AQUILA A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET (A K T M TERMÉSZETVÉDELMI H I V A T A L

MADÁRTANI INTÉZETE) ÉVKÖNYVE

ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI

1993

MEGINDÍTOTTA H E R M Á N O T T Ó

FUNDAVIT O. H E R M Á N

SZERKESZTI K A L O T Á S Z S O L T

EDITOR ZS. K A L O T Á S

C. ÉVFOLYAM. Tom.: 100 V O L U M E : 100

B U D A P E S T , 1993.

AQUILA

\

AQUILA A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET (A K T M TERMÉSZETVÉDELMI H I V A T A L

MADÁRTANI INTÉZETE) ÉVKÖNYVE

ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI

1993 ^ T H S O f V ^

MAY 0 7 m

MEGINDÍTOTTA H E R M Á N O T T Ó

FUNDAVIT O. H E R M Á N

SZERKESZTI K A L O T Á S ZSOLT

EDITOR ZS. K A L O T Á S

C. ÉVFOLYAM. Tom.: 100 V O L U M E : 100

B U D A P E S T , 1993.

Megjelent - Published 1993

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG

Dr. Bankovics Attila Dr. Győry Jenő

Haraszthy László Dr. Jánossy Dénes

Dr. Kalotás Zsolt (elnök) Dr. Moskát Csaba Dr. Mödlinger Pál

Nechay Gábor Schmidt Egon

Dr. Sterbetz István\ Dr. Szép Tibor

ISSN 0374-5708

Felelős kiadó: dr. Kalotás Zsolt Kés/Ült: VESZPRÉMI Ö0 NYOMDA RT

92/1559 27,3 (A/5) iv terjedelemben Felelős vezető: Fekete István igazgató

TARTALOMJEGYZÉK

Bagyura János: vide Haraszthy László 105 Báldi András-Dr. Csörgő Tibor: Élőhelyek hatása a széncinegék (Parus maior) fészekalj- és tojásméreteire 209 Dr. Csörgő Tibor: vide Báldi András 209 Dudás Miklós—Sándor István: A pusztai ölyv (Buteo rufinus) fészkelése a Horto­

bágyon 272 Ecsedi Zoltán-Szondi László: Az Északkelet-Hortobágy ritka madárvendégei

1985-91 között 266 Fintha István: A magyarországi őszi daruvonulás értékelése az elmúlt évek

adatai alapján, tekintettel az európai kutatások újabb eredményeire 137 Fuisz Tibor: Két rádióadó rögzítési mód összehasonlítása seregélyeken (Sturnus

vulgaris) 247 id. Galiba Ferenc-ifj. Galiba Ferenc: Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) költése

Szeged mellett .' 279 ifj. Galiba Ferenc: vide id. Galiba Ferenc 279 Dr. Gere Géza: A madarak produktivitása 95 Dr. Gyurkó János: A Madártani Intézet 1993. október 16-i centenáriumi ün­

nepségét megnyitó előadás 9 Dr. Hadarics Tibor: A sivatagi lile (Charadrius leschenaultii) első megfigyelése

Magyarországon 274 Dr. Hadarics Tibor-Pellinger Attila: A citrombillegető (Motacilla citreola) újabb

előfordulása Magyarországon 279 Dr. Hadarics Tibor—Mogyorósi Sándor—Pellinger Attila: Réti fülesbagoly (Asio

flammeus) költése a Fertő-tó vidékén 277 Haraszthy László: Pusztai sas (Aquila nipalensis) megfigyelése a Tószeg-Körös-

tetétleni pusztán 271 Haraszthy László-Bagyura János: Ragadozómadár-védelem az elmúlt 100 évben

Magyarországon 105 Horváth Róbert: A vízirigó (Cinclus cinclus) Magyarországon 225 Jánoska Ferenc: Adatok a réti fülesbagoly (Asio flammeus) téli táplálkozásához

a Fertő-tájon 181 Dr.Jánossy Dénes: Madármaradványok a rudabányai felső miocénből 64 Dr. Jánossy Dénes—Jánossy László—Petrovics Zoltán: A parlagi sas (Aquila heliaca)

és a szirti sas (Aquila chrysaétos) származása és közös nászrepülése 268 Jánossy László: vide Dr. Jánossy Dénes 268 Dr. Juhász Lajos-Vas András: a széncinege (Parus maior), a kék cinege (Parus

caeruleus) és a barátcinege (Parus palustris) populációinak kormegoszlása egy keményfa ligeterdőben a Hajdúsági Erdőspusztán 211

Kalivoda Béla: A karmazsin pirók (Carpodacus erythrinus) Magyarországon - első alföldi előfordulása kapcsán 282

Dr. Kádár Zoltán: Csörgey Titusz szerepe a magyar madártani illusztráció fej­lődésében 49

Dr. Kárpáti László: Madártani Intézet - Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület - a gyakorlati madárvédelem jövője Magyarországon 43

Dr. Kasza Ferenc: vide Dr. Molnár Gyula 271 Kohl István: vide Szombath Zoltán 193

5

Kónya István: vide Szombath Zoltán 193 Dr. Kovács Gábor: A túzok (Otis tarda) állományának és élőhelyeinek vizsgálata

a Hortobágyon és környékén 1975-1992 között 151 Dr. Kovács Gábor: Az 1992. évi aszálv és kánikula hatása a Hortobágy mada­

raira 263 Dr. Legány András: A felső-tiszai kubikeidők madártani szerepe és természet­

védelmi jelentősége 251 Libus András: vide Szombatit Zoltán 193 Mogyoróssi Sándor: vide Dr. Hadarics Tibor 277 Dr. Molnár Gyula-Puskás Lajos-Dr. Kasza Ferenc: Pusztai sas (Aquila nijxdensis)

előfordulása Szeged környékén 271 Noszály Gábor—Dr. Székely Tamás: A széki lile (Cbaradrius alexandrinus) fészek­

alj- és tojásméret-változása a fészkelési időszak alatt 161 Pellinger Attila: Sarki csér (Steina paradisea) a Fertő-távon 277 Pellinger Attila: vide Dr. Hadarics Tibor 274 Pellinger Attila: vide Dr. Hadarics Tibor 279 Petrovics Zoltán: vide Dr. Jánossy Dénes 268 Puskás Lajos: vide Dr. Molnár Gyula 271 Dr. Rékási József: A magyarországi madarakon élősködő rágótetvek (Mal-

lophaga) 93 Dr. Rékási József: vide Varga Zsolt 123 Sándor István: vide Dudás Miklós 272 Sárkány-Kiss Endre: vide Szombath Zoltán 193 Dr. Sterbetz István: A Madártani Intézet természetvédelmi tevékenysége 31 Dr. Sterbetz István: A sarlós partfutó (Calidris ferruginea) vonulása a Dél-kelet-

Alföldön 188 Dr. Székely Tamás: vide Noszály Gábor 161 Szombatit István: vide Szombath Zoltán 193 Szombath Zoltán—Kohl István—Kónya István—Libus András—Szombath István—Sár­

kány-Kiss Endre: A Maros romániai szakaszán fészkelő partifecske (Riparia riparia) állomány helyzete 1991-ben 193

Szondi László: vide Ecsedi Zoltán 266 Dr. Tard) János: A 100 éves Madártani Intézet szerepe a természetvédelem

kormányzati szervezetében 13 Di. Udvárd) Miklós: A magyar madártan nemzetközi szerepe és megítélése

a Magyar Ornithológiai Központ alapításától napjainkig 21 Varga Zsolt—Dr. Rékási József: Adatok az Észak-borsodi Karszton fészkelő raga­

dozómadarak táplálkozásához és állományváltozásaihoz az 1986-1991 kö­zötti időszakból 123

Vas András: vide Dr. Juhász Lajos 211 Zörényi Miklós: Nílusi lúd (Alopocben aegyptiacus) első megfigyelése Magyar­

országon 267 Rövid közlemények 263 Index alphabeticus avium 309

C O N T E N T S

J'. Bagyura: vide L. Haraszthy 105 A. Báldi and Dr. T. Csörgő: Effect of habitat on the clutch size and egg dimension

of the Great Tit (Parus maior) 201 Dr. T. Csörgő: vide A. Báldi 201 M. Dudás and I. Sándor: Nesting of the Long-legged Buzzard (Buteo rufinus) in

the Hortobágy 296 Z. Ecsedi and L. Szondi: Infrequent bird visistors in the North-East-Hortobágy

between 1985 and 1991 290 /. Fintha: Autumn Crane migration in Hungary with a special reference to the

recent records 150 T. Fuisz: Comparison of two radio attachment methods on Starlings (Sturmis

vulgaris) 241 F. Galiba Sen. and F. Galiba Jr.: Nesting of the Pied Flycatcher (Ficedula hypoleuca)

in the vícinity of Szeged 302 F. Galiba Jr.: vide F. Galiba Sen 302 Dr. G. Gere: Productivity of Birds 103 Dr. T. Hadarics: First Observation of the Greater Sand Plover (Charadrius lesche-

naultii) in Hurtgary 298 Dr. T. Hadarics and A. Pellinger: Recent occurrence of the Citrine Wagtail (Mota-

cilla citrcola) in Hungary 303 Dr. T. Hadarics, S. Mogyoróssy and A. Pellinger: Nestig of Short-eared Owl (Asio

flammcus) in the surroundings of the Lake-Fertő 301 L. Haraszthy: Observation of the Steppe Eagle (Aquila nipalensis) in the Tószeg-

Köröstetétlen puszta area 295 L. Haraszthy andj. Bagyura: Protection of Birds of Prey in Hungary in the last

lOOyears , ; 105 R. Horváth: Occurence of the Dipper (Cinclus cinclus) in Hungary 237 F.Jánoska: Winter food of the Short-eared Owl (Asio flammcus) in the region of

Lake-Fertő 189 Dr. D. Jánossy: Bird remairis from the Upper Miocéné (MN9) of Rudabánya

(N-Hungary) 53 Dr. D. Jánossy, L. Jánossy and Z. Petrovics: The geological origine and an Observa­

tion of muttial display of the Golden Eagle (Aquila chrysaetos) and Imperial Eagle (Aquila beliaca) 293

L. Jánossy: vide Dr. D. Jánossy 293 Dr. Juhász and A. Vas: Age Distribution of the Great Tit (Parus maior), Blue Tit

(Parus caendeus) and Marsh Tit (Parus palustris) population in hardwood ga-lery forest of the Hajdúság Erdőspuszta 211

B. Kalivoda: The Scarlet Rosefinch (Carpodacus eiythrinus) in Hungary 306 Dr. Z. Kádár: The role played by Titusz Csörgey in the Hungárián Ornithologi-

cal Illustration 49 Dr. F. Kasza: vide Dr. G. Molnár 296 /. Kohl: vide: Z. Szombatit 193 /. Kónya: vide Z. Szombatit 193 Dr. G. Kovács: Study of the colony and habitats of the Great Bustard (Otis tarda)

in the region of the Hortobágy between 1975 and 1992 151

7

Dr. G. Kovács: Impact of drought and canicular days of 1992 on theavifauna of the Hortobágy 287

Dr. A. Legány: Importance of the Upper-Tisza navvy-woods in ornitholpgy and nature conservation 251

A. Libus: vide Z. Szombath 193 5. Mogyoróssi: vide Dr. T. Hadarics 301 Dr. Gy. Molnár, L. Puskás and Dr. F. Kasza: Occurrence of the Steppe Eagle

(Aquila nipalensis) in the vicinity of Szeged 296 G. Noszály and Dr. T. Székely: Clutch and egg size Variation in the Kentish Plover

(Charadrius alexandrinus) during the breeding season 161 A. Pellinger: Occurrence of the Arctic Tern (Steina paradisea) by the Lake Fertő . 301 A. Pellinger: vide Dr. T. Hadarics 298 A. Pellinger: vide Dr. T. Hadarics 301 Z. Petrovics: vide Dr. D. Jánossy 293 L. Puskás: vide Dr. G. Molnár 296 Dr.y. Rékási: Bird lice (Mallophaga) parasiting the Birds of Hungary 71 Dr. J. Rékási: vide Z. Varga 123 /. Sándor: vide M. Dudás 296 E. Sárkány—Kiss: vide Z. Szombath 193 Dr. /. Sterbetz: Migration of the Curlew Sandpiper (Calidris ferruginea) in the

South-East Piain (Hungary) _. ._. . - ^ ^ ^ L L 181 Dr. /. Sterbetz: Nature Conservancy performed by the Hungárián Institute of

Ornithology 40 Dr. T. Székely: vide G. Noszály 161 /. Szombath: vide Z. Szombath 193 Z. Szombath—I. Kohl—l. Kónya—A. Libus—I. Szombath-E. Sárkány—Kiss: State of the

Sand Martin (Riparia riparia) population nesting along the Románián section of the river Maros in 1991 193

L. Szondi: vide Z. Ecsedi 290 Dr. M. Udvardy: Hungárián Ornithology 1893-1993 25 Z. Varga and Dr. J . Rékási: Food and population dynamics of Birds of Prey in

the North-Borsod Karst 123 A. Vas: vide Dr. L. Juhász 211 M. Zörényi: First occurrence of Egyptian Goose (Alopochen aegyptiacus) in

Hungary 292 Short Communications 287 Index alphabeticus avium 309

A Q U I L A 1993. VOL. : 100 (9-11)

DR. GYURKÓ JÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI

MINISZTERNEK A MADÁRTANI INTÉZET 1993. OKTÓBER 16-1 CENTENÁRIUMI ÜNNEPSÉGÉT

MEGNYITÓ ELŐADÁSA

Tisztelt Hölgye im és U r a i m !

Ri tkán adatik meg korunkban, hogy egy olyan in t ézmény c e n t e n á r i u m á t ü n n e p e l h e t j ü k , melynek száz évét nem kell , és nem is szükséges politikai okok miatt ú j raé r téke ln i , melynek munká j á ró l , m u n k á j á n a k t á r sada lmi hatásairól csak pozitív m ó d o n lehet nyilatkozni. A z 1893-ban é le t re hívott Magyar Ornithológiai Központnak - és j o g u t ó d j á n a k , a Magyar Madártani Intézetnek — a tevékenysége m i n d v é g i g ilyen volt. Min t magyar á l l ampolgár t , büszkeséggel tölt el az, hogy nagy e lőde ink az idő tájt mennyire „ e u r ó p a i " m ó d o n voltak képesek gondolkodni és cselekedni, hogy a Hermán Ottó által l é t rehozo t t Magyar Ornithológiai Központ a vi lágon h a r m a d i k k é n t j ö h e t e t t lé t re az ilyen je l l egű i n t ézmények so rában , hogy a magyar m a d á r t a n t u d o m á n y o s f ó r u m a , az „Aquila" évkönyv a világon sorrendben a nyolcadik m a d á r t a n i k iadvány volt, és hogy az akkor sem a legfejlettebb országok közé t a r tozó kis Magya ro r szág — m é g h a a Monarchia része volt is - k i eme lkedő személyiségeinek szellemi erejével a m a d á r t a n és a m a d á r v é d e l e m t e r én a világ é lvonalába volt képes emelkedni, és ezzel messzi fö ldön h í ré t vitte egy kis, de tehe tséges nemzetnek. N e m m a g y a r á z h a t ó ez mással , csak aka ra te rőve l , ki tartással . Ez a megál lapí tás m á r csak azér t is igaz, mert ha a múl t a t kutatjuk, alig - csak elvétve - találjuk közvetlen e lőzményé t a t u d o m á n y o s m a d á r t a n n a k , a m a d á r v é d e l e m n e k . Utó lag n é h á n y kiemel­k e d ő t u d á s ú n a k ítélt, de k o r á b a n tudásával egyedü l m a r a d ó személyiség -mint pé ldáu l Petényi János Salamon, akit Hermán Ottó a magyar orn i to lóg ia mega lap í tó jának tartott - sem volt képes iskolát a lapí tani és szak te rü le tén t u d o m á n y o s forradalmat e l indí tani , mert h iányzot t a szakmai k ö r ö k és a kormányza t i szervek t ámoga tása . Hermán Ottót nemcsak azér t tartjuk ma annyira k i eme lkedő személyiségnek, mert benne tiszteljük hazánk egyik utolsó pol ihisztorát , hanem azér t is, mert megvolt benne a tehe tség , hogy elfogadtassa szakmai elveit a t u d ó s f ó r u m o k ­kal és megnyerje tervei megvalós í tásához a legfelsőbb politikai és ko rmánya t i körök támoga tásá t . Sokszor a p r ó - és talán a véle t lenek szerencsés összejátszásán a lapu ló -dolgoknak is nagy j e l en tő sége lehet. A Magyar Ornithológiai Központ valószí­n ű l e g nem j ö h e t e t t volna lé t re 1893-ban, ha a magyar o rn i tho lóg ia ü g y é n e k

9

nem sikerült megnyerni Rudolf trónörököst, és ő nem t ámoga t t a volna a II. Nemzetköz i Orn i tho lóg ia i Kongresszus Budapesten t ö r t é n ő m e g r e n d e z é ­sei. Ez az 1891-ben megtartott, és nemzetköz i mércével m é r v e is nagy sikert aratott, má ig a „legjobban előkészítet t o rn i tho lógia i v i lágkongresszus" je lző­vel emlegetett r e n d e z v é n y j e l en tős á l lomás volt. Nemcsak szakmai el ismerést jelentett Hennán Oltónak és m u n k a t á r s a i n a k , de a k o r m á n y figyelmét is felhívta a nemzetköz i há t t é r r e l r e n d e l k e z ő m a d á r v é d e l m i törekvések hazai szü kségességére , és a k o r m á n y akkori , illetékes min i sz t é r iuma inak a vezetőit is megnyerte az ügynek . Ezt köve tően adott megbízás t gróf Csáky Albin m. kir . vallás- és közokta tásügyi miniszter Hermán Ottónak a Magyar Ornithológiai Központ megszervezésé re és vezetésére . Csáky mellett a miniszteri bársony­székben helvét foglaló kor tá r s politikusok, gróf Festetics Andor, majd Darányi Ignác fö ldművelésügyi miniszterek is t ámoga t t ák a m a d á r t a n ügyét , mert r á é b r e d t e k arra, hogy a magyar m a d á r t a n - amellett, hogy fontos gyakorlati ké rdések m e g o l d á s á b a n segít a gazdaságban - a magyar ku l t ú r a részekén t keze lendő . Ebben a helyzetben kaphatott ko rmányza t i megbízás t Chernél István m o n u m e n t á l i s s á lett a lko tásának , a Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre c. m ű v é n e k az elkészí tésére, és Hermán Ottót is hason ló megokolásból kér ték fel a máig l e g n é p s z e r ű b b m a d á r v é d e l m i ismeret ter jesztő könyvnek , A madarak hasznáról és káráról c. kö te tnek megí rá ­sára.

A t u d o m á n y o s a n megalapozott, szervezett m a d á r v é d e l e m kezdeteit is ettől az időszaktól számítjuk. Ezt mege lőzően ugyanis a m a d á r v é d e l m e t -t u d o m á n y o s alapok h i ányában - „csak" szent imentá l is megközel í téssel lehetett népszerűs í t en i , ahogyan azt több, költői vénával m egá ldo t t közéleti személyiségünk vagy szép í rónk az idő tájt meg is tette. Pé ldául Chrenóczy Nagy József — egy kevéssé ismert a m a t ő r természetvizsgáló — 1861-ben A madár c. saját k iadású m ű v é b e n is ilyen megközel í tés t alkalmaz: ,A madár a természet bájainak tolmácsa, a természet vidám szózata, kiegészítő szelleme. Az erdők szép zöldje, a rétek, mezők illatos viránya, a legkissebb vidék tavaszi díszében szomorú látványok volnának madár nélkül." A t á r sada lom mélyebb , a művésze t ek re kevésbé fogékony részeiben a h a g y o m á n y o k b a n gyöke rező téves, tudo­mány ta l an néze teke t k izárólag a szépségre apellálva megvál toz ta tn i , re­mény te l en feladat. Hiszen sokkal e rősebb szellemi kö tődésekke l , mint pé ldáu l a keresz tény vallás taní tásain keresztül sem sikerül t a madarak v é d e l m é n e k h a t é k o n y a n é rvény t szerezni. Köz tudo t t , hogy a Bibliában Mózes V . könyve a madarak v é d e l m é r e int, a t an í tásnak m é g s e m volt e lég f éken ta r tó ereje a gyakori, sokszor féktelen és oktalan madárpusz t í t á sokka l szemben. Széles k ö r b e n kizárólag a t u d o m á n y o s alapokon nyugvó , a k ö r ü l m é n y e k e t messzemenők ig szem előtt t a r tó , a haszon és a kár té te l egybevetését mér lege lő szemlélettel felvértezett ha t ékony ismeret ter jesztés­sel volt r e m é n y a t á r sada lmi szemlélet pozitív i r ányú megvál toz ta tására .

K i kell j e l e n t e n ü n k , hogy a maguk n e m é b e n forradalmi változások folytak közel 100 éve a magyar m a d á r t a n , a magyar m a d á r v é d e l e m te rü le t én . Rövid idő alatt több törvény, miniszteri rendelet születet t , melyekben megjelentek a m a d á r v é d e l e m aktuál is , akkor k o r s z e r ű n e k számító törekvései is.

10

A z 1893-ban a vadászatról kiadott X X . törvénycikk, és az 1894-ben a mezőgazdaságró l és a m e z ő r e n d ő r s é g r ő l megjelent X X I I . törvénycikk, majd az 1901. évi első m a d á r v é d e l m i k ö r r e n d e l e t a madarak v é d e l m é n e k te rü le­tén e u r ó p a i mér t ékke l m é r v e is ú t t ö r ő lépések voltak. A Nemzetköz i M a d á r v é d e l m i Egyezményhez való 1902. évi csa t lakozásunk mindezt nemzetköz i leg is nyilvánvalóvá dekra lá l ta , és v isszafordí tha ta t lanná tette.

A z idő tájt olyan jogi r ende lkezések is napvi lágot láttak, melveket - úgy gondolom - a mai ko rmányza t is szívesen vállalna, és a t e rmésze tvéde lmi ­m a d á r v é d e l m i t á r sada lmi szervezetek is ö r ö m m e l fogadnának . H a d d említ­sem meg Darányi Ignác fö ldművelésügyi miniszter 1906. évi r ende le t é t , amelyben a magyar állami e r d ő k fészkelő odvakkal t ö r t é n ő fokozatos ellátásáról rendelkezik, vagy gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyancsak 1906. évi r ende le té t , amely az elemi iskolák számára kötelezővé tette a Madarak és fák napjának m e g r e n d e z é s é t . Úgy gondolom, hogy ez utóbbi rendelet felelevenítése, tartalommal kitötése ma is aktuális .

É p p e n ezért a művelődés i és közoktatási tárcával közösen vizsgáljuk annak lehetőségét , hogy egy közösen kiadott rendelettel mi m ó d o n lehetne ismét — m á r a jövő évtől - bevezetni és ta r ta lmassá tenni az ál ta lános iskolákban a Madarak és fák napjai.

Jelenlegi nehéz , á tmene t i he lyze tünkben , mikor a törvényalkotások idő­szakát éljük, és e lő t tünk m é g olyan környezet - és t e rmésze tvéde lmi szem­pontból m e g h a t á r o z ó j e l en tő ségű tö rvények megalkotása és e l fogadása áll, mint a környeze tvéde lmi tö rvény , a t e rmésze tvéde lmi törvény, az e r d ő t ö r ­vény, a vadászati tö rvény, nem nélkülözhet jük azt a szakmai há t t e re t , melyet Madártani Intézetünk jelent s z á m u n k r a . N e m nélkülözhet jük a t e rmésze tvé­delmi kezelésben a mind soksz ínűbbé váló m a d á r v é d e l e m gyakor la tában , a m a d á r t a n i és t e rmésze tvéde lmi kuta tások koord iná l á sában , nemzetköz i t e rmésze tvéde lmi egyezménye inkbő l r á n k h á r u l ó köte lezet tségeink végre ­haj tásában. Ugyancsak nem mondhatunk le a t e rmésze tvéde lem legnagyobb hazai t á r sada lmi szervezetének, a Madártani Intézet külső megfigyelő hálóza­tából 1974-ben létrejött Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek segítő t ámoga tásá ró l sem. Cé lunk a Madártani Intézet f enn ta r tása és fejleszté­se, funkcióinak megerős í tése és bővítése és a Madártani Intézeten keresztül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel való minél szorosabb és e r e d m é n y e s e b b e g y ü t t m ű k ö d é s !

Engedjék meg, hogy ezzel a r e m é n n y e l nyissam meg a c e n t e n á r i u m i ülést, és a nagy e lődök szelleme előtt tisztelegve kívánjak Ö n ö k n e k jövőbe m u t a t ó , e r e d m é n y e s m u n k á t !

1 1