A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

Pannon gyepek élőhelykezelése MagyarországonLife-Nature projekt, www.grasshabit.hu

Sipos Katalin

Gyepeink értékei


Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország kb. 12 %-át borítják, melynek megközelítően 60 %-a természetközeli gyep (Kelemen 1997).

Gyepek védelme több szempontból indokolt:

a természetes fajösszetételű, szerkezetű, állapotú gyepek önmagukban, növény, állat és gombafajaik összességével értékesek - EU szinten is;

kiemelt figyelmet érdemelnek a gyepekben élő kritikusan veszélyeztetett fajok;

még a kevésbé természetes állapotú gyepek is értékes ökológiai funkciókat töltenek be: fészkelőhely, táplálkozóhely, ökológiai folyosó, védőzóna, stb..

Dolomit sziklagyep a Szénásokon

Természetes gyeptípusok


pannon szikes sztyeppek és mocsarak

szubpannon sztyeppek kékperjés láprétek

Magyarországon megközelítően 140 Vörös Könyves gyeptársulás van. Ezek egyedi értékként nemzeti védelem alatt nem állnak.

Az EU Natura 2000 hálózata 48 hazai élőhelytípus védelmét célozza, melyek közel fele gyep jellegű.

Természetes gyeptípusok


1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak

2340 * Pannon kilúgozódott dűnék

6110 * Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi)

6190 * Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)

6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (* fontos orchidea-lelőhelyek)

6230 * Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein

7210 * Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Cariciondavallianae fajaival

7220 * Mésztufás források (Cratoneurion)

7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

8150 Közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők

8160 * Közép-Európa domb- és hegyvidéki mészkő-törmeléklejtői

8210 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel

8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel

8230 Szilikátsziklák a Sedo-Scleranthion vagy a Sedo-albi-Veroniciondillenii pionír növényzetével

6260 * Pannon homoki gyepek

6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai

6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorbaofficinalis)

6520 Hegyi kaszálórétek

7110 * Dagadólápok

7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok

pannon homoki gyepek


összes védett növényfaj: 633

összes fokozottan védett növényfaj: 63

Magyarországot érintő EU növényfaj: 40

kisfészkű aszat

piros kígyósziszszarvasbangó szibériai nőszirom

Gyepeink ritka növényfajai

tátorján

Gyepeink ritka állatfajai


összes védett állatfaj: 828 és a hangyabolyok

összes fokozottan védett állatfaj: 137

Magyarországot érintő EU állatfajok: 191

magyar futrinkacsíkos boglárkalepke magyar tarsza zöld levelibéka

zöld gyík

Területi védelem


Natura 2000 hálózat

pSCI kb. 1400 ezer ha (kék)

SPA kb. 1 370 ezer ha (sárga)

összesen kb. 1 950 ezer ha

országos védett területek

kb. 820 ezer ha (piros)

Gyepek és kaszálás


A kaszálás alapvetően drasztikus beavatkozás, melynek számos károsító hatása lehet: állatfajok egyedeinek (lárva, adult) pusztulása, termésérlelés és talajmentifészkek megsemmisítése, talajszerkezet és mikrodomborzat (pl.: hangyabolyok) megváltoztatása, homogenizálás. Ezek mértéke függ az alkalmazott technológiától.

A természetes gyepek egyes típusai nem igénylik és nem is viselik el a kaszálást (pl.: sziklagyepek, árvalányhajas homoki gyepek), de több gyeptípusban tradicionális területhasználatot jelent (láprétek, mocsárrétek, hegyi kaszálók).

A kaszálás több esetben nem kényszerű kompromisszum a gazdálkodó érdekekkel, hanem a természeti értékek fenntartásához szükséges kezelési is: szukcesszió, invazív fajok és degradáció elleni védekezés.

Kaszálás, mint természetvédelmi kezelés


1. Szukcesszió lassítása

a szukcesszió spontán átalakulási folyamat, mely az élőhelytípusmegváltozását, a fajkészlet kicserélődését eredményezi;

számos gyepterület erdők irtásával jött létre, ezeken erősen cserjésednek;

a rendszeres avarfelhalmozódásfajszegényedéshez vezethet (pionír fajok);

a szukcesszió oka lehet környezeti tényező megváltozása is (pl.:lecsapolás).



A visszaerdőülést, becserjésedést a természetes vegetáció feldarabolódása és területi csökkenése, számos növény- és állatfaj megritkulása miatt kell megakadályozni.

kékperjés láprét füzesedése pusztafüves lejtősztyep cserjésedése



2. invazív fajok terjedése elleni védelemidegenhonos, agresszíven terjedő fajok terjedésének lassítása, mennyiségük szinten tartása, a termésérlelés megakadályozása;

3. degradációs folyamatok ellensúlyozása (gyomosodás)többféle ok miatt alakulhat ki: legeltetés mellékhatása, szegélyhatás, környezetszennyezés (tápanyag bemosódás, vegyszer), stb..

A kaszálás fontos a bolygatott területek helyreállításakor is (pl.: szántók visszagyepesítése, bányarekultiváció, stb..).

aranyvessző a Szentendrei-szigeten

Milyen a jó kaszálás - a természetvédő szemével?


Optimális a kaszálás, ha az az élőhely megőrzése szempontjából szükséges, ugyanakkor károsító hatása a módszer-időpont-mintázat helyes megválasztásával minimálisra csökkentett.

A kaszálás helyes módszerének meghatározásához figyelembe kell venni a gyep sajátos jellegét (pl.: gyepszerkezet), fajösszetételét, meg kell határozni a védendő értékek körét és sorrendjét is (pl.: kritikusan veszélyeztetett fajok). A természetes gyep életközösségének egészét kell lehetőség szerint megőrizni (ami több száz faj).

Sok faj ökológiai igényeit nem ismerjük, de minél változatosabb egy gyep szerkezete, mintázata, annál nagyobb az esély rá, hogy minden élőlény megtalálja létfeltételeit.

Egyes fajok (pl.: túzok, széki csér) védelme érdekében nemcsak természetes gyepeken, de mesterséges gyepeken és szántóföldi kultúrákban is szükséges a kaszálás szabályozása.

Milyen a jó kaszálás - a természetvédő szemével?


A kaszálás károkozásának csökkentését szolgálják az alábbiak:

állatok pusztulásának minimálizálása: vadriasztó lánc, magas tarló, kizáró (és nem bekerítő) kaszálási rend, időben széthúzott (szakaszos és lassú) kaszálás, figyelmes munkavégzés

reprodukció védelme (fészkelés, magérlelés, lárvastádiumok): késői elsőkaszálás (június), változatos gyepkép kialakítása mozaikos kaszálással (fészkek-bolyok kihagyása, tartósan fennmaradó foltok az ízeltlábúaknak)

minimális környezetszennyezés: jó karban lévő gépek, hulladékok maradéktalan elszállítása

minimális felületi bolygatás: megfelelően száraz talajviszonyok melletti munkavégzés, széna gyors leszállítása, magas tarló, megfelelő kaszatípus választás

Működőképes védelem


EU tendencia a természetvédelem, vidékfejlesztés és agrár használat szerves összehangolása, egymásra építése. A természetvédelem érdeke, hogy az agrár használat környezetkímélő és fenntartható módon működjön, megalapozza a természeti értékek védelmét. Ehhez:

mind a természetvédelmi, mind a gazdálkodási célokat az egyes területek adottságaihoz illesztve kell meghatározni;

kompromisszum szükséges a gazdasági és a környezeti/természetvédelmi kívánalmak között - ráfizetéses kezelések hosszú távon nem fenntarthatók;

támogatási rendszer bevezetése szükséges, hogy a gazdasági szempontból (egyelőre) nem működőképes, de környezeti szempontból szükséges használatok is megvalósulhassanak;

az érintett ágazatok közötti szakmai párbeszéd, a közös területhasználati tervezés és hatékony lobbitevékenység kell.

Köszönöm a figyelmet!


Elérhetőség:

[email protected]

www.dinpi.hu

Documents

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel