2009. október. 13. - elte.pene.huelte.pene.hu/7.felev/Teruletfejlesztesi politika/Eloadasok/ELTE_geogr... · Területfejlesztési politika el őadás és gyakorlat (2009/10 I. félév)

Salamin Géza:

Területfejlesztés az EU szintjén

Nemzetközi területpolitika 2009. október. 13.

Czira, T. -

Péti, M. -

Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat

(2009/10 I. félév)

ELTE, geográfus szak

Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési

Igazgatóságának irodavezetői

Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.:Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 7. alkalom. Salamin G.: Nemzetközi területpolitika

2

Az előadás tartalma•

I. A területfejlesztés az EU-ban

–

főbb

dokumentumok•

II. Az ESPON

•

III. Európai (és hazai) területi kihívások•

IV. Európai Területi Együttműködés programjai

!


3

I. TERI. TERÜÜLETFEJLESZTLETFEJLESZTÉÉS AZ EUS AZ EU‐‐BANBAN FFőőbb dokumentumokbb dokumentumok

•

A területi tervezés –

területfejlesztés tagállami kompetencia

•

Alulról jövő

–

tagállami kezdeményezések•

A kohézió

új eleme: Területi kohézió

•

•

A területi tervezés szerepe egyre erősödik EU szinten is

!


4

Fő dokumentumok•

Európai Területi Fejlődés Perspektívái ESDP–

Európai Unió

akkor 15 országa számára

–

1999 Potsdam–

nem kötelező

előírásokat tartalmaz, irányelvei mégis

meghatározó

•

Területi Agenda (menetrend) TA –

Európa 25 majd 27 tagországa (2007)

–

Miniszterek közös állásfoglalása•

Lipcsei Charta a fenntartható

városokról (2007)

!


5

!


6

ESDP 1999•

Az ESDP értékrendjének alapja a fenntartható

területi fejlődés

•

Policentrikus területfejlesztés és új város-vidék viszonylatok–

Policentrikus, kiegyensúlyozott területfejlesztés az EU-ban

–

Dinamikus, vonzó, versenyképes városok és urbanizált térségek–

Belső

adottságaik szerint fejlődő, differenciált és produktív vidéki

térségek–

Város-vidék közötti partnerkapcsolat

•

Egyenlő

hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz–

Policentrikus fejlesztés: a hozzáférhetőség javításának alapja

–

Az infrastruktúra hatékony és fenntartható

használata–

Az innováció

és tudás terjesztése

•

Bölcs gazdálkodás a természeti és kulturális örökséggel–

A természeti örökség védelme és fejlesztése

–

A vízgazdálkodás a területfejlesztés nagy kihívása–

Kreatív gazdálkodás a kultúrtájjal

–

-

Kreatív gazdálkodás a kulturális örökséggel

!


7

Területi Agenda•

A területi sokféleségre épülő, erősebb európai versenyképesség célját szolgáló

fejlesztéspolitika :

–

Alapja: Az Európai Unió

területi helyzete, perspektívái, feladatai TSP 2007 –

feltáró

dokumentum

–

5 majd 27 tagország területe–

új európai területfejlesztési irányelvek

–

az európai fejlődés motorjai: a nagyvárosi régiók, nagyvárosok és a többi város policentrikus hálózatának kialakítására vonatkozó

területi

politika kibontakoztatása –

a város –

vidék partnerkapcsolatokat és kielégítő

színvonalú

közszolgáltatást kell biztosítani –

versenyképes, innovatív tevékenységek nemzeti és transznacionális klaszterei

–

a fő

transzeurópai

közlekedési, ICT és energia-hálózatok kiépítése az EU fő

pólusai között

–

technológiai és természeti kockázatok transzeurópai

kezelése:•

a tengerpartok, tengeröblök•

folyómedrek, medencék•

hegyvidékek tóvidékek integrált fejlesztése •

a transzeurópai

ökológiai rendszerek és kulturális értékek védelmét és kibontakoztatását is.

!


8

Európa városhálózata


9

Lipcsei Charta a fenntartható városokról

•

városok, mint a területi fejlődés motorjai•

integrált városfejlesztési stratégia

•

országos szintű

városfejlesztési politika


10

II. Az ESPON II. Az ESPON –– EurEuróópai Terpai Terüületi leti TervezTervezéési Megfigyelsi Megfigyeléési Hsi Háállóózatzat

•

ESPON 2006•

ESPON 2013

•

Célja Területi tudást teremteni


11

•

Az ESDP ajánlása: területi megfigyelő

intézmény /hálózat

•

Kísérleti projekt: SPSSP a hálózati működésről•

Interreg

III C kutatási program: 2002 –

2006

•

15 + 10 + 2 +2 ország területi folyamatainak vizsgálata regionális statisztikai adatbázis felhasználásával

•

Alkalmazott kutatás

ESPON

!


12

ESPONEuropean

Spatial

Planning Observation

Network

=

Európai Területi Tervezési Megfigyelő

Hálózat

Céljai:•

Alátámasztott ismeretanyag létrehozása az európai területi folyamatokról és az európai politikák területi hatásairól

•

Integrált területi elemzés, módszertani fejlesztés, területi forgatókönyvek kidolgozása

•

Tudományosan megalapozott információ

szolgáltatása az európai és a nemzeti fejlesztéspolitikák kidolgozása számára

!


13

Információs társadalmi készültség


14

Nemzetközi kutató- csoportok,

34 projekt

300 partner

Monitoring Bizottság

Kontakt Pontok

Koordinációs Egység, székhelye: Luxemburg


15

•

Minden kutatás kiterjed az ESPON terület egészére

•

Megközelítés–

globális/transznacionális

–

országos–

regionális

•

Területi folyamatok elemzése•

EU politikák hatása

•

Integrált témák •

Előkészítő

tanulmányok

ESPON 2006 PROGRAM


16

ESPON 2006 Program

Az EU politikák területi hatásának elemzése:•

Strukturális/ előcsatlakozási alapok hatása

•

Agrárpolitika hatása•

Közlekedéspolitika hatása

•

K+F politika hatása Integrált témák:•

Lisszaboni stratégia

•

Európa globális kontextusban•

Területi forgatókönyvek


17

A folyamatelemzés témái:•

Városhálózat: policentrikus fejlődés

•

Kis-

és középvárosok•

Város –

vidék kapcsolatok

•

EU bővülés hatásai

Policentrikus Európa:•

Nagyvárosi térségek MEGA

Policentrikus országok:•

Differenciált városhálózat

ESPON 2006 Program


18

A folyamatelemzés témái:

•

Elérhetőség: közlekedéshálózat

•

Telekommunikáció•

Információs társadalom

ESPON 2006 Program


19

A folyamatelemzés témái:•

Demográfia

•

Kulturális örökség•

Természeti örökség

•

Természeti, technológiai katasztrófák

ESPON 2006 Program


20

A folyamatelemzés témái:

•

ESDP politika érvényesítése

•

Irányítási rendszer

ESPON 2006 Program

ESPON 2006 eredmények: példa: Területi forgatókönyvek


22

Trend szcenárió

Nagyvárosi polarizáció: európai magterület és más nagyvárosok

Térségi és hálózati koncentrációJelentős bevándorlás a nagyvárosok felé

Periferikus vidéki területek leszakadása

Hagyományos ipar térségeinek visszaesése

Turizmus térségei előtérben

Környezeti kockázatok


23

Kohézió

szcenárió

Nagyvárosi polarizálódás kisebb mértékű

Periferikus vidéki térségek leszakadása kevésbé

intenzív

Turizmus térségeinek jelentősége az előzőhöz hasonló

A térségi és hálózati koncentráció nagyobb térségre terjed ki

A perifériákon fejlesztési területek


24

Versenyképesség szcenárió

A nagyvárosi polarizáció

erőteljes, az európai magterületen kívül csak kevés nagyváros érint

A vidéki térségek gyors leszakadása, elöregedés

Hagyományos ipari térségek gyors visszaesése

Jelentős bevándorlás

A turizmus térségeinek jelentősége megmarad

A környezeti kockázatok gyakorisága és intenzitása fokozódik

ESPON 2006 eredmények példa: Európa a Világban


26

Európa a Világban –

Strukturális megközelítésben


27


Funkcionális megközelítésben


28


Szomszédsági viszonyok


29

III. EurIII. Euróópai pai éés hazai ters hazai terüületi kihleti kihíívváásoksok


30

11. Demogr. Demográáfiai kihfiai kihíívváások sok ‐‐

EurEuróóppáábanbanTermékenységi mutató

(TRF) 2005 Vándorlási egyenleg 2000-2006 (évenkénti átlag)

Előadó

Bemutató megjegyzései

Forrás: ESPON, Demifer interim report Jól látszik, h. Dél-Európa népessége növekvő, de 2000 óta Ny-Eu népessége is sok helyen nő, míg KK-EU és DK-Eu csökken. A természetes szaporodás a legtöbb helyen stagnál, vagy negatív, alapvetően az alacsony termékenység miatt. Mj.: A teljes termékenységi mutató 2,1-es érték esetén van „helyettesítő értéken” azaz általa nem csökken a népesség. Itt a barna folt a 2 feletti érték, ez még mindig csak viszonylag jó helyzetet jelöl. A „legdrámaibb” helyzet KK-Eu-ban van.


31

11. Demogr. Demográáfiai kihfiai kihíívváások sok ‐‐

EurEuróóppáábanban

Természetes fogyás (TRF tartósan a

helyettesítő

érték alatt) és a

népességszám csökkenése,

stagnálása

•

egész Európa, részben a bevándorlás hatására

az utóbbi években kisebb javulás •

Ny‐Eu: népessége nő, KK‐Eu

továbbra is

csökkenő

népességű

•

A jó

gazdasági helyzetű

városrégiók még

mindig növekvő

népességűek általában (kivétel

KK‐Eu) míg a rurális, ritkán lakott térségek és a

perifériák erősen csökkenő

népességszámot

mutatnak (természetes fogyás+ elvándorlás

következtében)

Elöregedés és az eltartási teher

növekedése•

Európa egészét érintő

átfogó

folyamat, az

aktív korú

bevándorlók enyhíthetik, de

ellensúlyozni nem fogják. •

A legöregebbek (75+) száma, aránya is

folyamatosan nő, mely új kihívást jelent a

szociális ellátórendszer számára

Migráció •

Az Európán kívüli migráció

alapvetően Dél‐

Európát érinti, Európán belül egy DKÉNy

vándorlás figyelhető

meg

!

Előadó


Ezt csak felvillantani, miközben továbblépsz a következőre/ kihagyni, és csak elmondani a térkép alapján!


32

11. Demogr. Demográáfiai kihfiai kihíívváások sok ‐‐ EurEuróóppáábanbanNépességszám-változás 2000-2007 (évenkénti átlag) 65+ évesek aránya 2000-2007 (évenkénti átlag)

!


33

22. T. Táársadalmi , esrsadalmi , eséélyegyenllyegyenlőősséégi kihgi kihíívváások Eursok Euróóppáábanban

Társadalmi polarizáció

és szegregáció •

Az egyes országok gazdasági fejlettsége függvényében alakul az életszínvonal: a KK‐

Eu‐i országok, és különösen Románia és Bulgária helyzete a legrosszabb.•A K‐Eu‐i poszt‐szocialista országokban különösen fontos probléma a társadalmi

polarizáció

Szegénység, gyerekszegénység •

Nem csak a relatív, hanem abszolút szegénység is van Európában, különösen az

újonnan csatlakozott tagállamokban. •A gyerekek, és gyerekes családok szegénységi kockázata lényegesen magasabb

Munkaerőpiaci

egyenlőtlenségek A válság hatására több nyugati cég , befektető

kivonult K‐Eu‐ból, ami növeli az ottani

munkanélküliséget.Továbbra is jelentős a nemek közti esélykülönbség a munkaerőpiacon

Szolgáltatásokhoz való

hozzáférés

egyenlőtlenségei

Lakhatáshoz, oktatáshoz, közszolgáltatásokhoz való

hozzáférés tekintetében is

jelentős területi különbségek jellemzik Európát.

Hátrányos helyzetű

kisebbségek helyzete A legnagyobb hátrányos helyzetű

európai kisebbség a cigányság, 7‐9 M fő

összesen,

Bulgária, Románia, Macedónia, Szlovákia népességének 6‐9%‐át jelenti, és az arány

növekvő. Társadalmi helyzetük jellemzően kedvezőtlen.

Diszkrimináció

és rasszizmus A kisebbségekkel és bevándorlókkal szembeni diszkrimináció

egy létező, elterjedt

jelenség Európában, főként a romák és afrikai származásúak érzékelik hátrányos

megkülönböztetésüket.


34

11--22. Demogr. Demográáfia fia éés ts táársadalmi konfliktusok Magyarorszrsadalmi konfliktusok Magyarorszáágongon

•

Kis területen is jelentős térségi különbségek

•

Balatontól délre, Észak‐Magyarország, Tiszántúl, külső

és belső

perifériák

•

Elvándorlás, elöregedés (Vas, Zala, Békés) növekvő

arányú

roma gyerekkorúak (Szabolcs)

•

Romló

munkanélküliség, képzetlen rétegek „öröklődő” inaktivitása

•

Rosszabb életkilátások, egészségi állapot

•

Bűnözés

•

Környezetükből szigetként kiemelkedő

régióközpontok


35

Térségtípusok a demográfiai folyamatok alapján, 2003-2007

Jelmagyarázatterm. szaporodás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés

term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés

term. szaporodás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés

term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés

term. fogyás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés


36

Szuburbanizáció

KiKiüürrüüllőő

vváárosmagok rosmagok éés s szuburbanizszuburbanizáácicióó

Előadó


EZT itt most kihagynám…


37

#S #S

#S#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S #S

#S

#S

#S

#S

#S#S

ESZTERGOM VÁC

Pilisvörösvár

SZENTENDRE

Pomáz Veresegyház

GÖDÖLLŐ

Isaszeg

Gyömrő

Pécel

Maglód

MONOR

Pilis

Üllő

Vecsés

GyálDunaharaszti

SZIGETSZENTMIKLÓS

SzigethalomSZÁZHALOMBATTA

ÉRD

Törökbálint

Biatorbágy BUDAÖRS

Budakeszi

BICSKE

Budakalász

Göd

DUNAKESZI

Fót

DOROG

BUDAPEST

Területhasználat Budapest térségében

Jelmagyarázat

Mesterséges felszínekMezőgazdasági területekErdők,természetközel i területekVízenyős területek, vízfelszínek

Közút

autópálya autóút

főút

#S 10 ezer főnél népesebb település

....éés s urbanurban

sprawlsprawl!

Előadó


Ez abszolút nem ide illik! Most kivenni? Pláne ha az előzőt nem!


38

NagykNagyköözszséégben gben éélni jlni jóó??

Előadó


Érdekes, de a négy diából legfeljebb 2, de inkább 1 maradhat. Ezt inkább csak elmondani, hogy mindenhol csökken a népesszég a jövőben, különösen a végeken (nagyváros-kisközség), kivéve az 5-10e fős településeket


39

Várható

élettartam:•MO: 73,8 év

•ÉMO: 68 és

•KMO: 71,3 év

•Bodrogközi fiú: 64,5 év

•Bp

Agglomeráció: 73,1 év

Képzetlenek a munkanélküliek között:•Bp: 26%

•SzSzB: 68%

•Cserehát: 60%

Előadó


A legnagyobb arányban Pest megyéből, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyék közt húzódó térségekből költöztek a fővárosba. Azaz Budapest vonzása változatlanul egyrészt a szomszédos térségekre, illetve a távolabbi, elmaradott megyékre terjed ki, ugyanakkor, a fejlett Nyugat-Dunántúlon sokkal kevésbé érezhető. 2001 és 2006 között országosan 72-ről 73,8 éve nőtt a várható élettartam. Ezen belül a férfiaké az átlagnál jobban nőtt, ugyanakkor még mindig jelentős, csaknem 1 év, az elmaradás a nőkéhez képest (69,7 illetve 78,2 év). A férfiak relatív lemaradása éppen azokban a térségekben a legnagyobb, ahol összességében is a legrosszabbak az életkilátások. Aki Észak-Magyarországon születik, a várható élettartama 68 év, szemben a Közép-Magyarországi 71,3 évvel. Egy bodrogközi fiú csecsemő születésekor 64,5 évre számíthat, míg ez az érték a főváros agglomerációjában, vagy a Balatonnál közel 10 évvel több (73,1 év), ezek az ország területéhez képest igen jelentős különbségek. A regisztrált álláskeresők táborát legnagyobb részt a legfeljebb 8 általános végzettek teszik ki. Ezen a téren 2003-07 között gyakorlatilag nem történt változás. Országos arányuk a munkanélküliek között 42,7-ről 42,4%-ra csökkent. A területi különbségeket illetően sem következett be átrendeződés. Budapesten a munkanélküliek mintegy negyede (26,8%) rendelkezett legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben minden második álláskereső (50,9%). Egyes kistérségekben azonban még ennél is rosszabb a helyzet. Az egyébként is magas munkanélküliséggel sújtott Csereháton, az Abaúj-Hegyközi, Encsi kistérségekben 2007-ben a munkanélküliek közt 60%-os volt a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ami szinte lehetetlenné teszi visszavezetésüket a munkaerőpiacra. Hasonló helyzetben vannak Észak-Magyarország peremén a közép Tisza vidéken a román határ mentén, és a Dél-Dunántúl határmenti területein található kistérségek is. A bűncselekmények elkövetőinek lakhely szerinti megoszlása nem egyezik teljes mértékben a bűncselekmények elkövetési helyével. A 100 ezer főre jutó ismertté vált bűnelkövetők száma lakhely szerint igen markáns területi jellegzetességeket mutat. A 10 legjelentősebb kibocsátó kistérség mindegyike, (az első 20 közül 18) az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régióban található. Ezek döntő többségében igen kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű térségek. A bűnözés fő célterületei pedig a nagyvárosok és környékük, egyes határ menti kistérségek valamint a Balaton térsége.


40Forrás: OTK, 2005

Szegregáció

–

romaintegráció


41

Egy főre eső

GDP (PPS), 2006

33. GAZDAS. GAZDASÁÁGI TGI TÉÉR R ‐‐ EurEuróópapa!

Előadó


Csökkenő, de továbbra is jelentős különbségek (LUX:235%, BUL:40%) Új tagállamok felzárkózó nagyvárosi régiói (pl. Pozsony, Bukarest, Közép-Mo.) 4 magyar régió (DD,ÉM,ÉA,DA) az utolsó 20-ban a 271 EU régió közt


42

TerTerüületi egyenlleti egyenlőőtlenstlenséégekgek az az EUEU‐‐banban

(GDP/fő

(PPS))

•

NUTS 1és 2 szinten magas, de 2000 óta CSÖKKENŐ

különbségek

Forrás: Szabó

Pál 2008.

•Lassú

nivellálódás irányába hatnak az elmaradott, de dinamikusan fejlődő

keleti térségek (új tagországok)

•Differenciálódást okoznak az a tágabb vidéküknél gyorsabban fejlődő

fővárosi és nagyvárosi agglomerációk

!


43

NNöövekvvekvőő

orszorszáágon belgon belüüli terli terüületi egyenlleti egyenlőőtlenstlenséégekgek

Ország

(egységek száma, NUTS-2006)

Súly. relatív szórás (%)

1995

Súly. relatív szórás (%)

2005

Differencia (százalékpont)

Szlovákia (4) 41,9 52,1 10,2

MAGYARORSZÁG (7) 29,3 41,3 12,0

Csehország (8) 25,9 39,6 13,7

Románia (8) ***23,1 39,6 16,5

Nagy-Britannia (37)+ 30,5 38,0 7,5

Belgium (11) 36,5 36,4 -0,1

Bulgária (6) **21,4 30,0 8,6

Görögország (13) *21,9 28,5 6,6

Franciaország (26) 26,0 26,8 0,8

Lengyelország (16) 16,5 26,3 9,8

Olaszország (21) 27,1 26,1 -1,0

Portugália (7) 24,5 25,9 1,4

Németország (39) 22,6 23,0 0,4

Ausztria (9) 23,8 21,2 -2,6

Svédország (8) 14,1 20,4 6,3

Spanyolország (19) 20,9 20,0 -0,9

Szlovénia (2) 16,5 19,0 2,5

Dánia (5) - 18,8 -

Írország (2) 14,4 16,6 2,2

Finnország (5) 14,9 16,3 1,4

Hollandia (12) 12,3 14,3 2,0

*2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül

NUTS 2 szinten:

fokozott divergencia az új

tagállamokban

Kiemelkedő

divergencia:

Románia, Csehország,

Magyarország, Szlovákia,

Lengyelország és Bulgária


44

44. Gazdas. Gazdasáági tgi téér Magyarorszr Magyarorszáágon gon

LeszakadLeszakadááss‐‐felzfelzáárkrkóózzááss

•

EU átlaghoz képest változatlan egy főre jutó

GDP (2003:63%, 2008:64%)

•

Kiemelkedően fejlődő

centrum térség (Bp, Kom‐Eszt, Fejér)

•

Relatív alacsony

dinamika:

Nyugat‐Dtúl,

Nógrád, Somogy

•

Felzárkózó

Borsod‐Abaúj‐

Zemplén

Előadó


Az EU-27-n belül Magyarország gazdasági fejlettségi helyzete rossz és romlik: 2003 óta az ország egy főre jutó GDP értéke gyakorlatilag nem változott az EU-27 átlagához képest (63–64%), amivel együtt hazánk pozíciója romlott. Észtország és Szlovákia Magyarország elé került a listán, továbbá Lettország is megközelítette a hazai gazdasági fejlettségi szintet 2008-ban 22. volt a tagállamok ranglistáján (GDP/fő értéke vásárlóerő-paritáson: 15 800 €, az EU-27 átlagának 63%-a), mindössze Lettország, Lengyelország, Litvánia, valamint Románia és Bulgária állt a sorban mögöttünk (a GDP/fő euróban: 10 500 euró, az EU-27 átlagának 42%-a). A legnagyobb mértékű növekedés Budapesten jelentkezett, ahol 30%-kal növekedett a fajlagos GDP, de meghaladta a 20%-ot Fejér, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljesítmény-növekedése is. A legkisebb növekedés a Nyugat-Dunántúlt, valamint Nógrád és Somogy megyét jellemezte. A gazdaságilag kevésbé fejlett keleti országrész megyéire az átlagnál alacsonyabb mértékű növekedés volt jellemző. Ugyan csökkent a térség hátránya a alacsonyabb dinamikájú Nyugat-Dunántúlhoz képest, de egyre inkább nőtt a lemaradás a Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régió átlagosnál nagyobb teljesítmény-növekedést elérő megyéihez, elsősorban Budapest, Komárom-Esztergom és Fejér megyéhez képest.


45

•

Növekvő

munkanélküliség, erősödő

területi különbségek

•

Csökkenés: Komárom‐Esztergom, Fejér

•

Folytatódó

leszakadás:

Somogy,

Hajdú‐Bihar

Szabolcs‐

Szatmár‐

Bereg

Leszakadás‐felzárkózás Magyarországon

Előadó


A foglalkoztatottság szinte változatlan szintje mellett a regisztrált álláskeresők aránya a 2006-os átmeneti csökkenés ellenére, 2003-07 között 5,3-ról 6,5%-ra nőtt. Amíg a 15-59 évesek körében számított ráta csak Borsod-Abaúj-Zemplénben volt 10% felett, addig 2007-ben már Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy, Hajdú-Bihar, és Nógrád megyékben is elérte, illetve meghaladta ezt a szintet. Miközben a Közép-Dunántúlon alig nőtt a munkanélküliség, sőt Fejér, Győr-Moson-Sopron megyékben még csökkent is, addig drámaian nőtt Zala, Somogy, Békés valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben, amelyek már korában is komoly gondokkal küzdöttek. A kistérségek közül csökkent a regisztrált munkanélküliség az esztergomitól a várpalotai, és zirci kistérségekig tartó sávban, Fejér déli területein, és a Sopron-Kapuvár-Csorna tengely mentén. Ilyen, csökkenést mutató kistérségek Kelet-Magyarországon csak elszórtan találhatóak (szerencsi, hatvani, szegedi, mórahalomi, kunszentmártoni). Ezzel szemben a legnagyobb növekedést a Somogy és Zala megyék találkozásánál, az ukrán, román határ mentén volt mérhető, ott, ahol korábban is az átlagnál nagyobb volt a munkanélküliség, és ez most tovább romlott. A legsúlyosabb helyzetű Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Encsi kistérségekben 20% feletti munkanélküliséget regisztráltak 2007-ben, míg a budapesti érték ennek nagyjából tizede volt (2,1%). A Balatontól délre és Pest megye kivételével szinte az egész Kelet-magyarországon olyan kistérségeket találunk, ahol 2003 és 207 között nőtt és 2007-ben átlag felett alakult a munkanélküliség. A már említet csökkenő rátájú kistérségek mellett a Balatontól északra, Közép-Magyarországi régióban és annak keleti peremén nőtt ugyan a munkanélküliség, de az álláskeresők aránya, még 2007-ben is az átlag alatt volt.


46

Pénzügyi és gazdasági válság

•

Területi hatások?

–

eltérő

iparágak eltérő

hatások –

autóipar Dunántúl

–

monostrukturális, globális gazdaságnak kitett térségek–

munkanélküliség növekedése

–

költségvetési teher/nyomás

–

felzárkóztatás erőforrásainak korlátja

•

Válság: kihívás és egyben lehetőség is a fenntartható

fejlődés

tekintetében: helyi regionális piacok, térségi értékláncok, tudatos

fogyasztás

20082008 20092009

3. n3. néé.. 4. n4. néé 1.n1.néé.. 2.n2.néé..

EU27EU27 0,70,7 --1,61,6 --4,74,7 --4,84,8

MagyarorszMagyarorszáágg 0,30,3 --2,22,2 --5,65,6 --7,47,4

A GDP növekedés üteme az előző

év azonos időszakához viszonyítva (%)


47

-2.6

-6

-6.3

-5.9

-8.8

-5.6

-7.4

-3.7

-0.2

-4.4

-18.2-22.6

-5.3

-5.1

-16.6

-3.8

-0.7

GDP növekedési ráta az előző év azonos időszakához képest, 2009 második negyedév

Jelmagyarázat

százalék

-3.2 - -0.2

-5.3 - -3.3

-7.3 - -5.4

-16.4 - -7.4

-22.6 - -16.5

A válság gazdaságföldrajza

–

GDP 2009. 2.negyedév


48

A válság gazdaságföldrajza

–

munkanélküliség növekedése 08-09

2

7.1

3.5

2.3

0.5

1.2

1.5

2.5

1.4

0.7

2.1

6.5

2.8

10.5

10.9

0.7

0.7

2.7

1.6

1.9

2.7

2.7

2.7

1.5

2.7

1.4

1.4

2

7.1

3.5 2.3

0.5 1.2

1.5

2.5

1.4

0.7

2.1

6.5

2.8

10.510.9

0.70.7

2.7

1.6

1.9

1.5

Munkanélküliségi ráta változása 2008 júliusa és 2009 júliusa között (%)

Jelmagyarázat

százalék

3.6 - 10.9

2.6 - 3.5

1.7 - 2.5

0.8 - 1.6

0.5 - 0.7

Előadó


Ez talán már nem aktuális, ugye?


49

55. Policentrikus fejl. Policentrikus fejlőőddéés, s, vváárosros‐‐vidvidéék kapcsolatokk kapcsolatok

Európa


50


51

66. Policentrikus fejl. Policentrikus fejlőőddéés: Magyarorszs: Magyarorszáág g Budapest‐központúság, regionális pólusok

•

Budapesten mérséklődő

ütemű népességcsökkenés, majd növekedés,

folyamatosan és jelentősen növekedő agglomeráció

(2003‐07: 9,2%)

•

Főváros átlagot (több mint kétszeresen) meghaladó

és átlagnál dinamikusabban növekvő

fajlagos GDP

•

Változatlanul jelentős tudáskoncentráció

(K+F ráfordítás:62% Bp., hallgatók 42%‐a KM)

•

Fejlett Székesfehérvár, Győr, felzárkózó

Miskolc (BHÉ/fő)

•

Debrecen, Pécs, Szeged:

Előadó


Budapest népessége 2003 és 2007 között 0,18%-kal, 3000 fővel csökkent, ugyanakkor a csökkenő tendencia csak az időszak első felére jellemző, 2006 és 2007 között már a népességszám mintegy 6,2 ezer fős emelkedése tapasztalható. vándorlási vesztesége a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent, a 2003. évi kb. 10,3 ezer fős elvándorlás helyett 2007-ben már mintegy 5,9 ezer fős pozitív vándorlási egyenleget mértek A pólustelepülések népességcsökkenése jelentősen elmarad az országos átlagtól. A vizsgált időszak egészét tekintve a legnagyobb népességnövekedés (mintegy 4,5 ezer fős) Szegeden történt, ugyanakkor Miskolcon a lakónépesség száma folyamatosan csökkent, 4 év alatt mintegy 6,7 ezer fővel. A vizsgált időszakban Debrecen, Győr, és Székesfehérvár népessége stagnált. .A budapesti metropolisz térségnek az ország gazdasági életében betöltött kimagasló szerepét jelzi, hogy az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) termelése (3 019 ezer Ft) 2007-ben közel két és félszer nagyobb volt, mint az országos átlag. A főváros agglomeráción belüli további domináns szerepére jellemző, hogy az egy főre jutó BHÉ értéke (3 660 ezer Ft) az agglomeráció – Budapest nélküli – értékének közel háromszorosát tette ki. A pólusvárosok gazdasági teljesítményük alapján heterogén területi képet alkottak, amely egyértelműen mutatta a dunántúli városok magasabb gazdasági dinamizáló szerepét. 2007-ben az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték fejlesztési pólusokban mért átlaga (1 494 ezer Ft) közel 15%-kal haladta meg az országos átlagot (1 303 ezer Ft). Kiemelkedően magas adatokkal rendelkezett Győr (3 700 ezer Ft) és Székesfehérvár (2 271 ezer Ft), míg Pécs, Miskolc és Szeged értéktermelése csupán az országos átlag kétharmada körül alakult. 2003 és 2005 között az egy főre jutó BHÉ 4%-kal csökkent a térségtípusban, majd 2005 után megváltozott a tendencia, minek következtében a vizsgált időszak egészében már 12%-os növekedést lehetett regisztrálni. A növekedés azonban elmaradt az országos átlag növekedésétől (28%). A pólusvárosok közül a legnagyobb növekedést Miskolc (+45%) érte el, csökkenés pedig egyedül Pécs esetében történt. Magyarországon a K+F ráfordítások erős területi koncentrációt mutatnak, ami egyrészt a K+F tevékenység jellemzője, másrészt hazai sajátosság. 2007-ben az összes ráfordítás 62%-a a fővárosban jelentkezett. A koncentráció 2003 óta azonban kismértékben csökkent.


52

Budapest súlya és annak változása 2004 és 2007 között (%)

0 10 20 30 40 50 60 70

Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai

Bruttó hazai termék (GDP)

Állandó népesség

Adatforrás: TeIR

+ 0,15 %

+ 2,04 %

- 1,64 %

Budapest‐központúság

Népesség

GDP

K+F

Előadó


Ez nem annyira érdekes/érthető diagram, kimehet


53

A világ végén ‐

lyukak a városhálózatban


54

Társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések

Jelmagyarázat

társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű település (2005)

Külso, belso perifériák


55

•

Fenntarthatatlan termelési és fogyasztási szerkezet, erőforrás‐használat

(Ökológiai lábnyom meghaladja a biológiai kapacitást)•

Természeti erőforrások kimerülése:

túlhalászat, biodiverzitás

csökkenése

(térszerkezet és területfelhasználás: nem marad természetes), talajerózió‐

és

szennyezés, vízkészletekre nehezedő

nyomás (turizmus Dél‐Európában,

öntözés, klímaváltozás, vízfogyasztás növekedése)•

Növekvő

urbanizáció

és koncentráció: nem fenntartható

területhasználat,

turizmus (tengerparti területek), vidéki területek elnéptelenedése

(elöregedés, szolgáltatások hiánya), növekvő

környezeti terhelés,

légszennyezés (közlekedés)•

Energiaellátás:

növekvő

energiaigény (sikerek az ipari öko‐hatékonyságban, de

nagy kihívások a háztartási és szolgáltatási szektorokban), energiaellátás

biztonsága (pl. Magyarország), fosszilis energiaforrások kimerülése•

Megújuló

energiaforrások

alkalmazásának térnyerése (eltérő

adottságú

térségek)•

Szektorok, a környezeti kihívások hajtóerői: energetika, közlekedés,

mezőgazdaság, turizmus, háztartások, ipar stb.

77. EUR. EURÓÓPAI PAI ÉÉS HAZAI KS HAZAI KÖÖRNYEZETI KIHRNYEZETI KIHÍÍVVÁÁSOKSOK!

Előadó


Esetleg a környezeti blokkot úgy ahogy van kihagyni? De két elnökségi téma: demo és a klíma…


56

–

Hegyvidéki területeken gleccserek visszavonulása, csökkenő hómennyiség

és téli turizmus, fajok kipusztulása

–

Közép‐Európa: hirtelen árvizek, aszályok

–

Tengerszint emelkedés – tengerparti, alföldi térségek

–

Dél‐Európa: hőmérsékletemelkedés és aszályok, vízkészletek csökkenése, mezőgazdasági hozamok csökkenése, erdőtüzek

–

Városok: hőhullámok és növekvő

egészségügyi kockázatok, kritikus infrastruktúra zavarai

–

Magyarország ökológiailag egyik legsérülékenyebb ország

–

Áttérés az alacsony széntartalmú

gazdaságra

Klímaváltozás hatása a területi fejlődésre Európában!


57

Klímaváltozás és vízkészletekEurópa: rendelkezésre álló

vízmennyiség leginkább Dél-Európában csökken (Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2005)

Magyarország: felszín alatti vízkészletek és fogyasztás kapcsolata jelenleg és éghajlatváltozással (2°C emelkedés esetén) (Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási

Stratégia)

Legveszélyeztetettebb: Dunától Keletre eső

területek


58

Összesített kockázat‐ térkép

15 természeti és technológiai

kockázat alapján területek besorolása

természeti kockázatok:

földcsuszamlás, aszály, földrengés, extrém

hőmérséklet, árvíz, erődtűz,

földcsuszamlás, storm

surge, cunami,

vulkánkitörés, télis és trópusi vihar

technológiai kockázatok:

légi közlekedésből adódó

kockázat, nagy

balesetek kockázata, nukleáris erőmű, olaj

kitermelésből, feldolgozásból, tárolásból és

szállításból adódó

kockázatok.

Előadó


Storm surge = tengerszint jelentős megemelkedése egy vihar (általában hurrikán) és / vagy alacsony légnyomás miatt


59

88. KORM. KORMÁÁNYZNYZÁÁS EurS Euróópai npai néézzőőpontbpontbóóll……

•

Kormányzástól a „governance”

felé

•

Integrált megközelítés (probléma, tér)•

Több‐szintű

kormányzás

•

Földrajzi sokszínűség -

területi potenciálok kiaknázása•

„Területiség számít”

–

területi szempontok horizontális érvényesítése

•

Decentralizáció, tértudatosság

•

Ágazatok területi, településhálózati koordinációja

•

Város‐

vidék kapcsolatok együttkezelése és együttműködés

•

Fenntartható

területi fejlődés: társadalom‐gazdaság‐környezet területi összehangolása

Előadó


EZT vagy kihagyni, vagy kéne róla a hazi kontextus is, az meg karcos és átvezet máshová…

IIV. EurV. Euróópai Terpai Terüületi Egyleti Együüttmttműűkkööddéés 2007s 2007‐‐ 20132013


61

Célok

•

Megnövekedett

gazdasági, szociális és területi különbségek

•

A kohézió

erősítése céljából mérsékelni szükséges a különbségeket

•

A szabályozásban tükröződnie kell ennek, meg kell teremteni a szükséges eszközöket

•

Fő

célok:–

konvergencia

–

regionális versenyképesség és foglalkoztatás –

területi együttműködés


62

Új célterületek•

Célterületek 2004-2006–

1. célterület: fejlődésben elmaradt térségek

–

2. célterület: a gazdasági szerkezetváltáson átmenő

térségek–

3. célterület: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek

•

Célterületek 2007-2013–

konvergencia célkitűzés

•

a fejlődésben lemaradt tagállamok és régiók (új tagállamok, régi 1. célterület néhány térsége)

•

egy főre jutó

bruttó

nemzeti termék (GDP) alacsonyabb, mint a közösség átlag 75%-a

•

ERFA, ESZA vagy Kohéziós Alap –

regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés

•

Közösség konvergencia célkitűzés alá

nem tartozó

területei•

Unió

gazdagabb térségei

•

ERFA, ESZA

–

európai területi együttműködés célkitűzés

!


63

Az INTERREG folytatása

•

Az INTERREG 2007-től gyakorlatilag az Európai Unió

új célterülete

•

Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések (regionális politika) támogatása

•

Együttműködési formák–

határon átnyúló

együttműködés: a Közösség NUTS III

szintű

szárazföldi vagy tengeri határok mentén fekvő

régiói –

transznacionális együttműködés: a Bizottság a transznacionális térségek listáját programok szerint határozza meg a résztvevő

országokkal egyeztetve

–

interregionális együttműködés: a Közösség egész területe

!


64

Finanszírozás•

A célkitűzésben rendelkezésre álló

forrás

–

Határ menti: 73.86%–

Transznacionális: 20.95%

–

Interregionális: 5.19%•

A programokra az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást

•

További határon átnyúló

programok ERFA forrásból–

európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI)

–

előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz (IPA)


65

Határon átnyúló együttműködés

•

Az egyes programok regionális fejlesztési jellegűek, de:

–

a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő

együttműködések a főáramú

fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak,

–

olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevő

országok kapcsolódó

területei

tekintetében az egymásra ható

fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását


66


67

Határmenti

programok - programmenedzsment

MEMBER STATES EUROPEAN COMMISSION

JOINT STEERING COMMITTEE

AUDIT AUTHORITY GROUP OF AUDITORS

CERTIFYING AUTHORITY

Submission of certified expenditures to the ECMANAGING

AUTHORITY

JOINT TECHNICAL SECRETARIAT

Info point Info Point Project level

Lead Partner

Project Partner

Project Partner

Control Bodies (Member State)Validates expenditure at partner level

JOINT MONITORING COMMITTEE


68

IPA•

Instrument

for Pre-Accession

Assistance

–

Előcsatlakozási támogatási eszköz–

Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára

–

2. komponens keretében határ menti együttműködés lehetősége a szomszédos tagországgal

•

IPA határon átnyúló

programok–

Tagország: ERFA

–

Tagjelölt ország: IPA–

IPA egységes szabályrendszert teremt, részletes végrehajtási szabályozás még nem ismert

–

Várhatóan hasonló

mechanizmusok, mint az Európai Területi Együttműködési Programok esetében

!


69

Keretösszegek (EUR, ERFA támogatás)

HU-SK Európai

Területi

Együttműködés

program 176 496 479

HU-RO Európai

Területi

Együttműködés

program 224 474 935

SLO-HU Európai

Területi

Együttműködés

program 29 279 283

AT-HU Európai

Területi

Együttműködés

program 82 280 309

HU-SR IPA program 32 373 316

HU-HR IPA program 33 872 454

HU-RO-SK-UA ENPI program 68 638

283

Documents

2009. október. 13. - elte.pene.huelte.pene.hu/7.felev/Teruletfejlesztesi politika/Eloadasok/ELTE_geogr... · Területfejlesztési politika el őadás és gyakorlat (2009/10 I. félév)