Prónay G. 22. Összefoglaló feljegyzés - agilis PM vezetői szemmel - 2015január22

1

ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS 22. PM MŰHELY (2015. január 22) MUNKÁJÁRÓL

Téma: agilis projektmenedzsment vezet ői szemmel Időpont: 2015. január 22. 16-18 óra Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem A Műhely munkájában részt vettek (51): Bánsági Judit, Bárány Gabriella, Bajza Judit, Balogh István, Bozsár Gabriella, Brányik Károly, Csalló Miklós, Csényi Sándor, Csordás Csaba, Divinyi Mariann, Dobos Arnold, Fenyősi Zoltán, Földes Péter, Fülöp Attila, Jereb Balázs, Kerékfy Pál, Kerese István, Klimkó Gábor, Kócsár Ilona, Koszper Károly, Kovács Barna, Kovács Endre, Kovács Zoltán Kuczogi Tamás, Kunsági László, László Péter, Marcsinák Zoltán, Máthé Tamás, Mészáros Gyula, Mihályi Antal, Nagy Gyula, Nagy István Tamás, Német Nóra, Pálházi Dávid, Papp László, Peuker Gabriella, Pörneczi Zoltán, Prónay Gábor, Puskás Inna, Sipos László, Soós Krisztina, Szabó István, Szabó Tamás, Szalay Imre, Szente Ágnes, Szinger Ferenc, Szirják Csaba, Takács László, Üveges Zsuzsanna, Varga Péter, Véry Zoltán. Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, köztük Szalay Imrét és Véry Zoltánt, akik a téma felvetői voltak és vállalták a műhely munka levezetését. Bevezetőként elmondta, hogy az üzleti stratégiák gyors változása, különösen a bizonytalan végeredményű fejlesztések területén gyors reagálást, alkalmazkodást kíván. Az útkeresési folyamathoz nyújt segítséget az agilis modell szerinti működés. Jelen Műhely célja nem a modell alkalmazását segítő módszertanok (scrum, lean/kanban, stb) áttekintése, hanem a felhasználást ösztönző vállalati kultúra, menedzsment szemlélet alapvető jellemzőinek feltárása, a hazai helyzet elemzése, a kultúra fejlődést támogató közös gondolkodás ösztönzése. Szalay Imre bevezetőjében elmondta, hogy az agilitás igényét az állandó és gyorsuló változások (termék életciklus rövidülés, piacra lépési sebesség növekedés, megnövekedett termék/szolgáltatás elvárások, csökkenő erőforrások, költség csökkentési igények) váltották ki és az Agilis Manifesto is ennek eredményeképpen született. Az agilitás igénye a vállalati működés minden területét (portfolió átalakítás az eredményesség növelésére, vállalati folyamatok korszerűsítése, stratégia a lehetőségek feltárására) áthatja. Az agilitás ernyő fogalom (SCRUM, XP, FDD, DSDM, stb.), ahol közös jellemzők a folyamatos felülvizsgálat, optimalizálás és az állandó visszacsatolás. Legfontosabb és tényleges működése esetén jól megfigyelhető ismérvek : megfelelő piaci információkhoz jutás, lehetőségek vezetők általi felismerése és kihasználása, egyértelmű célok kijelölése és megvalósításuk következetes számonkérése, hibák vezetői elismerése és gyors javítása, magas színvonalú együttműködés, az innovatív-vállalkozó szellemű munkatársak megtartása, az emberek kellő motiváltsága az eredményesség- versenyképesség fokozására. Az agilitást befogadó szervezetekben a technológiai tudás-vezetői (leadership) erények-üzleti/stratégiai menedzsment hármas együttesen kiemelt figyelmet kap. Az agiltás a feladatokat feldarabolja, a portfolió menedzsment ezt kiegészítően a megfelelő részek kiválasztását követően az integrálást végzi el. Ennek megfelelően a két párhuzamos trend jól kiegészíti egymást, lehetővé téve, hogy az ügyfél igény legyen a megvalósítás hajtóereje. Agilissá váláshoz változtatni kell a kommunikációt (nyílt, kölcsönösen együttműködő egyeztetésen alapuló interaktívvá), az együttműködést (vezetési szemlélet változás, önszerveződésre épülés), a döntési folyamatot (gyors, koncentrált, önálló) és a platformot (nyílt, adaptív, integrált). Szalay Imre által ajánlott irodalmak : S Denning : Radical Management, J. Appelo : management 3.0, J. Autry : Servant Leader. Véry Zoltán bevezetőjében rámutatott, hogy a cél a megfelelő kompetenciára épülő hatékony feladat megoldás. Ha a termék/szolgáltatás egyértelműen meghatározott, akkor nem kell az agilitás. Ha ez nem áll fenn, mert a feladat olyan nagy és komplex, hogy nem értjük, akkor szükséges a „felszeletelés” és az ügyfél és megvalósító „együttfutása”, ami az agilitás egyik legfontosabb követelménye. Az agilitás tulajdonképpen 24 órás realtime-ot jelent (nem

Prónay G. 22. Összefoglaló feljegyzés - agilis PM vezetői szemmel - 2015január22

2

online !). Fontos látni, hogy a menedzsment a tervezés (plan), a döntés és az ellenőrzés/felügyelet (controll) együttese. A bevezetőket követően a beszélgetés két alapvető kérdés körül alakult ki.

1. Van-e valóban igény az agilitásra vagy ez csak a szoftver fejlesztők hobbyja ? 2. Hogyan állunk az agilitás alkalmazásában ? 3. Az agilitás milyen új feladatokat jelent és milyen képességeket igényel az egyénektől

és szervezetektől ? A Műhely résztvevők egyetértettek abban, hogy az agilitás igényét a piac változásai (komplexebb termékek/szolgáltatások iránti igény, a technológiai fejlődés, a megrendelők nagyobb tájékozottsága, a permanens diverzifikáció) jelentik, mint a versenyképesség növelésének megkerülhetetlen módja. Vonzerőt jelenthet az agilitás „pörgése” a magasan képzett IT szakemberek megtartásában. A megrendelők már nem érzik, hogy bele kényszerülnek a szállítói lehetőségekbe, mert sokkal jobban tájékozottak, mint évtizeddel ezelőtt, könnyen jutnak megfelelő referenciákhoz és ajánlatot is több szállítótól kérhetnek. Ugyanakkor az agilis megoldás a megrendelőktől aktív közreműködést/részvételt igényel (szállítói-megrendelői partneri együttműködés nélkülözhetetlen), ami szakmai hiányosságok, valamint munka terhelés miatt sokszor elmarad. Mindez nem következik be, ha korábbi rossz tapasztalatok ráébresztik a megrendelőt arra, hogy csak közreműködésével lehet sikeres a megoldás. Sikeres lehet az agilis megoldás, ha a megrendelő kifejezetten kísérleti jelleggel kezd ismerkedni a megoldással. Megoldás lehet a kis feladatokra felosztás és ezek megoldására több szállító lépésenkénti versenyeztetése. Fontos megjegyezni, hogy az agilis projektmenedzsment megoldás nem feltétlenül gyorsabb, olcsóbb, mint a hagyományos megoldás, de a legfontosabb eredménye az, hogy az ügyfél valóban azt kapja, amit igényelt. Látni kell, hogy látszólag a kezdetben az agilis megoldás nem igényel annyi tervezést, mint a hagyományos PM, de az iterációs megoldás során ez a tervezési munka „visszajön”. Különösen a magas tudás értékű, komplex feladatoknál, extravertált, szenior csapatnál alkalmazható az agilis megoldás és nem célszerű intravertált junior csapat munkájánál alkalmazni. Vezetői attitűdben nagy változás, hogy mindennél nagyobb hangsúlyt kap az ember központú bizalom építés igénye. Startup-oknál, ahol gyors igény kiszolgálást kell végezni különösen fontos az agilitás. Láthatóan az agilitás a vállalati kultúra által meghatározott, ennek megfelelően az alkalmazkodás kultúra változtatást igényel, ami csak az első számú vezetők segítségével végezhetők el hosszabb távon.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Műhely résztvevői áttekintették az agilis projektmenedzsment szükségszerűségét, a jelenlegi helyezet kritikus kérdéseit, valamint alkalmazás feltételeit. Néhány hazai gyakorlati tapasztalat is bemutatásra került, ami hozzájárult a közös gondolkodást elősegítő definíciók azonosításához. A Műhely résztvevői – a Műhely téma bevezetésére vállalkozó kollégák előkészítő javaslatai alapján –a következő, 2015.március 19-én megrendezésre kerülő 23. PM Műhely témájának a kreatív problémamegoldó módszerek használata a pr ojektek el őkészítésében l témát választották. A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvetője Bozsár Gabriella készíti és a Műhely munkát is Ő fogja moderálni. A blog várhatóan 2015. február elejétől olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon. A 23. Projektmenedzsment M űhelybeszélgetést 2015. március 19-én csütörtökön, 1 6–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok Körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.) Budapest, 2015. január 27.

Dr. Prónay Gábor