Epizódok a magyar filmgyártás történetéből Tk. 202-228.

A magyar filmgyártás története

1. Mozi: a szó Heltai Jenő leleménye.

1899: Uránia Magyar Tudományos Egyesület létrejötte az MTA támogatásával. Célja az ismeretterjesztés.

- Uránia Magyar Tudományos Színház az egykori Orczy-féle mulató épületében -> Uránia mozi

első ismert magyar film: Zitkovszky Béla (1867-1930): A táncz 1901.24 táncot mutattak be.27 felvétel illusztrált egy táncról szóló előadást. Munkái már nincsenek meg.

1905-től egyre több mozi 1910 körül Budapesten 92, országosan 270 mozi.

2. Némafilm

Rendszeres filmgyártás 1912-től.1920 körül kb. 20 filmes műhely.

Kolozsvár: 1913 Sárga csikó című világsiker, pl.: Japánban. Az I. világháborúban nem hoznak be USA, francia, olasz filmeket. A hazai filmgyártás fellendül-> nagyhatalom lett Magyarország Dánia, az USA,

Németország, Olaszország után az 5. 1918: 1 év alatt több mint 100 film. Némafilmgyártásban világsztárokat adtunk. A tanácsköztársaság alatt államosítás. A világháború után behozatal -> elsorvad a magyar filmgyártás. Külföldre mennek

(Ausztria, Németország) A némafilm korszakából csak 23 marad.

3. Hangosfilm

1930-ban kormányrendelet: aki legalább 400 perc hosszú magyarul beszélő filmet gyárt, az 20 külföldi filmet forgalmazhat adómentesen.

1. A kék bálvány 1931. 1. közönségsiker: Székely István: Hyppolit, a lakáj 1931 http://www.youtube.com/watch?v=Yx3vb1WS-kk 1934: Lila ákác, Meseautó 1938-ban 33 játékfilm készült. 1935-ös filmtörvény: 10%-a magyar kell legyen a vetített filmnek.

később 20 % lett. 1939-től zsidók kiszorítása. (Kabos Gyula) A forgatókönyvírók álnéven írtak. melodráma: Halálos tavasz- Zilahy Lajos regénye nyomán, Karády Katalin 1. filmje, Jávor

Pál.

I. Az első vetítések- A magyar film története 1896-ban veszi kezdetét. A Lumiere testvérek filmjeit 1896. május 10-én vetítették a Royal Szálló kávéházában. Sziklai Arnold és Zsigmond 1896 júniusában az Andrássy út 41. szám alatt megnyitották az első magyar filmszínházat, az Okonográfot, ahol francia gépeken Lumiere filmeket vetítenek a közönségnek. Az elegáns környék lakói azonban lenézték az új szórakoztatási médiát, ezért a vállalkozás érdeklődés

hiányában bezárt. A filmvetítések azonban elterjedtek a kávéházakban, és 1911-ben már 100 filmszínház működött Budapesten. - 1897-től vidéken is.- Naponta több előadás volt.- Helyszínük mulatókban, kávézókban, később önálló épületben.- Eredetileg mozgóképszínháznak nevezték. Heltai Jenő találmánya a mozi szó. Az első magyarországi filmfelvételek 1896-ban a millenniumi ünnepségeken készültek. Lumieré-ék operatőrei a Budavári felvonulást vették fel. Az első magyar operatőr Sziklai Zsigmond volt. Városligeti, a Munkácsy-kiállítás megnyitóján készített felvételei elvesztek. A királyról készített egyik felvételen „levágták” a fejét.- Egzotikus tájak, nevezetes események, híres szépségek jelentek meg a korai felvételeken.II. Az 1. magyar film megszületésének háttere:Az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás A táncz volt, ami az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. 1901-ben Pekár Gyula mozgóképeket kért Zsitovszky Bélától (másutt Zitkovszky), az Uránia vetítőgépészétől. Az eredetileg fotográfus Zsitovszky örömmel látott a feladathoz az Uránia tetőteraszán, a kor kitűnő színészeivel és az Operaház balerináival. A 24 kinematogrammot 1901. április 30-án mutatták be.

Ezt követően megindul a filmgyártás. A filmbemutatás első tíz évének eredménye Magyarország 270 állandó mozija, köztük néhány nagy befogadó-képességű mozipalota (például a Royal Apollo). A filmbemutatás rendszerének kiépülése alapján, az évtized végén, napirendre kerül a filmforgalmazás megszervezése. Az első kölcsönző cég Ungerleider Mór 1908-ban alapított Projectograph vállalata. Minthogy az Osztrák-Magyar Monarchia immobilitása nem tette lehetővé a filmipar amerikai típusú felfuttatásához szükséges tőkekoncentrációt, előbb mozinéző-nemzetként léptünk be a filmkultúra történetébe. A kölcsönzésből nő ki a filmgyártás, a filmkereskedelemből az alkotás.

A magyar filmgyártás kialakulásának korai szakaszában felvirágzik egy hibrid műfaj: a kinemaszkeccs. A film elterjedésével a színházi előadások színesítésére gyakran használtak filmfelvételeket. Ennek megfordítása volt a kinemaszkeccs, amelyben a vetítést szakították félbe, s a film szereplői eleven valóságukban léptek a közönség elé. A film és színház kombinációjából született műfaj több jelentős alkotót megihletett. Molnár Ferenc két szkeccset is írt: Gazdag ember kabátja, Aranyásó. A műfaj legjelesebb művelőjét, Karinthy Frigyest a Színházi Élet című lapban tréfásan „magyar Szkeccspir"-nek nevezik.

Ungerleider Mór szakmai folyóiratot is alapított, az 1908-tól megjelent Mozgófénykép Híradót, melyben a kor jelentős írói, színházi rendezői, tudósai írnak a filmről. A 18 éves Korda Sándor, az első magyar filmkritikus, úttörő filmelméleti cikkek sorát publikálja. Az irodalmat utánzó filmmel szemben a mozgás és vizualitás jelentőségét hangsúlyozza. A film alkotójának a rendezőt tekinti. Kertész Mihály a Mozgófénykép Híradó hasábjain számol be a filmgyártásról.

1912. október 14-én mutatták be Kertész Mihály: Ma és holnap című filmjét, az első teljes műsort kitöltő magyar játékfilmet. Megindult a rendszeres filmgyártás. Egymás után alakultak meg a filmgyártó cégek (1912-ben az Uher, 1914-ben a Kinoriport, 1916-ban a Star, 1917-ben az Astra stb.), fellendült a forgalmazás, dolgozni kezdett a magyar filmkészítők első generációja, akik közül sokan néhány év múlva a nemzetközi filmvilág kiemelkedő szereplőivé nőtték ki magukat. Sárga csikó 1913. (Japánban is nagy sikere volt.)A) Az 1. világháborúban az ellenség filmjeit letiltották. Szükség volt a hazai produkciókra, ez is hozzájárult, hogy egy évben 100 film készült.

Kolozsvárott készült 1914-ben az első nagy presztízsfilm, Katona József Bánk Bán című nemzeti tragédiájának filmváltozata, Kertész Mihály rendezésében, Jászai Marival, a legnagyobb magyar tragikával a főszerepben.1916-ban a budapesti Uher filmgyárban készül az első „filmkolosszus" (háromezer méteres film), Jókai Mór: Mire megvénülünk című romantikus regényéből, melyet legtekintélyesebb színházi rendezőnk, Hevesi Sándor művészeti irányításával Uher Ödön rendezett. A korabeli kritikák alapján kiemelkedőnek tűnik Illés Jenő: János vitéze (1916), tömegjeleneteivel, külföldi színhelyeivel, trükkfelvételeivel, sztárjaival.

A Kolozsvárról Budapestre visszatérő Korda 1917-ben megalapította a Corvin filmgyárat, megszervezte a szigorú minőségi kritériumokkal és magas fokú profizmussal jellemezhető amerikai stílusú futószalag-gyártást. Itt készült a magyar romantika legszebb regénye, Az aranyember (1918) filmváltozata. E művet, Jókai Mór regényét, még kétszer megfilmesítették, 1936-ban Gaál Béla, a nagy komédiarendező, 1962-ben Gertler Viktor, azonban Korda változata mind a mai napig legelevenebb és leghangulatosabb.

Magyar sztárok: Várkonyi Mihály, Berky Lili, Lugosi Béla (Az USA-ban Drakulát alakította.)B) Trianon után=> a magyar filmgyártás leül (pangás, nincs pénz, letargia))20-as évek 2. felében fejlődik a hangos film.1924-től filmhíradó-gyártás1925. A Corvin Filmgyárat megveszi az állam.1930. hangos budapesti mozik, pl.: Hyppolit, a lakáj; Kabos Gyula a korszak sztárja.1939. A melodráma nagy korszaka. A II. világháború, a zsidóüldözés idején menedék a szerelem.Zsidótörvények: a színészeknek, rendezőknek menniük kellett. A forgatókönyvírók álnéven dolgozhattak.Halálos tavasz c. film Karády Katalinnal és Jávor Pállal.- Valahol Európában (Radványi Géza)- Ének a búzamezőkről (Szőts István)- Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán)- Szegénylegények (Jancsó Miklós)- Csinibaba (Tímár Péter)