h́ ́ b

2018. ÁRILIS – ADAR-IJAR 5778. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XVI. REG. ÉVF. 4. SZÁM, 263. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓSzerkesztőigondolatok

Követem az interneten az izra-eli megemlékezéseket, ün-

nepségeket. Először Yom HaSo-ah, a Holokauszt emléknapja,központi emlékezéssel a Yad Vas-hemnél, majd másnap 10 órakorkét perc szirénaszó, melyre azegész ország megáll. A világhálókorszakában már minden élő-ben, egyenesben nézhető. Nemkell már arra várni, hogy este arecsegő rádión bemondja a KolIzrael magyar adása vagy befus-son egy-egy Szentföldről küldöttHét tükre, vagy még a napilap ÚjKelet nyomtatott példánya. Elte-lik pár nap, s jön Yom Hazika-ron, Az emlékezés napja, este akatonákért, másnap a terroriz-mus áldozataiért szól a sziréna.Mi itt a diaszpórában is megáll-hatunk, fejet hajthatunk a Közel-Kelet vérzivataros időszakaibanelvesztett testvéreinkért.

Ennyi szomorúság s fájdalomután, aztán este ránk köszönt YomHaatzmaut, a Függetlenség nap-ja, s a monitorok, a kezünkbentartott okostelefon előtt együttköszönthetjük a 70 éves Izrael ál-lamát, éljünk bárhol is a Földön!Követhetjük a Herzl-hegyi meg-emlékezés felett ábrákat kirajzo-ló drónokat, a 12 lángot fellob-bantó ereci történetével ismer-kedhetünk. Mintha ott lennénkvalamelyik főtéren vagy főutcána vigaszságokon, vagy hússütés-re indulnánk a verőfényes ün-nepnapon rokonainkkal, bará-tainkkal.

Egyszer talán az illatok is átjön-nek majd a neten. Mi mást kí-vánhatunk innen Komáromból?Békés, boldog születésnapokatIzrael népének! �

PA

Széder este Komáromban

Közösen meséltük el az egyiptomi kivonulás történetét (részletek a 3. oldalon)

Savuot – a Tóraadás ünnepeSavuot az idén május 19-én, szombaton este, a Shabat kimenetele után

kezdődik, május 20-án és 21-én (vasárnap-hétfő) főünnepek vannak. Ezekena napokon a komáromi zsidó temető nem látogatható, irodánk zárva tart. �

Mártírnap – előzetesAkomáromi Mártírnapra június 10-én, vasárnap 10:30-kor kerül sor a te-

metőben. Ünnepi beszédet mond: Darvas István főrabbi, közreműkö-dik: Zucker Immanuel kántor. A nap részletes programját májusi számunk-ban olvashatják. �

Bíró Eszter koncertje a zsinagógában

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a Shalom klubot és a KZSH-t támogatták: Korai Miklós (Komárom),Kertész család (Izrael), Körtvélyessi Já-nos (Komárom), Szalay Vilma (Komá-rom) és anonimitásukat kérő adomá-nyozók. Köszönjük!

� Április közepére befejeződött a2017. év pályázatainak elszámolása.

� Április 12-én New Jerseyből érkez-tek látogatók a Menházba. A Shapircsalád három tagja, köztük a 95 évesnagymama, akinek nagyszülei 1902-ben vándoroltak ki Komáromból. Acsalád eredetileg Nyírmeggyesről szár-mazott. Megható, hogy ilyen hosszúidő után is fontosnak tartják, hogy fel-keressék őseik egykori lakhelyét. Ér-deklődéssel hallgatták beszámolónkatközösségünk életéről. Köszönjük SalgóÁgi idegenvezető kalauzolását.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Periodikum je nepredajné. LapunkÖnnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Támogatóink / naši sponzori:

Nyertes pályázatokLapunk kiadását erre az évre a Bethlen Gábor Alap, az EZRA Alapítvány

és pozsonyi Kisebbségi Kulturális Alap támogatja. Kulturális és oktatásiprogramjainkra Komárom városától, Nyitra megyétől és a lap támogatásá-nál említett három szervezettől nyertünk pályázatot az elmúlt hetekben. AMenház felújítása az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával foly-tatódhat. �

Befejeződött az I. világháborúsemlékmű felújítása

Abudapesti Bethlen Gábor Alap támogatásával határidőre, március végé-re elkészült az I. világháborús emlékmű és környezete felújítása a ko-

máromi zsidó temetőben. A munkák során lehetőség nyílt az emlékmű mel-lett a rossz állapotú padló és a lépcsők felújítására is. Az átadásra a Mártír-napon kerül sor. �

-p-

�A nyomda

ördögeMárciusi lapszámunk egyes példá-

nyai a nyomda hibájából rosszulkerültek kinyomtatásra, így voltak ol-vashatatlan oldalak, illetve olyanok,amelyek kétszer vagy egyszer sem vol-tak benne a lapban. Olvasóinktól ez-úton kérünk elnézést. Aki igényli, kül-dünk számára hibátlan példányt. �

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Nemzetközi karrierjében fontos ál-lomások voltak az Al Di Meolával, a vi-lághírű barcelonai La Fura Dels Baustársulatával, a new yorki Off-OffBroadway-n való fellépései, illetve el-nyerte a Rovinjban számos európaiország közreműködésével megrende-zésre került Blue Pearl Youth Pop Fes-tival első helyezését. 2006-tól több vi-lágzenei szólólemeze jelent meg,majd 2013-ban elsősorban gyerekek-nek és családoknak szóló képesköny-vet és lemezt, illetve színpadi produk-ciót készített, Állati Zenés ABC cím-mel, amellyel 2014-ben elnyerte a Fo-nogram díjat, és a lemez az év gyer-mek albuma lett, 2015-ben átvehette aStory Érték-Díjat az év énekesnője-ként. 2015-ben megjelent könyve 2.része. A könyveit, lemezeit 2013 őszé-től több állami általános iskola 1. osz-tályában használják a tananyag alter-natív kiegészítéseként.

Egy korábbi chanukai koncert utánmásodszor látogat el Komáromba. Mi-lyen dalokkal lép fel? Kik lesznek azenésztársai?

A korábbi chanukai koncerten Há-mori Máté gitárművésszel léptem felduóban, érzelmileg nagyon gazdagrasikerült, megmaradt bennem az esthangulata. Ezúttal elviszem rajta kívüla zenekarom több tagját is, Födő Sán-dort, aki ütőhangszereken és harmo-nikán, illetve Cserta Balázst is, aki fú-vós hangszereken, így klarinéton,szoprán-szaxofonon furulyán, tároga-

tón is játszik. Magyar költők - KányádiSándor, Szép Ernő és Varró Dániel –megzenésített versei mellett a zsidófolklór dallamainak akusztikus feldol-gozása, illetve kortárs szerzemények -énekhangokra, népi és ütőhangsze-rekre, gitárra és harmonikára áthang-szerelt és megálmodott programban.A magyar, jiddis, arámi, héber és sze-fárdi dalok mellett elhangzó versek

sokszor egy dalban hangzanak el, ki-egészítve egymást, sokszor a tartalomdominál, de van úgy, hogy egy ősi imakortárs műben folytatódik. A műsora-imban a zenén kívül mindig a mon-danivaló a legfontosabb, és nagybanbefolyásol, hogy aznap milyen közön-séggel találkozom. Szeretek belőlükkiindulni, és megérezni, hogy mi le-het a közös hang.

Kiknek ajánlja a koncertet?Mindenkinek, aki nyitott a külön-

böző stílusok megjelenésére a tradici-onális dallamok és kortárs versek vilá-gában.

Merre hallhatja a közönség mosta-nában?

Sokat koncertezem külföldön, azutóbbi években jártam Bécsben, NewYorkban (vendégem a Grammy-díjasFrank London volt a Klezmatics-ből),Washingtonban kétszer is (a KennedyCenterben, a Smithsonian FolklifeFestivalon...), Lisszabonban, Sopot-ban, Mariborban, Londonban és Ni-cosiában. Jelenleg Melanie szerepétalakítom az Elfújta a szél című musi-calben a Budapesti Operettszínház-ban, a Rózsavölgyi Szalonban a SzépErnő műveiből készült „Kérem, énmég nem játszottam” c. előadásbanTrill Zsolt partnere vagyok, és készü-lök a dunaújvárosi „Lúzer Rádió, Bu-dapest!” c. ifjúsági darab május 4-i be-mutatójára. Ezek mellett az Állati Ze-nés ABC gyerekkoncertemmel, a Fa-lusi Mariannal közös koncertemmelés a Budapest Klezmer Band vendé-geként is koncertezem.

Milyen projekteken, darabokonesetleg CD-n dolgozik mostanában?

Az Állati Zenés ABC projektbe bele-sűrítettük az abc összes betűjét, egy-egy könyvben dupla lemez található, akét kiadványban összesen negyvenhatdallal. Új ábécés lemez tehát nemlesz, de új gyerekalbumra készülök2018-ban. Várhatóan őszre készül elaz új lemez, vadonatúj kompozíciók-kal. Jövő évadban új színházi munká-ra is készülök. Ezek mellett érik ben-nem egy felnőtteknek szóló, a zsidózenei motívumokból inspirálódó le-mez is, amit a tervek szerint külföldönfogunk felvenni, és szeretném, ha amegzenésített Szép Ernő-versekkel isszülethetne egy korong. �

PT

Másodszor koncertezik Komárombanbeszélgetés Bíró Eszterrel

Széder esteKomáromban

Március 30-án, pénteken este ötven vendég ülte körül azasztalokat a Wallenstein Zoltán teremben. Ismét eltelt

egy év, újra Pészach. Péntek este kezdődött az ünnep, ezértszombatfogadással kezdtünk. Az estet Riszovannij Mihály ve-

zette. Az ima után következett az egyiptomi kivonulás törté-netének elbeszélése. Az ismert dallamokat együtt énekelte aközösség, majd az ízletes vacsora következett, melyet a Bu-dapesti Zsidó Hitközség kóser konyhája szállított. Szalay Vil-ma nénit egy különleges macesztortával készítettük. Az ét-kezés utáni áldás után még sokáig folytatódott a baráti be-szélgetés. Jövőre újra találkozunk Komáromban! �

PT

Bíró Eszter sokoldalú előadóművész: színész és énekes, aki több zenei stí-lusban és különböző színpadokon is otthonosan mozog. Pályafutása 16

évesen a Miss Saigon főszerepével kezdődött, az Egyesült Államokban végzetttanulmányai befejezése és fellépései után több más között a Mozart! és AzOperaház Fantomja című musicalek, a Csoda Krakkóban című film női fő-szereplője, illetve a Budapest Klezmer Band énekese.

4

Így indultunk neki a hosszú útnakegy áprilisi nap kora reggelén a komá-romi vasútállomásról három kísérő ta-nárunkkal. Deák Irén és Králik Zsu-zsanna tanárnők, valamint AndruskóImre igazgató úr vigyázták lépéseinketa kirándulás alatt. A hosszú úton oda-felé még nem is sejtettük, hogy milyenmegrázó, ámde életre szóló élmények-ben lesz részünk.

Első úticélunk a budapesti Dohányutcai Zsinagóga volt, melyet a regisztrá-ció után tekinthettünk meg kívül s be-lül. Ehhez kaptunk egy foglalkoztatókönyvet is, melyben érdekes informáci-ókat olvashattunk a látottakról, vala-mint különböző feladatokat kellettmegoldanunk.

Ezután indultunk a lengyel városba,Krakkóba, ahol a zsidónegyed (Kazimi-ez) fontosabb helyszíneit, pl. a Régi Zsi-nagógát, Jan Karski szobrát és a Holo-kauszt Emlékművet tekintettük meg avezetőink segítségével.

Estére már mind nagyon elfárad-tunk, ennek ellenére jóízűen elfogyasz-tottuk a vacsoránkat, és részt vettünk azelső esti tevékenységen, vagyis a „peu-lán”, ahol kis csoportokat alkotva kü-lönböző feladatokat oldottunk meg, éskifejthettük véleményünket az adott té-mák kapcsán. Este igyekeztünk kipi-henni magunkat, hisz tudtuk, hogy ne-héz nap vár ránk.

Másnap reggel nyolckor indultunka II. világháború kegyetlen színteré-re, Auschwitzba. Már a bejáratnál le-hetett érezni azt a hátborzongató at-

moszférát, ami több mint hetven éveterjeng ott, s talán örökre megőrző-dik. Nem is csoda, hisz a drótkerítés-sel körbevont, téglából épült barak-kok között, ahol mi sétáltunk, egykorártatlan életek millióit oltották ki ke-gyetlenül.Először a bejárati kaput lát-tuk meg a felirattal: Arbeit machtsfrei – A munka szabaddá tesz. Ironi-kus, hisz az emberek oda valóbandolgozni mentek, azonban sosem let-tek újra szabadok.

Megrendítő élmény volt végigjárnia barakkokat, betekinteni a foglyokmindennapi életébe. Láttuk a fábólkészült, összezsúfolt emeletes ágya-kat, a deportált rabokról készültfényképeket, s a félelmet a szemük-ben. Az egyik barakkban a foglyoktonnányi levágott haja van kiállítva,kislány fonatoktól az ősz hajtincse-kig. Egy másik kupacban a fésűk,

szemüvegek és konyhai eszközök szá-zai láthatók. Hasonló a helyzet a ci-pőkkel, melyek az egyik barakkbanfaltól falig hevernek egymáson. Ezekközött nagyon sok apró gyermekci-pőt is láttunk. Megrázó perceket él-tünk át, mikor belegondoltunk,hogy ezekben a cipőkben dolgoztat-ták halálra a rabokat. Láttuk a bör-tönöket, ahol a rabokat kegyetlenülmegbüntették, és a gázkamrákat,ahová a foglyokat „zuhanyozni” vit-ték, de a rózsákból sosem folyt víz.

Birkenaut is megtekintettük, ami sok-kal nagyobb volt az előző tábornál. Ittmár csak fabarakkok állnak, ahová sok-szor foglyok százait tömörítették be,embertelen körülmények közé.

Este szabad programot kaptunkKrakkóban, ám a sok szörnyűség, amitláttunk, rányomta a bélyegét a hangu-latunkra.

A harmadik napon egészen más han-gulatban érkeztünk vissza a táborba,hisz ekkor már az életet ünnepeltük. Amagyar barakk előtti megemlékezésután megkezdődött a 30. NemzetköziÉlet Menete, ahol több mint ötvennemzet képviselete együtt teszi meg a 3kilométeres távot Auschwitztól Birke-nauig.

Másnap városnézésre indultunkKrakkóba, a programot pedig a buda-pesti Cipők emlékműnél tett rövidmegemlékezéssel zártuk.

Mindannyiunk nevében állíthatom,hogy a kirándulás alatt sok szívszorítóélményben volt részünk, de annál istöbbet tanultunk, és szép emlékekkelgazdagodtunk. �

Szalay Krisztina III.D

Tanulmányi kirándulás LengyelországbanIskolánk a 2017/18-as tanévben is becsatlakozott az Élet Menete Alapítvány

nemzetközi programjába, amely idén ünnepli harmincadik jubileumát. E ta-nulmányi kirándulás a Selye János Gimnázium harmadik évfolyamos tanulóinaknyújtott lehetőséget, hogy felfedezzék Lengyelország gyönyörű fővárosát, illetvemegtekintsék a világ egyik legnagyobb temetőjét, az Auschwitz-Birkenau kon-centrációs tábort.

5

Melyek voltak a balatonfüredi zsidó-ság életének legfontosabb állomásai?

Az első „füredy sidót” 1730-ban je-gyezték be egy adóösszeírásba. Őt kö-vetően Oesterreicher Manes József ér-demel kiemelést, aki II. József türelmirendelete folytán kaphatta meg a dok-tori képesítést, 1786-tól pedig öt évigvolt a savanyúvízi fürdő első orvosa, akinemcsak a fürdőt igyekezett továbbfej-leszteni, korszerűsíteni, hanem kórhá-zat létesített a faluban a szegények szá-mára, sőt gyermekeiket ingyen gyógy-kezelte. A Füreden megtelepedő zsi-dók kezdetben a fürdőtelepen, „Sava-nyúvízen” teremtettek egzisztenciát:vendéglőt béreltek, mészárszéket, pá-linkaházat működtettek – a fürdőven-dégek kiszolgálása biztos megélhetéstnyújtott számukra. A szőlőtermelő zsi-dók a filoxéravész után elsőként telepí-tették be birtokaikra a szőlőpestisnekellenálló fajtákat, meghonosították akorszerű termelési technikákat, és fon-tos szerepet játszottak a borügynöki há-lózat megszervezésében, a borkereske-delemben is. Az első világháború évei-ben a füredi zsidó katonák közül öthalt hősi halált, és öten érdemeltek kimagas kitüntetést. A két világháborúközött 42 izraelita család több mint 150tagja lakott a településen, köztük 12 ke-reskedő, 10 iparos, 4 gazdálkodó, 2ügyvéd és 3 orvos, mindannyian a köz-ség megbecsült polgárai. 1942-ben amásodik zsidótörvény következtében azévtizedek munkájával megteremtett ja-

vakat új birtokosok kapták meg, a hoz-zá nem értők kezén pusztulni kezdteka szőlők, tönkrement a borospince,veszteségessé váltak az egykor virágzóüzletek. 1944 májusában a hitközségmind a 156 tagját deportálták, majd ha-láltáborokba hurcolták. Közülük mind-össze tizenöten élték túl a holokausztot,a gyermekek közül pedig egyetlenegysem. (forrás: www.zsidokivalosagok.hu)

Hogyan született a Zsidó KiválóságokHázának ötlete?

A zsinagóga épülete egy volt katoli-kus, majd református templom helyénáll. 1944 óta sajnos már nem zsidó ima-hely, viszont szerettünk volna valamiolyat létrehozni, amely páratlan és a zsi-dóságot elsősorban a tudományon, 132híres zsidó természettudóson keresztülhozza közelebb a ma emberéhez. A ré-gi zsinagóga épületben utoljára lovagiétterem működött, most Balatonfüredállandó lakosainak közösségi tere lesz,benne a budapesti, megszűnt Garay ut-cai orthodox imaház Tóraszekrényével.A mellé felhúzott új épületben kapotthelyet a XXI. század technikájával fel-szerelt kiállítás, amely három nyelven:magyarul, angolul és héberül érhető el.

Milyen forrásból jött létre a kiállítás?A beruházást a Norvég Alap és a Mi-

niszterelnökség támogatta, a lebonyolí-tó Balatonfüred Város Önkormányzatavolt. Az épület a helyi könyvtár része-ként működik a jövőben.

Mi a hely legfontosabb üzenete? Kik-nek ajánlja a megtekintést?

Az épület bejáratánál elhelyezettüzenet, amelyet Szunyogh Szabolcsíró és újságíró öntött mondatokba:„Ha a gonoszság terve sikerül, ezeketa tudósokat is megölték volna, hason-lóan azokhoz a nővéreinkhez és fivé-reinkhez, akiket elpusztítottak. Őkazonban megmenekültek, és az Életszavával válaszoltak a sötétség szavára.Gondolatokból építettek palotát, ez apalota az otthonunk. Nekik is köszön-hető, hogy él az emberség és az em-beriség.“ A megtekintést minden ér-deklődőnek ajánlom.

Mikor látogatható az intézmény?A látogatással kapcsolatos informáci-

ók a www.zsidokivalosagok.hu honla-pon érhetők el.

Milyen tervei vannak a jövőben a ba-latonfüredi zsidóság múltjának megis-mertetésével kapcsolatban?

Iskolai kontaktórák eddigi rendsze-rének folytatása, a kiállítás széles körűpropagálása, ahol a füredi közösség tör-ténete is szóba kerül, valamint zsidó sé-ták szervezése.

Budapestről költözött vissza vidék-re. Hogy látja a kis közösségek jövő-jét? Van e kapcsolatuk a Balaton kör-nyékén és a közeli városokban élő hit-testvérekkel?

Nem célom működő zsidó Hitköz-séget szervezni, mert annak működésecsak látszatműködés lenne, nem lévénhelyben lakó olyan zsidó személy, vagycsalád, akinek igénye lenne bármilyenvallási aktivitásra. Nyáron sok a zsidóüdülővendég, az ő vallási igényeiket aMazsihisz itt lévő üdülője kiszolgálja,bár az istentiszteletet levezetni tudókántor vagy rabbi ritkán jön ide. Re-ménytelen vállalkozásba nem szeret-nék kezdeni. Veszprémi barátokkaltartok kapcsolatot, Winkler Misi siófo-ki kezdeményezését ismerem, időn-ként kicseréljük tapasztalatainkat, akeszthelyi szórvánnyal kapcsolatomesetleges. Legutóbb chanukát tartot-tunk a felújított zsinagógában össze-jött több mint 40 ember, valamikor ta-lán egy széderre is futja. �

PT

Megnyílt a Zsidó Kiválóságok Háza Balatonfüredeninterjú dr. Olti Ferenccel

Felmenői több generációra visszavezethetően Balatonfüred ortodox zsidó kö-zösségének meghatározói voltak. 1973-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett,

aktív szakmai pályafutása során nagy informatikai rendszerek fejlesztésével fog-lalkozó nemzetközi cégek vezetője, egyetemi oktató. Aktív a zsidó közéletben,volt Mazsihisz alelnök, a Mazsike (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) elnöksé-gének tagja, az Izrael javára adományokat gyűjtő Keren Hayesod MagyarországAlapítvány kuratóriumi elnöke. 18 zsidó szervezet összefogásával sikeresen ve-zette a magyar általános- és középiskolai tantervek és tankönyvek zsidó szem-pontú befolyásolását célzó projektet.

6

Vidéki kirándulásaim feltöltenekbeszélgetés Darvas István főrabbival

Később azzal a szándékkal jelent-keztem a Zsidó Egyetemre, hogy val-lási hagyományainkat is megismer-jem, és nagyjából két év után éreztemmeg, hogy szívesen dolgoznék rabbi-ként. 2005-ben végeztem, azóta aNagyfuvaros, a Dózsa György út, illet-ve 2013 óta az OR-ZSE (Bét Jehuda)zsinagógájában működtem, műkö-döm rabbiként.

Több alkalommal járt már Komá-romban, más vidéki kis közösségekbeis ellátogat. Hogy látja a kis közössé-gek jelenét?

Szeretek vidéki közösségekbe járni,mert sok helyen látom, hogy e kiléktagjai milyen erőfeszítéseket tesznekannak érdekében, hogy közösségeiketműködtessék. Ezek a vidéki kirándu-lásaim feltöltenek, mert azt látva,hogy a budapestinél jóval nehezebbkörülmények között is lehetséges azelőrelépés, könnyebben és optimis-tábban tudom folytatni munkámat sa-ját zsinagógámban.

Ön szerint milyen jövője van ezek-nek a kis hitközségeknek? Mi a fenn-maradás záloga?

Tapasztalatom szerint egy-egy kö-zösség sorsa azon múlik, hogy milyenlelkesedéssel, szakértelemmel irányít-

ják azt. Ott, ahol e két feltétel teljesül,van remény, hogy a közösség megma-radjon, de ez sajnos azt is jelenti, hogyez nem mindenhol tűnik reálisan el-érhető célnak.

Kérjük, mutassa be olvasóinknakzsinagógáját a Bét Jehudát?

A zsinagóga átlagos pénteki látoga-tottsága nagyjából 45-60 fő, szombatdélelőttönként általában 25-en va-gyunk. Az őszi nagyünnepek, illetve aSzéder-este pedig 100-150 embertvonzanak. Bár nincsenek teljesenpontos adataim, de úgy gondolom,hogy nagyjából 250-300 ember jelentia közösség alapjait. Hétfőn és csütör-tökön reggel a Hunyadi téri közösség-gel együtt szoktunk imádkozni. Tal-mud-Tórát tartunk gyerekeknek ésfelnőtteknek egyaránt, az oktatás te-rületén Zucker Immánuel főkántor ésHorváth Ildikó tanárnő jelentik a leg-fontosabb támaszomat. Zsinagógánkvilági vezetője Vadász Magda same-szünk, Prinner Gábor, és ügyintéző-ink, Gácser Kornélia, illetve GémesiGábor egyaránt rengeteget dolgoznaka közösség érdekében, és szerencsérea közösség több tagja is önkéntesmunkával segíti őket.

Van-e együttműködés budapesti zsi-

nagógája és a kis vidéki, határon túlihitközségek közt?

Elsősorban a szombathelyi közös-séggel vagyunk kapcsolatban, az el-múlt években megszokott, örömmellátott vendégei voltak zsinagógánknaktöbb alkalommal is.

Ön egyben a Magyar Zsidó Múzeumés Levéltár rabbija is. Mi a feladataebben a pozícióban?

A levéltárban sok olyan anyag talál-ható, melyek „megfejtéséhez” jól jöna hagyományos irodalmi források és avallásjogi előírások ismerete, munkámsorán elsősorban ezekkel foglalko-zom, illetve megpróbálom ToronyiZsuzsanna munkáját segíteni a külön-böző múzeumi projektek végig gon-dolásakor, megvalósításakor. �

PT

Bakonyi István: 70 éve érettségiztem – 3. rész

Budapesten születtem, 1974-ben. Erős zsidó identitású, de vallástalan csa-ládban nőttem fel, ahol nagyapám - akit sajnos nem ismerhettem - volt az

utolsó, aki hagyományos nevelést is kapott. Nagybátyám alijázott, részint en-nek, részint gyerekkori barátom hatására, én is Izraelbe mentem tanulni egyévre, ez volt kamaszkorom legerősebb zsidó benyomása.

Abencés gimnáziumunk így lassacs-kán megszűnt, még kaptunk bú-

csúzásul egy olyan bizonyítványt pótlóokmányt, amely tanúsította, hogy jár-tunk iskolába és ha nem szüntetikmeg az iskolát, milyen tanulmányieredményünk lett volna valószínűleg.Később Magyarországon miniszterirendelettel ez az okmány valóságos bi-zonyítványként került elfogadásra,csak előkeresése a Közlönyből volt azegyes iskolákban időrabló.

A továbbiakban iskolánk volt tanu-lóiként szétszóródtunk, volt aki ma-gyarországi iskolák magántanulójalett, volt aki megtehette és egy ilyen is-kolába rendes tanulónak iratkozott

be, mások szlovák iskolában próbál-koztak és ott kínlódtak a nyelv megta-nulásával.

Bencés tanáraink eléggé nagy koc-kázatot vállalva (esetleges vádpont: tit-kos és nem engedélyezett magánisko-la üzemeltetése), nagy segítséget nyúj-tottak a hozzájuk fordulóknak a vizs-gákra való felkészüléshez minden el-lenszolgáltatás nélkül.

A közlekedés az otthon és a ma-gyarországi iskola között némi kor-rupcióval szerzett határátlépési iga-zolvány birtoklásával, de sokkal gyak-rabban kényszerűen az államhatár il-legális, szökés jellegű átlépésével tör-tént. A határátlépési igazolványt,

amely 3 napi magyarországi tartózko-dást tett lehetővé a határ átlépési na-pokat nem számítva, kérvényezni kel-lett és beadásakor lehetett némi kész-pénzt illő formában mellékelni azügyintéző fáradtságát meghálálva.

Így szereztünk legtöbben magyarérettségi bizonyítványt 70 éve.

Azóta, életünk folyamán sokat ta-pasztaltunk, legfőbb kincsünk mégisaz, amit a komáromi bencés gimnázi-umból hoztunk magunkkal: az em-berség, minden szűkítő megszorításnélkül, fajra, nemzetiségre, vallásra,nemre, bőrszínre nem nézve. �

Budapest, 2017. január 6.

7

71. fejezetCirkuszban a Szentföldön

(2012. április 17.)

Ülök a Circus Americano A-oldalinézőterének 1-es szekciójában, a

12. sor első ülésén. Belátom az egészmanézst, kicsit olyan érzésem van,mint amikor Szarvason lekuporodoma Mifkád téri betontömbre, s csak né-zek ki a fejemből. Hogy ciki-e 30,98évesen jegyet váltani egy vándorcir-kusz előadására, nem tudom. Kb. egyhónapja a szomszédomban lévő óvo-da falán pillantottam meg az első sá-torba invitáló plakátot. El is tettemegy kis szórólapot, s bevéstem a fe-jemben lévő határidőnaplóba, Pé-szach alatt el kéne majd ide nézni.

Ma reggel az Eretz Israel Múzeum-ba menet, a buszból megpillantottama vándorművészek piros otthonát aközeli parkban. No, lehet, a tárlatné-zés után majd errefelé sétálok – futottát rögtön az agyamon. Az Eretz Israel-ről őszintén szólva nem sokat hallot-tam eddig. Pár hónapja a 100-as vá-rosnéző buszról láttam, s azóta ott ék-telenkedett az EZT SE LÁTTAD MÉGPASZTI! listán. A jegy megváltásaután 1 sékelért angol nyelvű térképetis vételezhet a látogató. A számomraleginkább hívogató pavilon felé vet-tem az irányt, a postatörténeti múze-um felé. Itt ért az első sokk, megdöb-benve tapasztaltam, hogy a “nano”méretűre sikeredett tárlat egyetlen ér-tékelhető darabja egy korabeli pirospostásautó. Volt még pár telefon, te-lex és postaláda megfűszerezve né-hány bélyeggel, de ezt múzeumnaknevezni!? Belém hasított a felismerés:Lehet, okkal nem ajánlotta ezt a kiál-lítóhelyet soha senki!?

A térkép szerint három óra alatt jár-ható be a múzeum-komplexum, ne-kem 60 perc alatt sikerült. Igaz, nemvagyok az a minden vitrinnél megálló,s a szövegeket aprólékosan átfutó vizi-tor-típus. A postamúzeum pincéjébena bibliai tájakon készült fotókiállításpróbálta feledtetni a fenti csalódást.Utam a numizmatikai részleg felé vitt,ahol jópár vitrinből hiányoztak apénzérmék, a kerámia pavilonbanvolt sok “lábas”, “váza” meg “köcsög”,légkondi viszont nem. Talán ezért is

hűsölt kint a teremőr bácsi. A jemenizsidókat bemutató tárlat és az üvegki-állítás traktora picit visszahozta a jó-kedvem, de “WOW” tárggyal itt semtalálkoztam. Az “Ember és a munkája”szekcióban különböző foglalkozásokkellékeit vehettem szemügyre a “mes-terségek utcájában”. Az interaktív,kézbe vehető múzeumi irányzatokmég ide sem törtek be. A szabadtérenkiállított mozaikok szegélyezte útonértem el a Rothschild Centert. LentRothschild báró életét és szentföldiútjait bemutató kiállítás nézhető meg.Csak a kijáratnál jöttem rá, fordítvaindultam neki az életútnak. Az eme-leten időszaki kiállításként az izraelifoci története látható. Azaz ezt néz-hettem volna meg, ha a főbejáratnálaz 1 sékeles térkép mellett megpró-báltak volna rámsózni egy jegyet erreis. Nem tették, s a helyszínen megnem lehetett váltani. Mi ebben a logi-ka? Gyalogolj vissza 10 percet. Hagy-juk, szóval az izraeli labdarúgás törté-nete fehér folt maradt. Az archeológi-ai park egyik elhanyagolt szegletébenjutott hely az izraeli közlekedés eszkö-zeinek. Két kis mozdony, egy vandá-lok áldozatává esett vezérlőkocsi, egytehervagon és egy pályavasúti kocsiképezi ezt a tárlatot néhány jelző tár-saságában. A kietlen tájon továbbha-ladva az etnográfiai és folklorisztikaiépülethez jutottam. Tényleg csak eny-nyi? – hitetlenkedtem a jeruzsálemiIzrael Múzeum judaisztikai kiállításá-nak miniatürizált változatát látva. Vanmég rekonstruált malom, külön-je-gyes planetárium az óriási területen.Ja és egy fantasztikus régi piros tűzol-tóautó, amelyet persze csak üvegfalonkeresztül csodálhatunk meg. A múze-um mellett tonhalas salátát ebédel-tem, miközben a többi asztalnál ha-talmas hómec pizzákat falatoztak avendégek a “local identity” jegyében.Irány hát a cirkusz, ha jól emlékszem16:30-kor kezdődik a következő elő-adás. A kasszánál kiderül, nem, 16:00-kor, húsz perc múlva. Ezt a tökéletesidőzítést! Kiálltam a soromat, miköz-ben a bankkártyámat nyújtottam, egynanonyit azért hátraléptem az összeghallatán, egye fene, egyszer megy aposztdok cirkuszba a Szentföldön.

A kora délutáni múzeumi élmények

hatásának következtében nincsenektúl nagy elvárásaim, sőt egyáltalánnincsenek. Megpróbálom kikapcsolnia külvilágot, csak a porond és én itt, aleghátsó sorban. Az amerikai stílusúbevonulás (azaz kb. 6 táncos) és a lau-der tábori szülőnapokat idéző, közön-séget megtáncoltató műsorvezetőelég bárgyúra sikeredett.

Egy emlékkép villan be: a rendszer-váltás hajnalán egy kis fehér sátras,pár kocsis cirkusz, a Cirkus Apollo ér-kezett a Vág partjára. Volt egy maj-muk, talán akadt néhány póniló is atyeplákiban és cvicskiben fellépő ar-tisták mellett. A műsorról jövet a Vág-hídon egy idős roma néni állt a korlátmellett: „Ez csak olyan hamm cir-kusz!” – mondta és legyintett egyet. Amai napig látom a kézmozdulatát.

Az, hogy az izraeli cirkuszokban ál-latvédelmi okokból általában nemszerepelnek négylábúak, már alapbólegy nagy hátrány. Az összkép mégsemnevezhető rossznak. A három számotis bemutató kilenc kínai artista, a lé-legzetelállító orosz légtornász, a sötét-ben világító buzogányokkal és labdák-kal játszadozó zsonglőr, a 3 medvéneköltözött kerékpáros, a zenebohóc, a„spanyol” bűvész és a vad motorosokvalóban hozták az elvárható színvo-nalt. S hogy mi volt akkor az ameri-kai? Talán a kövér bácsi, akit kilőtteka nagy ágyúból, ja, és a robottá válto-zott sárga, beszélő autó.

A vattacukros, a pattogatott kukori-cás, a szülőket kizsebelő, világító vacko-kat áruló emberkék, az előadást DVD-lemezen kínáló légtornász látványa pi-cit visszarepített azokba a békebeli gye-rekkori évekbe, amikor nem jöhetettKomáromba vándorcirkusz anélkül,hogy jegyet ne váltottunk volna rá.

Hazafelé a 39-es buszon az első álta-lam látott izraeli ellenőr zökkentett kiaz ábrándozásból. �

Folytatjuk

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Valójában az aliya illetve az imigrá-ció már 1882-ben kezdődött. Az or-szág történetében öt áliya volt és a ha-todik a háápálá vagyis a törvénytelenimmigráció. Az első aliya 1882-1903, amásodik 1904-1914, a harmadik 1918-1923, a negyedik 1924-1929, az ötödik1930-1939. A törvénytelen áliyá 1939és 1948 között volt, mikor az angolokkorlátozták a bevándorlók számát. Eb-ből következik, hogy azt lehet monda-ni, hogy az első lépések már 1882-benkezdődtek és akkor tették le az alap-kövét annak, ami 66 év után Izrael Ál-lama lett.

A 70. Függetlenségi nap szlogenje,van ok arra, hogy büszkék legyünk. Ezelgondolkodtató, mert kétféle büsz-keség van, pozitív és negatív. A pozitívbüszkeségnek van alapja és meg lehetindokolni, Izrael Állama valójába kü-lönleges eredményeket ért el techno-lógiában, közgazdaságban, orvosi szol-gálatban, erős és modern hadsereg-ében, az ország fejlesztésében és fel-építésében. Nobel-díjasok és világhí-res kutatók, sportolók és művészeksok dicséretet és dicsőséget hoznak az

országnak. De van negatív büszkeség,amely veszélyes, mert feledékennyéteszi az embereket, meg az országot.Könnyen el lehet felejteni, hogy mégvannak megoldatlan akadályok, van-nak nehézségek és kérdések, ame-lyekre még nem adtunk választ. Sze-rintem a sok dicsőség mellett nemszabad elfelejteni, hogy sajnos IzraelÁllama a mai napig sem érte el szom-szédaival a vágyott békét. Tudni, hogyaz Izrael népe vágyik a nyugodt, békéséletre, de nem mindig van partner,akivel ezt a békét meg lehet kötni. Ezaz egyik ok arra, hogy a világ zsidósá-ga még nem választotta azt, hogy ittletelepedjen. A sok siker mellett van-nak nézeteltérések a politikai és a pol-gári életben, néha azt érezzük, hogy alakoság polarizáltságát nem lehet aka-dályozni. Lehet, hogy ez világtenden-cia, más országban is vannak hasonlónézeteltéréseket. Mi azt tanultuk,hogy az Izrael népe Or Lágoyim, fé-nye a világnak. Vannak dicséretreméltó eredmények, de semmiképpennem szabad túl büszkének lenni ésnem értékelni mások eredményét.

A Függetlenség nap kitűnő alkalompiknikekre, vagy otthon izraeli ételekkészítésére. Ilyenkor már szép tavasziidőjárás van, sokan kirándulnak. Re-mélem, hogy a Kedves Olvasóim is ve-lünk együtt akarnak ünnepelni, hanem személyesen, akkor két izraeli re-cept elkészítésével.

Humusz1/2 kg főtt csicseriborsó, 1,5 l víz, 2

dl tahiná, 1 citrom leve, 2-3 gerezdfokhagyma, só, bors.

Elkészítése: a csicseriborsót ajánla-tos fagyasztva, főzve vagy konzervbenvenni. Az összes hozzávalót turmix-géppel, összekeverjük sima krémmé.Tehetünk bele több vizet is, de vigyáz-zunk, hogy ne legyen túl folyós.

Kebab1/2 kg darált hús, 1 hagyma apróra

vágva, 1 csokor petrezselyem apróravágva, só, bors, 1/2 kávéskanál szóda-bikarbóna, 2-3 gerezd fokhagyma ap-róra vágva.

Elkészítése: Az összes hozzávalótösszekeverjük, kis gombócokat nyílttűzön vagy teflonedényben kisütjük.

A fenti két ételt friss pita kenyérrelfogyasztjuk, zöldségsalátával meg olaj-bogyóval. �

Dr. Orna Mondschein

70 éves Izrael Állama

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Dávid Ben Gurion 1948. május hónap 15-én kikiáltotta Izrael Államát. Azangolok elhagyták az országot, másnap a szomszéd arab országok megtá-

madták a nem több mind 600,000 lakosú Izraelt. A harcok egy évig tartottak,ekkor érvénybe lépett a tűzszünet, megállapodtak az állam határvonalain, eze-ket mai napig is zöld vonalnak hívják.

Scheiner Péter filmjeitvetítették Budapesten,

a Csányi 5-benMárcius 7-én, szerdán került sor Scheiner Péter Zü-

richben élő hittestvérünk és felesége két alkotásánakvetítésére a Mazsike szervezésében, a Csányi 5-ben, az Er-zsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban.

A megjelenteket Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kultu-rális Egyesület elnöke köszöntötte.

Az első film a Naiv álmok, a komáromi hitközség életétmutatja be. A vetítésen városunk közösségének képviselő-in kívül részt vett Stubendek László, Komárom polgár-mestere is. A film megtekintését követő beszélgetésen a lá-tottakkal kapcsolatban elmondta véleményét: Kollár Zol-tán, Paszternák Tamás, Stubendek László, Paszternák An-

tal és többen a szép számban megjelent nézők közül. Amásodik film a Svájcban letelepedett egykori holokauszttúlélők szervezetének létrejöttét, tevékenységét és meg-szűnését mutatja be. Ez a téma is vitára késztette a néző-ket, a beszélgetést Szunyogh Szabolcs vezette. �

PT

4

Vyštudovala som dejiny umenia naHebrejskej univerzite v Jeruzaleme, po-tom som židovstvo študovala ešte rok vStockholme, v škole Paideia. Neskôrsom sa vydala, stala som sa rebecínkousynagógy Frankel, mojím manželom jerabín Tamás Verő.

Ako sa zrodila myšlienka série publi-kácií pod názvom Zsidongó? (Pozn. pre-kl.: slovná hračka, slovo „zsibongó” vmaďarčine označuje hlučné miesta plnédetí.) Aké knižky si vydala doteraz?

V synagóge som vyučovala rodiny smalými deťmi a musela som čeliť abso-lútnemu nedostatku detskej literatúryso židovskou tematikou. Ako je možné,že v knihovničke židovských detí nie súknižky so židovskou tematikou? Nemá-me im z čoho rozprávať o sviatkoch, oChanuke, Purime či Pesachu. Nikdysom nemala ambície stať sa spisovateľ-kou, ale ako pedagogička som nado-budla pocit, že toto musím zmeniť. Pre-to vznikla séria knižiek Zsidongó.

V koľkých jazykoch vyšli tvoje diela?Doposiaľ som napísala a vydala tri-

násť knižiek v maďarčine, ktoré bolipreložené do viacerých jazykov. Päť kni-žiek vyšlo v angličtine, päť v slovenčine,tri v nemčine, jedna v ruštine, jedna vofrancúzštine, jedna v rumunčine a jed-na v chorvátčine.

Akej činnosti sa okrem vydávaniaknižiek venuje Nadácia Hillel, ktorúvedieš?

Budujeme komunity a pripravujemeneformálne vzdelávacie programy.

Aká je téma tvojej najnovšej knižkyZa plachtou?

Knižka Za plachtou poskytuje rôznemožnosti odpovedí na rôzne otázky.Osemdesiat otázok položili tínedžeri.Najfrekventovanejšie témy sme vybraliz niekoľkých stoviek anonymných otá-zok. Z našich odpovedí je zrejmé, že za-stávame názor, že v židovstve neexistu-je jediná správna odpoveď. Odpovedíje toľko, koľkým ľuďom danú otázkupoložíme. Každý sám rozhodne, ktorýnázor mu je najbližší. Naša knižka sapokúša čitateľom pomôcť práve v tom-to! „Nesnaž sa vyhovieť židovstvu iných,maj odvahu pýtať sa, hľadaj odpovede,ktoré ti najviac vyhovujú, alebo sformujnové!” Práve toto je odkazom tejtoknižky! Publikáciu ilustrovali žiaci ško-ly Lauder, aj tie teda odrážajú myšlien-ky -násťročných o židovstve.

V Budapešti úspešne pracuješ v rám-ci organizácie BBYO. Prosím, predstavjej činnosť aj našim čitateľom.

Názov BBYO je skratkou Bnei BritYouth Organization, ale dnes už pôso-bí nezávisle od organizácie Bnei Brit.

BBYO je pluralistickou židovskou mlá-dežníckou svetovou organizáciou, kto-rej cieľom je poskytovať 12-18-ročnýmmladým ľuďom nasledovné:

• židovské komunitné zážitky (pravi-delné týždenné stretnutia)

• nadväzovanie priateľstiev, čo je vtomto veku veľmi dôležité

• učiť sa zodpovednosti voči komuni-te a spoločnosti

• odovzdávanie a zachovávanie židov-ských tradícií a hodnôt (oslava židov-ských sviatkov, vzdelávanie, programymicve)

• budovanie židovskej identity• vzdelávanie juniorských vedúcich –

členovia BBYO môžu o niekoľko rokovzastávať vedúcu úlohu v maďarských ži-dovských komunitách

• budovanie medzinárodných vzťa-hov medzi členmi BBYO – našou brats-kou komunitou je BBYO Westchester vNew Yorku.

• úzka angažovanosť voči IzraeluV BBYO nachádzajú mnohí -násťroč-

ní židovské komunitné zážitky, ktorébudú neskôr piliermi ich židovskejidentity. Práve toto je pre mňa najdôle-žitejšia hodnota. �

PT

Za plachtou – rozhovor s Lindou Verő-BánVolám sa Linda Verő Bán a venujem sa neformálnemu vzdelávaniu v oblasti

židovstva. Od raného detstva žijem aktívnym židovským komunitným živo-tom, v 90-tych rokoch minulého storočia som navštívila takmer všetky židovskéinštitúcie (napr. Bálintov dom, Hašomer Hacair, Wesselényiho škola, tábor vSzarvasi).

Spomienka na obeteholokaustu z Nitry

a okoliaVnitrianskej synagóge sa v nedeľu 22. apríla konala tra-

dičná tryzna za obete holokaustu z Nitry a okolitýchobcí. Podujatie, ktoré sa rok čo rok opakuje, organizujena pamiatku svojich súvercov a šiestich miliónov nevinnezavraždených Židov vo svete Židovská náboženská obec vNitre.

V tomto roku sa spomienkové zhromaždenie na rozdielod uplynulých rokov, keď sa konalo pri pamätníku holo-kaustu na židovskom cintoríne v Nitre, presunulo do sta-robylých priestorov synagógy, ktorá dnes slúži kultúrnymúčelom.

Na zhromaždení sa zišli členovia náboženskej obce z Nit-ry, ale aj iných miest, z Bratislavy, Galanty, Dunajskej Stre-dy a i., ale aj Nitrania, ktorí si prišli uctiť pamiatku obetí,

spomínať na záchrancov a zdvihnúť hlas proti násiliu, xe-nofóbii a antisemitizmu vo svete. Podujatie svojou prítom-nosťou poctili aj predstavitelia mesta Nitry, primátor JozefDvonč a viceprimátor Ján Vančo, zástupcovia NSK, pod-predseda Igor Éder a poslanec Csaba Tolnai, ako aj pred-seda Ústredného zväzu židovských náboženských obcí vSR Igor Rintel. Prítomní boli aj členovia pobočky Zväzuprotifašistických bojovníkov v Nitre a ďalší vzácni hostia.

Slávnostný program, v ktorom odzneli príhovory hostí,svojím umeleckým vystúpením obohatili žiaci ZUŠ J. Rosin-ského v Nitre. Ich vystúpenia vohnali mnohým prítomnýmslzy do očí. Súčasťou programu bolo aj symbolické zapáleniesviec na pamiatku obetí, spomienka na významných pred-vojnových nitrianskych rabínov, Samuela Davida Ungara,Michaela Dova Weissmandla a Eliezera Schweigera. Pri prí-ležitosti tohtoročnej askary prezentovala ŽNO v Nitre zno-vuvydanie vzácnej nitrianskej hagady z roku 1934, ktorú ve-novala spomienke na obete holokaustu, aj budúcim generá-ciám. Tradičné zádušné modlitby za obete vojny predniesolrabín Zev Stiefel z Piešťan. �

KP

3

Séderový večerv Komárne

Vpiatok, 30. marca večer, zasadlo za stoly Sály ZoltánaWallensteina päťdesiat hostí. Uplynul ďalší rok, opäť slá-

vime Pesach. Sviatok v tomto roku začal v piatok večer, naj-prv sme teda privítali sobotu. Večer viedol Mihály Riszovan-

nij. Po modlitbe nám porozprával príbeh odchodu z Egyp-ta. Známe melódie spievala komunita spoločne, nasledova-la chutná kóšer večera, ktorú nám poskytla kóšer kuchyňaŽidovskej náboženskej obce v Budapešti. Pani Vilme Szalaysme zablahoželali špeciálnou macesovou tortou (upiekla juCukráreň Praliné). Po požehnaní sme sa ešte dlho rozprá-vali. O rok sa opäť stretnime v Komárne! �

PT

Po ukončení štúdií a vystúpeniach vSpojených štátoch účinkuje na maďar-ských scénach, účinkovala napríklad vmuzikáloch Mozart! a Fantóm opery,bola protagonistkou filmu Zázrak vKrakove a je speváčkou formácie Bu-dapest Klezmer Band. Dôležitými me-dzníkmi jej medzinárodnej kariéry bo-li jej vystúpenia s gitaristom Al Di Meo-lom, so svetoznámym barcelonskýmsúborom La Fura Dels Baus, či účinko-vanie na Off-Off Broadway v New Yor-ku. Prestížnu cenu získala na BluePearl Youth Pop Festival, usporiada-nom v meste Rovinj. Od roku 2006 vy-dala niekoľko sólových platní worldmusic. Od roku 2013 sa venovala tvor-be pre deti a rodiny – vznikla obrázko-vá knižka, platňa a divadelné predsta-venie pod názvom Hudobná abecedazvieratiek, ktoré získali v roku 2014 ce-nu Fonogram a stali sa detským albu-mom roka. Eszter si v roku 2015 pre-vzala Cenu Hodnôt udeľovanú časopi-som Story pre speváčku roka. V tom is-tom roku vyšla druhá časť jej knižky. Jejpublikácie a hudbu používajú od jese-ne roku 2013 v 1. ročníkoch viacerýchzákladných škôl ako alternatívny do-plnok učebného materiálu.

Po svojom chanukovom koncerteopäť zavítate do Komárna. Aké skladbyprinášate? Ktorí hudobníci s vami vy-stúpia?

Na spomínanom chanukovom kon-certe som vystupovala v duete s gitaro-vým virtuózom Máté Hámorim. Bol toemocionálne veľmi bohatý koncert,dlho vo mne rezonoval. Tentoraz si sosebou privediem aj ďalších členov svo-jej kapely: hráča na bicie a harmonikuSándora Födő a Balázsa Csertu, ktorýhrá na dychových nástrojoch – klarine-te, soprán saxofóne a fujare. V rámciprogramu zaspievame zhudobnenébásne maďarských básnikov, SándoraKányádiho, Ernő Szépa a Dániela Var-ró, ako aj akustické verzie židovskýchľudových melódií a moderné skladbyaranžované na spev, ľudové hudobnénástroje, bicie, gitaru a harmoniku.Básne, ktoré budeme spievať spolu smaďarskými, jidiš, aramejskými, he-brejskými a sefardskými piesňami od-znejú často v jednej piesni, navzájom sadopĺňajú, dominuje obsah. Stáva sa, žepraveká modlitba pokračuje moder-nou skladbou. Na mojich koncertochje popri hudbe najdôležitejší práve od-kaz textov a veľmi ma ovplyvňuje aj to,s akým obecenstvom sa stretávam. Radavychádzam práve z nich, teší ma, ak vy-cítim našu spoločnú reč.

Komu by ste svoj koncert odporú-čali?

Každému, kto je otvorený rôznym štý-lom, objavujúcim sa vo svete tradičnýchmelódií a súčasnej poézie.

Kde vás možno vidieť a počuť v tý-chto týždňoch?

Často koncertujem v zahraničí, počasuplynulých rokov som bola vo Viedni, vNew Yorku (mojím hosťom bol laureátceny Grammy Frank London z formá-

cie Klezmatics), dvakrát vo Washingto-ne (v Kennedy Center a na Smithso-nian Folklife Festival), v Lisabone, So-pote, Maribore, Londýne a v Nikózii.V súčasnosti stvárňujem postavu Mela-nie v muzikáli Odviate vetrom v buda-peštianskom Operetnom divadle a vSalóne Rózsavölgyi hrám po boku Zsol-ta Trilla v predstavení „Prosím, ja somešte nehral” zostavenom z diel ErnőSzépa. Zároveň sa pripravujem na pre-miéru mládežníckeho predstaveniapod názvom „Rádio Lúzerov, Buda-pešť! v Dunaújvárosi, ktorá sa bude ko-nať 4. mája. Okrem toho koncertujemso svojím detským programom Hudob-ná abeceda zvieratiek, so speváčkouMariann Falusi robíme spoločné kon-certy a vystupujem aj ako hosť formácieBudapešť Klezmer Band.

Aké projekty, inscenácie, prípadneCD pripravujete?

Do projektu Hudobná abeceda zvie-ratiek sme nahustili všetky písmenáabecedy, v knižke je dvojitá platňa, spo-lu štyridsaťšesť piesní. Nové abecednécd-čko teda nebude, ale v roku 2018pripravujem nový detský album. Hoto-vý bude pravdepodobne na jeseň, plnýnovučičkých kompozícií. V nasledujú-cej sezóne ma čakajú aj nové divadelnéúlohy. A dozrieva vo mne aj materiál al-bumu pre dospelých, inšpirovaný ži-dovskými hudobnými motívmi, ktorýplánujeme nahrať v zahraničí. A bolaby som rada, keby sa zrodil aj nosičzhudobnených básní Ernő Szépa. �

PT

Druhý komárňanský koncertRozhovor s Eszter Bíró

Eszter Bíró je všestranná umelkyňa: herečka a speváčka, ktorá je doma v mno-hých hudobných žánroch i na rôznych divadelných pódiách. Svoju kariéru od-

štartovala ako 16-ročná stvárnením hlavnej úlohy v muzikáli Miss Saigon.

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Vydávanie Spravodajcu, Klub Ša-lom a ŽNO v Komárne podporili: Mi-klós Korai (Komárno), rodina Ker-tészová (Izrael), János Körtvélyessi(Komárno), Vilma Szalay (Komár-no). Ďakujeme!

� V apríli sme dokončili vyúčtovanieprojektov za rok 2017.

� Dňa 12. apríla sme v Útulku priví-tali hostí z New Jersey. Traja členoviarodiny Shapirovej, medzi nimi 95-ročná stará mama, ktorej prarodičiasa z Komárna vysťahovali v roku 1902.Rodina pôvodne pochádzala z obceNyírmeggyes. Je dojímavé, že aj po ta-kom dlhom čase považujú za dôležitévyhľadať miesto bydliska svojich pred-kov. So záujmom si vypočuli naše roz-právanie o živote našej komunity. Ďa-kujeme za sprevádzanie Ági Salgó.

� Nasledujúce zasadnutie predsed-níctva Ústredného zväzu židovskýchnáboženských obcí v Slovenskej re-publike sa bude konať dňa 23. aprílav Trenčíne. ŽNO v Komárne bude za-stupovať predseda Anton Pasternák.

Žiadame Vašu podporu

Úspešné projektyVydávanie nášho periodika v tomto roku finančne podporuje Fond Gábora

Bethlena, Nadácia EZRA a Fond na podporu kultúry národnostných menšín.Na naše kultúrne a vzdelávacie aktivity sme počas uplynulých týždňov získali do-tácie od mesta Komárno, Nitrianskeho samosprávneho kraja a vyššie uvedenýchtroch inštitúcií. Rekonštrukcie budovy Útulku môžu pokračovať vďaka finančnejpomoci Ministerstva ľudských zdrojov Maďarska. �

Mazl Tov – Vilma Szalaysa dožíva 80 rokov

Dňa 22. marca sme pri príležitosti významného životného jubilea, 80. Naro-denín, blahoželali aktívnej členke našej komunity, pani Vilme Szalay. V me-

ne židovskej náboženskej obce jej želáme mnoho zdravia a šťastia do ďalších ro-kov. Bis 120! �

Tlačiarenskýškriatok

Niektoré výtlačky marcového číslaSpravodajcu boli vinou tlačiarne

nesprávne zhotovené, našli sa medzinimi nečitateľné stránky, resp. také,ktoré sa v jednotlivých výtlačkochnachádzali dvakrát, alebo celkomchýbali. Čitateľom sa touto cestouospravedlňujeme. �

Zrekonštruovali pamätníkI. svetovej vojny

Vďaka finančnej podpore z FonduGábora Bethlena bola v termíne,

do konca marca, dokončená rekonšt-rukcia pamätníka I. svetovej vojny a je-ho okolia na komárňanskom židovs-kom cintoríne. Okrem samotnéhopomníka boli opravené aj schody aokolie. Zrekonštruovaný pamätník bu-de odhalený v rámci Dňa martýrov. �

h́ ́ b

APRÍL 2018 – ADAR-IJAR 5778. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XVI. ROČNÍK 4. REG. ČÍSLO, 263. ČÍSLO

SPRAVODAJCASéderový večer v Komárne

Známe melódie spievala komunita spoločne… (strana 3.)

Myšlienkyredaktora

Na internete sledujem spo-mienkové slávnosti v Izraeli.

Najprv centrálny pietny akt YomHaSoah, Pamätný deň holokaus-tu v Yad Vashem, na druhý deňo 10. hodine dvojminútový zvuksirény, keď sa celá krajina zastaví.V dobe internetu už môžemesledovať všetko naživo, v pria-mom prenose. Nemusíme čakať,kým sa o udalostiach dopočuje-me večer v maďarskom vysielanírozhlasovej stanice Kol Izrael,ani na to, aby nám doručiliexemplár Zrkadla týždňa zo Svä-tej Zeme, alebo denníka NovýVýchod.

Uplynie niekoľko dní a prichá-dza Yom Hazikaron, Deň spomí-nania, večer znie siréna na pa-miatku vojakov, na druhý deňobetí terorizmu. Aj my, ktorí ži-jeme v diaspóre, môžeme nachvíľu zastať, skloniť hlavu a spo-mínať na bratov a sestry, ktorýchsme stratili v bojoch na BlízkomVýchode. Po toľkom smútku abolestiach prichádza večer a sním Yom Haatzmaut, Deň nezá-vislosti a sediac pred obrazovka-mi počítačov alebo hľadiac dosmartfónov môžeme kdekoľvekvo svete spoločne pozdraviť 70-ročný štát Izrael! Môžeme sledo-vať drony vykresľujúce obrazcenad slávnosťou na hore Herzl,zoznámiť sa s príbehom Erecarozdúchajúceho 12 plameňov.Akoby sme stáli priamo na niek-torom hlavnom námestí či ulici,uprostred veselice, alebo sa prá-ve vyberáme na opekačku s prí-buznými i priateľmi. Jednéhodňa nám možno internet spro-stredkuje aj vône. Čo iné môže-me zaželať my, obyvatelia Ko-márna? Pokojné, šťastné narode-niny národu izraelskému! �

PA

Šavuot – sviatok darovania TóryŠavuot sa v tomto roku začína 19. mája v sobotu večer, po uplynutí Šaba-

tu, v dňoch 20. a 21. mája (nedeľa-pondelok) sú hlavné sviatky. V týchtodňoch nemožno navštevovať židovský cintorín v Komárne a kancelária bu-de zatvorená. �

Deň martýrov – upútavkaDeň martýrov sa bude v tomto roku konať v nedeľu 10. júna o 10.30 hodine

na cintoríne. Slávnostný príhovor prednesie hlavný rabín István Darvas,spoluúčinkuje kantor Immanuel Zucker. Podrobný program pietneho aktuuverejníme v májovom čísle nášho periodika. �

Piesne o živote - Eszter Bíró v synagóge