Kodolányi János Főiskola

Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Mit ér a klikk?

A lokális online média Veszprémben: a helyi internetes lapok megítélése és

véleményformáló hatása

Konzulens: Szűts Zoltán

Készítette: Schöngrundtner Tamás

kommunikáció és médiatudomány szak

Székesfehérvár, 2010.

1

1.1. Tartalomjegyzék1.1. Tartalomjegyzék.....................................................................................................22. Bevezetés..................................................................................................................33. Irodalmi áttekintés....................................................................................................5

3.1. Az online média definíciója és tulajdonságai....................................................53.2. Internetre utalva................................................................................................83.3. A visszaszólás szabadsága.................................................................................9

4. A helyi média struktúrája Veszprémben..................................................................104.1. Nyomtatott lapok.............................................................................................104.2 Elektronikus médiumok...................................................................................11

5. A veszprémi online sajtóról a gyakorlatban............................................................135.1. Kutatási módszerek ismertetése......................................................................135.2. A vizsgált populáció sajátosságai....................................................................155.3. Nonstop online?..............................................................................................185.4. Preferált hírforrások 2010-ben........................................................................205.5. Igények és vélemények...................................................................................235.6. Az olvasó véleménye.......................................................................................28

6. Összefoglalás..........................................................................................................32Bibliográfia.................................................................................................................33

1.2. Táblázatjegyzéktáblázat 1: A válaszadók megoszlása nemek alapán...................................................16táblázat 2: A válaszadók megoszlása életkor alapján..................................................17táblázat 3: A válaszadók életkori megoszlása nemenként...........................................17táblázat 4: Honnan interneteznek a válaszadók?........................................................18táblázat 5: Szünetek a hírfolyamban...........................................................................19táblázat 6: Hírportálok naprakészsége az olvasók szerint...........................................20táblázat 7: Honnan értesülnek a veszprémiek a várost érintő hírekről?......................21táblázat 8: A látogatások gyakorisága.........................................................................22táblázat 9: Médiumok vélt pártkötődései - szélső értékek..........................................24táblázat 10: Igényfelmérés a hírportálok tartalmáról..................................................26táblázat 11: Címlapon közölt cikkek eloszlása témák/rovatok szerint (%)................27táblázat 12: Ön milyen gyakran ír hozzászólást az alábbi médiumok cikkeihez?......30táblázat 13: A csak online tájékozódók kommentelési szokásai.................................31táblázat 14: A bloggerek kommentelési szokásai........................................................33

2

2. BevezetésA XXI. század első évtizedében új tartalomszolgáltató-típus jelent meg és

vált a mindennapjaink részévé: az online, multimédiás újságok.

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezek az új médiumok elérik-e a

célközönségüket, az internetet rendszeresen használók milyen arányban

látogatják, mennyire tartják hitelesnek az online újságokat, illetve mely

tartalom-típusokat preferálják.

Dolgozatomban nem akarok általános igazságokat megfogalmazni. Nem

foglalkozom az online média egészével, a vizsgált weblapok körét földrajzi

szempontok és működési elvük alapján határozom meg.

A földrajzi szűkítést azért tartom szükségesnek, mert az internet-felhasználók

aránya és a felhasználók médiafogyasztási szokásai eltérő országokban –

vagy akár annál kisebb területi egységekben, régiókban – igen nagy

különbségeket mutatnak. Míg az Internet World Stats felmérése szerint az

Amerikai Egyesült Államokban 2008. június 30-án a lakosság 72,5 százaléka

használta aktívan az internetet1, addig Magyarországon 2008.

decemberében csak 52,5 százalék ez az arány2. Óriási különbségeket

fedezhetünk fel a legjobb és a legrosszabb statisztikával rendelkező európai

országok között is: míg Izlandon 90 százalékos felhasználási arányt mértek,

Ukrajnában mindössze a lakosság 14,6 százaléka használja rendszeresen a

világhálót. Ekkora eltérés mellett nem lehet általános érvényű

következtetéseket levonni. Az online média véleményformáló hatásának

vizsgálatához éppen ezért egy jól körülhatárolható földrajzi területet

választottam. Dolgozatomban Veszprém megyei jogú város internetes

lapjaival foglalkozom.

1 http://www.internetworldstats.com/stats14.htm#north 2 http://www.internetworldstats.com/stats4.htm

3

Ahogy azt említettem, a vizsgált médiumok körét azok működési elve alapján

is szükségesnek tartom meghatározni. Dolgozatomban az újságként,

szerkesztőség által működtetett oldalak megítélését elemzem. A blogokkal,

valamint a magán-, vállalati és politikai honlapokkal e tanulmányomban nem

foglalkozom, azok ugyanis nem az objektív tájékoztatást, hanem a

médiafelületet fenntartó személy vagy intézmény érdekeit szolgálják.

A korábban hivatkozott statisztika alapján látható, hogy hazánk internet-

elterjedtség tekintetében még jócskán elmarad az Európai Unió többi

tagországához képest – a huszonhét tagállamból tizennyolc jobb mutatókkal

rendelkezik, mint Magyarország. Feltételezem, hogy az online újságok

olvasói az internetfelhasználók számához mérten is kevesen vannak, és ők

sem ezeket a médiumokat tartják az elsődleges és leghitelesebb

hírforrásoknak. Kutatásaim során arra is keresem a választ, hogy ez a

hipotézisem helytálló-e.

E kérdésekre kérdőívet alkalmazva igyekszem válaszolni. A kérdőíves

felméréssel egy időben tartalomelemzést folytatok a fent meghatározott

kritériumoknak eleget tevő internetes oldalakon. Statisztikát készítek arról,

hogy az egyes honlapokon mely rovatban mennyi cikk jelenik meg. A

tartalomelemzés eredményét összevetem a kérdőívek eredményével, hogy

megállapítsam, a vidéki város újmédia-fogyasztói mely témákat keresik.

4

3. Irodalmi áttekintés

3.1. Az online média definíciója és tulajdonságai

Mielőtt a veszprémi online média tartalmát és a médiafogyasztók szokásait

vizsgálnám, szükségesnek tartom, hogy az „új média” néhány tulajdonságát

szembeállítsam a Magyarországon tapasztalható gyakorlattal.

Az online újságírás meghatározásakor el kell térnem Mark Deuze

definíciójától, aki szerint az online újságírás „többé-kevésbé kizárólag a

world-wide web számára” készített szövegek előállításának folyamata.3

(Tanulmányomban Fiske szöveg-definícióját4 alkalmazom.) Erős szereplői

ugyanis az online médiapiacnak azok a szerkesztőségek is, melyek

elsősorban más felületre (televízió, nyomtatott sajtó) készített szövegeiket az

interneten is publikálják. Esetünkben ilyen médium a Veszprém megyei

Napló és a Veszprém TV is. Hogy a valós piaci viszonyok között helytálló

vizsgálatot folytathassak le, dolgozatomban Deuze-től eltérve online

újságnak tekintek minden olyan internetes honlapot, melyet szerkesztőség

tölt meg szövegekkel, még ha azokat eredetileg offline médiumokba szánták

is.

Az internetes újságok általános tulajdonságainak vizsgálatakor is Deuze

dolgozatát veszem alapul. Az „új média” sajátossága, hogy ugyanazon a

felületen képes bármelyik más médium-típus tulajdonságait reprodukálni.

Ugyanazon a felületen jelenhet meg írott szöveg – a print sajtó és az

irodalom összes ismert műfaja –, mozgókép, fotó vagy hanganyag: zenék,

rádióinterjúk, vagy egész műsorok is akár. Az online újságírónak el kell

döntenie, hogy az elmesélendő történetet mely műfaj képes leginkább

bemutatni. A tartalomelemzésnél látható lesz majd, hogy az évtized végének

vidéki sajtómunkásai mit sem törődtek ezzel a kérdéssel: a veszprémi online

3 Deuze, Mark; 2003.4 McQuail, Denis; 2003, 303.

5

sajtóban a „hagyományos” írott szöveg dominál.

A következő döntés, amit az online szerkesztőnek meg kell hoznia, hogy kik,

milyen feltételekkel és mely anyagokhoz szólhatnak hozzá, valamint hogy a

hozzászólásokat milyen elvek alapján moderálják, ha moderálják. Az

interaktivitás, vagyis az olvasók véleményezési hajlamossága fokmérője

lehet a médium véleményformáló képességének. Az adott cikkhez fűzött sok

hozzászólás ugyanis arra enged következtetni, hogy a médiumban közölt

szöveg véleményalkotásra készteti az olvasót. Ez az összefüggés a

későbbiekben még hasznos lesz az online média véleményformáló erejének

vizsgálatakor.

A vidéki online médiumok közül a hírportálok a legelterjedtebbek és

leglátogatottabbak, így szükségesnek tartom áttekinteni a műfaj

sajátosságait, mielőtt vizsgálni kezdeném őket. A hírportálokkal 2005-ben írt

tanulmányában Bodoky Tamás foglalkozott, munkájának eredményeit e

dolgozatban én is felhasználom. Bodoky a következő módon fogalmazta meg

a hírportálok lényegét: „A nagy hírportálok önálló szerkesztőséggel, napi 24

órában, heti hét napon keresztül dolgoznak, és az azonnali megjelenési

lehetőséget kihasználva percrekészen közvetítik saját értesüléseiket,

valamint a hírügynökségek és más orgánumok híreit. A hagyományos

nyomtatott újságokkal és elektronikus médiumokkal kialakított partnerségük

eredményeképpen számos, eredetileg más csatornára szánt, webre igazított

tartalomhoz is hozzáférhetünk rajtuk keresztül.”5 A későbbiekben kiderül,

hogy a vidéki online médiumok esetében is létezik-e megállás nélküli

hírszolgáltatás, valamint hogy mit jelent esetükben a „hagyományos”

csatornákra szánt webre igazított tartalmak közzététele.

A hírportálok nemcsak konkurálnak az offline médiumokkal, de

látogatottságuk egyre növekszik – míg a print lapok példányszáma csökkenő

5 Bodoky Tamás; 2005, 1.

6

tendenciát mutat. A két legnagyobb magyar hírportál, az Index és az Origo

olvasottsága már a század első éveiben is a Népszabadság és a Magyar

Nemzet olvasottságával vetekedett6, a tendenciákat figyelembe véve pedig

az évtized végére már kétségtelenül megkerülhetetlenné váltak az internetes

lapok. Számos előnyös tulajdonságuk (ingyenes hírszolgáltatás, gyors

információáramlás, interaktivitás) miatt komoly kihívóivá válhatnak a

nyomtatott újságoknak.

6 Bodoky Tamás; 2005, 1.

7

3.2. Internetre utalva

Bodoky Tamás már 2007-ben vizsgálta azok médiafogyasztási szokásait,

akik az internetet használják elsődleges médiumként. Ez a csoport az elmúlt

három évben is szűk létszámú maradt. Kérdőíves kutatásom során a

válaszadók 13,7 százaléka csak online lapokat jelölt meg arra a kérdésre

válaszolva, hogy mely médiumokból tájékozódik a várossal kapcsolatos

hírekről, eseményekről. Ez ugyan elmarad az Egyesült Államokban korábban

mért értéktől7, mégis érdemes velük kiemelten is foglalkozni, hiszen az offline

médiát is fogyasztó társaiknál nagyobb mértékben vannak ráutalva az

interneten megjelenő információkra.

Az ő véleményük az online médiumokról, illetve hozzászólási hajlandóságuk

érdekes lehet a szerkesztőségeknek, hiszen a tendenciákat figyelembe véve

feltételezhetjük, hogy a jövőben többségi fogyasztói magatartássá válhat a

csak online tájékozódás. Alan D. Mutter amerikai médiakutató egy a

blogjában publikált előrejelzése szerint 2025-re 27, 2040-re pedig 50

százalékponttal csökken a nyomtatott lapot olvasók számaránya a mai

állapothoz képest8. Borúlátóbb a nyomtatott lapok jövőjét illetően Philip

Meyer, aki a kétezres évek tendenciái alapján úgy véli, a jövőben évente 0,94

százalékponttal nagyobb mértékű visszaesésre kell számítanunk. Ha

előrejelzése helytálló, 2044. márciusában jelenik meg az utolsó papírújság9.

7 Bodoky Tamás; 2007, 1.8 http://newsosaur.blogspot.com/2009/01/how-long-can-print-newspapers-last.html9 Meyer, Philip; 2009, 19.

8

3.3. A visszaszólás szabadsága

Az új média egyik legfontosabb újdonsága a hagyományos médiával

szemben az interaktivitás. Az olvasók, nézők, hallgatók válaszolhatnak az

újságírónak, kommentárt fűzhetnek a cikkekhez, illetve saját blogjukban

fejthetik ki véleményüket egy-egy publikáció kapcsán. A sajtó korábban csak

kutatások során kimutatható véleményformáló ereje hirtelen testközeli

élménnyé vált. A cikkekre érkező reakciók azonnaliak. A szerkesztők nem

csak azt tudják egészen pontosan megállapítani, hogy mely témák

foglalkoztatják a közönségüket (a cikkek pontos látogatottsága mérhető), de

az is kiderül, hogy ezekről a témákról mit gondolnak az olvasók. Az online

sajtó véleményalkotásra serkentő hatása az olvasói kommentárokban

materializálódik.

Kutatásaim során különös figyelmet szentelek az olvasói kommentárok

vizsgálatának, azonban mielőtt ezt megtenném, foglalkoznom kell azokkal a

médiafogyasztókkal, akik blogot vezetnek. A magyar internetezők blogírási-

és olvasási szokásait Bodoky Tamás is vizsgálta 2008-ban. Tanulmányából

kiderül, hogy az általa megkérdezettek 79 százaléka rendszeresen olvas, 23

százaléka kommentál, 21 százaléka pedig ír blogot.10 Vagyis minden ötödik

válaszadó blogol. Az általam megkérdezettek 33,7 százaléka jelezte indirekt

módon, hogy van blogja – minden harmadik válaszadó. A kutatásaimból

kiderül, hogy ők mennyire hajlandók kommentárban kifejezni a

véleményüket, és milyen gyakran hivatkoznak lokális online sajtótermékekre

a weblogjukban.

10 Bodoky Tamás; 2008, 6.

9

4. A helyi média struktúrája Veszprémben

4.1. Nyomtatott lapok

Mielőtt az előző fejezetben feltett kérdéseket kutatásaim alapján

megválaszolnám, szükségesnek érzem a veszprémi lokális média

szereplőinek rövid bemutatását, a vizsgált rendszer sajátosságainak

ismertetését.

Jellemzően a város és a megye legtöbb embert elérő médiuma a nyomtatott

lap. Az egyetlen helyi napilap, a Napló (helyenként Veszprém megyei Napló

néven hivatkoznak rá) a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség 2009/IV.

negyedévi gyorsjelentése alapján11 46 047 példányban jelenik meg,

olvasottsága a Kontra Média Reklámügynökség egy korábbi, 2009. januári

becslése alapján 155 000 fő12. A lap jogelődjének számító Veszprémi

Népújság 1945-ben kezdte meg működését. A lap 1956-ban két hónapig Új

Út néven jelent meg, ezután néhány évig Közép-dunántúli Napló néven került

piacra. Címét 1960-ban rövidítették le Naplóra13. Az internetes kiadás 2004.

óta érhető el, többnyire a print médiumban közölt írásokat veszi át, illetve

egészíti ki galériákkal, videókkal, valamint az olvasók hozzászólásaival.

Hetente jelenik meg 2008 óta a Helyi Téma veszprémi kiadása, és szintén

hetilapként működik az önkormányzat hivatalos lapja, a Veszprémi 7 Nap,

mely a Capital Research 2007-es mérése alapján a város lakóinak első

számú tájékozódási forrása a helyi hírek tekintetében.14

11 http://www.matesz.hu/data (Utolsó letöltés: 2010. február 28.)12 http://www.kontramedia.hu/downloads/Naplo_hirdetes.htm (Utolsó letöltés: 2010. február 28.)13 Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása, II. rész; Veszprém Megyei

Múzeumok Közleményei, 1986, 553.14 Gálik-Vogl; 2008, 26.

10

4.2 Elektronikus médiumok

A print lapok bemutatásakor már hivatkoztam a Capital Research

felmérésére. Ugyanezen kutatás alapján a harmadik legnépszerűbb helyi

információforrás az internet volt 2007-ben. Veszprémben sokszereplős online

piac alakult ki. Számos honlap szolgáltat információkat, legtöbbjük

tematikusan (például civil szférával, sportegyesületekkel kapcsolatban).

2009-ben öt meghatározó portál működött a városban. Ide tartozik a város

hivatalos honlapja (www.veszprem.hu) mely rendszertelen időközönként

frissül, és bár a legfontosabb információkat közli, nem nevezhető

naprakésznek. A látogatók nem fűzhetnek kommentárokat a megjelent

anyagokhoz, így interaktívnak sem tekinthetjük.

A város legrégebbi internetes médiuma az Index Veszprém

(www.indexveszprem.hu), melyet a Szabad Sajtó Kulturális és Ifjúsági

Egyesület működtetett 2000 és 2008 között. Ekkor új tulajdonoshoz került a

portál, és a magát „mindenkori ellenzéki” lapként definiáló portál bulvároldallá

vált. A Szabad Sajtó Egyesület az Index átadása után új oldalt indított

Veszprém Presszó (www.vpress.hu) címen, mely azonban 2009. decembere

óta nem frissült. Az Index hírportálként naprakész és kommentálható

anyagokat közöl, a Veszprém Presszó pedig a vélemény-újságírást helyezte

előtérbe, ahol a publicisták és a meghívott vendég-szerzők mellett az olvasók

gondolatainak is teret adtak.

2008 óta működik a Vehír (www.vehir.hu) helyi hírportál, amely szintén

lehetővé teszi olvasói számára, hogy megjegyzéseket fűzzenek a publikált

cikkekhez. Szöveges anyagaik mellett képgalériákat is közzétesznek az

oldalon.

A Capital Research felmérése alapján a televíziót nevezték meg

legkevesebben mint elsődleges hírforrást a helyi információk tekintetében. A

11

városban két televízió működik. A Veszprém TV 1986-ban jött létre. Az

önkormányzati tulajdonú csatorna honlapján közzétett adatok15 szerint

vételkörzetükben 150 000 fő jut hozzá a napi nyolc órás szerkesztett

adáshoz. A TV weboldalán (www.veszpremtv.hu) naprakészen közzé teszi a

híradóban leadott anyagokat, ezek kommentálására azonban nincs mód.

Említést kell tennünk a rádiókról is. A megyeszékhely területén a Klubrádió

és a Rádió 1 működtet hálózati rádióadót. A helyi rádiók az ország jelentős

hányadán (2009-ben 19 megyéből 11-ben)16 a leghallgatottabbak a 18-49

éves korcsoport körében. Veszprémben a Szonda-Ipsos és a GFK Hungária

2009. szeptemberi mérése17 18alapján a Rádió1 messze elmaradt a Sláger

Rádió és a Danubius Rádió mögött, 22-24 százalékos napi átlag eléréssel

(reach%). A Klubrádió 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között a

vizsgált hónapokban egyszer sem lépte túl az 5%-os átlag napi elérést. A

helyi rádiók Veszprémben ezért nem váltak meghatározó hírforrássá: a

Klubrádió hallgatottsága túl alacsony, a Rádió1 pedig – ahogy arra Gálik és

Vogl is rámutat19 - elsősorban fiatalokat megszólító zenei adóként csak

veszíthetne azon, ha beszállna a hírversenybe.

15 http://veszpremtv.hu/new/oldal/index.php?kat=bemutatkozas16 http://www.helyiradiok.hu/index.php?action=kutatas_hallg (Utolsó letöltés: 2010. február 28.)17 http://www.helyiradiok.hu/download/hallg/

helyi_radiok_hallgatottsaga_15_49_2009_szeptember.ppt18 1. számú melléklet a Veszprémre vonatkozó dia19 Gálik-Vogl; 2008, 23.

12

5. A veszprémi online sajtóról a gyakorlatban

5.1. Kutatási módszerek ismertetése

Az irodalmi áttekintésben számos kérdést megfogalmaztam, melyekre a

továbbiakban választ adok. E válaszok megfogalmazásához több kutatást is

végeztem.

Összeállítottam egy kérdőívet, mellyel a válaszadók médiafogyasztási

szokásait mérem fel. A kérdőívből kiderül, mely médiumokból értesülnek a

városukat érintő hírekről, mely tartalomtípusokat preferálják, milyen gyakran

látogatják az egyes online médiumokat, kiderül, milyen gyakran

kommentálnak cikkeket és hivatkoznak-e a helyi online sajtóra a blogjukban.

A kérdőívet a Google Docs online irodai szoftver segítségével készítettem el,

a válaszadók online tölthették ki 2010. január 4. és február 5. között20. A

kérdőívből származó adatsor nem reprezentatív sem Veszprém megyei jogú

város lakosságára, sem Veszprém vonzáskörzetének internet-felhasználóira

tekintve.

Végeztem kvantitatív mérést az online újságok tartalmára vonatkozóan.

2010. január 4 és február 1. között 20 napon vizsgáltam meg három

veszprémi hírportál címlapját. Azt figyeltem, hogy az adott napon az egyes

rovatokból hány cikk került címlapra – ezáltal pontosan meghatározható,

hogy a médiumok milyen arányban helyeztek el a nyitólapjukon bulvár-,

sport- vagy helyi híreket. Ezeken a napokon mértem a címlapon megjelenő

cikkekre érkező kommentárok számát is – ebből az adatból megállapítható,

hogy melyik médiumok hatékonyabbak az olvasók véleménymondási

hajlandóságának serkentésében.

Egy másik – szintén kvantitatív – vizsgálat során két hétvégén, összesen hat 20 2. sz. melléklet. Az eredeti kérdőív megtekinthető online: http://goo.gl/e1QO

13

napon figyeltem három online portál tartalmát, és pontosan feljegyeztem,

hogy óránként mennyi cikket töltöttek fel a szerkesztők. E vizsgálat során

nem csak a címlapra kiemelt anyagokkal foglalkoztam, minden publikált

szöveget figyelembe vettem. Mindkét alkalommal három egymást követő

napon vizsgáltam a weboldalakat. Arra voltam kíváncsi, hogy hétvégén

(szombat, vasárnap) és egy hétköznapon (hétfő) van-e különbség a feltöltött

anyag mennyiségében, továbbá hogy a szövegek publikálásának időbeli

eloszlása egyenletes-e, valóban létezik-e „24/7 működő” online médium a

városban, ahogy azt e dolgozat 3.1. fejezetében, Bodoky Tamás hírportál-

definíciójára hivatkozva feltételeztem. A vizsgálathoz olyan médiumokat

választottam, amelyeknél látható a cikkek publikálásának időpontja.

14

5.2. A vizsgált populáció sajátosságai

Az online kitölthető kérdőívemre választ adókról a kérdőív jellegéből adódóan

kijelenthető, hogy lehetőségük van hozzáférni az internethez, és azt kezelni

is tudják. A kérdőív terjesztésekor igénybe vettem a közösségi oldalakat,

melyeken Veszprém város „rajongói klubjaiban” kértem meg a közösség

tagjait a válaszadásra. A kérdőívet e-mailben is elküldtem néhány veszprémi

véleményvezérnek, arra kérve őket, hogy továbbítsák ismerőseiknek a

levelet.

A kérdőív első kérdései a válaszadók életkorára, lakhelyére, nemére és

internetezési szokásaira vonatkoznak, ezáltal pontos képet kaphatunk a

populációról. A válaszadók nemi megoszlása meglepően egyenletes: a

nyolcvan megkérdezett pontosan fele férfi, fele nő.

Látványosabb értékeket mutat a válaszadók életkorát megjelenítő táblázat. A

kérdőív kitöltésekor az alanyoknak el kellett helyezniük önmagukat a négy

felkínált korcsoport egyikében. E négy korcsoport a következő értékek között

határoztam meg: 18 évnél fiatalabbak, 18-30 év közöttiek, 31-50 év

közöttiek, és az 51 évnél idősebbek. A válaszadók jelentős többsége (77,5

százaléka) a 18-30 korcsoportból került ki. A két szélső értéket, a 18 évnél

fiatalabbakat és az 51 évnél idősebbeket együtt is csak 8,75 százalék, vagyis

7 fő képviselte.

15

táblázat 1: A válaszadók megoszlása nemek alapán

Ha a korcsoportokat nemenként elkülönítve vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy

mindkét nemnél a 18-30 éves korcsoport a legnépesebb – a válaszadó

férfiak 80, a nők 75 százaléka sorolta magát ebbe a csoportba. A szélső

értékek tekintetében a nők nagyobb létszámban képviseltették magukat.

Mind a legfiatalabb (4 fő), mind a legidősebb (2 fő) korcsoportban több nőt

találunk, mint férfit.

Az életkori eloszlás a vidéki online médiapiac versenyzőinek kiemelkedő

fontosságú információ, különösen azoknak a médiavállalatoknak, amelyek

offline csatornákat is működtetnek. Nekik meg kell határozniuk, hogy kik

tartoznak az offline médiatermékek (akár újság, akár televízióadás)

célcsoportjába. Könnyen megeshet ugyanis, hogy az online szövegek

fogyasztói eltérnek a médium korábban megszokott nézőitől vagy olvasóitól –

ez esetben célszerű az online tartalmat az ő igényeikhez igazítani.

16

táblázat 2: A válaszadók megoszlása életkor alapján

táblázat 3: A válaszadók életkori megoszlása nemenként

A kérdőívben arra is kíváncsi voltam, hogy a válaszadók honnan

interneteznek. Nagy többségük (93,75%) válaszolta, hogy otthon is

rendelkezik internet-eléréssel. Emellett sokan használják a munkahelyi,

iskolai hálózatokat, és a válaszadók összesen 10 százaléka webkávézókban

és könyvtárban is csatlakozik néha a világhálóhoz. A megkérdezettek több,

mint fele böngészik otthonról és a munkahelyélről vagy iskolájából is. Ez azt

is jelenti, hogy naponta több alkalommal is számítógép elé ül. Ahhoz, hogy

ezt a réteget a fogyasztói magatartáshoz igazodva kiszolgálhassák, az online

médiumoknak folyamatos tartalomszolgáltatást kell biztosítaniuk, ahogy azt

dolgozatom 3.1. fejezetében Bodoky Tamás hírportál-definíciójára hivatkozva

jeleztem.

17

táblázat 4: Honnan interneteznek a válaszadók?

5.3. Nonstop online?

Mielőtt rátérnék a válaszadók médiafogyasztási preferenciáinak vizsgálatára,

ismertetem azon kutatásom eredményét, melyben a hírportálokra feltöltött

cikkek időbeni megoszlásával foglalkoztam. A vizsgálat megkezdésekor azt a

hipotézist fogalmaztam meg, hogy a vidéki online sajtóban nincs megállás

nélküli hírszolgáltatás, léteznek olyan időhézagok, amikor nem frissül új

tartalommal a portál. E tételem bizonyítására három lokális hírportált – az

Index Veszprémet, a Napló-Online-t és a Vehírt – vizsgáltam az 5.1.

fejezetben ismertetett módszert alkalmazva.

A tartalomfigyelés során feljegyzett adatokat a 4. számú mellékletben

csatoltam. Az alábbi táblázatba kigyűjtöttem az öt óránál hosszabb

hírszolgáltatási szünetek számát és időtartamát (zárójelben) a vizsgált

napokon, médiumonként megjelenítve. A Napló Online vizsgázott a

legjobban: a megyei napilap internetes változata hétvégén és hétköznap

egyaránt csak a hajnali órákban „pihent”. Hétköznapokon a Vehír is csak 8

órás szüneteket tartott, míg a harmadik vizsgált médium, az Index Veszprém

egy alkalommal egy teljes napig felfüggesztette az információszolgáltatást. A

24/7 hírközléshez tehát a Napló-Online áll a legközelebb. Az ő hírfolyamuk

csak akkor nem frissül, amikor az olvasók feltehetőleg alszanak.

Ezek az adatok – bármennyire is objektívak – csalhatnak. Az, hogy a

18

táblázat 5: Szünetek a hírfolyamban

fogyasztók melyik médiumot érzik a legnaprakészebbnek, nem feltétlenül az

egy nap alatt publikált cikkek mennyisége és időbeli eloszlása határozza

meg, inkább az olvasók szubjektív érzékelése. E szubjektív érzet mellett

azonban nem mehetünk el anélkül, hogy megvizsgálnánk, hiszen a

fogyasztói magatartás kialakulásában feltételezhetően ez is szerepet játszik.

Kérdőívemben megkértem a válaszadókat, hogy értékeljék egytől ötig terjedő

skálán a három hírportált aszerint, mennyire tartják őket naprakésznek.

Egyessel a legkevésbé, ötössel a leginkább naprakész médiumot jelölték

meg a válaszadók.

A 6. táblázatban látható, hogy a legnagyobb átlagos pontszámot a Napló

Online érte el, 0,26 ponttal megelőzve a Vehírt. A válaszadók szerint az Index

Veszprém a legkevésbé naprakész. A megkérdezettek válaszai alapján

felállított sorrend megegyezik azzal, amelyet a hétvégi kihagyások

vizsgálatakor megállapítottam. Ugyanakkor az Index Veszprém és a Napló

Online átlagos pontszáma között arányában nincs akkora differencia, mint

amit a két médium „pihenőóráinak” száma alapján feltételeztem. Ebből azt a

következtetést vonom le, hogy az olvasóközönség kevésbé érzékeny a

hírszolgáltatás folytonosságára, mint azt korábban feltételeztem.

19

táblázat 6: Hírportálok naprakészsége az olvasók szerint

5.4. Preferált hírforrások 2010-ben

Van kézzel fogható eredménye a kvázi nonstop hírfolyam fenntartásának?

Mit profitált ebből az olvasók szerint legnaprakészebb Napló Online, és

hogyan áll a többi online médium? Dolgozatomban korábban a Capital

Research 2007-es kutatására hivatkoztam, amikor a helyi médiumokat

hírközvetítő szerepük szerint rangsoroltam. A 2010 februárjában végzett

kérdőíves kutatásomból kiderül, változtak-e a válaszadók preferenciái az

elmúlt három évben.

Arra a kérdésre, hogy „Mely médiumokból értesül Ön a Veszprémet érintő

hírekről” a kérdőívet kitöltők több választ is megjelölhettek. Az eredmény

összegzésekor kiderül, hogy a válaszadók többsége a Napló olvasója, és a

második legnépszerűbb médium is nyomtatott lap, a 2007-ben még első

helyre sorolt Veszprémi 7 Nap. Az internetes lapok versenye meglepően

szoros. A Napló Online, a Vehír, az Index Veszprém és az önkormányzati

portál olvasottsága között a válaszok alapján mindössze öt százalékos a

differencia. Habár felmérésem nem reprezentatív, érdemes néhány gondolat

erejéig foglalkozni az eredménnyel. Ha ugyanis Philip Meyer hipotézise a

nyomtatott médiumok hanyatlásának mértékéről21 helytálló, valamelyik

hírportál előbb-utóbb megszerzi a piacvezető pozíciót a Naplótól. Ha a

21 Meyer, Philip; 2009, 19.

20

táblázat 7: Honnan értesülnek a veszprémiek a várost érintő hírekről?

veszprémi online lapok népszerűsége valóban közel azonos értéket mutat,

akkor nem törvényszerű, hogy a Napló Online vegye át a vezető szerepet a

városi médiumok között. A Napló erőfölényét (mely a pénz- és humán

erőforrás terén mutatkozik meg) vetélytársai néhány kreatív, a fiatalabb

internet-felhasználók igényeihez igazított megoldással kompenzálhatják.

A képet némileg árnyalhatja a kérdőív következő pontja, melyben arra kértem

a válaszadókat, hogy árulják el, milyen gyakran keresik fel a felsorolt

portálokat. A médiumokat 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették a

megkérdezettek. A mellékelt instrukciók alapján a számok a következő

fokozatokat jelentik: 1 – soha nem látogatja, 2 – néha felkeresi, 3 – hetente,

4 - naponta, 5 – naponta többször is megnézi.

Az adatok értékelésekor minden válaszadó esetében csak azon médiumok

osztályzatait vettem figyelembe, amelyeket az előző kérdésre adott

válaszában megjelölt. Az osztályzatok átlagolása után a Veszprémtv.hu oldal

kapta a legmagasabb pontszámot. A városi televízió videós portáljának

ugyan kevés látogatója van, ők azonban hűségesek, gyakran felkeresik az

oldalt. A három nagy, klasszikus hírportál versenyében most már nagyobbak

a különbségek. Míg a megkérdezettek közel azonos létszámban nyilatkoztak

arról, hogy az egyes weblapokból (is) tájékozódnak, a gyakoriság terén a

Vehír fél osztályzattal jobbat ért el, mint a Napló Online, és 0,95 ponttal több

az átlaga, mint az Indexnek. Ez utóbbi lapot ráadásul az önkormányzati

portál is megelőzi.

A 7. és a 8. táblázat adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az online

21

táblázat 8: A látogatások gyakorisága

médiumok versenyében jelenleg a Vehír van a legjobb helyzetben. Amellett,

hogy a kérdőíves felmérés szerint közel azonos az olvasói bázisa, mint

vetélytársainak, a motivációs ereje mégis nagyobb – vagyis gyakrabban

keresik fel a látogatók, mint akár a Napló Online-t, akár az Index Veszprémet.

22

5.5. Igények és vélemények

Azt már tudjuk, hogy mit és milyen gyakran olvas és néz a veszprémi online

közönség, de még nem tudjuk, mit gondol ezekről az oldalakról, és mik az

igényei. Milyen tartalmakat szeretnének a portálokon látni a fogyasztók?

Ebben a fejezetben kísérletet teszek arra, hogy objektívan mutassam be a

helyi online sajtó szereplőit úgy, hogy a válaszadók szubjektív véleményeire

hagyatkozom.

Az első ilyen szubjektív vélemény, amelyre kíváncsi voltam, hogy a

válaszadók szerint a felsorolt médiumok mennyire függetlenek politikailag. Az

értékelés a korábbi kérdésekhez hasonlóan egytől ötig terjedő skálán történt,

ezúttal is megadtam támpontokat az osztályozáshoz. (1 – pártszócső, 2 –

érezhetően húz valamelyik párt felé, 3 – nem tudom eldönteni, 4 –

függetlenségre törekszik, 5 – egyértelműen független). Azt nem kérdeztem

meg a válaszadóktól, hogy szerintük mely pártokhoz állhat közel egy-egy

médium, célom pusztán az elfogultság vélelmének megállapítása volt. Az 5.

mellékletben található táblázatból kiderül, hogy a válaszadók többsége nem

tudja eldönteni, hogy egy-egy lap merre hajlik – vagy hajlik-e egyáltalán.

Néhány mondat erejéig érdemes foglalkozni a két szélső értékkel. A 9.

táblázatban látható, hogy az egyes médiumokra leadott osztályzatok hány

százaléka egyes illetve ötös. A legrosszabb osztályzatok tekintetében a Vehír

kiemelkedik a mezőnyből: arányaiban több, mint kétszer annyian adták a

legkisebb pontszámot ennek a portálnak, mint a második Index

23

táblázat 9: Médiumok vélt pártkötődései - szélső értékek

Veszprémnek. Arányaiban a legkevesebb „pártszócső” címkét a Napló-

Online kapta. Ráadásul a megyei napilap online kiadását értékelő

válaszadók 10,67 százaléka gondolja úgy, hogy a portál minden politikai

befolyástól mentesen szolgáltatja a híreket. Ennél csak az önkormányzati

weboldalról gondolják arányaiban többen (10,81%), hogy pártsemleges.

A mellékletben közölt táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy a válaszadók 50-

61 százaléka nem tud egyértelmű választ adni a kérdésre (A VeszprémTV.hu

esetében ez az arány kiemelkedően magas, közel 70 százalék). Másfelől

megközelítve a problémát: a válaszadók 39-50 százalékának van határozott

véleménye arról, hogy az általa olvasott médium milyen mértékben törekszik

a pártatlanságra. Dolgozatomban nem vizsgálom, hogy az olvasóknak az

általuk preferált párt lapjaira vagy a független sajtóra van-e nagyobb igénye.

Az online médiumoknak azonban fel kell mérniük azt, hogy a kívánt imidzsük

összhangban van-e azzal, amilyennek az olvasók látják a lapot, mert ezen

múlik, hogy elérik-e a célközönségüket. Például a Napló Online a válaszadók

szerint inkább független, mint pártos – ez az eredmény pozitív visszacsatolás

lehet a tulajdonos Pannon Lapok Társaságának, ha feltételezzük, hogy a

politikai függetlenségre törekednek, ahogy azt Zöldi László állította egy 2001-

ben publikált tanulmányában.22

A fenti adatokból kiderült, milyennek látják a fogyasztók a médiatermékeket –

egy meghatározott szempont alapján. A kérdés az, vajon a médiumok

szerkesztőiben milyen kép él a célközönségükről? Vajon ez a kép fedi-e a

valóságot? Erre választ kapunk, ha összehasonlítjuk a kérdőíves

igényfelmérés eredményeit a hírportálokon megjelenő tartalmakkal.

22 Zöldi; 2001, 04.

24

A kérdőívben feltett kérdésre (Ön mely tartalmakat keresi leggyakrabban az

internetes lapokon?) hetvenkilencen válaszoltak. Ők a megadott

válaszlehetőségek közül többet is megjelölhettek. A 10. táblázatban

összefoglalt eredményeket több szempont mentén is elemezhetjük.

Szembetűnő eltéréseket találunk a tartalmak hosszát és az elemzés

mélységét reprezentáló két megnevezés, a rövid hírek és a hosszabb

elemzések között. Míg a válaszadók háromnegyede keresi a tömören

összefoglalt, aktuális információkat, a mélyebb, ok-okozati összefüggéseket

is feltáró terjedelmesebb írásokra csak a válaszadók 29,11 százalékának van

igénye. Habár ez az arány több, mint két és félszer kevesebb, mint a híreket

keresők száma, elég magas érték ahhoz, hogy ne lehessen ignorálni. A 4.

számú mellékletben látható, hogy a vizsgált hétvégéken a Napló Online-on

és az Index Veszprémen jóval kevesebb cikket publikáltak, mint a

hétköznapokon (a vasárnap-hétfő arány az Indexnél 3:7 és 0:9, a Napló

Online-nál 28:67 és 30:64). Az elemzésekre vágyó olvasók igényeit akár úgy

is ki lehet elégíteni, hogy a kevesebb hírt felhozó hétvégi napokon jelentetik

meg a publicisztikákat. Ilyenkor a fogyasztóknak is több idejük van arra, hogy

terjedelmesebb írásokat is elolvassanak.

Az internet mint felület olyan technológiai lehetőségeket nyújt, ami

egyedülállóvá teszi minden offline médiummal szemben. A szerkesztőknek

25

táblázat 10: Igényfelmérés a hírportálok tartalmáról

lehetőségük van reprodukálni a nyomtatott sajtó, a televízió (videók) és a

rádió (hangfájlok) műfajait. A multimédiás tartalomra igény is mutatkozik. A

hírek után a képgaléria a legnépszerűbb tartalomtípus, a videókat a

válaszadók nagyjából harmada (37,97%) keresi. A hangfájlok iránt kisebb a

kereslet: a podcastokat mindössze 3,8% jelölte meg a kérdőíven.

Ahogy láttuk, a rovatok tekintetében a hírek a legfontosabbak. A kultúra és a

tudomány a következő legnépszerűbb témakör, több, mint tíz százalékponttal

többen kíváncsiak ezekre, mint a sportra. A bulvár, amellyel az online lapok

szívesen élnek, meglepő módon az utolsó helyre szorult.

A hírportálok címlapjait húsz napon keresztül vizsgáltam, hogy maz

eredményeket összehasonlíthassam az olvasói igényfelmérés adataival. A

címlapon megjelenő tartalmakat nem az adott médium rovatszerkezete

alapján jegyeztem fel – a Napló Online rovatstruktúrája ugyanis jelentősen

eltér az Index és a Vehír rendszerezésétől. A Napló Krónika rovatában

például belföldi és külföldi hírek egyaránt szerepelnek. Ezért hoztam létre a

11. táblázatban is látható kategóriákat, melyeket a három vizsgált médiumra

egységesen alkalmaztam. A három lapban az egyes témákban publikált

anyagok mennyiségi eloszlása nagyon hasonló. A leggyakoribb műfaj a hír –

főleg az olvasókat közvetlenül is érintő helyi és belföldi, kisebb arányban

külföldi témákban. Az már kevésbé kedvező eredmény, hogy a Napló Online

és az Index Veszprém esetében is több bulvár cikk jelent meg a címlapon a

vizsgált napokon, mint amennyi a kultúra és a tudomány rovatokban

26

táblázat 11: Címlapon közölt cikkek eloszlása témák/rovatok szerint (%)

együttvéve. Pedig a kérdőíves felmérés alapján kijelenthetjük: a kultúra és a

tudomány világának hírei külön-külön is több embert érdekelnek, mint a

bulvár. Ugyanez a helyzet a sporttal: a Vehíren például minden ötödik

címlapra kerülő anyag sport volt.

Néhány mondat erejéig foglalkoznom kell a multimédiás tartalmakkal is. A

vizsgált időszakban a Vehíren 3, a Napló-Online-on 21 képgalériát nyitottak.

Videógyűjteményt csak a Napló Online címlapján találtam, szám szerint öt

mozgóképes anyaggal a 2010. január 5 és február 4 közötti időszakban.

A kereslet és a kínálat számait összehasonlítva kijelenthetjük: a médiumok

javarészt megfelelnek a fogyasztói elvárásoknak. Alulbecsülik azonban a

kultúra és a tudomány iránt érdeklődők létszámát, és legfőképpen a

multimédiás lehetőségek jelentőségét. Akár már egy gyengébb tudású

digitális fényképezőgéppel is lehet olyan videókat készíteni a város

eseményein, amelyeket minimális vágás után fel lehet tölteni a portálokra –

akár publikus videómegosztó oldalakon keresztül is. A videós anyagok

állandósítása komoly előnyt jelenthet a versenytársakkal szemben. Akár ez is

lehet olyan kreatív lépés, amivel a Napló Online hátországából fakadó

erőfölénye leküzdhető – ahogy azt dolgozatom 5.4. fejezetében jeleztem.

27

5.6. Az olvasó véleménye

Az internet egyik legjelentősebb vívmánya az interakció lehetősége. Az

olvasók véleménye közvetlenül az újságírók cikkei alatt jelennek meg,

vitatkozhatnak az írókkal és egymással is. Néhányan pedig még ennél is

messzebb mennek el: blogot vezetnek, ami által ők is „újságíróvá” válhatnak,

cikkeket, publicisztikákat írhatnak, amelyben hivatkozhatnak a médiumok

írásaira vagy akár vitatkozhatnak is azokkal. A hagyományos offline médiával

szemben az új média véleményformáló hatása ily módon szemmel láthatóan

megjelenik.

A kérdőíves kutatásom alapján azonban látható: a válaszadók nagy többsége

soha vagy csak ritkán él a lehetőséggel, hogy kommentárt fűzzön a

cikkekhez. A kvantitatív tartalomfigyelésem során feljegyeztem, hogy a

vizsgált napokon a három hírportál címlapon megjelenő cikkjeihez összesen

hány hozzászólást írtak a látogatók23. Ezen adatok alapján kiszámoltam,

hogy a vizsgált időszakban mennyi kommentár jutott egy cikkre. A Napló

Online esetében az arány 0,24; az Index Veszprém olvasói aktívabbak:

minden címlapon megjelenő cikkhez átlagosan 1,9 kommentárt írtak. A

közönségét a Vehír tudja leginkább véleménynyilvánításra ösztönözni: itt

2,01 komment született minden egyes címlapra kiemelt cikkhez.

A hírportáloknak elemi érdeke, hogy az olvasóikat rávegye a vitára, a

gondolataik ütköztetésére. A kommentekben kialakuló viták miatt ugyanis a

látogatók többször is visszanéznek az adott cikkre, hogy lássák: mit

23 6. sz. melléklet

28

táblázat 12: Ön milyen gyakran ír hozzászólást az alábbi médiumok cikkeihez?

reagáltak a többiek egy-egy megjegyzésükre. Ez a reklámbevételeken

keresztül közvetlen hasznot hoz a médiumoknak.

A hozzászólás kedv növelésének egyik jó módja a véleményvezérek

bevonása. Véleményvezérek a város ismert közéleti, értelmiségi

személyiségei, dolgozatomban azonban két másik, könnyebben

mozgósítható csoporttal foglalkozom: az online tájékozódókkal és a

bloggerekkel.

Az online tájékozódók csoportjáról e tanulmány 3.2. fejezetében már szót

ejtettem. Most azt foglalom össze, hogy azok, akik a kérdőív kitöltésekor

csak online médiumokat jelöltek meg az „Ön honnan tájékozódik a

Veszprémmel kapcsolatos hírekről” kérdésre válaszolva, miként nyilatkoztak

a kommentelési szokásaikról.

A tizenkét online tájékozódó válaszai alapján megállapítom, hogy mindhárom

médium esetében minimum heten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem írnak

kommentet – ez a vizsgált csoport több, mint 58 százaléka. Az online

tájékozódók legalább negyede szokott – ha csak ritkán is – hozzászólást

fűzni a publikált cikkekhez – ez arányaiban több, mint amit a teljes populáció

vizsgálatakor (12. táblázat) tapasztaltunk.

A hírportálok számára azonban létezik egy szubkultúra, amely még az online

tájékozódóknál is nagyobb lehetőségeket hordoz magában: ők a bloggerek.

A bloggerek azok, akik rendszeresen fogalmaznak meg és publikálnak

szövegeket az interneten, és gyakran foglalnak állást a médiában megjelenő

témákban.

29

táblázat 13: A csak online tájékozódók kommentelési szokásai

A kérdőívet kitöltőknek válaszolniuk kellett a következő kérdésre: „Szokott ön

a blogjában internetes lapokra hivatkozni?” Feltétlezem, hogy minden olyan

válaszadó, aki nem a „nincs blogom” lehetőséget jelölte meg, blogger. Az ő

szokásaikat vizsgálva két kérdésre keresek választ: szoktak-e online

médiumokban publikált cikkekre hivatkozni a webnaplójukban, illetve

mennyire aktívak a kommentelés terén?

Ahogy azt a dolgozat 3.3 fejezetében írtam, a válaszadók 33,7 százalékát

soroltam a bloggerek közé. A 27 fő közül 14 soha nem hivatkozik a blogjában

médiumokra, 11 fő ritkán, 2 pedig gyakran. Az arány tehát közel ötven

százalék: tizenhárman foglalkoznak a médiában megjelent írásokkal,

tizennégyen pedig nem.

A három nagy hírportál különböző módon fogalmazta meg a jogi

nyilatkozatát, amely meghatározza ezzel a szubkultúrával szemben felvett

pozíciójukat is. A Napló Online esetében a kiadó csak a cím, a lead és az

első bekezdés átemelését engedélyezi – természetesen csak az eredeti

oldalra mutató linkkel együtt. Vagyis a cikkben később előforduló gondolatok

idézése, fotók, videók, grafikonok beillesztése blogbejegyzésekbe tilos. A

Vehír nyitottabb: az anyagok végén keretes írás emlékeztet arra, hogy

cikkeik szabadon átvehetők a forrás megjelölésével. A harmadik nagy

portálon, az Indexen szabad a rablás: sehol nem jelzik az anyagok

utóközlésének feltételeit, még egy copyright feliratot sem látni az oldalon.

A médiumok viszonylag nyitottak tehát az általuk termelt szövegek

utóközlését, idézését illetően. Hasznos lehet számukra, ha kifejezetten

ösztönzik a bloggereket arra, hogy naplójukban gyakran illessék akár pozitív,

akár negatív kritikával a lapokban közölt anyagokat. A kritika ugyanis –

függetlenül attól, hogy dicsér vagy elmarasztal – mozgósít. Mozgósítja az

adott blog (gyakran meglepően népes) olvasótáborát arra, hogy elolvassák

és véleményezzék a hivatkozott cikket, és mozgósítja a médium olvasóit is,

30

hogy megvédjék – vagy éppen támadják – az újságírók álláspontját. A –

megfelelően moderált – vita pedig nem szül mást, csak magas látogatottsági

adatokat.

A bloggerek kommentelési szokásait vizsgálva láthatjuk, hogy döntő

többségük (minimum 70,4%) soha nem ír megjegyzést médiumok cikkjeihez.

Minimum 25,9 százalékuk (vagyis a válaszadó bloggerek negyede) azonban

szokott kommentálni.

A fejezetben közölt táblázatok adatait összevetve kijelenthetjük, hogy a

bloggerek és az online tájékozódók nagyobb kedvvel fejtik ki véleményüket a

hírportálokon, és így az eszmecserék menetére is nagyobb befolyással

rendelkeznek. Az, hogy a médiumok milyen lehetőségeket adnak ezeknek a

véleményvezéreknek a kezébe, fontos fegyvertény lehet a honlapok

fogyasztókért vívott harcában.

31

táblázat 14: A bloggerek kommentelési szokásai

6. Összefoglalás

A vidéki ember számára a XXI. század első évtizedének végén is a

nyomtatott sajtó az elsődleges tájékozódási forrás a helyi közélettel

kapcsolatban, azonban az internetes lapok népszerűsége itt is töretlenül

növekszik. Ha a nemzetközi tendenciákra alapozott előrejelzések helytállóak,

néhány év múlva az online portálok válhatnak a legfőbb hírforrássá. Éppen

ezért kiemelten fontos a lokális új médiát vizsgálni.

Az interaktív felület a véleményformálás egészen új folyamatát teszi

lehetővé. Az olvasók véleményét nemcsak a hírlapok, hanem a többi olvasó

is igyekszik formálni. Sőt, a folyamat meg is fordulhat, és a fogyasztói

vélemények is befolyásolhatják a médiumok szerkesztőségeit.

A vidéki online médiapiac még csak az első lépéseit teszi, a piac szereplői

között egyelőre kiegyenlítettnek tűnnek az erőviszonyok. Az, hogy melyikük

tud tartósan meghatározó pozíciót elfoglalni, azon múlik, hogy felismerik-e a

kétirányú kommunikáció, a szövegek közös létrehozásának, a

professzionális újságírók és a közönség állandó, kölcsönös kapcsolatának

jelentőségét, és tudnak-e alkalmazkodni a gyorsan változó igényekhez. A

véleményszabadság és a befolyásolás nem újságírói privilégium többé.

32

BibliográfiaAntal László: A tartalomelemzés alapjai; Budapest, Magvető Kiadó, 1976.

Agre, P.E.: Designing Genres for New Media: Social, Economic, and Political

Contexts; UCLA-esszé, 2002. Elérhető online

[http://dlis.gseis.ucla.edu/people/pagre/genre.html]

Barta Judit: „Ha nem megy ellenük, csináld velük!”; Médiakutató, 2007. ősz.

Elérhető online [http://mediakutato.hu/cikk/2007_03_osz/07_ellenuk_veluk]

Bodoky Tamás: A hírportál, mint tömegmédium; Médiakutató, 2005. nyár.

Elérhető online [http://mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/05_hirportal]

Bodoky Tamás: „Nincs tévém, nem olvasok papírújságot”; Médiakutató,

2007. nyár. Elérhető online

[http://mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/06_nincs_tevem]

Bodoky Tamás: Támad a civilmédia: minden ötödik Index-olvasó blogol;

Médiakutató, 2008. nyár. Elérhető online

[http://mediakutato.hu/cikk/2008_02_nyar/06_civilmedia_index_blog]

Deuze, Mark : A web és a webes újságírás típusai; Médiakutató, 2003. nyár.

Elérhető online

[http://mediakutato.hu/cikk/2003_03_osz/04_webes_ujsagiras]

Gálik Mihály – Vogl Artemon : A média koncentrációjának mérése; Budapest,

Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, 2008.

McQuail, Dennis: A tömegkommunikáció elmélete; Budapest, Osiris, 2003.

Meyer, Philip: The Vanishing Newspaper: Saving Journalism in the

Information Age; Columbia, Missouri, University of Missouri Press, 2009.

33

Zöldi László: A glokális sajtó; in: Médiakutató, 2001. tél. Elérhető online

[http://mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/10_glokalis_sajto/01.html]

34