Magyarország a nyugati sajtó kereszttűzében

2012

A francia és amerikai sajtó Magyarországról

A Le Monde Magyarország miniszterelnökét náciként ábrázolja

(2012 január) Hillary Clinton: sérül Magyarországon a

demokrácia (2011)

Mi van a háttérben?

Le Monde a magyar kormányról

Amerikai-francia lobbi a magyar vízpiac milliárdjaiért

• Víz =„kék arany”, 21. század olaja• Magyarország legfontosabb természeti kincse• Inni és vizelni mindig fognak az emberek: víz-

és csatornamű-üzemeltetés óriási üzlet• A világ legnagyobb vízi óriásvállalatai: Suez

(vízművek) + Veolia (csatornázás)• A két cég francia • A Suez 36%-ban a francia állam tulajdona

A Suez híre a nagyvilágban

• Fülöp-szigetek: a helyi szolgáltatót privatizálták: az új tulajdonos, a Suez 400-700 %-kal emelte meg az árakat. A szegénység sújtotta negyedek víz nélkül maradtak: kolera- és vérhasjárvány…

• Argentína, Bolívia: itt is megfosztják a rászorulókat a víztől (nem tudják a szegények fizetni a Suez megemelt árait): Bolívia, lázadások.

Bolívia

• A Suez egyik leányvállalata 200 ezer embert fosztott meg a vízellátástól, amikor 335 dollárt kért a (64 000 forint) vízért, hogy egy házba bekösse a vizet. Az emberek többsége képtelen volt ezt az árat megfizetni, mivel a dél-amerikai országban az egy főre jutó éves GDP 915 dollár, vagyis 137 ezer forint. A víziközmű-privatizáció eredménye lázadás lett.

Az éltető víz

Nemzetközi civil szervezetek a Suezről

• „Az emberi jogokat leginkább sértő globális vállalat”

• „Felelős azért, hogy a víz közkincsből luxuscikké vált világszerte”

• A cég megítélésére jellemző, hogy 2011 januárjától Párizs önkormányzata is megvált tőle... Érve: „A víz nem árucikk, magától értetődő, hogy kezelését elvegyük a magánszférától és azzal a közösség gazdálkodjon.”

Mi köze a Sueznek Magyarországhoz?

• 1990-es évek közepén zajló „vadprivatizáció” során, az akkori MSZP-SZDSZ

kormány sorra adta el a magyar közmű-vállalatokat külföldi cégeknek.

• Kaposvár, Pécs (1995) és Budapest (1997) „vízi befektetője” a Suez lett.

2008 végén 2,225 millió magyar fogyasztó függött a Sueztől, világszerte

100 millió ember vízellátásáért felelnek.

• 2005. A Suez-csoport nyeri el a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep

felépítésére és működtetésére kiírt pályázatot, a főpolgármester ezúttal is

Demszky Gábor (SZDSZ), a kormány szintén kék-piros (MSZP-SZDSZ)...

Demszky Gábor főprivatizátor

Az extraprofit• 1997. A Suez 16,5 milliárd forintot fizet a Fővárosi

Vízművek 25%-os üzletrészéért, cserébe megkapja a vállalatirányítás jogát is 25 évre.

• 2011-ig 35 milliárd Ft nyeresége volt a vállalatnak, 2022-ig a szerződés lejártáig további 30 milliárdos nyereségre számíthatnak

• A ráadás: 2022-ben Budapest köteles visszavásárolni a Sueznek 1997-ben eladott részvényeket, legalább 17 milliárdért…

• Mennyi a Suez haszna az üzleten 25 év alatt?

Az extraprofit

• 82 milliárd forint nyereség 25 év alatt!• A víz ára persze Budapesten is

jelentősen emelkedett, a lakosság itt sem jár jól…

A baloldal bukása veszélyezteti az extraprofitot

• 2009. Meghal Pécs szocialista polgármestere, az időközi választást a hagyományosan baloldali városban kétharmados többséggel Páva Zsolt fideszes politikus nyeri.

• Az új városvezetés felbontja a Suezzel kötött szerződést, a víz ára lefelé mozdul el.

• 2010. országgyűlési választások: a jobboldal kétharmados győzelme, ősz: Budapesten 20 év után kártyavárként omlik össze az MSZP-SZDSZ.

Tarlós István nyilatkozata a Suezzel kapcsolatban (2010)

• „Legszívesebben felbontanám a szerződéseket. De

aligha kezdhetjük azzal, hogy felállítjuk a ringet és

kiosztjuk a kesztyűket. Első körben tárgyalni

szeretnénk a szerződések módosításáról. Ha ebben

nem lesznek partnerek, akkor jöhet a második

menet. Az kevésbé lesz barátságos.”

2011 december• Rendőrségi nyomozás veszi kezdetét a fideszes

városvezetés feljelentése nyomán.• Háttér: szerződésszegésen kapták a franciákat.• A francia elnök, Sarkozy levelet ír Orbánnak:

„kielégítő megoldásokat várok olyan aggodalmat keltő ügyekben, mint a Budapest közműveit ellenőrző francia cégek sorsa.” Orbán nem alkuszik…

• 2012. január: francia sajtó: diktatúra-veszély Magyarországon, Orbán felszámolja a demokráciát, náci.

Valaki Amerika - az amerikai szál

• 2011. A Suez, látva a „veszélyt”, felbérel egy amerikai céget tanácsadó munkára.

• A cég feladata: Pécs „kivéreztetése” – 10 milliárdos kártalanítási összeget próbálnak bírósági úton behajtani a városon.

• Cél: bosszú + a fideszes Budapest megriasztása

A Compass Lexekon

• Ügyvezető Jonathan Orszag• A cég a Clinton család bizalmasa (J. Orszag Bill

Clinton elnöksége alatt a Fehér Ház gazdasági tanácsadója, a Clinton alapítvány adománygyűjtője)

• Hillary Clinton 2011 őszén Orbánhoz írt levelében aggódik a magyar demokráciáért…

Jonathan Orszag

Az amerikai cég magyar kapcsolata

• J. Orszag a Center for American Progress (CAP) – Clinton hátországát jelentő agytröszt főmunkatársa

• A CAP a Haza és Haladás nevű magyar alapítvány főszponzora.

• A Haza és Haladást Bajnai Gordon baloldali miniszterelnök alapította 2010-ben kormánya bukása után.

• 2012. január 12. Az Index már arról ír, hogy előbb-utóbb ismét Bajnai lesz országunk miniszterelnöke, mindez idő kérdése…

A kollaboráns

A Suez és a többi multi érdeke

• A jobboldali, multikat, bankokat megadóztató Orbán-kormány megbuktatása

• A világ 3 nagy hitelminősítő intézete amerikai, mögöttük globális vállalatok állnak.

• A Sueznek és a többi multinak egy az országot kiárusító kormány felel meg. Bajnai tökéletes erre a szerepre…

• Így lett náci vezér Orbán Viktor a Le Monde-ban…

William Odom, a Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori amerikai igazgatója az MSZP-ről

• „A szocialistáknak bűntudatuk van, és gazsulálnak nekünk. Ez olyan előny, amit csak a bolond hagy kihasználatlanul. A volt magyar kommunisták úgy adják be a derekukat, mint ahogy annak idején ezt tették a szovjet gazdának.”

• No comment…

Kína is a mi vizünket akarja

Amikor 2011-ben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Kínában járt, hogy a magyar államadósság-csökkentő programban való részvételre ösztönözze az ottani vezetést, a kínaiak a gazdasági segítségnyújtás feltételéül a magyar vízkészlet 75%-át kérték…Természetesen ezen a ponton a tárgyalások megszakadtak. Hosszú távra tervező, előrelátó politikusok kellenek Magyarországnak, akik nem kótyavetyélik el egyik utolsó nemzeti kincsünket is.