70================~A~G~R~O~F~O~/R~U~M~=========2~O~07~.1~8.~éTI~.~1O~.~sz~ámA
darazsak kártétele és a védekezés lehetőségei
a gyümölcs- és szőlőtermesztésben
Szőlőn károsító darázs
Jósvai JúliaMTANövényvédelmi Kutatóintézete, BudapestDr.Voigt
ErzsébetGyümölcs- és Oísznövénytermesztési Kutatá-Fejlesztó Kh~
BudapestDr. Tóth MiklósMTANövényvédelmi Kutatóintézete,
Budapest
A redősszárnyú darazsak (Hymenoptera, Vespoidea) né-hány faja
mezőgazdasági szempontból jelentős károkat okoz-hat. Főképp a
szőlőben (elsősorban a korán érő, vékonyhéjúszólöfajtáknál),
körtében károsítanak, de szilván és őszibarac-kon is előfordulnak.
Az érett gyümölcshúsa vonzza a darazsa-kat. Az emberi lakóhelyek
környékén elszaporodva csípésük-kel egészségügyi problémákat
okozhatnak (csípésük komolyallergiás reakciókat válthat ki az arra
érzékenyeknél).
Károsító darázsfajok
A redősszárnyú darazsak közül hazánkban csaknem 80 fajfordul
elő, ebből 5 faj mezőgazdasági kártevő. A magányosredősszárnyú
darazsak (Eumenidae) családja közül a franciadarázs (Polistes
gallicus) és padlásdarázs (Polistes nimpha)kártétele említhető, ám
ez mezőgazdaságilag nem annyira je-lentős, mint a társas
redősszárnyú darazsak (Vespidae) csa-ládjába tartozó német-,
kecske- és lódarázs (Vespa germanica,vespa vulgaris és vespa
crabro) kártétele.
Mind a kecske-, mind a lódarázsra jellemző a zömök pot-roh,
amelynek első szelvénye széles és ~--...--..,,.,.....,meredeken
hanyatlik a potroh tövére(ebben különböznek a másik családbatartozó
Polistes fajoktói, amelyeknekfokozatosan karcsúsodik el a
potro-huk), szárnyuk nyugalomban hosszanredőzött. A német darázs és
a kecske-darázs igen hasonlóak, megkülönböz-tetésük a fajon belüli
változatosság mi-att is nehézségekbe ütközhet. Általáno-san
elmondható, hogy a német darázshossza nagyobb, 12-22 mm, míg a
kecs-kedarázs kisebb, 11-18 mm. Anémet '---""_darázs fejpajzsa
teljesen sárga, vagycsak pár fekete pont (általában három-szög
alakban) található rajta, míg akecskedarázs fejpajzsának közepén
egy hosszanti (horgonyalakú), változó szélességű fekete sáv
van.
Az előbbi faj potrohában a sárga szín dominál, a potrohle-mezek
töve fekete sávokat alkot, melyről fekete foltok nyúl-nak le. Ezek
a foltok lehetnek sokkal kisebbek, néha elválnak,két pontsort
alkotva a potroh két oldalán. A kecskedarázs pot-rohában a fekete
szín dominál, a fekete sáv vastagabb, a le-nyúló fekete foltok
sosem vagy csak ritkán válnak el attól.Mindkét faj elterjedt
hazánkban, sokszor tömegesen jelent-keznek. Környezeti tényezőkkel
szemben igénytelenek, csu-pán a szélsőségesen hideg területeket
kerülik.
A lódarázs az előbbi két fajtói jelentősen elkülönül.
Hossza18-40 mm, tehát jóval nagyobb, mint az előbbi két
kártevő.
Fejpajzsa sárga, foltok nincsenek rajta, valamint a sárga és
afekete szín mellett a rozsdabarna is megjelenik. A toron a sár-ga
szín nincs jelen, a potroh első szelvénye is rozsdabarna.Hazánkban
általános an elterjedt, de nem túlságosan gyakori,így a gyümölcs
kártételben feltehetően csak kisebb szerepevan. Szúrása azonban
veszélyes, halálos kimenetelű esetről isbeszámoltak már.
A darazsak életmódja és kártétele
A társas redősszárnyú darazsak egyéves fejlődésűek. Az át-telelt
nőstény tavasszal néhánysejtes fészket épít, ennek épí-tésében a
nyár elején megjelenő fiatal dolgozó egyedek is se-gédkeznek. A
fészek alakja, mérete, felépítése és elhelyezésea fajra jellemző. A
dolgozók sterilek, a nyár végén a királynőolyan petéket rak le,
melyekből ősszel szaporodni képes nős-tény és hím imágók repülnek
ki. A hímek megtermékenyítika nőstényeket, majd elpusztulnak. A
leendő királynők pedigegy biztonságos üreget keresve
áttelelnek.
A darazsak alapvetően ragadozó életmódot folytatnak,
iva-dékaikat a zsákmányolt rovarokkal táplálják, azonban édesnedvre
is szükségük van, és ezért érett, vagy érésben lévőgyümölcsöket is
kikezdenek. Az így megrágott gyümölcsökmásodiagos kártevői a méhek,
legyek vagy lepkék, amelyekegyébként, arra nem alkalmas szájszervük
miatt, a gyümölcshéját felsérteni nem tudnák. A kártételt fokozza,
hogya meg-rágott gyümölcs és szölö a gombabetegségek által
könnyeb-ben fertőzödhet.
A darazsakra kora tavasztól egészenaz első fagyokig számítani
lehet, a leg-nagyobb egyedszámotaugusztus-szeptemberben érik el.
Po-pulációdinamikájukat elsősorban kli-matikus és táplálékszerzési
viszonyokszabályozzák, a száraz meleg nyarakkülönösen előnyösek
számukra (pl.2007).
A darazsak elleni védekezés
Mivel a darazsak a gyümölcs érése-kor, közvetlenül a szüret
előtt károsíta-nak, a védekezés során olyan módsze-rek
kidolgozására van szükség, melyek
a szüret időpontját nem befolyásolják, ugyanakkor a kárt
ha-tékonyan csökkentik. Legeredményesebbnek tűnik, a gyü-mölcs
közelében repkedő és a károsításban közvetlenül részt-vevő darazsak
összefogása. Erre nyújtanak lehetőséget az ún.csalétkes
csapdák.
Természetes csalogatóanyagként jól alkalmazható a tapasz-talati
úton megtalált sör és narancslé elegye, amelyet általá-ban
használnak is a darazsak elleni védekezésben.
Az eddig ismert leghatékonyabb szintetikus csalétek azizobutanol
és ecetsav keveréke, amit az amerikai Peter Lan-dolt fedezett fel,
erjedő melaszos csalétekből felszálló illat-anyagokat
vizsgálva.
