A levegőkörnyezet állapotának értékelése modellszámításokkal

Dr. Bozó László

Labancz Krisztina

Steib Roland

Országos Meteorológiai Szolgálat

SZEKTORSZEKTOR EMISSZIÓEMISSZIÓ ÁLLAPOTÁLLAPOT HATÁSHATÁS

Ipar VOCFelszíni

ózon

Mezőgazd.

termés

Közlekedés

Energia termelés

Háztartás

Mezőgazd.NOx

NH3

PM

SO2

PM koncentráció

Savas ülepedés

EutrofizációAnyagok / Épületek

Természet / Biodiverzitás

Egészség

Célkitűzések

• A nagytávolságú légköri szennyezőanyag transzport hazai következményeinek, valamint a lokális légszennyezés hatásainak becslése

• Modellezési módszertan kidolgozása az ország tetszőleges régióját, kistérségét és települését jellemző jelenlegi és várható levegőminőség értékeléséhez a hivatalos emissziós, meteorológiai és légszennyezettségi adatok felhasználásával

• A kifejlesztett modulok illeszthetőek legyenek a társtudományok szimulációs eszközrendszereihez

A levegőszennyezettség kialakulásának és fennmaradásának jellemzői

• Légszennyező anyagok a kibocsátó forrásoktól nagy távolságra juthatnak

• A lokális levegőszennyezés mértékét a regionális légköri transzport is befolyásolja

• A meteorológiai tényezőknek, a domborzatnak és a beépítettségnek meghatározó szerepük van a levegőminőség és a kiülepedés szabályozásában

Levegőkörnyezeti mérés és modellezés

• Mérés– Pontos és hiteles, térben pontszerű, időben

folytonos,– A mérési stratégia próbál javítani a térbeli

reprezentativitáson.• Modell

– kevésbé pontos, térben és időben folytonos,– különböző térskálák különböző típusú közelítéseket

igényelnek.

Az EU levegőminőségi keretdirektívája ösztönzi a modellek használatát.

Térskála: lokálisModellek: utca modellek

Átlagolás: órás, 24 órás, évesValidálás: lokális mérés, szélcsatorna

Térskála: városi

Térskála: városiModellek: AERMOD, ADMSÁtlagolás: órás, 24 órás, éves

Validálás: városi monitoringhálózat

Térskála: kontinentális/regionális

Térskála: kontinentális/regionálisModellek: EMEP, TRACE, DEM

Átlagolás: évesValidálás: háttérszennyezettség mérések

Levegőminőségi modellek alkalmazhatósága

• Regionális/lokális levegőminőség értékelése, előrejelzése

• Lokális/nagytávolságú hatások szétválasztása

• Az ökoszisztéma aktuális/kritikus terhelés arányának becslése

• Határértékek, értékelési küszöbök túllépésének becslése

• Források azonosítása (földrajzi, forrástípus)

EMEP 50 km * 50 km

Ólom kibocsátás Magyarországon, 2002

SO2 kibocsátás Magyarországon

0

200

400

600

800

1000

1200

1990 1995 2000 2010

eze

r to

nn

a S

O2

Lakosság Szolgáltatás

Közlekedés Hőtermelés

Ipar Mezőgazdaság

NO2 kibocsátás Magyarországon

0

50

100

150

200

250

300

1990 1995 2000 2010

eze

r to

nn

a N

O2

Lakosság Szolgáltatás

Közlekedés Hőtermelés

Ipar Mezőgazdaság

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

2000 2005 2010 2015 2020

eze

r to

nn

a

PM10 PM2.5

PM kibocsátás Magyarországon (RAINS baseline scenario)

Légköri kén-ülepedés mértéke, mg S/m2/év

Ecological threshold: 4000 mg S/m2/yr

Légköri nitrogén ülepedés mértéke, mg N/m2/év

Ecological threshold: 2500 mg N/m2/yr

Légköri ólom ülepedés mértéke, g /m2/év

NO2 regionális alapterhelés, g N m-3

Légköri nitrogén ülepedés, mg N m-2 év-1

Pb regionális alapterhelés, ng m-3

Légköri ólom-ülepedés, g km-2 év-1

ADMS-HU

Az agglomeráció főútvonalai mentén számított 24 órás NOx terhelés

Következtetések

• A kén-dioxid kibocsátás jelentősen, a nitrogén-oxidoké mérsékelten csökken

• Felszíni ózon koncentrációja régiónkban lényegében változatlan marad

• PM10 és PM2.5 vizsgálatok jelentősége növekszik (kémiai összetétel, egészségügyi hatások)

További lépések

• Országos alapterhelési mátrixok és térképek előállítása, a regionális modell outputok finomítása statisztikai módszerekkel

• Jelentős hazai pont- és vonalforrások környezetének állapotértékelése diszperziós modellszámításokkal

• A számított levegőminőségi paraméterek átadása a kapcsolódó tudományterületeknek– A kritikus és az aktuális terhelés különbsége– Vízminőség, eutrofizáció– Emberi expozíció