11
Parasit hung. 18. 1985 125 éve született RÁTZ István a magyar állatorvosi parazitológia megalapítója* Dr. KARDEVÁN Andor Állatorvostudományi Egyetem Kórbonctani Tanszéke, Budapest "István Rátz, the founder of Hungarian veterinary parasitology was born 125 years ago" - Kardeván, A . - Parasit. hung., 18: 109-118.1985. ABSTRACT. Professor István RÁTZ (1860-1917), Corresponding Member of the Hungarian Academy of Sciences, headed the Institute of Pathology of the Veterinary College of Budapest from 1890 up to 1917. Besides general pathology and patho- logical anatomy, he lectured on parasitology as well. In addition to his work as a pathologist, he displayed comprehensive research and literary activity principally in the field of parasitology. During his studies on animal parasites (protozoa, tre- matodes, tapeworms, nematodes, arthropods), he described several new genera. Further to his works of morphological nature, RÁTZ dealt with the concept and conditions of parasitism, the general biology and development of parasites, and the pathological significance of parasitoses. István RÁTZ can be considered, and honoured as, the founder of Hungarian veterinary parasitology. A list of his pub- lished works is included. KEYWORDS. István RÁTZ (1860-1917), biography, scientific activities, list of publications. A parazitológiai ismeretek fejlődésének történetét tekintve, hosszú idő van már a parazitoló- gia háta mögött, még ha tudjuk is azt, hogy csakúgy, mint sok más tudományterület, csak az ismereteknek az utóbbi évszázados rohamos gazdagodásával nyert olyan önállóságot, hogy pl. az állatorvosi stúdiumok tantervében is különálló tantárgyként került feltüntetésre, vagy ezt követően, a speciális oktatási és kutatási feladatok megoldására, már külön tanszékké szer- veződött. Hazánkban a magyar állatorvosképzés tantervében a parazitológia mint tantárgy az 1880-as évek közepén bukkan fel, és 1923-ban szerveződött meg az akkori M. Kir. Állatorvosi Főiskolán az önálló általános állattani és parazitológiai tanszék. 1889-1917-ig az állatorvosi főiskolán az általános kórtan é s a kórbonctan tanárának a feladata volt a parazitológia okta- tása. Talán ennek alapján nem veszik rossz néven tőlem, hogy e mai ülésen, a Társaság el- nökének a felkérésére, kórboncnok létemre én emlékezem meg, születésének 125. évfordu- lóján, az állatorvosi parazitológia ebben az időszakban élt egyik neves művelőjéről, RÁTZ István professzorról, az általános kórtan, kórbonctan tanáráról é s a parazitológia előadójá- ról, akinek munkásságáról - halálának ötvenéves évfordulója alkalmából - LUKÁCS Dezső dr. írt az Állattani Közlemények 1968. évi kötetében szép megemlékezést. A 125. születési év- forduló alkalmából KARASSZON Dénes dr. is részletesen méltatta RÁTZ István é s a parazi- tológia jelentőségét a közegészségtan hazai történetében (Orvosi Hetilap, 1985., 126: 2727- 2729). RÁTZ István 1860. július 30-án született Sátoraljaújhelyen. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Késmárkon végezte. Budapesti egyetemi tanulmányai után 1886-ban avatták orvosdoktorrá. Előadás a Magyar Parazitológusok Társasága tudományos ülésén, Győrött, 1985. június 11-én.

125 éve született RÁTZ Istvá an magyar állatorvosi ...publication.nhmus.hu/pdf/parhung/Parasit_Hung_1985_Vol...razitológia előadásáva is. El utóbbz i tárgykörből 1915-ben,

  • Upload
    ledung

  • View
    220

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Parasit hung. 18. 1985

125 éve született RÁTZ István a magyar állatorvosi parazitológia megalapítója* Dr. KARDEVÁN Andor Á l l a t o r v o s t u d o m á n y i Egyetem Kórbonctani Tanszéke, Budapest

" I s t v á n R á t z , the founder of H u n g a r i a n v e t e r i n a r y p a r a s i t o l o g y w a s born 125 y e a r s ago" - K a r d e v á n , A . - P a r a s i t . hung. , 18: 109-118 .1985 .

A B S T R A C T . P r o f e s s o r I s t v á n R Á T Z (1860 -1917) , C o r r e s p o n d i n g M e m b e r of the H u n g a r i a n A c a d e m y of S c i e n c e s , headed the Inst i tute of Pathology of the V e t e r i n a r y C o l l e g e of Budapes t f r o m 1890 up to 1917. B e s i d e s g e n e r a l pathology and patho­l o g i c a l anatomy, he l e c t u r e d on p a r a s i t o l o g y a s w e l l . In addit ion to h i s work a s a pathologis t , he d i s p l a y e d c o m p r e h e n s i v e r e s e a r c h and l i t e r a r y ac t iv i ty p r i n c i p a l l y in the f ie ld of p a r a s i t o l o g y . D u r i n g h i s s t u d i e s on a n i m a l p a r a s i t e s (protozoa, t r e ­m a t o d e s , t a p e w o r m s , n e m a t o d e s , a r t h r o p o d s ) , he d e s c r i b e d s e v e r a l new g e n e r a . F u r t h e r to h i s w o r k s of m o r p h o l o g i c a l n a t u r e , R Á T Z dealt with the concept and condi t ions of p a r a s i t i s m , the g e n e r a l biology and deve lopment of p a r a s i t e s , and the pa tho log i ca l s i g n i f i c a n c e of p a r a s i t o s e s . I s t v á n R Á T Z can be c o n s i d e r e d , and honoured a s , the founder of H u n g a r i a n v e t e r i n a r y p a r a s i t o l o g y . A l i s t of h i s pub­l i s h e d w o r k s i s i n c l u d e d .

K E Y W O R D S . I s t v á n R Á T Z (1860-1917) , b iography , s c i e n t i f i c a c t i v i t i e s , l i s t of pub l i ca t ions .

A p a r a z i t o l ó g i a i i s m e r e t e k f e j l ő d é s é n e k t ö r t é n e t é t tek intve , h o s s z ú i d ő van m á r a p a r a z i t o l ó ­g ia h á t a m ö g ö t t , m é g ha tudjuk i s az t , hogy c s a k ú g y , m i n t sok m á s t u d o m á n y t e r ü l e t , c s a k az i s m e r e t e k n e k a z u t ó b b i é v s z á z a d o s r o h a m o s g a z d a g o d á s á v a l n y e r t o lyan ö n á l l ó s á g o t , hogy p l . az á l l a t o r v o s i s t ú d i u m o k t a n t e r v é b e n i s k ü l ö n á l l ó t a n t á r g y k é n t k e r ü l t f e l t ü n t e t é s r e , vagy ez t k ö v e t ő e n , a s p e c i á l i s o k t a t á s i é s k u t a t á s i feladatok m e g o l d á s á r a , m á r k ü l ö n t a n s z é k k é s z e r ­v e z ő d ö t t . H a z á n k b a n a m a g y a r á l l a t o r v o s k é p z é s t a n t e r v é b e n a p a r a z i t o l ó g i a mint t a n t á r g y a z 1880-as é v e k k ö z e p é n bukkan fe l , é s 1923-ban s z e r v e z ő d ö t t meg az a k k o r i M . K i r . Á l l a t o r v o s i F ő i s k o l á n a z ö n á l l ó á l t a l á n o s á l l a t t a n i é s p a r a z i t o l ó g i a i t a n s z é k . 1 8 8 9 - 1 9 1 7 - i g az á l l a t o r v o s i f ő i s k o l á n a z á l t a l á n o s k ó r t a n é s a k ó r b o n c t a n t a n á r á n a k a fe ladata volt a p a r a z i t o l ó g i a o k t a ­t á s a . T a l á n ennek a l a p j á n nem v e s z i k r o s s z n é v e n t ő l e m , hogy e m a i ü l é s e n , a T á r s a s á g e l ­n ö k é n e k a f e l k é r é s é r e , k ó r b o n c n o k l é t e m r e é n e m l é k e z e m m e g , s z ü l e t é s é n e k 125. é v f o r d u ­l ó j á n , az á l l a t o r v o s i p a r a z i t o l ó g i a ebben az i d ő s z a k b a n é l t egyik n e v e s m ű v e l ő j é r ő l , R Á T Z I s t v á n p r o f e s s z o r r ó l , az á l t a l á n o s k ó r t a n , k ó r b o n c t a n t a n á r á r ó l é s a p a r a z i t o l ó g i a e l ő a d ó j á ­r ó l , akinek m u n k á s s á g á r ó l - h a l á l á n a k ö t v e n é v e s é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l - L U K Á C S D e z s ő d r . í r t az Á l l a t t a n i K ö z l e m é n y e k 1968. é v i k ö t e t é b e n s z é p m e g e m l é k e z é s t . A 125. s z ü l e t é s i é v ­f o r d u l ó a l k a l m á b ó l K A R A S S Z O N D é n e s d r . i s r é s z l e t e s e n m é l t a t t a R Á T Z I s t v á n é s a p a r a z i ­t o l ó g i a j e l e n t ő s é g é t a k ö z e g é s z s é g t a n h a z a i t ö r t é n e t é b e n ( O r v o s i H e t i l a p , 1 9 8 5 . , 126: 2727-2729).

R Á T Z I s t v á n 1860. j ú l i u s 3 0 - á n s z ü l e t e t t S á t o r a l j a ú j h e l y e n . K ö z é p i s k o l á i t S á t o r a l j a ú j h e l y e n é s K é s m á r k o n v é g e z t e . B u d a p e s t i egyetemi t a n u l m á n y a i u t á n 1886-ban a v a t t á k o r v o s d o k t o r r á .

E l ő a d á s a M a g y a r P a r a z i t o l ó g u s o k T á r s a s á g a t u d o m á n y o s ü l é s é n , G y ő r ö t t , 1985. j ú n i u s 1 1 - é n .

E l ő s z ö r az egyetem s z e m k l i n i k á j á n , m a j d k é t é v i g a k ö z e g é s z s é g t a n i i n t é z e t b e n dolgozott. K ö z b e n i s k o l a o r v o s i é s k ö z é p i s k o l a i e g é s z s é g t a n á r i k é p e s í t é s t s z e r z e t t , v a l a m i n t á l l a t o r v o s i t a n u l m á n y o k a t i s folytatott.

1888-ban k ö z e l e g y é v e s t a n u l m á n y ú t r a indult . A b é c s i á l l a t o r v o s k é p z ő i n t é z e t b e n C S O K O R p r o f e s s z o r l a b o r a t ó r i u m á b a n k ó r b o n c t a n i , k ó r s z ö v e t t a n i t a n u l m á n y o k a t folytatott, é s a b é c s i egyetemen K U N D R A T p r o f e s s z o r k ó r b o n c t a n i e l ő a d á s a i t ha l lgat ta . M e g l á t o g a t t a M ü n c h e n , Stuttgart é s D r e z d a á l l a t o r v o s i f ő i s k o l á i t , v a l a m i n t a b e r l i n i f ő i s k o l á n S C H Ü T Z p r o f e s s z o r ­n á l b a k t e r i o l ó g i a i v i z s g á l a t o k a t v é g z e t t . B e r l i n b e n az egyetem k ó r b o n c t a n i i n t é z e t é b e n V I R -C H O W e l ő a d á s a i t ha l lga t ta . H a z a t é r v e , H U T Y R A p r o f e s s z o r a j á n l a t á r a , 1889-ben n e v e z i k k i a budapest i M . K i r . Á l l a t o r v o s i T a n i n t é z e t h e z a k ó r b o n c t a n s e g é d t a n á r á v á , m a j d 1890-ben m i n t n y i l v á n o s r e n d k í v ü l i t a n á r kap m e g b í z á s t a k ó r b o n c t a n i o s z t á l y v e z e t é s é r e . U g y a n e z e n é v b e n (1890-ben) s z e r e z a budapest i á l l a t o r v o s i t a n i n t é z e t b e n á l l a t o r v o s i ok l eve l e t . 1892-ben a k ó r ­b o n c o l á s t a n é s az á l t a l á n o s k ó r t a n n y i l v á n o s r e n d e s t a n á r á v á n e v e z i k k i é s m e g b í z z á k a p a ­r a z i t o l ó g i a e l ő a d á s á v a l i s . E z u t ó b b i t á r g y k ö r b ő l , 1915-ben , a budapest i egyetem o r v o s i k a ­r á n m a g á n t a n á r i k é p e s í t é s t n y e r .

R Á T Z I s t v á n p r o f e s s z o r t s z é p e n í v e l ő p á l y á j á n s z á m o s k i t ü n t e t é s é s t u d o m á n y o s m u n k á s s á ­g á t e l i s m e r ő m e g b e c s ü l é s é r t e . S z á m o s h a z a i é s k ü l f ö l d i (o lasz , f r a n c i a , n é m e t é s a m e r i k a i ) t u d o m á n y o s e g y e s ü l e t n e k lett v e z e t ő s é g i , l e v e l e z ő é s t i s z t e l e t b e l i tag ja . 1903-ban a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a i s l e v e l e z ő t a g j á v á v á l a s z t o t t a . S z é k f o g l a l ó e l ő a d á s á t kedvenc t é m a ­k ö r é b ő l , a p a r a z i t o l ó g i á b ó l tar to t ta . A z i z m o k b a n e l ő f o r d u l ó v é g l é n y e k é s a m a g y a r f a u n á b a n e l ő f o r d u l ó fa ja ik c í m e n . A k o r m á n y z a t , k i v á l ó m u n k á s s á g á n a k az e l i s m e r é s e k é n t , t ö b b e k k ö z ö t t , 1899-ben a F e r e n c z J ó z s e f - r e n d l o v a g k e r e s z t j é v e l , m a j d 1908-ban a I I I . o s z t á l y ú v a s ­k o r o n a r e n d d e l t ü n t e t t e k i ; 1911-ben a m . k i r . u d v a r i t a n á c s o s i c í m e t i s e l n y e r t e .

E n g e d j é k m e g , hogy m i e l ő t t R Á T Z I s t v á n p a r a z i t o l ó g i a i m u n k á s s á g á t i s m e r t e t n é m , r é g e b b i n e k r o l ó g o k , v i s s z a e m l é k e z é s e k a l a p j á n az ő e g é s z e g y é n i s é g é r e , t e v é k e n y s é g é r e i s v á z l a t o ­san r á m u t a s s a k .

R Á T Z I s t v á n v e z e t é s e a lat t a z á l t a l a á t v e t t i n t é z e t t e l j e s e n á t a l a k u l t . T a n á r s á g a k e z d e t é n a z a k k o r m é g f ö l d s z i n t e s R o t t e n b i l l e r u tca i k ó r b o n c t a n i i n t é z e t b e n m i n d ö s s z e h á r o m s z o b a é s egy egyszer i ! ' b o n c o l ó h e l y i s é g á l l t r e n d e l k e z é s é r e , f ö l s z e r e l é s e , n é h á n y e g y s z e r i T m i k r o s z k ó ­pon k í v ü l , a l i g vo l t . A z 1900-ban megindul t é p i t k e z é s e r e d m é n y e k é p p e n e m e l e t e s s é v á l t é p ü ­letben azonban m á r o lyan l e h e t ő s é g e k a l aku l tak k i a m é l y e b b k u t a t ó m u n k á h o z , a m e l y h o s s z ú i d ő r e m e g h a t á r o z ó vol t az i n t é z e t h í r n e v é n e k a m e g a l a p o z á s á b a n .

R Á T Z p r o f e s s z o r , ak i e le inte g y a k o r l ó o r v o s n a k k é s z ü l t , m i n d t a n á r i , m i n d t u d o m á n y o s i r o ­d a l m i , m i n d t á r s a d a l m i é s k ö z é l e t i t e v é k e n y s é g é v e l nagy k ö z m e g b e c s ü l é s t v í v o t t ki m a g á n a k . A s z ó n a k a l e g n e m e s e b b é r t e l m é b e n p r o f e s s z o r r á v á l t . A z a k k o r i f ő i s k o l á n a k a l e g k i v á l ó b b t a n á r a i k ö z é tar tozot t . V i l á g o s a n megfoga lmazot t , s z é p e n f e l é p i t e t t é s f o l y a m a t o s a n é r d e k e s e l ő a d á s a i m i n t a s z e r ű e k vo l tak . K e d v v e l , s z e r e t e t t e l t a n í t o t t . Minden e l ő a d á s á r a k ü l ö n - k ü l ö n l e l k i i s m e r e t e s e n f e l k é s z ü l t é s a k a t e d r á n nem c s u p á n a tananyag t é t e l e s i s m e r t e t é s é r e s z o ­r í t k o z o t t . E n n e k k ö s z ö n h e t t e , hogy m i n d e n k o r s i k e r ü l t h a l l g a t ó s á g á n a k a f i g y e l m é t l e b i l i n ­c s e l n i e . F o l y t o n o s a n igyekezet t t a n í t á s i m ó d s z e r e i t t ö k é l e t e s í t e n i , é s h a l l g a t ó i b a i s a t u d á s i r á n t i v á g y a t , a k a r a t o t m i n é l jobban á t ü l t e t n i . A k ö t e l e s s é g t u d á s n a k r e n d k í v ü l s z i g o r ú m é r ­t é k é t a l k a l m a z t a e l s ő s o r b a n ö n m a g á v a l s z e m b e n , de k é r l e l h e t e t l e n ü l m e g k í v á n t a m á s o k t ó l i s . A v e z e t é s e a lat t á l l ó i n t é z m é n y a f e g y e l e m , a r e n d é s a p o n t o s s á g otthona volt .

R Á T Z p r o f e s s z o r t a n á r i m ű k ö d é s é n e k egy ik fontos e l e m é t k é p e z t e a s z e m l é l t e t ő anyag f e j ­l e s z t é s e . E k k o r t e l j e sede t t ki a k ó r b o n c t a n i i n t é z e t { r é s z b e n p a r a z i t o l ó g i a i t á r g y ú ) p r e p a r á ­t u m g y ű j t e m é n y e , a m e l y m a i s a k ó r b o n c t a n i m ú z e u m a l a p j á t k é p e z i , é s annak i d e j é n a z i t t megfordul t k ü l f ö l d i e k k ö r é b e n i s oly nagy s i k e r t arato t t . K o r a i h a l á l a a z o k t a t á s t e r é n egy d é d e l g e t e t t t e r v é t nem engedte m e g v a l ó s í t a n i ( a m e l y h e z pedig r e n d s z e r e s e n g y ű j t ö t t e a z a n y a ­got), az t , hogy gazdag i s m e r e t e i t t a n k ö n y v f o r m á j á b a n i s a h a l l g a t ó s á g r e n d e l k e z é s é r e bo­c s á s s a .

R Á T Z p r o f e s s z o r t u d o m á n y o s m u n k á s s á g a e l s ő s o r b a n h á r o m t e r ü l e t r e t e r j e d t k i , a k ó r b o n c ­t a n r a , a p a r a z i t o l ó g i á r a é s a m i k r o b i o l ó g i á r a . K ó r b o n c t a n i é s b a k t e r i o l ó g i a i m u n k á i b a n fő-

RÁTZ István (1860—1917)

k é n t a fontosabb f e r t ő z ő b e t e g s é g e k k ó r t a n á v a l é s o k t a n á v a l foglalkozott . K ü l ö n ö s e n f igye­l e m r e m é l t ó a k a k u t y á k é s a lovak g ü m ő k ó r j á n a k , a s e r t é s e k l é p f e n é j é n e k , a s e r t é s p e s t i s ­nek , a t a k o n y k ó r n a k , a b a r o m f i k o l e r á n a k é s a b a r o m f i b o r r e l o s i s n a k a p a t o l ó g i á j á r a vonat­k o z ó v i z s g á l a t a i . D e foglalkozott a v e s z e t t s é g , az A u j e s z k y - f é l e b e t e g s é g é s a b a r o m f i h i m l ő k ó r o k o z ó j á n a k a t e r m é s z e t é r e v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k k a l i s .

R Á T Z I s t v á n k ü l ö n ö s e l ő s z e r e t e t t e l é s nagy s z a k é r t e l e m m e l m e r ü l t bele azonban a p a r a z i t á k t a n u l m á n y o z á s á b a . Ahogy Z I M M E R M A N N Á g o s t o n a n a t ó m u s p r o f e s s z o r v i s s z a e m l é k e z é s é ­b ő l tudjuk, s a j á t v a l l o m á s a s z e r i n t " v a l ó s á g o s ü d ü l é s n e k " tekintette , ha p a r a z i t o l ó g i a i t é m á n dolgozhatott . H a f i gye l embe v e s s z ü k igen s o k o l d a l ú t e v é k e n y s é g é t , a k k o r c s o d á l h a t j u k i g a z á n , hogy e t é r e n m i l y r e n d k í v ü l i t e l j e s í t m é n y r e volt k é p e s . A z á l t a l a m i s m e r t t u d o m á n y o s é r t e ­k e z é s e i , í r á s a i k ö z ü l t ö b b mint 60 m u n k a p a r a z i t o l ó g i a i t é m a k ö r t ö l e l f e l . E g y - e g y do lgoza­t á b a n s o k s z o r több p a r a z i t á v a l i s foglalkozott .

R Á T Z p r o f e s s z o r e l s ő p a r a z i t o l ó g i a i t á r g y ú m u n k á j a 1890-ben j e l e n t m e g , az e l s ő h a z a i , h a ­vonta m e g j e l e n ő á l l a t o r v o s i s z a k f o l y ó i r a t b a n , a V e t e r i n a r i u s b a n , "A P e n t a s t o m u m dent i cu - l a t u m v á n d o r l á s á r ó l " c í m e n . A k é r d é s r é s z l e t e s i r o d a l m i i s m e r t e t é s e u t á n egy k e c s k é b e n é s z l e l t e se te t í r l e , a m i k o r i s az á l l a t m á j á b a n é s t ü d e j é b e n t a l á l t a m e g a m a h a s z n á l a t o s n e v é n , a L i n g u a t u l a r h i n a r i a l á r v á i t .

R Á T Z I s t v á n e g é s z p a r a z i t o l ó g i a i m u n k á s s á g á n a k t e l j e s r é s z l e t e s s é g g e l t ö i t é n ő i s m e r t e t é ­s é r e e he lyen n i n c s e n m ó d , de s z a b a d l egyen r á m u t a t n o m , hogy az e l s ő m u n k á j á n a k m e g j e ­l e n é s é t ő l a h a l á l á i g e l t e l t 27 t e v é k e n y k u t a t ó i é l e t é v e a lat t , r e n d s z e r t a n i s z e m p o n t b ó l i s n é z ­v e , a p a r a z i t á k n a k igen s z é l e s k ö r é t v i z s g á l t a .

A v é g l é n y e k k ö z ü l r é s z l e t e s e n foglalkozott a s a r c o s p o r i d i u m o k k a l , f e l m é r t e a z i z m o k b a n é l ő s k ö d ő v é g l é n y e k h a z á n k b a n e l ő f o r d u l ó fa ja i t , é s S a r c o c y s t i s H o r v á t h i n é v e n t y ú k b a n egy új fajt í r t l e . R é s z l e t e s e n foglalkozott a s a r c o s p o r i d i u m - t ö m l ő k f inomabb m o r f o l ó g i a i s z e r k e ­z e t é v e l i s . E l s ő k é n t í r j a l e h a z á n k b a n , 1910-ben, a ga lambok t r i c h o m o n a d o s i s á t a k ó r b o n c ­tani t a n s z é k p a d l á s á n l é v ő g a l a m b h á z b a n elhul lott k é t f i a t a l ga lambban . A z ő n e v é h e z f ű z ő d i k a juhok p i r o p l a s m o s i s á n a k e l s ő h a z a i m e g á l l a p í t á s a , a m e l y e t 1912-ben k ö z ö l . M u n k á j a j e l e n t m e g a ha lakban e l ő f o r d u l ó m y x o s p o r i d i u m o k k a l k a p c s o l a t b a n i s .

A m é t e l y e k (vagy s z i v ó f é r g e k ) a kedve l t k u t a t á s i t e r ü l e t e vo l t . E l s ő s o r b a n a h ú s e v ő k b e n é s a m a d a r a k b a n e l ő f o r d u l ó m é t e l y e k k e l foglalkozott . O p i s t o r c h i s E n t z i n é v e n ú j k é n t ad l e í r á s t egy m a c s k a e p e e r e i b e n t a l á l t m é t e l y r ő l . A kutya v é k o n y b e l é b e n E c h i m o s t o m u m p e r f o l i a t u m n é v e n (a m a i n e v é n E c h i n o c h a s m u s p e r f o l i a t u s ) í r le 1908-ban egy új faj t . M a d a r a k e p e e r é ­ben P e g o s o m u m n é v e n k é t új m é t e l y t i s m e r t e t , a P e g o s o m u m s a g i n a t u m - o t é s a P e g o s o m u m s p i n i f e r u m - o t . F o g l a l k o z o t t a m é t e l y e k okozta h a l b e t e g s é g e k k e l i s .

A g a l a n d f é r g e k k ö z ü l i s , 1900-ban, a h ú s e v ő k b e n e l ő f o r d u l ó k é t új faj l e í r á s a f ű z ő d i k a n e v é ­h e z . A m a c s k á b ó l s z á r m a z ó t , G R L E Y L á s z l ó m a g y a r p a r a z i t o l ó g u s e m l é k é n e k s z á n v a , D i p y - l i d i u m Ö r l e y i - n e k n e v e z t e e l ( m a n a p s á g az Ö r l e y i n é v b e n az " ö " - t oe -nek í r j á k ) . A k u t y á b a n megf igye l t é s l e í r t g a l a n d f é r g e t , a r o s t e l l u m o n t a l á l h a t ó hat s o r horog a l a p j á n , D i p y l i d i u m s e x c o r o n a t u m - n a k nevez te e l . R é s z l e t e s m o r f o l ó g i a i l e í r á s á t a d j a az a k k o r i n e v é n a T a e n i a l i n e a t a (most : M e s o c e s t o i d e s l inea tus ) s z a p o r í t ó s z e r v e i n e k , a m e l y n e k a l a p j á n ő i s j a v a s o l j a e f é r g e t k ü l ö n genusba s o r o l n i .

A B Í R Ó L a j o s á l t a l Ú j - G u i n e á b a n g y ű j t ö t t é s é d e s v í z i h a l a k b ó l s z á r m a z ó anyagban h á r o m g a ­l a n d f é r g e t í r l e ú j k é n t Ichthyotaen ia ( m a : P r o t e o c e p h a l u s ) B i r ó i , I chthyotaenia s a c c i f e r a é s T a e n i a m y c h o c e p h a l a n é v e n .

L e í r j a k u t y á b a n a D i b o t h r i o c e p h a l u s l a t u s ( m a : D i p h y l l o b o t h r i u m l a t u m ) h a z a i e l ő f o r d u l á s á t .

A f o n á l f é r g e k okozta h e l m i n t h o s i s o k t e r é n v é g z e t t m u n k á j a s z á m o s r e n d b e , c s a l á d b a é s n e m ­z e t s é g b e t a r t o z ó é l ő s k ö d ő k r e t e r j e d k i . M á r 1893-ban fog la lkoz ik a k u t y á k a n c y l o s t o m a t o s i -s á v a l (akkori n e v é n d o c h m i a s i s á v a l ) , é s e l s ő k é n t h í v j a fel a f igye lmet h a z á n k b a n e f é r e g f a j ­nak k u t y á k b a n v a l ó e l ő f o r d u l á s á r a . K é s ő b b , 1897-ben , v i z s g á l a t a i a l a p j á n i g a z o l j a , hogy a

k ő s z é n b á n y á k b a n d o l g o z ó e m b e r e k a n c y l o s t o m a t o s i s á n a k a t e r j e s z t é s é b e n n i n c s s z e r e p e a b á n y a l o v a k n a k , m e r t az A n c y l o s t o m u m duodenale , i l l e t v e annak p e t é i vagy á l c á i az a n c y l o -s t o m a t o s i s b a n betegnek v é l t l o v a k b a n n e m t a l á l h a t ó k m e g . A z annak gondoltak n e m voltak m á s o k , m i n t S t r o n g y l u s - p e t é k . F o g l a l k o z o t t a s e r t é s e k g y o m o r f é r g e s s é g é b e n r é s z t v e v ő fa­jok (a S i m o n d s i a p a r a d o x a , a S p i r o p t e r a i l l . m a A s c a r o p s s t r o n g y l i n a é s a G n a s t h o s t o m a h i s - pidum ) e l ő f o r d u l á s á v a l ( u t ó b b i t e l s ő k é n t é s z l e l t e a m a g y a r f a u n á b a n ) é s azok e l t e r j e d t s é g é ­r ő l i s k ö z ö l adatokat . Do lgozata j e l e n t meg a juhok p r o t o s t r o n g y l i d o s i s á r a ( t ü d ő f é r g e s s é g é -r e ) , a kutya é s a l ó f i l a r i i d o s i s á r a , a s z a r v a s m a r h a o e s o p h a g o s t o m o s i s á r a , a k u t y á k diocto-p h y m a t o s i s á r a v o n a t k o z ó a n i s . A k a c s á k m i r i g y e s g y o m o r - f é r g e s s é g é v e l f o g l a l k o z v a e l s ő k é n t í r t a le a m a g y a r f a u n á b a n a H y s t r i c h i s t r i c o l o r e l ő f o r d u l á s á t . S z é p i r o d a l m i ö s s z e f o g l a l á s t k ö z ö l t a t r i c h i n á k (ma t r i c h i n e l l á k ) v á n d o r l á s á r ó l , v a l a m i n t a k é t a l a k ű f o n á l f é r g e k r ő l .

A z í z e l t l á b ú a k r a v o n a t k o z ó a n a v a r g a l é g y ( a k k o r i n e v é n a m a r h a b ö g ö l y , H y p o d e r m a bov i s ) e l l e n i v é d e k e z é s s e l foglalkozott .

A L i n g u a t u l a r h i n a r i a k u t y á b a n v a l ó e l ő f o r d u l á s á r a v o n a t k o z ó a n i s f e l m é r é s t v é g z e t t , é s a z o ­kat az é v e n k é n t i s t a t i s z t i k a i adatok s z e r i n t a k u t y á k 2, 19 -5 , 35 % - á b a n t a l á l t a m e g a z o r r ­ü r e g b e n . A l i n g u a t u l á k k a l f e r t ő z é s i k í s é r l e t e k e t folytatott é s v i z s g á l t a azok f e j l ő d é s é t .

R e n d s z e r t a n i l e i r ó m u n k á i h o z t a r t o z n a k a B a l a t o n b a n é l ő ha lak p a r a z i t á s f e r t ő z ö t t s é g é r e vo­n a t k o z ó v i z s g á l a t a i . A 14 v i z s g á l t ha l fa jban 1 7 - f é l e , 11 n e m h e z t a r t o z ó f é r g e t t a l á l t . E g y f é r ­get (mai i s m e r e t e i n k s z e r i n t t é v e s e n ) m i n t ujat í r t le H e t e r a k i s b r e v i c a u d a n é v e n .

R Á T Z p r o f e s s z o r m u n k á s s á g a nem m e r ü l t k i a p a r a z i t á k m o r f o l ó g i a i l e í r á s á b a n , h a n e m á t ­f o g ó a n i s foglalkozott az é l ő s k ö d é s f o g a l m á v a l , f e l t é t e l e i v e l , az é l ő s k ö d ő k á l t a l á n o s b i o l ó g i á ­j á v a l , f e j l ő d é s é v e l é s a p a r a z i t ó z i s o k p a t o l ó g i a i j e l e n t ő s é g é v e l .

A p a r a z i t o l ó g i a t e r ü l e t é n k ö z r e m ű k ö d ö t t ö s s z e f o g l a l ó z o o l ó g i a i m u n k á k k i a d á s á b a n i s . í g y B R E H M a z á l l a t o k v i l á g á r ó l s z ó l ó k ö n y v é n e k 1907. é v i m a g y a r k i a d á s á b a n az a l s ó r e n d ű " g e ­r i n c t e l e n á l l a t o k c í m ű r é s z s z e r z ő j e , v a l a m i n t a M a g y a r B i r o d a l o m Á l l a t v i l á g a c í m ű , 1913-ban m e g j e l e n t r e n d s z e r t a n i k ö n y v b e n a C l a s s i s T r e m a t o d a et C e s t o d a , a N e m a t h e l m i n t h e s , C l a s s i s N e m a t o d e s et A c a n t h o c e p h a l a r é s z ö s s z e á l l í t ó j a vo l t .

R Á T Z p r o f e s s z o r p a r a z i t o l ó g i a i t á r g y ú m u n k á i n a k e r e d m é n y é t i gyekeze t t m i n d i g idegen n y e l ­ven i s k ö z k i n c c s é tenni . Legfontosabb m u n k á i f ő k é n t v e z e t ő n é m e t , t o v á b b á f r a n c i a f o l y ó i r a ­tokban j e l e n t e k m e g . M u n k á i t a s z a b a t o s f o g a l m a z á s , a gondos s z e r k e s z t é s é s az igen a l a p o s m o r f o l ó g i a i l e í r á s j e l l e m e z t e .

C s a k t ö r e d é k e s e n mutathat tam be R Á T Z p r o f e s s z o r p a r a z i t o l ó g i a i m u n k á s s á g á t , de ú g y gon­dolom, az i s m e r t e t e t t e k i s é r z é k e l h e t ő v é t e t t é k , hogy m i l y s z é l e s k ö r ű é s e r e d m é n y e k b e n gazdag t e v é k e n y s é g e t fejtett ki a p a r a z i t o l ó g i a t e r ü l e t é n . É r t h e t ő v é v á l i k a z i s , hogy a z ő s z e l l e m i k i s u g á r z á s a adta m e g az a lapokat ahhoz , hogy k ö v e t ő i a m a g y a r á l l a t o r v o s i p a r a z i ­t o l ó g i a t e r é n , e l s ő s o r b a n K O T L Á N S á n d o r p r o f e s s z o r v e z e t é s é v e l , e t u d o m á n y á g a t h a z á n k ­ban o ly m a g a s s z í n v o n a l r a e m e l h e t t é k .

R Á T Z I s t v á n p r o f e s s z o r a m a g á v a l s z e m b e n e g y r e nagyobb k ö v e t e l m é n y e k e t á l l í t ó m e g f e s z í ­tett m u n k a s z é p e r e d m é n y e i n e k s a j n o s nem s o k á i g ö r ü l h e t e t t . A m a g á r a v á l l a l t t ú l t e r h e l ő m u n k a fokozatosan f e l ő r ö l t e a s z e r v e z e t é t , é s a z é r e l m e s z e s e d é s j e l e i e g y r e s ú l y o s a b b a n mutatkoztak n á l a . K ö t e l e s s é g t u d á s a azonban nem engedte h o s s z a b b ide ig p ihenni , é s m é g a h a l á l a e l ő t t i napon i s megtarto t ta r e n d e s e l ő a d á s á t . N e m s o k k a l u t o l s ó egye temi e l ő a d á s a u t á n , 1917. f e b r u á r 2 7 - é n , d é l b e n h i r t e l e n r o s s z u l lett , é s m á s n a p r e g g e l c s e n d e s e n elhunyt d r , R Á T Z I s t v á n a k a d é m i k u s , a z á l l a t o r v o s i k ó r b o n c t a n k i v á l ó t a n á r a , a m a g y a r á l l a t o r v o s i p a r a z i t o l ó g i a m e g a l a p í t ó j a . E v v e l f ia ta lon , 57 é v e s k o r b a n l e z á r u l t egy nagyon gazdag é l e t ­p á l y a , a m e l y a m o s t é l ő k n e k , s z e l l e m i h a g y a t é k a f o l y t a t ó i n a k i s ö r ö k e m l é k e t hagyott. S z ü ­l e t é s é n e k 125. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l t i s z t e l e t t e l é s kegye l e t t e l e m l é k e z ü n k R Á T Z I s t v á n p r o f e s s z o r r a , a k i n e k a n e v é t a m a g y a r á l l a t o r v o s t u d o m á n y é r t , ezen b e l ü l i s k i e m e l t e n a p a ­r a z i t o l ó g i a t u d o m á n y á g f e j l e s z t é s é é r t v é g z e t t m u n k á s s á g a n e m c s a k s z ű k e b b h a z á j á b a n tette i s m e r t t é , h a n e m a k i h a z á j a h a t á r a i n t ú l i s nagy m e g b e c s ü l é s t s z e r z e t t a m a g y a r t u d o m á n y ­nak .

D R . R Á T Z I S T V Á N E G Y E T E M I T A N Á R S Z A K I R O D A L M I M U N K Á I

a) K ö n y v e k , k ö n y v j e l l e g ű k i a d v á n y o k

1. A b a r o m f i a k f e r t ő z ő b e t e g s é g é r ő l . - B u d a p e s t , 1894.

2. A z é l ő s d i e k m i n t á l l a t b e t e g s é g e k o k o z ó i . - P á t r i a I r o d a l m i V á l l a l a t R . T . k ö n y v n y o m d á ­j a , B u d a p e s t , 1895.

3. A s e r t é s v é s z . - B u d a p e s t , 1896.

4. A ha lakban é l ő s k ö d ő f é r g e k . (A B a l a t o n t u d o m á n y o s t a n u l m á n y o z á s á n a k e r e d m é n y e c í m ű m ű I I . k ö t e t é n e k 1. r é s z é b ő l , V I I I . s z a k a s z . ) - H o r n y á n s z k y V i k t o r k ö n y v n y o m d á j a , B u ­dapest , 1897.

5. F ö l d m ű v e l é s i m i n i s z t e r h e z b e t e r j e s z t e t t j e l e n t é s e o r o s z o r s z á g i t a n u l m á n y ú t j á r ó l . - B u ­

dapest , 1898.

6. A z ö r ö k l é s é s k ó r t a n i j e l e n t ő s é g e . - B u d a p e s t , 1902.

7. J e l e n t é s a V I I I . N e m z e t k ö z i Á l l a t o r v o s i K o n g r e s s z u s r ó l . B u d a p e s t , 1905. - S z e r k e s z t e t ­

te: D r . R Á T Z I s t v á n f ő t i t k á r . 3. k ö t e t . - B u d a p e s t , 1906.

8. A l s ó r e n d ű g e r i n c t e l e n á l l a t o k . B r e h m s T i e r l e b e n m a g y a r k i a d á s á b a n . - Budapes t , 1907.

9. Une l a r v e P l é r o c e r c o i d e du p o r c . I . e r . C o n g r e s I n t e r n a t i o n a l de P a t h . C o m p . - P a r i s , 1912.

10. P l a t h e l m i n t h e s . C l a s s i s T r e m a t o d a et C e s t o d a . N e m a t h e l m i n t h e s . C l a s s i s N e m a t o d e s et A c a n t h o c e p h a l a . - M a g y a r B i r o d a l o m Á l l a t v i l á g a . 1913.

11. U j B o t h r i o c e p h a l u s l á r v a s e r t é s b ő l . - A m a g y a r o r v o s o k é s t e r m é s z e t v i z s g á l ó k 36. v á n ­d o r g y ű l é s é n e k m u n k á l a t a i , 1913.

b) S z a k c i k k e k é s i s m e r e t t e r j e s z t ő í r á s o k

1. G é g e - é s o r r t ü k r é s z e t i k í s é r l e t e k a b é c s i c s . k . á l l a t o r v o s i t a n i n t é z e t b e n . - V e t e r i n a r i u s , _12_i 5 5 - 5 7 . 1889.

2. U j a b b o r r - é s g é g e t ü k r é s z e t i k i s é r l e t e k a b é c s i c s . k . katonai á l l a t o r v o s i t a n i n t é z e t b e n . -

V e t e r i n a r i u s , 12: 2 2 5 - 2 2 8 . 1889.

3. A n y á l k á s t e j r ő l . - V e t e r i n a r i u s , 12: 397-400 . 1889.

4. U e b e r die s c h l e i m i g e M i l c h . - A r c h . w i s s . p r a k t . T h i e r h e i l k . , 16; 100. 1890.

5. U j adatok a z i m m u n i t á s r ó l . - V e t e r i n a r i u s , 1_3: 5 9 - 6 7 . 1890.

6. A P e n t a s t o m u m dent icu latum v á n d o r l á s á r ó l . - V e t e r i n a r i u s , _13: 2 6 9 - 2 7 7 . 1890.

7. A p r ó k ö z l e m é n y e k a k ó r b o n c t a n k ö r é b ő l . I . É l ő s d i e k j u h t ü d ő b e n . - V e t e r i n a r i u s , 13; 393-395. 1890.

8. A s z á r n y a s o k k o l e r á j a ( b a r o m f i v é s z ) . N é p s z e r ű i s m e r t e t é s . - K ö n y v . Budapes t , 1. k i ­a d á s : 1891, 2 . k i a d á s : 1891.

9. K a z u i s z t i k u s k ö z l e m é n y e k a k ó r b o n c t a n k ö r é b ő l (a t o v á b b i a k b a n : K K ) . I I . F e l t ű n ő nagy­s á g ú h ó l y a g k ő l ó b ó l . - V e t e r i n a r i u s , 14: 6 0 0 - 6 0 5 . 1891.

10. V o n d e r akt i ven Wanderung der P e n t a s t o m u m d e n t i c u l a t u m . - C b l . f. B a k t . u . P a r a s i t e n ­kunde, 12; 3 2 9 - 3 4 3 . 1892.

11. K K . I I I . Á l t a l á n o s v í z k ó r a z a r c z c s o n t o k h i á n y o s f e j l ő d é s é v e l m a g z a t b a n . - V e t e r i n a r i u s , 15: 113-120 . 1892.

12. K K . I V . O l e a n d e r m é r g e z é s esete l i b á n á l . V . K é k s a v m é r g e z é s e se te p a p a g á j n á l . - V e t e ­r i n a r i u s , 15j 2 2 5 - 2 3 0 . 1892.

13. K K . V I . A P e n t a s o m u m dent icu la tum a k t í v v á n d o r l á s á r ó l . V I I . M é t e l y p e t é k a l ó m á j e l ­m e s z e s e d e t t g ó c a i b a n . - V e t e r i n a r i u s , 15: 3 0 5 - 3 1 5 . 1892.

14. D i s t o m e n e i e r in v e r k a l k t e n K n ö t c h e n der P f e r d e l e b e r . - C b l . f. B a k t . u . P a r a s i t . , 13: 249-

252 . 1893.

15. A k u t y á b a n é l ő d o c h m u s o k r ó l é s a d o c h m i a s i s r ó l . - V e t e r i n a r i u s , _16: 1-23. 1893.

16. U e b e r die D o c h m i e n k r a n k h e i t d e r Hunde. - A r c h . w i s s . p r a k t . T h i e r h e i l k . , 19: 4 3 4 - 4 5 8 . 1893.

17. K K . V I I I . A s z á r n y a s o k k o l e r á j á n a k k é t r i t k á b b e s e t é r ő l . - V e t e r i n a r i u s , _16: 97-100. 1893.

18. K K . I X . H a l m é r g e z é s k a n a l a s g é m n é l . - X . O r s ó f é r g e k á l t a l okozott v a k b é l g y u l l a d á s pu ly ­k á k b a n . - X I . A h a s n y á l m i r i g y v e z e t é k é n e k t á g u l a t a . - X I I . R a c h i t i s esete s z á r n y a s o k ­b a n . - V e t e r i n a r i u s , 1 6 : 3 6 5 - 3 7 5 . 1893.

19. A g u t á i v é d ő o l t á s o k l é p f e n e e l l e n . - V e t e r i n a r i u s , 16: 466-470 . 1893.

20. É s z r e v é t e l e k O h e g y i J . ú r n a k a g u t á i v é d ő o l t á s o k r ó l s z ó l ó c i k k é r e . - V e t e r i n a r i u s , 16:

5 2 2 - 5 2 7 . 1893.

21 . É l ő s d i e k mint á l l a t i b e t e g s é g e k o k o z ó i . - V e t e r i n a r i u s , 18: 9 7 - 1 1 5 . 1895.

22. S e r t é s e k l é p f e n é j é r ő l . - V e t e r i n a r i u s , 18: 4 0 1 - 4 0 8 . 1895.

23. A z á l l a t i é l ő s d i e k r ő l ( r e f e r á l ó k ö z l e m é n y ) . - V e t e r i n a r i u s , 18: 501-516 , 1895.

24. A t r i c h i n á k v á n d o r l á s á r ó l . - T e r m é s z e t t u d . K ö z i . , 32. ( p ó t f ü z e t ) , 1895.

25 . A s e r t é s v é s z r ő l k ó r b o n c t a n i s z e m p o n t b ó l . - V e t e r i n a r i u s , 19_: 1-14 . 1896,

26. A T a e n i a l i n e a t a s z a p o r í t ó s z e r v e i r ő l . - K ö z i . ö s s z e h a s . é l e t - é s k ó r t . k ö r é b ő l , 2: 38-47. 1896.

27. I n f e k t i o n s v e r s u c h e m i t M i l z b r a n d be im S c h w e i n e . - C b l . f. B a k t . P a r a s i t . u . In f . , 19: 30 5-

307. 1896.

28. K é t h ó l y a g f é r e g . - V e t e r i n a r i u s , 20: 593-595 . 1897.

29. M á j m é t e l y a j u h l é p é b e n . - V e t e r i n a r i u s , _20j 625-628 . 1897.

30. Ú j g a l a n d f é r e g m a c s k á b ó l . - K ö z i . ö s s z e h a s . é l e t - é s k ó r t . k ö r é b ő l , 2 : 2 8 - 3 7 . 1897.

31. E i n n e u e r B a n d w u r m der K a t z e . - C b l . f. B a k t . , P a r a s i t , u . Inf. , 21: 465 -473 . 189 7.

32. F e i t r ä g e z u r P a r a s i t e n f a u n a d e r B a l a t o n f i s c h e . - C b l . f. B a k t . , P a r a s i t , u . Inf. , 22: 443-453 . 1897.

33. U e b e r die B a r b o n e n k r a n k h e i t ( B ü f f e l s e u c h e ) . - Z e i t s c h r . f. T h i e r m e d . u . v e r g l . P a t h . , 22: 329. 1897.

34. A k ő s z é n b á n y á k l o v a i n a k a n c h y l o s t o m i a s i s á r ó l . - K ö z i . ö s s z e h a s , é l e t - é s k ó r t . k ö r é b ő l , 2^ 256 -266 . 1897.

35. u j o l t ó - a n y a g o k . I . O l t ó a n y a g a s e r t é s v é s z e l l e n . I I . A P r o c o s a n r ó l . - Á l l a t e g é s z s é g , _1: 8 9 - 9 2 . 1897.

36. A b a r o m f i k o l e r a f e l i s m e r é s e . - Á l l a t e g é s z s é g , 1: 253 -255 . 1897.

37. P a r a z i t o l ó g i a i j e g y z e t e k , I . O e s o p h a g o s t o m u m v e s i c u l o s u n r n . sp . s z a r v a s m a r h a v é k o n y ­b e l e i b ő l . I I . D i s t o m u m fe l inum m a c s k a m á j á b ó l . I I I . D a v a i n e a te tragona t y ú k v é k o n y b e ­l e i b ő l . I V . D i s t o m u m sag inatum n. sp. - V e t e r i n a r i u s , 21: 6 5 - 7 5 . 1898.

38. P a r a z i t o l ó g i a i j e g y z e t e k . V. S p i r o p t e r a r e t i c u l a t a l ó s a v ó s h á r t y á j á r ó l . - V e t e r i n a r i u s , 21: 103-106 . 1898.

39. P a r a z i t o l ó g i a i j e g y z e t e k . V I . S i m o n d s i a p a r a d o x a . V I I . S p i r o p t e r a s t r o n g y l i n a . V I I I . G n a -thos toma h i s p i d u m . I X . F i l a r i a h a e m o r r h a g i c a . X . F i l a r i a i m m i t i s h á r o m e s e t e . - V e ­t e r i n a r i u s , 2 1 : 385 -399 . 1898.

40. A k u t y á k g ü m ő k ó r j a . - V e t e r i n a r i u s , 21: 4 9 7 - 5 0 4 . , 528-535 . , 556 -562 . é s 6 1 7 - 6 2 7 . 1898.

41. U t i e m l é k e k O r o s z o r s z á g b ó l . - V e t e r i n a r i u s , 2 1 : 116-120., 140 -144 . , 174-181. , 211-221 . , 2 4 9 - 2 5 2 . é s 2 7 8 - 2 8 1 . 1898.

42. Z u r F r a g e d e r A n k y l o s t o m i a s i s des P f e r d e s , - C b l , f. Bakt , , P a r a z i t , u . Infektion s k r ankh. , 24: 2 9 8 - 3 1 5 , 1898.

43. A m é t e l y k ó r . - Á l l a t e g é s z s é g , 2: 2 6 - 3 5 . 1898. —

44 . A b é c s i j u b i l e u m i k i á l l í t á s . - Á U a t e g é s z s é g , 2: 179-182 . 1898.

45 . G y á s z a m a j o r b a n . - Á l l a t e g é s z s é g , 2: 2 0 0 - 2 0 3 . 1898.

46. L e b e r e g e l i n der M i l z des S c h a f e s . - C b l . f. B a k t . , P a r a s i t , u . I n f e k t i o n s k r a n k h . , _2_6: 616-

618. 1899.

47. A r o s s z i n d u l a t ú v i z e n y ő k é t e se te lovon. - V e t e r i n a r i u s , 22: 5 3 3 - 5 3 7 . 1899.

48. A v e s z e t t s é g v í r u s á n a k á t ö r ö k l ő d é s é r ő l . - V e t e r i n a r i u s , 22: 565 -568 . 1899.

49. P a r a s i t e n i m M a g e n des S c h w e i n e s . I . S i m o n d s i a p a r a d o x a . I I . S p i r o p t e r a s t r o n g y l i n a . I I I . G n a t h o s t o m a h i s p i d u m . - Z e i t s c h r . f. T h i e r m e d . , 3 : 3 2 2 - 3 3 1 . 1899.

50. U e b e r die angeb l i che A n k y l o s t o m i a s e des P f e r d e s . - M h . p r a k t . T h i e r h e i l k . , H): 4 9 - 61.

1899.

51. V é d ő o l t á s s z á j - é s k ö r ö m f á j á s e l l e n . - Á l l a t e g é s z s é g , _3: 7- 12. 1899.

52. A t a k o n y k ó r i r t á s a . - Á l l a t e g é s z s é g , 3: 2 5 - 2 7 . 1899.

53. V é d ő o l t á s o k a s e r t é s e k b e t e g s é g e i e l l e n , - Á l l a t e g é s z s é g , 3: 138- 140. 1899.

54. A V I I . á l l a t o r v o s i k o n g r e s s z u s . - Á l l a t e g é s z s é g . 3: 163-165 . 1899,

55. A b a r o m f i d i f t e r i t i s z . - Á l l a t e g é s z s é g , 3: 188-191 . 1899.

56. B a k t é r i u m o k k i v á l a s z t á s a a tej ú t j á n . - Á l l a t e g é s z s é g , _3: 214 -216 . 1899.

57. A v e s z e t t s é g v í r u s á n a k e l l e n á l l á s a r o t h a d á s k o r . - V e t e r i n a r i u s , 23: 2 8 9 - 2 9 2 . 1900.

58. D i e W i d e r s t a n d s f ä h i g k e i t des V i r u s d e r T o l l w u t gegen F ä u l n i s . - C b l . f. B a k t . , P a r a s i t . u . I n f e k t i o n s k r a n k h . , 27: 8 2 5 - 8 2 7 . 1900.

59. P a r a z i t o l ó g i a i j e g y z e t e k . X I . K é t ú j g a l a n d f é r e g . X I I . U j D i s t o m u m fa j . - V e t e r i n a r i u s ,

23: 525 -534 . 1900.

60. B e i t r ä g e z u r Aet io log ie d e r T o l l w u t h . - M h . p r a k t . T h i e r h e i l k . , 11_: 4 0 2 - 4 1 0 . 1900.

61 . Z w e i F ä l l e von m a l i g n e n O e d e m be i P f e r d e n . - M h . p r a k t . T h i e r h e i l k . , L I : 411 -416 .1900 .

62. T r o i s nouveaux C e s t o d e s de R e p t i l e s . ( S é a n c e du 17. n o v e m b r e 1900) - E x t r a i t d e s C o m p t . r e n d . d e s s é a n c e s de l a Soc . B i o l . , 1900,

63 . P a r a s i t o l o g i s c h e N o t i z e n . I . D i s t o m u m fe l ineum a u s d e r L e b e r d e r K a t z e . ,11. F i l a r i a h a e m o r r h a g i c a i m subcutanen B indegewebe des P f e r d e s , I I I . S p i r o p t e r a r e t i c u l a t a i n d e r S e r o s a des P f e r d e s . - Z s c h r . f. F l e i s c h - u . M i l c h h y g . , 10: 141 -144 . 1900.

64. W u r m k n ö t c h e n a m D ü n n d a r m e . I . O e s o p h a g o s t o m u m - L a r v e n in den D ü n n d a r m e des R i n ­d e s . I I . D a v a i n e a te tragona in dem D ü n n d a r m e des H u h n e s . - Z s c h r . f . F l e i s c h - u . M i l c h ­hyg . , 10: 2 3 0 - 2 3 3 . 1900.

65. U j f o n a l f é r g e k a m a g y a r f a u n á b a n . - Neue Nematoden in der u n g a r i s c h e n F a u n a . - T e r ­

m é s z e t r a j z i f ü z e t e k , 23: 178 -186 . 1900.

66. Ú j m ó d s z e r h e l y i s é g e k f e r t ő t l e n í t é s é r e . - Á l l a t e g é s z s é g , 4: 3 2 - 3 6 . 1900.

67. E m b e r i b e t e g s é g e k e t t e r j e s z t ő á l l a t o k . - U r a n i a , 1: 10 -11 . 1900.

68. E m b e r i b e t e g s é g e k e t t e r j e s z t ő á l l a t o k . - Á l l a t e g é s z s é g , 4: 110-113 . 1900.

69. Ő z e k f é r g e s t ü d ő g y u l l a d á s a . - T e r m é s z e t , 3 / 2 2 : 4 - 5 . 1900.

70. A g ü m ő k ó r e l t e r j e d é s e . - Á l l a t e g é s z s é g , 4: 187 -189 . 1900.

71 . Á l l a t e g é s z s é g ü g y ü n k az 1899. é v b e n . - Á l l a t e g é s z s é g , 4: 206 -210 . 1900.

72 . D A R Á N Y I I g n á c z . - Á l l a t e g é s z s é g , 5: 1-3. 1901.

73. A b á b o l n a i m é n e s . - Á l l a t e g é s z s é g , 5: 14- 1901.

74. Á l l a m i á l l a t o r v o s i k ö z s z o l g á l a t . - Á l l a t e g é s z s é g , 5: 2 7 - 3 1 . 1901.

75. A londoni g ü m ő k ó r k o n g r e s s z u s . - Á l l a t e g é s z s é g , 5: 147- 1 4 9 . 1 9 0 1 .

76. Á l l a t t e n y é s z t é s i i s m e r e t e k t e r j e s z t é s e . - Á l l a t e g é s z s é g , 5: 167- 169. 1901.

77. K ö l c s ö n ö s s z ö v e t k e z e t e k az á l l a t v i l á g b a n . - U r a n i a , 2: 67 -70 . 1901.

78. Á l l a t e g é s z s é g ü g y ü n k 1900. é v b e n . - Á l l a t e g é s z s é g , 5: 177 -182 . 1901.

79. M y x o s p o r i d i á k okozta h a l b e t e g s é g . - H a l á s z a t , 4 / 2 0 : 129-131 . 1901.

80. A z ö r ö k l é s é s k ó r t a n i j e l e n t ő s é g e . - V e t e r i n a r i u s , 25: 6 8 8 - 6 9 8 . , 719-726 . é s 7 4 7 - 7 5 3 . 1902.

81 . U j a b b t u d o m á n y o s i n t é z e t e k N é m e t o r s z á g b a n . - V e t e r i n a r i u s , 25: 531-537 . é s 573-578 . 1902.

82 . C s i k ó f e r t ő z é s e t a k o n y k ó r b a c i l l u s á n a k e t e t é s é v e l ( S z a k ü l é s i e l ő a d á s ) - V e t e r i n a r i u s , 25:

3 3 4 - 3 3 6 . 1902.

83 . V é d ő o l t á s o k a s e r t é s v é s z e l l e n . - Á l l a t e g é s z s é g , 6: 3 - 6 . 1902.

84. A p i s z t r á n g p o r o n t y o k v í z k ó r j a . - H a l á s z a t , 3: 149- 150. 1902.

85 . E g y s z e r ű m ó d s z e r a v í z o x i g é n t a r t a l m á n a k m e g h a t á r o z á s á r a . - H a l á s z a t , 4: 87 . 1903.

86 . A m é t e l y f é l e f é r g e k egy új n e m e . (Un g e n r e nouveau de f a s c i o l i d e s ) - A n n l s h i s t . - n a t .

M u s . na tn . Hung. 1: 4 1 3 - 4 3 2 . 1903.

87 . U j é s k e v é s s é i s m e r t h a z a i m é t e l y e k . - Á l l a t t a n i K ö z l e m é n y e k , 2: 83 -88 . 1903.

88. Ú j - g u i n e a i C e s t o d á k . - Á l l a t t a n i K ö z l e m é n y e k , ( L V I I . ) p ó t f ü z e t e k . 1903.

89. A pontyok v ö r ö s k ó r s á g a . - H a l á s z a t , 5: 1 -5 . 1903.

90. H a l b i o l ó g i a i i n t é z e t e k N é m e t o r s z á g b a n . - H a l á s z a t , 5: 60-63. , 71-72. é s 79 -81 . 1903.

91 . D i b o t h r i c e p h a l u s la tus k u t y á b ó l . - V e t e r i n a r i u s , 2J: 4 1 - 4 6 . 1904.

92 . A s z a r v a s m a r h á k v é r ö m l é s e s s e p t i c a e m i á j a . - V e t e r i n a r i u s , 27: 2 2 5 - 2 3 7 . 1904.

93 . A g ü m ő k ó r o s f e r t ő z é s e r e d e t é r ő l . - U r a n i a , 5: 165-168 . 1904.

94. A s z a r v a s m a r h a - g ü m ő k ó r á t o l t h a t ó s á g a e m b e r r e . - U r a n i a , _5: 141-142 . 1904.

95. A s z é l e s g a l a n d f é r e g e l ő f o r d u l á s a h a z á n k b a n . - T e r m é s z e t t u d . K ö z l ö n y , 36: 2 2 - 2 8 . 1 9 0 4 .

96. D i b o t h r i o c e p h a l u s l a t u s i m Hunde . - C b l . f. B a k t . *, P a r a s i t . u . I n f e k t i o n s k r a n k h . , 316: 384-

387. 1904.

97 . S z a r v a s m a r h a g ü m ő k ó r á L o l t h a t ó s á g a e m b e r r e . - Á l l a t e g é s z s é g , 8: 39-40 . 1904.

98. A l é p f e n é s á l l a t o k b ő r é n e k f e r t ő t l e n í t é s e . - Á l l a t e g é s z s é g , 9: 4 1 - 4 4 . 1905.

99. A l a z a c z f é l é k k e r g e k ó r s á g a . - H a l á s z a t , 6 / 1 1 : 8 4 - 8 5 . 1905.

100. I m m ú n i s á l l a t o k t e n y é s z t é s e . - Á l l a t e g é s z s é g , 9: 2 5 9 - 2 6 2 . 1905.

101. K U R T Z F e r e n c z . - Á l l a t e g é s z s é g , 9 : 2 9 8 - 3 0 1 . 1905.

102. S z í v ó f é r g e k okozta b e t e g s é g é s g y ó g y í t á s a . - H a l á s z a t , 7 / 7 : 54. 190 5.

103. A h a l a k b e t e g s é g e i n e k a v i z s g á l a t á r ó l . - H a l á s z a t , 7 / 1 1 : 8 4 - 8 5 . 1906.

104. A h ú r f é r e g . - H a l á s z a t , 7 / 1 2 : 125-126 . 1906.

105. T O R M A Y B é l a . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 2 9 / 1 : 1-2 . 1907.

106. Daganatok h a l a k b a n . - H a l á s z a t , 8 / 1 1 : 8 5 . 1907.

107. A h a l h ú s b a n l é v ő b a k t é r i u m o k . - H a l á s z a t , 8 / 1 2 : 94. 1907.

108. A h a l a k é l e t k o r á n a k f e l i s m e r é s é r ő l . - H a l á s z a t , 9: 2 8 - 2 9 . 1907.

109. A h a l a k ú s z ó h ó l y a g j á n a k f i z i o l ó g i á j á r ó l . - H a l á s z a t , 9 / 1 3 : 102. 1907.

110. R i t k a f o n a l f é r g e k . I . E u s trongy lu s g i g á s k u t y á b ó l . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 31: 2 73-274. 1908.

111. R i t k a f o n a l f é r g e k . I I . H y s t r i c h i s t r i c o l o r k a c s a m i r i g y e s g y o m r á b a n . - Á l l a t o r v o s i L a ­

pok, 31_: 2 8 5 - 2 8 7 . 1908.

112. K é t a l a k ú f o n a l f é r g e k . - T e r m é s z e t t u d . K ö z l ö n y , 8 9 - 9 0 . p ó t f ü z e t , p. 1-15. 1908.

113. H ú s e v ő k b e n é l ő T r e m a t o d á k . - Á l l a t t a n i K ö z i . , 7: 15 -20 . 1908.

114. A z i z m o k b a n é l ő s k ö d ő S a r c o s p o r i d i u m o k r ó l é s a m a g y a r f a u n á b a n e l ő f o r d u l ó f a j a i k r ó l . -Á l l a t t a n i K ö z l e m é n y e k , 7: 177 -178 . 1908.

115. A z i z m o k b a n é l ő s k ö d ő v é g l é n y e k é s a m a g y a r f a u n á b a n e l ő f o r d u l ó f a j a i k . - Á l l a t t a n i

K ö z i . , 8 / 1 - 2 : 1-37. 1909.

116. A lovak g ü m ő k ó r j á r ó l k é t e s e t t e l k a p c s o l a t o s a n . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 32: 549-554 . 1909.

117. A h a l k ó r t a n i l a b o r a t ó r i u m . - H a l á s z a t , 1 0 / 9 : 6 7 - 7 0 . 1909.

118. A m a d á r d i f t é r i a é s a b a r o m f i h i m l ő . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 33_: 184 -186 . 1910.

119. E t e t é s i k í s é r l e t e k a f e r t ő z ő n y ú l t v e l ő b é n u l á s v i r u s á v a l . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 33: 279-281. 1910.

120. U e b e r die S t r u k t u r d e r S a r k o s p o r i d i e n s c h l a u c h e . - A r c h . f. w i s s . u . p r a k t . T i e r h e i l k . , 36: 573-589 . 1910.

121. P r o t o z o á s e r e d e t t í m á j g y u l l a d á s ga lambokban . - K ö z i . ö s s z e h a s . é l e t - é s k ó r t . k ö r é b ő l ,

8: 284 -290 . 1910.

122. S z í v ó f é r g e k okozta h a l b e t e g s é g e k . - H a l á s z a t , 11_: 156 -158 . 1910.

123. T r i c h o m o n a s g a l a m b m á j á b a n . - Á l l a t t a n i K ö z i . , 9: 192-197 . 1910.

124. A m a d a r a k f e r t ő z ő b e t e g s é g e i r ő l . - T e r m é s z e t t u d . K ö z l ö n y , 42_: 4 0 9 - 4 2 6 . 1910.

125. A L i n g u a t u l a r h i n a r i a e l ő f o r d u l á s a h a z á n k b a n . - Á l l a t t a n i K ö z i . , 9: 137-144 . 1910.

126. A v e s z e t t s é g k ó r b o n c t a n i é s k ó r s z ö v e t t a n i d i a g n ó z i s a . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 33: 4 5 9 - 4 6 L ,

4 7 1 - 4 7 3 . é s 4 8 3 - 4 8 6 . 1910.

127. U j a b b v i z s g á l a t o k a p o n t y h i m l ő r ő l . - H a l á s z a t , 11: 189-190 . 1910.

128. A m a r h a b ö g ö l y e l l e n i v é d e k e z é s r ő l . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 34: 3 7 3 - 3 7 4 . 1911.

129. A m a d á r d i f t é r i a é s a b a r o m f i h i m l ő v i r u s á n a k s z ó r l é t é v e l v é g z e t t k í s é r l e t e k . - Á l l a t o r ­

v o s i L a p o k , J34: 2 9 3 - 2 9 5 . 1911.

130. A f é r e g a t k a e l t e r j e d é s e é s pathogen h a t á s a . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , JÎ4: 485 -488 . 1911.

131. A z é l ő s k ö d ő á l l a t o k l e s z á r m a z á s a . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 34: 5 6 4 - 5 6 6 . , 573-575 . é s 586-588. 1911.

132. H ú s e v ő k b e n é l ő s z í v ó f é r g e k . - K ö z i . ö s s z e h a s . é l e t - é s k ó r t . k ö r é b ő l , 9: 1 1 6 - 1 2 4 . 1 9 1 1 . 133. B e i t r a g e z u r A b s t a m m u n g d e r t i e r i s c h e n P a r a s i t e n . - Ö s t e r r e i c h . W s c h r . f. T i e r h e i l k . ,

^ 7 : 1 7 5 - 1 7 7 „ 186-189 . é s 195 -198 . 1912.

134. A juhok p i r o p l a z m o z i s á r ó l . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 35: 207-210 . 1912.

135. A s e r t é s e k f o g é k o n y s á g a a s e r c e g ő ü s z ö k k e l s z e m b e n . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , ^ 5 : 6 0 3 - 6 0 5 . 1912.

136. A lyoni á l l a t o r v o s i i s k o l a 150 é v e s (1762-1912) . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , '35: 548 -551 . é s 560-562 . 1912.

137. D i e D i p h t h e r i e d e r V ö g e l und die G e f l ü g e l p o c k e . - Ö s t e r r e i c h . W s c h r . f. T i e r h e i l k . , 38: 3 6 3 - 3 6 5 . 1913.

138. F ü t t e r u n g s v e r s u c h e m i t dem V i r u s der i n f e k t i ö s e n B u l b a r p a r a l y s e . - Z s c h r . In fekt ions ­k r a n k h . p a r a s i t . K r a n k h . Hyg iene d. H a u s t i e r e , 13/1. f ü z e t , 1913.

139. D i e E m p f ä n g l i c h k e i t der Schwe ine f ü r R a u s c h b r a n d . - Z s c h r . f. I n f e k t i o n s k r a n k h . p a r a s i t . K r a n k h . u . Hyg iene d. H a u s t i e r e , 1 4 / 1 . f ü z e t . 1913.

140. U e b e r die P i r o p l a s m o s e d e r Schafe . - C b l . f. B a k t . P a r a s i t , u . I n f e k t i o n s k r a n k h . , J38: 194-200. 1913.

141. A f e r t ő z ő n y ú l t v e l ő b é n u l á s i r á n t v a l ó f o g é k o n y s á g r ó l . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 36: 4 7 5 - 4 7 7 . 1913.

142. T r i c h o m o n a s aus d e r L e b e r der T a u b e n . - C b l . f. B a k t , P a r a s i t , u . I n f e k t i o n s k r a n k h . , 71: 184-189 . 1913.

143. E i n P l e r o c e r c o i d von dem S c h w e i n . - C b l . f . B a k t . P a r a s i t , u . I n f e k t i o n s k r a n k h . , J37: 523-527. 1913.

144. U e b e r den P a r a s i t i s m u s d e r L i n g u a t u l a r h i n a r i a und i h r V o r k o m m e n in U n g a r n . - Z s c h r .

f . T i e r m e d . , 17: 4 0 0 - 4 1 1 . 1913 .

145. A baromf iak s p i r o c h a e t o s i s á r ó l . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , _36: 3 4 3 - 3 4 7 . 1913.

146. S p i r o c h ä t o s e d e r G e f l ü g e l . - B e r l . T i e r ä r z t l . W s c h r . , 30: 1 1 7 - 1 1 9 . 1914.

147. D i e E m p f ä n g l i c h k e i t d e r T i e r e f ü r P a r a l y s i s b u l b a r i s i n f e c t i o s a . - Z s c h r . f. I n f e k t i o n s ­k r a n k h . p a r a s i t . K r a n k h . u , Hyg iene d. H a u s t i e r e , 15: 99- 131- 1914.

148. A v e s z e t t s é g g e l v a l ó f e r t ő z é s g y a n ú j á n a k a m e g á l l a p í t á s a é s a v e s z e t t s é g e l l e n i v é d ő o j -t á s o k . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 37: 365-366 . 1914.

149. V e r s u c h e m i t dem V i r u s f i l t r a t e d e r V o g e l d i p h t h e r i e und der G e f l ü g e l p o c k e . - M h . f . p r a k t . T i e r h e i l k . , 25: 4 1 - 4 6 . 1914.

150. Idegentest okozta r e c z é s g y o m o r g y u l l a d á s s i p o l y l y a l . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , 38 :65-66 . 1915.

151. A k ó r j e l z é s r e a l k a l m a s h u l l a r é s z e k é s e g y é b v i z s g á l a t i anyagok k i v á l a s z t á s a é s k e z e ­l é s e . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , j i 8 : 7 - 9 . é s 1 3 - 1 5 . 1915.

152. T O R M A Y B é l a e m l é k e z e t e . - Á l l a t o r v o s i L a p o k , JS8: 80-81. , 89 -91 . , 101-102. é s 107 -108 . 1915.

153. A z á l l a t e g é s z s é g ü g y i s z o l g á l a t B u l g á r i á b a n é s a m a g y a r é r d e k e k , - Á l l a t o r v o s i L a p o k ,

38; 253 -254 . 1915.

154. A p n e u m a t ó z i s , vagy l e v e g ő b e t e g s é g . - H a l á s z a t , 16; 100-101 . 1915.

155. M é r g e z e t t é s f e r t ő z ö t t h a l a k . - H a l á s z a t , 16: 118-119 . 1915.

156. Ú j S p a r g a n u m - f a j . - Á l l a t t a n i K ö z i . , 1 5 : 129 -135 . 1916.

157. Ú j B o t h r i o c e p h a l u s - l á r v a s e r t é s b ő l . - H i í s s z e m l e ( Á l l a t o r v o s i L a p o k m e l l é k l e t e ) , 11:45-47. 1916.

I R O D A I Q M

K A R A S S Z O N , D . (1985): R Á T Z I s t v á n (1860-1917) é s a p a r a z i t o l ó g i a j e l e n t ő s é g e a k ö z e g é s z ­s é g t a n h a z a i t ö r t é n e t é b e n . - O r v o s i H e t i l a p , 126: 2 7 2 7 - 2 7 2 9 .

L U K Á C S , D . (1968): R Á T Z I s t v á n , a z e l s ő m a g y a r p a r a z i t o l ó g u s e m l é k e z e t e , h a l á l á n a k ö t ­v e n é v e s é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l (In m e m ó r i á m I s t v á n R Á T Z , the f i r s t H u n g a r i a n p a r a ­s i to log i s t s on the fifthieth a n n i v e r s a r y of h i s death) . - Á l l a t t a n i K ö z i . , 55: 3 - 8 .

Z I M M E R M A N N , Á . (1917): R Á T Z I s t v á n e m l é k e z e t e (Stephan v . R Á T Z - N a c h r u f - ) . - Á l l a t ­tani K ö z i . , 16: 1 0 - 1 5 .

É r k e z e t t : 1985. n o v e m b e r 19. D r . K A R D E V Á N A . Á l l a t o r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m

K ó r b o n c t a n i T a n s z é k e L a n d l e r J e n ő u . 2 .

H - 1 0 7 8 B u d a p e s t H U N G A R Y