ÁRA: 200 FT

A TARTALOMBÓL:

V. Raisz Rózsa:

Szegi Ádám:Tessék választani!

H. Varga Márta:Nem kötelezõ redundancia

a magyar nyelvtanban

Pátrovics Péter:Angol és latin

Holczer József:Új névutónk (?), a

Batár Levente:Királynõnek sem könnyû lenni

Kovács István Ákos:-nyelv

Dóra Zoltán:

Zimányi Árpád:

És: új szavak, könyvek,rendezvények, nyelvi játékok

Felment – meneszt – kirúg

farvizén

Így

Legenda

Celeb

Édes

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2008. JÚNIUS XXX. ÉVF. 3. SZÁM

Anyanyelvünk

A Magyar Nyelv Múzeuma,Széphalom

MEGNYÍLT A MAGYARNYELV MÚZEUMA!

A terv

Az új épület

ÉA

Túlzás nélkülállíthatjuk: 2008.április 23-án szer-

dán nyelvtörténeti, sõt történelmi esemény színhe-lye volt Széphalom. Kazinczy emlékhelye, sírja mel-lett megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma!

Miért korszakos jelentõségû ez az esemény,amelynek kedvéért kivételesen még címoldalunk újszerkezetét is megváltoztattuk? Több okból is.Egy ötvenes évekbeli bányászmúzeumot leszámítvaa legendás Klebelsberg-korszak óta nem épültmúzeumépület Magyarországon. Hosszú idõ utánaz elsõ a magyar nyelvé lett. Amennyire tudjuk, azegész világon kuriózum ez a nyelvi múzeum. Jelenpillanatban ez az ország legnagyobb kulturálisberuházása. (Mielõtt valaki pazarlással vádolná azépíttetõket, tegyük hozzá, hogy az építési költség –700 millió forint – kb. 300 méternyi autópályánakfelel meg. Nagyobbik része EU-s támogatás.)

Még egy okból különlegesség, sõt alighanem cso-da ez az intézmény. Csoda, hogy egy szerény, a meg-valósítás teljes reménytelenségében fogant gondo-lat megvalósult. Örök hála ezért a javaslattevõ Pász-tor Emilnek – aki nem érhette meg az ünnepi pilla-natot. És persze hála az ötletet fölkaroló KazinczyTársaságnak, a megvalósítást intézõ Borsod-Aba-új-Zemplén megye közgyûlésének, a tokaji világ-örökség program gazdáinak…

Radványi György építészmérnök alkotása egysokfunkciós épület múzeumi, közösségi, sõt alkotóiterekkel.

Széphalom eddig is a leglátogatottabb irodalmiemlékhely volt. Az új múzeum Széphalom jelentõ-ségét tovább növeli, alighanem az egyik leglátoga-tottabb emlékhelye lesz a magyarságnak.

A csodás széphalmi arborétum, a zempléni he-gyek páratlan panorámája, a tokaji borvidék egyéb-ként is vonzó közelsége A Magyar Nyelv Múzeumátcsodás keretbe foglalja.

Az épület kulcsát átvette a Borsod-Abaúj-Zemp-lén Megyei Múzeumi Igazgatóság, valamint a sátor-aljaújhelyi Kazinczy Múzeum, amelynek tagintéz-ményeként kezdi meg mûködését a páratlan múze-um, a világ magyarságának egyik találkozóhelye.

Az Édes Anyanyelvünk rendszeresen hírt admajd a magyar nyelvmûvelés egyik legfontosabbintézményének életérõl.

Az ÉA szerkesztõsége

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar Nyelvtudományi Társaságnaka támogatásával.

Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István

A szerkesztõség címe:1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A II. em.Telefon: 411-6500/5353

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 107.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu,fax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.

Ára: 200 Ft.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapkéntkapják.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Fábián Pál, Grétsy László, Kemény Gábor,Maróti István

Lapunk kiadását

az Oktatási ésKulturális Minisztérium,

valamint

a Nemzeti Kulturális Alap

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 330-7186, 06 20 473-4084

Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

TARTALOM

Megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma! . . . . . . . . . . 2

Vizi E. Szilveszter: A magyar nyelv hete, valamintA Magyar Nyelv Múzeuma megnyitójára . . . . . 3

V. Raisz Rózsa: Felment – meneszt – kirúg . . . . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes?Az írásbeliség változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Szegi Ádám: Tessék választani!. . . . . . . . . . . . . . . . 6

H. Varga Márta: Nem kötelezõ redundanciaa magyar nyelvtanban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Pátrovics Péter: Angol és latin . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Minya Károly: Nyerseség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Grétsy László: A nyerseségrõl, még egyszer. . . . . . 9

Holczer József: Új névutónk (?), a farvizén . . . . . . 10

Láng Miklós: Vissza a XX. századba…. . . . . . . . . 10

Balog Lajos: Lehet egy kicsivel több? . . . . . . . . . . 11

Batár Levente: Királynõnek sem könnyû lenni. . . 11

Kovács István Ákos: Így-nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Dóra Zoltán: Legenda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Zimányi Árpád: Celeb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke válaszolMaróti István kérdéseire . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Nagy Levente: www.manyszi.hu . . . . . . . . . . . . . . . 15

Sebestyén Árpád: Végsõ búcsú egy rokonszenves„puristától”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Visszhang . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Hírek, események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Del Medico Imre: Tisztelt Szerkesztõség! . . . . . . . 17

Pontozó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Új szavak, kifejezések (50.). . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . . . . . . 20

Megnyílt A MagyarNyelv Múzeuma!

A magyar nyelv hete, valamintA Magyar Nyelv Múzeuma megnyitóján

Sátoraljaújhely – Széphalom, 2008. április 23.

A mai napon engedjék meg, hogy ne csak mint a MagyarTudományos Akadémia, hanem – és elsõsorban – a Tudo-mányos Ismeretterjesztõ Társulat, a TIT elnökeként szól-jak Önökhöz.

Az 1841-ben Bugát Pál és akadémikus társai által alapí-tott Társaságunk a kezdetektõl fogva Széchenyi Istvángondolata szerint a nemzeti emelkedés lehetõségét segítõ,magában hordozó tevékenységet folytat, ezért a TIT gon-dozza a magyar nyelv hete elne-vezésû rendezvénysorozatot, hi-szen a legfontosabb minden isme-retünk között az anyanyelv isme-rete, helyes használata.

A XIX. század lankadatlannyelvészeti fáradozásai értésünk-re adják, hogy itt már egy kettõscélzatú nemzetpolitikai gondolatis megjelenik: egyfelõl a kor szel-lemének megfelelõ újítás – nyelv-újítás – szándéka, másfelõl anemzeti karakterisztikum hang-súlyozása, a nyelvi hagyományokmegõrzésének igénye. A nyelvújí-tási törekvések, amellett, hogypéldául megalkották a kor egye-temes tudományosságához illõmagyar alapszavakat és szárma-zékaikat, egyúttal egy egész nem-zetet akartak felemelni a korszínvonalára. Kazinczy mint amozgalom vezetõje nemcsak atársadalmi ismertségét igyeke-zett megteremteni tevékenységé-hez, de a legmagasabb tudomá-nyos igényességgel dolgozott, en-nek elismerése volt az Akadémiaigazgatóságának 1830-as dönté-se, amellyel a Tudós Társaságtagjává lett, de már 1828-tól aMagyar Tudós Társaság ügyeitsegítette.

Meg kell emlékezni arról, hogySzily Kálmán – akadémiánk fõtit-kára – alapítja meg a Magyar Nyelvtudományi Társaságot,szerkeszti a Magyar Nyelv címû folyóiratot, továbbá hogyAlmási Balogh Pál akadémikus – Széchenyi és Kossuthorvosa – a magyar jogi szaknyelvet alakítja.

Mára Európa nagyobbik részében az államhatárokszinte teljes egészében eltûntek. A trianoni infarktus sebeirészben gyógyultak. Ez különösen fontos egy olyan nemze-ti, nyelvi-kulturális közösség számára, mint a miénk, hi-szen nemzetünk egyharmada Magyarországon kívül él.Anyanyelvünk a magyar kultúrát, a nemzetet formáló erõvolt történelmünk során, de hiszem azt, hogy a jövõben isaz marad.

Korunkban a telekommunikációs forradalomnak fon-tos szerepe van. A mûholdas csatornák a világmagyarságegészének biztosíthatják az anyanyelvi televíziós és rádiósadásokat, a világháló pedig a kommunikáció – és a nyelv-ápolás – új lehetõségeit teremti meg számunkra.

Hazánk európai uniós csatlakozásakor sokan féltettékkultúránkat, nyelvünket. Ma már tudjuk, csak rajtunk áll,

hogy a magyar – az Unió egyik hivatalos nyelve –, valamintanyanyelvünknek tartalmat adó nemzeti kultúránk mi-lyen ismertségnek, tekintélynek örvend.

És arra, hogy a kicsi is lehet nagy, jelentõs, központi sze-repet kapó, ha a benne élõk olyan tartalommal, cselekmé-nyekkel töltik fel: Széphalom a példa, amely az amnesztiaután új életet kezdõ Kazinczy otthonává lett 1804-tõl1831-ben bekövetkezett haláláig. De Széphalom – amely

1980-tól Sátoraljaújhely közigaz-gatási része – nemcsak Kazinczyotthona lett, hanem az egésznyelvújítási mozgalomé is, ígyanyanyelvünknek – a modern ma-gyar nyelvnek – is otthonává,„születési helyévé” lett ez a vidék.

Hogy Sátoraljaújhely sohanem feledkezett meg arról, hogymilyen események és személyekköthetõk a vidékéhez, arra jó pél-da az 1902-ben megalapított váro-si Kazinczy-kör vagy a mai kétmegnyitó ünnepség, A MagyarNyelv Múzeumának avatása.

Ne feledjük Kazinczy Ferenckereken kétszáz esztendõvel ez-elõtti, 1808-as – A magyar nyelvpolgári nyelvvé emelése felõl cí-men írt – mûvének gondolatát: „Ahazai nyelv a nemzeti szeretetlegszorosb kapcsa...”; ápoljuk –értékeinek megtartásával és meg-erõsítve a szükséges újításokkal –anyanyelvünket, erõssé téve így akapcsot, amely magyarságunkatadja.

Gyakran idézik azt, hogy„nyelvében él a nemzet”. Az MTAegykori fõtitkárától, Arany Já-nostól származik valószínûleg eza mondás: „Félre kishitûek, nemveszett el, élni fog nyelvében, élnimûvészettel még soká a nemzet!”Igen, élni fog sokáig e nemzet! A

nemzetet alkotók, a magyar családok, az egyházak, ame-lyek a magyar kultúrára nevelik a jövõ generációit, éltetiktovább a nemzetet. Így válik érthetõvé a nyelvápoló civilszervezetek, a családok szerepe nemzeti öntudatunk, nem-zeti önazonosságunk – Vörösmarty, Arany, Kosztolányi,Babits, Illyés nyelve, nyelvezete – átörökítésében, ápolásá-ban, fenntartásában.

Beszéljünk szépen anyanyelvünkön, de ne feledjük amagyar zenei szentháromság – Liszt, Bartók, Kodály –egyik tagjának szavait se! Kodály Zoltán mondta, hogy ak-kor kell két szóval kifejezni magunkat, ha egy kevés.

Köszönöm Sátoraljaújhely-Széphalom büszke polgárai-nak, hogy ápolják nyelvünket, múltunkat, mert tudják:Sine praeteritis nulla futura, azaz múlt nélkül nincs jövõ.Ezen gondolathoz kapcsolódva köszönöm a mai ünnepi al-kalom szervezõinek munkáját, az itt és most megjelentekfigyelmét. A magyar nyelv hete rendezvénysorozatot ezen-nel megnyitom!

2008. április 23-án Széphalomban SólyomLászló köztársasági elnök, Ódor Ferenc, aBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés el-nöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA és a TIT elnö-ke megnyitotta A Magyar Nyelv Múzeumát. Amúzeumot köszöntötte Szamosvölgyi Péter,Sátoraljaújhely polgármestere, Kazinczy Fe-renc, az író ükunokája, Sipos Lajos, a MagyarIrodalomtörténeti Társaság elnöke, PéntekJános, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsé-gének elnöke, Halász Péter, a HonismeretiSzövetség elnöke. Az ünnepségen tartottákSzokolay Sándor Szavak címû rapszodikusénekének õsbemutatóját. Az ünnepséghezkapcsolódó tudományos konferencián KovátsDániel fölolvasta Grétsy László üdvözletét,Bíró Ferenc Kazinczy és a nyelvkérdés,Szathmári István A zempléni-abaúji régió ésanyanyelvünk, Balázs Géza A magyar nyelvszimbólumai címmel tartott elõadást. Márlátogathatók az elsõ alkalmi kiállítások: Ka-zinczy könyvtárának kincsei, Corvina-képek,Csete Ildikó: Õsi jelek, ómagyar szövegek kár-pitokon. A köszöntõket, elõadásokat – a tervekszerint – a Széphalom, a Kazinczy Társaságévkönyve közli. Most az Akadémia elnökénekköszöntõjébõl idézünk.

Vizi E. Szilveszterbeszéde

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 3

4Édes Anyanyelvünk 2008/3.

Felment – meneszt – kirúgEgy szó jelentését mindenekelõtt fogalmi

tartalma határozza meg, tehát a szó megje-löl, felidéz valamely fogalmat, emellett vannak a közlési funk-cióban megnyilvánuló kísérõ elemek: a szavak egy részébenfelidézõdik valamely szemléletesség, értékelõ, érzelmi elem,társadalmi rétegre utalás. Azonos (vagy csaknem azonos) fo-galmat kifejezõ eltérõ megnevezések (szinonimák) általábannem fogalmi tartalom szempontjából hordoznak figyelemreméltó többletet vagy eltérést, hanem az emocionális jelentésszempontjából. A jelentés érzelmi tartalma valamilyen értéke-lést hordoz, így az érzelmi tartalmat is hordozó szavakban áb-rázoló és értékelõ elem kapcsolódik össze: például a kotyvasztige nemcsak azt jelenti, hogy ’fõz’, hanem az is benne foglalta-tik, hogy hanyagul, sebtében készíti el az ételt.

Az emocionális jelentés is változhat, s ez az egész társada-lom értékelõ magatartásának változását tükrözi: pozitív vagynegatív irányba tolódik el az emocionális tartalom.

A változás a túlzó kifejezéseket is érinteni szokta, idõvel ve-szítenek erejükbõl. Ma már a borzasztó, iszonyú, rettenetes,szörnyû stb. szavakat mindennaposan, egészen apró kellemet-lenségekre vonatkoztatva is használjuk.

A stílust a szinonimitás teszi lehetõvé. A beszélõ valamilyenstílushatást kíván elérni, a hallgató pedig valamilyen stílust tu-lajdonít a szövegnek. Ugyanazt a szöveget azonos vagy eltérõstílusértékûnek tarthatják a befogadók beállítottságuk, helyze-tük, helyzetfelismerésük szerint.

Nézzük meg ezt most egy igén, különféle alakjain és szino-nimáin.

A magyar nyelv értelme-zõ szótára a kirúg igekötõsigére a ’rúgással kiüt, kiver’jelentésben ilyen példákathoz: A ló kirúgta a gyerek fo-gait – Kirúgta a pajtása sze-mét. Tudjuk, hogy ez a szó-tár rendszeresen ad stílus-minõsítést: a szó negyedikjelentésében (átv, durva)

minõsítéssel így értelmezi az igét: Erõszakkal vagy büntetés-képpen kitaszít, eltávolít valahonnan valakit. Kirúgták a kocs-mából, kirúgták az állásából. Ez tehát metaforikus használat,igei metafora.

Az elbocsát szinonimáit rendezzük stilisztikai hatásszándékszempontjából: választékos: elmozdít, felment; semleges, kö-zömbös: felmond neki, levált, leépít, elküld, eltávolít; bizalmas:szélnek ereszt, letesz, meneszt, lapátra tesz, kiteszi a szûrét, útila-put köt a talpára, csúszdára tesz; durva: kivág, kihajít, elcsap, ki-rúg.

A kirúg igének ’elbocsát’ értelemben vannak tehát semle-ges, bizalmas, sõt választékos szinonimái is.

Az Édes Anyanyelvünk 1993. évi 1. számában B. LõrinczyÉva, az azóta elhunyt kiváló nyelvész, nyelvtörténész, az Újmagyar tájszótár fõszerkesztõje a kirúg fenti jelentésben valóelterjedését kemény szavakkal minõsítette: „az egész társadal-mi létünket elárasztó durvaság” megnyilvánulását látta benne.Tíz évvel késõbb, 2003 áprilisában Kemény Gábor a bulvárla-pok vastag betûs címeiben figyelt fel rá, s írt róla folyóiratunk-ban.

A 2005-ben megjelent, bõvített, átdolgozott Nyelvmûvelõkéziszótár szerint is fõként a bulvárlapok címadásában gyako-ri. Ma azonban már sok esetben nem ez a helyzet!

Néhány szövegrészlet a közelmúltból:Elengedték [a vizsgálati fogságból], mert ha nem, tudták,

hogy kirúgják az egyetemrõl.(Kossuth rádió, 2007. február 8.)

A két rendõrt azonnal kirúgták.(Tévéhíradó, 2007. május 21.)

Mindkét mondat egyébként tárgyilagoshangvételû híranyagban hangzott el. Egy te-

levíziós kulturális mûsorban 2007. szeptember 28-án a mûsor-vezetõ hét alkalommal használta a kirúg igét az Operaházbanbekövetkezõ leépítésekrõl szólva, az Operaház igazgatója ez-zel szemben a semleges elbocsát igével élt az intézmény „kar-csúsításával” kapcsolatban rá váró feladatokról nyilatkozva.

A szónak ilyen értelemben való használata nem új fejle-mény.

A következõ szövegrészben adekvátnak tarthatjuk a kirúghasználatát. Bizonyára tudatos hatásszándék eredménye.1936-ban írta Nagy Lajos a Budapest nagykávéház címû elbe-szélésében:

Dolgozzanak! Hiszen nem lehet rendes cselédet kapni. Énminden héten kirúgok egyet, s ne adj Isten, hogy megfelelõt kap-jak. – Hogyan, hogy kirúgod? Nem is mondasz fel nekik? – Nem.

Az idézetbõl kitûnik a kirúg igének ez a jelentése: ’durván,az emberies szokásoknak és törvényeknek nem megfelelõentávolít el állásából’.

A Magyar Nemzet 2007. március 10-i számában RobertoRuspanti, az Udinei Tudományegyetem magyar nyelv és iroda-lom tanszékének professzora, Petõfi és Ady fordítója nyilatko-zott a magyar kultúra védelmében, a következõképpen: „Elõ-ször is azt tapasztaltam, hogy közvetlen környezetemben az isme-rõseimet, tanárokat, irodalomtörténészeket, levéltárosokat,könyvtárosokat, egyszóval közalkalmazottakat, akikkel folyama-tos kapcsolatban vagyok, minden magyarázat nélkül kirúgtákmunkahelyükrõl. Azért használom ezt a csúnya szót, mert ez fejeziki legjobban az eljárást.

A magyar kultúra olasz barátja tehát érzékeli a kirúg igénekstiláris milyenségét, „csúnya szó”-nak minõsíti, de itt helyénva-lónak tartja használatát, a méltatlan eljárást minõsíti vele, segyben saját indulatát is kifejezi.

Ugyanennek a napilapnak 2007. február 10-i számában je-lent meg egy interjú Herskó Jánossal, a kiváló, 1970 óta Svéd-országban élõ magyar filmrendezõvel. Nem tarthatjuk a hely-zethez és a megkérdezett személyiséghez illõnek, helyénvaló-nak a következõ módon való kérdésfeltevését az újságírónak,mivel nincs megfelelõ összhangban a hatásszándék és a létre-jövõ stílushatás:

– Az ötvenes évek elején már tanított a fõiskolán, sikerei vol-tak. Miért rúgták ki mégis?

Kérdés, hogy ez az igei metafora elvesztette-e agresszív jel-legét, átlényegült-e az átlagos, esetleg semleges szférába? Vagyennek a folyamatnak a jeleit láthatjuk már az idézett – és nemidézett, de tömegesen meglevõ – példákban, melyeket azinterneten minden érdeklõdõ megtekinthet.

Az erõs indulattól fûtött vagy éppen önironikus szövegek-ben nem új a kirúg igének ilyen metaforikus használata. Új-donság viszont a tárgyilagos, nyugodt hangú szövegekben valómegjelenése. Vajon – gyakorisága ellenére – múló divatjelen-ségnek tarthatjuk-e, vagy megindult egy olyan fokú jelentés-változás útján, amely feledteti eredeti durvaságát, s differenci-álatlan használatúvá válva „átlagos”, semleges értékûvé válik?

Örvendetes és hasznos volna, ha a magyar társadalom visel-kedéskultúrája a polgári értékek irányába lépne, ebbe a nyelvikultúrát is beleértve, tehát e szó és más agresszív és durva sza-vak használatát (a „mosdatlan beszéd”-et) tekintve örülhet-nénk, ha megmaradnának az indulatos, esetleg bizalmas közlé-sek szavaként, megfelelõ szituációban és nézõpontban. A he-lyénvalóságnak, az illõségnek a beszédhelyzetben mérlegelhe-tõ, értékelhetõ voltát kell tehát az értékelésben és a minõsítés-ben figyelembe venni.

V. RAISZ RÓZSA

„A kirúg igének’elbocsát’ értelemben

vannak tehátsemleges, bizalmas,

sõt választékosszinonimái is.”

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 5

A kézírás a múlté?Vajon ír-e még kézzel naplót valaki? Iro-

dalmit vagy egyénit? És mi a helyzet a lányok emlékkönyvével?Megvan-e még a nagymamáé, az édesanyáé? És mi újság vanErdélyben, ahol nemrég még a fiúknak is volt emlékkönyvük?Fennmarad-e a közhelyes-édeskés emlékkönyvlíra?

És ki ír még kézzel levelet?És meg fog-e szûnni a posta, az egyik legnagyobb munkálta-

tó? Hiszen ha egyszer majd mindenki „géppel” (számítógép-pel) ír levelet, akkor szükség lesz-e a postás bácsira?

Egyáltalán: születik-e kézzel írt vers?Mi lesz a kézírással? Hallom, hogy az egyik iskolában egy

gyereket föl kellett menteni a kézírás alól, mert már csak szá-mítógépen tud írni... És azt is hallom az egyik tudományos in-tézetben, hogy minek tanítani a gyermekeknek a helyesírást,amikor már számítógépen tanulnak meg írni, s a gép automati-kusan javítja a helyesírásukat? És ha eltûnik a kézírás, vajon el-tûnik a diszgráfia is?

Olvasom egy filológustól, hogy eltûnik a kézirat. Lassacs-kán nem lesznek hagyományos kéziratok, nem lesz elsõ pél-dány. Természetesen születnek mûvek, de a javítások, a változ-tatások eltûnnek, csak a végleges vagy a véglegesnek szántmunka marad meg. És elmúlik a filológusok öröme: böngész-getés egy kéziraton.

A régi és egy új írásbeliség között vagyunk. Valami nagyon,visszavonhatatlanul eltûnik.

Mi lesz a Gutenberg-galaxissal, mi követi a hagyományosírásbeliséget? A kérdést már maga McLuhan, a Gutenberg-ga-laxis tudományos leírója föltette, nem vagyunk híján a megala-pozott és a megalapozatlan jóslatoknak, sõt a lehetõségeketmegfogalmazó tudományos válaszoknak sem. Leginkább még-is a publicisztika, ritkán a közbeszéd területe ez, s a legkevésbésem mondhatjuk el, hogy rendszeres tudományos háttérmun-ka állna a rendelkezésünkre.

Tudományos alapok?Ennek egyik oka a téma eleve sokoldalú volta. Alapvetõen

kommunikációelméleti kérdésrõl van szó, de vajon van-e maMagyarországon rendszeres kommunikációelméleti kutatás?A kommunikációelméletet sok kérdésben magába olvasztja anyelvtudomány. De a nyelvtudomány – bár nagyon sok kapcso-lata van beszéd és írás kérdéseivel – mégsem „a” kommuniká-ciótudomány, sõt az elméleti nyelvészek ódzkodnak is a kom-munikációelméleti kérdésektõl. Éppen elég a nyelv „maga”.

A szemiotikának is lehetne mondanivalója e tárgyban, dema nem divatos a szemiotikára hivatkozni (s e tudományágnaksincs tudományos intézménye, hacsak a szerény Magyar Sze-miotikai Társaságra nem gondolok). A témának filozófiai vo-natkozása is lehetséges: hiszen a kommunikációs technológiákmegváltozása gondolkodásbeli változásokhoz vezet.

Kommunikációs technikákA kommunikációs technikák történeti sorrendje: az elsõd-

leges és egyedüli szóbeliség, vagyis az írásbeliség elõtti kor(tény, hogy ehhez képest az összes többi mákszemnyi, vagyis azújabb és újabb információs korszakok egyre jobban rövidül-nek), az írásbeliség kora, amelynek nagyobbik része a kézírás,és csak kisebbik része a valóban forradalmi változást hozó„sokszorosított”, nyomtatott írásbeliség, az a bizonyos Guten-berg-galaxis.

Azután a 19. század legvégén, a 20. században kiteljesedõharmadik nagy korszakban felbukkan az ún. másodlagos szó-beliség, vagyis a technikai eszközök (gramofon, rádió stb.) ál-tal közvetített szó. Az élõszó továbbítása hozzájárult az írásbe-liség visszaszorulásához. A másodlagos szóbeliség által vissza-szorított írásbeliség azonban most visszatérõben van a másod-lagos írásbeliségben: az internetes (illetve sms-es) szövegelés-ben.

Ne feledjük, hogy a nyelv egyetlenlétforma – legföljebb több technoló-

gia, de a technológiák mindig hatnak, visszahatnak anyelvre. Egy újabb kor technikája rendszerint ráépül azazt megelõzõre, mintegy „megszüntetve megõrzi” azt.A technológiaváltások tehát tartalmaznak valamit amúltból. Érdemes lenne ezt a gondolatot végigvinni: va-jon miként csúsznak egybe a technikák, és ennek követ-keztében miként keverednek a gondolkodási formák,mechanizmusok. Egyfajta továbbélésrõl, átfejlõdésrõl,átcsapásról van szó.

Új beszéltnyelviség?David Crystal A nyelv enciklopédiája címû munkájá-

ban tárgyalja az új nyelvi jelenséget, netspeak-rõl beszél;az egyes technológiák nyelvi vonatkozásait is bemutat-ja, de nem láttatja egységben a jelenségeket. Az infor-matika hatására formálódó új nyelvi létmód (másodla-gos írásbeliség és szóbeliség) ideiglenes összefoglaló el-nevezése: új beszéltnyelviség. Crystalt kiegészítve így lá-tom: az új beszéltnyelviség magában foglalja a másodla-gos szóbeliséget és a másodlagos írásbeliséget. Infor-matikai alapú, számítógépek, internet vagy mobilkom-munikáció által közvetített írásbeli vagy szóbeli kom-munikáció, amelyre jellemzõ az átmenetiség: beszéd-közeli (szlenges), képeket is használó írás- és közlés-mód, az élõbeszédhez közelítõ, de azzal nem azonos beszéd-szintetizálás. A számítógépek segítségével történõ, naprólnapra fejlõdõ kommunikáció az új beszéltnyelviséget formálja.Egyes elemzõk szerint az informatikai eszközökkel létrejövõúj beszéltnyelviség egyre több funkciót vesz át a valódi élõbe-szédtõl, sok helyen annak helyébe lép. Az új beszéltnyelviségnyelvtana sajátos, sokszor meghökkentõ.

Balázs Géza

Az írásbeliség változásaiBALÁZS GÉZA

A másodlagos írásbeliségA hagyományos írásbeliség technikai körülményei: a toll

és a papír (korábbi eszközök, pl. a palavesszõ és a palatábla,illetve egyéb helyettesítõ eszközök, pl. a házak fala, az ablakpárás vagy koszos üvege, vagy a tenger homokja). Mind-egyikben az a közös, hogy az írást az emberi kéz rajzolja. Amásodlagos írásbeliség új nyelvi létmód. A másodlagos írás-beliségben megjelenik a technika. Ide tartozik az írógép ésennek folyománya, a gépírás; illetve az informatikai kor-szak számítógépes írásmódja (számítógép és szövegszer-kesztõ program segítségével, valamint a csevegõcsator-nákon alkalmazott írásbeli „beszédmód”) és a mobiltelefo-non küldhetõ írásos üzenettovábbítás (sms – Short MessageService). A másodlagos írásbeliségben tehát a technikaieszköz közbeiktatása, az eszköz adta újabb írásbefolyásolótényezõk (korlátozott vagy korlátlan javítás, betû- és szö-vegáthelyezés, valamint a szinte korlátlan terjesztési, továb-bítási lehetõség) bukkan fel új, a kommunikációs teret alap-vetõen meghatározó tényezõként. A másodlagos írásbeli-ségben változatos írástechnikák és tipográfiai megoldásokgyakorolhatók, sõt a legújabb eszközök talán újra lehetõvéteszik a kézzel való írást is a számítógépen. Ezzel a másod-lagos írásbeliség részben visszatér az „elsõdleges” írásbeli-séghez. A másodlagos írásbeliséget az írásmódok, stílusok,szövegtípusok változatossága, gazdagsága jellemzi. A szá-mítógépes másodlagos írásbeliséget számos nyelvi techno-lógia (pl. helyesírás-ellenõrzõ program) támogatja. Szû-kebb értelemben a másodlagos írásbeliségen az élõ, beszéltnyelvhez közelítõ (szlenges) írásbeliséget érjük.

Kísérletek folynak az élõbeszédnek közvetlenül számító-géppel történõ lejegyzésére, de ez már a „harmadik írásbe-liség” lesz.

Tessék választani!Eltérések a két mérvadó helyesírási szótár állománya között

Lapunk 2007/3. számában Dede Éva már tárgyalta a Ma-gyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseit.Én egy tollbamondással folytatnam a felvetett témát:

„Épp a nyári napéjegyenlõség idején tettünk kirándulástPécsre. Szombaton megnéztük a Zsolnay-porcelánokat ésKisfaludi Strobl szobrait, ebédre Újházy-tyúklevest ettünk, estepedig Sztravinszkijt hallgattunk. Velünk tartottak sydneyi ésberkeleyi hallgatók is – egyikük dzsiudzsicu-tanfolyamra járt,másikuk nemrég írta meg a matematika írásbelit –, de érkeztekpáran Phnom Penh-bõl és Mumbaiból is. MegismerkedtünkHermannal, aki Észak-Rajna-Vesztfáliából jött hazánkba, és adesign, az alkotó mûvészet érdekli – idõnként a magyar-németszótár is elõkerült. A másnapi kirándulás során láthattunk éticsigát, illetve meztelen csigát egyaránt, a szelídnek ismert házi-nyulak élethalálharcot vívtak a salátáért, a fejünk fölött pedigfeketerigók és házigalambok köröztek (barnamedvétõl, keresztespóktól nem kellett tartanunk). Az elkövetkezõ elõadásokat egyházimozi segítségével követhettük: az állótõke-képzéstõlEdward királyon és Erazmuson át Nabukodonozorig sok min-den szóba került bissau-guineai, szaúd-arábiai, Keleti-SierraMadre-i és Antigua és barbudai kollégáink jóvoltából: a ked-vünkért egy Európai Unió-beli fõépítésvezetõvel és egy béke-vi-lágtanácsi küldöttel is on-line kapcsolatba léptek, az Internetenpedig a knesszet nevezetességeit tekinthettük meg. Egy szentJános kórház és rendelõintézeti orvostól a HIV-vírusról és aházipatikából kevéssé ismert pszichotróp szerekrõl hallhattunk,egy nyelvésztõl pedig megtudtuk, hogy Algír Ed-Dzáírkénthangzik arabul. Pest közeli közlekedéstörténész barátunk szá-

mára testreszabott témáról,a Potyomkin cirkálóról be-szélt, de ha cigánygyerekekpotyognak az égbõl, akkoris haza kellett jutnia idõrekis húgával együtt az ország-gyûlési képviselõ-választásmiatt.”

Aki a fenti szöveget aMagyar helyesírási szótár-ból akarná javítani, hibátlaneredményre jutna. Aki vi-

szont az Osiris-féle Helyesírást venné alapul, az nem kevesebb,mint ötven hibát számolhatna össze. Lássuk, mi lenne szerintea helyes megoldás:

„Épp a nyári nap-éj egyenlõség idején tettünk kirándulástPécsre. Szombaton megnéztük a Zsolnay porcelánokat ésKisfaludi Stróbl szobrait, ebédre Újházi-tyúklevest ettünk, estepedig Stravinskyt hallgattunk. Velünk tartottak sydney-i ésberkeley-i hallgatók is – egyikük dzsúdzsucutanfolyamra járt,másikuk nemrég írta meg a matematikaírásbelit –, de érkeztekpáran Phnompenbõl és Bombaybõl is. MegismerkedtünkHermann-nal, aki Észak-Rajna–Vesztfáliából jött hazánkba, ésa dizájn, az alkotómûvészet érdekli – idõnként a magyar–németszótár is elõkerült. A másnapi kirándulás során láthattunkéticsigát, illetve meztelencsigát egyaránt, a szelídnek ismert házinyulak élet-halál harcot vívtak a salátáért, a fejünk fölött pedigfekete rigók és házi galambok köröztek (barna medvétõl,keresztespóktól nem kellett tartanunk). Az elkövetkezõ elõadá-sokat egy házi mozi segítségével követhettük: az állótõkekép-zéstõl Eduárd királyon és Erasmuson át Nabú-kudurri-uszurigsok minden szóba került Bissau-guineai, Szaúd-arábiai,keleti-Sierra Madre-i és Antigua és Barbuda-i kollégáink jóvol-tából: a kedvünkért egy európai uniós fõ-építésvezetõvel és egybékevilágtanácsi küldöttel is online kapcsolatba léptek, azinterneten pedig a Kneszet nevezetességeit tekinthettük meg.Egy Szent János kórház és rendelõintézeti orvostól a HIV vírusról

és a házi patikából kevéssé ismert pszichotrop szerekrõl hall-hattunk, egy nyelvésztõl pedig megtudtuk, hogy Algíred-Dzáirként hangzik arabul. Pest-közeli közlekedéstörténészbarátunk számára testre szabott témáról, a Patyomkin cirkálórólbeszélt, de ha cigány gyerekek potyognak az égbõl, akkor is hazakellett jutnia idõre kishúgával együtt az országgyûlésiképvise-lõ-választás miatt.”

A megjelölt ötven különbség csak kis hányada a két szótárközött fellelhetõ összes eltérésnek – az MHSz. egytizedénekáttekintésén alapuló becslésem szerint legalább kétszázratehetõ a más formában javasolt alakok száma.

A fentiek közül megítélésem szerint hozzávetõleg egy tuca-tot tesznek ki azok az alakok, amelyeknél nem lehet egyértel-mûen állást foglalni: például az írásmód a lexikális jelentésvagy a tagok közti viszony különbözõ értelmezésétõl függ, vagycsak szubjektíven indokolható a döntés a hagyományosanmeghonosodott és a korszerû átírású, ill. újragondolt írásmódúalak között (ezek közé sorolhatók a napéjegyenlõség, élethalál-harc, házimozi, házipatika, kis húg, design, knesszet, Észak-Rajna-Vesztfália, Erazmus, Nabukodonozor, Potyomkin cirkálóalakok, illetve esetleg a dzsiudzsicu, Edward király, testreszabottés a szólásbeli cigánygyerek is). A továbbiak közül öt-hat eset-ben látom védhetõnek az MHSz. javaslatát (konkrétan a bé-ke-világtanácsi, Kisfaludi Strobl, bissau-guineai, szaúd-arábiai,Keleti-Sierra Madre-i és esetleg a Mumbai esetén), a fennmara-dó legalább harminc eltérésnél viszont az OH. által javasoltmegoldás támasztható inkább alá a szabályzat vagy más helyes-írási szakmunkák (a keleti nevek, a cirill betûs nyelvek nevei-nek vagy az állatnevek helyesírása) alapján.

E gyûjteménynek több célja van: egyrészt a tájékoztatás,ismeretterjesztés a kellemetlen meglepetések, bosszúságok,parttalan viták elkerülése végett, másrészt a jóhiszemû korrek-torok, helyesírási versenyzõk, vizsgázó diákok tisztázása ahelytelen írásmód vádja alól (amennyiben a másik kiadványépp az általuk használt alakot írja elõ), harmadrészt pedig elõ-segítheti, hogy a két mérvadó kötet összehangolásával létrejöj-jön az az egység és egyértelmûség, amit a helyesírás az elmúltközel kétszáz évben szolgálni kívánt.

Az internet lehetõséget ad rá, hogy az eddig felmerült ese-tekhez bárki hozzáférjen, sõt az újabb technika révén már ma-ga az olvasó is bõvítheti, fejlesztheti a listát az általa felfedezetttovábbi példákkal. A magyar Wikipédia egyik szócikke jegy-zékbe szedte az eltérõ javaslatokat a szótárak eddig ismert hi-báival egyetemben, valamint megpróbált állást foglalni leg-alább azokban az esetekben, amelyekben ez egy-egy adott sza-bálypont vagy forrás alapján objektíven megtehetõ, illetvemegadni az egyes megoldások melletti érveket. Szabadon szer-keszthetõ internetes lexikon lévén minden új olvasó és szer-kesztõ elõtt nyitva áll regisztrációval vagy anélkül, csak egyet-len dolog fontos: a megalapozott indoklás, illetve az ellenõriz-hetõség (ideértve a nyomtatott vagy internetes források tételeshivatkozását). A szócikk a lexikon honlapján (http://hu.wikipedia.org/) „A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féleHelyesírás eltéréseinek listája” címet megadva lelhetõ fel (acímre rákeresve a Google is megtalálja), de a könnyebbségkedvéért a http://tinyurl.com/24hfa3 átirányításról is elérhetõ.

Bízom benne, hogy ha ez a gyûjtemény kiteljesedik és ki-forrja magát (akár a kedves Olvasó hozzájárulása révén), ameglévõ helyesírási szótárak hasznos függeléke lesz, s egy új,összehangolt kiadvány születéséhez járulhat majd hozzá.

Szegi Ádám

„ha cigánygyerekekpotyognak az égbõl,akkor is haza kellett

jutnia idõrekis húgával együtt

az országgyûlésiképviselõ-választás

miatt”

6Édes Anyanyelvünk 2008/3.

Nem kötelezõ redundanciaa magyar nyelvtanban

Elõzõ cikkemben már foglalkoztam a grammatikai pleo-nazmusokkal (ÉA 2008/2. 9). Akkor a magyar nyelv grammati-kájában megfigyelhetõ úgynevezett kötelezõ, a nyelvi rend-szer, illetve a nyelvi norma által szabályozott redundáns jelen-ségeket gyûjtöttem egy csokorba.

Mostani cikkemben a nem kötelezõ, a mondanivaló nyoma-tékosítását, a kifejezés expresszivitását szolgáló, stilisztikaiszerepû grammatikai pleonazmusokkal foglalkozom, és elsõ-sorban azt vizsgálom, mely esetekben számít (stilisztikai) „vét-ség”-nek, grammatikai vagy nyelvhelyességi hibának az elem-halmozás.

1. Tautologikus ragismétlõdésekFõként a népies, bizalmas nyelvhasználatban szerepel a

kettõs tárgyraggal ellátott eztet, aztat mutató névmási alak,amely akár megháromszorozva is elõfordulhat: eztetet, aztatat.Ugyanígy, a tárgyrag ismétlésével alakult ki az õtet személyesnévmási forma. Noha ezeket a formákat 100–150 évvel ezelõttmég legnagyobb költõink is használták, a mai gondos nyelv-használatban bántó hibáknak tekintjük õket.

Elõfordul, hogy a többletmorféma jelentése többé-kevésbéelhomályosul és átértékelõdik, mintegy a tõ részévé válik (pl.rubint, tulipánt, pergament, szappant, csalánt, csombort, kombi-nét). Ezekben az esetekben vélhetõen a pleonasztikus tárgy-esetbõl (pl. rubin-t-ot, tulipán-t-ot) tévesen visszakövetkezte-tett alanyesettel kell számolnunk.

A határozóragok nem járulhatnak úgy a személyes névmá-sokhoz, mint a többi névszóhoz, nincs pl. *éntõl, *tevel, *õnél.Ehelyett a megfelelõ személyjeles határozóragok illeszkedtekbe a személyes névmások alakrendszerébe, pl. tõlem, veled, ná-la. Közöttük is elõfordulnak ragismétléses alakok, amelyek kö-zül a tõlemtõl, tõledtõl stb. alakok nyelvhelyességi szempontbólhelytelen minõsítést kapnak a mai normatív nyelvhasználatban(a nálamnál, náladnál, nálánál stb. alakokat ellenben hasonlítóhatározói szerepben – középfokú melléknév mellett – ma is el-fogadjuk, pl. Nincs nálánál különb ember!)

2. Tautologikus jelismétlõdésekA dupla többes szám alapján – elvben – kifogásolható (logi-

kailag helytelen) néhány idegen eredetû alakulat is, pl. médiák,fóliák, ugyanis az átadó (latin) nyelvben a media, folia elevetöbbes számú fõnevek (egyes számuk: medium ’eszköz, közve-títõ, közjó, közvagyon’, folium ’levél, lap’). A latinul nem tudómagyar anyanyelvû beszélõ a média szót azért tekinti egyesszámúnak, mert nincs a végén a többes szám kötelezõ jele, a -k.Az eredetileg többes számban lévõ latin eredetû fõnevek újabbtöbbesjellel való ellátása tehát a nyelvi rendszer logikájábólkövetkezik. A médiák helyett javasolt médiumok alak egyéb-ként is félreértés forrása lehet, hiszen a médium-nak már rég-óta kialakult, megszilárdult jelentése van a magyarban: ’olyanszemély, aki túlvilági üzeneteket közvetít’.

A kell igének a kijelentõ mód, múlt idõ, egyes szám 3. sze-mélyû szabályos kellett formája mellett gyakran találkozunknépies ízû, jelismétlést tartalmazó változatával, a kelletett for-mával.

3. A határozói funkció ismétlõdéseElõfordulhat, hogy ugyanazt a viszonyjelentést tõmorfémá-

val és toldalékmorfémával is ki lehet fejezni, ilyen például azállapothatározói viszonyt jelölõ, határozóvá tevõ mint és a-ként viszonyrag, pl. mint tanár (analitikus szerkesztésmód), il-letve tanárként (szintetikus szerkesztésmód). Mivel a két for-ma tulajdonképpen egyenlõ értékû, használatuk szinte meg-

egyezik, ezért idõnként abba a hibába esünk, hogy kétszeresen,a mint-tel és a -ként raggal is jelöljük az állapothatározói funk-ciót, pl. Mint tanárként dolgoztam évekig. Az efféle tautologikusszerkesztés természetesen súlyos hibának tekintendõ.

A középfokú melléknév -nál, -nél ragos hasonlító határozóimondatrészt vagy mint kötõszóval bevezetett hasonlító határo-zói mellékmondatot kíván maga mellé kötelezõ vonzatként, pl.A Duna hosszabb a Tiszánál vagy A Duna hosszabb, mint a Ti-sza. A két szerkesztés azonos értékû, de mivel használatuk szi-gorúan vagylagos, a hasonlító határozó kettõs jelölése indoko-latlan és nyelvhelyességi szempontból hibás, pl. Egy jó állapotúTrabant nem ér többet, mint harmincezernél.

Nyelvhelyességi hibának számít az is, ha a dativusi funkció-ban szereplõ részére, számára névutókat a -nak, -nek dativus-ragos névszók után használjuk. Ilyenkor vagy a névutó felesle-ges, vagy ha a névutót használjuk, akkor a -nak, -nek rag szük-ségtelen, pl. A klubnak a részére folyóiratokat is rendeltem (he-lyesen: a klubnak vagy a klub részére).

4. IgekötõhalmozásAz igekötõ duplázása

idegen eredetû igekötõsigék esetében fordul elõ. Akettõs igekötõhasználat elvben kifogásolható (logikailag hely-telen), ugyanakkor érthetõ: az idegen igekötõ – jelentésénekbizonytalan ismerete miatt – keveredik a rokon értelmû ma-gyar igekötõs megfelelõvel, pl. beinvesztál (invesztál × befek-tet), beinstallál (installál × beiktat), kiexportál (exportál × ki-visz), ledegradál (degradál × lefokoz). Mivel az idegen eredetûszó belsõ szerkezetének elhomályosulása az átvevõ nyelvbentermészetesnek tekinthetõ, a latin igekötõs igéknek újabb, ma-gyar igekötõvel való ellátása inkább mûveltségbeli, mint nyelv-tani hibának minõsíthetõ.

5. NévelõismétlõdésGyakran fordul elõ ilyesmi akkor, ha a mondatban egy név-

elõs tulajdonnév (pl. cím) elé névelõ kívánkozik, pl. *Megvet-tem az A Karamazov testvéreket Õ Megvettem ø A Karamazovtestvéreket. Ha tehát a magyar könyv-, napilap- vagy folyóirat-címnek van névelõje (pl. Az Est, A Nap, Az Újság, A Munka), aza helyes, ha kerüljük a tautologikus névelõhasználatot, tehátaz *Azt írta az Az Est, hogy … helyett az Azt írta Az Est, hogy …változatot használjuk.

Az idegen nyelvû címekben azonban – a nyelvmûvelõ iroda-lom állásfoglalása szerint – helyesebb változatlanul meghagynia címbeli (idegen) névelõt, s bátran kitenni eléje a magunkmondatbeli névelõjét, pl. Olvastam a L’Humanitéban, a TheTimesban, a The Guardianben, a Le Figaróban, a Die Zeitben.Ha nem így járunk el, megcsonkítjuk az eredeti címet, ez pedighibának számít.

Ha azonban az idegen szó nem cím, hanem valaminek (pl.egy együttesnek) a neve, pl. The Beatles, The Rolling Stones, TheRoyal Shakespeare Company, megszokottabbnak tûnik az ide-gen névelõ elhagyása a mondatban, pl. A Beatles ma is nagyonnépszerû.

6. KötõszóismétlõdésGyakori pongyolaság az ellentétes kötõszók halmozása, pl.

de azonban, de viszont, de ugyanakkor, ennek következtében te-hát. Pl. Pétert is meghívtuk a buliba, de azonban nem jött el. Ezeka halmozott formák általában nem jelentenek többet, mintalkotóelemeik külön-külön, ezért használatuk indokolatlan.

H. Varga Márta

„Nincs nálánálkülönb ember!”

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 7

Emberek milliói tanulnak angolul. Miért? Mert ma ez a leg-fontosabb nemzetközi nyelv a világon. Ezt támasztják alá a kö-vetkezõ tények is: jóllehet az angol csak egy a világ több mint2700 nyelve közül, ma körülbelül egymilliárd ember beszéli,ami a világ népességének 20 százaléka; az angol 400 millió em-ber anyanyelve, 600 millió ember számára pedig második vagyidegen nyelv; az angolul tanuló kínaiak száma nagyobb, mintaz USA össznépességének a száma; a világ számítógépeibentárolt információk 80 százaléka angol nyelvû; a telefaxok éselektronikus levelek 75 százaléka angolul íródik; az európaivállalatok felében az angol a kommunikáció nyelve. Elmond-hatjuk, hogy ma az angoltanítás a hozzátartozó egyéb tevé-kenységekkel együtt a tíz legnagyobb brit iparág egyike, amelyemberek millióinak ad munkát!

De milyen nyelv is az angol, s vajon jellemzõi alkalmassá te-szik-e a globális világnyelv szerepének betöltésére? Az angol,ahogy George Orwell mondja: „köl-csönzõ nyelv”. Talán ezért is tartalmaztöbb mint ötszázezer szót az OxfordAngol Szótár (összehasonlításképpen:a német nyelv szókincsét mintegy két-százezresre, a franciáét körülbelülszázezresre becsülik). Ennek a hatal-mas angol szókincsnek a 80 százalékamás nyelvekbõl származik. Meg is kap-ja gyakran az angol, hogy „keverék-nyelv”. Valójában azonban mindennyelv keveréknyelv, a latinban számosgörög, a franciában igen sok latin ere-detû elemet találunk, s a finnugor tõ-szavak mellett a mai magyar szókincsegy igen jelentõs részét is (csaknem a 20 százalékát) szláv, tö-rök és német eredetû szavak alkotják. A szavak kombinációjá-nak lehetõsége ugyanakkor szinte végtelen: a kevés elemet anyelv a „gondolkodás sakktábláján” ide-oda tologatja. Ez kü-lönösen az ige–határozószó kapcsolatoknál mutatkozik meg.Az alapige sokszor teljesen elvész összetételeiben, melyeketkülön-külön, új szavakként kell megjegyezni. Mindehhez hoz-zájön még az angol nyelv poliszemantikus jellege, amin azt kellérteni, hogy egy szónak több jelentése is van.

A több szótagú szavakvégét elõszeretettel vágja leaz angol, s a hosszú szava-kat is egyre jobban kiszorít-ják a rövidek és a köznapi-ak. Aki gyakran használtöbb szótagú szavakat, ame-

lyeket az angol „szótárszavaknak” nevez, arra könnyen rásütika konzervativizmus és tudákosság, a „tojásfejûség” bélyegét.Más a helyzet azonban a tengerentúlon. Az amerikai angolgyakran használ hosszabb kifejezéseket, hogy egyes dolgokfontosságát felnagyítsa. Az amerikaiak hajlamosak a nagyot-mondásra. Úgy vélik, minél hosszabb egy szó, annál több tar-talmat hordoz. Ez a jelenség különösen a divat- és reklámipar-ban gyakori.

És ezzel elérkeztünk az angol nyelv egy újabb jellemzõjé-hez, a policentrikussághoz, ami azt jelenti, hogy az angol többhelyi változatban is létezik. Köztudott, hogy van például auszt-rál angol, ír angol, dél-afrikai angol, brit és amerikai angol.Ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben a mûvelt írott britangol és a mûvelt írott amerikai angol nem különbözik egy-mástól jelentõs mértékben. A helyesírási és a grammatikai kü-lönbségek nem számottevõek, a szókincsbeli eltérések pedigcsak ritkán okoznak komoly megértési problémát. Említéstkell tenni viszont a szleng (fõként az amerikai szleng) szókin-csérõl, hiszen ennek legalább alapfokú ismerete szükséges ah-hoz, hogy megértsük a mai angol filmek, sajtótermékek éskönyvek nyelvét. Abban, hogy a két nagy nyelvi változat egyreközelebb kerül egymáshoz, nagy szerepe van az elektronikus

médiának. Mindezeket összegezve: tény, hogy a világnyelveketösszehasonlítva az angol nyelvet a legnehezebb megérteni.

De mi a helyzet a latinnal? Miért nem a latin vált a mai an-golhoz hasonló globális világnyelvvé? Egyáltalán: fontos-e, ésvajon miért fontos a latin, amely a Vatikán államban a mai na-pig államnyelv, és 1844-ig Magyarországon is hivatalos nyelvvolt?

Ha a latin nyelvnek a mai életünkben betöltött szerepétvizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy a latin ismerete még mindigszámos területen fontos. Bizonyos szintû latintudás szükségesegyes szakmák/hivatások (például jogi, orvosi, levéltárosi, pa-pi) betöltéséhez, a történelem és a régi korok irodalmának ta-nulmányozásához, a zenei szakszókincs, a latin énekek, a latinnyelvû iratok, feliratok, szállóigék és bölcsességek megértésé-hez. De segít a latin más európai nyelvek tanulásában is a latinszakszókincs és a számos latinnal párhuzamos vagy azt utánzó

nyelvtani szerkezet miatt. Meg aztánmajdnem minden nyelvben vannak la-tin eredetû szavak, különösen sok vanbelõlük a latin „leánynyelveiben” és azangolban.

A latin fontosságát hangsúlyozó ér-vekkel szemben ellenérvek is megfo-galmazhatók. Ezek a következõk: ah-hoz, hogy egy ügyvéd tudja, mi az acorpus juris, vagy hogy egy orvos meg-értse a reflux oesophagitis kifejezést,nincs szükség bonyolult latin alak- ésmondattani ismeretekre. A klasszikuskultúra megismeréséhez is jobb tám-

pontot nyújthat egy jól összeállított átfogó kézikönyv, mint la-tin nyelvtani szabályok, táblázatok és példamondatok hosszasmagolása. Bár idõrõl idõre fellángolnak a latin kötelezõ okta-tását szenvedélyesen követelõk és az azt ellenzõk közötti viták,a latin holt nyelv, és az is marad, ezen az sem változtat, hogynapjainkban is jelennek meg latin nyelvû újságok, s hogy Finn-országban még latin nyelvû rádióadás is van.

A Róma fénykorában nagy területen beszélt és az írásosemlékek tanúsága szerint egységes latin nyelv életében a biro-dalom bukása jelentette a döntõ fordulatot. A latin fokozatostérvesztése hosszú és összetett folyamat volt, de az kétségtelen,hogy ebben meghatározó szerepet játszott a reformáció. Ham-vas Béla így ír errõl: „[...] a reformáció [...] nemzetiségi mozga-lom volt, amelynek legfontosabb vívmánya a nemzetek fölötti,egyetemes nyelv eltörlése, és annak népi nyelvekkel való he-lyettesítése. Ezzel a népek között levõ univerzális kommuniká-ció lehetõsége megszûnt. Nemcsak azért, mert a nemzeti nyel-veket más országokban élõ emberek nem értették, hanem fõ-ként azért, mert egyetemes fogalmak nemzeti nyelveken nemvoltak kifejezhetõk. A latin szerepe fõként nem az volt, hogy anépeket gyakorlatilag összekapcsolta, hanem hogy a népi nyel-veken kimondhatatlan univerzális fogalmak jegyében kapcsol-ta össze. A latin nyelv a középkorban az egyetemes emberikommunikáció feladatát teljesítette.”

Ahogy a latin térvesztését két nagy hatású történelmi folya-mat idézte elõ, az angol térnyerése is két fontos történelmi fo-lyamatnak köszönhetõ. Az elsõ a brit gyarmatbirodalom ki-épülése, a második az USA gazdasági és katonai szuperhata-lommá válása. Persze az angol meg is fizeti a globális világ-nyelvvé válás árát: mindenki a saját szája íze szerint alakít-ja-torzítja. Lomb Kató írja egy helyütt: „Azért néha eltöpren-gek azon: mit gondolhat magában a született angol, amikor –mondjuk – norvég és jugoszláv kollégája az õ számára alig, egy-más számára viszont igen jól érthetõ angolsággal vitatkozikegy-egy tudományos tételen. Melyik a legelterjedtebb nyelv avilágon? – kérdezik sokszor tõlem. – A tört angol – szoktam fe-lelni.” Nos, úgy tûnik, jelenleg valóban ez az általános helyzet.

Pátrovics Péter

8Édes Anyanyelvünk 2008/3.

ANGOL

ésLATIN

„Melyik alegelterjedtebb nyelv

a világon?”„A tört angol.”

Régi és ismert általános iskolaitétel, hogy bizonyos szavakat más-ként írunk, és másként ejtünk.Ezeknek egy sajátos csoportját al-kotják az úgynevezett mássalhangzónyújtó kifejezések,amelyekben két magánhangzó közötti helyzetben a más-salhangzó megnyúlik. Tehát például a kisebb szó esetébenegy s-t írunk, de hosszan ejtjük. Idetartoznak még az esõ,szõlõ, japán, szalag, bakancs szavak többek között, ame-lyeket a nyelvészeti szakirodalom egyrészt az ingadozó ki-ejtésûek közé sorol, másrészt úgy véli, hogy a helyes köz-nyelvi kiejtésben kerülendõ a hosszú mássalhangzó, tehátnem essõ, hanem esõ, nem jappán, hanem japán stb. Azutóbbi években többször szembesültem azzal, hogy a nyer-seség szó s hangja megnyúlik a kiejtésben, s ezt már írás-ban is jelölik. Nézzünk két példát, egyet a publicisztikából,egyet pedig egy tudományos szövegbõl.

„Tudott a nyelvükön beszélni, s ilyenkor le is vetkõzte azta szókimondó nyersességet, amely miatt a felnõttek kisséfáztak tõle.”

„A licenciát a hallgatóságot bántó, megdorgáló kijelen-téseinek a nyersessége különbözteti meg a koncessziótól ésa dubitációtól.”

Mindkét esetben hosszú s-selszerepelt a szó. Ezek után megnéz-tem a Magyar Nemzeti Szövegtárat,s bizony 11-szer van helyesen írva,

tehát egy s-sel, 5 alkalommal pedig kettõvel. Tehát az ese-tek harmadában hibásan, azaz a kiejtésnek megfelelõen ír-ták le a nyerseség szót. Valószínû, miközben ezt olvassák,sokaknak eszükbe jutott a frissesség szó, amirõl azt kelltudni, hogy az 1984-es szabályzat megjelenésekor hagytákjóvá a hosszú s-es formát. Pedig itt is a friss szóhoz az e kö-tõhangzó segítségével a -ség képzõ járul. Egy s-sel. Az ej-tésnek engedve azonban lett belõle kettõ az írásban. Eh-hez hasonlóan épül fel a nyerseség szó is: a nyers szavunk ismelléknév, magas hangrendû, egy szótagú, és s-re végzõ-dik. A mássalhangzó nyúlása egyre inkább terjed, talán ép-pen a frissesség szó hatására. Mindez azonban nem törté-nik meg a mély hangrendû, ugyancsak s-re végzõdõ mel-léknevek, például a gyors esetében. Annak a képzett alak-ját rövid s-sel írjuk és ejtjük: gyorsaság. Azonban arra nemtudnék válaszolni, hogy lesz-e, s ha igen, mikor írásbanhosszú az s a nyerseség szóban.

Minya Károly

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 9

Nyerseség

A nyerseségrõl, még egyszerNem a napjainkban terjedõ nyers modorról, faragat-

lan viselkedésrõl, illetve ezek terjedésérõl kívánok szól-ni, hanem csatlakozni Minya Károlynak ahhoz a szinténa nyerseségrõl szóló cikkéhez, amelyben azt mutatja be,hogy már írásban is megjelent nyelvünkben, nyelvhasz-nálatunkban a szónak a kiejtésbeli mássalhangzónyúlásttükrözõ nyersesség formája.

Mindenben egyetértek a szerzõvel, így abban is, hogyaz 1984 óta kettõzött s-sel írt frissesség szónak is szerepelehet a [nyersesség] ejtésforma terjedésében. Ez utóbbimegállapítást azonban, úgy vélem, ki kell egészítenemkét további – helyesebben korábbi – adattal; két olyanszó ejtés- és írásformájának, illetve ezek módosulásánakbemutatásával, amelyek, ha rejtetten is, szintén olyanirányban hatottak s hatnak, olyan változásra ösztönöz-nek, mint a frissesség. Ez a két szó a békesség és a bölcses-ség.

Lássuk csak helyesírási szabályzatunk korábbi kiadá-sainak tanúbizonyságát! Csak néhány szabályzatot vizs-gálok meg, azokat, amelyeket egyszerûen le kell vennemkönyvespolcomról. A magyar helyesírás szabályainak1927-ben megjelent harmadik kiadásában ezeket azadatokat találjuk: békeség v. békesség; békeséges /bölcseség / frisseség. Vagyis ebben a kiadásban (ennek1929-i lenyomatában is) a békeség és a békesség egyarántszabályosnak minõsül, a többi idézett formában azon-ban még csupán egy s található a bennünket érdeklõ he-lyen.

A szabályzat 1940-ben megjelent nyolcadik kiadásáigannyiban változott a kép, hogy ebben a békesség és a bé-kességes forma már csak mássalhangzó-kettõzéses for-mában található meg, a bölcseség és a frisseség ellenbentovábbra is csak egy s-sel írt alakjában. Ugyanezt találjukaz 1950-ben megjelent kilencedik kiadásban is. (Hang-súlyozom: a bölcseség is csak így szerepel benne!)

Az 1954-ben napvilágot látott tizedik kiadás szem-pontunkból nézve szintén hozott egy lényeges változást,de megint csupán egyet: a bölcseség bölcsesség-re módo-sult benne. (Nem lényeges, de azért megemlítem: abékességes alak eltûnt a szótárból; helyét a birtokosszemélyjeles békessége vette át.)

Máris az Orwellt idézõ 1984-ben vagyunk, a tizen-egyedik kiadás idején. A békesség, békessége és bölcses-ség, bölcsessége alakokhoz ekkor csatlakozott a frissesség,frissessége kettõs. Ezzel a vizsgált változássor láthatólaglezárult. Mindezekben a szavakban a mássalhang-zó-nyúlásos formák váltak szabályossá.

De még nem mondtam el minden lényegeset. Az el-múlt tizenöt-húsz évben különféle elõadásaimon nem-egyszer foglalkoztam a frissesség írásmódjának a tizen-egyedik kiadásban történt megváltoztatásával, ugyanis anyolcvanas-kilencvenes években még igen sokan voltak,sõt, bár jóval kevesebben, még ma is vannak, akik ebbeaz írásmódba nem tudnak beletörõdni. Ilyenkor általá-ban elmondom az itt is vázolt fejlõdéssort, amely végül isnagyon jól igazolja a frissesség írásmód jogosságát, s aztis jelezni szoktam, hogy hasonló változásokkal a jövõbenis számolni kell. Amikor erre azt kérdezik, hogy szerin-tem mely szavakra vár ugyanilyen jövõ, leginkább ígyválaszolok: többre is gondolhatok, de elsõsorban anyerseség-re.

Minya Károly kollégám cikke nyomán most már úgylátom, jó helyen tapogatództam. Most már valószínûnektartom, hogy lesz folytatás, és a nyerseség lesz a követke-zõ a sorban, de hogy mikor, arra én sem tudok, s nem isszeretnék válaszolni. Majd a nyelvhasználat eldönti, hi-szen a nyelv bölcsebb, mint a nyelvet és jelenségeit für-készõ nyelvész.

Grétsy László

K E T T E N U G YA N A R R Ó L

10Édes Anyanyelvünk 2008/3.

Új névutónk (?), a farvizénSokáig föl se merült bennem, hogy az (is) lehet(ne).

Pedig már akkor (mintegy két évtizede) bõven hallhat-tam, olvashattam. Megszabadítva a birtokos személyjelés a képeshelyhatározó-rag együttesétõl, én továbbra isa fõnevet, vagyis a farvíz alapalakot néztem-láttam-figyelgettem. Nem egy olyantól, aki maga is használtabeszédében e névutógyanús alakot, rajtaütészerûenmegkérdeztem, tudja-e egyáltalán, mi az a farvíz. Kap-tam is szépen meghökkentõ válaszokat! Volt ugyanis, aki

például egybemosta a magzatvíz fogalmával. Más, fe-szengve bár, végül kinyögte: õ bizony a híg bélsárra, a di-aré „eredményére” gondol. Legtöbben azonban egyálta-lán nem tudták, mi rejlik e szó mögött.

Valóban: mi? Nos: Ahogy a hajó az orrával hasítja avizet, természetesen nagy munkát végez. A fara mögöttszinte ûr támad, amelybe a víz betódul: a folyó ellené-ben, a hajó haladásának irányában. Ez tehát a szóbanforgó farvíz. Csónakversenyeken, ha sikerül ráülni az el-lenfél hajójának a farvizére, jelentõs energiát lehet meg-takarítani s aztán a kellõ pillanatban hátulról kiugrani ésnyerni.

A valaminek a farvizén alakzat – illetve maga az elszi-getelten, önállóan is szemlélhetõ farvizén – kezdettõl ésszinte kivétel nélkül a politikai nyelv meg az újságírásszókészletét bõvítette. Nyelvi szempontból eleinte ma-gam is pártoltam mint szemléletes metaforát. Csak hát:idõvel, miként sok mást is, elcsépelték. A sportnyelvbõlátvett fogalom, pontosabban annak kétszeresen toldalé-kolt alakja lépten-nyomon elénk bukkant. Megtudhat-tuk, hogy „X. Y. ilyen vagy olyan párt farvizén tudott ma-gának fényes karriert kiépíteni”. A 90-es évek elejéneknagy szenzációja volt a Petõfi-sír (állítólagos) megtalálá-sa Szibériában; a következményt aztán így összegezte aTetten ért szavak címû rádiómûsor egyik „remek rí-mek”-je: „Elúszott már Barguzin / hazafiság farvizin. / Énírtam, nem Fonvizin.” (Aláírás: Petõfi Sándor!)

Iménti két példánk mutatja, hogy miféle jelentésû fõ-nevek mellett használták szívesen a farvizén-t: olyanok-hoz kapcsolva, amelyek intézményeket, csoportokat, il-letve elvont fogalmakat jelölnek. Mára azonban – nyil-ván azért is, mert a sport, majd a politikai nyelv után aköz-, az utcanyelv is átvette – elemzett szavunk „alábbadta”: újabban már egyénre is lehet alkalmazni. „Urafarvizén hovatovább Bea maga is sztár lett” – állapítjameg egy újságíró a Gyõzike-show kapcsán (Színes RTV,2007/19., 12).

Ez utóbbi kapcsolat az elõzõ példamondatokbeliek-nél is foghatóbban veti föl azt, hogy a farvizén elindult anévutóvá válás felé. Teheti, hiszen analogikusan beillikazoknak a már valóban névutóként elfogadott és szótá-rozható posztpozícióknak a sorába, amelyek valamilyengrammatikalizációs változás révén jöttek létre. Ezekbenegy-egy lexikai elem elvesztette önállóságát, és így pusz-ta grammatikai elem keletkezett: alap-já-n, nyom-á-n,rév-é-n, következt-é-ben, kedv-é-ért stb; hogy a ma-gasság-á-ban „névutóról” már ne is beszéljünk...

Egy – eredetileg – szakszó követeli a jogait! Van is okará: a farvíz fõnév mindmáig hiányzik a Magyar értelmezõkéziszótárból, de a Magyar szókincstár sem tartalmazza,hogy szinonimát választhatnánk helyette. Így aztán az-é-n toldalékolású alakkal sem találkozhatunk. Szófajihovatartozását, mibenlétét véglegesíteni ezért is tûnhet-ne korainak. Mindenesetre: szóhasználatunkban to-vábbra is együtt élünk – együtt kell élnünk – vele, töre-kedve persze arra, hogy alkalmanként rokon értelmû ra-gos fõnévvel vagy akár immár bevett névutóval váltogas-suk. Például ilyesfélékkel: jóvoltából, révén, által.

Holczer József

Vissza a XX. századba...

Felmenõimtõl örökölt könyvtáramban számos a XX.század elején kiadott könyv van. Ezeknek a töredékétsem olvastam el, és agg koromnál fogva már nem is fo-gom. De szedegetek elõ közülük néhanapján. Most pél-dául Ambrus Zoltán (író, újságíró, kritikus 1861–1932)A tegnap legendái címû munkáját emeltem le a polcról.Már az elsõ rövid írást olvasva feltûntek azok a különb-ségek, amelyek az akkori és a mai helyesírás között mu-tatkoznak. Megpróbálom ezeket rendszerezni és kiegé-szíteni olyan szavakkal, kifejezésekkel, amelyek napja-ink olvasói számára már legalábbis különlegesek.

1. Magánhangzók – ékezet nélkül: ugy (úgy),gyur (gyúr), bün (bûn), kiván (kíván), nyujt (nyújt), tür(tûr), tulon-tul (túlontúl), müvelt (mûvelt), szinész (szí-nész), osztályu (osztályú), gyülöl (gyûlöl), ur (úr), bucsu(búcsú) stb.

2. Kettõs mássalhangzók hosszítása: nagygyal(naggyal), melylyel (mellyel), öcscse (öccse), erénynyel(erénnyel), játszsza (játssza).

3. Szavak, amelyeket most másként írunk:litteratura (literatúra), refrain (refrén), exisztencia (eg-zisztencia), bacillus (bacilus), imprezárió (impresszá-rió), plaid (pléd), podgyász (poggyász), Páris (Párizs),toilette (toalett), apathia (apátia), paedagógia (pedagó-gia), massage (masszázs), bölcseség (bölcsesség), cousin(kuzin – nem használatos), waggon (vagon), mancsetta(mandzsetta), nyugtatványozás (nyugtázás), lehellet(lehelet), jongleur (zsonglõr), okvetetlenül (okvetlenül),mindenik (mind, mindegyik), rengetegül örül (nagyonörül) stb.

4. Egybeírandó szavak: a felõl (afelõl), a vagy(avagy), a hol (ahol), és pedig (éspedig), még pedig(mégpedig), a mennyi (amennyi), a kit (akit), jól esik(jólesik), ide s tova (idestova).

5. Idegen szavak, kifejezések: kontempláció (gon-dolkodás), decennium (évtized, tízéves évforduló),efemeridák (itt: napi feljegyzések), komissió (megbízás-ból való vásárlás), libera (halotti könyörgés), szkizma(egyházszakadás), regula (szabály), pregnáns (súlyos,jelentõs). Szerepel még számos latin közmondás is; deezek felsorolásától eltekintek. Néhány kifejezés: A fia-talok szaturálva vannak a legújabb írókkal. – A nagy„fam pas” megbuktatta a politikust. – Pyramidális ha-zugság. – Privata diligentia. – Struggle-for-life (lám,angol idézet is akad). – Respektussal szól. – Nem tûrregardot stb.

A leírtak nyelvész számára nyilván nem mondanaksemmit, de nekem, a laikusnak mindez érdekes – ésmert az Édes Anyanyelvünk olvasóinak zöme is laikus,talán nem volt érdektelen a fentieket papírra vetni.

Láng Miklós

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 11

Lehet egy kicsivel több?Erre a kérdésre a csemegepultnál is legszívesebben

azt válaszolnám, hogy nem, s a nyelvben sem szenvedhe-tem az egyre terjedõ bõbeszédûséget.

Mert terjed, annak ellenére, hogy azt mondjuk, anyelv gazdaságos, rövidségre törekszik. A „takaré-kosság” megnyilvánulása a „kofagügyögés” (kovi ubi)továbbgyûrûzése az élet egyéb területeire (depi, üzirözi).Ám emellett egyre növekvõ számban jelentkeznek azellenpéldák is.

Kezdõdött talán a megmérettetéssel a megméretés he-lyett, ma meg a látszódik fut be hatalmas karriert a látszikhelyén. De gyakori a kettõ használata is jelzõi helyzetbena két helyett. Olyan pedig már lassan nincs is, hogy ma,tegnap, holnap, tavaly, idén, csak mai, tegnapi, holnapi na-pon, tavalyi, idei évben.

Vagy itt vannak az egészségügyi és társai. Illusztrációulhadd hozzak sajtónyelvi példákat: „A forgalmi dugóktöbb száz milliós egészségügyi és környezetvédelmi káro-kat okoznak Budapesten.” (m1, Híradó, 2005. szept. 6.)(Elég lett volna egészségi és környezeti.) „Már csak2020-ig van esély egy környezetvédelmi katasztrófa elhá-rítására.” (Kossuth, Déli krónika, 2007. febr. 22.) (Ter-mészetesen: környezeti.) „Szerinte nem fenyeget kataszt-rófahelyzet.” (Kossuth, Reggeli krónika, 2007. febr. 19.)(Szerintem: katasztrófa.) „Krízishelyzetbe kerülhetnek.”(Kossuth, Déli krónika, 2007. júl. 30.) (Krízisbe, de méginkább válságba.) „Elmaradt produkciók a pénzügyi hi-ány miatt.” (m1, Híradó, 2007. júl. 27-én Kapolcs kap-csán) (Pedig „csak” pénzhiányról van szó.)

Sokszor névutót is használunk fölöslegesen, fõleg aszemben tolakodik oda vagy az ellen helyett, vagy szük-ségtelenül, mint az alábbi példában is, hiszen harcot vív-ni valakivel teljesen elegendõ.

A terjengõsség bizonyítékai az általam dupla fenekûszerkezetnek hívott „túlbiztosítások” is: „Ugyancsak bí-rálja a haladékot Kökény Mihály is.” (Petõfi, Hírpercek,2007. febr. 1.) Itt ugyanis nem kell mindkét kiemelt szó,hisz ugyanazt fejezik ki: vagy „ugyancsak bírálja K. M.”,vagy „K. M. is bírálja”.

Szintén hasonlóak a tautologikus kifejezések, mintpéldául ez: „...a rendõrség erkölcsi és morális válsága”(Kossuth, Vasárnapi újság, 2007. jún. 3.)

Mi lehet az oka a nyelv gazdaságosságra törekvésévelennyire ellentétes nyelvszokásnak ? Tudvalévõ, hogy a

terpeszkedõ kifejezések a hivatalos nyelv jellemzõi. Ta-lán innen kerültek át a sajtó nyelvébe, amely – mint tö-megkommunikációs eszköz – terjeszti a széles tömegek-nek. Pedig igazán mondhatnánk nemet is: nem lehet egygrammal sem több, mint amennyi szükséges!

Balog Lajos

Királynõnek sem könnyû lenniBizonyos tevékenységekkel (pl. uralkodói, politikusi, ál-

lamfõi) együtt járnak a nyilvános szereplések. Fel lehet, felkell ezekre készülni, akár nagyon alaposan is, mégis kiszá-míthatatlan események történhetnek a nyilvánosság elõtt.A számtalan nem várt történés közül az angol királynõveltörtént két esetre nyelvi, kommunikációs szempontból té-rek ki részletesebben.

Az egyik eset 2007 májusában történt, amikor II. Erzsé-bet királynõ hét napra az Amerikai Egyesült Államokba lá-togatott. Többek között Virginiában is járt, ahol részt vett aJamestown (az elsõ állandó amerikai angol település) ala-pításának 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé-gen. Az esemény nem véletlenül kapott nagy visszhangot.„Az amerikai nép büszkén üdvözli õfelségét az Egyesült Ál-lamokban, amit alkalma nyílt oly jól megismerni. Végül istíz amerikai elnökkel evett már egy asztalnál. Segített nem-zetünknek megünnepelni a kétszáz éves évfordulót is 17...1976-ban” – mondta Bush.

Az elnök valószínûleg elismerésnek szánta, hogy II. Er-zsébet azon öt brit uralkodó egyike, aki ötven évnél többettöltött a királyi trónon, de ez egyben a királynõ életkorára isutalt, ami viszont illetlenség. A nyelvbotlás általában a be-szédtervezés és a beszédtevékenység folyamatára, valaminta közvetlen nyelvi környezet hatásaira vezethetõ vissza. Ezesetben nem az egyik elem kiesésérõl, betoldásáról vagyhelycserérõl van szó, hanem sorbarendezési hibáról.

„Ön úgy néz rám, ahogy csak egy anya tud a gyermeké-re” – folytatta az elnök. Bush ezzel a megjegyzéssel, hogyakár a királynõ gyermeke is lehetne, szintén az uralkodóéletkorát hangsúlyozta. Valószínûleg azért, hogy oldja ahangulatot, az elnök rákacsintott a királynõre, aki ezenannyira meglepõdött, hogy a száját elhagyta az „Ó, iste-nem”. A testbeszéd-kutatók szerint a kacsintás az amerikai-ak és az európaiak között közös titkot jelez, szexuális felhí-vás, nyílt flörtölõ gesztus, ami a királynõ rangját figyelembevéve határozottan udvariatlan gesztus.

II. Erzsébetnek a fentieknél kevésbé kínos, de mégis ma-radandó „élményben” volt része, amikor állami látogatásttett Magyarországra 1993 májusában. Megkérték, hogy aparlamentben tartson egy beszédet. Amint a pulpitus tete-jére ért, a magyar országgyûlés akkori elnöke késztetést ér-zett, hogy megszólítsa az uralkodót: „Please, Madam (Ké-rem, asszonyom.).” A királynõ arcára kiült a meglepetés,(joggal) furcsállotta az elhangzottakat. A madam a beszéd-ben sok esetben megjelenik: ismeretlenek megszólításakor,bizonyos foglalkozásnevek elõtt (Madam President =elnökasszony), vezetéknév elõtt rang és hivatal esetén. Azuralkodó megszólítására is használható, de csak miutánugyanabban a beszédben a sokkal udvariasabb és több tisz-teletet sugalló Your Majesty (Õfelsége a Királynõ) vagyYour Royal Highness (Õ Királyi Fensége) már elhangzott.Ráadásul a nõk nagy része bántónak véli, mert öregkorúemberre utal.

Csak az ilyen helyzetek elkerülése végett maradok földihalandó.

Batár Levente

12Édes Anyanyelvünk 2008/3.

Így -nyelvEgy magyar anyanyelvû nyelvhasználó elbeszélésébõl:„…Úton voltam Gárdony felé, a telekre mentem, be kellett

vinni a slaugot a kertbõl és téliesíteni a nyaralót. Sütött a nap,kellemes idõ volt, egy kicsit hideg, fújt a szél, de úgy viszonylagjó idõ volt. Martonvásár után mintha így elvágták volna, elkez-dett szakadni a hó. Mikor kiszálltam a ház elõtt, a szél így az ar-comba vágta a havat, alig láttam. Próbáltam kinyitni a kaput,de a kezem szinte így odatapadt a kilincshez… A slaug meg ígymeg volt fagyva, alig tudtam összetekerni… Amikor meg vé-geztem, mentem hazafelé, és így egyszerre csak vége volt a hó-viharnak és a jeges szélnek, a nap is kisütött, egészen félelme-tes volt tapasztalni, hogy így teljesen szélsõségesen változik azidõjárás, két nem is olyan távoli pont között…”

Az így szó túlzott használata az utóbbi négy-öt évben igen-csak elterjedt a magyar anyanyelvûek között. Noha természe-tesen a fiatalabbak (14–20 év) körében nagyobb arányban for-dul elõ, rendszeres használatára az idõsebb korosztályban istalálunk példát (a fenti szöveg alapját egy 40–50 év körüli sze-mély elbeszélése adta). Feltûnõ és természetellenes ez a fajtaszóhasználat, hiszen az így mutató szócskát mintegy kiforgatjaeredeti jelentésébõl, és töltelékszóvá „alacsonyítja”, mégsemfigyelünk föl rá. Elterjedését és a beszéd egyéb szegmenseirevaló kihatását azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ala-posabb vizsgálatára nincs lehetõség, mindössze kérdéseket fo-galmazhatunk meg, melyek egy része talán nem marad megvá-laszolatlan.

Az így szót töltelékszóként leginkább a 14–20 év körüli fia-talok használják, ami jórészt a középiskolás korosztályt fedi le.Ez nem is meglepõ, hiszen a gimnázium, mint olyan intéz-mény, ahol születési évekre lebontva rendkívül rétegzetten él-nek egymás mellett a fiatalok, ideális hely az új nyelvtani szer-kezetek, formák elterjedésére. A számítógépes kommunikáci-ót – melynek legtöbbször nagy szerepe van a nyelv tényezõinekalakításában – nem okolhatjuk az „így-nyelv” elterjedéséért,mert ennek írásban való használatára egyetlen példát sem talá-lunk.

A széles körû középiskolai használat nem kizárólagos, ésmivel viszonylag új jelenségrõl van szó, csupán a kiindulópont-

ja lehet az általános terje-désnek. Valószínûleg innenveszik át az idõsebbek. Azõ beszédükben pedig máregyre többször találkozha-tunk vele, hasonló nyelvtanikörnyezetben, mint a fiata-labbaknál.

Bizonyára vannak, akikezt a fajta szóhasználatot

„affektálónak” tartják, ebbõl pedig arra a következtetésre jut-nak, hogy bizonyos – felsõbb – társadalmi rétegnek tulajdonít-ható. Erre vonatkozóan nincsenek adataink (sõt, a jelenség ta-lán túl fiatal is ennek vizsgálatához), a már említett középisko-lai terjedés azonban szétszórja a jelenséget a nyelv függõlegesrétegeibe, mely így az egész társadalomban egyaránt jelentkez-het.

Természetesen, mint minden hasonló jelenségnek, ennek istöbb oka és több következménye van; ezek az összetett problé-mák a kommunikációelmélet és a pszicholingvisztika eredmé-nyeit is igényelnék – legalábbis segédanyagként. Éppen ezértnem törekedhetünk a teljes feltérképezésre, csupán ötleteket,lehetséges magyarázatokat adhatunk.

Nem mondhatjuk például azt, hogy az így töltelékszót az„öööö…”-höz, a megnyújtott magánhangzókhoz vagy a tehát,ugye, tulajdonképpen szavakhoz hasonlóan csupán idõnyerésrehasználnánk. Ezt az is bizonyítja, hogy jelentésköre eltér azo-kétól, de legfõképpen az, hogy rövid idõ alatt kiejthetõ szórólbeszélünk (mely a használat során általában még inkább lerö-

vidül; i-vel ejtjük). Idõnyerésre tehát csak igen ritkán használ-juk, akkor is legföljebb már megszokásból, véletlenszerûen.

Figyelemre méltó azonban az, hogy – bár pontos adatainknincsenek errõl – a legnagyobb arányban alighanem akkorhasználjuk, amikor történetet mesélünk el, valamilyen él-ményt szándékozunk közvetíteni a közönségnek.

Ahhoz, hogy valódi funkcióját leírhassuk, elõször eredetijelentését kell megvizsgálnunk, a Magyar értelmezõ kéziszótáralapján:

I. (mutató határozószói szerepben) 1. Az itt látható, tapasz-talható vagy a most elmondott, megnevezett módon, állapot-ban. ~ történt; ~ mész el, betegen? 2. Az említett, illetve ismertmódon, körülmények között. Drágább lett, de ~ is olcsó.

II. (kötõszóként) 1. Tehát, eszerint. Hazamentünk, (s) ~ õegyedül maradt.

Ezzel a lépéssel már közelebb járunk a megoldáshoz. Eh-hez azonban még hozzátartoznak az így szó szinonimái: ilyen-formán, ilyenképpen, ilyen módon, sõt a jelen esetben a valaho-gyan, valami módon stb. is.

A fentiekbõl kiderül: minden bizonnyal valamiféle „értelmitöltelékszóval” lehet dolgunk. Olyan szócskával, melynek vala-ha volt jelentései és szinonimái összemosódva visszatérnek,hogy egy új funkciót adjanak neki. Érthetõ az összetettség, ez-zel a szóval ugyanis a beszélõ több problémát próbál egyszerremegoldani.

Egyrészt utalni szeretne a mondatfolyam elõzõ elemeire,hogy a hallgató figyelmét lekösse, mondandóját aláhúzza, éserõsítse a szövegkohéziót. Másrészt magyarázni szeretné azt,amit mond: beszédének mögöttes tartalmát (I–II. jelentés), ésközelebb akarja hozni a témát a hallgatóhoz. Harmadrésztazonban szükségünk van arra is, hogy mondataink tartalmátkissé eltávolítsuk magunktól, általánosítsuk (lásd: vala-) és né-miképp elvont síkra emeljük (lásd a szinonimákat, a valaho-gyan, valamilyen módon stb. kifejezéseket). Az utóbbi két szán-dék és hatás ellentétes, mégis talán egyszerre oka az„így-nyelv” használatának. És talán ezért fordulunk olyangyakran hozzá: több szándéknak felel meg egyszerre, prakti-kus.

Látszólag tehát segítségünkre van ez a szóhasználat, mégis:a jelentések és funkciók körül adódó problémák és maga a szófölösleges volta óvatosságra int.

A probléma természetesen nem az egyszeri használattalvan, hiszen az színesíti a nyelvet, és amint láthattuk, adott eset-ben (például ha élménybõl szórakoztató történetet akarunkkovácsolni) segítségünkre lehet abban, hogy hallgatóságunkérdeklõdését fenntartsuk. A nyelv egyébként sem olyan vala-mi, amit tetszés szerint ne alakíthatnánk – ha ezáltal valamiszellemes, találó kifejezést hozhatunk létre.

A tapasztalat (és a szövegrészlet) azonban mást mutat. Haegyszer valaki elkezdte használni, minden mondatában többetis elhelyez belõle, akaratlanul is állandóvá teszi, ami egy idõután zavaróvá válik, és eltereli a hallgató figyelmét a témáról.Hibás volta abban is megmutatkozik, hogy a szóismétlést elke-rülni vágyó természetes nyelvi érzékünk minden erõvel tiltako-zik ellene. Azt mutatja: a beszélõ nem bízik eléggé saját nyel-vének kifejezõ erejében és a logikus gondolkodásban, s ígyerõszakkal teremti meg saját mondandójának „gondolatme-netét”.

Szerencsére a megfigyelések szerint az „így-nyelv” még nemállandósult, az egyes nyelvhasználókra mintegy „hullámokbantör rá”, tehát vissza lehet szorítani a terjedését – még a közép-iskolai környezetben. Ebben a legnagyobb feladat talán a szü-lõkre és a pedagógusokra vár; megkövetelni az odafigyelést, azigényességet és az anyanyelv beható ismeretét.

Kovács István Ákos

A szerzõ egyetemi hallgató (PPKE BTK).

„Az így szóttöltelékszóként

leginkább a14–20 év körüli

fiatalokhasználják”

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 13

LegendaNemrégiben egy szolnoki ismerõsöm keresett te-

lefonon. Nyelvhelyességi kérdésben fordult hozzám,ugyanis az a megtiszteltetés érte, hogy nyugdíjba vo-nuló kollégáját a munkatársak nevében elbúcsúztas-sa. Miközben beszédét írta, elbizonytalanodott acímben szereplõ szó használatát illetõen. Már-márleírta a megbecsüléseés tisztelete kifejezéséreszánt legenda szót, ámeszébe jutottam, és a biz-tonság kedvéért felhí-vott, a tanácsomat kérte:mi a véleményem a szóhasználatát illetõen?

Az évek óta nem látottismerõs kérésének szíve-sen tettem eleget, és aztmondtam, hogy nem ja-vaslom ezt a mostanábanegyre divatosabbá válószót. Indoklásomat a kö-vetkezõképpen fejtettemki. A legenda eredetilegnem személyeket, fõképpnem élõ személyeket je-lölt, hanem irodalmi ésvallási tárgyú mûfajt,olyat, amely valamelyikszent életérõl szóló cso-dás történetet tartalmaz.Etimológiája a latinlegere ’olvas, összegyûjt’igére megy vissza. A fentemlített jelentés melletthasználjuk a szónak egymásodik jelentését is, sez is elbeszélõ mûrevagy szóbeli hagyomány-ra vonatkozik, de nem aszentek, hanem egyéb je-lentõs személyek tetteitkiszínezve mondja el, s atörténetet szinte csodáselemekkel szövi át. „Anyelvünkben másodlago-san kialakult ’kitalálttörténet, mendemonda’jelentésnek (1823) az azalapja – írja az etimológi-ai szótár –, hogy a szen-tek életérõl szóló törté-netekben sok a csodáselem.”

A Nyelvmûvelõ kézi-szótár 2005-ös kiadásá-ban ez olvasható az emlí-tett szóról: „Angol hatás-ra a legend gépies fordí-tásával az újabb sajtó-

nyelvben ebben az értelemben is használatos: ’vmelysportágnak, ritkábban mûvészeti, mûvelõdési terü-letnek olyan kiemelkedõ alakja, akinek személye kö-rül már életében legendák alakultak ki’. Pl. PuskásFerencrõl ezt írta egy sportnapilap: a legenda szüle-tésnapja nemcsak április 2-a, hanem április 1-je is le-

het.”

A szótár ezt a szóhasz-nálatot azért tekinti ide-genszerûnek, mert a ma-gyarban a legenda szó-nak általában csak iro-dalmi és vallási jelentésevan. Ha azonban kiegé-szítjük az élõ jelzõ beik-tatásával, valamelyestelfogadhatóbbá válik.Íme a javaslat: „a kezdõ-rúgást az élõ legenda vé-gezte el.” Hozzáfûziazonban, hogy magyaro-sabbak a legendás, legen-dás hírû, a már életébenlegendává vált sportolókifejezések.

Ismerõsöm tehát, ami-kor munkatársát bú-csúztatta, ezek közül akifejezések közül is válo-gathatott volna (termé-szetesen a sportoló szót amunkatárs, barát sza-vakkal helyettesítve).Ezeken kívül más megol-dások is szóba jöhetnek,így például: köztisztelet-ben álló, mindenki általtisztelt, példás.

Ahogy a szótárban isolvashattuk, a legendaszó újabb jelentését a saj-tónyelv terjesztette el, sennek hatására divatszó-vá vált. Meg kell jegyez-nünk, hogy nem egyediesetrõl van szó. Amikorvalamelyik újságíró vagytelevíziós mûsorvezetõ,illetve riporter – talán afigyelem felkeltése vé-gett – egy addig szokat-lan szót vagy kifejezésthasznál, az hamarosanelterjed, megjelenik a be-szélt és az írott köznyelv-ben is.

Dóra Zoltán

Egy szó születése

CELEBEgy sokak számára talán furcsa, de gyorsan terje-

dõ szót mutatunk be azzal a szándékkal, hogy egyfe-lõl tisztázzuk jelentését, másfelõl rámutassunk ér-dekes alaktani sajátosságára. Nem túl beszédes acímbeli kifejezés. Hangzása alapján akár magyar islehetne, bár szokatlansága ez ellen szól, ha pedigidegennek vélnénk, nincs benne semmi árulkodójel. A bizonytalanságon nem csodálkozhatunk,ugyanis eredeti formája némileg átalakult, s hogymiképpen, azt könnyen megérthetjük jelentése fe-lõl.

A mai bizalmas nyelvhasználatban akkor találko-zunk ezzel a szóval, ha sztárokra, híres emberekre,közismert személyiségekre gondol a beszélõ. Amúlt század elsõ feléig, a latinos mûveltség idején az’elõkelõségek, hírességek’ megnevezésére még élt aklasszikus nyelvbõl származó celebritás fõnév. A la-tinból került az angol nyelvbe is, ahol celebrity for-mában utalt a hírességekre. A közelmúltban viszontmegtörtént vele ugyanaz, mint a laboratory – lab,facsimile – fax, mathematics – maths fõnevekkel márkorábban, azaz lerövidült, egyszerûbbé vált. Nyel-vünk szempontjából pedig végsõ soron mindegy,hogy az angolos változat vagy a magyarban azelõttszokásos latin forma rövidülésérõl van-e szó, mivelmindkettõ töve azonos: celeb – rity; celeb – ritás. (Arövidülés jelenségével bõvebben lapunk 2008. évi 2.számának 8. oldalán foglalkoztunk.)

Abból indultunk ki, hogy ez a szó napjainkbanmég nem közismert, inkább az „érintettek” – tehátmaguk a híres emberek – vannak vele tisztában, deazok is, akik elõszeretettel olvassák a bulvárlapokatés a színes magazinokat. A közszolgálati rádió egyiknegyedórás kerekasztal-beszélgetését teljes egészé-ben a híres emberek társadalmi szerepének szentel-te. Legalább tucatnyiszor hangzott el a celeb, és arésztvevõk számára annyira természetes volt, hogyértelmezést nem is adtak. Ha az interneten vizsgáló-dunk, azonnal láthatjuk, milyen sok honlap foglal-kozik a celeb témájával; mindenki meggyõzõdhetróla a keresõprogramba beírva ezt a szót. Mivelnyelvünkben nem áttetszõ, nem árulkodó, azaz je-lentése nem állapítható meg a szó alakjából, márisföltûnt a jelzõvel bõvített változata: híres celeb.Ugyanolyan kétszermondás ez, mint az elsõdlegesprioritás, a hagyományos tradíció, a hipotetikus felté-telezés vagy az intervenciós beavatkozás.

Zimányi Árpád

14Édes Anyanyelvünk 2008/3.

„Reménykedem a magyar irodalom jövõjében”Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke válaszol Maróti István kérdéseire

Másfél évvel ezelõtt találkoztunk az ELTE BTK folyosó-ján. Akkor azt mondtad, hogy rövidesen vége, befejezed ta-nári pályafutásodat. Hogyan dolgoztad fel ezt a talán idõelõtti döntést?

Részben nagyon könnyû, részben nagyon nehéz felel-ni erre, mert tudni kell, hogy ahogy mennek az évek, átkell adni az íróasztalt. A XX. század magyar irodalmáttaníthattam 38 évig, s utoljára annál az asztalnál dolgoz-hattam, amely Király Istváné, majd Czine Mihályé volt.Engem valóban sokkszerûen ért ez a döntés, mert ko-rábban mindig tovább lehetett tanítani nyugdíjasként is.Nem voltam arra felkészülve, hogy két hét múlva már ki-utalták az íróasztalom egy fiatalabb kollégának. Föl-ajánlottam a tanszékvezetõn keresztül, hogy miután órá-imat meghirdették, azokat szívesen megtartom bér-mentve, de erre sem volt lehetõség.

Az egyetemi katedráig hosszú út vezetett. Melyik gimná-ziumba jártál, kik voltak a meghatározó jelentõségû taná-raid?

Budán az egykori ciszterci, akkor József Attila nevétviselõ iskola volt a gimnáziumom. Arra is jól emlékszem,hogy legelsõ önálló könyvvásárlásom élményét tízéveskoromban éltem át. Volt egy kis magyar történelemmelfoglalkozó szépirodalmi sorozat „Hazáért és szabadsá-gért” címmel. A két forintért vásárolható könyvek szer-zõi közül ekkor olvastam elõször Jókai Mór, MikszáthKálmán, Eötvös Károly, Bárány Tamás, Lengyel Balázsmûvét. A gimnáziumban tanító tanáraim közül különö-sen sokat köszönhetek Huszár Tibor történelemtaná-romnak, Török Gábornak, aki a stilisztika kutatójaként,valamint József Attila költészetének elemzõjeként váltismertté és Domokos Pál Péter énektanárnak, aki Ko-dály Zoltán Zrínyi szózatát is megtanította nekünk 1957tavaszán.

Gondolom, ilyen elõzmények után természetes volt,hogy az egyetem, a bölcsészkar és a magyar szak követke-zett.

Kalandos évek, majd kilenc hónapig tartó sorkatonaiszolgálat után huszonkét évesen lettem bölcsészhallga-tó. Amennyiben arra vagy kíváncsi, hogy kik tanítottakitt jól és számomra emlékezetesen, akkor a nyelvészek-kel kezdeném a felsorolást. Imádtam Abaffy Erzsébetet,aki nyelvtörténeti órákat tartott. A picike, vékony tanár-nõ szinte röpdösött a katedrán, ahogy felírta a nyelvtör-téneti fejlõdési vonalakat. Ennek ellenpontja volt a het-ven év körüli Bárczi Géza, aki száraz, szikár emberneklátszott, és rettenetesen szigorú híre volt a vizsgákon.Mivel vizsgáztam és szigorlatoztam nála, állíthatom,hogy elsõsorban kíváncsi ember volt, és nem szigorú.Nagy élményként éltem meg, hogy diákja lehettem.Nem szeretnék megfeledkezni Pusztai Ferencrõl sem,aki fiatal tanársegédként úgy tanította a stilisztikát, hogyaz általa kiválasztott szerzõk verseit olvasta fel nevükmegnevezése nélkül. A közös verselemzés segítségévellehetett a találós kérdést megfejteni. A második félév-ben jött Király István, az irodalomtudomány, a poétika,a verstan tanára. Naprakészen felkészült minden órájá-ra. Szorgalmas tanítványa voltam. Ötödéves korombanazt mondta, ha módja lesz rá, szeretne odavenni a tan-székre. Én addig erre egyáltalán nem gondoltam. Elõttemég elmélyülten gyakoroltam az irodalmi kritikák meg-írását, szeretettel és kíváncsisággal olvastam Nagy Lász-

ló verseit. Valaki megkérdezte, hogy a költõ monográfi-áját mennyi idõ alatt írtam meg, annak õszintén beval-lottam, hogy 1959-tõl 1975-ig.

Érdeklõdési köröd ismeretében, és ahogy mestereid ne-vét hallgattam, számodra az irodalom és a nyelv gazdagkapcsolatrendszere valójában alkotói, irodalomtörténészipályád meghatározó kérdése.

A stilisztikát évek óta nyelvészeti tudománynak tart-ják, és a nyelvészek tanítják. Nem baj, hogy õk tanítják.Csak az a baj, hogy ezzel elhatárolódott az irodalomtu-dománytól, az irodalmi elemzéstõl a stilisztika. Tulaj-donképpen azt kell mondani, hogy az irodalom tudja alegteljesebben és a legnagyobb változatossággal az anya-nyelvet közvetíteni. Ez az egyik része a dolognak. Egymásik része pedig az, hogy minden adott történelmi kor-szak nyelvi állapota függ attól, hogy a megelõzõ korsza-koké milyen volt. Mondok egy anyanyelvvel kapcsolatospéldát. A múlt század 70-es, 80-as évtizedében kezdtekhazalátogatni az emigráns nagy öregek, akik a múlt szá-zad elsõ felében jártak magyarországi gimnáziumokba.Idõskorukban mindegyikük gyönyörûen tudott AranyJánost, Petõfit, Vörösmartyt idézni. A költészetnekilyen hatalma van. Amikor Bence fiunk tizenöt éves ka-masz volt, a tévében vetítették Zeffirelli Rómeo és Júliacímû filmjét. A film közbeni reklámszünetben megkér-dezte: „Aki szerelmes, az mindig ilyen szépen beszél?”Szóval a költészetnek, az anyanyelv szépségének ilyenfantasztikus hatalma van, ezért reménykedem a magyarirodalom jövõjében, hogy ameddig ember lesz, addig fel-tehetõen szerelem is lesz, és a szerelmes ember mindigszeretne szépen, választékosan beszélni.

Az idei esztendõ egyik – a nyelvmûveléstörténet szem-pontjából talán legjelentõsebb – eseménye, hogy Szép-halomban megnyitotta kapuit A Magyar Nyelv Múzeuma.E beszélgetés alapján milyen üzenetet kaphatnak mind-azok, akik részesei ennek a jelentõs szellemi lehetõségnek?

Bár vannak aggodalmaim a magyar nyelv jövõjét ille-tõen, de abban bizonyos vagyok, hogy nem egy kihaltnyelvnek lesz az emlékmúzeuma. A legfontosabb szerin-tem az lenne, ha ezt a múzeumot nemcsak látogathatnákmajd, hanem egyúttal birtokba is vehetnék az érdeklõ-dõk. Olyan múzeumot szeretnék, ahol érthetõ és egyút-tal megérthetõ mindaz, amit a rendezõk számomra sze-retnének ismertté tenni. Sok tartozásunk van a nyelvjá-rások megismerése és értékeinek megõrzése terén. Úgygondolom, hogy két pillér kell. Az egyik az élõ, a beszéltnyelv, a másik meg az irodalom, a klasszikus és a kortársirodalom nyelve.

Zárjuk a beszélgetést a témához illõen egy valóban sze-mélyhez kötõdõ önvallomással. Mit jelent számodra azanyanyelv?

Ha az ember patetikus akarna lenni, akkor azt mond-ja, isteni adomány, fõleg ha tud vele megfelelõen játsza-ni. Ezt az egész életében tanulnia és gyakorolnia kell.Ehhez viszont azt kellene tapasztalni, hogy a társadalomegésze, az érintett intézmények, hivatalok, a sajtó, a rá-dió, a televíziós csatornák tegyenek is annak érdekében,hogy tudatosabb nyelvhasználó legyen minden állam-polgár. A személyes példamutatás mindennél többet ér.

Köszönöm a beszélgetést, és ha lehet, folytassuk minélhamarabb.

Maróti István

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 15

Súlykontrollprogram

Kérdés: Béres Alexandra kitaláltegy életmódprogramot, amit Súlykontroll programnak ne-vez. Szívem szerint (a testkontrollhoz és az agykontrollhozhasonlóan) kisbetûvel írnám, és egybe, tehát: súlykont-rollprogram. Mi a véleményük róla?

Válasz: A súlykontrollprogram jelentéssûrítõ összeté-tel, így egybeírandó. Köznévként kis kezdõbetûvel írjuk,hasonló összetételekre az Osiris Kiadó Helyesírás címûkönyvében több példát találunk: fogyókúraprogram, fordí-tóprogram. A nagy kezdõbetûs írásmód a tulajdonnévi jel-leg hangsúlyozása miatt válhatott gyakorivá (egy konkrétszemély nevéhez fûzõdõ program).

Jeles napokKérdés: Tisztelt Iroda! Kérdésem: költészetnapi, vízvi-

lágnapi – egybeírandók?Válasz: A költészetnapi, vízvilágnapi szavak jelöletlen

birtokos jelzõs kapcsolatok, ezért egybeírandók.

Lego vagy legó?

Kérdés: Kedves Gyorsszolgálat! Kérem, segítsenek alegó szó cégnévként és játék neveként való helyesírásánakmegadásával. Segítségüket köszönöm!

Válasz: Bár kiejtésük azonos, az írásban különbségetteszünk a cégnév és a játék neve között: Lego – tulajdon-név, legó – a játék neve.

Névelõs bevásárlóközpontokKérdés: Segítségüket szeretném kérni, hogy helyes-e a

névelõ használata a következõ mondatban. „Termékeinkkaphatók az Auchan áruházakban.” vagy „Termékeinkkaphatók az Auchanban.”

Válasz: A határozott névelõ szerepe a határozottság, is-mertség jelölése. A „Termékeink kaphatók az Auchan áru-házakban.” mondatban a névelõ egy olyan tulajdonnév (in-tézménynév) elõtt áll, mely a világról való tudásunk alap-ján ismertnek tekinthetõ. Mondatkörnyezetben névelõsenhasználjuk az intézményneveket.

MûkérdésKérdés: Az atomerõmû szó -i képzõs melléknévi alakjá-

nak helyesírása érdekelne: atomerõmûi vagy atomerõ-mûvi? Ön mit javasolna/írna? Az indoklás is nagyon érde-kelne, akár további hasonló példákkal.

Válasz: A mû fõnév és a bõ melléknév ún. változatlan v-stövû. A fõtövük a magánhangzós, mely az egyetlen mással-hangzóval kezdõdõ toldalékok elõtt áll (pl. mûben), a többitoldalékos alakban egy v-vel bõvül a szótõ (pl. mûves, mû-vek). Ennek alapján a szóösszetételekben is a mûvi a sza-bályos és gyakori szóalak, mint pl. atomerõmûvi. Az(atom)erõmûi változat az egyalakú szótövek mintájára ala-kulhatott ki, és mind a Magyar Nemzeti Szövegtár, mindaz internetes adatok szerint jóval ritkábban fordul elõ,mint a szabályos alak. Létezik önállóan is a mûvi, de ennekjelentése: mûtéti, illetve mesterséges.

Örs vezér tere – Örs vezér tér

Kérdés: Melyik a helyes: Örs vezér tere vagy Örs vezér tér?Válasz: Többször kérdezik irodánktól, hogy az Örs ve-

zér terén vagy az Örs vezér téren van-e. A kérdést a Fõváro-si Bíróság eldöntötte, mert a céget az Örs vezér térre (ésnem terére) jegyezte be.

A kérdés tör-ténete érdekes.

A budapesti helynévhasználatban in-gadozik egyes utca- és térnevek használata. Egyes régiesutca- és helynevek birtokos jelzõs szerkezetben állnak:Nagy Lajos király útja, Örs vezér útja, ezek olykor rövidü-lést mutatnak (megszûnik bennük a birtokos szerkezet).Különösen többes számú nevek után gyakoriak a birtokosjelzõs szerkezetek: Hõsök tere, Ferenciek tere, Magyarjakobinusok tere, Rózsák tere, ezek azonban nem rövidül-nek.

Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter, é. n.) szerinta birtokos szerkezetek régebbi megnevezések. Korábbanaz Örs vezér tér neve Eörs vezér tere volt, ma Örs vezér tér.Más lexikonok és térképek felváltva használják az Örs ve-zér tér és az Örs vezér tere formát. A nyelvmûvelõ irodalommindkét formát egyformán helyesnek tartja. A régibb, bir-tokos szerkezetû forma kapcsán megjegyzi ugyan, hogy -iképzõvel való ellátása félreértést okozhat: Rózsák terei,Örs vezér terei (mintha több lenne belõle), ezért javasolja arövidebb Rózsák téri és Örs vezér téri formát.

Az Örs vezér tere birtokos személyjeles alak talán a köz-nyelvi használatban egyszerûsödött Örs vezér térré, ame-lyet azóta a nyelvhasználat elfogadott, sõt a jelek szerinttörvényesített is. (A Google internetes keresõ 44 000 talá-latot hoz a tér formára.)

Hobbi

Kérdés: A hobbibarkácsolók szó egybeírva helyes-e akreatív hobbikat ûzõ személyek megjelölésére? S a hobbiés a hobby szóforma egyenértékûnek tekinthetõ-e?

Válasz: A hobbi szót A magyar helyesírás szabályai sze-rint már kiejtés szerint írjuk, igaz, sokan ragaszkodnak azidegen írásmódhoz, pl. a Magyar értelmezõ kéziszótár leg-újabb kiadása a hobby írásmódot is közli, a helyesírási szó-tárak viszont csak a kiejtés szerintit tartalmazzák. A hobbiszó több szóval alkot összetételt (hobbikert, hobbiautóstb.), a -barkácsoló utótaggal még nem fordul elõ a szótá-rakban, de az elõzõek mintájára egybeírjuk.

–20% kedvezmény

Kérdés: Évek óta zavarnak már a várost ellepõ, negatívkedvezményeket hirdetõ plakátok: „–20% kedvezmény!”Jól gondolom, hogy ez helytelen? Hiszen itt nem magárólaz árról beszélünk, hanem a kedvezmény mértékérõl, amiebben a formában nem árcsökkenést, hanem áremelést je-lent!

Másik kérdésem a százalékjel írásmódjával kapcsolatos:helyes-e, ha azt a szám után közvetlenül írjuk, vagy ki kelltenni a szóközt, mint ahogy a mértékegységek esetében is?A kedvezmény szó kivételes elõnyt, engedményt jelent. Azüzleti életben, reklámcéllal (nem matematikapéldaként) amértéket nemcsak 20%-nak, hanem –20%-nak is írják,mert így nagyobb a figyelemfelkeltõ ereje.

Válasz: A nyelvben nem kell szigorúan szakmai logikátkeresni, pl. az elõzõhöz hasonló ellentmondást vesznekészre a biológusok a „nincsen rózsa tövis nélkül” közmon-dásban. A százalékjel közvetlenül kapcsolódik a számhoz:10% (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás. OsirisKiadó, 2004. 412).

Összeállította: Nagy Levente

Kérdések és válaszok

16Édes Anyanyelvünk 2008/3.

Rovatunkban ezúttal fõleg a lap formai megújításával kap-csolatos észrevételekbõl közlünk részleteket. A szerk.

Kiss Tiborné (Szombathely): Gratulálunk az „új ruhához”,örömmel vettük az ifjúsági mellékletet is. További munkájuk-hoz sok sikert kívánunk.

Györffy Sarolta ny. magyartanár: Az amúgy is tartalmas,gazdag tematikájú és most már formájában is megújult ÉdesAnyanyelvünket az utóbbi egy-két évben a H. Varga Márta ál-tal írt cikkek még színvonalasabbá tették.

Az Ifjúsági Tagozat vezetõsége: Örömmel vettük észre,hogy a szövetség internetes elérhetõsége szerepel a címolda-lon; javasoljuk, hogy a továbbiakban is az ár mellett legyen fel-tüntetve.

Amennyiben mottót kívánnak elhelyezni a címlapon, talá-lóbbnak tartjuk „A nyelvek világából” felirat helyett a „Nyel-vünk világából” kifejezés használatát. [Azért választottuk ezt amottót, mert azt kívántuk vele érzékeltetni, hogy idõnkéntolyan kérdésekkel is foglalkozunk a lapban, amelyek más nyel-veket (is) érintenek. A szerk.]

Az „Édes Anyanyelvünk” felirat elrendezése nem szeren-csés. Zavaró, hogy a két kezdõbetû összeér. Ha ez az oldal al-ján is látható embléma miatt van így, jobbnak tartjuk ez utóbbilecserélését, például a szövetség már meglévõ szimbólumára.

A hasábokat elválasztó szaggatott vonalakat elhagynánk,vagy vékony, folytonos vonalra cserélnénk. [A tanácsot mármeg is fogadtuk. A szerk.]

Holczer József: Megjött az újjávarázsolt (újjá varázsolt?)ÉDANY. Egyetértek a megújult koncepcióval. Örülök, hogy ahagyományos rovatok közül nem hiányzik a Nyelv-észlelet ...(sem).

Nagy Sándorné (Karcag): Elismeréssel köszöntöm a jubilá-ló, továbbélõ, hagyományos és megújuló Édes Anyanyelvün-ket. „Nyugalom és béke” mai magyar világunkban, hogy anya-nyelvünknek megmaradt ez a sokoldalú ápolója, szószólója.Nagyon kell a biztos fogódzó, az állandó értékrend. Ezt a for-ma, a külsõ is „üzenje”! Ebbõl a szempontból nekem az elsõ ol-dal telitalálat. A Pontozó új feladatai nagyszerûek, nehezek ésszórakoztatóak. A Szójátékos csattanó érdekes újdonság.

Arnóth Károly: Õszintén gratulálok folyóiratuk megújítá-sához. A színesítés, a tipografizálás módosítása révén mégvonzóbbá vált az eddig is méltán kedvelt lap. Remélhetõleg ol-vasótábora is növekedni fog. Annak is örülök, hogy a Nyel-vész-leletek, nyelv-észleletek rovat megmaradt, hisz mint a fér-fiak többsége a napilapokat a sportrovatnál, én is mindighátul kezdtem olvasni az Édes Anyanyelvünket.

Végsõ búcsú egy rokonszenves „puristától”Molnos Angéla (1923–2008)

Molnos Angéla Budapesten született, és Debrecenbenhunyt el, életének 85. évében. Életútjáról tanulságos regénytlehetne, kellene írni. Magáról legrészletesebben „Csodavárás– Egy élet versei három világrészbõl magyarul és angolul” címûkötetében ír (London, 1992). Megtudhatjuk, hogy családja Er-dély román megszállása után települt át a Székelyföldrõl, aHargita tövébõl Budapestre. Kolozsvári jogász végzettségetszerzett apja sohasem érezte otthon magát Magyarországon.Fiumei születésû, némi olasz tudását õrzõ anyja hatására tizen-négy éves korában a magyar gimnáziumot a budapesti olaszközépiskolára cserélte: már ekkor elhatározta, hogy érettségiután véglegesen külföldre, Olaszországba megy. Ez 1942 júni-usában sikerült is.

A továbbiakban így szakaszolja életútját: 1942–1947:bölcsészeti és lélektani egyetemi tanulmányok a bolognai,velencei és padovai egyetemen (közben partizánharcok amegszálló németek ellen, meg egy rossz házasság). 1947–1950:Argentína. Tanulás spanyolul, asszisztenskedés a BuenosAires-i egyetem lélektani intézetében. 1950–1955: Uruguay:lélektant tanít a montevideói tanárképzõben, olaszt egy közép-iskolában. 1956–1963: Németország, Svájc: német egyetemi,társaslélektani tanulmányok; bekapcsolódás a magyar forra-dalom leverése elleni tiltakozásokba. 1963–1973: Kelet-Afrika. Német és más alapítványok megbízásából társas-lélektani kutatások végzése és kiadása több kötetben.1973–1990: London. Elõbb egy nemzetközi szervezet kutató-jaként utazgat Ázsiába, Dél-Amerikába és az USA-ba, majderre ráunva a csoportos lélekgyógyászat elméleti és gyakorlatimûvelõje lesz: könyvet ír, rendel.

1990 után, még Londonból hazajárva több lélektani elõ-adást tart különbözõ tudományos intézetekben, egyetemeken.A rövid lélekelemzésrõl szóló, Londonban, angolul megjelentkönyvének magyar fordításához látva tudatosul benne: a ha-gyományos magyar szakirodalom magyar szakszókincse sokkaljobb, mint a nemzetközi kifejezésekkel agyonzsúfolt új lélekta-ni szaknyelv. 1994-ben, amikor a debreceni egyetem lélektaniintézete elõadónak hívja meg, elsõ dolga, hogy pályázatot hir-dessen az angol szakfordítók legjobb magyarsággal megírtszakdolgozatainak jutalmazására. Ugyanakkor létrehozta „ALélektani Szaknyelv Megújításáért” közhasznú alapítványt,

amelyben külön munkacsoport dolgozott az idegen szók meg-magyarosításán.

Az alapítvány dolgában már magam is személyesen érintettlettem: Molnos Angéla meghívására a lélektanosok közt ma-gyar nyelvészeti szakértõi szerepet kaptam a „kezelõszervben”(= kuratórium). De a pályázatok olvasása, szómagyarítóötletelések mellett azt is feladatomnak éreztem, hogy megis-mertessem a tanárnõt a 19–20. századi magyar nyelvmûvelõszakirodalommal, s nem csak az idegen szavak kérdéskörével.Próbáltam hírt adni az alapítványról a szélesebb nyelvészetikörök számára is (Nyr. 1995: 425). A látókör-bõvülés jól látha-tó a „Lélektani szakfordító”, illetõleg a „Magyarító könyvecs-ke” kiadásainak irodalomjegyzékeiben.

Molnos Angéla ernyedetlen szorgalommal törekedett azidegen szavak visszaszorítására: nemcsak elõadásaiban, írásai-ban, hanem a világhálón is („Honlap a magyar nyelvért”:http://fox.klte.hu/~keresofi). Nyelvmûvelõ szemléletérõl Ke-mény Gábor így írt (ÉA. 1999/2.): „Molnos Angéla, mi taga-dás, purista, de a puristáknak abba a rokonszenvesebbik fajtá-jába tartozik, amelyet az jellemez, hogy több idegen nyelv (az õesetében legalább négy: angol, német, olasz, spanyol) felsõfo-kú ismerete alapján és szellemi hátterével szorgalmazza a ma-gyar nyelvnek az idegen elemektõl (gyakorlatilag minden ide-gen szótól) való megtisztítását. Ebben Kosztolányira emlékez-tet.”

Akadt, aki megvédte Molnos Angélát a purista minõsítésselszemben (György Lajos: ÉA. 1999/4.). Grétsy László viszont aszó körültekintõbb értelmezéséhez Hadrovics Lászlónak egyrégebbi írására utalt: „A mai értelemben vett purizmus mindigott keletkezik, ahol egy nép tudatára ébred annak, hogy nem-zeti létét, hagyományait, kultúráját, nyelvét veszély fenyegetiegy vagy több fölényes, erõsen terjeszkedõ kultúra és nyelv ré-szérõl. Ez védekezésre kényszeríti.”

Ha ma rátekintünk anyanyelvünk állapotára, nem nehézfelfedezni a veszélyeztetettség érzését. Molnos Angéla, aki1996-tól haláláig már debreceni lakosként vívta a harcot, s aki-nek hamvait erdélyi õseinek honában helyezték örök nyuga-lomra, alkalmas arra, hogy bóbiskoló lelkiismeretünk meg-megújuló ébresztõje legyen.

Sebestyén Árpád

V I S S Z H A N G

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 17

HÍREK – ESEMÉNYEK

Tisztelt Szerkesztõség!Attól tartok, hogy lapjuk jelenlegi címét ideje kibõví-

teni a szürkülõ jelzõvel. Ugyanis egyre gyakrabban ta-pasztalok mind a sajtó összes ágának nyelvezetében,mind a napi nyelvhasználatban olyan gyakorlatot, amiokot ad elõzõ mondatomban kifejezett borúlátásomra,ha úgy tetszik: pesszimizmusra. Íme néhány példa.

Idén – ez a mindenkori folyó évet jelenti. Mégis azthallom, olvasom, hogy az idei évben, holott elég lenne arégi kéttagos szót használni. Az így beszélõk egyébkéntkövetkezetesek, mert nem érik be az elõzõ év tavaly-naktörténõ minõsítésével, hanem a tavalyi év-rõl tesznekemlítést.

A számok nagyságára, esetleg számszerû adatokravonatkozó szövegekben – kérdésekben, kijelentésekbenegyaránt – többnyire nem a hány, hányan?, hanem amennyi, mennyien? kérdés hallható. Már-már várom,hogy a Szilágyi György alkotta híres, korfestõ párbeszédne „Hanyas vagy?”, hanem „Mennyis vagy?” címmel je-lenjék meg egy antológiában. Vagy – bocsánatot kéreka mennyiségtan tudományának mûvelõitõl – netán„Hánytan”-ként tüntettessék fel a diákok bizonyítványá-ban.

Korábban az egykor nagyon régen történt események-re utalt. Napjainkban az egy-két évvel ezelõtt történte-ket is ezzel a szóval illetik. A bukott miniszterrõl, aki egy

évvel korábban még nagy hatalmú úr volt, nem más-képp, mint egykori-ról szólnak a hírszerkesztõségekben.

Az is bosszantó, amikor mellõzik a határozott név-elõt. Gyakran hallani, hogy valamely panaszos személyvagy szervezet alkotmánybírósághoz (a kis kezdõbetûszándékos) fordul. Nyilván azt hiszi a hír közlõje, hogytöbb ilyen bíróságunk van, és ezek egyikét keresi meg apanaszos. Ha azt hallanám, hogy az illetõ az Alkotmány-bírósághoz fordul, akkor eszembe se jutna kis kezdõbetûhasználata.

Vajon tudják-e a hírek magyar kiadásának megfogal-mazói, hogy a jelenleg Moldávia nevet viselõ országlakói nem moldávok, hanem magukat moldován-nak isnevezõ románok? Szíriában pedig nem a szírek élnek,hanem arabok és kurdok.

1949-ig az oktatásügy és a különbözõ felekezetekkelaz állam részérõl történõ kapcsolattartás a Vallás- ésKözoktatásügyi Minisztérium (VKM) feladata volt. Rövi-den Kultusz-nak nevezték, ami nem a kultúrára, hanem avallásokra, azaz a kultuszokra utalt. A felekezetekkel va-ló állami kapcsolattartás hatvan éve nem az oktatással ésa kulturális igazgatással foglalkozó tárca feladata, mégissokan a kultuszminisztérium-ról szólnak. Tévednek.

Del Medico Imre

Hírek

Hetvenedik születésnapja, valamintQuintilianus Szónoklattanának új ma-gyar kiadása alkalmából 2008. február28-án köszöntötték az ELTE Bölcsészet-tudományi Karán Adamik Tamás pro-fesszort. A laudációt Ritoók Zsigmondés Bencze Lóránt tartotta.

*

Akadémiai székfoglalók. 2008. márci-us 28-án Kiss Jenõ A nyelvi változás –kutatói dilemmák, április 7-én Petõfi S.János A szemiotikai textológia... címmeltartotta meg székfoglaló elõadását.

*

15 éves az adai Szarvas Gábor Nyelv-mûvelõ Egyesület. 2008. április 3-án em-lékünnepséget rendeztek ebbõl az alka-lomból, amelyen Hódi Éva elnök beszéltaz elmúlt másfél évtizedrõl, köszöntöt-ték az önzetlen támogatókat. Rövid kö-szöntõt mondott Láncz Irén (Újvidék),Szûts László és Balázs Géza (Budapest)is.

*

Eddig ismeretlen Berzsenyi-levelek-bõl rendezett a Petõfi Irodalmi Múzeumkamarakiállítást 2008 áprilisában. Akéziratok állományvédelmi okokbólcsak két hétig voltak láthatók. A Nyu-

gat-kiállítás viszont egész évben látogat-ható.

*A Debreceni Akadémiai Bizottság és

a DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékemájus 28-án A Nyugat stiláris sokszínûsé-ge címmel tudományos emlékülést ren-dezett a Nyugat megindulásának 100.évfordulója alkalmából. Szerkesztõsé-günket a konferencián Kemény Gáborképviselte A Nyugat stílusa – amely nincs,és mégis van címû elõadásával.

Események2008. június 4. Vitanap a magyar

helyesírásról (ELTE BTK, Budapest)2008. június 19. 16.00 Jelentés a ma-

gyar nyelvrõl (Budapest, Szarvas GáborAsztaltársaság, MTA)

2008. június 27–28. Anyanyelvi-szak-nyelvi konferencia (Magyar Professzo-rok Világtanácsa, Selmecbánya)

2008. július 17. Apáczai Nyári Akadé-mia, A magyar nyelv napja (Újvidék)

2008. szeptember 25. Emlékülés „Atársadalmi tudat formáinak modelljei”címû kerekasztal-beszélgetés 50. évfor-dulóján (Néprajzi Kutatóintézet, Ma-gyar Szemiotikai Társaság)

2008. szeptember 25–27. Nyelvek,irodalmak és kultúrák kölcsönhatása a

Kárpát-medencében. (Ungvári NemzetiEgyetem, Hungarológiai Központ)

2008. október 9–11. Szarvas GáborNyelvmûvelõ Napok (Ada)

2008. október 17–19. Országos kö-zépiskolai Kazinczy verseny (Sátoralja-újhely, Széphalom)

2008. október 17–19. 6. SemioticaAgriensis (EKF, Eger)

2008. november 7–8. 10. Kossuth re-torikai és szónokverseny (ELTE, Buda-pest)

2008. november 15. III. Sajtónyelvikonferencia (EKF, Eger)

Új nyelvészeti kiadványok

Beszédkutatás 2007. Fonetika éspszicholingvisztika. Budapest, 2007.

Déri Balázs szerk.: Oratoris officium.Tanulmányok a hetvenéves Adamik Ta-más tiszteletére. ELTE BTK Latin Tan-szék – L’Harmattan, Budapest, 2008.

Névtani Értesítõ 29. Budapest, 2007.

Quintilianus, Marcus Fabius: Szó-noklattan. Kalligram, Pozsony, 2008.

Takács Judit: Keresztnevek jelentés-változása. Egy tulajdonnévtípus közszó-vá válásának modellje. Debrecen, 2007.

18Édes Anyanyelvünk 2008/3.

Grétsy László rovata

Mindenekelõtt elnézést kérünk azoktól az olvasóinktól,akikhez visszaérkezett beküldött megfejtésük annak jelzésé-vel, hogy a címzett ismeretlen. Ennek az az oka, hogy költözésmiatt megváltozott postai címünk, s ezt nem tudtuk idejébenközölni a lapban. Amint errõl tudomást szereztünk, tisztáztuka Postával a helyzetet, s attól kezdve a még a korábbi címre be-érkezett megfejtések is eljutottak hozzánk. Az az exlex állapot,amelynek idejében a Posta visszaküldte a megfejtéseket, mind-össze néhány napig tartott. Reméljük, nem sok megfejtõnknekszármazott belõle kellemetlensége. Most pedig rátérünk a2008. évi 1. számunkban közölt rejtvények megfejtésének köz-readására.

I. Autókázzunk! 1. Fiat. 2. Honda. 3. Saab. 4. Nissan. 5. Dai-hatsu. 6. Oltcit. 7. Volga. 8. Maserati. 9. Trabant. 10. Zastava.

II. Egy híres regény. 1. Alapbér. 2. Fõfront. 3. Csucsor. 4.Bonszaj. 5. Pátroha. 6. Omikron. 7. Árnykép. 8. Elefánt. 9. Pa-lánta. 10. Frigyes. A regény címe: A funtineli boszorkány. Szer-zõje: Wass Albert.

III. Kancsalító szókapcsolatok. 1. Csípõs, csipás csapos. 2.Sárosi sírásó sírása. 3. Kaján kujon kijön. 4. Fanni fonna, fen-ne. 5. Erõlködõ, árulkodó uralkodó. 6. Szuszogó, sziszegõ szó-szegõ. 7. Csituló, csetelõ csataló. 8. Mimes, mamás mumus. 9.Ásító ásató esete. 10. Keserû kísérõ kosara.

IV. Szójátékos csattanó. Mert nem szeretem a hátsó gondo-latokat.

Azok közül a megfejtõink közül, akik megszerezték a sorso-lásban való részvételhez szükséges 70 pontot, ezúttal a követ-kezõk részesülnek a Tinta Könyvkiadó által a mindenkorinyerteseknek felajánlott könyvjutalomban: Bognár Istvánné,Tatabánya, Cseri u. 24. (2800); Farkas Irén, Almásfüzitõ, VerõImre u. 11/A (2932); Gállné Luterán Anita, Debrecen, HollóJános u. 7/6. (4024); Kovács Lászlóné dr. Vermes Stefánia, Bu-dapest, Podmaniczky u. 29. (1067); Kúcs Zsuzsanna, BudapestSoroksár, Hõsök tere 35. (1238); Dr. Lõrinczné SárkányAndrea, Budapest, Szentkirályi u. 1/B (1088); Szûcs Bertalan,Gyõr, Szérûskert u. 24. (9024); Tóth Hedvig, Szombathely,Holdsugár u. 13. (9700); Váradi Andrásné, Dévaványa, Zrínyiu. 23. (5510); Zsigmond Mária, 520032 Sepsiszentgyörgy, Csá-szár Bálint u. 3/7/C/5. (Románia). Szívbõl gratulálunk!

A Pontozó új feladataiI. Rejtõzködõ növények. Hasonló rejtvényt már közöltünk,

éppen egy évvel ezelõtt, 2007. évi 3. számunkban. Megfejtõinkaz itt következõ tíz mondat mindegyikében egy-egy növény ne-vét (fákét, virágokét, gyomnövényekét) olvashatják el intarzia-ként, csakhogy nem balról jobbra, hanem jobbról balra olvasvatalálhatnak rá az intarziákra. A helyes megfejtésért 2-2, össze-sen tehát 20 pont jár.

1. Ági a társasjátékok közül a kirakósra tart igényt.2. Ennyi ócskasággal a zsibvásárban lehet találkozni!3. Annát alperesként idézték be.4. A szomszéd Seregélyesre utazott.5. Erõs ez a kamasz, ászokfát emelget!6. Arra humuszos a talaj.7. Ez a dob a legújabb hangszere az együttesnek.8. Tintapacákat Ádám füzetében is találunk.9. Mindig lenne kit segítenünk.10. Sanyi az irodalom iránt érdeklõdik.

II. Nyolcszor nyolc. Ha olvasóink helyesen töltik ki az ábrát,akkor a bal felsõ saroktól a jobb alsóig haladva egy 125 éve szü-letett jeles költõ egyik versének címére találnak. Ha ezutánügyesen átrendezik a sorokat, ugyanebben az átlóban a költõ-nek egy másik, talán még ismertebb verscímére bukkanhatnak.

Mi a két vers címe, és ki a költõ? Mindegyik helyes válasz 6pontot ér, a hibátlan megfejtés összesen 18-at.

III. Hogyan lesz a csacsiból sas? A Füles címû rejtvényúj-ságban vagy negyedszázaddal ezelõtt az ismert rejtvénytörté-net-kutató, Kun Erzsébet tette föl ezt a csalafinta kérdést. Vá-laszolni csak az tud rá, akinek feltûnik, hogy ha a CSACSI és aSAS szót egyaránt csupa nagybetûvel írjuk le, majd az elsõbõlelvesszük a római számnak is tekinthetõ betûket, akkor éppenSAS lesz, illetve marad meg a CSACSI-ból. Itt következõ fel-adványunk ezen alapul, csakhogy olvasóinknak nem kivonási,hanem összeadási mûveleteket kell végezniük ahhoz, hogy céltérjenek. Megadjuk tíz szó definícióját, s az így meghatározottszavak mindegyikéhez hozzá kell adniuk a szintén megjelöltszámot, de római számos formájában, mégpedig a helyérték fi-gyelembevétele nélkül, s szabadon döntve abban a tekintetbenis, hogy a római szám elemeit hogyan állítják össze. Íme, egypélda: Egykori török tiszti rang + 1000 = domborodik. Mi enneka szóegyenletnek a megoldása? Aga + ebben az esetben nemM, hanem DD, hiszen mivel a D értéke római számként 500, aDD számértéke éppen ezer. S ezek után már csak át kell cso-portosítanunk a betûket ahhoz, hogy az AGA + DD betûkbõlkialakuljon a ’domborodik’ jelentésû dagad szó. Ennyi beveze-tõ után következzék a tíz római számos szóegyenlet. Megfejté-sük, azaz a szóegyenletek jobb oldalán kialakuló szavak meg-találása egyenként 2, összesen tehát 20 pontot ér.

1. Régi ûrmérték + 101 = vállalkozás2. Mátka + 1501 = vaskalapos3. Esemény + 1100 = mohamedán templom4. Talajmûvelõ eszköz + 150 = iskolai feladat5. Véredény + 651 = gonosz szellem6. Egyetemvezetõ + 501 = igazgató7. Bõrlyukasztó szerszám + 1602 = ezerszer egymillió8. Edénytartó rúd + 57 = nem papos9. Fafúvós hangszer + 2100 = lanka10. Személyes névmás + 1052 = környezet

IV. Szójátékos csattanó. Megfejtésül a mellékelt rejtvénycsattanóját kell beküldeni. Megfejtése 25 pont.

Az e számunkban közzétett fejtörõk együttes értéke 83pont, de már 60 pont is elég ahhoz, hogy valaki részt vehessenmegfejtésével a sorsolásban, és egy értékes könyv nyertese le-hessen. Könyvjutalomban tízen részesülnek. A rejtvényekmegoldását 2008. szeptember 15-éig tessék beküldeni címünk-re: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, 1364 Pf. 107.

Minden rejtvénykedvelõ olvasónak jó szórakozást, sikeresmegfejtést és kellemes nyári pihenést kívánnak a feladványokkészítõi:

Grétsy László (III.), Harmati Gizella (II.),Schmidt János (IV.), Varga István (I.)

1. Amerikai regényíró(1878–1968)

2. A légkörnek azAntarktisz fölötti területe

3. Dalolásra alkalmasadottság

4. Bárhogy

5. Szétzúz

6. Snájdig udvarló

7. Többkötetes mûkiegészítõ része

8. Írisz

Édes Anyanyelvünk 2008/3. 19

Szójátékos csattanó

A papa viccel

– Tudod, fiam, mi a különb-ség a fejünk és a hasunk kö-zött? – kérdezi Pistikét az édes-apja.

– Nem, papa – feleli a gye-rek.

(A választ a rejtvény számo-zott soraiban rejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(50.)

Az új értelmezõ kéziszótárbannem található szavakból és kifejezé-sekbõl nem okvetlenül az elsõ elõ-fordulásokat szemlézzük. Várjukolvasóink észrevételeit is!

álesemény – a médiahack magya-rítása

babazsúr – nagyon egyszerû,könnyû dolog. Pl. Ez a vizsga baba-zsúr volt. (Érd)

bámuláda – televíziókészülék(tréfásan)

banyatank – két kerekén húzhatónagyobb (bevásárló)táska (mertmindenen és mindenkin átgázolnakvele) (Érd)

bolygóláz – a globális fölmelegedéshelyett

bugyola – (fölösleges mennyisé-gû) csomagolóanyag

fantomizálódik – eltûnik. Pl. Acég fantomizálódott.

ingeraktív – sokféle benyomástnyújtó (szójáték az interaktív mintá-jára)

iszlamizálódás – az iszlám tanokerõteljes terjedése. Pl. Pakisztán el-indult az iszlamizálódás útján.

kamatsapka – a kamat felsõ hatá-ra

kapocs – az internetes link szómagyarítása

mozaikcsalád – elvált szülõk újcsaládja különbözõ gyerekekkel

szuperbacilus, szuperbaci – azantibiotikumokkal szemben rezisz-tens új baktériumcsoport (Népsza-badság, 2008. ápr. 5.)

szuperkommersz – nagyon kom-mersz

villámcsõdület – a flashmob ma-gyarítása. Pl. Villámcsõdület a jegy-irodánál.

Rovatunkban Graf Rezsõ (Buda-pest), Mészáros András (Bicske),Dr. Szerényi Mária (Budapest–Érd), Unger Zsuzsa (Budapest)gyûjtésébõl is válogattunk.

A rovat 1998–2005. között megje-lent anyagát teljes egészében tartal-mazza a következõ kötet: Jelentésa magyar nyelvrõl (2000–2005).Szerk.: Balázs Géza. Akadémiai Ki-adó, Budapest, 2005. További gyûj-tés: Minya Károly: Új szavak I. TintaKönyvkiadó, Budapest, 2007.

B. G.

balazsge@due.hu

20

Remek! Csak elõbb ajánlatos elmenni doktorBubóhoz, hogy írjon fel a madaraknak fogsort. (Be-küldte Miklós Józsefné komáromi olvasónk.) Egészségünkre! (Z. Á.)

A kisiklik elsõsorban: (sínen futó jármû) kerekévela sínrõl kiugorva a pályáról letér. Ezt a kocsit letoltáka sínrõl (Népszabadság, 2008. márc. 17.). (B. G.)

Itt nagyon sokat emlékeztek! (Hit és élet Bács-Kiskun me-gyében Kalendárium 2008, beküldte: Holczer József.)

Mondhatjuk, de írni nem írhatjuk másképpen, mint így:csevej. (168 Óra, 2007. nov. 8. Beküldte: Holczer József.)

Wagner Alfréd budapesti olvasónk írja: „Szerintem ala-csony vízállás az, amelynél egy bizonyos mederben kevés a víz,nem pedig mély. Ha mély az a víztömeg, akkor ott inkább soka víz!” (Az idézett cikk a metro újság 2008. február 21-i szá-mából való.)

Rap – rapet. (Helyi Té-ma, 2008. márc. 26.) (B. G.)