XIII. évfolyam · 61. - 62. szám · 2011 február · Ingyenes példány www.lsv.org.rs

Mindenkinek joga van a kétnyelvű kivonatokra

Murényi Tibor, a VSZL SZabadkai VároSi biZoTTSágának aLeLnöke

4. odal

10. odal

5. odal

14. odal

strana 12-13

a VSZL akciója a TarToMányi VároSokban éS faLVakban

03. odal

Arról nem is szólva, hogy egy európai gyakorlatról

van szó, nekem sokkal fontosabb, hogy nekünk e tekintetben Vajdaságban

van egy saját, régi hagyományunk,

üzeni Murényi

A vajdaságiak jobbat

érdemelnek!

Mellszobor Fehér Ferenc

tiszteletére

NeNad ČaNak, a VSZL eLNöke

5. odal

Most kezdtük el a kilencvenes évek

hatását érezni

Meddig VeZeTheT aZ oLcSó politikai pontok gyűjtése?

Ne használjuk fel a lopásokata nemzetek közötti gyűlölet szítására!

Két fontos feltételt kell teljesíteni a magyar

állampolgársági kérvény átadásához: hogy a

kérvényezőnek legyen egyenes ágon olyan

felmenője, aki magyar állampolgár volt akkor, amikor ezek a területek

Magyarországhoz tartoztak, és az hogy

beszéljen és tudjon írni magyarul.

a SZabadkai Magyar konZuLáTuSon augusztusra lehet időpontot kérni

A kettős állampolgárság feltétele: a magyar nyelv ismerete

AKTUÁLIS2 szabad vaJdaság aKTuálIs

Hogy milyen szörnyű pe-riódus is volt a kilencve-nes évek ezen a tájon az bizonyítja leginkább, hogy hatását most kezdtük el igazán megérezni. Amíg a sebek nyíltak voltak és forrók, nem éreztük azt, milyen mélyek és milyen szürnyűek. Most láthat-juk csak hány generációt tettek tönkre a kilenve-nes évek – nyilatkozta Nenad Čanak, a VSZL elnöke a Studio B-nek adott nyilatkozatában. - Minden reggel mikor felébredek és átlapozom az újságokat úgy ér-zem, mintha hábo-rús jelentéseket olvasnék, hány barátom halt meg infarktus-ban, hány rák-ban, hány a g y -

vérzésban, hányan men-tek el, hányan nem is léteznek, hány gyermek született ebben a 20 év-ben, akik már az anya-nyelvüket sem beszélik, mert a szülőháztól távol jöttek valahol a világra. A szociális-, a morális értékvesztésről, az embe-ri értékrend lezülléséről nem is érdemes szót ej-teni – mondta Čanak és emlékeztetett, hogy a Vaj-dasági Szociáldemokrata Liga létrejötte igazából a háborús politika, Slobo-dan Millošević uralma, a

társadalom fasizá-lódása, a félelem

és minden rossz dolog elleni lá-zadásnak tud-ható be, ami a múlt század

k i l e nc vene s é v e i b e n

t ö r -tént.

Ne higyjünk csak a szavaknak

A Szerb Haladó Pártról be-szélve, illetve annak veze-tőiről, Tomislav Nikolićról és Aleksandar Vučićról, Čanak elmondta, kiábrán-dult belőlük, mert azt hitte róluk, hogy „igazi bűnö-sök, akik hisznek abban amit tesznek”, emlékeztet-ve, hogy ők voltak azok, akik a képviselőházban plakátokat lengedeztettek „Biztonságos házat Ratko Mladićnak” felirattal és megfenyegették mindazo-kat, akik máskét vélekedtek. - Most egyszerében ők is az Európai Unió melett van-nak. Ahogy megindultak, holnap még betagosodnak a Nők Feketében szerve-zetbe is – mondta Čanak, magyarázva azt, hogy nem csak a politikusok kimon-dott szólamaiban kell hin-ni, hanem fontos „hinni a tettek kontinuitásában és folytonosságában is”. - A változások lehetsége-sek, de ha neked sikerül 90 fokos fordulatot venned 15 másodperc alatt, akkor ez nem nevezhető változás-nak, a változás egy folya-mat – magyarázta Čanak.

Koštunicának felenie kell

Amikor azokról a zavar-gásokról esett szó, amelyet Szerbiában évek óta kü-lönféle szurkolócsapatok és klerofasiszták szítanak, Čanak elmondta, hogy lé-zetnek felvételek, így az Amerikai Nagykövetség belgrádi épületének fel-gyujtásáról, valamint az

nenad Čanak, a Vszl elnöke

Most kezdtük el a kilencvenes évek h atását érezniAmíg A sebek nyíltAk voltAk és forrók, nem éreztük Azt, milyen mélyek és milyen szürnyűek. most láthAtjuk csAk hány generációt tettek tönkre A kilenvenes évek

ÚJVIDÉK - A VSZL főbizott-sága határozatot hozott, hogy energikusabb lépéseket kell ten-nünk annak érdekében, hogy a tartomány vagyonáról, és a for-rásjövedelméről szóló törvények meghozatalának kérdése kimoz-duljon a holtpontról - jelentette ki Bojan Kostreš, a VSZL alelnö-ke a február 11-én, pénteken tar-tott sajtótájékoztatón. Elmondta,

hogy a VSZL főbizottsága egy-hangúlag feljogosította a párt elnökét, Nenad Čanakot, hogy tegye meg a megfelelő lépése-ket, amelyek elengedhetetlenek ennek a folyamatnak a beindí-tásához.

A jelölés feltételei

Kostreš rámutatott, hogy ezek a törvények fontosak, nem csak Vajdaság Autonóm Tartomány részére, hanem Szerbia integrá-ciós folyamatában is. - Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy többek kö-zött, e két törvény nélkül Szer-bia nem nyerheti el EU tagje-lölti státusát - mondta Kostreš. Hozzátette, hogy a liga erről a ha-tározatáról értesíteni fogja a koa-líciós partnereit és minden rele-váns állami szervet, de a legelőbb Mirko Cvetković kormányfővel kell tárgyalniuk, mert a VSZL úgy véli, hogy a kormányban el-akadt ennek a két törvénynek a meghozatala.

Nem lehet szőnyeg alá söpörni

- Nem söpörhetünk minden problémát a szőnyeg alá. A VSZL kész nem csak nyomást gyakorolni, hogy mindez minél előbb elkészüljön, hanem arra is, hogy a felelősségből átvállaljon egy részt és saját elgondolásaink-kal előálljon, abban az esetben,

ha a kormány képviselői és más koalíciós partnerünk a hatalmi koalícióban nem rendelkezik öt-letekkel - mondta. A VSZL alel-nöke kiemelte, hogy nem érdeke és célja a ligának, hogy ezzel a követelésével további instabilitást idézzen elő a hatalmi koalícióban. - Mégis, a több mint egy éves várakozás, hogy ez a téma meg-mozduljon, több mint korrekt a

liga szempontjából. Ez alatt az egy év alatt megmutattuk, hogy rendelkezünk elég türelemmel és megértéssel. De a türelem-nek is van határa - mondta és hozzátette, a VSZL semmiféle módon nem fogja zsarolni a ha-talmi koalíciót, de nem hajlandó elállni a követelésétől sem, hogy ez beszédtéma legyen, és hogy a folyamat végre beinduljon.

Visszaadni mindazt, amit elvettek

Kostreš hozzátette, hogy ebben a pillanatban nem tud beszámolni minden egyes lépésről amelyet a liga tenni fog, mert „azzal tom-pítanának az akciókon, amelyek elkövetkeznek”. Emlékeztetett, a VSZL Vajdaság vagyonának te-kinti mindazt, amivel a tartomány 1988 előtt, Milošević állampucs-csát megelőzően rendelkezett, és ezt vissza kell számára adni. - Például az utakat, a vasutat, a postát, a villamosenergia-gazdál-kodást, és ami a ligának nagyon fontos, a Naftagast, mert mi nem feledtük el, hogy a Naftagast, vagyis a Szerbiai Kőolajipari Vál-lalatot 400 millióért elajándékoz-ták és Vajdaság e miatt megká-rosult - mondta. Emlékeztetett, a liga 19 alkalommal követelte, hogy a tartományi parlament vitassa meg a NIS eladását vala-mint Vajdaság kártalanítását, de ez a mai napig nem történt meg.

A VSZL eleget volt türelmes, követeljük vissza Vajdaság vagyonát és jövedelmét

www.lsv.org.rs szabad vaJdaság 3

Most kezdtük el a kilencvenes évek h atását érezni

újvidéki antifasiszta fel-vonulás elleni támadás-ról is, gond csak akkor merült fel, amikor azok a bíróság elé kerültek. Az alkotmánybíróság kijelentette magáról, hogy nem tartozik az illetékességi körébe be-tiltani az Obraz elne-vezésű szervezetet. Egy év kellett nekik, hogy ezt kimondják! Čanak feltette a kérdést: ha a pártok árnyékában megbújnak olyan szer-vezetek, amelyeket a rendőrség már hat évvel ezelőtt klerofasisztának nevezett, és ha a bírósá-gok nem végzik a mun-kájukat, ki gondolja azt, hogy az ember csak állni fog és tűrni, hogy valaki a hamis szerbség vagy az álszentség nevében halálra verje az utcán. Nenad Čanak úgy véli, hogy Koštunica dr. Vo-jislav, volt szerb állam-főnek előbb vagy utóbb tetteit meg kell magya-ráznia a hatóságoknak. - Ennek előbb vagy utóbb be kell következ-nie – mondta Čanak, emlékeztetve, hogy ép-pen Koštunica volt az, aki a vörössapkások állampuccs-kísérletét egy munkaruhában le-folytatott szakszervezeti sztrájknak titulált. Szin-tén emlékeztetett, hogy senki sem felelt Belgrád felgyújtásáért és a rom-bolásokért a Koszovó-ért rendezett közös ima után, ami úgyszintén Koštunica hatalomgya-korlása alatt történt.

VAJDASÁG – „A vajdasá-giak jobbat érdemelnek!” ezzel a szlogennek kezdte meg január 28-án a Vaj-dasági Szociáldemokrata Liga legújabb kampányát, amellyel felhívják a vaj-dasági polgárokat, csatla-kozzanak és támogassák őket követelésükben, hogy Vajdaság forrásbevételei és vagyona kerüljön vissza a tartományhoz valamint a helyi önkormányzatokhoz. Nyomtatványokat osztogat-tak és óriásplakátokat he-lyeztek el Vajdaság-szerte. Felhívták a figyelmet arra, hogy Vajdaság nem számít többé Szerbia legfejlettebb részének, némely felmé-rések pedig azt mutatják, hogy a nem eléggé fejlett régiók közé sorolható. A vajdasági fizetések, ame-lyek az 1990-es évekig 40 százalékkal meghaladták Szerbia más részeinek át-lagfizetéseit, most a köztár-sasági átlag alatt vannak. A sajtótájékoztatókon konk-rét adatokkal is szolgáltak arra nézve, hogyan éltek a vajdaságiak akkor, amikor a tartománynak teljes volt az autonómiája.

Saját vagyonunkkal mi gazdálkodunk a legjobban

Ezen adatok alapján Vaj-daság autonómiája idején a tartományban felépítettek és helyrehoztak 250 gyárat, hat dunai hidat és 3 300 kilométer utat építettek ki, ebbe beletartozik a tarto-mány területén megépült autóút is. - Ma az utaink 60 százaléka műszakilag kifogásolható, vagyis ezek az utak rossz vagy nagyon rossz állapo-túak – mondta Aleksandar

Jovanović, a VSZL alelnöke. Mindaz, ami a múlt évszá-zad 70-es és 80-as éveiben megépült, míg a vajdasági-ak saját pénzükkel gazdál-kodtak, mára tönkrement vagy nagyon rossz állapot-ban van.

Rablás

Dragan Nedeljkov, a nagy-becskereki VSZL végrehaj-tó bizottságának elnöke el-mondta, hogy Vajdaság Au-tonóm Tartomány a múlt század nyolcvanas éveinek végén teljes autonómiával rendelkezett és saját maga rendelkezett vagyonával és jövedelmével, a Jugosz-láv Szocialista Szövetségi Köztársaság keretén belül, Horvátország és Szlovénia mellet, az egyik legfejlet-tebb régió volt. Elmondása szerint a vajdasági átlagfi-zetések hozzávetőlegesen

36 százalékkal nagyobbak voltak mint a jugoszláviai átlag. Slobodan Milošević állampuccsa után 37 000 vajdasági tisztviselőt levál-tottak, 8000 vállalati veze-tő maradt munka nélkül. Hamarosan meghozták az állami vagyonról szóló törvényt, (az úgynevezett Šešelj törvényt) és onnan-

tól kezdve megkezdődik ennek a régiónak a ha-nyatlása. 1990-től 2000-ig elveszítettük a társadalmi tőke 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy minden egyes foglalkoztatott vajdasági 16 000 dollár értékű va-gyon nélkül maradt.

A szegénység elrettentő képe

Jovica Petrovački, Miloš Šibul és Dragan Nenadov a VSZL pancsovai, nagy-kikindai és zombori tisz-tégviselői figyelmeztettek,

hogy Vajdaságban pilla-natnyilag 200 000 munka-nélküli van, több mint 160 000 feketén dolgozik, a szürkegazdaság felemészti a bruttó hazai össztermék 30 százalékát. Hozzátet-ték, meghökkentő az adat, mely szerint Vajdaságban 240 000 ember a szegény-ségi küszöb alatt él és hogy

2008-ban 900 gyermek szorult a népkonyha segít-ségére, míg a múlt évben 1500. Emellett Vajdaság-ban igen kifejezett a fehér pestis jelensége is, erre vonatkozó számadatok szerint csak két év lefor-gása alatt a vajdaságiak 11

000 személlyel lettek keve-sebben, ami egyenlő egy kisebb helyiség, mondjuk Cservenka méretével.

Kéz a pénztárcánkban

Vékony Károly, a VSZL topolyai szervezetének el-nöke aggodalmának adott hangot, hogy a vajdasági régióból, amely egykor a legjobb helynek számított mind az életkörülménye-ket mind a munkaválla-lást illetően, tömegesen vándorolnak el a legjob-bak és legműveltebbek. - Tény az, hogy valaki jó mélyre nyúlt a vajdasá-gi pénztárcába és a mi pénzünkkel gazdálkodik. Nemcsak hozzájárul Vaj-daság tönkretételéhez, hanem azt is eredménye-zi. Érthetetlen számomra, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány polgárai tud-ván ezeket a tényeket, még mindig olyan opciókra ad-ják a szavazatukat, amelyek a mi elszegényedésünkön dolgoznak – mondta Ra-dovan Radovanović a liga parlamenti képviselője a topolyai sajtótájékoztatón.

a VSZL akciója a TarToMányi VároSokban éS faLVakban

A vajdaságiak jobbat érdemelnek!

Rendszeres fizetők

A rossz életkörülmények ellenére a vajdaságiak továbbra is rendszeresen fizetik a számláikat. Ezért jogosan érdemelné-nek többet. Időközben, a központosítás folytán Belgrád, egyes felmérések szerint, a legnagyobb fizetésekkel rendelkezők vá-rosa, a legtöbb foglalkoztatottat számlálja valamint ott a leg-olcsóbb az élelmiszer Szerbiában...

AKTUÁLIS4 szabad vaJdaság aKTuálIs

VAJDASÁG – Azokban a községekben, ahol hiva-talos használatban van a nemzeti kisebbségek nyel-ve is, tavaly március óta – a hologramos, örök érvényű anyakönyvi kivonatok be-vezetésétől kezdve – nem adnak ki kisebbségi nyel-ven kivonatokat. Annak ellenére, hogy majdnem tíz hónapja nem történt sem-mi sem ez ügyben, a téma januárban vált aktuálissá, elsősorban azokon a tele-püléseken, ahol magyarok élnek. Ennek oka a magyar állampolgárság megszerzé-sének lehetősége, amire az év eleje óta van mód.

Értelmezés kérdése

Emlékeztetőül: Milan Mar-ković önkormányzati mi-niszter a Beta hírügynök-ségnek tavaly februárban azt nyilatkozta, hogy „az is újdonságnak számít, hogy azokban a községekben, ahol hivatalos használat-ban vannak a kisebbségi nyelvek, a kivonat hátlapjá-ra az adott nyelven rá lehet nyomtatni a kivonat adatait a kisebbségi nyelven és azon nyelv írásmódja szerint”.Azért mert a kérdést nem tisztázták kellőképp, Sza-badkán és Magyarkanizsán továbbra is kérhető két-nyelvű kivonat, míg más községekben nem. Szabad-ka és Magyarkanizsa úgy oldotta meg a problémát, hogy a kivonatok hátlap-jára nyomtatják a for-dítást. Ettől függetlenül tény, hogy az állam nem

határozta meg pontosan, mire van joguk és fennha-tóságuk az önkormányza-toknak. Így csak azoknak nem kell fizetniük az anya-könyvi kivonat hivatalos le-fordításáért – ami a magyar állampolgárság megszerzé-sének előfeltétele –, akik az említett településeken vagy azok közelében laknak.

Nem lehetnek különbsé-gek

– Nem lehet különbség a polgárok között, attól füg-getlenül, hogy hol laknak – jelentette ki Murényi Tibor, a VSZL szabadkai városi bizottságának alelnöke.– A magyar nemzetiségű polgároknak joguk van a saját anyanyelvükön kiál-lított anyakönyvi kivonat-hoz, és ezt semmiképp sem lehet belátás, vagy értelmezés kérdése, nem függhet attól – mondta Murényi, hozzátéve, hogy ezt a kérdést minél előbb és átláthatóbban meg kell oldani. – Megengedhetetlen, hogy a polgároknak egyáltalán azok kell-jen gondolkodniuk, hogyan juthatnak két-n y e l v ű ki-

vonatokhoz. Arról nem is szólva, hogy egy európai gyakorlatról van szó, ne-kem sokkal fontosabb, hogy nekünk e tekintetben Vajdaságban van egy saját, régi hagyományunk. Ne-künk nem kellenek bírósá-gi tolmácsok mert mi sze-retjük a sajátunkat és tisz-teljük a szomszédét. Ebben az értelemben a kétnyelvű kivonatok Vajdaság egyik szépsége – üzente Murényi Tibor.Lapzárta előtt az önkor-mányzati minisztérium feb-ruár 3-án kijelentette: a le-hető legrövidebb időn belül biztosítani fogja a kétnyel-vű anyakönyvi kivonato-kat, aminek köszönhetően a nemzeti kisebbségek tag-jai élhetnek nyelvhasználati

jogukkal.

Murényi Tibor, a VSZL SZabadkai VároSi biZoTTSágának aLeLnöke

Mindenkinek joga van a kétnyelvű kivonatokraArról nem is szólvA, hogy egy európAi gyAkorlAtról vAn szó, nekem sokkAl fontosAbb, hogy nekünk e tekintetben vAjdAságbAn vAn egy sAját, régi hAgyományunk, üzeni murényi tibor

ÚJVIDÉK – Az újvidéki polgárok 41 százaléka elégedett a tartomány jelenlegi státusával, mégis növek-szik azok száma, akik a szélesebb körű autonómiát vagy Vajdaság függetlenségét támogatják. A „SCAN” közvélemény-kutató ügynökség felméréséből kiderül, hogy a tartomány önállóságát az újvidéki polgárok 5,3 százaléka támogatja, míg 2009-ben ezt az opciót a megkérdezetteknek csak 2,2 százaléka támogatta. Eme-llett növekedett azoknak a száma is, mégpedig megközelítően öt százalékkal, így ez a szám jelen-

leg 33, 5 százalékot tesz ki, akik nem támogatják a tartomány függetlenségét, de szélesebb körű autonómiát szeretnének, ellen-tétben a központosított hatalo-mmal. Így Vajdaságot köztársa-ságként a szövetségi államban 3,6 százalék támogatja, az 1974-es alkotmány értelmében megfogal-mazott autonómia modelljét 15, 9 százalék, a maitól szélesebb körű autonómiát, de kisebb mértékűt az 1974-es modellnél, a közvéle-mény-kutatás résztvevőinek 14 százaléka támogatja.

Elégedetlenség

Milka Puzigaća, a „SCAN” közvélemény-kutató ügynökség igazgatója a 021-es Rádiónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy az újvidékiek hozzáállása az au-tonómia kérdéséhez a polgárok rossz anyagi helyzetéből adódik. – A polgárok igen rossz anyagi hel-yzetben vannak, ilyenkor szívesen gondolnak vissza a békebeli pén-ztelenségre, amikor több anyagi javakkal rendelkeztek – mondja a közvélemény-kutató ügynökség igazgatója. Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga parlamenti képviselője, a párt szóvivője a 021-es Rádiónak úgy értékelte a közvélemény kutatás eredményeit, hogy az 1974-es alkotmány értelmében megfo-galmazott autonómia modellje

nem jó és nem lehetséges me-goldás, mert az csakis más idős-zakban, államban és rendszerben működött. Hozzátette, világosan látható, hogy a polgárok úgy ítélik meg, hogy a tartomány nagyobb fokú illetékességi köre szavatol-ná a jobb életkörülményeket. – Egyszerűen meg lehetne ma-gyarázni ezeket a számadatokat, azoknak az elégedetlenségével, akik még emlékeznek arra, mi-lyen volt régen, de azokéval is, akiknek erről nincsenek emléke-ik. Mondhatom, örülök annak, hogy a polgárok belátják, a na-

gyobb illetékességi körökkel saját pénzükkel gazdálkodhatnának, így több pénzük maradna. A ha-tályos rendszer rossz, tarthatatlan és örülök, hogy a polgárok ezt mind inkább belátják – nyilatko-zta Jerkov.

A központosítás hatása

Aleksandar Popov, a Regiona-lizmusért Központ igazgatója úgy véli, hogy az érvényes alko-tmány valamint az illetékességi köröknek a tartományra való átruházása nem váltották be azo-kat az elvárásokat, hogy Vajda-ság több eredendő illetékességi körrel rendelkezzen, valamint nem hozott több pénzt sem azok megvalósítására. Popov ho-zzátette, hogy az elégedetlenség általánosan jelentkezik a köz-pontosított hatalommal szem-ben, valamint, hogy nem csak az újvidékiekre és a vajdaságiakra jellemző, hanem Szerbia köz-ponti részében élő polgárokra is. – A központosítás következ-ményeként Szerbia több része megüresedett, a lakosaik beköl-töztek a városokba, ami óriási terhet jelent, valamint szociális bombaként működhet, ami már az elkövetkező évben felrobban-hat, amennyiben folytatódik a ro-ssz gazdasági folyamat – hangsúl-yozta Aleksandar Popov a 021-es Rádiónak.

Egyre több autonomista

www.lsv.org.rs szabad vaJdaság 5

SZABADKA – A magyar Országgyűlés tavaly márciu-sban fogadta el azt az állam-polgársági törvényt, amel-ynek értelmében a szomszé-dos országban élő magyarok egyszerűsített honosítási eljárással juthatnak magyar állampolgársághoz. Az év elejétől alkalmazzák a tör-vényt, vagyis január elsejétől lehet átadni a magyar állam-polgárság iránti kérelmet.

Nagy az érdeklődés

A törvény több mint három millió határon túli magyart érint, így a téma Vajdaságban is aktuális lett. Azért is, mert a magyar állampolgárság iránt Románia mellett épp Szerbiában mutatkozik meg a legnagyobb érdeklődés. Előzetes becslések szerint a 290 000 szerbiai magyar közül 80 000 kérni fogja a magyar állampolgárságot. A magyar nemzetiségű polgárok elmondása szerint, ez nekik el-sősorban egy érzel-mi kötődést jelent az anyaországu-kkal. A nagy ér-deklődés miatt előre kell időpontot foglal-ni azokon a helyeken,ahol fogadják a kérvényeket. A szabadkai magyar konzu-látuson már öt ezernél több időpontot foglaltak le, és

most augusztusi időpontokat osztanak!.A kérvényeket a belgrádi magyar nagykövet-ségen is át lehet adni, de a magyarországi önkormány-zatokban is, valamint a kör-nyező országok magyar nagykövetségein is. Volt már arra is példa, hogy vajdasági ma-gyarok Romániában adták át az állampolgár-sági kérelmüket.

Magyar papírok

Két fontos feltételt kell telje-síteni a kérvények átadásá-hoz: hogy a kérvényezőnek legyen egyenes ágon ol-yan felmenője, aki magyar állampolgár volt akkor, amikor ezek a területek Magyarországhoz tarto-ztak, és az hogy beszéljen és tudjon írni magyarul (a kérelmezéskor a helyszínen kell saját kezűleg egy rövid

önéletrajzot írni, vala-mint a hivatalno-kkal beszélgetni). A

magyar nyelv isme-rete a fontos, és nem a

nemzeti hovatartozás. A kérelmezőnek nem

kell feltétlenül magyar-nak lennie.

- Mivel az országhatárok gyakran változtak, ha száz évvel ezelőtt volt nagyapj-uk vagy dédapjuk magyar területekről (Vajdaságból

például), azt be tudják bi-zonyítani különböző pa-pírokkal: anyakönyvi kivo-nattal, halotti kivonattal, egyházi dokumentumokkal, katonakönyvvel, minden

olyan papírral, ame-ly bizonyítja, hogy egyenes ági leszár-mazottról van szó – jelentette ki az EurActiv.rs hon-lapnak Szlanyin-ka Anna, a Ma-

gyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének konzulja. A kérvények átadásakor a dokumentumokat kizárólag magyar nyelven fogadják el, vagyis ha a kérelmező szerb dokumentumokat tudott beszerezni, mindenképp mellékelni kell a hivatalos magyar fordításukat.

Az útlevél nem kötelező

A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését, de azok, akik állampol-gárok lesznek, kérhetik azt. Fontos megemlíteni, hogy személyi igazolvány sem jár az állampolgár-sággal, ahhoz magyaror-szági bejelentett lakcím kell. A tervek szerint az első állampolgársági eskü letétele március 15-ére várható.

a SZabadkai Magyar konZuLáTuSon auguSZTuSra lehet időpontot kérni

A kettős állampolgárság feltétele: a magyar nyelv ismeretekét fontos feltételt kell teljesíteni A mAgyAr állampolgársági kérvény átadásához: hogy a kérvényezőnek legyen egyenes ágon olyan felmenője, aki magyar állampolgár volt Akkor, Amikor ezek A területek mAgyArországhoz tartoztak, és az hogy beszéljen és tudjon írni magyarul.

ÚJVIDÉK – A Vajdasági Szociáldemokrata Ligának semmi kivetnivalója nin-cs a vajdasági magyarok magyar állampolgársága ellen. Viszont azt valljuk, hogy a vajdasági magyaro-knak továbbra is a szerbiai választásokon kellene sza-vazniuk, és nem a Magyar Köztársaság belügyeivel fo-glalkozniuk – nyilatkozta a Szabad Vajdaságnak a VSZL alelnöke, Aleksandar Mar-ton.Elmondása szerint a liga úgy véli, minden országnak jogában áll valamilyen mó-don óvnia nemzettársait, bárhol is éljenek azok, így a Magyar Köztársaságnak is.- A szerb kormánynak, a szlovák és a román kor-mánytól eltekintve, sem volt semmil-yen kivetnivalója ezen folyamat alatt. A

VSZL-nek sincs – mondta, kiemelve: a kettős állam-polgárság megszerzésének jogát előzőleg már megkap-ták a vajdasági horvátok és szlovákok. Marton szerint az viszont nem lenne jó megoldás, ha a határon túli magyarok szavazati jogot kapnának anyaországuk választásain. - Ezt még nem fogadták el, és csak Magyarorszá-gon tárgyalnak róla, de mi mindenképp azt gondoljuk, hogy a körülbelül 300 000 fős vajdasági magyarságnak továbbra is Szerbiában kelle-ne szavaznia, a szerbiai és a vajdasági politikát alakíta-nia és a szerbiai és a vajdasá-

gi gondokat me-goldani, mivel ők ebben az o r s z á g b a n élnek – mon-

dja Marton.

a VSZL aLeLnöke, aLekSandar MarTon

A vajdaságimagyaroknak hatniuk kell a vajdasági és a szerbiai politikára isa vszl-nek semmi kifogása a kettős ál-lAmpolgárság ellen, de szerintünk A vAjdAsági mAgyAroknAk továbbrA is itt kellene szAvAzniuk

HANGSÚLYOS6 szabad vaJdaság HangsÚlyos

Mind nagyobb a súlya van a ligának MuzslyánMUZSLYA – A muzslyai helyi közösség már évek óta igen nagy gondokkal küszködik, de a polgárok lassan kezdenek hinni a szebb jövőben. A múlt év végén változások történtek a muzslyai helyi közösség taná-csában, amelyben a többséget a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsosai képezik. A községi

tanács alelnökének lemondását követően erre a helyre Vass Ti-bort választották meg, a tanács egyik tagjának pedig Hallai Mihályt, így a tizenegy tagú tanácsban most a liga 4 taggal van jelen.

Aszfaltozás, elektromos áram...

- A Vajdasági Szociáldemokra-ta Liga kész arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon a gondok megoldásában, kifejezetten odafigyelve a felgyülemlett kommunális problémákra. Te-vékenységével a liga nagyobb fokú bizalmat ért el, mindennek eredményeként nőtt a tagok száma, főként a magyar közös-ség soraiból. Ez egyben kötelez bennünket arra, hogy sokkal jobban odafigyeljünk azoknak magyaroknak a gondjainak megoldására, akik ezeken a területeken élnek – nyilatkoz-ta Vass Tibor, a muzslyai helyi közösség alelnöke lapunknak. Szavai szerint a ligások aktívan dolgoznak azon, hogy ebben

az évben ki legyen aszfaltozva három utca, amelyeket teljesen feltúrták a vízvezeték kiépítése-kor, a közvilágítás helyrehoza-talán, amely a falu egyes részein katasztrofális állapotban van. Az Elektrovojvodinával kap-csolatba lépve az elektromos áramfeszültség problémáján is dolgoznak, mert Muzslya né-

mely részén az áramfeszültség olyan alacsony, hogy gyakran meghibásodást okoz az elekt-romos háztartási gépekben.

Újra megválasztották

Február elején a VSZL muzs-lyai helyi tanácsban választá-sokat tartottak, amelyen Bálint Jánost választották meg újra az elnöknek, aki egyben tagja a helyi közösség tanácsának is. - A helyi közösség tanácsá-ban történt változások után jobb lett az együttműködés a tagság körében, így sok-kal több lehetőségünk nyílik arra, hogy Muzslyán vala-mit tegyünk is – mondja. - Említésre méltó, hogy a VSZL tagjainak száma Muzslyán az elmúlt évben 25 százalékkal növekedett, így most 270 tagot számlálunk – teszi hozzá Bá-lint. Elmondta, hogy számos kommunális, infrastrukturális és más probléma megoldásával Muzslya lakosainak jobb élet-körülményei lesznek, amelyet már régóta megérdemelnek.

A ligások aktívan dolgoznak azon, hogy ebben az évben kiaszfaltozzanak három utcát, a közvilágítás helyrehozatalán valamint az

elektromos áramfeszültség problémáján is, amely Muzslya némely részén problémákat okoz, így nem csoda, hogy a VSZL tagjainak száma az

elmúlt évben 25 százalékkal növekedett

Lehet, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége ezt tartja feladatának, hogy fejlessze

a fotózást, a szabadidő-szervezést, a kertészetet,

gyümölcstermesztés, szőlészeret és főként a

sertéstenyésztést. Ez azt jelenti, hogy a kultúra

fejlesztése, a nyelvművelés és még sok minden más

továbbra is várat magára...

Tudniuk keLL!

Így osztotta szét a Nemzeti Tanács a pénzeketÍrja: Vass TiborA Magyar Nemzeti Tanács első pályázata, amelyet a költség-vetési eszközeinek a magyar közösség civil szervezetei mű-ködésbeli támogatására való odaítéléséről hoztak, és a múlt év végén hoztak nyilvánosság-ra, újra felveti a kérdést : hol van, vagyis hová folyik el a pénzünk?!

Üzenet

Hogy ne általánosságban be-széljünk, példákat hozok fel: Hogyan lehetséges, hogy a muzslyai Petőfi Sándor Műve-lődési Egyesület, amely magyar művelődési egyesületként van bejegyezve, nem nyer egy ilyen pályázaton, nem kap egy dinárt sem a működéséhez és a nem-zeti ünnepekről való megemlé-kezésre. Hasonlóképpen jártak a magyarittabéiek is. Ha valaki azt mondaná, hogy válság van, nincs pénz, azt megérteném. De akkor hogyan lehetséges, hogy olyan egyesü-letek kaptak pénzeszközöket, amelyeknek semmi közük a Nemzeti Tanács munkájához, a magyar kulturális és más iden-titás megőrzéséhez? Különféle klubok kaptak pénzt. Például a Foto Klub Pannónia (50 000

dinárt), valamint az Ámon Stúdió (200 000 dinárt), vagy a Szabadidőszervezők Egyesüle-te (80 000 dinárt). Mit mond ez nekünk? Milyen üzenetet hor-doz ez azon vajdasági magya-rok számára, akik megpróbál-nak valamit tenni saját és nem-zeti közösségük érdekében?

Kritériumok

Ha valaki mégis meggyőz arról, hogy a Szabadidőszer-vezők Egyesülete vagy a Foto Klub Pannónia terveznek va-lami érdemlegeset tenni a vaj-dasági magyarokért, az okta-tásunkért, tájékoztatásunkért, szeretném ha azonnal tudtom-ra adná. Valamint azt is, hogy mennyit fog érdekünkben tenni a Kertészek Egyesülete, amely 80 000 dinár támoga-tásban részesült. Ez azt jelenti, hogy ez az egyesület csakis a magyar kertészeket tömöríti? Pénzbeli támogatást kapott a Kadarka Szőlészek, Gyümöl-csészek és Kertészek Egyesüle-te is (50 000 dinárt). Bizonyos az, hogy minden szőlész és gyümölcsész vajdasági ma-gyar? Ha így is lenne, akkor sem értem, hogy mindezek az egyesületek fontosab-bak lennének egy műve-lődési egyesületnél. Miért lennének fontosabbak?

Ez politika?

Mégis, a legkirívóbb példa ezen a téren, hogy pénzesz-közökben részesült a „Bu-dućnost“ Sertéstenyésztők Egyesülete is a disznótenyész-tésről szóló előadássorozatuk megszervezéséhez. Valaki azt is mondhatná, hogy ez disz-nóság. Én nem mondom. Hozzáteszem, hogy támoga-tásban részesültek különböző kukoricafesztiválok és papri-kásfőző-versenyek is, és nem értem a kritériumot, mi alap-ján kapott valaki támogatást. Enyhén szólva is, az ilyen vi-selkedés felelőtlen és emlékez-tet az egyéni érdekekre, hogy a nyilvánosság előtt, főleg a kampány során (például a Nemzeti Tanács tagjainak vá-lasztásakor) egyet mondanak, majd a gyakorlatban (a mi pénzünkkel) mást csinálnak. Lehet, hogy a Magyar Nemze-ti Tanács vezetősége ezt tartja feladatának, hogy fejlessze a fotózást, a szabadidő-szerve-zést, a kertészetet, gyümölcs-termesztést, szőlészeret és fő-ként a sertéstenyésztést. Ez azt

jelenti, hogy a kultúra fejlesztése, a nyelv-

művelés és még sok minden más továbbra is várat magára...

www.lsv.org.rs szabad vaJdaság 7

ÚJVIDÉK – Még ha az elmúlt években nem is történtek sű-rűn nemzeti alapú incidensek, az új év hozott magával néhány igen aggasztó eseményt. Törté-netesen Szabadkán, a Julianus-naptár szerinti szentestén, a sajtóhírek szerint szerbek a sza-badkai horvát konzulátus előtt soviniszta jelszavakat skan-dáltak: „Magyar lány, készíts salátát, lesz hús is, horvátokat vágunk majd!” Az esetet elítél-te a Horvát Nemzeti Tanács, a több civil szervezetet tömörítő Polgári Vajdaság , a Vajdasági Horvátok Művelődési Intézete és néhány párt, közöttük a Vaj-dasági Szociáldemokrata Liga. Valamivel később, január 24-én

ismeretlen tettesek megrongál-ták az 1944/45-ös vérengzések magyar áldozatainak csúrogi emlékművét. A rendőrség idő-közben feljelentést tett zsablyai illetőségű kiskorú személyek ellen, akiket a kereszt ellopásá-val gyanúsítanak. Február ele-jén Zombor falain zsidó- és ro-maellenes antiszemita falfirkák jelentek meg. A Vajdasági Szo-ciáldemokrata Liga, valamint a tartományi szervek is elítélték mindezen történéseket.

Kevesebb incidens?

Ezek az esetek ellentmondanak

Ivica Dačić belügyminiszternek valamint a Tartományi Képvi-selőház elnökének, Egeresi Sán-dornak tavaly novemberben elhangzott értékelésével, mely szerint az elmúlt hat évben Szerbiában jelentősen csökkent a nemzetek közötti incidensek száma, azok csak szórványosan jelentkeznek, amelyekért csak egyének vonhatók felelősségre. Bozóki Antal az Árgus --Vaj-dasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke szerint a nemzetek közötti viszonyokat nem csak az incidensek fény-ében kell értékelni. Lapunk számára elmondta, hogy az in-cidensekkel a rendőrségnek, bí-róságoknak és ügyészségeknek

kell foglalkozniuk, a vajdasági nemzetek közötti kapcsolatok tényleges felmérésére pedig számba kell venni a nemzeti közösségek jogainak megvaló-sulását, amelyet az alkotmány és a törvények is szavatolnak.

Jó állapotok

Dušan Jakovljev, a Tarto-mányi Végrehajtó Tanács alelnöke egyezik ezzel az ér-tékeléssel és alátámasztja: - Mintegy nyolcvan százalé-kot tesz ki azoknak a kisebb-ségi közösségekből szárma-zó általános iskolásoknak és

középiskolásoknak a száma, akik az anyanyelvükön vég-zik tanulmányaikat. Mindez

érvényes a tájékoztatásra a kultúrára, és a nyelv vala-mint írás használatára is. Jakovljev emlékeztet, hogy az ilyen jó állapotoknak az alapja a Vajdaság Autonóm Tarto-mány kormányának 2002-es nyilatkozata és határozata. Ak-kor a nemzeti kisebbségek tag-jait felkérték arra, hogy térje-nek vissza az országba és a tar-tományi parlament elhatárolta magát a magyarok, horvátok valamint a vajdasági németek ellen elkövetett bűntényektől.

Elhidegülés

Bozóki úgy véli, hogy mind

láthatóbb az elhidegülés és az elidegenedés az etnikai közösségek között, főleg a

fiatalság körében. Szerinte ennek az egyik fő oka ab-ban a tényben kereshető, hogy az incidensek több-ségének nem volt hatékony végkifejlete a bíróságon. Ja-kovljev úgy véli, hogy gyor-sabbban kell vádat emelni a létező bűntények esetében, amelyek ezeket a nemzetek közötti viszonyokat alá-ássák, hogy elkerülhetőek legyenek a spekulációk és az incidensek más célokra való felhasználása. A hely-zet mégis sokkal jobb és rendezettebb Vajdaságban mint Szerbia más részein, mondja Dušan Jakovljev.

Bozóki Antal úgy véli, hogy mind láthatóbb az elhidegülés és az elidegenedés az

etnikai közösségek között, főleg a fiatalság körében. Szerinte ennek az egyik fő oka az a tény, hogy az incidensek többsége nem

végződött hatékony epilógussal

Gyorsabbban kell vádat emelni a létező bűntények esetében, amelyek ezeket a

nemzetek közötti viszonyokat aláássák, hogy elkerülhetőek legyenek a spekulációk

és az incidensek más célokra való felhasználása. A helyzet mégis sokkal jobb és rendezettebb Vajdaságban mint Szerbia

más részein, mondja Dušan Jakovljev

Marton: Jó nemzetek közötti viszonyok A VSZL alelnöke, Aleksandar Marton nemrégiben kijelentette, hogy Vajdaságban a nemzetek közötti vi-szonyok igen jók, hozzátéve, hogy emiatt a VSZL igen elégedett. - Meg kell jegyeznem, hogy mi itt Vajdaságban valamint Nagybecskereken jószomszédi viszonyokat ápolunk és soha sem az volt a fontos, kit hogyan hívnak, mely templomba jár, ha egyáltalán jár, hanem az volt mindig a mérvadó, ki milyen ember – mondta Márton.

UKRATKOŽigmanov: Megbüntetni a bajkeverőket SZABADKA - Tomislav Žigma-nov, a Vajdasági Horvátok Mű-velődési Intézetének igazgatója, aki elsőként ítélte el a szabadkai incidenst és hívta fel az illeté-keseket, hogy reagáljanak arra, a Szabad Vajdaságnak hangsú-lyozza, a szórványos incidensek ellenére a vajdasági nemzetek közötti viszonyok állapota még most sem nevezhető kielégítő-nek. Ahogy fogalmaz, ezek az újdonsült jó nemzetek közötti viszonyok nem stabilak, aho-gyan azt a történelem is mu-tatja, ezért ezek a fent említett incidensek még veszélyesebbek mondhatóak. - Vajdaság is megfizette az ál-lam összeomlását a kilencve-nes években, többek között a nemzetek közötti viszonyok megromlásával, amelynek kö-vetkezményeit ma is érezzük a kisebbségek bizonyos hánya-dának szegregált társadalmi- és közéletében, annak a nagyfokú félelemnek jelenlétét, amely a magánéletbe való elvonulásukat idézi elő – mondja Žigmanov, hozzátéve, ha ennek tükrében szemléljük az eseményeket, ak-kor ezek a legutóbbi incidensek is igen veszélyesek lehetnek. - Annál is inkább, mert egy részüket nem reagálta le kellő-képpen a helyi hatalom, sem a rendőrség, de a bűnüldöző álla-mi szervek sem reagáltak meg-felelően. Ez az utóbbi jelenti a legnagyobb problémát a nem-zetek közötti incidenseket ille-tően a 2000-es évtől kezdődően Vajdaságban – nagyon kevés számú elkövető kilétét derítet-ték fel, még kevesebb lett meg-büntetve – mondja Žigmanov. Amennyiben továbbra is elma-radnak az illetékesek példát sta-tuáló, mindenekelőtt határozott és szigorú akciói azokkal szem-ben, akik ilyen incidenseket követnek el, a következő, vá-lasztások előtti évben még in-kább aggódhatunk a viszonyok elmérgesedése miatt, amelyre régebben is volt példa ilyen idő-szakokban – mondja Žigmanov. - Nevezetesen, üzenet lehet számukra, hogy lehetséges így cselekedni. Természetesen nem kell politikailag bolondnak lenni és azt állítani, hogy ezek a helyzetek kizárólag a jobbol-dali pártoknak felelnek meg, és hogy ők nem általlanak ilyen dolgokat véghezvinni – figyel-meztet Žigmanov.

utÁnajÁrtunk: milyenek a nemzetek közötti Viszonyok a tartomÁnyban?

AZ INCIDENSEKET A NAGYOBB

BÜNTETÉSEKKEL KELL MEGELŐZNI

TÉMA8 szabad vaJdaság Téma

ÚJVIDÉK – Szerbiában az út-hálózat központosított irányí-tása a kilencvenes évek elején megszakította a vajdasági utak további kiépítését és a meglévő utak karbantartását. A sokéves elhanyagolás eredményeként a regionális, valamint a főutaink 60 százaléka rossz vagy nagyon rossz állapotban van – mond-ja a Szabad Vajdaságnak Siniša Isakov tartományi gazdasági, közlekedésügyi és telekom-munikációs titkárhelyettes. Elmondása szerint hasonló helyzetben vannak a hidak és más úthálózati létesítmények is. - Ahelyett, hogy rendszeresen, évente felújjítanánk az utak 10 százalékát, ahogyan azt az idő-szerű elvárások diktálnák, most sokkal több pénzre és munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen elhanyagolt állapotban lévő úthálózatot a tervezett álla-potába visszaállítsuk – mondta. Isakov szerint, ahhoz hogy a teljes úthálózat újra elfogad-ható állapotba kerüljön, vala-mint hogy megteremtődjenek a továbbfejlődés feltételei, elen-gedhetetlen az úthálózat visz-szaszármaztatása a tartomány hatáskörébe saját vagyonaként. - A közvagyonról szóló törvény valamint az alapfinanszírozásról szóló törvény megteremtené a törvényes feltételeit ennek – véli Isakov.

Csak mi fejeztük be időre az autóutat

Isakov elmondta, a tartomány úthálózatát 3.300 kilométer fő- és regionális út alkotja. - Ennek a hálózatnak a nagyobb része még a hatvanas-hetvenes évek-ben épült meg, amikor Vajdaság az alapokból valamint az érdek-

közösségeken keresztül függet-len módon tudta pénzelni és irányítani úthálózatát – mondja Isakov. Abban az időben ki lett képezve meghatározott számú szakértő és létrejöttek az út-karbantartó vállalatok is, akik európai mércék szerint épí-tik és tartják karban az utakat. - A nyolcvanas évek végére meg-épült az autóút Szerémségen keresztül teljes hosszában vala-mint egy sáv Bácsfeketehegyig és Batajnicáig. Vajdaság, akkor elsőként fejezte be az akkori álla-

mi prioritásként kezelt Testvéri-ség-egység autóút-projektumból a rá eső részt, jóval Horvátország előtt, akik 2003-ban, de Slovénia előtt is, akik csak 2010-ben, már EU tagként fejezték be a rájuk eső részt. Más jugoszláv tag-köztársaságok a mai napig sem fejezték be a munkállatokat – mondja Isakov.

Fontos lenne az alapfinanszí-rozás

Figyelmeztet arra, hogy az au-

tópályadíjjat, amelyet mindenki fizet, nem használják fel célirá-nyosan és racionálisan, hanem más ,,prioritásokra” költik, nem a már meglevő autópályaszaka-szok karbantartására és a még hi-ányzó kilométerek megépítésére. A regionális és a főutak kiépí-tését, valamint azok karbantar-tását az üzemanyag kiskereske-delmi árából kell megvalósítani. Egy becsületesebb és stabilabb célirányos pénzelést szükséges visszaállítani, amelyet a tarto-mány alkalmazott is a nyolcva-nas években, javasolja Isakov. Az aktuális közutakról szó-ló törvény meghozatalakor 2005-ben a Tartományi Kép-viselőház, Bojan Kostreš tar-tományi parlamenti elnöksége alatt, módosítási javaslatot nyújtott be, amely szerint a kő-olajtermékek kiskereskedelmi árának 20 százalékát az utak pénzelésére kellenne fordítani. - Ezt a javaslatot a legtöbb eu-rópai ország pozitív példájából merítettük, valamint a saját múltbéli tapasztalatainkból. Saj-nos a köztársasági képviselőház-ban még csak át sem olvasták tüzetesebben – mondja Isakov. Hozzáteszi, hogy át kellene gon-dolni a népszerűtlen autópá-lyadíjat megfizettető sorompók megszüntetését és a matricák bevezetését.

Siniša iSakoV TarToMányi gaZdaSági, köZLekedéSügyi éS TeLekoMMunikációS TiTkárheLyeTTeS

ÁTIRÁNYÍTANI AZ ÚTHASZNÁLATI DÍJAKAT A VAJDASÁGI UTAK KARBANTARTÁSÁRA!a főutak és a regionÁlis utak kiépítését, Valamint azok karbantartÁsÁt az üzemanyag kiskereskedelmi ÁrÁból kell megValósítani. egy becsületesebb és stabilabb célirÁnyos pénzelést kell VisszaÁllítani, aMeLyeT a TarToMány aLkaLMaZoTT iS a nyoLcVanaS éVekben, Mondja iSakoV

Az újvidékiek annyit dolgoznak, amennyit csak tudnak

Siniša Bubnjević, újvidéki tanácstag, a város közlekedés-ügyi titkára a Szabad Vajdaságnak elmondta, hogy Új-vidék területére eső úthálózatot az utóbbi időben javít-ják, de nem olyan ütemben, mint ahogyan azt szeretnék. - Pillanatnyilag az utak és a hidak helyrehozatalán dolgozunk, a kör-forgalmak kiépítését fejezzük. Mindenesetre kihasználunk minden egyes napot, még decemberben is, amikor nincs mínusz alatt a hőmér-séklet és nem esik a hó, hogy minél többet tudjuk javítani a mostani állapotokon – mondja Bubnjević.

ÚJVIDÉK- Vajdaságnak, mint régiónak mindent meg kell tennie, ami a hatalmá-ban van, hogy úgy mutatkoz-zon mint Szerbia azon része, melybe megéri befektetni, hogy gazdaságilag fejlődjön és hogy a képzett fiatalok itt-hon maradjanak. Ez pozitív hatással lehetne az ország más térségeire is - nyilatkoz-

ta a Szabad Vajdaságnak Urs Müller svájci közgazdász, a bázeli BAK Basel intézet igaz-gatója. Müller nemrég Újvi-déken részt vett az Európai regionalizációs tapasztalatok és Szerbia decetralizációs távlatai elnevezésű kerekasz-tal beszélgetésen a Regioná-lis Központ szervezésében.

Igen fontos a megközelíthetőség

Müller úgy véli, hogy Vajda-ságnak, ebben a pillanatban igen fontos, hogy vonzó le-gyen a befektetők számára. Szerinte, hogy ezt elérje, Vaj-daságnak saját mérsékeltebb adókkal kell rendelkeznie, de rendezettebb rendeletekkel is a munkaerőpiac és álltalában a piaci rendszabályok területén. - Ezek a rendeletek túlnyo-mórészt nemzeti szinten vannak szabályozva, ami megnehezíti a régiók hely-zetét, hogy hatással legye-nek azokra - mondja Müller. Hozzáteszi, hogy addig is míg Vajdaság arra vár, hogy meg-kapja saját adóit és a megfele-lő rendeleteket, sok mindent tehet, így például kiépítheti a közlekedési útvonalakat, hogy minél inkább megkö-zelíthető legyen az Európai

Unióból valamint a környező országokból érkezők számára. - Amennyiben egy vállalat úgy dönt, hogy ide akar jön-ni, ahhoz könnyen és gyor-san megközelíthetőnek kell lennie a régiónak. Ha én úgy döntök, hogy itt akarok élni, gyakran megkívánom majd, hogy elutazzak meglátogatni a családomat vagy elhívjam a

barátaimat, ezért fontos, hogy megközelíthető váljon ez a térség. Ez vonatkozik mind az emberekre mind a termékek-re - mondja Müller. Életminőség

Müller úgy véli, hogy minden egyes régiónak, így Vajdaság-nak is vonzónak kell lennie a potenciális befektetők számá-ra, oly mértékben, hogy azok itt is maradjanak. Itt, mint mondja, a vajdasági életminő-ségről van szó, sokat tehet a ré-gió annak érdekében, hogy az itteni életminőségen javítson. – Jó itt lenni? Mit csinálhatok hétvégén? Mi van a kulturális élettel? Mi van a várost körül-ölelő természettel? Ezek mind az életvitelt meghatározó regionális és helyi kérdések. Ugyanúgy, mint amikor a város megközelíthetőségéről van szó vagy a szennyezett-ségről. A régió, valamint a kö-zösség tehet valamit ezekben a kérdésekben – véli Müller. A beszélgetés végén hozzátette, hogy az atraktivitáshoz nem csak a felsoroltak tartozhat-nak, hanem mindazok a dol-gok, amiről a vajdaságiak azt gondolják, hogy érdemes mi-attuk ide jönni élni, dolgozni és itt is maradni.

Urs Müller: Építsetek utakat, míg várjátok az adótokat

RÖVIDEN

www.lsv.org.rs szabad vaJdaság 9

ÚJVIDÉK – Szerbiában az út-hálózat központosított irányí-tása a kilencvenes évek elején megszakította a vajdasági utak további kiépítését és a meglévő utak karbantartását. A sokéves elhanyagolás eredményeként a regionális, valamint a főutaink 60 százaléka rossz vagy nagyon rossz állapotban van – mond-ja a Szabad Vajdaságnak Siniša Isakov tartományi gazdasági, közlekedésügyi és telekom-munikációs titkárhelyettes. Elmondása szerint hasonló helyzetben vannak a hidak és más úthálózati létesítmények is. - Ahelyett, hogy rendszeresen, évente felújjítanánk az utak 10 százalékát, ahogyan azt az idő-szerű elvárások diktálnák, most sokkal több pénzre és munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen elhanyagolt állapotban lévő úthálózatot a tervezett álla-potába visszaállítsuk – mondta. Isakov szerint, ahhoz hogy a teljes úthálózat újra elfogad-ható állapotba kerüljön, vala-mint hogy megteremtődjenek a továbbfejlődés feltételei, elen-gedhetetlen az úthálózat visz-szaszármaztatása a tartomány hatáskörébe saját vagyonaként. - A közvagyonról szóló törvény valamint az alapfinanszírozásról szóló törvény megteremtené a törvényes feltételeit ennek – véli Isakov.

Csak mi fejeztük be időre az autóutat

Isakov elmondta, a tartomány úthálózatát 3.300 kilométer fő- és regionális út alkotja. - Ennek a hálózatnak a nagyobb része még a hatvanas-hetvenes évek-ben épült meg, amikor Vajdaság az alapokból valamint az érdek-

közösségeken keresztül függet-len módon tudta pénzelni és irányítani úthálózatát – mondja Isakov. Abban az időben ki lett képezve meghatározott számú szakértő és létrejöttek az út-karbantartó vállalatok is, akik európai mércék szerint épí-tik és tartják karban az utakat. - A nyolcvanas évek végére meg-épült az autóút Szerémségen keresztül teljes hosszában vala-mint egy sáv Bácsfeketehegyig és Batajnicáig. Vajdaság, akkor elsőként fejezte be az akkori álla-

mi prioritásként kezelt Testvéri-ség-egység autóút-projektumból a rá eső részt, jóval Horvátország előtt, akik 2003-ban, de Slovénia előtt is, akik csak 2010-ben, már EU tagként fejezték be a rájuk eső részt. Más jugoszláv tag-köztársaságok a mai napig sem fejezték be a munkállatokat – mondja Isakov.

Fontos lenne az alapfinanszí-rozás

Figyelmeztet arra, hogy az au-

tópályadíjjat, amelyet mindenki fizet, nem használják fel célirá-nyosan és racionálisan, hanem más ,,prioritásokra” költik, nem a már meglevő autópályaszaka-szok karbantartására és a még hi-ányzó kilométerek megépítésére. A regionális és a főutak kiépí-tését, valamint azok karbantar-tását az üzemanyag kiskereske-delmi árából kell megvalósítani. Egy becsületesebb és stabilabb célirányos pénzelést szükséges visszaállítani, amelyet a tarto-mány alkalmazott is a nyolcva-nas években, javasolja Isakov. Az aktuális közutakról szó-ló törvény meghozatalakor 2005-ben a Tartományi Kép-viselőház, Bojan Kostreš tar-tományi parlamenti elnöksége alatt, módosítási javaslatot nyújtott be, amely szerint a kő-olajtermékek kiskereskedelmi árának 20 százalékát az utak pénzelésére kellenne fordítani. - Ezt a javaslatot a legtöbb eu-rópai ország pozitív példájából merítettük, valamint a saját múltbéli tapasztalatainkból. Saj-nos a köztársasági képviselőház-ban még csak át sem olvasták tüzetesebben – mondja Isakov. Hozzáteszi, hogy át kellene gon-dolni a népszerűtlen autópá-lyadíjat megfizettető sorompók megszüntetését és a matricák bevezetését.

Siniša iSakoV TarToMányi gaZdaSági, köZLekedéSügyi éS TeLekoMMunikációS TiTkárheLyeTTeS

ÁTIRÁNYÍTANI AZ ÚTHASZNÁLATI DÍJAKAT A VAJDASÁGI UTAK KARBANTARTÁSÁRA!a főutak és a regionÁlis utak kiépítését, Valamint azok karbantartÁsÁt az üzemanyag kiskereskedelmi ÁrÁból kell megValósítani. egy becsületesebb és stabilabb célirÁnyos pénzelést kell VisszaÁllítani, aMeLyeT a TarToMány aLkaLMaZoTT iS a nyoLcVanaS éVekben, Mondja iSakoV

VAJDASÁG – A tudósítóink-tól kapott adatok szerint a he-lyi utak Vajdaság-szerte meg-döbbentő állapotban vannak. Zenta község esetében a város nagyságát, valamint a lakosok számát tekintve az utak hosszúsága kielégítőnek mondható, de ezt nem lehet elmondani azok minőségéről is. A helyi utak nagyon rossz állapotban vannak, a legna-gyobb forgalom a központon keresztül vezet, nincsenek ki-építve átjárók a vasuti sineken és még sok más hiányosság van. Zenta községben 119 kilométer útszakasz van, amelyből 40 kilométer rossz vagy nagyon rossz állapotú. Nagykikindán sem jobb a helyzet, ahol az utak hosz-sza 179 kilométert tesz ki és kisebb vagy nagyobb mér-tékben rossz az állapotuk. A helyi utcák tele vannak lyu-kakkal, amelyek néhol akko-rák, hogy a házak bútorzata, a vitrinekben az üvegárú bele-remeg, amikor az utcában el-halad egy teherautó. Nagyki-kinda község kilenc falvában az utak állapota különböző, a viszonylagosan elfogadha-tóan kiaszfaltozott főutcáktól egészen azokig, ahol nincs is útburkolat. A Nagykikindára vezető útszakasz legrosszabb része a Nagykikinda- Basahíd útszakasz. Ezen az úton lehet Nagykikindáról megközelíte-ni Nagybecskereket és Belg-rádot.

Kamionok szántják az ut-cákat

A szabadkai utcákat naponta foldozzák, hogy valamelyest elfogadhatónak mondható állapotúak legyenek. Nem kérdéses, hogy ezért a hely-zetért az átmenő forgalom hibáztatható a kelebiai ha-tárátkelőhely felé, amely két oldalról is beáramlik a város-ba, egyes főutat és a város-központot is érintve. Nagy

teherautók és vontatókocsik közlekednek olyan utcákon, amelyek nem ilyen közleke-dési eszközök részére lettek tervezve. A teherforgalom tönkreteszi az utcákat, a vib-rációtól nem ritkán a házak

is megsérülnek. A városi kommunális szolgálatoknak folyamatosan dolgozniuk kell ezeknek az útszakaszoknak a javításán, ezért más utak kar-bantartására nem jut elegen-dő pénz. Zomborban ellen-ben nem az utak minősége a legnagyobb probléma, bár az sem mondható kielégítőtek, hanem a pillanatnyi helyzet, amelyet a zomboriak több-sége a vakbélhez hasonlít, annak ellenére, hogy a város a legrövidebb útvonalon he-lyezkedik el a magyar-horvát-szerb hármashatáron és azon keresztül juthatunk le legha-marabb Budapestre, Bécsbe. Az autóút csak 60 kilomé-terre húzódik Zombortól, de a béregi határátkelőhely Magyarország felé évek óta vár a teherforgalmi átcsopor-tosításra, míg a Horvátország felé vezető dunai határát-kelőhely színvonalon aluli.

Kevés a pénz

A palánkai utak az időszakos foldozások ellenére is rossz állapotúak. A sávok nincse-nek jól kijelölve, a megfelelő útjelzőtáblák is hiányoznak,

ami elengedhetetlen a bizton-ságos közlekedéshez. Ebben a községben az utakra kevés pénzt fordítanak a költség-vetésből, legtöbbször a helyi közösségekbe befolyó járulé-kokból jut rá pénz. A teme-

riniek az utaik minőségét katasztrofálisnak ítélik meg, csak akkor toldozzák, mikor már járhatatlanná válnak. Temerin bejáratától Boldog-asszonyfalva felé Szőregig ve-zető útszakasz 2000-ben lett áthúzva egy réteg aszfalttal az óbecsei Final Four vízilabda nemzetközi négyesdöntő mi-att. Fehértemplomon is igen rossz állapotúak az utak. A városban és a környező hely-ségekben az utak 45 százaléka nincs kiaszfaltozva. Antal-falván viszont a teherautók jelentik a gondot, amelyek elkerülik az M24-es főutat, hogy ne kelljen autópályadíjat fizetniük a Belgrád-Szabadka autópályán. Ez az útszakasz a teherforgalom miatt van feltúrva. Az illetékesek kirak-ták a jelzőtáblát, hogy tilos a 12 tonna feletti teherautók forgalma, de ezt senki sem ellenőrzi. Mitrovicán, a többi községgel ellentétben, ahogy mondják, nem olyan rosz-sz az utak helyzete, mégsem ideális. Hozzáteszik, hogy sokkal többet kellene szánni az úthállózat karbantartásá-ra, hogy elérje a valamikori szintet.

ASZFALTTAL CSAK A LYUKAKAT TÖMIKA szAbAd vAjdAság tudósítói AlátámAsztják, hogy A tArtomány úthálózAtA igen rossz állApotú A jAvításokkAl pedig lAssAn hAlAdnAk

Csóka szerencsejátékokból befolyt pénzt kapott

CSÓKA – A közigazgatási és önkormányzati miniszté-rium Csóka község részére 285 millió dinárt ítélt oda az elmúlt évi pályázatok alapján a szerencsejátékokból befolyt pénzösszegekből. A pénzesz-köz a padéi kastély rekonst-rukciójára és helyrehozata-lára lesz elköltve. A kastély állami védelem alatt áll és a helyi adminisztráció székhe-lye. Duško Radaković, a köz-igazgatási és önkormányzati minisztérium államtitkára, a VSZL tisztségviselője ki-emelte a községi elnökkel való szerződés aláírását kö-vetően, hogy a múlt évben a köztársasági költségvetésbe a szerencsejátékokból befolyt összegből hozzávetőlegesen 400 millió dinárt osztottak szét a helyi közösségeknek Szerbia-szerte a legsürgősebb problémák megoldására. Stana Đember, a padéi helyi közösség tanácsának elnö-ke, a csókai ligások vezetője elmondta, hogy már hat éve várják a pénzt ezen értékes épület felújítására.

Zentán súlyosan megrongálódott hat ház

ZENTA – A zentai községi bizottság a község némely te-rületén a magas talajvíz miatt rendkívüli állapotot hirdetett. Csizik Károly (VSZL) alpol-gármester az újságíróknak elmondta, két bizottságot is felállítottak, az egyik a víz elvezetését rendezi, a másik a düledező házakat vizs-gálja meg. - Eddig hat ház rongálódott meg, ennek kö-vetkeztében lakhatatlanná váltak. Martonoson igen sú-lyos a helyzet, a talaj annyira nedves, hogy nem tud több nedvességet magába szívni, emiatt újabb csapadékos idő még nagyobb problémákat idézhet elő, mondják ebben a helyi közösségben, amelyről a Danas napilap tájékoztatott január 17-én. Ezért elenged-hetetlen a szennyvízelvezető csatornák kiépítése, amely-ről ezekben a napokban fo-lyik népszavazás a faluban.

10 szabad vaJdaság fÓKuszban

ÚJVIDÉK – A belgrádi lakosok úgy ítélik meg, Szerbia rosz-sz irányba halad, de azt, hogy Belgrád fejlődik, alátámasztják az Ipsos Strategic Marketing közvélemény-kutató ügynök-ség felmérései, amelyet múlt év december végén jelentettek meg. Ahogyan akkor Srđan Bogosavljević, a közvélemény-kutató ügynökség igazgatója nyilatkozott, ellentétben a múlt évvel, amikor a belgrádiak nem vélték felfedezni a fejlődés eredményeit, ebben az évben 55 százalékuk gondolja úgy, hogy láthatóak a haladás jelei.

Olcsóbb az élelmiszer, mint Vajdaságban! Hozzá kell tenni, hogy a Press napilap legújabb felmérései is bizonyítják, a belgrádi üz-letekben az alapvető létfenn-tartási cikkek Szerbia-szerte a legolcsóbbak. Belgrádban egy liter tej 8 dinárral olcsóbb mint Újvidéken és 21 dinárral mint Kragujevacon. Egy liter joghurtért Belgrádban 82,90 dinárt kérnek, míg Újvidéken 12 dinárral, Vranjeban pedig 13 dinárral többet. Szerbiában Belgrádban a legolcsóbb a kávé, az étolaj, de a liszt és a csokolá-dé is olcsóbb mint Újvidéken.

Vagyon és jövedelem nélkül semmit sem lehet kezdeni

Marinika Čobanu, a Decent-ralizációs Nemzeti Tanács igazgatóhelyettese a Szabad Vajdaságnak nyilatkozva el-mondta, hogy a Strategic Marketing felméréseiből lát-ható, hogy ha valami moz-dul is, az vagy Belgrádba vagy Belgrád felé mozdul. - Egyik oldalról ez rendben van, Belgrád a főváros, így az egész ország tükre kellene, hogy legyen. De ha jobban megnézzük más helysége-ket, láthatjuk, hogy a helyi közösségek legtöbbje meg sincs mosakodva, sem fé-sülködve, nemhogy tükre legyen bárminek, kivéve a szegénységet és a tehetetlen-séget, hogy valami komolyabb dolgot tehessenek a polgá-raikért – mondja Čobanu. - Nem rendelkeznek saját vagyonnal, a jövedelemből, amely főleg az illetékekből folyik be, a költségvetés mó-dosítása során jelentkező hiányt tömik be. A mun-kanélküliség, vagy annak a veszélye, hogy munkanél-külivé váljanak, minden egyes családot veszélyeztet – mondja Čobanu.

A megoldás a decentralizációban rejlik

Szavai szerint, ennek a hely-zetnek a megoldása egyet-len dologban rejlik, még-pedig a decentralizációban. - Meg kell adni annak a lehető-ségét, hogy a helyi közösségek gondoskodjanak és legyenek felelősek minden egyes kér-désben, ami helyi jellegű. Ha így lenne, lehet hogy a belg-rádiak többsége nem panasz-kodna a drasztikus gazdasági migrációra, valamint a lakos-ság beáramlásáról Szerbia más területéről a városukba, ami igencsak megterheli a fővárost, bár ezt senki sem fogja nyilvá-nosan bevallani. Lehet hogy, miért is ne lehetne ebben hin-ni, a belgrádiak is elmennének más szerbiai városokba élni, dolgozni és megmutatni tudá-sukat – mondja Čobanu.

LehangoLó képek SZerbia VároSaiban éS köZSégeiben

Minden áll, csak Belgrád növekszik

Marinika Čobanu, a Decentralizációs Nemzeti Tanács igazgatóhelyettese

úgy véli, ennek a helyzetnek egyedüli megoldása a

decentralizáció lenne és a helyi közösségek vagyonának

valamint jövedelmének

FÓKUSZBAN

ÚJVIDÉK – A Köztársasági Sta-tisztikai Hivatal legújabb adatai szerint Belgrád a legkedvezőbb életkörülményeket biztosítja, Va-ljevo pedig a legkedvezőtlenebbe-ket a szerbiai városok közül. Bel-grád Szerbia egyetlen városa, ahol az átlagfizetések nagyobbak, mint az átlagos fogyasztói kosár értéke, míg a valjevóiaknak, ahol az átla-gfizetések 28 000 dinár körüliek, havonta hiányzik mintegy tíze-zer dinárjuk, hogy bebiztosítsák maguknak az átlagos fogyasztói kosarat, mondta Dragan Vukmi-rović, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatója, adta hírül a SZRT.

Szabadkán a legdrágább a kenyér

Példaként, hogy a nagyobb váro-sokban jobb életkörülmények va-nnak, mint a kisebb településeken, kiemelték, hogy az elmúlt évben a szabadkaiak fizettek legtöbbet egy kilogramm kenyérért, maj-dnem 79 dinárt, míg a leskova-ciak fele annyiért tudták megve-nni. A legutolsó hivatalos adatok szerint, amelyek a kereskedelmi minisztérium honlapján láttak napvilágot és amiről a Blic napi-lap tájékoztatott, az átlagos fo-gyasztói kosár 2010 októberében 38 390 dinárt tett ki a minimális pedig 24 516 dinárt. Ezek az ada-tok alapján az újvidéki polgáro-knak több mint öt ezer dinárjuk hiányzott, hogy meg tudják venni mind a 65 alapvető élelmiszert. Alátámasztja, hogy Vajdaságban és Újvidéken mind nehezebb élni a Köztársasági Statisztikai Hivatal adata is, amely szerint, az elmúlt tíz évben először a Vajdasági átla-gkeresetek alacsonyabbak mint Szerbiában.

Ezer dinárral kevesebb

A Blic napilap írása alapján a vajdasági átlagkeresetek,

adók és járulékok nélkül 33 575 dinárt tesznek ki, míg a szerbiai átlag mintegy ezer dinárral magasabb és 34 444 dinárt tesz ki. Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetsége az évi jelentésében, amelyet az újvidéki Dnevnik napilap je-lentetett meg, kiemelték, hogy októberben a tartományban a nettó kereset 33 575 dinárt tett ki, hangsúlyozva, hogy Vaj-daság gazdasági szektorában a nettó kereset 32 367 volt. Emlékeztettek, hogy a Köztár-sasági Statisztikai Hivatal ada-tai szerint 2010 októberében az átlagfizetés 320 euró volt,

legalacsonyabb a régióban. A szakszervezet rámutatott, hogy a 2010-es évben a bérek reális csökkenése mellett a fi-zetések valamint a minimál-bérek kifizetése is mind inkább késett. Már az év elején 63 448 különböző szektorokban tevékenykedő munkás bére nem lett kifizetve, annak elle-nére, hogy dolgoztak. Ezek az adatok nem tartalmazzák a kisvállalatokban valamint a vállalkozóknál foglalkoztatott egyéneket. A szakszervezet feltevése szerint valószínű, hogy minimum kétszer annyi a foglalkoztatottak száma, akik nem kapják meg a bérüket, és 450 000-500 000 dolgozó mini-málbérért dolgozik, amelynek összege nem változott a múlt év folyamán, és havonta valamivel több mint 15 000 dinár. A Vajdasági Önálló Szakszer-vezetek Szövetsége rámutatott arra is, hogy a múlt év szeptem-berétől -- a gazdasági válság kezdete óta -- Szerbiában 193 ezerrel csökkent a foglalko-ztatottak száma, Vajdaságban pedig 57 ezerrel dolgoznak kevesebben, ezeket az adatokat elrettentőnek és katasztrofáli-snak ítélik meg.

A vajdasági bérek a köztársasági szint alá süllyedtek

www.lsv.org.rs szabad vaJdaság 11

ÚJVIDÉK – A Matica srpska valamint a Szerbiai Tudomá-nyos és Művészeti Akadémia a Tankönyvkiadó Intézettel egyetemben, amely egyben a végrehajtó kiadója is, megje-lentette a Szerb Enciklopédia az első kötetének első könyvét (A – Beo). Ismert újságírónk Dimitrije Boarov az újvi-déki „Dnevnik” napilapban megjelent írásában felhívta a figyelmet az enciklopédia je-lentőségére, viszont, ahogyan az már a bevezető szövegéből leszűrhető, a Szerb Enciklopé-dia kulcsfontossága a „szerb állami, politikai valamint kul-turális tér integrációjára fekte-tett hangsúly”.

Ki az autonómista és ki nem?

Boarov, aki a Vajdasági Encik-lopédiák szerkesztőségi tagja (amelyen a VTMA dolgozik), főleg az autonomisták cím-szóra figyelt fel, amely szerinte nem teljes és komolytalan: – Az első mondatban pon-tosan fogalmaznak, amikor azt mondják, hogy „egyének és politikai pártok, amelyek nagyobb politikai autonómi-át követelnek egy meghatá-rozott régiónak vagy tarto-mánynak az állam keretében”. De továbbá a kör leszűkül a vajdasági autonómia szószó-lóira, a Szerb-Horvát-Szlo-vén Királyság 1918 decem-ber 1-jei megalapítása után. Sajnos, ily módon automati-kusan kimaradtak az azt az időszakot megelőző nagy au-tonomisták, mint Rajačić pát-riárka, Stratimirović tábornok, Šupljikac herceg, Miletić és Polit-Desančić ügyvédek, Kos-tić és Jovanović költők és má-sok. Igaz, amikor a két világ-háború közötti időszakról van

szó, akkor szerepel „néhány regionálisan orientált értelmi-ségi, akik feladták a szerbség eszméjét, mint a jobbára el-nemzetietlenedett városi ré-teg”, itt említik Joca Lalošević és Duda Bošković nevét – de nincs megemlítve a „elnem-zetietlenedett” Žarko Zren-janin sem a kommunisták. A komolytalanság csak foko-zódik e címszó alatt, amikor is a gyümölcsjoghurt leírásában a kommunista időkbeli auto-nomisták „második hullámát” taglalják, ahol a legismerteb-bek között Boško Krunić, Živan Berisavljević és Dušan Popović nevét emelik ki (hol van Broz, Kardelj, Bakarić és más „vatikáni káder“), a „har-madik hullámban”, amely, mint fogalmaznak, még min-dig tart, pedig csak egyetlen név szerepel az „elnemzetiet-lenedett” Nenad Čanak neve –

szögezi le Boarov az írásában. Az elismert újságíró kifejti, kik is a Szerb Enciklopédia szerzői, és rámutat arra, hogy az autonomisták címszót bi-zonyos Obrad Stanojević írta, aki belgrádi egyetem római jog tudósa, míg az autonóm tartomány címszó szerző-je nem más mint Milošević jogalkotója Ratko Marković!

Egy enciklopédia csakis tényekettartalmazhat

Dr. Papp Endre a Vajdasági Tudományos és Művésze-ti Akadémia elnöke a Sza-bad Vajdaságnak kiemeli, hogy egy enciklopédiának objektívnek kellene lennie, hozzátéve, hogy igencsak meglepőnek tartja, hogy az autonóm tartomány cím-szót Ratko Marković írta.

– Az, amit Marković a vajda-sági autonómiáról ír, igencsak vitatható, hiszen Vajdaság sta-tútumának meghozataláról csak annyit közöl, hogy nagy viták voltak azzal kapcsolat-ban, ami így nem állhat egy enciklopédiában. Az encik-lopédiában csak az kell, hogy helyet kapjon, hogy elfogad-ták, mind a képviselőházban mind a törvényekben. Csak tények, semmi több – hang-súlyozza Papp. Nem bocsáto-kozott bele abba, hogy milyen okokból írta Marković azt, amit leírt, de bízik abban, hogy csak sietségből elkövettet mu-lasztásról van szó, hogy minél előbb kiadhassák a kötetet. - Bízom benne, hogy szer-kesztői hiba, és nem több ennél – mondja Papp, hozzá-téve, hogy várja a VTMA va-lamint a SZTMA intézményes együttműködésének kezdetét.

dr. papp endre, a VajdasÁgi tudomÁnyos és műVészeti akadémia elnöke

Remélem, hogy a hibák a Szerb enciklopédiában csak szerkesztői baklövés

Egyetlen sor, az is hibás

Hozzáteszi, hogy a VTMA-nak egyetlen sort szenteltek: hogy létezett és Milošević ideje alatt a SZTMA-hoz lett csatolva alosztályaként. Papp reménykedik abban hogy a Szerb Enciklopédiában ezzel a témával többet fognak majd foglalkozni a V betű alatt, de hozzáteszi, hogy az a kevés is, amit ennek a témának szenteltek, pontatlan. Mert nem írja, hogy a VMTA-t 2003. október 23-án újra megalapították, és az még mindig működik.

Pavle Savićról is megfeledkeztek! Papp Endre azt állítja, hogy a Szerb Enciklopédiának ezen kívül vannak más hi-ányosságai is, példaként említi, hogy az Atomfizika címszóból hiányzik a leg-híresebb fizikusunk és ve-gyészünk Pavle Savić neve. - Nem tudhatom miről van szó, de látható, hogy elég sok hiba van benne, bízok abban, hogy lesz hibaki-igazítás is. Javítást igényel az autonómiáról írt szöveg is – mondja Papp Endre.

Hamarosan elkészül a Vajdasági enciklopédiák az első kötete

Dr. Papp Endre a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke lapunknak elmondta, hogy hamarosan elkészül a Vajdaság Enciklo-pédiái első kötete, amelyben az egyik fő címszó minden-képpen az autonómia lesz. – Itt található majd meg az igazi magyarázata annak, hi-szen ezt a címszót Dr. Ranko Končar történész és Dr. Mari-jana Pajvančić alkotmányjog-ász írják, akik ismertek és igen jártasak a témában – mondja Papp. Hozzátette, hogy a kö-tet nyomtatása előtt az anyag olvasható lesz a „Vajdasági enciklopédiák” honlapon is.

Marković, az autonómia sírásója

Dimitrije Boarov a Szerb Enciklopédiáról írt szöveg-ében továbbá kifejti, hogy az autonóm tartomány címszót Ratko Marković írta, aki Milošević alkot-mányjogászaként valamint a „žabljaki alkotmányíró-ként” ismert. - Minden el-ismerésem, de egy kicsit visszatetsző ha az autonóm tartományokról egy olyan személy ír, aki karrierje alatt az autonóm tartományok ellen oly elszántan harcolt, hogy néhány autonomista őt tekinti „Vajdaság sírásó-jának” – emlékeztet Boarov. - Számomra ez ugyanolyan, mint ha Mihalj Kertesznek adták volna a vám és a bü-dzsé címszó megírását - szö-gezte le Boarov.

endre pAp

FÓKUSZBAN12 szabad vaJdaság fÓKuszban

Vidéki ismerőseim, akik olykor átutaznak Topolyán, gyakran érdeklődnek tőlem, hogy mi történik itt, hisz semmit nem változik, ez a város ugyanolyan sivár, rendezetlen, csúnya a központja, mint évekkel ezelőtt. Nem tudok erre mit mondani, hisz igazuk van, aki ritkábban jár errefelé, annak talán még jobban szembetűnik ez, mint annak aki itt lakik, aki naponta szembesül a tényekkel és talán már meg is szokta a cseppet sem szívderítő látványt. Mindez már megannyiszor szóvá lett téve, de mindhiába. Mintha megállt vol-na az idő, vagy visszafelé forog-na a kereke, tényleg nem igen változik semmi. Azon kívül, hogy nyílt egy új bevásárlóköz-pont egy eldugott kis utcában, meg új rendszámtáblát kapott a város, nem történt semmi.

Rútság a központban

A központ kellős közepén évek óta éktelenkedik egy hatalmas, félig kész épület kopasz falakkal, ami hotelnek indult, de nem sikerült befejezni, és úgy tűnik, erre hamarosan nem is kerül sor. Kicsit arrébb haladva düle-dező, rogyadozó bódék látványa rendíti meg a látogatót, aki bi-zonyára nem is sejti, hogy ezek milyen célt szolgálnak, csak ak-kor rökönyödik meg igazán, ha bekukkant a törött ablakokon és meglátja a használt, eldobott injekciós tűket és egyebeket. Rögtön nyilvánvalóvá válik szá-mára, hogy olykor fiatalok „lak-ják”. Átellenben ott a valaha hí-res városi park, mely ugyancsak siralmas állapotban van, hogy az egykori, a polgárok sokévi helyi járulékából épült Vénusz fürdőről ne is beszéljünk, ami már teljesen lepusztult állapotba került.

Időben kell gondolkodni!

A városközponttól ugyancsak

nem messze szintén évek óta éktelenkedik egy négyeme-letes lakóépület, mely ugyan felépült Milošević hatalma idején, és amelynek lakásait ifjú házasoknak, a rendőrség és a katonaság dolgozóinak szánták, de még ma is üresen áll, nincs gazdája. Az egész település is egyébként úgy néz ki, mintha gazdát-lan volna, pedig nem így van, ezért végső ideje volna másik gazdát választani, aki többet törődne vele. Nem magyaráz-ható ugyanis minden a pénz-hiánnyal, hisz tudjuk, hogy abból nagyon kevés van, de egy kis jóakarattal, ötletekkel, apróbb ráfordításokkal szeb-bé, élhetőbbé lehetne tenni ezt a várost. Vajon az illetékesek nem szégyellik a nyaranta ide-látogató nagyszámú külföldi fiatal és eminens vendég előtt?Sok mindenről lehetne még itt szólni a téma kapcsán, kezdve a valaha virágzó vállalatok tönk-retételétől, a munkanélkülisé-gig, a fiatalok, de idősebbek ki-látástalan helyzetéig, az egykor tiszta, rendezett utcákon át. A Vajdasági Szociáldemok-rata Liga próbálkozik változ-tatni a helyzeten, de rendre falakba ütközik, süket fülekre talál és amíg nincs hatalmon, vagy legalább többségben a községi testületben, addig nem sokat tehet, hisz minden javaslatát, ötletét, indítványát sorra leszavazzák, vagy napi-rendre sem tűzik. Ezért kelle-ne a soron következő válasz-tásokig megfontolni, kinek is szavazunk bizalmat, kire adjuk voksunkat, hogy sok év után végre már változzon a helyzetünk, megpróbáljunk kilábalni az ingoványból, mert különben teljesen elsüly-lyedünk. (A szöveg szerzője a VSZL topolyai szervezeté-nek elnöke)

A bácskossuthfalvi életkörül-ményeket szemlélteti az adat, mely szerint az elmúlt évben több mint száz kisebb betö-rés volt a faluban, melyek 80 százalékát a rendőrség felde-rítette, de eljárást nem indí-tott az elkövetők ellen, mert a zsákmány értéke nem haladta meg a 15 000 dinárt. A tette-sek többsége nehéz szociális körülmények közt élő kiskorú Nemrégiben nagy érdek-lődéssel kísért falugyűlést tartottak Bácskossuthfalván, erről, illetve a településen uralkodó viszonyokról Kán-tor József, a Vajdasági Szoci-áldemokrata Liga helyi szer-vezetének elnöke számolt be a Szabad Vajdaságnak.

A falut tönkretették

– Köztudott, hogy Bácskos-suthfalva valaha virágzó me-zőgazdasági, ipari falu volt,

jól kiépített üzlethálózattal, sikeresen gazdálkodó mező-gazdasági birtokkal, bútor-gyárral, malommal, a rekreá-ciós központtal, láncgyárral, a szellemi sérülteket ellátó ott-honnal. Ezek adófizető vál-lalatok voltak, munkahelyet biztosítottak a helybelieknek, de még vidékről is jártak ide dolgozni. Sajnos, ez már mind a múlté, a falu teljesen leépült, tönkrementek a megélhetősé-get biztosító vállalatok, de a fi-

atalok szórakozási lehetőségei is eltűntek – mondja Kántor. – A polgárok pénzén épí-tett fürdőt átjátszották ma-gánkézre. Immár harma-dik tulajdonosa van, aki siralmas állapotba hozta, szétrombolta, pedig ez is biztosított jó néhány mun-kahelyet – folytatja Kántor. – A többi vállalat jó része is romhalmazra hasonlít, és a

falu munkaképes lakosságá-nak már csak 35 százaléka van munkaviszonyban, fő-leg vidéken, az egykori 85 százalékkal szemben. Tehát nem falufejlesztés folyik, ha-nem rombolás. Nem hoznak a faluba, hanem elvisznek, az ígéretekkel ellentétben. Nagy az elszegényedés és csak lát-szólagos demokrácia van. A liga harca

A liga vezetősége próbál ten-ni valamit a helyzet javításá-ra, de úgy a politikusok, mint a falu vezetői tehetetlenek, csak egymásra mutogatnak. Mostanság pedig a bajokat csak tetézi a közbiztonsági helyzet, melynek folytán sem

a polgárok vagyona, sem tes-ti épsége nincs biztonságban. Az utóbbi időben megszapo-rodtak a betörések, még gyil-kossági kísérlet is volt, ezért a liga kezdeményezésére a helyi közösség nemrégiben falugyűlést hívott össze, me-lyen több százan vettek részt és jelen volt a topolyai rend-őrfőnök és a helyi rendőrőrs vezetője is. Az ülést Fazekas

Róbert, a helyi közösség ta-nácsának elnöke vezette, és elhangzott, hogy az elmúlt évben több mint száz kisebb betörés volt a faluban, me-lyek 80 százalékát a rendőr-ség felderítette, de eljárást nem indított az elkövetők el-len, mert a zsákmány értéke nem haladta meg a 15 000 dinárt. A tettesek többsége nehéz szociális körülmé-nyek közt élő kiskorú, ezért a törvény nem tudja kellő-képpen szankcionálni tettei-ket. Az is elhangzott, hogy a helyi közösség nem illetékes ilyen ügyekkel foglalkozni, mégis tenniük kellett vala-mit, nehogy önbíráskodásra kerüljön sor, mert az erőszak erőszakot szül.

kánTor jóZSef, a VajdaSági SZociáLdeMokraTa Liga bácSkoSSuThfaLVi SZerVeZeTének eLnöke a faLuban uralkodó riasztó helyzetről

A munkaképes felnőtteknek csak egy harmada dolgozik

Hogyan megakadályozni a betöréseket?

Az összejövetel részvevői számos kérdést intéztek az illetékesekhez, melyekre csak semmitmondó válaszokat kaptak, sem a helyi közösség, sem a rendőrség vezetői nem adtak konkrét válaszokat, javaslatokat. A polgárok azonban elvárják a falu vezetőitől, akiknek bizalmat sza-vaztak, hogy foglalkozzanak az ilyen helyi ügyekkel is, és jogos a kérdés, hogy mi lesz, ha továbbra sem változik a helyzet, nem tesznek semmit a betörések ellen, a falu polgárai vagyonának és életének megvédése érdekében, amire szerintük volna törvényes lehetőség.

Vajon a városi hatalom nem szégyenli magát?

Írja: Vékony Károly

www.lsv.org.rs szabad vaJdaság 13

RÖVIDEN

Annak ellenére, hogy a falu polgárainak még egynegyede se nyilvá-nított olyan véleményt, hogy változtatni kellene a faluvezetés összetételén, Fazekas Róbert, Topolya község képviselő-testü-letének elnöke kiírta az újabb helyi közösségi vá-lasztásokat január 23-ára: a szavazatok többségét újra a ligások kapták!A két évvel ezelőtti he-lyi közösségi választások óta feszültség uralkodik Zentagunarason. Akkor ugyanis a Vajdasági Szo-ciáldemokrata Liga vette át a tanács irányítását az addig többségben lévő Vajdasági Magyar Szövet-ségtől, amit annak tagjai nem tudtak elfogadni és a VMSZ-es tanácstagok le-mondtak tisztségükről. Az új vezetőség ekkor 15-ről 9-re csökkentette a tanács tagjainak számát, hogy az működőképes maradjon. A VMSZ szerint ez a lépés jogtalan volt és a Demok-rata Párttal szövetkezve bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek a tanács ellen.

Feljelentés

Annak ellenére, hogy a falu polgárainak még egynegyede se nyil-

vánított olyan véleményt, hogy változtatni kellene a faluvezetés összetételén, Fazekas Róbert, a to-polyai községi képvise-lő-testület elnöke kiírta az újabb helyi közösségi választásokat január 23-ára. A liga ezt törvénye-llenesnek tartotta és az Alkotmány bírósághoz fordult jogorvoslásért. Szerinte ugyanis a VMSZ és a DP nem gyűjtött össze megfelelő számú aláírást a bizalmatlansági

szavazáshoz, azon pedig nem vettek részt elegen-dően a rendkívüli vála-sztás kiírásához. A jelöltek között ismét szerepeltek a VMSZ és DP tagjai a Koalíció az Össze-fogás Erejével tömörülést alkotva, három független induló és természetesen a VSZL tagjai is. Mint időközben kiderült, a je-

löltek fele nem indulha-tott, a választási bizottság ugyanis nem hagyta jóvá a Koalíció az Összefogás Erejével öt jelöltjének in-dulását, mert korábban tanácstagként lemondtak tisztségükről. A választási bizottság e döntése miatt a VMSZ fennmaradt egy és a DP három jelöltje sem indult a választásokon. Fa-zekas Róbert pedig felje-lentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, mert a választási bizottság nem

engedélyezte a VMSZ öt tagjának jelölését, ille-tve a választáson való megmérettetését, amivel szerinte megsértette az érintettek alkotmányos és emberi jogait.

Meggyőző eredmények

Ilyen előzmények után került sor a január 23-ai

választásokra, mely, mint várható is volt, nem zajlott zökkenőmentesen. A sza-vazólistán ugyanis szere-pelt a VMSZ-DP koalíció négy jelöltjének neve is, akik ugyan előzőleg viss-zavonták jelölésüket, de késve adták át az erre vo-natkozó kérelmeket. Raj-tuk kívül a VSZL-nek 9, a G17 Plusznak egy jelöltje volt a szavazócédulán, valamint négy független jelölt. A választás ren-dben zajlott, ha az nem számít rendkívülinek, hogy aznap folyamato-san a faluban járőröztek a rendőrségi egységek és a helyszínen járt a topolyai rendőrfőnök helyettese is. A falu szavazásra jogosult 1624 polgára közül 651, vagyis 40,08 százalék adta le voksát, többségében a Vajdasági Szociáldemo-krata Liga jelöltjeire. Le-gtöbb szavazatot Farkas Zoltán kapta, 442-őt, őt követte a többi ligás jelölt: Török László 382, Kasziba István 370, Bálint Oszkár 365, Váradi Szabolcs 356, Magoč Vladimir 354, Tomašić Irén 319, Čor-daš Janko, 314 és Egri György 309 szavazattal. A napokban valószínűleg megalakul az új tanács és folytatja a korábban me-gkezdett munkát.

időközi helyi közösségi VÁlasztÁsok zentagunarason

A liga újabb győzelme

Minél előbb megkezdeni a munkát

A választási hercehurca azonban ezzel még nem ért véget, mert, mint már említettük, a VSZL és a VMSZ is bírósághoz fordult, a belgrádi Közigazgatási Bíróság pedig kérte a választásokkal kapcsolatos dokumentációt, amit a választási bizottság a rendelkezésére bocsát. A bírósági döntésekre tehát még ezután kerül sor, ami további bonyodalmakat okozhat a zentagunarasi helyi közösség új tanácsának tevékenységében, pedig szeretne már nyugodtan dolgozni, tenni a falu polgáraiért.

URBANIZÁLJÁK A KIS- KOMPETENCIA TERÜLETÉT

A zentai önkormányzat az idei év folyamán az úgy-nevezett Kis-Kompetencia urbanizálását tervezi–tud-tuk meg Goran Jovano-vićtól, a községi tanács kommunális ügyekért fe-lelős tagjától. Mindenek-előtt meg kell határozni az itt lévő utcákat, ezeknek a szélességét és nyomvona-lát, mivel a továbbiakban ennek ismeretében tudnak engedélyeket kiadni az itt építkezni óhajtók számára. Goran Jovanović elmondta, hogy a különböző tervek-ben korábban mezőgazda-sági területként bejegyzett városrész 1992-ben lett a város főtervében építkezési területté nyílvánítva, de az itt lévő parcellák és telkek a mai napig sem lettek át-vezetve telekkönyvileg és kataszterileg. Tavaly elvé-gezték a geodéziai felméré-seket, most pedig ez alap-ján meghatározzák, hogy mely portákból kell levágni ahhoz, hogy ki tudják ala-kítani az utcákat. A tanács-tag szerint minden itt élő polgárral külön tárgyalni fognak arról, hogy az érin-tettek szerződéses alapon le tudnak e mondani ezekről, az egy-, de legfeljebb négy méter széles telekrészekről. Megjegyezte, jó lenne az ha a polgárok segítőkészek lennének, mivel ezzel lé-nyegesen meggyorsítanák az urbanizációs folyamatot. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, akkor kisa-játításssal is meg tudnák ezt oldani– mondta Jovanović. Március 31-ig szeretnének minden itt élő polgárral be-szélni. Zenta területén vannak vá-rosrészek is, ahol az urbani-zációs folyamat nincs teljes egészében megvalósítva, s a későbbiekben ezek is urbanizálva lesznek. Eh-hez mindenekelőtt anyagi eszközökre lenne szüksége a városvezetésnek–tudtuk meg a községi tanácstagtól.

HzsoltMagyar szó, 2011.01.28.

14 szabad vaJdaság HelyI

HELYI

CIP – Katalogizacija u publikacijiBiblioteka Matice srpske, Novi Sad329.14 (497.113)Szabad Vajdaság/fő- és felelős szerkesztő:Dušan JakovljevI. évf., 1. sz. (1998) – ÚjvidékVajdasági Szociáldemokrata Liga, 1998 -,Illusztr.: 31 cm

Megjelenik időnkéntISSN 1821-1410COBISS.SR-ID 238914311

LIGÁS nő

StraubElla

Straub Ella Topolyán született 1953. augusztus 18-án. Szülő-városában fejezte az általános iskolai tanulmányait valamint a gimnáziumot. Szabadkán a közgazdasági karon szerzett ok-levelet. Huszonpár évig sikere-sen dolgozott informatikusként, pontosabban programozóként, ma pedig a Vajdaság Árutartalé-kainak Igazgatóságában igazga-tóhelyettesi posztot tölt be. 2000-ben lépett be a Vajdasá-gi Szociáldemokrata Ligába és azonnal aktív szerepet is vál-lalt. Megítélése szerint több erőbefektetésre van szükség a nők munka- és életkörülmé-nyeinek javítása céljából, ezért a pártban kifejtett munkája során a nők toborozására, ok-tatására, értékeik népszerű-sítésére fektette a hangsúlyt, így lett belőle a topolyai helyi szer-vezet női fórumának első elnöke. A pártban és annak női fóru-mában kifejtett aktív munkája során kivívja a tagság bizalmát és 2005-ben a topolyai liga helyi szervezetének élére kerül, két mandátumot tölt ott. A VSZL jelöltjeként 2004-től 2008-ig a topolyai képviselő-testület, 2009-től pedig a helyi közös-ség tanácsának tagja. Önzetlen munkájának köszönhetően, fő-leg azon a területen, amelyet a párthoz való csatlakozása után kijelölt magának, kivívta a VSZL Női Fórumának elnöki posztját. - A nők ma nehéz terhet visel-nek. Abból, ami minket az Eu-rópai Unió felé visz, ők keveset

tapasztalnak. Kevésbe fizetett munkahelyeken dolgoznak és még mindig túl kevés a nő a vezető pozíciókon. Sajnos nem tűntek el a nők iránti előítéletek sem, így ma is diszkriminál-ják őket, kezdve onnan, hogy nehezebben jutnak munkához valamint, hogy alkalmazásuk előfeltétele, hogy ne vállaljanak gyermeket. Nehezebb helyzet-ben vannak, hiszen a szülési sza-badság alatt kevesebb a fizetésük – magyarázza Straub. Munkahelyi, pártbéli valamint a családi kötelezettségeit ösz-sze tudja egyeztetni a családja teljes támogatása mellett. Azt mondja, a családja a fő támasz-pontja, büszke a támogatásukra, és most, mikor a lánya már az egyetemi tanulmányait végzi sokkal könnyebb összeegyez-tetnie a kötelezettségeit, mint azelőtt, amikor fiatalabb volt. Munkatársaival együtt azt tűzte ki célul, hogy ebben a válasz-tások előtti évben elősegíti az időszerű információk áramlását a VSZL Női Fórumában, hogy a liga női jelöltjei, tanácstagjai és képviselői intenzívebb ok-tatásban részesüljenek. Ennek a munkának a gyümölcse kell, hogy legyen a nők mind na-gyobb jelenléte községi képvise-lő-testületekben. Így a liga mun-kaprogramjával összhangban az lesz a feladatuk, hogy javítsanak a nők társadalmi helyzetén. Ki-fejezetten odafigyel a fiatalokra, hisz meggyőződése, hogy rajtuk áll a VSZL és az ország jövője.

CSANTAVÉR - A csan-tavéri helyi közösség területén mind több apró fosztogatást jegyeznek, amelyeket a polgárok egyre nehezebben tolerálnak. Csantavér polgármestere, Murényi Tibor (VSZL), aki ez ügyben már tárgyalt a rendőrség képviselőivel is, figyelmeztet, nem enge-dhető meg, hogy az ilyen esetek nemzetek közötti incidenseket idézzenek elő. A szerbiai büntetőtörvény alapján a 15 000 dinár alatti lopások kis értékű, megélhetési lopásoknak minősülnek, ami azt jelen-ti, hogy hivatalból nem in-dítanak eljárást az elkövető ellen. A rendőrségnek csak az a kötelessége, hogy a károsult személyeknek ki-adja az elkövető személyes adatait, hogy maguk in-dítsanak eljárást a bírósá-gon az elkövető ellen. A fosztogatásokat mind nehezebben tolerálják a külvárosi és városon kívül eső területeken élő pol-gárok, főleg az idősebbek és szegényebbek, akik számára már egy tyúk vagy egy malac eltűnése is óriási tragédiát jelent. Némely politikai csoportosulások azt javasolják, hogy külföl-di pozitív példák alapján állítsanak fel polgárőrsé-get. A rendőrség viszont a polgároknak azt tanácso-

lja, hogy más módon fogja-nak össze: ha többen is egy bűnöző áldozatai lettek, akkor együtt tegyenek fe-ljelentést a kárról, amely összege így majd meghala-dja a 15 000 dinárt.

Megakad a bíróságon

Mivel Csantavér mind sze-gényebb polgárai egyre ne-hezebben tűrik a fosztoga-tásokat, ezért Murényi tár-gyalt a szabadkai rendőr-ség és a Szociális Központ képviselőivel is. Az Alapfo-kú Bíróság képviselői nem jelentek meg az ülésen. A rendőrség képviselői el-mondták, hogy ők felfedik az elkövetők személyét, de a bíróság dönti el, a kár nagyságától függően, hogy indítanak-e eljárást az el-követő ellen, vagy a káro-sultnak kell magánpert indítania. Erre ritkán van példa a magas költségek és a hosszú eljárások mi-att, valamint azért is mert lehetetlen visszaperelni a károk valamint a kiadások összegét. Mindemellett a börtönbüntetés kiszabá-sa után sokat kell várni a végrehajtásra, a tolvajok pedig ez idő alatt továbbra is „dolgoznak”. A polgáro-knak ezért azt tanácsolják, hogy ha lakóhelyükön ismeretlen személyeket fe-deznek fel, rendszámtábla

nélküli gépkocsikat látnak vagy betörést észlelnek, je-lentsék a helyi rendőrállo-máson, így segítsenek a szomszédaikon.

A visszaélésekért felelni kell!

- Ezzel a helyzettel me-gpróbálnak visszaélni egyes politikai pártok ta-gjai, akik nemzetek közötti konfliktusokat szítanak, főként a roma nemze-ti kisebbség ellen, amel-yet egészében a probléma forrásának ítélnek meg - fi-gyelmeztet Murényi Tibor. - Ahelyett, hogy segítséget ajánlanának fel az elkövetők azonosításában vagy hogy aktívan részt vállaljanak a nemzetek közötti vis-zonyokal foglakozó bizott-ság felállításában, ame-ly hatásosan működik a „Peščara” helyi közösség területén, egyesek ha-zugságokat terjesztenek tömeges roma nemzeti-ségűek betelepítéséről, amely állítólag a helyi közösség vezetőségének beleegyezésével történik. Murényi szerint ez a tör-ténet egy kísérlet az olcsó politikai pontszerzésre a helyi közösségi választáso-kat megelőzően, de beje-lenti, hogy az ilyen meg-engedhetetlen tettek miatt jogi lépéseket fog tenni.

meddig Vezethet az olcsó politikai pontok gyűjtése?

Ne használjuk fel a lopásokat a nemzetek közötti gyűlölet szítására!

www.lsv.org.rs szabad vaJdaság 15

RÖVIDENMellszobor Fehér Ferenc tiszteletére

ÚJVIDÉK – Fehér Ferenc mellszobrát január 31-én leplezték le Újvidéken, a köl-tő nevét viselő téren . Alek-sandar Jovanović (VSZL), a városi képviselő-testület elnöke és Németh István író, Fehér Ferenc pályatársa von-ta le a leplet a mellszoborról. - Egy hely nagysága abban is mérhető, hogy mennyire tisztelik és ápolják a polgárai mindazok emlékét, akiknek élete és munkássága ide kö-tődik. Fehér Ferenc szobra maradandó emléket állít a költő, író, fordító gazdag élet-művének, aki korának meg-határozó személyisége volt. Hozzátette, hogy Fehér Ferenc munkássága az országhatáro-kon kívül is ismert és elismert, és a költő emlékére felállított mellszoborral a város meg-kísérli leróni háláját a jeles férfiú emléke iránt. - A szo-boravatás csupán egy kísérlet a nagy művész előtti tisztel-gésünk kimutatására, vala-mint hogy emléket állítsunk

az elkövetkező generációk számára – mondta Jovanović. Az ünnepségen Fehér Ferenc verseit Elor Emina és Miod-rag Petrović színművészek adták elő, a költőről pedig Bordás Győző, a városi szer-vek által kinevezett szoborbi-zottság elnöke, Bányai János irodalomtörténész valamint Fehér Ferenc költeményei-nek fordítója, Predrag Ču-dić beszéltek. A mellszobor leleplezésén részt vett még Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke valamint Zoran Mandić, az újvidéki polgármester helyettese is. Fehér Ferenc (1928-1989) műfordítói munkássága igen jelentős. A jugoszláv versek és próza jelentős hányadát lefor-dította magyar nyelvre. Az új-vidéki Híd irodalmi folyóirat társszerkesztője (1948-1959), 1953-tól az Újvidéki Rádió munkatársa majd a Magyar Szó munkatársa (1959-1988). Fehér Ferenc költő mellszob-rát Szilágyi László újvidéki szobrász készítette.

ÚJVIDÉK – A Vajdasági Magyar Szövetség flörtölé-sének valamint a Demok-rata Párt és a Szerb Haladó Párt közötti mérlegelésé-nek egyetlen oka nem más mint az, hogy a következő választások után biztosan hatalmon legyenek – nyilat-kozta a Szabad Vajdaságnak Boško Kovačević politikai elemző. Szerinte Pásztor István pártja az utolsó pilla-natig kivár, megvárva, hogy kiderüljön, ki lesz az új kor-mány alakítója a választáso-kat követően, és hozzájuk fognak simulni.

Elvek nélkül

Arra a kérdésre, hogy mi változott meg Szerbia po-litikai színterén annyira, hogy mindössze három év alatt a VMSZ ilyen mér-tékben megváltoztassa a véleményét, és hogy egyes elemzések szerint közelítsen Tomislav Nikolić és Alek-sandar Vučić pártjához, ami valamikor teljesen elképzel-hetetlen volt, Kovačević a következőket mondta:- Semmi sem változott meg. Ez nem más mint egy poli-tikai játék, egy viselkedési forma, amely azt mutatja, hogy nincs egy komoly fej-lődő és programbeli meg-alapozottságuk, hanem egyetlen megszállottságuk az, hogy hatalomra kerülje-nek – véli Kovačević. Meg-ítélése szerint a VMSZ számára nem túl fontos, hogy az SZHP-hez való közeledésével lassan eltávolodik az eddigi barátaitól és szövetsége-s e i t ő l ,

mivel egy olyan nemzeti pártról van szó, amely saját érdekeit tartja szem előtt.- Az, hogy megvan bennük az a népnemzeti előjel, azt jelenti, hogy a jobbközé-pen helyezkednek el, és a hatalom minden szintjében részt akarnak venni. Ez egy ilyen politika, és itt nincse-nek más érdekek – mondja Kovačević.

A felelőség elkerülése

Időközben a sajtón keresz-tül az SZHP egyre sűrűbben hívja a VMSZ-t a következő kormányba, amiről megy-győződésük, hogy ők fogják megalapítani. A Vajdasági Magyar Szövetség pedig ez idő alatt láthatóan takti-zál. Annak ellenére, hogy Tomislav Nikolić és Alek-

sandar Vučić – Šešelj vala-mikori munkatársai, akik-hez a vajdaságiakat, főleg a magyarokat, rossz emlékek fűznek -- ajánl fel nekik együttműködést, a VMSZ nem is fogadja el ezt, de azt sem mondja, hogy a koalíci-

óból nem lesz semmi. Ezzel az ajánlat még áll.Maga Pásztor István nagyon ügyesen megkerülte néhány

alkalommal a válaszadást arra a kérdésre, hogy az ő pártja a következő válasz-tásokat követően vajon a DP-hez vagy az SZHP-hez közeledne-e, de nem vetette

el annak lehetőségét, hogy ez az SZHP legyen.- Már nincs olyan párt, amelytől elfordítanánk a fejünket. Mindenkivel kap-csolatban vagyunk, ilyen vagy olyan formában. Nikolić ajánlata, amelyet a kisebbségeknek tett, viszont csak egy politikai üzenet, amely ebben a pillanatban nem aktuális – nyilatkozta Pásztor január derekán a Večernje novostinak, hoz-zátéve, hogy a végleges dön-tést csak a választások után hozzák meg. Nemsokra rá, már február elején, Aleksan-dar Vučić az Alo napilapnak újfent azt nyilatkozta, hogy Pásztor István pártjával ala-kítanának kormányt.A VMSZ és az SZHP még szorosabb kapcsolatáról ta-

núskodik a Blic napilapban

decemberben megjelent írás is, amely arról szólt, hogy a VMSZ, az SZRP és az SZHP képviselői együtt távoztak

a városi képviselő-testület üléséről mert nem értettek egyet bizonyos káderkérdé-sekben, ezt pedig a hatalmi koalíció egy új városi koalí-ció létrejötteként tolmácsol-ta...

Nyílt szívvel az SZHP-nél

Emlékeztetőül: a VMSZ és a haladók együttműködéséről szóló történet nem újkeletű, ezt megerősítő példák vol-tak korábban is. Az SZHP vezetője, Tomislav Nikolić, pártja megalakulását köve-tően, 2009-ben hivatalos volt a VMSZ születésnap-jára. Nem sokkal ezt köve-tően megromlott a DP és a VMSZ viszonya, amikor is Pásztor pártja nem szava-zott a szerbiai és a tartomá-nyi költségvetés elfogadásá-ra. Ezután, február 24-én, Pásztort és Nikolićot együtt látták Orbán Viktornál. Két hónappal később, pontosab-ban április 24-én, Pásztor és Orbán vendégek voltak Nikolić és Vučić nagygyűlé-sén. Pásztor István akkor azt is megüzente, hogy annak ellenére, hogy tudja, tőle sokan magyarázatot várnak majd, az SZHP nagygyűlé-sére „nyitott szívvel és emelt fővel” érkezett.

Mi rejLik aZon Tény MögöTT, hogy a VMSZ neM fogadja eL, de neM iS utasítja el ŠeŠelj egykori munkatÁrsainak felajÁnlÁsait

Taktizálás

Melyik irányzathoz csatlakozik a VMSZ – a demokratákhoz vagy a haladókhoz? - Csak

a választások után fogunk nyilatkozni erről.(Pásztor István 2011. január 17-én a

Večernjim novostinak adott interjújából)

boško kovačević

16 szabad vaJdaság www.lsv.org.rs

ADA – Ada, a régen fejlett gaz-daságú kisváros nemrégiben egy nem várt esemény által vált érdekessé a sajtónak: egy idő-sebb hölgy állítólag (műanyag pisztollyal) megpróbált kirabol-ni egy pénzváltó irodát. De úgy látszik valami más történhetett, mert a rendőrség a meghallga-tás után hazaengedte a nénit, de a közvélemény viccként követte le az eseményeket.

Munkanélküliség

Milyen is az élet Adán? A kö-zség hivatalos honlapján meg-jelentetett adatok szerint, ame-lyek nem túl frissek, a mintegy 19 000 lakosból 5 500 rendelke-zik állandó munkahellyel (ezek 2007-es adatok). A számadatok az elmúlt években nem sokat

változtak. A munkanélküliek száma átlagosan évekig 2 500 körül mozgott, 2006-ban né-hány hónapra ezerrel csökkent ez a számadat. Hogyan lehet-séges ez? Vagyis hová tűntek a munkanélküliek, ha a dolgozók száma nem növekedett meg? A titok kulcsa abban rejlik, hogy különféle okok miatt sokan lekerültek a munkanélküliek listájáról, és így statisztikailag „láthatatlanokká” váltak. Emel-lett vannak olyanok is, akik munka nélkül maradtak, de nem tudták a szükséges doku-mentumokat összegyűjteni, így nem is jelentkeztek a munka-közvetítőnél.

Szerencsétlen magánosítás

A magánosítás Adán sem sike-

rült szerencsésebben mint más helyiségekben. A valamikor befolyásos Potisje, amely egy-kor több mint kétezer mun-kást foglalkoztatott, mára több

részre lett szétosztva, a múltban ott dolgozóknak csak alig egy tizedét foglalkoztatja. Hasonló a helyzet a Halász József me-zőgazdasági birtok esetében

is, amely most csak halvány árnyéka a régi kombinátnak, amely egykor kétezer munkást foglalkoztatott: a termelés meg-tizedelődött, ugyanez történt a dolgozókkal is, csak páran ma-radtak munkaviszonyban.

A házak mennek tönkre

Még rosszabb helyzetben van-nak azok, akik feketén dolgoz-nak, mert sokszor azt sem tud-ják, hogy mennyi pénzzel tud-nak számolni a hónap végén. Azokon a területeken, ahol a lakosság nagy részének a mező-gazdaság szolgáltatja a megél-hetést, a talajvíz okoz gondokat. A régi és rosszul szigetelt házak mennek tökre, a termőföldeken áll a víz, így sokaknál a múlt évi termés nem is lett betakarítva.

VajdaSágunk képe: ada, a fejlődés a régmúlté

Kesernyés mosoly a műanyagpisztoly miattSürgősen javítani a befektetési klímán

Adankó Angéla, a VSZL adai szervezetének elnö-ke arra figyelmeztet, hogy a munkanélküliek mel-lett a munkahellyel rendelkezőknek is akad gondjuk. - Vannak olyan munkaadók például, akik kifizetik a minimálbért,

de kötelezik a munkást, hogy a fizetésének egy részét szolgáltassa vissza, ami azt jelenti, hogy a minimálbért sem keresik meg – hangsúlyozza Adankó. Figyelmeztet, hogy a potenciális befekte-tők elutasítják az adók és egyéb közterhek fizeté-sét, amelyet a helyi közösség szab meg, és amelyek

magasabbak mint más községekben. - Sürgősen javítani kell a befektetési klímán. Emellett gyorsan pénzt kell találni az új munkahelyek támogatására – mondta Adankó Angéla, hozzátéve: segíteni kell a fiatalokat, akik saját vállalkozásba kezdenének, de nincs kihez fordulniuk segítségért és tanácsért.

TEMERIN – A Vajdasági Szo-ciáldemokrata Liga még két hónappal ezelőtt petíciót nyúj-tott be, amelyet aláírásával több mint 2000 temerini polgár tá-mogatott. A petíciót összesen 2167 polgár látta el kézjegyével, amellyel követelik a szennyvíz-csatornára való rákapcsolódás megfizettetésének azonnali ha-tályon kívül helyezését. A petció aláírásait január 27-én átadták a Kiépítési és Településrendezési Igazgatóság Közvállalatnak, a helyi közösségeknek és a helyi közművesítési közvállalatnak is.

Hol a pénz a helyi járulékból?

Az aláírásokat szervezett sétával, zászlókkal a kezükben vitték át-adni a helyi ligások, nagyszámú temerini lakos csatlakozott a sé-

tálókhoz, akik támogatták a liga kezdeményezését. A temerini li-gások megjegyezték, hogy a he-lyiek már két évtizede rendszere-sen fizették a helyi járulékot erre a célra, példaképp említik, hogy csak az elmúlt öt évben a négy helyi közösség területén több két millió eurót gyűjtöttek össze. - A helyi Kiépítési és Telepü-lésrendezési Igazgatóság Köz-vállalat határozata előirányozza ezt a két millió eurót. Ezért túl sok az a 800 euró, amit a helyi szennyvízcsatornára való rákap-csolódásért kérnek, amely csak a szűk központban valamint a Népfront utca egy részén van ki-építve. A temeriniek már kifizet-ték, sőt túlfizették a csatlakozást a helyi járulékok által. Ezért a te-merini házakat és lakásokat in-gyen kellene rákapcsolni a helyi

szennyvízcsatornára. Hogyan, miképp tűnt el a helyi járulékok-ból befolyt pénz, vizsgálják ki az illetékes állami szervek – mond-ja, Robert Karan a VSZL községi bizottságának elnöke.

Választások helyett bejelentés a feudális egységek bevezetéséről!!!

Robert Karan, a VSZL községi bizottságának elnöke rámutat még egy helyi dologra. - Először elköltik a pénzt, utána viszont nincs politikai bátorságuk ki-menni a népszavazásra az új

helyi járulékról és a tetejében a nagy helyi koalíció, amely a Magyar Koalíciót, a DP-t, az SZSZP-t, az SZDP-t és egyéb pártokat tömörít, megkezdte az ország legmagasabb politikai és jogi előírásának megszegését – az alkotmányét, állítja Karan. - Dr. Matuska Mihály a képvi-selő-testület elnöke múlt év de-cember 20-án nem írta ki mind a négy helyi közösségben a vá-lasztásokat, pedig erre kötelezi mind a törvény, mint az alkot-mány. Dr. Matuska Mihály úgy viselkedik, mint Hammurabi király - új szabályokat eszel ki,

és mindezt a választási folyamat közben – állapítja meg Karan. - A sajtóban elhangzottak alap-ján a helyi hatalmasok a helyi közösségekből saját feudális egységeket szeretnének létre-hozni, egyetlen politikai népbiz-tossal az élükön. Ez egy 1948-as modell. Valószínűleg nem infor-máltak arról, hogy Sztálin elvtárs már halott. Nehéz idők ezek a temeriniek számára, ilyen politi-kai elittel a hatalmon – mondja Robert Karan, a VSZL temerini községi bizottságának elnöke.

a temerini ligÁsok köVetelik köVetelik a szennyVízcsatornÁra Való rÁkapcsolódÁs megfizettetésének hatÁlyon kíVül helyezését

A temerini ligások átadtak több mint 2000 aláírást nem lehet tudni mi lett a sorsa az illetékekből befolyt

hozzávetőlegesen 2 millió dinárnak, így a temerini helyi hatalom 800 eurót követel a temeriniektől a

szennyvízhálózatra való csatlakozásért, időközben pedig taktikáznak hogy elkerüljék a választásokat. a temerini

ligások robert kArAnnAl Az élen ezt nem fogják megengedni