A Gender Budgetingről

„Nagyobb esélyegyenlőség a Gender Budgeting által?”

Dr. Drinóczi Tímea, PhDPTE ÁJK, egyetemi adjunktus

Friedrich Ebert Alapítvány Budapest, 2009. március 13.

Nő Ffi

gazdaságilag aktív (2007)

1.930.000 2.307.000

gazdaságilag inaktív (2007)

2.095.000 1.386.000

foglalkoztatási arány (EU, 2006)

55,7% / 31,7% (55–64 éves)

munkanélküliség aránya

9,7% 7,8%

Bevezetésként - néhány adat

Br. bérrés %

N bérrés %

Budapest 21 20

Megyeszkh 17 14

Város 20 19

Község 18 16

Az uniós vállalkozók átlagban 30%-a nő. (2006)

Az orvosi kutatás eredményei és a számtalan biztonsági, egészségügyi szabvány a férfiakra, illetve a túlnyomóan férfiakat foglalkoztató munkakörökre vonatkoznak.

Bevezetésként - néhány példa Svéd bőrklinika - szennyesruha-tároló zsákok Zambia, Kenya: tandíj-köteles iskolák

GB vizsgálat

- lányoknak ösztöndíj

- alapfokú oktatásban eltörölték a tandíjat

Malawi példa!

Gender mainstreaming (GM) és Gender Budgeting (GB) GM: stratégiát, eszközrendszert jelent a

nemek közötti egyenlőség elősegítésére GB/gender érzékeny költségvetés:

költségvetés (kv) minden fázisának gender-szempontok szerinti értékelése

Kv: gender-semleges, nem gender-vak! (afrikai tandíjak példája)

GB vonatkozhat: állami/ök-i; teljes kv/részpolitikák; projektek/programok kiadásai

Résztevők a GB-ben

kormány parlament önkormányzatok

kutatók, szakértők NGO

szakszervezetekmunkáltatói szerveződések

nemzetközi szervezetek

Gender budgetingCélok

• nemek közti egyenlőség megteremtése• elszámoltathatóság • átláthatóság• a költségvetési eljárásban való részvétel növelése• erőforrások hatékonyabb elosztása• jobb gazdasági és pénzügyi kormányzás

Előfeltételek• politikai akarat • elszámoltathatóság • humán és pénzügyi erőforrás • koordináció • átláthatóság • partnerség és együttműködés • megfelelő adatok

Hatás • esélyegyenlőség elősegítése• gazdasági hatékonyság előmozdítása• növekszik a közszektor tevékenységének átláthatósága, javul a hatékonysága, a politika és közigazgatás gender érzékenysége• férfilakosság „védelme” • megváltozik a gondolkodás, a vitakultúra• a nőket érintő gender témák napirendekre kerülnek

A GB külföldön

Ausztrália (1983), Nagy Britannia, Kanada, Dél-Afrikai Köztársaság, Európa

1995 Peking Európa Tanács speciális bizottsága és

szakértői csoportja felmérése 2002/2003

11/45 tagállam 4/11 tagállam

- GB kezdeti szakaszban- Helyi szinten

GB az EU-ban

Opinion on GB – ajánlás az Európai Bizottságnak EGSZB (2006) ajánlása az Európai Bizottságnak Európai Parlament Nők Jogai és Egyenlő Esélyek

Bizottsága jelentése A nők és a férfiak esélyegyenlőségére vonatkozó

ütemterv 2006-2010 - 6 prioritási terület Nemek közti Egyenlőség Európai Intézete

GB hazánkban

Gender Budgeting in practice – kutatási projekt, Community framework Strategy On Gender Equality (2001-2005)

SzMM Nemzeti ILO Tanács konferenciája Nők és Férfiak egyenlő mértékű gazdasági

függetlenségének megteremtése munkacsoport PTE Társadalomtudományi Tsz: GB – Pécs

UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság (2009 jan.)

Gender budgeting analízis

Input - adott közszolgáltatás biztosítására mely forrásokat használnak fel

- az ezekhez kapcsolódó foglalkoztatási és intézeti bevételi hatások vizsgálata

Output - a közszolgáltatásoknak és azok kihasználásának közvetlen eredménye

Outcome - a közszolgáltatások közvetett és várható eredményeit tárja fel

Mire adnak ki pénzt és mennyit? Hogyan oszlanak meg a nők és férfiak között a közkiadások, illetve -bevételek? Milyen hatásokkal jár a fizetett és nem fizetett munkavégzés? Milyen hatása, befolyása lehet a politikának a nemek helyzetére és a nemi szerepekre?

GBA GB

Előkészítés

Kv-i relevancia vizsgálata

Gender relevanciavizsgálata

költségvetési támogatásnak/ráfordítás• tartalma• célja• célcsoportja

4-R kritériumrendszer alkalmazása- reprezentáció (representation )- források (resources)- szabályok (regulation)- realitás (reality)

TámogatásokA csop.magas gender relevancia

B csop. közepes gender relevanciaC csop. csekély gender relevancia

term. szem.jogi szem.

nőkffiak

Elemzés 1.

A támogatás igénybevételének jellemzői (output) Mely támogatásokat vesznek igénybe férfiak és nők, és pontosan milyen

mértékben? Eltérően vesznek-e igénybe adott támogatásokat a férfiak és a nők?

Amennyiben igen, miért? Megfelelnek-e a támogatások a férfiak és nők lehetséges eltérő

igényeinek? Vannak-e kifejezetten nemspecifikus támogatások?

A támogatás távolabbi hatásait (outcome) Eredményes-e a támogatás? Képes-e elérni a kitűzött célját? Hatással van-e a támogatás a hagyományos nemi szerepek

megváltozására? Hatást gyakorol-e a támogatás a férfiak és nők szakmai-, illetve

magánéletére? Befolyásolja-e a támogatás a nők és férfiak munkapiaci részesedését,

képzési, illetve bevételi lehetőségeit?

Elemzés 2.

Az indirekt hatások Hogyan oszlik meg a nem fizetett munkavégzés a férfiak és

nők között? A költségvetési támogatás/ráfordítás

foglalkoztatásra és jövedelmekre gyakorolt hatása Hogyan alakul a férfiak és nők foglalkoztatása a

közszférában, szűkebben azon a területen, amely összefügg a GBA során vizsgált költségvetési tételekkel?

Milyen foglalkoztatási viszonyokat, lehetőségeket, struktúrát teremtenek az egyes költségvetési támogatások?

Hozzájárul-e ez a foglalkoztatási struktúra a férfiak és nők közötti hagyományos jövedelmi eltérésekhez, és ha igen, hogyan?

Megvalósítás és ellenőrzés

GB első lépései! Eredménykontroll Pontos dokumentáció Az ellenőrzés nyilvánosságra hozatala

Az állami költségvetés (minisztérium vagy szektor) gender budgeting analízise Minisztérium vagy szektor kiválasztása Előkészítő feladatok

Csoportmunka, kiválasztás Adatgyűjtés a gender elkötelezettségről, egyenlőségről E minisztériumi/szektorális elemzések általános

bemutatása: gender területek (programok) ismertetése Kiadások (gender célú kiadások,

közszektorbeli foglalkoztatottság) A bevétel GBA analízis fent említett lépései

elemzése

Köszönöm a figyelmet!