A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1

A személyi jövedelemadóról szóló A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása1995. évi CXVII. törvény módosítása

2

3

Az adó mértéke 8. §Az adó mértéke 8. §

Az adó mértéke: - aAz adó mértéke: - az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - z e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - az adóalap 16 százalékaaz adóalap 16 százaléka- ha e törvény másként nem rendelkezik, - ha e törvény másként nem rendelkezik,

- összevont adóalapra,- összevont adóalapra,- különadózó jövedelmekre, és- különadózó jövedelmekre, és- egyéb jövedelmekre.- egyéb jövedelmekre.Az adóalap miatt különböztetjük meg!Az adóalap miatt különböztetjük meg!

Kivétel: Kivétel: - - egyéni vállalkozó szja-ja,egyéni vállalkozó szja-ja, amely 500 millió Ft-os éves adóalapig amely 500 millió Ft-os éves adóalapig 10 százalék, felette 19 százalék10 százalék, felette 19 százalék- - tartós befektetésbőltartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10 százalék.hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10 százalék.

4

Adóalap-kiegészítés 29. §Adóalap-kiegészítés 29. §

AAz adó alapját az összevont adóalapba tartozó z adó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adóalap-növelő tétel (27 %) jövedelmeknél az adóalap-növelő tétel (27 %) hozzáadásával kell megállapítani.hozzáadásával kell megállapítani.

- 2011-ben még megmarad- 2011-ben még megmarad

- 2012-ben 50 százalék- 2012-ben 50 százalék

- 2013-ban megszűnik- 2013-ban megszűnik

Különadózó jövedelmeknél nincs adóalap-kiegészítés. Különadózó jövedelmeknél nincs adóalap-kiegészítés. Béren kívüli, béren kívülinek nem minősülő juttatások Béren kívüli, béren kívülinek nem minősülő juttatások

esetében 1,19-szorosa.esetében 1,19-szorosa.

5

Adóalap-kiegészítésAdóalap-kiegészítés

Különadózóknál kivétel:Különadózóknál kivétel:

A A kamatkedvezménybőlkamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék.kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék.

Nem pénzbeli nyereményNem pénzbeli nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék, ezt a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék, ezt a nyeremény kifizetője fizeti. Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos kifizetője fizeti. Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak).szabályai vonatkoztak).

6

Adóterhet nem viselő járandóság

Adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnik (3. § 72.),Adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnik (3. § 72.), jellemzően átkerülnek az 1. számú mellékletbe, így adómentes többek jellemzően átkerülnek az 1. számú mellékletbe, így adómentes többek között: között: nyugdíj, baleseti járadék,nyugdíj, baleseti járadék, jövedelempótló járadék, jövedelempótló járadék, GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, ápolási díj, nevelőszülői díj, ápolási díj, szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatást, lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatást, vendégtanár magyarországi foglalkoztatása, vendégtanár magyarországi foglalkoztatása, felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, stb.ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, stb.

Kivéve hallgatói munkadíj:Kivéve hallgatói munkadíj: munkaviszonyból származó jövedelem. munkaviszonyból származó jövedelem.

7

Családi kedvezmény 29/A-B §29/A-B §Adóalap kedvezmény mértéke:Adóalap kedvezmény mértéke:

Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponkéntKedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

- egy és kettő eltartott esetén 62 500 Ft- egy és kettő eltartott esetén 62 500 Ft

- három és minden további kedvezményezett- három és minden további kedvezményezett

eltartott esetén 206 500 Ft.eltartott esetén 206 500 Ft. Kedvezményezett eltartott, eltartott fogalma (magzat)Kedvezményezett eltartott, eltartott fogalma (magzat) Jogosultsági hónaponként járJogosultsági hónaponként jár Megosztható: attól függetlenül, hogy év közben hogyan vették Megosztható: attól függetlenül, hogy év közben hogyan vették igénybeigénybe

Új előírás: a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl Új előírás: a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett eltartott után.eltartott után.

8

Adójóváírás 33. §

Az adóévben megszerzett bér és az Az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka.együttes összegének 16 százaléka.

Jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft.Jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft. Éves szinten: 145.200 Ft.Éves szinten: 145.200 Ft. Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg

az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot.az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot. E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a

rendelkezésre álló éves keretet. rendelkezésre álló éves keretet. Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik.Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik.

2010-ben havi 15.100 Ft, 1.510 e Ft-ig (max. 3.188 eFt)2010-ben havi 15.100 Ft, 1.510 e Ft-ig (max. 3.188 eFt)

9

Adókedvezmények 42. §

A kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának A kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. összegéig terjedhet.

Nincs jövedelemkorlát.Nincs jövedelemkorlát.

Sorrend:Sorrend:

( Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,( Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,

halasztott tandíj kedvezménye, legkésőbb 2015-ig)halasztott tandíj kedvezménye, legkésőbb 2015-ig)

- Személyi kedvezmény: - Személyi kedvezmény:

súlyos fogyatékos kedvezménye,minimálbér 5 százaléka/hó, éssúlyos fogyatékos kedvezménye,minimálbér 5 százaléka/hó, és

őstermelői kedvezmény: legfeljebb 100 ezer forintőstermelői kedvezmény: legfeljebb 100 ezer forint

10

Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények 44/A-B. §

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíjelőtakarékosssági számlára tag által befizetett összeg nyugdíjelőtakarékosssági számlára tag által befizetett összeg után után 20 százalék kedvezmény20 százalék kedvezmény vehető igénybe (az eddigi 30 vehető igénybe (az eddigi 30 százalék helyett).százalék helyett).

Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény (adókiutalás) vehető igénybe már 2010-re is. adókedvezmény (adókiutalás) vehető igénybe már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetőség.)(Erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetőség.)

Ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet Ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásranyújt a kiutalásra..

11

Adóbevallási kötelezettség 11. § (1)

Az adót adóévenként be kell vallani. Bármely esetben jogosult az Az adót adóévenként be kell vallani. Bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.részéről rendelkező nyilatkozatot adni.

Munkáltatói adómegállapítás nyilatkozat alapján, vagy Munkáltatói adómegállapítás nyilatkozat alapján, vagy Önadózóként:Önadózóként:

- adónyilatkozat (első alkalommal a 2011. évi adókötelezettségről)- adónyilatkozat (első alkalommal a 2011. évi adókötelezettségről)

- adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás- adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás

- adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás- adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége:Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége:

- egyszerűsített adóbevallás és- egyszerűsített adóbevallás és

- adónyilatkozat lehetőségéről.- adónyilatkozat lehetőségéről. Bevallási késedelem bejelentése (Art.)Bevallási késedelem bejelentése (Art.)

12

Adónyilatkozat 11/A. § 1.

1.) Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehető, ha:Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehető, ha: kizárólag egy kizárólag egy munkáltatótól munkáltatótól szerzett jövedelmet és a szerzett jövedelmet és a levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1000 forintnál, továbbá különbözete kevesebb 1000 forintnál, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte.megállapításához adott nyilatkozatában kérte.

13

Adónyilatkozat 2.

2.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha:Adónyilatkozat akkor tehető, ha: kizárólag kifizetőtől szerzet bevételt, amelykizárólag kifizetőtől szerzet bevételt, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, éskifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbátovábbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást,nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást,nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, ésa jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, és adókedvezményt sem vesz igénybe.adókedvezményt sem vesz igénybe.

14

Adónyilatkozat 3.

3.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha:Adónyilatkozat akkor tehető, ha: egyrészt egyrészt munkáltatóktól munkáltatóktól szerzett jövedelmet és aszerzett jövedelmet és a levont adó(adóelőleg), valamint a levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő ténylegesen fizetendő adó különbözetadó különbözet kevesebb 1000 forintnál,kevesebb 1000 forintnál, másrészt másrészt kifizetőtől szerzett – kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó – kifizetőtől szerzett – kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó – bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbábevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást,nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást,nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.érvényesített, nem érvényesít.

Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság nem utalja ki.Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság nem utalja ki.

15

Adóelőleg-nyilatkozat 48. § (2)-(4)

Kifizetőnek nyilatkozat tehető:Kifizetőnek nyilatkozat tehető:

- önként, felszólításra,- önként, felszólításra,

- esetenként, visszavonásig.- esetenként, visszavonásig. A kifizető tájékoztatási kötelezettsége:A kifizető tájékoztatási kötelezettsége:

- a lehetőségekről, a jogkövetkezményekről.- a lehetőségekről, a jogkövetkezményekről. Nyilatkozat tartalma:Nyilatkozat tartalma:

- kifizető felé: költség, költséghányad- kifizető felé: költség, költséghányad

- munkáltató felé: adójóváírás, személyi és családi kedvezmény- munkáltató felé: adójóváírás, személyi és családi kedvezmény A magánszemély 12 százalék különbözeti bírságot fizet, ha A magánszemély 12 százalék különbözeti bírságot fizet, ha

nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt – a nyilatkozattételkor nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kért, és emiatt 10 ezer fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kért, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett.forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett.

Nem kell nyilatkozni az adóterhet nem viselő járandóságról.Nem kell nyilatkozni az adóterhet nem viselő járandóságról.

16

Fizetendő adóelőleg 49. § (1)-(2)

A fizetendő adóelőleg az A fizetendő adóelőleg az adóelőleg alap 16 százaléka.adóelőleg alap 16 százaléka.

Ezentúl nem kell külön szabályokat alkalmazni a Ezentúl nem kell külön szabályokat alkalmazni a rendszeres és nem rendszeres bevételre.rendszeres és nem rendszeres bevételre.

Levonható: adójóváírás, személyi kedvezmény.Levonható: adójóváírás, személyi kedvezmény.

Ha az állami adóhatósághoz Ha az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrelbejelentett módszerrel állapítja állapítja meg az adóelőleget és a magánszemély nyilatkozik arról, hogy meg az adóelőleget és a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító jövedelmet, akkor a jövedelmet, akkor a jogosultsági határ felett is figyelembe jogosultsági határ felett is figyelembe veheti az adójóváírást.veheti az adójóváírást.

17

ÚJ cím: egyes juttatások adózásának szabályai ÚJ cím: egyes juttatások adózásának szabályai (XIII. fejezet)(XIII. fejezet)

Kifizetőt terhelő adóKifizetőt terhelő adó

69. § A juttatások feltételeinek közös szabályai:69. § A juttatások feltételeinek közös szabályai:

- jövedelem a juttatás értéke,- jövedelem a juttatás értéke,

- a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa,- a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa,

- ingyen vagy kedvezményesen juttatott érték: szokásos piaci - ingyen vagy kedvezményesen juttatott érték: szokásos piaci érték,érték,

- a nem pénzben juttatott vagyoni érték, elidegenítéskori szerzési - a nem pénzben juttatott vagyoni érték, elidegenítéskori szerzési értéke, ami után az adót megfizették.értéke, ami után az adót megfizették.

18

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 70. §

E juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak E juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie és 27 százalék Eho-t:(kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie és 27 százalék Eho-t:

A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel.szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel. A cégtelefon használata.A cégtelefon használata. A csoportos életbiztosítás.A csoportos életbiztosítás.A reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része.A reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része.A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel.állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel.Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százaléka, évi háromszor)Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százaléka, évi háromszor)A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (szóróajándék).(szóróajándék).A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

19

Béren kívüli juttatások 71. §Béren kívüli juttatások 71. §

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):

Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés évente minimálbért meg nem haladó évente minimálbért meg nem haladó mértékbenmértékben Iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás minimálbér 30 százalékáig minimálbér 30 százalékáig Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérletszolgáló bérlet Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke havi 18.000 Ft-ig, ideértve havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag isaz utalványt is, adóéven belül utólag is Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg 300 000 Ft-ig 300 000 Ft-ig Munkáltató által finanszírozott internethasználat Munkáltató által finanszírozott internethasználat havi 5 ezer forintig havi 5 ezer forintig Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javáraMunkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg max. min. bér 50 % max. min. bér 50 %- önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összegönkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg együtt max. min. bér 30 %együtt max. min. bér 30 %- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg minimálbér 50 % minimálbér 50 % Juttatás szövetkezet közösségi alapjából Juttatás szövetkezet közösségi alapjából minimálbér 50 % minimálbér 50 % Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége minimálbér két és minimálbér két és félszerese.félszerese.

20

Jogkövetkezmények 70. § (3)Jogkövetkezmények 70. § (3)

Ha kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül jár el, az adóalap 50 százalékának megfelelő mulasztási bírság szabható Ha kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül jár el, az adóalap 50 százalékának megfelelő mulasztási bírság szabható ki ki

a csekély értékű ajándék,a csekély értékű ajándék,

a rendezvénnyel-eseménnyel összefüggésben ingyen vagy kedvezményesen adott juttatás,a rendezvénnyel-eseménnyel összefüggésben ingyen vagy kedvezményesen adott juttatás,

törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és

a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén.a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén.

21

Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatásokhatározott juttatások

E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal bruttósított értékük után a magánszemély 16 százalékkal adózik.bruttósított értékük után a magánszemély 16 százalékkal adózik.A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.Ilyen juttatások például:Ilyen juttatások például: a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, művelődési intézményi szolgáltatás,művelődési intézményi szolgáltatás, a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék,nyújtott szolgáltatás,ingyen vagy kedvezményesen adott termék,nyújtott szolgáltatás, a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (utalvány sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (utalvány is),is), a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás, a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülőnek.juttatásban részesülőnek.

22

Kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj Kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítés 25. § (5)-(8)kiegészítés 25. § (5)-(8)

Az egyéni vállalkozó a Az egyéni vállalkozó a saját döntésesaját döntése alapján számolhat el alapján számolhat el vállalkozói kivétet, a társas vállalkozás is a döntése szerint vállalkozói kivétet, a társas vállalkozás is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását

2010-re az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alapján 2010-re az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük.kellett volna ezt tenniük.

23

Egyes külön adózó jövedelmekEgyes külön adózó jövedelmek

Vagyonátruházás Vagyonátruházás

Megszerzésre fordított érték:Megszerzésre fordított érték:ráépítés, bővítés eseténráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő az az összeg, amely az építő magánszemély vagy házastársa nevére szóló számlán szerepel, de magánszemély vagy házastársa nevére szóló számlán szerepel, de legalább a beépített anyag értéke,legalább a beépített anyag értéke,örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása eseténörökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték, ha azonban az illetéket a illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték, ha azonban az illetéket a bevallásig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás bevallásig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásból származó során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásból származó bevétel 50 százaléka (önellenőrzés),bevétel 50 százaléka (önellenőrzés),ha a szerzés illetékmentesha a szerzés illetékmentes, a hagyatéki eljárásban feltüntetett , a hagyatéki eljárásban feltüntetett érték a szerzési érték, ajándékozásnál pedig az átruházásból érték a szerzési érték, ajándékozásnál pedig az átruházásból származó bevétel 75 százaléka.származó bevétel 75 százaléka.

24

Egyes külön adózó jövedelmekEgyes külön adózó jövedelmek

Tőkejövedelmek:Tőkejövedelmek:

Árfolyamnyereségből származó jövedelemÁrfolyamnyereségből származó jövedelem- Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásból származó jövedelem - Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásból származó jövedelem kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. minősül. - Ha ilyen még nincs, hagyatéki eljárás során feltüntetett érték. - Ha ilyen még nincs, hagyatéki eljárás során feltüntetett érték. -Ha az szerzés illetékmentes, öröklés esetén szintén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, -Ha az szerzés illetékmentes, öröklés esetén szintén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nulla).vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nulla).

KamatadótKamatadót kell fizetni a nyitott periódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, kell fizetni a nyitott periódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a 2006. Szeptember 1-jét folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a 2006. Szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban ezek mentesek voltak.)kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban ezek mentesek voltak.)

OsztalékadóOsztalékadó:: megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10 százalékos) adója. megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10 százalékos) adója.

Az osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.Az osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.

25

Ingatlan-bérbeadás Ingatlan-bérbeadás

A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie és önálló esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból Megszűnik a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.származó jövedelem külön adózására.

Ingatlan-bérbeadó és szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben Ingatlan-bérbeadó és szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben megszerzett ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést.megszerzett ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést.

2010. augusztus 16-től adószám kiváltása nem kötelező.2010. augusztus 16-től adószám kiváltása nem kötelező.

26

2010. évi . CXXIII. törvény2010. évi . CXXIII. törvény

az adó- és járuléktörvények, számviteli az adó- és járuléktörvények, számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény és a könyvvizsgálói kamarai

törvény, valamint az európai közösségi törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek jogharmonizációs kötelezettségek

teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáróltörvények módosításáról

27

Társasági adóTársasági adó

2010. évi. CXXIII. törvény módosította a 2010. évi. CXXIII. törvény módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao-tv.)1996. évi LXXXI. törvényt (Tao-tv.)

kiegészült a kiegészült a 2. § (2) bekezdése 2. § (2) bekezdése k)k) ponttal ponttal

Belföldi illetőségű Belföldi illetőségű adózóadózó a belföldi személyek a belföldi személyek közül az európai kutatási infrastruktúráért közül az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC)felelős konzorcium (ERIC)

2011. 01. 01-től2011. 01. 01-től Ú J A D Ó A L A N Y Ú J A D Ó A L A N Y

28

Társasági adóTársasági adóSzokásos piaci ár meghatározásának módszereSzokásos piaci ár meghatározásának módszere további két lehetőséggel kiegészülttovábbi két lehetőséggel kiegészült[[Tao-tv. 18. § (2) bekezdés Tao-tv. 18. § (2) bekezdés d),d), e)e) pont pont 2011. 01. 01.2011. 01. 01.]]

• Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerÜgyleti nettó nyereségen alapuló módszerazt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó azt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizálaz ügyleten realizál

• Nyereségmegosztásos módszerNyereségmegosztásos módszeramelynek során az ügyletből származó összevont amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások

között, ahogy független felek járnának el az között, ahogy független felek járnának el az ügyletben ügyletben

29

Társasági adóTársasági adó20102010Az Az adóalapot meg kell osztaniadóalapot meg kell osztani naptári napok naptári napok arányábanarányában I. félévi adóalap után 19 % vagy 50 millió forint I. félévi adóalap után 19 % vagy 50 millió forint adóalapig 10 % felette 19% az adókulcsadóalapig 10 % felette 19% az adókulcsII. félévi adóalap 250 millió forintjáig 10 % felette 19 % II. félévi adóalap 250 millió forintjáig 10 % felette 19 %

az adókulcs az adókulcs

20112011 adóévben a pozitív adóalap 500 millió forintot adóévben a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem meg nem haladó összegéig 10 % a társasági haladó összegéig 10 % a társasági adó adó kulcsakulcsa

20132013 adóévben a adóévben a társasági adótársasági adó a pozitív adóalap a pozitív adóalap 10 10 %-a%-a (19. §) (19. §)

Egyéni vállalkozókraEgyéni vállalkozókra is ugyanez vonatkozik! is ugyanez vonatkozik!

30


Ellenőrzött külföldi társaságnakEllenőrzött külföldi társaságnak csak az a külföldi csak az a külföldi társaság minősülhet, amelyik társaság minősülhet, amelyik nem fizet legalább 10 nem fizet legalább 10 százalékszázalék társasági adónak megfelelő társasági adónak megfelelő adót,adót, vagy vagy nulla vagy negatív adóalap esetén az adott államban nulla vagy negatív adóalap esetén az adott államban előírt társasági adónak megfelelő adómérték nem előírt társasági adónak megfelelő adómérték nem éri el a 10 %-ot (korábban a 19 százalék éri el a 10 %-ot (korábban a 19 százalék kétharmadát).kétharmadát).

[[Tao-tv. 4. § 11. pontTao-tv. 4. § 11. pont]] Hatályos 2011. 01. 01. Hatályos 2011. 01. 01.

31


Csökkenti az adó alapot aCsökkenti az adó alapot a

-- kiemelkedően közhasznú besorolással kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező rendelkező szervezetnek nyújtott támogatásszervezetnek nyújtott támogatás

-- tartós adományozási szerződés alapján nyújtott tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás (közhasznú, kiemelkedően támogatás (közhasznú, kiemelkedően

közhasznú közhasznú besorolással rendelkező besorolással rendelkező szervezetnek szervezetnek

- Magyar Kármentő Alapnak az adóévben Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési visszafizetési kötelezettség nélkül adott kötelezettség nélkül adott támogatástámogatás IGAZOLÁS IGAZOLÁS (HATÁLYOS 2010. 11. 20.)(HATÁLYOS 2010. 11. 20.)

[[Tao-tv. 7. § (1) bek. Tao-tv. 7. § (1) bek. z)z) pont, 7. § (7) bek. pont, 7. § (7) bek.]]

32


Csökkenti az adó alapotCsökkenti az adó alapot a a bejelentett bejelentett részesedésrészesedés

- értékesítésénekértékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, adóévi árfolyamnyeresége,- továbbá a továbbá a bejelentett részesedés apportálásakor bejelentett részesedés apportálásakor

történő kivezetés következtében elszámolt történő kivezetés következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része része

feltéve,feltéve, hogy a részesedést az adózó az értékesítését hogy a részesedést az adózó az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván.eszközei között tartotta nyilván.

[[Tao-tv. Tao-tv. 7. § (1) bek. 7. § (1) bek. dz)dz) pont pont]] Hatályos 2011. 01. 01. Hatályos 2011. 01. 01.

33


2011. 01. 01-től2011. 01. 01-től hatályát vesztihatályát veszti a Tao-tv. 2. § (4) a Tao-tv. 2. § (4) bekezdés bekezdés b)b) pontja 15.§ pontja 15.§

Megszűnik a külföldi szervezet társasági adó Megszűnik a külföldi szervezet társasági adó kötelezettsége. kötelezettsége. Ha a Ha a külföldi személy, szervezetkülföldi személy, szervezet 2010. december 2010. december 31-éig belföldi illetőségű adózótól 31-éig belföldi illetőségű adózótól kamatot, kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjatjogdíjat, szolgáltatási díjat kap, e jövedelme után kap, e jövedelme után 30 % társasági adót kell fizetnie. 30 % társasági adót kell fizetnie.

34

Társasági adóTársasági adóFeltöltési kötelezettségFeltöltési kötelezettség

2010-ben 2010-ben 1046-os számú1046-os számú új nyomtatványon kell a új nyomtatványon kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.bevallási kötelezettséget teljesíteni.

Nem kell alkalmazni ha az adóévet megelőző Nem kell alkalmazni ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított adóévben az éves szinten számított árbevételárbevétel nem nem haladta meg a haladta meg a 100 millió forintot.100 millió forintot.

2010. december 16-át2010. december 16-át követően teljesítendő adóelőleg követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre – ideértve az eltérő üzleti évet választó kiegészítésre – ideértve az eltérő üzleti évet választó adózó által teljesítendő adóelőleg kiegészítést is – adózó által teljesítendő adóelőleg kiegészítést is – alkalmazni kell.alkalmazni kell.

[[Tao-tv. 26. § (10) bek.Tao-tv. 26. § (10) bek.]] Hatályos 2010. 12. 16. Hatályos 2010. 12. 16.

35

Társasági adóTársasági adóKettős adóztatás elkerüléseKettős adóztatás elkerülése

MegszűnikMegszűnik a külföldről származó a külföldről származó kamatjövedelem kamatjövedelem adómentessége.adómentessége.

Ha a kettős adózást kizáró egyezmény a külföldön Ha a kettős adózást kizáró egyezmény a külföldön adóztatható jövedelemre a adóztatható jövedelemre a beszámítást írja elő,beszámítást írja elő, akkor akkor a külföldön fizetett adó levonhatóa külföldön fizetett adó levonható a külföldről a külföldről származó jövedelemre számított társasági adóból. származó jövedelemre számított társasági adóból.

Ha nincs kettős adózást kizáró egyezmény, csak a Ha nincs kettős adózást kizáró egyezmény, csak a jövedelem után külföldön fizetett adó jövedelem után külföldön fizetett adó beszámítására lesz lehetőség.beszámítására lesz lehetőség.

[[Tao-tv. 28. § (2),(4) bek.Tao-tv. 28. § (2),(4) bek.]] Hatályos 2011. 01. 01.Hatályos 2011. 01. 01.

36

Sporttal összefüggő törvénySporttal összefüggő törvényA sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény szóló 2010. évi LXXXIII. törvény

• látvány-csapatsportlátvány-csapatsport labdarúgás, kézilabda, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong jégkorong

• igazoláson szereplő összegig – igazoláson szereplő összegig – döntés szerintdöntés szerint – a – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adójából adókedvezmény érvényesíthetőadókedvezmény érvényesíthető

A Tao-tv.-t módosító szabályok csak az A Tao-tv.-t módosító szabályok csak az Európai Bizottság Európai Bizottság jóváhagyó határozatajóváhagyó határozata meghozatalának meghozatalának napját követő 15. napját követő 15. napon lépnek hatályba, ezt követően nyújtottnapon lépnek hatályba, ezt követően nyújtott támogatásokkal összefüggésben alkalmazhatóak.támogatásokkal összefüggésben alkalmazhatóak.

SporteseménySportesemény fogalma (Szja-tv.) fogalma (Szja-tv.)

MÉG NINCS HATÁLYBAN !MÉG NINCS HATÁLYBAN !

37

Adózás rendjéről szóló törvényAdózás rendjéről szóló törvény

Az előtársaságAz előtársaság a cégbejegyzési kérelme a cégbejegyzési kérelme benyújtása benyújtása napjáignapjáig tartó időszakában az Efo-tv.-ben tartó időszakában az Efo-tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, elektronikus úton, adószám feltüntetése nélküladószám feltüntetése nélkül tesz tesz eleget, melyet az adószám megszerzésétől számított eleget, melyet az adószám megszerzésétől számított 8 napon belül ismételten bejelenti 8 napon belül ismételten bejelenti [[Art. 16. § (10) bek.Art. 16. § (10) bek.]]..

MegszűnikMegszűnik az adóhatóság az adóhatóság kötelező értesítésekötelező értesítése a a törzsadatokróltörzsadatokról azon szervezetek esetében akik azon szervezetek esetében akik elektronikus ügyintézésre kötelezettek elektronikus ügyintézésre kötelezettek [[Art. 17. § (8) Art. 17. § (8) bek.bek.]]..

38


Az adózó Az adózó 15 napon belül15 napon belül az állami adóhatósághoz az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentettcégbírósághoz be nem jelentett 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyéttelephelyét [[Art. 17. § (3) bek. Art. 17. § (3) bek. h)h) ]]..

Nem kell bejelenteniNem kell bejelenteni a cégbejegyzésre kötelezetta cégbejegyzésre kötelezett adózóknak a adózóknak a végelszámolássalvégelszámolással kapcsolatos kapcsolatos adatokatadatokat [[Art. 23. § (2) bek.Art. 23. § (2) bek.]]..

VégelszámolásVégelszámolás esetén is esetén is elrendelhetőelrendelhető 2011. január 2011. január 1-jétől 1-jétől új adó-ellenőrzési eljárásúj adó-ellenőrzési eljárás [[Art. 128/A. § (4) Art. 128/A. § (4) bek.bek.]]..

39


Egyszerűsített felszámolás eseténEgyszerűsített felszámolás esetén tevékenységet tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás ellenőrzését az adóhatóság ezentúlellenőrzését az adóhatóság ezentúl a felszámoló a felszámoló által készített záróbevallásáltal készített záróbevallás benyújtását követőbenyújtását követő 45 45 napon,napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül számított egy éven belül köteles befejezniköteles befejezni [[Art. 92. § Art. 92. § (4) bek.(4) bek.]]..

Az adóhatóság aAz adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alattidőtartama alatt 2011. január 1-jétől 2011. január 1-jétől folytathatja az folytathatja az adóellenőrzéstadóellenőrzést a megkereséssel nem érintett a megkereséssel nem érintett kérdésekben kérdésekben [[Art. 92. § (10) és 164.§ (10) bek.Art. 92. § (10) és 164.§ (10) bek.]]..

40


2011. január 1-jétől az adózó által feltárt új tény, 2011. január 1-jétől az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján kizárólag körülmény alapján kizárólag abban az esetben van abban az esetben van helye ismételt ellenőrzés elrendelésének, ha az új helye ismételt ellenőrzés elrendelésének, ha az új tény, körülmény korábban nem állttény, körülmény korábban nem állt (jóhiszemű (jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott) eljárás esetén nem állhatott) az adózó az adózó rendelkezésére,rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott illetve arról az adózó nem tudott (jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott) (jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott) [[Art. Art. 115. § (1) bek. 115. § (1) bek. b)b) - - c)c) pont pont]]..

41


A kapcsolt viszonyban álló, A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem társaságnak nem minősülő felekreminősülő felekre – tehát magánszemélyekre – – tehát magánszemélyekre – is is vonatkoznakvonatkoznak a szokásos piaci ár megállapítási a szokásos piaci ár megállapítási eljárás szabályai eljárás szabályai [[Art. 132/B.§ (1) bek.Art. 132/B.§ (1) bek.]]..

Az adózó Az adózó 500 ezer forintig500 ezer forintig terjedő mulasztási terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett bírsággal sújtható, ha közzétett éves beszámolója,éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolójaegyszerűsített éves beszámolója – egészében vagy – egészében vagy részben – részben – nem felel meg a számvitelről szóló nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainaktörvény előírásainak [[Art. 172. § (1) bek. Art. 172. § (1) bek. e) e) pontpont]]..

42

Számviteli törvénySzámviteli törvény

A módosító törvény 2010. november 16-án elfogadott A módosító törvény 2010. november 16-án elfogadott számviteli törvényt érintő változásait a 2011-ben induló számviteli törvényt érintő változásait a 2011-ben induló üzleti évre kell alkalmazni, azonban a vállalkozó üzleti évre kell alkalmazni, azonban a vállalkozó döntése alapján 2010-ben indulóra is alkalmazható.döntése alapján 2010-ben indulóra is alkalmazható.

Bővült azoknak az adózóknak a köre akik Bővült azoknak az adózóknak a köre akik egyszerűsített éves beszámolótegyszerűsített éves beszámolót készíthetnek készíthetnek (határértékek figyelembevételével)(határértékek figyelembevételével)

- zártkörűen működő részvénytársaságok,zártkörűen működő részvénytársaságok,- külföldi székhelyű vállalkozás Mo.-i fióktelepei,külföldi székhelyű vállalkozás Mo.-i fióktelepei,- anyavállalatnak nem minősülő (NEM MAGYAR)anyavállalatnak nem minősülő (NEM MAGYAR) konszolidálásba bevont vállalatokkonszolidálásba bevont vállalatok

43

Számviteli törvénySzámviteli törvényA Számv-tv. rendelkezése szerint a mérlegben az A Számv-tv. rendelkezése szerint a mérlegben az adatokat forintban kell megadni.adatokat forintban kell megadni.

A devizás tételeket mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell A devizás tételeket mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell értékelni. Ha a könyv szerinti érték és a mérleg fordulónapi értékelni. Ha a könyv szerinti érték és a mérleg fordulónapi árfolyamon számított érték különbözete árfolyamon számított érték különbözete összevontan jelentős,összevontan jelentős, akkor akkor

azt tételesen könyvelni kell, ha nem jelentős, könyvelni nem kell.azt tételesen könyvelni kell, ha nem jelentős, könyvelni nem kell.

[Számv-tv. 60. § (2) bekezdés Számv-tv. 60. § (2) bekezdés 2010. 12. 31-ig hatályos2010. 12. 31-ig hatályos]]

2011. január 1-től2011. január 1-től a devizás tételeketa devizás tételeket mérlegfordulónapra mérlegfordulónapra vonatkozóan, számviteli politikában meghatározott vonatkozóan, számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell átszámított forintértéken kell kimutatni.kimutatni.

44


Ha a devizás tételek értékelése kapcsán választott Ha a devizás tételek értékelése kapcsán választott hitelintézet adott napon belül hitelintézet adott napon belül többször is jegyez többször is jegyez devizaárfolyamot,devizaárfolyamot, akkor az adott napi jegyzett akkor az adott napi jegyzett devizaárfolyamok küzül a devizaárfolyamok küzül a számviteli politikában számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni.meghatározott árfolyamot kell alkalmazni.

Számviteli politikát ki kell egészíteni ha nem Számviteli politikát ki kell egészíteni ha nem tartalmazza napi többszöri devizaárfolyam tartalmazza napi többszöri devizaárfolyam jegyzés esetén az alkalmazandó árfolyamot.jegyzés esetén az alkalmazandó árfolyamot.

[[Számv-tv. 60. § (6) bek.Számv-tv. 60. § (6) bek.]]

45


Az Az egyszerűsített éves beszámolóegyszerűsített éves beszámoló kiegészítő kiegészítő mellékletében mellékletében nem kell összegszerűen bemutatninem kell összegszerűen bemutatni az üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló az üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgálatáért a könyvvizsgálókönyvvizsgáló által által felszámított díjat, az adótanácsadó által felszámított díjat, az adótanácsadó által felszámított díjat, egyéb díjat.felszámított díjat, egyéb díjat.

Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság kérésére Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság kérésére köteles az összegeket bemutatni a vállalkozó. köteles az összegeket bemutatni a vállalkozó.

[[Számv-tv. 96. § (5) bek.Számv-tv. 96. § (5) bek.]]

46


Éves beszámoló készítése esetén Éves beszámoló készítése esetén a nettó a nettó árbevétel bemutatása soránárbevétel bemutatása során nem kötelező a nem kötelező a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket alapul venni alapul venni [[Számv-tv. 93. § (1)Számv-tv. 93. § (1)]]..

Ha az összevont (Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesített magyar anyavállalatnakkészítése alól mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont éves beszámolóját, akkor anyavállalat összevont éves beszámolóját, akkor a közzététel magyar nyelven, a közzététel magyar nyelven, de nem hiteles de nem hiteles fordításbanfordításban a beszámoló elfogadásától számította beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül60 napon belül kell közzétennikell közzétenni [[Számv-tv. 93. § (1)Számv-tv. 93. § (1)]]. .

47

Pénzügyi szervezetek különadójaPénzügyi szervezetek különadója

A pénzügyi szervezetek 2010. évben különadó A pénzügyi szervezetek 2010. évben különadó megállapítására, bevallására és fizetésére megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezettek ha kötelezettek ha 2010. július 1-jén2010. július 1-jén már már lezárt lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkeznek.üzleti évi beszámolóval rendelkeznek.

48

Pénzügyi szervezetek különadójaPénzügyi szervezetek különadója

Pénzügyi Pénzügyi szervezetszervezet

különadó különadó alapjaalapja2009. évi beszámoló alapján2009. évi beszámoló alapján

különadó különadó mértéke (%)mértéke (%)

HitelintézetHitelintézet módosított mérleg főösszegmódosított mérleg főösszeg 50 milliárd Ft 0,15 50 milliárd Ft 0,15 felette 0,5 felette 0,5

BiztosítóBiztosító korrigált díjkorrigált díj 6,2 6,2

Egyéb püi. szervezetEgyéb püi. szervezet

-pénzügyi vállalkozáspénzügyi vállalkozás

kamateredménykamateredmény

díj- és jutalékeredménydíj- és jutalékeredmény 6,5 6,5

- befektetési vállalkozás- befektetési vállalkozás korrigált nettó árbevételkorrigált nettó árbevétel 5,6 5,6

- tőzsde- tőzsde korrigált nettó árbevételkorrigált nettó árbevétel 5,6 5,6

- árutőzsdei szolgáltató- árutőzsdei szolgáltató korrigált nettó árbevételkorrigált nettó árbevétel 5,6 5,6

- befektetési alapkezelő- befektetési alapkezelő nettó eszközérték és kezelt nettó eszközérték és kezelt pénztári illetőleg egyéb pénztári illetőleg egyéb portfólió vagyonportfólió vagyon

0,028 0,028

49

10P90. sz. új bevallás10P90. sz. új bevallás

Benyújtási határidőBenyújtási határidőA bevallást a pénzügyi szervezeteknek A bevallást a pénzügyi szervezeteknek

2010. szeptember 30.2010. szeptember 30. napjáig kell benyújtaniuk napjáig kell benyújtaniuk elektronikusan.elektronikusan.

Fizetési határidőFizetési határidőA bevallott különadót két egyenlő részletben kell A bevallott különadót két egyenlő részletben kell

megfizetni:megfizetni: - 2010. szeptember 30.- 2010. szeptember 30. - 2010. december 10.- 2010. december 10.

Melléklet csatolása a bevalláshozMelléklet csatolása a bevalláshozA kötelezetteknek mellékletet kell csatolni PDF A kötelezetteknek mellékletet kell csatolni PDF formátumban a formátumban a bevalláshoz, melyben bevalláshoz, melyben részletezik részletezik adóalapjukat. adóalapjukat.

50

‘‘P90. sz. bevallásP90. sz. bevallás

2011. évi különadó bevallásának határideje 2011. évi különadó bevallásának határideje 2011. 2011. március 10-emárcius 10-e

2011-ben az adót 2011-ben az adót négy egyenlő részletbennégy egyenlő részletben kell kell megfizetni a negyedév utolsó hónapjának 10. megfizetni a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig. napjáig.

- március 10.március 10.- június 10.június 10.- szeptember 10.szeptember 10.- december 10.december 10.

Az első részletet a bevallással egyidejűleg 2011. Az első részletet a bevallással egyidejűleg 2011. március 10-ig kell megfizetni.március 10-ig kell megfizetni.

51

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény változásai

52

Feltételes illetékmentességre jogosultság esetén a vagyonszerző közigazgatási hatósági, vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik a feltételek fennállásáról.

Azokban az ügyekben, amelyekben az illetéket az állami adóhatóság állapítja meg, nyilatkozattételi kötelezettség nincs, mivel a feltételek fennállását a rendelkezésre álló adatok alapján az adóhivatal ellenőrzi.

A nyilatkozat elévülési időn belül pótolható. Amennyiben a vagyonszerző jogosult lett volna az illetékmentesség

alkalmazására, de illetéket mégis fizetett, akkor a megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint visszatéríti. [Art. 43. § (6) bekezdésének változása!]

Személyes illetékmentesség

53

4 éves feltételes illetékmentesség 1.

A változás öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték esetén egységes

Jelenlegi szabályozás szerint teljesített a feltétel, ha a lakóházépítésre nyitva álló határidő leteltét követően az építésügyi hatóság adóhatósági megkeresésre leigazolja a jogerős használatba vételi engedély meglétét

A módosítás szerint a még nem jogerős használatba vételi engedély is alkalmas az igazolásra, feltéve, hogy az később változatlan formában jogerőre emelkedik

Építésügyi hatóság igazolja [Art. 3. számú mellékletének G/1. pont változása]

54

4 éves feltételes illetékmentesség 2.

Több telket érintő vállalás esetén:

Ha a vagyonszerző a telkeket utóbb egyesítette, az új telek esetében kell teljesülni a 10%-os beépítési kötelezettségnek. Ennek hiányában valamennyi telekre meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét.

Ha a telek utóbb megosztásra kerül, az adóhatóság csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyre a beépítési feltételek teljesülnek. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

55

Kedvezményezett eszközátruházásKedvezményezett eszközátruházás

A mentesség igénybe vételéhez a 26. § q) pontjában felsorolt jelenlegi 5 feltételből a jövőben 4 feltételnek kell együtt teljesülni.

Hatályát veszti a 26. § qe) pontja, mely szerint az üzletágat átvevő társaság vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el.

Módosítással érintett a qb) pont: Az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések

összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot

56

Fiatalok első lakáshoz jutásaFiatalok első lakáshoz jutása

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az adóhivatal a vagyonszerző kérelmére részletfizetést engedélyez:

a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb esedékességtől számított 12 hónapra havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes nem kell igazolni, hogy az egyösszegű megfizetés aránytalanul

súlyos megterhelést jelent

57

Közigazgatási eljárási illeték

Hatályos rendelkezés: ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő és azok

nem érintik más-más hatóság ügykörét, vagy ugyanazon hatóság más-más hatáskörét, az illetéket csak a legmagasabb tételű eljárást kezdeményező kérelem után kell megfizetni.

Módosított: ha egy beadványban több kérelmet nyújtanak be, akkor az

eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.

58

Illeték utólagos megfizetése Az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi kérelemre, ha a

gazdálkodó szervezet nyilatkozik, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett

Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását szintén az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi kérelemre

Előlegfizetési kötelezettség az engedély kiadását követő 15. napjáig, összegét az engedélyező határozatban közlik

Az engedély időtartama alatt keletkezett tényleges illetékfizetési kötelezettségről a lejáratot követő hó 15. napjáig bevallást kell benyújtani

A bevallott és az előlegként megfizetett illeték különbözete a bevallás benyújtásával esedékes

A jogosultak listáját a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján teszik közzé

59

Az illeték megfizetésének esedékessége, ügyintézési határidő

A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a következő kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé

Az illetékelőleg a határozat közlésétől számított 30. napon válik esedékessé

Megállapított illeték és az illetékelőleg különbözete a közléstől számított 30. napon válik esedékessé.

Az illeték kiszabással történő megállapítása esetén a határozat meghozatalára nyitva álló, Art. 125. § (3) bekezdése szerinti határidő 2011.01.01-jétől 60 nap.

60

Hatályba léptetés A módosító törvény illetéket érintő szakaszai 2011. január 1-jén

lépnek hatályba.

A személyes mentesség feltételeiről szóló nyilatkozat megtételére, a közigazgatási illetékére, a kedvezményezett eszközátruházásra, a bírósági illetékre, az első lakáshoz jutók kedvezményére valamint az illeték esedékességére vonatkozó szabályokat a hatályba lépésük (2011.01.01.) után keletkezett illeték ügyekben,

a 4 éves illetékmentességre vonatkozó rendelkezéseket már minden olyan ügyben alkalmazni kell, melyben a lakóházépítésre nyitva álló határidő a módosító törvény kihirdetését (2010.11.19.) követően jár le.

61

2010. évi XCIV. törvényaz egyes ágazatokat terhelő különadóról

62

Adókötelezettség 1.

Bolti kiskereskedelmi tevékenység: a TEÁOR’ 08 szerint a

45.1 ágazatba sorolt gépjármű kereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,

45.32 ágazatba sorolt gépjármű alkatrész kiskereskedelem, 45.40 ágazatba sorolt motorkerékpár alkatrész kereskedelme,

javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét,

47.1-47.9 ágazatokba sorolt kiskereskedelem

63

Adókötelezettség 2. Távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi

C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása.

Különadó köteles a távközlés minden módja (vonalas, mobilos, műholdas továbbítás), de nem különadó köteles a műsor- és tartalomszolgáltatás

Energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (Távhő tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó, ha a Távhő tv. szerinti energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelőző évben – a tevékenységét adóévben kezdő energiaellátó esetén az adóévben – eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-át

Az energiaellátó teljes vállalkozási tevékenység különadó köteles!

64

Adóalany

Az e törvény szerinti adóköteles bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységet folytató jogi személy, az Art. szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó.

A külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó adóköteles tevékenysége vonatkozásában.

A 2010. adóévben az adó alanya az, aki 2010. október 1. napján vagy azt követően a 2010. évben bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységet végez.

65

Az adó alapja 1.

A bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel.

A bolti kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, a beszerzett áruk szállítójának nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege.

66

Az adó alapja 2.

A 2010. évi adó alapja az adóalany 2010. évi, bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységéből származó nettó árbevétele.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évben kezdődő üzleti évében elért adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele.

Kezdő adóalany esetében a 2010. évben folytatott, e tevékenységből származó nettó árbevétele.

67

Adómérték 1.

Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén: az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd

forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd

forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%

68

Adómérték 2.

Távközlési tevékenység esetén az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%,

az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%,

az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%.

Energiaellátó tevékenység esetén az adóalap 1,05%-a.

69

Kétszeres adóztatás elkerülése

Ha az adóalany energiaellátó tevékenysége a bolti kiskereskedelmi tevékenység és/vagy a távközlési tevékenység szerint is adóköteles, akkor az ezen tevékenységek után kiszámított adóösszegek közül csak a nagyobbat kell megfizetni.

70

Kapcsolt vállalkozások adókötelezettsége

A Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy a bolti kiskereskedelmi és távközlési tevékenységéből származó nettó árbevételt tevékenységenként össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az adót kiszámítani.

Az így kiszámított adót a kapcsolt vállalkozások az árbevételük arányában osztják meg

Együttműködési kötelezettség

71

Bevallások

Az adóalany az adókötelezettségét az adóévet követő év 150. napjáig állapítja meg és vallja be a 1091. számú bevalláson

Adóelőleg bevallás: - az adóév 150. napjáig, - tevékenység megkezdését követő 15 napon belül

Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak

Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

72

Adóelőleg 1. ha az adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet

megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel alapján számított összeg,

ha az adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor a nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével számított összeg,

jogelőd nélküli adóalany esetében az adóévre várható adó összege,

átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, nettó árbevétel alapulvételével számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany a jogelőd vagyonából részesült.

73

Adóelőleg 2.

Az adóalany a 2010. évi adóelőlegét 2010. december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

A 2010. évi adóelőleg összege az adóalany 2009. évi tevékenységéből származó nettó árbevételének alapján számított összeg.

A tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2010. évi adóelőleg összege a 2010. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege.

74

Befizetés

Az adófizetési kötelezettséget a bevallás-benyújtására előírt határnapig,

Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig,

Jogelőd nélkül alakuló, és átalakulással létrejött adóalany esetében két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti.

75

Számlaszámok

APEH Bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója bevételi számla

342-es adónem 10032000-01076246 APEH Távközlési tevékenység különadója bevételi számla

343-es adónem 10032000-01076253 APEH Energiaellátó vállalkozási tevékenységének különadója

bevételi számla

344-es adónem 10032000-01076260

A számlák megnyitása 2010.12.04-i hatállyal történik meg.

76

Hatályba léptetés

A törvény a kihirdetést (2010.10.20.) követő 45. napon lép hatályba, vagyis 2010.12.04-én.

2013. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.

A társadalombiztosítás ellátásaira A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, és magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.

törvény módosításatörvény módosítása

78

A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok (1)(1)

2010. évi változás magánnyugdíjpénztár tagokat érintő:2010. évi változás magánnyugdíjpénztár tagokat érintő:

2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag után időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék.fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék.

2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék.időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék.

Korábbi időszakra történő pótlás, önellenőrzés esetén a Korábbi időszakra történő pótlás, önellenőrzés esetén a korábbi időszak mértékeit kell alkalmazni.korábbi időszak mértékeit kell alkalmazni.Ehhez igazodtak a 1008 és 1058-as bevallások.Ehhez igazodtak a 1008 és 1058-as bevallások.

Tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti – továbbra is az Tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti – továbbra is az érintett MP számára megnyitott tagdíj beszedési számlára érintett MP számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell bevallani és megfizetni.kell bevallani és megfizetni.

79

A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok (2)(2)

2011-re vonatkozóan:2011-re vonatkozóan:

Szja tv. változásaiSzja tv. változásai járulékszabályok egyszerűsítése érdekében a járulékszabályok egyszerűsítése érdekében a

jövőre nézve megszűntetik a főállású jövőre nézve megszűntetik a főállású vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabályait.kereset utáni járulékfizetés szabályait.

80

A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok (3)A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok (3)

2010. május 1-jétől hatályosak a társadalombiztosítást érintő új közösségi 2010. május 1-jétől hatályosak a társadalombiztosítást érintő új közösségi rendeletek, melyek alkalmazása közvetlenül a Tbj-ben történik.rendeletek, melyek alkalmazása közvetlenül a Tbj-ben történik.

A 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5) bekezdése:A 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5) bekezdése:„„Tevékenység végzése két vagy több tagállamban” esetekben:Tevékenység végzése két vagy több tagállamban” esetekben:(5) Az e rendelkezésekkel összhangban meghatározott jogszabályok (5) Az e rendelkezésekkel összhangban meghatározott jogszabályok alkalmazásában az (1)-(4) bekezdésben említett személyeket úgy kell alkalmazásában az (1)-(4) bekezdésben említett személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák.kapnák.

A 987/2009/EK rendelet 21.cikk (1)-(2) bekezdése tartalmazza a munkáltató A 987/2009/EK rendelet 21.cikk (1)-(2) bekezdése tartalmazza a munkáltató kötelezettségeit.kötelezettségeit.Ezek a változások tették szükségessé a Tbj. bizonyos fogalmainak, Ezek a változások tették szükségessé a Tbj. bizonyos fogalmainak, rendelkezéseinek a módosítását, ezáltal biztosítva a közösségi rendeletek rendelkezéseinek a módosítását, ezáltal biztosítva a közösségi rendeletek magyar jogszabályokban történő közvetlen alkalmazását.magyar jogszabályokban történő közvetlen alkalmazását.

81

Változások (1)Változások (1)

Módosul a Tbj 2. § (5) bekezdéseMódosul a Tbj 2. § (5) bekezdése

KibővülKibővül a járulék-megállapítás levonás, befizetés és bevallási kötelezettség a járulék-megállapítás levonás, befizetés és bevallási kötelezettség arra a arra a külföldi foglalkoztatórakülföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.törvény hatálya alá tartozik.

Foglalkoztató:Foglalkoztató: nem minősül 2011. január 1-jétől az, aki biztosítottnak nem minősül 2011. január 1-jétől az, aki biztosítottnak biztosítási jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot biztosítási jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. (külföldi anyavállalat juttatásai)képező jövedelmet juttat. (külföldi anyavállalat juttatásai)Járulékalapot képező jövedelem:Járulékalapot képező jövedelem: szűkül a fogalom, de továbbra sem szűkül a fogalom, de továbbra sem „szuperbruttósitott” a járulékalap.„szuperbruttósitott” a járulékalap.Kimaradt belőle Szja tv. 69. § szerinti Kimaradt belőle Szja tv. 69. § szerinti természetbeni juttatástermészetbeni juttatás – e fogalom a – e fogalom a Szja tv-ben megszűnt.Szja tv-ben megszűnt.„„Visszakerült” az Visszakerült” az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett alapján fizetett ösztöndíj a 4. § k) 2. pontjából.ösztöndíj a 4. § k) 2. pontjából.

82


Szja tv-ben „megszűnik” a tevékenységre jellemző Szja tv-ben „megszűnik” a tevékenységre jellemző kereset fogalma – megszűnik a 4. § q) pont. kereset fogalma – megszűnik a 4. § q) pont. Ezért Tbj. 62. § (2) bekezdés: Ezért Tbj. 62. § (2) bekezdés: Az adóellenőrzés Az adóellenőrzés során a Tbj. 2010. december 31-én hatályos 27., 29. során a Tbj. 2010. december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre kötelezett és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.megállapításával összefüggésben.

83


Minimálbér fogalma:Minimálbér fogalma: bővült és pontosabbá vált, továbbá bővült és pontosabbá vált, továbbá a korábbi évek januári járulékalap meghatározási a korábbi évek januári járulékalap meghatározási problémája megszűnik.problémája megszűnik.

1. a tárgyhónap első napján érvényes személyi alapbér 1. a tárgyhónap első napján érvényes személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, éskötelező legkisebb havi összege, és 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.igényel.

84

Változások a biztosítottak körében Változások a biztosítottak körében (1)(1)

A hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony is A hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony is BIZTOSÍTOTT ISMÉT,BIZTOSÍTOTT ISMÉT, s a hallgatói munkadíj is járulékalap. s a hallgatói munkadíj is járulékalap.

A Szja tv-ben megszűnt az adóterhet nem viselő járandóság A Szja tv-ben megszűnt az adóterhet nem viselő járandóság fogalma – nagy része – adómentessé vált, de a fogalma – nagy része – adómentessé vált, de a hallgatói hallgatói munkadíjmunkadíj NEM – bár nevesítve nem szerepel a 24. §-ban, de NEM – bár nevesítve nem szerepel a 24. §-ban, de munkaviszonynak tekintendő – Szja tv.: nem önálló munkaviszonynak tekintendő – Szja tv.: nem önálló tevékenység, tevékenység, Tbj, járulékalapot képez és a természetes személy Tbj, járulékalapot képez és a természetes személy biztosított.biztosított.

85

Változás a biztosítottak körében: (2)Változás a biztosítottak körében: (2)

A Tbj. 5. § (3) bekezdés eddigi meghatározása A Tbj. 5. § (3) bekezdés eddigi meghatározása megszűnik:megszűnik:

Külföldi anyavállalat juttatása nem eredményezi a Külföldi anyavállalat juttatása nem eredményezi a biztosítási jogviszonyt.biztosítási jogviszonyt.

Helyébe:Helyébe: 3) Biztosított az a természetes személy is, aki a 3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.törvény hatálya alá tartozik.

86

Változik a biztosítás időtartamát Változik a biztosítás időtartamát szabályozó szakasz:szabályozó szakasz:

7. §. (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem 7. §. (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.megszűnéséig áll fenn.

(2) bek. helyébe:(2) bek. helyébe:A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.munkába lép.

Változtatás a Mt. rendelkezései miatti anomáliát szünteti meg: Változtatás a Mt. rendelkezései miatti anomáliát szünteti meg: 78. § (1) A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.78. § (1) A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.(2) A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben (2) A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.munkavállalót munkába állítani.

87

Változnak a biztosítás szünetelésének Változnak a biztosítás szünetelésének okaiokai

8. § 8. § Szünetel a biztosítás:Szünetel a biztosítás:a) a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, haa fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, haaa) aa) a fizetés nélküli szabadság idejére gyes, gyed, gyet kerül a fizetés nélküli szabadság idejére gyes, gyed, gyet kerül folyósításra, vagy (jogosultság helyébe folyósítás került)folyósításra, vagy (jogosultság helyébe folyósítás került)ab) ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek („otthoni” kimaradt ) ápolása címén veszik igénybe.gyermek („otthoni” kimaradt ) ápolása címén veszik igénybe.

A törvény egyértelművé teszi, hogy a három évesnél fiatalabb A törvény egyértelművé teszi, hogy a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásbanellátásban részesül. részesül. A 8. § struktúrálttá vált, de a biztosítás szünetelésének további A 8. § struktúrálttá vált, de a biztosítás szünetelésének további esetei változatlanok. esetei változatlanok.

88

Változás a 11. § b) pontjában:Változás a 11. § b) pontjában:

A biztosítás nem terjed ki:A biztosítás nem terjed ki:

b) b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő,foglalkoztatott külföldinek minősülő, … …

bb) bb) harmadik állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy harmadik állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát;munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát;

Jelenlegi szabályok szerint harmadik országbeliek Jelenlegi szabályok szerint harmadik országbeliek kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén korlátlan ideig mentességet élveznek. Ez a törvénymódosítás korlátlan ideig mentességet élveznek. Ez a törvénymódosítás eredményeképpen 2 évre korlátozódik, a valódi, átmeneti eredményeképpen 2 évre korlátozódik, a valódi, átmeneti jelleggel itt dolgozók továbbra sem válnak biztosítottájelleggel itt dolgozók továbbra sem válnak biztosítottá. .

89

Mértékek változása (1)Mértékek változása (1)

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj őstermelő esetében:Magán-nyugdíjpénztári tagdíj őstermelő esetében:

a) a) a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti időszakban a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék,százalék,

b) b) a 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti időszakban a 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.”százalék.”

Ez a szabály a törvény Ez a szabály a törvény kihirdetését követő napon 2010. november 20-kihirdetését követő napon 2010. november 20-án hatályba lépettán hatályba lépett. Ennek 2010-es hatályba léptetésére a 2010. utolsó . Ennek 2010-es hatályba léptetésére a 2010. utolsó negyedévében beadandó bevallás miatt van szükség.negyedévében beadandó bevallás miatt van szükség.

90

Mértékek változása (2)Mértékek változása (2)

A A nyugdíjjárulék mértékenyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 9,5 százalékról 10 százalékra nő10 százalékra nő, a a tagdíj továbbra is 0 százalék.tagdíj továbbra is 0 százalék.

Az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet Az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 10 százalék biztosítási járulékot is magában foglaló - 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,7 magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,7 százalék nyugdíjjárulékot fizet, azaz a 7,2 % 7,7 %-ra nő.százalék nyugdíjjárulékot fizet, azaz a 7,2 % 7,7 %-ra nő.

91

Mértékekre vonatkozó ÁTMENETI SZABÁLY Mértékekre vonatkozó ÁTMENETI SZABÁLY (3)(3)

A 10 % nyugdíjjárulékot a 2011. január 1-jétől megszerzett A 10 % nyugdíjjárulékot a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az alkalmazni, azzal az eltéréssel,eltéréssel, hogy hogy

a 2011. január 10-ig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot a 2011. január 10-ig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot

képező jövedelmekre, amelyet a 2010. december hónapra képező jövedelmekre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani,

még a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezéseket – azaz még a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezéseket – azaz 9,5 %-ot kell alkalmazni.9,5 %-ot kell alkalmazni.

92

Mértékek változása (4.)Mértékek változása (4.)

Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forintEgészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint). A mérték az infláció mértékével (napi összege 170 forint). A mérték az infláció mértékével megegyezően emelkedik.megegyezően emelkedik.

A tb. ellátásra szóló megállapodás esetén 33,5 %-ról 34 %-ra.A tb. ellátásra szóló megállapodás esetén 33,5 %-ról 34 %-ra.

Egyéni nyugdíj-járulék felső határa: 21 000 Ft/nap, 7 665 000 Egyéni nyugdíj-járulék felső határa: 21 000 Ft/nap, 7 665 000 Ft/év.Ft/év.

[A törvényjavaslatban még szerepelt a foglalkoztatót terhelő tb. [A törvényjavaslatban még szerepelt a foglalkoztatót terhelő tb. járulék felső határának bevezetése, de az elfogadott törvényből járulék felső határának bevezetése, de az elfogadott törvényből kimaradt.]kimaradt.]

93

Foglalkozató járulék fizetési Foglalkozató járulék fizetési kötelezettségekötelezettsége

A foglalkoztató az általa kifizetett (juttatott) járulékalapot képező A foglalkoztató az általa kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fizet 27 % társadalombiztosítási járulékot, azaz jövedelem után fizet 27 % társadalombiztosítási járulékot, azaz megszűnt a minimálbér kétszeres utáni kötelezettség!megszűnt a minimálbér kétszeres utáni kötelezettség!

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját (Tbj. 21. § b) pont): a Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli alapját (Tbj. 21. § b) pont): a Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.juttatás.

A Szja tv. 70. §-ában meghatározott „a béren kívüli juttatásnak nem A Szja tv. 70. §-ában meghatározott „a béren kívüli juttatásnak nem minősülő jövedelem” után a kifizető csak 27 százalék ehot köteles minősülő jövedelem” után a kifizető csak 27 százalék ehot köteles fizetni, járulékot nem, a béren kívüli juttatást – Szja tv. 71. § - pedig fizetni, járulékot nem, a béren kívüli juttatást – Szja tv. 71. § - pedig csak szja terheli, más közteher nem!csak szja terheli, más közteher nem!

94

Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetési Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1)kötelezettsége (1)

2010. évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy a 2010. évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy a járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni. jellemző kereset után kell megfizetni.

Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében 2011. Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében 2011. január 1-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni január 1-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés.járulékfizetés.

95


Az Az új minimális járulékalapúj minimális járulékalap a következő: a következő:

az egyszeres minimálbér, illetveaz egyszeres minimálbér, illetve

középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege.hasonlóan – a garantált bérminimum összege.

96


Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző kereset kategóriája.kereset kategóriája.

vállalkozói jövedelem szerinti adózás eseténvállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, a vállalkozói kivét,

átalányadózás eseténátalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, az átalányban megállapított jövedelem,de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg,alapulvételével fizeti meg,

evás egyéni vállalkozó esetébenevás egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.

97


Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. nélküli szabadságon van.

Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!

98

Eljárási szabályok:Eljárási szabályok:

Az Szja tv. adóelőleg elszámolásával kapcsolatos Az Szja tv. adóelőleg elszámolásával kapcsolatos rendelkezéseivel összhangba kerül a Tbj.: ha az egyéni járulék rendelkezéseivel összhangba kerül a Tbj.: ha az egyéni járulék bármely okból nem vonható le, azt a foglalkoztató köteles bármely okból nem vonható le, azt a foglalkoztató köteles megelőlegezni, és a munkavállalóval szembeni követelésként megelőlegezni, és a munkavállalóval szembeni követelésként nyilvántartásba venni.nyilvántartásba venni.

A jogsértések hatékonyabb megelőzése érdekében az ún. A jogsértések hatékonyabb megelőzése érdekében az ún. szívességi bejelentéseknél a törvény 2011. január 1-től szívességi bejelentéseknél a törvény 2011. január 1-től rendelkezik:rendelkezik:- bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett be, akire a - bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, biztosítás nem terjed ki, - magasabb összegű tb ellátások megszerzése érdekében - magasabb összegű tb ellátások megszerzése érdekében rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, - tb járulék, illetve a bevallott és a tényleges jövedelem - tb járulék, illetve a bevallott és a tényleges jövedelem különbözetére eső tb járulék nem igényelhető vissza.különbözetére eső tb járulék nem igényelhető vissza.

99

Módosul az 56/A § (1):Módosul az 56/A § (1):„Különös szabályok a járulékkötelezettségek „Különös szabályok a járulékkötelezettségek

teljesítésére”teljesítésére” A külföldi foglalkoztató (Magyarországon be nem jegyzett) is A külföldi foglalkoztató (Magyarországon be nem jegyzett) is

fizesse meg a magyar biztosított alkalmazottja után a járulékokat fizesse meg a magyar biztosított alkalmazottja után a járulékokat a magyar tb-rendszerbe. Járjon el a 2. § (5) bekezdés szerint: a magyar tb-rendszerbe. Járjon el a 2. § (5) bekezdés szerint: bejelentés, járulék-megállapítás, levonás, megfizetés.bejelentés, járulék-megállapítás, levonás, megfizetés.

Lehetőségek:Lehetőségek:- eljárhat az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselője útján, - eljárhat az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselője útján, - saját maga közvetlenül is (be kell állami adóhatóságnál: - saját maga közvetlenül is (be kell állami adóhatóságnál: foglalkoztatói minőségben a hatóság vegye nyilvántartásba.)foglalkoztatói minőségben a hatóság vegye nyilvántartásba.)- ha nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentést - ha nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentést elmulasztja, általa foglalkoztatott biztosított teljesíti a bejelentési, elmulasztja, általa foglalkoztatott biztosított teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, viseli a járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, viseli a járulékkötelezettség elmulasztása miatti következményeket (de járulékkötelezettség elmulasztása miatti következményeket (de nem: mulasztási bírságot, adóbírságot).nem: mulasztási bírságot, adóbírságot).

Egyszerűsített bejelentés, bevallás. Külön rendeletben Egyszerűsített bejelentés, bevallás. Külön rendeletben szabályozva lesz.szabályozva lesz.

100

Módosul az 56/A § (3)Módosul az 56/A § (3)

Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatásáraHa a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására

a) kirendelés - munkáltatók megállapodása alapján a) kirendelés - munkáltatók megállapodása alapján munkabérét, közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkabérét, közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,munkavállalót kirendelték,b) munkaerõ-kölcsönzés és a kölcsönbeadó külföldi b) munkaerõ-kölcsönzés és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, vállalkozás, bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége kötelezettsége a) pont szerinti amelyhez a munkavállalót kirendelték, a) pont szerinti amelyhez a munkavállalót kirendelték, b) pont szerinti belföldön bejegyzett kölcsönvevõt terheli.b) pont szerinti belföldön bejegyzett kölcsönvevõt terheli.[56/A (4) bekezdése][56/A (4) bekezdése]

101

Egészségügyi hozzájárulás változásokEgészségügyi hozzájárulás változásokalapvetően a Szja tv. módosításaiból alapvetően a Szja tv. módosításaiból

következnekkövetkeznek

102

A kivét-kiegészítés, a személyes közreműködőidíj-kiegészítés A kivét-kiegészítés, a személyes közreműködőidíj-kiegészítés után fizetendő 27 százalékos mértékű eho megfizetésével után fizetendő 27 százalékos mértékű eho megfizetésével kapcsolatos rendelkezések 2011. január 1-vel hatályát vesztik.kapcsolatos rendelkezések 2011. január 1-vel hatályát vesztik.Ebből adódóan valamennyi ezzel összefüggő Eho tv-beli Ebből adódóan valamennyi ezzel összefüggő Eho tv-beli szabály is hatályát veszti 2011. 01. 01-vel.szabály is hatályát veszti 2011. 01. 01-vel.

Szintén hatályát veszti a 3. § (4) bekezdése:Szintén hatályát veszti a 3. § (4) bekezdése:27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. eredmény tag részesedésével arányos része után.

Hatályukat vesztik: 3. § (6), (7), (8), (9) bekezdések.Hatályukat vesztik: 3. § (6), (7), (8), (9) bekezdések.

103

További változások (1):További változások (1): A Szja tv. változásaival összefüggésben: A Szja tv. változásaival összefüggésben: -megszűnik a Szja tv. 73. §-a „Kisösszegű és egyéb kifizetések, egyösszegű -megszűnik a Szja tv. 73. §-a „Kisösszegű és egyéb kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások” és járadékmegváltások” és - Szja tv. 74. §-a szerinti ingatlan bérbeadás különadózó jövedelemként történő - Szja tv. 74. §-a szerinti ingatlan bérbeadás különadózó jövedelemként történő adóztatása.adóztatása.

Ezekből következően hatályát veszti , hogy 27 % eho terheli a külön adózó Ezekből következően hatályát veszti , hogy 27 % eho terheli a külön adózó jövedelmek közüljövedelmek közülbc) az egyösszegű járadékmegváltásokat,bc) az egyösszegű járadékmegváltásokat,bd) a kisösszegű kifizetéseket terhelő 27 % eho, bd) a kisösszegű kifizetéseket terhelő 27 % eho, marad a ba) és bb) alpont. marad a ba) és bb) alpont.

Azonban a ba) alpont szövegezése igazodik a Szja tv. változásához: így 2011. január Azonban a ba) alpont szövegezése igazodik a Szja tv. változásához: így 2011. január 1-től a különadózó jövedelmek közül 27 százalék eho csak:1-től a különadózó jövedelmek közül 27 százalék eho csak:ba) a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott ba) a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege (Szja tv. 70. §-a)összege (Szja tv. 70. §-a)bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem.bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem.

Ugyanakkor az Eho 11. § (6) bekezdésébe bekerül: a kifizetõt terhelõ adó mellett Ugyanakkor az Eho 11. § (6) bekezdésébe bekerül: a kifizetõt terhelõ adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege utáni eho-t a személyi juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege utáni eho-t a személyi jövedelemadóval egyidejûleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.jövedelemadóval egyidejûleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

104

További változások (2):További változások (2):

A Szja tv. változása következtében az A Szja tv. változása következtében az osztalékot terhelő adó 25 osztalékot terhelő adó 25 %-ról 16 %-ra csökken%-ról 16 %-ra csökken,, kimarad az osztalékot terhelő szja kimarad az osztalékot terhelő szja mértékre történő utalás.mértékre történő utalás.

Az Eho tv. Az Eho tv. 5. § -ban szabályozot mentességi szabály kiegészül:5. § -ban szabályozot mentességi szabály kiegészül: bármely EGT-államban mûködõ, a tõkepiacról szóló törvény bármely EGT-államban mûködõ, a tõkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minõsülõ tõzsdére szerint elismert (szabályozott) piacnak minõsülõ tõzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelõlegnek) minõsülõ hozama.” Azaz osztaléknak (osztalékelõlegnek) minõsülõ hozama.” Azaz annak ellenére, hogy az osztalékot egységesen 16 % szja annak ellenére, hogy az osztalékot egységesen 16 % szja terheli, s megszűnt a 10 %-os adókulcs az előzőekben leírt terheli, s megszűnt a 10 %-os adókulcs az előzőekben leírt osztalékok után, ezt továbbra sem terheli 14 %-os eho.osztalékok után, ezt továbbra sem terheli 14 %-os eho.

A A 3. § (3) bekezdés e) pontjában a Szja tv. 74. §-ra történő 3. § (3) bekezdés e) pontjában a Szja tv. 74. §-ra történő utalás kimarad,utalás kimarad, mivel az ingatlan bérbeadás különadózó mivel az ingatlan bérbeadás különadózó jövedelemkénti szabályai megszűnnek.jövedelemkénti szabályai megszűnnek.

Megszűnik az a kivételszabály, hogy az állandó lakóhely Megszűnik az a kivételszabály, hogy az állandó lakóhely szerinti lakás mentesül az eho-fizetési kötelezettség alól. Az 1 szerinti lakás mentesül az eho-fizetési kötelezettség alól. Az 1 milliós értékhatár megmaradt.milliós értékhatár megmaradt.

105

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek munkanélküliek, valamint a gyermek

gondozását, illetve a családtag ápolását gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők követően munkát keresők

foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004.

évi CXXIII. törvény (Pftv.) módosításaiévi CXXIII. törvény (Pftv.) módosításai

106

A törvényben végrehajtott módosítások okai:A törvényben végrehajtott módosítások okai:

Az Unió támogatási rendszere változik az Unió 2011-től Az Unió támogatási rendszere változik az Unió 2011-től induló új költségvetésének megfelelően. A támogatási induló új költségvetésének megfelelően. A támogatási rendszer változása következtében megszűnik a hátrányos rendszer változása következtében megszűnik a hátrányos helyzetű régiók eddigi formában működő uniós helyzetű régiók eddigi formában működő uniós támogatási rendszere, valamint változás következik be a támogatási rendszere, valamint változás következik be a foglalkoztatási támogatásokban is.foglalkoztatási támogatásokban is.

2010. VI. 28-án fogadta el az országgyűlés a 2010. évi 2010. VI. 28-án fogadta el az országgyűlés a 2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról szóló LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, ezekre a törvény megfelelő helyein utalás törvényt, ezekre a törvény megfelelő helyein utalás történik.történik.

107

Az uniós támogatási rendszer változásának Az uniós támogatási rendszer változásának hatásai (1):hatásai (1):

Új támogatási formához kapcsolódó járulékkedvezmény: Új támogatási formához kapcsolódó járulékkedvezmény: „A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó „A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény”kedvezmény”

A támogatási rendszer változása: korábbi támogatási A támogatási rendszer változása: korábbi támogatási formák megszűnnek, meglévő támogatások részben formák megszűnnek, meglévő támogatások részben módosulnak ezért a már meglévő és új támogatásokkal módosulnak ezért a már meglévő és új támogatásokkal összefüggésben átmeneti rendelkezéseket születtek.összefüggésben átmeneti rendelkezéseket születtek.

Megszűnik a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, Megszűnik a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések foglalkoztatási támogatása.foglalkoztatási támogatása.

108

Az uniós támogatási rendszer változásának Az uniós támogatási rendszer változásának hatásai (2):hatásai (2):

A tartósan álláskereső fogalomból (1. § 9.) kikerül a START EXTRA A tartósan álláskereső fogalomból (1. § 9.) kikerül a START EXTRA szövegrész, és módosul a jogosultság feltétele: szövegrész, és módosul a jogosultság feltétele:

„„6. § (1) Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult6. § (1) Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosulta) a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon a) a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, stb … „ stb … „ azazazaz a START EXTRA kártyás esetében 2011. január 1-jétől legalább 3 a START EXTRA kártyás esetében 2011. január 1-jétől legalább 3 hónap álláskeresőként történő nyilvántartás szükséges csak.hónap álláskeresőként történő nyilvántartás szükséges csak.

A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbblegkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebblegfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény.járulékkedvezmény.

109

Átmeneti rendelkezések (új 17/A §-sal):Átmeneti rendelkezések (új 17/A §-sal):

(1) A 8. §-ban, azaz hátrányos helyzetű térségben, START (1) A 8. §-ban, azaz hátrányos helyzetű térségben, START EXTRA kártyával rendelkező személy tekintetében - EXTRA kártyával rendelkező személy tekintetében - meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelőzően munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelőzően megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére e törvény 2010. december 31-én hatályos igénybevételére e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint. MEGSZŰNŐ FORMArendelkezései szerint. MEGSZŰNŐ FORMA

(2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény (2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez (START EXTRA) e törvény 2010. december igénybevételéhez (START EXTRA) e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti igényét 2010. december 31-éig benyújtja az állami igényét 2010. december 31-éig benyújtja az állami adóhatósághoz. MEGSZŰNŐadóhatósághoz. MEGSZŰNŐ

(3) A 8/B. §-ban meghatározott járulékkedvezmény a 2010. (3) A 8/B. §-ban meghatározott járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható. ÚJ FORMAvisszatérő munkavállalók esetén alkalmazható. ÚJ FORMA

110

Új támogatási forma „A részmunkaidős Új támogatási forma „A részmunkaidős foglalkoztatási kedvezményhez kapcsolódó foglalkoztatási kedvezményhez kapcsolódó

kedvezmény”) (1)kedvezmény”) (1)

Feltételei:Feltételei:Gyermekgondozási szabadságról tér vissza a munkavállaló, s e Gyermekgondozási szabadságról tér vissza a munkavállaló, s e szabadság alatt tgys-ben, gyes-ben vagy gyed-ben részesült,szabadság alatt tgys-ben, gyes-ben vagy gyed-ben részesült,Közvetlenül visszatérését követően munkáltató egyszerre Közvetlenül visszatérését követően munkáltató egyszerre foglalkoztatja:foglalkoztatja:-- visszatérő munkavállalót visszatérő munkavállalót ésés-- a gyermekgondozási szabadság alatt a munkavállaló a gyermekgondozási szabadság alatt a munkavállaló

munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatott munkavállalót

vagy vagy - a gyermekgondozási szabadság lejártát követően vele azonos - a gyermekgondozási szabadság lejártát követően vele azonos vagy vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban

foglalkoztat munkavállalót MINDKETTŐT 20-20 órás foglalkoztat munkavállalót MINDKETTŐT 20-20 órás részmunkaidős keretben.részmunkaidős keretben.

111

Új (8/B §) – további feltételek (2)Új (8/B §) – további feltételek (2)

További feltétel: További feltétel: növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát, és azt a részmunkaidős növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát, és azt a részmunkaidős

foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.E járulékkedvezmény és egyébfoglalkoztatási célú járulékkedvezmény E járulékkedvezmény és egyébfoglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.

Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak, ha: a szabadságról visszatérő munkavállaló járulékkedvezmény csak, ha: a szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állásátkövetően a 2. pontban felsorolt feltételek legalább 1 évig munkába állásátkövetően a 2. pontban felsorolt feltételek legalább 1 évig fennállnak.fennállnak.Az egyéb feltételek fennállása esetén kedvezmény maximum 3 év.Az egyéb feltételek fennállása esetén kedvezmény maximum 3 év.

Mindkét munkavállaló után 27 % társadalombiztosítási járulék helyett Mindkét munkavállaló után 27 % társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű tb. járulék.20 százalékos mértékű tb. járulék.Összetétel: Összetétel: 18 % nyugdíjjárulék,18 % nyugdíjjárulék,

2 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

1 % természetbeni járulék,1 % természetbeni járulék,0,3 % pénzbeli járulék,0,3 % pénzbeli járulék,0,7 % munkaerő-piaci járulék.0,7 % munkaerő-piaci járulék.

Járulékkedvezmény érvényesítése a START kártyásokhoz hasonló módon Járulékkedvezmény érvényesítése a START kártyásokhoz hasonló módon történik.történik.

112

A vonatkozó Art. szabályokat érintő A vonatkozó Art. szabályokat érintő módosításokmódosítások

113

Biztosítotti bejelentés (1)Biztosítotti bejelentés (1)

16. § kiegészül egy új (4/A) bekezdéssel:16. § kiegészül egy új (4/A) bekezdéssel: rendezi az rendezi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti kötelezettséget:kötelezettséget:Ha a munkáltató az Efo. tv. szerint meghatározott Ha a munkáltató az Efo. tv. szerint meghatározott foglalkoztatási létszám- és idő- korlátokat túllépi az foglalkoztatási létszám- és idő- korlátokat túllépi az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a 16. § (4) bekezdésben előírt módon napon belül - a 16. § (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként - jelenti be. Nem kell a alkalmazni a biztosítottként - jelenti be. Nem kell a alkalmazni a szabályt akkor, ha az akit a munkáltató egyszerűsített szabályt akkor, ha az akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzésés munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.

114

Biztosítotti bejelentés: (2)Biztosítotti bejelentés: (2)

Előtársaság alapító okirat keltétől cégbejegyzési Előtársaság alapító okirat keltétől cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem rendelkezik adószámmal – kérelem benyújtásáig nem rendelkezik adószámmal – Efo. tv-ben előírt bejelentési kötelezettségének (‘1042E) Efo. tv-ben előírt bejelentési kötelezettségének (‘1042E) adószám feltüntetése nélkül elektronikus úton tehet adószám feltüntetése nélkül elektronikus úton tehet eleget.eleget.

Adószám megszerzésétől számított 8 napon belül: ismét Adószám megszerzésétől számított 8 napon belül: ismét bejelentési kötelezettség.bejelentési kötelezettség.

Feltüntetendő: adószám, korábbi bejelentése Feltüntetendő: adószám, korábbi bejelentése adóhatósági iktatószáma.adóhatósági iktatószáma.

115

Bevallás (31. §)Bevallás (31. §)

Art. 31.§ (2) bekezdés 23. pontja tartalmazza a START Art. 31.§ (2) bekezdés 23. pontja tartalmazza a START kártyával rendelkezők által érvényesített kártyával rendelkezők által érvényesített járulékkedvezmény miatt adott adatszolgáltatás új járulékkedvezmény miatt adott adatszolgáltatás új támogatási formára történő utalást, illetve az azzal támogatási formára történő utalást, illetve az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást. kapcsolatos adatszolgáltatást.

Adatot szolgáltat munkáltató: „…valamint a külön Adatot szolgáltat munkáltató: „…valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt munkakörében szabadságának időtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztatót terhelő kedvezményes foglalkoztatása után a foglalkoztatót terhelő kedvezményes társadalombiztosítási járulék összegéről.társadalombiztosítási járulék összegéről.

116

Adatszolgáltatás (1)Adatszolgáltatás (1)

A Tbj. 56/A § (4) bekezdése szerinti kötelezettA Tbj. 56/A § (4) bekezdése szerinti kötelezett[Magyarországi foglalkoztatásra kirendelt, illetve mukaerő-[Magyarországi foglalkoztatásra kirendelt, illetve mukaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott biztosított kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott biztosított esetében esetében a) akihez kirendelték, a) akihez kirendelték, b) eset: belföldön bejegyzett kölcsönvevőt]b) eset: belföldön bejegyzett kölcsönvevőt]által az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban közölt adatok által az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban közölt adatok alapján az állami adóhatóság adatot szolgáltat:alapján az állami adóhatóság adatot szolgáltat:-Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv;-Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv;-magánnyugdíjpénztár,-magánnyugdíjpénztár,-egészégbiztosítási szerv,-egészégbiztosítási szerv,-állami foglalkoztatási szerv és munkaügyi hatóság-állami foglalkoztatási szerv és munkaügyi hatóság felé.[52. § (7) bekezdés d), db)dc), dd)]

117

Adatszolgáltatás (2)

A bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig A bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyre vonatkozó a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat ahhoz az időponthoz igazodva, amikor Tny. tv. 83/B. §-adatokat ahhoz az időponthoz igazodva, amikor Tny. tv. 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget (a tárgyév első napján ában meghatározott éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát) a jövedelme meghaladja. tizennyolcszorosát) a jövedelme meghaladja.

Hivatalból átadja a Szja tv. hatálya alá tartozó kiegészítő Hivatalból átadja a Szja tv. hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott, valamint az egyszerűsített jövedelemadó-bevallásban bevallott, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az eva-bevallásban tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az eva-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az adóévet követő év Alap kezeléséért felelős szerv részére az adóévet követő év augusztus 31. napjáig. Szja tv. hatálya alá tartozóról eddig is volt augusztus 31. napjáig. Szja tv. hatálya alá tartozóról eddig is volt adatközlés, az evás kiegészítő tevékenységűről „elfeledkeztek”.adatközlés, az evás kiegészítő tevékenységűről „elfeledkeztek”.

118

2010. évi CXXIII. törvény2010. évi CXXIII. törvény

az adó- és járuléktörvények, számviteli az adó- és járuléktörvények, számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,

valamint az európai közösségi valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését

célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításárólmódosításáról

119

Az általános forgalmi adóAz általános forgalmi adó

2010. évi CXXIII. törvény 2011. január 1-jei hatállyal módosítja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.)

Termék értékesítése

Az Áfa tv. 12. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Nem áll be az ellenérték fejében teljesített termékértékesítéshez fűződő joghatás, ha:

→ a gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy → bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli,→ valamint a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. § alkalmazandó.

120

Teljesítés helye termék értékesítése esetében I.

[Áfa tv. 34. és 35. §-a]

Ha adóalany-kereskedő részére:

a) gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli,

b) hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli, valamint

c) villamos energia

értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely,ahol az adóalany-kereskedő gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célúletelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásostartózkodási helye van.

121

Teljesítés helye termék értékesítése esetében II.

Adóalany-kereskedő: aki (amely) gáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia továbbértékesítésével főtevékenységkéntfoglalkozik, és akinek (amelynek) saját felhasználása (fogyasztása) etermékekből elhanyagolható mértékű.

■ Ha nem adóalany-kereskedő részére történik az előbbi termékekértékesítése közül bármelyik, akkor a termék értékesítésének teljesítésihelye az a hely, ahol a beszerző azt ténylegesen felhasználja(elfogyasztja).

122

Teljesítés helye termék értékesítése esetében III.

Ha a beszerző ezeket a termékeket egészben vagy részben nem használja fel, a fel nem használt termék tényleges felhasználási helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a beszerző:→ gazdasági céllal letelepedett, → gazdasági célú letelepedés hiányában pedig azt a helyet, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

123

A teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében I.

[42. § módosul]

Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek

kulturális, mûvészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy

más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosítják,

ideértve az elõbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a

teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt

ténylegesen megrendezik.

124

A teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében II.

A 43. § (1) bekezdése kiegészül a d) ponttal

Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a

teljesítés helye az a hely, ahol a

► kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat ténylegesen teljesítik.

125

A teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében III.

[46. § (2) bekezdés h) pont]

→ a Közösség területén levő földgázrendszerhez vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózathoz, hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, → egyéb hozzáférés biztosítása, valamint → ilyen rendszeren, hálózaton keresztül földgáz, hő- vagy hűtési energia, → valamint villamos energia szállítása (átvitele),elosztása, → továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetén

teljesítés hely az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van

126

Az adó alapjának utólagos csökkenése I.Az adó alapjának utólagos csökkenése I.

Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is [77.§ (2) bekezdés b) pontja helyébe], ha

● a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése

→ akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, → akár a tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan

okból meghiúsul (pl. természeti katasztrófa), ► és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre,► vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás

bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik.

127

Az adó alapjának utólagos csökkenése II.Az adó alapjának utólagos csökkenése II.

Az Art. 8. számú mellékletének 3. A) pontja helyébe:

A korrekció összegét arra az időszakra vonatkozóösszesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben

aterméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevőszemély az Áfa tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalapcsökkenés esetén a korrekció összegéről értesítéstkapott.

128

Az adó alapjának utólagos csökkenése Az adó alapjának utólagos csökkenése III.III.

Alkalmazási feltétele [78. §]:kiegészül a (4) bekezdéssel, mely értelmében:

→ a (3) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendő adó-csökkenést, mert

az ügylet – e törvény rendelkezései szerint – mentes az adó alól.

(Pl.: közösségi adómentes termékértékesítésnél utólag adott árengedmény esetén nem szükséges az önellenőrzés)

129

Az adó alóli mentesség I.[85. § a (6) bekezdéssel egészül ki]

a) Együttműködő közösség:aa) az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a

Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság, amelynek kizárólag e cél elérésére szolgáló adóalanyisága valamennyi szerződő fél közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére az állami adóhatóság engedélyével, annak jogerőre emelkedésének napjával jön létre, vagy

ab) az a személy, szervezet, aki (amely) egyébként adóalany.b) Együttműködő közösség tagja: az a személy, szervezet, aki (amely) az

a) pont→ aa) alpontja szerinti együttműködő közösséget létrehozó polgári jogi

társaság tagja,→ ab) alpontja szerinti együttműködő közösséggel névre szóló tulajdonosi

(tagsági) jogviszonyban áll.

130

Az adó alóli mentesség II.[85. § (1) bekezdés p) pont]

Mentes az adó alól, a közös cél elérése érdekében együttmûködõ

közösség által, a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az

együttmûködõ közösség tagjának, feltéve, hogy:

→ az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy

→ a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)–o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá

131

Az adó alóli mentesség III.[85. § (1) bekezdés p) pont]

Kiegészül:

→ az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint

→ az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.

132

Az adó alóli mentesség IV.Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A.§-sal egészül ki

Az együttműködő közösség:

→ tagjai számának folyamatosan el kell érnie legalább a kettőt

→ tagja csoportos adóalanyiság esetén csak a tagok által kijelölt képviselő lehet

→ úgy kell tekinteni, mint akinek gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön

→ a közösségnek és tagjainak nyilvántartást kell vezetniük, amely alkalmas a 85.§ (1) bekezdés p) pontjában meghatározott szolgáltatás nyújtásának, igénybevételének az egyéb tevékenységektől való egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére

→ tagjai felelősek a közösséggel együtt a 85.§ (1) bekezdés p) pontja alapján keletkező kötelezettségek teljesítéséért.

133

Az adó alóli mentesség V.Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A. §-sal egészül ki

Az állami adóhatósághoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:

▪ a közös célt, amely elérésére a közösséget létrehozni kívánják,

▪ a kijelölt képviselőt, aki a jogokat és kötelezettségeket gyakorolja,

▪ a képviselő beleegyező nyilatkozatát a képviselés vállalására,

▪ tagonként a tag nevét, címét, adószámát (vagy) egyedi azonosításra

szolgáló jelét,

▪ a nyilvántartási rendszer bemutatását,

▪ kötelezettségvállalást a kötelezettségek teljesítésére.

Csatolni kell:

→ a polgári jogi társaság létesítéséről szóló szerződés hiteles másolatát.

134

Az adó alóli mentesség VI.Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A. §-sal egészül ki

Az együttműködő közösség adóalanyisága az állami adóhatósági

engedély visszavonásával szűnik meg.

Az engedély visszavonása, ha:

▪ a közösség bármely tagja kéri,

▪ a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és az új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése nem történik meg,

▪ ha a tagok száma folyamatosan nem éri el a kettőt,

▪ a nyilvántartási rendszer bemutatását, kötelezettségvállalást az

adóalanyiság időszakában nem teljesítik,

▪ a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött,

meg valósult, vagy annak meg valósítása többé nem lehetséges,

▪ a tagok által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik.

135

Az adó alóli mentesség VII.Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A. §-sal, az Art. 22/B.§ -sal egészül ki

Adóalanyiság esetében az adóalany köteles az együttműködőközösség létrehozásával egyidejűleg az állami adóhatóságnak írásban:

→ bejelenteni a közös célt, az együttműködő közösség tagjainak nevét, címét és adószámát, adószám hiányában pedig egyedi azonosításra szolgáló jelét; továbbá

→ bemutatni a nyilvántartási rendszerét,

→ nyilatkozni mind a maga, mind a tagok nevében arról, hogy teljesítik a tagok számára vonatkozó feltételeket, a kötelezettségvállalást,

→ a kötelezettségek teljesítésére – ideértve megszüntetést is – az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

136

Adó alóli mentesség termék importja esetében I.

[Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása]

Mentes az adó alól a termék importja:

► az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet által,

→ amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv;

137

Adó alóli mentesség termék importja esetében II.

[Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása]

► egyéb, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, illetőleg annak tisztviselője által a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,

→ feltéve, hogy az előzőekben említett nemzetközi szerződés a vám és/vagy a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről rendelkezik.

138

Adó alóli mentesség termék importja esetében III.

[Áfa tv. 93. § (1) bekezdés l) pontjának módosítása]

Mentes az adó alól:

► a gáz

→ földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli vagy

→ gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csővezeték-hálózatba betáplált importja.

A 93. § (1) bekezdés n) ponttal egészül ki:

Mentes az adó alól:

▪ a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton

keresztüli importja.

139

Adó alóli mentesség termék importja esetében IV.

[Áfa tv. 95. § (2) bekezdés módosítása]

Az adómentes termékimport lebonyolításához az importálónak a

termék szabadforgalomba helyezésekor meg kell adnia:

▪ közösségi adószámát, valamint

▪ megfelelõ okirat bemutatásával valószínûsítenie kell az

adómentesség feltételének teljesülését úgy, hogy abból kitűnjön

a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként

nyilvántartásba vett beszerzõ neve, címe és az az adószáma, amely

alatt adót kell fizetnie e tagállam joga szerint.

140

Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó

ügyletek esetében I.

Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés b) pontjának módosítása értelmében

mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban

az esetben, ha az:

→ az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, valamint

→ olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre,

→ egyéb, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete hivatalos céljára, személyes célra pedig a nemzetközi szervezet vagy képviselete tisztviselőjének részére történik.

141

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek I.

[Áfa tv. 125. § (2) bekezdése kiegészül]

A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonhatóabban az esetben is, ha az adóalany

a motorbenzint (kísérleti fejlesztés keretében )

igazoltan a környezetet jobban kímélőmotorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztéshez használja fel, és ha van

áfa köteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.

142

Adófizetésre kötelezett I.Adófizetésre kötelezett I.[Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontja kibővül, illetve h) ponttal egészül ki]

Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

► üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetében.

ha a teljesítésre kötelezett adóalany

A 100 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatásnyújtásoknál is(eddig csak termékért. vonatkozott)

143

Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok I.

[Áfa tv. 206.§ (1) bekezdés c) pontjának módosítása]

Utas: az utazásszervezőnek tett nyilatkozata alapján az az ügyfél, aki (amely) a szolgáltatást:→ nem adóalanyként vagy nem adóalanyi minőségében, illetőleg→ egyéb, az előző alá nem tartozó esetekben pedig a saját nevében és javára veszi igénybe.

Kiegészül (2) bekezdéssel: Az utazásszervezõ köteles ügyfelét a teljesítést megelõzõen nyilatkozattételrefelhívni.A magánszemély adózó – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható,ha utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatottesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja. [Art. 172. § (1) bekezdés ny) pontmódosítása]

144

Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok II.

► Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz,

termékértékesítéshez kapcsolódóan megállapított adóra – mint előzetesen felszámított adóra – az utazásszervező adólevonási jogot nem alapíthat.

Átmeneti rendelkezés:

Azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az

utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele, előlegfizetés

hiányában pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítése 2011.

január 1-jére vagy azt követő napra esik.

145

Más tagállami adóalany áfa-visszaigénylése I.

A Közösség más tagállamában letelepedettadóalanyok a 2009-re vonatkozó áfavisszaigényléseiket 2011. március 31-éignyújthatják be a letelepedésük helyeszerinti tagállam hatóságához. (eredetileg 2010. szept. 30-áig kellett volnamegtenniük)

146

Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés I.

Kiegészül a 257/A. §-salKülföldi illetőségű adományozópénzbeni adományt, segélyt ad

igazoltan a 85. § (4) bekezdés b)–f) pontjában

felsorolt személyek, szervezetek valamelyikének

az adóhatóság –írásos kérelemre – visszatéríti atermék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá

áthárított és az ellenérték részeként megtérített,illetőleg az általa fizetendő adóként is megállapított előzetesen

felszámított adót

147

Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés II.

Feltéve, hogy:

→ a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele a kedvezményezett alapszabályában (alapító okiratában) megjelölt olyan tevékenységnek, feladatnak ellátását szolgálja, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat,

→ az adományozó az adomány összegét – az adóügyi illetősége szerinti állam joga szerint – a vonatkozó adózási

rendelkezésekkel összhangban számolta el,

→ az adományozó az adomány felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy a kedvezményezettet mentesíteni kell a termékek, szolgáltatások árába (díjába) belefoglalt adó viselése alól, és

→ a kedvezményezettet az adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg.

148

Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés III.


Azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben

a pénzbeni adomány, segély felhasználása 2011. január

1-jén vagy azt követően beszerzett termék, igénybe vett

szolgáltatás érdekében történik.

149

Felhatalmazás [Áfa tv. 260. § (1) bekezdés a) pont módosítása]

Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra,

hogy rendeletben állapítsa meg:

■ az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő, a

közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet,

adományozót és kedvezményezettjét terhelő igazolási

kötelezettségeket, valamint

■ az adó visszatéríttetési kérelmek kötelező adattartalmát

■ és az utólagos adóvisszatérítés egyes eljárási szabályait.

150

Az Áfa tv. 3. számú mellékletének módosítása

Kiegészül a 18. ponttal:

Az adó mértéke 5 % a 15. és 17. pontban (könyv, kotta) meghatározotttermékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formájaesetén (pl. hangos könyv).Ha használatához szükség van elektronikus szolgáltatásigénybevételéhez, akkor nem alkalmazható (pl. digitális könyv).


Azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. §szerint (a fizetendő adó megállapítására) megállapított időpont 2011.január 1-jére vagy azt követő napra esik.

151

Az Áfa tv. 6. számú mellékletének módosítása

Az adócsalás visszaszorítása érdekében kiegészül a 29. ponttal:Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti

(142. §):

▪ Használt primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor, ▪ ezeknek hulladéka; ▪ kimerült primer elem▪ és kimerült elektromos akkumulátor értékesítése esetében.

152

A 2010. évi CXXIII. törvény 69. § (1) bekezdése többponton pontosítja az Áfa törvény szövegét.Kiemelendő:r) pont értelmében, az Áfa tv. 176. § (2) bekezdés b)

pontjában az „a)–c), e) és f)” szövegrész helyébe az „a)–f)” szöveg lép.

Az egyszerűsített számla kötelező adattartalmátkiegészíti a vevő, igénybevevő adószámával azokbanaz esetekben, amikor a vevő, igénybevevő azadófizetésre kötelezett.

153

A 2010. évi LIII. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

módosításáról

Célja: a közcélú adományok utáni áfa

fizetési kötelezettség megszüntetéseHatályos 2010. VI. 17-től

154

A 2010. évi LIII. törvény→ kiveszi a termékértékesítés fogalmi köréből a közcélú adományt,

így az nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá→ kiveszi a szolgáltatásnyújtás fogalmi köréből a közcélú

adományként nyújtott szolgáltatást, így az nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá

→ ha olyan vagyont adományoz, amelyet áfa köteleshez hasz.→ biztosítja, hogy a közcélú adományként nyújtott szolgáltatás

ténye visszamenőlegesen ne korlátozza a korábban érvényesített adólevonási jogot

→ az Áfa tv. 259. §-a új 9/A. ponttal egészül ki a közcélú adomány, adományozás fogalmával

→ nem alkalmazható, ha az adományozó e céllal szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást!

155

ÁFA bevallásokhoz kapcsolódó változások

156

Negatív tétel feltüntetése – 10A60

– Eltérő jogértelmezés miatt a 2010-es év elején az 10A60-as bevallás valamennyi részletező lapján megengedtük a negatív tétellel történő korrekciót.

– A akkori Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés eredményeként internetes tájékoztatót (www.apeh.hu) jelentettünk meg, amely szerint a negatív tétel feltüntetése kizárólag közösségen belüli termékbeszerzés esetén lehetséges az összesítő nyilatkozatban. (10A60-02 lap)

157

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

A 2010. évi CXXIII. tv 45. § módosítja az Eva tv. 2. § (8) bekezdését► Belföldi pénzforgalmi számlával nem kell rendelkeznie a szüneteltetés ideje alatt annak az egyéni vállalkozónak, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.

Kiegészül a (9) bekezdéssel:Az adózó a szünetelést az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettelpénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal,hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye amagánszemélyt terheli.

158

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény általános forgalmi adót érintő változásai I.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

Az Art. 14. § (8) és (9) bekezdésében az egyéni vállalkozói, ügyvédi,szabadalmi ügyvivői, közjegyzői minőségre való utalássalegyértelművé teszi, hogy a hivatkozott rendelkezések kizárólag az ilyenminőségben keletkezett adókötelezettségre, adó-visszaigénylésre,adóvisszatérítésre, költségvetési támogatás igénylésre vonatkoznak.

A szünetelés alatt is kötelezett a más minőségében végzetttevékenységével kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére

(ez eddig is így volt, de most a törvény nyomatékosítja)

159

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény általános forgalmi adót érintő változásai III.

Art. 22. § (1) bekezdés h) ponttal egészül ki:

Az adózónak – adóköteles tevékenységének

megkezdésekor – nyilatkoznia kell arról is, ha az áfa

általános szabályai szerint kíván adózni.

Art. 23. § (2) bekezdés változása:

Csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknak kell

bejelenteniük a végelszámolás kezdő és záró időpontját az

adóhatósághoz.

160

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény általános forgalmi adót érintő változásai IV.

Az Art. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Az önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzésmegkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha az azadóellenőrzés megkezdését megelőző napon az adóhatósághozbenyújtásra került (postára adta). Így megelőzhető az önellenőrzésjogintézményével való visszaélés.

Az Art. 43. § (6) bekezdés módosítása:Túlfizetés ezentúl csak akkor téríthető vissza az adózónak,ha eleget tett bevallási kötelezettségeinek (továbbra isfeltétel az adótartozás-mentesség).

161

A magánszemélyek egyes jövedelmeinek A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójakülönadója

2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények 2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításárólmegalkotásáról, illetve módosításáról

8. § - 12. §8. § - 12. §

162

Általános szabályok

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénynek a illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénynek a magánszemélyek egyes jövedelmeinek 98 százalékos magánszemélyek egyes jövedelmeinek 98 százalékos különadójáról szóló rendelkezéseit az Alkotmánybíróság 2010. különadójáról szóló rendelkezéseit az Alkotmánybíróság 2010. október 26-ai döntésével hatályon kívül helyezte. október 26-ai döntésével hatályon kívül helyezte.

Az Országgyűlés 2010. november 16-án – módosítva az eredeti Az Országgyűlés 2010. november 16-án – módosítva az eredeti törvényt – ismét szabályokat fogadott el a 98 százalékos adóról. törvényt – ismét szabályokat fogadott el a 98 százalékos adóról.

A szabályok 2010. december 30-ától hatályosakA szabályok 2010. december 30-ától hatályosak

2005. január 1-től visszamenőleges alkalmazással.2005. január 1-től visszamenőleges alkalmazással.

163

E különadó alanya 8. §E különadó alanya 8. §

A magánszemély – az e fejezetben előírt adóalap után – A magánszemély – az e fejezetben előírt adóalap után – különadót fizet.különadót fizet.

A különadó a központi költségvetést illeti meg.A különadó a központi költségvetést illeti meg.

Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.rendelkezései az irányadók.

164

9. § (1) Különadó fizetésére köteles9. § (1) Különadó fizetésére köteles

Különadó fizetésre köteles:Különadó fizetésre köteles: a költségvetési szervnél,a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyfoglalkoztatott magánszemély ,aki munkavégzésre ,aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján,irányuló jogviszonya alapján, továbbá, aki a takarékos állami gazdálkodásról és a továbbá, aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonybanmunkavégzésre irányuló jogviszonyban különadó alapot képező különadó alapot képező bevételt szerez.bevételt szerez.

165

9. § (1) Különadó fizetésére köteles

KivéveKivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a tb-ről szóló törvényben meghatározott saját jogú naptól a tb-ről szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.nyugellátás kerül megállapításra.

166

9. § (2) A különadó alapja9. § (2) A különadó alapja

Alapja:Alapja: 9. § (1) bekezdésben felsorolt jogviszony megszűnésével 9. § (1) bekezdésben felsorolt jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármilyen más formában összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármilyen más formában juttatott bevételből –juttatott bevételből –

ideértve:ideértve:- a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt,megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt,

ide nem értve:ide nem értve:- a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét - a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeget,megállapító bírósági határozatban megállapított összeget,- a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel - a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járójáró részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbárészére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá- a szerződéses katonák leszerelési segélyét.- a szerződéses katonák leszerelési segélyét.

167

9. § (3)-(4)A különadó alapja9. § (3)-(4)A különadó alapja

Nem minősül különadó alapjának:Nem minősül különadó alapjának:

• kétmillió forintot meg nem haladó része:kétmillió forintot meg nem haladó része:- az állami vezetők, polgármesterek- az állami vezetők, polgármesterek- (fő)jegyzők, - (fő)jegyzők, - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és- a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és- felügyelőbizottságának tagai esetében,- felügyelőbizottságának tagai esetében,

• hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó részehárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része- más foglalkoztatott esetében, valamintmás foglalkoztatott esetében, valamint

a jogviszony megszűnésének évében esedékesa jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltásaszabadság megváltása,, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jubileumi jutalom.jutalom.

A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg után a különadó-megállapító bírósági határozatban megállapított összeg után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként kell teljesíteni.fizetési kötelezettséget jogcímenként kell teljesíteni.

168

9. § (5) A különadó alapja9. § (5) A különadó alapja

A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.megállapítani.

A különadó alapja függetlenül attól, hogy a bevétel kifizetése egy A különadó alapja függetlenül attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha több részletben történik a vagy több adóévben történik. Ha több részletben történik a megszerzés, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a megszerzés, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szeri meg.különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szeri meg.

A nem pénzben megszerzett bevételt az Szja. tv. 3. § 9. pontja A nem pénzben megszerzett bevételt az Szja. tv. 3. § 9. pontja szerint kell figyelembe venni.szerint kell figyelembe venni.

169

10. § A különadó mértéke10. § A különadó mértéke

A különadó mértéke A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka.az adóalap 98 százaléka.

170

11. § (1)-(2) A különadó levonása, megfizetése11. § (1)-(2) A különadó levonása, megfizetése

A kifizető a magánszemélyt terhelő adót:A kifizető a magánszemélyt terhelő adót:

- forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le,- forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le,

- elkülönítve igazolja,- elkülönítve igazolja,

- az Art. 31. § (2) bekezdés szerint vallja be, és ezen bevallás - az Art. 31. § (2) bekezdés szerint vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Amennyiben a kifizető bármilyen okból nem vonta le, a le nem Amennyiben a kifizető bármilyen okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.12. napjáig.

171

11. § (3) A különadó alapjának figyelembevétele11. § (3) A különadó alapjának figyelembevétele

Az Szja. tv. alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell Az Szja. tv. alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.figyelembe venni.

A személyi jövedelemadó bevallásban elkülönítve be kell vallani és be A személyi jövedelemadó bevallásban elkülönítve be kell vallani és be kell számítani a törvény 3. § 75. pontja szerinti éves jövedelem kell számítani a törvény 3. § 75. pontja szerinti éves jövedelem megállapításánál.megállapításánál.

Nem kell járulékalapnak tekinteti a különadó alapját, deNem kell járulékalapnak tekinteti a különadó alapját, de

a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem nem járójáró részére kifizetett munkabért, illetmény összegét részére kifizetett munkabért, illetmény összegét tb-tb-járulékalapként és nyugdíjjárulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére nyugdíjra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére nyugdíjra jogosító jogosító szolgálati időkéntszolgálati időként kell figyelembe venni. kell figyelembe venni.

172

11. § (4)-(5) A különadó alapjának 11. § (4)-(5) A különadó alapjának figyelembevételefigyelembevétele

A A tb-járulékalapnak nem minősülőtb-járulékalapnak nem minősülő különadó-alap után a kifizető az különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulástszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. fizet.

A A tb-járulékalapnak minősülőttb-járulékalapnak minősülőt különadó-alap után a kifizető különadó-alap után a kifizető 27 27 százalék tb-járulékotszázalék tb-járulékot fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti. kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti. (felmentési idő)(felmentési idő)

A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót.levont különadót.

173

Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelmek Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelmek 11. § (6)11. § (6)

A 2010-ről benyújtandó bevallásában megállapítja, bevallja és az adót A 2010-ről benyújtandó bevallásában megállapítja, bevallja és az adót megfizeti.megfizeti.

Megfizetett különadóként veszi figyelembe a _ megszerzés évében Megfizetett különadóként veszi figyelembe a _ megszerzés évében hatályos szabályok szerint - valamennyi közteher-kötelezettséget. hatályos szabályok szerint - valamennyi közteher-kötelezettséget.

A 2010-ben járó végkielégítésre az évek között megosztás nem A 2010-ben járó végkielégítésre az évek között megosztás nem alkalmazható.alkalmazható.

A jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a A jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított, valamennyi közteher-megszerzése évére megállapított, valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül –kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül –annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettséget.számítani – kiszámított közteher-kötelezettséget.

174

Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelmekHatálybalépés előtt megszerzett jövedelmek

Adatszolgáltatás évek szerinti bontásban 2011. március 31-ig az Adatszolgáltatás évek szerinti bontásban 2011. március 31-ig az adóhatóságnak a kifizetett különadó-alapot képező összegről, adóhatóságnak a kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.

Magánszemély kérésére a kifizető a kérés beérkezését követő 30 Magánszemély kérésére a kifizető a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt a különadó-fizetési napon belül tájékoztatja a magánszemélyt a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról.kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról.

175

Adózás rendjéről szóló törvény 1.Adózás rendjéről szóló törvény 1.

Adóhatósági igazolás határideje 5/A. § (5)Adóhatósági igazolás határideje 5/A. § (5) Adófizetés átutalással 38. § (1)Adófizetés átutalással 38. § (1) Elővezetés 102. § (1)Elővezetés 102. § (1) Adóhatósági végrehajtás 152. § (3)-(4), 159. § (2), Adóhatósági végrehajtás 152. § (3)-(4), 159. § (2),

160. § (2)160. § (2)

176

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

Documents

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása