Assodalion
in the Western World
Árpád Publishing Company
1976
4
szerzz"kfelels ek.
Copyright 1976
1425 Grace Avenue , Cleveland, Ohio 44107
Printe:d by C l:. ss ic Pr intin g Curp .. 95 27 M3dbun AH:., Ck\l.: l ;~ nd. Ohiu 441 0 2
A XV. MAGYAR TALÁLKOZÓ KRÓNIKÁJA
BARANCHI TAMÁSKA ENDRE BEN ICZKY ÁDÁMNÉ FÓT. DR . BÉKYZOLTÁN DR . BOGNÁR KÁLMÁN FT. BOLVÁRY PÁ L S.O .P . DR. BOTÁR OLIVÉR DR. CHÁSZÁR EDE CLEMENTIS-ZÁHONY BOTOND DR. CZIKANN -ZICHY MÓRIC EWENDTNÉ PETRES JUDITH FLÓRJÁN TIBOR
DR. LÓTE PÁL DR . LUDÁN YIANDRÁSNÉ NT. DR . LUDWIG A. ARTÚR DR . MOLNÁR ZSIGMOND DR . NÁDAS JÁNOS DR . NÁVORIKORNÉL NOEL PÉTER PÁSZTOR LÁSZLÓ SÁN DOR ANDRÁS SIRCHICH LÁSZLÓ DR. SOMOGYI FERENC DR. SZÁZ ZOL T ÁN FT. DR. GÁBRIEL ASZTRIK
vitéz GÁLOCSY ZSIGMOND DR . GREFF JÁNOS GY IMES Y KÁSÁS ERNÓ
DR. SZENTMIKLÓSY ÉLES GÉZA SZÉPLAKI JÓZSEF
vitéz HAMVAS JÓZSEF HARASZTI ENDRE HOMONNA Y ELEMÉR FT. JASCHKÓ BALÁZS , S.j. DR . KONTZZOLTÁN KOSSÁNYI JÓZSEF DR. KOSZTOLNYIK ZOLTÁN
T. DOMBRÁDY DÓRA DR. TUBAISTVÁN VARESKA ANDREA VA RGASÁNDOR DR . V ÁRDY BÉLA DR. VIETÓRISZ JÓZSEF DR. WASS A LBERT ZOLCSÁK ISTVÁN
eladásai,
alapján
5
T ARTALOM
Eliíszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 l . Kiállítás é·s irodalmi est . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . 9 ') l klsinki (~S ami utána következik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 :3 . A :VIagya ro rszágtól e lszakított országrészek magyar
isko la · é·s kultún·iszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 ..J . Az iskola i magyar nye lvo kt atás és a magyar nyelv
haszná lata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5 . Könyvtártudományi konfe rencia ....... . ......... . .. .. .... 112 6. DísZ\·acso ra és bál ............................. . . . . ........ . ... 120 7. Az Árpád Akadémia X . közgylése ....................... 136 H. Az Árpád Akadémia orvostudományi osztá lyának
év i rend es ül ése . . ...................... . .............. . ....... . 253 9. A m é rnök-találkozó e ladása i . . . . ........ ... ............... 254
l O. A I I I. Magya r Kongresszuson ülésez szervezetek beszá molói .. ... .. ............. .. ............. . .......... . ... ... 267
Életrajzi adatok, névsorok .... . ..... . .. . ... .... . . ...... .. ....... . 309 Névmutató .... . .. . ... . ... . ...... . ... ................... . ..... . . . .. .. 329 Tartalommutató ... . .......... ....... ... . ......... . ................ 333
6
ELSZÓ
Ezt a kötet et, amely a X V. Magyar Találkozó "króniká"-ját és az Árpád Akadémia X. évkönyvét foglalja magában, az ol­ vasó nem ok nélkül veheti kezébefokozottabb érdekldéssel, a ketts kerek évfarduZón túlmenen mégis bzzonyára meglepz· majd, hogy tartalma térben és z"dben sokkal nagyobb mérete­ ket ölel fel, mz"nt arnekkorára számított.
Térbelüeg a kötet kétségtelenül érdekes tartalma a nagy­ szabású kalzfornzáz· "bz"centennz"ális" magyar képzmvészetz· kz"állítás öntudatunkat joggal fokozó emlékútól a Trzánonban elszakított évezredes magyar országrészek sorskérdésez"n keresz­ tül az egész vüágon szétszóródott szabad magyarság mz"nden kis zugázg eljutott.
ldbelüeg a kötet tartalmának szerzz· a helsz.nkz" nyilatkozat körül gomolygó újfelhk árnyékában a magyarság torténelmz· küldetésének évezredes európai ösvényeitjárták be, hogy a jöv számára új útakat keressenek, mert hiszen a végvárz" vitézek hsi elhatározottságával telJes tudatában voltak annak, hogy semmz"rl sem mondhatnak le, amz· egyszer akár a magyar Fel­ vz.déken, vagy Kárpáta(J"án, akár Erdélyben, délen, vagy nyu­ gaton magyar volt.
A kötetbl az is kitnik, hogy semmi sem lehetetlen, csak a vz"lágító fáklyát kell magasra emelnz·, a helyes utat kell megta­ lálni és fajtánk tehetségél kell kzáknázni. A tudás fegyverével hivatásunk emben· és magyar feladatainak megoldására is nyu­ godtan vállalkozhatunk, mert ahogy a magyarak a múltban mindenütt ott voltak, ahol az embenségnek szalgálatot kellett -sokszor a legnagyobb áldozatok árán ú- tennz"ük, ma ú a legveszélyeztetettebb rhelyeken vz"rrasztanak.
Amz"kor a vzlágnak még mindig vezet hatalmát jelent, bár nehézségekkel küszköd Amerikaz· Egyesült Államokfenn­ állásának 200. évfordulóját ünneplz"k mz· magyarak az akadé­ mzái eszme magyar megvalósulásár-ak 150. évfordulójára gon-
7
seink mvészete évezredek távlatába visz bennünket visz­ sza, a bizánci korona adományozásának évfordulója, a XI. szá­ zadbeli német kapcsolatok történelmi emléke s a nemzetiségi elv korszer alkalmazásának alkalmazásának igénye a magyar helytállás egyetemes emberijelentségél hangsúlyozza. Törté­ nészeink, orvosaink és mérnökeink, íróink és költink, mvé­ szeink teljesítményei rátermettségüket és alkalmazkodóképes­ ségüket igazolják.
Mz.ndezen túl azonban ennek a kötetnek rendkívül változa­ tos tartalma a maga térben és z·dben súnte korlátlan méretú­ vel a szabad szellemz· Magyarország népz· és nemzeú hagyomá­ nyok talajából sarjadt osztatlan lelki egységet is megcáfolha­ tatlanul bzzonyítja. Gondos elolvasása, végzgtanulmányozása után bátran kérdezhetjük Szent István hitével és a Szentírás szavaz·val: Ha Isten velünk, kz· lehet ellenünk.? Zrínyz· Mz.klós, a költ meggyzdésével büszkén mondhatjuk: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Ezért Mindszenty József bíborossal együtt a kötet útJán minden szétszórtságban él magyarnak csak azt üzenjük: "Találjunk egymásra ... és fogjunk össze!" Mert egyz.künk semfelejtheti el soha, hogy Mécs László szerz.nt:
"Négy vz'lágtá)'felé szenvedés-ugarba Vetettük öml könnyeink vetését . Tél idején kezdünk tavaszi dalba, Mert aratás kell: élnz· akarunk!'
(Somogyi Ferenc)
KIÁLLÍTÁS ÉS IRODALMI EST
A XV. Magyar Találkozó (III. Magyar Kongresszus) 1975 . november 28-án, pénteken délután 4 órakor Ohio állam Cleve­ land városában , a Plaza (Statler) szálló emeleti nagy diszter­ mének elcsarnokában rendezett könyv- és képzmvészetz" ki­ állítás megnyitásával kezddött.
A kiállítás több részre tagozódott . A magyar könyvek, zene­ mvek és hanglemezek bemutatásáról dr. Nádas Gyula "Ár­ pád" Könyvkiadó Vállalata gondoskodott. A képz- és ipar­ mvészeti kiállítást az Árpád Akadémia képzmvészeti osztá­ lya és a Magyar Képzmvészek Világszövetsége élén Gyimesy Kásás Ern elnök és Mór józsef alelnök rendezte.
* * * A könyvkiállítást Kossányi józsef költ , az Árpád Akadé­
mia irodalmi fosztályának rendes tagja nyitotta meg. A jelen­ lévk üdvözlése után a szabad földön virágzó magyar irodalom és könyvkiadás jelentségét hangsúlyozta, a szerzk és kiadók különös hivatását emelte ki, majd azokat a költket és írókat mutatta be, akik szép számban személyesen is megjelentek a kiállítás és a könyvvásár megnyitásán.
Kossányz· j ó zs ef:
ÉLNIAKARUNK
Négy világtáj felé szenvedés-ugarba Vetettük öml könnyez"nk vetését . Tél idején kezdünk tavaszz" dalba, M ert aratás kell, élnz" akarunk.
9
_j
A két világháború között írta Mécs László , a Felvidék nagy költje, költi pályám elindítója, ezeket a ma is idszer soro­ kat.
Most is tél felé megyünk, egyéni és nemzeti életünk téli zuz­ marában jár, mégis - ha végignézünk a Magyar Társaság ál­ tal minden évben megrendezett könyv- és képkiállítás hatalmas anyagán, önkéntelenül Mécs László elóbb idézett verssorait mormolja ajkunk:
Tél idején kezdünk tavaszi dalba, Mert aratás kell, élni akarunk.
Illyés Gyula ötágú síphoz hasonlította a szétszaggatott ma­ gyarság szellemi és mvészi életének szomorú sorsát, de ez a szomorú sors is megváltó erej lehet, ha a sípok tisztán, ersen zengik a magyar élet megtartó erejét, ha a magyar megmara­ dás törhetetlen akaratáról beszélnek.
Sorsváltó idkben, nagy nemzeti tragédiák idején a magyar író, a magyar szellem embere mindig az els sorban harcolt a magyar megmaradásért. Ezt az évet az emigrációs magyarság a magyar könyv évének mondta. Mint a Gárdonyi Géza magyar iskola tanítója, szerényen azt javaslom, hogy a magyar írók és a magyar könyv évének meghirdetéséhez adjuk hozzá a magyar iskolák fenntartásának gondját is, nyilvánítsuk ezt az évet a magyar iskolák évének, mert elveszítjük a magyar jövt, a ma­ ?Yar könyv, a m~gyar újság olvasóját, a magyar rádió hallgató­ Ját, ha az utánunk jöv nemzedék elfelejti anyanyelvét.
* * * _ A képz- és iparmvészeti kiállítást Gyimesy Kásás Ern, az
Arpád Akadémia képzmvészeti osztályának és a Magyar Képzmvészek Világszövetségének elnöke nyitotta meg, aki a vendégek és a jelenlév kiállító mvészek üdvözlése után a ki­ állítás fontosságára és a külföldön él magyar mvészek ma­ gyarságszolgálatának küldetésszer voltára hívta fel a figyel­ met.
Gyimesi Kásás Ern:
ÁLDOZAT V AGY SZOLGÁLA T? Mindnyájan élünk valamiért és tartozunk valahová. Együvé
tartozásunk meghatározója a Magyar Találkozó is, amelynek keretében most ez a kiállítás megnyílik. Ezért nemcsak azokat
10
- kell itt üdvözölnünk, akik valóban jelen vannak, hanem azokat is, akik csak lélekben vannak itt, de ugyanúgy éreznek, mint mi és üzenetükkel - úgy kell mondanom - ersítik és fokoz­ zák kiáltásunkaL
Ne kérdezzük , hogy az az út, amelyet megtettünk, a bekül­ dött védnöki díj, a könyv és festmény ára vagy az újság elfize­ tési díja áldozat-e vagy szolgálat. Így is, úgy is: eri
Köszönet érte mindenkinek, a jöv kiérdemelt köszönete. Mostanság - szül halántékkal - sokat tanulmányozam
a történelmet. Mindinkább arra jövök rá, hogy a szabály a kö- vetkez: legyzötteket el lehet tiporni, lehet gyzni kétszeres vagy többszörös ervel, de az eredményt, a hódítást tartósan megrizni nem lehet. Ez a török-tatár pusztítások, az abesszí­ niai, a búr, az 1812-es és a többi háború tanulsága.
A mi nemzedékünk a világot járó magyarak nemzedéke. Ú tievelünket megtisztelgi vámtiszt és portás és mi, akik- mint mondtam - tartozunk valahová: visszük a fáklyát. Ki-ki a magáét!
Az Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulója (a "Bicentennial" ) alkalmából mvészeinkrl is el kell mancia­ nunk egyet-mást.
Múvészeink
A Külföldi Magyar Mvészek Világszövetsége - adatok­ kal, nevekkel, címekkel és munkáik jegyzékével archivurná­ ban - 600 mvészünket tartja nyilván. Önként adódott a fel­ adat, hogy - a maga eszközeivel - hangot adjon· magáról és mintegy 5000 alkotásáról. Mint a Szövetség elnöke, egy évvel ezeltt indítottam meg a mozgalmat a méltó bemutatkozás - kiállítás - megrendezése érdekében. Pénztárunkban mind- · össze 23 dollár volt . Éjszakákon át számoltam, hogyan lesz eb­ bl legalább 5000 dollár.
Társadalmunk javát, teherbírását a közadakozásra felkér levelek és borítékok özöne árasztja el, ezért az nem sok kilátás­ sal kecsegtetett. Eszembe jutott afrikai útam, amelynek során 4 kiállítást rendeztem a magaméból a "pay later" alkalmazásá­ val. Majdhogynem ráfizettem a 4 hónapos útra, de késbb az Afrikában festett 28 képbl alig maradt mutatóba. Ekkor jutott eszembe csekélyke nyugdíjam, ami egy esztendn keresz-
ll
tül, ha rászánom, fedezet lehet. Már csak az asszony e ngedélye kellett. Az asszonyé , feleségünké, aki örök segitségünk, ha baj­ ban vagyunk . Mi tagadás , erre kaptam, mert azt mondta: csináld, de aztán ne számíts senkire.
Más biztatást nem is kaptam sehonnan. Anyagi segitséget nem is kértem senkitl. Ne kérj, n e várj! H ittem, hogy a magyar természetrajzhoz tartozik ez is. Kiment hát 600 levél, a bejelentés, amely lapjaink jóvoltából terjedt s amelynek alap­ ján a mvészek részérl megindult az önkéntes jelentkezés: én is részt akarok venni.
A legjelentsebb lépés az volt , hogy a kaliforniai múzeum ajánlatát elfogadtam, mert az váratlanul fel biztatott; arra szó­ lított fel ugyanis bennünket , hogy ne csak ké peinket, szabrain­ kat mutassuk be, hanem a magyar nemzet ezeréves történelmi múltját , gazdag népmvészetét is; millió magyar országépit részvételével az Egyesült Államok történelmében, hseinket, egyházmvészetünk darabjait, stb.: az amerikaiaknak. A múzeum azonban azt is közölte, hogy anyagiakkal nem járul­ hat hozzá a kiállitás és a vele kapcsolatos hangverseny költsé­ geihez, belépdíjat szedni pedig szabályai szerint nem szabad!
A kaliforniai kiállítás
5000 négyzetláb helyet kaptunk. És megcsillantották ma­ gyarságunk bemutatásának lehetségét. Nem volt már vissza­ út.
Ecsetre, vésre kaptak a mvészek. Megelevenedett Szent István, Kovács ezredes, Haraszthy Ágoston, Pulitzer józsef, Kodály Zoltán; életnagyságú babákan Kalocsa, Mezkövesd. Csücskös bögrétl bokályig (egyfül, karcsú mázas korsóig) sok minden egybegylt, hogy életnagyságú székelykapun át - 12 ezer darab angyalos-címeres meghívó kiküldése után - 1000 ember vonuljon be megnézni 120 magyar mvész munkáját. Vendégeinket 4000 szendvics, 400 palack Haraszthy-bor, 10 láda pezsg várta. Azt hittük, a következ hétköznapok során 15 - 20 látogató lézeng majd a termekben. Teremr, rendr számlálta a nézket kattogtatávaL Egyetlen nap sem volt 400- nál kevesebb látogató s hat hét alatt számuk összesen 28. OOO lett.
A záróünnep hangversenyén az ajtókat nem tudták lezárni: 1500 hallgató vett azon részt.
12
A kiállítók
A mvészek - néhány lelkes támogató mellett - erejükön felül tettek ki magukért. Adósságaink sem kiegyenlíthetet­ lenek.
Ez volt a legszebb és legsikeresebb magyar kiállításunk, amely - azt hiszem - m egism é telhetetlen. Belle most csak szemelvényeket tudtunk hozni , mert csdbe ment a Railway Express (a mteremtl , háztól házig szállítás), Kanadában pos­ tás-sztrájk van s jöv évi terveink V\i ashingtonban, Phil a ­ delphiában, stb. megoldatlanok.
Egyik képem, a "Concord Bridge" már szerepelt clevelandi kiállításunkon. Ez a Bostonhoz közel es hídnál 1775. április 19-én vívott els gyzelmes ütközete t ábrázolja. Itt nyitotta meg Ford elnök a bicentenniális évet ezen a napon 1975-ben. Meg akartuk elzni a lengyel, román, cseh, litván stb. nem­ zetiségeket kiállításunkkal, bemutatása inkkal , hogy elsnek mutassunk példát az etnik csoportok között.
A szorgoskodás, szervezés megértésre talált . 1975 elejétl kezdve felhívásunkra példaadóan kezdték mintázni , festeni a nemzeti kiállítás történelmi sorozatát éppen az Árpád Akadé­ mia mvészei : Hellebranth Berta és Elena, Ferencz Béla, Kézdi Kovács Elemér, Gyimesy Kásás Ern, Tallós Móric, Tóth István, Baranchi Tamáska Endre, Kur Csaba, Csóka Ist­ ván professzor. Soraikat kiegészí tette: Egeghy Péter, Bényey Zoltán, Tallós Kitty, Silberhorn Tibor, Bene Mózes, Jankay Tibor professzor, Lovassy Balogh Ferenc, Chanky Margit, Daday Ferenc, Ferencz Irma, Ladányi István, Dubovay Márton, Matzenauer Hugó, Fodor Levente, Juhász Miklós, Birkás Bálint, Kátay Mihály, Nemesszeghy Matild, Ágyik Lajos, Szts Vilmos, Asbóth Oszkár , dr. Bíró Béla, Bánátffy János, B. Tarlós Katalin, Berényi Meiser Piroska, Nemes­ szeghy Jen, Márkusfalvi Barabás Márton, Bszin Endre, Csurgói Máthé Lajos, Dobay Zsuzsa, Dohanos István, Ferenczy B. Zoltán, Kemény László, id. Kiss Ferenc, Koe-Krompecher P. László dr., Király Jen, Mór József, Németh Nándor, s Nagy István, Pilényi Oszkár, Paulini Livia, SoósJózsef, Glatter Zoltán, Makk Imre, Makk Éva, Póta József, Teleki Vámossy Árpád, Juszkó Béla, Török Endre, Nagy György Károly, Deli István, Mészáros Maya, Kozmon György, Minnich D. Ern,
13
tül, ha rászánom, fedezet lehet. Már csak az asszony engedélye kellett. Az asszonyé, feleségünké, aki örök segítségünk, ha baj­ ban vagyunk. Mi tagadás, erre kaptam, mert azt mondta: csináld, de aztán ne számíts senkire.
Más biztatást nem is kaptam sehonnan. Anyagi segitséget nem is kértem senkitl. Ne kérj, ne várj! Hittem, hogy a magyar természetrajzhoz tartozik ez is. Kiment hát 600 levél, a bejelentés, amely lapjaink jóvol tából terjedt s amelynek alap­ ján a múvészek részérl megindult az önkéntes jelentkezés: én is részt akarok venni.
A legjelentsebb lépés az volt, hogy a kaliforniai múzeum ajánlatát elfogadtam, mert az váratlanul felbiztatott; arra szó­ lított fel ugyanis bennünket, hogy ne csak képeinket, szabrain­ kat mutassuk be, hanem a magyar nemzet ezeréves történelmi múltját, gazdag népmúvészetét is; millió magyar országépít részvételével az Egyesült Államok történelmében, hseinket, egyházmúvészetünk darabjait, stb . : az amerikaiaknak. A múzeum azonban azt is közölte, hogy anyagiakkal nem járul­ hat hozzá a kiállítás és a vele kapcsolatos hangverseny költsé­ geihez, belépdíjat szedni pedig szabályai szerint nem szabad!
A kaliforniai kiállítás
5000 négyzetláb helyet kaptunk. És megcsillantották ma­ gyarságunk bemutatásának lehetségéL Nem volt már vissza­ út.
Ecsetre, vésre kaptak a múvészek. Megelevenedett Szent István, Kovács ezredes, Haraszthy Ágoston , Pulitzer József, Kodály Zoltán; életnagyságú babákan Kalocsa, Mezkövesd. Csücskös bögrétl bokályig (egyfülú, karcsú mázas korsóig) sok minden egybegylt, hogy életnagyságú székelykapun át - 12 ezer darab angyalos-címeres meghívó kiküldése után - 1000 ember vonuljon be megnézni 120 magyar múvész munkáját. Vendégeinket 4000 szendvics , 400 palack Haraszthy-bor, 10 láda pezsg várta. Azt hittük, a következ hétköznapok során 15 - 20 látogató lézeng majd a termekben . Teremr, rendr számlálta a nézket kattogtatávaL Egyetlen nap sem volt 400- nál kevesebb látogató s hat hét alatt számuk összesen 28 .000 lett. . .
A záróünnep hangversenyén az ajtókat nem tudták lezárni: 1500 hallgató vett azon részt.
12
A kiállítók
A mvészek - néhány lelkes támogató mellett - erejükön felül tettek ki magukért. Adósságaink sem kiegyenlíthetet­ lenek.
Ez volt a legszebb és legsikeresebb magyar kiállításunk, amely - azt hiszem - megismételhetetlen. Belle most csak szemelvényeket tudtunk hozni, mert csdbe ment a Railway Express (a mteremtl, háztól házig szállítás), Kanadában pos­ tás-sztrájk van s jöv évi terveink W ashingtonban, Phila­ delphiában, stb. megoldatlanok.
Egyik képem, a "Concord Bridge" már szerepelt clevelandi kiállításunkon. Ez a Bostonhoz közel es hídnál 1775. április 19-én vívott els gyzelmes ütközetet ábrázolja. Itt nyitotta meg Ford elnök a bicentenniális évet ezen a napon 1975-ben. Meg akartuk elzni a lengyel , román, cseh, litván stb. nem­ zetiségeket kiállításunkkal, bemutatásainkkal, hogy elsnek mutassunk példát az etnik csoportok között.
A szorgoskodás, szervezés megértésre talált. 1975 elejétól kezdve felhívásunkra példaadóan kezdték mintázni, festeni a nemzeti kiállítás történelmi sorozatát éppen az Árpád Akadé­ mia mvészei: Hellebranth Berta és Elena, Ferencz Béla, Kézdi Kovács Elemér, Gyimesy Kásás Ern, Tallós Móric, Tóth István, Baranchi Tamáska Endre, Kur Csaba, Csóka Ist­ ván professzor. Soraikat kiegészítette: Egeghy Péter, Bényey Zoltán, Tallós Kitty, Silberhorn Tibor, Bene Mózes •. Jankay Tibor professzor, Lovassy Balogh Ferenc, Chanky Margit, Daday Ferenc, Ferencz Irma, Ladányi István, Dubovay Márton, Matzenauer Hugó, Fodor Levente, Juhász Miklós, Birkás Bálint, Kátay Mihály, Nemesszeghy Matild, Ágyik Lajos, Szóts Vilmos, Asbóth Oszkár, dr. Bíró Béla, Bánátffy János, B. Tarlós Katalin, Berényi Meiser Piroska, Nemes­ szeghy Jen, Márkusfalvi Barabás Márton, Bószin Endre, Csurgói Máthé Lajos, Dobay Zsuzsa, Dohanos István, Ferenczy B. Zoltán, Kemény László, id. Kiss Ferenc, Koe-Krompecher P. László dr., Király Jen, Mór József, Németh Nándor, s Nagy István, Pilényi Oszkár, Paulini Livia, SoósJózsef, Glatter :Z:oltán, Makk Imre, Makk Éva, Póta József, Teleki Vámossy Arpád, Juszkó Béla, Török Endre, Nagy György Károly, Deli István, Mészáros Maya, Kozmon György, Minnich D. Ern,
13
Polónyi Elemér, Salgó Endre, Toldy józsef, Szé les józsef , Széles Magda , Krump Éva , Varga Nándor Lajos , Koszorús Gabriel­ la, Lendvay Imre, Magnanijolán, Horváth Lenke , Pereszlényi Lúcia, Révay Gyula, Honti V . Irén.
A névsor további kiegészítésre szorul , mert egyes kiállítók a kiállítás megnyitása eltt csak pár órával jelentkeztek, s így a 38 oldalas jubileumi albumban, katalógusunkban sem szere­ pelnek. A felsoroltak mvei a kaliforniai, New York-i vagy clevelandi kiállítások során kerültek bemutatásra .
Sem az Árpád Akadémia képzmvészeti osztályának, sem a Külföldi Magyar Képzmvészek Világszövetségé nek elnöke­ ként nem vállaihatom azt a feladatot, hogy az említett mvé­ szeket rangsoroljam, közösségi és nemzeti igyekezetüket névsor­ ba szedjem.
Az elcsatolt területek mvészeivel való érintkezésünk egyes ismert (trianoni, helsinki) vonatkozásokban csaknem kizárólag papíron létezhet kapocs, bár vannak olyanok is soraikban, akik a meghívást, jószándékú felhívást "elvi okokból" nem fo­ gadták el. Elszínezdtek, megingott bennük a nemzet közössé­ géhez való tartozás tudata. Neveiket nem tüntetjük fel, de szá­ mon tartjuk ket.
Közösségeink munkája emberi gyarlóságunknak sincs híján, de eredményeink - az Árpád Akadémia és a Magyar Találkozó egyre emelked célkitzéseivel mindennél beszédesebbek. "Arte et marte dimicandum" - mondja a la­ tin. Fegyverrel és mvészettel párosult szellemiekkel kell meg­ vivnunk nemzetünk jövjének harcát. A fegyver ma a szellem és a hit. A tömör latint szabad országban - szabad fordítás­ ban - így ültetjük át magyarra.
A biblia egyik sora ennél is tömörebb : "Az Isten - sze­ retet ."
Ahol ez_ a kett nem…