A Magyar Parazitológusok Társasága 1967-1969. évi tevékenységéről

Parasit. Hung. 3.11-22.1970

Dr. NEMESÉRI László

főtitkár

1966. november 24-én választotta meg Társaságunk közgyűlése az ed d i g i elnökséget, és az alapszabály értelmében leköszönő e l ­nökség egyfelől beszámol tagságunknak az e l t e l t trienniumról, a Társaság hároméves tevékenységéről, másfelől f o g l a l k o z i k a jövő céljaival, az előttünk álló f e l a d a t o k k a l és t e r v e k k e l i s .

Társaságunknak 1964-ben, a megalakuláskor 150 rendes és 2 pár­toló t a g j a v o l t . Az e l t e l t 6 év folyamán további 56 t a g kérte felvételét, vagyis összesen 206 tagtárs; közülük nyolcan ( d r . ARADI Mátyás Pál, dr.KANYÓ Béla, dr.KOTLÁN Sándor, dr.MAROSSY Jenő, dr.NAGY Miklós, dr.PAPP András, dr.PETRILLA Aladár, dr. SIMA Imre) meghaltak, 7 tagtárs munkahely-változtatás, i l l . nyugdíjazás következtében kilépett, úgyhogy ez idő s z e r i n t Tár­saságunknak 192 rendes t a g j a és 2 pártoló t a g j a van.

A taglétszám növekedése a z t m u t a t j a , hogy a kartársak megértet­ték és magukévá tették Társaságunk célkitűzéseit és a fe l a d a t o k végrehajtásában részt kivannak v e n n i . A tagdíjfizetési morál mintegy 70 ̂ -os, ami lehetne természetesen jobb i s .

Talán nem le s z érdektelen, ha néhány s t a t i s z t i k a i adatot közlök Tagságunk összetételéről. A tagok közül 98 állatorvos, 41 o r ­vos, 32 biológus, 7 zoológus, 14 egyéb képesítésű tagtárs, és­pedig vegyészmérnök, mezőgazdasági mérnök, gyógyszerész, tanár s t b . A két pártoló t a g közül az egyik a Phyla x i a Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat, a másik a Budapesti Vegyimüvek. Tagja-

Dr.NEMESÉRI Lászlónak, a Magyar Parazitológusok Társasága főtitkárának az MPT 1969. decemberi közgyűlésén elhangzott be­számolója alapján.

i n k közül 39 nő és 153 férfi. A tagság területi eloszlása a kö­vetkező: Budapesten l a k i k 82, vidéken 110 tagtárs; a megyénkén­t i eloszlás az alábbi:Baranya 7, Bács-Kiskun 9, Borsod 7, Cson­grád 7» Fejér 6, Győr-Sopron 3, Hajdú-Bihar 13, Heves 7, Komá­rom 5, Nógrád 3, Pest 6, Somogy 8, Szabolcs-Szatmár 7, Szolnok 3, Tolna 5, Vas 5, Veszprém 5, Zala 4 tagtárs.Az elkövetkezendő idő egyik feladatának tekintjük a 200-as taglétszám elérését.

A Társaság pénzügyi h e l y z e t e s t a b i l , általában egyenletes bevé­t e l i forrásokkal és kiadásokkal. Kiadásainkra a fedezetet költ­ségvetési t e r v alapján részint a Magyar Tudományos Akadémiá­tól kapjuk,részint a 30 Pt-os tagdijból fedezzük.Működési költ­ségeinket támogatja még a Ph y l a x i a Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat évente 8000 és a Budapesti Vegyimüvek évente 1500 Pt-' t a l . Az Akadémia anyagi támogatása évente 10.000 Pt. Költségve­tési tervünket az Akadémia hagyja jóvá, és a pénzügyi gazdálko­dást az Akadémia illetékes s z e r v e i évente ellenőrzik.

A Társaság f e l a d a t a - alapszabályzatunk s z e r i n t - a parazitoló­ g i a i kutatás fejlesztése,figyelembe véve a köz- és állategész­ségügy, valamint a növényvédelem g y a k o r l a t i problémáit, a para­ zitológiai oktatás előmozdítása, a parazltológia ujabb vívmá­ nyainak népszerűsítése, szorgalmazni és elősegíteni a kutatások eredményeinek publikálását, a magyar parazitológusok nemzetközi kapcsolatainak elősegítése, a f e l a d a t o k a t érintő e l v i , világné­z e t i és s z e r v e z e t i kérdések figyelemmel kisérése. Munkatervün­ket főképpen előadások, ankétok, tudományos ülések rendezése, folyóirat megindítása, a szükséges memorandumok elkészítése st b . utján kívántuk megvalósítani.

Vizsgáljuk meg ezután, hogy m i l y e n mértékben sikerült a Társa­ság elnökségének az e m i i t e t t célkitűzéseket realizálni. Nézzük meg először i s a Társaság háromévi munkáját abból a szempont­ból, hogy egyes szakmai megmozdulások milyen mértékben szolgál­ták tudományos és g y a k o r l a t i f e l a d a t a i n k a t . Munkánk tengelyében a Budapesten és vidéken m e g t a r t o t t közgyűlések és ankétok áll­tak . Ezekkel szerepelünk tulajdonképpen leginkább a nyilvános-

ság előtt. Néhány ankétunkat más Társasággal, rokon szakmák képviselőivel közösen rendeztük, ezzel azt a célkitűzésünket szolgáltuk, hogy a pa r a z i t i z m u s e l l e n i küzdelem bázisát más szakemberek bevonásával kiszélesítsük. Helyes kezdeményezésnek b i z o n y u l t , hogy rendezvényeink egy részét vidéken t a r t j u k . Ha lehetséges, a jövőben még több szakmai megmozdulást fogunk v i ­déken szervezni, ezáltal i s lehetővé tesszük vidéki t a g j a i n k a k t i v a b b részvételét.

Áttérve r e n d e z v é n y e i n k ismertetésére, a követ­kezők érdemelnek f i g y e l m e t . 1967-ben egy ünnepi közgyűlést, egy ankétot Bábolnán, három tudományos ülést rendeztünk, amelyeken összesen 21 előadás hangzott e l . 1968-ban egy közgyűlést, egy ankétot Egerben, egyet Budapesten és 7 tudományos ülést szer­veztünk, amelyeken 36 előadást t a r t o t t u n k . 1969-ben egy közgyű­lést, egy ankétot Kőszegen és 6 tudományos ülést rendeztünk, melyeken 24 előadás hangzott e l . Összegezve, a három év a l a t t s z e r v e z e t t 23 rendezvényünkön összesen 81 parazitológiai tár­gyú előadás hangzott e l , ami már önmagában i s komoly f i g y e l ­met érdemel, s a Társaság működésének bármilyen hiányossága m e l l e t t i s nagyon p o z i t i v a n értékelendő. Rendezvényeink témá­ját ugy választottuk meg, hogy azokon a parazitológia fontosabb közegészségügyi, állategészségügyi és népgazdasági problémái szerepeljenek. Ennek értelmében a bábolnai ankéton, melyet a MAE Állatorvosok Társaságával közösen rendeztünk, a baromfi parazitózisait v i t a t t u k meg,s ez alkalommal köszöntöttük KOTLÁN akadémikust 80. születésnapján. Az 1967. évi ünnepi közgyűlést a Nagy Októberi S z o c i a l i s t a Forradalom 50. évfordulója a l k a l ­mából rendeztük, melynek egyik kiemelkedő előadásában KOTLÁN akadémikus i s m e r t e t t e a parazitológia helyzetét a Szovjetunió­ban. Az 1968. évi közgyűlésen f o g l a l k o z t u n k a megyei állat­egészségügyi állomások és a KÖJÁL parazitológiai hálózat j e l e n ­tőségével a parazitózisok e l l e n i küzdelemben. Az e g r i ankétun­kon a foi'tosabb háziállat-parazitózisok kerültek ismertetésre, s i t t emlékeztünk meg a váratlanul elhunyt mesterünkről, a ma­gyar parazitológia nesztoráról, KOTLÁN akadémikusról. Ez év­ben még egy ankétot rendeztünk, melynek tárgya a toxoplasmosis

v o l t , s ez alkalommal köszöntöttük s z e r e t e t t elnökünket, LŐRINCZ .professzort 70. születésnapján. Az 1969-ben s z e r v e z e t t kőszegi ankét tárgya a májmételykór v o l t , közgyűlésünkön pedig az orvo­s i , az állatorvosi és a f a u n i s z t i k a i parazitológiai kutatás ujabb eredményeiről számoltak be az előadók.

T u d o m á n y o s ü l é s t a három év folyamán összesen 16 alkalommal rendeztünk, melyeken 43 előadás hangzott e l . A tudományos ülések tárgya ig e n változatos v o l t . így s z e r e p e l t a flottációs és szedimentációs eljárás összehasonlító értékelése; a humán-galandférgesség terápiája; T r i b o l i u m okozta élelmiszer­károsodás, az aeroszolos szúnyogirtás t a p a s z t a l a t a i ; a góckuta­tás hazai eredményei; a féregimmunitás elnyomása antilympho-cyta-savóval; a c u a r i o s i s kacsaállományban; l a k o t t területek t a -'lajának parazitológiai vizsgálata; paraziták szerepe a f l u o r kórtanában; humán Trichostrongylus-fertőzés; radioentomológia és növényvédelem; a rovar-patológia felhasználása a növényvéde­lemben; Budapest légyhelyzete; a parazitás immunitás jelensé­gének vizsgálata patkány-Nippostrongylus b r a s i l l e n s i s modellen; p a r a z i t a e l l e n e s immunanyagok é's fehérjefrakciék kapcsolatának vizsgálata; Amidostomum anseris-lárvák ecdysise; echinococcus scolex-kivonat antigénként alkalmazása a kompiementumkötési-próbában; szarvasmarhák trichomonadosisa és kimutatása; élelmi­szereink és az élelmiszerraktárak parazitás fertőzöttsége; szarvasmarha-babesiosis; a lisztatkák toxicitása; kisérlet a Nippostrongylus b r a s i l i e n s i s s z e l szembeni immunitás és immun­t o l e r a n c i a élő l y m p h o i d - s e j t e k k e l történő átvitelére besugár­z o t t patkányokba; a bélnedv p r o t e o l y t i c u s enzimaktivitásának csökkenése metabolikus féregantigén hatására;a n y u l - c o c c i d i o s i s terápiája; dimetoát-hatóanyagú irtószerek vizsgálata; házilégy rezisztencia-vizsgálatok; a Lindán vizsgálata emberi vérben.

A tudományos üléseken emlékeztünk meg RÁTZ Istvánról, halálának 50 éves évfordulóján és JANCSÓ Miklósról, születésének 100 éves évfordulóján. I t t számoltak be tagtársaink külföldön, i g y az Egyesült Arab Köztársaságban, Indiában, Einnorszagban, a Szov­jetunióban t e t t tanulmányútjaikról; beszámoló hangzott e l az

1968. évi moszkvai tudományos ülésszakról és az 1966. évi washingtoni malária-szemináriumról i s . Az az érdeklődés, a m e l l y e l a közgyűlések, ankétok és tudományos ülések résztvevői mind az előadásokat, mind a hozzászólásokat kisérték, demon­strálta, hogy a megjelent szakemberek mennyire érdeklődnek a pa­razitológiai problémák iránt. Az elhangzott előadások egy része megjelent, vagy meg fog j e l e n n i a P a r a s i t o l o g i a Hungarica-ban.

Tervbe vettük külföldi előadók szerepeltetését rendezvényein­ken. Ennek keretében HOYORKA akadémikus, a kassai Helmintológi-a i Intézet igazgatója az 1967. évi közgyűlésünkön i s m e r t e t t e a parazitológia helyzetét és f e l a d a t a i t Csehszlovákiában. 1968-ban STEPANSKI l e n g y e l akadémikus meghivását terveztük, e l f o g ­laltsága m i a t t azonban e r r e nem kerülhetett sor. 1969-ben SUPPERER p r o f e s s z o r t , a bécsi Állatórvostudományi Pőiskola Pa-

*

razitológiai Tanszékének vezetőjét láttuk vendégül, a k i a kő­szegi ankétunkon beszámolt a májmételykórra vonatkozó kutatása­inak eredményeiről. U g y a n i t t t a r t o t t előadást HIEPE b e r l i n i p r o ­f e s s z o r i s . A jövőben szintén f o l y t a t j u k nevesebb külföldi pa­razitológusok meghivását és felkérését előadás tartására.

Társaságunk megalakulása óta ismételten hangot adtunk annak, hogy szükség lenne egy p a r a z i t o l ó g i a i f o l y ó ­i r a t megjelentetésére,amely belföldön és külföldön egyaránt tükrözni h i v a t o t t a magyar parazitológia tudományos eredménye­i t , ugyanakkor a publikált anyag segítségével n e v e l i a tudo­mányos tevékenységben résztvevő parazitológusokat és szélesiti azok számát. Sajnos, a t e r v e z e t t Acta P a r a s i t o l o g i c a , az i l l e ­tékes szervek megértése és támogató szándéka ellenére, főként a tárgyi feltételek nehezen biztosithatósága m i a t t , nem j e l e n h e ­t e t t meg. A gyökeres f o r d u l a t ezen a téren 1968-ban következett be, midőn a Természettudományi Múzeum főigazgatóságának s e g i t -sége és sokirányú támogatása lehetővé t e t t e , hogy napvilágot lásson hazánkban az első parazitológiai folyóirat, a P a r a s i t o - l o g i a Hungarica, a Magyar Parazitológusok Társasága és a Termé­szettudományi Múzeum közös kiadványaként. Bár a folyóirat sze­rény terjedelemben évente egyszer j e l e n i k meg, mégis értékes

segitaéget nyújt a parazitológusoknak és a parazitológia iránt érdeklődőknek. Minthogy a l a p e r e d e t i közleményeken kivül i s ­m e r t e t i az egyéb folyóiratokban megjelent parazitológiai tárgyú cikke k rövid kivonatát i s , i l y módon folyamatos tájékoztatást ad a magyar parazitológiai kutatás egészéről. A „Hirek" r o v a t ­ban ismertetésre kerülnek a Társaság működésének fontosabb ese­ményei, valamint egyéb parazitológiai vonatkozású közlések. Már a 13 i v terjedelemben, 600 példányban megjelent első kötet i s hűen tükrözte a folyóiratnak a parazitológia egész területére kiterjedő profilját. A közölt 17 c i k k közül 3 általános p a r a z i ­tológiai, 5 veteriner-parazitológiai, 4 humán-parazitológiai, 3 zoológiai parazitológiai és 2 fito-parazitológiai vonatkozású v o l t . Az 1969. évi második kötet az előzőnél nagyobb t e r j e d e ­lemben, gazdagabb tartalommal j e l e n t meg. A folyóiratot Társa­ságunk t a g j a i a t a g d i j fejében díjmentesen kapják meg. E helyen i s köszönetet mondok dr.KASSAI Ti b o r szerkesztőnek és munka­társának, dr.MURAI Évának a folyóirat érdekében k i f e j t e t t ál­dozatkész, l e l k i i s m e r e t e s , fáradságos munkájukért.

F o g l a l k o z o t t az elnökség a p a r a z i t o l ó g i a i o k ­t a t á s helyzetével i s , és megállapította, hogy mig az ál­latorvosképzés programjában a parazitológia már századunk e l e j e óta kötelező tantárgyként szerepel és 1929 óta önálló tanszék­k e l r e n d e l k e z i k , addig az o r v o s i egyetemeken ez az állapot a mai napig sem v o l t elérhető. Ezért az orvostanhallgatók p a r a z i ­tológiai kiképzése és az orvosok továbbképzése ügyében 1969 márciusában j a v a s l a t t a l f o r d u l t u n k az Egészségügyi Minisztéri­umhoz. Javaslatunk lényege az v o l t , hogy a problémák megoldása végett az egyetemi orvosképzésben a parazitológiát, súlyának megfelelően, egy éves önálló kötelező tárgyként k e l l e n e b e i k ­t a t n i , mint ahogy ez már több olyan országban (Angliában, Cseh­szlovákiában, Franciaországban, Szovjetunióban) szerepel, ahol a humán-parazitózisok jelentőségét régebben felismerték.A para­zitózisok ismertetése komplex módon történne,tehát a morfológia, biológia, patológia, k l i n i k u m , terápia, epidemiológia, védeke­zés egyeránt előadásra kerülne mindegyik bántalommal ka p c s o l a t ­ban. A parazitológia oktatása önálló parazitológiai tanszéken

történne. Amig az önálló tanszék megvalósulna, addig az oktatás a mikrobiológiai tanszék keretében f o l y n a , párhuzamosan a mik­robiológia oktatásával, de külön oktatószemélyzettel. Az orvos­továbbképzésben a parazitológiai továbbképzést két ütemben k e l l megvalósítani. A f e n t j a v a s o l t oktatási reform megvalósításáig az orvosoknak kéthetes továbbképző tanfolyamot k e l l e n e szervez­n i , elsősorban belgyógyászok, gyermekgyógyászok, isk o l a o r v o s o k , epidemiológusok és laboratóriumi orvosok számára. A parazitoló­g i a i oktatási reform bevezetése után időszakos továbbképző t a n ­folyamokon k e l l e n e s z e r e p e l n i a parazitológiának néhány órában.

Az Egészségügyi Minisztérium felterjesztésünkre az alábbi vá­l a s z t adta. „Az egyetemi oktatásban a parazitológia elsősorban a Mikrobiológia és Parazitológia c. tárgyban kerül a hallgatók­k a l megismertetésre. Igaz, i g y nem komplex módon kerül oktatás­r a , de mégis ugy látjuk, hogy a parazitológia lényeges a l a p j a i ­nak megismerésére az orvostanhallgatóknak megvan a lehetőségük. A parazitológia önálló tárgykénti oktatása nem látszik megvaló­síthatónak, mert sem tanszék szervezésére, sem oktatószemélyzet bővitésére nincs lehetőség. A továbbképzést illetően az Orvos­továbbképző Intézet tervében évek óta szerepel parazitológiai tárgyú továbbképzés. A j a v a s l a t figyelembevételével az Orvosto­vábbképző Intézet a mindenkori igénynek megfelelően i g y e k s z i k megszervezni a kivánt oktatási formákat. Köszönjük a Társaság j a v a s l a t a i t és mind az egyetemek, mind az Orvostovábbképző I n ­tézet vezetőinek f e l h i v j u k a figyelmét a parazitológia oktatá­sának fontosságára a j e l e n l e g i keretek között." A jövőben tehát tovább k e l l f o l y t a t n u n k a harcot illetékes fórumokon a p a r a z i ­tológiai oktatás megjavítása érdekében.

A háziállat-parazitózisok e l l e n i f o k o z o t t védekezés megszerve­ zése érdekében a MÉM Állategészségügyi Főosztályának j a v a s l a t o t nyújtottunk be, melynek lényege a következő v o l t . A parazitózi­sok e l l e n i központilag irányított, tervszerű küzdelem megindí­tása érdekében gondoskodni k e l l minden megyei állategészségügyi állomáson önálló megyei parazitológus szakállatorvos kinevezé­séről, akinek kizárólagos f e l a d a t a a megye területén a p a r a z i -

tózisok e l l e n i küzdelem irányítása lenne. A parazitológus-szak-állatorvosoknak, továbbá a felállítandó állomási laboratóriumok parazitológusainak szakmai kiképzéséről természetesen megfelelő módon gondoskodni szükséges. Társaságunkra ezzel kapcsolatosan a jövőben komoly f e l a d a t o k hárulnak. A parazitózisok leküzdésé­re irányuló célkitűzések megvalósítását jelentősen segitené a parazitológiai „Irányelvek" kiadása. Az irányelveknek t a r t a l ­mazniuk k e l l időrendi sorrendben azokat a teendőket, melyek megvalósítása a különféle parazitózisok okozta károk csökkené­sére vezetne. Az irányelvekben nemcsak a megyei parazitológus-szakállatorvos, hanem minden gyakorlatban működő állatorvos út­mutatást találna azokra a tennivalókra, amelyek segítségével működési területén kimutatható eredmény reményében v e z e t h e t i a küzdelmet a fontosabb parazitózisok e l l e n . Gondoskodni k e l l a r­ról, hogy a parazitás betegségek orvoslására szolgáló modern a n t i p a r a z i t i k u m o k széles választékban álljanak a gyakorló ál­l a t o r v o s o k rendelkezésére. Speciális hazai v i s z o n y a i n k eddigelé nem tették lehetővé, hogy a házivágások állategészségügyi e l ­lenőrzése országosan bevezettessék. Mindazonáltal az a körül­mény, hogy három parazitózisnak, az echinococcosisnak, a t r i -c h i n e l l o s i s n a k és a c y s t i c e r c o s i s n a k eredetét - e l t e k i n t v e most a fertőző betegségektől - a házivágásokban k e l l k e r e s n i , indo­kolttá t e s z i , hogy a házivágások állategészségügyi ellenőrzésé­nek bevezetését napirendre tűzzék.

Nem kivánok e helyen áttekintést adni azokról'a tudományos ered­ményekről, amelyeket az elmúlt három év a l a t t a hazai p a r a z i t o ­lógusok elértek, mert ezek nagyrészt ismeretesek tagtársaink előtt.

Ami Tagságunk n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t a i t i l l e t i , arról a következőket mondhatom. Megalakulásunk óta t a g ­j a vagyunk a parazitológusok egyedüli nemzetközi fórumának, a Parazitológusok Világszövetségének, melyhez több mint 20 tag o r ­szág t a r t o z i k . Mint ismeretes,? világszövetség 1964—ben Rómában rendezte meg az első Nemzetjíösú parazitológiai Kongresszust. A második kongresszust a világszövetség megbízásából az Amerikai

Parazitológusok Társasága 1970. szeptember 6-12-én Washington­ban rendezi meg. Reméljük,hogy v a l a m e l y i k tagtársunknak sikerül részt venni a kongresszuson és képviselni t u d j a Társaságunkat.

Az elmúlt t r i e n n i u m folyamán több tagtársunk részint h i v a t a l o ­san, részint saját költségen részt v e t t külföldi kongresszuso­kon, konferenciákon, i g y a l e n g y e l Parazitológusok Társasága k a t o w i c e i kongresszusán, a párizsi Állatorvosi Világkongresszu­son, a Bolgár Parazitológusok Társasága szófiai konferenciáján, a wroclawi I I . Nemzetközi Trichinellosis-Konferencián, a l e n i n ­grádi I I I . Nemzetközi Protozoológiai Kongresszuson, az Össz-szövetségi Helmintológiai Társaság moszkvai tudományos üléssza­kán, az NDK Parazitológiai Társaságának r o s t o c k i ülésén, az Ál­l a t o r v o s i Parazitológia Elómozditására a l a k u l t Világszövetség glasgowi konferenciáján. Igen sajnálatosnak t a r t j u k , hogy Tár­saságunk egyáltalán nem tud biztosítani anyagi f e d e z e t e t t a g j a ­i n k részére külföldi kongresszusokon való résztvételre.

A magyar parazitológusok nemzetközi kapcsolatainak elősegítése céljából azzal a g o n d o l a t t a l f o g l a l k o z t u n k , hogy 1969-ben nem­zetközi parazitológiai konferenciát rendezünk hazánkban. A kon­f e r e n c i a tárgya főként a parazitás betegségekkel kapcsolatos immunbiológiai problémák megvitatása l e t t v o l n a . Sajnos,a szük­séges pénzügyi, személyi és t e c h n i k a i feltételek hiányában erre nein kerülhetett sor, azonban nem adtuk f e l a reményt, hogy a jövőben - kedvezőbb kilátások birtokában - megrendezhetjük a nemzetközi konferenciát.

Elnökségünk emlékérem alapításával kivan emléket állitani KOTLÁN Sándor akadémikusnak, v o l t t i s z t e l e t b e l i elnökünknek, a magyar parazitológiai tudomány megteremtőjének, a parazitózisok e l l e n i küzdelem kiemelkedő egyéniségének. A K o t l á n S á n d o r E m l é k é r m e t egy-három évenként olyan hazai és külföl­d i személyiségnek adományoznánk, a k i tudományos, kutatói vagy szervező tevékenységével alkotó módon járult hozzá a p a r a z i t o ­lógia fejlesztéséhez, és működését a Társaság életében példa­mutatóan f e j t e t t e k i . Az emlékérem alapitására vonatkozó ké-

relmünket előterjesztettük az MTA Agrártudományok Osztályának, ahonnan a következő választ kaptuk: „Az osztály e l i s m e r i KOTLÁN Sándor elévülhetetlen érdemeit a parazitológiai tudomány müve­léséhen, a parazitózisok e l l e n i küzdelemben. Az emlékérem a l a ­pítását azonban nem t a r t j a időszerűnek." E tárgyban tehát meg­felelő időpontban további lépéseket szükséges t e n n i .

Társaságunk a l a p s z a b á l y á t 1963-ban készítettük e l . Az e l t e l t időszak folyamán bizonyos csekély módositás, k i ­ egészítés vált szükségessé, melyet az Akadémia illetékes szer­vével megtárgyaltunk. A kiegészítés a következő.

„A közgyűlés f e l a d a t a : h./ Emlékérem alapitása.

Az elnökség t a g j a i az elnök, a főtitkár, 9 elnökségi t a g , továbbá 5 póttag.

Az elnökség f e l a d a t a : Emlékérem odaítélése. T i s z t e l e t b e l i tagok választása. Tudományos pályadij elbirálása. Szükség s z e r i n t fegyelmi eljárást rendel e l és annak lefolytatá­sára t a g j a i sorából bizottságot küld k i , amely a fegyelmi határozatra az elnökségnek j a v a s l a t o t t e s z .

A főtitkár felelős a Társaság vagyonáért. A főtitkár gon­doskodik a szükséges adminisztrációról; ennek érdekében pénztáros-adminisztrátort alkalmaz.

A Magyar Parazitológusok Társasága f e l e t t a felügyeletet az MTA g y a k o r o l j a . "

A következőkben a magyar parazitológia egyik legnagyobb problé­májával, az ö n á l l ó p a r a z i t o l ó g i a i k u ­t a t ó i n t é z e t létesítésének a kérdésével kivánok f o g ­l a l k o z n i . A parazitológia tudományának világszerte t a p a s z t a l h a ­tó gyors ütemű fejlődése hazánkban i s f e l v e t e t t e a tudományos erők koncentrálásának a kérdését. Erőink szét vannak forgácsol­va, nincs meg az egységes vezetés, a meghatározott program-

kialakítás és a megfelelő anyagi támogatás. A parazitológia mü­velésére h i v a t o t t szakemberek más és más főcélt szolgáló intéz­mények t a g j a i , és hiányzik közöttük az összekötő állami kapocs. Mindezek a problémák legmegfelelőbben az önálló parazitológiai kutatóintézet felállítása utján lennének megoldhatók. Társasá­gunk elnöksége ennek tudatában t e r j e s z t e t t e elő 1969. március 15-én kérését az Agrártudományok Osztályának az Akadémia kere­tében felállítandó parazitológiai kutatóintézet ügyében.

Az intézet f e l a d a t a lenne a parazitológiai alapkutatás. A para­zitológiai kutatás végső célja mindenütt egy és ugyanaz: ered­ményeivel gátat v e t n i a parazitizmus terjedésének, s ezáltal az emberiség állandóan emelkedő kulturigényével kapcsolatosan csökkenteni azokat a veszélyeket, amelyek az ember és az állat­állományok egészségét és produktivitását f e n y e g e t i k . A p a r a z i ­tológiai alapkutatási problémák közül különleges jelentőségűek azok, amelyek a p a r a z i t i z m u s s a l kapcsolatos immunbiológiai v i ­szonyokra vonatkoznak,mind a g y a k o r l a t i immunizálás lehetősége­inek kiderítése érdekében,mind pedig d i a g n o s z t i k a i szempontból.

Ugyancsak alapkutatás-természetüek azok a vizsgálatok i s , me­l y e k a paraziták anyagcseréjének kideritését célozzák. Ezeknek a biokémiai módszerekkel végezhető kutatásoknak az eredményei h i v a t o t t a k bennünket tájékoztatni a gazdaszervezet és a p a r a z i ­t a közti kölcsönhatásról, a parazitákkal kapcsolatos kártételek természetéről. Ezek az ismeretek nem csupán elméleti értékűek, hanem helyes irányba t e r e l h e t n e k a legésszerűbb védekezési mó­dozatok megválasztásában. A gyógyszeripar világszerte nagy erő­feszítéseket tesz ujabb, az eddigieknél hatékonyabb gyógyszerek szintetizálására; a parazitológusok f e l a d a t a ezeknek a haté­konyságáról meggyőződni. Úgyszintén szükséges kutatásokat vé­gezni a hazai parazitológiai ökonómiai problémák megoldására.

Ismeretes, hogy hazánkban a tudományos munkát elsősorban a ku­tatóintézetekben és az egyetemi tanszékeken müvelik. Az ország­ban főként a felszabadulás után i n d u l t meg a kutatóintézetek életrehivása; a j e l e n l e g működő 130 önálló kutatóintézet közül

40 t a r t o z i k az Akadémiához és ezek főleg az alapkutatást s z o l ­gálják, mig a többi kutatóintézetnek a termelést közvetlenül előmozdító kutatás a fő f e l a d a t a . Az egyetemi tanszékeken folyó kutatómunkának természetesen régebbi hagyományai vannak,és nap­ja i n k b a n az ország több mint 700 tanszékén fog l a l k o z n a k kutató-jellegü tevékenységgel. Az MSZMP Központi Bizottsága a közel­múltban dolgozta k i a tudománypolitikai irányelveket. Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a kutatóintézetek hálózata már k i a l a ­k u l t n a k tekinthető, ezért a következő időszakban a tanszéki ku­tatást k e l l az eddiginél nagyobb arányban f e j l e s z t e n i . Az e l ­mondottakból világosan következik, hogy ez idő s z e r i n t hazánk­ban a fő f e l a d a t az integrált egyetemi kutatómunka kialakítása, tehát u j kutatóintézetek, i g y a parazitológiai kutatóintézet felállítására nincs lehetőség.

A Magyar Parazitológusok Társaságának tehát a jövőt illetően ebből a valóságos helyzetből k e l l k i i n d u l n i a . Társaságunknak mint társadalmi-tudományos szervnek önálló hatásköre n i n c s , ép­pen ezért a parazitológiai kutatás fejlesztése érdekében az a f e l a d a t a , hogy tevékenyen közreműködjön a parazitológiai k u t a ­tás koordinálásában és integrálásában, a k o l l e k t i v tudományos munka szervezésében, és a tagtársakban a megfelelő szemlélet kialakításában.

Végezetül a Társaság leköszönő elnöksége nevében hálás köszöne­temet tolmácsolom Társaságunk t a g j a i n a k , mindazoknak az intéz­ményeknek és személyeknek, a k i k a lehetőséghez mérten segítet­ték munkánkat. F i a t a l Társaságunk a k e z d e t i nehézségeket l e ­küzdve erőteljesen fejlődött és figyelemre méltó eredményeket i s produkált. Ezt a l e g e l f o g u l t a b b birálók i s megállapíthatják. A megválasztandó elnökségnek nem szükséges alapvetően u j útra térnie, követheti az e d d i g i irányvonalat. Alapvető feladatnak azt k e l l tekintenünk, hogy Társaságunk valamennyi magyar para-zitológust és a parazitológia iránt érdeklődő szakembert f e l ­ölelő egységes szervezet legyen.