető. Egységes módszerek és termékek használhatók. Kisebb a helyigény.

Természetes vízfolyás

Kanyarok és inflexiók hirtelen változása. Rövid szakaszokon belül jelentősen változó vízmélység. Változó esés és sebesség. Surranó szakaszok fokozott oxigénfelvétele. A vízfolyás fák, cserjék szegélyezik. A víz hőmérséklete

egyenletesebb. A vízben fényigényes növények ritkák. A parti sávban változatos az élővilág. A meder természetes mélységéhez tartozó talajvízhelyzet. A medertől távolabb is természetes nedves élőhely-

szigetek. Szerves kapcsolat a környezettel. Terhelés visszatartás a mederben.

Az ökológiai vízrendezés gondjai

Sokféle szakember összehangolt munkája szükséges.

Minden tervezés egyedi. Nagyobb terület szükséges. A közvélemény bevonása ma még nehézkes. Drágább és bonyolultabb munkát igényel.

TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI RENDSZEREKRENDSZEREK

VÍZI KÖZMŰ HELYZET VÍZI KÖZMŰ HELYZET MAGYARORSZÁGONMAGYARORSZÁGON

Vízellátás 90% felett Csatornázás kb. 40 %-os 3000 településen nincs csatorna Közműolló nyitott Következmény: felszíni és felszín alatti

vízkészlet szennyeződik

GAZDASÁGI HELYZETGAZDASÁGI HELYZET

Tőkehiány Gazdaság átalakítása folyik Privatizáció Környezetvédelem felértékelődése

KÖVETKEZMÉNY:

Olcsó, hatékony és környezetkímélő szennyvíztisztítási eljárások iránt növekszik az igény

intenzív (konvencionális)

szennyezőanyag-eltávolítás felgyorsítva energiavegyszerek

természetes

szennyezőanyag-eltávolítás nem felgyorsítotttermészeti erőforrások használata"low cost technology"

SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁKSZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK

CÉLKITŰZÉSCÉLKITŰZÉS

Különböző természetes tisztítók egymás közötti összehasonlítása

Összehasonlítás az eleveniszapos tisztítással

SZEMPONTOKSZEMPONTOK

Hidraulikai terhelésElfolyó víz minőségeHatásfokEgészségügyi vonatkozásokTerületigényÉlettartamBeruházási és működési költség

TERMÉSZETES TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI RENDSZEREKSZENNYVÍZTISZTÍTÁSI RENDSZEREK

Előnyök:

– környezetbarát

– alacsony építési, működtetési és fenntartási költség

– alacsony energiaigény

– működtetés különleges szakképzetséget nem igényel

– szélsőséges üzemelési körülmények között is működtethető

– más célokra nem használható területeken is kialakítható

– esztétikus

– diffúz szennyeződéseket is képes kezelni

– tájba illeszthető


Hátrányok:

– nagy területigény (hosszú tartózkodási idő)

– speciális követelmények (topográfia, talajtípus)

– hatásfok szezonális változása

– beüzemelés hosszadalmas lehet

– építési hibák nem derülnek ki azonnal

SZÁRAZFÖLDI RENDSZEREKSZÁRAZFÖLDI RENDSZEREK

szikkasztás

szennyvíz-öntözés - irrigation

talajszűrés - slow rate infiltration

gyors homokszűrés - rapid infiltration

gyökérmezős szennyvíztisztítás - root zone system,

subsurface flow wetland

VÍZI RENDSZEREKVÍZI RENDSZEREK

tavak, lagúnák - pond, lagoon

anaerob

fakultatív (aerob-anaerob)

aerob

levegőztetett

halastavak

úszó v. lebegő vizinövényes - floating plant system

nádastó - free water surface wetland

csörgedeztetés - overland flow

LASSÚ BESZIVÁROGTATÁSLASSÚ BESZIVÁROGTATÁS

– a szennyvizet növényzettel borított területre vezetik– tisztítás a víz talajon történő átszivárgása közben

– előnyei:az alkalmas talajok széles skálájatalajvíz visszapótlás

– hátrányai:a többi szárazföldi módszernél nagyobb

területigény (az alacsony terhelések miatt)talajvízszennyezés veszélye

LASSÚ LASSÚ BESZIVÁROGTATÁSBESZIVÁROGTATÁS

Szennyvíz elosztása– felszíni,– árkos – permetező

technika

LASSÚ BESZIVÁROGTATÁSLASSÚ BESZIVÁROGTATÁS

SZENNYEZŐANYAG-ELTÁVOLÍTÁSI MECHANIZMUSOK

– lebegőanyag : a talaj általi szűrés– nitrogén: növényi felvétel, ammónia volatilizáció,

nitrifikáció/denitrifikáció– ammónium-ion: talajrészecskékhez kötődhetnek, ahol

mikroorganizmusok nitrifikálják– foszfor: adszorpció, kiülepedés, növényi felvétel, ha a

növényzet betakarítását rendszeresen végzik

SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉS

Szennyvízöntözés = lassú beszivárogtatás egy speciális fajtája

fő cél a növényzet (valamilyen haszonnövény) vízzel és tápanyaggal való ellátása

NYÁRFÁS ÖNTÖZÉS

Magyarországi gyakorlat

Árkos elosztás

Drénhálózat!

SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉS

A szennyvízöntözés előnyei: • alternatív vízforrás• a tisztítási eljárás kombinálása a termeléssel• a haszonnövények ellátása vízzel és tápanyaggal• az adott terület mezőgazdasági értékéknek növelése• a műtrágya szükséglet csökkentése Hátrányok és korlátozó tényezők: • az öntözött növényekre mérgező hatású összetevők előzetes

eltávolítása szükséges• szigorú egészségügyi és környezeti szabályozások a

lehetséges szennyeződésekre és mérgező összetevőkre

GYORS HOMOKSZŰRÉSGYORS HOMOKSZŰRÉS

szennyvizet egy talajjal kitöltött földmedencébe engedik a szennyvíz a talajon való átszivárgás során tisztul meg a lassú beszivárogtatástól elsősorban a hidraulikai terhelés

mértékében különbözik talaj szemcseeloszlása fontos legjobb talajok a viszonylag durva textúrájúak (agyagos iszapok,

iszapos homokok) növényzet nincs - terhelés túl magas ahhoz, hogy a

tápanyagfelvételnek jelentős hatása lehessen az eltávolításban rendszerint utótisztító, vagy mechanikailag előtisztított

szennyvíz tisztítására használják

GYORS HOMOKSZŰRÉSI TECHNOLÓGIA (1)

GYORS HOMOKSZŰRÉSI TECHNOLÓGIA (2)

Medence keresztmetszete

GYORS HOMOKSZŰRÉSGYORS HOMOKSZŰRÉS

Nitrogéneltávolítás: nitrifikáció/denitrifikáció

1-3 nap elárasztás, 5-10 nap száradás a talaj felső rétegében a nitrifikációhoz szükséges aerob

körülmények visszaállhatnak

A foszfor eltávolítása a talajszemcsékhez való adszorpció eredménye.

GYÖKÉRMEZŐS GYÖKÉRMEZŐS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSSZENNYVÍZTISZTÍTÁS

szigetelt medence vagy csatorna, amelyet porózus anyaggal töltenek ki

Ebben vízi-mocsári növényzet nő

A víz szintje megfelelő működés esetén a felszín alatt marad

Az áramlás iránya vízszintes, vagy függőleges lehet

A gyökérzónás szennyvíztisztító egyszerűsített rajza

Felülnézet

GYÖKÉRMEZŐS GYÖKÉRMEZŐS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSSZENNYVÍZTISZTÍTÁS

a szennyvíz a rizómákkal sűrűn átszőtt talajon történő átfolyás során tisztul meg

A növényi tápanyagok eltávolítása növényi felvétel, talajszemcsékhez kötődés és biológiai folyamatok során megy végbe

A szervesanyagok eltávolításában biológiai folyamatok vesznek részt, míg a lebegőanyagokéban a szűrés

GYÖKÉRMEZŐS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

TERVEZÉSI SZEMPONTOK BOITERVEZÉSI SZEMPONTOK BOI55--

RERE

BOIK

)t

lnC0

Q(lnC

hA

Ah = Szűrőágy felület m2-ben

Q = Napi átlagvízhozam m3-ben

C0 = A befolyó víz BOI5 koncentrációja mg/L-ben

Ct = Az elfolyó víz elvárt BOI5 koncentrációja mg/L-ben

KBOI = Állandó (0,1 m/nap)

NÁDÁGYAS SZENNYVÍZTISZTITÁSNÁDÁGYAS SZENNYVÍZTISZTITÁS

ELŐNYEI:Megfelelő hatékonyságAlacsony működési költségEllenőrizhető működésKis energia igényNincs szükség regionális csatornahálózatra

HÁTRÁNYOK:Nagy terület igényGyenge növényi tápanyag eltávolítási hatásfokKevés üzemi tapasztalat

CSÖRGEDEZTETÉSCSÖRGEDEZTETÉS

a szennyvíz egy megfelelő lejtésű, fűvel borított, teraszosított lejtőn folyik le

tisztítási folyamatok: kiülepedés

szűrés

adszorpció

mikrobiális átalakítás

lebontás

CSÖRGEDEZTETÉS

CSÖRGEDEZTETÉSCSÖRGEDEZTETÉS

talaj áteresztőképessége: <5 mm/h

finom szerkezetű agyag, agyagos vályog

növényzet (fűféleség) biztosít közeget a tisztításban szerepet játszó mikroorganizmusoknak, akadályozza az eróziót és fölvesz növényi tápanyagokat

periodicitás

TAVAK, LAGÚNÁKTAVAK, LAGÚNÁK

egy vagy több nyílt vízfelszínű, szigetelt medencéből állnak

Miközben a szennyvíz átfolyik rajtuk, a szennyezőanyagokat mikroorganizmusok lebontják

ANAEROB TAVAKANAEROB TAVAK

olyan magas szerves terhelést kapnak, hogy a víztérben aerob zóna nem tud kialakulni

Átlagos mélységük 2,5-5 m, a szennyvíz tartózkodási ideje 20-50 nap

A lejátszódó fő biológiai folyamatok: savképződés és anaerob bontás

FAKULTATÍV TAVAKFAKULTATÍV TAVAK

1,2-1,8 m mélyek, felső rétegük aerob, míg az alsó rétegekben anaerob viszonyok uralkodnak

A szennyvíz tartózkodási ideje általában 7-120 nap

A fakultatív működés kulcsa a felszíni algák által termelt oxigén és a felső réteg átlevegőzése a felette lévő légrétegből

Az oxigént a felső vízréteg aerob baktériumai használják föl a szervesanyag lebontásához

AEROB TAVAKAEROB TAVAK

teljes mélységükben tartalmaznak oldott oxigént (algák fotoszintézise, felszín átlevegőzése)

sekélyek (30-60 cm mélység)

rövid tartózkodási idő : 2-6 nap

ÚSZÓ – LEBEGŐ VÍZINÖVÉNYES ÚSZÓ – LEBEGŐ VÍZINÖVÉNYES RENDSZERRENDSZER

vízi jácint (Eichhornia crassipes), a békalencse (Lemna sp., Spirodela sp., and Wolffia sp.)

A békalencse fajok kisméretű, néhány mm nagyságú levélkével és 1 cm-nél rövidebb gyökérrel rendelkeznek

A vízi jácint egy édesvízi évelő növény, lekerekített, felfelé álló, fényes zöld levelekkel és csúcsos virágzattal A gyökere természetes körülmények között 30 cm hosszú

ÚSZÓ VAGY LEBEGŐ NÖVÉNYES TISZTÍTÁS

növények szerepe:

vízfelszín beterítése - alganövekedés megakadályozása

a kiülepedést is elősegítik

vízi jácint gyökérzetén mikroorganizmusok tudnak megtelepedni, valamint oxigént juttat a vízbe a gyökerén keresztül

Úszó vízinövényes szennyvíztisztításra alkalmas területek

NÁDASTÓ

NÁDASTÓ

a víz szintje a talajszint felett helyezkedik el

vízmélység: 10 - 80 cm

A szennyezőanyag-eltávolítási folyamatok nagy része a vízben zajlik le, a talajnak kisebb a szerepe

A növényzet víz felett lévő szára, levelei gátolják a fény bejutását a vízbe, igy szabályozva az alga növekedést.

NÁDASTÓ

Az elhaló növényi részek a téli hónapok alatt jó hőszigetelést nyújtanak, csökkentve a szél és a konvekció által eltávozó hőmennyiséget.

A növények oxigéntranszportja a gyökértérbe szintén fontos, bár a fő oxigénforrás a felszíni átszellőzés.

Néhány nádas tavas szennyvíztisztító telep elhelyezkedése Észak-Amerikában

MMŰKÖDÉSI JELLEMZŐKŰKÖDÉSI JELLEMZŐK

0,14-1,6Öntözés

0,6-3,0303-18925Talajszűrés

23-56303-48000Gyors homok-Szűrés

5,1-11,7(8,2)

1,4-22,3(7)

337-4147Nádastó

19,1(3,1)

2,4(10)

49-2248Úszó vízi-Növényes

0,9-23,0(5)

0,87-26,0(7,8)

1-200Gyökér-mezős

FAJLAGOSFELÜLETm2/lakos

HIDRAULIKUS

cm/nap

KAPACITÁS

m3/napTÍPUS

Megjegyzés: Zárójelben az átlagok

ELTÁVOLÍTÁSI HATÁSFOK (%)ELTÁVOLÍTÁSI HATÁSFOK (%)

699380Gyorshomokszűrés

15-81(50)

12-65(50)

60-93(80)

51-89(80)

Nádastó

16-67(50)

14-72(40)

20-95(80)

10-94(80)

Úszóvízinövényes

11-94(40)

10-88(40)

60-98(80)

51-95(80)

Gyökérmezős

ÖsszesN

Összes P

Lebegő-anyag

BOI5Típus

Megjegyzés: Zárójelben az átlagok

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZŐKKÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZŐK

ELTÁVOLÍTÁS (LOG10 EGYSÉG)

1-41-6Fertőtlenítés

1-41-6Stabilizációs tó

1-21-2Lagúna

0-10-2Eleveniszapos rendszer

0-10-1Ülepítés

VírusBaktériumTípus

GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK BOI ELTÁVOLÍTÁSI GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK BOI ELTÁVOLÍTÁSI HATÁSFOKAHATÁSFOKA

A HIDRAULIKUS TERHELÉS FÜGGVÉNYÉBENA HIDRAULIKUS TERHELÉS FÜGGVÉNYÉBEN

GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK TP ELTÁVOLÍTÁSI GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK TP ELTÁVOLÍTÁSI HATÁSFOKAHATÁSFOKA


GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK TN ELTÁVOLÍTÁSI GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK TN ELTÁVOLÍTÁSI HATÁSFOKAHATÁSFOKA


A TERMÉSZTES SZENNYVÍZTISZTÍTÓK A TERMÉSZTES SZENNYVÍZTISZTÍTÓK KÖLTSÉGEIKÖLTSÉGEI

0,03-0,09 600-1000Nádastó

0,12-0,14 500-1000Úszó vízinövényes

0,01-0,16 600-1200Levegőztetett tó

0,07-0,13 500-1000Stabilizációs tó

0,08-0,16 600-1000Csörgedeztetés

0,05-0,10450-900Gyors homokszűrés

0,10-0,20 800-2000Talajszűrés

0,01-0,101000-3000Szikkasztó

Működési költségUSD/m3

Beruházási költség

USD/m3/napTípus

A GYÖKÉRMEZŐS ÉS NÁDASTAVAS A GYÖKÉRMEZŐS ÉS NÁDASTAVAS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BECSÜLT KÖLTSÉGESZENNYVÍZTISZTÍTÁS BECSÜLT KÖLTSÉGE

126

63 000

180

18 000

Gyökérmezős

Fajlagos

eFt/m3/d

Létesítési

e Ft

27

162 000

41

123 000

64

31 500

90

9 000

Nádastó

Fajlagos

eFt/m3/d

Létesítési

e Ft

6000 m3/d3000 m3/d500 m3/d100 m3/dKapacitás

A NÁDASTÓ BECSÜLT ÜZEMELTETÉSI A NÁDASTÓ BECSÜLT ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEKÖLTSÉGE

2,806 1205 7603606 000

4,204 6204 3802403 000

5,401 9601 7801801 000

7,901 4401 260180 500

8,00 735 635120 250

13,30 480 360120 100

FajlagosÜ.K.Ft/m3

ÖsszesenÜ.K.

eFt/év

Amort.eFt/év

MunkabéreFt/év

KapacitásQ m3/nap

A STABILIZÁCIÓS TÓ ÉS AZ ELEVENISZAPOS A STABILIZÁCIÓS TÓ ÉS AZ ELEVENISZAPOS RENDSZER FENNTARTÁSI ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZER FENNTARTÁSI ÉS MŰKÖDÉSI

KÖLTSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSAKÖLTSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

AA STABILITÁCIÓS TÓ ÉS AZ ELEVENISZAPOS STABILITÁCIÓS TÓ ÉS AZ ELEVENISZAPOS RENDSZER BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGÉNEK RENDSZER BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGÉNEK

ÖSSZEHASONLÍTÁSAÖSSZEHASONLÍTÁSA


KIS TELEPÜLÉSEKEN SEGÍTHETNEK A KIS TELEPÜLÉSEKEN SEGÍTHETNEK A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MEGOLDÁSÁBANSZENNYVÍZTISZTÍTÁS MEGOLDÁSÁBAN

ESETTANULMÁNY: SZÜGYESETTANULMÁNY: SZÜGY

Vízmintavétel a telep alábbi mintavételi Vízmintavétel a telep alábbi mintavételi helyein:helyein:

nyers szennyvíz (az energiatörő aknából); ülepített szennyvíz (a kétszintes ülepítő

kifolyójánál); tiszított szennyvíz (a fertőtlenítő medence

előtti gyűjtőaknából); elvezetett szennyvíz, melynek mintázása 1995.

júliusáig a fertőtlenítő kifolyójából, a nádastó üzembe lépése után pedig a tó kifolyó szelvényénél történt.

A meghatározott vízkémiai jellemzők:A meghatározott vízkémiai jellemzők:

kromátos kémiai oxigénigény (KOICr);

ötnapos biológiai oxigénigény (BOI5)

összes nitrogén (TKN); ammónia-nitrogén (NH4-N);

összes foszfor (TP); PO4-foszfor (PO4-P);

anionaktív detergens (ANA-det.); széntetrakloridos extrakt (CCl4 extr.);

lebegőanyag (TSS); összbaktériumszám, 20 fok, i/ml; összbaktériumszám, 37 fok, i/ml;

Vízhozam és vízhőfok adatokVízhozam és vízhőfok adatok

Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási hatásfok, % (1)hatásfok, % (1)

10098921009592 MAXIMUM

4416-703719-53 MINIMUM

162042151838SZÓRÁS

868123827825ÁTLAG

TelepGyökér-mező

ÜlepítőTelepGyökér-mező

Ülepítő

BOI, %KOI, %


10097971008462 MAXIMUM

-19-98-87-20-63-81 MINIMUM

344136313433SZÓRÁS

46289503411ÁTLAG

TelepGyökér-mező


Ülepítő

NH4-N, %Összes nitrogén, %


10099911009236 MAXIMUM

03-236265-122 MINIMUM

313064202540SZÓRÁS

7170-517667-14ÁTLAG

TelepGyökér-mező


Ülepítő

PO4-P, %Összes foszfor, %


10098811009490 MAXIMUM

17-18-200-38-22-267 MINIMUM

242865272574SZÓRÁS

6961-31847436ÁTLAG

TelepGyökér-mező


Ülepítő

ANA detergens, %CCl4 extrakt, %


10010099100100100 MAXIMUM

8780507475-43 MINIMUM

35396736SZÓRÁS

989574979476ÁTLAG

TelepGyökér-mező


Ülepítő

Össz.baktériumszám, 37°C, %

Össz.baktériumszám, 20C , %


1009787 MAXIMUM

6725-32 MINIMUM

91627SZÓRÁS

888255ÁTLAG

TelepGyökér-mező

Ülepítő

Lebegőanyag %

BEAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA

Beavatkozások a vízgyűjtőnPontszerű terhelések szabályozása (1)Lakossági szennyvíz Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése

terhelés növekedés Háromlépcsős tisztítás (mechanikai, biológiai

tisztítás, P és N eltávolítás) Szennyvíz elvezetés Vízpótlás (hígítóvíz hozzávezetés)

Pontszerű terhelések szabályozása (2)

Állattartó telepek Hígtrágyás almos technológia Hígtrágya komposztálás (esetleg biogáz

termeléssel kombinálva) Megszüntetés Tisztítás Hígtrágya öntözés

NEM–PONTSZERŰ TERHELÉSEK

Mezőgazdasági nem–pontszerű terhelés Műtrágya felhasználás Művelési ág Művelési technológia Tevékenység felhagyás

Városi lefolyás Záportározók Városi lefolyás kezelése nádastavon

BEFOLYÓ VÍZ KEZELÉSE

Kémiai kezelésWachnbach tározó (Németország)

ElőtározóBalaton (Kis–Balaton tározó)

Szűrőmező (nádastó)Tatai Öreg–tó (terv)

Vízelvezetés

TAVON BELÜLI BEAVATKOZÁSOK

Célja

Fajtái

Alkalmazási terület

Hasznosság

Költség

Előnyök és hátrányok

Kotrás

Hínárirtás

Foszfor inaktiválás az üledékben

Vas(III)–klorid

Alumínium–szulfát

Kalcium–hidroxid

Kalcium–karbonát

Hamu

Ritkaföldfém–sók

Üledék lefedéseÜledék lefedése

Oxigénviszonyok javítása (főleg mély tavak esetében)

Hypolimnion levegőztetéseVegyszeres kezelés (hidrogén–peroxid)Cirkuláltatás

Hypolimnion elvezetéseÁrnyékolásBiotechnikai eljárások

Élőlények betelepítése (amúr, busa)Beavatkozás a táplálék láncbaKevés ismeretÓVATOSSÁG!!

A GAIA HIPOTÉZIS A 70-es évek végén alakult ki. James Lovelock nevéhez fűződik

LÉNYEGE: A Fõld úgy viselkedik, mint egy élőlény = önmaga egy élő

szervezet = "Living Planet". A Föld olyan élőlény, amelynek életciklusa milliárd

években mérhető. Többet jelent, mint a bioszféra. Egymilliárd évvel a kialakulása után életcsírák jelentek meg

rajta, melyek evolúciója vezetett a mai kép kialakulásához. Az evolúció nem a versengés, hanem a kooperáció

eredménye. Elnevezés a mitológiából szármázik.

BIZONYÍTÉKOK:

Saját maga fejlesztésére képes (evolúció). Önszabályozó rendszert alkot. Homeosztázis jellemző rá (állandó hőmérséklet,

oxidáltsági állapot, savasság, stb.), ami negatív visszacsatolások révén valósul meg.

Saját létfeltételeit teremti meg és fejleszti tovább. Nincs termodinamikai egyensúlyban (pl. légkör

összetétele, átlag hőmérséklete)

KÉRDÉSEK: Gaia épp most milyen fejlettségi állapotában

van? Az emberi faj léte hogyan illik a képbe? Vajon Gaia nem része-e egy galaktikus élő

rendszernek? Ha igen, a részek hogyan kommunikálnak

egymással? Képesek vagyunk-e egyáltalán megismerni ezt a

rendszert? Mi lehet a célja és a sorsa egy ilyen élő

rendszerben az embernek?

KÖRNYEZETI ASPEKTUSOK:

Az emberi fajra nemcsak a saját működése jelent

veszélyt, hanem az is, hogy erre a működésre Gaia

hogyan reagál.

Nem tudható, hogy a tevékenységünk zavarást, sérülést, vagy katasztrófát okoz-e ebben az élő rendszerben.

EMBER ÁLTAL OKOZOTT KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK:

Népesség és környezetszennyezés összefüggése.

A környezetszennyezés az egyedsűrűség csökkenéséhez vezet.

A forráskihasználás és a népesség növekedés veszélyezteti a kiegyensúlyozott fejlődést.

Az egyedszám növekedés növeli az országok külső függését.

A társadalmi problémák jogalapot adnak a környezettel kapcsolatos globális megállapodások felrúgására.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:

Kétgyerekes családmodell Anyagok újrafelhasználása Agrárágazat fenntartható fejlesztése Erdőirtások helyett erdőgazdálkodás Importtól való függőség csökkentése Természeti erőforrások megőrzése

Documents

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Tel: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753