ARábánál járt a Dakar-siker Rába- futómûveken...dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató beszélt lapunknak. Beszámolójából kiderült, hogy a GAZ-csoport elsô embere,

Cyan Magenta Yellow Black 1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

�� LXII. évfolyam 1. szám �� 2010. január �� www.raba.hu

30 új termék, szolgáltatásvagy technológia, 29 szak-mai publikáció, 3 új mun-kahely, 82 ember közösmunkája – ez a rövid ösz-szegzése az Integrált Jár-mûipari Termék és Tech-nológia Fejlesztô RendszerKutatása (IJTTR) címûkutatás-fejlesztési programelsô évének, melyben aRába is aktívan részt vesz.

A Rábánál járt aGAZ és az Allisonfelsô vezetése

Két világszinten is rend-kívül komoly vállalat, azorosz GAZ-csoport és azegyesült államokbeli Alli-son Transmission legfelsôvezetése vendégeskedettdecember elején ugyan-azon a napon a Rábánál. Akét küldöttség együtt va-csorázott a Rába menedzs-mentjével. A tárgyalások-ról dr. Szôcs Károly üzlet-fejlesztési igazgató beszéltlapunknak.

5–6. oldal

Dakar-siker Rába-futómûveken4. oldal

Dakar-siker Rába-futómûveken4. oldal

2–3. oldal

Fókuszban az innováció

22 Futómû Kft.


Két világszinten is rendkívül komolyvállalat, az orosz GAZ-csoport és azegyesült államokbeli Allison Trans-

mission legfelsô vezetése vendégeskedettdecember elején ugyanazon a napon a Rá-bánál. A két küldöttség együtt vacsorázotta Rába menedzsmentjével. A tárgyalásokróldr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgatóbeszélt lapunknak.

Beszámolójából kiderült, hogy a GAZ-csoport elsô embere, Szergej Zanozin mármásodszor járt a Rábánál és ezúttal magá-val hozta a cég autóbusz-divíziójának veze-tôjét is. „A megbeszélés jó alkalom voltarra, hogy átnézzük együttmûködésünk stra-tégiai vonzatait, az elôttünk álló lehetôsé-geket. Több mint egy éve éljük a válsággalterhelt világot és a GAZ vezetése arról gyô-zôdhetett meg, hogy a Rába helyesen értel-mezte a környezetet, jó válaszokat adott akihívásokra” – emelte ki az igazgató.

A látogatás azért is érdekes volt, mert amegelôzô hetekben a sajtó sokat írt arról,hogy orosz tulajdonba kerülhet az Opel, sebben a GAZ-nak – személyautó-gyártóbázisával és értékesítési hálózatával – ko-moly szerepe lett volna. A Rába számára ezazt a veszélyt hordozta magában, hogy ahatalmas vállalat kevesebb figyelmet fordít

a haszongépjármû-gyártásra. A gyôri ven-dégeskedés idejére azonban kiderült, hogya General Motors mégsem ad túl az Ope-len, így az üzlet nem jött össze. „Kíván-csiak voltunk, a tárgyalásokon ennek ha-tására megfogalmazódik-e, hogy arccal ahaszongépjármû-gyártó ágazatok felé. Hal-lottuk ezt az üzenetet” – mondta dr. SzôcsKároly.

A Rába vezetését az is érdekelte, mikéntállnak a jármûipar megerôsítésére irányu-ló magas szintû egyeztetések Oroszország-ban. Kiderült, hogy biztatóan alakulnak,komoly esély van arra, hogy az ágazat me-gerôsítése, modernizálása jelentôs államitámogatással valósuljon meg, ami nagy le-hetôséget jelenthet a Rábának is.

„Áttekintettük, mi valósult meg eddighároméves stratégiai szerzôdésünkbôl, ami-bôl még egy év van hátra. Beszéltünk arról,hogyan, milyen célokkal újíthatnánk meg.Elhangzott, hogy igazán jó haszongépjármû-gyártás nem képzelhetô el stabil, jó minô-ségû fôegység gyártása nélkül. Ebbôl az kö-vetkezik, hogy a termékeink fókuszba fog-nak kerülni. A GAZ-csoportnak mi va-gyunk az elsô számú partnere a futómû-be-szállítás terén, ezért számunkra nagyon jóljöhet, ha a haszongépjármû-gyártás erôsí-tését célzó törekvések cselekvési program-

ban testesülnek meg.” – fejtette ki az üzlet-fejlesztési igazgató.

A gyôri cég és a GAZ együttmûködéséneksúlypontja mind a mai napig az autóbusz, dea tárgyaláson szó volt a teherautókhoz valóbeszállításról is. Modernizáció elôtt áll azUrál teherautógyár termékpalettája, és aRába pozíciói nagyon jók, mert több típus-ban is ott vannak a mintafutómûvei. „Mégkarácsony elôtt tárgyaltunk az Urál-gyár-ban, ahol megnéztük a mintabeépítéseket.Idén itt is komoly esély van a sorozatszál-lítások beindulására” – jegyezte meg az igaz-gató.

A GAZ-vezetés látogatása egy magyaror-szági körút része volt. A Rába a szentgott-hárdi Allisonnak „adta tovább” a vendége-ket, amire egy gyôri vacsorán került sor.Ezen jelen volt Lawrence E. Dewey, az Al-lison Transmission elnöke és több munka-társa is. A kellemes légkörben eltöltött estealkalmat adott arra, hogy a világ dolgaitamerikai, közép-európai és orosz szemszög-bôl megvitassák a felek, egy jármûgyártó éskét fôegységgyártó szempontjából. Egy két-oldalú megbeszélésen arról is szó esett, hogymilyen lehetôséget lát a Rába és az Allisonaz együttmûködésre, hiszen termékeik szo-rosan kapcsolódnak egymáshoz az alkalma-zások szempontjából.

A Rábánál járt a GAZ és

Futómû Kft. 33


az Allison felsô vezetése

A GAZ VEZETÔI

AZ ALLISON KÉPVISELÔI.

Futómû Kft.44


Bár magyar versenyzô nem állt rajthozidén, született hazai siker a Dakaron.A Martin Macik nevével fémjelzett

cseh kamion több mint 9000 km megtéte-le után a gyôri Rába által kifejlesztett ésgyártott futómûveken negyedikként értcélba Buenos Airesben.

A 2010-es, Argentínát és Chilét átsze-lô útvonal sok kihívást tartogatott. Azúj év elsô napján 52 kamion vágott nekia versenynek, 16 nappal késôbb mind-össze 28-an értek célba. A versenyzôk-nek az Andokban közel 5000 méteresszintkülönbséggel, a világ legszárazabbterületén, az Atacama-sivatagban ha-talmas homokdûnékkel kellett megküz-deniük.

A Rába pont ilyen extrém igénybevé-telekre, nem közúti alkalmazásokra fejlesz-tette ki új, MAXS névre hallgató futómû-családját, amely az amerikai és az európaipiacon már védjegyoltalmat élvez. A gyôrifutómûvek már most értékes referenciák-

Dakar-siker Rába-futómûveken

A VERSENYZÔRÔLMartin Macik 2004 óta vesz részt a Dakar-sorozatban. A cseh csa-

patnak nem ez az elsô sikere, korábban 11., illetve 12. helyezést isszereztek. A csapat egy másik, szintén Rába MAXS futómûvekkelszerelt kamionja a tavalyi évben az elôkelô negyedik helyet szerez-te meg a Central Europe Rallyn. Martin Macik sikerrel szerepelt a2009-es nemzetközi Baja-sorozatban is. A spanyolországi futamonnem talált legyôzôre, Magyarországon a második helyen végzett. ADakar után a második legnagyobb terepraliversenyen, az orosz,kazah és türkmén területeken megrendezett SilkWay Rallyn (Se-lyemút-rali) 2009-ben hetedikként ért célba.

kal bírnak, különbözô terepeken,szélsôségesen eltérô viszonyok kö-zött bizonyítottak. Megtalálha-tóak a Magyar Honvédség terep-járó tehergépjármûveiben, azamerikai piacon speciális alkalma-zásokban. Rendkívül zord körül-mények között, például az iraki ésafganisztáni hadszíntéren is meg-állták a helyüket. A cég az új pia-cokra (pl. Oroszország) történôbevezetést is megkezdte.

A Rába a speciális futómûvekterén több évtizedes gyártási ésfejlesztési tapasztalattal rendel-

kezik, az elmúlt négy évben két-fokozatú off-road futómûvekbôlközel 20.000 darabot értékesített.Mivel a nem közúti alkalmazá-soknál számos egyedi igény je-lentkezik, a Rába mérnökei olyanmoduláris rendszert alkottak, ahola fôegységekbôl több mint 200-féle változat építhetô.

A Dakar-rali ideális terep a fej-lesztések tesztelésére. A versenytkövetôen a futómûveket Gyôrbeszállítják, a Rába szakemberei el-végzik a szükséges javításokat, il-letve vizsgálatokat.

Futómû Kft. 55


30új termék, szolgáltatás vagy techno-lógia, 29 szakmai publikáció, 3 újmunkahely, 82 ember közös munká-

ja – ez a rövid összegzése az Integrált Jármû-ipari Termék és Technológia Fejlesztô Rend-szer Kutatása (IJTTR) címû kutatás-fejleszté-si program elsô évének, melyben a Rába is ak-tívan részt vesz.

Elsô évét zárta és értékelte december köze-pén a program végrehajtására társult konzor-cium, melynek vezetôje a Rába Futómû Kft.,tudományos irányítója a gyôri Széchenyi Ist-ván Egyetem, vállalati partnerei pedig a Bor-sodi Mûhely Kft. és a HNS Mûszaki FejlesztôKft. A négyéves projektre a társulás 906 mil-lió forint pályázati támogatást nyert, ami 450millió forintos vállalati forrással egészült ki; azelsô évben ebbôl 276 millió, illetve 129 mil-lió forintot használtak fel a résztvevôk. Dr.Czinege Imre egyetemi tanár, az IJTTR irányí-tó testületének elnöke szerint a cél megvaló-

sult: a létrejött technológiai fejlesztések mel-lett a részt vevô vállalatok a válság ellenéremegôrizték piaci és kutatás-fejlesztési pozí-cióikat, s a mutatók alapján elmondható, hogya konzorcium egy kutatóintézet hatékonysá-gával mûködött.

A projekt kutatási céljaként megjelölt mér-nöki tevékenység az integrált termékfejlesztésfogalomkörébe tartozik, amely átfogja a termékkifejlesztésének, gyártásának és minôségbizto-sításának folyamatát is, és három kiemeltszempontra: a biztonságra, a környezetbarátmûködésre és a gazdaságos gyártásra koncent-rál. Ennek alkalmazásával hozhatók létre azoka versenyképes termékek és technológiák, me-lyek a konzorciumi partnereket a sikeres üz-leti tevékenységükben segítik.

Mind a vállalkozásoknál, mind az egyetemena kutatásokba bekapcsolódnak a PhD-hallga-tók, a posztdoktorok és a fiatal kutatók. Aprojekt kiemelt célja – az egyetemi képzésbenrészt vevô hallgatók bevonásával – a kutatói

utánpótlás nevelése. Pintér István, a Rábaelnök-vezérigazgatója azért is kiemelkedôneknevezte az elért eredményeket, mert a piacikörnyezet hatalmas változáson ment keresztüla projekt elindítása óta.

– A válság közepén vagyunk, 180 fokos for-dulatot vett a világ, s a programunkat siker-rel adaptáltuk a megváltozott körülményekhez,a válságkezelés mellett is tudtunk együtt gon-dolkodni. Az innovatív vállalatoké a jövô,azok maradnak fenn, akiknél ez a szemléletnemcsak a termékfejlesztésnél, hanem a tel-jes folyamat minden lépésénél megjelenik,már a piaci információk összegyûjtésétôl kezd-ve – mondta Pintér István.

Az egyetem is profitált az együttmûködés-bôl, dr. Szekeres Tamás rektor szerint a legfon-tosabb eredmény, hogy a programban résztvevô kollégák közvetlenül is hasznosíthattákaz oktatásban a megszerzett gyakorlati isme-reteket.

Folytatás a 6. oldalon.

Fókuszban az innováció

66 Futómû Kft.


Folytatás az 5. oldalról.Horváth Szabolcs, a Borsodi

Mûhely Kft. mûszaki vezetôjeszerint – tekintve, hogy az egye-temmel történô együttmûködéstöbb évre nyúlik vissza – cégükfejlesztési terveibe tökéletesenillik a közösen végzett munka.Az egyik fontos, kézzelfoghatóeredményként az új anyagvizs-gáló laboratórium létrehozásátemelte ki.

A HNS Mûszaki Fejlesztô Kft.ügyvezetôje, Józsi Ottó is beszá-molhatott konkrét eredményrôl,hiszen kínálatukban már megje-lent egy olyan termék – egy mi-nôségszabályozó szoftverrendszer–, amely a közös fejlesztés ered-ményeként született meg.

Az IJTTR-projekt lényege atermék létrehozásának integráltmegközelítése: a funkció, a minô-ség és a gazdaságosság egyidejûmérlegelése, a teljes körû számí-tógépes szimuláció a tervezéstôla minôségirányításig, valamint atermék teljes életciklusára kiter-jedô figyelem, a vevôközpontú-

ság. A tapasztalatok és informá-ciók összegzése nyomán alakulki az úgynevezett „tanulóvállalat”modellje, amely folyamatosanképes a megújulásra, fejlôdésre.

A projekt fô elemei között aszámítógépes tervezés (CAD) és-gyártás (CAM) éppúgy szere-pel, mint az ugyancsak számító-géppel támogatott minôségirá-nyítás (CAQ), a kutatási terüle-

tek között pedig minden jelenle-gi és leendô szakember talál fej-lôdési, fejlesztési lehetôséget.

A tervezés témakörében a köz-útijármû-futómûvek és a mezô-gazdaságierôgép-futómûvek fej-lesztése, az integrált termékfej-lesztési környezet létrehozása, akorszerû számítógépes szimulá-ciós technikák alkalmazása je-lentett kihívást, amelyet annak

ellenére sikerrel vettek a résztve-vôk, hogy az ehhez szükséges szoft-verek alkalmazása komoly képzéstés mûszaki tudást igényel.

A gyártás területén a technoló-giai és termelési folyamatok számí-tógépes szimulációja, valamint agyártás gazdaságosságát fokozómegoldások álltak a kutatások kö-zéppontjában. Ezek eredménye-képpen a projekt résztvevôi siker-rel optimalizálták a kovácsolási fo-lyamatokat, a többtengelyû forgá-csolást, fejlesztették a hôkezelésitechnológiákat és a habosított mû-anyagfröccsöntést.

A minôségirányítás terén is ered-mények születtek, többek közötta minôségirányítási rendszer folya-matközpontúvá tétele, a mérés ésa monitorozás számítógépes támo-gatásának megvalósítása, valamintúj mérési és minôségirányításimódszerek bevezetése.

2010-ben a kutatási-fejlesztésiegyüttmûködés folytatódik, sannak eredményeképpen – ahogya projekt elsô évében is – nem-csak újabb konkrét mûszaki meg-oldásokat, hanem egy újfajta, kor-szerû gondolkodásmódot is kiala-kítanak a részt vevô vállalatok.

DR. CZINEGE IMRE ÉS PINTÉR ISTVÁN

HORVÁTH SZABOLCS

JÓZSI OTTÓ

Futómû Kft. 77


Sikerrel zárult a tudatos energiamegtakarí-tást célzó ECO projekt második fázisa aRába Futómû Kft-nél. A program eredmé-

nyeirôl Alasztics Gábor karbantartási mene-dzsert, és Spirk László energetikust kérdeztük.

– Mi volt az ECO-projekt II. fázisának elôz-ménye? Mirôl szólt az ECO-projekt I. fázisa?

Alasztics Gábor: – A Rába Futómû Kft. 2008második felében a Future Energy Kft.-t azzal bíztameg, hogy auditálja a telep-hely üzemeit, irodaépületeitenergetikai szempontból. Atechnológia folyamatainakkomplexitását és a telephelyenbelüli tagoltságot tekintve ösz-szetett feladat volt az energe-tikai audit elvégzése, ezért aprojekt keretét be kellett ha-tárolni. Egyes kiemelt terüle-tekre kellett koncentrálni, aholigény merült fel a részletesenergiafelhasználási adatokmegállapítására, ugyanakkor egy átfogó képetis kellett adni a megtakarítási lehetôségekrôl ésazok nagyságrendjérôl.

– Mi lett az audit eredménye?A. G.: – Energetikai szempontok, illetve az

energiafogyasztásra gyakorolt hatása alapján aFutómû képet kapott a szervezeti, humán, ener-giatudatossági és mûszaki területekrôl. Mûsza-ki területen belül pedig külön elemzésre kerül-tek a villamosenergia-, világítási, fûtési és sûrí-tett levegôs hálózatok. Az audit végén összeál-lított lehetséges megtakarítások közül kiemel-tük azokat, amelyek egy éven belül térülnekmeg, ezek kerültek az ECO-projekt II. fázisánakfeladatai közé.

Spirk László a kovácsüzemben 2009. év ele-jén aktívan részt vett az energiatakarékossági in-tézkedések létrehozásában. Az elért eredmé-nyek alapján – mint a Futómû energetikusa –új munkakörbe került, és elsôdleges feladat-ként megkapta az ECO-projekt II. fázisánakvezetését.

– Mik voltak az ECO-projekt II. fázisánakfeladatai?

Spirk László: – A 2009 júniusában indult fél-éves projekt feladata az volt, hogy az I. fázisbanfelderített megtakarítási lehetôségeket átültes-se a gyakorlatba. A projekt az alábbi területek-re koncentrált:

ENERGETIKAI RENDSZERSZERVEZÉSIMODELL KIDOLGOZÁSA

Az energetikai rendszerszervezési modell ki-alakításának a célja, hogy megszülessenek azokaz irányelveket tartalmazó dokumentumok,amelyek alkalmasak az energia felhasználásánakirányítására, ellenôrzésére és szabályozására.

Az energetikát egységes rendszerként képez-zék le ezek a dokumentumok – energetikai po-litika, szabályzat és az energetikai megfontolá-sok folyamatos ellátásának biztosítása.

Az energetikai politika a szervezet energeti-kai filozófiáját tükrözze. Az energetikai politi-ka kialakítása a tudatosan vállalt felhasználás do-kumentálását célozza meg és lényegében az

energiafelhasználás követelményeinek specifi-kációja.

Az energetikai szabályzat minden egyes szer-vezeti egységére ki kellett dolgozni az energe-tikai politikában megfogalmazott szempontokhatását, azzal a megfontolással, hogy a követ-kezôkben az egyes szervezeti egységek folyama-taiba be lehessen illeszteni az energetikai meg-fontolásokat.

REZSIMINTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSA ÉSHATÁSAINAK ELEMZÉSE

Az alábbi két területre koncent-rálva:

– Transzformátorok átterhe-lése

A csökkentett munkarend mel-lett, illetve az egyes területeken alecsökkent munkamennyiségmiatt a transzformátorok kiter-heltsége nagyon alacsony. Fel kel-lett térképezni, hogy mely transz-formátorokon lévô fogyasztókatlehet átterhelni más transzformá-

torra, így elôbbieket kikapcsolni, utóbbiakatpedig jobban leterhelni, ezáltal növelve a transz-formátor kiterheltségét, növelve annak hatás-fokát.

– Sûrített levegôs szivárgásokmegszüntetése

A szivárgásokat két területenkellett vizsgálni. A fôvezetékihálózaton az üzemek és a komp-resszorház között, illetve az üze-meken belül. A fôvezetéki há-lózat veszteségei minden egyespillanatban terhelnek minket,amikor csak igény van sûrítettlevegôre, ezért ezeknek a szi-várgásoknak a feltárása kulcs-fontosságú volt. Az üzemekenbelüli szivárgások soha nemszüntethetôek meg teljes mértékben, mivelezek többnyire sok kis apró szivárgásból adód-nak, és nap mint nap keletkeznek újabbak, derendszeres felülvizsgálattal, illetve tudatos oda-figyeléssel ezek száma minimalizálható.

ENERGIASZOLGÁLTATÓI SZERZÔDÉS AKTUA-LIZÁLÁSA

A szolgáltató és a fogyasztó közötti szerzôdé-sek nincsenek aktualizálva, a sok módosítás,változtatás csak nehezen követhetô, cél az egy-séges szerzôdés kialakítása, amely megfelel a je-lenlegi helyzetnek.

ELSZÁMOLÁSI MODELL KIALAKÍTÁSAAz aktualizált szerzôdésnek megfelelôen az

elszámolási modell felülvizsgálata, megvizsgál-ni, hogy az elszámolás szinkronban van-e a szer-zôdésben leírtakkal.

VEZETÔI INFORMÁCIÓS RENDSZERKIALAKÍTÁSA

A meglévô energiamonitoring több mint 400felhasználási paramétert rögzít, amelyeknekcsak kis hányada kerül bele a pénzügyi rendszer-be. Ahhoz, hogy az energiafelhasználás és a ter-melés közti relációkat meg lehessen határozni,a két rendszer adatait konszolidálni kellett, a me-nedzsment számára fontos mutatószámokat

meghatározni és egy vezetôi információs rend-szerbe kellett szervezni.

– Milyen mérések történtek a sûrített leve-gôs hálózaton, hoztak-e megtakarítást?

S. L.: – A rendszer kidolgozásával párhuzamo-san futottak a mérések. Az üzemekben és a fô-hálózaton felmérésre kerültek a sûrített leve-gôs hálózat veszteségei, ezekrôl készült egy kar-bantartási lista. A fôhálózatot a szolgáltatószakemberei javították, az üzemekben a RábaFutómû Kft. karbantartói dolgoztak. A vissza-mérés igazolta, hogy mindkét tevékenységrendkívül sikeres volt, hiszen a veszteség a fô-hálózaton a hatodára csökkent, az üzemen be-lüli veszteségek 70%-a pedig a javításokkalmegszûnt. A javításokkal a 67.000-es csarnok-ban kb. 9,1 millió forintnyi, a kovácsüzembenpedig 5,1 millió forintnyi éves veszteséget tud-tunk megszüntetni.

– A projekt végén elkészült az EMR – Ener-gia Menedzsment Rendszer. Mit takar ez arendszer, mi várható a mûködtetésétôl?

S. L.: – 2009 decemberében a projekt lezárultés a féléves idôtartam alatt a kitûzött célokat ma-radéktalanul teljesítette. Elkészült a teljes do-kumentációs rendszer Energia MenedzsmentRendszer néven. Az energiapolitika tartalmaz-

za a vállalat energetikai célki-tûzéseit, és ezzel összhangbanelkészült az EMR irányításáhozszükséges kézikönyv, az eljárá-sutasítások és a munkautasítá-sok. Az EMR keretein belül fel-mérjük az energiatényezôket,tervezzük az energiaigényt, illet-ve célokat határozunk meg. Acélok elérhetôségére programo-kat és intézkedéseket kell hozni.Egy monitoringrendszerrel el-lenôrizzük, hogy az intézkedé-sek megfelelôek voltak-e, il-

letve a folyamatos ellenôrzés során újabb ener-getikai nem megfelelôségeket lehet feltárni.Szerves része a rendszernek a tudatosság kiala-kítása, hogy mindenki érezze, mennyire fonto-sak ezek az energiatakarékossági intézkedések.Ezt a célt szolgálják az energiatakarékosságimunkautasítások, a tudatossági plakátok, il-letve a jövôbeni oktatások. A vezetôi informá-ciós rendszerhez szükséges mutatókat is az EMR-be implementáltuk, azonban a jövôben még to-vábbi lehetôségeket látunk újabb mutatók ki-dolgozására.

– Lesz-e folytatása a projektnek? Maradtak-e olyan területek, ahol még vannak tartalékok?

S. L.: – A projekt összességében megmutat-ta, hogy az energia területén rengeteg tartalékvan még. Folyamatos odafigyeléssel, tudatosfelhasználással óriási összeg takarítható meg.Ezen projekt keretein belül feltárt és egy évenbelül megvalósítható megtakarítások végösz-szege a Futómû Kft. 2009. évi energiaköltségé-nek a 10%-át teszik ki, azaz közel 40 fô egész évesteljes bérköltségét. A projekt jelenlegi fázisalezárult, de sok olyan terület maradt, illetveolyan újabbak jöttek, amelyek alapján továb-bi projektfázisok is elképzelhetôek.

TUDATOS ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A RÁBA FUTÓMÛ KFT.-NÉL

ECO-projekt, II. fázis: energetikaiintézkedések implementálása

SPIRK LÁSZLÓ

ALASZTICS GÁBOR

88 Futómû Kft.


Projekt indul a kovácsüzem fenntarthatóversenyképességénekmegerôsítésére

Futómû Kft. 99


Manapság sokat olvashatunka világot érintô gazdasági éspénzügyi válság miatt meg-

roppanó cégekrôl, és hajlamosakvagyunk azt hinni, hogy ez velünknem történhet meg, hiszen úgy, minteddig, tesszük a dolgunkat.

Sajnos azonban ez tévhit, hiszena szûkebb és tágabb környezet islényeges változásokon megy át,amely változások hatással vannakvállalatunk mûködésére és ered-ményességére.

Az elmúlt év során világossá vált,hogy a kovácsüzem különösen meg-sínylette a jármûpiacon tapasztaltvisszaesést, a rendelésállománydrasztikus csökkenését. Az eddigimûködési modellen javítani kell aprofittermelô képesség növelése ér-dekében.

A vállalat vezetése ezért döntöttegy, a kovácsüzemet teljes egészé-ben átfogó hatékonyságfejlesztésiprojekt elindításáról, melynek ve-zetésével Szüts Lajos fejlesztési igaz-gatóhelyettest bízta meg.

A projekt céljai között szerepel atermelés hatékonyságának fejlesz-tése, a minôség javítása, a költsé-gek csökkentése, a szállítási pontos-ság, a munkabiztonság és a dolgo-zói elégedettség növelése. A projektaz üzem mûködési folyamatainaklényeges elemeire vonatkozóan al-projektekre bomlik, így például atermelésprogramozás, a szerszám-ellátás, -kezelés, a karbantartáskerül górcsô alá. A projektben gya-korlatilag minden olyan területképviselteti magát, amely valami-lyen kapcsolatban van a kovács-üzemmel, ezért jogosan nevezhet-jük a projektteamet multidiszcipli-nárisnak.

A projekt legfontosabb mérföld-kövei között szerepel a jelen álla-pot felmérése mint kiindulási alap

rögzítése, valamint a projekt tel-jesítménymutatóinak meghatá-rozása. Erre azért van szükség,hogy az eredményeket lehessenmihez viszonyítani.

Ezt követi a meghatározó folya-matok elemzése, a legnagyobbköltségokozók meghatározása, ajavulási potenciálok kijelölése,a veszteségek azonosítása és meg-szüntetése. Ugyancsak feladatlesz a jövôbeni mûködési struk-túra kialakítása és bevezetése.

A projekt tervében szerepelmég hosszú távra elôretekintôjavaslattétel a csak beruházássalelérhetô fejlesztésekre vonatko-zóan is. A feladat óriási, és bár amegcélzott egyéves átfutási idôsoknak tûnik, a terület méretei,illetve a folyamatok bonyolultrendszerének átvilágítása, újra-szervezése próbára fogja tenni aprojektcsapatot.

KOVÁCS JÓZSEFBRATKÓ JÁNOS

SIPOS TAMÁS

1100 Futómû Kft.


Tóth István, a Rába Futómû Kft. kovács-üzem-menedzsere múlt év végén nyug-díjba vonult. Feladatát december 1-jétôl

Horváth Róbert vette át, akinek továbbra is irá-nyítása alá tartozik az alkatrész- és szereldeüzem.Ezzel egy kézben összpontosult a cég összestermelési területe. A vezetôt arról kérdeztük,hogyan látja a kovácsüzem mûködését és mi-lyen tervei vannak.

„Az elmúlt években,ahogy a többi üzem-ben, úgy a kovácsüzem-ben is elkezdôdött azélômunka hatékonysá-gának növelését és aveszteségek csökkenté-sét célzó tevékenység.Kollégáim már komolyeredményeket értek el,és ennek folytatásábanén is óriási lehetôsége-ket látok” – mondtaHorváth Róbert.

A szakember rendkí-vül fontosnak nevezte,hogy két kiemelt pro-jektet is sikerült vég-hezvinni, a Lasco III ésa Lasco II berendezésfelújítását. „A Lasco IIgyártósor a kovácsüzemhatékony mûködésében azért is meghatározó,mert az itt elôállított mellsô tengelyek több te-rületen végigmennek még az üzemben. Haegyenletesen, folyamatosan tudunk kovácsol-ni, és megfelelôen tudjuk ellátni az egyenge-tôket, a hôkezelô teamet alkatrésszel, az otta-ni gép- és élômunka-kihasználás szintén sok-kal eredményesebb lesz. Idén mindenképpenfókuszálnunk kell veszteségeink csökkentésé-

re és hatékonyságunk növelésére. Ennek kö-zéppontjában a Lasco II gyártósor és az ottvégzett folyamat szervezése áll. Ha ez sikereslesz, és a többi területen is megtesszük a szük-séges intézkedéseket, akkor a 2010-es eszten-dôt eredményesen zárhatjuk” – fogalmazott akovácsüzem új vezetôje.

Horváth Róbert hozzátette: mindehhez el-engedhetetlen a megfelelô vevôi háttér, ésebben lát kedvezô elmozdulást. „A válság ha-

tására a kft. rendelésállománya nagymérték-ben csökkent tavaly, és ezen belül érezhetôenkisebb lett a kovácsüzem terhelése is. Részbenez tette lehetôvé egyébként a Lasco II felújí-tását. Úgy tûnik, hogy idén emelkedik a ren-delésállományunk, fôleg ezekre a gépekre” –magyarázta.

Horváth Róbert megjegyezte: a kovácsü-zemre hosszú távon számít a vállalatvezetés,

mert az itt gyártott termékek eladhatók a vi-lágpiacon. Ehhez azonban folyamatosan ja-vítani kell a versenyképességet. Emiatt indultnemrégiben egy projekt azzal a céllal, hogy fel-tárja azokat a helyeket, ahol hatékonyságnö-velésre van lehetôség, akár szervezéssel, akáregy késôbbi beruházással. A tanulmány egy évalatt készül el.

A szakember szerint a válság óta eltelt többmint egy évnek sok tanulsága van. „Hatására

megtanultunk kicsitmásként dolgozni ésszervezni a munkánkat.Jobban figyeltünk arra,hogy mely területek,tevékenységek termel-nek közvetlenül érté-ket. Rájöttünk, hogyegy-egy dolgozónakuniverzálisabbnak, ru-galmasabbnak kell len-nie, hogy több gépenis képes legyen dolgoz-ni. A válságból elôbb-utóbb ki fogunk lábal-ni, és akkor egyre töb-bet kell majd dolgoz-ni. Fontos, hogy amitebben a nehéz idôszak-ban megtanultunk,akkor is alkalmazzuk.Az idei évre is igaz,

hogy a cég eredményességének egyik záloga aberendezések állapotán kívül az, hogy mikénthasználjuk fel a saját erônket, hogyan gazdál-kodunk az energiával, hogyan állunk a mun-kához. Ha ehhez még hozzátesszük a tervsze-rû, programozott gyártáshoz szükséges szerve-zési intézkedéseket, biztosan jobban ki tudjukhasználni a kovácsüzemben rejlô potenciált”– hangsúlyozta Horváth Róbert.

Új vezetô a kovácsüzem élén

HORVÁTH RÓBERT

Maguk az ötletadók is aztmondják, kis dolgokbanlehet nagyot alkotni, kis

lépésekkel is képes az ember lát-ványosan elôrejutni – ez esetbena költségmegtakarítás terén. Lás-suk ezt e havi Ötletláda-díjazott-jainkon keresztül:

Két cellave-zetô, KovácsZsolt és Terga-lecz István öt-letét díjazta azÖtletláda zsûri-je. A mellsô-tengely-repedé-sek vizsgálatá-nál eddig egyU V- l á m p á thasznált min-denki, mûszak-ról mûszakra,kézrôl kézre jártaz eszköz, így

pedig – mivel igazából senkié semvolt – nem is figyelt rá nagyonsenki, sokszor kellett cserélni.

Kovács Zsolt és Tergalecz Istvánazt szorgalmazta, hogy cellánkéntmindenki kapjon egy-egy égôt,amelyet csak ô használ, így biztoslehet abban, hogy ha figyel rá, akkor

a meghibásodás iselkerülhetô. Hogymennyire így lett,íme a friss statisz-tika: a két használtégôtípus egyikénél66, a másiknál 84százalékkal jobblett a meghibáso-dási statisztika; ajavulást a TMKkarbantartói is megtudják erôsíteni.

A mellsô tenge-lyek repedésvizsgá-lata mindig is fon-tos feladat volt, a

jelenlegi gazdasági helyzetben pedigsokat számítanak a költséghaté-kony lépések. Kovács Zsolt szerintez is a motivációs tényezôk közöttvolt, de ha nincs válság, akkor isvan létjogosultsága az ilyen apró, dehasznos ötletnek.A cellavezetôegyébként 1990.október 20. óta aRába tagja, min-dig is a Futómû-ben, a kovács-üzemben dolgo-zott, a hôkezelôteamben sokanismerhetik. Amostani díjazottötleten kívül mégkettôt benyújtottKovács Zsolt –korábban nempályázott, de a mostani siker neki,s másoknak is motivációs erôt je-lenthet.

Tergalecz István öt éve kez-dett a Rábában, ô is cellavezetô,s neki is ez az elsô ötletládás kí-sérlete. „Zsolttal egy másik ötle-tünk is elbírálás alatt van, re-méljük, azt is befogadják.” Ter-

galecz István isazt emelte ki,hogy a költség-h a t é k o n y s á gfontos szem-pont volt, de azis, hogy az ál-landó izzócserékés javítások ké-nyelmetlensé-get okoztak anapi munká-ban, s ezzel ez iskiküszöbölhetô.A két gyôzteskolléga abban is

hasonlít egymásra, hogy mind-ketten pendrive-ra váltották bea pontjaikat.

Kicsi ötlet is sokat érhet

TERGALECZ ISTVÁN

KOVÁCS ZSOLT

Az elmúlt évben a válság-nak nagy hatása volt aRába Jármûipari Alkat-

részgyártó Kft. üzleti tevékenysé-gére. Különösen az egyik legna-gyobb vásárló, a NAF megrende-lései estek vissza. A móri gyárata Suzuki mintegy harmados darab-számcsökkentése érintette. A tár-saság – mint tavaly is – konzerva-tívan tervez, bár számít némi fel-futásra.

Az alkatrészgyártó kft. ügyveze-tô igazgatója, Urbányi László elöl-járóban megjegyezte magazinunk-nak: 2009 folyamán a haszonjár-mûgyártás területérôl gyûrûzöttbe a válság az alkatrészgyártó kft.-hez.

– A tavalyi évben a tervezettsárvári árbevételnek mintegy afele realizálódott, pedig eleve –a 2008-ashoz képest – konzerva-tívan terveztük az évet a válságmiatt. Ennek ellenére Sárvárrasokkal komolyabb mértékben be-gyûrûzött a krízis, miután a ha-szonjármûgyártók gyakorlatilag„behúzták a kéziféket”. Olyanszinten, hogy a legnagyobb vásár-lónk, a NAF rendelésállománya– az elsô negyedévet nem szá-

Alkatrész: új üzletek, újnagyvásárlók kellenek molva – nagyságrendileg a ko-rábbiak húsz százalékára esett visz-sza. Ez komolyan rányomta a bé-lyegét a sárvári mûködésre –mondta Urbányi László.

A sárvári gyár második legna-gyobb vásárlója a Futómû Kft.,amelynél ugyancsak jelentôs volta csökkenés, bár nem akkora mér-tékû, mint a NAF-nál.

– Sokat tettünk azért, hogy azo-kat az alkatrészeket, amelyeket aFutómû harmadik félnek adottki gyártásba, behozzuk az alkat-részgyártó kft.-hez gyártásba –tette hozzá Urbányi László, majdfolytatta:

– Ugyanez Mórt annyira nemviselte meg. Ott is terveztünkcsökkenéssel s az nagyjából bejött.Tudtuk, amikor az üzleti tervetcsináltuk, hogy a Suzuki ráálltmintegy egyharmados termelés-csökkentésre. S mert mi a ter-vünkben konzervatívabb számottettünk be, annyira nem csúszottel a két dolog egymástól.

Az ügyvezetô hangsúlyozta,hogy tavaly elôkészítették a Feh-rer–Rába vegyes vállalat indulá-sát. Pályáztak a Gazdaságfejlesz-tési Operatív Programra (GOP),s az év végén végrehajtották az át-adást. Mint ahogyan a Rába Ma-gazin korábban megírta, megvolt

a leltár, a tôkeemelés, s januárelsején elindult a közös vállalat.

Az újévtôl sem várnak az al-katrészgyártó kft.-nél jelentôsenmagasabb fordulatszámot.

– Az évet tíz százalékon belül,kicsit maga-sabbra ter-veztük, minta tavalyit. Ahaszonjármû-üzletben nö-vekedést vá-runk. Meg-nyertünk egyújabb vásár-lót, az AstraVagont, akijelentôs ro-mániai vasú-tikocsi-felújí-tásnál számítránk az ülés-gyártásban.A mintaülé-sek tavaly el-k é s z ü l t e k ,szeptember-ben az elsô, év végéig további ötgarnitúrát szállítottunk nekik.Már kitisztult, milyen specifiká-ció kell nekik, például szövetben,karfában. A négyszáz kocsi felú-jítása két-három éves üzlet lesz –tudtuk meg Urbányi Lászlótól.

Mint korábban megírtuk, elin-dult az üzleti kapcsolat a Fehrer-rel is. További termékeket szán-dékozik szállítani a társaság az újSuzuki Swifthez, az YP6-hoz. Vár-hatóan április-május környékén

indul el agyártás.

– Ennekfelfuttatásanagy feladataz alkatrészkft.-n belül, ahuzat mintáitmegcs inál -tuk. Ami új-donság lesz azelôzô évekhezképest, migyártjuk azúgynevezettinstitu (hu-zatba habosí-tott) fejpárnahuzatát is. Al e g ú j a b btípus fejtám-láit Móron

fogjuk varrni, a Toyo Seat habo-sítja, s úgy kerül a Suzukikba –mondta el Urbányi László, s méghozzátette:

– Nagyon erôsen koncentrá-lunk arra, hogy új üzleteket tud-junk beintegrálni a móri és sárvá-

ri gyár életébe, üzletfejlesztésselválaszoljunk a válságra. Minden-ki tudja, hogy nem sok nagy gyár-tó „dôlt be” igazából, de ha ez atendencia jelentôsen tovább tart,eljutunk odáig. Mi mindenkép-pen készen akarunk lenni arra,hogy a lehetôségeket megfogjuk ésadott esetben be tudjunk kapcso-lódni, akár hegesztéssel, ülésváz-gyártással, szabás-varrással, vagyakár a megmunkálás területén ajövô folyamataiba. Éppen ezértkezdte meg tevékenységét egy üz-letfejlesztési igazgató, hogy hely-be menjünk, megkeressük a part-nereket – hangsúlyozta UrbányiLászló.

Az ügyvezetô hangsúlyozta: újüzlet kell, új nagyvásárló kell,ezért látnak lehetôséget a Feh-rerben, ahol már keresik a meg-oldást.

– A másik irány az üzletek fel-vétele mellett, hogy a jelenlegiköltségeket optimalizáljuk, a gyár-tásnak a termelékenységét fokoz-zuk. Többek között tervezzük a„Centrál 200” haszonjármûvázhajlításának áttételét egy nagy tel-jesítményû présgépre. Emellett bi-zonyos hegesztési mûveletek pont-hegesztôre való átvitelével is költ-séget kívánunk megtakarítani –mondta végül Urbányi László.

URBÁNYI LÁSZLÓ

FOTÓ: MATUSZ KÁROLY

Alkatrész Kft. 1111


1122 Alkatrész Kft., Mór


ARába a társaságnál 2002 óta használt Oracle Manufacturing(OM) egységes termelésirányítási rendszert 2010-ben a móri gyá-rában is bevezeti. Ettôl kezdôdôen a vállalatcsoport minden ter-

melôegységében azonos informatikai bázis támogatja a termelési és üz-leti folyamatokat.

SIMON ISTVÁN

Mór is kapcsolódik az egységes OM-rendszerhez

A Rába Jármûipari Alkatrész-gyártó Kft. gazdasági igazgatója,Simon István a rendszerhez csat-lakozásról elöljáróban elmondtamagazinunknak: a móri gyár 2000-ben került a Rába Nyrt. tulajdo-nába.

– Éppen ez idôben került kifejlesz-tésre a SIP, amely egy speciális rend-szer, s a legnagyobb vevô – az eszter-gomi Suzuki-gyár – rendszereihezkapcsolódott egyedi megoldásokkal.A móriak számára ez év júliusáig aSIP, ezt követôen az OM lesz a mû-szaki tervezés, a logisztika, a terme-lés és kapacitástervezés és mindenszervezeti funkció informatikai alap-ja – magyarázta Simon István.

A SIP lecserélését az egységesíté-si igény mellett mûködési kockáza-tok is indokolják. Egyrészt tovább-fejlesztése nem reális alternatíva,így minden érv az OM mellett szólt,ezért 2009-ben döntés született amóri gyár termelésirányítási rend-szerének cseréjérôl.

– Az Oracle-rendszer a Rábábanáltalános más moduljait (pénzü-gyi rendszer, vezetôi információsrendszer) a sárvári gyárral egy idô-ben már Móron is alkalmaztuk, ésez évben történik meg a nagy lépés,a teljes átállás. Az OM-rendszermegoldja mindazokat a problémá-kat, amik a jelenlegi rendszerbenfennállnak és hosszú távon megbíz-ható megoldást ad a termelésirá-nyítás korszerûsítésére – részletez-te az elônyöket Simon István, shozzáfûzte:

– Az Oracle EBS rendszer széleskörû funkcionalitása a késôbbiek-ben felmerülô igények kiszolgálá-sára is egészen biztosan programfej-lesztés nélkül, standard megoldá-sokat fog biztosítani.

A gazdasági igazgató szerint arendszer integráltsága igen jelentôsjavulását mi sem bizonyítja job-ban, mint az, hogy a rendszer be-vezetésével az informatikai szol-gáltató jelentôs havi szolgáltatásidíjcsökkentést tudott figyelembevenni a díjkalkulációnál.

Emellett további hasznos funk-ciók válnak használatba vehetô-vé a jelenlegi folyamatokhoz vi-szonyítva. Ilyen a szállítói szám-lák beérkezésekhez való egyezte-

tése (ellenôrzése) és ezáltal törté-nô kontírozása, valamint a pénzü-gyi adatokból a lefúrás lehetôségeaz analitikákhoz. Hasznos funkcióa Rába-csoport szintén bevezetettnapi üzleti intelligenciarendszer(DBI) vezetôi adatszolgáltatásai-nak rendelkezésre állása is.

– Bizonyos ritkán változó adatokpárhuzamos karbantartásának meg-szûnése is elônyt jelent: a jelenlegkülönálló pénzügyi és termelésirá-nyítási rendszerben a többször ke-zelt adatok miatt fennáll a hibael-követés lehetôsége, ami a két rend-szer közötti adatinterfészeknél hi-bajavítási eljárások alkalmazásátteszi szükségessé. Ez egy egységes,integrált rendszernél nem fordulelô – részletezte Simon István.

A napi szinten mûködô folya-matok átmenedzselése egy új rend-szerbe nem egyszerû feladat.

– Ez a feladat bonyolult, csakelôre megtervezett módon történ-het. Az elmúlt évben projektet in-

dítottunk a sikeres végrehajtás ér-dekében. Megterveztük nemcsak atechnikai lépéseket, hanem felül-vizsgálatra kerül az összes jelenlegmûködô folyamat, hogy az OM-standard lehetôségeivel összhang-ban racionálisabban tudjuk mû-ködtetni azokat. Azt kell monda-nom, hogy egy „önvizsgálat kény-szerét” is meghozta ez az átállás –magyarázta Simon István.

A projektszervezet feszes, elôremegtervezett program szerint mû-ködik. A bevezetés szakmai és in-formatikai felelôse a szolgáltatóIQSYS és természetesen a mórigyár projektbe delegált valameny-nyi munkatársa. A teljes projektirányítása a projektvezetôk fela-data. Ôk felelôsek az OM-rend-szer bevezetésének és a kapcsoló-dó infrastruktúra-fejlesztések koor-dinálásáért, a projektek elôrehala-dásának ellenôrzéséért, a szüksé-ges IQSYS és móri gyári szakértôierôforrások rendelkezésre állásá-ért, valamint az együttmûködésbiztosításáért az irányító bizottság-gal és a szakmai támogató és dön-téshozó teammel.

A gazdasági igazgató elmondta:a projekt mátrix jellegû szervezet-ként mûködik. A szervezet végre-

hajtó csapata az egyes részfela-datoknak, illetve bevezetendô al-rendszereknek megfelelôen, szak-értelme igény szerint strukturált.Másrészt viszont a kiszolgálandóvállalati funkciókat felügyelôszakmai vezetés, mint támoga-tók, döntéshozók és átvevôk, fel-ügyelik a rendszer kialakítását.

– Mindez azt jelenti, hogy mun-katársaink napi feladataik ellá-tása mellett felelôsen részt vesz-nek a gyár jövôbeni képességei-nek meghatározásában. Új mûkö-dést, új gyárat terveznek önma-guknak és valamennyi móri dol-gozónak – hangsúlyozta SimonIstván, majd hozzátette:

– Azt pontosan tudjuk, hogyaz informatikai rendszer mûkö-dési költségei méretesen csök-kennek. Három éven belül csakebbôl is megtérül minden beve-zetési ráfordítás. Biztosan meg-jelenik a gyári szervezetben is aköltséghatékonyság, ez a vezetésfelelôssége, hiszen csökkennek amanuális ügyviteli feladatok.Megfelelô idôben a jelenlegihezképest sokkal pontosabb adatokállnak a döntéshozók – beszer-zôk, értékesítôk, termelési veze-tôk, funkcionális vezetôk – ren-

delkezésére. Csökkenni fog az esz-közökben lekötött pénzmennyi-ség mérete, erôs kontroll lehetô-sége nyílik meg, a folyamatos ja-vulás feltételei információ szint-jén a jelenleginél jobbak lesznek.Ezáltal a versenyképességünk iserôsödik.

A jelentôs átalakítás kockáza-tát firtató kérdésünkre Simon Ist-ván elmondta:

– Jelenleg az üzleti folyamatok,új igények felmérése folyik és azúj koncepció megtervezését vé-gezzük. Lényegében a célok meg-határozását jelenti. Ezt követi arészletes tervezés a célok elérésé-re, az új folyamatok modellezésé-vel együtt. Nagy figyelmet fo-gunk fordítani a rendszer oktatá-sára, a majdani felhasználók fel-készítésére. A projekt erôforrá-soldalról prioritással bír és meg-felelô garanciák biztosítják azelôre megtervezett részfeladatokvégrehajtását. Nincs kétségem ajúlius elsejei éles indulásban. Azúj szoftver világszínvonalú tech-nológia, a Rába más gyáraiban isbizonyította ezt. Tehát az új hasz-nálatának e tekintetben sincskockázata, a bevezetés csak sike-res lehet.

Alkatrész Kft. 1133


Mint arról a Rába Magazinkorábban beszámolt, autó-ipari üléshab gyártására ve-

gyes vállalatot alapított Magyaror-szágon a német Fehrer AutomotiveGmbH és a Rába Jármûipari Hol-ding Nyrt. Az elôkészületek után2010. január 1-jén megkezdte mû-ködését a vegyes vállalat Móron.

A Fehrer üléspárna-üzletág veze-tôje, a Fehrer Automotive RábaKft. társügyvezetôje, Helge Pfeifferelmondta magazinunknak, jelenpillanatban a gyártási volumen je-lentôs része Suzuki, de már gyárta-nak a Peugeot T75 sportautóhozis üléshabokat. Jövôre a VW Up,majd az Audi 3-as üléshabjait isMóron tervezik gyártani.

– Vadonatúj technológiával sze-reltük fel a céget, nem úgymondNémetországban leszerelt gépekethoztunk Mórra, hanem újakat. Alegkorszerûbb robotokkal mûköd-tetjük az üzemet – mondta HelgePfeiffer.

Az ügyvezetô kérdésünkre elmond-ta, a Fehrer a világon 26 cégben vanjelen, nem mind tiszta Fehrer, né-hány vegyes vállalat – mint a móri –van közöttük, többek között az Egye-sült Államokban, Csehországban, In-diában.

– Az együttmûködés célja az eu-rópai, kelet-közép-európai autó-gyártás minôségileg versenyképes

Versenyképes üléshabok a Fehrer-Rábától

üléshabbal való ellátása. Jelen pil-lanatban hatvan emberrel mûkö-

dik a cég Móron, a terv, hogy mint-egy százötven fôre emelkedjen a

dolgozói létszám, ahogyan az üz-letek jönnek, a termelés fejlôdik– magyarázta Helge Pfeiffer.

A válsággal kapcsolatos kérdé-sünkre válaszolva az ügyvezetô el-mondta, a krízis az autóiparbanleginkább a magas és a középka-tegóriás jármûvek gyártását érin-tette 2009-ben, s ez várható ezévben, s talán még jövôre is.

– A Fehrer–Rába leginkább aközép- és alacsonyabb kategó-riában tervez és gyárt Móron.Ezért úgy gondolom, nem jelentnagyobb gondot a krízis. Ebbena kategóriában változatlan a fej-lôdés, az emberek kisebb autókvásárlásába fektetnek – fejtetteki véleményét Helge Pfeiffer.

Arról, hogy a Fehrer miként ta-lált a Rábára, a következôketmondta Helge Pfeiffer:

– A Fehrer ismeri – és ismernieis kell – a versenytársait. Bár aRábát nem versenytársank, in-kább potenciális partnernek teki-nette. A Fehrer megnézte a vevô-állományt, s a két cég teljesen jólegymásra talált a szinergiák kiak-názásával. A magas technológiaifelkészültség mellett a magyarorszá-gi, európai versenyképes bérekkelnagyon jó áron lehet gyártani.

URBÁNYI LÁSZLÓ ÉS HELGE PFEIFFER

URBÁNYI LÁSZLÓ, HELGE PFEIFFER, KÔSZEGI ADRIENN ÉS SZABÓ JÓZSEF.

1144 Jármû Kft.


Kiterhelt elsô negyedévvel indítja 2010-eta Jármû Kft., mind a katonai, mind a pol-gári célú termékek megrendelôi ellátták

munkával. Az egyik fô feladatot a 2009-ben ki-fejlesztett H18-as gépek sorozatgyártása jelenti.

Torma János, a Jármû Kft. ügyvezetô igazga-tója részletesen összegezte az elmúlt évet, amikatonai téren elsôsorban az új generációs jár-mûvek kifejlesztésérôl és legyártásáról, a pol-gári területen pedig különösen a gazdaságikörnyezethez való igazodásról szólt. Megvaló-sult a már 2008-ban eltervezett H14-es kato-nai jármûvek legyártása, s még ugyanebben azévben kifejlesztették a H18-asokat, amelyek-nek elsô darabjai el is készültek. Ez jelentimost az egyik fô csapásirányt: öt típusát alkot-ták meg, s miután a szükséges vizsgálatok, jó-váhagyatási eljárások után októberben elké-szültek az elsô jármûvek, a társaság ráállt asorozatgyártására. Az utolsó negyedév tehát na-gyon mozgalmasan alakult.

A saját gyártású és fejlesztésû jármûvek mel-lett természetesen felépítményeztük és szállí-tottuk a partnerek alvázaira épülô MAN HX,G-Wagen és Unimog eszközöket is. TormaJános a jelen elvárásai közül kiemelte, hogy akatonai megrendelések esetében egyre inkábba védett jármûvek felé kell orientálódni. Amegszokott kategóriák mellett ilyen kivite-lekben is szállítottunk 2009-ben. Például vé-dett kivitelû személyszállítókat és a hadseregspeciális igényeinek megfelelôen szintén vé-dett sebesültszállítókat.

Igen fontos és megtisztelô feladatunk volt,hogy a honvédség felkérésére segítettünk ki-építeni azokat a képességeket, amelyek a pápai

repülôtér üzemeltetéséhez szükségesek. Mintarról már többször is beszámoltunk, a kifutókalkalmazhatóságát szolgálja az elmúlt évben ki-szállított H25-ös Unimog bázisú hóeltakarítórendszer. Összegzésül: az alkalmazó és a be-szerzést lebonyolító katonai szervekkel folya-matos és jó munkakapcsolatban van a JármûKft. 2010 elsô negyedévén túl az év teljes egé-szében folytatódik a H18-as típuscsalád gyár-tása, további 3 típussal kiegészítve. Ezeknek azúj típusoknak a tervezése már zajlik, az elsô da-rabok építése januárban kezdôdik. Várhatóanaz így kifejlesztett jármûcsalád lesz az alapja a2011–2012-es idôszak szállításainak. Minde-mellett pedig– mint arról már szó esett – a vé-dett kivitelû jármûvek iránti növekvô igény-re is fel kell készülni.

A polgári piac volt az elmúlt év legnagyobbkihívása. Felkészülhettünk rá, hiszen a vissza-esés hatása már 2008-ban elérte a Rábát, deaz talán mindenkit megdöbbentett, hogy végültöredékére estek vissza a polgári célú jármû-vekkel kapcsolatos megrendelések. TormaJános szerint 2009 vége felé érezhettük elôször,hogy stabilizálódik a helyzet. Látható ugyan-is, hogy a partnerek – a gépgyártók, a beszál-lítók – készletei fogyatkozóban vannak és vál-tozatlan igény mellett is újabb gyártásra –tehát indulásra – van szükség.

„Kétezer-kilenc a társaság számára az igazo-dás éve volt” – fogalmaz az igazgató. Az ala-csony vevôi igények miatt minden területenszorítottak a nadrágszíjon, s ez elôször is belsôigazodást követelt meg. Minden lehetségesköltségelemet vissza kellett fogni, így keveseb-bet költöttünk produktív és rezsianyagokra,energiára, visszafogtuk a beszerzéseket, csak a

szükséges mértékben beruháztunk, és – amitmindenki megélt – bevezettük a négynaposmunkarendet. Torma János úgy véli: a cégdolgozói megértették és elfogadták, hogy szük-séges rosszról van szó, hiszen ez a feltétele,hogy a Rába mûködôképes maradjon a krízis-helyzetben és a lehetô legjobb pozícióbanvárja a válság végét. „Mi most ebben a pozí-cióban vagyunk” – szögezte le a Jármû Kft. ve-zetôje, hangsúlyozva, hogy a Jármû Kft. anehéz idôszak ellenére sem veszített el egyet-len vevôt sem. „A partnerek – akik ugyanúgyköltségcsökkentésre kényszerülnek – tovább-ra is számítanak ránk, s ez a külsô elvárás ismegköveteli, hogy hatékonyan mûködjünk”– mondta Torma János.

A konkrét feladatokról szólva: a vasszerke-zeti gyártás mellett a hazai autóbuszpiaconszámunkra kedvezô folyamatok érzékelhetôk.Rendelkezünk korszerû midibuszalváz-konst-rukcióval, amely iránt már többen is érdeklôd-tek. Hozzá kell tenni: ez még csak lehetôség,„tervszinten számolni vele nem lehet, de ki-maradni a lehetôségbôl nem szabad” – szö-gezte le az igazgató.

Az idei, elsô negyedévünk napra pontosanbe van táblázva és a tervet képesek vagyunkteljesíteni. A zsúfolt idôszak sajátossága, hogya gyártásindításon túl ez az auditok szezonja islesz. Ezenkívül pedig természetesen pénzügyi-leg is lezárjuk és jóváhagyatjuk az elmúlt évet,„hogy elmondhassuk: az egész világot sújtónehézségek mellett is eredményesen zárt aJármû Kft. Ez közös munka, tehát ezúton kö-szönöm valamennyi kollégám egész éves erô-feszítéseit és kívánok mindnyájunknak kéte-zer-tízre is sikereket” – summázta Torma János.

Megôrizte üzleti kapcsolataita Jármû Kft.

TORMA JÁNOS

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARIHOLDING HAVONTA

MEGJELENÔ LAPJAA MUNKATÁRSAK ÉS

A PARTNEREK SZÁMÁRA.FELELÔS KIADÓ:

MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA

A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A)ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ:

SZAMMER ISTVÁN

FELELÔS SZERKESZTÔ:POMARANSKI LUCATERVEZÔSZERKESZTÔ:

SUDÁR ÉVA

MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ

BALÁZS, SUDÁR ÁGNES,TÓTH GYULA

FOTÓ: H. BARANYAI EDINA

SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄ATELEFON: 96⁄504-444,

FAX: 96⁄504-414. E-MAIL:[email protected]

NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉSKIADÓ KFT., GYÔR

A RÁBA NYRT. KOMMUNI-KÁCIÓS SZERVEZETE:

9027 GYÔR, MARTIN U. 1.TELEFON: 96⁄624-521

1155


HR

Képünkön éppen a szentendreiKinizsi Pál szakképzô iskola hallga-tói szemlélik a készülô H18.240jármûveket. Az iskola látogatásávalpárhuzamosan egyébként a HMFejlesztési és Logisztikai Ügynök-ség szakemberei és a Közlekedési,Hírközlési és Energiaügyi Miniszté-rium (KHEM) munkatársai is ven-dégeink voltak, s szintén szemügy-re vették a H18.240 jármûveket. AKHEM idelátogató munkatársai ajármûvek engedmény nélküli tí-pusbizonyítványának kiadásábanjátszanak fontos szerepet, emiattszoros munkakapcsolatot tart fennvelük a Rába Jármû Kft. Érdeklô-déssel tekintették meg a páncélo-zott katonai terepjáró mentô gép-kocsit is, amelyrôl egy korábbi cik-künkben már beszámoltunk.

KHEMlátogatása Rábánál

40 ÉVE A RÁBÁNÁLKatona András, Rába Futómû

Kft., esztergályos

35 ÉVE A RÁBÁNÁLKovács Béla, Rába Futómû

Kft., NC-forgácsolóNémeth Tamás, Rába Futómû

Kft., melegsajtoló

Jubilánsok Papp Kálmán, Rába FutómûKft., technológus

Takács László, Rába FutómûKft., NC-esztergályos

25 ÉVE A RÁBÁNÁLBiró Mária, Alkatrészgyártó

Kft., Sárvár, köszörûsKörmendi József, Alkat-

részgyártó Kft., Mór, varró-munkás

Pencz Lajos, Alkatrész-

gyártó Kft., Sárvár, hideg-sajtoló

Dráguly Sándor, Rába Futó-mû Kft., NC-forgácsoló

Vincze Viktor, Rába JármûKft., lakatos

15 ÉVE A RÁBÁNÁLSchneider Zoltán, Rába Futó-

mû Kft., marósZsolnai József, Rába Futómû

Kft., fémfelület-elôkészítô

Akezdetektôl, vagyis hároméve mindig elindult az Üzle-ti Foci Ligában a Rába csa-

pata. Mivel az ôszi és a tavaszi idénytkülön is értékelik, ezért elmond-ható: az eddigi hat szezonból ötszörelsô, egyszer pedig második helyenzártunk. Mi lehetne most is a cél,mint a bajnoki cím? Az ôszi elsôhely már megvan.

A csapat teljesítményérôl RáczImre számolt be: elmondta, hogyebben az idényben nyolc csapatnevezett a gyôri ligában, zömébenaz ipari park cégeinek focicsapataijelezték részvételüket.

A Rába csapatát a Rába szponzo-rálja, ami azt jelenti, hogy a cégbiztosította a nevezési díjat, s a lab-darúgók felszerelését is. Az ôsziidényt veretlenül zártuk, így egypercig sem volt kétséges az ôszi baj-noki cím megnyerése. Idén viszontkülön tétje is lesz a tavaszi idénynek,ugyanis ha ott is mi nyerünk, akkorautomatikusan résztvevôi leszünkaz országos döntônek, amelyet má-jusban rendeznek. Ha esetleg nema miénk lesz az elsô hely, akkor ki-

Tavasszal is a bajnoki cím a cél

ki mérkôzést kell játszani a gyôribajnokság tavaszi gyôztesével az or-szágos részvételért. De ennyire elô-reugorni még nem érdemes.

– Hamarosan kezdôdik a tava-szi szezon, s jó lenne, ha fiatalkollégák csatlakoznának még hoz-zánk – mondta Rácz Imre. – Alegidôsebb csapattagunk 48 éves,a fiatalítás pedig soha nem árt.

Nincsenek külön edzések, de tény,hogy a meccsek heti rendszeres-séggel vannak a Gyôri Sportaré-nában, ami folyamatos programotjelent. Tizenkét tagból álló csapa-tunk gyakorlatilag a Futómûbendolgozó kollégákra épül, de mintmondtam is, szeretettel várunkmindenkit a fontos tavaszi sze-repléshez.

1166 HR


ÚJ LEHETÔSÉGEK A TANULÁSBAN

Angol e-learningprogram indul

Vállalatunk – kihasználva az internet és az oktatás fejlôdése adta lehetôséget – új, angolnyelvi tanulást segítô e-learning programot indít.

Mi is az az e-learning? A tanulás folyamata nem tantermekben, tanár-diák viszony-ban történik, hanem egy elôre kiadott tananyag alapján, melyhez segítséget és kiegészí-tést egy internetes oldalon keresztül talál a felhasználó. Így bárhol, bármikor bekapcso-lódhat a tanulásba, nem kell elôre kiadott órarendhez alkalmazkodni, mindenki a sajátbeosztása alapján készülhet.

Az internetes felületen nemcsak új információk találhatók, hanem a felhasználó idôrôlidôre tesztelheti, mérheti a tudását különbözô kérdôívek kitöltésével, melynek az eredmé-nye azonnal megjelenik. A programot, amely a tervek szerint márciusban indul, jogosult-sággal rendelkezô rábás munkatársak használhatják. Az új nyelvi képzés szabályait, a je-lentkezés feltételeit külön eljárásutasításban rögzítjük. CSONTOS-HOFFER KATALIN

MI AZ A SZUPERBRUTTÓ?Szuperbruttóban számolják a fizetést.Ennek lényege, hogy a bruttó bér ezután azt

az összeget jelenti majd, amennyibe egy alkal-mazott teljes egészében kerül foglalkoztatójá-nak. A bruttó bér jelenleg csak a nettó bér ésa dolgozó által fizetett adók és járulékok ösz-szege. De ez még nem tartalmazza a foglalkoz-tatottak után a cég részérôl fizetendô nem cse-kély egyéb terhek és járulékok összegeit. Aszuperbruttósítás után már ezek is bele fognakszámítani az adóalapba.

Azaz a szuperbruttó lefordítva magyarra és(egyszerûen) átültetve a számok nyelvére aztjelenti, hogy 2010. január 1-jével az adóalap(az eddigi bruttó bér) megnövekszik a munkál-tató által fizetett járulékkal.

EZ SZÁMOKBAN: például, ha valaki 100.000 forint bruttó jö-

vedelemmel rendelkezik, akkor most az adóa-lapot nem a 100.000 forint jelenti, mert ehhezhozzáadódik a munkáltató által fizetendô 27%-os járulék is, így a munkavállaló 127.000 fo-

rint után adózik ezután, s ezt az összeget kell be-helyezni az adótáblába;

vagy egy másik példa, egy havi bruttó 150 ezerforintot keresô dolgozó ezután 190.500 forintután fizet majd jövedelemadót.

Ezzel párhuzamosan azonban csökkennekaz adókulcsok és kitolódik a kedvezményessávhatár is. Az alsó sávhatár a korábbi 1,9 mil-lió forintról 5 millió forintra nôtt, az adókulcs-ok pedig az alábbiak szerint csökkentek:

5 millió forintos éves jövedelemig 17 száza-lék az adó;

e felett pedig az 5 millió 17 százaléka és az 5millió feletti rész 32 százaléka.

Az adójóváírás jogosultsági határa is jelen-tôsen emelkedett a tavalyihoz képest, jelenlega határ évi 3 millió 188 ezer forint, e fölött azadójóváírás csökkentett mértékben vehetôigénybe, legfeljebb 4 millió 698 ezer forintéves jövedelemig. Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem 17 százalé-ka, legfeljebb havi 15.100 forint.

NAGY KORNÉLIA

Jön

a s

zupe

rbru

ttós

ítás

TISZTELT MUNKATÁRSAK!

A Rába Futómû Kft. Munkavédelmi Bi-zottsága kezdeményezésére, a munkavé-delmi képviselô-választások elôkészítésé-re és lebonyolítására 2009. január 20-ánmegalakult a választási bizottság (vb).

A vb tagjai: 1. Kiss Zsolt, Rába Rt. Munkavállalók

Szakszervezete2. Fekete Imre, Rába Rt. Munkavállalók

Szakszervezete3. Lanczendorfer Csaba, Rába Rt. Mun-

kavállalók Szakszervezete4. Tóth Sándor, Rába Rt. Munkaválla-

lók Szakszervezete5. Vajas Mihály, Rába Rt. Munkaválla-

lók Szakszervezete

A vb a választás idôpontját 2010. már-cius 23-ra határozta meg.

Jelöltállítás határideje: 2010. február 24.

Munkavédelmi képviselôvé választha-tó: aki legalább 6 hónapja a munkáltató-val munkaviszonyban áll.

Nem választható munkavédelmi képvi-selôvé: aki munkáltatói jogokat gyakorol,aki munkáltató, illetve a munkáltató ve-zetôjének közeli hozzátartozója, továbbá aválasztási bizottság tagja.

Jelöltet állíthatnak:1. A kft.-nél képviselettel rendelkezô

szakszervezetek (saját tagjaik közül).2. Független jelölt állítható a munkavál-

lalók ajánló aláírásával, az Mt. 49. § (4)szerinti feltételekkel.

A jelöltállítás módja:Szakszervezetek saját tagjai közül, a je-

löltek bejelentésével, a jelölt elfogadó nyi-latkozatának a választási bizottsághoz (a ki-jelölt határidôre) való eljuttatásával lehet.

Független jelölt esetében a munkaválla-lók ajánló aláírásával és a jelölt elfogadónyilatkozatának a választási bizottsághoz(a kijelölt határidôre) való eljuttatásávallehet.

A jelölôlistáról, valamint a választás le-bonyolításáról a választási bizottság to-vábbi tájékoztatást ad ki.

TISZTELETTEL: KISS ZSOLT VB-ELNÖK

Documents

ARábánál járt a Dakar-siker Rába- futómûveken...dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató beszélt lapunknak. Beszámolójából kiderült, hogy a GAZ-csoport elsô embere,