A parlagfű elleni védekezés új stratégiája

Reális cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése

(30 db/m3)

Dr. Reisinger Péter, egyetemi tanár

Budapest, 2012. június 14.

A parlagfű elleni védekezés jelenlegi gyenge pontjai

• Központi irányítás hiánya

• Agrárértelmiség közömbössége a probléma iránt

• Területi monitoring szervezetlensége

• Módszertani hibák:- a védekezés integrálásának hiánya- különleges védekezési megoldások kimunkálatlansága- nemzetközi kutatási eredmények hiányos ismerete

• Tarlóhántás elmulasztása, gondozatlan táblaszélek

• Civil és szakmai szervezetek együttműködése

Központi irányítás hiánya

• Országos felelős személy, vagy szűk körű (max. 3 tagú) bizottság felállítása, jogosítványokkal való ellátása (miniszteri megbízott, kormánybiztos)

• Kizárólag agrár szakember, ill. növényvédő szakember legyen az irányító

Közömbösség: területi monitoring

• Kik járnak a mezőgazdasági területeken?

VM szakigazgatási intézményeinek munkatársai, növénytermesztő és növényvédő szakemberek, falugazdászok, mezőőrök, vadászok, polgárőrök, mezőgazdasági termelők…

• Többezer szakember!

A védekezés módszereinek integrálása

• Csak kaszálás - nagyrészt eredménytelen

• Erősebben kell támaszkodni a legújabb K+F eredményekre!

• Néhány példa

Precíziós gazdálkodás- tarlókezelés (szenzor)

A célfeladatra összeállított, fordulékony, gyorsan mozgó permetező eszköz

Herbicid-toleráns (IMI) napraforgó

Tarlóhántás, táblaszélek

• 3 héten belül virágzó parlagfű egyedek

• A határban járó szakemberek munkájának fokuszálása a tarló terület megművelésére (augusztus-szeptember)

• Táblaszélek: oktatási programok és akciók a gondozásra

Civil és szakmai szervezetek együttműködése

• Alázattal kell fogadni a civil kezdeményezéseket

• De - a szakmai szempontokat és érveket nem szabad feladni

• Oktatási programok a civil szféra számára

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!