2004. november-december

DialektikaA Marx Károly Társaság idõszaki lapja

2004. november-decemberVIII. évfolyam 12-13. (87-88.) szám

�Világ proletárjai, egyesüljetek!�

KÖSZÖNTJÜK A 15 ÉVES MARX KÁROLY TÁRSASÁGOTÉS FOLYÓIRATÁT, A �DIALEKTIKÁ�-T

A Marx Károly Társaság 1989. július21-én, 140 alapító tag aláírásával született.A Fõvárosi Bíróság 1989. szeptember 18-i végzésében a Társaság képviselõjekéntSimon Pétert említi, akinek képviseleti joga1998. május 11-én megszûnt. Az új képvi-selõ Rozsnyai Ervin lett. A Társaság elsõelnökét, Szigeti Józsefet, 1998-ban Rozs-nyai Ervin követte, aki jelenleg is betöltiaz elnöki tisztséget.

Társaságunk alapszabálya szerinti cél-ja és mûködési elve:

1. A marxi tanítások és eszmék terjesz-tése és alkalmazása;

2. Ismeretterjesztõ és tudományostevékenységet folytat;

3. Politikai pártoktól független. Tevé-kenységét a Magyar Köztársaság alkot-mánya és hatályos törvényei keretében fej-ti ki;.

4. Együttmûködik hasonló célú hazaiés külföldi szervezetekkel.

A Marx Károly Társaság országos tár-sadalmi szervezet helyi tagozatokkal. Szék-helye: Budapest II. ker. Zsigmond tér 8.Valamennyi megyében és fõvárosi kerület-ben mûködnek helyi szervezetei. Jelenlegitaglétszáma 1427 fõ. A gyarapodás 15 évalatt 1287 fõ. Sajnos a természetes fogyat-kozás is jelentõs, 2001 - 2004 között 39fõ.

Az országos vezetõség létszáma 20 fõ.Elnök: Rozsnyai Ervin, Elnökhelyettes:Wirth Ádám. Tisztújító közgyûlésen kétévenként választják az új vezetõséget. Avezetõség az elnök irányításával gondos-kodik az Alapszabály betartásáról, a köz-gyûlés döntéseinek végrehajtásáról, koor-dinálja a helyi tagozatok és szakmai jellegûmunkacsoportok tevékenységét.

A vezetõség megjelenteti a Társaságidõszaki lapját (�Dialektika�). A lap szer-kesztését 13 tagú társadalmi szerkesztõbi-zottság segíti. A �Dialektika 1997 január-

jában jelent meg elõször. A hatósági be-jegyzés szerint a lap felelõs kiadója: Rozs-nyai Ervin, a felelõs szerkesztõ: FerenczLajos. A 8 éve megjelenõ lapot mintegy 5ezren olvassák. Havonta - kéthavonta meg-jelenõ példányszáma: 1600 - 1800.

A vezetõség munkáját és a �Dialekti-ka� szerkesztését, elõállítását és terjesztésétjelenleg 110 aktivista segíti. Társaságunkés lapja mûködését kizárólag a tagság tagdí-jaiból és személyes adományaiból, társa-dalmi munkában biztosítja.

“Zizegni minden bizalomrakeserülõ e marxi munka,de kössünk, kössünk lágyan zsongva,a homok elfut, a föld megmarad.”

(József Attila)

MeghívóA Marx Károly Társaság megalaku-lásának 15. évfordulója alkalmábólelméleti konferenciát rendez, mely-nek elõadói:

Szigeti József, akadémikus:A mai világ antinómiái és a kitörés le-hetõségeiRozsnyai Ervin: Az átmeneti korszakjellegérõl és ellentmondásairólSzász Gábor: A termelõerõk fejlõdé-si lehetõségei és korlátai a kapitaliz-musbanHarsányi Iván: A marxizmus és a je-lenkori történelemVígh László: Marxizmus és közgaz-daságtudományBaranyi Ferenc: A baloldali írók kül-detésérõl és felelõsségérõl

A rendezvény idõpontja:2004. november 6.

(szombat) de. 10-14 óraHelye: Vasas Székház,

Bp. VIII. Magdolna-u 5-9. I. emelet

Tisztelettel meghívjuk!Marx Károly Társaság

A kommunista és munkáspártok athéni tanácskozásaOktóber 8-10.-e között 64 kommunis-

ta párt tanácskozott és nyilatkozatott adottki �Ellen- állás az imperialista agresszió-val szemben. A küzdelem frontjai és al-ternatív javaslatok� témában. A törökpárt megfigyelõt küldött, míg további 15párt írásban küldte el véleményét, és szoli-daritását nyilvánította ki a találkozóval. Avéleménycsere középpontjába az USA ésszövetségeseinek agressziója és okku-pációja állott Afganisztán és Irak ellen,a nemzetközi jogok és szerzõdések meg-sértése, az ENSZ mélyülõ válsága, a békebiztosítása és az államok közötti vitákbékés rendezése.

A tanácskozás elmarasztalta az USApreventív katonai csapás doktrínáját, me-lyet az EU, Ausztrália és Putyin is elfoga-dott a �terrorizmus� elleni harc álcájával.Elítélték, hogy a militarizáló Japán, elõszörsértette meg a második világháború után,hogy határain kívülre küldi hadi egységeit.A nyilatkozat szükségesnek nyilvánította apártok, társadalmi szervezetek, a pro-teszt mozgalmak széles körû koordinálttevékenységét, aktivizálását, az erõvis-zonyok megváltoztatását a béke javára

nemzeti, regionális és nemzetközi szin-ten egyaránt. Sokan nélkülözhetetlennektartották ennek szerves összekapcsolásáta dolgozók szociális és a munkához valójogainak védelmével, a neoliberális poli-tika elleni fellépéssel, melynek gyengeségeifõként a nõket és a fiatalokat sújtják. To-vább növekszik a szegények és a gazdagokközötti különbség, különösen nagy mére-teket ölt ez a fejletlenebb országokban, azországok nagy többségében. Hasonlókép-pen elítélték a demokratikus szabadság-jogok, s a népi mozgalmak korlátozását,�antiterrorista törvénynek� minõsítve anemzeti szabadságmozgalmak ellen fordít-va. Nyugtalanító az antikommunista, fun-damentalista, rasszista és neofasiszta erõktevékenységének fokozódása az imperialis-ta törekvések szolgálatában. Rámutattak aG-8, a NATO negatív szerepére, annak EUtámogatására, az USA világuralmi hege-mónizmusának fedezésére. Veszélyesnektartják az USA jelenlegi kormányzásánakösztönzéseit az oroszországi drámai terro-rista cselekményekben, Közel-Keleten, azolaj-, és gázkészletek megszerzéséért

(folytatás a 2. oldalon)

22004. november-december Dialektika

Kaukázusban, az arab országokban, azizraeli�palesztin konfliktusban, az Irán el-leni támadó elõkészületekben, nem kevés-bé Afrikában, a Kuba, a Korai Népi De-mokratikus Köztársaság elleni lépésekben,a latin-amerikai népek elleni támadások-ban.

A tanácskozás kiállt Venezuela népei-nek szabadságtörekvései mellett, Ciprusegyesítéséért, a nemzetek szuvernitásá-nak és függetlenségnek védelméért. Fel-szólította a különféle kommunista ésbaloldali pogresszív osztagokat egymástámogatására, regionális konferenciá-kon a politikai lépések egyeztetésére,beleértve � önállóságuk megõrzése mel-lett, � az európai parlamenti baloldalifrakciók közös fellépésére, az EU alkot-mány a dolgozókat és nemzeteket kor-látozó vonásainak együttes elutasítására.Felhívta a haladó mozgalmakat a 2. világ-háborús antifasiszta gyõzelem jövõ évi prá-gai találkozóján való részvételre, a vene-zuelai 16. Világifjúsági Találkozó jövõ au-gusztusi közös megrendezésére. A nyi-latkozat kulcskérdésnek tartja: a béke ésszocális mozgalom szélesítését. A szak-szervezetek erõsítését az osztályérdekekvédelmének és érvényesítésének erõsítésé-vel, a szociális helyi, nemzeti regionális ésvilágmozgalom tevékenységének és haté-konyságának fokozását, a demokratikus,antiimperialista, antimonopolista, és haza-fias, a transznacionális tõkés globalizációelleni mozgalmak tömörítését, együttesfellépését.

A nyilatkozat külön aláhúzta: �a vitákés véleménycserék a szocialista elméletalkotó továbbfejlesztésének hasznosságát�a közös küzdelmek eredményes segítése ér-dekében. Azt is sarkalatos követelménynektekintik: �a szolidaritást az általánosemberi és szabadságjogok ellen támadóantidemokratikus, diszkriminációs ésreakciós irányzatok elutasítását a gya-korlatban.�

A tanácskozás jellegzetessége, hogyrészt vettek és a nyilatkozatot aláírták azoka pártok is, amelyek az Európai BaloldaliPártba beléptek és magukat marxista jel-legûeknek tartják, élén az Olasz Kommu-nista Újjászületés (Rifondazione) Pártjával.Oroszországból a föderáció legerõsebb le-gitim kommunista pártja, az OFKP, a veleszövetséges Kommunista Munkáspárt és aFÁK országaiban velük együttmûködõkommunista pártok vettek részt. A tanács-kozás elõtt sor került az ázsiai haladó pár-tok pekingi tanácskozásának megtartására,ahol is a kínai pártvezetés a kommunistapártokkal külön-külön, beleértve az Orosz-országi Föderáció Kommunista Pártjánakvezetõjét, nézet és cselekvési egyeztetéstvégzett, s közeljövõben összehívják azázsiai kommunista és munkáspártok különtanácskozását.

Érthetetlen, hogy miért nem jelentmeg, nem küldött véleményt, s újságjá-ban tartózkodik az esemény hírül adásá-tól a magyarországi MUNKÁSPÁRT?

Széchy András

MARXISTÁK A SZOCIÁLIS MOZGALOMBAN

A 3. Európai Szociális Fórum tapasztalatairól

A Szociális Világfórum mozgalomjelszava: lehet más a világ! Nem hangzikoly radikálisan, mint a régi dal, mely sze-rint: megforgatjuk az egész világot, de mint-ha hasonlóra utalna! Folytatása-e a hagyo-mányos munkásmozgalomnak az új szociá-lis mozgalom? Gondolkodjuk errõl közö-sen a 2004. október 14. és 17. között, Lon-donban megtartott 3. Európai Szociális Fó-rum kapcsán.

A rendezvénynek 35 ezer regisztráltrésztvevõje volt. Mintegy 500 plenáris ülé-sen, szemináriumon, munkacsoport-ülésen2500 egyetemi oktató, civil aktivista, párt-politikus, tartott elõadást. Mintegy 150-envoltunk jelen Magyarországról, közöttük

S milyen az elméleti-ideológiai irányaennek a mozgalomnak? Nyilvánvalóan nemegységes, a sokszínûségében nem is lehetegysíkú. Itt vannak egymás mellett a kapi-talizmus jobbításában reménykedõk, azeurópai jóléti rendszert visszaállításáértharcoló civilek és az �EU-s intézményes�baloldali pártok, nem kis számban a marx-isták és marxista pártok, s talán még többena �forradalmi marxisták�, az �alternatívok�,a �direkt akciókat� elõtérbe helyezõ anar-chizálók és ultraforradalmárok, sõt azESZF-en belül kisebb botrányokat szervezõfeketeinges anarchisták, továbbá anti-rasszista alakulatok, nõszervezetek, a keres-kedelem igazságosabbá tételéért és a fej-lõdõ országok érdekeiért küzdõ aktivisták,a bevándorlókat képviselõ önkéntesek, akörnyezetvédõk széles palettája és a népi-baloldali kultúra letéteményesei. Az utób-bi csoportok kevésbé �átpolitizáltak�, úgy-nevezett autonóm tereken, tehát külön szer-vezeték rendezvényeiket.

E sokszínûség ellenére van az elmúltévekben kiizzadt közös platformjuk. Ezttömören tükrözte a tüntetés, egyben a 3.ESZF alapjelszava: állítsuk meg a háborút,nemet a rasszizmusra és a privatizációra:egy békés és társadalmilag igazságos Eu-rópáért! A szellemiséget tükrözik a tanács- (folytatás a 3. oldalon)

(folytatás az 1. oldalról)

társaságunk 4 tagja. Több száz kapcsolódókulturális rendezvényt tartottak. Az utolsónapon százezres tömeg hömpölygött lelke-sen, többek között munkásmozgalmi dalo-kat kántálva a Russell tértõl a Trafalgartérig. Egy lengyel trombitással teli torok-ból énekeltük például a Warsaviankát.

Mi ez a hatalmas kavalkád? Hyde park,ahol mindenki levegõbe kiálthatja fájdal-mát? Valószínûleg közelebb áll az igazság-hoz: ez egy nagy egyetem, ahol mindenkisokat tanulhat. Egyben aktivista értekezlet,ahol megbeszélik, hogy a következõ évbenmilyen formában és hol tüntetnek a globá-lis kapitalizmus európai és világintézmé-nyei ellen.

kozások � elõre egyeztetett � témacsoport-jai: 1. háború és béke; 2. demokrácia ésalapvetõ emberi jogok (ezen belül nem apolgári szabadságjogok, hanem a szociálisjogok vannak elõtérben); 3. társadalmiigazságosság és szolidaritás � a privatizációés a liberalizálás ellen, a dolgozók és a nõkjogaiért; 4. a transznacionálisok által ve-zérelt globalizáció és a globális igazságos-ság; 5. a rasszizmus, a diszkrimináció és aszélsõjobb ellen � az egyenlõségért és akülönbözõségekért; 6. a környezeti válságés harc a neoliberalizmus ellen, a fenntart-ható társadalomért.

A szociális mozgalom elég nagy utattett meg az elmúlt években. Kicsit egysze-rûsítve, a nemzetközi pénzmozgások meg-adóztatásának követelésétõl, a neolibera-lizmus korlátozásától indult és eljutott akapitalizmus átfogó kritikájáig. Kezdetek-ben óvakodott kimondani baloldaliságát. Aszociális mozgalom prominensei, mintBernerd Cassen, Susan George ma már egytávlatosan megvalósítható, kapitalizmusontúli társadalomról beszélnek. (Még nemmerik-akarják hozzátenni, hogy ez a marxiértelemben vett szocializmus. Ha hozzá isteszik, gyakran illúzióik vannak a kapita-lizmus fokozatos korlátozhatóságáról.)

3 2004. november-decemberDialektika

A szociális mozgalom ma egyre fon-tosabbnak tartja a jobboldali demagógia ésszélsõségek elleni harcot. Ma már nemetmond a privatizációra, ami persze pillanat-nyilag inkább csak a közszolgáltatásokraértelmezhetõ. A szociális mozgalom ma �ebben Irak lerohanása volt a katalizátor �egyben a történelem legnagyobb nemzet-közi békemozgalma.

Ken Livingston, London fõpolgármes-tere pedig � alig akartam hinni a fülemnek� antiimperializmusról, Kuba jogairól, aszocializmus létezõ alternatívájáról beszélta 3. ESZF-t megnyitó, tehát alaphangját adóbeszédében!

Erõsen haladó tartalmú mindez. Mégakkor is, ha csak a marxisták beszélnekhangsúlyosan a kapitalista kizsákmányolás-ról, a munkásosztály szerepérõl, a termelésieszközök kisajátításának szükségességérõl,a létezett szocializmus egyes pozitív tapasz-talatairól (persze nem hallgatják el a ked-vezõtleneket sem, melyekrõl ugyancsakeltérõek a vélemények). S közöttük is soka vita, pl. a szocializmushoz vezetõ útról.

A 3. ESZF-en fõleg a fiatalok voltaklelkesek. Az európai intézmények megjaví-tásával, a jóléti rendszer elveszett elemei-nek visszaszerzésével, az Európán belüliszolidaritással foglalkozó gyûléseken in-kább a középkorúak voltak jelen és gyak-ran üres széksorok maradtak. Ahol a G8-ak, a WTO, az IMF elleni tüntetésekrõl, aharmadik világ, Irak, a palesztinok és Kubamelletti kiállásról volt szó, ahol megjelenta mozgalom mártírja, Carlo Guliano édes-anyja, nos ott az állóhelyért is meg kellettküzdeni. A fiatalok forradalmi hevületétmilyen eszmék kísérik? Félek tõle, hogy a

baloldali türelmetlenségbõl adódó trockis-ta és anarchista nézetek erõsen hatnak. A�fiatalos� összejöveteleken a hagyományosmozgalmi pártok nem igen voltak jelen,inkább újbaloldaliak. Érezhetõen nagy abefolyása Nagy-Britanniában a Szocialis-ta Dolgozók Pártjának (Socialist WorkerParty) és a hozzá kötõdõ civilmozgal-maknak.

A szociális fórum mozgalom és a 3.ESZF a nézetek �zûrzavara� ellenére je-lentõsnek mondható. A kapitalista globali-zációval szemben kialakult egy haladó plat-formot képviselõ széles új-népfront, amelykapitalizmus-kritikai alapállású. Ez ad le-hetõséget arra, hogy ebben a közegben akommunisták teljes nyíltsággal képvisel-hessék álláspontjukat. Korunk jellemzõje� sajnos �, hogy csak brit kommunista párt-ból vagy négynek volt standja a folyosókon.(Nagyhatású beszédet mondott az egyikplenáris ülésen Tina Bekker, Nagy-Britan-nia Kommunista Pártjának elnöke. Ugyan-akkor nagy lendülettel jelentkezett a Fóru-mon az új, Marxista-Leninista KP.) Meg-gyõzõdésem, hogy a világtörténeti folyama-tokból adódó objektív helyzeten belül amarxisták jelentõs hatással voltak az egészmozgalom radikalizálódására. Ennek nyo-mán egyre élesebben vetõdik fel a szociá-lis mozgalmak viszonya a hagyományospártokhoz és a mozgalom jövõje, érdek-érvényesítõ képességének erõsítése. Amozgalom alapját képezõ Porto Alegre-icharta ugyanis elvileg kizárja a pártokat aszociális fórummozgalomból. Idõközbenazonban Németországban � a Német Szo-cialista Párt gyászos neoliberális szerepemiatt � új baloldali párt alakult, amelyet azottani szociális mozgalom támogat.

(folytatás a 2. oldalról)

Egy mási metszete a gondoknak a �hori-zontálisok� és �vertikálisok� vitája. Utób-biak fõleg az EU baloldali, �neokommu-nista� pártjaihoz, Nagy-Britanniában pedigaz említett SWP-hez kötõdõ személyekvoltak, és fõ szervezõi voltak az eddigiösszeurópai Fórumoknak. Ugyanakkoregyfajta szellemi, szervezési és anyagi kisa-játítás volt tapasztalható részükrõl. Ez ellensokan felléptek, többek között Magyar-országról az ATTAC és a MSZF Alapítvány

szervezetei és a zöldek Lehet Más a Világmozgalma. Ez a feszültség egyfajta komp-romisszumban kissé oldódni látszott Lon-donban, bár különösen az un. �alternatívterek�, tehát a zöldek és a kultúra szószólói,továbbra is elégedetlenek.

Az európai szociális mozgalom válasz-úthoz érkezett. Mindezen kihívások meg-tárgyalására folyó év decemberére, Párizs-ba összehívták az európai szociális mozgal-mak közgyûlését.

Aligha várható annak megvalósulása,amit egy felszólaló vetett fel Londonban.Azt javasolta ugyanis, hogy a szociálismozgalom oszlassa fel önmagát és alakít-son tõke ellenes világpártot. Szó lesz azon-ban Párizsban a szociális mozgalom továb-bi intézményesülésérõl, érdekérvényesí-tésérõl és bizonyosan a pártokhoz való vi-szonyról, a választásokon való részvétel-rõl. Közeledik ugyanis az Európai Uniótöbb országában a népszavazás az EU al-kotmányáról. Az ESZF hangadói abbanbíznak, hogy az Alkotmány neoliberális,antiszociális és militarista tartalma miatt areferendumok elutasítják azt, és ezzel újszakasz kezdõdhet az ESZF mozgalmaktörténetében.

Farkas Péter

Lenin a kommunistamunkáspártok

vezetésérõlMélységesen egyet lehet érteni a tudo-

mányos szocializmus klasszikusai dialek-tikus, a változó helyzetekre érvényes tanul-mányozásának, és alkotó alkalmazásánakszükségességével. Vonatkoztatható ez amunkáspártok vezetésére is. A tudományosszocializmustól idegen a �vezérkedés�, �azegy személyi vezetés�, vagy a körülöttekialakult, felülrõl diktáló �klikk-vezetés�gyakorlata. A tudományos szocializmusklasszikusai, Marx és Engels következete-sen harcoltak ez ellen az I. Internacionálé-ban, a kialakuló munkáspártokban: min-denkor szigorúan a mozgalmi demokra-tizmus, a kollektív vezetés elvei és gya-korlata alapján állottak. Különösen fi-gyelemre méltóak Lenin gondolatai a le-galitás körülményei közé került kommunis-ta párt vezetésérõl.

Lenin egész életmûvében óvott, külö-nösen a kispolgári többségû országokban,a kispolgáriság különféle ingadozásainak,szélsõségességre való hajlama tendenciá-nak hatásaitól. Ismeretes, hogy Lenin ajobb-, és baloldali opportunizmusok, elhaj-lások gyökereit a munkásmozgalomra be-folyást gyakorló �munkásarisztokrácia� és�munkásbürokrácia� külön érdekeiben éstörekvéseiben látta. Lenin a párt egységétés fegyelmét szemelõtt tartva megkülön-böztett jelentõséget tulajdonított a bürokra-tizmus elleni küzdelemre, a demokratizmusés a munkás öntevékenység fejlesztésére.Ahogy a párt X. kongresszusán ezt aláhúzta:�bármily komoly indítványt a leg-nagyobb figyelemmel kell megvizsgálni ésa gyakorlati munkában kipróbálni.� Életevégén a XIII. kongresszushoz intézett leve-leiben azt írta: �Feltétlenül azt tanácsol-nám, hogy ezen a kongresszuson hajtsunkvégre jó néhány változást politikai rendsz-erünkben� Elsõsorban arra gondolok,hogy a Központi Bizottság tagjainakszámát több tucatra, sõt akár százra kelleneemelni. Azt hiszem, hogy ha ezt a reformotnem hajtanók végre, Központi Bizottsá-gunkat nagy veszedelmek fenyegetnék ab-



A BALOLDAL SZOROSABB ÖSSZEFOGÁSÁÉRTA Baloldali Együttmûködési Tanács

2004. október 27-i állásfoglalása

ban az esetben, ha az események nem ala-kulnának teljesen kedvezõen számunkra(márpedig arra számítanunk kell).�

Ezt azzal indokolta, hogy ez szükségesmind a KB tekintélyének és súlyánakemeléséhez, mind a tisztségviselõk ellen-õrzéséhez, �mind az apparátusunk megja-vítást célzó komoly munkához, mind pedigannak megelõzéséhez, hogy a KözpontiBizottság kisebb csoportjainak konfliktu-sai túlságosan nagy jelentõségûvé válja-nak a párt egész sorsa szempontjából� Azthiszem, pártunk szilárdsága ezzel az intéz-kedéssel meghatványozódna.�

Lenin a szakadás veszélyének több je-lenségét észlelte. Volt a vezetõk között,akinek nagy hajlama volt túlzott magabiz-tossággal a parancsolgatásra, a dolgok ad-minisztratív elintézésére, volt, aki túlzotthatalmat összpontosított kezében, s �nemvagyok biztos afelõl, hogy mindig elégkörültekintõen tud majd élni ezzel a hata-lommal.� Voltak, akik elõéletükben bizonyopportunista külön-utakon jártak, s a tényekazt mutatták, hogy ez nem volt csak epizódfelfogásukban és tetteikben. Voltak skolasz-tikusok, akik hol balra, hol jobbra térveképtelenek voltak a dialektikus materializ-mus elsajátítására, hajlamosak voltak azegyoldalúságra és voluntarizmusra. Követ-keztetésként vonta le: �minél több tagja lesza Központi Bizottságnak, annál többenfogják megtanulni a Központi Bizottság-ban végzendõ munkát, és annál kisebb leszannak a veszélye, hogy valamiféle elõvi-gyázatlanság folytán szakadás áll be.�

Az volt a véleménye, hogy a KB-baolyan munkásokat-parasztokat kell bevá-lasztani túlnyomó többségben, akik bárkimásnál jobban képesek jobban foglalkoz-ni a végrehajtó tisztségviselõk munkájának�ellenõrzésével, megjavításával és újra-alakításával.� Felfogása szerint nem olyanmunkásokat kell megválasztani, akikhosszú idõt töltöttek felsõ és közép vezetõtisztségekben, mert ezekben �már kialakul-tak azok a bizonyos hagyományok és elõ-ítéletek, amelyek ellen kívánatos felvennia harcot.� A KB-ba túlnyomórészt olya-nokat célszerû megválasztani, akik �kö-zelebb állnak az egyszerû munkásokhoz ésparasztokhoz, nem lehetnek azonban olya-nok, akik közvetlenül, vagy közvetve kizsák-mányolók voltak.�

Sz.A.


1/ Üdvözöljük a baloldali és polgáridemokratikus antifasiszta erõk, pártok, civilszervezetek, magánszemélyek október 15-i közös fellépését a nácizmus és neonáciz-mus ellen. Sajnálatunkat fejezzük ki, hogya közös antifasiszta demonstrációtól a jobb-oldali ellenzéki pártok vezetõi tüntetõentávol maradtak. A demokrácia számára alegnagyobb veszély ma nem a maroknyiújnyilas csoport fellépése, hanem a jobb-oldal és szélsõjobboldal cinkos szövetsége,jobboldali politikusok álságos magatartása,amellyel az ordas eszmék terjedését fede-zik és bátorítják.

2/ Elvárjuk és követeljük, hogy a kor-mány vegye komolyan, és következetesenvalósítsa meg, a kormányprogramban, sza-vakban meghirdetett baloldali politikát.Jelszavak és ígéretek ehhez nem elegendõ-ek. Gyakorlati tettekre van szükség. A bal-oldali politika ismérve a dolgozói érdekekhatározottabb képviselete és védelme, atársadalmi igazságosság érdekében folyta-tott harc. Ezt várjuk, ezt kérjük számon ajelenlegi kormánytól. Kritikailag támogat-juk a jobboldallal, szélsõjobboldallal, anacionalizmussal, az etnikai diszkrimi-nációval szembeni fellépését, a foglalkoz-tatottság, a munkajövedelmek növelésére,a leszakadó rétegek felzárkóztatására, aszociálisan rászorulók fokozott támoga-tására irányuló törekvéseit. Bíráljuk ugyan-akkor a tapasztalható következetlenségeket,eltéréseket a baloldali politika elveitõl.Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a gaz-dasági problémákat a dolgozók rovásáraoldják meg.

3/ A rendszerváltást követõn az egy-mást váltó kormányok részvételével meg-valósított privatizáció igazságtalan volt.Nyertesei a multinacionális monopóliu-mok, a hazai újburzsoázia, a parlamentipártok klientúrái voltak. Vesztesei a dol-gozó tömegek. A közvagyon túlnyomótöbbsége magántulajdonba került, ami aközvagyon nagyfokú elherdálásával járt. Akorábbi közvagyon csupán töredéke ma-radt állami tulajdonban, amely jelenlegmaga is egyfajta sajátos formája a tõkéstulajdonnak. Ellenezzük a megmaradt álla-

mi (és önkormányzati) tulajdon, és különö-sen a közszolgáltatások privatizálását. Amegmaradt állami tulajdon sorsa nem le-het a pártok és gazdasági klientúráik közöttipolitikai harc tárgya.

4/ A jobboldali Fidesz-kormány korlá-tozta a dolgozói érdekvédelmi szervezetekjogait és lehetõségeit, elsorvasztotta azOrszágos Érdekegyeztetõ Tanács szerepét.A parlamenti választás elõtt a miniszterel-nök-jelölt és a jelenlegi legnagyobb kor-mányzó párt az országos érdekegyeztetésszerepének, ezen belül a munkavállalóiérdekvédelmi szervezetek jogainak és le-hetõségeinek helyreállítását ígérte. Aztígérték, hogy a kormány a munkavállalókat,a dolgozókat érintõ minden kérdésbenkikéri az érdekvédelmi szervezetek véle-ményét, s ezeket döntéseiben figyelembeveszi. Üdvözöljük az ebben az irányban tettkezdeti lépéseket és követeljük, hogy a kor-mány a jövõben még következetesebbentámaszkodjon a dolgozói érdekeket kép-viselõ és védelmezõ szakszervezetekre.

5/ A választásokon a civil szervezeteknem vesznek részt, de befolyásukat, az em-berek helyzetére és gondolkodására gya-korolt hatásukat nem szabad lebecsülni. A2002-es választások elõtt szóba került�akácfa� mozgalom nem kelt életre, a 2006-os választásokon azonban a baloldal sike-réhez szükség van a baloldali civil szer-vezetek megerõsödésére és szorosabbegyüttmûködésére. A hazai mozgalmakmég nem tudtak felzárkózni nemzetközipartnereikhez, akik képesek korunkproblémáit elméleti munkákban feldolgoz-ni és publikálni, akcióikban ezreket, eseten-ként tízezreket megmozgatni. A magyar-országi baloldali civil szervezetek egy részemég elemi anyagi nehézségekkel küzd, abaloldal szellemi kapacitásait kevéssé tud-ja mozgósítani, és nem tudja szellemi ter-mékeit széles körben terjeszteni. Felszólít-juk a baloldali civil szervezeteket a szoro-sabb összefogásra közös céljaink meg-valósításáért! A kormánytól azt várjuk,hogy mûködésükhöz arányos támogatásbanrészesítsék szervezeteinket.

Kevesen követikaz egyházi tanításokat

A magyar társadalom többsége szerintaz egyházaknak nem szabad politizálniuk� derül ki a Miniszterelnöki Hivatal meg-bízásából készült felmérésbõl. A jobboldaltámogatóinak körében is kisebbségbenvannak, akik valamely egyház tanításaitkövetik. A magyar társadalom túlnyomótöbbsége � csaknem kilenc tizede � nemköveti az egyházak tanításait. A megkér-dezettek csupán 13 százaléka kötõdik va-lamelyik keresztény egyházhoz, több minta fele a �maga módján vallásos�, azaz nemazonosul valamelyik nagy keresztény egy-ház dogmatikai, liturgikus és hiearchikusrendszerével. A nem vallásosak aránya 25százalék.

Az ellenzék támogatóinak 16 százalé-ka követi az egyházi tanításokat, 24 száza-lékuk pedig egyáltalán nem vallásos. Amegkérdezettek legnagyobb csoportja �43 százalék � úgy ítéli meg, hogy az egy-házakat teljes mértékben a híveknek kellenefenntartaniuk. A többség helyteleníti, hogynem vallásos emberek adóját is felhasznál-ják egyházak támogatására: a kormánytá-bor 63 százaléka, az ellenzékiek 51 száza-léka vélekedik így. A jobboldaliak 18 szá-zaléka szeretné, ha a felekezetek nagyobbköltségvetési juttatásban részesülnének.

Összességében a lakosság 28 százalé-ka tartja elfogadhatónak az egyházak sze-repvállalását a magánéletben, továbbá 12százalékuk a politikában. A megkérdezet-tek 50 százaléka valamennyi területen (po-litika, abortusz, eutanázia stb.) elutasítja, afennmaradó 10 százalék minden téren meg-engedhetõnek ítéli az egyházi befolyást.

A kancelláriaminiszter tanácsadója úgyvéli: �A különbözõ anyagi és egyéb ter-mészeti privilégiumok juttatásával a kor-mány nem tesz mást, mint hozzásegíti azegyházakat jelenleg bizonyítottan csekélymértékû társadalmi legitimációjuk mester-séges növeléséhez.�

(Forrás: Népszabadság 2004. 10. 4.)


AZ MSZP ÉS A KIZSÁKMÁNYOLÁS GondolatmozgatóBALOLDALI DILEMMÁK

Több tényezõ együttes hatásaként újraelõtérbe került a baloldaliság problema-tikája. Megnõtt a témakör sajtója, mindtöbb vitairat jelenik meg és vitafórum, kon-ferencia zajlik, különféle nézetekkel talál-kozunk. Olyanokkal például, hogy nincs isbaloldal Magyarországon, szétesett, eltûnt.Egyébként is túlhaladott már a bal-jobbkategória-pár, ezekkel már nem lehet leír-ni, véleményezni a globális világ fejlemé-nyeit és a hazai változások eseményeit. Ajózanul gondolkodók, a reális álláspontrahelyezkedõk ezekkel ugyan nem értenekegyet, de azt elismerik � mert ezt bizonyít-ják a tények �, hogy zavar van a fejek-ben, meggyengült a baloldal a világ többiországában, s nálunk is. Az okok közülleginkább a fejlett európai országok jólétiállamainak leépülését, a neoliberalizmuselõretörését emlegetjük.

A kérdések jórészt a Magyar SzocialistaPárt körül összpontosulnak. Baloldali poli-tikát folytat-e a magát baloldalinak defi-niáló MSZP? Egyáltalán baloldali-e a szo-cialista párt? Ha igen, akkor mitõl és meny-nyiben baloldali, ha nem az, akkor miértnem az? Mind a hivatalos politikában,mind a széles közvéleményben az a tudatérvényesül, mintha a hatalmon lévõ MSZPjelentené a magyar baloldalt, s a szociál-demokrácia pedig egyenlõ lenne a baloldal-lal. Ez azonban tévhit, nem így van. Jólle-het az MSZP a legnagyobb politikai erõ abaloldalon, de rajta kívül ott vannak másbaloldali pártok, szervezetek, s a pártonkívüli baloldaliak is, akik a szavazóbázisnagyobb hányadát alkotják.

A mai magyar baloldal egyik rákfenéjea szétforgácsoltság, az egység hiánya. AzMSZP szóba sem áll a Munkáspárttal, pe-dig az baloldali párt, ugyanakkor koalí-cióban kormányoz a jobbra hajló liberális,antikommunista SZDSZ-el. A magyarszakszervezeti mozgalom is hat különállókonföderációból tevõdik össze. Évek ótafelerõsödnek az egységtörekvések, aztánmindannyiszor elhalkulnak, abbamarad-nak. Ugyanez mondható a baloldali civilszervezetekrõl, noha mindenki tudja, hogyaz atomizálódás helyett az erõk és az esz-közök koncentrációja lenne a kívánatos, ahasznos.

Ám nemcsak szervezetileg, megosztotta baloldal. Fajsúlyos, jelentõs kérdések-ben más a véleményük egyes pártoknak,szervezeteknek, csoportoknak, egyénekneka Kádár-korszakról, Kádár János és NagyImre személyérõl, szerepérõl, ötvenhatról,a rendszerváltásról, eltérõen ítélik meg aNATO-t, az Európai Uniót, a globalizmust,különböznek a nézetek a jelenkori új ma-gyar kapitalizmusról és a hozzá fûzõdõ vi-szonyulásról. Ezekrõl a szétválasztó ellen-tétekrõl nyilvánosan csak ritkán esik szó,pedig ezek ott lapulnak a felszín alatt, ottmunkálnak az emberek gondolkodásában.Ezek fel- és megoldása nélkül aligha lehetsé-ges baloldali összefogás. A baloldali együtt-mûködés, egység alapfeltétele a baloldaliminimum kialakítása és elfogadása.

Kárpáti Sándor

VITADÉLUTÁN BÉKÉSCSABÁN

A Népszabadság �Fórum� c. rovatában(júli. 30 és aug. 10.) érdekes fejtegetéseketolvashattunk Angyal Ádám, illetve MártonBéla tollából.

Angyal Ádám hangsúlyozza: �A szo-ciáldemokraták elfogadták a kapitalista pi-acgazdaságot, sõt, pozitív mozgatóerõnektekintik a tõkejövedelmeket, a nem mun-kával teremtett és szerzett javakat. A kizsák-mányolást, a piacgazdaságot nem lehetfelszámolni� Ezért inkább hallgatnak er-rõl és elkönyvelik, hogy a hatékonyságoltárán áldozatot kell felmutatni.�

Az értéktöbblettel is hasonló a helyzet,ugyanis a hagyományos baloldali vélekedésszerint azokat illeti meg, akik elõállítják.�Ezzel szemben a kapitalizmusban az érték-többleten nagyon sokan osztoznak, így atulajdonosok, az állam, az irányítók, abankok és végül az értéktöbblet termelõi.Ez utóbbiak érdekérvényesítési erejemessze nem elégséges ahhoz, hogy jogos-nak vélt részüket megkapják��

Márton Béla szerint Marx kiváló elem-zést adott a magántulajdonon alapuló, sza-bad versenyes kapitalizmus mûködésirendszerérõl, annak törvényszerûségeirõl.És ma sincs jobb ennél.

Amíg nálunk a rendszerváltók �közgaz-dasági egyetemünk névadóját, köztéri szob-rát, a munkaérték-elmélettel együtt gyor-san elemésztették, addig a legkiválóbb nyu-gati egyetemek közgazdasági fakultásainma is oktatják a marxista közgazdaságtanteljes rendszerét.� Ott a munkaérték-elmé-

let nem szitokszó, sem a vele járó profitvagy épp a kizsákmányolás�.

Az MSZP mögött már régen nincs sem-milyen megfogható és körüljárható ideoló-gia, így nem lehet mögötte tudatos párttag-ság sem � írja Márton. Szerinte �az MSZP-nek fel kellene ébredni, mert a választókmár régen felébredtek: nem képviselnek õksenkit, csak a saját egyéni érdekeiket, egyé-ni-családi egzisztenciájukat�. (Ami perszea díszes jobboldali �ÉRTÉKÕRZÕKNÉL�is így van.)

Egyébként az MSZP ugyanígy áll a glo-balizációval is. Ez kiváló �univerzáliskenõcs�, amit rá kenhetnek minden jelen-ségre, ami számukra kényelmetlen.

Az MSZP hallgat mindenrõl, ami aprofitérdek hajszolásából következik mind-azok számára, akiknek másuk sincs, csakeladható munkaerejük. Hallgatásuk érthetõ,hiszen az MSZP ugyanolyan burzsoá, tõ-kés, kizsákmányoló párt, mint a többi par-lamenti párt, melyektõl csupán taktikájánakkülönbsége választja el. A kizsákmányolttömegek elõtt folytatja félrevezetõ, szem-fényvesztõ politikáját.

Remélhetjük, hogy egyre inkább fel-ébrednek a kizsákmányolt munkások, abérbõl és fizetésbõl élõ dolgozók, a munka-nélküliek, a nyugdíjasok tömegei, és egykizsákmányolás mentes, igazságosabb kö-zösségi társadalom megteremtése irányá-ban gondolkodnak, tevékenykednek.

FL.

A Marx Károly Társaság Békés Me-gyei Tagozata október 11-én Békéscsabán,a Megyei Könyvtár klubtermében tartottasoros rendezvényét. Nagy Imre megyei el-nök megnyítója után Hankó György, azMSZOSZ Megyei Képviseletének vezetõjetartott elõadást �A szakszervezetek megvál-tozott szerepe és jelenlegi helyzetük Békésmegyében� címmel. Az elõadást megelõ-zõen minden résztvevõ megkapta azMSZOSZ 2004 õszi vitairatát a következõidõszak legfontosabb kérdéseirõl.

Az elõadó jellemezte a szakszervezetekrendszerváltás elõtti helyzetét. Kifejtette,hogy a rendszerváltás elõtt egységes volt aszakszervezeti mozgalom Magyarorszá-gon. A rendszerváltást követõen azonbana szakszervezeti mozgalom az Antall-kor-mány politikája következtében szétziláló-dott. Parlamenti döntésekkel avatkoztak bea szakszervezetek életébe. Törvényt hoz-tak a szakszervezeti vagyonról. Az államlett a tulajdonosa a szakszervezeti üdülõk-nek, melyek jelentõs részét privatizálták.Egyes szakszervezeti jogköröket az üzemitanácsok hatáskörébe csoportosították át.Az Orbán-kormány idején ez a politika to-vább folytatódott. Megszüntették az elõzõciklusban létrehozott társadalombiztosítá-si önkormányzatokat. A szakszervezeteketebben az idõszakban nagy presztízsvesz-teséget szenvedtek, széttagolódtak s

létszámuk nagymértékben csökkent.A Medgyessy-kormány hatalomra ke-

rülésekor a szakszervezetek reménykedtekszerepük erõsödésében, jogkörük bõvíté-sében, tekintéjük visszanyerésében. A kor-mány számos intézkedést tett a munkavál-lalók érdekében. Egyes dolgozói csopor-toknál a bérek növelése, az adók csök-kentése, a szociális ellátások bõvítése ekörbe sorolható. Az elõadó õszintén szóltarról is, hogy a kormány ígéretei ellenéreadós maradt a Munka Törvénykönyve mó-dosításával, az érdekegyeztetés rendsze-rének korszerûsítésével és sok mindenmással. Az MSZOSZ ma félmilliós tagság-gal rendelkezik, és keretébe 38 tagszervezetmûködik. Ez a jelentõs részarány az érdek-képviseleti döntéseknél nem érvényesül.

A szakszervezetek reménykednek,hogy a kormányváltás kedvezõ változások-kal jár számukra. Hankó György a részt-vevõk figyelmébe ajánlotta a vitairatbanrögzített MSZOSZ-célok tanulmányozását.

Az elõadást követõ élénk vitában afelszólalók elismerésben részesítették a be-számolót, mely új ismereteket nyújtottszámukra. Kérték, hogy a szakszervezetek� elsõsorban az MSZOSZ � határozottab-ban és szervezettebben képviselje a dol-gozók és a nyugdíjasok érdekeit.

Tanai Ferenc


A mai Kína hõsei

A CIVIL FÓRUMKÖZLEMÉNYE

A mintegy 200 társadalmi egye-sületet (köztük a szakszervezeti szö-vetségeket, a nyugdíjas szervezeteket,a gyermek és ifjúsági szövetségeket, asport és kulturális egyesületeket, azújságírók szervezetét, a Magyar El-lenállók és Antifasiszták Szövetségét)tömörítõ Civil Fórum örömmel és tisz-telettel köszönti a magyar Ország-gyûlést, hogy egységesen foglalt állástaz idegengyûlöletet, a rasszizmust hir-detõ újfasiszta megnyilvánulásokellen.

A Civil Fórum elnöksége

AZ OFKP KB ELNÖKSÉGI HATÁROZATASZTÁLIN SZÜLETÉSÉNEK 125.

ÉVFORDULÓJÁRÓL

Rozsnyai Ervin:

Dedikáció

Ajánlom, íme, mûvemet,mely, sajnos, meg sem született,még tervezetként elakadt,foszlánya is alig maradt.

Azóta is csak keresemaz elsodródott szavakat,hol vagy, szabadság, szerelem,van-e még gyökér, eleven:újrakezdés a föld alatt?

Miért csúfult el, ami szép?Ami ép volt, ki dúlta szét?Hulladékra hányt éveketböngész komor emlékezet:tán õrzi mégvolt életeklélegzetétvalami nyom,csorbult edény, törött cserép �

Zsírosan szállong a jelen,mint városokon a korom.

Szabadság, fénylõ szerelem,kik megmaradtatok nekem(nem odakinn, de idebenn),neveteket, hogy egykoronszikrázó üzenet legyen,a zárkafalba karcolom.

Ez év december 21-én lesz Sztálinszületésének 125. évfordulója.

Sztálin neve elválaszthatatlan a Szov-jetunió történetétõl. A kiváló államférfi éspolitikai vezetõ több mint 30 éven át állt aKommunista Párt és a szovjet állam élén.Közvetlen irányításával jött létre és fejlõ-dött a szovjet ország gazdasági és védelmiereje, bontakozott ki hazánkban a tudo-mány, a kultúra, az oktatás, az egészségügy.Sztálin neve elválaszthatatlan a szovjet népgyõzelmétõl az 1941-45-ös Nagy HonvédõHáborúban.

Miután Sztálin eltávozott, sokszor meg-próbálták kisebbíteni szerepét és jelen-tõségét a legújabb kori történelemben, fel-nagyítani hibáit és tévedéseit, egy szintrehelyezni õt a 20. sz. legkegyetlenebb zsar-nokaival. Ma, a vádaskodások, rágalmakés szidalmak ellenére, Sztálin visszatérközénk. Visszatér alapvetõ munkáival,amelyek új felismerésekkel gyarapítottáka marxizmus-leninizmust; megveszteget-hetetlen, önzetlen szellemével, leninistapéldamutatásával, olyan emberként, akiegész életét, minden erejét a szovjet hazaés a nép ügyének szentelte. Visszatér an-

nak a történelmi közelmúltnak a jó em-lékezetével, amelyben a tragikus mozzana-tok mellett örömteli, boldog eseményekbensem volt hiány. Tartós volt akkoriban abéke, élt a holnapokba vetett bizalom, szi-lárd volt népeink internacionalista testvé-risége.

Sztálin kommunista volt, és az is ma-radt. Ma is változatlanul harcol azok ellen,akik ellenségei a szociális egyenlõségnek,hajszolják a maximális profitot, gyújto-gatják a háborúk tüzét, népeket igáznak le,kifosztják a munkásokat. Mi Sztálinnalvalljuk: �A mi ügyünk igaz ügy! A gyõ-zelem a miénk lesz!�

Az Oroszországi Föderáció Kommu-nista Pártja Központi Bizottságának Elnök-sége elrendeli, hogy Sztálin születésének125. évfordulója alkalmából a párt regio-nális, városi és körzeti szervezetei ünnepimegemlékezéseket és tudományos konfe-renciákat rendezzenek. Vegyék fel a párt-oktatásba Sztálin mûveit. A párt központiés helyi lapjai közöljenek írásokat Sztálinéletérõl és mûveirõl.

Az OFKP KB Elnöksége

Kiket népszerûsítenek ma a kínai lapok,tv- és rádióadók? Távolról sem munká-sokat, traktorosokat, konstruktõröket, mu-zsikusokat, mint azelõtt. Néhány példa.

Egy parasztasszony 10 tyúkot vásároltfalun, és nyereséggel eladta szárnyasait avárosi piacon. Hamarosan összegyûjtött1000 jüant. Bõvítette a forgalmat, és nem-sokára több 10 000 jüan állami kölcsöntvett fel. Bérmunkásokat fogadott, nagy-üzemi baromfitartásra rendezkedett be.Üzemében ma már több ezer alkalmazottdolgozik, az asszony vagyona több milliójüanra rúg. A parasztházból, ahol lakott,modern, többszintes villába költözött.

Egy férfi cigarettát vásárolt a városban,és vidéken eladta. Egy idõ múltán õ is álla-mi kölcsönt vett fel, és dohánygyárat lé-tesített bérmunkásokkal. Ma már õ is több-szörös milliomos.

Egy fiatalembert, miután elvégezte atanítóképzõt, egy falusi iskolába küldtekdolgozni. De õ inkább a városban maradt,

és kereskedni kezdett. Teát, cigarettát,édességet, rágógumit, magnókazettát árulthárom éven át. Végül utazási irodát nyi-tott. Szép nyereségei voltak, szabadságátrendszeresen a Kanári-szigeteken tölti.

Végül még egy példa.Egy óragyárban, amely valaha nagy-

szerû, exportképes árut gyártott, és a tervetmindig teljesítette, egyszer csak akadoznikezdett a termelés. A gyár veszteséges lett.Átalakították részvénytársasággá. A rész-vénytöbbség az igazgatóé lett. Ekkor a ter-melés hirtelen fellendült. A munkahelyekfelét gazdasági okokból megszüntették, amegtakarítást a termelés fejlesztésére for-dították. Ma már kizárólag exportra dol-goznak.

Csak mellékesen: az �elvtárs� szó aköznyelvben nem használatos többé, a párt-tagok kivételével mindenki �hölgyem� és�uram�.


A JAPÁNOKHOSZÚ ÉLETÉNEK TITKA

Az aprómunkáról(Olvasói levél)

Mostanában, ha valamilyen civil szer-vezet, esetleg egy párt alapításáról van szó,általában azzal az igénnyel találkozunk,hogy a szervezõ munkának felülrõl kellkezdõdnie, másféle módszer szóba semkerül. Én a magam részérõl egész életem-ben azt tapasztaltam, hogy a tömegek szer-vezése csak alulról indulhat.

Növekszik az általános zûrzavar, egyrenehezebb kiválasztani a követendõ gya-korlatot. Ha végiggondolom a 20. sz. tör-ténéseit, egyetlen ilyen nehezen áttekinthetõhelyzetre emlékszem. 1938 õszén vissza-csatolták Magyarországhoz Szlovákia ésKárpátalja egy részét. A Hõsök terénfélmillió ember gyûlt össze nagygyûlésre.Örömmámorban úszott az egész ország. MiRezivel és még néhány elvtárssal a Mun-kásotthonban tanakodtunk, mit lehet ilyenkörülmények között tenni. Rezi azt mond-ta: folytatni kell az aprómunkát.

Jelenleg világos jelek mutatnak arra,hogy a tömegek mindinkább elutasítják ahivatalos politikát, politikusaival együtt. Dea szervezõ erõ hiányzik. Vajon a civil szer-vezeteké a jövõ? A probléma az, hogy(amennyire ismerem õket) elég gyenge ben-nük a reális és tudatos politikai indíttatás,sok a felszínesség. Egyáltalán nem szán-

dékozom a munkájukat lebecsülni, éppenellenkezõleg. De nem hiszem, hogy a meg-oldáshoz õk tudnának elvezetni.

Nyilvánvaló: egy marxi-lenini párt az,amire égetõen szükség van. De talán meg-könnyíthetné vagy elõkészíthetné ennek apártnak a létrehozását egy olyan szervezet,amely hozzáfog a tömegmunka megala-pozásához.

Elsõ lépésként egy minimális progra-mot kellene kidolgozni, amely a tömegekreális elvárásaira, életminõségére koncent-rál. Magát az elõkészítõ munkát úgy kellenealakítani, hogy egyszerre építsük a tömeg-kapcsolatokat, és gyûjtsünk adatokat aprogramhoz. Talán azzal lehetne kezdeni,hogy felmérõket szervezünk, akik lakásróllakásra járnak, ahogy választáskor a ko-pogtató cédulákkal. A kérdések vonat-kozhatnának az életviszonyokra (jövede-lem stb.), a közületi szolgáltatások minõ-ségére, az iskola, az üzlethálózat, az egész-ségügy, a tömegközlekedés mûködésérestb. A felmérést a szegény kerületekben, aproletár városrészekben lehetne elkezdeni.A munka bázisa esetleg a Marx Károly Tár-saság lehetne, amelynek kiépült tagozataivannak országszerte.

Gondolatom megfogalmazásához fi-

gyelembe vettem olyan egykori módsze-reket, mint a Népszava-agitáció, a Szak-maközi Bizottságok munkája, választásiprogramok és röpcédulák megírása stb.Szerény véleményem szerint mindez alkal-mas arra, hogy a jelen problémáival ésmegoldási lehetõségeivel összeötvözõdjék,és rész-sikereket hozzon.

Tuna Jenõ

A kiadó megjegyzése:Úgy vélem, Tuna elvtárs levelében a

legfontosabb az alapgondolat: a baloldalszervezése nem képzelhetõ el tömegmun-ka nélkül, pusztán �felülrõl�, párt- és szak-szervezeti tisztségviselõkkel és más közéle-ti személyiségekkel való tárgyalások útján.Ez is fontos, de a tömegmunkát nem he-lyettesítheti. Eddigi eredménytelenségünk,azt hiszem, elsõsorban a tömegmunkaszinte teljes elhanyagolásának következ-ménye. (Még egy szerény kis kultúrcsopor-tunk sincs, még a megszervezésével sempróbálkoztunk.) Nagyon valószínû, hogy haannak az energiának, amelyet eddig egymásgyõzködésére fordítottunk, csak a tizedré-szét tömegmunkára szántuk volna, nem itttartanánk.

Rozsnyai Ervin

Nyolcvan év felett is életerõsek ésegészségesek, így nem csoda, hogy a japánnyugdíjasok nagy része aktívan tölti nap-jait. A statisztikák bámulatba ejtõk: míg1935-ben a születéskor várható élettartammég csak 45 év volt, 1950-re ez a szám 60évre ugrott, jelenleg pedig a férfiak ese-tében 78 év, a nõknél pedig 85 év. A százév felettiek száma az elmúlt öt évben meg-duplázódott � ma már több mint 20 ezerszáz év feletti él a szigetországban.

Mivel magyarázható a jelenség?

A legtöbb teoretikus az alacsony zsír-tartalmú ételek (hal, rizs, szója ételek)elõnyeit hangsúlyozza.

Hogy a tradicionális japán étrend ki-fejtse jótékony hatásait, annak elõfeltételevolt a gazdasági fejlõdés. A másodikvilágháború elõtt a japánok átlagos napiállati fehérje bevitele 7 gramm volt, ma márez az ideális közeli 40 grammra nõtt. Ha-sonló szinten van a növényi eredetû fehér-jebevitel is. A koleszterin bevitel bár növek-

szik, nem éri el a nyugati fejlett országokszintjét, nem is jellemzõ igazán a kövérség.

Az étrend azonban csak az egyikösszetevõ, legalább ugyanannyira fontos,hogy a szigetország idõsei nem nélkü-löznek. Az állami nyugdíjrendszer bõkezû,ritka, hogy valaki szegény legyen öregko-rában, és ugyancsak fontos tényezõ, hogya magas színvonalú egészségügyi ellátórendszerbõl is mindenki részesül.

Japánban nem szokás a hosszú szabad-ság, és a lakások is szûkösek � a kényel-metlenségért azonban messze kárpótolja azembereket, különösen vidéken, hogy acsaládi kötelékek nagyon erõsek, gyakrantöbb generáció él együtt. Közismert, hogya társas kapcsolatok kulcsszerepet játsza-nak az egészség megõrzésében.

A második világháborút követõ, élet-fogytig tartó munkahelyi-politika szinténsegített a most nyugdíjas korú generációegészségének megõrzésében. Európai ésészak-amerikai kortársaikkal szemben a

kiszámítható munkahelyi pálya sok stressz-tõl megóvta ezt a japán generációt.

A szigetországban ráadásul sokan anyugdíjazás után is dolgoznak. 2002-ben4,8 millió 65 év feletti volt jelen a munka-erõpiacon, és ezzel 7 százalékos szeletethasítottak ki belõle. A képzettség, az agyfrissen tartása szintén hozzájárul a hosszúélethez.

Az idõsek által követett tradicionálisétrend természetesen ma már nem felel megmindenki ízlésének. Változnak a szokások,a fiatalok egyre többet étkeznek gyorsét-termekben, a boltok polcain a félkész ter-mékeket keresik. Bár kevés alkoholt isznak,a dohányosok aránya magas. A városi fia-talok számára nem ismeretlen a stressz sem:a munkahelyi biztonság ma már korántsemolyan erõs, mint néhány évtizede, gyakrankésõ estig dolgoznak, szabadságuk pedigkevés.

(-)


Szende György rovata:

Szemelvények a nemzetközi sajtóbólIrakról

Patrick McLoughlin:Blix szerint az iraki háború serkentette

a terrorizmustReuters, 2004. október 13.

Hans Blix, az ENSZ korábbi fegyver-kezési fõellenõre azt mondja, hogy IrakUSA vezette inváziója � csak a terroriz-mus stimulálásában volt sikeres.

� �A háború elismert eredménye voltegy álnok és gyilkos diktátor (SzaddamHusszein) eltávolítása, de a többi tragédiaés kudarc� � mondta a Reuters-nek egy in-terjúban.

Naomi Klein:Miért ad a háború tépte Irak 190 ezer

dollárt a �Toys R Us� cégnek?The Guardian, 2004. október 16.

�Október 21.-én Irak 200 millió dollárjóvátételt fog kifizetni a világ néhány leg-gazdagabb országának és vállalatának�Azirakiaknak sohasem fizettek jóvátételeketa Szaddam alatt elszenvedett bûnökért,vagy a brutális szankciós rezsimért, amelylegalább félmillió ember életébe került,vagy az USA vezette invázióért, amelyetaz ENSZ fõtitkára, Kofi Annan mostanábannevezett �törvénytelennek�. E helyett azirakiakat kényszerítik jóvátétel fizetésére.

�Szaddam bukása óta Irak 1,8 milliárddollár jóvátételt fizetett az ENSZ kompen-zációs bizottságának (UNCC), a genfikvázi-törvényszéknek, amely felveszi aköveteléseket és kifizeti a díjakat. Ezekbõla kifizetésekbõl 37 millió dollár került Bri-tanniába, és 32,8 millió az USA-ba�Akifizetések 78%-a multinacionális vállala-tokhoz folyt be az UNCC statisztikája sze-rint.

Íme, egy kis példa arra, ki kap �jóvátéte-li� díjakat Irakból (millió USD): Hallibur-ton (18), Bechtel (7), Mobil (2,3), Shell(1,6), Nestlé (2,6), Pepsi (3,8), Philip Mor-ris (1,3), Sheraton (11), Kentucky FriedChicken (321 ezer), és Toys R Us (189ezer). �Az egyik legnagyobb nyertes aTexaco volt, amelynek 1999-ben 505 mil-lió USD-t fizettek.

�Az Irak helyreállítására allokált 18,4milliárd USA adódollár ellenére, a Wa-shington Post becslése szerint vízre, fer-tõtlenítésre, egészségügyre, utakra, hidakraés közbiztonságra összesen csak 29 millióUSD-t költöttek.

Az elnökválasztásról

Sidney Blumenthal:Bush legjobbja nem elég jó

The Guardian: 2004. október 15.

Még most is folyik a Fehér Ház � vagylegalább egy szoba, a Lincoln-hálószoba �újradekorálása Bush elnök második idõsza-

kára. Marad a híres hosszú ágy és az ere-deti Emancipációs Deklaráció is, üveg-tokjában�Az ágy felett egy nagy, faragottkorona lesz, amelyrõl királyi bíbor szaténdrapéria függ a mennyezettõl a padlóig. Akoronát aranyozásra küldték, várva Bushdiadalmas visszatérését a kampányából.

�Bush története csak a �háborús el-nök� története�Égisze alatt közel egy mil-lió munkahely veszett el, ami a legrosz-szabb adat a nagy válság óta. Eltékozolta alegnagyobb felesleget, és létrehozta a leg-nagyobb deficitet. Több mint 4,5 millióanvesztették el az egészségbiztosításukat, éstöbb mint 45 milliónak nincs biztosítása,stb.

Paul Krugman:Amerika elvesztett megbecsülése

The New York Times, 2004. október 1.

��A Talibán már nem létezik� � je-lentette ki Bush elnök a múlt héten.

�Az állítása megfelelt az újraválasz-tási stratégiájának, amelyet újra demonstrálta tegnap esti vitában: egy elnök, aki hatal-mas kárt okozott Amerika pozíciójának avilágban, ezt arcátlan hencegéssel reméliellensúlyozni, azt állítva, hogy a kudarc �siker.

Bush úr külpolitikai kudarcainak már apuszta mérete is elszigeteli õt a politikaikövetkezményektõl: a szavazók nem tud-ják elhinni, hogy milyen rosszul megy aháború Irakban, nem beszélve arról, hogymennyit romlott Amerika erkölcsi állása avilágban.

Maureen Dowd:Szavazz és légy átkozott!

The New York Times, 2004. október 17.

Elõször Dick Cheney mondta, hogy haJohn Kerry-t támogatjuk, az újabb terroristatámadáshoz vezethet.

Azután Dennis Hastert mondta, hogyaz Al Kaida sikeresebb lesz egy Kerry-elnökség alatt, mint Bush elnök alatt.

Most a katolikus püspökök tetõzték beaz elõzõket, jelezve, hogy egy Kerry úrpolitikáját követõ jelöltre való szavazásörök átokhoz vezethet.

��Soha korábban nem figyelmeztetteennyi püspök ilyen kifejezetten, ilyen kö-zel egy választáshoz a katolikusokat, hogybizonyos módon szavazni annyi, mint el-követni egy bûnt.� � mondta a Times egycikke.

Akár Bush úr, ezek a patriarchálispüspökök is vissza akarják forgatni az órátaz 1950-es évekhez. Nem akarják az egy-ház és az állam különválasztását � kivéveIrakban.

A püspökök közül némelyek � egyolyan egyház pásztorai, amely belegabalyo-dott oly sok fiatal fiú molesztálásába ésmegerõszakolásába azzal, hogy eltûrte, fe-dezte, lehetõvé tette, megbocsátotta azt és

hallgatási pénzeket fizetett � még vitatják,hogy meg kell-e engedni John Kerry-nekaz áldozást.

� Bruce Bartlett, Ronald Reagan egyikbelpolitikai tanácsadója� szerint az em-berek Bush úrra néznek, és látják, �hogyaz ösztön, amelyrõl mindig beszél, valami-lyen rejtelmes, messianisztikus idea, amely-rõl azt hiszi, hogy az Isten parancsolta nekia megvalósítását�. Folytatta: �Ezért látjaGeorge W. Bush olyan világosan az Al Kai-dát és az iszlám fundamentalista ellenséget.Hisz abban, hogy mindet meg kell ölni.Õket nem lehet meggyõzni, õk szélsõsége-sek, akiket egy sötét látomás hajt. Õ megértiõket, mert pontosan olyan, mint õk.�

Oroszországról

Kinek a biztonságáért aggódik az elnök?Interjú V. Tjulkinnal, az RKRP-RPK elsõtitkárával, az Állami Duma képviselõjévelwww.communist.ru, 2004. szeptember 15.

A véres konfliktusok, nemzeti és szo-ciális ellentmondások valódi okainak fel-tárása nélkül, az Unió szétveréséért, 1993-ért, az elsõdleges csecsenföldi tûzfészekbegyújtásáért felelõs bûnösök megbünte-tése nélkül a helyzetet gyökeresen nem le-het javítani. Az elnök a terrorizmus ideoló-gusait vádolja azzal, hogy �arcátlanul ki-használják a bûncselekményeik során�amulasztásainkat a szociális-gazdasági poli-tikában�. Ha majd ehhez a gondolathozhozzátesz egy tézist az össznépi vagyonprivatizáció címén végzett pimasz felosz-tásáról személyek szûk körében, és a tulaj-donos urak arcátlan viselkedésérõl a sajátsoknemzetiségû népükkel szemben, akkormajd reménykedni lehet valamilyen pozitívelmozdulásban. Egyelõre azonban gyakor-latilag nincs szó az okok tisztázásáról�Ténylegesen a hatalom elsõsorban a sajátbiztonságáról gondoskodik.

Grigorij Javlinszkij:Mi történt Oroszországgal?

International Herald Tribune, 2004.09. 24.

Hamarosan tíz éve lesz, hogy BoriszJelcin megindította az elsõ háborút Cse-csenföldön, és öt éve annak, hogy Vlagyi-mír Putyin felújította azt. Az eredmény vilá-gos. A háború rombolja Oroszországot, ésegyesül a nemzetközi terrorizmussal.

Mihail Deljagin:A nyomorúság diktatúrájának

igazgatási kockázataiwww.pravda.info, 2004. október 10.

A Jelcin utáni másnaposságban ígért�törvény diktatúrája� helyett megengedtüka �nyomorúság diktatúrájának� a kiala-kulását: �a liberális fundamentalisták és



az erõszakszervezeti oligarchák szimbiózi-sáét, amely olajdollárokat emészt fel, ésvelük az egész országot.

A liberális fundamentalisták minimali-zálják az állam kötelezettségeit, felszámol-ják a szocializmus maradványait, és csök-kentik az inflációt a lakosság szociális tá-mogatásának csökkentése és a megfelelõforrásoknak az üzlet számára való átadásarévén.

�A létesülõ politikai rendszer nem sta-bil. Még drága kõolaj esetén is már két-három év múlva elveszti az egyensúlyát(legvalószínûbben a 2007/2008-as �válasz-tások� során). A tekintélyuralmi moderni-zációra képes, felelõs elit (megelõzõ intéz-kedésekbõl következõ) hiányában ez arendszerválság lerombolhatja Oroszorszá-got.(A szerzõ a Globalizációs Problémák In-tézete elnökségének elnöke, tudományosvezetõje, a közgazdaságtudomány doktora)

www.communist.ru, 2004. október 17.�Ez a háború nem az olajért folyik,

hanem a terroriznus ellen!�

Irak Csecsenföld

EgyébPeter Preston:

A Közép-Keletrõl van szó, te butaThe Guardian, 2004. október 11.

�Miért akart Szaddam nukleáris fegy-vereket? Mert�a valódi fenyegetõk � Izra-el, Pakisztán, India, Kína és Oroszország� rendelkeznek ilyenekkel. Mert Irán, aszomszédban, hozzájut ezekhez. Miért nemmondta meg Szaddam az ENSZ-ellen-õröknek, hogy egyáltalán nincsenek tömeg-pusztító fegyverei és miért nem tárta szé-lesre az ajtóit? Mert nem akarta, hogy eztTeherán tudja.

Alan Freeman:Miért ne együnk gyerekeket?

The Guardian, 2004. október 12.Mint Jonathan Swift szatirikusan java-

solta; ha a gazdasági hatékonyság az egyet-len kérdés, miért ne oldjuk meg mindenproblémánkat azzal, hogy gyermekeketeszünk?

�Schröder reformjai a gazdaság és atársadalom közötti kapcsolatot megtévesz-tõ módon megfordítják. Az igazságot és ademokráciát feláldozzák a társadalmonkívüli erõként bemutatott, mitikus piac �

A Szíriai KPnyilatkozata az iraki

ellenállásról

A Szíriai KP nyilatkozatában a követ-kezõket olvashatjuk:

�Irakban hõsies ellenállás bontakozikki, amely máris súlyos veszteségeket okoza megszállóknak. Ez a harc nemcsak Irak-nak, hanem az egész térség népeinek sza-badságáért és szuverenitásáért folyik, ésméltó az arab világ hazafias közvélemé-nyének csodálatára. Hála a hõsi ellenállás-nak, Irak fokozatosan a megszállók sírjává,Vietnam arab változatává válik.�

Az ENSZ Közgyûlés újabbelítélõ határozata a Kubaelleni USA embargóról

Az ENSZ az elmúlt hét végén újabbközgyûlési határozatban ítélte el Washing-ton Kuba ellenes gazdasági embargóját.

179: 4 arányban, 1 tartózkodás mellettfogadták el: �véget kell vetni az Egyesültállamok által Kubára rótt gazdasági, ke-reskedelmi és pénzügyi blokádnak�.

A négy ellenszavazó: USA, Izrael, Mar-schall-szigetek, és Palan. Tartózkodott:Mikronézia.

(folytatás a 8. oldalról) mint egy õsi vallás istene � oltárán. Ezek areformok piaci szükségszerûségnek öltöz-tetett politikai választás eredményei.

Noam Chomsky:A Bush-doktrína megértése

www.chomsky.info, 2004. október 2.

Az USA 2002 szeptemberében közre-adott nemzeti biztonsági stratégiája (Na-tional Security Strategy) talán korunk leg-fenyegetõbb dokumentuma. A megvaló-sítása Irakban már számtalan életet vitt el,és alapjában rázta meg a nemzetközirendszert.

A terror elleni háború lecsapódásábanott van az újjáélesztett hidegháború, többnukleáris szereplõvel, mint valaha, mégtöbb gyúlékony tájjal világszerte.

Mint Colin Powell elmagyarázta, azNSS deklarálta, hogy Washingtonnak�szuverén joga az erõ felhasználása, hogymegvédjük magunkat� azoktól a nemzetek-tõl, amelyeknek vannak tömegpusztítófegyverei, és együttmûködnek a terroris-tákkal, ami a hivatalos indoka Irak megtá-madásának.

�Feltûnõen kerülik Irak megtámadá-sának nyilvánvaló okát: az elsõ biztonsá-gos USA katonai bázisok létesítését egykliensállamban, a világ nagy energiatartalé-kai szívében.

Henry Siegman:Kibetûzve Saron valódi tervét

International Herald Tribune, 2004. 10. 13.

A nyugati part és Gaza izraeli meg-szállása ötödik évtizedéhez közeledik. Eza megszállás elmondhatatlanul kegyetlen a3,5 milliónyi palesztín polgári lakossággalszemben, nem beszélve a palesztín terro-rizmus izraeli áldozatainak okozott szen-vedésrõl.

Bizonyos figyelemre méltó kivételek-kel, az izraeliek túlnyomó többsége érzéste-lenítette a reakcióit erre a kegyetlenségre,olyan mesébe képzelve magát, amely fel-menti minden felelõsségtõl.

Meggyõzték magukat arról, hogy�nincs palesztín partner egy békefolya-mathoz�.

�E háttérrel szemben, Saron fõtanács-adója és a közelmúltig vezérkari fõnöke,Dov Weissglas, egy, a Haarec-nek adottinterjúban� leírja, miért volt a gázai ki-vonulás� valódi szándéka megakadályoz-ni a békefolyamatot, eltemetni Bush �úti-tervét�, és eleve kizárni bármilyen palesz-tín állam keletkezését.

Weissglas láthatóan aggódott, hogylétezhetnek izraeliek, akik még azt hiszik,hogy Saronnak a békefolyamat megbuk-tatására irányuló szándéka ellenére, a gázaikivonulás további kivonuláshoz vezethet anyugati parton. Ezzel az érvvel hozakodottelõ Simon Peres, a Munkáspárt elnöke ésmások is az izraeli baloldalon, akiknek anyála folyt a kilátástól, hogy Saron meg-hívhatja õket a kormányába.

Weissglas biztosít minket arról, hogytekintettel a békefolyamat elméleti felújí-tásának Saron által szabott feltételeire, �apalesztínoknak finnekké kell válniuk�mielõtt ez megvalósulhatna.

A MARX KÁROLYTÁRSASÁGFELHÍVÁSA

A MARX KÁROLY TÁRSASÁG tu-datában van annak, hogy Alkotmányunk ésa párizsi békeszerzõdés szigorúan tiltja afasiszta szervezõdéseket, megmozdulá-sokat és propagandát. Nemcsak meggyõ-zõdésünknek megfelelõen, de érvényes jog-rendszerünk kötelezettségei alapján is tilt-akozunk a neofasiszta provokációk ellen.

Követeljük, hogy a kormányzati ésrendvédelmi szervek teljesítsék köteles-ségüket, és akadályozzák meg a neofasisz-ta demonstrációt, amelyet nemzeti törté-nelmünk szégyenfoltjának, 1944. október15.-ének évfordulójára terveznek.

Felhívjuk a demokratikus politikai éscivil szervezeteket és budapesti honfitár-sainkat, hogy egységesen vegyenek részt aneofasiszták gyalázatos provokációja ellentiltakozó tömegmegmozduláson.

MARX KÁROLY TÁRSASÁGVEZETÕSÉGE


Kik a népirtók?Sz. Malasin tábornok cikke a�Rabocsaja-kresztjanszkaja

pravda� c. ukrajnai lap2004/3. számában(Rövidítésekkel)

A Nagy Honvédõ Háború idején aSzovjetunióban áttelepítették fontos straté-giai területté vált eredeti lakóhelyükrõl akrimi tatárokat, a csecseneket, kalmüköket,volgai németeket. A nyugati propagandaezzel kapcsolatban �népirtásról� beszél.Mirõl is van szó valójában?

A krimi tatároknál a háború elõtt mégfennálltak a törzsi és klánviszonyok. A tör-zsi vezetõ réteg és a papság a háború alatta nácik oldalára állt: a klánok egyetértésévelés támogatásával tömeges dezertálásokatszerveztek a frontokon, német csapatokatvezettek hegyi ösvényeken a Vörös Had-sereg hátába, partizán-bázisokat semmi-sítettek meg. Hasonló események játszód-tak le Csecsenföldön. A náci csapatok 80km-re közelítették meg a csecsen fõvárost,Groznijt, ami azzal a veszéllyel fenyege-tett, hogy kezükre kerül a döntõ jelentõségûészak-kaukázusi olajvezeték. A kalmüköka Vörös Hadsereg egész egységeit mészá-rolták le a sztálingrádi front körzetében,amikor a Szovjetunió katonai helyzetekülönösen nehéz volt.

Tatár kollaboránsok

Ami a tatárokat illeti: a Muzulmán Bi-zottságnak, valamint az ún. D-csoportnaka tevékenysége révén (az utóbbi a zsidók,kommunisták és más �nem kívánatosszemélyek� megsemmisítésére alakultkülönleges fegyveres osztagokat fogta át)a német hadsereg 1942. januárban 87 000tatárral egészült ki � vagyis gyakorlatilagaz egész krimi tatár férfilakosság fegyvertfogott a nácik oldalán. 14 �önvédelmi�század létesült, majd 1942 júliusától szá-mos rendõr-zászlóalj. Ezekbõl tevõdöttössze a Wehrmacht Krimi Légiója.

A TASZSZ 1987. június 24-i közle-ménye szerint �a krimi tatárok részvételévelvégrehajtott büntetõ akciókban a naciona-listák elpusztítottak 86 000 békés polgárilakost és 47 000 hadifoglyot; 85 000 em-bert � fõleg oroszokat, ukránokat, zsidókat,görögöket és cigányokat � Németország-ba deportáltak. A �Krasznij� kolhozban a147. és 152. zászlóalj kemencéket építte-tett, ahol a nap 24 órájában eleven em-

Joseph Stiglitz

Bush halálosan tévedThe Guardian, 2004. október 6., szerda

Világszerte sokakat meglep, hogy Bushelnök újraválasztási kampányában milyencsekély figyelmet kap a gazdaság. Én azon-ban nem vagyok meglepve: ha én lennékBush, a gazdaság lenne az utolsó, amirõlbeszélni szeretnék. Sok ember mégis némiirigységgel tekint az amerikai gazdaságra,még az elmúlt három és fél évre is. Az átla-gosan évi 2,5 %-os gazdasági növekedésjelentõsen alulmúlta ugyan a Clinton-érateljesítményét, mégis erõsnek tûnik a gyen-gécske európai 1 %-hoz képest.

Ezek a statisztikák azonban egy égbe-kiáltó tényt fednek el: az átlag amerikaicsalád rosszabbul él, mint három és félévvel ezelõtt. Az átlagjövedelem reál-értéken több mint 1500 dollárral csökkent,a családok prés alatt élnek, mivel a béreknem követik az inflációt. Röviden, anövekedésbõl csakis a bevételek újraelosz-tásának csúcsán ülõk profitáltak, ugyan-azok, akiknek oly jól ment az elmúlt har-minc évben, s legfõbb kedvezményezettjeivoltak Bush adócsökkentéseinek.

Mintegy 45 millió amerikainak például,nincsen egészségbiztosítása, s ez a szám2000 elõtt még 5,2 millióval kevesebb volt.Az egészségbiztosítással rendelkezõ sze-rencsésebb családok majdnem duplájára,7500 dollárra emelkedett éves díjakat kény-telenek fizetni. A családokat sújtja a nö-vekvõ állásbizonytalanság is. Az 1930-asévek óta most elõször fordult elõ, hogy egyelnöki periódus alatt az álláshelyek számanettó értékben visszaesett.

Bush támogatói azt kérdezik: valóbanBusht kell okolni mindezért? Nem kez-dõdött-e el a recesszió már akkor, amikorõ átvette hivatalát?

Az egyetlen lehetséges válasz az, hogyBusht kell okolni. Minden elnök átvesz egyörökséget. A gazdaság visszaesõ tenden-ciát mutatott, amikor Bush hivatalba került,de Clinton hatalmas, a GDP 2%-át kitevõ,költségvetési többletet hagyott hátra, ren-geteg pénzt, amibõl finanszírozható lettvolna egy stabil talpraállás. De Bush el-herdálta ezt a többletet, a gazdagokat fa-vorizáló adócsökkentésekkel a GDP 5%-át kitevõ hiányt csinált belõle.

A termelékenység növekedését úgytudták fenntartani, hogy lehetõségként éskihívásként tálalták a recessziót. A lehe-tõség: ha a gazdasági irányítás megfelelõ,az amerikaiak jövedelme az 1990-esévekhez hasonlóan növekedni fog. A ki-hívás: úgy irányítani a gazdaságot, hogy anövekedés megfelelõ alapot nyújtson amunkaerõpiacra újonnan belépõk számáraszükséges munkahelyek megteremtéséhez.Bush elbukta a kihívást, Amerika pedigelvesztette a lehetõséget.

Való igaz, hogy az adócsökkentéseknémileg stimulálták a gazdaságot. Lettekvolna azonban más politikák, amelyek jóvalkisebb áron hoztak volna nagyobb fel-

lendülést. Bush célja egy olyan adóprogrambevezetése volt, amely leveszi a terheketazok válláról, akik a leginkább képesek aztelviselni.

Bush megbukott politikája sokba kerülta gazdaságnak, hosszabb távra hoztarendkívül nehéz helyzetbe. A függetlenKongresszusi Költségvetési Hivatal (Cong-ressional Budget Office) elismeri, hogy ahiány belátható idõn belül nem lesz felszá-molható, vagy akárcsak felére csökkent-hetõ, miként azt Bush ígérte. Azok a ki-adások, melyektõl Amerika gazdaságiegészsége függ � infrastruktúra, oktatás,egészségügy és technológia � háttérbefognak szorulni.

Mivel a fiskális politika nem lendítetteelõre a gazdaságot, nagyobb teher hárult amonetáris politikára. Az alacsonyabb ka-matok javítottak valamelyest a helyzeten,de többnyire inkább a háztartások jelzá-logadósságainak refinanszírozását, mintberuházásokat eredményeztek. A háztartá-sok megnövekedett eladósodottsága márisjelentõsen több csõdhöz vezetett, s való-színûleg nagymértékben akadályozni fog-ja a talpraállást.

A nemzeti adósság is meredeken meg-nõtt. Az óriási kereskedelmi hiánynakköszönhetõ az a helyzet, hogy a világ leg-gazdagabb országa majdnem kétmilliárddollár külföldi hitelt vesz föl naponta, amiegyik tényezõje a dollár gyengeségének, segyben a manifesztációja a globális bizony-talanságnak.

Lehetne még remény a jövõre nézve,ha Bush beismerné tévedését, s irányt vál-tana. De nem: nem vállalja a felelõsséget agazdaságért, miként az elnöki adminiszt-ráció sem vállalja az iraki kudarcért viseltfelelõsséget. 2003-ban, mikor már láthatóvolt, hogy a gazdagokat favorizáló adó-csökkentések nem serkentették a gazda-ságot, az adminisztráció elutasította astratégiák újragondolásának lehetõségét.

Augusztusban másik kilenc amerikaiNobel-díjas közgazdásszal nyílt levélbenfordultunk a közvéleményhez. Azt írtuk:�Bush elnök és adminisztrációja vakmerõés szélsõséges útra tért, ami veszélyeztetinemzetünk hosszú távú gazdasági egész-ségét� A gazdaságirányítás terén Bushelnök és John Kerry között a különbségeknagyobbak, mint az általunk eddig megéltelnökválasztások bármelyikénél. Bushelnök azt hiszi, hogy a legtehetõsebb ameri-kaiakat támogató adócsökkentések jelen-tik a megoldást szinte minden gazdaságiproblémára.�

Ezen a ponton, jobban, mint bármimásban, Bush halálosan téved, s túlságosandogmatikus ahhoz, hogy ezt beismerje.

(Joseph Stiglitz a Columbia EgyetemNobel-díjas közgazdász professzora)

© Project Syndicatewww.project-syndicate.org (folytatás a 11. oldalon)


bereket égettek el. A háború éveiben aKrim-félsziget lakossága 1 126 000-rõl700 000-re csökkent.

Ukrán fasiszták

Az ukrán fasiszták a háborúban anémet, a háború után az angolszász titkos-szolgálatok zsoldjába szegõdtek. AzAbwehr felhasználta õket a szovjet csapa-tok és a partizánok elleni harcban. 1941.június 30-án az ukrán Stecko-csoport nyi-latkozatot tett közzé: �Az alakuló ukránhatalom szorosan együtt fog mûködni anemzeti szocialista Németországgal, amelya Führer vezetésével új rendet teremt Eu-rópában és a világon, segíti az ukrán né-pet, hogy megszabaduljon a moszkvai meg-szállástól.� A nyilatkozat hangsúlyozta:�Az ukrán földön születõ Ukrán NemzetiForradalmi Hadsereg, a szövetséges némethadsereggel együtt, azért harcol a moszkvaimegszállók ellen, hogy egységes szuverénhatalmat és világszerte új, igazságos ren-det építsen.� A nyilatkozatot üdvözölte KirAndrej, a görögkatolikus egyház metro-politája, az ortodox egyház részérõl pedigPolikarp lucki püspök. Meg kell említeni,hogy Stecko a Legfelsõbb Rada képviselõjevolt, és amikor a közelmúltban meghalt, aRada saját halottjának tekintette. (Hason-lóképpen hivatalosan meggyászolták anácikkal együttmûködõ Bandera két em-berét, Morozovot és Olijnikszet.)

A háború alatt az ukrán nacionalistáknémet segítséggel két csapattestet szervez-tek, �Csalogány� és �Roland� néven, ame-lyek büntetõ akcióikkal váltak hírhedtté. Azelsõ fegyveres csoportokat 1942-ben állí-tották fel a németek Volinban. Ezek részinta partizánok ellen, részint a lengyel Armi-ja Krajowa (Hazai Hadsereg) ellen har-coltak. Alakult egy ún. Ukrán Felkelõ Had-sereg is, Susevics parancsnoksága alatt.

Külön kell szólni a német hadsereg ál-lományába tartozó ukrán SS-hadosztály-okról. A 14. �Galícia� hadosztályt 1943-ban állították fel, és 1943-44 telén Kovpakés Medvegyev partizán-osztagai ellen ve-tették be a Dnyepr jobbpartján. Ezt az egy-séget a szovjet csapatok 1944 júliusábanBrodynál bekerítették és felszámolták. � Azukrán SS 29. gránátos hadosztályát 1943végén szervezték, fõleg Poltava és Cser-nyigov területi rendõr-alakulatokból. Ez azalakulat különös kegyetlenséggel gyilkol-ta 1944-ben a belorusz lakosságot, majd avarsói felkelõket. A 30. ukrán SS-hadosz-tályt 1944 augusztusában a francia el-lenállókkal szemben vetették be.

Kozákok és egyéb árják

1943-ban 15 kozák ezredet létesítetteka nácik: ezeket segédcsapatoknak hasz-nálták fogolytáborok és katonai objek-tumok õrzésére, valamint a partizánokellen. A kozákokat egyébként, a krimitatárokkal és a turkesztáni zsoldosokkalegyütt, árjáknak tekintették, mint a FeketeTenger mellékén a II-IV. sz.-ban letelepe-dett keleti gótok leszármazottait. Jórésztezeknek az �árjáknak� az utódai szolgál-ják most Irakban a megszállókat, az 5.gépesített brigád tagjaiként.

1945 májusában a nácik számos külön-leges csoportot dobtak át Nyugat-Ukrajná-ba, diverziók és terrorakciók végrehaj-tására. Irányításukat a háború után az an-golszász titkosszolgálatok vették kézbe.1947-ben 8 körzetben 906 akciót hajtottakvégre. Nemrégiben Kucsma ukrán elnökfogadta Kijevben az ukrán fasiszta vete-ránokat.

Katonai és diverziós bázisoka szovjet utódállamokban

A nyugati titkosszolgálatok ma különösaktivitást tanúsítanak a csecsenföldi há-borúban. Elõszeretettel alkalmaznak pa-kisztáni, szaúdi, emirátusbeli és török zsol-dosokat; másrészt csecseneket képeznek kidiverziós és terrorcselekményekre Török-országban, Szaúd-Arábiában, Angliában,az USÁ-ban és máshol. A terroristák tá-mogatására központokat létesítenek ukrán,lengyel és balti területeken. Mindez össze-függ az azerbajdzsáni, grúziai, örmény-országi és türkméniai olaj- és földgáz-vezetékekkel. A Nyugat érdekelt abban,hogy ezek a szállítóvonalak ne mûköd-jenek. Továbbá, ennek a régiónak a kelet-kaukázusi részét, Azerbajdzsánt, Grúziát ésÖrményországot is beleértve, újabban azUSA-légierõ európai parancsnokságánakhatáskörébe utalták. Azerbajdzsánban azUSA katonai ellátóbázist tart fenn; Grúziá-ban a NATO közvetítésével katonai támasz-pontokat létesítettek csecsen terrorcsopor-tok részére.

A módszerek nem újak, kipróbáltákõket az ún. Koszovói Felszabadító Had-sereg esetében. Itt 10-15 fõs fegyveres zsol-doscsoportokat szerveztek, amelyek külön-leges kiképzés után kiépítették a körzet�helyi védelmét�, és minden albán csalá-dot 40-50 000 német márkának megfelelõhozzájárulás befizetésére kényszerítettek.

Zárómegjegyzés: 1941-42-ben azUSA több mint 1 millió amerikai japántdeportált, jórészt olyanokat, akik már azEgyesült Államokban születtek.

A MARX KÁROLYTÁRSASÁG

KÖZLEMÉNYEI* Társaságunk levélben köszönte meg

a Török Kommunista Párt szeptemberi lon-doni konferenciájára szóló meghívást, ésszolidaritását fejezte ki a résztvevõknek.

* Szeptember 17-i központi fórumun-kon dr. Krausz Tamás egyetemi tanár vi-taindítója hangzott el idõszerû belpoliti-kai kérdésekrõl.

* Október 15-én Hollós Ervin ny.egyetemi tanár vitaindítójában az 1944október 15-i nyilas hatalomátvétel elõz-ményeirõl és következményeirõl tartott vi-taindító elõadást a központi vitafórum részt-vevõi részére. A hallgatóság ezt követõenrészt vett a Terror Háza elõtti antifasisztatüntetésen.

* Október 31-én 10 órakor a Zsig-mond-téri elõadóteremben került sor abaloldali összefogást sürgetõ pápai konfe-rencián résztvevõ politikai, társadalmi éscivil szervezetek képviselõinek következõrendezvényére.

* November 6-án 10 - 14 óra közötttartja a VASAS Szakszervezeti SzövetségMagdolna utcai székházában Társasá-gunk fennállásnak 15. évfordulója alkal-mából ünnepi elméleti konferenciáját. A�marxizmus idõszerûsége� címet viselõkonferencia elõadói: Baranyi Ferenc,Harsányi Iván, Rozsnyai Ervin, SzászGábor, Szigeti József és Vígh László.

Minden érdeklõdõt tisztelettel hí-vunk és várunk!

* November 19-én 16 órakor a Zsig-mond-téri elõadóteremben tartjuk kö-vetkezõ központi vitafórumunkat. A lon-doni Európai Szociális Fórum munkájárólAlpár Róbert, Artner Annamária és FarkasPéter tájékoztatói hangzanak el. JánosiGábor rövid tájékoztatója is elõadásra kerüla kórház privatizációval kapcsolatos nép-szavazás témában.

* Társaságunk tagozatai közül számoshelyen került sor elméleti és politikai té-mákban vita-fórumokra, így többek közt abudapesti ötödik, nyolcadik, tizenegyedik,tizennyolcadik kerületekben, és Békés-csabán. Vezetõink közül a Humanista Tár-sadalmi Egyetem elõadói között találjukFarkas Pétert, Morva Tamást, NeuwirthGábort és Szász Gábort. Széchy András azMSZOSZ kerületi alapszervezeteinél és aMájus Elseje Klub munkájában fejt ki ilyenirányú tevékenységet.

* Ez úton hívjuk fel lapunk 110 fõsaktíva-hálózata tagjainak figyelmét, hogya �Dialektika� terjesztése és postázása al-kalmával legyenek különös tekintettel apontos címzésekre. Kérjük, gondoskodja-nak arról, hogy valamennyi címzett idõbenmegkapja újságunkat. � Köszönjük!



Felelõs kiadó: a Társaság elnöke1067 Bp. Eötvös u. 2. Tel: 342-1068Szerkeszti: a SzerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: dr. Rozsnyai ErvinOTP számlasz.: 1171 1041-2085 9590

DialektikaA Marx Károly Társaság idõszaki lapja

Nytsz.: 75/763/1997Internet: www.extra.hu/dialektikaE-mail: [email protected]ás: Unio-Print Kuvert Kft.Felelõs vezetõ: Szabó László igazgató

TÁJÉKOZTATÓ ADATOKA Marx Károly Társaság 2004. évi közgyûlésére (2005 január) való felkészüléshez

Szervezeti életValamennyi megyében és budapesti

kerületben, összesen 43 tagozatban és 23csoportban folyik a Társaság tevékenysége.Az ország 164 helységében, valamint 16külföldi városban élnek tagjaink, támoga-tóink, a �Dialektika� olvasó köreinek részt-vevõi. Rajtuk kívül 97 felsõoktatási intéz-mény, könyvtár, szakszervezet, társadalmiés civil szervezet stb. részére továbbítjukfolyamatosan az újságunkat. Taglétszá-munk 1427 fõ + 228 egyéb kapcsolat(2004.11.15.) A regisztrált, igazolvánnyalellátottak száma 1212. A taglétszámnövekedése 2004-ben eddig 227 fõ.

Az országos vezetõség tagjainak szá-ma 20. A �Dialektika� szerkesztõbizott-ságának 13 tagja van. Aktivistáink számaországosan 224 fõ.

A �Dialektika� készítéseés terjesztése

Társaságunk legfõbb összetartó és sz-ervezõ ereje a �Dialektika� c. folyóiratunk,melynek 13 száma havonta, de fõkéntkéthavonta összevont kiadásban jelent meg

A felhasznált önkéntes társadalmi mun-ka-órák száma 10-15 ezerre becsülhetõ, avezetõk, tagokozat- és csoportvezetõk be-csült éves ráfordítását is kalkulálva, 20-25ezer órába lehet éves átlagba becsülni. (Jólenne ezt a felmérést valamennyi aktívánakelvégezni, és az adatokat a közgyûlés elõtttagozatonkénti összeállításban közölni.)

Költségvetésünk helyzeteTársaságunk költségvetésének bevéte-

li és kiadási mérlegét 2004 évre 1 800 000Ft-ban határoztuk meg. Ebbe az összegbebele kalkuláltuk az NCA kollégiumátólpályázott 700 ezer forint támogatást is. Pá-lyázatunkat elutasították. Jelenlegi pénz-ügyi egyenlegünk + 35.241 Ft. Valószínû-síthetõ, hogy a tervezett bevétel elmarad avárakozástól. Jelenlegi adataink szerint1244-en fizettek tagdíjat, illetve támogatást,160 elvtársunktól még várjuk a befizetést.

Hét régióban 3-3 megyei tagozat (Bu-dapest és Pest megye egy régióban) szerve-zõdne. Egy-egy régióhoz � jelenlegi ada-taink szerint � 13-28 helységbõl 37-761(utóbbi Bp., Pest m.) tagunk tartozna.

Az országos vezetõség a tisztújító köz-gyûlésen megválasztandó elnökbõl, elsõelnökhelyettesbõl és alelnökbõl, ügyvezetõtitkárból és 16 további vezetõségi tagbólállna, köztük a 7 régió vezetõi és a �Dialek-tika� felelõs kiadója és szerkesztõje is. Azországos vezetõség 5-7 tagú elnökségetválasztana a vezetés operativitásának biz-tosítása végett. Az országos vezetõség a kétközgyûlés között évente legalább két alka-lommal, az elnökség a két vezetõségi ülésközött legalább havonta ülésezne.

A mellékelt térképen láthatók a régiókterületei, benne számmal jelezve taglétszá-muk.

* Tekintettel arra, hogy közel 1600címre postázzuk havonként - kéthavonkénta �Dialektiká�-t, további segítségre szoru-lunk. Kérjük azokat az elvtársainkat, akiksegíteni tudnának borítékok címzésében ésa lapküldemények postára adásában, jelent-kezzenek Ferencz Lajosnál (1119 Bp. Fe-hérvári út 113. Tel: 20 55 209) � Kb. 50 -100 címrõl lenne szó személyenként és ese-tenként. Köszönjük!

1. Dél-Alföld 22 helység, 79 tag(Bács, Békés, Csongrád)

2. Észak-Alföld 15 helység, 92 tag(Hajdú, Jászkun, Szabolcs)

3. Észak-Magyarország28 helység, 99 tag(BAZ, Heves, Nógrád)

4. Közép-Magyarország50 helység, 761 tag(Budapest, Pest megye)

5. Dél-Dunántúl 15 helység, 37 tag(Baranya, Somogy, Tolna)

6. Közép-Dunántúl 17 helység, 56 tag(Fejér, Komárom, Veszprém)

7. Nyugat-Dunántúl 15 helység, 39 tag( Gyõr, Vas, Zala)

Ferencz Lajos

átlagosan 1600, összesen 11400 példány-ban. Internetes honlapunkat is egyre többenkeresik meg és nyomtatják, így olvasóinkszáma átlagosan 5000 fõre tehetõ. A lapszerkesztésében, a cikkek írásában, a nyo-mdai elõkészítésben és az újság terjesz-tésében legkevesebb 224 aktivista veszrészt.

Elképzeléseink Társaságunkszervezeti felépítésének

korszerûsítéséreAz ország közigazgatási rendszerének

átszervezése, valamint taglétszámunk je-lentõs növekedése szükségessé teszi Tár-saságunk szervezeti felépítésének korsze-rûsítését.

Documents

2004. november-december