A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei

A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai

tervei

Bencsik Jánosállamtitkár

Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

2

Korszakváltás küszöbén állunk

• A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági

problémák csak tünetek.

• A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása.

• A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni.


3

Fenntartható fejlődés kereteinek megteremtése

Alapvetésa gazdasági és társadalmi élet olyan módon történő megszervezésére van szükség, amely lehetővé teszi az emberi lét keretfeltételeit meghatározó természeti rendszerek fennmaradását

Megvalósításvéges természeti erőforrások vég nélküli felhasználásának korlátozása


4

Erőforrások további mértéktelen kiaknázásának következményei • Természeti rendszerek átalakulása

→ általunk ismert természeti viszonyok megváltozása →átalakuló klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása a

természet eltartó képességére

• Gazdaság teljesítőképességének jelentős csökkenése→ fosszilis erőforrások kimerülése miatt az egész gazdaság

alapfeltételeinek megrendülése

• Társadalom önfenntartó képességének mérséklődése → munkanélküliség növekedése → szociális ellátórendszerek túlterheltsége


5

A fenntartható fejlődés kulcsterületei• az élelmiszer önrendelkezés biztosítása• az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása• az energiafüggésünk csökkentése• vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása• katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése• kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra• demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése• a lakosság környezeti- és klímatudatosságának erősítése az

oktatás minden szintjén• az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása

A biztonságos energiaellátás mindezek egyik háttérfeltétele


6

A normaalkotás során elsődleges szempontok: - a termékek és szolgáltatások reális árazása,

a természet pusztításából, az erőforrások mértéktelen felhasználásából származó költségek érvényesítése

- társadalmi erőforrás gyarapító rendszerek megerősítése

Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében -

szabályozásOlyan normaalkotó szabályozás kidolgozására van szükség, amelyet

a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez.


7


példamutatás

Lehetőségek a példamutatásra:• középületeink energiahatékonyság-javítást célzó felújítása• Létesítménygazdálkodás során a fenntarthatósági

szempontok érvényesítése • személyes példamutatás

A közhatalom gyakorlóinak hiteles, közbizalmat építő intézményrendszert kell kiépítenie.


8


tudatformálás

Lehetőségek a tudatformálásra:

• A fenntarthatósági szempontok fokozott érvényesítése a közoktatási tananyagban

• Zöld szakképzés fejlesztése

• Zöld gondolkodás terjedését elősegítő szervezetek támogatása


9

Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai

elkötelezettsége

„A 21 . században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz:újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos . Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21 . században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik.”

(Kormányprogram)


10

Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai törekvései

„Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövőiparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására:

• egészségipar• turizmus• zöld gazdaság• megújuló energia• víz alapú gazdaságfejlesztés• „közösségi” járműipar

• tudásipar,• tranzitgazdaság, • élelmiszeripar, • üzleti szolgáltatások, • K+F .”

(Kormányprogram)


11

Stratégiai cél – a hazai zöld gazdaság fejlesztése

Természeti és társadalmi egyensúly

helyreállítása

Nemzetközi kötelezettség-

vállalások teljesítése

K+F+IMegújuló energiák

felhasználása

Zöld gazdaságfejlesztés

célok

eszközök


12

Stratégiai cél – hazai zöldgazdaság felvirágoztatása

Zöld gazdaságfejlesztés hatása a fenntarthatóságra

• Természeti rendszerek egyensúlyának helyreállítása• Évtizedekre szóló belső piac építés• Foglalkoztatás bővülése - társadalmi egyensúly javítása• Mérséklődő energiaimport – csökkenő függőség• Zöld innováció - új piacok elérhetősége• Növekvő GDP - javuló fizetési mérleg• Önkormányzati, mezőgazdasági, és KKV szektor felértékelődése• Mitigációs és adaptációs feladatok teljesítése - aktív klímavédelem


13

A fenntartható fejlődést szolgáló stratégiai dokumentumok

• Fenntartható Fejlődési Stratégia

• Hosszú távú Energiastratégia

• Európa 2020 Stratégia

• Klímapolitikai stratégia – dekarbonizációs útiterv 2050

• Új Széchenyi Terv 2020


14

Fenntartható fejlődési stratégia

• OGY határozat (102/2009 sz.) kötelez annak elkészítésére

• Országgyűlés számára történő benyújtás várható ideje: 2011. ősz

• Készítését széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd kíséri majd

• Magyarország fenntartható pályára állítását elősegítő sarokpontok azonosítása, cselekvési irányok és eszközök meghatározása


15

Hosszú távú energiastratégia

• 2010. december 15.: első verzió• Társadalmi és szakmai egyeztetés

• Fő pillérei Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Gazdaságélénkítés Energiaszegénység


16

Nemzeti Energia Stratégiakiemelt területei

• Vertikális Klímavédelem Ellátásbiztonság Geopolitikai korlátok és

lehetőségek Regionális energiapiac és

infrastruktúra Takarékosság Hatékonyság Alternatív energiák

• Horizontális Foglalkoztatás Vidékfejlesztés Oktatás-képzés Tudatformálás


17

Európa 2020 StratégiaA lisszaboni stratégia továbbfejlesztése

5 számszerűsített célkitűzés 2020-ra vonatkozóan:• Foglalkoztatottság szélesítése: 75% (20-64 évesek)• Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának

csökkentése: 5 százalékponttal• Oktatáspolitika: alsó fokú végzettségűek 10 % alá csökkentése

diplomások 30,3 % fölé emelése• Energia- és klímapolitikai célok: (megújuló: 14,6%, energia-

megtakarítás 10%, ÜHG kibocsátás 10 %-kal nőhet 2005-höz képest ETS-en kívül)

• K+F célok: GDP 1,8 %


18

Hazai klímapolitika újragondolása – Dekarbonizációs útiterv 2050

A hazai klímapolitika újragondolása és kerettörvény formájában való rögzítése 2011. második félévében várható. Ennek során kiemelt szerep jut a

dekarbonizációs útiterv véglegesítésének.

Dekarbonizációs útiterv •A dekarbonizációs útiterv 2050-ig kiterjedően határozza meg a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét.•Elkészítése EU-s szintű kötelezettség.•A tervezett, hosszú távra programozott kibocsátás csökkentés költséghatékonyabb az ad hoc döntéseknél, továbbá kiküszöböli a befektetői és gazdasági környezet bizonytalanságait•A kibocsátás-csökkentés megvalósítása jelentős állami beavatkozást igényel: a szabályozó környezet és támogatási rendszerek átalakítását igényli, ami csak tudatos tervezés alapján képzelhető el. •A legnagyobb arányú kibocsátás-csökkentés az alábbi három fő szektorban valósítható meg: energiatermelés, közlekedés, épületek•A valós kibocsátás csökkentés azonnali elkezdése lehetővé teszi azt, hogy éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentésre ne legyen szükség

– Éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentés egyaránt megterhelné a társadalmat és a gazdaságot


19

Új Széchenyi TervIndul: 2011. január 15. Időtáv: 2011-2020

7 kitörési pont:• Gyógyító Magyarország

• Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés• Otthonteremtés

• Vállalkozásfejlesztés• Tudomány-Innováció – növekedés

• Foglalkoztatás• Közlekedés

Mindegyik kitörési pont tartalmaz olyan pályázati lehetőséget, amely közvetve, vagy közvetlenül a fenntartható fejlődést szolgálja!


20

Új Széchenyi Terv – zöld gazdaságfejlesztés

Zöld energiatermelés

Zöld oktatásfejleszté

s és tudatformálás

Zöld K+F+I

Energiahatékonyság –

épületenergetika

Közvetlenül szolgálja a fenntartható fejlődést


21

Új Széchenyi TervKözvetve szolgálja a fenntartható fejlődést

Vállalkozás-fejlesztés

Tranzit-gazdaság Egészségipar

Tudomány-Innováció-Minőség

Fenntarthatósági szempontok a közlekedésben

geotermia


22

Köszönöm a figyelmet!


Documents

A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei