4 sz. MELLÉKLET · 1.1.1. Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböz%, nem képességhiányból ered% tanulási zavarokra. Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar): Az olvasási

A nem organikus hátterű sajátos nevelési igényű tanulók (SNI.b), és a tanulási – magatartási - beilleszkedési nehéz-séggel küzdő tanulók fejlesztő programja

Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 901

4 sz. MELLÉKLET

A nem organikus hátterű sajátos nevelési igényű tanulók (SNI.b), és a tanulási – magatartási - beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő programja



A nem organikus hátterű sajátos nevelési igényű tanulók (SNI.b), és a tanulási-magatartási-beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók

fejlesztő programja 2008

Tartalom

1. Általános bevezető, az SNI meghatározása 1.1. A tanulási, magatartási és beilleszkedési zavar meghatározása 1.1.1. Tanulási zavarok 1.1.2. Beilleszkedési és magatartási zavarok főbb formái 1.2. A tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség meghatározása 1.2.1. Tanulási nehézség 1.2.2. Beilleszkedési és magatartási nehézség főbb formái 1.3. A zavar és nehézség meghatározása, diagnosztizálása 2. Általános irányelvek 3. Az együttnevelés 3.1. Az együttnevelés objektív tényezői3.1.1.Személyi feltételek 3.1.2. Tárgyi feltételek 3.2. Az együttnevelés szubjektív tényezői

4. A helyi tantervbe beépülő elemek, az SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehéz-séggel küzdő tanulók fejlesztését segítő program 4.1. Dyslexia 4.2. Dysgrafia 4.3. Dyscalculia 4.4. Fejlesztési lehetőségek tantárgyakra lebontva 4.5. Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/nehézség 4.6. Magatartási-beilleszkedési nehézség 4.7. Követelmények és értékelés 5. Az egyéni fejlesztési terv 5.1. Célja 5.2. Feladatai 5.3. Tartalma és tevékenységei 5.4. Követelmények 6. Aktuális intézményi helyzetelemzés



6.1. Az alapfeladatok rangsorolása 6.2. A diagnosztizált (vagy előre jelzett) SNI tanulók létszáma 6.3. Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink 6.4. Iskolánk fejlesztő tevékenységének jellege 6.5. Szakemberek 6.6. Helyiségek 7. Célok, feladatok a 2008/2009-es tanévre 7.1. Tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 7.2. Az integrációt segítő módszertani elemek 7.3. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 7.4. Az értékelési rendszer eszközei 7.5. Multikulturális tartalmak 7.6. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása



1. Általános bevezető, az SNI meghatározása

Az utóbbi két évtizedben a fogyatékossággal, és a fogyatékosokkal kapcsolatos terminológia rengeteget változott. A fogyatékosság az orvostudomány és a gyógypedagógia tradicionális megközelítésében a biológiai állapot megváltozását jelenti: Az adott egyén tulajdonságaiban, fejlődésmenetében mennyiségi és minőségi változások lépnek fel a „normálishoz” képest – s ezek deficitként értelmeződnek. Az egészséges fejlődésmenettől való eltérésre, a WHO 1980-ban fogalmazta meg fogyatékos-ság - definícióját. Meghatározása szerint az eltérések különböző szinteken nyilvánulnak meg: 1. károsodás – orvosi szinten; 2. fogyatékosság, képességzavar – pszichés funkciók, képességek szintjén; 3. társadalmi hátrány – szociális szinten: akadályozottság (handicap). Koncepciójukat 1997-től újabb szempontokkal bővítették, majd 2001-ben jóváhagyta a módo-sítást, mely szerint: Az ember komplex, bio - pszicho - szociális lény, így a fenti dimenziók csak együtt értelmez-hetők. A fogyatékosság három szintje között kölcsönös egymásra hatást feltételez. Minden gyermeknek más és más a nevelhetősége, s ahhoz, hogy az általános iskolai követel-ményeknek megfeleljenek, mindegyiknek másfajta megsegítésre van szüksége. A közoktatás-nak minden egyes tanulóhoz alkalmazkodnia kell(ene) a követelményekben és a segítségnyúj-tásban is. Ha az iskolai elvárásoknak nem megfelelő teljesítménnyel találkozunk érdemes megvizsgálni mindkét oldalról: gyakran a gyermek zavarának tulajdonítjuk, ám az ő szemszögéből nézve az adott oktatási intézmény nem tudja a pedagógiai folyamatot a gyermek nevelhetőségéhez hoz-záilleszteni. A fogyatékos gyermekek biológiai károsodásuk miatt váltak sajátos nevelhetőségűvé, a köz-oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. értelmében, ezért jogosultak a különleges bánásmódra. A többletszolgáltatások, a nagyobb anyagi ráfordítás és az egyénre szabott pedagógiai eljárá-sok segítségével képesek az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. A gyógypedagógusok a fogyatékosság kifejezéstől elszakadnak, hisz ez arra utal, hogy a gyermekben a hiba. Az orvosi jellegű osztályozást felváltja a pedagógiai hangsúly.A közoktatási törvény 2003-ban módosított változatában már a „sajátos nevelési igényű”elnevezés szerepel. 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 121.§.(1)bekezdés 29.pontja alapján Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordu-lása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethetőtartós és súlyos rendellenességével küzd



1.1. A tanulási, magatartási és beilleszkedési zavar meghatározása

A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kó-ros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől akomplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyos-ságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig.

a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköz-tudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének el-lentmondó, súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mu-tatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fo-kozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) eluta-sításában fejeződhet ki.

b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzet-idegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak.

Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartá-si zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:

– általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, – fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási fe-

szültséget, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követ-

hető szabályokat.

1.1.1. Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböző, nem képességhiányból eredő tanulási zavarokra.

• Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar): Az olvasási teljesítmény - az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standar-dizált tesztekkel vizsgálva- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért in-telligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen



kihat az iskolai teljesítményre, vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élette-vékenységekre.

• Dysgraphia F 81.1 (Írásbeli kifejezés zavar) Az íráskészség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése)- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelli-genciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az íráskészséget igénylő min-dennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van jelen, az íráskészség nehézsé-gei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

• Dyscalculia F 81.2 (Számolási zavar) A számolási képesség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva - lényegesen alat-ta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy a számo-lási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van, a számolási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

• Tanulási zavar Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom fent részletezett terület problémáit magában foglalja, amelyek együttesen jelentősen befolyásolják az iskolai teljesít-ményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt.

A tanulási zavar hátterében sokszor koordináció-fejlődési zavar áll A motoros koordináció lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intel-ligencia alapján elvárhatónak. Ez megnyilvánulhat a motoros fejlődés különböző lépcsőfokainak késleltetett elérésé-ben, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minőségében. Mindez kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységekre.

1.1.2. Beilleszkedési és magatartási zavarok főbb formái

• Hiperaktivitás • Figyelemzavar- ADHD szindróma • Impulzivitás • Magatartási zavarok • Oppozíciós zavar • Emocionális zavarok • Kevert magatartási és emocionális zavarok • A szocializáció zavarai • TIC zavarok • Egyéb viselkedési és emocionális rendellenességek (nem organikus eredetű enuresis és

encopresis, dadogás, hadarás, táplálási zavar, stb.)



1.2. A tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség meghatározása Tanulási nehézség: normál vagy átlag feletti értelmi képességek mellett a tanulási teljesít-mény nem felel meg az egyén intellektuális fejlődésének. Beilleszkedési és magatartási nehézség az a tünetegyüttes, amikor a tanuló viselkedése je-lentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környe-zetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai lehetnek átmenetiek: acsaládban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Az állandó okok között meg kell említeni a nem megfelelő szociális hátteret, az iskola és a család eltérőnevelési elveit, normarendszerét. Tünetként előfordulhat agresszív, a környezet ellen forduló viselkedés, de a passzív, szoron-gó, gátolt gyermekek is különleges figyelemre szorulnak, speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek.

1.2.1. Tanulási nehézség

A tanulási nehézségek a beszélt vagy írásos nyelv alapvető elsajátításának akadályai. A súlyosság fokától függően gátolják a diákot az információk felfogásában, bevésésében vagy kinyilvánításában. Ezek a nehézségek megmutatkozhatnak a figyelem, a gondolkodás, a be-széd, az olvasás, az írás és a matematikai feladatmegoldás területén. A tanulási nehézségekkel élő diákoknak gyakran nehézségeik vannak a vizuális információk befogadásával is. Tanítá-suk differenciálásában mindezeket figyelembe kell vennünk.

• Dyslexiás (Olvasási nehézség), az a gyermek/tanuló az olvasás-írás tanulásában jóval elmarad azok mögött az elvárások mögött, melyekre intelligenciaszintje és a tanulásba fektetetett erőfeszítések feljogosítanak. Az ilyen tanuló számára túl kevés az elsajátításra biztosított idő, a gyakorlóanyag, és túl nagyok a szokványos olvasás-tanítási módszerek lépései. A nehézség kihat az iskolai teljesítményre, vagy az olvasáskészséget igénylő minden-napi élettevékenységekre.

• Dysgraphiás (Írásbeli kifejezés nehézség) Az íráskészség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése) - lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelli-genciája vagy a kor szerinti képzettség és a tanulásba fektetett erőfeszítések alapján elvárhatónak. Az ilyen tanuló számára túl kevés az elsajátításra biztosított idő, a gyakorlóanyag, és túl nagyok a szokványos írás-tanítási módszerek lépései. A nehézség kihat az iskolai teljesítményre, vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre.

• Dyscalculiás (Számolási nehézség) A számolási képesség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva - lényegesen alat-ta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség és a tanulásba fektetetett erőfeszítések alapján elvárhatónak. Az ilyen tanuló számára túl kevés az elsajátításra biztosított idő, a gyakorlóanyag, és túl nagyok a szokványos matematika-tanítási módszerek lépései.



A nehézség kihat az iskolai teljesítményre, vagy a számolási képességet igénylő min-dennapi élettevékenységekre.

1.2.2. Beilleszkedési és magatartási nehézség főbb formái

A tüneti megjelenés megegyezik a magatartási beilleszkedési zavarnál leírtakkal, csak azoknál enyhébb fokú. Ezek a tanulók az általánosan használt nevelési eljárások mel-lett speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek.

1.3. A zavar és nehézség meghatározása, diagnosztizálása

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási ne-hézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehéz-séggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szak-értői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni fog-lalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a külön-bözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai ta-nulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem ve-zethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (1993.évi LXXIX.tv.a közoktatásról 30.§.)

2. Általános irányelvek

A NAT alkalmazása a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdőtanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott, kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulók számára is érvényesek. Az intézmény pedagógiai programjának és helyi tantervének elkészítésekor figyelembe kell venni:



- a közoktatási törvényt, a NAT és az Irányelv vonatkozó előírásait, - a helyi önkormányzat intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait, - és a tanulók sajátosságait.

Az „Irányelv” biztosítja, hogy: - a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is, - a fejlesztő célú terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés-, oktatásfejlesztés ne terhelje túl. Ennek érdekében az irányelv meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, - a képességek fejlesztő célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztőcélú ellátása

A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő, jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor kell figyelembe venni. Az ellátás közös elvei: a) A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszú távúak és az iskola egész nevelési - oktatási rendszerét átfogják. b) A fejlesztő tevékenység szakmaközi együttműködésben valósul meg, szervezett, nyitott tanítási - tanulási folyamat, s a tanulók igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, mód-szerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai: - a hiányzó vagy dysfunkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális fejlesztő eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdon-ságok kialakítása. A fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők:a) a dysfunkciók típusa, súlyossága, b) a dysfunkciók kialakulásának ideje, c) a SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló életkora, álla-pota, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, d) a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmaknak, tevékenységeknek, követelményeknek meg kell jelenni:



- a pedagógiai programban, - a minőségirányítási programban tervezési és ellenőrzési szinten, - helyi tantervben a tantárgyak programjában, - a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, - egyéni fejlesztési tervben. A pedagógiai feltételeket a közoktatási törvény határozza meg. Többletszolgáltatásokat bizto-sít a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló számára.

3. Az együttnevelés

Célja: Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók ered-ményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanu-lókkal együtt történő – integrált oktatásuk. A törvény kimondja, hogy „A sajátos nevelési igé-nyű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelőpedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapítot-ták.” 30.§. (1) Sikerkritériumnak a tanuló többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredmé-nyes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják.

3.1. Az együttnevelés objektív tényezői

Napjainkban az integráció azt jelenti, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek beilleszkednek a többségi nevelési intézményeket látogató gyermekek, fiatalok közé. Az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében a befogadó iskoláknak rendelkezniük kell azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amelyeket a törvény előír. Az 1993-ban megszületett közoktatási törvény és annak módosításai, valamint az 1998. évi Esélyegyenlőségi törvény rögzítik azokat a körülményeket, melyek által megvalósulhat a si-keres integráció. Az integrációt vállaló intézmények feladatai:

• Alapító okiratában szerepeltetni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének-oktatásának feladatát, s azt hogy milyen SNI csoporthoz tartozó gyerme-kekről van szó. Ktv. 37.§. (5)

• Átdolgozott pedagógiai programja és a helyi tanterve tartalmazza az SNI típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. Ktv. 50.§. a.) b.)

• Szakemberek biztosítása: szükségleteknek megfelelően gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor. Ktv. 30.§. (11), Ktv. 121.§. (1) 28.

Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege: - órai differenciált foglalkozás, - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - gyógytestnevelés, - pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján.



3.1.1. Személyi feltételek

• A fejlesztő tevékenységeket végző szakemberek: - gyógypedagógus, - logopédus, - pszichológus, - gyógytestnevelő,- fejlesztő pedagógus, - pedagógus.

3.1.2. Tárgyi feltételek

A fejlesztő tevékenységekhez szükséges tárgyi feltételek: • Helyiségek:

- tanterem, - fejlesztő szoba/logopédiai helyiség, - tornaterem, - pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba .

• Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása: Ktv. 121.§. (1) 28. A fejlesztő szoba tárgyi felszereltsége a helyi fejlesztés minél sokoldalúbb megvalósítását hivatott szolgálni:

- tér az elemi mozgásformák gyakorlásához (pl.: iránygyakorlatok vagy feszültségoldó mozgások, ismeret-rögzítést elősegítő mozgássorok stb.), - variálható (szét-és összetolható) tanulói asztalok, - 6 db szék, - szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), - 200x60 cm-es tükör, - fejlesztő eszközök, könyvek, játékok, - nyitott és zárható polcok (szekrények), - tárolók dobozok, - tábla (krétához és filctollhoz való), - fogas, - szeméttároló.

• Pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba tárgyi felszereltsége: - 1 db asztal, - 4 db szék, - 1 db gyermekasztal, - 4 db gyermekszék, - 1 db zárható szekrény, - 1 db nyitott játék- és könyvespolc, - szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), - 1 db fogas,

- tesztek (Nevelési Tanácsadó hatásköre), játékok.

3.2. Az együttnevelés szubjektív tényezői



A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelen-tőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell:

• a SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló beil-leszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,

• a Szakértői Bizottság, és a Nevelési Tanácsadó által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,

• a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését,• a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazá-

sát, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel.

Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszer-vezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalma-zott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamennyi tagjának számára kedvező.A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők.A differenciálás megvalósulhat:

- a feladatok szintjén, - a tevékenységek szintjén, - a szociális keretek szintjén, - a tanulási stílus szerint, - a célok szintjén, - az értékelésben.

A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. El-sősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülőés a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érez-zék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyer-mekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatar-tási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársak-kal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló pont annyi segít-séget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet.



Együttműködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igénynek, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. A fejlesztő pedagógus feladata sokrétű:

– egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, – kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését, – koordinálja a fejlesztő munkában résztvevő más szakemberek munkáját, – kapcsolatot tart az osztályban tanító többi pedagógussal, folyamatosan konzultál ve-

lük, – segíti a szakvélemény értelmezését, szakmai támogatást, tanácsadást nyújt a

dysfunkció specifikus fejlesztése érdekében, – javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális

módszerek alkalmazására.

4. A helyi tantervbe beépülő elemek, az SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését segítő program A részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes ma-gatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Kiemelt célok, feladatok - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - Tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék. - Az SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló túlterhelésé-nek elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Kudarctűrő képesség növelése. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi terü-letekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialaku-lásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vo-natkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-síthetők, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata azonban zömében speciális pedagógiai mód-szerrel és eszközzel valósítható meg. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommu-nikáció fejlesztését. E feladatoknak minden műveltségterületen meg kell jelennie. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesz-tési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet, az olvasásértés fejlesz-tése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.



Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív és beszédközpontú (kommunikálható) módszereinek előtérbe helyezése javasolt, az SNI.b és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók-nál az első és második osztályban erre fokozott figyelmet kell fordítani. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi területen a szenzoros mozgáskoordináció fejlesztése java-solt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést, (kis lépések, többoldalú, egyszerűsített, megismételt magyarázat). Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek (csoportmunka) és módszerek (projektmód-szer, időkeretek rugalmas kezelése) előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél.

4.1. Dyslexia A dyslexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képes-ség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrend-ben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombiná-ciók, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az ol-vasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

4.2. Dysgrafia Dysgrafia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az író-eszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának és alapkultúrtechnikaként való alkalmazásának folyama-ta. A formai-kivitelezési problémák mellett rendszerint tartalmi jellegzetességeket is találunk: az olvasáshoz hasonlóan az írásban is megjelennek betűtévesztések, kihagyások, betoldások, perszeveratív ismétlések. Az összkép többnyire kevéssé tagolt, átjavítgatott, sokszor masza-tos, nehezen követhető.Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a dysgrafiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskoláskorban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:

• a testséma biztonságának kialakítása, • a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, • a vizuomotoros koordináció gyakorlása, • a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,



• az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vi-zuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, illetve a többféle érzéklet összekapcso-lódásával megerősített rögzítés,

• az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

• a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, • az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, illetve

többféle érzéklet összekapcsolásával segített rögzítéssel, • olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,

gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. • beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, • verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, • hang - betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése, • makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, han-

goztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő ), • figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, • toldalékok körültekintő olvasása, • olvasástechnika, tempó fejlesztése, • olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia preven-

ciós módszerrel, minimum 2 évre kiterjesztve, • olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, • idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, • segítő környezet folyamatos rendelkezésre állása, • kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.

A megvalósítás szinterei • minden tanórán, • fejlesztő foglalkozáson, • felzárkóztató foglalkozáson.

4.3. Dyscalculia A dyscalculia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok meg-értésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehéz-sége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Nehezítetté válik az érzékelés-észlelés folyamata, a szimbólumok felismerése és tartalmi azo-nosítása, a fogalmak kialakulása, a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, valamint az emlékezet és a figyelem. A dyscalculiás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a me-chanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:

• a testséma kialakítása, • a téri relációk biztonsága, • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, • a szerialitás erősítése,



• a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe he-lyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, • a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegy-zést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. •számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, •az érzékelés - észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehan-golt, intenzív fejlesztése, •segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), •az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, •a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,

A megvalósítási színterei • matematika óra, fizika óra, kémia óra és minden számolással kapcsolatos tevékenység, • fejlesztő foglalkozás, • felzárkóztató foglalkozás.

4.4. Fejlesztési lehetőségek tantárgyakra lebontva:

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Magyar nyelv és irodalom Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése. Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Hang-betű kapcsolat kialakítása, fonéma-alkalmazás fejlesztése. Betűtévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia-prevenciós módszerrel.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Idegen nyelv

Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Informatika A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Matematika Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szint-jén. A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényeg- kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott monda-tokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó képességfejlesztés.



Tantárgyi fejlesztő feladatok: Történelem, Ember és társadalomismeret, Etika, Hon- és népismeret

Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden műveltségi területen. Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a ta-nulók egyéni fejlődésének függvénye. A feladatok, a fejlesztendő képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, a fejlődés útjai, módjai és kialakításuk időtartama módosulhat.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Egészségtan

Rajzos vázlatok készítése. Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. Számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet he-lyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép használat.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Környezetismeret

Tér- és időviszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. Életszerű helyezetek megtapasztalása.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Ének-zene

Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunkációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Vizuális kultúra, Technika

Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Tánc- és dráma, Mozgókép és médiaismeret

Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése. Komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fej-lesztésében fontos feladata van.

Tantárgyi fejlesztő feladatok: Testnevelés

Szenzoros integrációs programmal fejlesztés vagy gyógyúszás. Testséma biztonságának kialakítása. Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Helyes magatartási szokások kialakítása. Jellemtulajdonságok fejlesztése. Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékokon keresztül. Kudarctűrő képesség növelése.

4.5. Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/nehézség Hiperkinetikus vagy aktivitás zavar



A halmozott fejlődési zavar a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egye-netlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlan-ság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A hiperkinetikus vagy aktivitás nehézsége, illetve a figyelmi nehézség esetében ugyanezek a tünetek jelennek meg, csak enyhébb fokban. A percepció minden területét fejleszteni kell:

• a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, • a motoros képességeket, • a beszéd és nyelvi készség állandóságát.

A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel feltétlenül szükséges.

A megvalósítás szinterei

• tanóra, • fejlesztőpedagógiai foglalkozás, • pszichológiai ellátás.

4.6. Magatartási-beilleszkedési nehézség Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A visel-kedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyak-kal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolake-rülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

• A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. • Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklő-désének, terhelhetőségének ismeretében. • A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése si-ker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. • A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel. • A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

A megvalósítás szinterei

• tanóra, • fejlesztőpedagógiai foglalkozás,



• pszichológiai ellátás. A pedagógiai célú fejlesztő foglalkozásokat a tanórai foglalkozásokon túl is biztosítjuk. Ktv. 30.§. (2), Ktv. 30.§. (7), Ktv. 52.§. (6) Ez jelenik meg az iskola óratervében, mely az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség típusától függően az évfolyamra megha-tározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet.

4.7. Követelmények és értékelés A helyi tantervben az SNI és a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal/nehézséggel küzdő diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmá-nyi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatar-tási nehézséggel nem küzdő tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban meny-nyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási, -tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, idő-keretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői vélemé-nye, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Ktv. 30.§. (9) Az értékelésre-minősítésre vonatkozó szakértői vélemények, illetve szakvélemények mindig az adott tanuló szükségleteire fogalmazódnak meg. Például:

• döntően szóban adhasson számot tudásáról, hogy elakadásnál megsegíthető legyen, il-letve, hogy tudása reálisan számon kérhető legyen.

Differenciáltan a segítségadásban:

• Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több se-gítséget igényel pl.: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb.

Differenciáltan a feladatok szintjén:

• Írásos munkáit differenciáltan értékeljék. • Több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a

tanuló képességeihez alakított feladatok adása. • A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség esetén csak egyeztetés, színezés, ösz-

szekötés. • Exteriorizációs szint: inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalma-

zás, reprodukció tehát rétegfeladatok legyenek! • Utasítások (egyszerre egy, az is egyszerűsítve). • Segédeszközök használata: pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmező szótár, stb használata.



Differenciáltan a tevékenységek szintjén: • A tanórán való részvétel kötelező, de érdemjegyet ne kapjon.

Differenciáltan a szociális keretek szintjén:

• Egyedül, párban, kiscsoportban tanuljanak. A tanulási nehézséggel küzdő gyermeknél hasznos lehet, ha társsal vagy társakkal dolgoznak (ösztönzés, segítség oldja az elszi-geteltséget, kontroll stb.).

Differenciáltan a tanulási stílus szerint:

• Vannak vizuális, illetve auditív vagy motoros területre támaszkodó, illetve kombinált típusú tanulók, akiknél megerősítő hatású lehet az egyszerre több csatorna.

Differenciáltan a célok szintjén:

• Érdemes egy minimális, de működőképes és szilárd tudást kiépíteni, amire a követke-ző szint ráépíthető.

Differenciáltan az értékelésben: • Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utal-

jon az önmagához mért fejlődés ütemére. • A kötelező órakeret terhére az iskola foglalkoztatást szervez (kimehet a tanuló az órá-

ról egyéni fejlesztésre) • A matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási nehézségeket vegyék figye-

lembe minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve ezek a munkák nem értékelhetőek (pl: fizika, kémia esetében).

• A helyesírás értékelése alóli felmentés. • A külalak értékelése alóli felmentés. • Tantárgyi felmentés.

Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni tovább-haladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Ktv. 70.§. (7) (8) (9) (10).

• A SNI gyerekek teljesítménye nem vethető össze a többségével, nem fejezhető ki ér-demjegyekkel. Jellemzően szöveges, vagy százalékos értékelést alkalmazunk.

• A továbbhaladás – azaz a következő évfolyamba lépés – feltételének érvényesítésekor figyelembe vesszük a szakértői véleményben foglaltakat is.

• Az értékelő folyamat szerves része a szülő tájékoztatása, illetve az eredmények értel-mezése, a jövőre vonatkozó tennivalók meghatározása. Különös gondot fordítunk arra, hogy a tanulók eredményeit diszkréten kezeljük, azokat csakis a szülőjével, és a tanu-lóval osztjuk meg, nem az osztály nyilvánossága előtt.



5. Az egyéni fejlesztési terv

5.1 Célja

• A törvény által meghatározott és a szakértői/szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.

• A sajátos nevelési igényből és tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok-ból/nehézségekből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszünteté-se.

• Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. • Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a

többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását, az értékelés szempontjait, a „miért másképp” kérdések felmerülése miatt.

5.2. Feladata

• Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. • Differenciálás a szakértői/szakvélemény alapján. • A pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a Nevelési Tanácsadó munkatársának folyama-

tos kapcsolattartása, egymás munkájának kiegészítése, segítése.

5.3. Tartalma és tevékenységei

• A tanulóról kapott szakvélemény alapján az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a a ta-nuló nevét, osztályfokát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket, mód-szereket.

• A dysfunkciók fejlesztése, a meglévő, jól működő funkciók bevonása a megismerő fo-lyamatok megsegítése érdekében. • A tanulók problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képesség-fejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagó-gusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra. • Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósuljon meg a mennyiségi és minőségi differenciálás. • Megfelelő motivációs bázis kialakítása. • A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetle-ges agresszió, stb.) oldása.

5.4. Követelmények

• A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítá-sa.

• A támasztott követelmények mindig személyre szabottak és a szakér-tői/szakvéleményben foglaltakra épüljenek.



6. Aktuális intézményi helyzetelemzés

Iskolánk 2008. óta tudatosan vállalja a SNI tanulók fejlesztését, a különleges gondozás biztosítását, s ezt alapító okiratában is rögzítette, valamint igyekezett megteremteni a szüksé-ges objektív és szubjektív feltételeket. Pedagógiai programunkat az irányelveknek és a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfe-lelően módosítottuk, illetve beépítettük azokat az IMIP-be is.

6.1. Az alapfeladatok rangsorolása

Az 1-6. évfolyamon kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az 1-4. évfolyamon olyan szintre akarjuk juttatni tanulóinkat, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyag feldol-gozásra legyenek képesek. A dyslexiás tanulók az 1-4. évfolyamon már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyag-feldolgozáshoz. Ez a tudatos segítségnyújtás – figyelembe véve az egyéni haladási ütemet – az 5-6. évfolyamon sem szakadhat meg. A „nem szakrendszerű” oktatás bevezetése teret és időt ad a gyakorlati megvalósításhoz.

6.2. A diagnosztizált (vagy előre jelzett) SNI tanulók létszáma

Tanév SNI %2007/2008 5 fő 1

Fogyatékosság-típus szerinti megoszlása: - Pszichés fejlődés zavara: 1 fő(A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján.) - Beszédfogyatékos: 2 fő(A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján.) - Középsúlyos nagyothalló: 2 fő(A Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján.)

A diagnosztizált tanulók nevelése-oktatása-képzése integrált formában zajlik. Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs, felzárkóz-tató, képesség-kibontakoztató, képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztés tanórai foglalkozáson, a napköziben és a szabadidős tevékenységekben is megjelenik. 6.3. Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink: - Szülők,- Pedagógiai Szakszolgáltató Központ, - Pályaválasztási Tanácsadó, - Szakorvosok, házi gyermekorvosok.



A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük, kontrollvizsgálatok a szakértői bizott-ságnál, szöveges értékelés a fejlesztő napló alapján, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, megjelöljük a további feladatokat.

Célunk, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral/nehézséggel küzdő tanulóink rendszeresen járnak iskolába, részt vegyenek a fejlesztő foglalkozásokon, illetve a 8. osztályos tanulókat sikeresen tudjuk beiskolázni a középiskolákba. SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulóink évfolyamonkén-ti megoszlása a 2007/2008-as tanévben: 1. évfolyam: 3 fő2. évfolyam: 10 fő3. évfolyam: 5 fő4. évfolyam: 19 fő5. évfolyam: 3 fő6. évfolyam: 7 fő7. évfolyam: 17 fő8. évfolyam: 11 fő

6.4. Iskolánk fejlesztő tevékenységének jellege Iskolánk fejlesztő tevékenységének jellege: - órai differenciált foglalkozás, - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - pszichológiai ellátás, - gyógytestnevelés.

6.5. A fejlesztő tevékenységeket végző speciális szakemberek, pedagógusok Személyi feltételek: - logopédus, - pszichológus, - gyógytestnevelő,- fejlesztő pedagógus, - pedagógus. 6.6. Helyiségek Helyiségek: - tanterem, - fejlesztő szobák, - tornaterem, - tornaszoba, - pszichológiai vizsgáló.



7. Célok, feladatok a 2008/2009-es tanévre 7.1. Tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Személyi feltételek

• Az iskola cél- és feladatrendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása, valamint a speciális helyiségek kialakítása, a meglévők kiegészítése, valamint a speciális eszközök, felszerelések gya-rapítása. Ennek érdekében továbbképzési tervet készített az intézmény vezetősége, és csoportokban, önképzés keretében készülnek a kollégák a feladatok vállalására, mód-szertani kultúrájuk fejlesztésére. Az innovatív munkába bekapcsolódó nevelők rendel-kezzenek a szükséges szemlélettel, magas szintű pedagógiai-, pszichológiai képessé-gekkel.

• Értékelő esetmegbeszélések biztosítása. Tárgyi feltételek

• A fejlesztő szoba eszközei, felszereltsége feleljen meg a törvényi előírásoknak.

Módszerek • egyéni fejlesztési tervek készítése, • az egyéni fejlődés folyamatos dokumentálása, • egyéni fejlesztő lapok készítése, • heterogén osztályszervezés.

7.2. Az integrációt segítő módszertani elemek Az integrációt segítő módszertani elemek:

• A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájá-rulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. • Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét. • A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük. • A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önálló-ságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését. • A házi feladat értelmes kiegészítője a tananyagnak, a differenciált képességfejlesztés egyik fontos eszköze. • Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek.

7.3. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Esetmegbeszélő foglalkozások tartása, ezek konklúzióinak beépítése a fejlesztő munkába.



7.4. Az értékelési rendszer eszközei

A szöveges értékelés az OM rendelet irányelveinek megfelelően az egyéni képességek és az egyéni haladási ütem figyelembevétel történik. A dokumentálást a tantárgyat tanító pe-dagógus és/vagy a fejlesztő pedagógusok végzik például az egyéni fejlesztési tervben. 7.5. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:

• A kidolgozott pályaorientációs program kihasználása, adottságok, képességek szerint növekedjen a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanu-lók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás.

• Kidolgozzuk a továbbhaladás feltételeit.

A helyi tantervi elemeknél a NAT-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi te-rületekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók fejlődésének a függvénye.





Általános óraterva sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs foglalkozásaihoz

Az óreterv készítésekor figyelembe kell venni:az iskola Alapító okiratában szereplő sérüléstípusokat,NAT-ban meghatározott kötelező óraszámait évfolyamonkénta Ktv. 52.§ (6) bekezdésben meghatározott %-os időkeretet,a törvény által biztosított óraszámokat kiegészíti a szakértői véleményekben meghatározott fejlesztésre fordítandó óraszám,a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások a sajátos nevelési igényből származó hátrányok csökkentéséhez szükségesek, ezért afoglalkozásokat kizárólag sérülésspecifikus szakos gyógypedagógus láthatja el

1. évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyamSajátos neve-lési igényjellege

Köt.óra

1 főreszámítotthab. rehab.időkeret

Kötóra


Köt.óra


Köt.óra


Köt.óra


Köt.óra


Köt.óra


Köt.óra


Ért. fogya-tékos 15 %

20 0,38 20 0,38 20 0,38 22,5 0,422 22,5 0,42 22,5 0,42 25 0,47 25 0,47

Mozgás-sérült 40 %

20 1,00 20 1,00 20 1,00 22,5 1,13 22,5 1,13 22,5 1,13 25 1,25 25 1,25

Beszéd-fogyatékos40 %

20 1,00 20 1,00 20 1,0 22,5 1,13 22,5 1,13 22,5 1,13 25 1,25 25 1,25

Látássérülgyengénlátó30%

20 0,75 20 0,75 20 0,75 22,5 0,84 22,5 0,84 22,5 0,84 25 0,94 25 0,94

Látássérültvak 40%

20 1,00 20 1,00 20 1,00 22,5 1,13 22,5 1,13 22,5 1,13 25 1,25 25 1,25

Hallássérültnagyoth.40%

20 1,00 20 1,00 20 1,00 22,5 1,13 22,5 1,13 22,5 1,13 25 1,25 25 1,25

Hallássérültsiket 50%

20 1,25 20 1,25 20 1,25 22,5 1,41 22,5 1,41 22,5 1,41 25 1,56 25 1,56

Számítás módja: kötelező óraszám tv-ben meghatározott %-a / 8 (mert 8 fős csoportokra írják a %-ot)



A Pedagógiai Program kiegészítése hallássérült tanulók integrált nevelése-oktatása esetén

Tartalom 1. A hallássérültség meghatározása 2. Az integráció célja és feladatai 3. Az integráció feltételei

3.1. Személyi feltételek 3.2 Tárgyi feltételek

4. Helyi tanterv 4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján 4.2. Követelmények és értékelés

5. Fejlesztési terv 5.1 Célja 5.2. Feladatai 5.3. Tartalma és tevékenységei 5.4. Követelmények

6. Az utazótanár feladatai

A Pedagógiai Program kiegészítése hallássérült tanulók integrált nevelése-oktatása esetén

1. A hallássérültség meghatározása A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiség-jegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem kor-relál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet.

A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmara-dása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátítá-sának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatá-soktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga eny-he nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, sú-lyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommuni-kációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hal-lássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét



után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, ma-gasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gon-dozás eredményezi. (Irányelvek)

2. Az integráció célja és feladatai 2.1. CéljaHallássérült gyermekek nevelése-oktatása együttneveléssel 2.2 Feladatai

Az integráció gondolatának elfogadtatása az iskola valamennyi dolgozójával és tanu-lóifjúságával. A tanulók eljuttatása a lehető legmagasabb anyanyelvi szintre. Ennek érdekében min-den lehetőség, - így a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások - felhasználása a kommunikáció fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése.

3. Az integráció feltételei Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatás, nevelés körülményei között folytatja tanulmányait, a szülő, és a fogyatékossági típusnak megfelelő országos szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az általános iskola igazgatója dönt. A bizottság a szakértőivéleményben megjelöli azt az iskolát, mely alapító okirata alapján az adott sérüléssel rendel-kező gyermekeket elláthatja. Megjegyzés: Nagyothalló, illetve siket gyerekek vizsgálatát a következő bizottság végzi: Hallássérültek Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Gyógypedagógiai Szolgál-tató Központ 1147 Budapest, Cinkotai út 125-137 Tel.:251-8909 3.1. Személyi feltételek

A hallássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meg-határozottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (ebben az esetben szurdopedagógust) foglalkoztat az iskola, mivel a hallássérült tanuló szá-mára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el. Megjegyzés: Amennyiben az iskola nem kíván gyógypedagógust alkalmazni, igénybe veheti a fővárosi ellá-tást biztosító utazótanári szolgálatot. Elérhetőség: Dr. Török Béla Általános Iskola és Diákotthon



1142 Budapest, Rákos patak u. 101. Tel.: 251-5700 Tapasztalataink szerint lehetséges, hogy a fenti iskola túlterheltsége miatt nem tudja ellátni a hallássérült tanulót. Ebben az esetben a kerületi önkormányzat biztosítja a megfelelő szakel-látást a Móra Ferenc Általános Iskola és EGYMI utazótanári szolgálatának segítségével. 3.2 Tárgyi feltételek

3.2.1.Tanterem A szabványos osztályterem általában megfelelő.A tanuló ültetésekor fokozottan figyelünk a hallássérült tanuló megfelelő elhelyezésére. A pedagógusnak az óravezetés közben is megkülönböztetetten kell figyelnie a sajátos nevelési igényű gyermekre.

3.2.2. A csoport összetétele Az osztálylétszámok kialakításánál a hallássérült tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényű tanuló ke-rüljön.(Kt. 3. sz. melléklete)

3.2.3.Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek Siket tanulók számára speciális tanterv íródott, mely elérhető az OKI honlapján. Nagyothalló tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak.

3.2.4.A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

évfolyamok, tantárgyak alap-ján oly módon, hogy az isko-la munkarendje szerint min-den osztály alkalmazhassa

fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai prog-ramban foglaltak szerint

vezetékes vagy vezeték nél-küli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék

tanulói létszám szerint 1

hallásvizsgáló és hallókészü-lék tesztelő felszerelés

iskolánként 1

a különböző nyelvi kommu-nikációs szinteknek megfele-lő kifejezések képi megjele-nítésére alkalmas elektroni-kus információhordozó

iskolánként 1

a nyelvi kommunikáció vizu-ális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elekt-ronikus eszközök

iskolánként 1

a nyelvi fejlődésükben aka-dályozottak kommunikáció-ját segítő nyelv szemlélteté-sére alkalmas audiovizuális és/vagy elektronikus eszköz

iskolánként 1

Megjegyzés:



A 11/1994. MKM rendelet a fenti eszközöket jelöli meg, de tapasztalat szerint a ma alkalma-zott hallókészülékek olyan jó minőségűek, hogy pl. adó-vevő készülék alkalmazása nem szük-séges.

3.2.5.A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatá-sok, elsősorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenység A szolgáltatásokat az iskola a törvénynek megfelelően biztosítja. A nagyothalló tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra negyven, siket tanulók esetében ötven százaléka. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órake-retet nyolc fős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabba hallássérült gyerekek száma, a tényleges létszámra eső óraszámot 8-cal kell osztani. (Kt. 52§ (6) A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabili-tációs órák számát.

A rehabilitációs foglalkozások kiemelt céljai Az audiológiai ellátás biztosítása (ha szükséges iskolán belül) A nyelvi kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés, szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése, nyelvi ismeretek fejlesztése stb. Hallásnevelés, beszédhallás fejlesztés A beszédérthetőség javítása

A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában.

4. Helyi tanterv Az iskola a hallássérült tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a hallássérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. 4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján

A helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett az Irányelveket is figyelembe veszi. Az integrált tanulók oktatása során az iskola törekszik sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazására. A tananyag feldolgozásakor szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. Kiemelt fejlesztési feladatok tantárgyanként: Magyar nyelv és irodalom Komplex nyelvi fejlesztés, az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, nyelvi korrekció, a be-szédérthetőség javítása, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. Élő idegen nyelv A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehe-zítettségére figyelemmel kell lenni. Művészetek



Az ének-zene fejlesztési feladatai módosulnak, elsődleges a hallóképesség fejlesztése, a ter-mészeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfo-gásának a segítése. Dráma és a tánc Személyiségfejlesztő hatása segíti a rehabilitációs célok megvalósítását is. Matematika A fogalmi gondolkodás, az absztrakciós képesség fejlesztése, mely a nyelvi kommunikációs szinttel szoros összefüggést mutat. Ember és társadalom A tájékozódási képesség, a környezetben való eligazodás, valamint a tanulók szocializációjá-nak segítése. Ember a természetben. Földünk és környezetünk Alkalmazható ismeretek nyújtása, melyek segítik a természeti környezet, és összefüggései felismerését. Művészetek A kreativitás fejlesztése, mely hat a személyiség fejlesztésére. Informatika A hallássérült tanulóknak az átlagosnál nagyobb szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás ismeretére és ezek alkalmazására. Életvitel és gyakorlati ismeretek Biztosítja a manuális készségek fejlesztését, a mozgássorok összerendezettségének fejleszté-sét, felkészít a felnőttkori munkavégzésre. Testnevelés és sport Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése, esetleges mozgáskoordinációs zava-rok korrekciója. További fejlesztési feladatok súlyos fokban hallássérült (siket) tanuló esetén Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés Célja a hallássérülés lehetséges kompenzálása, a beszédhallás, a beszéd mozgási, ritmikai fejlesztése. Beszédhallás-nevelés Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében megjelenik. További alkal-mazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges. Helyes ejtés Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése speciális módszerek alkalmazásával. Szájról olvasás A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Ki-emelt feladata a nyelvi kombinációs készség, a vizuális emlékezet fejlesztése. 4.2. Követelmények és értékelés

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vo-natkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-sítendők.Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követel-ményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait.



Hallássérült tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést. Ez elsősorban az ének és az idegen nyelv tárgyakat érintheti. Felmentés helyett azonban in-kább a tanulók minél több tevékenységbe való bevonását tartjuk célravezetőnek A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésében a reális értékelésre törekszik az iskola, és igyekszünk megtalálni azokat a helyzeteket, mely valóban hiteles képet nyújt a tanuló telje-sítményéről. Az értékelés során minden esetben a tanuló képességeihez, fejlettségi szintjéhez viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. Egyénre kialakított szöveges értékelési rendszert alkalmazunk. 5. Fejlesztési terv 5.1 Célja

A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák bizto-sítása. A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása.

5.2. Feladatai

Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása. Differenciálás. Folyamatos kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitáci-ós Bizottsággal, a dr. Török Béla Általános Iskola és Diákotthonnal, valamint a kerüle-ti EGYMI-vel.


A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítá-sa. Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a hallássérü-lésből fakadóan sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megis-merő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök (hallókészü-lék, stb.) használatának elfogadtatása, megtanítása. A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képes-ségfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola. Szókincsbővítés és szókincs-építés, grammatikai fejlesztés, szóbeli és írásbeli kom-munikáció fejlesztése. Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás. Megfelelő motivációs bázis kialakítása. A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő ma-gatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. A szülővel való szoros kapcsolattartás. Szükség esetén rendszeres korrepetálás.



5.4. Követelmények

A támasztott követelmények személyre szabottak és elsősorban a szakértői véleményben fog-laltaknak kell megfelelniük. 6. Az utazótanár feladatai

Az ép tanulók felkészítése az integrált gyermek fogadása kapcsán A szülő felkészítése és tájékoztatása A gyermek fejlesztése Szakmai segítségnyújtás a hallássérült tanulókat oktató-nevelő pedagógusoknak.

7. Az integráció előnyei Az integráció során a sajátos nevelési igényű gyermeknek az ép társakkal való közös tanulás és a közös programokon való részvétel hatalmas húzóerőt jelent. Az ép gyermekek pedig egész életüket meghatározó erkölcsi értékek birtokába juthatnak. Kifejlődik bennük az elfo-gadás, a tolerancia, kialakul bennük a segítőkészség.



A Pedagógiai Program kiegészítése mozgáskorlátozott tanulók integrált nevelése-oktatása esetén

Tartalom 1. A mozgáskorlátozottság meghatározása 2. Az integráció célja és feladatai 3. Az integráció feltételei


4. Helyi tanterv 4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján 4.2. Követelmények és értékelés

5. Fejlesztési terv 5.1 Célja 5.2. Feladatai 5.3. Tartalma és tevékenységei 5.4. Követelmények


A Pedagógiai Program kiegészítése mozgáskorlátozott tanulók integrált nevelése-oktatása esetén

1. A mozgáskorlátozottság meghatározása Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak nevezzük azokat, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának sérülése vagy hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében mara-dandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlesztésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényelnek. A mozgáskorlátozottság csoportosítása:

Végtagredukciós fejlődési rendellenességek – a felső és alsó végtag veleszületett rend-ellenességei Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák – myelodysplasia, progresszív izomsorvadás, szülési felkarbénulás Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek – a központi idegrendszer sérülése következtében különféle típusú és mértékű bénulás Egyéb eredetű, mozgásrendellenességet okozó korformák

2. Az integráció célja és feladatai 2.1. Célja

A mozgáskorlátozott tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában.



2.2. Feladatai

Az iskola tantestületének és tanuló ifjúságának elfogadó és segítő jellegű hozzáállásá-nak kialakítása. A leendő tanítók tájékoztatása és felkészítése a feladatra. A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása. A mozgáskorlátozott tanuló után járó emelt szintű normatíva felhasználásának meg-tervezése és megszervezése. A törvény által előírt és biztosított rehabilitációs órakeret felhasználásának megterve-zése. Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasz-tása. Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósí-tása.

3. Az integráció feltételei A hazánkban folytatott integrációs gyakorlat vizsgálatára irányuló kutatási adatok, s a szak-irodalom alapján is megállapítható, hogy Magyarországon a mozgáskorlátozottak integrált nevelése-oktatása más országokhoz képest kissé eltérő képet mutat. Nem épült ki ugyanis a minden mozgáskorlátozott gyermeket ellátó teljeskörű speciális iskoláztatás rendszere. Egy integrációt kezdeményező közoktatási intézmény nem attól válik befogadó intézménnyé, hogy beiskolázza a mozgáskorlátozott gyermeket, hanem attól, hogy megteremti annak tárgyi és személyi feltételeit. A mozgáskorlátozott gyermek iskolába lépése előtt a fogadó iskola vagy a szülő kérésére a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ( Budapest, XIV. Mexikói út 60.) szakértői véleményt készít. 3.1. Személyi feltételek A közoktatási törvény előírja, hogy a fogadó iskola fenntartója intézkedik arról, hogy a gyer-meket fogyatékosságának megfelelő gyógypedagógus (ebben az esetben szomatopedagógus) utazó szakember segítse szükség szerint az iskolai munkájában, 3.2 Tárgyi feltételek

3.2.1. Az iskola megközelíthetősége, iskolai közlekedés:

Önállóan nem közlekedő gyermek esetén az őt szállító, gépkocsival közlekedő szülőkrészére az iskola külön felfestéssel ellátott parkolót biztosít. Kerekesszékkel, járókerettel vagy más segédeszközzel közlekedő gyermek számára lépcsőt áthidaló rámpa, kapaszkodó, korlát kiépítése szükséges. A mozgáskorlátozott gyermek számára az iskola épületén belül is akadálymentes köz-lekedést szükséges biztosítani, melynek elemei lehetnek: folyosón szükség szerint ka-paszkodó korlát, jól megközelíthető, belsőleg akadálymentesített mosdóhelyiségek Az osztályterem lehetőleg földszinti legyen, amennyiben ez nem lehetséges szükséges az emeltre szállítás megoldása.(lift)



Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az akadálymentes közlekedés-ben pl. szélesebb távolság a szék illetve a padsorok között) A polcok, fogasok elhelyezése akkor optimális, ha nem jelentenek akadályt a tanulók helyváltoztatásában és elérhető magasságban vannak.

Tanterem:

Az iskolapad, asztal, szék kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni a tanulók egyedi igényei szerint:

- az asztal lehetőleg legyen állítható magasságú - a szék ülésmagassága s az asztallap magassága tegye lehetővé a biztonságos és helyes

ülést és testtartást, azaz a láb talpra helyezve támaszkodjon a földön, az alkar pedig az asztal lapjára fektetve

- kerekesszékkel közlekedő számára biztosítani kell, hogy az asztalukhoz kényelmesen hozzáférjenek (beférjen a kerekesszék karfája az asztal alá)

- célszerű az asztallapot szegéllyel ellátni, ezzel megelőzhető az asztalon lévő tárgyak leesését a mozgások koordinálatlansága vagy az esetleges túlmozgások esetén

Testtartási aszimmetria miatt a mozgáskorlátozott tanulót célszerű a táblával szembe, középre ültetni (semmiképpen sem ültethető arra az oldalra, amely a deformitás irá-nyával megegyező)Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanuló fáradékonyságát célszerű olyan helyre ültetni, ahol a pedagógussal folyamatos kapcsolattartása lehetséges.

3.2.2. A csoport összetétele Az osztálylétszámok kialakításánál a mozgáskorlátozott tanulót három gyermekként kell fi-gyelembe venni. Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényűtanuló kerüljön.(Kt. 3. sz. melléklete)

3.2.3.Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek Mozgáskorlátozott tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak. A helyi peda-gógiai programban érvényesíteni kell a habilitációs, rehabilitációs szempontokat, (Fejlesztőprogram), mely tartalmazza a fogyatékosság szerinti korrektív kompenzatív differenciált terá-piás fejlesztés célját és anyagát, a speciális tartalmakat, a többszintű feladatadás lehetőségét, a követelményeket érintő változásokat. 3.2.4.A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök A 11/1994. MKM rendelet szerint:

Speciális eszköz megnevezése Mennyiség

fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök tanulói létszám szerint, tantárgyanként szükség, szerint pedagógiai programban foglaltak szerint

állítható magasságú tábla tantermenként 1, mozgásfogyatékos tanulót oktató iskolában



3.2.5.A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások, első-sorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenység A szolgáltatásokat az iskola a törvénynek megfelelően biztosítja. A mozgáskorlátozott tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti idő-kerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra negyven százaléka. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órake-retet nyolc fős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabb a mozgáskorlátozott gye-rekek száma, a tényleges létszámra eső óraszámot 8-cal kell osztani. (Kt. 52§ (6) A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabili-tációs órák számát Az integráltan tanuló mozgáskorlátozott tanulók speciális mozgásjavító foglalkozásaira a ja-vaslatot a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és rehabilitációs Bizottság előzetes komplex vizsgálat után adja. A mozgásnevelés, ami a speciális mozgásjavító foglalkozás gyakorlati színtere, ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók, motoros képességek, tevékenységek korrekcióját célzó gyógyító és pedagógiai eljárásokat, módszereket és eszközöket. A mozgásnevelés a tanuló mozgásszervi károsodásától és állapotától függően egyéni és cso-portos foglalkozások, tornatermi, uszodai foglalkozások formájában működhet. A mozgásnevelés a gyógypedagógiai szakszolgálatokon keresztül utazótanári szolgáltatás útján oldható meg. A mozgásnevelés tanítására szomatopedagógia szakos gyógypedagógusok jogosultak. A speciális szakkezelések mellett a mozgáskorlátozott tanuló a társai testnevelés óráin is részt vehet, ennek mértékéről, módjáról szakember véleményét kell kérni.

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következ-tében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezel-ni.

A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kom-munikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.

A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevéte-le segíti

- a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

4. Helyi tanterv Az iskola a mozgáskorlátozott tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figye-lemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembe vételével történik.

A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejleszté-si feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlá-sok a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót moz-gás- és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figye-lembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.



4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján

1. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskáro-

sodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek

szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagá-hoz képest fejlődik, ér el sikereket.

Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk

feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társa-dalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlan-ságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásá-val az életminősége javulhat.

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi terüle-ten belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számító-gép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.

Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek

tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapaszta-latszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tu-dása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapaszta-lati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási kész-tetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el.

Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék moz-

gáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha is-merik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, ame-lyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért

lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidol-gozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgás-korlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyako-roltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munka-helyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntar-tásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakí-tása a nevelő-oktató munka fontos feladata.

5. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi

területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Az egyes műveltsé-gi területekre vonatkozó ajánlások:

Magyar nyelv és irodalom



Az olvasás- és írástanítás - a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva - az egyénnek meg-felelő tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátí-tása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függ-vénye, ezért annak a tartalmi részére kerüljön a nagyobb hangsúly.

Élő idegen nyelv A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fon-

tos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasz-nálhatóságának egyénre szabott megfogalmazására.

Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módsze-rek nagyobb eredményességet tesznek lehetővé.

Matematika Kiemelten szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbí-

rálás alapján történjen, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken.

Ember és társadalom Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlására. Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és

érdekvédelmi szerveződéseket. Ember a természetben. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az

ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelését. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a

tanulási környezet megfelelő alakítása teremti meg a tapasztalás lehetőségét. Művészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos

eszköze a zene, a mozgás a dramatikus interakció és az alkotás. A felmentés bármely formája indokolatlan, minden esetben meg kell keresni azokat az el-

járásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló al-kotni képes.

Informatika Az informatika tanítása szükség esetén az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális

egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazásával történik. Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azok tanulóhoz igazított

egyéni használatának megtanítása segítségével válik lehetővé az információszerzés, az önál-ló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása.

Életvitel és gyakorlati ismeretek Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges,

amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a társadalomba való beilleszkedés során.

A mozgásállapot alapján kitűzött célok határozzák meg az egyéni képességekhez igazodó feladatokat, az egyéni fejlődéshez szükséges eszközök alkalmazását, az önállóság elérését segítő praktikumok elsajátítását.

Az életminőség javítását az segíti, ha a tanuló megismeri és gyakorolja a gyógyászati se-gédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést.

Testnevelés és sport A műveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak. Elemek a) A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. b) A fizikoterápia módszerei és eljárásai.



c) Korrekciós és gyógyászati segédeszközök alkalmazása. d) Hidroterápia és egyéb terápiás eljárások. e) A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjáté-

kok) sérülésspecifikusan adaptált formái. f) Adaptált sportfoglalkozások. g) A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz

használatának megtanítása. Feladatok a) A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. b) A mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása. c) Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése. d) A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés,

mozgásigény, mozgástudat kialakítása. e) A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre elő- és felkészítés. f) Tehetséggondozás különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül. A fejlesztési követelmények jelentős eltérései miatt a helyi tantervekben a testnevelés tan-

tárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt.

6. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció

A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés kö-vetkeztében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulás-ra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.

Ennek érdekében szükséges: - a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba,

figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése;

- a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő;

- a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és lo-gopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba;

- a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrend-be iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés;

- a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni;

- speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre; - az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus

egyedi eszközök biztosítása; - a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberek-

kel történő kommunikációját és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen él-ményeket;

- a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása; - alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; - a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség,

egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.



4.2. Követelmények és értékelés A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vo-natkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-sítendők.Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követel-ményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait. Mozgáskorlátozott tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli fel-mentést. 5. Fejlesztési terv 5.1 Célja


5.2. Feladatai

Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása. Differenciálás. Folyamatos kapcsolattartás a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal, a Mozgásjavító Általános Isko-la és Diákotthon utazótanári szolgálatával , valamint a kerületi EGYMI-vel.


A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítá-sa. Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok meg-segítése érdekében. A szükséges speciális eszközök használatának elfogadtatása, meg-tanítása. A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képes-ségfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola. Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás. Megfelelő motivációs bázis kialakítása. A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő ma-gatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. A szülővel való szoros kapcsolattartás.



Szükség esetén rendszeres korrepetálás. 5.4. Követelmények

A támasztott követelmények személyre szabottak és elsősorban a szakértői véleményben fog-laltaknak kell megfelelniük.


Kapcsolatfelvétel az iskolával és a pedagógus tájékoztatása a gyermek állapotáról, és az ebből adódó pedagógiai kihatásokról. Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan. A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása. A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és/vagy a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal. Folyamatos kapcsolattartás a mozgáskorlátozott tanuló szüleivel/nevelőivel. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás mozgáskorlátozott gyermekek pályaválasztási le-hetőségeiről.



A Pedagógiai Program kiegészítése látássérült tanulók integrált nevelése-oktatása esetén

Tartalom 1. A látássérültség meghatározása 2. Az integráció célja és feladatai 3. Az integráció feltételei


4. Helyi tanterv 4.1. Fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján 4.2. Követelmények és értékelés

5. . Fejlesztési terv 5.1 Célja 5.2. Feladatai 5.3. Tartalma és tevékenységei 5.4. Követelmények


A Pedagógiai Program kiegészítése látássérült tanulók integrált nevelése-oktatása esetén

1. Látássérülés meghatározása A látássérülés azt jelenti, hogy a szem, vagy az idegrendszer bizonyos részeinek maradandó sérülése következtében a látás az ép látásnak a 33%-a, vagy annál kevesebb. Számokban kife-jezve, a visus 0,33 vagy az alatti. A látássérülés természetesen elég tág kategória. A látásma-radvány mennyiségétől és minőségétől függően beszélhetünk:

Gyengénlátásról – esetén a visus az ép látás 10-33%-ig terjed Aliglátás – esetén a 10% alatti a maradék látás vakság

A látássérült gyermek beiskolázási vizsgálata kizárólag a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürere sor 39. ) feladata. Munkájukat országos hatáskörben végzik. 2. Az integráció célja és feladatai 2.1. Célja



A látássérült tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában. Hazánkban a gyengénlátó gyermekek többsége (75%-a) a helyi többségi általános iskolákban tanul, melynek eredmé-nyességét az integrált neveléshez szükséges objektív és szubjektív feltételek biztosításával garantálható. 2.2. Feladatai

Az iskola tantestületének és tanuló ifjúságának elfogadó és segítő jellegű hozzáállásá-nak kialakítása. A leendő tanítók tájékoztatása és felkészítése a feladatra. A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása. A látássérült tanuló után járó emelt szintű normatíva felhasználásának megtervezése és megszervezése. A törvény által előírt és biztosított rehabilitációs órakeret felhasználásának megterve-zése. Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasz-tása. Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósí-tása.

3. Az integráció feltételei Az óvodai és az iskolai integráció segítésére és a látásnevelést célzó megfelelő feladatok kivá-lasztására a gyengénlátók iskoláiban működő utazótanárok adhatnak szakszerű tanácsot, szük-ség esetén a gyermekek részére rendszeres egyéni fejlesztést is biztosítanak. Az utazótanári szolgáltatás igénybevételéhez komplex orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat szük-séges, melyet a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végez (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.). A sajátos nevelési igény megállapítását követően az integráló iskola vezetőjének feladata írásban tájékoztatást kérni az országos ellátású utazó gyógypedagógiai hálózat egyénre sza-bott ellátásáról. Amennyiben az ellátás nem jöhet létre vagy nem elegendő óraszámban az iskola vezetése az önkormányzat beleegyezésével kérheti a XVII. kerületi Móra Ferenc Általá-nos Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakembereinek segítéségét. 3.1. Személyi feltételek A látássérült gyermekek fejlesztésére, nevelésére, oktatására felkészített gyógypedagógus: atiflopedagógus. Ismeri a különböző eredetű és megjelenésű látássérüléseket, személyiségfej-lődést befolyásoló hatásaikat, azokat az eljárásokat, módszereket, eszközöket, amelyekkel optimálisan befolyásolható a fejlődés és megelőzhetők a sérülés másodlagos negatív követ-kezményei. A látássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meg-határozottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (tiflopedagógus) foglalkoztat az iskola, a látássérült tanuló számára a törvényben meghatáro-zott habilitációs, rehabilitációs órákat ellátására. 3.2 Tárgyi feltételek



3.2.1.Tanterem A szabványos osztályterem általában megfelelő.A tanuló ültetésekor fokozottan figyelünk a látássérült tanuló megfelelő elhelyezésére:

A tanterem megfelelő megvilágítására A tanterem besötétíthetősége: az írásvetítő, a diavetítő és a videolejátszó, a kivetítőcsakis teljes elsötétítésben használható. A gyengénlátó gyermek padja és a tábla közötti távolság 2-3 méter legyen, a tábla ne legyen túl magasra szerelve. A tábla minősége: a feketére vagy egész sötétre festett táblán a fehér és színes kréták sokkal jobb kontrasztot adnak, ugyanakkor fontos hogy matt festékkel legyen lefestve, valamint hogy minden esetben tiszta legyen. A gyengénlátó gyermek számára fontos az emelhető tetejű asztal, mellyel megakadá-lyozható a görnyedt testtartás.

3.2.2. A csoport összetétele Olyan létszámú tanulócsoportokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a sajátos nevelési igényű tanulók befogadását, és hatékony fejlesztési lehetőséget biztosítanak számukra. A ha-zai és külföldi szakirodalomban számtalan nézet alakult ki ezzel kapcsolatban. Húszas osz-tálylétszám esetén egy-két sajátos nevelési igényű tanuló befogadása a legáltalánosabb. Ez az arány azonban módosulhat az adott feltételek függvényében. Figyelembe kell venni a befoga-dó osztály összetételét, az integrált tanuló fogyatékosságának, sérülésének típusát, mértékét, az esetleges társuló fogyatékosságokat, az osztályban tanító pedagógusok felkészültségét, az intézmény anyagi és tárgyi feltételeit. Az osztálylétszámok kialakításánál a látássérült tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényű tanuló ke-rüljön.(Kt. 3. sz. melléklete) 3.2.3.Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása. A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz. A vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ, tanulók számára speciális tanterv íródott, mely elérhető az OKI honlapján. Gyengénlátó tanulók számára a többségi is-kolák tantervei elfogadottak. A gyengénlátók oktatásában fő szempont a láthatóság, az olvashatóság biztosítása. A tanulók a szokványos méretű iskolai információs anyagot (tankönyvi kép, szöveg, szemléltető anya-gok) nem tudják használni. Számukra nagyobb méretű betűt, ábrát kell biztosítani, és szükség esetén lehetővé tenni a közelebbről való szemlélődést. Nemcsak a betűméretet, hanem a vo-nalvastagságot, a sorköz méretét is az egyéni igényeknek megfelelően kell megválasztani. Biztosítani kell a kontrasztosságot (fekete-fehér, kék-sárga stb.). Kerülendő a fényes lapfelü-let, a színes mezőben történő szövegmegjelenítés. Számukra a többségi iskolák tantervei elfo-gadottak. 3.2.4.A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök A 11/1994. MKM rendelet szerint:



Speciális eszköz megnevezése Mennyiség

Olvasótelevízió

gyermeklétszám figyelembevételével

hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgőlabda

gyermeklétszám szerint 1

nagyítók tanulói létszám szerint, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában, az érintett tanulóknak

kézikamerás olvasókészülék tíz tanulónként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

speciális könyvtartó eszköz tíz tanulónként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

számítógép színes, nagyító programmal tíz tanulónként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

világító színű, erősen kontrasztos, illetve nagyított méretű demonstrációs ábragyűjtemény

osztályonként 1, alig- és gyengénlátót oktató iskolában

pontírógép tanulói létszám szerint 1, vakot, aliglátó tanulót oktató iskolában

pontozó tanulói létszám szerint 1, vakot, aliglátó tanulót oktató iskolában

Braille-tábla tanulói létszám szerint 1, vakot, aliglátó tanulót oktató iskolában

számítógép beszélő szintetizátorral vagy Braille-kijelzővel

iskolánként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató isko-lában

optacon

tíz tanulónként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

Braille-nyomtató iskolánként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató isko-lában

scanner iskolánként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató isko-lában

abakusz tanulónként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

speciális rajzeszköz készlet tanulónként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

zöld alapon sárga, széles vonalközű tábla tantermenként 1, alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

Az iskolai integráció során további optikai segédeszközök bevonására is sor kerülhet: Nagyító, távcső szemüveg. Számítógép, informatikai eszközök és hozzá kapcsolódó speciális programok. (pl. 21 inches monitor, scanner, Recognita program, ZoomText program, aliglátók tanulóknak BraiLab Cd beszédszintetizátor) Nagyított feladatlapok, tankönyvek, munkafüzetek.

3.2.5.A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások, első-sorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenység Az általános iskola többféle módon segítheti a sérült gyermek integrált oktatását, az önkor-mányzattól igényelt emelt szintű normatívát a következőkre használhatja fel:

Fejlesztő pedagógus, vagy gyógypedagógus részidős foglalkoztatására. Tananyag előállítása nagyított méretben. Speciális eszközök beszerzésére emelhető tetejű tanulópad, olvasóállvány, optikai se-gédeszközök, elektronikus segédeszközök és softwerek)



A szolgáltatásokat az iskola a törvénynek megfelelően biztosítja. A gyengénlátó tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra harmincöt, vak tanulók esetében negyven százalé-ka. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órake-retet nyolc fős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabb a látássérült gyerekek száma, a tényleges létszámra eső óraszámot 8-cal kell osztani. (Kt. 52§ (6) A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabili-tációs órák számát. A rehabilitációs foglalkozások kiemelt területei:

1. Az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése. 2. A meglévő látás megőrzése, látásnevelés – látási megfigyelő képesség, látási figyelem,

vizuális gondolkodás. 3. Beszédhiba- javítás. 4. Olvasás – íráskészség fejlesztése 5. Mozgásfejlesztés ( finommotorika, tapintás fejlesztése, testkultúra kialakítása, a test-

tartási hibák javítása) 6. A térérzék és a tájékozódási képesség fejlesztése 7. Életviteli technikák fejlesztése ( közlekedés, önellátás, speciális tan- és segédeszközök

használata) 8. Személyiségzavarok megelőzése.

A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában. 4. Helyi tanterv Az iskola a látássérült tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is.

A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése A NAT alkalmazása A vak és az aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési

feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

1.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A vak és aliglátó tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak,

de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képes-ségek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődé-sének függvényei.

Énkép, önismeret (lásd még: Testi és lelki egészség) A vak és az aliglátó tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy - látássérülésük ellenére -

felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. A megfelelő tanulási kör-nyezet kialakítása segíti az önálló tevékenységek megvalósítását.

Információs és kommunikációs kultúra A vak és aliglátó gyermekek ismeretelsajátításában elsődleges szerepe van a verbális

kommunikációnak. Törekedni kell arra, hogy a bő szókincs (verbalizmus) mögött tényleges tartalom legyen. Azokon a területeken, amelyek csak vizuálisan érzékelhetők (pl. színek, fények, fényképek, festmények), a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt sokoldalú megközelítéssel, érzékeltetéssel lehet kialakítani.



A metakommunikáció (fej- és testtartás, a beszélő felé fordulás, távolságtartás, gesztus, mimika stb.) következetes nevelői ráhatással, különféle helyzetekben történő sok gyakorol-tatással sajátítható el.

Az információszerzésben kiemelt jelentőségű a virtuális csatornákon keresztüli ismeret-szerzés, ezért különösen fontos az elektronikus média használatának megtanítása: a kivá-lasztás szempontjából elsődleges az információk hallhatósága („beszélő egységek”).

Tanulás A tanítási-tanulási folyamatban építeni lehet arra, hogy a vak gyermekek figyelme a fo-

lyamatos gyakoroltatás eredményeként koncentráltabb, emlékezetük terjedelme jobb, mint látó társaiké. Ugyanakkor a hiányos szemléletes gondolkodásra épülő elvont gondolkodásuk jellegzetesen „vakos”. Az iskolai évek során el kell sajátítaniuk az önálló tanulást segítőspeciális eszközök használatát (pl. beszélő számítógép, olvasóeszközök, Braille-kijelző).

Testi és lelki egészség A vak, aliglátó gyermek ismerje meg látássérülésének kórokát, az ebből eredő következ-

ményeket, fizikai terhelhetőségét (pl. nehéz súlyok emelésének tilalma, megerőltető test-mozgás korlátai). Tisztában kell lennie azzal, hogy a balesetek elkerülése csak megfelelőtájékozódási és közlekedési ismeretek birtokában lehetséges (pl. a megszokott haladási irány betartása a közvetlen környezetben, a kéz védekező tartása, egyértel-mű/állandó/számára jellegzetes stb. támpontok szerinti tájékozódás, a fehér bot használatá-nak elsajátítása nagyobb térségben).

Ügyelnie kell a szem higiénéjének betartására, a fülészeti problémák mielőbbi kezeltetésé-re, a rendszeres orvosi ellenőrzés szükségességére. Az egészséges életmódra nevelés segítse a vak tanulót a betegségek megelőzésében, egészségének megőrzésében.

A vak, aliglátó gyermek számára is fontos a rendszeres mozgás, testedzés. Ismerje az egészséget károsító tényezőket, a helyes táplálkozás előnyeit. Kerülje - majd felnőtt élete során is - a káros szenvedélyeket (pl. alkohol, kábítószer, dohányzás). A jobb mozgásállapot kialakítását, a járási, testtartási hibák, túlmozgások megszüntetését a (gyógy)pedagógus (és gyógytornász/gyógytestnevelő) állandó és következetes korrigálása teszi lehetővé.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek, szokások folyamatosan alakíthatók ki. Fontos

feladat az életvezetéshez szükséges rend szeretetének és megtartásának kialakítása, a tanuló szemészeti állapotából fakadó pályaválasztási, munkavállalási (foglalkozási), életviteli, csa-ládalapítási stb. korlátok megismerése.


területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvé-nyesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.

Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területen belül az írás-, olvasásrendszert a vakok számára a Braille-féle

pontírásrendszer alkotja. Elsődleges feladat az írásos közlés és az olvasás Braille-féle alap-rendszerének megismertetése, eszközi használatának kialakítása. Ehhez speciális eljárások-ra, módszerekre és eszközökre van szükség (pl. hatrekeszes dobozok, gombás-, szögestábla, elfordítható hatponttábla, pontírógép, írótábla).

Élő idegen nyelv



Az idegen nyelv tanulásakor meg kell tanulni annak pontírásos betűhasználatát. Az isme-retelsajátításban hangsúlyosabb szerepet kap a hallás útján történő nyelvtanulás.

Matematika A matematika tanítása során elsődleges - a számemlékezet fejlesztése, illetve a fejben történő műveletvégzés, a fejszámolás tem-

pójának fokozatos erősítése, - a négy alapművelet írásban történő végzése helyett az abakusz nevű speciális számoló-

eszköz használata, - a logikus gondolkodást fejlesztő és a kombinatorikai feladatok minden témakörön belül

nagyobb arányú szerepeltetése. A geometria-tanítás célja a praktikus ismeretek bővítése. Szerkesztés helyett mértani mo-

dellezés történik (eszközei: mértani testek, speciális körzők, vonalzók, speciális rajztábla fóliával stb.).

Módszertani szempontból a folyamatos tevékenykedtetés kap kiemelt szerepet. Ember és társadalom. Ember a természetben. Földünk és környezetünk E műveltségi területek esetében cél, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és

társadalmi környezetben, minél több közvetlen tapasztalatot, állandóan bővíthető ismeretet szerezzenek a természeti és társadalmi valóságról.

A műveltségi területekhez kapcsolódó tantárgyak nyújtsanak sokoldalú lehetőséget a meg-figyelőképesség, az emlékezet fejlesztéséhez, az információszerzés korlátozottsága követ-keztében hiányos fogalmak tartalmi gazdagításához, a tapasztalati bázis kiszélesítéséhez. Ezért fontos, hogy sok konkrét érzékeltetéssel tényleges fogalmak alakuljanak ki a tanulók-ban. A tapintásos ismereteken túl jelentős szerepet kapnak a hangok által közvetített infor-mációk, szemléltetések. A földrajz és történelem, valamint a természetismereti tantárgyak oktatásánál speciális szemléltető eszköz a domború térkép, illetve a domború ábra - ám az ezeken történő tájékozódás sok előkészítést, gyakorlást igényel.

A társadalmi ismeretek tekintetében meg kell ismertetni a tanulókkal a látássérültekre vo-natkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket.

Művészetek E műveltségi terület esetében a fejlesztési feladatok módosítására van szükség: a tárgy- és

környezetkultúrára koncentráltan, illetve a művészeti alkotásokra vonatkozóan a vizuális érzékelés helyébe a tapintással történő érzékelés lép.

A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap.

A vizuális kultúra keretében az alkotás elsősorban a domborúrajz elsajátítását jelenti, ami a síkban speciális módon készített ábrák elemzésével, értelmezésével, létrehozásával a többi szaktárgy (pl. geometria, földrajz, fizika, kémia) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a ta-nulók absztrakciós készségét, kézügyességét. Speciális eszközei: fólia, rajztábla, vonalhú-zók, körzők, sablonok stb. Ugyancsak kiemelt jelentőségű a térbeli ábrázolás alkalmazása (modellek, agyagozás stb.)

A zenei nevelés keretében a hangjegyek rögzítése a Braille-kotta segítségével történik. A szolmizálás kézjeleit módosított formában lehet alkalmazni.

A médiaismeret műveltségi részterületét hang által közvetítő médiarendszerek dominanci-ája jellemzi.

Informatika A műveltségi terület anyaga kiegészül a gépírással, a speciális hangkijelzéssel ellátott

számítógép megismerésével. Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába juttatjuk a vak, aliglátó gyermekeket, melyek segítik a látókkal való kapcsolat lé-tesítését, a mindennapi életben adódó írásbeli ügyeik intézését. A „beszélő egységgel” vagy



Braille-sorral kiegészített számítógépek, Notebook-ok kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés szempontjából.

A könyvtári ismeretek tartalmazza a Braille-, valamint a hangos könyvtárak (kazetták, CD-k, digitális könyvek) használatát.

Életvitel és gyakorlati ismeretek A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt

kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák. Jelentős a szerepe a látó személyekkel, közösségekkel való nyelvi és szociális érintkezésnek. A gyakorlati isme-retek tekintetében kiemelt szerepet kap a látássérültek pályaválasztását is megalapozó tech-nikák beépítése a tananyagba.

Testnevelés és sport A műveltségi területnek kiemelten kell szolgálnia az intenzív mozgás- és tájékozódásfej-

lesztést. A tartáshibák megelőzésére, korrigálására beépíthető a gyógytestnevelés tananya-ga. Fontos, hogy a tanuló ismerkedjen meg a látássérültek sportolási lehetőségeivel (csörgő-labda, úszás stb.).

A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése 1. A NAT alkalmazása A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók nevelése-oktatása so-

rán a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában le-hetséges.

A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez különleges technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, szükség szerint Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal stb., melyeknek ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része.

A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, spe-ciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a követelmé-nyek mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség.

1.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott kiemelt

fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell ven-ni, hogy a tanulók egyéni adottságai többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. Mindkét csoportba tartozó tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszke-déshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, célszerű munkaszokások kialakí-tása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.).

Énkép, önismeret (lásd még: Testi és lelki egészség) A gyengénlátó, aliglátó tanuló személyiségfejlődésének alakulásában alapvető szerepe van

a megfelelő tanulási környezet kialakításának. Csakis ez segítheti az önálló tevékenység ki-alakítását. Fel kell készíteni őket arra, hogy mindannyian felelősek saját biztonságuk, sor-suk és életpályájuk alakulásában.

Információs és kommunikációs kultúra A gyengénlátó, aliglátó tanulóknál a megfelelő látási kontroll hiányának következtében

nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk érzékelése, megértése, feldolgozása és alkalmazása. Hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével, más



területek fokozott kiművelésével pótolhatják. Az információszerzésben kiemelt jelentőségűa virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés, ezért az elektronikus média használatát különös gondossággal kell megtanítani: a kiválasztás szempontjai között elsődleges a látha-tóság biztosítása és a hallható információk használata (kiegészítésként pl. a nagyítóprogra-mok és a „beszélő egységek” használata).

Tanulás Kiemelt cél, hogy a sérült tanulók megismerjék a látásos megismerésben fennálló nehéz-

ségeik kompenzálását segítő eljárásokat, és begyakorolják azok alkalmazását. A tanulók a számukra kedvező külső feltételek, körülmények kialakításában kapjanak aktív szerepet. Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, lu-pe, teleszkópos nagyító, elektronikus olvasógép stb.) használatának megtanítására, hogy a láthatóság legelőnyösebb feltételeit önállóan is megteremthessék maguknak. Lehetővé kell tenni számukra, hogy használják az iskolai könyvtárat, megismerjék azokat a speciális prog-ramokat és készülékeket (nagyítóprogramok, kiegészítő egységek), a rendelkezésre álló hangos-könyvtárat (kazetták, digitális könyvek), amelyek az egyéni eligazodásukat, tudás-bővítésüket segítik.

Testi és lelki egészség A gyengénlátó, aliglátó tanuló kapjon átfogó képet arról, hogy miként viszonyuljon szem-

betegségéhez. Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, tisztán tartására, a látáskímélő előírások betartására. Kiemelt jelentősége van a szembetegségek miatt javasolt és ellenjavallt mozgáskorlátozások megismerésének, az op-tikai segédeszközök és azok rendeltetésszerű, helyes használata megtanításának. Fel kell készíteni őket a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó fokozott baleseti lehetőségekre, azok megelőzésére, a finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátítására.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan lehet kiépíteni.

Fontos feladat az életvezetéshez szükséges rend, szokásrend kialakítása, igényszinten tartá-sa. A tanulónak tisztában kell lennie a pályaválasztási, későbbi munkavállalási, családalapí-tási stb. lehetőségekkel, korlátokkal. Ehhez szükség van a szemészeti diagnózis és követ-kezményeinek ismeretére, a választható pályák tapasztalati úton történő megismerésére, a szűk választási lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások összehangolására.


területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvé-nyesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza a tananyag elsajátításában, akkor az Irány-elvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.

Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A gyengénlátásból, aliglátásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananya-

gának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon magasabb óraszám biztosítása javasolt. Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező olvasmányok) vá-lasztása indokolt lehet, de a hosszabb művek esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az olvasási tempót érintő követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele. Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rende-zett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít.

Élő idegen nyelv



Az élő idegen nyelv tanulása a gyengénlátó és az aliglátó számára a látó társadalomba va-ló beilleszkedést és az esélyegyenlőséget is célozza. Ennek érdekében kiemelten fontos a mindennapokban előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő (in-formációkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában) tartalmak beépítése a helyi tantervbe.

Matematika A tanítás során használt eszközök, és a követelmények meghatározásakor kiemelten figye-

lembe kell venni az alábbiakat: - szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális (adaptált) eszközöket kell használni

(speciális vonalzó, körző stb.); - a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szem-

pontjából szükséges engedményeket tenni. Ember és társadalom A műveltségi terület tartalmának meghatározásakor az alábbiak beépítése szükséges: - a gyengénlátó, aliglátó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást,

és tudja, hogyan élhet jogaival; - ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit. Ember a természetben A teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, bio-

lógiai jelenségek, pl. fénytan). A tananyagba szükséges beépíteni a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai isme-

reteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvé-telre.

A követelmények tekintetében - a balesetek elkerülése érdekében - a tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség.

Földünk és környezetünk A tartalom feldolgozása során biztosítani kell a gyengénlátók, aliglátók számára használ-

ható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.). A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengénlátók,

aliglátók által használt eszközzel kell eleget tenni. Művészetek A gyengénlátó, aliglátó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép

társai, ezért a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása.

Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában,

ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A vizuális kultúrán belül a síkbeli ábrázolás mellett - elsősorban az aliglátók esetében - a

hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre (mintázás, makett, agyagozás stb.) helyeződik. Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök biztosítása a látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez. A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni.

Informatika A gépírás (billentyűzet) tanításának szerepe a gyengénlátó, aliglátó tanuló esetében ki-

emelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dol-gozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthesse el. A számítástechnika tanítása so-rán az aliglátók számára speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek al-kalmazása szükséges.



A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermek tanuljon meg ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozód-ni. Lehetőség szerint ismerje a hangos könyvtárat és igénybevételét.

Életvitel és gyakorlati ismeretek A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt

kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák. A műveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a gyengénlátó ta-

nulók mindennapi életvezetéséhez mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat.

Testnevelés és sport A gyengénlátó, aliglátó tanulók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben

vesznek részt. A helyi tanterv a testnevelés NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatai kö-zül tartalmazza a nem ellenjavalltakat, valamint a diagnózis ismeretében ajánlott speciális tartalmakat, beépítve a gyógy-testnevelési eljárásokat. A speciális tartalmak kialakításánál figyelemmel kell lenni:

- a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére, - a helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek korrekci-

ós gyakorlataira. A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látástelje-

sítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló mozgásszervi betegség figyelembevételével. Amennyiben lehetőség van rá, meg kell ismertetni a gyengénlátó, aliglátó tanulót a látás-

sérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás).

5. Fejlesztési terv 5.1 Célja


5.2. Feladatai

Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása. Differenciálás. Folyamatos kapcsolattartás a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bi-zottság és Szolgáltató Központtal, Általános Iskola és Diákotthon (gyengénlátók) uta-zótanári szolgálatával, valamint a kerületi EGYMI-vel.


A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítá-sa.



Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a látássérü-lésből fakadóan sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megis-merő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök használatá-nak elfogadtatása, megtanítása. A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képes-ségfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola. Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás. Megfelelő motivációs bázis kialakítása. A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő ma-gatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. A szülővel való szoros kapcsolattartás. Szükség esetén rendszeres korrepetálás.

5.4. Követelmények és értékelés

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vo-natkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-sítendők.Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követel-ményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait. Látássérült tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésében a reális értékelésre törekszik az iskola, és igyekszünk megtalálni azokat a helyzeteket, mely valóban hiteles képet nyújt a tanuló telje-sítményéről. Az értékelés során minden esetben a tanuló képességeihez, fejlettségi szintjéhez viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. Egyénre kialakított szöveges értékelési rendszert alkalmazunk.


Kapcsolatfelvétel az iskolával és a pedagógus tájékoztatása a gyermek látásteljesítmé-nyéről, az ebből és a szembetegségből adódó pedagógiai kihatásokról. Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan taneszközök, optikai segédeszközök) A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása. A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és/vagy a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal. Folyamatos kapcsolattartás a látássérült tanuló szüleivel/nevelőivel. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás a gyengénlátó vagy aliglátó gyermekek pályavá-lasztási lehetőségeiről.

Documents

4 sz. MELLÉKLET · 1.1.1. Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböz%, nem képességhiányból ered% tanulási zavarokra. Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar): Az olvasási