136

ÁRJEGYZÉKEazoa

LEGUJABB MAGYAR KÖNYVEKNEKmelyek

Heckenast Gusztáv kiadó-hivatalában Pesten 5egyebem-utcza 4-ik sz. a. megjelentek, és minden könyvkereskedésben kaphatók:

Salamon Ferencz. Magyarország a török hóditás; A magyar ember könyvtára/ á k h A l b e i t ' a V a s á r n a p i ü j s á g s z e r -korában. Nagy 8-rét. (431 lap.) Boritokba fűzve 2 ft. 80 kr. 2 ft. Postán bérmentesen küldve

kesztöje felügyelete alatt. Négy kötet2 ft. 50 kr.

Janesovics István. Kirándulás Istambolba a ;április havában. Tizenhét aczélmetszetü képpel, és Velencze városinak és vidé- jkének térképével. Nagy 8-rét (121 lap ) D i s z k ö t é s ü M ^ ,

Szász K. A vers-szavalás kézi-könyve.1 ft.

Dr. Ballagi Móricz, tanár. Uj teljes magyar és németiszótár, tekintettel az egyes szók helyes kiejtésere, rokonságára, valamint azoknak !bajlitása, füzete s különböző értelmeinek körülírás által meghatározott szabatos 'előadására, különös figyelemmel levén a természettudományokban, az uj törvény- jhozásban, a kereskedelemben stb. szokásos szak- és műszavakra. Magyar-német «• ,

Lauka

) Napoleon(504 lap) fűzve 2 ft. Diszkötésben

t i l n f p A leghitelesebb kutfök után. Czim-e i t , H í . ke 'pe s harmadik kiadás. Kis 8-rét.

3 ft.

í a i n s f m l í í l r i r i t a i a z 18*9-kt és 1849-ki nrngyaroLidJOS tJHHtíftlIcUdl „adjaraíbó!. Másodk kiadás. Két k t4

8 rét. (I. 288, lI. 160 lap.) Borítékba füzve ára ft.

,rész. Második bóvitett kiadás. 8-rét (723 lap ) Borítékba füzve

4 fr.N e v e z e f e s * > emberek köz- és

. magáné'etbeni elmés rögtön-zései és élczes mondatai. 8-rét. (XVIII. 304 lap.) Borítékba fűzve ára 2 ft.

Irodalmi kinCStár. IX-X. kötet. Szerelem dalnokai. Füzve egy-egy;kötet 70 kr. Diszkötésben egy-egy kötet 1 ft. |^ j Horváth Mihály. A magyarok története

I kiadás. 8-rét. (586 lap.) Ára fűzve 2 ft. 50 kr. Vászonba kötve 3 ft.ITíallh ITlílíJ-Víir lpllffKSnir P^öfiíöl máig. (Petőfi S.arczképével.) K.8-r.UJ8OD H l d g y a i irflllOSOK. ( 3 2 0 lap.) Fú z v e 2 ft. Diszkötésben 3 ft.

Gróf Dessewffy József irodalmi hagyományai.Kiadta Kazinczy Gábor. III. kötet : Gróf Dessewffy József levelezéseKazinczy Ferenczczel 1793—1831. N. 8-rét. (389 lap.) Füzve 2 ft. 50 kr.

Az első és második kötet egyenkint ugyanazon az áron kapható.

Jósika Miklós. A végváriak.172 lap.) Füzve

Gr. Majláth J. Magyar regék, mondák és népregék.Forditotta Kazinczy Ferencz. Kiadta Kazinczy Gábor. 8-rét. (VI. 361 lap )Boritokba füzve 2 ft. 50 kr.

Asbóth L, A hadvezér és a hadtudomány alapelvei.Az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva. Két kötet. 8-rét. (320, 349 1.)Füzve 5 ft.

Bálint Átalános törvénykezési eljárásperes és perenküli ügyekben, a legujabb törvényhozás szerint. Felvilágosító jegy-zetekkel és kimeritő irománypéldákkal, birák, ügyvédok s a közélet használatára.1863. Fűzve 5 ft.

3 ft.

Frankenburg Ad. Az öreg Bolond Miska kalandjai,szárazon és vizen, mennyben és pokolban. 8-rét. (287 lap.) Fűzve 2 ft.

Zilahy Károly. Magyar koszorúsok albuma, irói éiet ésjellemrajzok. Mutatványokkal és tizennégy aczélraetszettel. Nagy-8-rét (120 lap).Diszkötésben 5 ft.

in n«<37Pa-viiitnn m u n k á i M á s o d i k bővített kiadás ToldyZd Uí>aAt .gyUJUHl IHUIlKdl. Ferencz által. A szerző arczké-pével. Hat kötet. 8-r.(207,221, 206,235,215, 256 lap.) Nyom. papiron fűzve 4 ft.Velin-papiron, diszkötésben 8 ft.

Virág Benedek. Magyar századai és poetai munkái.Harmadik kiadás Toldy Ferencz által. A szerző arczképével. Hat kötet. 8-rét.(252, 218, 193, 191, 224^ 239 lap.) Nyom. papiron füzve 4 ft.Velin-papiron, diszkötésben 8 ft.

Gróf Széchenyi István politikai iskolája, saját müveibőiösszeállitva. Két kötet. N.-8-rét (384, 456 lap). Ára füzve 5 ft-

Ökröss Bálint. Magyar polgári magánjog az i848 ik évtörvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán, átdolgozott é3bővített második kiadás. Füzve 5 ft.

Függelék az ideiglenes törvénykezési szabályokhoz.Az uj törvénykezési rendszer behozatala óta kibocsátott szabályrendeleteknekfelhívás és hitelt s adatok nyomán összeállitott teljes gyűjteményei. Nagy 8-rét.Első folyam. Elsö füzet 80 kr. Második füzet 60 kr. Harmadik füzet 50 kr.

A kereskedelmi czégek iránti legujabb rendeletekés régiebb hazai törvények. K. 8-rét. (38 >ap ) Borítékba füzve 40 kr.

ílínr>liílr TÍWCPF I r í í I v t í H l K ü l ö n ö s tekintettel a műegyetemi, kerrs-iUdUllK. JUAhei. l l d i y i e t l l . kedelmi s reáltanodái ifjuság szükségleteire

a legtekintélyesebb bel- s külföldi munkák nyomán. I sö füzet. 8-rét. (208 lap.)Füzve 60 kr.

líautz Gyula, jogtudor. Politika vagy országászattan,tekintettel a két művelt világrész államintézményeire és törvényhozására rend-szeres kézikönyvül. Nagy-8-rét. Két kötet, fűzve 4 ft.

Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan.Rendszeres tan- és kézikönyvül. Fűzve két kötet 4ft.

Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyébtudományok és müvészet köréből lehetőleg minél több érd kes tár-

gyat és egyénise'get betüsorozato3 rendben megismertet Tiz kötet: A—Zwingli.Ara egy kötetnek 1 ft Ot kötetben vászonba kötve 12 ft.

Jósika Julia. Pályavezető.. füzve 2 ft. " '

Ollendorff H.G. eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, nehány hónap alatt lehet olvasni, irni és beszélni tanulni.A magyar tanulók haszná'atára átdolgozta Egán James. Fűzve 1 ft. 50 kr.

Okrucky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan, oktatás a*olasz nyelvet tanitó segitségével, vagy anélkül is megtanulni. Fűzve 1 ft.

fiatal leányok . ! _ _ _

^ftísofa?0' Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (364 iap, 8-rét)

Tarkanyi Béla. Hajadonok őrangyala. Katholikus imakönyv._ _ Tizenhatodrét. Nyom-

tató papiron két képpel vászonba kötve 1 ft.Velinpapiron öt képpel bőrbe kötve, aranyvágással 2 ft 50 kr. Diszkötésbm 5 ft.

Fűzve 1 ft. 50 kr.r

Tarkanyi Béla. Ártatlanok öröme. Katholikuskis gyermekek számára Sok képpel. 16-rét. (63 lap.) Keményen kötve 20 kr.

Figyelmeztetés a t. cz. vidéki közönség számára, különösen oly helyekre nézve, a hol könyvkereskedés nincsen. — «5í3̂Hfejt**^ Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen n fennevezett kiadó-hívntalhoz intéihetok, a mely a szétküldést é^^iűKSpontosan posta-uton eszközlendö és pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek összege legalább 2 f'tot tesz, hérmentesen. Az illető összeg

vagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő. <

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala.Kiadó-tulajdonos Heckenast Gnsztár. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4. szára alatt Pesten, 1864.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évreft Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 16 ft. Fél évre 5 ft.Csopán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft. - Csupán Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai l jdonságokat illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy innak helye, egyszeri igtatáenál 10 krba-háromszor- v*gy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altenában : HanseiiMteiii és Vogler. — M. Frnnkfurt-ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten • a ker-tész-gazdászati ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 újkr

Ismét egy országos nevezetesség elvesz-tését kell hirdetnünk e sorokban. A férfiu,kinek nevét épen leírtuk, s ki a hazai köz-ügyek hü szolgálatában őszült meg, s ki-érdemlett nyugalomban élte napjait a fő-városban, még alig nehány napja melegenszoritott velünk kezet, s most már a földhideg hantjai boritják kifáradt tetemeit. Azélénk szellemű, szelid és játszi kedélyü tu-dós öreg ur, ki kifogyhatatlan elmésségeáltal már régen a „magyar Demokritosz"névre tett szert, még nyugalma napjait isfolytonos tevékenységre használ-ta, s nagy olvasottsága és bő ta-pasztalása kincstárából még gyak-ran gazdagitá a lapszerkesztőktárházait. E megtiszteltetésbenismételt izben részesült a Vasár-napi Ujság is, mint azt lapunklegutóbbi száma is tanusitá, smint tanusitani fogja még egy,legutolsó müve is, mely kiadásravár irataink között, s melyben,meglepő véletlenségböl, e „nevetőbölcs" épen „a nevetésről" elmél-kedik. ~ -

A részvét és sajnálat kétsze- ->res érzete alatt Írjuk ide e moz-galomteljes, hosszu életpálya dió-héjba szoritott rövid vázlatát.

Sebestyén Gábor 1794. febr.14-kén született Debreczenben.Atyja, Sebestyén István, elébbtöbb ref. egyházban lelkész,utóbb a debreczeni és pápai kol-légiumokban a Sz. írás-magyará-zat, s a görög és keleti nyelvektanára volt, s nyomtatásban meg-jelent irodalmi müvek által is ki-tüntette magát. Iskoláit Sebes-tyen Gábor Debreczenben kezdte,majd Kecskeméten és Pozsony-

J/1^ m iS i s m é t Debre-

S e b e s t y é n G á b o r .(1794—1864.)

állomásán tanusitott tudományos mivelt-sége, alapos törvény ismerete s lelkiismere-tessége a közbecsülést vivtak ki számára, aminek legbiztosabb jele az volt, hogy Vesz-prémmegye két izben, 1843-ban és 1847-ben,Sebestyén Gábort választotta meg egyik or-

' szággyülési követének Az ország rendéi| előtt tartott gyakori szónoklatain szakava-! tött tárgyismeret, sokoldalú képzettség, hig-! gadt gondolkodás és józan tapintat ömlöttel. Itt nyerte meg többi között a nagyhirü éstudós borsodmegyei követnek, Pálóczy Lász-

J / ^ m i S i s m é t Debre-czenben végezte be a jogi tanul-mányokkal. A debreczeni kerü-leti, s Pesten a királyi táblánáltöltött gyakorlati évei után 1819-ben ügy-védi oklevelet nyert. Ekkor ősi nemesséfehelyére, Veszpremmegyébe költözött hol1820-ban a megye tiszteletbeli, 1827-benrendes al-, 1837-ben főügyészének válasz-totta meg.

A megye szolgálatában 23 évig tartott

S E B E S T Y É N G Á B O R.

lónak is benső barátságát, kivel ez utóbbi-nak holta napjáig folytonos levelezésben ál-lott. Kivánatos volna, hogy ezen levelek, me-lyek közöl, mint hallottuk, némelyik 20 ivreis terjed, s melyekben S. G. bő olvasottságá-nak s búvárkodásának gyümölcsei vannakletéve, minél elébb közkézen forogjanak.

Sebestyén Gábor neve már 1846-ban akirályi táblai birák jelöltjei között emlitte-tett. 1850-ben az akkori soproni főtörvény-székhez, 1855-ben ugyanott az urbéri főtör-vényszékhez tétetett át. E törvényszékekfeloszlatása után két izben, 1862-ben és1863-ban a hétszemélyes tábla közbirájaullön fölterjesztve, mely vágyát azonban elnem érhetvén, az utóbbi éveket nyugalma-zott állapotban, leginkább kedvencz könyveiolvasásával, irodalmi foglalkozásokkal Pes-ten családja körében és saját házában töl-

tötte, hol a 70éves, megtört testű,de mindig ép lelkü, tréfás szelle-mü öreget ápr. 4-kén végre a ko-mor halál magához szólitá azélők sorából.

Meg kell még említenünk,hogy Sebestyén Gábor a vallás és

- egyház terén is gyüjtött érdeme-ket, különösen akkor, midőn adunántuli ref. egyházkerület ül-nökévé s a pápai ref. egyház fő-gondnokává választotta.

Az irodalmi téren már fiatalkorában kezdett szerepelni Se-bestyén Gábor, oly müvekkelugyan, melyeket most már régentulszárnyalt nyelvünk fejlődése sa kor haladása, de melyek az ak-kori idők szempontjából mindenesetre figyelmet érdemelnek. Elsőfiatalkori müve : „Tuba, az ég'óés oktató szerelem." Ez időszakbatartozik : a csillagászati ismere-tek után törekvő „Napország ésennek kulcsa," s két színdarabja:„Asszonyi praktika" és „KaczkiPál." Késöbb a „TudományosGyüjtemény" köteteiben s akkorihirlapok hasábjam számos tudo-mányos értekezést bocsátottközre, melyek közül némelyekKazinczy Ferencz buzdító figyel-mét is fölébresztették, mit ez Se-bestyénhez intézett magánlevelei-

ben több izben tanusitott. — Méltánylást ér-demlő egyik nagyobb Zenészeti vállalatavolt az 1823-tól 1832-ig XV. fűzetben kia-dott „Magyar nóták gyüjteménye," melybőlmindegyik füzet más-más „főrangu magyardámának" volt ajánlva. Sebestyén Gáborvolt az, ki Csermák Antal hires magyar ze

15-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Pest, aprilis 10-én 1864.

138

P

i

nésznuk a veszprémi temetöben sirkövet ál-líttatott ; ö ismertette meg legelőször a jeleszenész Rózsavölgyi magyar zenemüveit is.

Az ujabb időkben irodalmi munkásságatöbbnyire hirlapokban megjelent kisebb tu-dományos elmélkedésekre s elmeíüttatá-sokra szorítkozott, melyek nagy olvasott-ságról s különösen az ó-kori klasszikusokalapos ismeretéről tanúskodtak. Ez utóbbiranézve a inai világban valóban ritkította pár-ját. Számos alkalmi kisebb müve önállóan ismegjelent, s ezekben kifejtett klasszikuslatinsága még a külföld tudósainak figyel-mét is fölébresztette. Legkedvencebb mu-latsága telt a tevékeny szellemü öreg urnaka legutolsó időkben az anagrammák készí-tésében, mely betücserélési játékban bámulatos türelmet és valódi virtuozitást fejtettki. Sokszor emlité a halvány arczu, szen-vedő agg, hogy álmatlan éjeinek unalmátezekkel iui el. Országos hirüekké lettekezeken kivül Sebestyén Gábornak különbözőalkalmakkor mondott talpraesett humordusészrevételei s elmés ötletei, melyeknek egyrészét összegyűjtve olvashatni Aszalay Jo-zsef „Szellemi röppentyűk" czimü (1859. évi)ismeretes müvében, hol Sebestyén Gábor erészbeli jellemzésének külön czikk van szen-telve.

Szójátékainak némely része hamar elter-jedt s országszerte ismeretes, a nélkül, hogysokan a szerzö nevét tudnák. Ilyen p. o. azonválasza, melyet eg\ törvényszéki elnök kér-désére adott, midőn az csodálkozását fejezéki a felett, hogy Sebestyén Gábor 60 éveslétére még mindig szemüveg nélkül olvas.„Nekem nem dukál pápaszem — mondáSebestyén — mert én kálvinista vagyok." —Egyszer a balatonfüredi sétatér közelébenjárkálván Sebestyén Gábor, észreveszi, hogyott napórakéázitéssel foglalkozik egy előtteismeretes derék benediktinus „Mit csinál,tisztelendő barátom uram?" kérdi Sebes-tyén. — „Nagyságtok számára készítek nap-órát — felelé amaz —; most pedig valamiide illő felírásra volna szükségein." — „Mon-dok én egyet. Ha már nekünk késziti, hátirja oda : „Ora pro nobis!" válaszolt Sebes-tyén. — Nem régen bizonyos társaságban,a hol ö is jelen volt, a jelenkori magyar hu-morisztikus irókat keményen rostálgatták,s valaki végre azon kérdésre fakadt : „Dehát már közülök ki a jó?'' — ,,A kérdésben— válaszolá rögtön Sebestyén — benne rej-lik a felelet is. Ez a kérdés : ki a jó, azt azanagraminot adja ki : Jókai!" Mindenkimeg volt elégedve a kérdés gyors megoldá-sával. S ily szerencsés, elmés rögtönzéseiszámtalanok voltak.

Mind ennek most már vége szakadt Avidám kedélyü öreg, ki életében annyiakatés annyiszor megnevettetett, most végre ezegyszer alkalmat szolgáltatott arra is, hogyelszomorodjunk és megsirathassuk.

A korona kiválíásii(az 1462- ik b u d a i o r s z á g g y ü l é s e n ) .

! i

r Jánost nagy szivével,Fridrik császárt fegyverévelA király legyőzvén,Ö« Budában, — hogy is volc csak?„Összegyültek, tanácskozt: k ! "

Ha üstökös van az égenCsillagsereg közepében :Olyan kép ez épen!Ott ragyognak, ott fénylenekHős király és hősi nemzet!

A nemes sziv fel-feldobban,El-elnézik egymást hosszan,Néma élvezettel . . .„Nagy királyom!" „Édes népem!1'Ezt gondolják mind a ketten . . .

El-elnézik egymást hosszan . . .Egyszer csak Vitéz betoppan . . .Arcza ugy sugárzik . . .Ajk nem mozdul, száz szem kérdez,Mig a püspök jő beszédhez.

,,Hu8zonnégy év jár le épen,S magyar királyok fejébenKorona nem diszielt!Husz ezerért, arany pénzbenNemet császár birta, — szégyen!

Hatvan ezret kér most érttéPedig húszért kapta bérbeAz asszony-királytól . . .El nem hoztam, nem volt pénzemNagy királyom, édes népem!"

Némaság megy tompa zajba,Fel felnéznek a királyra,A ki szól imigyen :Magyaroknak koronája,Nem lesz másnak eziezomája!

Magyaroknak koronájaMagyaroké, azt kiváltjaMagyarok királya!Édes papom, hü Vitézem,Van még nekem an:jyi pénzrm!

Tompa zajban szablya villanÉgő könycsep szembe illan :„Nem ugy, jó királyom!Magyarország drága kincsétVisszaváltja a magyar nép!

Király mondja : „Ea fizetem!" -Nemzet mondja : „Nem engedem!''Igy versengnek rajta!— Vitéz János nem szól semmit,Torülgeti ŐJZ pilláit." —

Tóth-Pápay Soma.

A Tisza bölcsője.I r t a P. SZATHMÁRY KÁROLY.

Második resz. •

Második kirándul HV

(I)isznópatak. Váncsfalva Czigányok sirhalm i. Ásvány-vizek gazdagsága. Dragomcr cs Szacsal nevezetességei'Vizáradások. Mojszii. Borsa. Zergevadászat. A tatárok

sirja 1717-ben. Borsabánya.)(Folytatás.)

A mármarosi oláhok jellemvonásait nemok nélkül kötöm össze a történelemmel.

A legmüértöbb kritikával tett fejtegeté-sek ugyanis kétségenkivülivé teszik, hogya máramarosi oláhok IV-ik László alatttelepedtek le 1284 — 85 táján, betelepedé-sökre következö körülmény adván alkal-mat. *)

„László király uralkodása idejében atatárok hadat vivén a magyarokra, midőnerről László, magyar király értesült, mind-járt Rómába küld a császár és pápához, hogysegitségére legyenek. Küld a régi rómaiak-hoz és a románokhoz is (ad veteres romanoset ad romanenses,) a byzanti birodalomba,Kkkor az uj és régi rómaiak László királysegitségére Magyarországra jönek. Az ujrómaiak pedig titokban László királyhozkövetkezö értelmü levelet küldenek :

„László nagy királynak üdv! A régirómaiakkal (oláhokkal) folyton-folyó tusa-kodásunk van amiatt, hogy nem akarnakhozzánk, az uj római vallásra áttérni, haíiema régi Rómában görög hit szerint élnek. —Most ezek velünk együtt a te segítségedrejöttek, csak nejeiket s gyermekeiket hagy-ván a régi római birodalomban. (Keleti bi-rodalom.)

Mi egy hitet vallunk veled. — A te ba-rátaidnak egyig barátai, a te ellenségeid-

*) Hogy ezen idö előtt is lehettek itt.oláhok, a histó-ria sein tagadni, sem erősiteni nem képes. Simonehioz emlitegy Tomayága nevü borsai családot, mely eredetét Tónu-zóbálól, az eltemetett besenyői vezértől származtatja; de ezidáig nincs igazolva.

nek mi is egyig roszakaróí vagyunk. Ezeket(az oláhokat) azért helyeztesd a sereg ele-jére a tatárok ellen, hogy levágassanak;vagy pedig ha Isten öket ettől megóvja,tartsd vissza öket országodban, s ne engeddtöbbé visszajöni a régi Rómába, mi az önejeiket és gyermekeiket a római vallásra,magunkhoz kapcsoljuk." *)

Rövidség okáért nem követjük tovább aszószerinti fordítást, csak röviden említjük,hogy a tatárokkal vivott harczban az oláhoknem estek el, söt hasznos szolgálatokat tet-tek IV-ik Lászlónak. Ez megmutatta nekika nyugat-rómaiak levelét, s miután követeketküldvén hazajokba, annak feldulásáról, ki-rablásáról értesültek, bele nyugodtak a vál-tozhatlanba, és ekkor, miután hitökbenmegmaradhatásra engedelmet nyertek (ujraa krónika szavai szerint) „László király Má-ramaros földét, vagy a Tisza és Maros kö-zötti részt jelölte ki nekik." Ide jöttek összeaz oláhok és itt élének; — magyar nÖketvettek, kiket a latin vallásb il a maguk ke-resztyén hitökre vittek át, egész a mai na-pig."

Ezek s:erint nem-magyar forrásokbólkétségen kivüli, hogy a máramarosi, söttalán a felső erdélyi oláhok legfőbbje **)(ha nem mind) nem elöbb, mint IV. Lászlóidejében jött be; sőt magyar nőkkel házasult.Itt hát igazán követelni lehet a testvéri ér-zelmeket. De hová lesznek akkor Papiu TU-larianu fényes álmai az ab originisekröl, s aromán nép ezer éven tuli jogairól?

Még érdekesebb a históriának azon két-ségtelen ténye, hogy Máramarosban megte-lepült és elszaporodott oláhok a XIV. századközepén Moldvába rajt eresztvén, ezen or-szág utolsó népességének alapját vetik.

Ezt mind a hazú,, mind az orosz króni-kák igazolják; de igazolja maga a moldvainéphit is.

A hazai krónikások közöl Küküllői Já-nos, Nagy Lajos királynak életirója, ez eset-ről, a latin szöveget magyarra áttéve, eztirja :

„Ennek idejében (t. i. Lajos királynak)Bogdán a máramarosi oláhok vajdája, azonkerület oláhait maga mellé véve, titkon amagyar korona alatt levö, de a tatárok szom-szédsága miatt lakóitól elhagyott Moldvaföldére vonult és jóllehet ugyanezen királyseregétől több izben háborgattatott, későbbaz oláhok számának növekedtével, országgászélesedett. Vajdáik pedig, kik ezen országoláhai által választatnak, a magyar királyhűbéreseinek (vasallos) vallják magukat;hódolatuk elismerésére bizonyos adót fizet-vén." (Thuróczi krónika III. resz 49 fej.AVenzelnél 23 1)

A fennidézett orosz évkönyv ugyanezendolgot kissé több regényességgel magyarraáttéve ekként adja elő :

„Volt ezek között (a máramarosi oláhokközött) egy Drágos nevü okos és vitéz fér-fiu, ki midőn egy izben társaival vadásznimenne, a magas hegyek tövén bölény nyo-mokra akadt, melyeket követvén, a bölényta magas hegyeken át üzi és ezen Planininevü hegyeken átkelvén a bölény üldözéséresik és iven kies helyekre értek, s a bölényt

*)Az orosz évkönyvek nyomán Schlózer és tőle Wen-zel a fennebbi mü 15—16 ik lapján latinul.

* ') Duliskovics Mihály nmkópolyanai helyettes lelkészaz 1840-ki „Tudományos Gynjttíine'nV'-bsn a máramarosioláhokról értekezvén, egy oklevelet közöl, mely szerint„Péter, Maiidra, Nán-Koszta, Sándri, Papp s Nikola olá-liok elejének Neyrilc és Radomir nevezetünknek már Ist-ván király Oznj és Vissó helységek örökös készségétadta. Költ ligeten 1445 észt "'De mintán I). ur az eredetiokmány hollétére sehol sein hivatkozik, biztos adatul nemvehetjük. A kenézek és soltészek királyi jobbágy felügyelőkvoltak, kik a jobbágyság tartozását beszedték, uraikatcsatákba követték, s nóni ajándékon kivül adómentesekvoltak. /'• Sz K.

139

egy vízparton levö füz alatt találván, meg-ölik s ragadmányukat elköltik. Ekkor azongondolatra jönek, hogy e helyet lakóhelyülválaszszák s mindnyájan közakarattal el-határozzák, vagyonaikat ide hozni és állan-dóan itt maradni" stb. „Ekkor László (Wla-dislav és nem Lajos) magyar királytól enge-delmet kérnek az elmehetésre. Elbocsátjaőket László nagy jóakaratának kijelentésemellett.

„Azért mindnyájan nejeik es gyerme-keikkel, elhagyják Máramaros földét (Ma-ramarusza) a magas hegyeken átvonulnak,egy rész a fákat döntvén, más a kövekethányván el. Igy Isten segélyével áthágván ahegyen, azon helyre érnek, hol Drágos abölénybikát megölte, melynek kiességétölelragadtatva, ott letelepülnek." *)

A kivándorlás idejét határozottan NagyLajos királyunk idejére és pedig 1358 - 9-retehetni.

Hogy a kivándorló Bogdán, Dr ág ésBalk atyja volt, szintily kétségtelen.

Különben pedig e kivándorló család min-ket még azért is érdekel, mert a Drágffy csa-

lád, mely hazánk tör-ténetében késöbb olynevezetes s z e r e p e tjátszott, ezen Dr ág-tól eredeztetik.

E nagy és hatal-mas család czimerétközölni azért látomhelyén, mert a Nagy/vcmfélegyüjtemény,mint látom — hihe-tőleg valami pecsétután - hibásan közli.En pedig a közlöttetaz erdödi várpalota

faláról személyesen rajzoltam. E vár a nagyreformatió-pártolónak épen sajátja levén, aczimer hitelessége kétségtelen.

Mi a máramarosi oláhok további törté-netét illeti, még csak azt jegyzem meg, hogyaz erdélyi nemzeti fejedelmek idejében a má-ramarosi oláh nemesség folytonosan neveze-tes szolgálatokat tett; Il-ik Rákóczy Ferenczfelkelésében pedig a ruthénekkel együtt akezdeményezőkhöz tartozott ez anyárólépen édes testvér nemzet.

Hogy 1717-ben miként semmisitettékmeg a tatárokat és szabadítottak ki a me-gyei hadak segélyével 15 ezer foglyot, márfölebb emlitettem.

Drágfy család czimere

Borsabánya a falun felül regényes völgy-ben fekszik. Arany és ezüst tartalmu kovan-dokat, fényieket tartalmaz; ezenfelül kénttermékállapotban is s a dárdanynak (anti-mon) egy szép pehely forma válfaját (Feder-Antimon.)

Határán 4 savanyu vizforrás is fakad.Ezek közöl a Sándor-forrás kellemes italu va-sas- iblanyos forrás a legnevezetesebb, mely-n e k kiválóan erősítő hatása van.

A bányák Bach minisztersége idejében akormány által egy bukovinai birtokosnakpotom árért eladattak., .,f;'sztrimturi szoros, hol a tatárok egér-na alt haltak, egy ettől keletre eső szükvölgy hajmeresztő kősziklák között, holmég közelebbi időkben is akadnak fegyve-rekre és pénz- vagy ékszer-darabokra.

Ugyancsak a borsai határon régibb idejűkarika-pénzeket is találnak. Ezek közölegyet, mely vékony arany-lemezből össze-hajtva, össze nem forrasztott gyűrűhöz ha-sonlit, magam is láttam.

' ° • (Folytatág* kovetk.)

*)Schlözer „Geschichte der Littauen" Wenzelnél 26 1

Öngyilkosság.(Folytatás.)

Ha Grunner azt mondja, hogy „ubiqueest mortis ostium" (mindenhol föltalálható ahalál kapuja) az öngyilkosságról is áll, hogy„mille modis morimur" (ezerféle módonhalunk meg). Egyik kötélhez folyamodik, amásik vizbe ugrik, a harmadik lőport ésgolyót választ, a negyedik testét megmetszi,vagy megszurja, az ötödik (egy hölgy) arajzó-méhek tömegében keresi halálát, —mig a hatodik 200 darab nadály fölrakásaáltal akarta életét kioltani, a hetedik lőpor-ral tömvén teli száját, azt taplóval meg-gyujtotta, a nyolczadik (egy tüzér) ágyulö-véssel ölte meg magát. — Egy argenteulivinczellér egészen sajátságos módon végezteki magát; ugyanis egy teli hordó pálinkátgyújtván meg, abba rohant, — Ki Indiábanmegunja életét, mákonyt iszik, minek követ-keztében őrjöngésbe esvén, meztelen kard-dal futkos az utczákon, mindent, a miveltalálkozik, leszúrva s végre maga esik eláldozat gyanánt, mivel mint veszett ebetmegölik. Egy gazdag férfi, ki gyógy ithatlanbetegségben szenvedett, valamennyi kincsé-vel egy szobába zárkózván, ezekkel együttfellobbantotta magát. Egy politikai vádlott,ágya lepedőjébe kötözvén magát, azonnalnégy sarkát meggyujtotta, és ekkép nyertsebei következtében halt meg.

A lélekzés visszatartása által is kilehelték éltöket, kiknek erős szándékuk voltmeghalni. Ezt Coma siciliai rabló tette, mi-dőn Rupilius konzul elé vezettetett. A né-ger rabszolgákról állitják, hogy nyelvökethátravetvén, fojtják meg magukat. Galenusszerint egy rabszolga ugy ölte meg magát,hogy a földre feküvén, lélekzetet mozdu-latlanul visszatartotta, azután nehányszorrángatózva hempergett és kiadta lelkét.

Egy szolgáló mosás közben a fürdőszi-vacscsal akarta magát megfojtani. Mások kö-veket nyeltek el, hogy megöljék magukat. El-liotson tanárhoz a Tamás-kórházba egy nőthoztak, kinek nagy hajlama volt az öngyil-kosságra ; de nem külsőleg akarta magátmegsérteni, hanem bensőleg izomereje által.Igy a lélekzés visszatartóztatása, majd azál-tal kivánta magát megfojtani, hogy lehele-tét egész erővel füleibe nyomta, hogy azo-kat szétrepeszsze, majd szemeit ugy for-gatta, hogy azokat fejéből kitolja. Lebrunhires vadászkürt-játszó, szenet hozatott szo-bájába, erre ként tett, ágyba feküdt és meg-fult. Salis grófot Párisban, ki nejének him-lőben történt halála után buskomorságbaesvén, több izben akadályoztatott meg ön-gyilkossági kisérletében, egy reggel ágyá-ban megfuladva találták. Más eszköz hiányá-ban hosszu haját nyelte el, mi előbb a kato-náknál, mig czopíbt viseltek, gyakrabbanmegtörtént.

Porosz Silézia egyik helységében 1850-iseptemberben egy földbirtokost, kiről hosz-szabb ideig nem tudták hová lett, magtárá-ban a gabona közé temetkezve találtak. Aszerencsétlen elevenen temette ott el magát.

A bécsi fegyintézetben egy nő egy cso-mag varrótű lenyelése által akart végetvetni életének. Azonban ezek egy gyomrafölötti seben egyenkint kijővén, ismét meg-gyógyult, Hasonló esetet beszél el Büchneris. Egy gyanus utazótól elvettek 32 darabaranyat, s ezeket a törvényszéknél tették le.De ö nyugtalankodván e miatt, torkát akartamegmetszeni. Megnyugtatása végett odaad-ták tehát neki a pénzt, s ö hogy annál biz-tosabban megőrizhesse, az aranyakat le-nyelte. Halála után mind a 32 darabot gyom-rában találták. Miss W. . . Anna, egy an-gol bankár lánya, s több millió örököse

szerelmi bujában a Vezúv tölcsérébe vetettemagát.

Idegen testeknek, péld. szegeknek, sod-ronydaraboknak, varrótüknek az agy ve-lőbe juttatása által is tettek öngyilkosságikísérleteket.

Hogy a chloroform beszivása erre czél-szerü eszköz és hogy az már több izbenhasználatba vetetett, ismeretes dolog.

Borcia, Brutus neje, égő szenet nyelt el.Egy katonatiszt erős töltényt vevén szá-

jába, azt égő taplóval gyujtotta meg; azon-ban ettől nem halt meg, hanem csak meg-égette magát.

Egy svájczi az által ölte meg magát,hogy száját, orrát, füleit lőporral teli tömvén,azt meggyujtotta.

Több katona ostromlott várakban és ha-jókon kétségbeesésében légbe röpitette ma-gát. Egy rajongó földművelő St—ben mág-lyát rakott, s meggyujtván azt, ráfeküdt éshamuvá égett. Egy buskomor lány befütöttsütőkemenezébe mászott, hogy véleményeszer'nt a tüz által megtisztuljon. Egy öregéletunt paraszt elkészítvén végrendeletét,kemény téli éjszakán kiment a mezőre és ahóban megfagyott.

Egy szerencsétlen szerelem folytán éle-tét megunt lengyel nö emészthetlen anyagoklenyelése által ügyekezett magát kivégezni,és öt hónap kellett rá, hogy meghaljon. Bon-czoltatásakor a következö tárgyakat talál-ták gyomrában : 4 kulcsot, 1 nagy és kétkisebb kést, 13 ezüst, 2 réz és 4 sárgarézérmet, 12 vas szeget, 6 törött czin és egysárgaréz kanalat, 2 kanálnyelet, 7 vas ab-lakreteszt, egy sárgaréz keresztet, egy vasgombot, 101 gombostüt, egy követ, 3 élesüveg darabot és két olvasó-gyöngyöt. Minde tárgyak összes sulya 2 fontot és 12 la-tot tett.

Schmucker is hasonló esetet beszél el.J. tudor eg} 23 éves arany sodrony-húzó

betegségének történetét adja elő, ki több is-mételt Öngyilkossági kisérlet közt azt istette, hogy egy tyúktojásnyi nagyságu követnyelt le. Ez az étel-csatornában megakad-ván, dr. S. a gyomorba letolta és a székkelszerencsésen kijött.

1856-ban ugyanazon egyénnél ismételvegyuladásos bélbajok mutatkoztak, melyekhashártyagyuladássá változtak. A has bal-oldalán tetemes daganat támadt; a ballá-gyékon pedig nyílás, melyen sár ömlött ki.Ez begyógyult ugyan, de a beteg folytono-san lázban szenvedett és gyöngült, de mind-amellett sokat és pedig nehezen emészthetőételeket is evett. Azonban tagadta mindig,hogy valamit lenyelt volna, mi egészségénekárthatna, Bekövetkezett a halála. Felbontat-ván, gyomrát megferditve, s benne a követ-kezöket találták : igy 7" hosszu kanál, egy6" hosszu írón, egy 5" hosszu öntött vas tű,egy 6" hosszu s i/%" széles darab fa, mely amájjal szomszéd gyomoroldalba furódván, amájba is behatott,

Egy angol lord, ki hosszabb ideig való-ságos remete életet élt, egy izben vidor tár-saságot hitt össze magához, s ezt a legfénye-sebben megvendégelte, s midőn a vendégeklegjobban mulattak, egy gép segitségével,mint a csillárokat szokták, az ebédlő pallá-sától nyakára hurkolt kötéllel bocsátko-zott le.

Egy bünös a vizellet visszatartása általakarta magát meggyilkolni.

Az öngyilkosság legborzasztóbb módjaazoké, kik saját kezeikkel vagy fogaikkalmarczangolják szét testöket. Kámper egyfiatal japani nőt emlit, ki emlőit egészenszájáig fölhúzván, azokat fogaival egészenÖsszeharapdálta.

Burrows Yorkban egy irhonit látott, ki

után fogaival

I

1 ^

fi

M

i

I U! •

i l l l

több öngyilkossági kisérlettépte le a húst magáról.

A rabló államokban megtámadott többnö méltatlankodásról való félelmében sajátkezeivel rántotta ki nyelvét. (Vígé k&vetkeztk.)

Ko üli s Gerhard afrikai utazó.Afrika belsejének kikutatása, a forró égalj

természeti titkainak s bennszülött népeinek meg-ismerése ősidők óta tárgya volt, részint azemberi kiváncsiság, részint a tudomány-szomjvágyainak. Majd minden nemzetből akadtak vál-lalkozók, kik e vágy kielégítéséért a természetáltal eléjök gördített óriás akadályoktól sem ret-tentek vissza s kik közöl elszántságukért mároly sokan megkapták a mar-tyrkoszorut. — Mint tudvavan, hazánkfia, MagyarLászló is nem sikeretlenül fá-radozott e téren, s egyikeazoknak, kik az összes európaiutazók között sok szép ered-ményt tudnak fölmutatni. —Hozzá hasonló merész vállal-kozó a jelen képünkön bemu-tatott Rohlfs Gerhard is, kielsö járt az európaiak köztMarokkó legdélibb s az Atlashegyek tulsó oldalán fekvőtartományokban, s azokat elő-ször vette tudományos vizsgá-lat alá, mert az 1828-ban Tim-buktuból jövő René Caillieott csak futólag utazott ke-resztül.

Rohlfs Gerhard Frigyesszületett 1832. ápr. 14. a bré-mai kikötő városbanVegesack-ban, hol atyja orvos volt. Atestben és lélekben egyarántkorán kifejlett ifju első ok-tatását házi tanítóktól nyeré.Később, midőn az iskolákatVegesackban már szervezték,az ottani ugynevezett latiniskolába ment. — Itt inkábbkönnyen felfogó tehetsége, jó-zan itélete és erős emlékezete:mint kitartó szorgalma általtünt ki. Vidor kedélye, bohógyermekcsinyek iránt nagy haj-lama, bátorsága, testi ereje ésügyessége őt minden kortársaelött kedveltté tevék. Bárholkövettetett el valamely gyer-mekes kihágás, bizton előrelehetett tudni, hogy Rohlfenem hiányzott, és hogy ő volta fó'czinkos. Miután Vegesackkiválóan hajós hely volt éslegtöbb hajós kapitány ezena természettől oly gazdagonmegáldott városban telepedettle; a folytonos társalgás a ha-jós kapitányok gyermekeivelkönnyen fölkeltheté e bátorfiúban a vágyat, idegen tarto-mányokba utazni, ha szülői,kik iránt legnagyobb gyön-gédséggel viseltetett, kedvéte veszélyekkel járó hajós élet-től el nem veszik. Ez azonbannem akadályozá, hogy zivata-ros időben kis csolnakába neszálljon és a Vézer hullámzóhabjain ne ladikázzon.

A mint Rohlfs 14-ik évét elérte, két bátyjá-val együtt az orvosi pályára szánta magát. Agymnasiumi tanulmányokat a cellei és brémaigymnasiumokban tanulta. Az 1848-ki év, melyBrémában mindenkit fegyverre szólitott, vele isfélbeszakittatá gymnasiumi tanulmányait; az áta-lános lelkesedés Schleswig-Holsteinért, mely olysok fiatal embert sodort el eredeti hivatásától, őtis megszállta, és 1849-ben, miután hazájábanegy évig katonai kötelezettségének eleget tett,mint önkéntes belépett a Bonin tábornok általszervezett schleswig-holsteini hadseregbe. Vitéz-sége, bátorsága s férfias föllépése által csakhamarmegnyeré elöljárói és alárendeltjei szeretetét,ugy hogy az idstedti csata után magát itt ott ki-tüntetvén, hadnagygyá lett. A felkelés szomorueredménye Eohlfsot ismét visszavezette a félbesza-

140

kasztott tanulmányokhoz. Elment tehát a heidel-bergi egyetembe, hol szorgalmasan tanulmányozáa boncztani; innen egy év után Würzburgba, holVirchov az orvosnövendékekre mintegy varázs-erővel natott. Tanulmányait befejezendő, végreGöttingába ment. A két elsö egyetemen vissza-vonultan és szorgalmasan élt; de a vad és romlottczimboraság G ittingában őt is magával sodorta.Változékony szelleme sugallatából elhagyá azegyetemet, s mint valami kalandor járta be Né-met-s Olaszországot, Helvécziát; azután ismőt ka-tonai pályára lépett mint önkéntes Algirban, Pe-lissier tábornok alatt. Vitézsége által itt is kitünt8 résztvett a hadjárat összes csatáiban.

E hadjárat befejezése után Rohlfs Marok-kóba ment, s félbeszakasztott orvosi pályájánakkezdte hasznát venni.

Fezben nehány sikeres gyógyitás által a csá-

Rohlfs (iíiliaid afrikai utazó.

szár és a császári udvar figyelmét magára vonvaa szultán házi orvosává neveztetett ki. Daczáraannak, hogy a marokkói császár sokféle kitünte-téssel halmozta el, sőt egy egész kastélyt adottrendelkezésére : vándorszelleme itt sem engedtemegpihenni, összetakaritott pénzével beutaztaMarokkónak az Atlas hegyektől délre fekvő ré-szét, hol ő előtte még európai nem volt.

Miután Marokkóban irt naplóját Tanger banaz angol konzulnál letette, megkezdte vésztelj38utját. Nagy küzdések és nélkülözések után sike-rült tervét kivinni, éj a franczia területű Geryvil-lebc érkezett. Petermann közléseiben, hol Rohlfsuti naplója is ki van adva, egy ármányos megro-hanásról van emlités, mely Rohlfsnak csaknem éle-tébe került, s melyet a következőleg ad elő :

„Este utra keltünk, t. i. a vezető, egy szolga

és én. Négy órai ut után letelepedtünk egy kisfolyó közelében és nagy tüzet raktunk. Én ela-ludtam, szolgám is, de csakhamar gonosz meg-rohanásra ébredtem föl. Bal karomba öt sebetkaptam, balkarom csontja szétzuzatott, s jobbágyékomba is golyó furódott, azonkivül jobbkezem és jobb vállam kardcsapás által volt meg-sebesítve. Vezetőm és Mohamed-ben Abd-Allahseik támadtak meg, hogy megöljenek és kirabol-janak.

A nagy vérveszteség okozta, hogy eszmé-letlenül rogytam le, vagy inkább mint a holt elte-rültem. Szolgám elfutott. A mint másnap magam-hoz tértem, egyedül látám magam a sivatagban,holmimat, valamint pénzemet elrabolták. Ámbára viz nagyon közel volt hozzám, nagy gyöngesé-gem miatt azt még sem érhettem el, pedig iszonyu

| szomjuság epesztett. íly nyomasztó helyzetbenvoltam két nap és két éjjel.Harmad nap végre, szeren-csétlenségem hirét hallván,jött két marabut, hogy elte-messenek.

Két hónapig voltam amarabut Sidi-Lasmy házá-ban, mig végre utamat foly-tathattam."

Petermann ez esetet a. kölni ujságban e szavakkal

végzi : „Ez az elhatárzottlelkü bátor férfi, ki alig sza-badult meg e borzasztó halál-ból, és kinek alig gyógyultakbe sebei : jelenleg utban vanTimbuktu felé, mely oly ne-hezen érhető el, mint Vadaiés Darfur. Még csak két euró-pai : délről Callie s keletrőldr. Barth léphettek ez elhir-hedt helyre, mindegyik török-nek öltözve; az angol Laing,ki mint Rohlsf ugyan e részrőlment Timbuktuba, utközbenmegöletett. Francziaország ré-széről Lajos Napoleon trónralépte óta évenkint rendkivülifáradozások történnek észak-nyugat Afrika megismeréséreés különösen Algírból s Se-negambiából Timbuktu felé;a párisi geographiai társulat8000 frank dijat tüzött ki an-nak, a ki e két gyarmat egyi-kéből Timbuktun tul mástelepitvényhez jut el; de afranczia kormány támogatásadaczára, még eddig egy fran-cziának sem sikerült a ki-tüzött irányban messze hatolnielőre.

Rohlfs Gerhard most 32éves; s az élet fáradalmai afájdalom és buskomolyság bé-lyegét nyomták arczára. — Abátor utazó, ki az arab nyel-vet tökéletesen megtanulta, smuzulman öltözetet visel, sa-játságos módon meg tudjanyerni a nép alsó és felső osz-tályait egyaránt, s ezen jótulajdonságának, valamint si-keres orvosi működésének kö-szönheti, hogy eddig utjábanés fűrkészéseiben minden aka-dályt legyőzött, a melyekenaz eddigi legtöbb afrikai uta-zó kísérletei nagyrészt meg-törtek. **

Látogatás Liszt Ferencznél.Rómába érkezvén — irja Pichler Bódog ha-

zánkfia a „Zenészeti Lapok" legutóbbi számában— azonnal felkerestem Monaldi — ugynevezettnémet — zeneműkereskedését, hol Liszt F. lakásaután tudakozódván a „Monté Mario"-r& lettemu'ásitva; de ezzel meg nem elégedve, a MontéMario-t illető rendőri hivatal felé vettem az uta-mat, melyet azonban zárva találtam. — Rómábanlegszivélyesebb emberek talán — ha ugyan e ki-fejezésre méltók volnának — a bérkocsisok;ezek egyikére biztam tehát magamat s látogatásiszándékom kivitelét.

A Monté Mario-t csaknem oly jól ismertem,mint bérkocsisom. A szent Péter egyház s a Va-tikán mögötti egyenes — körülbelől egy óra hosz-

szu8á<m ut vezet oda. A város minden maga-sabb téré s sétányáról látható, de innen tekintve,koránsem mutatkozik oly nagyszerü pontnak,mint a minő valósággal. Nagyobbrészt olaj- s fü-gefákkal bővölködő kertek boritják, de nem any-nyira ezek, mint ama nehány elszórt villa s zárdavette igénybe figyelmemet, melyek itt ott festői-leg mutatkoznak rajta, s me-lyek egyikének ablakában márszinte íáttam képzetemben avilágtól, elvonult nagy maes-trót, kinek színről szinre valóláthatása vezetett egyedül azörökvárosba. Másfél órai ko-csizás után, mely alatt foly-vást nőtt felizgatottságom, =~végre a nevezett hegy tulsó _—oldalára értünk, hol leszállva J==^::egy kis zárda előtt, annak ka-

Ímján kopogtattam. Igényte-en külsejü szerzetes jelent . J

meg, ki is e kérdésemre : „ilsignor maestro Liszt" azcnnalkésznek nyilatkozott engemkissé távolabb eső lakásáhozelvezetni. Megköszöntem szi-vességet, s csak utasítását kér-tem, mely is a Convento sántaRosaria felé irányult. Midőnbérkocsisom ezt hallá, azon-nal felkiáltott : „Ah ! mostmár tudom signore, hogy kitkeres; nemde azt a hires maes-trót, kit ő szentsége a pápais meglátogatott? Ott lakikaz elsö épületben, melyet leg-először elhagytunk. Valóbanrestellettem, hogy azt keres-tük, kinek lakását itt a leg-utolsó gyermek is ismeri; mi -don még a városban lakot1,magam is tömérdek idegenthordoztam hozzá, s mint mond-ják ezt unta meg s azért köl-tözött ide fel a hegyre." — Mosolyogtam a rög-tönzött cicerone szavain s tovább hajtattam akijelölt hely felé.

Végre elértem ama kies fekvésü, félig tem-plom, félig zárda-forma épülethez, mely „Conventoeanta Rosaria" nevet visel, s mely a Monté Mariolegszerencsé-sebb pontjánfekszik. En- _-==^=Sgnek két abla- " 5L_ =kos nyugati _ ^=zS^ts=része képezi ~ =2j^i]p^i^£r==iZL:J=_==.jelenleg nagyhazánkfiánakideiglenes tar-tózkodási he-lyét. Eltelvea kegyelet ésbámulat érze-tétől , szorultszivvel léptemki a kocsiból.

Liszt nemvolt honn, deamint a zár-dái kapus ál-litá,— ki sza-kács , haran-gozó s a mae-stro szolgájais egyszers-mind — egyfél óra mulvahazatéren dszokott séta-utjából. Bér-kocsimat ele-resztve a azárdái univer-salis felügye-lővel bevégez-vén párbeszé-demet , leül-tem az erkélyegyik padjára,

hogy bámuljam a nagyszerü látványt, mely előttemfeltárult. A Campagna egyik sik része az Albanohegységtől a tengerig, hasítva a Tiíer (Tevére)folyó által, vagy száz várost és falut tüntet felelőttünk, mig a megszámlálhatatlan tornyok skupolákkal behintett örök város, mintegy órányihosszúságra nyulik el alattunk. A roppant kőtö-

141

meg közöl, mint két óriás ugy emelkedik ki aColosseum s a Sz»nt Péter temploma, mely utóbbimajdnem egészen a hegy oldalához látszik illesztvelenni. E pontról nemcsak a legnagyszerűbb, leg-elragadóbb kilátások egyikét élvezhetni : hanema világtörténelem tanulságos esemónyein elme-rengve, felemelkedhetni szivbsn és lélekben az

egyénre, kik felém közeledtek. Az egyik Lisztvolt, a másik pedig egy fehérbarát. Azonnalfelugrottam s nem késtem elébe sietni. Midőnbemutattam neki magamat, s elolvasta az ajánló-levelet, melyet Reményi Ede barátomtól vittemmagammal , a legszivesebben üdvözölt s ki-mondhatlan örömöt érzett afelett, hogy mint ma-

gyar felkerestem néma magá-nyában s bennem imádott ked-ves hazáját ölelheti! — Felve-zetett lakásába, mely mindentekintetben a legnagyobb egy-szerüség, visszavonultság jel-legét hordja magán; egészenfelvidult, mintegy ujraszüle-tett, 8 annyi barátság, előzé-kenységgel halmozott el, hogymindezt nem annyira csekélyszemélyemnek — kiről életé-ben sem hallott — mint ma-gyar létemnek, ki benne ha-zája édes emlékeit költém fel,tulajdoníthatom. — Beesteled-vén az idő, gyertyát — vagymit is mondok, a Campagna-ban szokásos olajmícsast —

poros, el-

I.iszl Ferencz lakása Rómában. — (Convento sánta Rosaria.)

eszmék s érzemények legköltőiesb regiójába. —Megfogható lett előttem, hogy egy oly ma-gas röptü lángész mint Liszt, miért választá épene zárdát lakhelyül. Ha ablakából kitekint, szivjaa levegőt, mely egykor a világ legdicsöbb hőseit,költőit s müvészeit élteté; látja a klasszikus föl-

Budai császármalom. — (Miskovszlcy Gy. rajza után.)

det, mely annyi világraszóló esemény színhelyéülszolgált, s tüzes képzelődésével maga körébe va-rázsolja a letünt nagyságok örök szellemeit, smagasztos eszméi megvalósításához azok emlé-kéből,merit müvészi ihlettséget.

Ábrándozásomból a fentebb emlitett zárdáifelügyelő ébresztett fel, figyelmeztetvén két

gyujtott s azt egyhangolt zongorára téve, elő-vette Szent Erzsébet czimüoratóriumának vezérkönyvét,s minden felszólítás nélkül el-játszotta s elénekelte belőle amagyar indulót és kart, olymagasztos áhitattal, minthacsak forró imát mondott volnaa magyar nemzet boldogsága 8dicsőségére!

Még ezután sokat, igensokat játszott szokása ellenére,mert ujabb időben e kegyébenkevés idsgen látogatót szokottrészesíteni. Midőn lángoló te-kintettel felkelt zongorája mel-lől, derült arczczal igy szólott

hozzám : ime megmutattam önnek, hogy mit mi-velek öreg, elhagyatott napjaimban; mondja elodahaza, hogy még tudok, 8 látott lelkesülni; ha-nem á propos ! Ön mint műkedvelőt mutatta bemagát, tehát mutassa meg nekem ön is, hogy mittud." Oly kedélyes, 8 bizalmat gerjesztő hangon

intézte hoz-zám e tréfáss z a v a k a t ,hogy r ö v i ds z a b a d k o -zás után csak-ugyan leültema kegyetlenülelhangolt zon-gora mellé, smegmutattamn e k i , hogymitsem tudok.

Mig a va-csoráhozszük-séges rendel-kezést meg-t e e n d ő , kisidőre eltávo-zott, a lkal-mam volt, la-kásának bú-t o r z a t á t segész elren-dezését figyel-mesen szem-ügyre venni.Két szobából,8 egy kis alvó-kabinetből állaz egész. Abutorok kivé-tel nélkül egy-szerü fából ké-szülvék, sem-mi sem emlé-keztet valamifényüzési haj-lamra;dolgozó

asztala, mely nagy táblákból van összetéve, azegyik szoba közepén áll; könyvek, hangjegyek, ze-neművek, partitúrák s kéziratok, geniális rendet-lenségben hevernek rajta, melyek között nagy örö-mömre szolgált észrevehetni a magyar zeneiroda-lom több kiváló termékét is, s ezek közt MosonyiM. összes műveit; nehány faszék, szekrény a

142

I í

hangjegytartó képezik a szoba többi bútorzatát.Bámultam, s egyszersmind mondhatatlan fájdal-mat éreztem a halhatatlan művész jelen cinikusiéletfolytatása felett, ki lemondva a világ hiúsá-gairól s az egykoron őt királyi fénynyel övezettpazar sybaritai környezetről, csak az isteni müvé-szetnek él, nem ismervén egyéb gazdagságot,mint szive s lángelméje gyöngyeit, melyeket meg-tartott magának, visszaadván cserébe a világnak,elkábitó s csak nemtelen szenvedélyeket költőkincseit s vakitó fényüzési czikkeit, melyeket,ugylátszik, örökre megvetett!

Az estebéd, melyet a kolostori szerzetesszakács készitett, épen megegyezett lakása egy-szerüségével. Tojáslepényből, sódarból, zöld pap-rikából (pepperoni) és fügéből állott. Veres ésfehér bort ittunk keverve, a mint Rómábanszokásban van. Azonban a maestro oly derülthangulatba jött egy honfia látásán, hogy kivéte-lcsen még champagneit is hozatott. A vacsora utánthea következett, s szivarfüst mellett majd éjfé-lig társalogtunk az asztal mellett. Ki tudná leirnimi minden képezte beszédünk váltakozó tárgyát?Mindenről kikérdezett, ami csak érdekelhette ha-zájában; hogy a főtárgyat mindenek felett mű-vészeti viszonyaink képezték, ezt talán mondanomsem kell. Különösen érdekelték a magyar zené-szét mezején felmerült ujabb mozgalmak; beszélnem kellett a nemzeti színházról, a budapesti ze-nedéről, egyes általa ismert s nagyrabecsüli müvészekről, s a magyar „Zenészeti Lapok" mükö-déséről. Különös örömét fejezte ki a felett, hogyhazánkban mindinkább szaporodnak a dalárdák szeneegyletek, melyek nézete szerint legalkalma-sabb eszközök a honi müvészet emelésére.

Felhozta Wnqner Richárd levelét is, melyeta magyar zene érdekében e lapok szerkesztőjéhezintézett a nyilvánosság utján, s kiemelte, men-nyire büszke lehet a magyar, saját zenéjére, mi-dőn oly óriás lángelméjű reformátor is méltány-lólag nyilatkozik felőle mint Wagner. — A czi-gányzenét sem hagyá érintetlenül, mely — mintmondá — annyi fájdalmas órákat okozott neki,féreértetvén honfiai által, kiknek zenéjét nemmegtagadni, de a czigányok kezében mintegy esz-ményíteni akarta.

Nem kérdeztem őt egyenesen, hogy voitaké-pen mi tervei vannak Rómában ? Annyit azonbankivettem szavaiból, hogy ott, gyakorlati szempont-ból semmire sem tud menni. S ez nem is csoda, hakissé komolyabb szempontból tekintjük a rómaiZenészeti viszonyokat. Az operai előadások, azott uralkodó vallási rendőrség csonkításai általsokat szenvednek, s mondhatni, hogy némely dal-műre csak nehány dallam által lehet ráismerni;az egyházi zene pedig többnyíre induló walzer éspolka motivumokat tartalmaz. Az ember alig hi-szi el, hogy ott valaha Palastrina, Allegri s másZenészeti nagyságok müködtek.

Beszéd közben mindinkább felmelegedett smindinkább növekedő bizalmassággal tárta felelőttem nemes kebelét. — Ért'ietően bevallotta,hogy legforróbb óhajtása volna szeretett hazájaban tölteni életéneit hátralevő éveit; ott, holgyermekkorának ábrándvilágát tölté, a melynekképein annyi boldogsággal csüggött müvészi éle- ítének még legdicsöbb, legvakitóbb korszakában jis. Csalódik, ki azt hiszi, hogy Liszt — bár nyel- !vünket nem beszéli — testestől lelkestől nem ma- !gyár. Alkalmam volt meggyőződni, miszerint 'nincs magyar, kinek szive melegebben dobogna |e haza iránt s ki tisztábban érezné örömeit vagy |fájdalmait. Emellett oly találó ecsettel tudja fes- )tení a magyar népélet költészeti és művészeti vilá- 'gát, hogy égészen felzaklatja képzeletünket s esö- idálatra ragad sokoldalú lángeszével, — ,,Azt !hiszem, — mondá — még én is lendíthetnékvalamit a magyar zeneművészet ügyén, 8 rajtamnem múlnék minden tehetségemmel oda müködni,hogy azon kevés de elszánt harczost, kik annyikitartás s erélylyel küzdenek a szent czdért, azegykoron bekövetkezendő s megérdemelt győze- ]lemhez segitsem." . . . . I

Láttam, hooy még többet is akart mondani,de mintha valami fájó gondolathoz ért volna :egyszerre elhallgatott s nehány perczig szótlanulültünk egymás mellett. Én akaratlanul is arragondoltam, hogy minő pezsgő müvészeti élet, s iminő hatalmas lendület fejlődnék ki, ha Liszt ál- |landóan a magyar fővárosban laknék s müködnek, jS vnjjon kin fog mulni, ha a magyar nemzet e hő jvágya még sem megy teljesedésbe ? — Ő rajtaépenséggel nem; ő ma kész volna hozzánk átköl-tözni, csak állásához illő s méltó működési térttalálhatna. Minden határozott czél s hivattatásnélkül nagyon megfogható, hogy sem kedve, sem

módja nincs mostani egyszerü életfolytatásáróllemondani. — Azonban, reméljük a legjobbat;ami még ma nem mehet, talán menni fog majdholnap.

Későre járt az idő, midőn bucsut vettemLiszttől e rövid találkozás után, mely rám nézveörökké felejthetlen fog maradni. Bérkocsinak hiresem levén, gyalog indultam haza felé, de ő nemeresztett magányosan, botját s kalapját véve,egész félórányira, csaknem a Vatican kapujáigelkísért, hol elválva, másnapra megígérte látoga-tását, mit a kellemetlen esős idő daczára is meg-tartott s még egy barátságos estélyre hitt megmagához, mit én természetesen a legnagyobbörömmel fogadtam el.

Haja csaknem egészen megőszült; hanemmozdulatai, magatartása, ugyszinte arczkifejezé-sében még mindig az egykori delejes hatásu smindent magával ragadó müvész s lángészre is-merünk. Még mindig elbájol kellemetes s szellem-dus társalgásával, s még mindig az az egyéniség,ki lélekben örökké ifju fog maradni. Midőn fent-emlitett „Erzsébet" czimü müvéből egy magyardalt játszott nekem, rám nézett átható tekinteté-vel, s egészen fellelkesülve igy szólt : ,,én is tudokám magyarul, habár itt Rómában zsinóros dol-mányt nem is viselek."

Midőn végképen elbucsuztam tőle, szivéhezszoritott, megölelt, megcsókolt s „élj°n a magyar"szavakkal bocsátott el. Megindulva szorítottammeg kezét, mert éreztem, hogy bennem felejthe-tetlen, szeretett hazáját ölelte meg!

A lapunkban hozott rajz, melyet utazónkcsak ugy futtában másolt le utikönyvébe, mint azaláirás mutatja, a conver.to sánta Rosariat mu-tatja ; ezen épület egykor zárda volt, most aMonté Mario n szerteszét lakó község plebaniálisépülete. Lakik benne a plebánus, két szolgálat-tevő szerzetes és L>szt, ki az épület nyugati ré-szét lakja két ablakkal. A többi ablak a templom,folyosó s a plebános lakosztályához tartozik.Szomszédságában a villa Stuart, háttérben pedig,a hegy tulsó oldalán észak felé, van a convento S.Onofrio, mely Lisztnek rendes sétautja. Itteni la-kásában részesült ama nagy, ritka kegyelem éskitüntetésben is, hogy a pápa meglátogatta s to-vább időzött nála másfél óránál.

A budai császáriualoiu és Lukács-fürdö.

Tudva van, hogy a magyar fővárosi lakos-ságnak egyik legnevezetesebb mulatóhelye a bu-dai császárfürdő és környéke, mely igen szép éskedvező ponton fekszik, ott hol a budai hegyekegyik ága csaknem egészen a Dunáig nyulik be.A császárfürdő nagyon régi fürdő. Meleg forrá-sait hihetőleg már a rómaiak is ismerték; a régimagyarok felhévizwk nevezték. Mátyás királyalatt az itteni fürdők kicsinosittattak. S midőnkésőbb a törökök uralkodtak az országban s kü-lönösen Budán, ezek a meleg fürdőket még na-gyobb becsben tartották, pompás épületeket rak-tak ide s különös szeretettel ápolták. A maicsászárfürdő helyén Kaplia fürdője volt, egynyolezszögü épület, azután Velibég fürdője volta legszebb és legjelesebb. Tágas előszobából,ment az ember a fürdő belsejébe, melyet öt ku-pola ékesített, ezek közöl a nagy kerek fürdő fe-letti középső kupola különös szépséggel voltépitve. A többi négy kupola külön fürdők felettemelkedett a négy sarkon. A középsőt 12 oszlophorda.

Mind e régi épületeknek már ma kevésnyoma van a császárfürdőben. A mi még legépeb-ben maradt fenn s a mi leginkább hirdeti a haj-dani török világ hatalmát, az az u.n. császármalom,melynek kerek tornyait s romladozó épületeitrajzunk mutatja.

A krónika irja, hogy a budai gazdag meleg-források tövébe a törökök, különösen Musztafabasa, több malmot építettek, s ez építményeketerőditett kőfalakkal keritettek be. A*fennmaradtkét torony is afféle védműnek látszik. Itt áll amai császármalom, m< lynek kerekeit a fürdőbőlkifolyó meleg viz hajtja, mielőtt a Dunába om-lanék. ;

Ezen császármalom parkká alakitott tágasudvarában van a Lukácsfürdö, mely a császár-fürdői forrásokkal megegyező vizzel birván, en-nek tőszomszédjaban ujabb időben igen nagy jlátogatásnak örvend. Az utóbbi években tulajdo- [nosa sok gondot forditott a fürdő kicsinositására, ••

tisztán tartására s a fürdőt magába foglaló kerápolására. A sokáig pusztán állott hely most márévenkint számos látogatónak örvend, s Budapestfürdőintézetc i között méltán foglalja el megilletőhelyét.

A képünk hátterében látható ujszerü tornyosépület a császárfürdő tulajdonosainak, az irgal-mas-szerzetnek zárdája, melynek nagy részét nyá-ron fürdővendégek lakják. A legszélső háttérbenWerther-féle gőz- és maláta-fürdő magas kémé-nyét látjuk füstölni. Fürdők dolgában Buda nempa-naszkodhatik.

Egyveleg.— (Mérpgvölgy Jáva szigetén.) A hírhedett

méregfa Jáva szigetén, melyet „Z7pa«"-rak hiv-nak, csak rege, de a „Guva Upas" méregvölgyrettenetes igazság. Balur közelében fekszik. Kö-zel ezen völgyhöz utálatot gerjesztő szag üti megaz ember orrát, de a völgy szélén nem erezhetnisemmit. A völgy kerülete mintegy félmérföldettesz, hosszukás, 30—35 láb mély, talaja egye-nes, sik, növényzet nélkül, de emberek, tigri-sek, lovak s egyéb állatok csontvázaival elözö-nölve. Az ember sem góV>lgést, sem nyilastnem vesz észre a völgy alján, s üg látszik, hogyez keményedett homokból áll. Utazók rövid idő-vel ezelőtt a völgybe 18 lábnyira hatoltak le, holmég ugyan vehettek lélekzetet, de amaz utálatosszag annyira elkábitá őket, hogy kénytelenek vol-tak visszatérni, s a kisérletet saját életük veszé-lyeztetése nélkül tovább nem folytathaták. Tehátegy kutyát dobtak a völgybe, mely 14 másod-percz után összerogyott, de még 18 percziglélekzett. Egy szárnyas állat, melyet kisérletvégett szintén ledobtak, másfél percz mulva meg-fuladt. — A völgybeli lég ezen rettenetrs hatását

I az abban nagy mennyiségben kiömlő szénsavnak! tulajdonitják. — A. B.

— (Böngészitek.) Cladius császár (uralkodo-dott 41 — 54 Kr. u.) halála előtt nehány évvel egynagy üstökös csillag járt fel sok ideig, és véresőesett; a Praetorianus, vagy testőr-katonák zászló-ját a mennykő megütötte. A győző Jupiter temp-lomának ajtaja magától kinyilt, és mindenik tiszt-viselői rendből egy-egy ember meghalt Rómában.

— Nero császár (uralkodott 54 — 68. Kr. u.)születésnapja rettenetes volt. Ugyanis kora reg-gel, naptámadat előtt, napfényhez hasonló vilá-gossági sugár vette körül; és midőn a jósok azt

I mondották, hogy császárrá lesz, de anyját, Agrip-I pinnát meg fogja ölni, anyja ezt mondotta : „nem! bánom, hadd öljön meg, csak uralkodjék!"| Nero halálát a következő jelek előzték meg :! először, hat hóig járt fel egy üstökös csillag1 szokáson kivül; másodszor : Nero asztala előttlecsapott a mennykő és poharát kezéből kiütötte;harmadszor : a földindulás sok várost megron-

i gált, s Rómában nagy éhség uralgolt; negyedszeraz Augusztus császár temetőjének ajtaja magátólmegnyilt, s szózat jött onnan ki, mely Nérót hivta.

I — Jeruzsálem veszedelmét megelező jelekezek voltak :

I 1) Az égen. Egy kard forma fényes csillagegy álló esztendeig a város fölött állott.

2) A holdban, melyben tizenkét egymásutánkövetkező'éjjelen volt fogyatkozás.

3) A levegőégben. Naplemente előtt szeke-rek és négylovas szekerü hadakozók látszottakannak egész vidékét össze-vissza futkosni, és afelhőkben fegyveres seregek verekedni.

4) A templomban : a) A pogácsák ünnepén(Húsvétban, pascha ünnepén) mely akkor ápril8-ára esett, különös fényesség vette a nagy oltártkörül, ugy hogy azt gondolták, hogy maga a nap,/?) A templomnak keleti rézkapuja, melyet húszember nagy nehezen birt bezárni : éjjeli hat óra-kor, azaz éjfélben magától kinyilt, ámbár erős.pléhvel és rézkilincscsel volt bezárva. íf) Az ál-,dazatra vitt tehén a templomban bárányt ellett.8) A. papok Pünkösdben a szent szolgálat végetta belső pitvarba menvén, először zörgést, azutánzengést, végre ilyen világosan érthető szózatothallottak . „Költözzünk el innét."

— Kr. sz. u. 84-dik esztendőben felette sokbor és élet teremvén, az akkor uralkodó Domitia*nus császár azt vélvén, hogy a szőlőmunkálatmiatt fel fognak hagyni az emberek a szántás-vetéssel; tehát megtiltotta, hogy Olaszországbansenki többé szőlőt ne homlitson, se ne ültessen;egyebütt pedig a római birodalomban mindenüttparancsolta a szőlőtőkék kiirtását és helyébe ga-bona vetését; de mivel ezen tetteért kicsufolták tparancsolatját visszavonta. — G. B.

143

Egyház és iskola.** (Gyászmisék.) Hildcgard főherczegasz-

ezony ő cs. fensége emlékezetére e ió8-án Budána várplebania-templomban, — 9-én pedig Pestenabelvárosi p'ebániatem jlomban ünnepélyes gyász-miséket tartottak, melyeken az összes főhatósá-gok s a boldogult főherczegnő emlékezetét meg-őrzött lakosság közöl is sokanj megjelentek.

** (Gyászmisék Szécheny'ért.) E hó 8-án,mint Széchenyi halála napján, a legnagyobb ma-gyarért Budapesten a következő templomokbantartottak gyászmiséket : az egyetemi templombanreggel 6 órakor; a kegyesrendieknél reggelifél 8 órakor; a budai várplébánia templomában,valamint a ,pesti József- és Teréz-külvárosi paro-chiákban s a szervitáknál délelőtt 9 órakor; apesti főplébánián, valamint a Lipót- és Ferencz-külvárosi templomokban, ugy a pesti Sz mt-Ferenczieknél, valamint a budai várkápolnábandélelőtt 10 órakor.

*:í (A pozsonyi székesegyház) müvészi mug-ujitására egyesület alakult, melynek alapszabá-lyait a helytartótanács már megerősitette, s melyazonn il foganatba veszi a székesegyház meguji-tását, mihelyt részint a tagok aláirásai, részintgyűjtések utján 20,000 ftja gyül egybe.

** (Tanárok nyugdíjazása.) Azon nyugdij-szabályzatot, mely a tanároknak 30 évi szolgálatután nyugdijul teljes fizetésöket rendeli: legujab-ban a selmeczi, leobeni és pribrani magasb bányá-szati iskolák tanári személyzetére is kiterjesz-tették.

** (A kanizsai fogymnazium ügye) az ottanitanácsteremben m. hó 20-án volt tárgya1 ás alatt.Az elvet örvendetes részvéttel fogadták, s azon-nal bizottmányt alakítottak a szükséges lépésekmegtételére.

** {Az izraelita iskolaügy) szabályozására amagyar kir. helytartótanácsnál összeült bizott-mány, már befejezte munkálatait. — Bécsben pe-dig a ,,W —r" szerint 8 nap óta több magyaror-szági rabbiból álló küldöttség időz, mely körül-belől 200 rabbi által felhatalmazva, Ö Felségénélfogadtatásért kérvényez, hogy a Magyarorszá-gon felállitandó rabbi tanintézet tervezetét legf.ezentesité? elé terjeszsze.

Ipar, gazdaság, kereskedés.Ji (Kereskedelmi bukás.) A fővárosi kereske

delmi körökben némi feltünést tett azon meglepőeset, hogy Werther Frigyes, budai gőzmalom-tulajdonos felfüggeszté fizetéseit. A passiva többszázezer frt, az activvagyonról mig semmi biz-tos hir.

x* (A magyar borok) jó keletnek kezdenekörvend mi a külföldön. Gróf Nádasdy LipótGyőrökön s Ménesen termő vörös bora kedveszamatjával és erejével nagy figyelmet gerjesztetta külföldön. A mult napokban is nagyobb meny-nyiséget szállitottak Würtembergbe gróf Knyf-hausen és báró Rakwitz részére, kik legnagyobbelismerésük kifejezésével 96 ftjával fizették akó-ját. Hir szerint több német fejedelmi udvar ré-szére is történtek már megrendelések.

•f (A magyar b íny avar ősökből) az arany-és ezüst küldemények Bécsbe most már ismétminden hóban rendesen folynak. A szállítmányokfolyvást tetemesek, különösen az arany-termelésjelentékenyen növekedett.

x* (A malmok száma hazánkban.) A legujabbösszeírás szerint jelenleg az országban 147 gőz-malom, 70 műmilom, 9173 pataki malom, 7966szárazmalom, 47.) szélni ilom, 4301 hajómalom,8 M?y összesen 22,132 malom van, melyek együttvéve 30,106 kőre őrölnek.

** (A miskolczi gőzmalom) émtéiét már meg-kezdették s az alap kiásatásán tul vannak. E mal-mot részvények utján a város keleti szélére ter-veztek, s ez évi julius hóra kellett volna elkészül-nie, de az anyagokat szállitó fuvaroso'; hiányamiatt ez nem történhetik meg. - A keserves em-lékü mult évi marhavész kipusztitotta, a száraz-ság szülte takarmányhiány pedig eladatta az iga-vonó marhákat, 8 i g y m o s t a k ö z e J y i d é k n e m k é

pes egy íly nagyobbszerü épület anyagai fuvaro-zásához a kellő szekeres erőt kiállítani. — Kézinapszámosokban, jó árért, bőség van, de amazoknélkül ezek sem dolgozhatnak, s igy megtörtén-hetik, hog7 a közönségre nézve kivánatos gőz-malom csak a jövő évhea kez.li meg várva vártmüködését.

T Á R H Á Z .x* (Izlandi kenyér.) A szükség sokra ráviszi

az embert s a jelen inség id -jén nem lesz éi dek-tel n elmondanunk, hogy az izlandiak minő ke-nyérrel űzik éhöket. Lapponyból, (Lichen islan-dicum) készítik kenyeröket, mely növény nálunkis Árva, Liptó, Turócz, Mármaros és hihetőleg ha-zánk más több magas hegyén, földön és kövön bő-ven nő; felül kékes, alul fehér, s egy-két lábnyi ma-gas. E hasznos növény a mellfájdalmakat is gyó-o-yitja. Sütőkemenczében avagy kályhánjŐl meg-szárasztva, el nem égetve, mozsárban szépen porrátörik s megszitálják. Ebböl három rész, egy részrozs árpa vagy zabliszttel vegyítve, szokás szerintmegdagasztatik, — s annak idején bevettetvén,egyéb kenyérnél tovább hagyandó a sütőkemen-czében, egy hüvelyknyi vastag kerek vagy bár-minő alakban. Igaz, e kenyér keserü izü, de c*akham ir megszokja azt az éhező inye. Izland lako-sai egész éven át ilyen kenyérrel élnek. (Csakegyék szegények, s adja az ég hogy rá ne szo-ruljunk!)

x" (Borszesz-, borkő- és borolajgyár) létesültN. Gombán, mely már is működik, s az oite.nibortermelő vidékre nézve valóban áldásos lesz, amennyiben az eddig majdnem értéknélküli anya-got szép kelendőségü áruczikké változtatja. Napifogyasztási 40 — 50 akó nyersanyag, melyből 3 —3 '/a ak° 2 ^ f°kú bordzesz s 80 — 100 font borkőkészül. Ez is egy uj és hatalmas lépés a gyáripargazdag terén, melynek üdvös hatását bortermelőországunk hova-hamarább érezni és áldani fogja.

x* (A keleti marhavész) a legujabb hivatalostudósitások szerint a határőrvidék területén ki-ütése napjától számitva, 21,514 darabnyi marha-veszteséget okozott, s azonkivül még 1531 juh és190 darab kecske hullott el ezen vész következ-ében. — A gradiskai határezred területének ki-vételével, hol a vész még folyton dühöng, a többijárványhelyen csupán elkülönzött vészesetek for-dulnak elő. — Horvátország egyéb részeiben avész, Pozsega város kivételével, teljesen meg-szünt, és eddig 5 város és 5 megyéhez tartozó 121helység 34503 darabnyi összes marhalétszámából7165 betegülést okozott, melyből 1318 db. meg-gyógyult, 5598 elhullott, és 249 agyonveretett;minélfogva az összes marhaveszteség 5847 darabra rug. — Bosnyákországban a vész sokkalenyhébben mutatkozik. Ugyanezen ország lako-sainak egészségi állapota átalában kielégitő.

x" (Kártékony férgek.) Bnzdánról Bácsme-gyéből e hó elejéről a következő sorokat veszszük:Alif kezdenek reményeink az idei kezdetben al-kalmas időjárás által éledezni, ismét egy másnem várt csap Is, aggodalommal tölti el keblein-ket; — és méltán, mert ha már egy terméketlenév igen sok munkás magyart az eddig előtte is-meretlen koldusbotra juttatott, mi lesz, ha a ránkjövő aratás \< silány leend? Ezen valószínűségrepedig el kell készülve lennünk, mert noha az ideiidőjárás eddig alkalmasnak mutatkozott, és veté-seink a legszebb tenyészésnek indultak; egy máscsapás által fenyegettetnek, és ezen csapást afőidben levő bizonyos férgek okozzák, m ;lyekigen sö': helyen a vetéseket dülőnkint pusztítjákel. A buza, árpa, zab, repcze, mely nehány hételőtt is buján hajtott, ugy hogy a legszebb és leg-gazdagabb aratásnak reményét kelté bennünk, —most gyökerestől kirágva, elannyira, hogy nálunka legtöbb helyen a vetést kénytelenek a gazdákfelszántatni, és ujonnan bevettetni. Vajha ez ár-talmas és kiszámithatlan kárt okozó férgek ellenvalami óvszert tudnánk! Időjárásunk folyton esőshüvös széllel vegyest, mi a tenyészetet nem kisséhátráltatja. Még eddig a fagytól mentek voltunk.

Közintézetek. egyletek.** (A tiszai vasut-'ársulat) részvényeseinek

közgyülése Bécsben, a társulat helyiségeiben ápr.30-kára van kitüzve.

** (A debreczeni István-gőzmalom társulat) amult hó 28 ikán tartotta tavaszi közgyülését. Azio-azgatóválasztmány jelentése szerint az üzleteredménye a mult évben is meglehetős volt, ugy,hogy a mult év utolsó napján egy 100 pengőftosrészvényre 184 ft. 88'/5'kr. vagyonértéi esik atehermentes vagyonból; és mindamellett hogy atársulat a volt igazgatók emlékére 10 ezer forintalapitványt tett, s a helybeli szükölködők éleimére 8 munkilkodtatására 4142 frt. 40 krt., ki-adatni rendelt: egy-egy részvény után most is 30ft., osztalék jut, mely az eredeti részvények elő-mutató'jan ak május l-töl decz 31-kéig fizettetik

ki. A mult év utoUó felében 15,239 köböl buza,5670 k. rozs, 1023 k. árpa gyártatott föl ; össze-sen 21,933 köböl, 3,666,648 font sulylyal; a kö-zönség részére pedig 5< '9,081 font vegyes gabo-nát őröltek meg a gőzmalomban. — A közgyü-lésre kitüzött tárgyak elintézése után a társulatielnök, a kilépett választmányi tagok nevében isaz alapszabályok értelmében lemond.tt. A korel-nök által kinevezett bizottságok által a beadottszavazati ivek összeszámittatván, elnökké Kom-lóssy Lnre, választmányi tagokká pedig orvosKmethy Pál, Kiss Lajos, Farkas Ferencz, ésSesztina Lajos átalános többséggel ujonnan meg-választattak.

** (A kolozsvári nemzeti szinház ügyében) azerdélyi országos szinházi bizottmány felszólítástintéz a hátralékban levő részvényesekhez, hogyhátralékaikat május 15 ig letisztázni iparkodja-nak. A még künn levő adósságok összege a l lezer forintot meghaladja tehát oly tekintélyesösszeg, melyet séikülozii az intézet és a kitüzöttczél koszkáztatása nélkül nem lehet. Az országosszinházi bizottmány, bízván az illetők hazafiuibuzgalmában, reméli, hogy a kellemetlen és költ-séges, — de végre is el nem mellőzhető törvény-kezési utra lépés sajnos kényíelenségétől megleszkiméivé, s a jelen végső felszólitásra mindenki sie-tend, kötelezvényileg biztositott tartozását a kitü-zött időre önkénytesen befizetni, minek könnyí-tésére vidéki megbizottokul : KolozsmegyébenSzacsvai Sándor, Zilahon tanár Baczó Gáb.r,Dé-zsen R >th Pál gyógyszerész, M.-Vásárhelytt Je-ney Károly gyógyszerész, Tordán Puhl Ignácz.Hadréven Szilvási Miklós, N.-Enyeden b. Ke-mény Istv.,Gy.-Fehérvártt Elekes Károly, Szász-városon és Déván gr. Kun Gotthárd, Zarándme-gyében brádi lelkész Zachariás Dániel, Kükül-lőmegyében Szilvási Sándor, Sz.-UdvarhelyenGyárfás Domokos, Három-zéken Székely Ger^gely, Csikszékben csiktapolczai Lázár Dénes,Pesten Radnothfuy Sámuel, Bécsben Topler Ká-roly, N -Szebenben Herzsényi Samu urakat kértefel, kik a hozzájok megküldött névsorban kijelöl-tekhez a tartozásokat is kimutató külön felszólítóleveleket eljuttatandják, s egyszersmind a hátra-lék összegek átvételére, s nyugtázására is meg

| vannak bizva.

I *• (A pápai takarékpénztár) 1863-ki évi üz-leti forgalma 196,626 ft., melyből ingatlan ja-vakra adott kölcsönre 2(3 550 ft., előlege ésekre26,469 ft., váltóleszámítolásra 109,963 ft. fordit-tatott. Ebből látszik, hogy ez intézet, a maga vi-déken elég szépen müködött a hitelre szoru't fe-lek gyámolitásában. A részvény alaptőke 75°/f,-a225UÜ ftta! szerepel a bevételben, a vagyonállapot82,042 fc. s igy szintén virulónak mondható.

Balesetek, elemi csapások.** (A közelebb mult hét) ga.dag volt a sze-

rencsétlenségekben; ugyanis öt nap alatt Pestenhárom öngyilkosság történt : kettő pisztolylövés,egy pedig akasztás által. — Azonkivül az utczángu'aüiés következtében két férfi mult ki hirtelen;mig egyik éjjel a három-d.ib és sip-utcza szög-letén egy targor>czást ruháitól megfosztva ésmeggyilkolva találtak. — Még itt sincs vége. Egyszent-endrei nő a Dunába fult; továbbá egy ka-tona, sulyosan megsebesitett szuronyával egyismeretlen leányt, kit hihetőleg hűtelen kedve-sének hitt. — Az apróbb szerencsétlenségeket,például hogy a hűtelen szerelem itt-ott hány se-bet ejtett a sziveken, nem is említjük.

** (Villámütés.) A mult hó 30-án Túrkevimellett a villám egy tanyába beütvén, két ámbertagyon sujtott.

** (Leégett gépgyár-) Jankó Vincze kolo s-vári gépgyára e h'> l-jén a lángoknak esett mar-talékul. Mint irják, 15,000 ftig volt biztositva.

Mi ujság?i ** (Az aldunasori kőpart kiépitését) közelebb-\ ről munkába veszik. Az illető szerződés Pestvá-i rosa és Discher épitész között a mult hó utolsónapjai iratott alá.

j ** (Petszhalo t.) Kassán a napokban egy ÖrI solya rendű szűz kétszer hnlt meg. A mint előtör! ki volt teritve, három órai pihenés útin fölemel-' kedett a ravatalon, mert csak tetszhalál kornyc-| kézé; de e borzasztó eset után egy " é t mulva' csakugyan meghalt.

144

** f.Az udvari gyász) Hildegarde főherczegnőhalála miatt, legfelsőbb rendeletből ápr. 5-tőlkezdve egy hónapig tart; még pedig az első kéthéten mély, azután pedig félgyászt fognak viselni.

** (A suly az inséges vidékeken,) mint a rosztáplálkozás következménye, több helyen kitört;igy Csanádmegyeben márt. 15-ig (>43 egyénttámadott meg. Aradmegyében is több helyenkiütött.

** (Vörösmarty szobrát Székesfehérvárott)valószinüleg a diszes megyetéren fogják felállí-tani. Sokan a belvárost és Széchenyi-utczát össze-kötő térre óhajtanák, de ezt előbb parkká kelleneátalakítani, mihez most költség nem igen van.

** (Megszünt lap.) A „Magyar Izraelita"szerkesztősége kijelenti, hogy lapját ideiglenesenmegszünteti azon okból, mert más programmotkellé fölterjesztenie, mely eddigelé nem nyert jó-váhagyást. Ha az uj programm szentesítést nyer,lapját folytatja.

** (Egy szomoru kép az életből.) A fővárosegyik becsültebb nagykereskedőjét oly csapásérte, minőnél nagyobbat apa és üzletember aligszenvedhet. Huszonkét éves fia, ki igen kitünőtehetséggel s a legutóbbi időkig ritka buzgalom-mal segédkezett üzleténél, nehány nap eiőtt, vakszenvedélytől ragadva,egy fiatal zsidó lánynyal, satyjának nagy mennyiségü készpénzével, eltünt.A pénztárban három íves naplószerü iratot ha-gyott hátra, melyben leirja, hogy kénytelen voltezt tenni; belátta a történhető balkövetkezéseket,de nem birt ellenállni; engedjenek neki időt, ésmindent jóvá teend. Nem remélte, hogy atyja be-leegyeznék terveibe, s ekként a legszomoritóbblépésre, szánta el magát. A szegény apa nem csakfiát veszté el, hanem vagyona legnagyobb részétés üzleti jelentékeny állását is.

** (Szerencse a szerencsétlenségben.) Nehányhóval ezelőtt emlitettük, hogy egy fiatal grófnö,W—n Jolán kisasszony, Pesthez közel Bényénkeresztül lőtte magát. Nyájas ápolás, hű gond ésbuzgó orvosi segély azonban máig is fenntartot-ták életét. Sőt már állapota javul, s a szenvedő-nek gyakran jó kedve van. A golyót kivevék tes-téből, e van remény, hogy megmaradhat.

** (Uj lap.) ,,Iskolai kistükör" czim alattmagyar katholikus gyermeklap indul meg Pesten,május első hetében, 8 —12 éves gyermekek szá-mára, oktató és mulattató tartalommal, BárányIgnácz, kath. tanitóképezdei tanár szerkesztésemellett. Előfizetés : három hóra 80 kr., mely aszerkesztőhöz (Pest, kétnyul-utcza 31-ik szám)küldendő. A lap megjelenik hetenkint féliven.

** (A békési dalárda) husvét másod napjánhangversenyt rendezett az ottani inségesek javára,kiknek száma meghaladja az 1700-at. A hang-versenyt Hajnal Abel lelkész és inségbizottmányielnök megható alkalmi beszéddel nyitá meg. Az-tán többen szavaltak, mások énekeltek és zongo-ráztak. A szép számu közönség koszorukkal észajos tapsokkal jutalmazta a közreműködőket. Atiszta jövedelem a szükölködők részére több 200forintnál.

** (Névváltoztatás.) Felsőbb engedélyjmellettKrenn Győző orvosszigorló, „Faludy"-ra változ-tatta vezetéknevét.

** {A bécsi főrangu hölgyek mütárlata) amagyarországi szükölködők javára e hó 15-énnyilik meg, s május l-ig tart. Szép siker remél-hető.

** (Segélyezés Zürichből.) Schindler és Eschergyártulajdonosok Zürichben a magyarországi szü-kölködők részére pénzt, élelmi szereket és vető-magot gyüjtöttek. A kereskedelmi miniszteriumfelszólítása folytán pedig a Ferdinand északi vas-pálya- és a déli vaspálya-társulat ama küldemé-nyek ingyen való szállítására készeknek nyilat-koztak.

*• (Lovagjátékok Kolozsvártt.) Az erdélyi főranguak a magyarországi szükölködők javára lovagjátékokat szándékoznak rendezni Kolozsvárttmelyben a résztvevők korszerű jelmezekben fognának megjelenni.

^(Megölt rabló.) Kara Miskát, a hires rabló-vezért, mult hó 27-én reggel 5 óra tájban a csend-őrök agyonlőtték a Kadarkút melletti erdőségben

• hosszas cselvetés, üldözés után. A haramiavezér' majd fél mérföldnyi futás után egy fa mellé huztamagát, s még itt is elszántan osztogatta a lövé-

' seket, mig 10 általa tett lövés után a csendőrökj végre találták, s 28-án dél tájban halva vitték bei Kaposvárra.j ** (Az aradi vár egykori parancsnoka), bBerger, e hó 2-án Sopronban, élte 97-dik évébenmeghalt.

** {Jótékonyczélu hangverseny.) Sopronbanaz ottani dalárda a magyarországi szükölködőkjavára hangversenyt rendezett, mely az emlitettczélra 212 ft. 29 krt. jövedelmezett. Gr. SzéchenyiDénes, és Schwabenau udv. tanácsos Linzből te-temes fólülfizetésekkel járultak ez összeghez.

** (Halálozás.) Travnyik János zeneszerző ehó 3-án Pesten, élete 48-ik évében agyvelőgyu-ladásban elhunyt. Béke hamvaira!

** (Halálozás.) Hubói Hubay József, udvaritanácsos, a hétszemélyes tábla közbirája, e hó6-án hosszas betegség után, jobblétre szenderült,élte 74-ik évében. Hült tetemeit Pesten e hó 8-ántették a helv. egyház sirboltjában örök nyuga-lomra. Pihenjenek békével hamvai!

** (Adakozás Haliéból.) A németországi hal-lei ref. egyetemen levő „Hungaria theologiaikör" 15 ftot és egy darab két forintos tallértküldött a szükölködők javára.

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez mult héten beküldetett:

Az alföldi szükölködők számára : Baltavárróltöbben, Magyar Imre által 5 ft.

Herczegszőllősről Vágó László, ref. lelkész4 forint.

(Mult számunkban az adakozási összes summahibásan van irva 2149 ftnak; az összeadási hibakiigazitása után helyesen 2154 ft. 20 Urnak stb.kell állania.)

Eddig begyült összesen 2163 ft. 20 kr., 150frank és (51 darab cs. arany.

Nemzeti szinház.Péntek, ápr. 1. Először : „A nagyanya."

Irták D'Emmeri és Edmond; Francziából ford.M. Sz. L.

Szombat, ápr. 2. Couqui Claudina a bécsioperaszinház első tánezosnéjának első vendégjá-tékául : „Farsangi kalandok." Vig ballet 3 sza-kaszban. Irta Borri Pasquale. Zenéjét szerzetteStrebinger.

Vasárnap, ápr. 3. „Dobó Katicza." Nép-szinmü 3 felv. Irta Tóth Kálmán.

Hétfő, ápr. 4. Az ünnep miatt a szinház zárva.Kedd, ápr. 5. .,Linda." Opera 3 felv. Doni-

zettitől. Murska búcsufellépte.Szerda, ápr. 0. „Farsangi kalandok." Ballet

3 szakaszban. Couqui Claudina második vendég-játéka.

Csütörtök, ápr. 7. „Szerelmes ördög." Ballet 5felvonásban. Mazilier szerzeménye után szinrealkalmazta Campilli. Zenéjét szerzette DopplerFerencz.

Budai népszinház.Ápr. 1 — 3. „ördög pilulát." Nagy bohóság

3 szakaszban.Ápr. 4. Az ünnep miatt a szinház zárva volt. j

Ápr. 15. „Szapáry Péter" vagy „Budavárostroma." Nemzeti hősjáték Birchpfeifertől4 sza-kaszban. Ezt követte : „Tiz leány egy férj sem."Operette 1 felvonásban.

Ápr. 6 — 7. „Ördög pilulái." Nagy bohóság3 szakaszban.

Szerkesztői mondanivaló.7122. Győr. R. Szent a békesség. Nem más volt az

ok, mint az eredeti tulságos rövidségnek kényszerü ki-nyujtása. A mint látja on, azt a bizonyos előtért okvetlenegészen be kell töltenünk, már pedig a küldött anyag aterület felére sem lett volna elég. Az ujabb derék külde-ménynyel ismét ily zavarban vagyunk. Ha azonnal nemkapunk pótlékot, ismét ily erőszakos szaporításra kell gon-dolnunk. Miért mérnek nekünk oly szüken némely szivesenlátott munkatársaink?

7123. Bethien (Erdély). FI. F. A „Törv. Csarnok"szerkesztősége azt állitja, hogy a kérdéses 2 ft. hozzá nemérkezett.

7124. H.-Nánás. B. P. L. A küldeményt köszönettelvettük. A megbizatás tárgyára nézve szivesen ajánljukugyan közbejárásunkat, annyit azonban előre mondha-tunk, hogy az efféle vállalatokra még mindig rosz időkjárnak.

7125. Debreczen. K. K. Sajnálattal jelentjük, hogya rajzok eredetijeivel többé nem szolgálhatunk. 4—8 évóta nem őrizhettük volna meg ugy sem, de különben is olyállapotban kerülnek azok rendesen vissza rajzolóinktól,hogy hasznokat többé senki sem vehetné. Az igért kétképet régen óhajtjuk.

7126 Megyer (Nógrád). Sz. K. Hogy Gyorok Arad-megyében van, s hogy az oda czimzett levelet elviszi aposta, azt felesleges volna, bővebben bizonyitgatni akarni.

7127. Andrásfala. M. B. Reméljük, hogy teljesenmeg fog felelni czéljainknak. Legközelebb elolvassuk.

7128. N.-Zerind. K. P. Uram, kár azért a gondosszép irásért, s még inkább azért a szép, de drága levélbé-lyegért.

7129. Arad. B. Zs. Becses ajánlatát köszönettel vet-tük, de lapunk viszonyainál fogva igénybe nem vehetjük.

SAKKJÁTÉK.224. sz. f. — E. A. M. M.-től (Indiában).

Sötét.

a b e d e f g hVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

A 219-dik számu feladvány megfejtése.(Báro Mejzéna Istvántól Nagyváradon.)

Világos. Sötét.1. Va5-d5: Vd7-d6:2. Vd5-d6: Hbl-c33. Fg4—e6: tetsz. sz.4. F—vagyH—tmat

Világos. Sötét.1 e6—dö:2. Fg4-d7: Hg2-eS3. Be4—e3: tetsz. sz.4. Hf2-g4fmat.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József.'écsett: Rittkay János. — ATooron • Radványi Vilmos. —

Budán : Medgyesi Ödön. — Bajmakon : Weisz Fülöp. —Debreczenben : Zagyva Imre. — Nagy- Váradon : Pál Rezső.— Eperjesen : Róth Kálmán. — Pesten : Cselkó György— Verböczön : Nagyidai Ferencz. — Nagy-Emőkén : F.P. J '

és

10l l1213141516

Ho-hrtinnp

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Pént.Szomb

Katholikus éí

e^? HProtestáns

naptár

ÁprilisB 2 Ezechiel pr.Leo pápa, IzsákGyula pápaJustin, llermen.Tiboroz, Valér.AnasztasiaTuribius, Gerold

B2Miseric.ArszlánGyulaJustinTiborczNeszteTuribius

E TI NA(jérdif-orose

naptár

Mártius (ó)213031

1234

D -1 Márk p-KlimachusHvpatiusÁprilisTitusNicetas r.József r.

iPTÁR.Izraelitáknaptara

Nisan R.456 Mátéz78 Matuzal.9 (gadol

lOSab.Hab-

0hossza

fok2021222324í>526

vl.5049484645U42

O

N a ]

|kél

ó5555555

P-232119171614l l

3 -

|nyug

ó6666666

Hold változásai. "§ Elsö negyed csütörtökön 15-én, 1 óra 15 perczkor

P-41424446474850

4hossza

fok708295

10711Í)131143

reggel.

vl.q

565!33435

21

H o 1 <

kél

ó.78í)

1011

1

P-

30252353n24

1 -

nyüg-

ó.11*00112

P-18*S

51265724

TARTALOM.

Sebestyén Gábor (arczkép). — A korona visszaváltása.Tóth Pápai Soma. — A Tisza bölcsője (folyt.). P. Szath-máry Károly. — öngyilkosság (folyt.). _ Rohlfs Gerhardafrikai utazó (képpel). — Látogatás Liszt Ferencznél(képpel).-A budai császármalom ésLukácsfördő(képpel).— Egyveleg. — Tárház : Egyház és iskola. — Ipar, gaz-daság, kereskedés.— Közintézetek,egyletek. — Balesetek,elemi csapások. — Mi ujság? — Nemzeti szinház.— Budainépszinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak.magyar-utczsl.sz.v

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gnsztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4. szám alatt Pesten, 1864.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évrea Vasárnapi Ujság és Politikai Ujdonitagek együtt: Egész évre W ft. Fél évre 5 ft.Csapás Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft - í^ P l i t i k i

Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ftPolitikai

__ Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'J»Af és Politikni Újdonságokat illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négyszer hasibzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri ígtatásnál 10 krba;háromszor- vagy többszín igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk ssá-mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altenábnn : Haasenstein és Vogler. — M. Frankfurt-ban : Otto IHollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a ker-tész-gazdászati flgynSkgég is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, kfllőn minden igtatás után 30 ujkr.

Mielött a magyar kath. papság ezen köz-tiszteletben álló tagjának életirási adatairatérnénk át, alkalmat veszünk magunknak,a hires csornai prépostság történetének fő-mozzanatait röviden elmondani.

A Sz. Mihály föangyalról czimzett csor-nai prépostság Sopronmegyében — Rába-közben — a györi püspökségben fekszik;Oschl István és Lőrincz grófok 1180-banalapitották a premontrei rend számára.1230-ban ujabb adománynyal gyarapitá eprépostságot a jótevő kegyes gr. Oschal Mi-hály, kinek példáját követve egész 1399-igtöbb birtokkal növelték azt azOschal grófi család ivadékai, je-lesen Kanisai János esztergomiérsek, Kanisai Miklós főtárnok-mester, Kanisai István zágrábipüspök és ismét Kanisai Istvánkir. főajtónálló. Királyaink pedigutóbb különös kiváltságokkal ru-házták föl; Zsigmond király 1393-ban a prépostokat és conventetközhitelű pecsét őrzésével is meg-bizta.

E prépostság apátjoga 1294-ben a morvaországi zabrdovicziapátra szállt; 1570-ben azonbana protestánsok hatalmába jutott.— A csornai prépostsághoz tar-tozott a budai Nyúl- vagy Mar-gitsziget^ a 16-ik század folytána Podmaniczkyaktól vissza is fog-lalták, ujabb korban lett aztánelőbb a budai clarissák, 1787-benpedig a kamara tulajdona.

Egyideig a Nádasdyak is bir-ták Csornát. A belzavarok lecsi-lapodása után sem akadván senkia rendből, ki e prépostság ügyétjolkarolja, Maximilian 1574 tájányalamboki Máté magyar nemese s esztergomi kanonoknak ado-

Simon Vincze, csornai prépost.apátságról a gradiczi apátra szállt, s ez idő-től fogva a csornai prépostság a gradiczi con-vent kebeléből nyerte prépostjait 1786-ig,midőn Il-ik József császár a premontrei ren-det is eltörölvén, a prépostság birtokai avallási alapitványhoz csatoltattak. Az utóbbiprépost Kameniczky Ágoston épitette az ujmonostort.

Végre 1802-ben márt. 12-én I. Ferenczcsászár oklevele a premontrei rendet ismétvisszaállitotta, szabadságot engedvén a con-ventnek, prépostja halála után, saját kebe-léből három jelöltet ö felségéhez fölterjesz-

e s rgomi kanonoknak ado-mányozta, s a világi papságnálmaradt egész 1702-ig, id ILeopold e rendeletével :

R

diki ? b o n i s > " 8 a z 1 5 6 9 -törvényczikk értelmében her-

czeg Eszterházy P a ] j a n á d o r i s s U r g e t v é n 5

ezen prépostságot akkori birtokosa JányFerencz Szerémi püspök a premontrei rend-nek visszaadta, és Schöllingen Ferencznek,a premontrei rend főpapjának s pernecziapátnak adományoztatott. — A perneczi

S I M O N V I N C Z E .

teni. A prépostnevezési jogot azonban ő fel-sége magának fönntartotta. Két gymnaziumifjusága nevelését a prépostságra bizták.Ugyanez évi országgyülés 16-ik törvény-czikke, a conventnek, ősi jogánál fogva köz-hitelüségét is visszaállitotta.

Ezen sok viszontagságon keresztülment,régi, hires és^gazdag prépostság mostani

prépostja azon férfiu, kinek arczvonásaitmutatja mai képünk.

Simon Vincze született ZalamegyébenKeszthelyen, júl. 14-én az 1813-ik esztendő-ben. Ugyanitt kezdé iskoláit, Veszprémbenfolytatta és Szombathelyen, Vasmegyébenvégezte. 1832-ben sept. 25-én lépett a pre-montrei szerzetbe; négy évig hallgatta Győ-rött a theologiai, s 1836. aug. 15-én történtbeavattatása után, mint tanár, szerzeténekkeszthelyi és szombathelyi gymnasiumaiban17 évig tanárkodott. Tetőtől talpig magyarember levén, nemcsak a tanodákban, hol ta-

nitványai kitünően szerették s alakosság előtt is nagy tisztelet-ben állott, hanem az irodalmitéren, különösen a gazdászat kö-rül tünt fel. Az egykor Pozsony-ban megjelent „Hirnök" és „Szá-zadunk" czimü lapokban számoslevelet és értekezést irt „a köz-nevelés hiányairól" és „Az uzso-ráskodás káros hatásáról," a „Ma-gyar Gazdá"-ban a „földmivelés-ről" „a növénykosz természete, te-nyészése és kiirtásáról." Különösfigyelmet gerjesztettek „Szombat-hely városa és a Muraköz leirása"czimü hosszabb dolgozatai. Sokvolna azon czikkek czimeit elő-számlálni, melyek tőle a Jelen-kor és Világ,, a Magyar Sajtó,Pesti Napló és a Gazdasági La-pokban megjelentek. A „FalusiGazdá"-ban egy megjelent czikke„Szerény szózat a szb'lb'szet érde-kében11 10 darab arany tisztelet-díjjal koszoruztatott.

1856-ban a csornai prépost-sági javak igazgatásával bizatottmeg, 1860 október 13-án pedigpréposttá neveztetett ki, mely di-szes állásába az 1861-dik év jan.l-jén iktattatott be. Ez időtőlfogva még nagyobb tevékenysé-get fejtett ki. Csorna mellett egy

dombon gyönyörü példányszerü szőlőkertetültettetett, (mi Rábaközben nagy ritkaság)s azt a legjelesebb hazai és külföldi tőkék-kel látta el. Jánosházán két moldvai magyarifját (csángót) neveltet, Keszthelyen, hol 7,és Szombathelyen, hol 12 tanár müködik, sze-gény tanulókat részint pénzzel segélyez,részint élelemmel láttat el, — azonkivül

16-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Pest, aprilis 17-én 1864.