Absztraktok

Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és Óvóképző Kar – Természettudományi Kar

2017. május 24.

2

3

Gondolkodni–más–hogy?II.

Konferenciaakisgyermekkorigondolkodásfejlesztéséről

EötvösLorándTudományegyetemTanítóésÓvóképzőKar–TermészettudományiKar

1117Budapest,PázmányPétersétány1/A(ELTETTKészakitömb)

2017.május24.

Szerkesztette:LehmannMiklós

Szervezők:

EötvösLorándTudományegyetemTanítóésÓvóképzőKaraMóraKönyvkiadó

MagyarPedagógiaiTársaságPestmegyeitagozata

ISBN:

4

5

Program

Plenáriselőadások:Harmóniaterem

8:00-9:00 Regisztráció9:00 Megnyitó–CsíkosCsaba,azELTETÓKdékánhelyettese9:15 SzalaiGerda:„Együttkönnyebb”̶atársakszerepeakoraiképi

kompetenciafejlődésében9:55 Bernáth László: Miért, mikor segít a szöveg és a kép a

tanulásban:multimodálistanulás10:35 Kávészünet11:00 VancsóÖdön:Komplexmatematikaifogalomcsírákkisiskolás

korban11:40 DancsóTünde:AKomplexAlapprogrambemutatása12:20 Ebéd13:20 Szekcióprogramok15:40 Szünet16:00 Kerekasztal beszélgetés arról, hogyan segítheti az iskola a 21.

századikompetenciákfejlődését,fejlesztését17:00 Zárszó

Szekcióprogramok

Integrálttermészettudomány

földszint,0.100Bterem

elnök:CsorbaLászló

13:20-13:40 CsiszárImre: Azösztönöstudománynépszerűsítéstőlatudatosgondolkodásfejlesztésig

13:40-14:00 DarvaySarolta–BiharinéKrekóIlona–FalusAndrás–FeithHelga–KolosaiNedda: Agyermekkoriegészségnevelésmás-hogy

14:00-14:20 HalbritterAndrásAlbert–PauliczkyNóra–MátyásIzolda–CzimondorKitti: Gondolkodásaziskolakertekrőlésaziskolakertekben

6

Újmatematika

alagsor,-1.62terem

elnök:CsíkosCsaba

13:20-13:40 KrisztiánÁgota–BernáthLászló:Atériképességfejlesztésévelhogyanjavíthatóaszámolásiképesség

13:40-14:00 RauschAttila:Számolásikészségektechnológiaalapúméréseazóvoda-iskolaátmenetidőszakában

14:00-14:20 Dr.BagotaMónika:Amatematikaifogalomalkotásvizsgálataazóvodában

14:20-14:40 PintérKlára:Aszövegesfeladatokmegoldásánakproblémáialsótagozaton

14:40-15:00 SzitányiJudit–LénárdAndrás:Módszertaniészrevételekamatematikatanulásábanalkalmazhatódigitálistananyagokfejlesztéséhez

15:00-15:20 PintérMarianna–DancsGábor:Adigitálistananyagokhelyeésszerepeakorszerűkomplexmatematikaoktatásban

15:20-15:40 DancsGábor–KulmanKatalin:Matematikafeladatokdigitalizálásnakkérdései

Játékpedagógia,digitálispedagógia

földszint,TáTKkaritanácsterem(0.100C)

elnök:FromannRichárd,SarbóGyöngyi

13:20-13:40 BöddiZsófia-KerekesValéria-Dr.SerfőzőMónika–TóthBrigitta:Óvodapedagógushallgatókfogalmimeghatározásaiagyerekekszabadjátékánakésgondolkodásánakkapcsolódásáról

13:40-14:00 SzakácsSándornéVárváriTünde:Gondolkodjunkegyütt:)14:00-14:20 SarlósErzsébet:Tanulásiképességekfejlesztésemásként–

Sakk-logikaoktatásazáltalánosiskolában14:20-14:40 FriedKatalin–KorándiJózsef:Törtműveletekjátékosan14:40-15:00 DériAndrás–SzőkeJanka:Amorálispánikdiskurzusaiésa

valósveszélyekpercepciói–agyorsulóvilággondolkodásragyakorolthatásaiésacyberbullyingjelensége

15:00-15:20 LehmannMiklós:Netfolklór–művészettelgondolkodva?

7

Integráltművészetinevelés

alagsor,-1.63terem

elnök:PallagAndrea

13:20-13:40 PallagAndrea:Komplexművészetinevelésazáltalánosiskolában

13:40-14:00 Dr.Géczi-LaskaiJudit:Avizuálisgondolkodásképességei14:00-14:20 JuhászLászló:Varázslatosgondolkodás14:20-14:40 SiposnéTavasziVirág:Kreatívkörnyezetformálásés

térszemléletfejlesztésemikro-ésmakrotéralakításával14:40-15:00 GomboczEszter:Mesélőédesanyák

Olvasásszocializációsutakakisgyermekekkoraifejlesztéséhez 15:00-15:20 KovácsMónika:Aranykalapácsokéstündérigék–atehetség

szolgálatában15:20-15:40 TímárBorbála:Érzelemkifejezésésmédiaszöveg-alkotással:

emoji,mém,animáltgif

Társaskompetenciák

alagsor,-1.64terem

elnök:DúzsMiklós

13:20-13:40 NagynéMandlErika:Kognitívésérzelmikompetencia-fejlesztésszínházieszközökkel

13:40-14:00 FenyődiAndrea:Azerkölcsmintmentálisrendszer–kutatásikérdésekéslehetőségek

14:00-14:20 NemesLászló:Empátiáranevelésaziskolában14:20-14:40 VillányiGyörgynéJutka:Elvárások,módszerek,minták

diszharmóniájaakisgyermekkoriélettérben14:40-15:00 TóthBrigitta:Anőkmindegyformák? 15:00-15:20 TóthMercédesz:Adrámapedagógiábanrejlőlehetőséga

gondolkodásfejlesztéshez15:20-15:40 DúzsMiklós:Posztmoderntőlapreinformációskoronáta

totálisspektákulumig–ésebbenatanításhelye

8

Absztraktok

Amatematikaifogalomalkotásvizsgálataazóvodában

Dr.BagotaMónikaELTETÓKMatematikaTanszék

AzMTA-ELTEKorszerűKomplexMatematikaoktatásKutatócsoport(működésiidőszak: 2016-2020) kilenc kutatócsoportja közül 'A matematikaifogalomalkotás az óvodában' kutatási témájú csoportban a későbbitevékenységünket megalapozó módszertani kutatásokat végzünk. Aközoktatásban napjainkban hangsúlyos szerepet kap az óvoda-iskolaátmeneténekkérdése.Tapasztalatainkalapjánnagykülönbségfigyelhetőmegaz iskolába lépő gyermekek gondolkodásában, sőt a matematikaigondolkodást érintő különböző területek között is. Széleskörű, tevékenység-alapúvizsgálatotvégzünka logikai képességekésa számfogalomszintjeinekmeghatározásához. Ezzel kívánjuk feltárni a gyerekek közötti különbségeket,valamint a számfogalom és a logikai képességek korrelációját. A logikaiképességekszintjeinekmeghatározásáhozmárelkészítettünkegyegyszerűbb,12 darabos logikai készletet és megterveztük a logikai készlethez tartozótevékenységsorozatot is. Előadásomban ezt a logikai készletet és a készletkipróbálásasoránszerzetteddigitapasztalatainkatszeretnémbemutatni.

Óvodapedagógus hallgatók fogalmi meghatározásai a gyerekek szabadjátékánakésgondolkodásánakkapcsolódásáról

BöddiZsófia(1)–KerekesValéria(1)–Dr.SerfőzőMónika(1)–TóthBrigitta(2)(1)ELTETÓKNeveléstudományiTanszék(2)ELTEpedagógusszakvizsga-gyakorlatvezetőóvodapedagógus(szakirányútovábbképzés)hallgató

A szabad játék az óvodás gyermek belső motiváltságra, eredendőkíváncsiságára, ingerkeresési szükségleteire irányuló minden olyancselekvése,amelyszabadakaratánalapul,ésamelybenalegjellegzetesebbennyilvánulhatmegönkifejezése(Kovács-Bakosi,2005;KádárBodoni,2010),eztaz az Óvodai nevelés országos alapprogramja (2012) ismegerősíti. A játékfejlődésben, így a kognitív funkciók alakulásában betöltött szerepe

9

vitathatatlan (Piaget, 1978; Calliess, 1994a, 1994b; Cole-Cole, 2006), agyermek játékának megfigyelése fontos információt szolgáltathat kognitívfejlettségéről, ismereteiről (Stöckertné, 2011). Az ELTE Tanító- és ÓvóképzőKarának óvodapedagógus hallgatói képzésük első évében tapasztalatotgyűjthetnek az óvodások szabad játékának megfigyelésében éstámogatásában. Ehhez kapcsolódó elméleti ismeretanyagaik(Fejlődéslélektan, A játék pszichológiája és pedagógiája) segítik őket abban,hogyamegfigyeltés„megéltˮhelyzeteketértelmezniéselemeznitudják.

Feltáró jellegű empirikus kutatásunkban nyitott kérdéseket tartalmazókérdőívesmódszerrelvizsgáltuk,hogyazóvodapedagógushallgatók (N=140)képzésükelsőévénekvégénhogyanvélekednekaszabad játékésakognitívfejlődés lehetséges kapcsolódási pontjairól. Az első részben arra voltunkkíváncsiak, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek a hallgatók szerintszerepet játszanakagyermekekgondolkodásánakfejlődésében.Ezzelazvoltacélunk,hogymegtudjuk,milyenaránybanjelenikmegaválaszadásokbanaszabad játék fogalma, azazmennyire tekintik a hallgatók a szabad játékot akognitívfejlődésésfejlesztéslehetőségének.Amásodikrészbenszerepeltegyasszociációkraépülőkérdés,melynekfókuszaaszabad játékésgondolkodáskapcsolata volt. A kérdőívet egy nyitott kérdés zárta, melyben a hallgatókpéldákat írhattak arra, mikor észlelték a tudás vagy valami megértésénekmegjelenésétaszabadjátékmegfigyeléseiksorán.

A kérdőívek elemzésekor kategóriákat képeztünk a válaszokból, és azokelőfordulásigyakoriságátvizsgáltuk.

Eredményeinkben feltárult egy árnyalt kép arról, miként gondolkodnak azelsőévesóvójelöltekaszabadjátékésakognitívfejlődéskapcsolatáról.

Előadásunkban a kutatás elemzése és bemutatása mellett arra is kitérünk,hogy a kapott eredményekmiként befolyásolják a saját oktatói munkánkravaló reflexióinkat, hogyan segíthetnénk még jobban a képzésben, hogy aleendő óvodapedagógusok meglássák a szabad játék kognitív fejlődésbenbetöltötthangsúlyosszerepét.

10

Azösztönöstudománynépszerűsítéstőlatudatosgondolkodásfejlesztésig

CsiszárImreSZTEGyakorlóGimnáziumésÁltalánosIskola,SzeReTeDLaborMTA-SZTETermészettudományTanításaKutatócsoport

A természettudományos neveléssel foglalkozó hazai és nemzetköziszakemberek(pl.KoromésNagyL.-né,2016;MolnárésPapp,2014;EshachésFried,2005;French,2004)felhívjákafigyelmetarra,hogy„minélelőbbannáljobb” elkezdeni a természettudományos nevelést. Egy moderntársadalomban élő állampolgár számára rendkívül fontos, hogy megfelelőszintű természettudományos ismeretekkel, természettudományosműveltséggel rendelkezzen. Ez nem csak az egyén, hanem a társadalomegésze számára lényeges. Ezért alapvető feladata egy jól felépített oktatásirendszernekatermészettudományokmegfelelőhangsúllyaltörténőtanítása.Mindezek mellett tudományosan igazolt, hogy a természettudományoktanulása nagymértékben segíti a gondolkodás általános struktúráinakfejlődését (Adey és Csapó, 2012). Ezért kiemelten fontos, hogy minélhamarabb legyen lehetőség ennek a területnek a célzott fejlesztésére. Akisgyermekkorban megvalósuló tanulás fontosságát mutatja az is, hogyszámos ország oktatási programjában már az iskola legelső évfolyamátóljelentős figyelmet fordítanak a természettudományos nevelésre. A hazaitantervekben az általános iskola alsó évfolyamain leginkább akörnyezetismeret tantárgy keretein belül van erre lehetőség, azonban otttúlnyomó részben az élő természettudományokkal kapcsolatos tartalmakfordulnak elő. A fizika és a kémia területeihez elvétve találunktananyagtartalmakat. Alsó tagozatos diákok számára immár negyedik évetartunk természettudományos népszerűsítő foglalkozásokat a SzegediRegionális Természettudományos Diáklaboratóriumban, tanórán kívülitanulási lehetőséget kínálva. Előadásomban egyrészt az itt szerzetttapasztalatainkatszeretnémmegosztani,másrésztrámutatniarra,hogyilyenkeretek között milyen lehetőségeket látunk a természettudományosgondolkodásfejlesztésére.

AzelőadáselkészítésétaMagyarTudományosAkadémiaTantárgy-pedagógiaiKutatásiProgramjatámogatta.

11

Matematikafeladatokdigitalizálásnakkérdései

DancsGábor–KulmanKatalinELTETÓKMatematikaTanszék

Anapjainkbanzajlódigitálisforradalomazoktatástörténetébentalánazegyiklegnagyobb kihívás,melyhez a pedagógusoknak, tanterveknek, sőt, az egésziskolarendszernek alkalmazkodnia kell. Az iskolába kerülő – digitálisbennszülött – gyerekek digitális világ iránti lelkesedését figyelembe kellvennünkésazoktatássoránfelkellhasználnunk.

Azelmúltévekbenszámtalanamatőrésprofesszionáliskísérletetisláthattunkdigitális feladatbankok fejlesztésére, melyek közül sok ingyenesen, másokcsak korlátozottan hozzáférhetők, gyakran azonban megkérdőjelezhetőminőségűek, az ötletszerűen elkészített anyagok nem alkotnak olyanrendszert, amely lefedné az előírt tananyagot, igen sokszor csakdemonstrációs eszközök, amelyek nem használják ki a technológiában rejlőlehetőségektöredékétsem.

Alegtöbbesetbenaztláthatjuk,hogyrégiismertfeladatokdigitálisváltozataikészülnek el, ami érthető, hiszen ezen feladatok hasznáról, pedagógiaicéljairól, tanításának módjáról az évek alatt komoly tapasztalatokatszereztünk,úgyérezzük ígynemkell tejesen ismeretlenterepen járnunk.Defelmerül a kérdés: a feladat digitalizálásával nem változik-e meg a feladatpedagógiai szerepe, nem változik-e tartalma, nem módosul-e fejlesztésifókusza,vagyegyenesenmatematikaitartalma?

Az előadás során olyan jól ismert feladatok digitális változatait szeretnénkbemutatni, melyeket hagyományos eszközökkel gyakran és eredményesenhasználunk a matematika órákon. Szeretnénk rámutatni arra, hogy adigitalizálás miképp módosította egy-egy feladat matematikai, pedagógiaitartalmát.

Agyermekkoriegészségnevelésmás-hogy

DarvaySarolta(1)–BiharinéKrekóIlona(1)–FalusAndrás(2)–FeithHelga(3)–KolosaiNedda(4)

(1)ELTE,Tanító-ésÓvóképzőKar,TermészettudományiTanszék,Budapest(2) SE, Általános Orvostudományi Kar, Genetikai, Sejt- és ImmunbiológiaiIntézet,Budapest

12

(3)SE,EgészségtudományiKar,TársadalomtudományiTanszék,Budapest(4)ELTE,Tanító-ésÓvóképzőKar,NeveléstudományiTanszék,Budapest

Kulcsszavak:kortársoktatás,multidiszciplinaritás

A korszerű egészségnevelés egy nagyon komplex feladat, számostudományterületet (biológia, egészségpedagógia, pszichológia,egészségszociológia,környezettanstb.)foglalmagában.

Az MTA-SE Egészségnevelés kortárs oktatással-kutatócsoport célja agyermekkoriegészségneveléseredményesebbétételeegyújszakmódszertanieljárás (Tanulj, Tanítsd, Tudd!) kidolgozásával és hazai bevezetésével. Akoncepció lényege az idősebb diák korosztály többlépcsős szakmailagkontrollált bevonása a náluk fiatalabbak nevelésébe, szemléletformálásába,ezáltalfejlesztveagyermekekszociáliskompetenciáit.

A témák multidiszciplináris jellegűek, a kutatási team tagjai és szakértőiszámostudományterületetéshivatástfognakát,aközöskapcsolódásipontotmindenüttagyermekek,fiatalokoktatásajelenti.

Akortársoktatáshatékonyságaabbanáll,hogy:

1. a fiatalabb korosztályokban a kisebbek számára követendő,modellértékűpéldátjelenthetnekanéhányévvelidősebbek;

2. az egészségfejlesztő munkában a nyíltan megjelenő egészségnevelőszándékmellettnagyonlényegesanemtudatos,úgynevezettlátenshatásis,amikor a tudást átadó, korban közelálló személy a maga példájávalfelelősséget vállal és szerepmodellként jelenik meg a befogadó környezetszámára.

Főmódszerünkegykortárs-oktatási-tanulásirendszerkialakítása,kipróbálásaésjavasoltbevezetése.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő, innovatív, játékos, élményközpontú,célorientált és mérhető egészségnevelő módszerek alkalmazása az alap- ésközépfokúoktatásiintézményekben;aképzőkképzése;anagyobbakkisebbekiránti felelősségének (példamutatásának) növelése; a pedagógia- és azegészségtudományösszekapcsolása,sezekmindennaposgyakorlatbatörténőátültetése meggyőződésünk szerint megalapozza a jövő nemzedékegészségesebb életvitelét, elősegíti az egészségtudatosabb magatartást, smindezekinteriorizálódásánaklehetőségét.

13

A kutatás remélt eredményessége hozzájárul amagyar pedagógusképzés ésaz egészségügyi szakemberképzéssel kapcsolatos oktatásügy kérdéseinektudományosalapúmegoldásához.

A kutatás az MTA által támogatott Szakmódszertani Pályázat, TANTUdSZprogramrészekéntvalósultmeg.

Amorálispánikdiskurzusaiésavalósveszélyekpercepciói–agyorsulóvilággondolkodásragyakorolthatásaiésacyberbullyingjelensége

DériAndrás(1)–SzőkeJanka(2)(1)ELTETÓKTársadalomtudományiTanszék(2)KároliGáspárReformátusEgyetemBTK

A gyerekek gondolkodásának fejlődésével kapcsolatos elgondolások igengyakran reflektálnak a technológiai változások társadalmi vonatkozásaira.Ennek kapcsán olykor párhuzamokhúzhatok a hétköznapi és a tudományosdiskurzusok között. A prezentációban egy fókuszcsoportos beszélgetéselemzésekapcsánbemutatjuk,hogymilyennarratívákfedezhetőkfelamagastechnológiai tudású fiatalok körében, és utalunk rá, hogymindezekmikéntértelmezhetőkatudományosdiskurzusokésaszociológiaiadatoktükrében.

Mivelazonline jelenlétnekegyrenagyobbhatásavanagyerekekés fiatalokkulturális és normativitási mintáira, illetve identitásuk kialakítására, nemmeglepő, hogy a különböző veszélyek attribúciója gyakran a morális pánikkeretei között történik. Ezen szempontból különösen érdekes jelenség azonlinezaklatás(cyberbullying),amelyahétköznapinarratívákbangyakranazáldozathibáztatás és a bagatellizálás révén tűnik ki, főleg, ha a jelenségeketgenderszempontú megközelítésben vizsgáljuk, amelyre prezentációnkmásodikrészevállalkozik.

Posztmoderntől a preinformációs koron át a totális spektákulumig – ésebbenatanításhelye

DúzsMiklósELTETÓKTársadalomtudományiTanszék

Kulcsszavak: Posztmodern, Spektákulum, Információs társadalom, a tanításújraértelmezése

14

A kutatás/fejlesztés célja: Korunk változó világának megértése, azösszefüggések felfedezése. Ebben a szélsebesen változó világban az tanításhelyénekmegtalálása.

A kutatás/fejlesztés módszerei: Tudományfilozófiai, neveléstörténetiszakirodalomelemzése, a tanítás-nevelés filozófia alapjainakaktualizálása, ajeleninformációstársadalmávaltörténőkomparatívvizsgálata.

A kutatás/fejlesztés forrásai: Tudományfilozófiai szakirodalom, valamint aneveléselméleti,neveléstörténetiszakirodalomvizsgálata.

Akutatás/fejlesztés(várható)főbberedményei:Felhívjaafigyelmet,hogyazapróbb,méghajóiránybantörténőváltoztatásokésújításokelégtelenek,egytotálisanmegváltozott, átalakult globális struktúrában. A gondolatok, tettekés következményeik közötti összefüggések felismerése. A köztük fennállókauzalitás tudatosítása, majd az erre épülő jövőbeni viselkedésmeghatározása. Nyilvánvalóvá teszi, az átfogó szemléletváltásszükségességét.

Felvázolom azt a folyamatot, mely a posztmoderntől napjainkig tart ésegyfajta markáns gondolati, tudati változást hozott a modern korvilágszemlélethezképest.Amitamodernkorbangondoltakazoktatásról,aznapjainkban idejétmúlttá vált. Az előadás célja, a XXI. század elején, azoktatásban(általános,középésfelsőoktatásban)tapasztalhatóproblémákegymagasabb nézőpontból történő vizsgálata. Beillesztése egy, a világunkatmeghatározó folyamatba, mely folyamat az okatáson kívül a gazdaságot, akultúrátésatársadalmilétmindenszegmensétáthatja.Aposztmodernutánkövetkező preinformációs kor, majd a múltszázad közepétől leírt„spektákulum”,vagyaglobalizáció,milyenváltozásokatidézettelőavilágban,így az oktatásban is. Milyen szerepe van és milyennek kellene lennie azoktatásnak ebben a környezetben. Azok a mélyreható etika, gazdasági éstársadalomszervezési változások,melyek kétség kívül gyökeresenalakítottákát világunkat, milyen teret, szerepet szánnak, engednek az oktatás-neveléstudományának. Mi a végfenoménja a tanításnak? Kitűzik-e a fejlett világtársadalmai a célt, amit aztán az oktatás segítségével szeretnének elérni?Van-evíziónkajövőtekintetébenéshaigen,mennyirereálisaz?

15

Azerkölcsmintmentálisrendszer–kutatásikérdésekéslehetőségek

FenyődiAndreaOktatáskutatóésFejlesztőIntézet,EKE,Kóspallagiáltalánosiskola

Az erkölcs mind a társadalomtudományok, mind a pszichológia területénkutatás fókuszában áll. Míg a társadalomtudományok közösségszervezőnormarendszerkéntértelmezik,apszichológiaelsősorbanaszemélyeserkölcsielveket, döntéseket vizsgálja, az evolúciós pszichológia pedig az erkölcsbizonyos mentális képességeinek velünkszületettségét feltételezi. Aneveléstudomány érdeklődésébe elsősorban a személyes erkölcs, erkölcsitudás tartozhat, mivel a nevelés folyamán az egyén gondolkodásávalfoglalkozunk, és ezen keresztül érhetők el a közösségre vonatkozó nevelésicélok is. Ezt a kognitív szemlélet és a konstruktivista tanuláselmélet méginkábbalátámasztja, sőtazerkölcshagyományosértelmezése,amelyszerintaz a közösség által létrehozott, az egyénektől függetlenül,mintegy objektívmódon létező, s ezért mindenki által egyformán megismerhető ésbirtokolhatónorma-ésszabályrendszer,megkérdőjeleződik.

Ahogy a neveléstudomány egyre inkább figyelembe veszi a kognitívtudományokvonatkozóeredményeit, úgyalakulhatát azerkölcsdefiníciója,mivel ezek alapján az erkölcsöt egy komplex mentális rendszerkéntdefiniálhatjuk, amelyhez tanult és öröklött elemek, explicit és implicittudások, képességek és érzelmek egyaránt tartoznak. Doktori kutatásom –amelyagyermekekerkölcsigondolkodásánakvizsgálatátcélozzameg–első,a fogalmi alapokat lefektetető szakaszában ennek a komplex erkölcsirendszernekamodelljétvázoljafel.Előadásombaneztmutatombe,kitérveamodellbőlkövetkezőkutatásikérdésekreésafelmerülőnehézségekreis.

Törtműveletekjátékosan

FriedKatalin–KorándiJózsefELTETTKMI

A törtekkel valóműveletvégzés sok gyerek számára nehezen feldolgozható,sokuknak okoz kisebb-nagyobb problémát. Amennyiben a természetesszámokon végzettműveleteket biztonsággal el tudják végezni, akkor erre atudásukra alapozva kiterjeszthetjük ismereteik a törtekkel valóműveletvégzésre.

16

Fontos ehhez, hogy időben megismerkedjenek egyes, a természetesszámokon is tapasztalható alapvetőmatematikai összefüggésekkel, így ezekazismeretekátsegíthetikőketazesetlegesnehézségekenis.Ehhezmutatunkjátékokat,adunkdidaktikaiútmutatásokat.

Avizuálisgondolkodásképességei

Dr.Géczi-LaskaiJuditELTETÓKVizuálisNevelésiTanszék

A vizuális nevelés, a képekkel, képzetekkel zajló gondolatiműveleteket és abelsőlátástörténéseitdefiniáljaazértelmi/vizuálisgondolkodásnak.Azelőadáselsőrésze,agondolkodásértelmiműveletétvizuálisgondolkodásaspektusábóljellemzi.Avizuálisgondolkodásjellegzetessége,hogya műveleteiésmegnyilvánulásiformájamindig valamilyen látvány-produktum. Függetlenül attól, hogymi agondolkodást igénylő vizuális tevékenység tárgya, ill. témája, a képigondolkodásképességeijólbeazonosíthatók.Melyekalátványforrásai?Pl.afrisspercepcióképei,emlékképek,képzetek,sémák,jelek-jelrendszerek,emlékekésélmények.Ezek azok az ún. készletek, amelyekkel a vizuális gondolkodásműveletei - arögzítés,felidézés,összehasonlítás,azonosítás,ráismerés,társítás,sorképzés,csoportosítás, osztályozás, rendezés, redukálás és szelektálás, indukció ésdedukció,transzformáláséstranszponálás–zajlanak.A vizuális műveletek során a vizuális gondolkodás alapképességei - aképzettársítás és képzetazonosítás, a jelek szelekciója, ill. redukciója aszimbólumokcsoportosítása,stb.-aktivizálódnak.Avizuálisaktivitásésgondolkodásiképességekpárosításairapéldák;-elvonatkoztatás/absztrakciósképesség-transzpozíció/transzpozíciósképesség- analízis és szintézis/látvány- és ábraelemző képesség, ill. a lényegkiemelésképessége- kommunikációs elemek (sémák, jelek, ikonok, piktogramok, emblémák,szimbólumok, grafikonok, diagramok) képzeleti formálása/komponálásiképesség- célképek, előképek, produktumképzetek, tevékenységi- és alkotásiprogramokképzeletiformálása/kombinációsképesség-vizuálisminőségekmegítélése/ítéletalkotás-,értékelésképessége-lényegkiemelőszemléltetés/képiértelmezésképessége

17

Azelőadásmásodikrészébenkonkrét–képekkelillusztrált-példátláthatunkaz értelmi/vizuális gondolkodás lehetséges korszerű fejlesztésére, amelyelsősorban a személyes kifejezési irányultságaáltal az egyéni élményre, afantáziára, és a belső látásra hagyatkozik. A vizuális kommunikációrendszerében a szubjektív/személyes közlésforma az, amely a leginkábbigényli a személyre szóló fokozott figyelmet, az egyéni sajátosságokelfogadásátésegybenatanítóiérzékenységetis.

MesélőédesanyákOlvasásszocializációsutakakisgyermekekkoraifejlesztéséhez

GomboczEszterAporVilmosKatolikusFőiskola

A MesÉd (Mesélő édesanyák) egy olvasásra, gondolkodásra nevelő,önbizalmat erősítő projekt. A nagysikerű, nemzetközi program gazdája azEgységaKülönféleségbenAlapítvány.

AMesÉdközéppontjábanacsaládmozgatórugói,azédesanyákállnak,mivelahátrányoshelyzetű családokban legtöbbszörhiányzik a tanulási folyamathozszükséges minta. A projekt színes képekkel illusztrált mesék olvasásánkeresztül megváltoztatja az édesanyák könyvekhez és tanuláshoz valóviszonyát,majdahazavittmesekönyvektovábbolvasásarévénagyermekekreis áttevődik az új habitus. Ők a projekt természetes haszonélvezőiként úgykerülnekaziskolapadba,hogymárpozitívviszonytalakítottakkiakönyvekhezés az olvasáshoz. Nem ritka az édesanyák hozzáállásában bekövetkezőváltozás sem. Sokszor ők maguk is szeretnének újra tanulni, végzettséghezjutni,miutánmegerősödöttönbizalmuk.

Aprojektvárhatóeredményei:

– Pozitív hozzáállást alakít ki a tanulással és az intézményes oktatássalszemben. (Egy Szabolcs megyei felmérés szerint 150 édesanya közül 50-enakarták folytatni a korábban megszakított tanulmányaikat a programhatására.)

–Csökkentiavégzettségnélküliiskolaelhagyásveszélyét.

– Fórumot teremt az anyák feltöltődésére, kikapcsolódására, problémáikmegosztására. Az anyákat újfajta szülői tudatosságra ösztönzi, erősítve aszülő–gyermekközöttikapcsolatot.

18

–Felkészítiazanyákatazóvodáztatássalkapcsolatosfeladatokra,segítiőketagyermeknevelésikérdésekben,azegészségeséletmódkialakításában.

–Amesékhezkapcsolódóképek,énekekazanyákonkeresztülakisgyermekekkoraifejlesztésétszolgálják.

–Amesék hangos olvasása fejleszti a koncentrációt, a képzelőerőt, bővíti aszókincset,kihatvaagondolkodásra,áttételesenpedigfelkészítiagyerekeketaziskolára,elősegítvebeilleszkedésüketazadottkörnyezetbe.

– A mesék mélyebb megértése, elemzése, majd előadása önsegítőmagatartásmintákatengedmegtapasztalni.

–Azajándékbakapottkönyvekbőlházikönyvtárathozlétre,megalapozvaazolvasás kultúráját, a tanulás szeretetét a családban, ami a gyerekek iskolaisikereitgyarapítja.

Összességében a program az olvasásmegszerettetésével, az ismeretszerzésigényének felébresztésével, a mesék példamutató értékrendjénekközvetítésével a hátrányos helyzetű családok olvasásszocializációját éstársadalmifelzárkózásátsegítielő.

Gondolkodásaziskolakertekrőlésaziskolakertekben

HalbritterAndrásAlbert–PauliczkyNóra–MátyásIzolda–CzimondorKittiSzéchenyiIstvánEgyetem

Jelen lenni örömmel, megfigyelni nyitottsággal, tevékenykedni együtt – ígyszólaz Iskolakert-Hálózat jelmondata,melynekmár többmint120tagjavanországszerte.Ezen tagokonkívül számos további iskola,óvoda fordultújraakerti oktatás felé, melyet az 1868. évi népiskolai törvény terjesztett elMagyarországon. Tanítónő- és Tanítóképző intézményeink jogszabálybanelőírtankészítettékfelnövendékeiketaziskolakertimunkára,melynekagyőritanítóképzésben a két világháború közötti virágkorát, annak írott emlékeitrészletesenfeltártuk.Napjainkbanpedigaziskolakertekujjászervezésénekésterjedésének lehetünk tanúi, világszerte változatos okokból. Önmagántúlmutató, hogy a gyermekek növényeket termesztenek: ezen ősi, alapvetőemberi tevékenység beavat a természeti és emberi világ rendjébe,tevékenykedtet;atermészetgondoskodómegőrzésére,problémamegoldásraés munkára nevel; fejleszti az együttműködést, a közösségeket. Napitapasztalata a pedagógusoknak: segít a tanulásban. Ahogy a régi Kínából

19

Konfuciuszüzenimindenkorszaktanítóinak:„Monddeléselfelejtem;mutasdmeg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem”. Nemzetköziszakirodalom és gyakorlati beszámolók, hazai tapasztalatok erősítik meg aziskolakerti tevékenység lehetőségeit a gondolkodás fejlesztésében, többekközött a természettudományos kompetenciák területén. Ugyanakkor –kérdőíves felmérés, interjúk alapján – számtalan akadályát látjuk újiskolakertek létesítésének. Ezek azonosítása és megoldási lehetőségeik, azezekre bevált jó gyakorlatok elérhetővé tétele,megosztása sokat segíthet alelkespedagógusoknak,iskola-ésóvodakertészeknek.Éppígyfontos,hogyaziskolakertekrőlgyakranalkototthibásképetátformáljukismeretterjesztéssel,kert-látogatásokszervezésével.

Varázslatosgondolkodás

JuhászLászlópszichológus,KGRE

Kulcsszavak: gondolkodás, láncmese, memóriaszervezés, műveletek előttiszakasz,Piaget,tündérmese,varázsmese.

Az interaktív, elméleti és gyakorlati módszertani bemutatóval egybekötött,előadás – a teljesség igénye nélkül – ismerteti a varázsmesék és egyesmondókamesék (pl.: láncmesék) lehetséges kapcsolódásait, gondolkodási ésemlékezeti folyamatait, memóriaszervezési sajátosságait, stratégiáit akisgyermekkortól a kisiskoláskor végéig. Vizsgálati szempontja visszatérés apszichológia tudományágának kezdetéhez,W.M.Wundt és E. B. Titchenergondolataihoz: „mindenmás tudomány eredményeit sajátmegfigyeléseinektárgyává teszi”. A gondolat 2005 óta szerepel az előadó által kidolgozottmesepszichológiafogalmában.

„A pszichológia egyik új, kibontakozó területe a mesepszichológia , amelytöbb tudományág (néprajz, nyelvészet, régészet, biológia és neurobiológiastb.) és saját kutatási eredményeire alapozva vizsgálja a mesék hatásait,helyét,szerepétazemberfejlődésében,különbözőéletkoriszakaszaiban.”

Interdiszciplináris, -kulturális kutatások vizsgálati eredményeit felhasználvakeresiaválaszokat„mesebelikérdésekre”.Hogyankapcsolhatóösszealánc-,varázs- és tündérmesék morfológiája, életkori megjelenése pl.: J. Piagetkognitív fejlődés elméletével, a gondolkodás műveletek előtti szakaszánaksajátosságaival, folyamataival? Hogyan jelennek meg mindezek

20

mindennapjainkban?Mi lehet az oka a mesehallgatói korszak univerzálisanazonos,11-12éveskorkörülilezárulásának?

Az elméleti részt egy, az 1980-as években több kontinensen, gyermekekkelvégzett kísérlet tanulságán alapuló rövid, gyakorlati bemutató zárja,amelybenazelőadóahallgatóksegítségévelszemléltetegykultúrafüggetlenmesealapú memóriaszervezési stratégiát, melynek lélektani és módszertanielőkészítő vizsgálatai idén ősszel kezdődnek meg a KRE PszichológiaiIntézeténekmesepszichológiaműhelyében.

Aranykalapácsokéstündérigék–atehetségszolgálatábanBTP:coaching-szemléletűtehetségtámogatásóvodábanéskisiskoláskorban

KovácsMónikaBaptistaTehetségsegítőTanács,KovácsPálBaptistaGimnázium

A kisgyermekkor rendkívül meghatározó: a gondolkodás alakulásának, azérzelmi intelligencia megalapozásának, a kommunikációs eszköztárszínesítésének, valamint bizonyos pszichológiai fejlődésfokok megtételénekváltozatos tárházát kínálja. A lehetőségek időszaka: a képességekkibontakoztatására,önmagukésavilágmegismerésére. Akisgyermekön-ésvilágmegértésének alappillérei: a játékmint a tapasztalatok és elképzelésekleképezése, és a mese, mindezek verbális és szimbolikus konstrukciója. Ilymódon e kettő összhangja képes a gyermeket átsegíteni a mindennapinehézségeken,alternatívákatkínálniazaktuáliséletfeladatokmegoldására.Amese és a játék szerepe a későbbiekben is rendkívül meghatározó: atehetségtámogatásbaágyazotttanulásmódszertanéspályaorientációóvodáskortólazegyetemigsegítiazegyéniutakbejárását.

A tehetséggondozás kiindulópontja, hogy úgy tekintsünk minden gyerekre,hogy lehet tehetség valamiben, aminek kibontakoztatásához lehetőségeketkell biztosítani már egészen kicsi kortól. Az óvodás- és kisiskoláskoringergazdag környezetének aranykalapácsai és tündérigéi teszik lehetővé,hogy az a bizonyos belső késztetés, amit tehetségnek nevezünk,felismerhetővéváljon,teretkapjonakibontakozáshoz.

A gyermekeket kezdetben azonban támogatni kell, hogy felismerjék sajáterősségeiket, elfogadják tehetségalkatukat, hogy képességeiket valóditeljesítménybe tudják fordítani, és sikerélményeket érhessenek el, sajátkorlátaikatmegtapasztalvaéselfogadvavállalnimerjékéstudjákönmagukat.

21

A pedagógiai gondolkodás esszenciája a fejlődésbe vetett hit, hogymindengyermek magában hordozza annak lehetőségét, hogy képességeitkibontakoztatva, saját útjára rátalálva erősségei szerint a legjobbat hozza kimagából. A kisgyermek a játék önfeledt keretei között képes a leginkábberedményes és látványos fejlődésre, ami eszköztárat biztosít számára asikeres iskolakezdéshez, az önszabályozott tanuláshoz, képességeinekteljesítménybefordításához,tehetségekibontakoztatásához.

„Azzáválni,akilehetnél”–zálogaa4-10éveskorijátékbaésmesébeágyazotttehetségtámogatás, képességkibontakoztatás. Sokféle módon mutatkozhatmega tehetség–sokfélearanykalapácsés tündérigeszükségesahhoz,hogymindengyerekráismerjensajáterősségére,hogyráleljensajátútjára.HogyansegítimindeztaBTPóvodátólazérettségiig?

Kulcsszavak: gondolkodásfejlesztés, tehetségtámogatás, tanulásmódszertan,játék,mese,pályaorientáció,énhatékonyság,sikerélmény

Atériképességfejlesztésévelhogyanjavíthatóaszámolásiképesség

KrisztiánÁgota–BernáthLászlóELTEPPKIskolapszichológiaTanszék

Kulcsszavak: számolási képesség, téri képesség, matematikai nehézség,fejlesztés

Az utóbbi néhány évben egyre intenzívebben kutatott terület a tériképességek és a matematikai képesség közötti kapcsolat. Már a 0-3 naposújszülötteknél is kimutatható, a tér és a mennyiség reprezentációjánakkapcsolata (de Hevia, Izard, Coubart, Spelke és Streri, 2014). Így nemmeglepő, hogy a legkülönbözőbb életkorokban kimutatható a kapcsolat anumerikus és a téri képességek között: óvodásoknál (Gunderson és mtsai,2012), általános iskolásoknál (Lachance and Mazzocco, 2006),egyetemistáknál (Thompson és mtsai, 2013). Uttal et al. (2013) meta-analízisükben a téri képesség fejlesztésével kapcsolatos kutatásieredményeket áttekintve, azt a következtetést vonták le, hogy ezekegyértelműen bizonyítják a téri képességek fejleszthetőségét. A térlátáshatékony fejleszthetőségének életkori határát Séra és mtsai, (2002)vizsgálatukalapján18éveskorrateszik.Mivelazorigaminakelemeamentálisforgatás, amentális hajtogatás ésmotoros aktivitás, így együttes formábankimutatható fejlesztő hatásuk van a téri képességekre (Taylor és Hutton,2013).

22

Ezek figyelembevételéveldolgoztunkkiegyolyan fejlesztő tréninget5.és6.osztályos matematikai nehézséggel küzdő gyerekeknek, amely mozgásos éstériképességetjavítóelemeket(pl.origami)tartalmazúgy,hogyazszámukrais érdekes legyen. Kontrollként illesztett matematikai nehézséggel küzdőgyerekek, ill.normálmatematikaiképességűcsoportokadataithasználtuk.Apretesztbenegytériképességeketmérőésanégyalapműveletettartalmazófeladatsort oldottak meg, ezután következett a féléves fejlesztés a kísérleticsoportnál, majd a preteszttel azonos posztteszt következett mindháromcsoportnál. A fejlesztés hatására javult a résztvevők téri képessége és aszámolási teljesítménye is,míg a két kontroll csoportnál nem volt változás.Emellett egy nem specifikus hatást is kaptunk, ez a fajta közös munka azegyéni fejlesztőmunkához képest jobban segíti a tagok közti kooperációt, amások elfogadását valamint saját teljesítményük, gondolataik felvállalását,amita tanulásinehézséggelküzdőgyerekekesetébenkülönösenhiányosnakláttunk.

Netfolklór–művészettelgondolkodva?

LehmannMiklósELTETÓKTársadalomtudományiTanszék

Kulcsszavak: netfolklór, web 2, közösségi oldalak, digitális környezet, képigondolkodás

A fiatalok vizuális gondolkodásában igen nagy szerepet játszanak azok azalkotások,amelyekaweb2-esalkalmazásoksegítségével,onlineeszközökkelkészülnek és a közösségi oldalakon terjednek. Ezen alkotások lényegijellemzői,hogy(1)készentaláltdigitáliselemekbőlépülnekfel,(2)folyamatosmódosulásokon (módosításokon), újrarendezésen mennek át, (3) befogadóiközegüketamegosztásonalapulóközösségekképezik.Ejellemzőkbőlkitűnik,hogya közösségi oldalak (értveezalatt nemcsupána facebook-hozhasonlówebhelyeket, hanem az információmegosztás céljából létrejött máscsatornákat is, például video- vagy képmegosztó oldalakat, mémgyárakat,infografikai vagy egyéb képszerkesztő webhelyeket), az alkotás egyéni éstársasformáinakújközegét,módozatait,valamintújeszközkészletétjelentik.

Azokat az alkotásokat, amelyek e közegben terjednek, gyakran a folklór, anépi kultúra modern hordozóinak találják: így például a mémek a digitáliskörnyezetben terjedő közösségi alkotásokként értelmezhetőek, melyekmediatizált interakciók során keletkeznek, és a korábbi minták vagy

23

precedensek alapján a közösségi tudást horizontálismódon adják tovább.Anetfolklór alkotásainak létrehozásához a digitális környezetben számosegyszerű eszköz áll rendelkezésre,melyek kezelése nem igényel szaktudást,csupán a folklór művelőjének szorgalmát. A felhaszanáló így a művészettechnikáinak mélyreható ismerete nélkül, ám saját látás- ésgondolkodásmódjaalkalmazásávalhozhatlétrealkotásokat.

De vajon mennyiben ösztönzi a kreatív gondolkodást a web 2 vizuáliseszközeinekhasználata?Segítheti-ehatékonyanagondolkodásfejlesztésétaközösségioldalakonkészentaláltalkotásokmódosítása,újrakeverése,vagyazújabb alkotások létrehozása a meglehetősen egyszerű, sematikus eszközökalkalmazása? Valóban a népművészet egy fajtájáról van itt szó? Az előadásmegpróbál érveket felsorakoztatni amellett, hogy a gyermekekgondolkodásának fejlesztésébenahagyományosművészetieszközökmellettvanhelyeadigitálistartalmakkreatívalkotásánakis.

Kognitívésérzelmikompetencia-fejlesztésszínházieszközökkel

NagynéMandlErikaKaposváriEgyetemPedagógiaiKar

Az előadás során néhány – egyetemi szeminárium keretében készített –színházi élménybefogadáshoz kapcsolódó foglalkozásmodellen keresztülkívánom bemutatni a sokirányú kompetenciafejlesztés lehetőségeit. Atematikailagésműfajilag,valamintazéletkorisajátosságokszempontjábóljólmegválasztottszínházielőadásésannakközösfeldolgozásaegyarántszolgáljaa színházi formákkal, jelrendszerrel való ismerkedést, a kognitív képességekésazérzelmikompetenciafejlesztését.Azelőadáselsőrészébena legkisebbszínháznéző korosztály (2-5 év) számára készült papírszínház, valamintpapírszínház-keretben zajló árnyjáték fejlesztő lehetőségeinek bemutatásárakerülsor(relációk,atermészetkörforgása,napszakok,évszakokváltakozása,testtudat kialakítása, empátia fejlesztése stb.). A papírszínház-előadásokhozkönnyedén hozzákapcsolható bármilyen, akár többművészeti ághoz tartozófoglalkozásrész (énekes, kézműves, mozgásos stb.), amelyekben szinténmegjelennekadramatizálttörténetalapmotívumai.

A korai színházi élményekre építve a nagyobb óvodás és kisiskolás korbanbefogadhatóbbá válnak a bonyolultabb cselekményű színházi előadások. Atovábbiakban elsősorbanmesék nem szokványos színházi adaptációiról, s eszínházi előadások élményét kiegészítő foglalkozástípusok felépítéséről lesz

24

szó.Ebbena részben szóesika színházlátogatástmegelőző, többművészetiág kifejezési lehetőségeit felhasználó előkészítő foglalkozás lépéseiről, és azutólagos feldolgozó foglalkozás munkaformáiról, amelyek segítenekértelmezni, mélyíteni a színházi produkció jelentésrétegeit, a sikeresművészeti és érzelmi nevelés, valamint a szövegértési képesség fejlesztéseérdekében.

Empátiáranevelésaziskolában

NemesLászlóEszterházyKárolyEgyetem,Eger,FilozófiaTanszék

Nemrégibenbejártaavilágsajtótannakadánkezdeményezésnekahíre,amiarra tesz kísérletet, hogy empátiára nevelje az iskolákban a gyerekeket.MagyarulismegjelentJessicaJoelleAlexanderésIbenDissingSandahladánnevelési felfogástbemutató,„Gyereknevelésdánmódra”címűkönyve (HVGKönyvek, 2017). Előadásomban a mögöttes koncepció vizsgálatán túláttekintemazokatalehetőségeket,ahogyazempátiafejlesztésemegjelenhet(nálunkis)aziskolaietikaórákon,illetveagyermekfilozófiaifoglalkozásokon.

Komplexművészetinevelésazáltalánosiskolában

PallagAndreaMOME

A különböző tudományterületek összekapcsolása a hazai oktatásban semújgondolat, azonban iskolai gyakorlatunkban - ahagyományokraépítve - nemáltalánosan elfogadott sem a különböző tantárgyak integrációja, és méginkább valós, a tantárgyi rendszer kereteit átlépő komplex fejlesztési célokérvényesítése.Kutatási-fejlesztési tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják,hogykomplexfejlesztésitevékenységképesolyanhatástelérniaz iskolában,amely új minőséget eredményez a tanítás-tanulás területén.Amennyibenazonbanazacélunk,hogyaziskolaszámáraáltalánosanelfogadhatókomplexművészeti nevelés programot készítsünk, úgy fontos a komplex fejlesztésilehetőségek pontos értelmezése, míg ezen keresztül az iskolaimegvalósíthatóságfeltételeinekfeltárása.

25

Aszövegesfeladatokmegoldásánakproblémáialsótagozaton

PintérKláraSZTEJGYPKTÓKI

Atanulókkülönbözőtípusúszövegesfeladatokkaltalálkoznakalsótagozaton.Egyrészt olyanokkal, ahol a megoldás során a szöveg egy vagy többműveletből álló matematikai modelljét kell megalkotniuk, amelyhezszövegértés és a műveletek fogalmának megfelelő ismerete szükséges.Nagyobb nehézséget okoznak azok a problémák, amelyek ezen túlmenőenkövetkeztetéstigényelnek.Azelőadásbanilyentípusúfeladatokmegoldásáramutatunktevékenységeketésképireprezentációtalkalmazómódszereket.

A digitális tananyagok helye és szerepe a korszerű komplexmatematikaoktatásban

PintérMarianna–DancsGáborELTETÓKMatematikaTanszék

NohaaVargaTamásnevévelösszeforrtKomplexMatematikatanításiKísérletimmár több, mint fél évszázados, mégis a mai napig találhatunk benne új,korszerű, meglepő és frissnek ható gondolatokat, amelyeket az aktuálistantervnekmegfelelőmatematikaoktatásbaajobbításcéljávalbelehetésbekellene illeszteni. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy akár neveléstudományi, akármatematika-didaktikai, akár matematikatudományi szempontból vizsgálva akísérletet, az jelenleg is mintaértékű, átfogó és az egyetlen ésszerű útja amatematikatanításának.

A témával való foglalkozás további két szempontból is indokolt. Egyrészt apályakezdő tanító-generáció nagy valószínűséggel csak hallomásból ismeri akomplex módszert. Másrészt 2016. őszén iskolába került az α-generáció,akikrőlaztmárbiztosantudjuk,hogyegyfelőlmásképpszerzikinformációikat,másképp tanulnak,más tapasztalati bázissal rendelkeznek,mint amegelőzőgenerációk, másfelől a digitális korszak gyermekeiként a klasszikus oktatásieszköztár várhatóan nem lesz számukra kellően gyors, ingergazdag ésmotiváló.

Ezenokokmiattgondoljuk,hogybárakísérletetazeredeti formájábannemvihetjükbeamodernosztályterembe, figyelembevéveminda technikában,mindaneveléstudománybanbekövetkezettugrásszerűfejlődést,átgondolva

26

és kiegészítve az eredeti módszert, azt alkalmazva ma is sikeresebbmatematikaoktatáshozjutunk.

Az előadásban természetesen nem a teljes komplex anyaggal kívánunkfoglalkozni, hanem csak a kreatív-alkotó gondolkodás kialakítására ésfejlesztésére irányuló matematikai részterületekkel, illetve a klasszikus és adigitáliseszközökegymástkiegészítőéstámogatófelhasználásilehetőségével.

Számolási készségek technológia alapú mérése az óvoda-iskola átmenetidőszakában

RauschAttilaELTEPPKNeveléstudományiIntézet

Akoraiszámolásikészségekfejlettségejelentőshatássalbírakésőbbi iskolaimatematikatanulásra, meghatározza a tanulók későbbi teljesítményét,valamint attitűdjét is (Duncan et al., 2007, Jordan et al., 2009). Emiattkülönösenfontosidőbenészlelniaproblémákat,hogycélirányosanfejlesztvezárkóztathassukfelalemaradásbanlévőket.

Jelenlegegyonlinemérőeszközkifejlesztéséndolgozunk,amely segítségévelmegbízhatóan feltérképezhető az 5-7 éves gyermekek korai számolásikészségeinek fejlettsége. Teszt 6 részből áll (mennyiségek és számok, elemiszámlálás,relációk,elemiműveletvégzés,arabszámfelismerés,arabszámokés mennyiségek kapcsolata), és összesen 40 itemet tartalmaz (Cronbach-alfa=0,89). Az eszköz az eddigi méréseinken megbízhatónak bizonyult,eredményeink és a visszajelzések alapján jól alkalmazható első évfolyamostanulók körében, továbbá a tabletre kialakított változatátmáróvodákban issikeresenteszteltük.

Előadásomban az iskolai matematikatanulás szempontjából kulcsfontosságúszámolási készségek bemutatását követően a mérőeszköz felépítését éseddigivizsgálatainkrészleteseredményeitismertetem.

27

Tanulási képességek fejlesztése másként - Sakk-logikaoktatás az általánosiskolában

SarlósErzsébetHeuréka!Iskola

A gyermekek életében a kíváncsiság létfontosságú dolog, hiszen a gyerekekáltalafedezikfelésismerikmegavilágot.Ezértakíváncsiságéletbentartásaelengedhetetlen.

A sakk-logikaoktatás tartalma és eszközrendszere kiválóan alkalmas erre acélra. A tanulási folyamat során nemcsak a tanár kérdez, hanem számtalanesetbenagyermekfogalmazzamegakérdéseket.

A sakk-logikát a gyermek játszva tanulja, így számára ez örömöt jelent,sikerélményt ad. A sakk segít megtanulni a siker- és kudarc elviselését,fejleszti az önfegyelmet, a figyelem-koncentrációt, az emlékezetet, aképzelőerőt, a problémamegoldást, térlátást, a kreativitást, a fantáziát ésszámos tanulási képességet. A logika játszva teremt kapcsolatot a sakk ésegyéb tantárgyak, mint a matematika, a magyar, a környezetismeretvalamint„élet”között.

Nagyon fontos tudni, hogy a sakk-logikaoktatás egyik fontos kísérő eleme aszenzomotoros fejlesztés, mely által az idegrendszer éretten, készen képesfogadni,feldolgozni,rendszerezni,értelmezniabeérkezettinformációkat.

A sakk-logika program termékeny talajt biztosít a tehetségekkibontakoztatásának.

Ennek tükrében előadásom négy lábon áll: szenzomotoros fejlesztés -sakkoktatás-logikaoktatás-tehetséggondozás.

Kreatív környezetformálás és térszemlélet fejlesztése mikro- és makrotéralakításával

SiposnéTavasziVirágELTETÓKVizuálisNevelésiTanszék

A mindennapok során különböző környezetekben, különböző tárgyak,másféle téri helyzetek közepette kell mindenkinek felismernie saját téripozícióját. Mindezek pontos észlelése az emberi viselkedésmód egyik

28

lényegesaspektusa. Anéző-és tárgyközpontú tér jelenségeinekegymáshozvaló tudatos viszonyítása által, a térszemlélet fejlesztése olyan hatékonymódon jöhet létre, melynek segítségével a környezet térbeli viszonyaitintegráltabban észlelhetjük a mindennapok során is. Az alsó tagozatosformális nevelés és oktatás során ezért kiemelkedő jelentősége van olyanfeladatoknak,melyekrévénakonstruálás,térrendezés,téralakítás,különbözőanyagok és eszközök használta, a kezdeményezőképesség és vállalkozóikompetencia központi fejlesztése rendszeresen megvalósulhat. Aproblémamegoldó gondolkodást serkentő iskolai feladatok végzése általhatékonyan lehet kapcsolódni (akár egy osztálynyi gyermekkel) olyan civilkezdeményezéshezis,melynekcéljaegyrésztkörnyezettudatosszemléletmódalakítása, kerületrendezés, egy adott belső tér hatásainak különbözőalkotásokban való megjeleníthetősége. A csoportos feladatmegoldásokfolyamán fontos, hogy az iskolai keretekből kilépve tágabb társadalmikörnyezetben valósul meg olyan tudatos, kreatív környezet- ésközösségformálás, mely a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéseszempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A bemutatandó alkotásifolyamatok és elkészült művek jól példázzák a gondolkodás fluenciájának,flexibilitásának és originalitásának ezen folyamat során való sokszínűmegjelenését, és az esztétikai-művészi tudatosság, kifejezőképességfejlesztésénekiskolánkívülilehetőségeitis.

Gondolkodjunkegyütt:)

SzakácsSándornéVárváriTündefejlesztőpedagógus, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületiTagintézménye

A fejlesztőpedagógiai gyakorlatomban a gondolkodási funkciók fejlesztésekiemeltszerepettöltbe.Miutánóvodásokkalfoglalkozom,sokféleéssokszínűjátéktevékenységen, konkrét tapasztalathoz juttatáson, cselekedtetésenkeresztülvalósíthatommegagondolkodásiképességekfejlesztését.Ajátékokcélzottanagondolkodásiképességekterületeinekfejlődésétsegítik,azonban,mint minden játék, ennél komplexebb módon támogatják a gyermekekpszichoszomatikusérését.

Képességfejlesztési területek, amelyekben direkt-, illetve indirekt módonmegjeleníthetőafejlesztőpedagógiaifolyamatbanagondolkodásfejlesztés:

29

• szenzomotoros fejlesztés, intermodális integráció elérése afejlesztőpedagógiaifolyamatban

• matematikaigondolkodásifunkciókfejlesztése• pszichésfunkciókfejlesztése• játék: minden, amiben játéklehetőség rejlik... (ezeket a játékokat

együttszoktukkitalálniagyerekekkel)

Módszertaniészrevételekamatematikatanulásábanalkalmazhatódigitálistananyagokfejlesztéséhez

SzitányiJudit–LénárdAndrásELTETÓKMatematikaTanszék–ELTETÓKDigitálisPedagógiaiTanszék

A matematika tanítás módszertanában új elemként jelent meg azalkalmazható digitális tananyagok kiválasztása és használatának módja.Miközben egyre több, az oktatásban használható digitális tananyag jelenikmeg, célszerű felhasználásukról kevés szó esik. Mely területekenalkalmazhatók digitális tananyagok a matematikán belül? Melyek azok aproblémák,melyekremegoldást nyújthatnak? A hagyományosmegoldásokmellettvagyhelyettcélszerűhasználniezeket?

Több úton kerülhet új tananyag a világhálóra. Egyrészt gyakran találkozunkazzal, hogy pedagógus megosztja a maga által fejlesztett vagy talált, sajáttanítványainakszántanyagot.Ilyenesetekbenazanyaghoztartozómetodikaielva legtöbbszörnemtisztázott.Másrészt tanúi vagyunkazutóbbiévekbenindult projekteknek, melyek digitális anyagok és módszertani ajánlásokkészítésévelkívántakhozzájárulniamatematikatanításánakjobbításához.Azelőadóktöbbesetbenvettekrésztilyenirányútananyag-fejlesztésben.

A projektek megvalósítása során több ponton kellett módszertanikompromisszumokat kötni. A projekt sikerének szempontjából sarkalatoskérdésekközülakövetkezőketemeljükki:

1. Atémakörök-tananyagokmeghatározása2. Afejlesztőteamösszetétele3. Afejlesztésmenete4. Programozás,előtesztelés,hibakeresésésjavítás5. Tesztelés,használatbavétel

Előadásunkbanadigitális tananyagokhoz tartozómódszertanhangsúlyosabbmegjelenéséneklehetőségétkeressük.

30

Érzelemkifejezésésmédiaszöveg-alkotással:emoji,mém,animáltgif

TimárBorbálaTeleveleMédiapedagógiaiMűhelyEgyesület

Médiaszöveg-alkotásmintamédiaműveltségfejlesztésénekeszköze

Amédiaműveltségfejlesztésénekegyiklegfontosabbelemeazértelmezésésaz alkotás összekapcsolása, ennek már kisgyermekkortól nagy jelentőségevan. Az alkotásnak nem célja, hogy a gyerekek professzionálismédiaszövegeket hozzanak létre, hanem az alkotáson keresztül a médiaműködésénekmélyebbmegértése.

Az önálló médiatartalom létrehozása lehetőséget ad az önkifejezésre,kreativitásra. Az alkotás a médiaszövegek esetében ugyanakkor mindig areflexió, a mélyebb megértés lehetőségét biztosítja, az alkotótevékenységsoránlehetőségnyílikakommunikációcéljával,módjávalkapcsolatos, illetvenyelvi-esztétikai jellegű döntések meghozatalára. A médiaszöveg-alkotásértékeléséhezezértmindighozzátartoznakazalkotóreflexióiis.

Érzelemkifejezésazonlinetérben–emotikon,fotoapping,mém,animáltgif

A digitális képek korszakában a gyerekek is egyre korábban fognakmédiaszöveg-alkotáshoz. Az előadásban bemutatandó tevékenységsorozategymásra épülő elemekből áll, melyeknek fókuszában az onlineérzelemkifejezésáll.

Hogyan tehető hatékonyabbá a szöveg alapú online kommunikáció képieszközökkel? Mi a különbség emotikom, emoji és matrica között? Milyenérzelmi hatások érhetőek el filterrel?Milyen a tökéletes animált gif hossza,sebessége? A feladatok a kritikai gondolkodás, reflexió, a nézőpontváltáskészségeit, az online kommunikációs készségeket fejlesztik. A mémkészítésbármely tantárgy oktatásában szerepet játszhat, például fogalmakmegértésének ellenőrzésében. A mémkészítésnek az oktatás bármelyterületén lehet szerepe, ugyanis a verbális és vizuális információösszekapcsolásávalpontosüzenetközvetítésreképes.

31

Anőkmindegyformák?

TóthBrigittaELTEPPK

A személyiség formálásában, az azonosságtudat alakulásában nagyon soktényező játszik szerepet. A kortárs elméletekre alapozva állítható, hogy agyerekek fejlődésének jelentős tényezője a sokféle hatást közvetítő ésértelmezőkulturáliskörnyezet.Akulturáliskörnyezetnekanemekről,anőkrőlés a férfiakról, egymáshoz való viszonyukról alkotott képe a gyerekek nemiazonosságtudatára,nőképéreishatástgyakorol.

Amesékhatásaitakülönbözőpszichológiai,pedagógiaiirányzatokegymástóleltérő módon elemzik, világképformáló jelentőségüket azonban valamennyijelentőselméletelismeri.Azóvodaiésaz iskolainevelésameséknek fontosszerepet tulajdonít a gyermeki személyiség fejlődésében, ennek részeként aközösségek,anemiszerepekvilágábavalóbevezetésben.

Az iskolai olvasókönyvek, olvasmányok családképéről, az irodalmiszövegekben megjelenő női szerepekről kutatások sora készült. Az óvodaimeséléstartalmairólazonbanilyenszempontúelemzéstnemtaláltam,pediga szakirodalomban arról sokat lehet olvasni, hogy a nemi identifikációfolyamatában az óvodáskor milyen szerepet játszik, ezért vállalkoztam azóvodaimeséknőalakjaitközéppontbaállítókutatásra.

Az óvodai dokumentumok elemzéséből lehet képet alkotni arról, hogy anevelési évre milyen meséket terveztek egy-egy óvodában, ezért egytelepülésötóvodájánakanagycsoportosokszámárakészültterveitvizsgáltammeg.Adokumentumokbólkigyűjtöttmeséketnarratívelemzésselvizsgáltam:Anői szerepekbőlkategóriákathoztam létre,azokat továbbiaxiális kódolástalkalmazvacsoportosítottam.

Atervezettmesefoglalkozások106meséjéből64olyattaláltam,amelyekbennők szerepeltek, azaz amesék többségében női karakter ismegjelent.Ha atöbbször szereplő meséket figyelmen kívül hagyjuk, úgy megkapjuk aközvetítetttörténetekszámát.Az ígykapottmesékelemzésébőlpedigképetkaphatunk a kódolt női karaktervonások előfordulásának gyakoriságáról. Hanem is egyértelműen illeszkedik minden karakter sajátosszemélyiségvonásának halmaza az adott sémába, összességében mégiselmondható, hogy egy-egy elem áthelyezése sem változtatna a levonhatókövetkeztetésen: a négy karaktervonás megjelenése a tradicionális nőképközvetítésétmutatjaavizsgáltkörben.

32

A konferencián bemutatni tervezett munka egymélyebb és szélesebb körűkutatás első lépése, ami annyit mindenképpen igazol, hogy „A nők mindegyformák,csakazegyikilyen,amásikolyan”amintSzerbAntaltóltudhatjuk.

Adrámapedagógiábanrejlőlehetőségagondolkodásfejlesztéshez

TóthMercédeszegyetemihallgatóEszterházyKárolyEgyetem,Eger

Adrámapedagógiaaz1970-esévekben jelentmegMagyarországonangoléscseh hatásra. A magyarországi első neves szakemberek, akiknek sokatköszönhetünk, hogy ez a módszer térnyerést ért el hazánkban: DebreczeniTibor, Mezei Éva, Gabnai Katalin, Kaposi László és Szauder Erik. GabnaiKatalinnak és Kaposi Lászlónak a dráma gyakorlati alkalmazásában,módszertanában, amíg Szauder Eriknek pedig az angol szakirodalmakfordításábanvoltjelentősszerepeakezdetekkor.

Adrámapedagógiaakészség-ésképességfejlesztésentúl,cselekvésközpontú,agyermekeknekélménytés tapasztalatotnyújt, semozzanatokonkeresztültanít.

A drámának több irányzata ismert például a tanítási dráma (Drama inEducation, DIE), a szakértői dráma (The Mantle of the Expert), a színházinevelés(TheatreinEducation,TIE),apszichodráma,aszociodrámastb.

A drámapedagógián belül találkozhatunk drámajátékokkal, amit a magyarszakemberekszabályjátékoknaktekintenek.Ezekaszabályjátékokkészség-ésképességfejlesztő játékok. Például koncentrációs, kreativitást, fantáziát,kommunikációs készséget fejlesztenek, stb. A következő fokozata, amikorezeketa játékokatmárnemcsakkészség-ésképességfejlesztésrehasználjuk,hanembizonyostantárgyakoktatásábanalkalmazzukbizonyos„tananyagok”elsajátításához,ígymáralkalmazottdrámajátékokrólbeszélünk.Ejátékokbanagyermekeknekmárnagyonfontosgondolkodniuk.Azelőzetesismereteiketfel kell tudniuk tárni és az új ismereteket pedig el kell tudni sajátítani vagyönmaguknak kialakítani, s rendszerezni. Az alkalmazott drámajátékoklehetnek a tanár tanítási órája során bizonyos feladatok a „tananyag”elsajátításában, de a pedagógus építheti az egész óráját a drámaalapúoktatásra is. Létrehozhat tanítási drámát vagy szakértői drámát is. E kéttípusbanalegfontosabb,hogyatanárcsakavázátadjaafoglalkozásnak(pl.atanítási drámában kijelöli a célját, a fókuszát az órának, s ehhez különböző

33

munkaformákat, szerepeket választ ki) és a gyermekeknek kell ezttartalommalmegtölteni, tehátazőgondolataik,ötleteikáltal születikmegatanítási dráma vagy a szakértői dráma.Gondolkodásfejlesztés során a tanárfelhasználhatja a színház eszközeit is az elsajátítandó „tananyag” mélyebbmegértéséhez. Ez elősegíti az önállóan gondolkodó, önálló személyiségkialakulását.

Elvárások,módszerek,mintákdiszharmóniájaakisgyermekkoriélettérben

VillányiGyörgynéJutkac.főiskolaidocens,felelősszerkesztő,Kisgyermekfolyóirat

Kulcsszavak: biztonság, játék, élmény, fejlődés segítése, fejlesztés korszerűmódszerei,minták és elvárások digitalizáló világunkban, a diszharmóniák éskövetkezményeiaziskoláskorelőttinevelésben

Kérdések:Akisgyermekkorineveléstartalmielemeibenmikapmahangsúlyt?A pedagógus kinek akarmegfelelni?Mit vár el a szülő? Ki,milyen szerepetjátszik a gyermek életében?Milyen elvárások vannak a gyerek felé? Ki állítelvárást a gyerek felé: aki ismeri, vagy a mérce fontos? Mit hogyan kénecsinálni, lehet-e, és hogyan éljünk másképpen, hogy eredményes legyengyermekeinknevelése?

Sorbavehetőkazokazértékmegőrző tények,melyekmegléténekbiztosításaforogkockánsokkisgyermekéletében.Ezekhalmazaszéleskörű,felsorolásátcsakmegkezdeni lehet, de befejezni szinte lehetetlen: nyugalom, biztonság,szeretet, szabad játék, sok mozgás, követhető pozitív minták sokasága,felfedezéses-,élményekbengazdagtanulásifolyamatokbiztosítása,egymásrafigyelés, sok beszélgetés, önállóság, kreativitás, alkotás, művészeti-,környezeti-éstermészetikorszerűhatásrendszerekstb.

Mindezek alapján történő kisgyermeknevelést csak azon felnőttek tudjákmegvalósítani, akik nyugodtak, kiegyensúlyozottak, örömmel élnek ésalkotnak önállóan életükben. Van idejük és módjuk, képesek az egyénidifferenciált bánásmód elvei alapján folyó életvitel és életmódmegteremtésére. A gyermek éppen aktuális fejlettségéhez és érdeklődési,adottságbeli irányultságához igazodva szervezik az életvitelt otthon acsaládban,azintézményekben,azutcán,azüzletekben,plázákbanstb.Fontoselem ebben a párbeszéd, a lehetőségekre és igényekre építettegyüttműködés sokféle módszerének érvényesítése. Kulcsfontosságú az

34

együttműködés, a lépéstartás a változásokkal és hálózatépítés a kisgyermekkörülélőfelnőttekközött.

Hiába tudjuk, hogy mi a fontos a kisgyermek életében, ha a nem tudatos,rejtett mintaadások a mindennapi élet forgatagában ellentmondásosbenyomásokkal hatnak a környezetükre, a szivacsként befogadókisgyermekre. A kisgyermekkori érzékelő receptorok felfogják, beszívják akörülöttük lévők rezdüléseit, cselekvéseit, viselkedésüket, és ez beépülvemegalapozzaafelnőttlétüket.

Szemléletváltásra és módszerbeli fejlesztésekre van szükség a gyermekekkörülélő felnőttekkörébenagyorsanváltozódigitális világban.Azeszközökuralmahelyett azeszközök célszerű, éséletkor-specifikus felhasználását kellkialakítanimódszertanielvekkidolgozásával.