4. előadás4. előadás2012. 03. 22.2012. 03. 22.

22. TételAz első fokú bíróság és az

ügyész teendői a fellebbezést követően

22. TételAz első fokú bíróság és az

ügyész teendői a fellebbezést követően

I. Az első fokú bíróság teendői:- az 1. f. ú. bíróság értékeli a fellebbezést elutasítja, ha:1. kizárt a fellebbezés;2. nem az arra jogosult nyújtotta be;3. elkésett a fellebbezés.

- felterjeszti (t. e.) az iratokat a 2. f. ú. bírósághoz

I. Az első fokú bíróság teendői:- az 1. f. ú. bíróság értékeli a fellebbezést elutasítja, ha:1. kizárt a fellebbezés;2. nem az arra jogosult nyújtotta be;3. elkésett a fellebbezés.

- felterjeszti (t. e.) az iratokat a 2. f. ú. bírósághoz

II. A 2. f. ú. bíróság mellett működő ügyész teendőiII. A 2. f. ú. bíróság mellett működő ügyész teendői

- áttanulmányozza az iratokat - 15 (kivételesen 30) napon belül

megküldi a 2. f. ú. bíróságnak [ügyészi leiratával együtt]

- áttanulmányozza az iratokat - 15 (kivételesen 30) napon belül

megküldi a 2. f. ú. bíróságnak [ügyészi leiratával együtt]

23. TételA pótmagánvádló fellépése a tárgyaláson, ha az ügyész a

vádat elejtette. A tárgyalásra vonatkozó eltérő törvényi

rendelkezések pótmagánvádló fellépése esetén.

23. TételA pótmagánvádló fellépése a tárgyaláson, ha az ügyész a

vádat elejtette. A tárgyalásra vonatkozó eltérő törvényi

rendelkezések pótmagánvádló fellépése esetén.

I. A pm fellépése:ha az ügyész a vádat elejti:- a bíróság a tárgyalást elnapolja + 15

napon belül a vádelejtésről értesíti a sértettet

- a sértett: 60 napon belül léphet fel pm-ként (ha ez eredménytelenül telik el: a bíróság megszünteti az eljárást)

I. A pm fellépése:ha az ügyész a vádat elejti:- a bíróság a tárgyalást elnapolja + 15

napon belül a vádelejtésről értesíti a sértettet

- a sértett: 60 napon belül léphet fel pm-ként (ha ez eredménytelenül telik el: a bíróság megszünteti az eljárást)

II. A tárgyalásra vonatkozó eltérő tvnyi rendelkezések, ha a tárgyaláson pm lép fel

II. A tárgyalásra vonatkozó eltérő tvnyi rendelkezések, ha a tárgyaláson pm lép fel

1) A pm jogi képviselőjének kötelessége a tárgyaláson jelen lenni

2) Ha a pm jogi képviselete a tárgyaláson megszűnik: sértett felhívása (8 napon belül): 15 napon belül gondoskodjon jogi képviselőről

3) Személyes költségmentesség illetheti meg a sértettet pártfogó ügyvédet kap

1) A pm jogi képviselőjének kötelessége a tárgyaláson jelen lenni

2) Ha a pm jogi képviselete a tárgyaláson megszűnik: sértett felhívása (8 napon belül): 15 napon belül gondoskodjon jogi képviselőről

3) Személyes költségmentesség illetheti meg a sértettet pártfogó ügyvédet kap

4) Ha már a fellebbezés bejelentésekor is a pm képviseli a vádat: az iratokat KÖZVETLENÜL kell felterjeszteni a 2. f. ú. bírósághoz

4) Ha már a fellebbezés bejelentésekor is a pm képviseli a vádat: az iratokat KÖZVETLENÜL kell felterjeszteni a 2. f. ú. bírósághoz5) A pm a vádat nem terjesztheti ki6) A perbeszédet a pm jogi

képviselője tartja

5) A pm a vádat nem terjesztheti ki6) A perbeszédet a pm jogi

képviselője tartja

24. TételA bírósági határozatok

fajtái; az ügydöntő határozatok

24. TételA bírósági határozatok

fajtái; az ügydöntő határozatok

I. A bírósági határozatok fajtái: (részletesen lásd 2. tételnél)

A) Ügydöntő határozat:1. Ítélet2. Tárgyalás mellőzésével hozott

végzés3. Eljárást megszüntető végzés

I. A bírósági határozatok fajtái: (részletesen lásd 2. tételnél)

A) Ügydöntő határozat:1. Ítélet2. Tárgyalás mellőzésével hozott

végzés3. Eljárást megszüntető végzés

B) Nem ügydöntő határozat:B) Nem ügydöntő határozat:

1. Pervezető végzés pl. tárgyalás elnapolása; bizonyítás kiegészítése

2. Egyéb nem ügydöntő határozatok

1. Pervezető végzés pl. tárgyalás elnapolása; bizonyítás kiegészítése

2. Egyéb nem ügydöntő határozatok

II. Az ügydöntő határozatok (ténybeli és jogi keretei)II. Az ügydöntő határozatok (ténybeli és jogi keretei)

A) Ténybeli keretek: a törvényes vádban [Be. 2. § (2) bek.] szereplő tényállás határozza meg

- az eredeti vád módosulhat (vád kiterjesztés; vád megváltoztatás)

- tettazonosság: a vádbeli és az ítéleti tényállás lényeges mozzanatainak – a jogilag releváns tényeknek – meg kell egyezniük [Miben lehet eltérés?]

A) Ténybeli keretek: a törvényes vádban [Be. 2. § (2) bek.] szereplő tényállás határozza meg

- az eredeti vád módosulhat (vád kiterjesztés; vád megváltoztatás)

- tettazonosság: a vádbeli és az ítéleti tényállás lényeges mozzanatainak – a jogilag releváns tényeknek – meg kell egyezniük [Miben lehet eltérés?]

- vádkimerítés kötelezettsége - vádon túlterjeszkedés tilalma- vádkimerítés kötelezettsége - vádon túlterjeszkedés tilalma

B) Jogi keretek: a vád tárgyává tett tényállás jogi elbírálásában az indítványok nem kötik a bíróságot:

1. a cselekmény vádbeli minősítése2. bj-i szankció

B) Jogi keretek: a vád tárgyává tett tényállás jogi elbírálásában az indítványok nem kötik a bíróságot:

1. a cselekmény vádbeli minősítése2. bj-i szankció

25. TételA bűnösséget megállapító ítélet; a felmentő ítélet; az

eljárást megszüntető végzés

25. TételA bűnösséget megállapító ítélet; a felmentő ítélet; az

eljárást megszüntető végzés

kiindulópont: a bíróság a vádról ítélettel határoz:

1)Bűnösséget megállapító ítélet2)Felmentő ítélet

kiindulópont: a bíróság a vádról ítélettel határoz:

1)Bűnösséget megállapító ítélet2)Felmentő ítélet

I. A bűnösséget megállapító ítéletI. A bűnösséget megállapító ítélet

A) Feltételei (konjunktív)*1) a cselekmény és annak a vádlott általi

elkövetése bizonyított2) a cselekmény a Btk. szerinti bcs (lásd

bcs tudományos def.-t)3) a vádlott büntethető

*: ha bármelyik feltétel hiányzik:- felmentő ítélet, vagy- eljárást megszüntető végzés

A) Feltételei (konjunktív)*1) a cselekmény és annak a vádlott általi

elkövetése bizonyított2) a cselekmény a Btk. szerinti bcs (lásd

bcs tudományos def.-t)3) a vádlott büntethető

*: ha bármelyik feltétel hiányzik:- felmentő ítélet, vagy- eljárást megszüntető végzés

B) Tartalma:B) Tartalma:

- büntetés kiszabása;- próbára bocsátás / megrovás;- büntetés kiszabás mellőzése pl.

egyes közlekedési bcseknél, ha tevékeny megbánásszerű magatartást tanúsít.

- büntetés kiszabása;- próbára bocsátás / megrovás;- büntetés kiszabás mellőzése pl.

egyes közlekedési bcseknél, ha tevékeny megbánásszerű magatartást tanúsít.

II. A felmentő ítéletII. A felmentő ítélet

A) Feltételei (konjunktív): 1. A vádlott bűnössége nem állapítható meg2. Nem kerül sor az eljárás megszüntetésére

B) Okai: 1. Bcs hiánya: (a cselekmény nem bcs, vagy

azt nem a vádlott követte el) 2. Bizonyítottság hiánya: (nincs bizonyítva a

bcs, vagy az nincs bizonyítva, hogy azt a vádlott követte el)

3. Büntethetőséget kizáró ok: (jogellenesség vagy a bűnösség hiányzik)

A) Feltételei (konjunktív): 1. A vádlott bűnössége nem állapítható meg2. Nem kerül sor az eljárás megszüntetésére

B) Okai: 1. Bcs hiánya: (a cselekmény nem bcs, vagy

azt nem a vádlott követte el) 2. Bizonyítottság hiánya: (nincs bizonyítva a

bcs, vagy az nincs bizonyítva, hogy azt a vádlott követte el)

3. Büntethetőséget kizáró ok: (jogellenesség vagy a bűnösség hiányzik)

III. Az eljárást megszüntető végzésIII. Az eljárást megszüntető végzés

Okai:1) A vádlott halála, elévülés, kegyelem2) Az eljárás megindításához szükséges magánindítvány,

kívánat, feljelentés hiánya (és ez nem pótolható)3) A cselekményt jogerősen elbírálták4) A vád nem törvényes5) Az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye6) Tevékeny megbánás7) Büntethetőséget megszüntető egyéb ok8) Olyan bcs miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb

súlyú bcs mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége

Okai:1) A vádlott halála, elévülés, kegyelem2) Az eljárás megindításához szükséges magánindítvány,

kívánat, feljelentés hiánya (és ez nem pótolható)3) A cselekményt jogerősen elbírálták4) A vád nem törvényes5) Az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye6) Tevékeny megbánás7) Büntethetőséget megszüntető egyéb ok8) Olyan bcs miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb

súlyú bcs mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége

26. TételJárulékos rendelkezések az

ítéletben

26. TételJárulékos rendelkezések az

ítéletbenMelyek ezek a járulékos rendelkezések?1)A polgári jogi igény elbírálása2)A szülői felügyeleti jog megszüntetése3)A szabálysértés elbírálása4)A bűnügyi költség viselése

Melyek ezek a járulékos rendelkezések?1)A polgári jogi igény elbírálása2)A szülői felügyeleti jog megszüntetése3)A szabálysértés elbírálása4)A bűnügyi költség viselése

I. A polgári jogi igény elbírálásaI. A polgári jogi igény elbírálása

kiindulópont: pj-i igényt a magánfél vagy az ügyész a határozathozatal céljából tartandó tanácsülésig terjesztheti elő

a pj-i igény elbírálása: 1) Adhéziós eljárás (a büntető bíróság bírálja el)

milyen szabályok alkalmazhatók?

2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás

befejezésétb) a vádlott felmentésére kerül sorc) más körülmény indokolja

kiindulópont: pj-i igényt a magánfél vagy az ügyész a határozathozatal céljából tartandó tanácsülésig terjesztheti elő

a pj-i igény elbírálása: 1) Adhéziós eljárás (a büntető bíróság bírálja el)

milyen szabályok alkalmazhatók?

2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás

befejezésétb) a vádlott felmentésére kerül sorc) más körülmény indokolja

II. A szülői felügyeleti jog megszüntetéseII. A szülői felügyeleti jog megszüntetése

- Az ügyész indítványa esetén- Ha (= feltételei)1)A bíróság a vádlottat a gyermekének

sérelmére elkövetett bcs-ben mondja ki bűnösnek ÉS

2)Csjt. 88. § (1) bek. vagylagos feltételei közül [testi/erkölcsi fejlődés; kapcsolattartás; szándékos bcs miatt szv]

- Az ügyész indítványa esetén- Ha (= feltételei)1)A bíróság a vádlottat a gyermekének

sérelmére elkövetett bcs-ben mondja ki bűnösnek ÉS

2)Csjt. 88. § (1) bek. vagylagos feltételei közül [testi/erkölcsi fejlődés; kapcsolattartás; szándékos bcs miatt szv]

- elbírálása:- elbírálása:

1) Büntető bíróság2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás

befejezését;b) más körülmény kizárja.

1) Büntető bíróság2) Egyéb tv-es útra utasítás, haa) jelentékenyen késleltetné az eljárás

befejezését;b) más körülmény kizárja.

III. A szabálysértés elbírálásaIII. A szabálysértés elbírálása

Akkor kerül rá sor, ha: a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés és ezért a vádlottat felmenti DE a szabálysértést elbírálja

Mit tehet ilyenkor a bíróság?1)Elkobzás2)Pj-i igény elbírálása

Akkor kerül rá sor, ha: a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés és ezért a vádlottat felmenti DE a szabálysértést elbírálja

Mit tehet ilyenkor a bíróság?1)Elkobzás2)Pj-i igény elbírálása

IV. A bűnügyi költség viseléseIV. A bűnügyi költség viselése A vádlott viseli a bűnügyi költséget, ha:- bűnösnek mondja ki őt a bíróság;- a szabálysértés miatt a felelősségét megállapítja a

bíróság;- felmentése esetén/ eljárás megszüntetése esetén:

amely az ő mulasztása folytán merült fel. Az állam viseli: - az állam által előlegezett és a vádlottat nem terhelő

költséget;- vádlott személyes költségmentessége / súlyos

betegsége / magyar nyelv nem tudása miatti költségek- pártfogó ügyvédi díjat

A vádlott viseli a bűnügyi költséget, ha:- bűnösnek mondja ki őt a bíróság;- a szabálysértés miatt a felelősségét megállapítja a

bíróság;- felmentése esetén/ eljárás megszüntetése esetén:

amely az ő mulasztása folytán merült fel. Az állam viseli: - az állam által előlegezett és a vádlottat nem terhelő

költséget;- vádlott személyes költségmentessége / súlyos

betegsége / magyar nyelv nem tudása miatti költségek- pártfogó ügyvédi díjat

27. TételAz ítélet és az ügydöntő

végzés szerkezeti felépítése. Rövidített indokolás. A bírósági határozatok

jogereje.

27. TételAz ítélet és az ügydöntő

végzés szerkezeti felépítése. Rövidített indokolás. A bírósági határozatok

jogereje.I. Az ítélet és az ügydöntő

végzés szerkezeti felépítése: lásd ea-on elmondottak

I. Az ítélet és az ügydöntő végzés szerkezeti felépítése: lásd ea-on elmondottak

II. Rövidített indokolás:II. Rövidített indokolás:Akkor alkalmazható, ha:1)az ügydöntő határozatot kihirdetés

útján közölték, ÉS2)ellene az ügyfelek (= „3v”) nem

jelentettek be fellebbezést.

Indokolása miből áll:1)tényállás [ez hiányozhat felmentő ítélet

esetén]2)alkalmazott jogszabályhelyek

megjelölése

Akkor alkalmazható, ha:1)az ügydöntő határozatot kihirdetés

útján közölték, ÉS2)ellene az ügyfelek (= „3v”) nem

jelentettek be fellebbezést.

Indokolása miből áll:1)tényállás [ez hiányozhat felmentő ítélet

esetén]2)alkalmazott jogszabályhelyek

megjelölése

III. A bírósági határozatok jogerejeIII. A bírósági határozatok jogereje

A) Jogerő fogalma: a bírósági határozat azon tulajdonsága, hogy rendes perorvoslattal a továbbiakban nem támadható; a rendes eljárásban már nem változtatható meg.

B) Fajtái:1) Alaki – anyagi jogerő2) Teljes – részleges jogerő3) Abszolút – relatív jogerő

A) Jogerő fogalma: a bírósági határozat azon tulajdonsága, hogy rendes perorvoslattal a továbbiakban nem támadható; a rendes eljárásban már nem változtatható meg.

B) Fajtái:1) Alaki – anyagi jogerő2) Teljes – részleges jogerő3) Abszolút – relatív jogerő

C) Kötőerő:C) Kötőerő:

- NEM AZONOS A JOGERŐ fogalmával

- Fogalma: a bíróság a saját határozatához kötve van akkor is, ha az még nem jogerős, de jogerőre képes. [A pervezető végzésnek nincs kötőereje.]

- NEM AZONOS A JOGERŐ fogalmával

- Fogalma: a bíróság a saját határozatához kötve van akkor is, ha az még nem jogerős, de jogerőre képes. [A pervezető végzésnek nincs kötőereje.]

28. TételA jogorvoslatok

fogalomköre; történeti kifejlődése; felosztása;

rendszere

28. TételA jogorvoslatok

fogalomköre; történeti kifejlődése; felosztása;

rendszere

I. A jogorvoslatok fogalomköre: jogorvoslat: olyan eljárási

cselekmény, ami indítványt tartalmaz a hatóságnak / az eljárás résztvevőinek hibás eljárási cselekményeivel okozott joghátrányok elhárítására. [gyűjtőfogalom]

I. A jogorvoslatok fogalomköre: jogorvoslat: olyan eljárási

cselekmény, ami indítványt tartalmaz a hatóságnak / az eljárás résztvevőinek hibás eljárási cselekményeivel okozott joghátrányok elhárítására. [gyűjtőfogalom]

II. A jogorvoslatok történeti kifejlődéseII. A jogorvoslatok történeti kifejlődése

A) Európában:- Ókori Róma / Görögo.: nem volt a mai

értelemben vett jogorvoslat- Középkor vége / újkor eleje: jogorvoslatok

kezdetleges formái- Újkor: a kontinentális tvkönyvek akár

többfokú jogorvoslatot is tartalmaznak

B) Mo: jelenleg: rendes [kétfokú] – rendkívüli jogorvoslat [5 db]

A) Európában:- Ókori Róma / Görögo.: nem volt a mai

értelemben vett jogorvoslat- Középkor vége / újkor eleje: jogorvoslatok

kezdetleges formái- Újkor: a kontinentális tvkönyvek akár

többfokú jogorvoslatot is tartalmaznak

B) Mo: jelenleg: rendes [kétfokú] – rendkívüli jogorvoslat [5 db]

III. A jogorvoslatok felosztása:III. A jogorvoslatok felosztása:

1) Rendes – rendkívüli jogorvoslatok [JOGERŐ]

2) Devolutív – nem devolutív [ÁTSZÁRMAZTATÁS]

3) Szuszpenzív – nem szuszpenzív [HALASZTÓ]

1) Rendes – rendkívüli jogorvoslatok [JOGERŐ]

2) Devolutív – nem devolutív [ÁTSZÁRMAZTATÁS]

3) Szuszpenzív – nem szuszpenzív [HALASZTÓ]

IV. A jogorvoslatok rendszereIV. A jogorvoslatok rendszere A fellebbezési rendszer: a fellebbezési jogosultságra,

ill. a fellebbezési bíróság eljárására, felülbírálati és döntési jogkörére vonatkozó alapvető szabályok összessége.

A fellebbezési rendszer jellegét meghatározó elvi szabályok:

1) A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya2) A felülbírálat terjedelme3) Kötöttség az 1. f. ú bíróság ítéletének tényállásához4) Bizonyítás a 2. f. ú bírósági eljárásban5) Súlyosítási tilalom

A fellebbezési rendszer: a fellebbezési jogosultságra, ill. a fellebbezési bíróság eljárására, felülbírálati és döntési jogkörére vonatkozó alapvető szabályok összessége.

A fellebbezési rendszer jellegét meghatározó elvi szabályok:

1) A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya2) A felülbírálat terjedelme3) Kötöttség az 1. f. ú bíróság ítéletének tényállásához4) Bizonyítás a 2. f. ú bírósági eljárásban5) Súlyosítási tilalom