A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre … · 2013-11-05 · 9–10. évfolyam A középiskolai történelemtanítás első két éve koncentrikusan

TÖRTÉNELEM

A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül,jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktatótevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése,valamint a magasabb műveltség megalapozása. A történelmi tanulmányoknak jelentősszerepük van a tanulói személyiség fejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában.Fontos a történelmi eseményekben részt vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinekmegismerése, az ezek mögött húzódó motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése ésmegértése, a résztvevők felelősségének belátása.

Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése.Olyanalapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyartörténelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása azegyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti modulok éstantárgyrészek segítségével sor kerül a demokratikus gondolkodásra és magatartásranevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítésre; azalapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére éstiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek ésképességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségeikokainak megismertetésével. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrákvonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túlimagyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettela Kárpát-medencében együtt élő népekre. Cél továbbá a környezettudatosságraés,fenntarthatóságra nevelés a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatánakkoronkénti bemutatásával.

A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemzőjellegű, ami az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor a történelemélményszerű tanítására, közös feldolgozására kell törekedni, ami örömet jelent a diákokszámára. Ehhez igénybe kell venni a hagyományos eszközök (tankönyvek, egyébolvasmányok, térképek, audio - vizuális anyagok stb.) mellett a média modern eszközeit is(világháló, kép-, videó-, hang-megosztók, stb.). Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy atanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen bővítésének igényére, az önálló tájékozódásiés tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is.

Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek fejlesztését,melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni.Ez azért is szükséges, hogy a tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére,értelmezésére, azokkal kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására.

Fontos feladat a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amely azonosesemények, történések különböző szempontú megközelítését jelenti. Hiszen mindentörténelmi esemény több szempontú, ennek megfelelően eltérő interpretációi is lehetnek.Ezeket kell felismerni és megérteni a tanulóknak, azonosulni velük vagy elutasítani azokat,megértve, hogyan éltek és gondolkodtak az adott kor emberei. Mindehhez szükséges ahagyományos politikatörténet feldolgozása mellett a társadalom-, művelődés- ésmentalitástörténet megfelelő súlyú kezelése. Ehhez nyújt segítséget a közműveltségi tartalmakmellett megjelenő ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák egy része.

Fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikaigondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyúfejlesztése. Fontos, hogy a tanulók ezek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodáskialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tényekismeretének; tudják használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek

legyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Fontos, hogy a tanulók legyenekképesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukatpedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni.

A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a fejlesztési feladatokralehet példákat találni. Az elvárás az, hogy a kétéves ciklusok során, a NAT-ban a megfelelőévfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. Aszaktanár döntheti el, hogy melyik témánál melyik fejlesztési feladatot vagy feladatokat,milyen konkrét formában dolgoz fel. A táblázatok ismeretek rovatában dőlt betűvel jelöltek atájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák, a fejlesztésikövetelmények példaként szolgáló feladatai, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagai.

A történelemtanítás feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkora pluralizmus jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző, eltérő szemlélet tiszteletbentartása is elengedhetetlen.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatraösszpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnakreagálni a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük ésszóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, apolitológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökbenmegjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozóközépiskolai tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogymiként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben a diákok mindennapi életezajlik. Ezért fontos, hogy közismereti tanulmányaik utolsó szakaszában a fiataloktalálkozzanak e témakörökkel, és a felnőtt kor küszöbén alapvető ismereteket, valamintösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak be egyrészt saját helyiközösségeik, másrészt az ország egészének életébe.

9–10. évfolyamA középiskolai történelemtanítás első két éve koncentrikusan bővíti az általános iskolábantanultakat, ugyanakkor a korábbiaktól eltérő feladatokat is ró a tanulókra. Egyrészt aforráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllépnek az általános iskolai szinten.E két évfolyam feladata a forráskezelés és - elemzés elemi szabályainak, illetve a tudományosanyaggyűjtés alapjainak elsajátítása. Másrészt a korábbi, történetek feldolgozásán alapuló,képszerű történelemtanítást felváltja az elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka.Az általános iskolai történelemtanításhoz hasonlóan ezek is csak a tanulók fokozotttevékenykedtetése révén érhetők el. Kiemelt szerepe van a problémaközpontútörténelemtanításnak, amely adott esetben teljesen eltérő nézőpontok ütköztetését isszükségessé teszi. A kulcskompetenciák közül a hatékony és önálló tanulás készségeszintjének emelése a legfontosabb feladat.

A történelem tantárgy kiválóan alkalmas az önálló ismeretszerzés és - feldolgozásképességének kialakítására. A tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagosforrások kezelésének szabályait. Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban,illetve azok anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.),valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása ésfejlesztése. A diákoknak ezen a képzési és életkori szinten el kell jutni az eseményekelbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés,következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet. Fontos feladat a grafikuskifejezések (diagramok, grafikonok) elemzése, majd készítése, képi információhordozókgyűjtése, válogatása, készítése, valamint az időben és térben való tájékozódás fejlesztése.

9. évfolyam

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret8 óra

Előzetes tudásAz őskori ember világa. Ószövetségi történetek.Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek,vallások, építmények).

A tematikaiegység nevelési-fejlesztési céljai

Az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom szervesösszefüggésében lehetséges, ezért lényeges a „gondolkodj globálisan,cselekedj lokálisan” elv elfogadása. Az ember az alkotó munkasoránállandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. A közösségteremti meg az embert, az ember viszont létrehozza és fenntartjaközösséget.A közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal,az államok jogrenddelteremtik meg az együttélés szükséges feltételeit.A társadalom tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közöttikölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos.A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományokmódszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához,mivel a történelmi források sokszínűek.Tudatosul benne, hogyaz emberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományosmegközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak.A természeti adottságok meghatározó szerepének felismerése az elsőállamok, birodalmak keletkezésében és felbomlásában.Az ókori keleti vallások – különös tekintettel az egyistenhitet hirdetőzsidó vallás – szellemi, társadalmi gyökereinek megismerése, az emberikultúra fejlődésére gyakorolt hatásainak megértése.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A történelem forrásai.

Az első társadalmak.Nők, férfiak életmódja éstársadalmi helyzete,életformák.

A folyamvölgyi kultúrák.

A Közel-Keletet egyesítőbirodalmak.

Az ókori Kelet kulturálisöröksége.

Ismeretszerzés, tanulás:– Forrástípusok

felismerése,információgyűjtés ésazok rendszerezése.Pl. az elsőcivilizációkrólfennmaradt forrásokcsoportosításakülönbözőszempontok szerint.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.

(Pl. a piramisépítéshezkapcsolódó

Biológia-egészségtan:a homo sapiens egységes faj.

Földrajz: kontinensek,rasszok, térképolvasás.

Magyar nyelv és irodalom:Bibliai történetek, az íráskialakulása, jelentősége,nyelvcsaládok.

Vizuális kultúra: az ókoriKelet.(Pl. a gízai piramisok.)

hipotézisek.)

Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott

szövegből, ismeretekproblémaközpontúelrendezése.(Pl. egy folyamvölgyikultúra sajátosságainakbemutatása Hammurapitörvényei alapján.)

Társadalmi csoportok,intézményekműködésénekösszehasonlítása.(Pl. eltérő és hasonlóvonások az ókori Keletcivilizációinak társadalmiszerkezetében,államszervezetében.)

Kommunikáció:Szóbeli beszámoló gyűjtő-,illetve kutatómunkávalszerzett ismeretek alapján.(Pl. az ókori keleticivilizációk jellegzetestárgyi emlékeinek éskulturális örökségénekfeldolgozása.)

Tájékozódás térben és időben Megismert történelmi

események időrendbeállítása.(Pl. ókori keleticivilizációk ábrázolásaidővonalon.)

A történelmi térváltozásainak leolvasásatérképekről.(Pl. Mezopotámiaállamainakelhelyezkedése, Egyiptomterületi változásai.)

Matematika:a számegyenes,az idő mértékegységei.(Pl. nap, hónap, év, évtized,évszázad.)

Értelmezőkulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmiforrás, tény és bizonyíték.

Tartalmikulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,gazdasági kapcsolat, kereskedelem,politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom,monoteizmus, politeizmus.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányolóéletmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam,öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus.Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha,Konfuciusz.Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina,Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete),Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása),Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása),Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).

Tematikai egység Az ókori Hellász Órakeret18 óra

Előzetes tudás Görög istenek, hősök, tudósok, művészek, olimpia, görög-perzsaháborúk.


A különböző államformák (királyság, köztársaság)és a hatalomgyakorlás eltérő formáinak (demokrácia, diktatúra)jellemzői, és azok egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásainakazonosítása.A közügyekben való részvétel fontosságának elfogadása.A humánum, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülése,a művészi értékek megóvásának szükségessége.Az európai civilizáció gyökereinek feltárása. Az ókori demokráciaalapelveinek megismerése, vázlatos összehasonlítása a moderndemokrácia alapelveivel. Birodalomszervezési elvek megismerése.A háborúk okainak (történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai,hatalmi okok stb.) áttekintése.


A polisz kialakulása.A földrajzi környezet.

Az athéni demokráciakialakulása és működése.Államformák, államszervezet.

Spárta.Kisebbség, többség.

A görög hitvilág, művészetés tudomány.

Nagy Sándor birodalma és ahellenizmus.Birodalmak.

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző

médiumok anyagából,szaktudományimunkákból.(Pl. a görög művészettémájában.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a görög-perzsaháborúk hőseinekáldozatvállalása.)

Kritikai gondolkodás: Érvek gyűjtése a saját

véleményalátámasztására,ellenérvek gyűjtésemeghatározott álláspontokcáfolására.(Pl. az arisztokratikus és ademokratikus kormányzáselőnyeiről, hátrányairól.)

Történelmi-társadalmiadatok, modellek éselbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőség

Földrajz: a Balkán-félszigetdéli részének természetiadottságai.

Testnevelés és sport:a sport-és olimpiatörténet alapjai.

Magyar nyelv és irodalom:görög mitológia, homéroszieposzok, az antik görögszínház és dráma,Szophoklész: Antigoné.

Dráma és tánc: az ókoriszínház és dráma.

Vizuális kultúra: az antikgörög képzőművészet.

Matematika: Pitagorasz-tétel,Thalész-tétel, Eukleidész(euklideszi geometria), görögábécé betűinek használata amatematikában. Pi számjelölése [π].

Fizika:Arkhimédész,ptolemaioszi világkép,Arisztotelésztermészetfilozófiája.

és a valószínűségszempontjából.

(Pl. Spártáról atörténetírásban kialakulthagyományos képárnyalása.)

Különböző szövegek,hanganyagok, filmek stb.vizsgálata a történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Hellász történelmétfeldolgozó hollywoodifilmek.)

Kommunikáció: Folyamatábra, diagram

elemzése/ készítése.(Pl. az athéni demokráciakialakulása.)

Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.Pl. gyarmatváros ésanyaváros kapcsolata.)

Tájékozódás időben éstérben: Különböző időszakok

történelmi térképeinekösszehasonlítása,aváltozások hátterénekfeltárása.(Pl. Nagy Sándorbirodalmának kialakulásatérképek alapján.)

Egyszerű térképvázlatokrajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. a göröggyarmatosítás fő irányai.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció,jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés,

pénzgazdálkodás, kereskedelem,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság,demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás,politeizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz,népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás,helóta, filozófia, hellenizmus.Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz,Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görögistenek.Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia,Alexandria.Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok),Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenész reformjai),Kr.e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándoruralkodása).

Tematikai egység Az ókori Róma Órakeret19 óra

Előzetes tudás Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókoriRómában. Újszövetségi történetek.


Az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrendszer ésállamszervezet jellemezte. A gazdasági és katonai hatalom birtoklásaalapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának.Egy állam eredményes hódításai a közösség tagjai számárajogkiterjesztéssel és jobb életfeltétellel járhatnak, míg veresége az egészközösség pusztulását is eredményezheti. A kereszténység az emberekisten előtti egyenlőségének meghirdetésével jelentős hatást gyakorolta kor embereire.A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló államfelemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszikszerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma,gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik.Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatásasorán alakult ki, lássa az európai civilizációra gyakorolt hatását.A zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásánakés egyházzá szerveződésének megismerésén keresztül felismeri annakcivilizációformáló szerepét, valamint hatását a későbbi korokfejlődésére.


Róma útja a köztársaságtóla császárságig.

A köztársaság és a császárságállamszervezte ésintézményei.Államformák,államszervezet.

Gazdaság, gazdálkodás,az életmód változásai.

A római hitvilág, művészet,a tudomány és a jog.

A kereszténység kialakulása,tanításai és elterjedése.A világvallások alapvetőtanításai, vallásalapítók,vallásújítók.

Pannónia provincia.

A népvándorlás, az antikcivilizáció felbomlása.

Ismeretszerzés, tanulás: A rendelkezésre álló

ismeretforrásokértelmezése.(Pl. a köztársaságállamszervezeti ábrái.)

Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. gazdaság,gazdálkodás acsászárkorban.)

A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetben.(Pl. a görög és a rómaimindennapi életösszevetése.

Kritikai gondolkodás: Különböző szövegek,

hanganyagok, filmekvizsgálata a történelmihiteleség szempontjából.

Földrajz:az Appennini-félsziget természetiadottságai.

Magyar nyelv ésirodalom:Bibliai történetek,Vergilius, Horatius.Az írás kialakulása,jelentősége, nyelvcsaládok.

Matematika:a római számok.

Vizuális kultúra:Colosseum,Augusztus szobra.

Etika; filozófia:A kereszténység története.Az európai civilizáció éskultúra zsidó-kereszténygyökerei.

(Pl. Róma alapítása,Jézus élete.)

Feltevésekmegfogalmazásatörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Caesar és Augustusintézkedései, Constantinusreformjai.)

Kommunikáció: Önállóan gyűjtött

képekből tabló készítése.(Pl. a római kultúraemlékei napjainkban.)

Beszámoló készítésenépszerű tudományosirodalomból,szépirodalomból, rádió-és tévéműsorokból.(Pl. a gladiátorok élete.)

Tájékozódás térben ésidőben: Történelmi időszakok

jellegzetességeinekmegragadása ésösszehasonlítása.(Pl. hasonló tartalmúgörög és római eseményekkronológiai párbaállítása.)

Különböző időszakoktörténelmi térképeinekösszehasonlítása,a változások hátterénekfeltárása.(Pl. a kereszténységterjedése.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó,

politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság,önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet,birodalom, szuverenitás,vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus,provincia, triumvirátus, principatus, limes, colonus, dominatus,diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás.Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Spartacus, Caesar,Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol,Constantinus, Attila.Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia,Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása),Kr.e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk),Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), 313 (a milánóiediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).

Tematikai egység A középkor Órakeret20 óra

Előzetes tudásA középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a kereszteshadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek.A középkori járványok.


A keresztény vallás szerepe az európai szellemi és hatalmi expanzióban,az egyház társadalomépítő és - szabályozó tevékenységénekazonosítása, távlatos jelentőségének megértése. Az egyéni érdekeltségkiterjedése, a hatalommegosztás elvének megjelenése az egyháziés világi, illetve a központi és helyi hatalom között, mint meghatározóeurópai fejlődési mozgatórugók értékelése. A városokat megilletőközösségi szabadságjog, kiegészülve az önkormányzatisággal,az ott élők számára fontos értékként jelent meg.A középkori keresztény civilizáció örökségének feltárása és a középkorivárosi civilizáció továbbélésének kimutatása a modern európaicivilizációban. A rendiség azonosítása, mint a modern állam középkorigyökere. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásánakfelismerése. Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióinak különbözőszempontok alapján történő összehasonlítása. A keresztény és az iszlámvilágvallás civilizációformáló szerepének tudatosítása.A középkori keresztény vallásos világkép módosulásánaknyomonkövetésea történelem során. A humanizmus örökségének kimutatása a modernember gondolkodásmódjában. AGutenberg-galaxis szerepénekértékelése az emberi civilizációban.


Új királyságok aNyugatrómai Birodalomegykori területén.A Frank Birodalom.

A nyugati és keletikereszténység.

Nyugat-Európa gazdaságaés társadalma.Erőforrások és termelésikultúrák.

Róma örökösei: a BizánciBirodalom és a Német-rómaiBirodalom létrejötte.

Az államalapítások koraÉszak-, Közép- és Kelet-Európában.

Az iszlám és az arab hódítás.

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés

szaktudományimunkákból.(Pl. a feudalizmusterminológiája.)

Információk önállórendszerezése,értelmezése éskövetkeztetések levonása.(Pl. a kereszteshadjáratok európaianyagi és szellemikultúrára, életmódragyakorolt hatásainakösszegzése.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.

Földrajz:Európa természetiadottságai, az arab világföldrajzi jellemzői,világvallások, arab földrajz(tájolás, útleírások), az ún.kis jégkorszak Európában.

Magyar nyelv ésirodalom:lovagi költészet,vágánsköltészet, Boccaccio,Petrarca.

Etika: hit és vallás, avilágvallások emberképe éserkölcsi tanításai, azintolerancia, mint erkölcsidilemma.

Vizuális kultúra:bizánciművészet, román stílus,gótika, reneszánsz (Leonardo,Michelangelo, Raffaello).

Vallások szellemi,társadalmi, politikai gyökereiés hatása.

A középkori egyházés az uralkodói hatalomEurópában.

Gazdasági fellendülésés a középkori városokszületése.A technikai fejlődés feltételeiés következményei.

A rendiség kialakulása.

Nyugat-Európa válságaés fellendülése aXIV–XV. században.

A közép- és kelet-európairégió államai.

Az Oszmán (Török)Birodalom terjeszkedése.

Egyházi és világi kultúraa középkorban.Korok, korstílusok.

Itália, a humanizmusés a reneszánszVilágkép, eszmék, ideológiák.Korok, korstílusok.

Hétköznapi életa középkorban.

(Pl. az iszlám mindennapiéletet szabályozóelőírásainak betartása.)

Ismeretszerzésgrafikonokból,diagramokból.Pl. Európa lakosságánakbecsült növekedésétbemutató diagramkapcsán.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Jeanne d’Arc életútjaés halála.)

Kritikai gondolkodás: Kérdések önálló

megfogalmazása.(Pl. az uradalomfelépítésével ésműködésévelkapcsolatban.)

Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Nagy Károly portréjakrónikarészlet alapján.)

Feltevésekmegfogalmazása egyestörténelmi jelenségekhátteréről, feltételeiről,okairól.(Pl. a mezőgazdaságfellendülésében szerepetjátszó tényezők elemzése.)

Különféle értékrendekösszehasonlítása, sajátértékek tisztázása.(Pl. a középkori embergondolkodásának átéléseés megértése.)

Matematika:arab számok(hindu eredetű, helyi értékes,10-es alapú, arabközvetítéssel világszerteelterjedt számírás), arabalgebra.

Fizika:Arab csillagászat(arab eredetű csillagászatielnevezések, csillagnevek,iszlám naptár stb.).Középkori technikaitalálmányok, a gótikus stílustechnikai alapjai (támív,támpillér); tudománytörténet,asztrológia és asztronómia.

Biológia-egészségtan:az araborvostudomány eredményei.

Ének-zene: a középkorzenéje; a reneszánsz zenéje.

Kommunikáció: Vizuális rendezők

(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a hűbéri viszony éshűbéri lánc bemutatásátszolgáló ábra.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás,ok és következmény.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia,államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes,kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot,majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán,kalifa, inkvizíció, eretnekség, kolduló rend, rendi monarchia, városiönkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika,egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán,szpáhi, janicsár.Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta,Aquinói Szent Tamás, Gutenberg.Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka,Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze.Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete),732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrákoronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás),1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

Ismétlés,rendszerezés 7 óra

A fejlesztés várt eredményei azév végén

Az ókori, középkori egyetemes kultúrkincs rendszerező megismerésével, az egyetemesemberi értékek tudatos vállalása, családhoz, lakóhelyhez, nemzethezvaló tartozásfontosságának felismerése, elfogadása.A múltat és a történelmet formáló, összetettfolyamatok, látható és háttérben meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-,gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működésijellemzőinek felismerése. Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját(kialakulás, virágzás, hanyatlás). Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelemértelmezését segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódásés gondolkodás érdekében.Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit aközösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákatmondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán.Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjukmegkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok általmegfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és amindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági,szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje a világ és az európai kontinens eltérőfejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európakülönböző régióinak eltérő fejlődési útjait. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi,gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudjaértelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közöttiösszefüggéseket.. Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadástkészíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből,atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból ésinternetről.Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja arendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseketmegfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságáravonatkozóan.Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetekmegfigyelésére/következtetések levonására. Tudja írott és hallott szövegből a lényegetkiemelni tételmondatok meghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásávalegyaránt. Legyen képes a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinekfeltárására. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségekcselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.Legyen képes történelmi helyzeteketelbeszélni, eljátszani a különböző szereplők nézőpontjából.Legyen képes saját véleményétmegfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedésmegkülönböztetésére. Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot,ábrát) készíteni, történelmi témákat vizuálisan ábrázolni.Legyen képes az időmeghatározásrakonkrét kronológiai adatokkal, valamint történelmi időszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, éstudjon kronológiai adatokat rendszerezni. Használja a történelmi korszakok és periódusoknevét. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő korszakokemberi sorsait a változások szempontjából, és legyen képes a változások megkülönböztetéséreis.Legyen képes érzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeliritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Tudja az egyes korszakokat komplex módon jellemezniés bemutatni.

Legyen képes különböző információforrásokból önálló térképvázlatok rajzolására, különbözőidőszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi tér változásainakleolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.

10. évfolyam

Éves óraszám: 108

Tematikai egység A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Órakeret19 óra

Előzetes tudás

Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történeteka honfoglalásról, kalandozásokról és az államalapításról. Gézafejedelem és (Szent) István király műve. Az Árpád-ház uralkodói,szentjei.Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó. Hunyadi János a törökellenesküzdelmek élén. Hunyadi Mátyás portréja.


A magyarság korai története révén annak felismertetése, hogy az újtudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazkodásiképesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának.A kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtettemeg a feltételeit a magyar állam megerősödésének és fejlődésének.Az országépítés során megjelenő új kihívásokra adott megfelelőválaszaival a kor politikai vezetése hozzájárult a társadalmi, gazdaságifejlődéshez, amely felerősítette mind a védekező, mind a támadókatonai erőt, melynek révén a Magyar Királyság a térség meghatározóállamává vált.A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetérevonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívülihiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány,régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykorellentmondó adataiból fakad. Tudása elmélyül az államalapításról,megérti történelmi jelentőségét. Felismeri, hogy az Árpád-korbanmegszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodóipolitikai életpályájának megismerésén keresztül belátja, hogyMagyarország a közép-európai régió egyik legerősebb államakéntfejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államokés Nyugat-Európa fejlődésével.Tudja, hogy az ország fejlődéséneklehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárokkal és az oszmántörökökkel folytatott küzdelem.


A magyar nép eredete,vándorlása, a honfoglalásés a kalandozások kora.Népesség, demográfia(vándorlás, migráció).

Árpád-házi uralkodókpolitikai életpályája(Géza és Szent István, Szent

Ismeretszerzés, tanulás:– Kulcsszavak és

kulcsmondatokkeresése szövegben.(Pl. Szent Istvántörvényeiben.)

– Információk gyűjtése,s önállórendszerezése,

Magyar nyelv és irodalom:a magyar nyelv rokonsága,története, nyelvcsaládok,régi magyar nyelvemlékek:a Tihanyi apátságalapítólevele,Halotti beszéd és könyörgés,Ómagyar Mária-siralom.

László, Könyves Kálmán,I. András, IV. Béla).

A társadalom és a gazdaságváltozásai a honfoglalástóla XIII. század végéig.

A Magyar Királyság, mintjelentős európai hatalom,az Anjouk, LuxemburgiZsigmond és HunyadiMátyás korában.Fölzárkózás, lemaradás.

A magyar rendi államés az Oszmán (Török)Birodalom párharca.

Társadalmi és gazdaságiváltozások a XIV–XV.század folyamán.

A középkori magyar kultúraés művelődés emlékei.

értelmezése.(Pl. az Aranybullaelemzése.)

– Tanultak felhasználása újfeladathelyzetben.(Pl. korstílusokazonosításamagyarországiműemlékeken.)


véleményalátámasztására,ellenvéleményekcáfolására.(Pl. a magyar honfoglaláslefolyása.)

Kérdésekmegfogalmazása aforrásokmegbízhatóságára,a szerző esetlegeselfogultságára, rejtettszándékaira vonatkozóan.(Pl. korabeli utazók,krónikaírók leírásainakelemzése.)

Különbségek felismeréseés a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. a jobbágy fogalomjelentésváltozása.)

Híres emberek, történelmiszemélyek jellemzése,feltevésekmegfogalmazásaa cselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. Hunyadi Mátyáskülpolitikája.)

Történelmi jelenetekelbeszélése, eljátszásakülönbözőszempontokból.Erkölcsi kérdéseketfelvető élethelyzetek

Eredetmondák.(Pl. Arany János:Rege a csodaszarvasról.)Janus Pannonius: Pannóniadicsérete,Katona József: Bánk Bán,Arany János: Toldi.

Vizuális kultúra:A nagyszentmiklósi kincs, ahonfoglalás korát feldolgozóképzőművészeti alkotásokmegfigyelése, elemzése.Román, gótikus ésreneszánsz emlékekMagyarországon.

Ének-zene: reneszánsz zene:Bakfark Bálint.

Matematika: térbeli modellekkészítése valaminek ademonstrálásához.

Informatika: forráshasználat,hitelesség.

megismerése ésbemutatása.(Pl. Nándorfehérvárostrománakrekonstruálása magyar éstörök korabeli forrásokalapján.)

Különböző szövegek, kép-és hanganyagok stb.vizsgálata történelmihitelesség szempontjából.(Pl. a XIX. századihistorizáló festészetalkotásai [pl. Feszty-körkép].)

Kommunikáció:– Esszé írása történelmi-

társadalmi témákról.(Pl. I. Károly gazdaságireformjainak okai.)

– Történelmi, társadalmitémák vizuális ábrázolása.(Pl. a magyar társadalomváltozásai az Árpád-korban.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Tanult események,

jelenségek topográfiaihelyének meghatározásatérképen.(Pl. a magyarságvándorlásának főállomásai.)

– Az európai és a magyartörténelem eltérő időbeliritmusának elemzése.(Pl. A kereszténységfelvétele, államokalapítása.)

Egyszerű térképvázlatokrajzolásainformációforrásokalapján.(Pl. a tatárjárás.)


Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség,kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán,nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda,Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium,aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város,bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség,perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó,füstpénz, fekete sereg, Corvina.Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány,Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus,II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond,Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.Topográfia: Baskíria,Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg,Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország,Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa,Nándorfehérvár, Bécs.Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata),972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ Istvánuralkodása), 1077–95 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (KönyvesKálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása),1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-házkihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos),1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond),1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal),1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).

Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban Órakeret12 óra

Előzetes tudás Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodáseszméi.


A világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletekbiztosításának szükségessége (élelem, biztonság, világ megértésénekigénye stb.), ezért is fontos az empatikus látásmód, amely a leigázottakszemével is értékeli a földrajzi felfedezéseket és az azt követőgyarmatosítást.Az egyház világi hatalmával való szembefordulásnyomán jött létre a reformáció, amely a hitélet megújítása mellett azönkormányzatiság kiterjesztésével és a munkaelvűség(hivatásetika)meghirdetésével jelentős eszmei és társadalmi hatástgyakorolt Európára.A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztattaa világ képét. Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeketés/vagy veszélyeket hordoz magában. Az európai régiók eltérőfejlődésének és egymásra hatásának megismerése. A tőkés gazdaságműködési mechanizmusának átlátása. A termelés új szervezeti formáitársadalomformáló hatásának felismerése. Megismeri az európai régiókeltérő fejlődését és egymásra hatását.


Amerika ősi kultúrái, a nagyföldrajzi felfedezésekés következményeik.Függetlenség és alávetettség.

Reformáció és katolikusmegújulás.Vallások szellemi,társadalmi, politikai gyökereiés hatásai.

Az atlanti hatalmak(Hollandia és Anglia)felemelkedése.Erőforrások és termelésikultúrák.

Nagyhatalmi küzdelmeka XVII. századbanés a XVIII. század elején.Kisállamok, nagyhatalmak.

A tőkés gazdaságkibontakozása a Tudorokkorában.


típusú forrásokból.(Pl. a 95 pontból a lutheritanok kimutatása;a barokk stílusjegyeinekfelismerése képekalapján.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a polgárosult angolnemesség és a francianemességösszehasonlítása.)

Információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. a harmincéves háborúokainak csoportosítása.)

Földrajz: földrajzifelfedezések topográfiaivonatkozásai, a hollandmélyföld, a Naprendszer.

Magyar nyelv és irodalom:Shakespeare, Molière.

Dráma és tánc: az angolreneszánsz színház és dráma,a francia klasszicista színházés dráma.

Vizuális kultúra: a barokkstílus.

Ének-zene: a barokk zene.

Fizika: A földközéppontúés a napközéppontú világképjellemzői.A Föld, a Naprendszerés a Kozmosz fejlődésérőlalkotott csillagászatielképzelések.Kepler törvényei, Newton.

Az angol polgárháborúés a parlamentáris monarchiakialakulása.A hatalommegosztás formái,szintjei.

A francia abszolutizmusés hatalmi törekvések.

Közép- és Kelet-Európaa XVI–XVII. században.

A tudományos világképátalakulása.

Kritikai gondolkodás:– Érvek gyűjtése a saját

vélemény alátámasztására,ellenérvek gyűjtésemeghatározott álláspontokcáfolására.(Pl. forradalom volt - e aXVII. századi angliaiátalakulás?)

– A különbségek felismeréseés a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. az ipari termelésikeretek – céh, kiadási,felvásárlási rendszer,manufaktúra –összehasonlítása.)

Kommunikáció:– Folyamatábra, diagram

készítése.(Pl. a XVI. századivilágkereskedelemműködése.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. az angolpolgárháborúszakaszairól.)

Tájékozódás időben éstérben:– A történelmi tér

változásainak leolvasásatérképekről.(Pl. a reformáció egyesirányzatainak atérhódítása.)

Filozófia: Descartes, Bacon,Locke.


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,történelmi forrás, interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,

kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem,abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református,ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán,puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus.Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther,Kálvin, Kopernikusz, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos,I. (Nagy) Péter.Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár.Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése,a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború),1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).

Tematikai egység Magyarország a kora újkorban Órakeret20 óra

Előzetes tudás A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós,kuruc mondák és történetek.


A politikai, majd a későbbi vallási megosztottság is hozzájárultaz ország három részre szakadásához, ezért lényeges felismernia közösségi és egyéni érdek összehangolásának és a társadalmiösszefogásnak a szükségességét külső támadás esetén.A hazai polgárság és parasztság művelődésében máig hatóana reformáció a bibliafordítás és a magyar nyelvű hitélet,míg a katolikus vallás a megújulása révén jutott jelentős szerephez.Az uralkodói önkény nyomán létrejövő nemzeti összefogás mozgósítóerejénekés a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távújelentőségének értékelése a Rákóczi-szabadságharc kapcsán.A sorsfordító történelmi események nem kizárólag egy kiváltó okravezethetők vissza, és következményeik döntően befolyásolhatjákegy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit. A kiemelkedőtörténelmi személyek közösségformáló és társadalom-átalakítószerepének felismerése. A részekre szakadt ország helyzeténekmegértése a két nagyhatalom ütközőzónájában, annak belátása,hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé.A másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távúkövetkezményeinek átlátása.


A Jagelló-kor.

Az ország három részreszakadása.Függetlenség és alávetettség.

Várháborúk kora.Békék, háború, hadviselés.

A három országrészberendezkedése,mindennapjai.

A reformáció és a katolikusmegújulás Magyarországon.

Az Erdélyi Fejedelemség.Kisállamok, nagyhatalmak.

A magyar rendek és aHabsburg-udvar konfliktusai.

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés

szaktudományimunkákból.(Pl. Erdélyaranykoráról.)

– Az internet kritikusfelhasználása történelmiismeretek szerzésére.(Pl. a magyarországioszmán – török építészetiemlékekről.)

Kritikai gondolkodás:– Különböző történelmi

elbeszélésekösszehasonlítása anarráció módja alapján.(Pl. Brodarics István ésSzulejmán a mohácsicsatáról.)

– Feltevésekmegfogalmazása egyes

Magyar nyelv és irodalom:A reformáció kulturálishatása; Pázmány Péter;Zrínyi Miklós: Szigetiveszedelem, kuruc költészet,Mikes Kelemen.

Ének-zene:Szegénylegénykatonaénekek.(Pl. Csínom Palkó).

Földrajz:a természetikörnyezet változása a törökkorban.

Matematika: képzeletbentörténő mozgatás.(Pl. átdarabolás elképzelése;testháló összehajtásának,szétvágásoknak azelképzelése; testek különfélesíkmetszetének elképzelése).

A török kiűzéseMagyarországról.Népesség, társadalom,gazdaság és természetikörnyezet a XVI–XVII.századi Magyarországon.

A Rákóczi-szabadságharc.Egyezmények, szövetségek.

történelmi jelenségekhátteréről, feltételeiről,okairól.(Pl. Szapolyaikirályságának szerepe azönálló ErdélyiFejedelemség későbbilétrejöttében.)

Kommunikáció:– Vizuális rendezők

(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. kép alapjánváralaprajz elkészítése.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembevétele.A véleménykülönbségektisztázása, a sajátálláspont gazdagítása,továbbfejlesztése.(Pl. az ország előtt 1526-ban álló alternatívákmegvitatása.)

– Esszé írása történelmitémákról.(Pl. a török uralomhatása Magyarországfejlődésére címmel.)

Tájékozódás időben éstérben:– Az egyetemes és a

magyar történelem eltérőidőbeli ritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a Rákóczi-szabadságharc és aspanyol örökösödésiháború eseményei között.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. az ellenreformációtérnyerésének nyomonkövetése.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció,életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc,labanc, trónfosztás.Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán,Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, BethlenGábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót,Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc.Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár,Sárospatak, Ónod, Nagyszombat.Kronológia: 1526 (a mohácsi csata, a kettős királyválasztás),1541 (Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása),1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste),1591–1606 (a tizenöt éves háború, a bécsi béke),1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Budavisszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Órakeret15 óra

Előzetes tudásA felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségiharca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipariforradalom találmányai.


A felvilágosodás állította középpontba a világmindenség ésszelfelfogható megértését, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét,a folyamatos haladás, fejlődés utópisztikus eszményét.Az alapvetőnek nevezett emberi jogok, amelyek mind a mai napig anyugati demokráciák jogrendjének alapját jelentik. A korszak eszméi(egyenlőség, szabadság, testvériség) nem egyszer egymást kizárómódon valósulnak meg.A korszak tette az uralkodók és hatalmon levőkfeladatává a közjó szolgálatát, amely szélsőséges formájábana népboldogítás zsarnoki, terrorisztikus eszközeinek alkalmazásátis eredményezte.A tanuló belátja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elváltalánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogokgyakorlásának kiterjesztését eredményezte. Megérti, hogy a korszakbana társadalmi és gazdasági átalakulás egymást erősítve bontakozik ki.Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrásokhasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelésiformák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népességszámszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásságlétszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakultpolitikai ideológiák –liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus,szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában mais léteznek.


A felvilágosodás.Világkép, eszmék, ideológiák,társadalomkritika.

A felvilágosultabszolutizmus.

Hatalmi átrendeződés aXVIII. századi Európában.Egyezmények, szövetségek.

Az Egyesült Államoklétrejötte és alkotmánya.A hatalommegosztás formái,szintjei.

A francia forradalom eszméi,irányzatai, hatása.Forradalom, reformés kompromisszum.

Ismeretszerzés, tanulás:– Különböző emberi

magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a tömegek bekerülésea politizálásba.)

– Információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. az ipari forradalomtalálmányai ésjelentőségük.)

Magyar nyelv és irodalom:a felvilágosodás és aromantika, a franciaEnciklopédia,Voltaire: Candide.

Vizuális kultúra:klasszicizmus és romantika.

Ének-zene: Marseillaise.Fizika: hőerőgépek,a teljesítmény mértékegysége(watt).

Erkölcstan; etika:Állampolgárság és nemzetiérzés. A szabadság rendje:jogok és kötelességek.Magánérdek és közjó.Részvétel a közéletben.

A napóleoni háborúkEurópája és a SzentSzövetség rendszere.

Az ipari forradalomés hatásai.A technikai fejlődés feltételeiés következményei.

A XIX. század eszméi.

Kritikai gondolkodás:– Feltevések

megfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek okairól.(Pl. a forradalmi terror ésszükségessége.)

– Történelmi személyiségekjellemzése, feltevésekmegfogalmazásaviselkedésükmozgatórugóiról.(Pl. Robespierre,Napóleon.)

Kommunikáció:– Elsődleges történelmi

források elemzése,összefüggésekfelderítése.(Pl. a Függetlenséginyilatkozat elemzése és afelvilágosodás hatásánakkimutatása.)

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a hatalommegosztáselvének ábrája.)

– Beszámoló, kiselőadástartása népszerűtudományos irodalomból.(Pl. a szabadkőművességtémájában.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a francia forradalomkorszakai.)

– Események, történetekdramatikusmegjelenítése.(Pl. XVI. Lajos pere.)

– Esszé írása történelmi,filozófiai kérdésekről.(Pl. a „Mi viszi előre avilágot? Forradalomvagy szerves fejlődés”témájában.)

A társadalmi igazságosságkérdése.

Földrajz: urbanizációsfolyamatok és hatásaik.

Filozófia: a felvilágosodásfilozófusai (pl. Diderot,Voltaire, Rousseau), a németidealizmus (pl. Kant, Hegel),Marx.

Biológia-egészségtan:védőoltások (az immunológiatudományának kezdetei).

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret: amodernnyilvánosság kialakulása.

Tájékozódás időben éstérben:– Események időrendbe

állítása.(Pl. a 1848-asforradalmak.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. Lengyelországfelosztása.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog,vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása,természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny,felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata,alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, liberalizmus,konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció.Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith,II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy) Katalin, Washington, XVI. Lajos,Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx.Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország,gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo.Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozatkiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte),1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése),1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleoncsászársága), 1848 (forradalmak Európában).

Tematikai egység Az újjáépítés kora Magyarországon Órakeret12 óra

Előzetes tudás Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között.Nemzetiségi viszonyok.


A hosszú, békés időszak, az ország újjáépítése együtt járt más népek,nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével, gazdasági,kereskedelmi, kulturális fejlődést és egy soknemzetiségű államoteredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusokalapjául szolgált. A modernizációs kényszer nyomán – a népboldogítászsarnoki eszközeinek alkalmazása révén is – alakul ki közéletünkbena ma is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat”szembenállása.A tanulók felismerik, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága,a központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békésépítőmunkára, amely kedvezően érintette a mezőgazdaság helyzetét,de bizonyos értelemben gátját jelentette a hazai ipari termeléskibontakozásának. Tudatosulbenne, hogy Magyarország a HabsburgBirodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémáklényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belülihelyzetéről.Az önkormányzatiság (vármegyerendszer) szerepénekmegértése a függetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében.Tudja, hogy a korszakban jelentősen megváltozott Magyarországetnikai képe, és hogy ennek napjainkig ható következményei lettek.


Népesség és környezet:demográfiai változások,az etnikai arányokátalakulása.Népesség, demográfia(vándorlás, migráció).Kisebbség, többség,nemzetiségek.

A Magyar Királyságújjászervezése és helyea Habsburg Birodalomban.A felvilágosult abszolutizmusa Habsburg Birodalomban.

Társadalmi és gazdaságiviszonyok változásai a XVIII.században.

A nemzeti ébredés: a kultúraés művelődés változásai.

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés statisztikai

táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. a korszakravonatkozó demográfiaiadatok elemzése,értékelése.)

– A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetben.(Pl. a felvilágosodásfogalmainak azonosításaa korszak uralkodóiintézkedéseiben.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Martinovics Ignácperújrafelvétele.)

Földrajz: Magyarországtermészeti adottságai.

Magyar nyelv és irodalom:Nyelvújítás: KazinczyFerenc.A magyar felvilágosodásirodalma: Bessenyei György,Csokonai Vitéz Mihály.

Ének-zene: a barokk zene(pl. J. S. Bach, Händel),a klasszikus zene(pl. Haydn).

Vizuális kultúra: barokkstílusú kastélyok,templomok, illuzionisztikusfreskók, fogadalmi szobrokés táblaképekMagyarországon.


megfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. II. József politikaiéletpályájának elemzése.)

Kommunikáció:– Önállóan gyűjtött

képekből összeállítás,tabló készítése.(Pl. nemzetiségekMagyarországon.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. jobbágyterheketszemléltető ábrakészítése.)

Tájékozódás térben ésidőben:– A történelmi tér

változásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. Magyarország etnikaiösszetételének, elemzése.)

– Egyszerű térképvázlatokrajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. a népességmozgásokirányainak megjelenítése.)

Informatika:könyvtártípusok,könyvtártörténet.


Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelminézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio,Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, kettős vámrendszer,úrbérirendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet.Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia),1780–1790 (II. József).

Tematikai egység Reformkor, forradalom és szabadságharcMagyarországon

Órakeret20 óra

Előzetes tudás A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély,a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei.


A korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamintaz európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg.Ezek nyomán megfogalmazódik a jobbágyi és rendi viszonyokmeghaladásának, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valaminta nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyeka polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák.E célok megvalósítása állítja középpontba azokat a nagyformátumúpolitikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítvea közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok melléállítják a közvéleményt. A közös cél eredményezi a forradalomés szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást,amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel jár,és csak két nagyhatalom külső katonai agressziója képes leverni.Megérti a tanuló, hogy a fejlődésben – Nyugat-Európa mintaadóállamaihoz képest – lemaradt magyar társadalmat és gazdaságot célzó,reformkori modernizációs szándékok elvezettek a polgári Magyarországmegteremtéséhez. A reformkorban megjelenő magyar polgárinemzeteszme és jelentőségének megismerése. Belátja, hogy a reformkorjelentős személyiségei irányt szabtak a történelmi eseményeknek.A magyar és az egyetemes történelem összefüggéseinek átlátása.Március 15. eseményeinek megismerése nemzeti ünnepünk méltómegünneplése céljából. A reformkor nagy alakjainak példáján keresztülpozitív nemzettudat kialakítása.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz átalakuló társadalomés gazdaság.Nők és férfiak életmódjaés társadalmi helyzete,életformák.

A reformeszmék kialakulásaés terjedése: Széchenyi Istvánprogramja.Fölzárkózás, lemaradás.

A reformmozgalomkibontakozása.

A nemzeti ébredésés a nemzetiségi kérdés.

A reformkori művelődés,kultúra.

A forradalomés szabadságharc nemzetközi


magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a nemesiéletszemléletmegismerése PulszkyFerenc műve alapján.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Petőfi Sándorhalála.)

Kritikai gondolkodás:– Híres emberek, történelmi

személyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása

Magyar nyelv és irodalom:A felvilágosodásés a reformkor irodalma.Nemzeti dráma, nemzetiszínjátszás kezdetei.

Dráma és tánc: a XIX.századi magyar színházés dráma néhány alkotása:Katona József: Bánk bán,Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde.


Ének-zene:Himnusz, Szózat,Erkel Ferenc: HunyadiLászló – a nemzeti operaszületése, Liszt Ferenc.

keretei.

Az 1848-as forradalomés vívmányai, az áprilisitörvények.Forradalom, reformés kompromisszum.

A szabadságharc története.Békék, háború, hadviselés.

viselkedésükmozgatórugóiról.(Pl. Széchenyi István,Görgey Artúr.)

– Különböző szövegek,hanganyagok, filmek stb.vizsgálata a történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Németh LászlóAz áruló című történetidrámája.)


források elemzése,összefüggésekfelderítése.(Pl. Széchenyi programjaa Stádium 12 pontjaalapján.)

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a reformkori rendiországgyűlés felépítése ésa törvényhozás menete.)

– Események, történetek,jelenségek dramatikusmegjelenítése.(Pl. Széchenyi és Kossuthvitája.)

Tájékozódás időben éstérben:– Az európai történelem és

a magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az 1848-asforradalmakkölcsönhatásai.)

– Események időrendbeállítása.(Pl. a pesti forradalomeseményei.)

Földrajz: Magyarországtermészeti adottságai,folyamszabályozás.


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág,egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria.

Fogalmak, adatok Fogalmak: reform,polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista,cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság,közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség,áprilisi törvények, felelős kormány, népképviselet, cenzusosválasztójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenséginyilatkozat.Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc,Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, BatthyányLajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr,Ferenc József, Windischgrätz, Bem József.Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése,a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyarnyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalomPesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29.(a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14.(a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása),1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

Ismétlés,rendszerezés 10 óra

A fejlesztés várt eredményei az év végén

A középkori és koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs rendszerező megismerésével, azegyetemes emberi értékek tudatos vállalása, családhoz, lakóhelyhez, nemzethezvaló tartozásfontosságának felismerése, elfogadása.A múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, látható és háttérben meghúzódóösszefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak azonosítása.A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainakazonosítása, a különböző államformák működési jellemzőinek felismerése.Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás,hanyatlás).Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítőkulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodásérdekében.Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit aközösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákatmondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán.Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjukmegkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok általmegfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és amindennapokat.Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezőkegyüttesen befolyásolják.Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági ésszellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa különböző régióinak eltérő fejlődési útjait.Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egytörténelmi jelenség, folyamat értelmezésénél.Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közöttiösszefüggéseket.Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és hanyatlásának főbbállomásait, a koraújkor békés építőmunkájának eredményeit, valamint a polgári Magyarországkiépülésének meghatározó gondolatait és kulcsszereplőit.Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást készíteni és tartanikülönböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból,statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból és internetről.Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre állóinformációforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrásmegbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan.Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetek megfigyelésére/következtetéseklevonására. Tudja írott és hallott szövegből a lényeget kiemelni tételmondatokmeghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásával egyaránt. Legyen képes atöbbféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárására.Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek,viselkedésének mozgatórugóiról.Legyen képes történelmi helyzeteket elbeszélni, eljátszani a különböző szereplőknézőpontjából.Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagosérvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére.Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot, ábrát) készíteni,történelmi témákat vizuálisan ábrázolni.

Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal, valamint történelmiidőszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, és tudjon kronológiai adatokat rendszerezni. Használjaa történelmi korszakok és periódusok nevét. Legyen képes összehasonlítani történelmiidőszakokat, egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából, éslegyen képes a változások megkülönböztetésére is.Legyen képes érzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeliritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Tudja az egyes korszakokat komplex módon jellemezniés bemutatni.Legyen képes különböző információforrásokból önálló térképvázlatok rajzolására, különbözőidőszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi tér változásainakleolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.

11–12. évfolyam

A középiskolai történelemtanítás második két éve részben már az érettségire való felkészülésjegyében telik el. Mindazon fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat kiemeljük éselmélyítjük, amelyek a történelemtanítás során szerepet játszanak. Ezek közül a legfontosabba nemzeti azonosságtudat kialakítása és a hazafias nevelés, valamint az aktívállampolgárságra és demokráciára nevelés. Fontos, hogy tanulóink hazájukhoz hű, nemzeti,népi kultúránk értékeit ismerő és becsülő, a demokratikus jogállam iránt elkötelezett, aközügyekben aktívan részt vevő állampolgárokká váljanak. Ehhez használjuk fel éstudatosítsuk a közelmúlt történelmének értékeit (jeles magyar történelmi személyiségek,tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát), közös társadalmi ésállami sikereinket (pl. a rendszerváltás/rendszerváltozás, a demokratikus jogállam kiépítése,békés nemzetegyesítés, csatlakozásunk az európai közösséghez és az atlanti szövetséghez),nem elhallgatva, de nem is túlhangsúlyozva történelmünk árnyoldalait sem. Ismerje megtelepülésünk múltját és a bányászhagyományokat. A kulcskompetenciák közül a szociális ésállampolgári kompetencia játszik szerepet a demokrácia iránti végső elköteleződésben,valamint nemzeti értékeinken túl a közös európai gondolat melletti egyértelműállásfoglalásban is.

A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen a 11–12.évfolyamokon is a források használata és értékelése említhető. A forrásokból történő önállóadatgyűjtés mellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása is elvárt.Mindehhez nemcsak a szakszókincs alapos ismerete szükséges, hanem az egyes történelmifogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokbanváltozó jelentésűek lehetnek. A történelemtanítás fontos eleme a középiskolai oktatás zárószakaszában is a tanulók történelmi időben és térben való tájékozódó-képességénekfejlesztése. Ez a kronológiai és topográfiai adatok megismerésén és megtanulásán túl azokegységben látását, az események sorrendjének (diakrónia) és az egy időben zajlótörténéseknek (szinkrónia) a felismerését is célozza. Ezen a szinten már elvárt egyszerűkronológiai táblázatok önálló készítése, valamint kronológiai munkák használata is. Fontos atörténelmi tér változásainak felismerése, a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolása,valamint az ökológiai szemlélet kialakítása a történelmi jelenségek értelmezésében.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – mint közvetlen szocializációshatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a NAT-banmegfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból adódik,hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat viszbe az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek.Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia –, széleskörben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben. A témakörök feldolgozása közvetlen módonjárul hozzá a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozásikompetencia fejlesztéséhez. Az általános célok közül jelentős mértékben segíti azállampolgárságra és demokráciára nevelést, a másokért való felelősségvállalás és azönkéntesség gondolatának elmélyülését a fiatalokban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést,valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági témakörök feldolgozása fontos szerepetjátszik az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint a médiahasználattudatosságának kialakításában, ami középiskolában a következő tevékenységi típusokraépülhet: írott és audiovizuális szövegek önálló gyűjtése, szóban vagy írásban történőfeldolgozása, valamint tudatos és kritikus kezelése, a tanult ismeretek problémaközpontú

elrendezése, a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása, különféleértékrendek összehasonlítása, saját értékek és vélemények tisztázása.

A középiskola utolsó évfolyamánmegjelenő társadalmi, állampolgári és gazdaságiismeretek témakörei a történelem tantárgy keretében szintetizálják a diákoktársadalomtudományi ismereteit. Mivel végzős diákokról van szó, fontos, hogy az iskolaközvetlen módon is előkészítse őket a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra: azállampolgári jogok és kötelességek felelősségteljes gyakorlására, a munkavállalói, illetve avállalkozói szerepre, valamint az országgyűlési és helyhatósági választásokon valórészvételre.

E témakörök szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve adiákok társadalmi tapasztalataihoz. Legfontosabb módszertani sajátossága az induktivitás,amely a tanulási folyamat gyakorlatközeli jellegében gyökerezik. Ez azért fontos, mert adiákok társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanulteszményeknek, elveknek és fogalmi általánosításoknak. Így mind a tanár, mind a tananyagkönnyen hiteltelenné válhat. Az ismeretek puszta átadása mellett ezért mindenképp szükségvan olyan, személyes élményekre építő, készségfejlesztő módszerekre, amelyekmegalapozzák, illetve erősítik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. A tananyag tehátnem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is, egyfajtaproblémamegoldó „társadalmi gyakorlótérnek” tekintve a tanórákat, ahol szimulációshelyzetekben erősödhet a diákok döntési és problémamegoldó képessége, empátiája,toleranciája és együttműködési készsége.

11. évfolyam


Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Órakeret14 óra

Előzetes tudásAz egységes Olaszország és Németország létrejötte.Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.Birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.


A nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom termékeinekpiacigénye együttesen segítik elő a nemzetállamok létrejöttét, melyállami keretként hatékonyan képes egy nép érdekeit megjeleníteni,megvédeni. A különböző nemzetállamok megteremtésének igénye,a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozzaa nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek közötta gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezi.A modern polgári államszervezet új funkciói kiterjednek az oktatásra,az egészségügyre és a szociálpolitikára, azaz számos, a közösségetösszetartó elemmel bővültek.A tanuló felismeri, hogy az ipari forradalom újabb szakaszánakeredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal(környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) járnak.A XIX. század első felében kialakult új eszmék hatására jelentősenátalakult a világ fejlődése a század második felében.Megérti azokat a régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket,amelyek szükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmiversengéshez, amely beletorkollott az első világháborúba.


Nemzetállami törekvésekEurópában (Olaszország,Németország, a balkániállamok).Kisállamok, nagyhatalmak.

Az Amerikai EgyesültÁllamok nagyhatalommáválása.

Társadalmi és gazdaságiváltozások a centrumországaiban.

Az iparosodás új szakaszánakhatásai (társadalom,gondolkodás, életmód, építettés természetes környezet).


táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. az egyenlőtlenfejlődés fogalmánakértelmezése.)

– Önálló információgyűjtéskülönböző médiumokból.(Pl. az ipari forradalommásodik szakaszánaktalálmányai.)

Kritikai gondolkodás:– Különbségek felismerése

és a változások nyomonkövetése egy-egy

Földrajz: kontinensekföldrajza, Európa országai,Balkán, a városfejlődésszakaszai.

Magyar nyelv ésirodalom:Stendhal, Balzac,Victor Hugo, Puskin, Zola,Dosztojevszkij, Verlaine,Rimbaud, Baudelaire, Keats.

Vizuális kultúra: eklektika,szecesszió és az izmusokmeghatározó alkotói ésművei.

Ének-zene:Verdi, Puccini,Wagner, Debussy.

Technikai fejlődés feltételeiés következményei.

A modern polgári államjellegzetességei.Hatalommegosztás formái,színterei.

Az Európán kívüli világváltozásai a XIX. századmásodik felében: gyarmatifüggés, a birodalmakversenye a világújrafelosztásáért.Függetlenség, alávetettség,kisállamok, nagyhatalmak.

történelmi jelenségkapcsán.(Pl. szövetségirendszerek.)

– Híres emberek, történelmiszemélyek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Bismarck politikaipályája.)

– Önálló véleménymegfogalmazásatörténelmi eseményekről,szereplőkről,jelenségekről, filozófiaikérdésekről.(Pl. a gyarmatosításideológiája.)

Kommunikáció:– Esszé írása történelmi –

társadalmi témákról.(Pl. a technikai fejlődéshatása a környezetre és azéletmódra.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembe vétele.A véleménykülönbségektisztázása, a saját álláspontgazdagítása,továbbfejlesztése.(Pl. rabszolgakérdés, nőiemancipáció.)

Tájékozódás térben ésidőben:

– Történelmi időszakokösszehasonlítása aváltozások mennyisége ésgyorsasága szempontjából.(Pl. gyarmatbirodalmakkiterjedése a XIX. századelején és végén.)

– Események, jelenségek,tárgyak, személyekidőrendbe állítása.(Pl. az olasz és a németegység megvalósulásánakfő lépései.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték,interpretáció.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam,középosztály, városiasodás, emancipáció, szakszervezet,keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés,nagyhatalom, hármas szövetség, keleti kérdés.Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln,Viktória királynő, XIII. Leó.Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna,Elzász-Lotaringia, Balkán.Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet),1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja),1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte),1882 (a hármas szövetség megalakulása),1907 (a hármas antant létrejötte).

Tematikai egység A kiegyezéshez vezető útés a dualizmus kora Magyarországon

Órakeret16 óra

Előzetes tudásMegtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődésea dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségekhelyzete.


A szabadságharc erőszakos leverése nem járt együtt az összes vívmánymegsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás)az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához.A kompromisszumos megoldás a maga előnyei mellett óhatatlanulönbecsapásként is működhet, ha az engedmények helyett a felek a teljesgyőzelmet hirdetik. z új polgári világ kiépülése Magyarországon számosvonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így az európaiélmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellett számos– akár máig ható - társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiaiellentmondást is magában hordozott.A tanuló megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amelymegfelelt a kor erőviszonyainak. A kiegyezés hosszú távú hatásánakérzékelése Magyarország fejlődésére. Belátja, hogy Magyarországona dualizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás azelit- és a tömegkultúra között. Felismeri, hogy a dualizmus korában amagyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágáváalakult.


ÖnkényuralomMagyarországon.

A kiegyezés létrejötteés tartalma.Államformák, államszervezet.

A kiegyezéshez fűződő viták,a kiegyezés alternatívái.

Társadalmi változásokés gazdasági fejlődésa dualizmus korában.Fölzárkózás, lemaradás;Népesség, demográfia.BányászhagyományokTatabányán

Budapest világvárossá válása.

A nemzetiségi kérdésalakulása, a zsidóemancipáció.


különböző írásosforrásokból, statisztikaitáblázatokból.(Pl. a dualizmuskorigyáripar.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. a tiszaeszlárivérvád.)

Kritikai gondolkodás:– Erkölcsi kérdéseket

felvető élethelyzetekfelismerése, bemutatása.(Pl. az aradi vértanúkbúcsúlevelei alapján.)

– Különböző történelmielbeszélésekösszehasonlítása anarráció módja alapján.

Magyar nyelv és irodalom:Arany János:A walesi bárdok,a századforduló irodalmiélete.(Pl. a Nyugat.)

Vizuális kultúra: a szecesszióés eklektika jellemzői.

Ének-zene: Liszt Ferenc,az operett születése,Bartók Béla, Kodály Zoltán.

Földrajz: folyamszabályozás,természetkárosítás, árvizekkiváltó okai.

Fizika: az elektrifikáció,a transzformátor, a villamosmozdony, a karburátor.

A dualizmus válságjelei.

A tudomány és művészeta dualizmus korában.

Életmód a századfordulón.

(Pl. a kiegyezés mérlegeEötvös József és KossuthLajos írásai alapján.)


készítése.(Pl. a dualizmuspártviszonyai.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a dualista állam.)

– Beszámoló, kiselőadástartása történelmiforrásszövegek alapján.(Pl. dualizmuskoriszínházkultúra.)

– Események, történetek,jelenségek mozgásos,táncos, dramatikusmegjelenítése.(Pl. jelenetek egy pestikávéházmindennapjaiból.)


a magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a kiegyezés létrejöttételősegítő külpolitikaitényezők számbavétele.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. a magyarországivasúthálózat fejlődése.)

Testnevelés és sport:Magyar olimpiai részvétel –Hajós Alfréd, magyarsikersportágak.(Pl. úszás, vívás.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tényés bizonyíték, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, korfa,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,

adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmiág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés,dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés,Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés,Szabadelvű Párt, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri,kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés,polgári házasság, népoktatás, millennium.Személyek: Haynau, Alexander Bach, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán,Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, KandóKálmán, Puskás Tivadar.Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume,Bosznia-Hercegovina.Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése),1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc Józsefmegkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyarkiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége),1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium),1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).

Tematikai egység Az első világháború és következményei Órakeret16 óra

Előzetes tudásA tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmikonfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés.A dualista monarchia válsága.


A korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása,a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek,a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesenvezetett a háborúhoz. Az új hadászati eszközök és módszerekalkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggeljártak, és minden állampolgárt érintettek. A későbbi győztesek olyan –sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseketkényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborústársadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor magukban hordoztákegy újabb fegyveres konfliktus kényszerét.A tanuló megérti az első világháború kirobbanásához vezető okokat,és látja azok komplex jellegét. Felismeri a háború sajátos, az emberitörténelemben ez idáig nem létező új vonásait. Tisztában van a háborúemberiségre gyakorolt romboló morális hatásaival. Reálisan értékelia történelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert.Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különöstekintettel a kelet-közép-európai régióra. Ismeri és érti a trianoniországvesztés lényegét, máig tartó hatásainak mozgatórugóit.Különbséget tesz nemzeti önvédelem és önfeladás között, ismeria politikai kalandorság jellemzőt és következményeit.Érti az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiaihátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait.


Az első világháború.Hadviselés.

Magyarország az elsővilágháborúban.

A februári forradalomés a bolsevik hatalomátvétel.A diktatúra kiépüléseSzovjet-Oroszországban.A háborús vereségkövetkezményeiMagyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchiafelbomlása,Az őszirózsás forradalom,a tanácsköztársaság.

Az első világháborút lezáróbékerendszer.


statisztikaitáblázatokból,diagramokból.(Pl. háborúsveszteségek.)

– Önállóinformációgyűjtésadott témáhozkülönbözőmédiumokból.(Pl. haditudósítások,plakátok.)

– Információk gyűjtésemúzeumokban.(Pl. a korszakhelytörténetivonatkozásai.)

Földrajz: Európa domborzataés vízrajza.

Magyar nyelv és irodalom:Móricz Zsigmond: Barbárok,Ady Endre, Babits Mihályháborús versei.

Kémia: hadászatbanhasznosítható vegyi anyagok.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:tömegkommunikáció,médiumok hatása amindennapi életre.

A trianoni békediktátum.Kisebbség, többség,nemzetiségek.

Új államok Közép-Európában.A határon túli magyarságsorsa.


képek, plakátok,karikatúrák vizsgálata atörténelmi hitelességszempontjából.(Pl. Ferenc Józsefkorának plakátjai,karikatúrái.)

Tanult ismeretekproblémaközpontúelrendezése.(Pl. hadicélok, haditervek– békecélok, békeelvek,és ezek megvalósulása.)

Kommunikáció: Esszé írása történelmi-

társadalmi témákról.(Pl. a trianonibékediktátum hatásai.)

Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembe vétele.A véleménykülönbségektisztázása.(Pl. Magyarországrészvétele avilágháborúban.)

Történetek dramatikusmegjelenítése.(Pl. a magyar delegációrészvétele abéketárgyalásokon.)

Tájékozódás térben ésidőben: Kronológiai adatok

rendezése.(Pl. a háború kiemelkedőeseményeinek időrendje.)

Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaiadatainakelhelyezésevaktérképen.(Pl. a békeszerződésekterületi vonatkozásai.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény ésbizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak,frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns,bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, KommunistákMagyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra,ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror.Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Károlyi Mihály,Kun Béla, Horthy Miklós.Topográfia: Szarajevó, Somme, Doberdó, Szentpétervár,Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, balti államok,Lengyelország, trianoni Magyarország.Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28.(a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák-MagyarMonarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása),1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvételeOroszországban), 1918. október 31. (Károlyi Mihály kinevezéseminiszterelnökké, az őszirózsás forradalom), 1918. november 3.(a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, aversailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1.(a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni béke aláírása).

Tematikai egység Európa és a világ a két világháború között Órakeret17 óra

Előzetes tudás A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban ésEurópában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön.


A világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az USA centrálishelyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, atömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülővilágpiac felbomlását eredményezte. A politikai jogok kiterjesztésetöbb országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utatnyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikusrendszereket vezettek be. E rendszerekben faji vagy osztályalapon, abűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokat bélyegeznekmeg, telepítenek ki, vagy likvidálnak, és a társadalmat „fenyegetőveszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozzák szabadságjogait.A tanuló érti, hogy az USA-ban az 1920-as évek nagy gazdaságifejlődést és lényeges életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autókelterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követ. Felismeri,hogy a háborús pusztítás, vereség és gazdasági válságok egyikkövetkezménye a szélsőségek térnyerése. A diktatúrák működésimechanizmusának megismerése. Belátja, hogy a korszakban megtörténtaz elitkultúra és a tömegkultúra végérvényes szétválása. Tudja, hogy akorszakban hatalmas lépés történt a női emancipáció felé.


Az 1920-as évek politikaiés gazdasági viszonyai.

Demokráciák éstekintélyuralmi rendszerekEurópában a két világháborúközött.Világkép, eszmék, ideológiák,társadalomkritika.

Az olasz fasiszta államés ideológia jellemzői.

A kommunista diktatúraa Szovjetunióban.

Az 1929-33-asvilággazdasági válságjellemzői és következményei.Az Amerikai EgyesültÁllamok válasza a válságra:a New Deal.


statisztikai táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.

(Pl. a német választásokeredményei 1928–33között; munkanélküliségalakulása az EgyesültÁllamokban 1929–1937.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.

(Pl. a GULAG életeSzolzsenyicin: IvanGyenyiszovics egy napjacímű műve alapján.)

Magyar nyelv és irodalom:az avantgárd (pl.Apollinaire), Borges,Bulgakov, Faulkner, ThomasMann, Orwell, Szolzsenyicin.

Vizuális kultúra: A technikaiképalkotás: fényképezés, filmjelentősége.Az avantgárd: Picasso:Guernica.Fényképek értelmezése.

Ének-zene: az avantgárdzene, a dzsessz.

Biológia-egészségtan:vitaminok, penicillin –antibiotikumok, védőoltások.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret: A médiakifejező eszközei és ezekhatásmechanizmusa.A korszak stílusirányzatai.

A nemzeti szocialistaideológia és a náci diktatúrajellemzői.

Nemzetközi viszonyok a kétvilágháború között.

A gyarmatok helyzete.

Tudomány és művészet a kétvilágháború között.Korok, korstílusok.

Életmód és mindennapok akét világháború között.Nők és férfiak életmódjaés társadalmi helyzete,életformák.


megfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek okairól.(Pl. az antiszemitizmusokai.)

– Különböző szövegek,hanganyagok stb.vizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. különbözőpropagandafilmekelemzése.)

– Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Gandhi és a polgáriengedetlenségi mozgalom.)


készítése.(Pl. a világgazdaságiválság jelenségei.)


változásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. Köztes-Európanemzetiségi térképénekösszevetése az elsővilágháború előtti ésutáni államhatárokkal.)

– Történelmi időszakokösszehasonlítása aváltozások mennyiségeés gyorsaságaszempontjából.

(Pl. a hagyományos nőiszerep megváltozása félévszázad alatt.)

Testnevelés és sport:olimpiatörténet – a berliniolimpia (1936).


Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant,Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításosrendszer, Sztahanov-mozgalom, GULAG, személyi kultusz, koncepciósper, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, propaganda,nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, SS, Berlin-Róma tengely,antikomintern paktum, Anschluss, domínium, tekintélyelvű állam,magas kultúra (elitkultúra), tömegkultúra.Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels,Gandhi.Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin,weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, aSzovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnóiegyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitlerhatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely, AntikominternPaktum), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).

Tematikai egység Magyarország a két világháború között Órakeret18 óra

Előzetes tudás Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon.Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja.


A trianoni országvesztés társadalmi, szellemi és gazdasági rövidtávúhatásainak és hosszú távú következményeinek nemzeti tragédiakéntvaló tudatosítása. A határok által elszakított területeken a kisebbségisorba kényszerített magyarság helyzetének megértése, segítésénektudatosítása. A reménytelen bel- és külpolitikai helyzetből való kilábaláseredményeinek felismerése, a szellemi honvédelem és nemzetépítésszükségességének elfogadása, valamint a területi revíziós igényekszükségességének etnikai indoklása a korszakra vonatkozóan.Szélsőségektől mentes értékelés az adott történelmi időszakról,eseményeiről és személyiségeiről.A tanuló érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődéslegfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásairavaló reflektálás volt. Megismeri a békeszerződés politikai életre,gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra gyakorolt hatásait.Érti a kisebbségi lét problémáit. Tisztában van a külpolitikaialternatívákkal és tudja azok mozgatórugóit.


A konszolidáció kezdeteMagyarországon:Teleki Pál elsőminiszterelnöksége.Államformák, államszervezet.

A bethleni konszolidációfolyamata, jellemzőiés válsága.

A magyar külpolitika céljaiés lehetőségei a kétvilágháború között.

A revízió lépései és politikaikövetkezményeiMagyarországon.

A belpolitikai életradikalizálódása az 1930-asévekben.

Tudomány és művészeta két világháború között.Társadalom és életmódMagyarországon a kétvilágháború között.


statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. magyar gazdasága két világháborúközött.)

– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása. (Pl. azegyes társadalmicsoportokéletkörülményei.)

Kritikai gondolkodás: Feltevések

megfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. Horthy Miklós

Földrajz: Magyarország ésKözép-Európa természetiadottságai.

Magyar nyelv és irodalom:a Nyugat, mint folyóirat ésmint mozgalom; JózsefAttila; a népi írók; a határontúli irodalom.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:tömegkommunikáció,médiumok hatása amindennapi életre, a magyarhangosfilmgyártás kezdetei.

Biológia-egészségtan:Szent-Györgyi Albert.

Vizuális kultúra: avantgárd –Kassák Lajos.

Szegények és gazdagokvilága.Egyenlőség, emancipáció.

Tömegkultúra és tömegsport.Tömegtájékoztatás, sajtó,propaganda.

politikai életpályája.) Történelmi – társadalmi

adatok, modellek éselbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. a magyar külpolitikamozgástere, alternatívái.)

Különböző hanganyagok,filmek vizsgálata atörténelmi hitelességszempontjából.(Pl. a korabelijátékfilmekből kirajzolódómindennapi élet éstársadalomképösszevetése a történetivalósággal).


képekből összeállítás,tabló készítése.(Pl. a korszakhelytörténetivonatkozásai.)

Beszélgetés egytársadalmi, történelmitémáról. Saját véleményérthető megfogalmazása.(Pl. az antiszemitizmustémában.)

Tájékozódás térben ésidőben: A világtörténet, az

európai történelem, amagyar történelem eltérőidőbeli ritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a német befolyáserősödése és hatásai.)Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének elhelyezésevaktérképen.(Pl. a revíziós politika

eredményei 1938–39.)


Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: konszolidáció, numerus clausus, földreform, népszövetségikölcsön, pengő, zsidótörvény, revízió, irredentizmus, kultúrfölény,Magyar Nemzeti Bank, társadalombiztosítás, agrárolló, nyilasmozgalom, győri program, első bécsi döntés.Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, GömbösGyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc.Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.Kronológia: 1920-1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége),1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen Istvánminiszterelnöksége, a konszolidáció időszaka),1927 (a pengő bevezetése), 1938. november 2. (az első bécsi döntés).

Tematikai egység A második világháború Órakeret17 óra

Előzetes tudás A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország amásodik világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon.


Az újfajta hadviselés jellegzetességei és azok hatásainak felismerése.Nagyhatalmak titkos vagy nyílt megegyezésének elítélése hatalmiövezetek létrehozásáról, kisebb államok felosztásáról, országhatárokerőszakos megváltoztatásáról vagy népcsoportok kitelepítéséről,kiirtásáról. A hátországot, civil lakosságot sem kímélő modern totálisháború jellemzőinek és a tömegpusztító hadászati eszközökhasználatának elítélése. A politikai antiszemitizmus megnyilvánulásaimegerősödésének és mozgatórugóinak feltárása, veszélyeinekazonosítása, a diszkrimináció elítélése, az ún. fajelmélet és szörnyűkövetkezményeinek (pl. elkülönítés, deportálás, megsemmisítés)elutasítása.A tanuló ismeri az újfajta hadviselés jellegzetességeit és azok hatását.Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályáraés ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően. Tudja,hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború, éshogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarságtragédiája. Megismer olyan történelmi szituációkat, amelyek a háborúsviszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyek megmentéséteredményezték.


A második világháborúkitörése. Hadi és diplomáciaieseményei a Szovjetunióelleni német támadásig.Békék, háború, hadviselés.

A fordulat a háborúmenetében.

A szövetségesekegyüttműködése ésgyőzelme.Egyezmények, szövetségek.

A második világháborújellemzői. A holokauszt.

Magyarország háborúbalépése és részvétele a keletifronton.

Kállay Miklósminiszterelnöksége.


szaktudományimunkákból.(Pl. Magyarországháborús veszteségeiről.)

Ismeretszerzés különbözőírásos forrásokból.

(Pl. az első és másodikzsidótörvény.)

Emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.

(Pl. kollaboránsok,ellenállók, embermentők amásodik világháborúban.)

Fizika: nukleáris energia,atombomba.

Etika: az intolerancia, agyűlölet, a kirekesztés, arasszizmus.

Magyar nyelv és irodalom:Radnóti Miklós,Semprun: A nagy utazás,Kertész Imre: Sorstalanság.

Vizuális kultúra: A technikaiképalkotás: fényképezés, afilm jelentősége.Fényképek értelmezése(Pl. Capa: A normandiaipartraszállás fényképei.)

A német megszállás és nyilasuralom. Felszabadulás ésszovjet megszállás.

Zsidóüldözés, a holokausztMagyarországon.

Kritikai gondolkodás:– Híres emberek jellemzése.

(Pl. Churchill, a britelszántság jelképe.)

– Értékrendekösszehasonlítása, sajátértékek tisztázása.(Pl. Göring-, Höss-idézetek alapján a nácigondolkodásról.)

– Történelmi-társadalmijelenségek értékelése asaját értékrend alapján.(Pl. holokauszt.)

– Filmek a történelmihitelességének vizsgálata.(Pl. A halál ötven órája[1965].)

– Kérdésekmegfogalmazása a forrásmegbízhatóságáravonatkozóan.(Pl. Horthy Miklósemlékiratai kapcsán.)

Kommunikáció:Események dramatikusmegjelenítése.(Pl. Churchill és Sztálinvitája a második frontmegnyitásánakhelyszínéről.)


változásainak leolvasásatérképekről.(Pl. a náci Németországés a Szovjetunióterjeszkedése 1939–1941.)

– Kronológiai adatokrendezése.


Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességfogyás, migráció, életmód,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági

teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog,állampolgári jog,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációstábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán,totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg,antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés,„hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrásikísérlet, malenkij robot.Személyek: Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower,De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc,Wallenberg.Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein,Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia,Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar.Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadásiegyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadjaLengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22.(Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknéllezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér Sztálingrád ostroma,kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségeseknormandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia),1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6.(atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japánfegyverletételével véget ér a második világháború),1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyartámadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása),1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége),1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németekmegszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklóssikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel),1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés),1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjetmegszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

Ismétlés,rendszerezés

10 óra


Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerezőfeldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat ésaktív állampolgárságra nevelés.A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggésekfelismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) ésegyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknekjelenre vonatkoztatása, megítélése.Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- ésszokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, többszempontú értékelése.A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori és modernkori egyetemestörténelemre.A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres ésszakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás.Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségektevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes sajátértékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni. Ismerje megtelepülésünk bányászhagyományait.Ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbbjelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1849 szabadságharc leverésétől akiegyezésen át a trianoni országvesztésig, illetve a második világháborús pusztításig. Legyenképes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani,valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására,elemzésére.Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit,évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időbeneltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságotközvetlenül vagy közvetetten érintik.Tudja, hogy az újkortól kezdődően lényegesen átalakul Európa társadalma és gazdasága(polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak,pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világvezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.Tudja a trianoni országvesztés súlyos körülményeit és máig tartó hatását, következményeitértékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni.Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyenképes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztetőjelenségeket felismerni és azokat elemezni.Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi,társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományimunkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozás megszervezésére. Jussonel az előadás önálló jegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatoshasználatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében.Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani anarráció módja alapján. Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb.vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmijeleneteket elbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyen képeserkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Fogalmazzon meg önálló

véleményt társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiaikérdésekről. Legyen képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembevételére, a meghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségek tisztázására,valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat,modelleket és elbeszéléseket elemezni a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűségszempontjából. Legyen képes összehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeket strukturálisés funkcionális szempontok alapján. Legyen képes értékrendek összehasonlítására, sajátértékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján.Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiaikérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni.Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek ésjelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmitérképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallásimegosztottság stb.) hátterének feltárására.

12. évfolyam

Éves óraszám: 93

Tematikai egység Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világkiépülése

Órakeret8 óra

Előzetes tudásA második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői,az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai,a gyarmatok helyzete a két világháború között.


A nukleárisfegyverkezési verseny, a helyi háborús konfliktusokés a szovjetek térnyerésének jellemzői beazonosítása, elítélése.A gyarmati függési viszonyok átalakulása, az európai kettéosztottságemberi, társadalmi, gazdasági következményeinek beazonosítása.A diktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és versenyképtelenvonásainak felismerése, elítélése. A demokrácia, mint a közös döntésintézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája.A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világkialakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyiháborúk máig ható következményeit. Hiteles kép alakul ki benne a kéttömbben élők különböző helyzetéről, mindennapjairól.Ismeri az egykori gyarmati lét hatását a függetlenné vált államokfejlődésére.


A hidegháborússzembenállás, a kétpólusúvilág, a megosztott Európa.Egyezmények, szövetségek.

A szovjet tömb kialakulása,jellemzői.

A nyugati országokgazdasági és katonaiintegrációja.Az új világgazdaságirendszer kialakulása.Erőforrások és termelésikultúrák.

A gyarmati rendszerfelbomlása (India, Kína),a „harmadik világ”.

A közel-keleti konfliktusok.Az arab világ átalakulása.


különböző írásosforrásokból, vizuálisrendezők készítése.(Pl. a kétszuperhatalomjellemzőinekösszegyűjtése.)

– A tanultakfelhasználása újfeladathelyzetekben.(Pl. Kelet-Közép-Európa országainakszovjetizálása.)


készítése.(Pl. a két szuperhatalomkatonai kiadásai.)

Beszélgetés egytársadalmi, történelmi

Magyar nyelv és irodalom:Orwell, Szolzsenyicin,Hrabal, Camus, GarciaMarquez.

Kémia: hidrogénbomba,nukleáris fegyverek.

Vizuális kultúra: aposztmodern, intermediálisművészet.

Testnevelés és sport:Olimpiatörténet.

témáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. az iszlámfundamentalizmus okai,hatásai.)


különböző írásosforrásokból, vizuálisrendezők készítése.(Pl. a kétszuperhatalomjellemzőinekösszegyűjtése.)

– A tanultakfelhasználása újfeladathelyzetekben.(Pl. Kelet-Közép-Európa országainakszovjetizálása.)


készítése.(Pl. a két szuperhatalomkatonai kiadásai.)

Beszélgetés egytársadalmi, történelmitémáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. az iszlámfundamentalizmus okai,hatásai.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény ésbizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer,termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás,vallásüldözés.

Fogalmak, adatokFogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom,vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ,NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség

(Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma.Személyek: Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy,Brezsnyev, Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam.Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv,a Kominform állásfoglalása, a párizsi béke, India függetlensége),1948 („a fordulat éve”, Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK,a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjetatombomba), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,),ú1957 (a Római Szerződések), 1961 (a berlini fal építése, Gagarinűrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1964–1973 (a vietnamiháború), 1967 (a „hatnapos háború”).

Tematikai egység Magyarország a világháborús vereségtől a forradalomleveréséig

Órakeret11 óra

Előzetes tudás Magyarország részvétele a második világháborúban. A háború vége ésaz ország szovjet megszállása.


Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakításának,a kommunista diktatúrának elítélése. Az 1956-ban idegen elnyomásés zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságának,feladatvállalásának, adott esetekben hősiességének értékelése,a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében.A szabadságharc hősei és áldozatai sorsának átélése, a szolidaritásérzésének felkeltése. Annak felismerése, hogy az 1956-os forradalom ésszabadságharc jelenlegi demokratikus rendünk talpköve.A szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami szuverenitáskövetkezményeinek azonosítása. A totális kommunista diktatúraemberiség elleni bűneinek megismerése, elítélése.A tanuló megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívülkedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikaiviszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből.Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit. Átlátja, hogynehéz történelmi helyzetben az egyes emberek nézeteit, döntéseit éscselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. Október 23-i nemzetiünnepünk eseményeinek megismerése a méltó megünneplés céljából.


Az ország szovjetizálása,a kommunista diktatúrakiépítésének folyamata,jellemzői.Függetlenség és alávetettség.

Az egypárti diktatúraműködése a Rákosi-korszakban, köz- ésmagánéleti, valamintkulturális és gazdaságijellegzetességek.Világkép, eszmék,ideológiák, társadalomkritika.

Az 1956-os forradalom ésszabadságharc okai, háttere,jellemzői, szereplői.Forradalom, reformés kompromisszum.

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés személyes

beszélgetésekből ésmegfigyeléséből.(Pl. az 1956-os eseményekrésztvevőinekvisszaemlékezéseiből.)

A tanultak felhasználásaúj helyzetekben.(Pl. Magyarországszovjetizálása.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Tóth Ilona ügye.)

Kritikai gondolkodás: Feltételezések

megfogalmazása híresemberek viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Nagy Imre/KádárJános 1956-osszerepvállalása.)

Magyar nyelv és irodalom:Illyés Gyula: Egy mondata zsarnokságról.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:Dokumentumfilmek, híradókelemzése.

Testnevelés és sport:Olimpiatörténet, magyarrészvétel és sikerek a korszakolimpiáin.

Érvek gyűjtése feltevésekmellett és ellen, az érvekkritikai értékelése.(Pl. koncepciós perek.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Rákosi-korszakviccei.)

Kommunikáció: Beszélgetés egy

történelmi témáról.(Pl. a Nyugatmagatartása 1956-ban.)

Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. az 1945. és 1947. éviválasztások eredményei.)

Tájékozódás időben éstérben:

A világtörténet, azeurópai és a magyartörténelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az 1956-osforradalom éskörnyezete.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás,vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Független Kisgazdapárt,Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt,háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, MagyarDolgozók Pártja (MDP), kulák, beszolgáltatás, földosztás, internálás,osztályharc, ÁVH, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció,

Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP).Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, KovácsBéla, Kéthly Anna, Esterházy János, Rákosi Mátyás, Márton Áron,Kádár János, Nagy Imre, Rajk László, Maléter Pál, Bibó István.Topográfia: Magyar Népköztársaság, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros(Dunaújváros).Kronológia: 1947. február 10. (a párizsi béke), 1948 (a MagyarDolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúrakezdete), 1949 (az új alkotmány, a Rajk-per) 1953–55 (Nagy Imre elsőminiszterelnöksége), 1956 (Rajk László és társainak újratemetése),1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (aforradalom győzelme), 1956. november 4. (általános szovjet támadásindul Magyarország ellen).

Tematikai egység A két világrendszer versengése, a szovjet tömbfelbomlása

Órakeret8 óra

Előzetes tudásA kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években.A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői.A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása.


A két világrendszer harcának, versengésének fontosabb állomásainakbeazonosítása, a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedésfejlődésképtelenségének felismertetése. A modern technológia,a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiájának és akommunikációs rendszerek szerepének azonosítása a szovjet típusúrendszerek bukásában.Érti a tanuló a két világrendszer közötti versengés legfontosabbmozgatórugóit. Átlátja és képes saját szavaival megfogalmazni,hogy melyek voltak a leglényegesebb különbségek a két szembenállótömb országai között a politikai rendszer működése, a gazdaság,a társadalom és az életmód terén. Érti, hogy milyen tényezők vezetteka kétpólusú világrend megszűnéséhez.


Szovjet-amerikaikonfliktusok, a versengésés együttműködés formái,területei.

Demokrácia és a fogyasztóitársadalom nyugaton –diktatúra és hiánygazdaságkeleten.

A vallások, az életmód(szabadidő, sport, turizmus)és a kulturális szokások(divat, zene) változásaia korszakban.

A kétpólusú világrendmegszűnése: Németországegyesítése, a Szovjetunióés Jugoszlávia szétesése.

Ismeretszerzés, tanulás: Különböző élethelyzetek

megfigyelése.(Pl. mindennapi élet avasfüggöny két oldalán.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. az SZKP XX.kongresszusa.)

Kritikai gondolkodás: Feltevések történelmi

személyiségekcselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. szovjet és amerikaipolitikusok szerepe akorszakban.)

Elbeszélések, filmekvizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. A mások élete[2006].)

Mindennapi élethelyzetekelbeszélése, eljátszása akülönböző szereplőknézőpontjából.(Pl. a hippi-mozgalom.)

Mozgóképkultúraés médiaismeret:tömegkommunikáció,a média és a mindennapi élet.

Informatika: Neumann Jánosés a modern számítógépek.Az internet.

Biológia-egészségtan:a DNS és a géntechnológia.

Fizika: az űrkutatás.

Ének-zene: A beat és a rock.Szórakoztató zenei műfajok.

Kommunikáció:Képi és egyéb információkelemzése.(Pl. szovjet és amerikaikarikatúrák elemzése.)


rendezése.(Pl. a hidegháború,enyhülés, kishidegháború.)Egyszerű térképvázlatokkészítése.


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források,tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusúvilág, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség(Közös Piac), Európai Unió, berlini fal, szociális piacgazdaság,ökumené, harmadik világ, enyhülési politika, olajválság,iszlám fundamentalizmus.Személyek: Brezsnyev, Willy Brandt, Reagan, Thatcher, Gorbacsov,G. Bush, Kohl, II. János Pál.Topográfia:1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína), 1975 (a HelsinkiÉrtekezlet), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások,a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése,a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).

Tematikai egység A Kádár-korszak jellemzői Órakeret11 óra

Előzetes tudásA szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői. Az 1956-osforradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai.A határon túli magyarság sorsa. Október 23. mint iskolai ünnepély.


Az 1956-ot követő kegyetlen megtorlás adatainak megismerése,a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőinek felismertetése,elitélése. A totális diktatúrát elfedni szándékozó demokratikusnak látszó„kellékek” beazonosítása, a rendszer lényegi reformálhatatlanságánakfelismerése. A hatalom által a társadalomra kényszerítettkompromisszum jellemzőinek, eredményének és kártékonyságánaktudatosítása, értékelése. A rendszer bukása okainak, körülményeineksokoldalú elemzése.A Kádár-rendszer jellegének és mozgásterének megismerése.A szocialista időszak Magyarország további történelmére és jelenéregyakorolt hatásainak átlátása. Megérti a tanuló, hogy Kádár Jánosszemélyisége és a nevével fémjelzett korszak miért osztja meg ma isa közvéleményt.Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásánakokait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát.A békés rendszerváltás menetének ismerete, jelentőségéneks árnyoldalainak tudatosulása.


Megtorlás és a konszolidáció.

Gazdasági reformok a Kádár-korszakban.

Életmód és mindennapok,a szellemi- és sportéleta Kádár-korszakban.

A Kádár-rendszer válsága,a külpolitikai változásokés az ellenzéki mozgalmak.

A rendszerváltozás„forgatókönyve”, mérlege,nyertesek és vesztesek.Forradalom, reform éskompromisszum.Nemzeti és etnikaikisebbségek Magyarországona kétpólusú világidőszakában.Népesség, demográfia.

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai

táblázatokból,diagramokból.(Pl. a földterületüknagyságának változása1956–1980 között.)

Ismeretszerzés írásosforrásokból.(Pl. a gazdaságimechanizmus reformja.)

Emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a Kádár-korszakbesúgói; ellenzéke.)


megfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek hátteréről.

Magyar nyelv és irodalom:Németh László, Nagy László,Sütő András, Weöres Sándor,Ottlik Géza, Örkény István.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:dokumentumfilmek, híradókelemzése; stílusirányzatok:budapesti iskola.


A határon túli magyarsághelyzete a kétpólusú világidőszakában.

(Pl. a magyar társadalommegbékélése a kádárihatalommal.)

Tételmondatmeghatározása,szövegtömörítés.(Pl. a rendszerváltópártok programjai.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Kádár-korszakviccei.)


készítése.(Pl. a parlamenti patkóaz 1990-es választásután.)

Beszámoló, kiselőadástartása.(Pl. ifjúsági szubkultúráka Kádár-korszakbancímmel.)


A világtörténet, azeurópai és a magyartörténelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. összehasonlítókronológiai táblázatkészítése.)




Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás,

vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), amnesztia,új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”,KISZ, ellenzéki mozgalmak, szamizdat, lakiteleki találkozó,Ellenzéki Kerekasztal, reformszocializmus, MDF, SZDSZ, FIDESZ,MSZMP, FKgP, KDMP, MSZP, többpártrendszer, pluralizmus,jogállam, Nemzeti Kerekasztal.Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Aczél György, Pozsgay Imre,Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád.Topográfia: Magyar Népköztársaság.Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (a kádári konszolidációlezárulta), 1968 (az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépése),1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása),1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások),1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).

Tematikai egység Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret8 óra

Előzetes tudás

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus,migráció, klímaváltozás.


A globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európaelőnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozása, megítélése.Fő morális célok (demokrácia, antirasszizmus, háborúellenesség)esetenkénti ellentmondásainak a felismerése. A demokratikus értékekismeretében a történelmi-társadalmi kérdések, folyamatok árnyaltmegítélése.A tanulók megismerik a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztábanvannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Kialakul bennüka környezettudatos magatartás, értik a felelős állampolgári magatartáslényegét és az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismerika társadalom egészének érdekeit. Tisztában vannak az EU szerepével,és reális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről éslehetőségeiről az integráción belül.


Az információs – technikaiforradalom és a tudásipar.A globális világgazdaság újkihívásai és ellenmondásai.Technikai fejlődés feltételeiés következményei.Erőforrások és termelésikultúrák.

A fenntarthatóság dilemmái.A civilizációk, kultúrákközötti ellentétekkiéleződése.

Az egypólusútól a többpólusúvilágrend felé.

A mediatizált világ.A tömegkultúra új jelenségeinapjainkban.Tömegtájékoztatás, sajtó,propaganda.

Az Európai Unióintézményei, működése ésjelenlegi problémái.

Ismeretszerzés, tanulás:– Az internet

felhasználásatörténelmi ismeretekszerzésére.(Pl. atomfegyverrelrendelkező országokaz ezredforduló után.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák,vázlatok) készítése.(Pl. a mai hatalmiviszonyokat bemutatóábra.)

Kritikai gondolkodás: Adatok, modellek,

elbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. globális világfejlődésének határai.)

Erkölcsi kérdéseketfelvető helyzetekfelismerése, bemutatása.(Pl. klónozás)

Földrajz: az EU kialakulása,jellemzői, tagállamai;globális világgazdaságnapjainkban, globáliskörnyezeti problémák;népesség, népesedés,urbanizáció; fejlődő és fejlettországok gazdaságánakjellemzői; Kína.

Informatika: Információkgyűjtése az internetről.Bemutatók, dokumentumokkészítése.Információs társadalom.Információkeresés,információ-felhasználás.

Etika; filozófia:korunk erkölcsi kihívásai.

Kommunikáció: Tabló készítése önállóan

gyűjtött képekből.(Pl. globális környezetiproblémák.)

Beszélgetés (vita)társadalmi, történelmitémákról.(Pl. Brazília,Oroszország, India, Kína)megnövekedett szerepe.)


A világtörténet, azeurópai történelem, amagyar történelem eltérőidőbeli ritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. centrumok ésperifériák napjainkban.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: globalizáció, terrorizmus, adósságspirál, fogyasztóitársadalom, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa,fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom,migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció,szegregáció, integráció.Személyek:Topográfia: az EU tagállamai.Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása),2001 (terrortámadás az USA ellen), 2004 (tíz új tagállam).

Tematikai egység A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítéseMagyarországon

Órakeret7 óra

Előzetes tudásA Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi éskulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai.A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.


A demokratikus rendszer megteremtésének ellentmondásai(pl. forradalomszerű átalakulások társadalmi egyeztetés nélkül) azátalakulás jelentőségének értékelése, az ezt tagadó álláspontok kritikája.Annak belátása, hogy a rendszerváltozásnak nyertesei és veszteseiegyaránt voltak, nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően.A közösségi és egyéni érdekek ütközésének, kiegyenlítési törekvéseineka felismerése a társadalomban. Magunk és mások kétféle mércévelmérésének elutasítása.A tanulók tisztában vannak azzal, hogy melyek a rendszerváltozás előttiés az azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere közöttilegfontosabb különbségek. Reális kép alakul ki bennük Magyarországszerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül. Megértik akisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturáliskisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbségszempontjából egyaránt.


A posztszocialista régióés Magyarország helyzete,problémái 1990 után.

Magyarország euroatlanticsatlakozásának folyamataFölzárkózás, lemaradás.

A közjogi rendszer jogállamiátalakítása ésintézményrendszere1990 után.Hatalommegosztás formái,színterei.

A piacgazdaságra való áttérésés az átalakulásellentmondásai, regionálisgazdasági különbségek.

A társadalmi mobilitásproblémái. A cigány (roma)társadalom története, helyzeteés integrációjának folyamata.Nők, férfiak életmódja éstársadalmi helyzete,életformák, szegények és


táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. Magyarországdemográfiai helyzete.)

Magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. kisebbségek határoninnen és túl.)

Az internet felhasználásatörténelmi ismeretekszerzésére.(Pl. Magyarország és azEurópai Uniókapcsolata.)

Kritikai gondolkodás:Különbségek felismerése,a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.

Informatika:információkeresés,információ-felhasználás.

Matematika: diagramok,táblázatok, grafikonok –adatleolvasás, készítés,értelmezés, statisztikaifogalmak ismerete.

Etika; filozófia:korunk erkölcsi kihívásai.

gazdagok világa.

A határon túli magyarsághelyzete.Magyarok a nagyvilágban.Kisebbség, többség,nemzetiségek.

(Pl. Magyarországállamberendezkedésénekváltozásai a XX. századfolyamán.)

Kommunikáció: Beszélgetés (vita) egy

társadalmi, történelmitémáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. cigányság romákintegrációja.)

Események, történetek,jelenségek dramatikusmegjelenítése.(Pl. hajléktalansors,munkanélküliség,a mélyszegénységproblémái.)


Az adott tématanulmányozásáhozleginkább megfelelőtérkép kiválasztásakülönféle atlaszokból.(Pl. Magyarországnépesedési viszonyainak,az életkörülményekváltozásainakbemutatása.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatokFogalmak: migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció,diszkrimináció, szegregáció, integráció.Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc.

Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.Kronológia: 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik),2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).

Tematikai egység Társadalmi ismeretek Órakeret4 óra

Előzetes tudás A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajziismeretek, valamint személyes tapasztalatok.


A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása.A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése, ezekokainak azonosítása. A társadalmi felelősségvállalás elviszükségességének megértetése és néhány gyakorlati módjánakmegismertetése. A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országosügyek alakításában.


Családformák a mai világban.

Kortárscsoport és ifjúságiszubkultúrák.

A helyi társadalom, a civiltársadalom és az önkéntesség.

Nemzet és nemzetiség.Kulturális és etnikaikisebbségekMagyarországon.

Esélyegyenlőtlenség éshátrányos társadalmi helyzet.

Társadalmi felelősségvállalásés szolidaritás.

Ismeretszerzés, tanulás:Családtípusokazonosítása és jellemzéseszemélyes tapasztalatokés a médiából vett példákalapján.

Kritikai gondolkodás:A nemzeti-, a közép-európai-, valamint azeurópai identitásértelmezése.

Kommunikáció: Aktuális szocializációs

kérdések, dilemmák ésproblémák megvitatása.

A többes identitásfogalmának és gyakorlatiérvényesülésénekmegvitatása.Egy nemzeti kisebbség,valamint egy hátrányoshelyzetű társadalmicsoport életénekbemutatása szóban vagyírásban.

Földrajz: Magyarországrégiói; demográfiai mutatók;a magyar tájak kulturális,néprajzi értékei.

Etika: Társadalmiszolidaritás. Többség éskisebbség.

Kulcsfogalmak Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség.

FogalmakSzubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom,kisebbség, többség, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás,szolidaritás, önkéntesség.

Tematikai egység Állampolgári ismeretek Órakeret4 óra

Előzetes tudásA politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmiformáinak ismerete. Az iskolai diákönkormányzat működésévelkapcsolatos tapasztalatok.


Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségekmegerősítése.Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezekgyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formákazonosítása.A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinekmegismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása.Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainakfeldolgozása.


Állampolgári jogokés kötelességek.

Magyarország és az EurópaiUnió politikaiintézményrendszere.

A magyar és az európaiállampolgárság legfontosabbismérvei.

A magyar választási rendszer(országgyűlési éshelyhatósági választások).A politikai részvétel formái.A közvetett és a közvetlendemokrácia eszköztára.

Ismeretszerzés, tanulás:– A magyarországi

országgyűlésiválasztások modellezése.

– A hazai helyhatóságiválasztások működésimechanizmusánakmodellezése.

Kritikai gondolkodás:– Az állampolgári jogok és

kötelességek kölcsönösviszonyrendszerénekelemzése.

– A felelősségteljesválasztói magatartásértelmezése.A többes állampolgárságfogalmának értelmezése.

Földrajz: az Európai Uniókialakulása és működésénekjellemzői.

Etika: törvény éslelkiismeret.

Kulcsfogalmak Állam, állampolgár, politika, intézmény.

FogalmakÁllampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer,választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikairészvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia.

Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra Órakeret5 óra

Előzetes tudás A bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek. Agazdálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyes tapasztalatok.


Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, agazdasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése.A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése,elfogadása.


Az állam gazdaságiszerepvállalása és kapcsolataa gazdaság különbözőszereplőivel.Az állam bevételei.Az állam stabilizációs,redisztribúciós éstőkeallokációs feladatai.

A költségvetési és amonetáris politika eszköztára,szerepe a gazdaságpolitikaicélok megvalósításában.

A pénzpiac működése,megtakarítók ésforrásigénylők.A pénzügyi közvetítők helyea nemzetgazdaságban.

A vállalkozások helye anemzetgazdaságban,szerepük a GDPmegtermelésében.

Vállalkozási formák.Vállalkozások létrehozásaés működtetése.A vállalkozások és a piackapcsolata.Az üzleti terv.

Ismeretszerzés, tanulás:– Az adók és járulékok

szerepének megértése amodernnemzetgazdaságokműködésében.

– A vállalkozási formákkülönbségeinekmegértése, különfélepéldák elemzése révén.

– A banki és a nem bankipénzügyi közvetítőksajátos gazdaságiszerepeinek azonosítása.

– Néhány hazai vállalkozásés a vállalkozóiéletforma megismerésepéldákon keresztül.

Kritikai gondolkodás:– A tőkeszerzés különféle

lehetőségeinek (tőzsde,értékpapírok, lízing)összehasonlítása.

– Az állami szerepvállalásés az adózás közöttikapcsolatok feltárása.

– A pénzügyekkel,gazdasággal foglalkozóírott, vagy audiovizuálismédiaszövegek elemzéseés feldolgozása.

– Vázlatos üzleti tervkészítése szituációsgyakorlat keretében.Vita az adózási morállalkapcsolatos kérdésekről.

Földrajz: a modern pénzügyiközvetítőrendszer avilággazdaságban (pénzügyipiacok, nemzetközi monetárisintézmények,nemzetközi tőkeáramlás,környezeti problémák,fenntarthatóság és az állam).

Etika: a felelősség újdimenziói a globalizációkorában.

Kulcsfogalmak Állam, gazdaság, piac, pénz.

Fogalmak

Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa,juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetésiintézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika,jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás,tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet,korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség,biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer.

Tematikai egység Munkavállalás Órakeret5 óra

Előzetes tudás Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezetmunkával kapcsolatos mintáinak ismerete.


Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása.A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontosjellemzőjének megismertetése.A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejénekfelismerése, elfogadása.


A munkaerő és a piackapcsolata.Munkaerőpiaci elvárásokitthon és külföldön.

Szakképzettség.Álláskeresési technikák.Pályakezdés, beilleszkedés amunkahelyi közösségbe.

Munkajogi alapok.

Foglalkoztatási formák.A munkaszerződés tartalma.

A munkaviszonyhozkapcsolódó jogok éskötelezettségek(munkaszerződés,bérszámítás, adózás,egészségbiztosítás ésnyugdíjbiztosítás, kollektívszerződés).

A munkaviszonymegszűnése, munkanélküliellátás, álláskeresésitámogatás, visszatérés afoglalkoztatásba.

Ismeretszerzés, tanulás:– Munkaerőpiaci

információk gyűjtése, amagyarországi és azuniós lehetőségekfeltérképezése (állások éselvárások).

– Egy állás elnyeréséhezkapcsolódó lépésekmegismerése,tapasztalatok szerzése adokumentumokkezelésével kapcsolatban(álláshirdetés,tájékozódás, önéletrajz,motivációs levél, interjú,munkaszerződés).

– A munkaviszonyhozkapcsolódó adózási,egészség- éstársadalombiztosításiteendők modellezése.

– Saját bankszámlanyitásának, bankkártyakiváltásának és azinternetes bankfiókhasználatánakmodellezése.

– Tájékozódás amunkanélküliekellátásáról, átképzési ésvisszatérésilehetőségekről aterületileg illetékeshivatalokon keresztül.

Magyar nyelv és irodalom:Tájékozódás listaszerű, nemfolyamatos szövegekben.Ismerkedés az olyan,végrehajtásra szánt,aktusszerű szövegekkel, minta számla, az önéletrajz, aszerződés és az adóbevallás.

Informatika: Információkgyűjtése az internetről.Bemutatók, dokumentumokkészítése.

Kommunikáció:– A munkahelyi

közösségbe valóbeilleszkedésproblémáinakmodellezése szerepjátékkeretében.Az egyéni és a vállalatiérdek ütközésétmegjelenítő vitákszervezése.

Kulcsfogalmak Gazdaság, piac, munka.

Kulcsfogalmak

Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó,munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációslevél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás,adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás,társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás,álláskeresési támogatás.

Tematikaiegység

Rendszerező ismétlés Órakeret22 óra

Előzetestudás

A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.

Atematikaiegységnevelési-fejlesztésicéljai

Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségivizsgára.


A modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerezőfeldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat ésaktív állampolgárságra nevelés.A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggésekfelismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) ésegyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknekjelenre vonatkoztatása, megítélése.A modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainakazonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori és modernkori egyetemestörténelemre.A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres ésszakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás.Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségektevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes sajátértékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszútávú nézőpontját alkalmazni.Ismerje XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbbjelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait a második világháborús pusztításon át akommunista diktatúra létrejöttéig, valamint az 1956-os forradalomtól a demokratikusjogállam megteremtéséig. Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározóösszefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbbkérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére.Ismerje a modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit,évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időbeneltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságotközvetlenül vagy közvetetten érintik.Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyenképes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztetőjelenségeket felismerni és azokat elemezni.Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, pl. betegségeket,elszegényesedést, munkanélküliséget, élelmiszerválságot, tömeges migrációt.Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikairendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését.Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi,társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományimunkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozás megszervezésére. Jussonel az előadás önálló jegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatoshasználatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében.Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani anarráció módja alapján. Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb.vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmijeleneteket elbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyen képeserkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Fogalmazzon meg önállóvéleményt társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiaikérdésekről. Legyen képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembevételére, a meghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségek tisztázására,valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat,

modelleket és elbeszéléseket elemezni a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűségszempontjából. Legyen képes összehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeket strukturálisés funkcionális szempontok alapján. Legyen képes értékrendek összehasonlítására, sajátértékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján.Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiaikérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni.Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek ésjelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmitérképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallásimegosztottság stb.) hátterének feltárására.Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának kszakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritásfontossága mellett.Legyen képes átlátni a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák működéséneklegfontosabb szabályait.Legyen képes munkavállalással összefüggő, a munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási,egészség- és társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve szolgáltatások rendszerét átlátni.

Történelem specializáció11-12. évfolyam

Történelem

A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül,jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktatótevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése,valamint a magasabb műveltség megalapozása. A történelmi tanulmányoknak jelentősszerepük van a tanulói személyiség fejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában.Fontos a történelmi eseményekben részt vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinekmegismerése, az ezek mögött húzódó motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése ésmegértése, a résztvevők felelősségének belátása.

Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyanalapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyartörténelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása azegyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti modulok éstantárgyrészek segítségével sor kerül a demokratikus gondolkodásra és magatartásranevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítésre; azalapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére éstiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek ésképességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségeikokainak megismertetésével. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrákvonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túlimagyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettela Kárpát-medencében együtt élő népekre. Cél továbbá a környezettudatosságra és,fenntarthatóságra nevelés a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatánakkoronkénti bemutatásával.

A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemzőjellegű, ami az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor a történelemélményszerű tanítására, közös feldolgozására kell törekedni, ami örömet jelent a diákokszámára. Ehhez igénybe kell venni a hagyományos eszközök (tankönyvek, egyébolvasmányok, térképek, audio-vizuális anyagok stb.) mellett a média modern eszközeit is(világháló, kép-, videó-, hang-megosztók, stb.). Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy atanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen bővítésének igényére, az önálló tájékozódásiés tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is.

Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek fejlesztését,melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni.Ez azért is szükséges, hogy a tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére,értelmezésére, azokkal kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására.

Fontos feladat a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amely azonosesemények, történések különböző szempontú megközelítését jelenti. Hiszen mindentörténelmi esemény több szempontú, ennek megfelelően eltérő interpretációi is lehetnek.Ezeket kell felismerni és megérteni a tanulóknak, azonosulni velük vagy elutasítani azokat,megértve, hogyan éltek és gondolkodtak az adott kor emberei. Mindehhez szükséges ahagyományos politikatörténet feldolgozása mellett a társadalom-, művelődés- ésmentalitástörténet megfelelő súlyú kezelése. Ehhez nyújt segítséget a közműveltségi tartalmakmellett megjelenő ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák egy része.

Fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikaigondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyúfejlesztése. Fontos, hogy a tanulók ezek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodáskialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tényekismeretének; tudják használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képeseklegyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Fontos, hogy a tanulók legyenekképesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukatpedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni.

A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a fejlesztési feladatokralehet példákat találni. Az elvárás az, hogy a kétéves ciklusok során, a NAT-ban a megfelelőévfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. Aszaktanár döntheti el, hogy melyik témánál melyik fejlesztési feladatot vagy feladatokat,milyen konkrét formában dolgoz fel. A táblázatok ismeretek rovatában dőlt betűvel jelöltek atájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák, a fejlesztésikövetelmények példaként szolgáló feladatai, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagai.

A történelemtanítás feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkora pluralizmus jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző, eltérő szemlélet tiszteletbentartása is elengedhetetlen.

Belépési feltételek

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonáskifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete,viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciákkialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgármegtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít ajelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzákapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükségestartalmat közvetítsék.

Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kellmegteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. Atörténelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média moderneszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindezproblémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódásimódszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokontúlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és aszemélyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyeskorokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának,érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük,megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáértvállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése,amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívákmeglátására és értékelésére.A specializáció, ill. fakultáció témakörei megegyeznek a 11-12. év történelem tárgy helyitantervének témaköreivel. A feltüntetett órakeretek a tartalmakban és a belépőtevékenységekben lévő (az emelt szintű érettségi követelményében meghatározott)többletfeladatok teljesítésére szolgálnak. Célszerűnek tartjuk az alap és

a specializációs, ill. fakultációs képzési formákat összevonni, s azokat csoportkeretbentanítani.

11. évfolyam


Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret3 óra

Előzetes tudásAz őskori ember világa. Ószövetségi történetek.Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek,vallások, építmények).


Az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom szervesösszefüggésében lehetséges, ezért lényeges a „gondolkodj globálisan,cselekedj lokálisan” elv elfogadása. Az ember az alkotó munka soránállandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. A közösség teremti megaz embert, az ember viszont létrehozza és fenntartja közösséget.A közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal,az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit.A társadalom tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közöttikölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos.A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományokmódszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához,mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy azemberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományosmegközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak.A természeti adottságok meghatározó szerepének felismerése az elsőállamok, birodalmak keletkezésében és felbomlásában. Az ókori keletivallások – különös tekintettel az egyistenhitet hirdető zsidó vallás –szellemi, társadalmi gyökereinek megismerése, az emberi kultúrafejlődésére gyakorolt hatásainak megértése.


Egy folyam menti civilizációjellemzői.(Egyiptom. Kína.)

Az egyistenhit a zsidóvallásban.

Ismeretszerzés, tanulás: Forrástípusok

felismerése,információgyűjtés és azokrendszerezése.(Pl. az egyiptomi és kínaicivilizációról fennmaradtforrások csoportosításakülönböző szempontokszerint.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. a piramisépítéshezkapcsolódó hipotézisek,agyaghadsereg

Biológia-egészségtan:a homo sapiens egységes faj.

Földrajz: kontinensek,rasszok, térképolvasás.

Magyar nyelv és irodalom:Bibliai történetek, az íráskialakulása, jelentősége,nyelvcsaládok.

Vizuális kultúra: az ókoriKelet.(Pl. a gízai piramisok.)

létrehozása.)Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott

szövegből, ismeretekproblémaközpontúelrendezése.(Pl. egy folyamvölgyikultúra sajátosságainakbemutatása törvényekalapján.)

Társadalmi csoportok,intézményekműködésénekösszehasonlítása.(Pl. eltérő és hasonlóvonások az ókori Keletcivilizációinak társadalmiszerkezetében,államszervezetében.)

Kommunikáció:Szóbeli beszámoló gyűjtő-,illetve kutatómunkávalszerzett ismeretek alapján.(Pl. az ókori keleticivilizációk jellegzetestárgyi emlékeinek éskulturális örökségénekfeldolgozása.)

Tájékozódás térben és időben Megismert történelmi

események időrendbeállítása.(Pl. ókori keleticivilizációk ábrázolásaidővonalon.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásatérképekről.(Pl. Egyiptom területiváltozásai.)

Matematika: a számegyenes,az idő mértékegységei(nap, hónap, év, évtized,évszázad).


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,történelmi forrás, tény és bizonyíték.


Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom,

monoteizmus, politeizmus, fáraó, piramis, építészet, hieroglifa, Biblia,Ószövetség.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: régészet, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus,városállam, öntözéses földművelés,Személyek: Kheopsz, Ádám, Éva, Mózes, Dávid, Salamon, Konfuciusz,Lao-ce.Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Nílus,Palesztina, Kína, Kék-folyó, Sárga-folyó, Jeruzsálem.Kronológia: Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása),Kr. e. 3000 Kr. e. 525 (az Egyiptomi Birodalom fennállása),Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).

Tematikai egység Az ókori Hellász Órakeret8 óra

Előzetes tudás Görög istenek, hősök, tudósok, művészek és az olimpia.A görög-perzsa háborúk.


A különböző államformák (királyság, köztársaság) és ahatalomgyakorlás eltérő formáinak (demokrácia, diktatúra) jellemzői,és azok egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásainak azonosítása.A közügyekben való részvétel fontosságának elfogadása.Az európai civilizáció gyökereinek feltárása. Az ókori demokráciaalapelveinek megismerése, vázlatos összehasonlítása a moderndemokrácia alapelveivel. Birodalomszervezési elvek megismerése.A háborúk okainak (történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai,hatalmi okok stb.) áttekintése.


Az athéni demokráciakialakulásánakfolyamata.

A görög gazdaság.

A görög-perzsa háborúk.

A spártai állam.

A görög tudomány egyesterületeinekegy-egy alkotója.(Pl. történetírás, természet-tudományok, filozófia.)


médiumok anyagából,szaktudományimunkákból.(Pl. a görög hadviselés,politika témájában.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a görög-perzsaháborúk hőseinekáldozatvállalása.)


véleményalátámasztására,ellenérvek gyűjtésemeghatározott álláspontokcáfolására.(Pl. az arisztokratikus ésa demokratikuskormányzás előnyeiről,hátrányairól.)

Történelmi-társadalmiadatok, modellek éselbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.

Földrajz: a Balkán-félszigetdéli részének természetiadottságai.

Testnevelés és sport: a sport-és olimpiatörténet alapjai.

Magyar nyelv és irodalom:görög mitológia, homéroszieposzok, az antik görögszínház és dráma,Szophoklész: Antigoné.

Dráma és tánc: az ókoriszínház és dráma.

Vizuális kultúra: az antikgörög képzőművészet.

Matematika: Pitagorasz-tétel,Thalész-tétel, Eukleidész(euklideszi geometria),görög ábécé betűinekhasználata a matematikában.Pi szám jelölése [π].

Fizika: Arkhimédész,ptolemaioszi világkép,Arisztotelésztermészetfilozófiája.

(Pl. Spártáról atörténetírásban kialakulthagyományos képárnyalása.)

Különböző szövegek,hanganyagok, filmek stb.vizsgálata a történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Hellász történelmétfeldolgozó hollywoodifilmek.)


elemzése/ készítése.(Pl. az athéni demokráciakialakulása.)

Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. gyarmatváros ésanyaváros kapcsolata.)

Tájékozódás időben éstérben: Különböző időszakok

történelmi térképeinekösszehasonlítása, aváltozások hátterénekfeltárása.(Pl. Nagy Sándorbirodalmának kialakulásatérképek alapján.)Egyszerű térképvázlatokrajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. a göröggyarmatosítás fő irányai.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció,jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés,pénzgazdálkodás, kereskedelem,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság,demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás,

politeizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, metoikosz, rabszolga,türannisz, türannosz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz,cserépszavazás, helóta, perioikosz, apella, geruszia, filozófia,hellenizmus.Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Miltiadész,Themisztoklész, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész.Topográfia: Athén, Spárta, Attika, Olümpia, Peloponnészosz,Marathón, Thermopülai - szoros, Szalamisz.Kronológia: Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenészreformjai), Kr. e. 490 (a marathóni csata),Kr. e. 480 (a szalamiszi csata, a thermopülai csata),Kr.e. V. század közepe (Periklész kora),Kr. e. 431-404 (Peloponnészoszi háború).

Tematikai egység Az ókori Róma Órakeret6 óra

Előzetes tudás Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókoriRómában. Újszövetségi történetek.


Az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrendszer ésállamszervezet jellemezte. A gazdasági és katonai hatalom birtoklásaalapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának.Egy állam eredményes hódításai a közösség tagjai számárajogkiterjesztéssel és jobb életfeltétellel járhatnak, míg veresége az egészközösség pusztulását is eredményezheti. A kereszténység az emberekisten előtti egyenlőségének meghirdetésével jelentős hatást gyakorolta kor embereire.A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló államfelemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszikszerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma,gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik.Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatásasorán alakult ki, lássa az európai civilizációra gyakorolt hatását.A zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásának ésegyházzá szerveződésének megismerésén keresztül felismeri annakcivilizációformáló szerepét, valamint hatását a későbbi korokfejlődésére.


Augustus principátusánakjellemző vonásai.

A római történetírás egy-egyjelentős alkotója.(Pl. Livius, Tacitus).

A kereszténység történeténeknéhány állomása az ókorban.(Pl. páli fordulat, üldöztetés,milánói ediktum, niceaizsinat).

A népvándorlás legfontosabbmozzanatainakés résztvevőinekismerete, térbeli elhelyezése.(Pl. germánok, hunok.)

Ismeretszerzés, tanulás: A rendelkezésre álló

ismeretforrásokértelmezése.(Pl. a köztársaságállamszervezeti ábrái.)

Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. a keresztényekszámának növekedése.)

A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetben.(Pl. a görög és a rómaimindennapi életösszevetése.)


Földrajz: az Appennini-félsziget természetiadottságai.

Magyar nyelv és irodalom:Bibliai történetek, Vergilius,Horatius.Az írás kialakulása,jelentősége, nyelvcsaládok.

Matematika: a római számok.

Vizuális kultúra: Colosseum,Augusztus szobra.

Etika; filozófia:A kereszténység története.Az európai civilizáció éskultúra zsidó-kereszténygyökerei.

hanganyagok, filmekvizsgálata a történelmihiteleség szempontjából.(Pl. Róma alapítása,Jézus élete.)

Feltevésekmegfogalmazásatörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Augustusintézkedései,Constantinus reformjai.)


képekből tabló készítése.(Pl. a hunok életmódja.)

Beszámoló készítésenépszerű tudományosirodalomból,szépirodalomból, rádió-és tévéműsorokból.(Pl. Róma alapítása.)

Tájékozódás térben ésidőben: Történelmi időszakok

jellegzetességeinekmegragadása ésösszehasonlítása.(Pl. hasonló tartalmúgörög és rómaiesemények kronológiaipárba állítása.)

– Különböző időszakoktörténelmi térképeinekösszehasonlítása, aváltozások hátterénekfeltárása.(Pl. a kereszténységterjedése.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság,önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet,birodalom, szuverenitás,vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, császár, senatus, dictator,néptribunus, provincia, triumvirátus, principatus, légió, limes, colonus,dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, evangélium, páli fordulat,ediktum, keresztény, megváltó, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás,vallás.Személyek: Caesar, Antonius, Augustus, Mária, József, Názáreti Jézus,Péter apostol, Pál apostol, Diocletianus, Constantinus, Romulus,Tacitus, Livius, Attila.Topográfia: Róma, Itália, Római Birodalom, Actium, Pannónia,Konstantinápoly, Betlehem.Kronológia: Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. e. 27 - Kr. u. 476 (a RómaiBirodalom fennállása), 313 (a milánói ediktum),325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),451 (catalaunumi csata), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).

Tematikai egység A középkor Órakeret13 óra

Előzetes tudásA középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a kereszteshadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek.A középkori járványok.


A keresztény vallás szerepe az európai szellemi és hatalmi expanzióban,az egyház társadalomépítő és - szabályozó tevékenységénekazonosítása, távlatos jelentőségének megértése. Az egyéni érdekeltségkiterjedése, a hatalommegosztás elvének megjelenése az egyházi ésvilági, illetve a központi és helyi hatalom között, mint meghatározóeurópai fejlődési mozgatórugók értékelése.A középkori keresztény civilizáció örökségének feltárása és a középkorivárosi civilizáció továbbélésének kimutatása a modern európaicivilizációban. A rendiség azonosítása, mint a modern állam középkorigyökere. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásánakfelismerése. Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióinak különbözőszempontok alapján történő összehasonlítása. A keresztény és az iszlámvilágvallás civilizációformáló szerepének tudatosítása. A középkorikeresztény vallásos világkép módosulásának nyomon követése atörténelem során. A humanizmus örökségének kimutatása a modernember gondolkodásmódjában. A Gutenberg-galaxis szerepénekértékelése az emberi civilizációban.


A Frank Birodalomtörténetének főbb állomásai.(Pl. Poitiers, Verdun.)

A legfontosabbszerzetesrendek jellemzői.(Pl. bencések, ferencesek.)

Az ortodox és a nyugatikereszténység főbb jellemzői.(Pl. önálló nemzeti egyházak,eltérő liturgia ésegyházművészet.)

Az arab hódítás, az iszlámelterjesztésének fontosabbszakaszai.(Pl.635 Damaszkusz,732 Poitiers.)

A középkori céhes iparbemutatása.

Híres egyetemek Nyugat-


szaktudományimunkákból.(Pl. a feudalizmusterminológiája.)

Információk önállórendszerezése,értelmezése éskövetkeztetések levonása.(Pl. a nyugati és keletikereszténységjellemzőinek azonosságaés különbsége.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a keresztényszerzetesek mindennapiéletét szabályozóelőírások bemutatása.)

Ismeretszerzés

Földrajz: Európa természetiadottságai, az arab világföldrajzi jellemzői,világvallások, arab földrajz(tájolás, útleírások), az ún.kis jégkorszak Európában.

Magyar nyelv és irodalom:lovagi költészet,vágánsköltészet, Boccaccio,Petrarca.

Etika: hit és vallás, avilágvallások emberképe éserkölcsi tanításai, azintolerancia, mint erkölcsidilemma.

Vizuális kultúra: bizánciművészet, román stílus,gótika, reneszánsz(Leonardo, Michelangelo,Raffaello).Matematika: arab számok

és Közép-Európában.(Pl. Párizs, Oxford, Prága.)

Az egyetemi oktatásjellemzői, a skolasztika.(Pl. Aquinói Szent Tamás).

A humanizmus és areneszánsz jellemzői(pl. emberközpontúság, antikembereszmény.) és fontosabbitáliai képviselői.(Pl. Petrarca, Machiavelliés Raffaello.)

A rendi állam kialakulásaés működése Angliában ésFranciaországban.

grafikonokból,diagramokból.(Pl. a céhes ipari termelésnövekedését bemutatódiagram kapcsán.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Nagy Károly életútjaés halála.)

Kritikai gondolkodás: Kérdések önálló

megfogalmazása.(Pl. az uradalomfelépítésével ésműködésévelkapcsolatban.)

Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Nagy Károly portréjakrónikarészlet alapján.)

Feltevésekmegfogalmazása egyestörténelmi jelenségekhátteréről, feltételeiről,okairól.(Pl. az Oszmán Birodalomkatonai erejében szerepetjátszó tényezők elemzése.)

Különféle értékrendekösszehasonlítása, sajátértékek tisztázása.(Pl. a középkori embergondolkodásának átéléseés megértése.)

(hindu eredetű, helyi értékes,10-es alapú, arabközvetítéssel világszerteelterjedt számírás), arabalgebra.

Fizika: Arab csillagászat(arab eredetű csillagászatielnevezések, csillagnevek,iszlám naptár stb.).Középkori technikaitalálmányok, a gótikus stílustechnikai alapjai (támív,támpillér); tudománytörténet,asztrológia és asztronómia.

Biológia-egészségtan: az araborvostudomány eredményei.

Ének-zene: a középkorzenéje; a reneszánsz zenéje.


Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok éskövetkezmény.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia,államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: feudalizmus, hűbériség, ortodox egyház, római katolikusegyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, ferences rend, liturgia,inkvizíció, középkor, szent, ereklye, eretnekség, kolduló rend, kódex,iszlám, Korán, kalifa, rendi monarchia, kiváltság, városi önkormányzat,céh, skolasztika, egyetem, reneszánsz, humanizmus, rendi országgyűlés,szultán, szpáhi, janicsár, gyermekadó, szolgálati birtok (tímárbirtok,khász - birtok).Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly,I. (Nagy) Ottó, I. (Hódító) Vilmos, III. Ince, Szent Benedek, SzentFerenc, Szent Domokos, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás,Gutenberg, Lorenzo Medici, Petrarca, Machiavelli, Raffaello, Simon deMonfort, II. Henrik, IV. Szép Fülöp, II. Mohamed.Topográfia: Frank Birodalom, Poitiers, Aachen, Verdun, Egyházi(Pápai) Állam, Arab Birodalom, Mekka, Cordoba, Bagdad,Damaszkusz, Német-római Birodalom, Párizs, Oxford, Prága, Velence,Firenze.Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete),732 (a frankok győzelme az arabok felett),800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés),962 (Német-római Császárság megalapítása),1054 (az egyházszakadás), 1066 (hastingsi csata),1215 (a Magna Charta kiadása), 1265 (első angol rendi gyűlésösszehívása), 1302 (első francia rendi gyűlés összehívása),1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

Tematikai egység A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Órakeret14 óra

Előzetes tudás

Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek ahonfoglalásról, kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelemés (Szent) István király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei.Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó. Hunyadi János a törökellenesküzdelmek élén. Hunyadi Mátyás portréja.


A magyarság korai története révén annak felismertetése, hogy az újtudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazkodásiképesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának.A kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtette mega feltételeit a magyar állam megerősödésének és fejlődésének. Azországépítés során megjelenő új kihívásokra adott megfelelő válaszaivala kor politikai vezetése hozzájárult a társadalmi, gazdasági fejlődéshez,amely felerősítette mind a védekező, mind a támadó katonai erőt,melynek révén a Magyar Királyság a térség meghatározó államává vált.A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetérevonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívülihiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány,régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykorellentmondó adataiból fakad. Tudása elmélyül az államalapításról,megérti történelmi jelentőségét. Felismeri, hogy az Árpád-korbanmegszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodóipolitikai életpályájának megismerésén keresztül belátja, hogyMagyarország a közép-európai régió egyik legerősebb államakéntfejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok ésNyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődéséneklehetőségeit lényegesen befolyásolta az oszmán törökökkel folytatottküzdelem.


A vándorló magyarság képe akorabeli forrásokban.(Pl. arab és bizánciforrások.)

Eltérő tudományoselképzelések a magyarőstörténettel kapcsolatban.(Pl. eredetelméletek, őshaza).

A kalandozó magyarok képea korabeli forrásokban.

Szent István törvényalkotótevékenysége.

Az új rend megszilárdulásaSzent László és Könyves

Ismeretszerzés, tanulás: Kulcsszavak és

kulcsmondatok kereséseszövegben.(Pl. Szent Istvántörvényeiben.)

Információk gyűjtése ésönálló rendszerezése,értelmezése.(Pl. Szent Lászlótörvényeinek elemzése.)

– Tanultak felhasználása újfeladathelyzetben.(Pl. reneszánszstíluselemek azonosításamagyarországiműemlékeken.)

Magyar nyelv és irodalom: amagyar nyelv rokonsága,története, nyelvcsaládok,régi magyar nyelvemlékek: aTihanyi apátság alapítólevele,Halotti beszéd és könyörgés,Ómagyar Mária-siralom.Eredetmondák.(Pl. Arany János: Rege acsodaszarvasról.)Janus Pannonius: Pannóniadicsérete, Katona József:Bánk Bán, Arany János:Toldi.

Vizuális kultúra:A nagyszentmiklósi kincs,

Kálmán idején.

Nagy Lajos törvényei és azAnjou-kori társadalom.

Zsigmond királykülpolitikája.(Pl. a nyugati egyház-szakadás megszüntetése,a huszita kérdés kezelése,oszmánok elleni védekezés.)

Mátyás király bel-és külpolitikája.

Mátyás királyés a reneszánsz.


véleményalátámasztására,ellenvéleményekcáfolására.(Pl. a kalandozásoklefolyása.)

– Kérdésekmegfogalmazásaa forrásokmegbízhatóságára,a szerző esetlegeselfogultságára, rejtettszándékaira vonatkozóan.(Pl. korabeli utazók,krónikaírók leírásainakelemzése.)

– Különbségek felismeréseés a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. a nemes fogalomjelentésváltozása.)

– Híres emberek, történelmiszemélyek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása acselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. Hunyadi Mátyáskülpolitikája.)

– Történelmi jelenetekelbeszélése, eljátszásakülönbözőszempontokból. Erkölcsikérdéseket felvetőélethelyzetekmegismeréseés bemutatása.(Pl. a nikápolyi csatarekonstruálása magyar éstörök korabeli forrásokalapján.)

– Különböző szövegek, kép-és hanganyagok stb.

a honfoglalás korátfeldolgozó képzőművészetialkotások megfigyelése,elemzése.Román, gótikusés reneszánsz emlékekMagyarországon.

Ének-zene: reneszánsz zene:Bakfark Bálint.

Matematika: térbeli modellekkészítése valamineka demonstrálásához.

Informatika: forráshasználat,hitelesség.

vizsgálata történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Mátyás királyról szólómondák, mesék. )

Kommunikáció:– Esszé írása történelmi-

társadalmi témákról.(Pl. LuxemburgiZsigmondvalláspolitikája.)

– Történelmi, társadalmitémák vizuális ábrázolása.(Pl. Mátyás háborúi.)

Tájékozódás térben ésidőben: Tanult események,

jelenségek topográfiaihelyének meghatározásatérképen.(Pl. a magyarságvándorlásának főállomásai.)

Az európai és a magyartörténelem eltérő időbeliritmusának elemzése.(Pl. a kereszténységfelvétele, államokalapítása.)

– Egyszerű térképvázlatokrajzolásainformációforrásokalapján.(Pl. a kalandozóhadjáratok.)


Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség,

kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, Szent Korona, királyivármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, várnép,várjobbágy, familiaritás, vajda, székely, szász, kun, bandérium,harmincad, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, báró, nemes,főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer,rendi országgyűlés, regálé, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg,Corvina.Személyek: Álmos, Árpád, Bulcsú, Géza fejedelem, I. (Szent) István,Koppány, Szent Gellért, I. Imre herceg, (Szent) László, KönyvesKálmán,I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Jan Zizka, HunyadiJános, V. László, Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Kinizsi Pál, III. Henrik,Podjebrád György, Beatrix.)Topográfia: Baskíria, Levédia, Etelköz, Kárpát-medence, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony,Horvátország, Erdély, Dalmácia, Buda, Visegrád, Havasalföld, Moldva,Kassa, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Nándorfehérvár,Szilézia, Kenyérmező, Bécs, Itália.Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 907 (Pozsonyi csata),955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége),997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1301 (az Árpád-ház kihalása),1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei),1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1396 (a nikápolyi csata),1434 (a lípany csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal),1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás), 1471 (Vitéz János féle összeesküvés),1479 (a kenyérmezei csata), 1485 (Bécs elfoglalása).

Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban Órakeret7 óra

Előzetes tudás Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodáseszméi.


A világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletekbiztosításának szükségessége (élelem, biztonság, világ megértésénekigénye stb.), ezért is fontos az empatikus látásmód, amely a leigázottakszemével is értékeli a földrajzi felfedezéseket és az azt követőgyarmatosítást.A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztattaa világ képét. Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeketés/vagy veszélyeket hordoz magában. Az európai régiók eltérőfejlődésének és egymásra hatásának megismerése. A tőkés gazdaságműködési mechanizmusának átlátása. A nagyhatalmak egymássalkialakított kapcsolatainak és konfliktusainak Európa történetétbefolyásoló hatásainak megértése. A termelés új szervezeti formáitársadalomformáló hatásának felismerése. Megismeri az európai régiókeltérő fejlődését és egymásra hatását.


A kapitalista világgazdaságirendszer kialakulásánakkezdetei, a legfőbb társadalmiés gazdasági folyamatok aXVI-XVII. századbanNyugat-Európában.

Nagyhatalmi konfliktusok ésvallási ellentétek a koraújkoriEurópában.(Pl. francia-Habsburgvetélkedés, harmincévesháború.)

Az angolszászkapitalizálódás, a polgárifejlődés és a mindennapi életa kora újkori Angliában.

Nagyhatalmi erőviszonyok,az európai egyensúlya XVIII. században.

Az új világszemléletkialakulása(pl. racionalizmus),az újkoritermészettudományok(pl. mechanika, newtoni

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés különböző

típusú forrásokból.(Pl. a kapitalistagazdasági átalakulásegyes elemeinek leírása avéres törvények ésI. Erzsébet rendeleteialapján.)

– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a polgárosult angolnemesség és a francianemességösszehasonlítása.)

– Információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. a harmincéves háborúokainak csoportosítása.)


Földrajz: földrajzifelfedezések topográfiaivonatkozásai, a hollandmélyföld, a Naprendszer.

Magyar nyelv és irodalom:Shakespeare, Molière.Dráma és tánc: az angolreneszánsz színház és dráma,a francia klasszicista színházés dráma.

Vizuális kultúra: a barokkstílus.

Ének-zene: a barokk zene.

Fizika: A földközéppontú ésa napközéppontú világképjellemzői. A Föld, aNaprendszer és a Kozmoszfejlődéséről alkotottcsillagászati elképzelések.Kepler törvényei, Newton.

Filozófia: Descartes, Bacon,Locke.

fizika)és társadalomtudományok(pl. társadalmi szerződés,államelmélet)kibontakozása.

vélemény alátámasztására,ellenérvek gyűjtésemeghatározott álláspontokcáfolására.(Pl. forradalom volt-e aXVII. századi angliaiátalakulás?)

– A különbségek felismeréseés a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. az ipari termelésikeretek – céh, kiadási,felvásárlási rendszer,manufaktúra –összehasonlítása.)


készítése.(Pl. a XVI. századivilágkereskedelemműködése.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. az angolpolgárháborúszakaszairól.)


változásainak leolvasásatérképekről.(Pl. a harmincéves háborúegyes szakaszaitörténetének nyomonkövetése.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,történelmi forrás, interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,

politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: újkor, felfedező, ültetvény, eredeti tőkefelhalmozás,bekerítések, gyarmat, gyarmatosítás, tőke, kapitalizmus,világkereskedelem, hitel, bankár, abszolutizmus, katolicizmus,reformáció, protestáns, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán,independens, presbiteriánus, protektorátus, leveller, Jognyilatkozat,alkotmányos monarchia, parlament, merkantilizmus, racionalizmus,empírizmus, felvilágosodás,társadalmi szerződés, állam.Személyek: V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, II. Fülöp,VIII. Henrik, I. Erzsébet, I. Jakab, I. Károly, Cromwell, XIV. Lajos,Richelieu, Wallenstein, I. (Nagy) Péter, II. Frigyes, John Locke,Descartes, Newton.Topográfia: Németalföld, London, Párizs, Versailles, Lepantó, Itália,Westfália, Marston Moor, Preston, Fehérhegy, Narva, Szentpétervár.Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése,a reformáció kezdete), 1588 (Nagy Armada veresége),1618–48 (a harmincéves háború), 1620 (a fehérhegyi csata),1640-1689 (Angol Polgári Forradalom), 1642–49 (az angolpolgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása),1701-1714 (Spanyol örökösödési háború), 1700-1721 (Északi háború).

Tematikai egység Magyarország a kora újkorban Órakeret9 óra

Előzetes tudás A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós,kuruc mondák és történetek.


A politikai, majd a későbbi vallási megosztottság is hozzájárultaz ország három részre szakadásához, ezért lényeges felismernia közösségi és egyéni érdek összehangolásának és a társadalmiösszefogásnak a szükségességét külső támadás esetén.A hazai polgárság és parasztság művelődésében máig hatóana reformáció a bibliafordítás és a magyar nyelvű hitélet, míg a katolikusvallás a megújulása révén jutott jelentős szerephez. Az uralkodóiönkény nyomán létrejövő nemzeti összefogás mozgósító erejénekés a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távújelentőségének értékelése a Rákóczi-szabadságharc kapcsán.A sorsfordító történelmi események nem kizárólag egy kiváltó okravezethetők vissza, és következményeik döntően befolyásolhatják egyadott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit.A kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalom-átalakító szerepének felismerése. A részekre szakadt ország helyzeténekmegértése a két nagyhatalom ütközőzónájában, annak belátása,hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé.A másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távúkövetkezményeinek átlátása.


Összetartó és elválasztó erőka három országrészben.(Pl. törökök elleni védekezés,gazdaság, vallás).

A rendi és vallási törekvésekösszekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

Bethlen Gábor kül - ésbelpolitikája.

A török kiűzésének kérdéseiés Zrínyi Miklós.

A spanyol örökösödésiháború és a Rákócziszabadságharc.

Az udvar és a rendekviszonyának alakulása.


szaktudományimunkákból.(Pl. Erdélyaranykoráról).

– Az internet kritikusfelhasználása történelmiismeretek szerzésére.(Pl. a magyarországioszmán – török építészetiemlékekről.)

Kritikai gondolkodás:– Különböző történelmi

elbeszélésekösszehasonlítása anarráció módja alapján.(Pl. a Rákóczi-szabadságharc katonaieseményeinek taglalásaRákóczi Ferencemlékiratai és másegykorú elbeszélések

Magyar nyelv és irodalom:A reformáció kulturálishatása; Pázmány Péter;Zrínyi Miklós: Szigetiveszedelem, kuruc költészet,Mikes Kelemen.

Ének-zene: Szegénylegénykatonaénekek.(Pl. Csínom Palkó).

Földrajz: a természetikörnyezet változása a törökkorban.

Matematika: képzeletbentörténő mozgatás (pl.átdarabolás elképzelése;testháló összehajtásának,szétvágásoknak azelképzelése; testek különfélesíkmetszetének elképzelése).

alapján. )– Feltevések

megfogalmazása egyestörténelmi jelenségekhátteréről, feltételeiről,okairól.(Pl. E. Dervarics Kálmánés Bethlen Miklós leírásaZrínyi Miklós haláláról.)

Kommunikáció:– Vizuális rendezők

(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. kép alapján Budavár alaprajzánakelkészítése.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembevétele.A véleménykülönbségektisztázása, a sajátálláspont gazdagítása,továbbfejlesztése.(Pl. a Rákóczi-szabadságharcfolytatásának vagylezárásánakalternatívája.)

– Esszé írása történelmitémákról.(Pl. a török uralomhatása Magyarországfejlődésére címmel.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció,életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok Fogalmak: örökös jobbágyság, hódoltság,vilajet, pasa, szpáhi, janicsár,defterdár, rend, rendi dualizmus, abszolutizmus, hajdú, merkantilizmus,vitézlő rend, unitárius, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás,pátens, helytartótanács, Ratio Educationis.Személyek: II. Lajos, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Zrínyi Miklós, BocskaiIstván, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér),Montecuccoli, I. Lipót, Thököly Imre, Savoyai Jenő, Bercsényi Miklós,Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc.Topográfia: Mohács, Buda, Hódoltság, Királyi Magyarország, Erdély,Álmosd, Kassa, Bécs, Erdély, Gyulafehérvár, Eszék, Szentgotthárd,Vasvár, Szalánkemén, Nagyharsány, Zenta, Karlóca, Isztambul,Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Trencsén, Szatmár.Kronológia: 1526 (a mohácsi csata, a kettős királyválasztás),1591–1606 (a tizenöt éves háború, a bécsi béke),1604-1606 Bocskai-szabadságharc, 1606 (bécsi béke, zsitvatoroki béke,1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke),1686 (Buda visszafoglalása), 1687 (a nagyharsányi csata),1691 (a szalánkeméni csata), 1697 (a zentai csata),1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc),1707 (az ónodi országgyűlés), 1710 (a trencséni csata),1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Órakeret7 óra

Előzetes tudásA felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségiharca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipariforradalom találmányai.


A felvilágosodás állította középpontba a világmindenség ésszelfelfogható megértését, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét, afolyamatos haladás, fejlődés utópisztikus eszményét. Az alapvetőneknevezett emberi jogok, amelyek mind a mai napig a nyugatidemokráciák jogrendjének alapját jelentik. A korszak eszméi(egyenlőség, szabadság, testvériség) nem egyszer egymást kizárómódon valósulnak meg. A korszak tette az uralkodók és hatalmon levőkfeladatává a közjó szolgálatát, amely szélsőséges formájában anépboldogítás zsarnoki, terrorisztikus eszközeinek alkalmazását iseredményezte.A tanuló belátja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elváltalánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogokgyakorlásának kiterjesztését eredményezte. Megérti, hogy a korszakbana társadalmi és gazdasági átalakulás egymást erősítve bontakozik ki.Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrásokhasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelésiformák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népességszámszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásságlétszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakultpolitikai ideológiák –liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus,szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma isléteznek.


A főbb irányzatok(pl. alkotmányosmonarchisták, girondiak),valamint képviselőiktársadalmi és politikaielképzeléseinekösszehasonlítása.

A jakobinus diktatúra.

A napóleoni háborúkfordulópontjai.(Pl. Moszkva, Lipcse,a háborúk hatása Európára).

A nagyhatalmiegyüttműködés céljai ésrendszere a bécsi kongresszusnyomán.


magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a tömegek bekerülésea politizálásba.)

– Információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. az ipari forradalomtalálmányai ésjelentőségük.)


megfogalmazása egyes

Magyar nyelv és irodalom: afelvilágosodás és aromantika, a franciaEnciklopédia, Voltaire:Candide.


Ének-zene: Marseillaise.Fizika: hőerőgépek,a teljesítmény mértékegysége(watt).

Erkölcstan; etika:Állampolgárság és nemzetiérzés. A szabadság rendje:jogok és kötelességek.Magánérdek és közjó.

Az ipari forradalomeredményeinekkibontakozása és egymásrahatása.(Pl. városiasodás,demográfiai robbanás.)

társadalmi-történelmijelenségek okairól.(Pl. a forradalmi terror ésszükségessége.)

– Történelmi személyiségekjellemzése, feltevésekmegfogalmazásaviselkedésükmozgatórugóiról.(Pl. Robespierre,Napóleon.)


források elemzése,összefüggésekfelderítése.(Pl. a jakobinusalkotmány elemzése,elmélet és gyakorlatösszehasonlítása.)

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a hatalommegosztáselvének ábrája.)

– Beszámoló, kiselőadástartása népszerűtudományos irodalomból.(Pl. a szabadkőművességés illuminátusoktémájában.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a francia politikaiirányzatai.)

– Események, történetekdramatikusmegjelenítése.(Pl. Robespierreelítélése.)

– Esszé írása történelmi,filozófiai kérdésekről.(Pl. a „Mi viszi előre avilágot? Forradalomvagy szerves fejlődés”témájában.)

Részvétel a közéletben.A társadalmi igazságosságkérdése.

Földrajz: urbanizációsfolyamatok és hatásaik.

Filozófia: a felvilágosodásfilozófusai (pl. Diderot,Voltaire, Rousseau), a németidealizmus (pl. Kant, Hegel),Marx.

Biológia-egészségtan:védőoltások (az immunológiatudományának kezdetei).

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret: a modernnyilvánosság kialakulása.

Tájékozódás időben éstérben:– Események időrendbe

állítása.(Pl. az 1820-as és 1830-as évek forradalmai.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. az európaiállamhatárok változásaa napóleoni háborúkhatására.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog,vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: felvilágosodás, a hatalmi ágak megosztása, társadalmiszerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus,alkotmány, forradalom, jakobinus, girondista, alkotmányos monarchista,parlamenti rendszer, reakció, terror, koalíció, blokád, nacionalizmus,nemzet, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség,szabadkőművesség, ipari forradalom, tőkés, demográfia, urbanizáció.Személyek: XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Saint - Just, Brissot,Napóleon, Kutuzov, Metternich, Watt.Topográfia: Párizs, Lengyelország, Belgium, Görögország, Varsó,Moszkva, Lipcse, Borogyino, Jéna, Auerstadt, Waterloo, Bécs.Kronológia: 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalomkitörése), 1792-1793 (a girondi köztársaság),1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleoncsászársága), 1806 (tengeri blokád Anglia ellen),1806 (a jénai és az auerstadti csata), 1812 (a borogyinói ütközet),1815 (a waterloo - i csata), 1821-1829 ( a görög szabadságharc),1830 (a belgiumi felkelés), 1848 (forradalmak Európában).

Tematikai egység Az újjáépítés kora Magyarországon Órakeret4 óra

Előzetes tudás Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között.Nemzetiségi viszonyok.


A hosszú, békés időszak, az ország újjáépítése együtt járt más népek,nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével, gazdasági,kereskedelmi, kulturális fejlődést és egy soknemzetiségű államoteredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusokalapjául szolgált. A modernizációs kényszer nyomán – a népboldogítászsarnoki eszközeinek alkalmazása révén is – alakul ki közéletünkben ama is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat” szembenállása.A tanulók felismerik, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága,a központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békésépítőmunkára, amely kedvezően érintette a mezőgazdaság helyzetét,de bizonyos értelemben gátját jelentette a hazai ipari termeléskibontakozásának. Tudatosul benne, hogy Magyarország a HabsburgBirodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémáklényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belülihelyzetéről.Az önkormányzatiság (vármegyerendszer) szerepének megértése afüggetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében. Tudja, hogy akorszakban jelentősen megváltozott Magyarország etnikai képe, és hogyennek napjainkig ható következményei lettek.


Az udvar és a rendekviszonyának alakulása.

Az állami oktatáspolitikafőbb intézkedései.


táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. a társadalmi rétegekaránya.)

– A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetben.(Pl. a felvilágosodáshatása a korszakuralkodóiintézkedéseiben.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. II. József halálánakés nevezetestollvonásánakkörülményei.)

Földrajz: Magyarországtermészeti adottságai.

Magyar nyelv és irodalom:Nyelvújítás: KazinczyFerenc.A magyar felvilágosodásirodalma: Bessenyei György,Csokonai Vitéz Mihály.

Ének-zene: a barokk zene(pl. J. S. Bach, Händel),a klasszikus zene(pl. Haydn).

Vizuális kultúra: barokkstílusú kastélyok,templomok, illuzionisztikusfreskók, fogadalmi szobrokés táblaképekMagyarországon.

Informatika:


megfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. II. József politikaiéletpályájának elemzése.)

Kommunikáció:– Önállóan gyűjtött

képekből összeállítás,tabló készítése.(Pl. iskolai élet akorszakban.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. egy nemesi vármegyeközigazgatási feladataitszemléltető ábrakészítése.)

Tájékozódás térben ésidőben:– A történelmi tér

változásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. a középfokú oktatásiintézmények számánakváltozása a 18. századfolyamán.)Egyszerű térképvázlatokrajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. a magyarországiiskolák felekezetimegoszlása.)

könyvtártípusok,könyvtártörténet.


Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelminézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,

pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsó tábla,állandó hadsereg, államnyelv, kettős vámrendszer, úrbéri rendelet, RatioEducationis, oktatáspolitika, türelmi rendelet, vallási türelem,nyelvrendelet.Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József.Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát, Erdély, Pozsony, Szilézia.Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia),1731 (Carolina Resolutio), 1777 (Ratio Educationis),1780–1790 (II. József).

Tematikai egység Reformkor, forradalom és szabadságharcMagyarországon

Órakeret12 óra

Előzetes tudás A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély,a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei.


A korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamintaz európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg.Ezek nyomán megfogalmazódik a jobbágyi és rendi viszonyokmeghaladásának, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valaminta nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyeka polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák.E célok megvalósítása állítja középpontba azokat a nagyformátumúpolitikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítvea közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok melléállítják a közvéleményt. A közös cél eredményezi a forradalomés szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást,amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel jár,és csak két nagyhatalom külső katonai agressziója képes leverni.Megérti a tanuló, hogy a fejlődésben – Nyugat-Európa mintaadóállamaihoz képest – lemaradt magyar társadalmat és gazdaságot célzó,reformkori modernizációs szándékok elvezettek a polgári Magyarországmegteremtéséhez. A reformkorban megjelenő magyar polgárinemzeteszme és jelentőségének megismerése. Belátja, hogy a reformkorjelentős személyiségei irányt szabtak a történelmi eseményeknek.A magyar és az egyetemes történelem összefüggéseinek átlátása.Március 15. eseményeinek megismerése nemzeti ünnepünk méltómegünneplése céljából. A reformkor nagy alakjainak példáján keresztülpozitív nemzettudat kialakítása.


A rendi országgyűlésés a megyerendszerműködése.

A gazdasági átalakulásjellemzése és elemzése.

A magyar társadalomrétegződése és életformái.

A nemzeti érzésmegerősödése a magyarságés a nemzetiségek körében.

A német, az olasz és ausztriaimozgalmak hatása a magyarszabadságharcra.


magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a nemesiéletszemléletmegismerése PulszkyFerenc műve alapján.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Körösi CsomaSándor munkássága éshalála.)

Magyar nyelv és irodalom:A felvilágosodásés a reformkor irodalma.Nemzeti dráma, nemzetiszínjátszás kezdetei.

Dráma és tánc: a XIX.századi magyar színházés dráma néhány alkotása:Katona József: Bánk bán,Vörösmarty Mihály: Csongorés Tünde.


Ének-zene: Himnusz, Szózat,Erkel Ferenc: HunyadiLászló – a nemzeti opera

Nemzetiségi törekvések aHabsburg birodalomban

Ausztria és Magyarországközjogi viszonyánakalakulása.

Nagyhatalmi elképzelésekKözép-Európa szerepéről.

Kritikai gondolkodás:– Híres emberek, történelmi

személyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazásaviselkedésükmozgatórugóiról.(Pl. Széchenyi István.)

– Különböző szövegek,hanganyagok, filmek stb.vizsgálata a történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Jan Kollár Szlávialánya elbeszélőkölteménye.)


források elemzése,összefüggésekfelderítése.(Pl. Széchenyi programjaa Stádium 12 pontjaalapján.)

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a reformkori rendiországgyűlés felépítése ésa törvényhozás menete.)

– Események, történetek,jelenségek dramatikusmegjelenítése.(Pl. Széchenyi egy évijövedelmének felajánlásaa Magyar TudományosAkadémia létrehozására.)


a magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az 1848-asforradalmakkölcsönhatásai.)

születése, Liszt Ferenc.

Földrajz: Magyarországtermészeti adottságai,folyamszabályozás.

– Események időrendbeállítása.(Pl. a német, olasz ésosztrák mozgalmakeseményei.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, államnyelv,önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés,érdekegyesítés, védővám, áprilisi törvények, felelős kormány,népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás,Függetlenségi nyilatkozat.Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc,Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, BatthyányLajos, Jellasics, Ferenc József, Windischgrätz.Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Debrecen.Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése,a reformkor kezdete), 1832-36 (rendi országgyűlés),1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15.(forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények),1849. április 14. (a függetlenség kimondása),1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Órakeret6 óra

Előzetes tudásAz egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháborúaz Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a világújrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.


A nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom termékeinekpiacigénye együttesen segítik elő a nemzetállamok létrejöttét, melyállami keretként hatékonyan képes egy nép érdekeit megjeleníteni,megvédeni. A különböző nemzetállamok megteremtésének igénye,a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozzaa nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek közötta gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezi.A tanuló felismeri, hogy az ipari forradalom újabb szakaszánakeredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal(környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) járnak.A XIX. század első felében kialakult új eszmék hatására jelentősenátalakult a világ fejlődése a század második felében. Megérti azokata régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket, amelyekszükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versengéshez,amely beletorkollott az első világháborúba.


A szövetségi rendszerekkialakulásának okai az elsővilágháború előtt.

Gyarmatok és gyarmattartóka századfordulón.

Az ipari forradalomlegfontosabb találmányainakés felfedezőinek bemutatása(pl. Benz, Edison,a robbanómotor, telefon).

A tudományos és technikaifejlődés hatásaa társadalomra,a gondolkodásra,az életmódra és akörnyezetre.


táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. az antant és aközponti hatalmakszövetségirendszerét alkotóállamok gazdaságipotenciáljai.)

– Önálló információgyűjtéskülönböző médiumokból.(Pl. az ipari forradalommásodik szakaszánakfelfedezői.)

Kritikai gondolkodás:– Különbségek felismerése

és a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.

(Pl. gyarmatosítóhatalmak céljai.)

Földrajz: kontinensekföldrajza, Európa országai,Balkán, a városfejlődésszakaszai.

Magyar nyelv és irodalom:Stendhal, Balzac, VictorHugo, Puskin, Zola,Dosztojevszkij, Verlaine,Rimbaud, Baudelaire, Keats.

Vizuális kultúra: eklektika,szecesszió és az izmusokmeghatározó alkotói ésművei.

Ének-zene: Verdi, Puccini,Wagner, Debussy.Fizika: tudósok, feltalálók:Faraday, Helmholz.

Kémia: Meyer, Mengyelejev,Curie házaspár.

Biológia-egészségtan:Pasteur, Darwin:

– Híres emberek, történelmiszemélyek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Alfred Dreyfus pere.)

– Önálló véleménymegfogalmazásatörténelmi eseményekről,szereplőkről,jelenségekről, filozófiaikérdésekről.(Pl. a gyarmatosításideológiája.)

Kommunikáció:– Esszé írása történelmi –

társadalmi témákról.(Pl. a technikai fejlődéshatása a környezetre ésaz életmódra.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembe vétele.A véleménykülönbségektisztázása, a saját álláspontgazdagítása,továbbfejlesztése.(Pl. az ipari forradalomegyes területeinekegymásra hatása.)


– Történelmi időszakokösszehasonlítása aváltozások mennyisége ésgyorsasága szempontjából.(Pl. az angolgyarmatosításszakaszai és térbelikiterjedése.)

– Események, jelenségek,

evolúcióelmélet.

Testnevelés és sport:újkori olimpiák.

tárgyak, személyekidőrendbe állítása.(Pl. Az USA XIX. századmásodik felében lezajlótechnikai fejlődésénekbemutatása.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték,interpretáció.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ipari forradalom, monopólium, futószalagos termelés,centrum, periféria, részvénytársaság, nemzetállam, szabad verseny,gyarmatbirodalom, középosztály, tömegkultúra, városiasodás,egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, központihatalmak, keleti kérdés.Személyek: Bismarck, II. Vilmos, Viktória királynő, Disraeli, Edison,II. Miklós.Topográfia: Olaszország, Német Császárság, Anglia, Franciaország,Marokkó, Oroszország, Japán, Szuezi-csatorna, Balkán,Panama-csatorna.Kronológia: 1871 (a Német Császárság létrejötte),1873 (a három császár szövetsége), 1879 (a kettős szövetség),1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1893 (a francia-orosz katonaiszövetség), 1904 (az entente cordiale),1904-1905 (az orosz-japán háború), 1905 (az első marokkói válság),19011 (a második marokkói válság), 1912-1913 (a balkáni háborúk),1907 (a hármas antant létrejötte).

Tematikai egység A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus koraMagyarországon

Órakeret9 óra

Előzetes tudásMegtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődésea dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségekhelyzete.


A szabadságharc erőszakos leverése nem járt együtt az összes vívmánymegsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás)az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához.A kompromisszumos megoldás a maga előnyei mellett óhatatlanulönbecsapásként is működhet, ha az engedmények helyett a felek a teljesgyőzelmet hirdetik. Az új polgári világ kiépülése Magyarországonszámos vonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így azeurópai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellettszámos – akár máig ható - társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiaiellentmondást is magában hordozott.A tanuló megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amelymegfelelt a kor erőviszonyainak. A kiegyezés hosszú távú hatásánakérzékelése Magyarország fejlődésére. Belátja, hogy Magyarországona dualizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás azelit- és a tömegkultúra között. Felismeri, hogy a dualizmus korában amagyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágáváalakult.


A kiegyezés alternatívái,a kiegyezéshez fűződő viták(pl. dunai konföderáció,Kasszandra levél).

A polgári állam kiépüléseMagyarországon(pl. közigazgatás,közegészségügy,iskolahálózat).

Magyar nemzetiségi politikaés nemzetiségi törekvések.

A környezet átalakításánakkövetkezményei(pl. vasútépítés,városfejlődés, iparosítás).

A tömegkultúra néhányjelensége Magyarországon(pl. divat, szórakozás, sport,sajtó).


különböző írásosforrásokból, statisztikaitáblázatokból.(Pl. a dualizmuskorigyáripar.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. a tiszaeszlári per.)

Kritikai gondolkodás:– Erkölcsi kérdéseket

felvető élethelyzetekfelismerése, bemutatása.(Pl. az aradi vértanúkbúcsúlevelei alapján.)

– Különböző történelmielbeszélésekösszehasonlítása anarráció módja alapján.(Pl. a kiegyezés mérlegeEötvös József és Kossuth

Magyar nyelv és irodalom:Arany János: A walesibárdok, a századfordulóirodalmi élete.(Pl. a Nyugat).

Vizuális kultúra: a szecesszióés eklektika jellemzői.

Ének-zene: Liszt Ferenc,az operett születése, BartókBéla, Kodály Zoltán.

Földrajz: folyamszabályozás,természetkárosítás, árvizekkiváltó okai.

Fizika: az elektrifikáció,a transzformátor, a villamosmozdony, a karburátor.

Testnevelés és sport:

Lajos írásai alapján.)


készítése.(Pl. a dualizmuspártviszonyai.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a dualista állam.)

– Beszámoló, kiselőadástartása történelmiforrásszövegek alapján.(Pl. dualizmuskoriszínházkultúra.)

– Események, történetek,jelenségek mozgásos,táncos, dramatikusmegjelenítése.(Pl. jelenetek egy pestikávéházmindennapjaiból.)


a magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a kiegyezéslétrejöttét elősegítőkülpolitikai tényezőkszámbavétele.)A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. a magyarországivasúthálózat fejlődése.)

Magyar olimpiai részvétel –Hajós Alfréd, magyarsikersportágak.(Pl. úszás, vívás.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tényés bizonyíték, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,

adó,politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág,egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: emigráció, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia,gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, asszimiláció, zsidó emancipáció, államianyakönyvezés, polgári házasság, polgárosodás, népoktatás,millennium.Személyek: Ferenc József, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, WekerleSándor, Jászi Oszkár, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar, Baross Gábor.Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume.Kronológia: 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés,Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége),1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium).

Ismétlés,számonkérés

10 óra

A fejlesztés várt eredményei a 11. osztály végén

Az újkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerezőfeldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat ésaktív állampolgárságra nevelés.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggésekfelismerése és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása,ezeknek jelenre vonatkoztatása, megítélése.

Az újkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainakazonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.

A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori egyetemes történelemre.

A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres ésszakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás.Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségektevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes sajátértékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni.

Ismerje a XIX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbbjelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait a Dualizmus korszakáig bezárólag.

Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőitbeazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontúbemutatására, elemzésére.

Ismerje az újkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait,történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérőtörténelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenülvagy közvetetten érintik.

Tudja, hogy az újkortól kezdődően lényegesen átalakul Európa társadalma és gazdasága(polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak,pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világvezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.

Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi,társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományimunkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozás megszervezésére. Jussonel az előadás önálló jegyzetelése szintjére.

Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani anarráció módja alapján.

Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemezni abizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Legyen képes összehasonlítani

társadalmi-történelmi jelenségeket strukturális és funkcionális szempontok alapján. Legyenképes értékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján.

Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek ésjelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmitérképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallásimegosztottság stb.) hátterének feltárására.

12. évfolyam

Éves óraszám: 93

Tematikai egység Az első világháború és következményei Órakeret13 óra

Előzetes tudásA tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmikonfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés.A dualista monarchia válsága.


A korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása,a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek,a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesenvezetett a háborúhoz. Az új hadászati eszközök és módszerekalkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggeljártak, és minden állampolgárt érintettek. A későbbi győztesek olyan –sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseketkényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborústársadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor magukban hordoztákegy újabb fegyveres konfliktus kényszerét.A tanuló megérti az első világháború kirobbanásához vezető okokat,és látja azok komplex jellegét. Felismeri a háború sajátos, az emberitörténelemben ez idáig nem létező új vonásait. Tisztában van a háborúemberiségre gyakorolt romboló morális hatásaival. Reálisan értékeli atörténelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert.Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különöstekintettel a kelet-közép-európai régióra. Ismeri és érti a trianoniországvesztés lényegét, máig tartó hatásainak mozgatórugóit.Különbséget tesz nemzeti önvédelem és önfeladás között, ismeria politikai kalandorság jellemzőt és következményeit.


A hátország szerepea háborúban.

Nagyhatalmi érdekekés ellentéteka béketárgyalásokon.

Magyarország az elsővilágháborúban.

A Károlyi-kormány bel-és külpolitikai mozgástereés intézkedései.

A tanácskormány uralomrakerülése, politikája,


táblázatokból,diagramokból.(Pl. háborús veszteségek.)

Önálló információgyűjtésadott témához különbözőmédiumokból.(Pl. háborúra buzdítóplakátok.)

Információk gyűjtésemúzeumokban.(Pl. a korszakhelytörténetivonatkozásai.)

Földrajz: Európa domborzataés vízrajza.

Magyar nyelv és irodalom:Móricz Zsigmond: Barbárok,Ady Endre, Babits Mihályháborús versei.

Kémia: hadászatbanhasznosítható vegyi anyagok.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:tömegkommunikáció,médiumok hatása amindennapi életre.

bukásának okai.

Trianon társadalmi és bel- éskülpolitikai következményei.Új államok Közép-Európában.A határon túli magyarságsorsa.


képek, plakátok,karikatúrák vizsgálataa történelmi hitelességszempontjából.(Pl. Ferenc Józsefkorának karikatúrái.)

Tanult ismeretekproblémaközpontúelrendezése.(Pl. a győztesnagyhatalmakbékecéljainak ésbékeelveinekmegvalósulása.)

Kommunikáció: Esszé írása történelmi-

társadalmi témákról.(Pl. a trianonibékediktátum hatásai.)

Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembe vétele.A véleménykülönbségektisztázása.(Pl. Magyarországrészvétele avilágháborúban.)

Történetek dramatikusmegjelenítése.(Pl. a magyar delegációrészvétele abéketárgyalásokon.)


rendezése.(Pl. a tanácsköztársasághadieseményeinekidőrendje.)Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaiadatainak elhelyezésevaktérképen.(Pl. a békeszerződések

területi vonatkozásai.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény ésbizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió,irredentizmus, reváns, kommunizmus, őszirózsás forradalom,Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), demarkációs vonal,konvenció, Vix-jegyzék, proletárdiktatúra, direktórium, vörös őrség,ellenforradalom, forradalmi törvényszék, vörösterror, diktátum,Vasgárda, usztasa.Személyek: Lenin, Wilson, Clemenceau, Tisza István, Károlyi Mihály,Kun Béla, Szamuely Tibor, Jozef Pilsudsky,I. Sándor, Thomas Masaryk, Horthy Miklós.Topográfia: Szentpétervár, Szerb - Horvát - Szlovén Királyság,Csehszlovákia, balti államok, Lengyelország, Románia, Bulgária,trianoni Magyarország.Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. július 28.(az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháborúkirobbanása), 1918. október 31. (Károlyi Mihály kinevezéseminiszterelnökké, az őszirózsás forradalom),1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1918. november 13.(a belgrádi konvenció) (1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-ibéke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka),1920. június 4.(a trianoni béke aláírása).

Tematikai egység Európa és a világ a két világháború között Órakeret15 óra

Előzetes tudás A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban ésEurópában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön.


A világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az USA centrálishelyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, atömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülővilágpiac felbomlását eredményezte. A politikai jogok kiterjesztése többországban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott aszélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikusrendszereket vezettek be. E rendszerekben faji vagy osztályalapon, abűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokat bélyegeznekmeg, telepítenek ki, vagy likvidálnak, és a társadalmat „fenyegetőveszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozzák szabadságjogait.A tanuló érti, hogy az USA-ban az 1920-as évek nagy gazdaságifejlődést hoztak, amelyet az évtized végi nagy válság követ. Felismeri,hogy a háborús pusztítás, vereség és gazdasági válságok egyikkövetkezménye a szélsőségek térnyerése. A diktatúrák működésimechanizmusának megismerése.


A világgazdaságátrendeződése a háború után.

A gyarmati világszétesésének kezdetei.(pl. India, Közel-Kelet).

Az olasz fasizmus jellemzői.

Tekintélyuralmi rendszerekbemutatásaKözép-Európában ésa Balkánon.

Az USA gazdaságifellendülése és nemzetköziszerepe.

A válság kezelésének módjaiegy adott országban(pl. USA, Nagy-Britannia).

A totális állam kiépítéseNémetországban.


különböző statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. a német választásokeredményei 1928–33között; munkanélküliségalakulása az EgyesültÁllamokban 1929–1937.)

– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a GULAG életeSzolzsenyicin: IvanGyenyiszovics egy napjacímű műve alapján.)

Magyar nyelv és irodalom:az avantgárd(pl. Apollinaire), Borges,Bulgakov, Faulkner, ThomasMann, Orwell, Szolzsenyicin.

Vizuális kultúra: A technikaiképalkotás: fényképezés, filmjelentősége.Az avantgárd: Picasso:Guernica.Fényképek értelmezése.

Ének-zene: az avantgárdzene, a dzsessz.

Biológia-egészségtan:vitaminok, penicillin –antibiotikumok, védőoltások.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:A média kifejező eszközei ésezek hatásmechanizmusa.A korszak stílusirányzatai.Testnevelés és sport:olimpiatörténet – a berlini

A bolsevizmus ideológiája.A bolsevik propaganda főbbjellemzői.

A sztálini gazdaságpolitika.


megfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek okairól.(Pl. az antiszemitizmusokai.)

– Különböző szövegek,hanganyagok stb.vizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. különbözőpropagandafilmekelemzése.)

– Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Gandhi és a polgáriengedetlenségimozgalom.)


készítése.(Pl. a világgazdaságiválság jelenségei.)


változásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. Köztes-Európanemzetiségi térképénekösszevetése az elsővilágháború előtti ésutáni államhatárokkal.)

olimpia (1936).


Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant,Westminsteri Statútum,Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításosrendszer, Sztahanov-mozgalom, GULAG, személyi kultusz, koncepciósper, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, propaganda,nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, SS, SA, Gestapo, Berlin-Rómatengely, antikomintern paktum, Anschluss, domínium, tekintélyelvűállam, autoriter rendszer.Személyek: Mussolini, Hindenburg, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler,Goebbels, Gandhi, Pilsudski, Sándor király, Dollfuss.Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin,weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, aSzovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnóiegyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság),1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely,Antikomintern Paktum), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).

Tematikai egység Magyarország a két világháború között Órakeret10 óra

Előzetes tudás Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon.Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja.


A trianoni országvesztés társadalmi, szellemi és gazdasági rövidtávúhatásainak és hosszú távú következményeinek nemzeti tragédiaként valótudatosítása. A reménytelen bel- és külpolitikai helyzetből való kilábaláseredményeinek felismerése, a szellemi honvédelem és nemzetépítésszükségességének elfogadása, valamint a területi revíziós igényekszükségességének etnikai indoklása a korszakra vonatkozóan.Szélsőségektől mentes értékelés az adott történelmi időszakról,eseményeiről és személyiségeiről.A tanuló érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődéslegfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásairavaló reflektálás volt. Tisztában van a külpolitikai alternatívákkalés tudja azok mozgatórugóit.


Politikai életpályákbemutatása és elemzése.(Pl. Bethlen István, TelekiPál.)

Gazdasági válság ésradikalizálódás abelpolitikában.(Pl. Gömbös és kísérlete.)

A klebelsbergi kultúrpolitikakibontakozása és főbbjellemzői.(Pl. kultúrfölény,valláserkölcsi nevelés.)

Tudomány és művészet főbbképviselői a két világháborúközötti Magyarországon.(Pl. Szekfű Gyula, Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla,Kodály Zoltán.)


táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. magyar gazdasága két világháború között,az oktatásfejlesztéseredményei.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. új nemzedékek; zene,képzőművészet,tudomány, stb..)


megfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. Horthy Miklóspolitikai életpályája.)

Földrajz: Magyarország ésKözép-Európa természetiadottságai.

Magyar nyelv és irodalom:a Nyugat, mint folyóiratés mint mozgalom; JózsefAttila; a népi írók; a határontúli irodalom.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:tömegkommunikáció,médiumok hatásaa mindennapi életre, amagyar hangosfilmgyártáskezdetei.

Biológia-egészségtan: Szent-Györgyi Albert.

Vizuális kultúra: avantgárd –Kassák Lajos.

Történelmi – társadalmiadatok, modellek éselbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. a magyar külpolitikamozgástere, alternatívái.)

Különböző hanganyagok,filmek vizsgálata atörténelmi hitelességszempontjából.(Pl. a korabelijátékfilmekből kirajzolódótársadalomképösszevetése a történetivalósággal).


képekből összeállítás,tabló készítése.(Pl. a korszakhelytörténetivonatkozásai.)

Beszélgetés egytársadalmi, történelmitémáról. Saját véleményérthető megfogalmazása.(Pl. az antiszemitizmustémában.)

Tájékozódás térben ésidőben: A világtörténet, az

európai történelem, amagyar történelem eltérőidőbeli ritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a német befolyáserősödése és hatásai.)Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének elhelyezésevaktérképen.(Pl. a revíziós politikaeredményei 1938–39.)


Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: konszolidáció, numerus clausus, földreform, népszövetségikölcsön, pengő, zsidótörvény, revízió, irredentizmus, kultúrfölény,Magyar Nemzeti Bank, társadalombiztosítás, agrárolló, nyilasmozgalom, győri program, első bécsi döntés.Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, GömbösGyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc, Szent-GyörgyiAlbert, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szekfű Gyula.Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.Kronológia: 1920-1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége),1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen Istvánminiszterelnöksége, a konszolidáció időszaka),1927 (a pengő bevezetése), 1938. november 2. (az első bécsi döntés).

Tematikai egység A második világháború Órakeret12 óra

Előzetes tudás A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország amásodik világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon.


Nagyhatalmak titkos vagy nyílt megegyezésének elítélése hatalmiövezetek létrehozásáról, kisebb államok felosztásáról, országhatárokerőszakos megváltoztatásáról vagy népcsoportok kitelepítéséről,kiirtásáról. A politikai antiszemitizmus megnyilvánulásaimegerősödésének és mozgatórugóinak feltárása, veszélyeinekazonosítása, a diszkrimináció elítélése, az ún. fajelmélet és szörnyűkövetkezményeinek (pl. elkülönítés, deportálás, megsemmisítés)elutasítása.A tanuló megérti, miként került a háború során Magyarországkényszerpályára és ez milyen következményekkel járt az ország sorsátilletően. Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a másodikvilágháború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egészmagyarság tragédiája. Megismer olyan történelmi szituációkat, amelyeka háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyekmegmentését eredményezték.


A szövetséges hatalmakegyüttműködésénekelemzése.

Háborúellenes katonaiés polgári erőfeszítések.

Magyarország a nácibirodalom árnyékában(Pl. gazdasági és politikaikényszerek, kitörésikísérletek).

A területi revízió lépései.

Kállay Miklósminiszterelnöksége.

Háborúellenes törekvések(Pl. Magyar TörténelmiEmlékbizottság, szárszóitalálkozó).

Az antiszemitizmus és azsidókérdésMagyarországon.


szaktudományimunkákból.(Pl. konferenciák,találkozók, szerződések.)

– Ismeretszerzéskülönböző írásosforrásokból.(Pl. az első és másodikzsidótörvény.)

– Emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. kollaboránsok,ellenállók, embermentőka másodikvilágháborúban.)

Fizika: nukleáris energia,atombomba.

Etika: az intolerancia,a gyűlölet, a kirekesztés,a rasszizmus.

Magyar nyelv és irodalom:Radnóti Miklós, Semprun:A nagy utazás, Kertész Imre:Sorstalanság.

Vizuális kultúra: A technikaiképalkotás: fényképezés,a film jelentősége.Fényképek értelmezése.(Pl. Capa: A normandiaipartraszállás fényképei.)

Kritikai gondolkodás:– Híres emberek jellemzése

(Pl. Churchill, a britelszántság jelképe.)

– Értékrendekösszehasonlítása, sajátértékek tisztázása.(Pl. Szálasi Ferenc ésTeleki Páltörténelemszemléleténekösszevetése.)

– Történelmi-társadalmijelenségek értékelése asaját értékrend alapján.(Pl. a holokausztMagyarországon.)

– Filmek a történelmihitelességének vizsgálata.(Pl. Jób lázadása.)

– Kérdésekmegfogalmazása a forrásmegbízhatóságáravonatkozóan.(Pl. Horthy Miklósemlékiratai kapcsán.)

Kommunikáció:Események dramatikusmegjelenítése.(Pl. Churchill és Sztálinvitája a második frontmegnyitásánakhelyszínéről.)


változásainak leolvasásatérképekről.(Pl. a területi revíziólépései)

– Kronológiai adatokrendezése.


Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességfogyás, migráció, életmód,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog,állampolgári jog,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációstábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, ,antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés,„hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrásikísérlet, Atlanti Charta, befolyási övezetekSzemélyek: Churchill, Roosevelt, Sztálin, Truman, Attlee, De Gaulle,Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg, JányGusztáv.Topográfia: Leningrád, Új-Foundland, Casablanca, Québec, Kairó,Teherán, Moszkva, Jalta, Potsdam, Auschwitz, Hirosima, Normandia,Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Don-kanyar, Voronyezs,Kronológia: 1941. augusztus 12. (Új-Foundland); 1943. január 14.(Casablanca); 1943. augusztus 14. (Québec), 1943. szeptember 22-26(Kairó); 1943. szeptember 28-december 1 (Teherán). 1944. június 6.(megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása),1944. október 9. (Moszkva). 1945. február 4-11. (a jaltai konferencia),1945. május 9. (az európai háború befejeződése),1945. július 7-augusztus 2. (Potsdam) 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételévelvéget ér a második világháború), 1940. augusztus 30. (a második bécsidöntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen),1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége),1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németekmegszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklóssikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel).

Tematikai egység Hidegháborús konfliktusokés a kétpólusú világ kiépülése

Órakeret6 óra

Előzetes tudásA második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, azAmerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, agyarmatok helyzete a két világháború között.


A gyarmati függési viszonyok átalakulása, az európai kettéosztottságemberi, társadalmi, gazdasági következményeinek beazonosítása. Adiktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és versenyképtelenvonásainak felismerése, elítélése. A demokrácia mint a közös döntésintézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája.A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világkialakulásának folyamatát. Hiteles kép alakul ki benne a két tömbbenélők különböző helyzetéről, mindennapjairól. Ismeri az egykorigyarmati lét hatását a függetlenné vált államok fejlődésére.


Nyugat-Európa újjáépítése ésa közös európai intézményekkialakulásának kezdetei.

A gyarmati rendszerfelbomlása – a „harmadikvilág” kialakulása.

Gandhi erőszakmentesmozgalma.

A német kérdés.


írásos forrásokból,vizuális rendezőkkészítése.(Pl. hidegháborúselméletek)

A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetekben.(Pl. megszállási övezetekNémetországban.)


társadalmi, történelmitémáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. a berlini falkérdésköre.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Tanult helyek

megkeresése a térképen.(Pl. a „harmadik világ”államai.)

Magyar nyelv és irodalom:Orwell, Szolzsenyicin,Hrabal, Camus, GarciaMarquez.

Kémia: hidrogénbomba,nukleáris fegyverek.

Vizuális kultúra:a posztmodern, intermediálisművészet.

Testnevelés és sport:Olimpiatörténet.


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény ésbizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer,termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberijog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum,periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: neokolonializmus, bandungi értekezlet, fultoni beszéd,Truman-elv, Marshall-segély, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ),szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny,kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai GazdaságiKözösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettekmozgalma.Személyek: Gandhi, Nehru, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer,Hruscsov, Kennedy, Brezsnyev.Topográfia: Bandung, NSZK, NDK, Ceylon, Pakisztán, India.Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv,a Kominform állásfoglalása, a párizsi béke, India függetlensége),1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaságlétrejötte, a szovjet atombomba), 1961 (a berlini fal építése).

Tematikai egység Magyarország a világháborús vereségtőla forradalom leveréséig

Órakeret8 óra

Előzetes tudás Magyarország részvétele a második világháborúban.A háború vége és az ország szovjet megszállása.


Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakításának,a kommunista diktatúrának elítélése. Annak felismerése, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelenlegi demokratikus rendünktalpköve. A szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott államiszuverenitás következményeinek azonosítása. A totális kommunistadiktatúra emberiség elleni bűneinek megismerése, elítélése.A tanuló megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívülkedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikaiviszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből.Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit.Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az egyes emberek nézeteit,döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.Október 23-i nemzeti ünnepünk eseményeinek megismerése a méltómegünneplés céljából.


A nemzetközi helyzet hatásaa magyar belpolitikaalakulására 1945 és 1948között.(Pl. SZEB intézkedései,németek kitelepítése.)

Az elnyomás formáiés „gépezete”.

A magyar forradalomnemzetközi jelentőségeés összefüggései.(Pl. szuezi válság szerepe,a magyar kérdés azENSZ-ben.)

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés személyes

beszélgetésekből ésmegfigyeléséből.(Pl. kitelepítettek vagy az1956-os eseményekrésztvevőinekvisszaemlékezéseiből.)

A tanultak felhasználásaúj helyzetekben.(Pl. Magyarországszovjetizálása.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Tóth Ilona ügye.)

Kritikai gondolkodás: Feltételezések

megfogalmazása híresemberek viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Nagy Imre/KádárJános 1956-osszerepvállalása.)

Magyar nyelv és irodalom:Illyés Gyula: Egy mondata zsarnokságról.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:Dokumentumfilmek, híradókelemzése.


Érvek gyűjtése feltevésekmellett és ellen, az érvekkritikai értékelése.(Pl. koncepciós perek.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Rákosi-korszakviccei, történelemhamisítása korszakban.)


történelmi témáról.(Pl. nagyhatalmireakciók: a Nyugatmagatartása 1956-ban.)

Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. az 1945. és 1947. éviválasztások eredményei.)


A világtörténet, azeurópai és a magyartörténelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az 1956-osforradalom és nemzetközikörnyezete, a „magyarkérdés” az ENSZ előtt.)




Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás,vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ENSZ BT, szuezi válság, Szövetséges Ellenőrző Bizottság,Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar KommunistaPárt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés,lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), földosztás, internálás,osztályharc, ÁVH, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, MagyarSzocialista Munkáspárt (MSZMP).Személyek: Vorosilov, Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc,Kovács Béla, Kéthly Anna, Rákosi Mátyás, Márton Áron, Kádár János,Nagy Imre, Rajk László, Bibó István.Topográfia: Magyar Népköztársaság, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros(Dunaújváros), Poznan, Szuezi-csatorna, Lengyelország, Jugoszlávia.Kronológia: 1947. február 10. (a párizsi béke), 1948 (a MagyarDolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúrakezdete), 1949 (az új alkotmány, a Rajk-per) 1953–55 (Nagy Imre elsőminiszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása),1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4.(általános szovjet támadás indul Magyarország ellen).

Tematikai egység A két világrendszer versengése,a szovjet tömb felbomlása

Órakeret5 óra

Előzetes tudásA kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években.A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői.A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása.


A két világrendszer harcának, versengésének fontosabb állomásainakbeazonosítása, a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedésfejlődésképtelenségének felismertetése. A modern technológia,a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiájának és akommunikációs rendszerek szerepének azonosítása a szovjet típusúrendszerek bukásában.Érti a tanuló a két világrendszer közötti versengés legfontosabbmozgatórugóit. Átlátja és képes saját szavaival megfogalmazni, hogymelyek voltak a leglényegesebb különbségek a két szembenálló tömbországai között a politikai rendszer működése, a gazdaság, a társadalomés az életmód terén. Érti, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusúvilágrend megszűnéséhez.


A német kérdés.

A balkáni konfliktusok,Jugoszlávia felbomlása.

Nemzeti, etnikai, vallásikisebbségek helyzete néhányországban.(Pl. Románia, Magyarország,Ukrajna.)

Ismeretszerzés, tanulás: Különböző élethelyzetek

megfigyelése.(Pl. mindennapi élet avasfüggöny két oldalán.)

Kritikai gondolkodás: Elbeszélések, filmek

vizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. A mások élete[2006].)

Kommunikáció:Képi és egyéb információkelemzése.(Pl. Berlinkettéosztottsága.)


rendezése.(Pl. a balkánikonfliktusokkronológiája.)

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:tömegkommunikáció,a média és a mindennapi élet.

Informatika: Neumann Jánosés a modern számítógépek.Az internet.

Biológia-egészségtan: a DNSés a géntechnológia.

Fizika: az űrkutatás.

Ének-zene: A beat és a rock.Szórakoztató zenei műfajok.

– Egyszerű térképvázlatokkészítése.(Pl. etnikaiválasztóvonalakJugoszláviában.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény ésbizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Bundestag, vasfüggöny, hidegháború, kétpólusú világ,NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (KözösPiac), berlini fal, enyhülési politika, daytoni megállapodás.Személyek: Brezsnyev, Willy Brandt, Kohl, II. János Pál, Tito,Milosevic.Topográfia: Románia, Magyarország, Ukrajna, Németország, Berlin,Jugoszlávia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Dayton,Koszovó.Kronológia: 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fallebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság),1995 (daytoni megállapodás).

Tematikai egység A Kádár-korszak jellemzői Órakeret3 óra

Előzetes tudás

A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői.Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeiés céljai. A határon túli magyarság sorsa.Október 23. mint iskolai ünnepély.


Az 1956-ot követő kegyetlen megtorlás adatainak megismerése,a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőinek felismertetése,elitélése. A totális diktatúrát elfedni szándékozó demokratikusnak látszó„kellékek” beazonosítása, a rendszer lényegi reformálhatatlanságánakfelismerése. A hatalom által a társadalomra kényszerítettkompromisszum jellemzőinek, eredményének és kártékonyságánaktudatosítása, értékelése. A rendszer bukása okainak, körülményeineksokoldalú elemzése.A Kádár-rendszer jellegének és mozgásterének megismerése.A szocialista időszak Magyarország további történelmére és jelenéregyakorolt hatásainak átlátása. Megérti a tanuló, hogy Kádár Jánosszemélyisége és a nevével fémjelzett korszak miért osztja megma is a közvéleményt.Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásánakokait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát.A békés rendszerváltás menetének ismerete, jelentőségénekés árnyoldalainak tudatosulása.


A kádári társadalom-és kultúrpolitika alakulása(pl. „gulyás- vagyfridzsiderkommunizmus”,három T).


táblázatokból,diagramokból.(Pl. a földterületüknagyságának változása1956–1980 között.)

Ismeretszerzés írásosforrásokból.(Pl. a gazdaságimechanizmus reformja.)

Emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a Kádár-korszakbesúgói; ellenzéke.)


megfogalmazása egyestársadalmi-történelmi

Magyar nyelv és irodalom:Németh László, Nagy László,Sütő András, Weöres Sándor,Ottlik Géza, Örkény István.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:dokumentumfilmek, híradókelemzése; stílusirányzatok:budapesti iskola.


jelenségek hátteréről.(Pl. a magyar társadalommegbékélése a kádárihatalommal.)

Tételmondatmeghatározása,szövegtömörítés.(Pl. a rendszerváltópártok programjai.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Kádár-korszakviccei.)


készítése.(Pl. a parlamenti patkóaz 1990-es választásután.)

– Beszámoló, kiselőadástartása.(Pl. ifjúsági szubkultúráka Kádár-korszakbancímmel.)


A világtörténet, azeurópai és a magyartörténelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. összehasonlítókronológiai táblázatkészítése.)




Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,

parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás,vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), amnesztia, újgazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, KISZ,ellenzéki mozgalmak, szamizdat, lakiteleki találkozó, EllenzékiKerekasztal, reformszocializmus, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP,FKgP, KDMP, MSZP, többpártrendszer, pluralizmus, jogállam,Nemzeti Kerekasztal.Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Aczél György, Pozsgay Imre,Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád.Topográfia: Magyar Népköztársaság.Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (a kádári konszolidációlezárulta), 1968 (az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépése),1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése),1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása),1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások),1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).

Tematikai egység Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret6 óra

Előzetes tudás

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus,migráció, klímaváltozás.


A globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európaelőnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozása, megítélése.Fő morális célok (demokrácia, antirasszizmus, háborúellenesség)esetenkénti ellentmondásainak a felismerése. A demokratikus értékekismeretében a történelmi-társadalmi kérdések, folyamatok árnyaltmegítélése.A tanulók megismerik a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztábanvannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Kialakul bennüka környezettudatos magatartás, értik a felelős állampolgári magatartáslényegét és az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismerika társadalom egészének érdekeit. Tisztában vannak az EU szerepével, ésreális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeirőlaz integráción belül.


A „Hatok” Közös Piacátólaz Európai Unióig(1957-1992), az integrációfőbb állomásai.

Együttműködés és eltérőérdekek az unióban.

Az Európai Unió helyea világgazdaságban.

A demográfiai válságtársadalmi és gazdasági okai.

A környezettudatosmagatartás kulturális,gazdasági és politikaifeltételei.

Ismeretszerzés, tanulás: Az internet felhasználása

történelmi ismeretekszerzésére.(Pl. atomfegyverrelrendelkező országok azezredforduló után.)

Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák,vázlatok) készítése.(Pl. a mai hatalmiviszonyokat bemutatóábra.)

Kritikai gondolkodás: Adatok, modellek,

elbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. globális világfejlődésének határai.)

Erkölcsi kérdéseketfelvető helyzetekfelismerése, bemutatása.(Pl. klónozás)

Földrajz: az EU kialakulása,jellemzői, tagállamai;globális világgazdaságnapjainkban, globáliskörnyezeti problémák;népesség, népesedés,urbanizáció; fejlődő és fejlettországok gazdaságánakjellemzői; Kína.

Informatika: Információkgyűjtése az internetről.Bemutatók, dokumentumokkészítése.Információs társadalom.Információkeresés,információ-felhasználás.

Etika; filozófia: korunkerkölcsi kihívásai.

Ének-zene: világzene.

Kommunikáció: Tabló készítése önállóan

gyűjtött képekből.(Pl. globális környezetiproblémák.)

Beszélgetés (vita)társadalmi, történelmitémákról.(Pl. Brazília,Oroszország, India, Kína)megnövekedett szerepe.)


A világtörténet, azeurópai történelem, amagyar történelem eltérőidőbeli ritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. centrumok ésperifériák napjainkban.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: globalizáció, terrorizmus, adósságspirál, fogyasztóitársadalom, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa,fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom,migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció,szegregáció, integráció.Személyek:--------------------Topográfia: az EU tagállamai.Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása),2001 (terrortámadás az USA ellen), 2004 (tíz új tagállam).

Tematikai egység A demokratikus viszonyok megteremtéseés kiépítése Magyarországon

Órakeret8 óra

Előzetes tudásA Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi éskulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyarrendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.


A demokratikus rendszer megteremtésének ellentmondásai (pl.forradalomszerű átalakulások társadalmi egyeztetés nélkül) azátalakulás jelentőségének értékelése, az ezt tagadó álláspontok kritikája.Annak belátása, hogy a rendszerváltozásnak nyertesei és veszteseiegyaránt voltak, nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően.A közösségi és egyéni érdekek ütközésének, kiegyenlítési törekvéseineka felismerése a társadalomban. Magunk és mások kétféle mércévelmérésének elutasítása.A tanulók tisztában vannak azzal, hogy melyek a rendszerváltozás előttiés az azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere közöttilegfontosabb különbségek. Reális kép alakul ki bennük Magyarországszerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül. Megértik akisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturáliskisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbségszempontjából egyaránt.


Magyarország a kilencvenesévekben.(Pl. jogalkotás, társadalmiváltozások -vesztesek és győztesek).

A szociális piacgazdaságjellemzői.

A magyar alkotmányosságelemei (pl. a konstruktívbizalmatlanság intézménye,népszavazás) és intézményei(pl. alkotmánybíróság,ombudsmaniintézmény).

A magyar társadalomszerkezetváltozásai az elmúltfél évszázadban.

Magyarország gazdaságaés beilleszkedése az európai,illetve világgazdaságba.


táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. Magyarországdemográfiai helyzete.)

Magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. kisebbségek határoninnen és túl.)

Az internet felhasználásatörténelmi ismeretekszerzésére.(Pl. Magyarország és azEurópai Uniókapcsolata.)

Kritikai gondolkodás:Különbségek felismerése,a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenség

Informatika:információkeresés,információ-felhasználás.

Matematika: diagramok,táblázatok, grafikonok –adatleolvasás, készítés,értelmezés, statisztikaifogalmak ismerete.

Etika; filozófia: korunkerkölcsi kihívásai.

kapcsán.(Pl. Magyarországállamberendezkedésénekváltozásai a XX. századfolyamán.)

Kommunikáció: Beszélgetés (vita) egy

társadalmi, történelmitémáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. cigányság romákintegrációja.)

Események, történetek,jelenségek dramatikusmegjelenítése.(Pl. hajléktalansors,munkanélküliség,a mélyszegénységproblémái.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Az adott téma

tanulmányozásáhozleginkább megfelelőtérkép kiválasztásakülönféle atlaszokból.(Pl. Magyarországnépesedési viszonyainak,az életkörülményekváltozásainakbemutatása.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok Fogalmak: migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció,

diszkrimináció, szegregáció, integráció.Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc.Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.Kronológia: 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik),2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).

Ismétlés,számonkérés

7 óra

Tematikaiegység

Rendszerező ismétlés Órakeret20 óra

Előzetestudás

A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.

A tematikaiegységnevelési-fejlesztésicéljai

Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségivizsgára.

A fejlesztés várt eredményei a 12. osztály végén

A modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerezőfeldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat ésaktív állampolgárságra nevelés.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggésekfelismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) ésegyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknekjelenre vonatkoztatása, megítélése.

A modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainakazonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása a modernkori egyetemestörténelemre.

Ismerje a XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbbjelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.Ismerje a XX. századi magyar történelem főbb csomópontjainak történetét az Osztrák-Magyar Monarchia válságkorszakától a trianoni országvesztésig, illetve a másodikvilágháborús pusztításon át a kommunista diktatúra létrejöttéig, valamint az 1956-osforradalomtól a demokratikus jogállam megteremtéséig. Legyen képes e bonyolult történelmifolyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére.

Ismerje a modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit,évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időbeneltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságotközvetlenül vagy közvetetten érintik.

Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává ésmutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.

Tudja a trianoni országvesztés súlyos körülményeit és máig tartó hatását, következményeitértékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni.

Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyenképes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztetőjelenségeket felismerni és azokat elemezni.

Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, pl. betegségeket,elszegényesedést, munkanélküliséget, élelmiszerválságot, tömeges migrációt.Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikairendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését.

Legyen képes az internetet kritikus és tudatos használatára történelmi, filozófia- ésetikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében.

Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére atörténelmi hitelesség szempontjából.

Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiaikérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni.

Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának kszakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritásfontossága mellett.

Documents

A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre … · 2013-11-05 · 9–10. évfolyam A középiskolai történelemtanítás első két éve koncentrikusan