2.)Felvilágosodás

A FELVILÁGOSODÁS KITELJESEDÉSE:

A XVII. századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a XVIII. században elterjedt és kiteljesedett Franciaországban, majd az egész kontinensen. Az élet minden területét át kívánták vizsgálni a természeti törvények és a józan ész (ráció) szempontjából. (Ezt a szemléletet racionalizmusnak nevezzük.) A kor felvilágosult elméi úgy vélték, hogy a nevelés, a felvilágosítás révén mind az egyes ember, mind a társadalom felemelhető, átalakítható. Ha az emberek megismerik az ésszerűt, a helyes utat, akkor aszerint cselekednek.A hagyományokra épülő világ alapfogalmai helyettúj,szintén megkérdőjelezhetetlen alapelvek kerültek az emberek gondolkodásába. Ezek legfontosabbika, hogy minden változik, fejlődik. A társadalomról elmélkedve a felvilágosult gondolkodók máig értékálló elveket hirdettek meg: toleranciát, türelmet hirdetve elutasították a vallási fanatizmust; a szabadságot eszményítve elvetették a zsarnokságot.A XVIII. században a művelt Európát – társadalmi különbségek nélkül – magával ragadó eszmeáramlat szinte divattá, korszellemmé vált. Híveivé szegődtek a főúri, majd a megjelenő polgári szalonok és társaságok tagjai. A felvilágosodás szellemisége és a művelt közönség igénye hívta életre először Angliában a korszak tudásanyagát átfogó, mégis könnyen áttekinthető és forgatható kiadványokat, az enciklopédiákat. Ezek szócikkekbe szedve tartalmazták az ismereteket. A francia felvilágosodás szemléletét máig őrző hatalmas összefoglaló munka, az Enciklopédia–Diderot és d’Alembert szerkesztésében – a XVIII. század közepén látott napvilágot.

A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS ÁLLAMELMÉLETE:

A francia gondolkodók többsége abból indult ki, hogy a szabadság az ember természettől kapott joga. Locke társadalmi szerződését követve Montesquieu (monteszkjő, 1689–1755) híve volt annak, hogy a hatalmat a nép választott képviselők útján ellenőrizze. Azt azonban elfogadta, hogy a képviselőket csak azok válasszák, akik egy meghatározott vagyonnal rendelkeznek (cenzusos rendszer). A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak megosztásában látta (A törvények szelleméről, 1748). Felfogása szerint a három hatalmi ág(törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) egymástól való függetlensége lehetővé teszi, hogy a hatalmi ágak egymást ellenőrizzék, s kölcsönösen megakadályozzák a hatalommal való visszaélést.Montesquieu a felvilágosodás természeteszményét túlhangsúlyozva azt állította, hogy a társadalom működése alapvetően a földrajzi környezettől függ (földrajzi determinizmus).Rousseau (russzó, 1712–1778) elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kell részt vennie a döntésekben. A hatalmi ágakat nem választotta szét, mert a hatalom nem szorul ellenőrzésre. Sőt a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni.Rousseau a magántulajdonra vezette vissza az emberi társadalom bajainak jelentős részét. Az őskort, „a vademberek” életét az emberiség boldog korszakának tartotta, mivel felfogása szerint e korban sem vagyoni, sem társadalmi különbségek nem léteztek.

A FELVILÁGOSODÁS ÉS A VALLÁS:

Isten létét csak néhány gondolkodó tagadta. Többségük szerint Isten, „az első mozgató” megteremtette a világot, de működésébe nem avatkozik be (deizmus). Az egyházat azonban sokan a tudatlan nép félrevezetőjének tartották, és támadták. Jellemző, hogy az egyházat hevesen bíráló és kigúnyoló Voltaire [volter] a társadalmi rend és az erkölcsök fennmaradása érdekében a tömegek számára szükségesnek tartotta a vallást.

A KOR KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI:

A merkantilizmus rendszerét a korszakban a fiziokrata tanok váltották fel. A gazdaság akkor működik jól, ha szabad, és fejlődésében senki nem korlátozza. A gazdasági életben a legjobb szervező elv a termelők közötti szabad verseny. Koruk franciaországi viszonyaiból kiindulva úgy vélték, hogy csak amezőgazdaság teremt új értékeket (innen ered elnevezésük). Így mezőgazdaságot állították a gazdaság középpontjába. Az iparosodottabb Angliában élő Adam Smith (1723–1790) már az ipar és a kereskedelem jelentőségét is felismerte (1776). A szabad verseny feltételei között az egyéni érdektől ösztönzött munkát tartotta a gazdasági fejlődés motorjának.

A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS:

Franciaország súlyos pénzügyi válságba sodródott. A XVIII. század során az újabb háborúk és az állam túlköltekezése mélyítette a válságot. Az állam gazdasági irányításával megbízott politikusok ezért reformokkal kísérleteztek. A XVIII. században a fejlett nyugat-európai vidékektől (centrum) elmaradó területeken (amelyeket a centrumhoz képest a történészek perifériának neveznek) az abszolút uralkodók szintén változtatásokra kényszerültek. Gazdasági és óvatos társadalmi reformokat hajtottak végre. Lebontották a belső vámokat, pártolták az iparfejlődést, fejlesztették az oktatást, védték a jobbágyokat a túlzott nemesi követelésekkel szemben és megadóztatták a nemességet. A reformok úgy akartak társadalmi és gazdasági modernizációt,hogy közben az alapvető politikai viszonyok érintetlenekmaradjanak. A reformer uralkodókra erősen hatottak a felvilágosodás ideáljai (pl. az uralkodó a nép első szolgája, az egyházak háttérbe szorítása) de jellemzőek maradtak az abszolutizmus módszerei (felülről, rendeletekkel végrehajtott átalakítás). Ezért ezeket a rendszereket felvilágosodott abszolutizmusoknak nevezi a történetírás. A felvilágosult abszolutizmus megjelent Portugáliában, Dániában sőt Oroszországban is, de két tipikus állama Ausztria és Poroszország volt.

 A felvilágosodás fogalmának feldolgozása.A francia államelmélet főbb vonásai és változásai – az angol és a francia államelméletek összevetése.A felvilágosodás valláshoz és egyházhoz való viszonyulásának megértése.A felvilágosodás gazdasági elméleteinek és a gazdaság változásainak összevetése.A felvilágosult abszolutizmus kialakulásának okai és jellemzői Tartalom F: enciklopédia, jogállam, ráció, hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosult abszolutizmus, tolerancia, földrajzi determinizmus N: Voltaire, Montesquieu,Rousseau, Diderot, A. Smith, Turgot, Quesnay É: 17481.1 A felvilágosodás kiterjedése:

 Előzmények:•a fennálló rend kritikája            (pl. az abszolutizmus korszerűsítésének igénye) •természettudományos felfedezések → megváltoztatatták a világról vallott hagyományos elképzeléseket:         Kopernikusz – heliocentrikus világkép;         Galilei – a csillagok mozgásáról;                  Kepler – a bolygók pályájának törvényszerűségei;                      Newton – a tömegvonzás elve:•mechanikus fizikai világkép megteremtője: leírható matematikai módszerekkel a világ bármely testének mozgása, s meghatározható az őt ért erőhatások ismeretében, hogy hova kerül.

            (Ez nem ateizmus, hanem Isten visszakerül az elvont kérdések közé, a newtoni világkép hatással lesz a deista felfogás kialakulására)     Az empirizmus és az indukcióRoger Bacon (1561-1626) » empirizmus

•alapja: a megismerés legfőbb eszköze a tapasztalás, a kísérlet. Ezekből helyesen következtetve juthatunk közelebb a természet megismeréséhez.

•módszere az empirizmus: ismereteink forrása a tapasztalat → az érzékelés, módszere az indukció: az egyes adatokból a tudományos általánosításig jut el.Az észelvűség (racionalizmus): a dedukcióDescartes (1596-1650): 1637:Értekezés a módszerről            „Cogito ergo sum: Gondolkodom, tehát vagyok”gondolatmenete:„Az érzékszervek éppúgy becsaphatnak minket, mint az, aki egy geometriai példát hamisan old meg, rászed az álom is, ezért arra gondoltam, hogy mindaz, ami tudatomba behatol, csak illúzió. Csakhogy amikor azt gondoltam, hogy minden hamis, akkor nekem magamnak léteznem kellett, így mondhattam ki ezt az igazságot: gondolkodom, tehát vagyok.”•eljárás a racionalizmus, azaz az értelmet tekinti ismereteink végső forrásának.•módszere a dedukció: az általánostól jut el az egyes, az egyedi megismeréséig. Az általánosból jut el a konkrétig.Enciklopédia a. Francia felvilágosodás államelmélete b. Felvilágosodás és vallás:

 A merkantilista gazdaságpolitika•XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere együttesen alakította kicél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart            és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte→ ezért manufaktúrákat hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet→ addig sikeres a politika, amíg a külföldiek is elkezdik alkalmazni a védvámokatc. Kor közgazdasági elméletei:

 Szabadkőművesek

•titkos társaságok;

•jelszavak:            egyenlőség, testvériség, szabadság;

•cél:            az emberiség erkölcsi és szellemi felemelése, rászorulók támogatása

•elnevezés: középkori kőfaragó céhekrőlA felvilágosodás eszméjének hatása

•A feudalizmus rendszerének bukása            (a francia abszolutizmus bukás

            » 1789 a Nagy francia forradalom)

•A tudományos élet óriási fejlődése

•A filozófia, a szellemi szabadság kiteljesedése

•A felvilágosult abszolutizmus rendszerének létrejötte (Közép-Kelet Európában)                        Habsburg Birodalom (II.József)                        Poroszország (I. Frigyes) d. Felvilágosult abszolutizmus:

 •         Franciaország súlyos gazdasági válságban van az újabb háborúk és az állam túlköltekezése

miatt.•         A megbízott politikusok reformokkal kísérleteznek. Korlátozások csökkentése, terhek

csökkentése, nemesség adóztatása.•         XVIII. században óvatos gazdasági és társadalmi reformok. Belső vám eltörlése,

iparfejlesztés úgy, hogy az alapvető politikai viszonyok érintetlenek.•         Hatottak a felvilágosodás ideáljai, de megmaradtak az abszolutizmus módszerei (felüről,

rendeletekkel végrehajtott átalakítás)--->felvilágosult abszolutizmus