Vasárnap, 1909. januá.r 17.

Sziiks6ae van-e az asszonynak a sz:íps,jre?

- Kérdés a közönséghez. -

M:ondjuk lú t6továzás né~~ : cs~ya asszony nincsen a világon. A . no1 ter~eszet kiilönfélesége oly nagy, hogy mmdannymk?an >an valami természetes báj, a melyet szmte esztétikai kötelességük fejleszteni . •

A nagy szerelmi hösnök, kegyencznak ~ok­azor igazán nagyon tökéletlenek vol~ak test~eg.

'Beszéljek arról a kinai császárn6rol, a kinek ' lólába volt és a kit annyira szeretett a férje, hogy az egész kinai császárságban reude}et~t bocsátott ki az összes leánygyermekek !abai­nak elrontására., nehogy felséges neje fájdal­mat érezzen saját nyomoréksága miatt? Ezt a. császárnét Ta-Ki-nek nevezték s férje őt tartotta a legszebbnek a világon .

Boleyn Annának, a kit VIII. Heurik sze­roime tett hiressé, hat ujja volt az egyik kezén, egy foga keresztben állt a szájában s nyakát golyva éktelenítette el. ::\findez nem akadá­lyozta meg az udvaronczokat abban, hogy aranyseregelkböl azt a bort igyák, a melyben Boleyn Anna előbb már megfürdött.

D'Estrées Gabriellet nagy lábai miatt em­legetik ma is, L..'t-Valliére pedig sánta volt.

Formáink hill.uyát temperamentumunk heve, szellemünk finomsága, kecses mozgás, természetes kaezér:>úgunk pótolhatjn. némileg. ~s ezenkivül mennyi megmaayarázhatatlau és definiálhatatlan semmiség áli rcndelke:Gésükre a:r. asszonyoknak, ha egy férfit meg akarnak hóditaní ! niindig tudják, kinek tetszenek kinek tetszbetnek s mi által. Yannak l~örül~

Gobelin. ~I.ikor elöszőr láttam, kék ruhában, Csattos czipőben ment a kerten át: Pásztorhotot fogott kaczérúl, lágyan, Hajában ékül kedves rezedák Sén éreztem, - kescr..-es, meddő vágyban, -Hogy szött szépsége a szi,·embe lát; Hogy selyem ajka csókot kén·e rezdül s karomba Yágyik a bársony-kerctbül.

s most látom ujra. Bús szemében ott ,·an . \ rérri tűz, ts c karcsú karok Tud~n: ölelni ' á(:;.}Bának titl•kban , })c jaj, czipöjt;n nincs piros ~arok . ~ a szépség, JllCl}ért J.l~ko~· ugy t,!Jon~tam, Eh· c : sz:íntouu ,L mu<:>~ m.h.c~.bb la..tluU ! l'inom t.~jkan sima, lucleg szó ( nuul, .Mi lett belöle és a szerdembul ?

:U iét t kell most ch•c::.ztcuem az ;.'timo t, Es megsiratno1n az alkonyalot' l\Iikor illata a lelkembe szállott s mikor selyemból szótt kert~en lakolt ~t;ép némasága, a mclcg, ?z aldott, !\Iért hoz szi\'cmrc bús :,zokkal fag) ot ; Selvcm-marquisc l~aczér bimzésü l."tba AI(~ t h;pctl l" i ('bbL' ,1 hús 'i1ágha !

KNly Enire.

AZ tr JS A. G

mények, pillanatok, a melyekben elóre meg­érzik, hogy tetszeni fognak. ];;s azt is meg­sejtik mindig, miben áll a gyengesége annak, a. ki fölött győzedelmeskedni akarnak.

Néha egy szóval meg lehet hódítani egy férfi szivét : ha ezt a szót helyén és idejében alkalmazzuk. A férfi ezenkh-ül mindig sulyt helyez a részletekre. Egy elegáns mozdulat, egy gracziózus póz megragadja képzeletét és fogva tartja azt. A véletlenül megpillantott kicsi láb,

1 az eddig talán észre sem vett nőnek váratlanul háli toilcttében való llitása, egy szó nyomán támacló arczkifejezés elegendő arra, hogy a varázs hatni kezdjeu.

~s nem ér·e többet a szépségnél a szelid­ség vagy az elegánczia ~ Annyi olyan asszony van, a ki távol áll a szépségtöl, do ruházata, fésülödése, arczkifejezése, mozgása és beszéd­rnodora révén kedvessé tudja magát tenni csaknem minden férfi előtt. Az ilyen asszony nem szép a szó valódi értelmében, de vonzó lehet és bájos.

)lásrészt a férfit a szépség mindig impresz­sziouálja s könnyebben rabul is ejti, mint a gracziózitás, báj, kedvesség stb. C:;akhogy ha ehhez a szépséghez nem szegődik társul még valami kedves nőies tulajdonság, c:.akbamar eljöhet az idő, mikor önkénytelentil felbukkan a férfi lelkében a kerdés : - Yajjon csakugyan olyan szép-e ez az asszony, vagy c~ak én látom olyannak, mert megtet::.zett nekem ?

Szerénv véleménviink szerit t az ol van asszony, a "kinek jóizié.se ugy yj cl (edésében, mint modorában, öltözetében, b( sz '•dében és mozdulataiban is érvényre jut, mindenkor tet­szeni fog a férfinak, még akkor i::.. ha arcz. >onásai nem felelnek meg az esztétika :"zigoru

A mire nem aoudolfak. Itta M. Hrabovszky J ulia.

Lucienne magánkivill ~olt, mikor meg­tudta, hogy Róbel't elfogadta egy oczcánjáró hajón ~z on-osi állást.

- El akarsz mcnni ~ Elhagysz? Kem szerctl)z többé ! .. .

- Ellenkezőleg egyetlenem ! :eppen mj­,-el nagyon szeretlek .. kell elmennemT! Gond?}j a helyzetünkre! Fé~JC~ bevégezte ~o~·mandia­han anyja hagyatekanak re!:lde~esct, most l . ,1·ön yéglea, nem mozdul tohbc nz oldalad HlZh e }"lk h t k t"bb .. Uöl és mi nem ta a ·oz a un · o c . . . me ~ Ettöl ne félj ! . . . Találok ní módot.

_ )leglehct , dc Y~sz?nt a férj~d. H .'~il~·~~l 'l • ·Ft ú furfangoli prokuto:-, ham<tr k~talalJa. <'cs.~ .~ titkunkat. Kiilöubeu neu\ JH k:H ~l•:t , alami ~ol.; (o!P-;lá.tá:::. 1\en~ :szt·n·lem?ol. .. k um:ád által croltet\-c _l~tlcl a frlesegc,

t:::a ·' l tudJ·a. Xem titoh a. nlag elott az ::e~?· n: t JO • k ··a· 11lak "Z u , kiskorunl.. otn. eg.vmasna :::-: ~ . -h~gk ·. ha a~ a kettos kata::.ztrofa: at rad lclll es .. 1 · k ko",·ctkeztc;ben a . ti· u llala a l'S ctmc , ura. a .. 1 .. b · • csód, anyagi romlastok,_ wz e ~em JO~·· ~a . fér'ed vagok. Do anyad a beallott korul­.t .. ~ck fol'-'táJ1 3·obbnak látta. a Yagyontalan men\ -' · · 'd "a· .. k l. · on·os helyott a. J omo u, U 0 ) cs ugy-

CZ{ O · ' ··"J "nyb h \'édet választam YCJCU , 1am~ ren;e : cn, ogy az megmentbet még >a annt szamara a csőd-tömegbol. ..

- · Keru kt.•lletl \ oilla an~ amm hnllgat-nuuk! Éu d('gd dknkeztcm, d<•gt'l ::iirtam,

szabályainak. De mi nem akarjuk, nem is . tudnák eldönteni a kérdést. Olvasóink véle­ményét szeretnök ballani felöle. Nők és férfiak egyaránt hozzászólhatnak, hiszen általános ér-:, dekü. De csak őszinte válaszokat kérü.nk mind- ' két részről , lehetőleg rövid megokolással.

Mar- .

A stilusr61. 1\Iivel a müvészct az emberi gondolkodás ,

éa érzés k üls ő megnyilatkozása., az em be ri · müvelödés lépcsőfokai szerint különböző á.t­alakulásoknak van alávetve. Az időpont, a. ! hely, a felfogás, mind döntő befolyással van­nak reá. Valóságos emlékköve és egyben örökké, élö tanuja is az egyes népek és korok saját-1

ságainak. Az egymásra következő századok generá~ ,

czióinak munkájá.ban különbözö módon nyil- · váuuló felfogást már a régiek nevezték el 1

.stylus-nak. Ebben az értelemben beszélhetünk aztán asszir, egyiptomi, görög (ioni, dQri), római, román, bizánczi, gót, normann, mór, olasz, németaliöldi, renaissance, rokokó, ba­rokk, Biedermeier stb. st.ilusról. A stilus tehát ' nem egyéb, mint egy bizonyos idöpont és bizonyos nemzet é1zési képességének érzél..ien miiYé..,zi formákba való öntése.

Az asszir stilusról.

"\z as:.zirok miivészete, csak ugy, mint törté­nelmC' is, mint<>gy folytatását képezi a. babiloni­nak. Dc mi,·el a habilonjra. mint önúlló stilusra. · a ti.it·tt>nelem nem igen terjeszkedik ki. azért több­nyirc egy kalap ah"~o nszik az assziJ; .li \·aJ.

' .könyörögtem neki, ne eröltessen Georgesbez •. de mit tehettem, mikor tc nem támagaLtál ?

- ~n ! . . . .i\Iit kellett volna tennem ~: - El kellett ' 'olna fogadnod az állást

a mi falun kinálkozott neked. - }"'alun? . . . Nyomorult jövedelemmel:

Ugyan .. kér!:k, éhen .haJtunk ~olna '- Fal?SI on-osnc bewled, a k1t ugy ne~eltek, mmt egy nillliomos kisasszonyt !

e - r·ezed ruindenbe beletörödtem volna-jelentotto ki Lucienne szenvedél.ycseu.. .

- Ez szépen van moJ?<1:va1 kts J~ue.t.~'.~n~m, · de az élet. hidd el, nem trcfa_l es a n~l~.uloz:sek 1-'ok :;zcrelemnck lettek mar megoJoJ. :\em, 1.-nci<'nnc, ilyen áldozatot nem fogadhattam d tolcd. m•m >olt. bátorságom tönkt·o tenni . a jöYődet. és lásd, bárminő lesuj i ú is, hogy 1 nf'~n l~hPttii~ <'gymá.st•i. azaz férj .és feleség, l mf'g uldhat.1uk a 'detlent.. a m1 an:vói:iod • 'aratlun halála <Í Ital lehetőn~ t<'H1• • hn!Yy p<tr hétig legalább holdoguk ,·vltuuk 11

"'

- Par hét ! Ez !5Cillllli ! - De még les~iiuk bl'ldoaok _ YÍ 'a~z-

t~lta }{ober:t gye.r.tnckkori barSt.nójét. _ ~ De. lasd, a ;r. esz.elye~seg azt J>arancsolJ'... h g t k·t• . k b ' ""• O y 'tilOS

I erJe - nz. ut ol. A férJ'ed nagyon l ! f "lt"k szere mes , •

nag.> on e. e ·eny ember és könnyen gyanut: ~oghat. :'tli:el pedig hirtelen természetü. netn 1 1~ .. merek ra gondolni, minö nszélybcn forog-nal, ha o megsejtené .. .

- Xe?! bánom ! ... Öljön meg ! Inkább lll<'ghalok .erted, mü1t nélkülcd éljrk! - kiál- 1

tott1~ ],ut.:lClllle :::~cll\ edé h csen. l - l}yermeh ! - :::~úil Róhcrl ~" g) üngé- :

38

Az asszirok a.robitekturája. mindenütt gazdag faragványokkal van ékesítve. Epületeinek anyagát pálmák, jegenyék, tölgyek és az északi hegyei­ben található kövek képezték. Ezért ma.guk az épületek nagyon egyszerüek. Eleinte negyven láb magas terrassz-szerü a.lapozástj készitettek, mint azt a. történelemből a khorasa.badi romoknál lát­hatjuk. Erre helyezték a vastag agyagtéglaréte­geket. Mivel tartó oszlopok készítésére nem volt megfelelő anyaguk (a néhol mégis előfordulők csak ornamentikai czélokat szolgáltak) és mivel a. bolthajtá~os építkezésbon sem voltak tökélete­sek, a. termeket aránylag bosszura, de nagyon keskenyre tervezték. 120-160 méteres hosszuság­hoz például 60, sőt néha. c~'l.k 30 láb szélességet vettek. Mivel ablakot nem csináltak az épületekré, a. tet.O többnyire hiányzott. Dyen terem néha 20-28 is volt egymás mellett.

Az architektónikus hat-ás azonban nagyon csekély lett volna., ha ehhez nem szegődik társul a. már akkor nagyon eleven Bkulptura. Mint az egyiptomi, ugy az asszir mü\ észet is a figurák elöállitásában merült ki. De núg az egyiptomi többnyire oldalról, silhouetteszerüen rajzolta meg alakjait, addig az asszir stílus teljesen kidolgozott izomzatot, életerős alakokat követel, s csab..-uem f Hri a görög figurák szabad moz.gását. A hol sok figura lép előtérbe, ott néha elté>esztette a dol­gát az alkotó mester, de azér(; a különbözö személyi­ségeket és törzseket akkor is meglehetős erővel karakterizálta és domboritotta ki.

Az asszir stílust leginkább a butorokon és épületeken, edényeken s a. néhol épségben maradt reliefeken figyelhetjük meg. A butorokra nézve jellemző az, hogy ugyszól\a csupa egyszerü, derékszögü formákból állanak. A lábak lefelé el­vékonyodnak és fenyőtobozokban vagy oroszlán­lábakban ~égződnek. Néha elefántcsont, drága~ő vagy zománczberaká:;t is alkalmaztak, s csaknem minden szék támláját egy-egy szakállas, sisakos emberi alak >a.gy oroszlán tartotta. Sok hel) t e:tck a motivumok a. karnál többe:;ben· ismétlödtek. A székek ülésén ~árna. volt, tú.mláján szines bZÖ­

nyeg, Az ágyak egyiptomi mintára készültek s hengeralaku párnával volt~ ellátva. Az alakok közül azok, a. melyok mintegy bú.ttérét képezik a főmotivumoknak, sokszor egészen egyiptomi stí­lusban vannak kezeive, egyáltalán sokat átvettek az egyiptomiaktóL Mú1t harczos népet, hóditó badjárataik alkalmával a többi szomszédok müvé­r;.zete is befolyásolta. Mégis Kr. e. a IX., Vili. és VII. században teljesen önálló és egészen egyéni müvészetük volt. Alkalmatlan czirádákat, nyug­talanító vonalakat hiába keresnénk az asszir butorokon, a melyekböl ugyszólván csak farag­' 'ányok és képek maradtak reánk. Figurális müvé­szetükben a lovat is nagy előszeretettel alkal­mazták, ugy a reliefeken, miut butoraikon, mint

den magához ölelte a fiatal nöt. - Neked élned kell ! ~lned én érettem ! Még fiatalok vagyunk! A jelen elválaszt, de a jövő a miénk lehet. Türelem ! Türelem !

Tgy beszélt R<>bery és sok min~~nt fel­'hozott még a fiatal no megnyugtatásara, de azt nem mondta. el, hogy oem annyiraLudenne életét félti. mint inkább az ő saját szaba&ágát. Merli ha Georges megtudja. hogy kij_átszoLták, elkergeti a. feleségét .és Lucienne. R~bert nya.­kán marad. )fár pedtg bárm~nnyue 1s tiZerette kis Luciennejét, ezt nem ;;~karta .. Borzadt .. a küzdéstól, nyomortól, a hétkö~nap1 élet szur­keségétol. Serdülő ifjukora ota beleszakott abba a gondolatba, hogy Lucienne dus hozo· mányával fogja megkezdeni a karrierjbt. Ez a reménye meghiu&ult, de ez nem ok arra, hogy egész életére lemondjon ambicziózus álmainak ~egvalóe~lásáról. Kis barátnője gazdag férje ~ \~1 .a.tlevp~r~ra. jutott s mi több, pár hétig, .,,, rJ volleteben az övé volt egészen az Ö'C'é ..... z nagy 1· é • · férJ·J·el e egtb tel volt Róbertnek a t>Or~sal, a

HZ<:m en ki 1 , . töle de továb • a a eanykat elrabolta low{e a részér~ ftratni &: viszonyt örültség bal hivta, csalo "atta él~t hivta. öt, ~zer c.~áb· Becsapja maga. gelött Az é.le~ nyt.tv~ allt elotte. Nem, ö menni fo a~ &Jto.t tutelott kilépne 1 kedvesét ölelgette,g~sókol:~:tt .Róbert siró nagy haJ· óra gondolt a·• . •. v~gasztalta, a

' u ~Zt:anJ. ' h · · a melyen milliomos amerikai mt·" arko aJora,

k '"k 1 .. se utazgat na , szo e, angya arozu leánvkák a k"k k.. .:1 l , "d b l . , l oz u c~y ta an ~aJ e eszeret a :;zép, fiatal .1 •. gans franczia orvo:;ba ! • " e

, .."......,

! ..

AZ 'UJSA.G egyes ka.rok, támlák tartóit, kisebb oszlopok helyett. Epületeiken is többnyire embera.lakok, oroszlánok helyettesitik az oszlopokat. Az asszir stilus jellemvonása a nyugodt, nemes szépség. L.

Divaflav61. Budapest, 1909. január.

Igy év kezdetén mi, divattud6sit6k, ha meg­jöttünk külföldről, a különbözö hazai nagy maiso­nokat tekintjük meg. Má.r csak azért is, hogy konstatáljuk, melyik állja ki a versenyt a kül­földdel. Ez utóbbiak között első sorban Árvayt kell megemli~nem, a ki soha nem csökkenő eréJy. Jyel, páratlan izlésscl és sok-sok ügyszeretettel tal'tja állandóan magas nívón établissementját . • ~ idei, részben magával hozott, részben utánzott és nagyrészt saját eszméi után készült modellck jóval fölüimulják szépségben, artisztikus kivitel­ben és :L.Senialitásban a tavalyiakat is. A ozégfőnök, l\Iezei ur szives engedelmével néhány modellt teljesen leirhatok kedves olvasóimnak, s ezekböJ uj eszméket. meritbetnek és egészen au-courant lesznek a di\"'at ujabb szeszélyeiő és, n -lljuk be, ezidén nagyon bBjos ujit.á&a.it illetőleg.

Különösen szép egy •akondszin cashe:mü:e du soie (se)yémkázsmér, az uj anyag, mely legjob­ban a liberty-selyemhez hasonlit, de még ennél is simulékonyabb) jour-toilette, fél-empire és fél­princesse szabásban. Ujja könyöktől lefelé sima, de fent külön pié<:e-ekből áll és matt ezüst és fehér himzéssel van gazdagon borítva. A mell alatt egészen ujformá.ju csatt tartja a drapirozást, ennek közepe camée. Az empiécement.t ugya.uazok a motivumok diszitik, mint az ujjakat ..

Pompásan hatott; egy kázsmér pos~tóruha,

cbaJl?pagno szinben, szabad princesse szabá.ssal, relief llimzé~:>:;el és ebben aczélszálakkqJ. Ujja. tüll, champagne·súu st!lyemszalagokkal kidolgozva, rézsut<>sa.n s vállán bretellesek Yanna.k. Ezt a fajta ruhát az u. n. cinq-sept-ekrG vehetik rp.agukra a hölgyek, a mi Párisban most a jourt helyettesiti s 5-től 7-ig tart.

Nem kevésbé kecses volt egy fehér háli toi­lette bruxellesre himzett nagy, aozél soolölevelek­kel. A !eYe leknek és indáknak egész összobogozódtisa van ezon a toi!ette-en s mégis gracziózus hajlékony ágakban kusznak fel a szoknyát·a. Elöl pedig egy rézsutos lapos tüllpánt van, telehimezve rózsaszín

Lucienne azt képzelte, belehal, ha Róber· tet nem látja többé. De nem halt bele. Eleintén sokat sirt, szenvedett titokban, szeszélyes, akaratos, kellemetlen volt a férjével, kinozta a környezetét, azután lassan-lassan megnytJ­godott. Róbert képes levelezőlapjai (merL ~z óvatos ember egyebet nem küldött) képe2-tek minden örömét. Számitotta a napokat·, hogy a:c. évnek vége legyen és Róbert igérete szerí.J;lt ,;ssza.térjen. De az év elmult és Róbert .m~g lllÍDclig távol "C"olt. Hel:9:et~e más "B:'la~J er· kezett meg : egy iczi-pwzJ . veres kept~ ecn­herke, egy !:iiró jószág, a nn azonban csod~­latos hatással \Olt a fiatal at:~s~ony lelki­áUapotára, bibetetlen m?don megvigasz.talt.a őt. , de annyira igénybe JS vette • ., hogy mos.t már kevesebb ideje volt a távollevore gondolni.

Oh a gyermek ! Menn~ ~den~ el· &imit mennyi mindennel kibékit az ilyen piczu;y jó:;zág ! Mennyi bajt é~. gon~.ot ,.okoz és méais a házi boldogságnak o az orzo a~· gyala ~ láttára felcsillannak a szemek, ki· siln~ak a redós homlokok ! Lucienne aroz.a is felde~illt és csu~a ,mosoly lett, ha a l;!: fiú.ra nezett és lillutan egész nap egye :sem tett, édes ajkai, férjének legnagyobb örömére, most mindig mosolyogtak. Ne~ kell ám hinni hogy azért Róbertet elfeleJtette. Oh nem ! ' Róbert még mindig minden~ volt neki : a szive bálványa, első ábránd}a•, az it>tene. De mivel láthatatlan volt sza~a, akár a jó Isten és majdnem olyan távol JS, Lucienne házi békt'..jének nem sokat árba­tolt többé.

.. :hért. mégis, midön Ludenne egy n~pon (ot ev utan) E>gé::-zen ,-élet-lenül ÖS!:!zet.alalko·

Vadrna.p, 1909. ja.nuá.r 17.

délignyit6kkal. A ruha egybe van szabva a derék- ; kal, kivágásában lila tüll és écru a.lencon-csipke l lát6zik. Ujja is tüll, alul megkötve. Ez az ujjforma l egészen uj.

Egy m~ik, igen szép háli ruha szintén bru.xel· 1 lesre hímzett virágokkal volt ékesítve. A himzést , ezüst sz&lak és csiszolt gyöngy képezte. Ujja. i dem.ilongue : félhosszu. Osipkéböl va.n ez is. Az : alj egyben van a. derékkal, de tunikaszerüen fel· : vágva oldalt, tana.graszerüen.

De nem mindenkinek áll jó a. fehér, azért SO· :

ka.n még estére is sötét ruhákat viselnek. Ennek t egy valóságos csodáját láttuk itt, fekete tüllböl, . egyenesen lefutó csiszoltgyöngy-csikok.kal, melyek · között egész minták fekete cabochonokb61 áUa­nak. Ujja egész hosszu s ugyanaz a gyöngymotivum ékes iti.

De mégis legszebb volt egy görögösen körül­csavatt fehér crépe de Chine toilette, arany kéú : bimzés botdurc-reL Egyik vállon, fent kendösze~ü, rojtos el>égződéssel. Elül a himzés hegyben. Diszkrét és mégis nagyon szép décolletage-a ara.nyszegély, a derék maga, elütően a régi, tul· diszitett sablóntól, s~éles lapos plisk-böl (ránczok).

A diner-t<>ilettek között legjobba-n te~zett nekem egy fehér ruha mousselineből, szabása empire >olt, ö~e vakondt>zin és arany. Díszítése nagyon komplikált, de annál érdekesebb: aczél­gáz, kézi horgolás aranynyal. Egyáltalán az aczél- · hímzés most a legdivatosabb . .Az ujjak és az alj : alsó része apró grelot-kkal telehint-e. :Nyakrésze ' pettyes bruxellesi tüll.

Nagyon bájos volt egy fehér selyemkázsmér. leáuyruha. Stílusa megalkuvás az empire és a; princesse kőzött. Szoknyája egészen sima, hú.n- i zése lllcröben uj kidolgozást mutat fel, aranyból . van s a legjobban a régi, szépanyá.i.nk korabeli ' nctz·mUJlkákra emlékeztet.

Kagyon ízléses és szintén uj eszmékkel szol- , gáló ruha volt egy fehér oréplisse leá.nyruha, : bálokra vagy nagyobb estélyekre, lehuUott fehér rózsaszirmokkal ékesítve és valenciennes csipké-!

l >el. Ezenkivill még gyöngydisz is ~olt rajt-a s hosszu fehér szalag-écharpe.

Kedves volt egy fehér esikos mousseline leány·. ruha is, diamant, ezüst és gyöngygyal diszitve, kéti nagy csokor százszorszéppeL

Egy fekete, satin danaid princess& -ruhát is1

~o~t • az .utczán Róberttel, olyat sikoltott,; or<?meben, hogy a járókelők megfordultak u tana.

- Lucienne! Te •agy! Lehetséges-e.~ , Igen, Lucienne volt. Megnőtt, meghizo!:t~

azot~.' elsörendü szépséggé fejlődött és ?Iso-, rendu elegancziá.-al iS >olt öltöz>e é~,~ fiataJ orvos, a ki rajongott az elegá.J:,cz1aert, el-. ragadtat-va nézte az ezteket éro pré~e~be b.~~olt. ~önyörü asseonyt. a .kinék ptczu:Y filleit onási igazgyöngyök ékesttették; .A..zta.n elmondta, hogy előtte \aló napon erk~zett • éppen Lucienne anyjához készült·, hogy. altala ért~süljön, mikor látogathatja meg Lucte~~.t . De e véletlen találkozásban, a. mi a~ orias ~árisb~u csak a legritkább ese~k köz~ t~rto­zik. Robert a sors kezét, a "C"égzet akaratat latta ·

Az utcza azonban nem a~ a hely, a hol ilyen dolgokat megbeszélni lehet. , b

Róbert oda intett egy taxi-auto·t ~.s ~­segitette a kocsiba az őt készségesen kove~, a meglepetéstől mintegy öntudatlan asszopyt . Alig indult me az auto, az ~rvos ~ahoz ölelte ·a fiatal ~őt és az évekig elyal~sztott ezerelmesek ajkai hosszu, véget enu ~em aka.ró csókban egyesültek. . ,

Lucienne azt hitte, álm<><;lik; V agy. talan csak a lefolyt öt év volt álom es. o mfst ebred.t fel Róbertje karjaiban ·~ A fe~e ka,bult ~o~t és zavaros ; e~ a váratlan. találkozas, ~lkabt­totta és a férfi csókja ~ég ]Ob~an el}>óditot~, ugy hogy megerőltetésebe ~erült Robert k;r­déseixe felelni. Ezek a kér~e:;~k megmagyaraz. batatlanul kellemet.Ien erzéseket keltettek benne. t"gv érezte magát , mint mikor 't'alakit. egy szép wálomból költögetnek és félig már

~ap; 1909. ja.nuá.r 17.

látt~. á.tkapcsoló tünik:részét rojtos éoharpe és choux egészitette ki. Derékdisze alenconi és bruxel-

·lesi csipke, ebből van a. plastronja. is. Ujjai tüllből elül simán, hátul •schoppozva.«. Öve és bretellesei egyben vannak s szinük bleu de France, anyaguk pedigsatindu vet, ez is a.ranybimzéssel van. diszitvo.

AZ 'UJSA.G 39

a Nyuga.ti pálya. táján, hanem kijebb, körübeliil a. Révész-utcza tájékú.n. Ezen konyhák iga'lá.n se­gitenének a. gyermekvédelmen és sok szegény'asz­szonyt képesitenének arra, hogy gyermeküket maguk táplálják és igy fogyna. a. gyermekha.la.ndósá.g és több egészségesebb gyermek ma.radna. életben. Nő, a ki a. dolgától ráérne segíteni, bőven akadna., hiszen ha. benézünk bármely budapesti kávéház ablakán délutánonként ·csak ugy hemzseg ottan Még megemlítünk egy kül.önös .szabásu lila. ,

ruhát, mely a.z indus bálványok tollettejeire (ha. szábad ezzel a. küejezéssel élni !) emlékeztet a. leg­jobban. Elő- és hátrésze eO'észen sima. s ezt a o két részt indus motivumu, árnyalt lila. kézi himzés borítja. Kétoldal t, a. csipőktöllehullóaJ?- ~ár három drapirozás látazik és mégis oly szük, hogy alig leliet benne lépni. Kivágása diszkrét. ~égyszög. Ujja. hímzett és félhosszu és nem tulzettan szük.

E tollettek egy része a kir. herczegi raoutra. készült, s lá.ttunk ezeken kivül még utcza.i és

kisebb látoga.t6-toiletteket is. Valamennyi a. jó ízlés és találékonyság remeke. De ezekről hely­szűke Iniatt máskor szólunk.

Marietta.

Kik vil,ja. · (Albán n6k egyenjogosultsága.)

Erdekes . dolgokat közöl a. tWomen of al Na.tions« czimü gyüjtemény az albán nőkről. A normális a.lbá.n csa.lá.dban, a. hol több a. fiu, mint

.". leán~ a. leány elvégzi a nehéz munká.t, meg­,müveli a földet, fon és sző egész csa.lá.djá.ra. stb. • Az ifju .sasok<~, a fivérek pedig, vadásznak és le­' lövik szomszédja.ikat, ősi szokás szecin t. A mit a nomazédok hasonlóképpen viszonoznak. Ezen

,családi mula.tságok addig tartan~k, mig vagy az egyik, va.gy a. másik családban a fiág kihal, amidőn aztán a. tulélő szoD;lSzéd győztesnek tekinti ma.gát. De mert Albániába.n szégyen legyőzöttnek lenni, az albán csa.láda.pa., a. ki tart vala.mit a. csa.ládi dicsöségre, ilyenkor megteszi leány,ai valamelyikét fi.una.k, erről fa.luját értesiti s ezzel a. dolog rendben va.n. ,A kisasszony most bucsut v6Sz rokkáját61,

van, de ha. ezen jogát egyszer igénybe vette, a.n:ól többet le nem mondhat, leánysorba többet vissza. nem térhet. Voltak esetek reá, hogy egyes ily ama­zonok visszavágyódtak leánysorba, azokat egy­szerűen megölték, a. mivel a kérdés alaposan meg volt oldva. Egy ily albán fiusitott leány évek hosszu során át szolgá.lt mint katona a. török had­

seregben. ..... •· (Anyák konyhája Párisban.)

1 a. s?k nöi ka.l_a.:p, de délelőtt ~ akadna fölös számmal, hiszen melYlk asszony főz még maga manapság ? S ha. 100 asszonyt össze lehetne hozni, három­hónaponként egy-egy· napi felügyelet esne mlnd­egyikére. S hogy a. pesti kereskedő is va.n olyan jó­szivü, mlnt a. párisi kollégája., azt bátran merjük­állitani, azt a gyakorlatból tudjuk. Volt sokszor 'alkalmunk vásárolni szegények számára. és soha. pa.naszra okunk nem volt. 1\fihelyt megmondtuk, hogy szeaényeknek veszszük a. ja.va husát kaptuk, csont néikül, a. kivánt porcziókbo. gondosa.n per­gamentpa.pirba. csomagolva s az árak olyan mini­má.lisa.k volta.k, arról nem is szólva. ,hogy 2--3-6 csomag egyáltalán föl sem számíttatott, hanem rá­adásul adódtak. Do még erre sem volna. szükség, ha. jól szervezik az ilyen konyhát, a rendes han szükl>égletet tudják és azt előre megrendelik, hí· zony nagyon kevés pénzból na.gyon sokakon lehetne segíteni. Az ugynevezett Angyalföldön fel­férne az ilyen segítség, ki.ilönösen most ~l viz idején, eliérne egy féltucza.t foglalkoztató-műhely is, a hol óraszám fizetnék az oda.jövöket. Igy a.ztán sok anya. eljönne l órakor és estig még szerezhetne valamicskét. Nem kellene okvetlenül pénzzel fizetni, lehetne például fűtőanyaggal is, a. mi nagyon jóté­kony hatással volna a. környékbeli törpe szénkeres­kedök szédületes áraira. Es az ilyen foglalkoztató mühE>lyekbe el lehetne küldeni minden darab ruhát, a. mi otthon nem kell, minden czipőt, a mit a gyer­mekek kinőnek. Ott aztán rendbeszednék mind­ezen holnút. a. mi egynéhány a.sszonynak á.lla.ndó munlcát biztosita.na, a. czipőket esetleg megtal­palná a czipész és sok szegény ember gyermeke nem fázna, dideregne télen át.

1907. karácsonyán nyilt meg Párisban az elsö !)Anyák konyhája.<c, mely azóta. 20.000 szoptató asszonyt látott el éte?el. A _jó pé~da.. való.~inül:_g és remélhetőleg utánza.sra talal a tobb1 páns1 keru­letben is és egyebütt is. Hogy ezen konyhán el­látást kapjon vaJamely nő, ·nincsen szüksége semmi legitimáczióra, semmi pro~ekcz~ó. ha.jszolásra., elég ha ott megjelenik és beblZOnYltJ&, hogy gyerme­két ma.ga. táplálja. A rendes étkezési idők délelőtt ll-l-ig' és délután 6-8-ig ta1·tanak, de ha. bár­mely nő foglalkozása. miatt nem képes ezen idő­ben megjelenni, más idöben is adnak neki enni. Ezen intézményenk körülbelül 40 álla.ndó vendége va.n, de pénteken, szombaton, amidőn a. heti J?énz elfogyott, sokkal többen jelentkeznek étkezesre. A szoptató anyák addi" jöhetnek oda. enni, a. mig gyermeküket táplálják~ Az ételek jók és bőséges adagokat osztanak. Hetenként egyszer, rendesen szomba.ton, mert akkor va.nna.k a legtöbben, meg­jelenik az orvos is, megnézi az egybegyült anyákat és gyermekeket és szólgál nekik orvosi tanácscsal, intézkedik, hogy egyesek kórházakba. helyeztesse­nek, egyszóval megtesz mindent, a. mi szükséges és lehető. Ezen intézmény teljesen privát kezde­ményezésre vezethető vissza. Egy hölgybizottság alakult és megosztotta. a munkát egymás közt, egy hölgy vállalta. a. lakbér fizetését s tüzelő anyag besze~ését, a. konyhát egy másik hölgy vezeti, sok kereskedő ingyen adja. a szükséges élelmiszert, a legtöbbje pedig beszerzési áron szállit mindent e konyhának. Jeanne l\Iarni irónő szintéu a szervezö bizottság tagja és sok czikket irt már egylete érde­kében. A szükséges irodai munkát ingyen végzi egy egész sereg hölgy. Egy franczia lap bővebben ismerteti ezen intézményt és egyszersmind költség­vetéssal is s~olgál. Sze1:inte egy levesbus és főzelék­ből álló ebéd fejenként· csak ~5 centimesbe kerül s egy ily konyha. felállitását már 5000 franknyi pénzzel meg lehet kezdeni. Be jó volne. ha. minálunk is állitanának ilyen konyhákat a. szegénysorsu anyáknak, oly helyeken, a hol sok a munkás, mert a népkonyhák, a miböl kerületenként egy van, nem elégithetik ki a szükségletet. Másodszor pedig a nép· konyhák némelykor távol esnek a tulajdonképpeni munkásnegyedektöl, mint például az V. kerületi, mely a. Honvéd-utczában van elhelyezve, mig kint a. Váczi-ut mentén sokkal jobban kelne el, de ott sem

:szövöszékétól, férfiruhába. öltözik és iparkodik 'minél több ázomszédot elpusztítani, a. csa.ládi be­csület érdekében. Apja. halálával ö lesz a családfő, ö köteles kisebb testvéreiről gondoskodni, nővé­reit minél előnyösebben férjhez adni stb. Volt már eset arra. is, hogy valamely leány .önként fiu­sittatta. magát, a. m.ihez albán felfogás szerint joga

felébredve, tova tünni látja szép álmát. De - Oh! - vélte az orvos elborult arcz-oaz orvost érdekelték Lucienne feleletei. czal. - Nem tudtam, csak elsö gyermeked ,.._... - Tehát csakugyan ! . . . Vagyonotok születéséröl érte~itettél ! java részét meg lehetett ~.enteni ~ . . . Ismét - A többinek születése nem birhatott gazdagok vagytok~ ! - kialtott fel örömmel. érdekkel reád nézve - felelte a nő halkan, _ Georges mégis ügyes egy ficzkó ! - tette lesütött szemmel. hozzá elismeréssel. - Az elsőre tehát jogom \an, ugy-e~ -,- Luciennet kellemetlenül érintette ez az kiáltott fel Róbert diadalmasan és az arc;~;a elismerés, maga sem tudta volna megmondani egyszerre felderült. - Ö az én fiam, a;~; enyém ! miért; Róbert peclig egészen fellelkesülten Lucienne megdöbbent. A lelkében villám-folytatta : . . · , · szerüen merült fel egy látomány ; látta a fér-

- Oh kis Lumennem, ha tudnad, minö jét a. mint ezer teendöi között a gyerekszobába boldog vagyok! o Végre ütött tehát a ~ szö'kik, hogy megcsókolja a gyermekei~. Kü­óránk is! . , . · lőnösen a. legnagyobbikat, a kedvenczet·. Va-

És a fiatal orvos elbes.zelte, mmö vált<>zás lami az asszony szivébe nyillalt, fájóan, élesen. állott be az ö sorsában is: A haj~n szerzett · l li volt ez? Szánalom a férje iránt? Tallin Ö6szeköttetései révén felaJ~nlották neki egy · több volt szánalomnáL . . észak-amerikai uj v~ros,, UJOnnB.? épült kór- - Nincs jogod! - felelte hirtelen e':Jla· báop"nak az i8!1zga._tosá.gat. A ~ar. os, az igaz, tározássaL - ~1ind.há:om gyer~e~ a . férJ~m

.. .:. 1 k · ét viseli, egyformao szereh o romdbar-kicsit nsa.oyon IS UJ meg, a. a 01 nem nagyon nev . . dh , 1

~d 'U's nagyon J· Ö~ d ,_ ~ mukat, övó a JOg mm aro~a :. . vonzóak, e a.z a a .. " . .e ell4ezo, _ Az majd elválik a valoJ?ornc!, .- vélt~ ez a. fő a többivel nem torodtk, foleg most, R 'b t nevetgélve- majd bebtzonyitJuk nekt. -.:\...._r m' a'r nem lesz többé egyedül . • • kis o er o k k l 'ln. t ki'a'ltott -... _ De én nem a a ro e 'a 1 • -'&aeieD.Beje vele lesz ! l · · b "l f 1 d· n ~- 2 _ kiáltott fel Lucienne meg- fel Luc1enuc sztv 0 a<~ ~~ · k

..... - .cúl • - Nem aka1.'8z elvaint ? ~em a ~rsz az .~. t h · · lenni 'l - kérdezte Robert clamulva, -·- - Igen te ! Mert mos , ogy mar van en.Y~~a nem tudna a füleinek hinni. ih áltásom ~GSt inár nem válunk el többé ! Illlll - Nem tehete~. Róbert, - f~l~lte Lu-

. . - ~s , & férjem~ - kérdezte Lucienne . . e remeg•e - nem tehetem. Bocsass meg, elfo,...,., ... __ c1enn . d 1 •

. 15'"'-l· , , "rt, B ' b l de leheletlen. Las , ez o yan csa.pas, - Meginelitod & v~o~o · .

1° er ;ettenetes c~apás lenne Ueorgesra. Fd

- ~s a gyermekem · - fol) tatta hát- 0 y:ln dulva az egész élete, aztán a gyerekek ! l'&bban. ~~tf ne Hliik? Nem mondhatok le rólUk,

- Neked gyermekeid vannak~ . inké.~~ m.indjárt megh!llnék é~ elvenni öket Ak· - .Meghiszem azt ! Három! - Jell'ntette G-eorge::;töl, ez olyan sz1vtelenseg lenne tolem . .~.~_..:I•t.enne büszkén.

\,!!!~~,!!~~.~~P .:~!e~s~~ v&lasztékban ka.pni. 2493 1 -

l

• KozQtsfika. Rovatvezető Garami Béla dr.

Apró bajok. (II. folyta.tás.) A tyukszem. .\ sok apró kozmt:-tikai hiba közül a tyuk~;zem t;em tartozik a. legkellcme::~ebbolc közé. Rendcsen a kézen \-agy a lábon jelentkeúk, még pedig ott, a hol valamilyen külsö nyomás óri a. test e részeit.

- O és ismét ö ! - vágott közbe Róbert ingerülten. - Ugy beszélsz róla, mintha soha~em szerettél >olna. mást kivüle !

- Jól tudod, hogy ez nem áll. 'l'égecl ~zerettclck ! Űt alig ösmertcm és cl >oltam tökélve, hogy soha, tiOha sem fogom szerotni ! Uono::.z, ~:-ze::.zélye.-:., türelmetlen ,·oltam '\"ele, ö azonban ... Nem, Róbert, te cl seru tudod képzelni, míno jó volt ó hozzám! )linó türel­mes, elnéző. A gondolatomat is elleste, elhal­mozott mindcn jóval, tiZÓrakoztatott, meg· ,.jCTasztalt. Oh mert nagyon E:zerencsétleu voltam ám, m.ikor elhagytál, Róbert !_ rtliért is mentél el akkor? Kértelek, maradJ vag_y vigyél ma"addal. De tc nem akartad .•• es most, most már késő!

- Kem, nem késö, Lucienne és csak tőled függ.

:gs Róbert, a ki nem akarta ·a játszmát olyan könnyen feladni, nem tudta elhinni,' hogy Lucienne f'zivéböl teljesen kiszorította öt a férj és azt hitte, az asszony ellentállása a mi csak fokozta vágyát a nő birhatás~t után' csupán lelküsmeretkérdés, bizonyos félelemböl' aggályból ered a nehézségekkel megküzdeni ' szóv:al Róbert a .. ki n~m tudta elhinni, ho ' ~umenn~ megszunt o~ . szeretni, fel akJfa :;esz:~ru az k a~zo~11nsz~v~ben a lángot és ujra. ~k- _oz lad·a La o_ e l ot, hogy elkábitsa a

cso ·J alva , e uctenne kisiklott "" k . 'b 'l N . .., arJal o : . , - em, . nem Robert ! Soha többé t -

ktaltotta hatarozottan és véd k t · maga 1' k . . e ezve artott3

e e a arJatt. - Aliitassa Uleg a kocsit le ak~rok szállni ! Haza akarok me . : mekemlhez, a férjem.hez ! nnl, a gyer

Igy vul6szinülcg már mindegyikünk tapasztalta, hogy a nem pontos szabáau czipő rövid idő alatt tyukszcmckkel örvendeztet meg bennünket. A közhit szerint ugyan csak a szük czipőnek van meg ez a szerctetrcméltó tulajdonsága, de tapasz­talat ból mondhntom, hogy a nagyon is bő czipő szintén nem igen fukarkodik a tyukszemek osz­togatá~ában.

A kézen le~inká.bb a jobb kéz középső ujjan jelentkezik, ott, a. hol az ember a tollat vagy czeruzát szorongatja.

A tyukszcmhcz hasonló természetű baj az ugynevezett bőrkéreg, mely szintén onnan ered, hogy a. ruházat valamelyik része, legtöbbször a czipő állandó nyomást gyakorol a. bőrre.

'l'yukszcm ellen igen sok házi-, de még töbq r.sodaszcrt ajánlanak. Hiszen a. 1> W a.smuth~s Hühncraugcnringo in der Uhr<s szinte világ­hiriivé lett a rengeteg reklám folytán, pedig nem volt egyéb, l<is karikánál, melyct a tyukszem }{Öré ragasztottak. ~'cljcsen értéktelen holmi, mert mi az ördogncl.: wentő-övvel védeni a. jól ki­fejlett tyuk::;zemet, ápolni, göngyölgetni, mint valami csecsemőt ?

A bok rckhím azonban megtette hatását és :\ halhatatlan német ma négy berlini palotának boldog tulajdonosa é8 ma már alig gondol arra, hogy valamikor susztcrinas volt.

A tyukszem eltávolítása · a legegyszerübb és legtermészetesebb módon történik. Langyos vizben, ha ez nem elegendő, valami maró szerrel (Bayer-féle turil'>tatnpasz, szaliczilguttapercha ta­paszt stb.) megpuhítjuk a. szarÜréteget, majd az e czélra kapható kis tyukszemkéssel rétegenként lefejtjük. ·

Ollót vagy zsebkést semmiesetre se hasz­náljunk, rnert ezekkel sokkal mélyebb és fájóbb sebeket ejthetünk magunkon, mint a legélesebb boro t vá val.

A milyen kicsiny és lényegtelen azonban ez a müt(·tecskc, nnnyi óvatosságot és gondot kö­vetel. A haszn;Ut miiszcr feltétlenül tiszta legyen. A rozsda veszélyességőröl nem is akarok beszélni, dc van még egyéb, kisebb tisztátalanság is, mely igen sulyasan fertőzhet. Könnyen védekezhetünk o veszély ellen, ha használat előtt .a. müszert 2-3%-os lizoformos vizben tartjuk 8-10 perczig.

Vért.és csctén n lcgszigorubb antiszepszissei kell eljárni és föleg arra l•cll vigyáznunk, hogy scmmieseh·o so hordjl!-uk ~úne;; )1arisnyát, a •mig csak lehetősége is fenforog annak, hogy sebet érhet.

Ujabban a pedikürözéssel kapcsolatban di­vatba jött a tyukszemek ráj:ipolyozása is, csak­hogy ez egyáltalán nem radikális mód, legjobb a teljes és végleges kiirtás.

FORM TÖKÉLETES SZAGTALAN ffRTÓTLEHITÖ SlER

NÖKNEK·NÉlKUtöZH ETETlEN

Házi fanácsad6. Vajas piskóta. Tizenöt deka. vajat habosra. ke­

verve, egyenként [) tojássárgáját, 25 deka czuk:rot és 25 deka vajat kelllassanként belekeverni. Utol­jára jön bele ö tojásfehérjének habja és egy csipetnyi czitromos vagy vnniliás porczukor. Ki· vajazott npró formakban kell t::ütni és mázzal bevonni.

Olasz tölcsérek. Husz deka abált pisztacsiát mcghúmozunk, apróra \'águnk és egy óráig a lan­J!VO kemenczében megszúritjuk. Ekkor tálba tesz­t zuk, 17 dl>lm vaniliás ozukorrnl és agy kanálnyi hszttcl. 5-6 tojá fchérjéböl nem egészen kemény ~bot verünk ós oz. előbbiekkel elvegyitjük. A sütő­Usrn:Zt sz.nlonlUI.bórkóvcl mcgkenjiik, kissé meg-

a. Pz 1zzu~ l knná\\nl }{(~rck lapokat csepegtetünk

u tn. t.., zttíh61 ~ .. l 1 , , Rütjük : ~ · 10 eg, c o nom fol'l'o kemenczeben lefejtjÚk 7:-v~~-v~ ; Inihelyt pirulni kezd, kés!!el tartani. lia t :S. '[~6 C61l.vn~juk, Szárnz helyen kell megtölteni ugy007

' nnk nclJuk, t<•jflzinhnbbal kPll . nnez a U!szta k'· .. ,

val is koozithctö. · ozons<•gP.s numdulá-. Kl~ünö ragout-leves. ~·· 1 .. ..

lfnzck h1deg vizet n mibe t<'.s ~z toz • teazunk egy apróra vagdal\. \orjuhus·d=~~~:~:ke-aprólékot, vclóscsontot, zölds6gct, ltis kömén ' egy darab vöröshal;!ymnt, kis !:!6t. Bn mc-.röFta1got, bo.~t, t " ól hülni. . h . k .. . ..., • cveszszuk a. uzr s Og)'JU -. :..•ltiSlk cdén'<>bcn 5 • •

.J zcp sarga

rá.ntást készítünk, vágott petrezselymet dobunk közé s rászürjük a. kihült levet, a miből kiszedjük a husdarabokat, azokat is a berántott leves közé teszszük. Kis tejben megfőzünk egy marék darát, kihütjük, előbb azonban egy tojássárgájával el­dörLsöljük. Vizes deszkán ujjnyira lapitjuk, kis négyszögeket vagdalunk belőle, leveses tálba tesz­szük s a felforrott levest ráöntjük. (Kipróbálva, igen jó.}

A borkösavról. Igen ajánlatos a. mosdószek­rényen állandóan egy d:arabka borkósavat tartani, mert egy háziasszonynak kezei tisztántartásánál majdnem nélkülözbetetlen o szer. Kézmosás köz­ben dörzsöljük be e;yümölcsfoltos.ujjain.kat, melyek a gyümölcséltevésnél fek~tedtck meg, vagy tavasz­szal az uj burgonya héjazásától lettek barna­foltosa.k. Iriís után l eveszi a borkősav a tinta­nyomokat. Söt a ruhanemüböl is könnyen eltávo­lítja c szcr a bor·, gyümölcs- .és tnitafoltot.

Hársony-, selyem- és csipke

BLUZOK .. ~;·· Kosztümök1aljak

, · és pongyolák l

1 r e m ek lti6llitáaba.u

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI.,Andrássy·ut48.

1 811F Divatlap in{Jlen. •

Gazdas,ji . fan,csad6. Kotlók. A téli csibe nevelését leginkább a.

költő-gépekkel végeztetik, de a. tonyészanyag még ma. is leginkább a.· kot.lók által lesz kikeltetve, ~zért a kotlókról, még pedig jó kotlókról, előre kell gondoskodnunk, ha sikeresen akarunk keltetni. A jó kotló első kelléke, ·hogy csendcsen megüljön, gondosan forgassa. az alája. rakott tojásokat, szóval nyugodt, szelid tyuk legyen s ne ijedezzék, ne szeleskcdjék. Az ilyen tyukot, ha. kiíürödte magát az eléje ~:~zórt homokban, ha evett és ivott, minden hajsza nélkül fel lehet tenni o. fészkére. Söt néha. magá.tól•nyugodtan is felszáll reá, minden vergödés és ugráláa nélkül. Azért, ha csak lehetséges, mindig saját nevelésű és ösmcrt kotlót ültessünk meg, klilöl).öse~ a. drága. pénzen., ásárolt, nemes faj­baromfiak· tojásáira,~ mcrt igen nagy kárt vallha­tunk, ~a idegen, !){ölc!:!önkért vagy pénzért vett ismeretlen kotlóra bizzuk a kotlást. Ez már csak a neki idegen környezet folytán is idegessé válik, szeleskedik, rosszul és nyugtalanul ül, kihüti az alája tett tojás~kat, sőt gyakran össze is töri azokat. A kotló alíL annak nagysága szerint több vagy kevef:ebb tojást rakhatunk Egy kis tyuk alá nem tnnác!los 1 7-nél, egy nagy tyuk alá 21-nél és egy középnagysúgu tyuk alá 19-nél több tojást tenni. De ezt is csak ugy, ha a tyuktojások köze­pesnagyságunk. A nagyobb plymouth vagy dorhin tyuktojásokb61 azonban kettövel kevesebbet. Mert téves az a. felfogás, hogy jó mentöl több tojással megterhelni a kotlót, hogy jusson, maradjon is. Csak annyi tojást tegyünk a kotlónk alá, a mennyit képes kikölteni. Azonfelül igyekezzünk egy kotló alá csak egy fajtáju és hasonló nagyságu tojást tenni. mert a l<illönbözö nagyságu tojások a ka­varásnál za.\·arólag hatnak, a kisebbek begurulna~, a nagyobbak kigw·ulnak és ennek folytán az egyik réflz folytonoban tulmelcgben, a másik rész folytono­san tulhidegben van. Azonkivül pedig kö~:yen ö~szetöri az erö~ebb héju tojás a vékonyabb. heJU~. De neme:>ak n keltés ideje alatt ~:;zármazik b~J, a különféler-:égböl, hnncm azután i:;. A kikelés u~~n a különbözo crcjü és tcrmészetü csibék elnyom)~~ egymást. Az cröscbb, közönségcs és j?korabb. f:JIO c:.ibék az ev~nél elverik, elkergetik a kes~~b fejlő drpaább, értékesebb fajc8ibélcet, s kimarJak őket' az a

0

nya védszárnyai alól if<, ugy ho~y ezek belepusztulnnk. A t>ikcrcs költéshez tiszta, leghuzat­mcntcs fészek, j6 ·nyugodt kotló, mérsékelt és le: hctöle.g egyöm<'t ii, t•gyenlö nngys;ígu és .egyenlo fnjtáju tojúsmennyist'·g n fokell~k. A kt ezt a szabályt betnrtjn, nem volljn. kúmt.

A dohány talajigénye és trágyázásn. Stutzer dr. német prof<'sflzor'azt irjn. egyik mnnkájá.bnn, hogy a. dohány ltönnyü, nem kötött, porhanyó~ humus­ban gazdag s loga.lú.bb is cgysz{tznlék kálit tartal­mazó tala~t igényel. 'l'rágytízására. vo~atk~zól~g a Cuba sz1gctén üzött t nígyázási prax1st, aJánlJU. és ta1t-ia lcaiobbnak Ott o. jobb ültetvenyeken

.. 0.0 • l (4'>0 ' per heJ..-t.ár (~'/s m. hold) 2:~0 kgr. du p a. ~/o foS"LÍOI'I!avtnrtnlmu) szup.erfo<:dátot, 3i0 kgr. hamu-

Vasárnap, 1909. január 17.

zsirt és szénsava.s magnéziá.t és 300 kgr. chili­salétromot használnak. A tapasztalatok ezerint­ez a. trágyázás kitünő hatásu ugy a dohány minő· ségére, mint annak égőképességére nézve is.

Kaptárok szinezése. A méh a. teljesen egy· forma. szinü kaptárokat gyakran eltéveszti s ha. idegen rajba. talál berepülni, ott menthetetlenül elpusztítják. Ezért ajánlatos a kasok változatos szinezése. A fakaptárt arnugy is be kell festeni, hogy tartósabb legyen, czélszerü tehát, ha az egyes kaptárokat más-más szinüre festjük.

,eeeeeEEeeeeeeeeeeeeeeEEEeEE'

i Princesse ruhák, m ~~ bluseok és antol aljak $ ~:~ - izléses készitését elvállalja - \1) w w * R. BEll G Ell MALVIR g~ w w \1) Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lll., 15, (l)

m ~ ~eeeeeeeeeeeeeee€eeEEeeeeeee~~

•• Uzanafak. ( Ké:iratoi«U nem adunk vi&WJ.)

Dr. S. Gy .. ni. Kh·ánsá~rára Je\"élben válaszolunk. H ii ol~'CU6. l. Igy \"iz:;gálat nélkül teljesen lehetetlen

erröl véleményt mondani. Tessék a hüvelyk és középsó ujjal irni, akkor, azt hiszszük, bOj!y a baj meg fog szünni. Kis gyakorlattal ezt meg lch<'t t\Zokni. 2. Tessék lebet.6leg másodnaponta fürödni. Á fürdés előtt dörzsölje be a gyógytárakban készen kapható kenócsszerü zöldsz.appan­nal és ugy tiz percz mulva. üljön bele a 26-28 C. fokos fürdőbe é~ olt áztas..'-18. Ic. 3. Ülöfürdöket vegyen. Gon· doskodni kell a könnyü emé!lztésröl.

Rúba. ~lásodik kérdésére levélben válaszolunk. Egy fiu. Kivánsága. szerint levélben válaszolunk. B. A. Fekcletó. l. Tessék másodnaponként este ll.

lefekvés el6tt a. fejbőrét és a baját alaposan megmosni és behabositani melcg vizzel és kolozsvári kénesfehér­

. kátrúuyt<zappannal. A szappanbabot hagyja. rajta. elsózör 10 pcrczig, azután minclen következő mosásnál G perezezel toYább é::~ végiil állandóan 30 pcrczig. Ezen idó eltelte ulán tess(·k a SZilJlpaulmbot alaposan lemosni nagyon sok langyos vizzel és utúna. alaposan kiöbliteni állott vizzeL T.eszáritús uuín tcs.'lók kilx>ntott hajjal lefeküdni. Ezen­kívül tc~;;.ék n1n~odnaponként a fcjbörét jól bedörzsölnj. Garami·félo bnj~<zeszszcl. 2. Ezen kérdédére más helyeli v ála.s:r.olun l(.

K. .11 ómf. Tessék uzy kezelni, a hogyan azt a. B. A. l•'ckctetó·nok küldölt. üzenetünk első pontjában ajánlottuk. ·

1\. A. Kidnsága ~zerint lc-rélben válaszolunk. V: Kláril:a. Lc,·élbcn válaszolunk. raléria. Tanácsot méltóztatik kérni, de elóre ki­

jelenti lc"\""clébcn, h01zy csak "l"t!rtisztitót ajánljunk, mert semmiféle más rmrt hasmnlni nem hajlandó. )liután a. vértisztitó,·al a jelzett lJúntalmak ellen nem tehetünk ~;emmit, s miután az itt nem ha"znAlna semmit, tehát nem is nján\hntunk scmmif«He kez<'lé.-;i módot. Készséggel válaszolunk )cYelért•, ba n tanácsadást reánk bizza.

Fiúna. Ez cll<'n ign1~ín nem lehet tenni semmit. M~g fog az jönni magútól is, csak bizza azt az eljö"l"en· dokre.

H. Kálnuímtf-. ·Le"l"él megy. R. &eré11a. Levél megy. . J~11ka. ~léltóztassék naponta többször me~mos~1

állot~ VIzzel és CDte a lefekvés előtt pedig meleg v_:tzzel . es febéntő.bál'l!o?)'Ezappnnnal. A !1.l.llppanhabot ~agy]& ra;Jtla ~é~ány P;I'CZJS, _azután mpssa. Je Jan~~ ,nzzel, utát;~ ~~btso le alJott VllZCI és szaritsa. le. Leszantns után tessek eJJclre bedörzaölni fehrrit6·bársonykré~el. t

Tudalla1l leány. Tossék un kezelni, a. ho~ az a. .!3· A. l!'ckctotó·nak küldött 'tizenctünk elsó pontJában 8Janlottuk.

H. Andor. Ki-ránsúga szerint levélben válaszo~. - Réyi elölizeló. A m('n\i jó, csak tekin.t~ttel a. elet­

. degre, lehetne a hideg hal előtt Cf!Y·CSY e~~;e m g busle,·est adni, rcszelt parmezáDSajtt.al, s CJfclben tea helyett. puncsot, ,·a~v BobleL · toire

S. Pt;lyuka. S .. 11Jtt:saly. Bokáig éró dir~. . -szabásu kabát nagy zsebekkel _ez Jesr. a tll\"11-".z di~i93• A lcg~zcbb a; nubclJtino·lila, 'vagy késóbb, má)US e o a ~~ampa;;nc.szin. Az Ö\' egyben a ~:zoknyá.val, sa gyomorra )On fel. zuk

O• B • ,__ al' me"n'ITet c ·or-• ~. .·tic s--·'nQ'· • rétcs"" v o ez>.' be · ·1 J • _.;uc "'· "' 'bb. set n mme

~a ,.agy a nélkül lehet eltenni, ez uto 1 j kis forralt JObban kell az Ü\·cgct tclctömni memre ' 6 be 1.;

· t · · bekotve g z n ~-VIZC ratöltcni í_ .. , az ü\·egct sozrosan . • ki · t fönti. · - Az ol~jpocsét éppen ugy tisztithato , mm a rtndcs f h· -t·"l e ernemu ru • .• t t ba kell vizbe • lJ ,. 'J J\ ··kÖ f·tnyCS SZtiVC C u

, • :'·· ~·C/11(1. n tu' r'-''· . · • {OtTÓ vasalóval martott 1:3 k1<'savnrt ruluh·nl bontnm. éS (}>ak ... d VIUialni. A gözölgt'·st c~ctleg ismétdm .k~~\· red ~~b !~óre l.tn~7.tlul, m~rt a f~ny, m<'l)" kopus e , UJra. Vt'!J>Zatfr ' • •

('all' \. llé l ú. ·n~l nem a kem~:nytto ster, • •r. • g:~ •r ,•nsn ~a ~ , • ··1 l' 1 de a. vanal' ód. • tos T.• czdra. kt:SZU t vasa ova' ., us m Ja a ton · u · • k .. be · is!Dólcltcn kell a nllért· erósen bev888lill cs oz n mm-dtg ujra megned~itcni kis "l"izes ru.~~~~· - A nyelv páczollisúL ti. tHúzi tanács.'ld6t·lmn kozo!Juk ..

• .c;andorka.. IzZAdtságpecsétek n<'m távolitha.t6k. e,l, ~eg vegyi ti ztitóban sem. - A szagot ~.zas szellozes ts kis illatszerrel való bc{ooskcndezés .. enyhlh. -.A .bár. sonyt. l.~lszcrübb finom cziroksepru,·cl meg~ _ Az ok nélkíil val6 clpirulás elle~ nem lehet semnuHellJli.i dc o korrnt ez rendesen cJmulik. \

Vasá.rna,p, 1909. január 17.

FŐVÁROS. (Még egy sikló.) Ezt szarencsére már nem a.

Gellért-hegyre tervezik s nem korcsmákkal és kávéházakkal kombinálva. Az uj ~::ikló a Vérmező­ról indulna. fel a Várba. a Szentháromság térig, még pedig a gránit-lépcső befödésésvel. E mellet.t a gránit-lépcsőn is szabad lesz a. gyalog közleke­dés. E terv ellen a. ~;zomszédos háztulajdonosok tilta.koztak ugyan, de a. mémöki hivatalt egy ~p?et sem akadályozza abban, hogy a. terv keresz­tülVltele mellett foglaljon állást. .. .

(Iparhatósági megbizottak.) A VII. kerületi iparhatósági megbizottak e hónap 14-én tartották alakuló ülésüket, a. mclyen elnöknek Frisch Igná­czot, az ismert kereskedőt választották meg. Az alakuló ülés után az iparhatósági megbizottak &Z Er2sébetvá.rosi Körben "racsorára. gyültek össze, melyen résztvett, fa kerilleti elöljáróság tisztviselői kara. Kiss Ferenc~ dr. előljáró,·al együtt. A tör­vényhatósági bizottsági t-agok közill Ehrlich G. Gusztáv jelent meg.

(Uj park.) A mérnöki hivatal a Krisztina-körut és a Várfok-utcza találkozásúnál, a hol most puszta. terület van, parkot szándékozik létesiteni s a. ter­veket már bemutatta. a. tanácsnak. ... ~ park 500Ó koronába kerül.

(A lakásínség.) Bródy Ern ö or:;zággyülési kép­viselő ma. este felolvasást tartott a Kö;tponti Demokrata-Körben a. budapesti lakásinségröl. Er­dekesen és nagy tetszés közt vázolta. a már ismert állapotokat se a lakások tulzsufoltságá.ból eredő közegészségügyi bátrányokat. Kimutatja, b~gy a budapesti lakásbérek sokkal nagyobbak, mmt az ö::;szes német és osztrák városok lakbéreL Mig Berlinben egy kéts:t.obás lakás átlag 482 koronába kerül, addig Buda.pesten belekerül 579 koronába. A hárombzobás lakásnak az ára. Berlinben 820 korona., Budape~>ten 924: korona, négyszobás lakás belekerül Berlinben 1100 koroná.ba, Budapesten 2000 koronába, végiil a. hatszobás lakás belekerül Berlinben 2194 koronábn, Budapesten :!456 koro­uába.. A házbér-jövedelem énol-éne emelkedik. 1896-bau még csak 82,651.112 korona volt a buda­pesti házak bérjöYedelme, 1906-ban felemelkedik ez az összeg 109,166.3:?9 koronára, 1907-ben l 11,914.539 koroná-ra s a következő évben, 1908-. ban 14 millióval több a. házbérjö\edelem tniut az előző 6vben : 125,990.256 korona. Kide;ül tehát, ~ogy ~~d!'pe~top a. ~unkás, a középsorsu polgár es az ep1to-vallalkozo egyformán rossz helyzetben "ran. A zs~olt lakások betegségek csiráit hordják magukban cs a ragályok terjesztóL Az egyszobás, háromnál több lllkó,·nl biró lakások az erkölcsi züllésnek hatóságilag engedélyezett vagy lc..,alá.bb is türt tanyái. Ezzel a megdöbbentŐ. hel~zettel szemben a. hatóság feladata. kett& : kö~vetlen tevékenysége a. mllnkóslakások épitéoe terén és közvetett intézkedései az építkezési kedv fel­ébresztése czéljából. Az első irányban a főváros már megtette a kezdeményező lépést a. Gyáli-uti munkáslakások építésével, de sürgős szükség hogy a. főváros a.~on ~özépületeit,, a mclyeknek rendeltetése nem k1ván3a meg a legertékesebb bel­telkek igénybevételét, kitelepitse a. külsö részekre. A Rókus-, a Kis-Rókus-kórház, a t::itáblv-utczai halottasház, a fovárosi raktár, a. Dolog:kórház, az Erzsébet.:;zegényház, a Józ::.ef-fiárvabáz, az Erzsébet leányárvaház például mind a fciYáros legértékesebb ?elterülcteit f~glalják el1 ~olott ezél­juk és hivatasuk !)Okkal inkább betö\thetok a kiiliö r~zeken, viszont a ~te~epi~s~k által drága telkek szabadulnak fel. Az ep1tkezes1 kedv fejle~­tésér~ föfontosságu egy jó é~it.ösza.~yLat és város­(o.za,bályozási terv, valammt kozhaeznu épitó­" állalatok kedvezményezése.

(Allatvásár és sporttelep.) ~ f~vár~s lóvásá.ri jogát 30 éV'te a. TattersaU r~:z.ven~arsaságnak adta. bérbe. E szerzödés nemsokara._leJar s gondos­kodni kell arról, vajjon megmaradJon-e a. lóvásár a. mai helyén. Mivcl az Cgetöverseny-egyesülct is kért telket 8 a millenáris versenypálya t>em marad. hat soká a mai helyén, a. taná~ ugy gondolt-a, hogy legjobb lesz az utóbbi kérdések megoldását kapcsolatba. hozni a TattersaU elhelyezésének és o:.zerződésének kérdé::.ével. Evégbol Melly Béla. dr. tanác!ios a. mai napra értekezletre ~ivta. öseze az Útszágos Magyar Gazda:>á~ E~·e::;uletet~ a. ~at­teri!all r .. t . a Budllpe~ti Ügeto' en;eny-Egye~üle­~t l'S Ge;enday G\ örgyöt, a )!~g)· ar :-\thletikai

S:Ycsulctek SLo··\' ·t~{-~ro elnökét. h.cglovtch Gyula. ••rof L c ~ · k (' l G ~ ' Ucze-nbncher .Miklós, Rubme ~yu a., e-<'nduy Györgv dr :\ltH!'-·ar Lá~zl6 dr. t-s mások

11Yilatk • .. ... ~" · h t' · lt L l ,.· O:tat.ai alnpJ·án me{r6Jlaplt a o \O , egy a. O\ &::á c l • • .. • r, gazdasáni és teuv6zál at Ya:;ur, ugeto-

o •

A Z "D'JSÁG

verseny és a. sport érdekei nem á.lla.nak egymással oly ellentétb~n. hogy azok egy helyen csopor­tosítva ne lehet]lének. Davecis Ferenoz müszaki tanácsos a szóban lévö czélokra. legalkalmasabb a t-erületül a. ligettéri dülőben, a. Kerepesi-ut, Fehér-ut, a l\1. A. V. felső álloitiása és a ll. Á. V. czeglédi vonala közötti területet jelöli ki, a hol a szü.kséges f30-.7Ó holdnyi fővárosi terület rendel­kezésre áll. Ezt a területet az összes érdekeltek a kijelölt czélra. ~den tekint-etben alka.lmacn&k t&lálták.

( A vizvezeték csöveinek öblltése.) Az éjszaka a \'"izvezet.éki hál6zs.t összes fónyomócsöveit öbli­teni fogják s ennek következtében holna.p sok helyen zavaros vizet fóg adni a. vízvezeték.

tUJ zálochú.) A m. kir. zálogházak igazgat~g~ a közönség tudomására. hozza, hogy a kereakedelemugy1 winiszter á ltal a VII. ker. Rákóczi-ut 80. !It. alatt fel­állitott m. kir. zálogházi fióküzlet e hónap 18-án meg­nyílik. A fióküzlet a. vll8ár· és ünneJ?napok kivételével, délelőtt S órát61 délután l óráig é-5 delután ·! órától este 7 óráig, illct-re sz:ombaton este 8 óráig ~au nyitva.

( Az OrCZJ·ut rendezése.) á mérnöki hi-yntnl bemu· tatta. a. tanácanak az Oreey-utnak az Ullól·Ut és Kó· bányai-ut között fok\'6 része boulova.rdeszerü rendezésére 'I'Ontttkozó terveket. A ruunkálat a tervek szcrlnt 4.57.000 koron~~. költséget igónyel.

(trtekezlet az adóreform ügyében.) 1.Iiután az a.dóferorm parlamenti tárgyalása. immár küszöbön áll, BáNey István dr. polgármester ma. délután értekezleb'e hívta. meg Heltai Fereocz dr., \á­zsonyi VilJUos dr., Gliikt>thal Soma. dr. és Sándor Pál bizottsági tagokat, továbbá Bródy Tivadar dr. tanácsost és Pogány La.jos fővárosi adósdm­nteli főnököt, a kikkel az uj adójM•aslatok egyes részleteit megbeszélte.

(.Jultll616 Yirosl tlaztvlsel5.) Lajosfalvi (Ludvig) Ist:ván fó"t"árosi vásárcsarnoki felügyelő ma töltötte be a főváros szolgálatá.ban eltöitött hivataloskodásánok negyW­százados éYfor4ulóját. l:izolgá.la.tát mint állatorvos kezdte meg s 1896-ban a vásárcsa.rnok felügyelője lett. Teendöit mindenkor lelkiismeretes bozgósággal látt.al cl. JtJbileuma. alkalmá.ból sokan üdvözö!Mk.

(Ingatlanok forgalma.) A székesfö>áros terü­letén az elmult héten a kö>etkezö ingatlanok kerültek átiratás ulá:

A pc.::ti olda'ú:Jn: Blankeoberg Lipót X. k. Xo:.zlopy­utoza. 4. sz. stb. házrészei Grünwald Sándorra. ("feteljog­cúmen). Bencze Bándor és birtoktársai VIJ. k . .,zövetsóg­utcza. 1:2. sz. háza. t:;oltby Guaztá.vnéra. (vétel és ajándék czimen). Smeskál Man6né Ylll. k. Tisu. Ká.lmán-t6r 28. sz. h litrészei Egert József dr. -ra. (öl'öklés). Budapesti .tltolános Népbank mint szö,etkezet (felszámolás alatt) \'l. k. "Forgách-u. 81. s:.:. háza. 7800 koronáert Upriny .intel és nejére. Ács Mikl6sné Y"IJ. k. Telep-u. 9J. sz. házrésze Bittne.r A.ndrásnórt~. {öröklés). o~, .. Talll>z. ~lanóné es 'fauaz Antal VIII. k. Karpfenstein-u. 9. sz. házrészei l 9.200 koronáért To.usz David és Lipótra. Ferenczy K1\to.lin VII. k. RoUenbiller-u. ~8. sz. húzrét;zo For~mozy Vandára. (öröklés). Szemerényi Károly lY. k. Irányi-u. .3. &z. házrészei Meisincr Emil dr.-ra. (vétel jogcz.im~n). Martiny Heru:Lk és birtoktársai 'íTII. k. Sz:igct"\"áry-u. 1.3. és LcsonCZJ·u. lS. sz, házré:~zei 9i00 koronáért ~lartiny Vilmo3 dr.-ra. lllyú3 Lajos és neje VI. k. Káka-u. 8. sz. háza G56S korona 80 fillérért Klein Józsefre. Ozv. Suhajda Jú.nosné, Suhajda István dr. és Judit IV. k. Bástya-u. 31. sz. háza dr. Steind.l Ottónéra. (öröklés és egyezségi jogczimen). Silberberg Károlynó VII. k. Garay-tér 17. sz. bázrés~i 'Ehronfeld testvérel..-re és Halmos Róbert és táreaira (örökléa). Augner Antalné VII. k. Hársfa-o. s. et. házrésze Augner Uona, Gyula. Juliánna. Antal. János. Irwa. e Terézre (örók~s). ~'"· Komjátby Jól.Sefné \".O. k. Akácz:fa·u. 20. &t. bané!ui 80.100 koronáért L:wdorfer Konrádra. ld. Orbán Gáborné h gyermekei nr. ]o. E:nsébet kir.ilyné-uton le'I'"Ö 1959-21.. l962-~3Ja-cf9l/a. hrsz. ingatilina ifju Orbán Gálx>r es nejére (ngyoneU..'iilönitls). Ifju Orbán Gábor és birtoktársai VJJ. k. Erz.sébet királyné-uton le-ró 1959-61.. 1962~ 63/~ --cJ9l [b. brez. iuga.tla.na. id. Orbán Gáhorn!ra. (vagyoaeU.iilönités). GC~ochader J anollllé vm. k. Köris-o.

7. t!.!· bú& 5~.000 ,kóronáért öz;. Kohn Lajoané é6 !á.ra. Rótb JóZ~~ef es ~eJe Vlll. k .. Nagyfuvaro:.·~: t. sz. b&.U> 195,()()0 koronáé~~ Grósz Zsigmo~d éa ncJere .. lApJ?Ort 1'-· u.. n. l;. Liliom-u. 40. sz. hatténe 5000 koronaért u~t: Autalra. Öl.v. dr. Nagy szül. Mehwnt :E:mm& wp~t övoda·U. 19. az. ház& 260.000 koron~rt Dános

· iJ A.r ád és ~ára.. Fuchs Má.rk és Sli.borsl.-y Ede ~~k • N~/stinház•u. 25. ez. há.~ ~"VSSSi Gyula. dr, és Vá 6 U&Zl6r& 146.S72 koronáért. Bayer Ferenoz VllJ. k.

. g d u 24 sz blizré61e 037 kórona. 50 fillérért Kis~Iu ~· iatv~ ~ uejére. Lindenbaum Mór VI!. k. Far ·~u. 2. sz, háta. 54.000 koronáért Sciillfer Jóná~ ){ura~~ Polatsek Félix és neje vm. k. Kun-o. ll. sz. ~ neJ,,.~ 980 koronáért Fejér Gyula. é3 nojére. . haz:a ... b~dai oldalon: Eokhardb !stvánné ID. k. Kerek-u.

A háza. Eckhardt testvérekr& (öröklés). Facsa.var-, 27. sz~ fétnnemü gyár r..t. m. k. Hom6k06·dü16ben }e"\"Ó vas- é é SU 7. hrsz. ingatlana 60.341 korona 4!0 fillérért sus. ~ ,· ond dr ·ra Hyam Jakab és nOJe m. k. J~ab z,.;~ n há~ 4o.OOO koronáért Sulak János és LS)OS·O. ~uf ~k Kármb dr. m. k. Kisozelli·O. 42. sz. n~Jtlr~.,~",Y koronáért Stcrn József dr.-ra (árverésen). bata .>o.>-~ K rék ,.,. sz .:. .. 9 f• -ln· Róza és Irma m. k. e -u. -'· ·e*- vrom-!\Io ar lol"'Ó SOl-802. ~~ 5329. btu. ingatlan& Molnár t~~ cn GizeUs. é,. Károlyra (öröklés). PeterDen Károly 1 uk, 1\.ibozelli·u. 23. t~z. bázrésui Hambach Sápdoméra 1!~~~~d~k). OtT". Bohrillge~ Józsefné Ill. k. Test"férhegyi ~JI.Sbcn }evó 2i53. hf".z; mgatlana. 1800 ko~ouá~rt Polla­esek Karolyra. ~Grósz ~andor ~- IP:.: ~- LaJO~·u .. l ·U. s~. bli:réne özv. Gró:.~ l):.ndoroera (oroklés). Réde1 H~

41 m. k. L6ponna.Iom-dülöben levö 7924n6., 7926/12. b.raz. ingn.ti4Da 400 koronáért Robeim Lipótra. Botzen­hardt testvérek m. k. Kisozelli-u. 7. sz. háza. 6400 koroná­ért :Basoh Gyula és nejére.

A közmunká.k p1·ogra.mmja. - Saját tudósitémldól. -

A tanács ma megá.lla.pitotta. a közmunkák programmját, illetőleg összegezte azokat a. munká­latokat, melyeket az egyes ügyosztályok a. legköze­lebbi jövó fela.dataiul jelöltek meg. Az átlagos szá.mit4sok szerint az összes közmunkák végre­ha.jtása. kétszázhatvannegy m.illió koronába. fog kerülni.

De megállapította. a tanáA::s a. jövedelmezőséget is. A tanács a jövedelmezőség kiszámitá.sá.nál abból a. felt.::;ésból indult ki, hogy a kötvényoket, me­lyek ma. 89.75-ös árfolyamon állanak, sikerülni fog 93-as árfolyamon értékesíteni. A.z egész összeg é\i kamatainak fedezésére 12,549.000 korona. szük­séges. Ez összeggel szemben a. t.aná<1s a berubázá­E>ok >árható jövedelmeiből csak 10,327.000 koronát képes preliminálni, "ragyis 2,221.000 koronát a rendes kö1tségvetésböl kell fedezni.

Hiányos e mellett a jövedelmezoség kiszá.mi­tása a gázgyárnáL A tanács ugyanis a. gázgyár jö­veqelméül azt az Ö.:;~>zoget "rette föl, JUelyet a gáz­gyár, az előbbi hatósági számítások szerint, c~ak 1920· ban érhet el.

A közmunka.programm ez : A zuglói tisztviselőtelepi, józsefvárosi és még

szükséges templomokra. 3,350.000 korona., csatoma­építésre 13,500.000, árokszabályozásra. 4,140.000, a sotoksá.ri Dunaág rendezésével kapcsola.tban "ri.:z.ierö fölhasználásával épit{)tt harmaclik elektro­mos telepre husz millió, a légszeszgyárak megvál­tá!>& és emel kapcsolatban eóY konczentrilrus gyár épitésére 30 millió korona, vizvezetéki beruházá­sokra 14,463.000 korona, kisajátitásokra. és sza. bályozásokra t.izenegy milliú, a. Mária Terézia. és Forgách kaszátnyák kihelyezésérc és az Andrássy kaszárnya. kibóvitéséro 5,900.000 korona, az Omni­buf.:.t: ,~úUalat megvúltút>ára 2.:?28.000 korona, :,. foguskerekü meS"'6telére és átalakítátiára 343.000 korona, köztisztasági nagyobb bcruházásokra, gé­pekre és az automobil-üzem fokozatos bevezeté­bér~ két. millió korona, a fu>artt-Iep kibővitésére iö6.000 korona, &zemétfuvartelep lllcgváltása. és szemétégető létesítésére nyolcz millió l~oronn , az ártézi fürdö épitésére 3,.300.000 korona, Stiros­fürdérc 4,600.000 korona, Rudasfürdőre 1,700.000 korona, uj középponti >áro~;házra kilencz millió, bérház építésérc husz millió korona, II. kerületi uj elóljár6.-;ági épület 500.000 korona, VII. kerületi elöljárásági épület 700.000 korona, i&kolaépités harn1incz roilli6 korona, budai szinhá.z 800.000, munkáslakások tíz millió, köz­vágóhid és állatvúsárt~ri beruluí~ás 7,090.000 korona. ,·ásárcsarnoki beruházás 5.800.000 korona, nyilt piaczok 600.000 korona. ál.la.tegé:;z~égü~ i telep 250.000 korona, , ·egyészeti és élelmkt.eniz:,­gáló inh~zet 500.000 korox:a, fa-. é& !u~i-k~o~·:• 600.000 korona. középponh Elzegc>nybaz ot roillw korona, uj leányán aház 650.?0? kor~na .. szer?tet· ház 600.000 korona, József fiua.rvahaz ktb6>ttése 80.000 korona, :\Ia.yer-ár"raház kibóvité:;~ 60.~ korona. tanoncz.otthon 100.000 korona, neg~· oep­otthon :!,600.000 korona. özvegy nök menedékháza. 200.000 korona, két uj Dunafurdő 60.000 korona, tü.;oltó&ági bero.házá::.ok 1,900.000 koron&, s:~;ükseg­lakásoh, menedékhá.zak és népsz4,11ók két millió korona, fiók f~rtótlenitő intézét 735.000 korona I.hzl6-k6rbéz területén megfigyelő pavillon épit~s~ 1,235.000 korona. Margit-kórház kibövi~so 2,062.000 korona, János-kórházzal kapcsolatos tüdöba.jos kórház és szanatórium 4,700.000 korona ogyanott elmebeteg-megfigyelő pavillon 1 !!OO.OOO korona, Ge~ért-k6rház területén négy uj ~a.villou 1,165.000 korona, István-kórház teriile•.t. bá

ill "'08 OOO k wn or n, ~z~:é palv7 ~oono o' . orona, uj R<>kus-kórház epl se , 't. • 00 korona, gyül.tőkórhá l 840 OOO l..""Orona. z • ·

A beruházások összeae tehát "61 515 OOO korona. fuenki...;:1 .. > 0

.. ' • . . . . ~ ~ -,485.000 korona kell a t iz

~llio k~ronas fuggö kölcsönből már teljt:-eioott k?zm~~:a. Az egész szükséglet kétszázhatvan­negy mtllio korona.

• .\ jöYedelmezoségi kimutatás alapjául a. ta­nacs azt nttt-, h(lg:,· a 4 százalékos kötv~nyeket

Vasárnap, 1909. január 31.

Három könyvril. (Perczelné Kozma Flóra: >Modern vallásbölcsészet és &zocziológia.- Egy asszony versei.- Nil: >Nálunk<.)

Három női könyv fekszik előttem. H~rom kiváló köny'' · Minderuk érték, min~a.rom erős egyéniség, Yala.mennyi szinte rákenysze­rltl az olvasót a megpihené3ro é3 ~ gondo_l­kodásra. Mindenik más é> mégis mmd a ha­romnak egy az eredete. ~Iindenik a gondolatok és az érések tisztit6 tüzében született.

.Az egyik a vallásról beszél, vilá~os sz~val, az igazsá" erejének mindenkire hato fenseges­::;égével ;

0a. másik kettő a ~:;zivnek érzéseiről

dalol lelket megejtő hangon, ugy a hogyan csak azok tudnak, a kik lsten kegyelméből való énekesek.

Az első könyv, a próza, az élet köteles­ségeit mérlegelő, a társadalmi és müvészi szempontokat is tekintő mü : Perczelné Kozma Flór áé.

l\findenképpen szerenesés gondolat volt , hogy e kiváló asszony összegyüjtötte, könyv­ben adta. lllindama feloh·a~:;ásait és közlemé­nyeit, a melyek mindig aktuális, többnyire ntllá8i, müvészeti és tár~adnlomtudománYi kér­déseket tárgyaltak. Yaskos kön:n-e olyan ta­uulmány, a mely gyön~·örki.kllet és oktat. Valamiképpen megoldja bilincseinkct, tisztább, megszentelt, csupa nagy igazságoktól fénylő világba. visz. l\1inden, a mit mond : erőteljes, meggyőző. Szava rajongástól ment és talán éppen azért messzehaugzó. Oda áltitja elénk al. embert, a ~:;zeretetböl, jó~:;ágból és becsületes­séaböl valót, a ki. hitéuek Jézusát kö~eti. A;t a Jézust, a ki >>nem az égból szállt alá. hoay emberré legyen, de a ki az emberből em~lkedett fel az - égig!~ A protestántizmus iránt való eliswerése fölött ott áll egyházának,

EiJ virá). A park ös,·ényén egy , -irág a porb,\'. Félig fonnyadtan, félig széttiporva.

Kis lány tipeg, czipeh·e a babájat, Ránéz s ilyképpen csucsoritja száját : Kár, hogy oly piszkos s ninc:.cn jó szaga; Hogyan örülne néki a baba !

Egy lorgnettes, '_"én, hórihorgas _dáma Yiz:;gálja, szirmamak. há~1y ~ szan~a; Linné szerint, szól, tbztan a\l c teny. l)Többfalkásak~ közé Yaló nöYé~y.

Selyemruhá::; nö, fent t~lély.ct~ kiYág,·a, Orrfintorgatya néz a ki::> nragra : Hogy cl nem hordják a :.ok :,.zcmctct. Itt jobb ruhában járlll scm khct !

Egy munkáslány, burkol~·a k~szkenö~e, Mmt '!. oöyha egy nagy tttkot fe~ne_ o .. be, Sólldit Szeaén\' \'irág. egy a tm n:gunk ; Letcpt11 . .' .. ~ ;orb:ln kdl IH'tY:lf~ni n\-kiink.

Csókot rwom rá s bdt:g szi\·éro. útja. h.önnyét- törli. Siet ujból a SY-trb.'t.

~tleki. Sánuor: · •

az unitariatúzmusnak szóló hódolata, a. mely emelt fővel, sugárzó homlo)s.kal nézi az ö lelke magasságából az l>utat és az életet!~

A hány czikk tarkitja ezt a kötetet, mind­megannyi müvészi kézzel formált mozaikja egy tökéletes asszony magasan járó gondol­kozásának ~1inden rendü és rangu ember megtalálja benne azt, a mi az ő viszonyaihoz mérten szükséges. Beszél a kereszténység misz­sziójáról ; Tolsztojról és sza.badelvü egyházak­ról ; a. család szerepéről az egyetemes szocziális munkában; a vallás szerepéröl a nevelésben; a nő erkölcsi hatásáról ; a sajtó és a szó hatal­máról ; a materiátizmus kulturtörekvéséröl ; a müvészct és müvelödésröl a szocziális munka s:wlgálatában ; a nömozgalmakról ; az unitárius nők nlágáról és beszél mindenről, a hová. tisztán látó szeme, lelke finomsága. csak bele­tekinthet.

Szinte szeretnék - hogy elfogultnak ne láttassam - észrevételeket tenni a könyv ro­vására. :~!Js nem tudok. Ez a munka- talán nem azért mintha tökéletes volna, kétségtelenül vannak fogyatkozásai is, de mert kvintesszen­cziája az as:szonyi jóságnak és tökéletességnek : azt a Yá.gyat ébresztette bennem, hogy oda­adjam •agy legalább ajánljam olvasui mjn­d<>n nőnek, a ki szivesen rázza, törilli le magá­ról az élet utain rátapadt j)Ort és szerun·et ; a k i tud és akar felfelé tekinteni, a ki kereszt­tel a vallási megrogyás helyr' t - emelkedni kiván.

) {ert ebben a kegyetlenül számtto. rideg, hitetlen nlágban az ilyen köny' ek Hnnak hivatya megja,itani, jobbá tenni a~ emberi­"É'get.

* Egy asszony t•ersei. •)Eg_,. as"zony.~ ~j ez

az asszony? Kérdték annyian, még uúnek .

A repüllk. Irta Erdős Renée.

~\ kis C'Ontessina mintázott. J::g)·edül al~ba:1 a szobá?an .. a mit e czélra

berendeztek ~zamara a masod1k emeleten a C''elédek lakosztályába u. . . , . . ,

Ott ült, törékeny, szmtc LulvJlagt alakJa· v-al a nagy áll~ány előtt, melyen egy óriási •1gyar,bibla volt. • A kis oonte:-sina ebbe az agyagtábl:l.ba ·éste be a maga különös relifjeit. : a repülőket.

' Furcsa lovas férfiak •olta.k ezek. nyilak­kal fölferty,·erkezve, száruy.as RI:iako~k~L mar­' n·' c::c-~tázúk, a kik loYaJkkal nekingtattak ( zo .. , ' f"")f l ' il t k a le\"egönok, repültek - es o e e ny .a~ a~.

Külöuös ötlete Yolt ez a cont~s.smau8:~ · t ·tokban az eCTész bH-z ne• et ett c nyllas repu­es l o, . . . J t k lókön. mert nem ertettek: hogy ~t t Je en. ene .

)1indazáltal nem szolL ~euk1 sem!ll1t. Az aaYagtábla előtt mindeuki kom,olyan allt ,meg é~-u v tet(:., mintha. a dolgot egcszen ter~esze­iesu~k találná. Senki sem aka:t a beteg cs !u}· • ~k<'l'\' a'-·ermeknek valllllll elked.Yet)emlot. erz~ •. e.J

mondnni. 1

, k k (',;ak n düjka. az ola:-1. 1az? na - ez a

;lJ· u··tiizlwt ~tlen <irt>!! hu torda ra hJ<l set t~nke-JU ' · - .. l ' l -~ llt"ti lH' d(·lutúnonkmr. a muten·m )~.t>" eu ve d!\" sarokba. szólalt meg a maga ort>g, resz-k~·teg hangján. . .

- Tinácska, megmt olyan ncht'z dologba fogtá!, a wi majd kifáraszt. Sohasem láttál

elötte elhagyta a sajtót most megjelent kötete. Úvta. a nevét, alig néhányan tudták, de azt nagyon sokan, hogy a m.it dalol, mé'ységes szivböl jön és megtalálja a szivekhez az utat. Lapozgatom a könyvét és meg-megf'jt varázsa. Csöndes, tiszta a hangja., olyan, mint a messzi­ről hangzó zene, a mire megrezzen a vele együtt érzők szive. Lehelet-finom apróságok követik egymást a lapokon; egyikcn-másikon köny is ragyog. >>Későn jöttél •.. << >>Szomoru tréfa<•, ))Hogy kértelek néha ... • belemarkol az olvasó lelkébe. ~,Ha ugy lenne . . . <t kétség­telenül egyike a legszebbeknek, a. miket irt.

Milyen egyszerü, természetes és mégis mennyire megható szép ez a. kis költeménye :

Ha. valamikor egyszer, kés6n Utunk egy perezre összejó .. :B3 szembeállit veled sorsom, i~ A nagy drámai rendező : ·~

Majd szánakozó mosoly villa.n Szemed beszédes t.ükörén, :f:s súnto kérdezed magadtól : - Ezt az assz<lnyt szerottem én !

, halavány ajknm mt-g\·onaglik Xem védő ! fátyolom alatt : :': miként valami gyalá1.atot. ::f.'tzcm majd ... bcn·a.dásoruat.

:e~ .igy dalol a szerelemről halk. szomoru hangon. A sorokon át ki-kisugárzik később a megbékült, a megnyngodott embor megadó bölc~esége, a. ki a lelke tiszta tükrében keresi ernJékeit és a Ici már megtanult könvek nélkül énekelni. De mig idáig ért, bcleC'sencfül rímeibe a panabz, a vág__\', a lemondás szava; szinte azt a hitet kelti : ezek avatták költővé, s hogy ez érzések forrongása nélkül csupán a lelkének gazdagságából nem nyilhattak volna. ilyen szines, szép virágok. A természet szeretete, megértése és szinfestése egy-egy költeményé-

te az égnek nyilazó lovasokat, repülő kato­nákat.

- Ezek nem katonák - mondta csende­sen a coni<>ssina. és tovább dolgozott.

- Hát akkor ördögök - mondta a dajka haragosan. - x~?l .. is .. leh_etnek mások, a kik az ~gre mcrnek lovoldozru.

- Te azt nem érted, Margherite -mondta mosolyog>a a,Jeán_Y és átlátszó~ feh~r ujjaival egy sisak ·szarnyanak a tollaJt raJ· zolta ki.

- Hiszen az a baj, hogy nem értom. l!: pen az a. baj. ::\fi ért nem gondolsz ki valami eayszerübbet?

0

- Xom tudok egytizerüt kigondolni, )far­gherite.

Az öreg cseléd elhallgatott és mozdulat­lanul ült a sarokban és magábau nagyou el­szomorodott.

Ez a gyermek ! Ö meamoudta llll"ko .. - o , r ~zn-letet.t : ez a. gyermek nem a v il, " l, Olyan nézése Yolt akkor az c els .. agra kvba 0 · mintha. már mindent ért~ne o. napo.·, an, •an. Ettől l)edig ő megijedt aE mt a viiagon eoha~eu! sitt. lia aludt és f· .. 1 .~ a g~ermek ,·ettek eszre : úrákig is f'lf k'"do e erdt es, ne~n ban 1n i'otl . k e u t volna az agva.-

• l l szeme kel . 'lk .. J 1 • \agy tiit•elmt>tlenked t ' cl} Ul• '\l ' wgy Rirt K , . 1 b e t vo ua

t·'lo ' is ih-en lt ~ . . n k" X · vo · • <'TiliDl sem kellett k t> L - e!ll sz;rette a sz~p ruhákat, az ékszere-k~· a bt~t~al)agot. ~em voltak öarátnói. 1\em

a att alba menru. Valóban, tánczolni sem tudott. Otthon ült, ol,a-.ott vagy raj?:olgatott.

38

ben szinte pazar szépséggel nyilatkozik meg. A Tavasz czimü kis dala, vagy az Oszi pompa megkapóan szines, hangulatos. Mindent, a mit lát, a s:tivc melegével ölel körül.

Hogy hangja mindig lágy és finom, azt ~gyéni fegyelmezett voltának tudom be. Oly­kor azonban mintha küzdenc a forma nehéz­eégeivcl. A merészen t>Zálló érzés erejét meg­köti a forma keresett precziútása. A legtöbb verse - bármilyen szigoru kritikus szemmel nézzük - ugy hat mégis, mint a virág-csilin­gelés. Szubtilis, bájos, vonzó. Vissza-vissza­térünk hozzá uj szépségekért, uj mélységekért. ~!osolygunk a mosolyának, féljük a viharát és gyönyörködünk az erejében.

Ez az asszonyi szivböl S:Gületett sok kis dal, igy egybegyüjtve. ~gy pompás, szines bokrétát ad. Elisme1·ést, babért hoz írójának és nagy, igaz élvezetet minden érezni tudó, müvé.sz-lelkü embemek.

Nálunk. L.·ta Nil. Kc:Gdn> a Con/e.s<>ió­tól. végig az utolsó veréig : egy nagystilü költö·leány lelkének szinto tökélcte::::.égig kész, müvé::zi megn~atkozása ez a kötet. ~illyen haladás az elso könyvétől idáig ; mennyi erő, f!zin, hu.ngulat és főképp mennyi poézis ezeken a lapokon! Nem tud betelni vélo az ember, vibzi a betű varázsa, a ~:>zónak lelke, éréseinek messze.wgárzó melege. Kerescm: melyik is a Jeg::.zcbb a. sok, a valamennyi szép közül '! És leírnám mutatónak mindegyiket, mert so­káig ott rezdül még az értö ember lelkén vala­mennyinek clolvabá::.a után az a melódia, a. mitol szabadulni nem is képes az, a kinek megadatott megérteni, szivébc zárni az Isten­tól kiválasztottak énekét.

Régen nem hatott rám mélyebben költe­mény, mint a N il tollából kikerül t >)Köteles­sége. A mikor lázong:

O, Kötelesség, hogy gyülöllek l 'ro bidi)g rém, te va.sruaiku üres&ég, T\l \Ottcd ót el ujra tólt•nl, To irgalmatlan, zsarnok Kötelesség ! A csókja erejót megtörted S a szivem re5zketését tulü\·öltöd )lég egyre, moat is, hogy 119 fájjon . .. De én gyülöUek, én gyülöllek ! S ha. volna. rontó, gyilkos átkom, 1'\ikoltva szórnám c:;uf, siket nevedre f::s nem akarok emlókezni többó Egyetlen parancsodra. ~>em, E>oha. !

És szól tovább ke.serü jajjal, bilincseket törö kevély akarattal, küzd, lázad zsarnoka, a Kötele~ség ellen. De az szemébe nevet, biszen bit fészekben fiókúk i~ vannakf, a kik

Ö volt a ház hamupipökéje, egy kiilönös hall­gatag lény, a kiröl senki ~em tudta, mit gon­dol, mit érez. Nagyon gyönge volt a vér::.ze­génységtöl és a ho~szu virrasztások meglát­szottak a hzemein.

Abhan a korban, mikor a kéL idösebb növéro vidáman tánczalta végig az cbö bálo­kat és körülöttiik az udvarJók l'gé::z ::erege tolongott, o kijelentette, hogy bZt:retne min­tázni tanulni. Egy birneves külföldi :,zobrász­hoz adták, a ki elfogadta l.anitványának.

Ez az ember erry kir.sit erkölcstelen volt, de t>zép és zteniáJ~. li.'!. öt':cucdik ó;e felé kozelcdctt és a baJa mar cgc:>zcn fe her volt, do azért még mindig nein fántdt ki az élet }logány szeretetében. . .

Valahol volt felesége cs gyermekei, de azokat sohasem látta. Cok a:sszonynyal állt igen zoros barátságban. Hütclen volt ós igen liamar kiá.bránduló. Az asszonyok, a kiket sze­::du., z nycdtek miatta, de nem hagyták el,

lg, o. nug 6 rájok n~"m unt és ez gyakorta mestört6nt. -

Ilyen volt . A 1 á a contessn1a mestére. dolgokrÓJ ll.Y pe~ze tnitscm t u d ott oz ekről a

· O cea~ a ·· J.-- O o. le mu, = zt látta. és lJámulta. mondani rajon~~agyobb a világon - f:zokta be z61t. tneggyőzödéH cl, ba 1·óla

A mester nem ~oka ványá val a tanitási órák t fof~alkozott n tauit­a ki nemének majdnem : a vul: Ez a l ány fejlotlenül, sápadtan és \"Óra n e~ Jelh:~e nélkül' inkább va_] ami öl;zinte chod:i:~(k~ allt elottc: testetlenseg6v~l, ~;cmhogy Dlint nö ~~ beru1c volna.. Egy Jds f'ZOmoru, korcs , irágn "k e~~lto és ha. elment Mle_, windig c odálkozo~t ~tt.a. on,

A Z 'UJS.4G a~yá.tlanok,_ apátlanok . . . És ballgat legyözve, runcsen ereJe szembeszállani vele:

Erooj csak álmom, legszebbik, utolsó. Krodj s ne térj meg többé soha. &em. Xe bántö ... ne gyöngits. Ne tégy árulóvá, Ne boritad könnybe a szemem. l~lbuosuztunk - örökre szóljon. No lógycn visszatérés ezután .. • Csak a. kis fé:stek megmaradjon .\ fiókaknak melegen, puhán. O;uk et . . . csak ez . . . S maradjon itt bent A &:civemben is csönd, békesség. Vezess tovább te szent, te áldott, Te irgalmatlan, z:;arnok Kötelesség l . . • '

Ugy-e, hogy megmozdul valami idebent, a :súvünkben, a mik:or ezt elolvassuk ~ Pedig a két versszak között még nem is adhattam a vivódó lélek gyönyörü harczát, azt a vi~lám­erővel perzselő, lángot és üszköt félö, önmaga fölött diadalmas csatát.

»Anyuskám édes« cúmü versét sohase felejti el, a ki Í5'merte al: anyai c:;ókot. Nit már c:;ak a. :szelleméhez énekel .

Anymkám éde::=, félek a magf.nytól, S az embervásárt irtózva. futom. . . . Eg.v csókja, halkan, SJ Ön gén rám le heh e, !llrggyó~Zyitana még, u~ érzem, tudom! Egy csokm ... ódes, lagy anyai csókra. l'óvárgó vágyban égve r:.zomja.zom l ~s 1ut a csókot többé c világon &nkitül, ~>Oha. meg nem kllphatom . • •

Mindon, a Illiről dalol : fájdalom, köteles­:ség, ~aládi szeretet, szerelem, olyan mélység­böl fakad, olyan tiszta é~ nemes, hogy az iro­dalom sok i:tzó, bünö:3 :szenvedély viharától vert dalai között »Egy a,_szony ver::.ei(<-vel együtt az ebök, a legebök között van helye. Akárki veszi meg ezt a könyvet, olyan lelki élvezetet ::.zerez vele magának, a minöt csak az igaz költé::.zet vagy az imádság ereje adhat. Ujra meg ujra. kezembe veszem a kötetet. .fl;s olvasá~a közben sugárzó lelke mögött ke­resem a két okos, s:~;omat·u szemét, fehér hom­loktít, kör ülötte a K ötelt'::.ség glóriájávaL É s a. kit nem b ismerek , köszöntöm őt ezer meg ezer a::o::.z.ony :::.úvé~el , t•g:vütt ruíndazokkal, a kiknek ldkérc rá~ókolták varáz::.ukat ezek a »pillangó szárnyu, friss, fehér dalok «.

Gömbösné Galamb Margit.

hogy valóban haza is ér, hogy nem hal meg az uton. :\Iinden délben azt gondolta : »)!ost utol­jára látom. Holnap nem fog eljönni. Az éj­szaka. meghal«.

Dc másnap a leány nagy szürke szemei köszöntötték öt az állvány mellöl, lll.Íkor be· lépett a miiterembe.

l\findameUett, daczál'a testi gyönge::,égé­nek : tehef::.~ge:-nck Iát:,zott é.,; mindent meg­értett :> nem egy::zer magától uj és merész; dolgokat. csinált.

Odaba;t;a nem igen foglalkoztak \ole. Senki .,c·w .ért rá .• \ nagyobbik leúny mcnya:,szony ,·olt. ;\ ki ebbik annak ké:-ziilt. ) Iindaketten fülig ~:r.erelme:iek voltak. At apja po1itiká~al foglalko:tott, az anyja. legfobb gondjai volta~. : :tz e télyck, a r uhák, a jótckonyl'úgi egyeiSu­lot-ek és a két leány kibá~a:sitáE:a. Vele nem gondolt senki . ö cg~~z nyugodta n ülbcte~t a miitcrcmmé átalakitott bWhúb o.n a c:,eledek lakosztályában és csin1llhatta a maga rE-pülö lovasait.

* - Dajka, - mondta egy délután, miko~

a feje nagyon fájt és Pgy pár :szivdo.bogásl rohamnak a kimcrültségét érezto - c~1 ~a olynn holdog vagyok ! A mestcr mcg~JCsert . }~s én l'lmondtam neki, mi~ dolgozam 1tthon. Bhneséltcm neki a 1epülőkot. K•~pzeld c;;ak, nagyon kiváncsi lett ~s azt mondta, cl fog jö~ni és megnézi. l\lnrghcritc, oll nn izgatott vagyok. l\lég ma ide fog jönni.

- Akkor te csak öltözz fel, ~,inúc::ka -ruondta a. dajka - &l mcnj lo 11 l-iZalouba, ott fog dd.

- Nem, - mondtu. Tina - ü ide fog J ·nni Mo muictmcmbc.

Vasárnap, 1909. január 31.

~eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeseeeeee~

~ Princesse ruhák, i 3~ bluseok és an6 ol aljak $ w á w Qí - izlóses készitését elvállalja - w ~ w ~ B.. BERGER MALVIR i ~ Budapest, VI., Gróf Zichy Jenó-utcza 4D. sz. lU., 15, m '- l ~EEEEEEEEEEEESEEee&EEEEEEEEE~~

R éik vilája. (Az első lmmatriklllált nők Porosz­

országban.) .Evt.Uedes harcz és háboru után a porosz állam

végre megengedte, hogy kellő képzettséggel biró nók az egyetemeken mint rendes hallgatonok \étet.he~::enek fel. Eddig ugyanis c~akis mint vendégballgatóuök látogath?tták az eloadásokat. :1

meunyibt'n az illetó tanár urak, a kiknek elöadásaití hallgatni akarták, ehhez hozzájárultak-e vagy sem. )!ostantól kezd•e a uók, a. mennyibeu az egyctew látogatásáhoJ; ~zük.bége~ képesítéssel rcndel.b:cmel., mint rendes hallgatók járhatnak az egyetemre. Poro~zországban jelenleg 663 immatri· kulált uö látogatja a különbözö cgyetemeket, ugynlint 161 porosz és 202 idegen. A berlini egye­temet ezek közill 400 látogatja, a. göttingenit 71, a. borulit 69, a hl'E'slauit .)(), a marbw·git 27, a hallcit 22, a. königsbergit 17, a. greifswaldit 5 és a Kiclit 2. _\ hölgyek közül 363 .filozófiát, filológiát vagy történelmct balJgat, 134 orvosnak készül, 108 tennészeLtudományt •agy matematikát, 23 fogá .,zato t, 22 államtudowányokat, 6 jogot, :~

c\·a ngéliku::; teológiát és ::! gyógy .. zer~::-zctct t anul. A !ö l pox·o:-~; nöo kiYül n~mot hZÚrma:t:á::u nö 14: hamburgi, ll ::.zász nó. Braun:.dn\t'ig, , ,.ürttemberg és )lt'cklcnbw·gból egyenként 7 no, Bajoror::.zág, Br~ma. ~s Lübec:kböl egyenként 5 nó, Anhalt, Elzász é!) Oldcnburgból egyenként 1 no, Badenből 3, Heuszból 2, Hessen, Lippe, Szá::z-Kóburg, Szász-Weimar és Sc:haumburgból 1- 1 nö. A kül. földi hallgatónők közill találunk 43 amcrikait, 35 oroszt, 14 osztrákat és magyart, 7 angolt, 5 francziát, •! románt: 3 svájcz1t, 2 olaszt, 1- 1 dánt, hollandit, norréget. szerbet és ausztráliait.

- Ide a második emeletre? Nem, ezt a contcssa. neJU is engedné. Légy okos, kicsikém. Az állványt a. komornyik majd leviszi. Ott is megnézheti a mester.

- N€'m, nem, - ellenkezett a contessina - Ö ido fog jönni én hozzám, egyedül csak ho~zám. J<~rted, ::"~Iargherita ·! Eg-yedül c;;ak a relief miatt jön és senkivel :.em akar találkozni .

A dajka. kiment és a leány eg~ edül ma­radt az agyagmiuta elott.

Dolgozott. A ruuuka már nagyon elorehaládt.

. ~·:,ak a tá~lattal •olt~ még t:ok baj ,é::. u~ hez::eg. Ott a lov-asoknak lehellet-tiuom::.aguak:~ nak kell lewiök. 4-\z, a ki legmagasabban és Iegme::;t--zchb van, mintha Öb:Szeolvadna a le~e· g~vel. A lovak mintba repülö árnyékok len­n~nek. __ Azok már maga::.ban járnak ~ Azok már konnyuk ! Azok már ::;uhannak ós e~'~v 't"elük a. .l~\·egö. Ök &z é-g lova::-ai már, a kik ~jtelmes V:~ag?~ között bolyongnak a.z fu·ben. Ök meg­kozchhk a l\linden~égct. Ok már ott vannak a. nagy Titkok határán. Arnvékok ok, de repü­l~ük lábzik ! Es a Yégteler1Ség öleli öket millió latbatalan karjával.

A contcssina szemei égtek. ::'IIo~t azokat nézte, a ki k az clótth·ben áll•

tak. Szilaj, :;zell\·edéh·es lovasok, komor arcz• kifejezt::sscl, vilánot o5tromló nagy tekintettel. Alattuk a lc\·~Ó ::-uhog. ~i.,akjuk szárnyába hclckap a . zél. .. Mezitelen ka1juk, izmos tör­?~..,ü~ c~upa if>ten~::-~rtó ~a~z és energia: A _cou­t.c;,. .. mn finom UJJai les1m1tnak egy kis l'rdes felületot egy ]o\·a~ c:-ipójén . . . Az crö.:.ek had­serege ,·olt ez. A földe. clhag.)ó szárn~as re­piiloké. Az eget o.:.tromló Alkotókf\ a kiké mindcn, a mi a yilágon ,·an ... \. boldog és izmos

'

Vasárnap 1909. január 31.

Az im.matri.kulált hölgyeken kivül még 958 vendég· hallgatónő járja a német egyetemeket.

iS PITZEK ARNOLD b&'v8~~~T 1

l elismert jó kivitelü butorokat t'endkvüli nagy l választékban kapni. 2493

(Az iskolai növér Németországban.) A Berlin melletti Cbarlottcnburg, mely évek

6ta első helyen áll iskolaügyének haladásával, kö­vetendő példát adott ujból mindazoknak, a kik a gyermekek javát szivükön hordják; egy ~növér«-t alkalmazott az elhanyagolt iskolás gyermekek gondozása érdekében. A szolgálati szabályzat értel­mében a. nővér kötelességei a. köveikezök : a. szülők meglátogatása, hogy azokat az orvosi rendeletek betartására birja ; a. szülők akadályoztatás& esetén a. nővér kiséri el a gyermeket az orvoshoz, a gyer­mekeken végzendő kisebb operácziókhoz a. nővér tartozik a S:Gülök cngedélyét megszerezni ; a nővér tartozik az esetlegesen t>Zükséges szemüvegeket valamint mindenfélo köt~!>eket, sérvkötőket stb. beszerezni. Ha egyt;s gycrmek<'k piszkos~u, J;iá­nyosan öltöz"e, ros::.t.ul táphilva jönnek az 1skolaba. a nővér dolga utána járni t> a !:>zülök gazda­sági helyzetéról tudomá::.t szerezni. Ezen jelenté· ~ét külön füzetbe irja. é:; ugy mutatja be az iskolai tanác~nak tudomásvétel Yégett. A nővér tartozik a szülőket megint~ni, hogy gyermekeiket mossák meg rendesen, hogy laklisukat szellöztessék, tart­sák rendben egyébként is. A ~övérek batásk~re, .~ mint látjuk elég nagy, az eddig elért eredmenyro~ Poelchau dr. iskolaorvos az iskolák egészség~ tanácsadója czimü lapban referál. A növér össze­sen 740 látogatáöli tett szülöknél 214: gyermek érde­kében. Eddig négy községi iskolán tettek ilyfajta. kisérletet, do most Charlottenburg többi 22 isko­lá.já.ba is be akarják hozni a nővéreket. Poelchau doktor azt montlja, hogy minden valósziniiség szerint 6vehto 700-SOO gyermek érdekében. fog­nak a nővót·ek közbelépni, a mely gyermekek a nővérek nélkül nem kcriilnónek soha. orvoshoz, nem törödM velük, testük épségével, tisztaságá­val senki és a kik tehát testileg elsenyvednének ezen utánjárás nélkül. Már pedig nagyon is érde­mcs az államnak 700-800 éptestü polgárt meg­menteni. A doktor czeu alkalommal megemlékszik egy régebbi tcn-érol, mely abban állott, hogy isko­lai poliklinikúkat szcrvezzenck ; szerinte a uö,érek intézménye t:>okkn.l hatha.tósabban támogatja. a tanitókat, iskolai orvosokat, mint sem azt a poli­kliuikák tehetnék, ö tehát mindenkor a nővérek mellett fog állál>t. foglalni. S ha most elképzeljük, nülyen hatása volna l'gy ilyen sz:lbálynak itt Buda­pesten, csak azon <'SOd1ílkozunk, hogy miért nem teremtették meg ezt az intézményt nálunk, a hol

renülők badserege ez, a mely nyilait küldi föl­felé. Ki tudja, hova szállnak ? Hol hullanak Ie 1 Nem is aczél a fő itt, hanem maga a teaez kifeszítése. Maga a nyil bátor suhanása.

0

lr:s ki az a hatalmas, a ki legelől van, a ki lo,át sarkantyuzva. és fölvetett fejjel neki-vágt~t a légnek '! . , ,

Ki ez a csodalatos nagy es csodalatos szép '! E:G a büszke, ez a. mosolyg~s, ez az erős.

A contessim~> t--Zemei elhomalyosodnak. Xemsokára alkonyodik. !.\lot-t tizórja be aranyát a nap a müterem

ablakán. A leány a dajkát hivja. _ Kem jön még~ Xéu;ed, )Jargherita.! A dajka a fejét rázz~. , Pedig jól tudja., hog.y lt t van m~r a. meste~ !

Odalenn ül a szalonban ~sa conte~~val beszel. Az magyarázza neki, hogy Tmacska. be~e~

s hogy árt. neki a mu~ka. Őt, ~ meatert ke~, hogy beszélje le róla. Kcdvetlemt~~ .~1 ' .. 'MondJa ~eki, hogy niucs t,ch~iség~. A Re~t~o~krol mond­lOn valami lesuj to ve]eme~yt. ~nac::~ka b~teg .. ·

E: mester jön. Jon folfelé. a. masodk emelet~e~ a contessina müterm~. fele ... ,.

A leány nem hallja. Az elso Repulo szem-léletébe van merülve. .

Ugy nézi, ugy nézi, hogy szmte megeleve-nedik clöttc az cgéf:!z.

_\ ~'Zerue, n szivc, a lelke ott \"an azon a csodálato:; alakon. , , t ,

:Most C<Y\' kéz érinti meg a Y!llia es egy haftg sz6!al

0mcg a h1ita. m~gött.

- No lám, l onte~::-ma · . . . .. \ lU~ h· t' clőbbrc lép [!,... nez1 a rehefct. - ~Ia.donue.! - mondja. - Honnan

':ette ezt'!

AZ 'UJSA.G bizony-bizony elkelne mioden elemi iskolánk mellett. Hogy ne is ~:zólja.k a sziikséglakások lakói­ról, a kiket ugyancsak a sz~ikség hajtott ki a ba­rakokba, a. kik nem képesek gyermekeiknek czi­pöt venni, hogy az iskolába. járhassanak, a. kik nem tudják mcrre forduJjanak oltalomért, segitségért gyennekeik számára, de gondolunk azokr& a sze­gény, rosszkor születott gyermekekről, a. kik vala­mely kosztosass~ony gondjaira bizattak születésük perezétől kezdve, a kiket nem szeretett soha senki, legkevésbé édesanyjuk, a kik nem todtak meg· halni a. legnagyobb nélkülözések daczára és gon­dozatlanul, tanita.tlanul cseperednek fel, a kikre aztán életpályaként a napszámossás vár. Ki is törődne velük, ki is adná. ökét mesterségre, ki venne nelcik ruhát ? Hogy ezen gyermekek száma itt Budapesten nem csekély, azt leginkább bizonyit­hatja az Országos Gyermekvédő Liga, a hová derék rendörségünk jóvoltából kerülnek ezek a gyerme­kek, a kiket semmi biin nem terhel, a kik dolgoz­nak erejüket meghaladó módon, ba tudnak mun­kát kapni, de tanulatlan munkás csak a. jó időben számíthat foglalkozásra, azotán mehet az ntczá.ra és ott vagy megél, vagy meghal, barosz utra nem akar témi. Es ez a csodálatos, hogy ezen senki gyermekeiben meunyi a j6ra való ösztön. A hetek­ben hoztak megint két íly fiut a Ligába. a. dunai kapitányság emberei, a. kiket ugy figyeltek meg az ut~záu. l'rem ~oltak még soha sem büntetve, nem loptak, nem v~zekedtek, csak éppen el-elbujtak most ebben az irgalmatlan hidegben egy-egy deszkákkal köriilsánczolt készülö épületben. hogy ott meghuzzák magukat a hideg elöl. A rendörnek megesett a. szive szegényeken és elvitte a Ligához, a hol aztán kisült a szegény fiuk egész élettragédiáj a. Apá.t, anyát egyik sem ismert, valami vénasszony, a ki nekik semmi rokouuk, tartott-a öket a mig birta, aztán egy kocsis ember tartotta. ugyanaddig, aztán az utczára kerültek és l l éves koruk óta uap­számoskodtak és éltek a hogy tudtak. Ha iskola­nővérek ~ólná.nak náhmk, talán mégis észrevették volna. ezt a. két fiut, talán ballottak volna. róluk va­lamely gyermek nijú.n, tán nem éhezett volna ez a két gyerek oly keservesen. A gyermekvédelemnek még sok teendöje van miná.lunk mielött azt mond­hatja: most már m.indent megtettem. amit emberi ész kigondolhat a. szegény gyermekek hathatós védelmére. Odáig még nem jutottunk :\Iagyar­Of8Zágon. Pedig j6 volna, ba ott tartanánk már.

CIRKVENICA !~~!!".::!~ Szanatórium.

Tell ildlll6htly a maoar ten~arton, FJume me!lett En::vhe ton!«lri l.:Umn. 120 ur:oba.. :'llodorn kény.lem. Pclnzió ; koro­odtól. B<lrendCZ\"0 mindeo lt:I'Óirl'IDódra. Orvos dr. Groó a; a· Prospektust kültl kivdontra a Ther.lpla ipzpt6sigL 36H

Aztán elámulva folytatja. - Ez az első lovas itt ! Lelkemre, ez pom­

pás ! :~!Js ez hozzám hasonlit ? Igazán ? Ezt t udatosan tette 'l Akarta.? Ez szép, ez szép !

Nem n ézett a leányra, a ki reszketve állt mellette. Csak az agyagreillet n ézte és a saját képmását a repülö lovasban .

- Tiruicska., - mondta aztán és maga. is meglepödött azon , hogy ~it tesz,- maga uagyou bátor és uagy t.ebetseg. ) !aganak dol~ goznia. kell.

A leány ajkán egy f'ik~ltásfo~a ha.ng tört ki és örömmámorban nszo ;:;zemett a. mes-terre függesztette. . . .

áz pedig folytatta, at.ya1> szelid, tarut-6 modorban. . . . • .. ~

_ Kézze, ttt az előtér lJs::,e ure.s . .~!~pen a~ első repülön.él.. ~zt ki kell tölteni, de valahogy légiesen. ProbalJ uk meg_. . • ...

Egy kis agyagot <:stpett Ie e~ ~ ket UJJa•al gyöngécieg odatapa:sztotta a repilio lovas nyer-géhez.

A leány nézte. .. , Nézte, a. m.int a. mester egy finom, tore-

keny nöalakot mintáz ada. a nyere~b~. E~y " lakot a ki ka rJ'á.t a. lovas nyaka. kore fonJa. noa ·, , · 1 te t E Mé alig Játszott ! Nem ts vo t, tes · . .!5Y

szo~jas repülő Lélek volt csupan, a ki on-tuda.tla~ul repült a repülő~el: ,

_ Nos, nem jobb ez 1gy ? - kerdezt~ a mester és lenézett hozzá mosolyogva, tun. döklö szemekkel. ,

A leány new szolt. . , t\ torkán előtört, mint egy kis madarnak

l1a~aszol:! nyögé::c, nlami c:söndes, diadalmas, a .. :;zerelmes ctras .• · •

39

Szüks6)a van-a az asszonynak szdps•.arc?

- Válaszok. -... tC:.unya. ns;;rouy nincs a ~ihigon. <' ~leré"z, nagyon

merész állítás. A lólábu liTa. Kif. a. golyvás Boleyn Anna, a nagy lá.bakon tiló D'Estrees Gabriella, o. sánta. La V aliere sikerei korántsem bizonyitják ezt. Vannak csunya. nők, a. kik szépek és szépek, a kik csunyák. Majd meglátják, hogy vannak. Magában szé~sóge még nem toboti vonzóvá. a. nöt; mlg vonzó tulajdonságai : nöies báj, gyermekies kedély, széppé vará?;Soljúk a fórfi ~;zomében. A bájos nó ezép 1 Megvan benne a bzeU~m. az érzés finomságá ; mozgása, öltözködése b.ccses és tényleg sok, nagyon sok megmagyarázhatatlan és detiniúlbo.ta.tlan semmiség áll rendelkezésére, ba. a férfit meghóditaní akarja. Az a. nö. a. ki csak szép, csak lillatias értelemben bir a. férfira vonzó· erőt gyakorolni ; de a. férfi mindig sulyt helyez a részlo­tekre és igy az ilyen nó képtelen fölényét az együttlét sokirányu körühnényeín át huzamosabban fentartani. A báj megannyi nőies tulajdonságnak a szerenesés vegyü­léka: a. Itiheu megvan, nem lehet más : önMnytelen kisérójo minden mozdulatának, gondolkozasúnak, egés..:: valójának, o. malytól még uknna. ~;em ezabadulhatna. A báj a. lélek finomt~ága. A pus:~:tnn szép nö: ingerlő; a bájos: lekötelczó. A -bájos nőnek adósává les~ a férfi: addig elvezi bájossá gu. kellemeit, mig "égre viszonoznia. keU az i!Jcn asszony C.GOnlyi kcdveskcdéseit·. Ha nem 't'Olna. olyan eok bájos és még bájo:~&bb asszony a. világon, mondhatnók, hogy az ilyen asszony örökké fogva. tart. hatja. a. férfit, kit magához "onzott; igy azonban nem mondhatjo.k. A férfi Tonzalmá.nak állandósitásához a. nőnek még egy más, nagy f.s nemes tulajdonsággal kell bimia.: az önfcláldoz.ó mogalazkodás. fclemelö heroizmu. sá't'al. Az a. bájos asszony, a. b.iben ct megvau, no félti.e, hogy azt. a kit magához ,-onzott, clvcsútbe~~e; s6t az maga. fölé emeli 6t. .-\ bájos és heroikus asszony körös vonaláva} folyondárként körüliogjo. u~ egyenes ,·oualba-n haladó fer~ utvonalá.t; élősködik rajta. és cgyuttal élteti ; f~gya. . tartJa. és cgyuttal. csókolja. kuszó kis indáival, VJragaJ,·al. A gyenge, tétova.kezü ember nem huzbat egyenes vonalat, pedig a. pozitiv igaz..>ágboz a legrövidebb ut, az egyenes vonal, az er6 : minden müvészinek ez n. ~~gha.ta~asabb eleme vezet. Mégis a. férfi élctilnek müvészi osszha.t.asa. osak az as~zon;ynyal való. együttélésben nyilat­k~zh~t ~cg, mert a. no nőtessége, báJa, odaadó heroizmusa ~olo~onoz annak napsugarnkat, életet, virágokflt ! Az 1gaz1 férfi egyenes vonala átazoli a. heroizmus nélküli nók k?rös 't'Ooalai~. és a .~1$, ozok önalkotta labu·intjükbcn tevelyegYc, UJabb gorbillotckbcn korcsik baszlala.uut a. ?len~k":es, a .kijut hatlis: boldogulnsuk küszöbót, addig az 1gaz1 ferfi yt',& elha~ta. vonzóerejük büvkörét és azt n. gyenge, baJ!6kooy kis. kuszó folyondárt czipeli magával egye~es UtJan, a moly1k ann).i korcsotlen bájjal, odaadó heroJ:anossal hozzátapadt, köréje fonódolt finom lelkénok mindcn .b~báj.~Yal. H~ nem volna. olyan sok gyenge, této.va. ft:rfi. tob.~l _b~roJzmu.~:,nl mc~úldott ru.<szony lenne a világon. 1!:s kulonos. Ezekkel u félembeNkkolf alukos­kodókkaJ, fé~ui kópiákknl szemben mindig megbejtik az as~z~nlo~_. m1~n áll - nem az crcjiib:, a. gyenge::.égúk, ha. folottü.k gyozcdelmeskedni akarnak. És trz a szeren­cséjük. Az assz<;>nst a. wle,.zülotott b,ija teszi széppé ellenállhatatlatllla .• \. heroizmusa: n<'lkülözbctetlonné ! '

.\' ic.:ky .d ndrá8 flTÓf.

. Sajnos, nagyon is iontos dolog a nöknél a. szépség. His~n nagyon s?knn az.t uu·tjá~, hogy a n6nek . köte. lessege, hogy szcp lell)•on. 1\ten]cn 'lllaki az utczán ;

Divaflev61. Pirls, 1009. január végén.

Egy nögyülölö filozóf a napokban itt ezt a megjegJnést koczkáztatta. : ,>Az asszonyoknak nincs egyéb gondjuk, mint hogy egyszer egy vándorló haranghoz, múskor egy bee:.avart esel"Dyőhöz

akarnak habonlitani\'. A nóg) ülölő 1ilozófnak talán nincr.en egé:>zen igaza, de mindene:-1etro ebben a. brutális megjegyzé.::ében is \an uémi megszivlehli nló. Avagy nin<'b·O tényleg-c-alami hasonla.tot;Qág­ba még oly kef'és is - a. bec:la\art esernyő és a. tanagra-szoknyák között '!

)fert Páris kiadta a. jels;:;ót : mentül elkeske. nyedettebb a termet, annál ::.zebb az. Es ezért uj és testhez; simuló füzóket talált ki, meg czérna. batiszt, a. hnsho~ t~padó nadrágocskákat {hála Iste·~-ek, ~ combillahon-eket készülnek elhagyni). A fuzok tobb!élék : az u. n. enveloppante csak a. deréktól lefele megy, csaknem a térdeki s h fel ne csuszhasson, elöl és oldalt két kg: . ogy ti . t t• 1 f • et J arre-

ere ar Ja e ogva a hariso ·ákh " l t

. :Y oz. Ez nz l)enve oppan e« trreu ko··nnyu"

0 anya(\'ból l' azok a hölgyek, a kiknek kebl ~o va o, s ifjui rugékony::.áoát, na .~_ meg megta:totta A · ·ik f- • 0 gy elo::.zcretettel nseli.k

mas - uzo má f )'" • l , l . r e JOn a derékra. is éppen a kebel

a a ent Vl~z t · é ' E f" . ... on Ism t leér C::!al.:ncm. a térdekig B uzokct madnmo Bdlangc kreálta. Pári ;ban, ~

oulevard Ha".; etna A7 ~~ -• ""'" ll·OD, '1 • tíZ11tn alatt. :\em

keticm azonban, bogy windeu nagyobb váro:;ban

ha. szép, megfordulnak utána, hangversenyeken, bálokon a, ezépeket bámulják, azokat mulattatj4k, azokról regél­nek ! Szálljon fel egy okos és csunya. nó a. >illamosra, észre sem "t"eszik, de jöjjön egy szép, magas sopfu, és ialán a. legostobább a. "ilágon, öten is felugranak s boldog, a. kinek a helyére ill. Még más számos esetben nyilvánul a szépek iránti hódolat. Teszem azt, ]UL udvarolnak vala­kinek, nem az okosságával hizelegnek neki, hanem a. szép­s~gével és igy rászoktatják a. nóket arra, hogy a azép­aéget még a. jóságnál és okosságnál is többre becsüljék. Azután a. S7.épek t'lóbb is mennek férjhez. Nagyon sok fenkölt szellemű nö maradt pártában saját akaratán kivül és ment férjhez sok üreslelkű szép. Hála Istennek, még -un azért ki•éwl is, de nagyon kevés.

Aurél Jenóke.

Az asszonynak nem szükséges, hogy szép legyen. Csak e három erénynyel legyen felruházva : Szellem, kellem és jellem.

Weinberger Helén.

Szüksége van-e az asszonynak a. szépségre? Hát az ugyne\'ezett ~általános« szépségre - szerintem -határozottan nincsen szüksége, hanem csakis arra., hogy egynek tetszszen. Annak az egynek azután akarjon és tudjon ie tetszeni mindig, mindenben és igy természetesen annak a szemében ó lesz a. legszebb is. Legyen inkább a nónck - ugy a leánynak, mint az asszonynak - esze és lelke. Legyen igazi nó és ezzel tartsa fogva a maga. emberét. Akkor aztán biztosabb lehet n. dolgában, mint a.z olv nó, a ki csak a szépsógóvel akarj "1.t elérni.

· . ':cly 16tvá11.

Nem okvetetlen szükaéges, hogy a nó szép legyen. Igaz ugyan : ha. a nó szép, szellemes és kedves is, ugy nagy hatáat gyakorol a. férfiakra.; de többnyire az eszté­tikai szépsó~ek hidegek szoktak lenni, mint a. márvány. szobor. Például : 'En nem vagyok szép, és mégis mindig nagy hatást gyakoroltam a férfiakra. l!ost pedig el­árulom, hogy miben rejlik a titok. Csunya macskasze­meimben, no meg van bennem egy kis szellemesség és taláu egy csekély kedvesség. Ez a három jó tulajdonság annyi vonzerővel bir, hogy a férfiak önkényteleuül is figyelmesek lesznek irányomban.

Egy t--ig ö:vegy.

Szerény véleményem szerint a nőnek nines föl­tétlenül sziiksége ideális szépségre, hogy hóditson. Például van két n6 : Az. egyik igen szép ; testi formái, arczvonásai megfelelnek a~ esztétilta. legszigorubb követelményeinek, a. má.&ik nó szépsége ellen ben a szigoru kritikát nem bírná. ki. De ba. például az utóbbi rendes testi formái és arczvonásai mallett egész valójában kedves, ugy hódi· tás terén bátran kiállja. a. versenyt a legszebb nővel is, mert arczkifejezésében, mozgásában, beszédmodorában stb. megnyilatkozó kedvessl-ge ór annyit, mint amannak a. szépségo. Ha e mellett lelki jó tulajdonságoknak is bir­tokában van. föltétlenül ó hóditja meg n férfink nagyobb részét. A szép nőt mcgcsodáljuk. ámde a kedves nóhöz vonzódunk. Már pedig a_ mely 116höz vonzódunk, annak könnyen meg i~ hódolunk. A kedvesség és a báj legyen meg a. nő egész lényében, legyen természetes. és ne kere­seU; vagy affektált, mert akkor ~isszatetszé!!t. szül. Ne busuJjanak tehát a kedvesek, ha new ideális szépségek, mert őnekik arra nincsen szükségük. Ha ök vonzó ked­~esdégük mellett még ideális s:z:épek is volnának, akkor már csakugyan földi angyalok ~olnának és akkor a férfiak nem tennének egyebet, mini folyton utánuk bolondul· nának.

Egy nagylaki fiu.

Xem okvetlen kell, hogy az asszony s.Wp l<'gyen. Lattam már sok, nagyon szép nót. !dk csoda szépségükból kifolyólag nagyon, de nagyon szerencsétlenek ,-oltak.

megkapható. Ez most a rage Párisban. Van aztán még egy füzö, amelyet juste au corps-nak ne\"eznek, s a mely v-iselöje minden mozdulatának engedel­

meskedik a nélkül, hogy a kövérségeket előtün­tetné. Erre azoknak ~an okvetlen szükségük, a kik

hajlékonyaknak akarnak látszani, azaz a kik nem :-zeretik a magas, kényelmetlen füzok merevségét. Ennek meg\·annak ugyanazok az előnyei, mii1t a nagy füzöknek, azoknak kényelmetlenségei nélkiil, mcrt anyaguk olyan, hogy csak hosszában tágul,

keresztben nem. Erről az egyról tudjuk, hogy a \"áczi-utczai )fmes Keitiel és Hirsch kapott reá lllagyalOrszágra szabadalma t .. A fentemlitett füzük­n('k mt'•g nz a jó tulajdon..::táguk i:; megvan, hogy csupa vékony és keskeny halcsontból állanak, s igy a testet nem nyomják be sehol. '

A kalaJlok m(·g miudig igen nagyok, e:st~re l tolla::.ok L'3 · . . 1 ·kl;. .• 1g<'n dt!;Zttettek, délutánra nagy leve· c ~1, '-,ru"okknl 'k k . . . , . d • . , • o c ·ese - (a roz .. ak tboh·ak rum OrtilStak) S d'l 1• ~ • J > \il'elik m. t~ ot.tre a ptémes mur-?.ka-sapkákat

eg IUU\d1g A' szlirnyaklia 1. !\z a· . 1grctte-ckkel ,·agy egyszerü "kcndt.k mind- cd,~:~ a_ccessoire-ok l;.özül a zseb-

. k nltszth61 vol 'k . f 1 . cs1p ·eszcgélvl""'l '"nr"v k k o - es •· lt'~k. • J ."., ''S ·*'nv ·

kel, cmhlémc-okhan ,.3 .., • 1 ... 1.: .:•Jonnal (·s hetiik-

J . • l • ".'!i 'll on:tllc'•an nmzesse . Nao-von vi<:el'tk, ' nyomtatott

o~ . <t7. egys7<'rii . ngy tüll-kendöket mind(• . · mnrqulscttc-

' n szmhcn ús . toilettehez, otthon 68 llitorratóban . k' ~llndcn

• , .. 0 H!, ~:so este.

A csillogo ezustbeszőtteseket. azonban múr elhagy.

AZ UJSA.G Vasárn&p, 1909. jannár 31. t •

Sót !lézziik végig a -rálóperi tárgyalásokat és meg fogjuk J Az ezt me--'őzö 'dös· ak .. · · t"' k é 't csak látm. hogy sokkal több 6zép nötöl válnak. mint a. ke- 6"" I :t muvesu ore .v sel vésbé széptól. .Tehát ez az, a. mib6l következtetem, hogy r mondákból és mitoszokból ismerjük és homéri nem okvetlen szép!>égre, hanem iokább jóságra n~.o szük. dalokból Ezeknek nyomait Mykeneben találták sége az asszonynak. ,. .'. . .

Lóvenger M6rné. fel eloszor, s Ulllen ~an elnevezésük is: mykeneJ

Sz~pségre nincs feltétlen sziiksége az asszonynak ; ha. va.~, l?· De egy kis lelki jósággal. egy kis hunozotság­gal mmdig megállja. a sarat szép. de erre büszke barát­nője mellett. Ez az én tapasztalalQm.

Madár Margit.

Szeriotem az asszonynak az ugynevezett t-esti szép· ségére határozottan nincs szüksége, annál inkább, azaz föltétlenül bírnia. kell a. lelki szépséget ; de a. mennyiben e kett6 együtt egy és ugyanazon személyben alig talál­ható föl, vagy csak nagyon ritkán, az utóbbit mindenek fölé helyezem. Mert hogy a nó hóditson, arra. számtalan más eszköz áll rendelkezésére, hisz annyi bizonyiték szól mellette, hogy nem éppen szépségével aratta a legnagyobb tetszést, - bárha többi jó tulajdonságai között ezzel is föl van ruházva., mindenesetre előny, - hanem tapasz­talatból tudom, hogy a női lényben rejlő sokoldalu tehet­ség, minden téren, oly előnyöket biztosithat a. kevésbé szép asszonynak is, melyok fölülmuinak minden szép­séget. Idézem egyik nagy bölcsünk állitását, hogy:

Hiu a. szépség, muló a kedvesség ! Nót csak lelki orényi dicsérjék.

Z. EtU4.

Az asszonynak szépségo éppen ugy lehet szerencséje, mint átka. E!só esetben az irigy B rosszakar11.tu barát­nóknek sikerül rendesen a ~szerencsét4 tönkro tenni, vagy legalább annak élvezetét megkeseriwni ; utóbbi esetben - az asszony hiuságánál fogva - az átok ke­serveiért a. szépségo ré~én nyert előnyöket s megkülön­böztetéseket veszi elégtétel gyanánt.. Igy tehát azt sem lehet mondani, hogy az asszonynak szüksége van a szép· ségre, azt sem, hogy az felesleges. Ugy gondolom, hogy az asszonyoknak a. szépség egy szükséges rossz ! Egyéb­ként a. t.zépség értéke nulla, s a tulajdonsága is az, mint e. nulláé a. szám"etésben, miO:él jobban előtérbe tolják. annál ke•escbl> az értéke, B minél hátrább áll, annál becsesebb.

Leitnc' Irénke.

A sfilasr61. (Folytatás.)

Görögorez6g. A keleti müvészetekkel ellentétben a, görög

az első az ó-korban, a melyben sajátos benső fej­lődés és öntudatosan vü·ágzó nemzeti élet jut kifejezé~rc. )tig llt. keleti. mü,-észetek 'bizonyos

::. ., • • ">J ... ~- .._

vá1tozatlansagot és stabilitást mutatnak időtlen-

időkÖn át, addig. a görögöknél könnyü megállapi·

tani a fokról-fokra Yaló haladást. Természetes, hogy ehhez sok-sok idő kellett, s főleg kedvező

körűlmények. a melyek nélkül hiábavaló maradt

volua szellemük korafejlettsége. Ennek a szellemi fejlődésnek első fokán az ugynevezett heroikus időpont müvészi produkturnai uralják a stílust. (Ez eltartott egész kétezer évvel Krisztus előttig.)

ták. Délután prémmel és lehetöleg nagy muffokkal egészítik ki a toilette-jüket a hölgyek.

nlivel a hockey olyan nagy tért hóditott, csaknem minden hölgynek van egy fehér gyapju, himalayavagy esetleg horgolt sweaterje, amelyhez kerek Tom o' Shanter sapkát visel hason1ó anyag­ból, csak ugy, mint a bobsleigh-hez, egy pom­ponnal a tetején, vagy barette-ct 8zintén fehérben. De igen sok divathölgy nem ragaszkodik külön toilette-hez ehhez a sporthoz, a mely neru annyira szép kosztümöt, mint inkább ügyességet kiván, s mindcgy neki, akármilyen ruhában megy is ki a jérrre, feltéve, ha az rövid és nem gátolja a

o .... szabad mozgásban. Eh·égre a hockey a voros orrok és ~örösre csipett szemhéjak par excellence elok&zitöjc; s akkor mindegy, ruHyen hozzá a keret.

Angliában és Párisban most már nem a~ egyszerű bridge-t játszszák az asszonyok az _esti fogadásoknál, hanem az u~·ne,ezet.t au~t10n­bridge-t. amely - mint már neve is mut~tJa :­liczi~<ilással megy, s szinte ikertest\·ére a ~Jarolas­whistf-nck. Azt hiszem - miv-el n!Üunk, magya­roknál, 11a~yohh majom alig van - nemsokaira laozúnk i-. elkerül a hridgc-nek ez az ujabb, nem ja,·itott, de elrontolt kiadása, s csak ugy, mint \'nlnmikor az illu~ztrált 1:alabriász, ennek is meg­lésznek a maga szem-edélyes és ldh::-ült hivei. \'ederemo ! Irisz.

periódus.

Ebben az időpontban még találunk egyip· tomi vonatkozásokat az épületeken, a nagy, ugy­nevezett Cyklopfalakon, de ennek az idöszaknak karaktere nem állandó, változó és ide-oda hajló, 8 éppenséggel semmit sem bir még a.bból a nemes egyszerüségből, a mit később görög stílus néven az egész világ megcsodált.

A mykenei kulturának összeomlása a dóri népvándorlá-ssal esik össze, ezer évvel Krisztus előtt. Ekkor következett be az a müvészetekben szegény időpont Görögországra nézve, a melyet geometriai periódusnak neveznek, s a mely ugy­szóiván előkészitöje \"Olt a későbbi görög stilus­nak. Ez a periódus is három részre oszlik. :Es pedig : I. Az archaikus korszak:ra. (körülbelül 600-tól 470-ig Kr. e.) ; 2. a virágkorra (Nagy Sán­dor alatt, 300-ban Kr. e.); 3. a hellén idöszakra, egész Kr. születéséig, a mikor a görög müvészetet átvették a rómaiak is.

Dót'i stilu.s. Ez a legrégibb a. görög templom­építési stílusok között.. Kyugodt komolyság, egy· szerü méltóság jellemzik. A dóri oszlopok tulajdon­képpen csak két részből állanak, három lépcsőből alul, ebből tör elő a hengerala.ku oszlop, mely fent és alul kissé elvékonyodik 8 középen egy cseppet megdagad. A fej maga is nagyon egyszerü s min· . d en czirádát nélkülöz. Az oszlopot magát husz, keskeny, felfelé futó ka.nális (azokat a kis bemélye· déseket nevezik igy) tesz.i valamivel diszesebbekké. Azt hiszem, nem volna semmi gyakorlati czélja., ha. olf' müsza.vakat használnék: mint: eeM.nttB és al:Jaeu.& stb. a. szoborfő megjelölésére, sokkal job· ban megértik laikus olvasóink, ha minden tech­nikus terminust mellőzök. Az ép ületek fries-e, többnyire vörös és kék szinben volt tartva., a szobrok ellenben fehéren maradtak. Az óp ületek­hez magukhoz mészkövet használtak . leginkább . Csa.k a VI -ik században Kr. e. kezdték-a márványt alkalmazni.

Az utókorra fenmaradt dóri templomok közül a leghiresebbek - és itt mutatkozik a: stilus leg­tisztábban - az aténi Theseion és Partepon· a pastumi Poseidon-teruplom, az aeginai Aphaia templom (ez kissé későbbi}. Ujabb, de teljesen stilusban tartott épületek a regensburgi Walhalla és a müncheni Ruhrueshallc, stb.

A rómaiak és a renaissance épitőmesterei nem tették magukévá ezt a stílust, helyette a toszkánai építkezést ~álasztották minden épülethez, a hol egyszerü és erős arcbitekturát alkalmaztak. Sőt később, a rennaissance korában, ezt is átalakítot· ták valami furcsa keverékké. L.

Kozmefika. Rovatvezető Garami Béla dr.

Apró bajok. (IV. folytatás.) Osalánld:iité8. Az érzékenybörüek privilégiuma. Csak szenzibilisek, ~tom lelküek kapják meg. Szóval elegáns beteg­seg. Mennél könnyebben kapja meg valaki, annál gyöngédebb, érzékenyebb a lelkivilága. Van, ~ kin már akkor is kiüt, ha csak sz.amóczára, tengen rilia, sajtra ,-agy osztrigára gondol. Ezek az els~· rendü, az uo-,·ne\'"ezett ideo-emberek. Ezek mar a Duk-duk irá~yt is megértik. Van azután kevés~ó finom lelkinlágu ember, a kinek a. föntebb le~t csemegéket el is kell fogyasztania, ha azt akar~a, hogy a csalánkiütés, mint megkülön höztető jel, JC· lentkezzék rajta. Es •égül \annak eg~szen ~lac~on_y sorban éló, parl!szti em berek, a kik a~armt_t JS

esznek, akármire is aondolnak, sehogysem erhetik el azt, hogy a többszö~ emlitett csalán k:iüssön rajtuk. Hát ezeket, mint a modern haladás egyik lelkes apostola, mélységesen sajnál?m. )!int orvos azo~: ban mégis cc;ak az elóbb emhtett, magasabb rendu osztályoknak ~iet~k segítségére, mert a. csalán­kiiitt~s~ minden di<'~retrcméltó tulajdonsága wel­lett, már két okból is kellemetlen, először is netn ád valami tulsá..,.os bájt az arcznak, ha. vagy 3ü-40 darab piros duzzadt kör tarkállik rajta, de meg azután e baj sokszor :>zinte tűrhetetlen viszketéssei is iár, a mi szintén nem irigylésrem~lt6 állal>ot.

Vasárnap, 1909. január 81. - Mint már jeleztem, a csalánkiütés oka.· leg· inkább valami ételféle. Sokah-nál már valamilye~ étel puszta. elképzelése is elegendó ahhoz, hogy a h:· üt~sek testének valamilyen részé~ jelentkezz~nek.

Kezelése nem valami bonyolult, ccze~s ~cn­t-l1olos lemosás, timsós vagy szublimá.tos f'!f~0 ,cl· mulasztja. a bajt. Ig~n hatásos a kol~zsv~:l -~e~­Sza.liczil-szappannal való lemosás. Estero ko~onse.­ges riz!>lü;ztes hintőport használjunk, ez mUlden­e:.;etro csökkenti a. viszkető érzé&t.

Angol tapaszhoz még akkor se {orduljuuk, ~~ itt-ott cgy-e"'y nacrvobb kiütés is xuutatkoz~,

e >:>.~ • •t· ba]t mert ez a tapasz cryakran mé"' elmergest l a · e o. h'l gos Hasonlóan kellemetlen baJ az u . n. o ya .

:sömör, melyet arról ösmerhetünk_ meg, h?~ ~­kább a nyakbártyák környékén Jelentkezik, vtz­zel telt kis hólyagok alakjában. N~bány n_ap ala:t kiszáralt és akkor kis pörk képződik helyen, me ~ ujabb egy-két nap alatt végleg ~lmuli_k. Siette~01 a gyógyulást nem igen lehet. Zmltox1dos ke~<><;B (8-lOo'o-os) és tiszta. hintőpor mindenesetre JOt.EJ·

konliSÖfORM TÖKÉLETES SZAGTALAN FERTÓTLEHITÖ SZER

NÖKNEK*NflKÜLÖZH ETETlEN Házi tanicsad6.

Kitünő sonkapácz. Egy métenná~a husra g% kil6grarom ~ót, 2: dek~ t>árga -~zuk:rot, ·,37 deka l:'alétroroot es 34 liter v1zet ve~>~ün_k· A Vl~et felt~zsziik üstbe s ha meleg, ho.z~aadJ~ a sot, ::;árga ozukrot, ~alétromot s. ~ ~ere_rt kor1~n~ert, 4. fillérért ezegfuszeget, e ket utóbb1t porra torve s ha. a. só elolvadt, félreteszszük kihülni. A sonká,. kat s apró husokat, szalonnát sorba lera.kju~ egy nagy dézsába vagy hordóba, de csak akkor, ha a. hus már teljesen kihült • .A kihült páczlevet ráöntjük s lenyomta.tjuk. Az apró busokat 8 nap után, a. kisebb sonkákat 2-3 hét mulva. s a nagy sonká.kat csak 4, esetleg 6 hét mulva. kell a füstre tenni. A ki ottbon füstöli, ajánlom, hogy a füstö­lést maga végezze, mert attól sok függ. Legjobb a fürészport megnedvesitve az üstbáliba rakott kis tüzre tenni s a mint fogy, ég a. fürészpor, lassan ismét tenni rá. Gyönyörü piros lesz.

Tejes puncs. Két czitrom és két narancs vékonyan lehámozott sárga béjút czukros vizben á.ztatjuk, aztán fél P,~acz,knyi finom r~ot, e~y pobárny! cser:esznyepa?nká:t: 4 naran.c~ ~~ 4 .. CZlt· rom levet adJuk hozza. l\1ikor az egesz JOl ossze. keverödött, eg_v pohárnyi tejet öntünk hozz;L Xég_v óráig á~.ni ~~~juk, a~táu itatóspapiroson át:::zürjük és Jeg kozott tarLJu_k: ,

A fózelék hatása. A paraJ JÓ hatassal van a vcsére, a spárga. a vért tiszti~ja, ~~ lawint a~óska. i~: a. zeller az idegrendszert cstllapltJa, paradicsom JO a. mú.jra, sárga- és fehérrépa jó étvágygerjesztő, uborka és fejes saláta. büsit, fokhagyma. gyorsítja a vérkeringést és gyarapitja. a nyálképzödést., vöröshagyma igen kitünő szer az cmésztoszerv·ek gyöngesége ellen. o Mosbató padlófénymáz. I gen. jó mos~~tó, ~~ hatlan padlófénymáz puha padlora ~é!>-zu~ 2 kilo b « taloseuyvböl, 10 deka kettos kromsavas arna. a_z . b Az t l'> , , . káliumból 101 liter VIZ en. . b cnyve f""' ~r~ vizben kell áztatni, aztán v~z. d c~ ~eg ozru, .lin forr, a 10 deka káliumot éAs l , e taf ~~a akmll • festéket föloldani benne. xuu.za ot ron, ·e ,a

dl6 k ru .. néhány nap umlva. meg~zarad cs pa 1·a on , akármikor fölmosbat6.

Metszett üvegnemü •• \ mctsz.ott .ü~·cgnemü, l 'l bemetszések '"annak, eleg nebezen

me y cn me y bb ·d ·.. lt tisztítható, kivált, ha hossza 1 e~., nem vo b ,1 tb . ., réc:ekbe ,nor rakódott le, a aszna a an cs .., - 1~ • ll nk 1 b . . k f' el is bajos elJuhu. ye or eg-ova meg e ev é •t . c· t l. z·· czélszerübb jó fahamulugot. k ,'""1 ~01 •. ,'l. ki6

• 05 .~rt

~ .tá . . . t t , spapu·osou a t szurru eg s so . ~ n, ma]a 1 a o é " tt hcletf'tmi. E folyadékban ázta~tbt1 .,~s _mcon;oso ü e f'l't t'. t vizheu kell o ~~. ... w, szarazra. lllvegtg .? ~l' . •slz a fe' nyes és ragyogó lesz, mint az uj.

o ru tu, o y an . é , él eg maradt Csl k d A dpkeiz foz :;en m P emao ea. => • hid " \iz ben aztán

magvakat jól mecr kell mosru eo ' ék:n . meg:~zá.ritva. dobozban elte1Uli. . ~p mar Yl mag má.tif '·l lit . ben ki~ vaniliaval vagy fa-

c er viZ . t d l roek héjjal megfőzve igen kellemes tc~ 8 .' mAe ~t 't Jlirosas szine és finom, zamatos llC 'an. ea fél óráig kell fózni.

AZ 'D'JS.!G

/ u. .. G yVÉDI . és bir6i vizsgáfa., a.=. öss:es jogi vi=sgákrO; áUam~zárrivltel.ltf~' .. állam­

vizsgákra gyorsan b1::tos sikerrel kcs~ulhet el

Dr. Erős Vilmos jogi $Zeminárlumában

Su.dapeat, vu., Wenetén)lt•u· t8. TelHon 118-57.

Elóklnt~:ct: l(olo-.$u6r, Deák Fcrenc:·ute:o: t4. Nem Uuc$:thet4 6ss:c ltasonl6 inU:fltkkel. l!617

Gazdas6ji fanácsadcS. Disztyukok. A íönix-tyuk egyike a legszebb

disztyuk-fajtáknak, de a tenyésztése még a. leg­szenvedélyesebb baromfikedvelő türeimét is pr?­bára t eszi, mivel teljesen tökéletes tyukokat ah,g lehet beszerezni a kakas két méter hosszu farka­val pedig reng~teg sokat kell_ ves~ödn;i- Már ~ Jokohama nevezetü szintén Japánt disztyukfaJ sokkal könnyebben tenyészthető. A t~ bőven tojik, ldtünö anya. és gondos csibevezeto. A _Jo~o­hamn. tyukot Európában két szinben ten~esztik, fehérben és veresbcn. Gyönyörü farktollat hos~­szabbak bármely más tyukénál, de még sem sep­rik a földet, s ennélfogva. nem töredeznek ~l! de nem is piszkolódnak, mig a föuix farktollal tgen hamar tönkro mennek s ennek következtében az állatok értéküket ves;tik. A fönixkakast Európá­bari csakis keresztezési czélokra használják. Leg­inkább a Jokohama tyukokra azokták használni, az uj h·adék farktollainak meghosszabbitá~ c..-zél­jáb61, másodsorban pedig minden ru;bfa.jta disz­tyukra uj faj képzése végett. Igazán érdemes volna a mi magyar tyukfa.jtáinkat is föni:\.okkel keresz­terni. Ebből a. párositásból feltétlenül nagyon szép uj tyukfa.jt lehetne kit~nyé~z.teui.

A csutka táplálóérték&. A cbutka. ~au olyan t-ápláló, mint pl. a moharszéna és e meDett a j6szág örömest eszi. Erról meggyőzödhetik bárki, ha kisér­letet tesz a darált tengericsutka etetéséveL Már száraz állapotban is megeszi a korpafinomságra darált csutkát a ló, szintogy a baromfi, söt a sertés is hamar hozzászokik. Jó minóségü szalmá­val és sósvmel egyiitt füllesz.tv&, és igy etetve, az állatok nem csak jó erőben maradnak tó1e, de gya­rapodnak is . .\ darálást legbelye&ebb tengeri daráló­val végezni. Az öro1t c&utka, daránl 'agy korpá· -val ket·ervo egés~n jó félabrak.

A tej megkékülése. A ritkábban fellépő tej­b-etegségek közó tartozik : a tej mcgk6kiilése. A fejésnél a. tej látszólag normális, dc ha tejfel nyerél)e czéljából állni hagyjuk, köriilb<>lill 12 órai állás után indigókék foltokat kap. A foltok eleioLe kicsinyek és szórványosan fordulnak elő, később azoubilll t.erületükben megnön·kcdnek, ugy hogy :H óra. cltclto után az egész tejfeJ kóksúuü leS1í. Kéba. a kék foltok között sárga é'l ' ·örös foltok is előfordulnak, melyek f'Zintén la!>sa11 megnövek­szenek s az egész fejfeJt megfesLik. E jdeuséget egy gombafaj okozza, m~lyc~ kék tcj~~mb.~n-~k ueve4!óiink és mely a teJ zstrgolyócskat kozott foglal helyet. MJvel a g~_mbák a ,tojke_z~!ő helyis,ég mioden részén megtartJak életkepcsscguket, azert ez az emlitett tejbetegsé_~ fölötte ragadós. ~ t~j me..,kéküléso Jeginkább hia~yos ta~~rmányo~as ~s

•0

5., cmés:.ttés következmenyc, mu1ltnl a kazem r~ u b . ,. k-biányos ös:;zetételü lesz s ?' gon~d ~ spor:~- ·~~ny~u megtáwadják. Az ~rvofsl.~s 'wi' l Jkia. k~ ll·o~el ·et~o : A tehenek köziil proba eJes, a ~a e_ ~a a~ ~m

k 'k tejet szolgáltatóka.t. Ezeket egy 1de1g dietara ; ~ k 8 a?;után az előzötöl teljcsen eltérő takar­

Of!.áJU 0 kell öket tarta.ui. Az összes tejesedényeket lll nyo . ll . t .k fonó luggal alaposan kt ke . wos

1 tdu, _a fi eJ., aln~a

adlójá.t és falait kJórméSZVIZZC :~m C~lll l ~ p , · ~·" t.e1· eskamrát ujra meszelm. ~gy & ba. J az egc " ' · k l · •t l b t ' ""DDl további terjedesene e eJe e e ..... ·

Üzenetek. (EkiraLckat n~ adunk wnt~o)

~ Alik~a. Levélbeo v~la.azolu~. , s: MártOIIIli.. Kivánsága. szennt levelbec 'l'alaszo·

lun\.:. Ilii A legnagyobb készséggel ~ála.szo~~ voln4,

1~/llllebotetlenség levelét elolvaao1. _!{~rJi_ik, mékkltóz­t~ekJC~vánságait velünk érthet<Seo ko~lni és a or

al válas~lunk. ó.é él VI azonn ·•~ ....-0......,etika rovatunk vezet J n : • j Jaru-· ~ .....

Felaóc_t6~~n~. Irasson fel az orvosá~al egy gra~os . · ztülábt Egy darabot old)Oil fel porczellán-

srobW:!J:~ozott ~voirba. öntött két. liter állo:tt viz. :fé:~ abban áz.tassa- reggel és este 10-10 percug. Le.

száriúis után hintse be a gyógyszertárakban már erre ·a czélra kb-zen kapható szaliczilsa;rns hiptő~rra~ .

Bar11tJ tuu;ony. l. Tessék napontu. ·meguuu 3 liler tejet. K ezdje ttz litereu és la~san ~~jen fel 3 _literig. ,E~· szerre né igyék meg töb~t closzor l de~zm~l. kcsQ~b a.rut!ín 2 deézis adagokban tgyn. 2. Ha hozzaértö Ol>era.tor végzi, nem veszedelmes. 3. Nagyon k"vós fájda omma.l jár 14-20 napi fek"véssel, a müti>t idojo l0-20 perm~. 4. 1JzL csa.k a hozzáértö orvos végezheti, mort különben még csuuyú.bb lesz. 5.' A bór feszességóuok, ucdvdusságá.­nak fokozásám. ..._. Rég• clö{i:.eU>, Zalaegtm;:;eq. Lovéiben váln&zoluuk.

!Jgy elófi::®, O/utak. l. 1\lotiS&. meg é:; babosit!i8. be a. fejb6rét és a. haját hetenként kétszer, este a lefch>és elótt meleg viz és kolozsvári kénesfchlor-klitrányllzappan­nal. A szappanhabot hagyja. rajta e)ú:;zör 10 perllzig. azután winden következő mosásnál 5 J>erc~c:Gl'l tovább és végül állalldóan 30 per~ig. Ezen idő eltelt~ után mo::.S~Jo le teljesen a szappant sok langyos vizzel (ha. .;:zóko, uicor kamillateás sok langyos vízzel), utánna öblit!>e le állott vizzel és alapo:~ leszáritás után tessék kibont.ot.t hajjal lefeküdni. E1.cnkivül tessék má.sodnn.ponkónt. a fejbőrét Gammi-féle hajszeszszel _jól bedö~zsölni . 2. To!lt!ék n~­ponta. többször megmosni állott VIzzel és csto a lcfekves elóLt meleg viz és fehéritó bát·son~zappannnl. A sza.ppatt· habot hagyja raj ta néhány percnJg, azután mossa. le sok langyos vizzel, utána. állott ~-ízzel és ójjclro. dörz.~ölj~ _bo fehéritó-bársonykrémmcl. 3. Tessék clolva~m a. ~nnik;u­nak küldöt t üzenetünket.

.JI e>lták. Nem n. harmadik, dc az cls6 levele, a melyet megkaptunk, mert különben \'álaszoltunk volnn. Xem ~ sziu fontos <>gyclóre, hanem a hullás. TC$Sék ugy kezelni, a. hogyan nzt az oEgy elöfizetö, Ofutak<~-nak kiildött iiztl­neti~~ l. ~ntjában ajánlo~tuk. E~zcl ~ k?zcl~ss~l majd o. szm 1s megJavul. Csak tessek bárilllkor lflll, mmcl1g kész-séggel váln~zolunk. .

If. tanya. Levélben válaszolunk. Kivánc$,; L. S. :Nem lehet. KiYIÍ!lbiÍgára. kész~éggcl

elküldjük, u. mclyre megkapja. }Jij, olL-adó :!J. l. Szó sincs róla. NtJW ~r:z, hanem u.

bórének tulsógos zsiros;,ága. okozza. 2. :'11indene:sctre gon­doskodni kell rendes emésztésrot Tcs:s•Jk u~y kerelni, a. hogyan azt a.z ~>Egy elöfizet.ö, úfutak•-uak kiildöU üze­netünk nui!>odik pontjában ajánlottuk, anala. kiilönbség­gel. hogy e:.te ne a krémet, hanem n Garami-Céole ~irta­Janitót használja, a krémet. pedi!; reggel - u. bzappauos langyosvires lemosaa után. Tessék azonl-.ivül arczgózölé:.t ~égemi másodu(l.ponként a. kövctkez6k6pJX>n : Egy na­gyobb vasedény fenekére helyezzen egy i.l.zó va~clarabot. (rnt.~lóva!lat) és a~ edényt tde töltetvén lobogva. forró '\"'Í~zel, haj1~a, reá az arczát. A fejét él:! az edónyt la\iartassa. le egy valltag kendőveL A gózölé!! 20 percúg tartson, a. mcly idő alatt a forró vizet két-háromszor kell felfrissi­t.eni. G6iölés ut.lin ~degvizes lemosás és u. les:eáritas után krémes bedör~sölés tö>etkezik. 3. Semmi esetre sem ~r-os •. Nem út !,;i.

Ré3i elófiuló. I. Nem szabadalmazott, de csa-k \'egykz, gyógyllZ!ll"éil1: ~ OrTosnak lehet. ::!. Vegy. ~isérleti intézet, Deák Ferencz-utcta. 19.

P. R. P. 1. Csája. Személyellkint egy pohár rizet 1 drb. ko~zkaezukorral felforrnfYa, orO!:iz teára. t<Lürni. A pohárba. egy kupicUJ. vt~nilia. likori, egy lvi' é:.kanálnyi rumClL és egy kerek exitromszeletet ttívo, a telit rátöltjük. Igen jóizü ital. :!. Grog. Két deozi forró "izho:t 1 doczi rumot töl1illlk é:~ tetszés sze ri nt tUl•gozu l!ro<~zuk. Ha. tojá$11al akarjuk, czukorral hallat·( toj1í11 c;1írgújúra toÖll· j ük a fCirró italt.

Blófi:clü lwga. } '. S. a pác.wlt liba. l-pen ugy kt;gút­het6 ol, n1int a nyuJ, de a. mórtásiJtl. Ut'W jön tf'jf.:il. -A mmbteak o, c:Gombrészb61, a. miból u. roa:;tbeuf kél.~ ül, ,·aló. - Lehet n. fenyves madarakaL 1>iitni C:-s pititani: ..\ &iitbbcz a tL<.ztit.ott; madár lábait <·s szu1nyoit 'is...,a­hsjtjuk é.i Uftl,l'lirll. huz~uk. ~nden WUdár me)ló C"gy bZ';'· let bUllonnát l~ egy wkony Z:tCOlll·s~clctef 1-zurunk (ll

o sorrrndb~n folytatjuk. Lángtüznfl kell hiitni. .\ ru:i­tott fcnyrt-s madár készítése a követkczó: 1~ madurhoz 4 ev6ko.nálnyi, finoi.Il.r& vagdalt vöt·ö:-hu;.cymát. 7.~;iron sárgára. piritunk, a. tisztitoLL maduml<uL boiN·ukjuk, megsózzuk 6s ogy ideig, g>:akori rá~ús kö~bon pi~·itjuk, akkor 4 kanlllnyi fillom fehor z~>omlemou.o;a~ bo~zaadv11, adcüg pároljuk toyá.bb, mig a zsemle t~zópon ml'gpirult. l\findenc:>tól ttíla.IJuk. . ,

K. Vágbes::lerc.::e. ~ fo~ó c~~tro~~~lo . ~ n bó>~ku~~ nem ártalmab szer, ha. utana. tobbszor kwbhtJk langyos es bideg ,;·izbep. .

1,.... • •t

:?$ii6. ~::. d<J/i:ttó l~nya .. l. A p1t ~a s~n , a petróleum pedig f~nyesitt a. haJ~t. At~ól {u~g. m1 elll'n h · 't·a ,, Ba· tra n hllöználha.tJa, toljesen artalmatlan.

asma J • •· k bú } 'to tó fl'. H. Elórolá-thatólag a hosszu :a to:; ~ ~a · ruhá l< maradnak dh·atban a. ta-vaszra. JS ; mosL IB 1_ly~n szahú_;,ut. c~inálta~;son magának, esetleg fckcto <ISUlOr· CÜtiZszel. . h,.

1 . ,

Női Jtaj. Hnsználjou china OJ·O aJO.L, s no mossa. csak cgye;zor ha\'onkl-n~. .. • , .

J 11116. ;\Ji is szi"cseu emléke~ unk ra. 'lS Sza, de c~ek nem ütik meg mérwkünket.

}1;80. J. Cbesborough v~z~lin ~ leg1obb. Kaphatja bármely droguistánál. 2. I.Alhut<>tt folt ",Z, vngy patak. "iz- 3. Fölö~leges. ·!. A . kér~ezett . uranypor ártalmas, 5. D. ~I. nem ~zono~ a,: 1lletovel . .. 6. W. B. kato~us 9 tóorTo:.nak. &zóhtando. '· P_. C. muterme Ujpesten -van llogy nón•re él-e, nem tudJuk. ·

Bársony-, selyem- és csip~

, BLUZOI ~;~ Kosztümök,al}ak

~ . ""· . . ""·1'''1.··,".-... és pongyolák

, ) r e m e k kiálUtiaba.n

FALtlDl LÁSZLÓ B pest, VI., Andr•ssy-ut48. ... Divatlap in{Jl'en.

V-asárnap, 1909. február 7.

A feminizmus Maoyarorszáoon. Irta Jánossy Gábor.

A feminizmus fölött most már ,n~It;nk s?,m lehet napirendre térni. Az eszme hod1to e~eJet, terjedését nem akadályozhatják meg a~.~me­retes a roerrunt frázisokkal, hogy tudniillik a nő n'em való a közpályára, ~ar~djo~ me~ ,a természet rendeléseszerint valo h1va~asa k?re­ben, a családban, legyen. anya, fele~e~, d~Jka, cseléd rabszolga, maradJon meg reg1 a.la.ren­delt s~erepében, -vagy feministaellenes szép, költői frázissal élve : fönséges rendeltetése mellett, mert ha belesz.ól a közdolgokb!', hS: szerepel a fórumon, a h1vatalokban, az allam1 és társadalmi életben vezető poziczióra jut, hát akkor vége a családi életnek, a nőiesség­nek, -a világnak.

Ezeken a »magyar« frázisokon már, hála Isten, tul vagyunk. A nő társadalmi, gazda­sági, politikai helyzetének megváloztatása, ja­vitása, emelése, mosta.ni lekötöttségéből va.ló kiemelése, az összes emberi jogoknak a nőkre va.Ió kiterjesztése olthatatlan vágy, törekvés, megtörhetetlen aspiráczió gyanánt él núlliók :-zivében s csak rövid idő kérdése, bögy ez a természetes, jogos törekvés valóra váljon.

Ha jó a nő feleségnek, hitvesnek, dajkának, cselédnek, ipari, gyári munkásnak, kereskedö­nek ahirendelt állásokat betöltő hivatalno­na.k: ugy alkalmas -az egyén jogait, szabad­sárrát s tchetségét tekintve - núndenféle állás betöltésére, tehát a politikai élet küzdelmeiben való szereplésre, .részvét~lro is. . , .

A konzervatavok, nunden radikahs reform,

, Ej szaka.

ölelj át szorosabban, édes. , Már megint itt ~a~na~.;: az arnyak A becstelen, az orok eb;s Fekete varjak nász_ra v~;nak. A multból yissza-visszaJarnak.

Tapaszd fülemre for_ró ajkad, Libegd belé csókos tgédet. Ne halljam én, hogy ID:vn~k, clsalnak. Nem akarlak itt hagyni teg~d ·.

1 Kergesd szét ezt a rongy nepsegct ·

En a t.ied akarok len~i Tes testül-lelkestül' egesze~l. En teveled akarok ~n~nnt .... I . tül· l·lon tuzon, 'c:;zen. \.eresz po u ,

, 1 . , t ; Béna lettél · Mt;rt nem karo .s~ al .·t ;l Néma. letlél ? 1\Iert 11cm beszebz l <L •

1, ... ··. , a\·a r Vagy hun) óban a tuz, a

• · . Eredj, te - gyáYa! Alba Nevis.

~~=================== F í l év m.ulva.

Irta Ritoók Emma.

FÉRJ ( , l gáns borotvál~arc::n f~r/i, . 40 evcs, c e ' . . k .. attó fclnez) · s:::varo::va iil. A mint kinytll ~ a~ , .

Vegre 1 · p · be bt1rkolva

FELESÉG ( 2 5 é·I.'CS: s:.ókc: ;:c/11 ~·an ? ' nagy kalappal JÖ1J be) : Dfaga Itthon .

AZ 'UJSA.G

ujitás konok ellenzői, a régi jó világ uram­bátyám-polit ikájának, a kényelmes magyar maradiságnak a hivei éppen a nő tulajdonk~p­peni hivatásának, a természet rendelése szeno t való rendeltetésének a betöltése, a női erkölcs, méltóság fentartása és biztositása érdekében ellenzik a nőknek a választói joggal Yaló fel­ruházását és küzdenek konok megátalkodott­sággal a feminizmus ellen.

Dc még nem láttam, hallottam, tapasz­taltam a.zt, hogy ezen álláspont Itivei - ma még a közvélemény tulnyomó nagy része -valamit tettek volna a nők helyzetének javi­tá-sa érdekében.

Ellenkezőleg még a.zt is megakadályozzák a jelen állapotokkal való megelégedésük ké­nyelmes fizikai és lelki állapotában, hogy a pártában ma.radt vagy özvegységre jutott, tehát a támasz nélkül való magános nők száz­ezrei előtt uj életpályák nyiljanak meg a mos­tani alárendelt jelentőségli és nagyon is kor­látolt pályák mcllet.t, hogy a, nö fizikai és szellemi munkájána k, <'gyéniségc, tehetsége érvényesitésének és értékesitésének meglegyen a maga korlát.lan, szabad tere, méltó sikere, eredménye.

Ha jó az a nő dajkáuak, óvónőnck, orvos­nak, tauitónönek, igazgatónönek, Iniért ne lenne alkalmas ügyvédnek, birának, állami, tör­vényható:::ági, községi tisztYiselönek, lelkész­nek, - mindennek ·~

A mindenuapi élet százezernyi példát lllU­

tat arra, hogy a nö neroCSl-Lk az alárendelt munkábau, dc a magasabb szellemi kvalifiká­cziót kivánó biYatáskörbeu is megállja a maga helyét ..

FÜ{J (kcdvcttcniiZ) : A mint látja. ~Jagyon hideg van?

FELESÉG: Nagyon. (A tükör elölt leleszi a kalapját és a kab1ti~t .. s:ötét angol. ~ulzá~a~~ van és igy vcszit s::epscgebol. A pro/tlJa ktssc étcs a stmcc:.tollal~ és a prém puha hátterc 'llélkiil. Cscnuetni akar.) . . FÉR J : Szüksége van valamire ? . .

:FELESÉG : A szebaleányt akartam behiVlll, hogy tegye el a ruhámat.

FÉRJ: T~lái~, marad~,at m~, az a ~ha, ne hivjon JmndJart ~ettonk koz,e vala~It.

FELESÉG ( kalaptuvc~ a -~czebcn, vzssza­j d1tl) : Vhlami beszéilu valo1a ,-a~ velem?

(lY FÉRJ: Semmi kü~önös .. (E g_; ~ .uabtg hallgat.) l\Iár megint soha smcs itthon. .

FELESÉG (egy !?ic sit. resz/wt a It~~ c, a 111 mt l ·át iuazitja) : :Megmt. . . (Leul szc!nbcn

~ t~0·évcl bés a hosszu kataptiivel szztrkálJa az asztalt erit ől.)

F:f:RJ : Kérem, tegye le azt a lü t, ide-gessé tesz. . .

Fm:.ESEG: :\Icgmt. . . , H~RJ (bclclöki súvarját a lurmui~rtobl!) :

r hát megint. l\lit akar rzzel a szoYal ~ gen. · 1 1 .. ' " Itat FELESÉG : Nagyon Je crhos szo .• ~ mu

jelenti. . " , • . FÉRJ (kivcs:;t a kalaptut az asszony kczebot) .

1\Iaga hozza fel ? • , FELESÉG: Nem félek tőle; annál kevesbe,

minél kevésbé bocsá~ott meg · · · . FÉRJ : Az nem Igaz ! Akkor mmdczt el-

intéztük. :Megfogadtuk, hogy nem gondolunk t"bbé rá. ° FELESÉG (félig lehunyt szempi/tája alól

37

Attól félnek talán a feminizmus ellenzői, ellenségei, hogy ha a nő szóhoz jut a zöld asz­talnál, a politikába-n, a parlamentben, hát akkor a férfi-proletariátus ölt majd aggasztó mérveket ~ l(át a nö-proleta.riátus nincs ret­tenetes módon elterjedve~

Hát csak a >>fönséges élethivaLásu<< nőnek van -privilegiuma ahhoz, hogy lekötött, alá­rendelt helyzetében - akarata, tehetsége, mw1kája érvényesitésének leküzdhctet.len aka­dályai miatt - a fertőbe morüljön alá 1

Ne féljenek az antifeministák, a nők sza­badságának, a nők választói jogosultságának hazug frázisokból való ellenzői, nom dül ám össze a világ akkor, ha a nő- mint oly szépen mondja halhatatlan Madáchunk - >>szabaddá lesz, érvényre hozni mind, mi benne van, csak egy parancs kötvén le, - a szeretet !«

Nem kell aggódni a miatt., hogy a nők politikai választójogának a megadása esetére többé nem köttetnek házasságok, nem sziilct­nek gyermekek, nem lesz családi 6let, éhen balnak a férfiak, -fenekestül fölfordul mindeu.

Keru ugy lesz, de a mcstaninál jobban lesz.

.. 1.kkor is férjhez lll<'nnek a lányok, a nő akkor i::; a családi életben fogja kerC'sui és Illegtalálni a maga legszebb hivatását, dc leg­alább a. legnehezebb hivatást betöltő nőnek nemcsak kötelességei lesznek, hanem jogai is. Azok a magános nők pedig, a. kiknek nem adatik meg a házasélet, a családi élet boldog­sága, vagy a kik a maguk akaratából, a maguk ereje é::> munkája által a családi éleL körén k.iviil kivánják élethivatásukat betölteni, uem kénytelenek a durva cseléd s az alárendelt

11é:: <'iss::n) : Dc gondolunk rá. l\Iaga is mindig és most ki is mondta : megint ...

FÉRJ : Nem tehetek róla, ha gondolo.k rá. Dc akkor megmondtam, hogy megbocsáJ­tok ... ( Etjojtott hango~~~ hogy mérsékeljc 111agát.) Tudja, hogy megbocsatottam.

FELESÉG: Nem felejtette el, tehát nem bocsáthatott meg. Csak a közöny tud meg­bocsátani.

FÉRJ : Most már igazán nem tudom, mit akar a szememre vetni : közönyt, hazugságot, yagy feledékenységet.

FELESÉG (nagyon halkart) : l\•~agam .~em tudom. mert nem vallja be, mely1k a. ~':!ne.

FÉrJ: Az én bünöm l ... (Megha1ht7a a kalapt t a k~zében.) J ól van hát, igaza van, a bocs3 ac ~sak szó ; de ha megbocsátottam is, sohasem tudom elfelejteni, sohasem fogom ..•

FELESÉG : Vigyázzon, eltöri a tűmet ! !<:ÉRJ (ledo~ja_ s a ti(, .. hrist~lY_gömbje halk

rscngessct <:sapodtk egy uvegvazahoz) : Nem érteni magat !

FELE~ÉG : Nem is tudom, hogy · ött f 1 ez a.~ rgesz dolog. J c

, ~'ÉRJ : Dc hi::;zcu maga kezdett ·'l 1 sz eh u ! I o a ...'~·

FELESÉG : En ? En nem d megint. Nem érezte hoa ~o~ tam, h?gy: mi reJ'lik Ho 1 ' oY e en a szoban eg'' f'l; ,gy erontotta velemindazt amit

J e ev ota nagy h . ' (F l · . . o. ne ezen felépitettünk

. e vcksz~ es UJra lcdobJ'a a kalaptíít) A barát~ sagun ·at. · · · · '

b ~ÉRJ_: Es maga minderröl olyannyugodtai1

eszel, mmtha ...

38

hivatali munka vagy a prostituczió között vá­lasztani, hanem tehetségük kifejtésével minden állást betölthetnek, a mi eddig csak a férfiak számára állt nyitva.

AZ 'UJSA.G

H6k vitája. (Az ifju Görögország és a magán­

tanárnő.) A feminizmus diadalától, a nökérdés meg·

oldásától várja millió lélek az állam ó~ a tár· 8~dalom na~y. égető f'Cbeinek a meggyógyitá­~at, a nök helyzetének javítását, a női prolc­•tariátus ruitigálását, a nök crkölc:-i, gazdasági, fuikai, tár~adalrui érdekcinek a behatóbb, az

ll A görög nők már 6vck óta tanulnak komo-lyan és iparkodnak a férfiak szellemi fejlődésével

1 lép&.t tartani. Görögországban sok a tanult nő, van ott tanitóno, orvo~o bo,·en, sot már évek óta jelenik meg egy napilap, a melyet kizárólag nok szerke~ztenek nőknek. Legutóbb egy leány, Panajotatu dr. kisasszony magántanárként jött az aténi egyetemre sz illo,· árosá ból, Alexandriából. .\ kisasszony a bakteriológia magántanára és ehsö clóadá&ára t;zámosan jelentek meg, nemcsak diá­kok. hanem a közélet minden előkclőt>~ge is. Alig kezdődött az elóadás, a diák urak éktelen ordi­tásba törtek ki és a kiHts:-zonynak odakiabált~k : &)lenjen a konyhába, mcnjen a gyermekszobába, Görögor1<ziÍgnuk nincsen szük~:;ége suffragetkkre !•• A lelkes ifju&ág oly kitartással bömbölt, hogy lehetetlen ,·olt a magántanárna elóadli:-ából akár egy szót is megérteni, dc Panajotatu ki~a:;szony azért eload1bát megtartotta . • \t atérú ~ajtó egy­értelmüleg a ld:.abszony mellctt foglalt állást és a diákokat a k:;:-zigorubban elítélte, kifejez..-én egy­::-zer:-miud, ho::..•y :,zerinte a diákok ho\"á, tartoz­nak az e:zyrtcm helyett. .~ egé.,l: dologban csak n :t {utC'i'a, hogy nem is uj dolgot produkáltak a dh\k mfi.1k, mert hit:.zen ez az ogél'z dolog már cg~·f'zer nH·~történt, igaz, hogy alapo8abban, a midon n diákság valamikor régen a l'Lép Hypathiá.t Alexandriában darabolu-a tépte i.rigyf>égbol. Ugy lnts.Gik az emberi lélek mot ivu~nai tn ég évezredek ínlytán betn ' áltoznak mcg, s ncinek nagyobb rhcso"é;;, hu c:::y tucz.at il:.·cu kalibeni fiunak ád életet, ntintha egyedül több esz.e >an, mint egy tuczat ilyen diáknak.

eredményc~ebb ellátását, a női munka, a női máltóság föl('lmeléhét, tehát az á.ltalános, az emberi haladá:; és müvelődé:; elöbbrovitelét.

Majd ba a nők f'zavazati joghoz jutnak, akkor talán megváltozik a világ, a közfelfogás, a közerkölcs neme:;ehbé, ideálisabbá válik, a ~yönge kizsákmányolá~a az erő:;ehb által le­hr-tetlennó válik, a brutalitás az állami é.-. tár­:-adalmi élet <'gész vonalán "~égig ~:>zelidebb és igazságo:::abb fclfogábnak ad hélyct.

)Iajd ha a nök a parlamenthen Rzóhoz jutnak, akkor talán vé-gre olyan törvények is kikerülnek onnan, a m('lyPk a fehé-r rahszolg<t­kcre:::keclé:-,t, a noi munkával s a nök "·édtelen hPlyzetóvel ,·aló - most mindenuapos -"t"Í!-szaéléc:eket, uzsQrát kikül'>zöbölik, lehetet­Jenoé te:-zik.

Él5 biáha rázzák fejeiket teldnletcs uram­bátyámék, 11 most<1ni ugynevezett o:.;,.tály­par!ament kivá!t1'ágo. t a ~jai, hiába csufotód­nAk a. feminizmus eszméivel. hiáha. h~,zik a nokérdés nagy, komoly, fön~éges c~I.Uléit nk r;: ó és esa k a neme:<ebh ér;t,PR nélkül '11l•> tömeg tetszésével találkozó Yicczek tárgytivá, - at. csz\l}c egyre terjed, egyre hódit ti ho. 1un még u ak a kiYólt ágo:s intcllcktuáli"ok <' a fan.L­tikur.ok kicsiny táhouít tülti d llwgWrhetctl<'n hi~tel, .h~~alomm~l és lclk~,.,t>rlP ~cl, holnap mar mtlhok lelkchen kl~! (•luln• K az. <:gé,.·r. ll.lagya&- t;irííadalom akn•<~tá.vá lést.r-n, ml'h•nek megvaló itása, elöl töhh6 kit~rni nem lehet.

M<>rt, mint mondottuk, ~z oa:yén. tc•hát n, nö i~ telje en t-zabad, él'vénvr<: ~hozni mind mi benno van, csak egy parancs köt vén le, __:_ a szeretot!

FELEC:l1G : Mintha csak nekem volna iga­zam. Nekem van igazam.

FfRJ : Magának? FELESf;G: Mindig annak ,·an ig.tza, a ld

elég nagylelkii, hogy a bocsánatot elfogadja. FÉRJ : Elég rtagylelkü ! FELESÉG (mcgi11t /clzunyja félig a SZCJJI~t;

t tdja. lzogy igy milycn kiicjezó az arc:a) : :rala~ beszéljünk másról, ez a tárgy vagy 1zgato \agy unalmas. . . .

FÉRJ : Nem bcszelünl~ masról ; tdeJC', !•ogy m gértsúk egymást. IdeJe, hogy. . . H1.,zen egy félév óta eayébröl scm gondolkoLtunk . ••

FELE.~ÉG: Es egyébrol sem hallgattunk .. ". FÉRJ : Hát akkor ideJe, hogy dmondja,

a mit elhallgatott. . . F:rLEctG : Nem is akarok tovább ]ái zam.

El g dt.un a bo ánatát, m"rt nekem rnés tobb m .. gbocsáta.ni , alóm volt. (Hevcs~u.) A t h t z1, kellett- , o ln a a maga nagylelkusé­g .nek <tZ ula.mizsnája ha nem tudtam volna mundent 1 ' krist FltRJ ( tmyosan elmosolyodik és a kalaptil nyokb~~ '~b]: {orgaiJa a szemei előtt) : Talá-

F EL ÉG· 'M k talált<t, ~n t d 1 or maga azt a levelet mcg-kaszin6ba J~r~ ~· hogy esténkint nem a

FtRJ: Akkor?or ••• FELe G· Akk

Klárhal volt. v15z0~r. ugy <.'tnl k z m, "alam nak ud"arolt, nem i:ci '-agy m r egv má::.ik-1Zcszklctzul a SZÓ1Zycgrc ('~~ rnnyo an. (A tzi volna, hogy a bocsánat köicso a n 0 1 tudtam tam v~lna el .ajándék SJ anán~. • n m fogad-' FERJ : l\hért nem mondta akk ilyen pletykák befo l) <C)Ollák? Bt zon ~~ r'\ hozta volna a saját mcnt::,é-gérl', ha hhtc , oln l-a.

(Bölcsőde és óvoda.)

Offenbachban az őszstei nyitottak egy bölcsödé­böJ és Ó\ odúból kombinált intézményt a mwlká~ok gyermekei :-zámára .• \hathetes kortÓl egé~z három­PYes koru gyermekeknek n~;)t meg a bölcsőde, az Ó\·odát a három évesnél idősebb gyermekeknek, a kiket tan kötele:. korukig tartanak ottan. Gyermeke­ket valláskülönb:>ég nélkül ,·esznek fel, egy meg· ~zot-itás létezik csak : kivétel nélkül c"akis olv gyermekeket ,·esznek fel. a kiknek anyjuk egé&.z napra tá vol van otthonátó!. Ezen gyermekeknek

FEI.E::,ÉG: Ha hittem volna? T udtam ! :!~Iaga csak egy le,·elet oh·asott, - én egy egé:,z csomót. De éppen azért nem szóltam, mert nem akartam mcntségct. A mit tettem, azért csak mag·am voltam felelős és más tetteinek ahhoz semmi köze.

FÉRJ : Ez Yolt hát a nagylelküség .. . Fr:LE.:.liG : !\eyezze gyá\.'a~ágnak, ha ugy

tct,zik. Mikor az az ember elment 6 maga mrgboc:>átott és megállapitotta a jövő. élet­rendünket, elfogadtam ::,zó nélkül, mcrt htttcm a bocsánatában. Most - megint. - nem tudom, mit gondoljak. Ha gyülö~, ha g~·anak­szik, ha megbánta, ha nem érz1 magat el~g szabadnak1 ha ...

FÉRJ : :,\ti kifoga:oa 'an ellenem? N en~ '\Oltam elt>g lo,·agid~? ~IegszPgtem a ~La\a.mat ·

FELESÉG : Nem, cl kell ismemem, hogy tökélete5cn viselte magát. Hidegen, nyugodtan, barábágosan, - oh, kifogástalanul.

FÉHJ :No::;, akkor honnan ezek a kételyek.? FELESÉG : ~!ikor most megszólalt, az ebő

szavából kiéreztem, hogy csalódtam ; a?b~ az C!!Y szóban benne volt •. a mit azóta mmdtg gondolt és sondol: tmegmt.<:. ' '

Ff:RJ : Tubágns sok. szemr~hanyas ?SY megtévedés m)att, ha cddtg ann) tra meg "olt cléged"·c velem. .

FELE~É& : Csak azt akartam megt~~~. cc:akugyan megJ;>ocs~to~t-c? Dc még mtndJS nem tudom, mtt hJSYJCk.

FÉRJ: nht tudom én! Akkor m~g akartam boc::.átani. . . é t

FELI:..."f.C : Talán csak azért, merl rez c, hosy m a. 1 hibas ?

FI.RJ : Eh, az csak nevetséges ostoba-.,ág volt .• .

Vasárnap, 1909. február '1(

nemcsak nappal adnak táplálékot, hanem éjsza­kára, valamint ,·asárnapokla, ünnepnapokra haza is küldik az előirás szetint fl'lforralt tejet. A mi azonban a legfontosabb: a kic:oikéket nem veszik fel dijtalanul, hanem napi 20 fillér fizetése fejében. Ez azért fontos, mert sok munkás gyermekét in­gyenes bölcsödébe sohasem adná, rö:>telné azt. de mihelyt fizet gyermekéért, minden rendben van. Nálunk is vannak bölc:sódék es sok jót tesznek, do elkelne még vagy egynéhány tuczat itt a fo· városban a. Jegszegényebb helyeken, a hol a csecse­möknek adnának éjjelre is tejet. több apró gyermek maradna igy életben, nyugodtabban dolgozhatna t:.ok munkál>asszony nappal.

\SPITZER ARNOLD b&'v~~t~T 1 elismer t j ó kivitelű butorokat rendkvüli na{f1 l

vála.sztékban ko.pni. 2493

----~--------~~----~~------------( Newyorki néples üdulöbelyek.)

Sokat be~téltek eddig nálunk arról, hogy né· püuket megöli a pálinka, a2: e.;;zi meg annak erejét, a:G mála:.ztja ~z.éjjel a munkásc~aládokat és még többet l>Opánhodtak arról, hogy a szegény embert nem lehet a korc~má ból kihoLni. hogy az odamegy mulatni, örülni, busulni e(;yaránt. Ycgyi.jk, hogy ez mind ugy vohla. hogy a n.;p zöme tenyleg csakis a korcsmába megy minden alkalomkor, de aztán nézz.úk meg köz.elebbról a kérdés m~sik oldalát i~ és kérdeu;ük nagy ~;zcréoyen: de hát hová is menne kiJJönben ·: )Iilyeq t-zórakoztató helyei >an· nak ezen kivül ·:Igaz, történtek kisérletek az eddigi állapotok me~' :lltoztatá~ára, de ezen kisérletek nem elég nagy::.zabásuak, nem elég ::,zámo:;ak arra, hogy mindenlcinek ha:oználjanak. Igaz, keJilleten­ként , ·an Budapesten munkáskas:ánó, d~ azL hit>Z>zük, a. l";;többe :,Láz embernél több nem fér bele. A tni neu1 akar szerurehán:.-ás lenni, csa.k a tt>uyck konstatálá:>a. Ez kereken ezer embernek bizto ... itana llel:rct a tauulá:ora, szóraho.tá~ra. Buda~

pe&tcn több ezer munkás , ·an, s ezen mun­ká~ok legnagyobb része egyben c::aládos ember is. Van·e ezen ka!'zinókban hely a nők, gyermekek ~>zámára ~ ).incs. Xem a kerületi elöljárók hibá­jából van e~ igy, ok, szegények, erejuket felül· omló munkát végeznek igy is, de a mig mclléjük nem áll a társadalom szine-java, addig ezeken az állapotokon segiteni nem lehet. Ha majd e~'Yszer felébred tár:oadalmunk arra, hogy kötelességeik

F~LESÉG ,: A maguk hütle~s~e mindig nevetseg.~s ostobaság, a mienk mmdtg komoly. Igazuk Yan. )!i megbocsáthatunk, de meg­bocsáthatnak-c m..aauk ?

FÉRJ : TulajdÖ~kép.en. mit ~ivát;,? M

FELHSÚG (lclzajlik cs Je/.·es~z- a tiit} : Igy aztán mi nem maradunk ado:.>at maguknak -maguk awnban mindig adósaink lesznek.

FÉRJ : !\Iiféle képtelen beszód ez? !\lit akar elérni ,·ele?

FELE~ÉG (a kristátygömböt né::i és elmoso­lyodik) : c~a k aforizmákat mondok.

FÉRJ (nagyon J:omolyrw.): Jó. hogy utól.ag mc•J akar kínozni azt értem. Talán tu?-Ja, hog}'. régmult dolgok mia t t nehe~ebb ...-ede­k~"znt. hogy titokban adott bocsanata. meg­alázóbb. De miért hozta fel most ~zt az egeszet ?

• FELESÉG (a baikc::ét•,·l ~w:e1;ym .mcgm.~~­~?lJa a histálygombot) : Talan mert UJra. szuk­::.egem Yan a bocsánatára.

FÉRJ : Dóra ! ( E/r,intja a t rit a:: ass::o11y kezéböl és végi gkarc::olja vc:k a . tt?':yerét.)

FELESÉG ( nyztgodlm~. s::orzt],~ a kesken, y karc::olásra. a =scbkeudó]ii) : Es mo:;t nem tudom, ho"v kölcsönö::. lenne-e a bocsánat, hogy nem e-lenne-é nag} lelküség, a mit nem ::oteretnék elfogadni. . .

Fihn : Ne kinozzon. l\ltt akar megmt velern ? Soha5em tudom, mikor beszél igazat, s mi van a szavai mogött.

FELESliG (odamegy a férfiho:: rs megsimifja a hafál) : Dc hi::.zen egy ::.ló ::.em i~az ; mal{a megbocsátott é::; én . . .

FÉRJ ( dtas::ifja a. asszon; l} : Nem igaz. nt>m bocsátottam meg. (A Ui ketté lorik a. kc=é­bc") Az.~ hitte, megbocsátottam? Nem igaz! .\zota nnndcn nap leselket.Iem, azóta minden

Vasárnap, 1909. február 7.

is vannak felebarátai.kkal szemben, ha munkára jelentkezik, akkor majd megváltozik náhmk is sok minden. Amerikában a társadalom máris felébredt

AZ U JS ÁG báj s a dóri megkötöttségével ellentétesen, sza­badabb, gracziózusabb formákat mutat. Az oszlop alapja egy egyenszáru négyszöglap, . melyen még két, befelé vájt ujabb lap nyugszik. Ebből indul

és azon van, hogy minél több embernek nyiljék ki a doriéhoz némileg hasonló, de karcsubb s ki-alkalma az estéit családjával együtt tölthetni tiszta, vágásaiban is más elosztása oszlop. A bemélye­kellemes helyiségekben, A korcsmalátogatók száma dések nem élesen olvadnak egymásba, hane'm szinte menten megcsappant ezen igyekvések nyomán. menedékesen. De a fő különbséget a két stílus Newyorkban az iskolákat használják üd ülőhelyek- között mégis · az oszlopfej képezi. Ennek is meg-

van ugyanis az echinusa, de e fölött egy kőpárna nek. Este nincsenek előadások, este megnyilnak nyugszik, mely a középen egy kissé lefelé hajlik az iskolák kapui a munkáscsaládoknak, eljön a.z s két oldalt mélyen kihajolva az oszlopból, erősen. apa és anya a gyermekekkel egyetemben. Némely- meghajtott, ugynevezett valutát képez. A meg­kor előadást hallgatnak és nézik az előadást illusz- bajtott résznek - mindkét oldalon - közepe is · tráló vetitett képeket, némely estén felnőttek szá-( van, ezt ~zemnek hívják. A párna alatti echinuson

tojáshéjalaku diszités látszik, a párnarész fölött mára tartanak továbbkénző tanfolyamokat, · né-. pedig egy ujabb lap, mely levelekkel van ékesítve. melykor pedig testedző ji'tékokkal töltik az estét, ~ Attikában ettől némileg eltérően építettek, mer(, mindenkor szakavatott tanító vezetése alatt. 1902- • az oszlop kevésbé · karcsu s a voluták még erő­ben kezdték meg ezen akcziót, ma már harmincz sebben állanak el s az épület fries-e magasabbra iskolaépület áll a közönség rendelkezésére s ma esik. A legtisztább ioni stilben épültek az ephesusi

Artemis-templom, a samosi Hera-templom s a.· már minden iskolaépületben együtt esténként átlag Milet melletti didiroy-i Apollo-templom. Később, 20.000 ember .szórakozik és üdül. Minden előadás a renaissance idején, PaJladio, Scamozzi-és Vignola stb. díjtalan, a látogatóknak egy krajczárjába sem épitettek ebben a stilusban nagy előszeretettel. kerül és nagy hasznára van. J\llindig a legszegényebb .. . A kori?~thusi. épitkezés~ ~ti~~ nem sokban külö1!· kerületék iskoláit szemelték ki erre a czéll·a, ugy, . b~z~. tulaJdonkep:pen az il~mtol ~sokat vett ebbol

, . .. · kolcson. A formak alapJukban ugyanazok, de hogy a legszegenyebbeket nyerték meg a muve- aazdagabb k kül" .. 1 f · A 1

k, , l o a , • onosen az osz op eJ. z osz op

lődésnek és csalták el a korcsmátóL A mun ·assag,: maga szintén apró mélyedésekkel van ellátva s ott találkozik és ba.rátkozik egymással, ott ala- kerek, vagy inkább hengeralaku botocskában vég­pitanak mindenféle egyletet, p éldául kirándulások · ződik . .. A fej kehelyformá~u,. ~elye~ k?rül egy czéljából alkotnak egyletet, testgyakorló köröket, v~gy _tobb s?r .a~anthos-lev~ldis~1tés latszik. Ezek-

, , . , , fél, A , hol UJabb disz1tes emelkedik elo, két oldalt széle-írodalmatapolo egyleteket es meg szaz et. varos bb t " k" , "tt .. ul h . . .. , , . , . , , . se re orve, ·ozepu osszeszor va, ugy ogy fizeti az ISkolák futeset, ~ilagltasát ~s mmden az egész oszlopfő olyanná válik, mint egy csodá-egyéb költséget s a város sz1vesen fizet1 ezt, mert latos virág. A korinthusi stilus Krisztus előtt az a csekély költség nagy hasznot hoz neki, a mennyi- V. században lépett uralomra. Az epidaurosi ben józan és müvelt munkásságot biztosit magá- T~olos, a nagy Lysikrates-monument ebben a nak ezálta.}. Ha ezt nálunk megpróbálnák az erre stllusb~. ~annak ~artva: , hivatott elemek ·biztosak va<tyunk benne hoay az , . A gorog 'flaszhka leglukabb a heroszok, hösök,

, , ' . . , ~., , ' ~ felistenek és 1stenek körül mozog. Később azonban e~edme~y nal~nk lS k1eleg1to volna es mmden. az emberi élet ténykedéseinek eayes mernyilat- . varakozast felülmulna. Csak kezdenék már ! kozásait is szivesen vésték köb~. A hŐsöknek

,__-

A sfilusról. Görögország.

(Folytatás.)

Ioni stil~tS. Már a dóri építkezési stílus mel- · lett is előtérbe lép az ioni, a könnyedébb, karcsub b' oszlopokkal, malyeknek ornamentiká.ja is fino . .. mabb, vidámabb, mint a dórinak, habár ősforrá­suk ugyanaz, mert mind a kettő a mikénei mü- \ vészetből született meg. Karaktere a puhaság és·

szobrokban való megörökitésének szakása és az a hagyomány, hogy az elhunytak alakját a sir fölött kőből kivésték, legfőképpen az emberi test-. nek míntázását tette tökéletessé.

A hal~ttaknál megtartották ugyan a hason­Ia:to.sságot, ~-e m~gis id~alizálták azt, ugy hogy k1vetel n~lkül romdeu sn-szobruk gyönyörü szép. volt. Elemte, csak ugy, mint az épitkezésnél, a.. festészetet is segitségill hivták a szobrásza.thoz. A legrégibb szobrok mászkőből voltak, s -teljesen , be voltak festve. A hatodik században azonban márványnyal kezdtek dolgozni, s akkor alig,

39

vagy éppen nem alkalmazták többé festéket. Leg· feljebb a ruha, a haj, a. szemek és ajkak szinezé­sére vettek még belőle egy keveset, de a testet meghagyták szeplőtelen, szüzies fehérségében. A bronzot mint a szaborhoz tartozó fegyvert, vagy ékszert, stb. alkalmazták márványnyal kever­ten. Voltak aranyból és elefántcsontból készült szobraik is. Az egész bronzfiguráknak ajkai, ruha­szélei stb. ezüstből voltak.

A görög plasztiká.t, eltekintve a teljesen a mitoszok homályába vesző Daedalostól, a hato­dik századtól kezdve már biztos nyomokon követ-hetjük. L.

Szükséje van-a az asszonynak szípséjre ?

- -.Válaszok. -Fontosabb a. nónél a. szépségnél az, hogy !J~retetn, .

méltó legyen, mert bisz egy franczia má1· rég azt mondá. : Pour étre aimé, il faut étre aima.ble, de azt nem mondta. senki. hogy : Pour éh'EI a.imé il faut étt'EI belle. :!tn is ir-tam két his verset, a mely ana vonatkozik. •

Csak a. ki te~zik, az a szép, ·'cS":,, S legyen az bármily üde s ép, ~!~s;,':"' Legyen olyan, mi~t a festett kép, '· Hogy ba. nem tetszik, még . sem szép.

·Egy másik meg azt mondja: ~-.-.; A szép csupán tükrének él, ·.r· Mula.t és a. munkától fél, ~. Flörtöl ha. férje fekszik ' betegen,"'.· Vagy a kana.pén pihen. ~t'-.r

., Azér~ én .?Sak a. . vi.lágra. való, denlit kedélyű nót ; aJanlom hitves~], a:. ki~el a szépség . melwkes. Vannak : u~yan a csunyak kozt 1.S rosszlelkű, elkeseredett terem. • tesek, ~sakho~n: azokna.k az arczuk is visszatükrözi a · gonoszsagot, m.1g a szepek csalétek gyanánt könnyen magu~o.z vonz~a.tják a. férfiakat, . ezért jobban kell azoktol ovakodn10k.

MalviiUl • .

~ogY.. a nönek. s~épnek kell-e lennie? Szarintem ~z , attol. fugg, meg~vanja-e azt annak a férfinak az 1zlese,, k1t a sors az 1!letö nő élettársául rendelt. Mert mi ~aga_das. benne: a. no a férfivilágnak akar tetszeni az 1gaz1 no egy ferfinek. '

Idus.

~ férfiak cs~k elméletileg vallják, hogy a nŐnek nem fokelléke a. szepség, de·gyakorla,t.ilag az ellenkezójét.

Patak lmuz.

.. fU · assz~>nynak, • nézetem szer.int, nincs föltétlen szukso:;ge a. szepségrc .. A szépség elkápráztatja a. szemet de mt:lyebb benyomast csak ritkán hagy maga. után~ L;gyen :'lz ~zony kedves, szelid és inkább legyen szive m.mt szepsege. '

Felvincz• Tivadar. ·

. Kag~on nehé;:; kérdés, de:még nehezebb reá. felelni t r S~er~ny ne~t!l~ a következö volna. : A férfi csak a ; kulso szépsegerol, clegancziá.járóLismerheti meg ~>igazá!~

levelét megnézem,_ <l:zóta --: kulcsom v_an a ; .. mindcn alakhoz jól illő·szabásuak a táncztoilettek. a·mit a sikkes fiatalleányok az idei bálokon a leg-fiókjához ! Azt hiSZl, elfeleJ tettem ? l\lmden; , mint az idén. .jobban kedvelnek. , \"alami ~ bájosan •és kedvesen perczben rágondolok, min~cn mos~ly_~áf egy 1 • k ósdi ·van : ezekben a csaknem • dcre'kn"'lküli. · na"'y másik férfi jut eszembe, m!n.den csokJanal egy. Az o yan nagy·czegc- persz~, mint a Holzer, " , ., másik férfi • •. (A tfi darab j ab halk koppanással • áruház, egész halmazát tartják raktáron az abszo- écharpeos bébéruhákban.l\fáregymagukban is kápe-esnek le mcsszebb a par ketten.) lu t divatos, .de nem sablónszerü leány- és asszony-. sek viselőjüket széppé tenni.~még akkor is, ha az '

FELESÉG (halkan, ltiz~lg~enJ :, De én meg- ruhákuak, melyek teljeseu egyenrangnak a párisi arczvonásoknem is Phydias mint-ájára teremtőd tek. · bocsátottam, tehát még romdig adosom maradt. eredeti modellekkel. Főuri esküvőkön, a Széchényi- · A félszegség, a rui a. nagyon fiatal kor ... sajátsága,

FÉRJ (sápadtan dll fel): Egy · uj bocsá-· bálon a közelgő udvari tánczestélyen és kosztüm- mintha eltünnetbennük. ·.A-rubák··nem.szükek a: nattal? . . • t'l :en is ·mindenütt kép>iseh·e lesz ez a czég .•. felső - t-esten sehol s nem gátolják semmiképpen a :

FELESÉG {tr.gy mosolr,og; mmt a ,kr.. csó.~o~ · ~Is et}" asi uttöröje a divatnak, s-némely divat-~· ~szabad mozgást. Igy, az első :-bálra·kés~ülő,ifju höl-, J 1 it egyelore a tartazasai koze ; ,.~ er 0 qu · · · 6 · ·. ·t l"tt ' ~ar : gen, a m terméket egyenesen ő határo~ meg. De ami a leg- • ,gyeknel1s elves~ a~ a szarong erzes, a m1 eze o

Jegyzek fel. I , d ln' . lihetöbb uála az a~ hoay árai mécrsem néhány-évvel még a szokatlan.viselet, aszorosabb F , ( uából kikelveJ: l\ eger eme c . . . .megsZiv e ' ' o o .. .. . · l ~ 1'1 kb

ERJ mab 'l' 1 ·t· a fcJ'étl. "~~I'~ lk dn k olyrohamosan mint a · többi vilá,.,- · .fuzo, a decolletage -okozott a •eÖ>nyee en. FELESÉG (a valara ,za~]~ 'l · !1ar eme e ,e . , , , , . o . ..

féltem hogy megbocsátottál. , , czégek aral, cs hogy a kevesbe vagyonos un ·-· A háli belépők, min~·már··egys~er. emlittetett FtRJ (ellöki ma~átólJ : ?~egerdemelned • • • osztályt épp oly jól ki tudja szolgálni, mint a leg- is ezen a hel~en,: ottom~ selyembol·f_va~ak: itt- ;

(Kirohan. és becsapJa az a.)tot.J, felső tizezret. ott selyem roJt diszszel es csaknem mmd1g cs1pke-F , . Nm nem bocsatett meg. (A , , · 'ki't' 1 A .. · k "k .... 1 .. ·

. ELESEG . e ,' k . t 'l .. b A knyák méO' mindi"' egeszen -keskenyakA .es prem-e esse. ypreme ozu a csmcsllla ktss, "t 't d" s~obabmt a ns a ygom meg- szo o o k " . ' csille so e/zJ· "'Lehajlik és felvcs:::i az eltört tz'i 5 az ujjak lespannoltak, itt-ott a könyökig rüssö- .czoboly> ~yest; on~est, '-uyusz~kj<es a kék róka : darabfa~. 0Ujf:;tgvaJ : Nem bocsátott meg! lések vannak, másoknál végig, le a kézföig. Sok a a leg~ag~bbak,- ~ztan- a!h~~melm, ·breitschwantz '

Divaflevíl. Budapest, 1909. február.

• 'tlii~öl b- 'lb t 'nk másról Karnevál herezeg esze e ne 'kh'l' .1 k

idöszakába . t 1 helctkönnyü, po a osza a •. b n, mm a e b "l . 1 k

ól, szivárvan' , ·ból csillagfény o es ep ·e­ysugai ' . k t h •

szárnyból készült háliruhákról ? A :szme.~e ~z~a bizonynyal a rózsa kelyhébol és a gyongyn:ag szirmából vett~k a. mesterek, mint a hogy a nota mondja. Mert talán még soha, egyetlenegy ~z­tendöben sem voltak oly gyönyörück, anny1ra.

kendőszerü arrangement is, do csak akkor ha a :C ez _utobbl az iden nem divatos),~ fekete. és alas­kendö valódi csipkéből van. Akkor a végek egy- 1 karoka, nerz. eay ro j t tal szabadon Iógne.k le, a könyöknél meg r A dél~táni :: látogatásokat _ most több n . , ., eha' t középen és elől, a keblen. A legujabb és leg- -hosszu. kabatban, selyembluz e's p tó yrre "' , • osz vagy • . simulékonyabb anyag a eashemire de · soie, ezt , a. kabathoz tartozó-: alJ' bau . t 'k ma.s,

. : eszi a hölcryek A, veszik ncmc::;ak bá li, de délutáni disz es· ruhákra is. muffok~1gen ·nagyok és t l , 0 •

A babos viráaos, esikos és ruindenféle könnyü állatlábacskákkal Nagy e ed~annak álla.tfejekkel, 1

' o l , uhákn . . on tv a tos a zöld , . fehér anyagok a par excellence eanyr ak tmmt .gomblyukék, az ib 1 . . , rozsa valók. lllintha visszatértünk· volna nagyanyáiuk ~ általán a ·.Yiráaok t . •

0 _ya es a lila rozsa. Egy-

,. fr' 0 ~ren,llllndent használ k · tarlatán- és ti.illszoknyaihoz, olyan lSsek, egy- ' <nem- természet~!:: Ú . , . . . • na • a mt

""'' na~1 · Vl.faaokat k b 1r · • szerüek, könnyedek ezek- is. Es hogy az illuzió• !-tesznek !':Ti n J...: • t il 0 a 6 e e Is

r • • • ~ J. »~azz~ o ettekhez. - • annál nagyobb legyen, diszkret·levendnlaillat az, : ·

M'rla.

a nőt, miután ritka eset, hogy a nőt, különöscn alfiatal leányt, o. fódi sóvár szeme, s:ávéról, jeles modoráról i~mernó meg ~iga7.áM. Hisl; már a mi kedvelt Jókaink is nyilatkozott rl:.öúnt e témáról a köl"etkezó elmés mondatá­hnn : •Angynlt. ördögöt ml'gismerni könnyü, embert, férfit, nőt. uehé:t, liatal leányt lehetetlen !4 Lehetetlen mé-.; <:.:t Ámor ny:la. által me~bzett nói szivbe is be­l.Hni. 'fchút. <$lk a külső szépség érvényesülé;;éról itél­lictünk u. ndrc, do a mi - sajnos - már ma is lebetet­l('n. ~fa. már urea. törokedjiink, hoo-y a belső szópség l"hctóleg o. külsót, a. külsö p.!wg a

0

bels6t egészítse ki. • 'o meg az fumert közmondásból kiindulva.: •Nulla regula llllle, cxocptionet, ha a. belső szépo;ég teljesen, a külsó p dig csnk fogyatékosan található, akkor csakis erre torckcdjünk. no n:drt mégis torone nimiumt ez adagból !OCUl a k•gjohb, mcr akkor : •nocct..

Bodr<J.

Mi tetszik a férfiban? ~\z cró ; - a nő ben : a szépség. F'rti r.zép;;égo ereje. nő ereje !'Zép.sége. Az ellentét vonz. S:t.erclcm az c16:. hatalma a gyenge felett.

Halá.sz Irénke.

Tudó~ félistenek n tudomány fáklyájával megvilá.­~it ·"ka tcrmé zet tnb-ztériumnit. Az cgi-sz világot törvény-

:crú; ·J u lj . Kinre l:iznb d u kara t. <...'snk ok 6l okozat. Eluzm ·ny kö\ctkezmény. A teremtés probiomáját tu oldott k. Élőlény n BZ(·r\"ctlcn anyagból fejlődött. !-.: Lpségct és n. 7.crclmot miudcn kifejezi. Nincs rut. Az < es unju ok rol:onok . .Mi vonzza a vasnt a mágneshez, oxi< ~nt n )lldrog ~hez. n vagy n vashoz'! :\lii•rt csapodár

oxig~n ~ ~ tért roko1111zcnvcznek a ,·a~~aH ~!iért szerot i hydtogén n oxigént és u<>m mást? :lliért bolondul Romco

t:~ Juh c u pillanatra cgymiísba? Romoo bizonyosan l tott m'r. cl' ép olv leányt, ID.int Julia, s ha. nem ' It p rjn, m1 'rt nem "uolonáult minden férfi Juliába T .llindczekro l,ölos feleletet nd tudós magyar irór1k, Fényes Samu: Egymás iiZépségét érczték meg, cr. fakasztotta. r.zcrelmöket. Itt is ann};t tudunk, mint o. mágnesnél és \asnál: Szóp a szerclem dclejc .. •

Arcz és zem n lélek tükre. Az arczvonások gyakran · métl0d6 l lki hatáSok nyomán nyerik kifcjczésüket, c ka zc1 n is '\ÍSSzntükrözódnek. Ekkóp magyarázható u. :g, J ogy m ~rt t.impati.zlilunk ('lsó látásra (s miért nem?

Szom és rcz a. lélek néma bcszélói. llalár- Jolánka.

Egy csunya aaa::ony.

Marmorstein Bla.nk4.

\ uó. a ki 57 ép: többnj;re hiu ; senkit nem talál z J o k. Legyt>n a nő kcdH , szcrény meg-

u ii; c tulajdo~aivnl tobb clismcrt:st uycr embcr-aÍtQJ, nunt a mulandó szépséggcl. ·

Hegyalja' kisleány.

Egri diák.

t!n k mmt m

Erdayi E.

k ll mind n-tm nd tn~ i

~ 11'agy Gyiiruyné.. A szép>6g nagy hatalom De n pénzecske többe\ ~Jorn.

- y

AZ 'UJSÁG Igazán szép csak maga ar. élet. Hideg, üres, élet­

telenszépséget észre sem vesznek, .ha. ereiben nem pezseg a vér s Sl.omo nem tud lángokat, villámoka. L szórni. Lehet a legszabályosabb, legigézőbb ~énuszi tcrmct is, ha sr.avaiban nine:;en ni•, uincscn lélek. Egy kifejezésteljes arcz, ha rut j,, sokkal szebb, mint egy .;zépnck tartott, üres, kifejczi·stclcn. A szép.~i·g cl:;ö fellételo az élet, ennek meg kell nyih·imulnia. az arczon, a termeten és killönöscn a mozgásban. A mozgásban benne kell lennic az ember egyéniségének. Ezekre a föltételekre mindcn nőnek szük­sége van s akkor szép.

H. Manczi.

Mind~n férfi szépnek látja nzt, a kit szcret. Ellenben ba kiá.brándult, a ?lfilói Vénu~:~zban is fcdczno !cl szépség­hibát. Szóvnl, a mig a szorolcm tart, addig a nó szép, - ez nom .elég ! - ügyes, okos, intelligens, a lehetőségig, vn~y a. lehctctlcn.ségig tökélete!~, a hibái bájosak, elönyéro vannak, mindcn jól áll neki, m.inden igéző rajta. Aztán, ha vége a szerclcmnek, akkor a legszelleme"ebb nő i~ unalmas lesz, a lt"gjobb tulajdonságai rut bibákká. torzul­nak, apró-CM'pró fogya.tékO<iSágai a lciállhatatlanságig nőnek és idegessé teszik a férfit. Végeredményben igazán mindegy, hOJ%Y Azép-e n. uó, vagy csunya. A lényeg az, hogy mit tud elhitetni ? Mcnnyire tudja. lekötni n férfit! E:; ebben n kt4rdésben a szépségnél sokknl fontosnbh ténye~ók a báj, a jóizlé:J, intclligcnczia, súvj6ság, tapin­tat és finom érzés.

Weiez Elza.

SzépnPk lenni nagy előny, de nem ok vetlen szük­Ré.!!es a. boldol-'t~óghoz, mert n csunya. nó éppen olynu boldog lehet, ba tegy Yalul.inck .. tetszik, miut a szép, a ki ::oknak tct;.úk.

H. Er:.si.

Igen , Azükséges kellék az asszonynak a szépség, dc csak a lelici szépség.

Li ly.

Báthory Erzsébet, a monda szerint, hogy arczának és testének szépségét megtartAa, naponként szüzek '\éré­heu fürdött. llúr akkor még nem vették oly szigoru kri­tika alá. a. női tiZÓpséget, mégis óriási gondoL forditottak reá. :\Ia pedig határozottan megkivánják o. nő szépségét.

Hermaml .Jlargi!.

A ki egy férfinak akar tetszeni, annak az asszony­nak n in cs ok\ctctlcnül t;ZÜkH~go a :-zépségrc. A k i azonban sok férfit uknr me-ghódítani, annak nagyon is van arra 11zükségc . .

Zomb01·y Kttlmán dr.

l:n tapas:r.lnlá ból halaírozottFággal •ncm•-mel felel­hetek. (.'...,unyu. ~ kic>!i vagyoli:. ,:.,..,. arczomat , ·líg.isok és iillé-sek torlitjúR. Es mégi, a1. asszonyok irigycini - no meg plet.ykulni h; tudnak 1·ólam, ha uk urnuk. Az urak mt>g tisl;tclnrk, becsülnek, hódolnak. sót még - szerot­nének is. IUL én nem vagyok szcrcnrsNl<·n, a. miért l>i:ttos tudatában vagyok unuak, hogy c:;unya l"agyok.

,. :Xincs .sziik~égcm :,zvpnck lenni. A. Hermin.

~ A n ú «o rsa 'l' férfi .. \ n ó rietének foczélja, hogy n.

férfinak te•s 'k. K(·rdés, mi által éri ez(, cl'! A kiilsó E>iép­l:lt·g egymagnban ''éve oly tulnjdonság, mrly Mmnl>\tm gerjeszt, Vllf!Y hódolatra ké-szt, dc a U•rli lelkét csak ideiglene-.;cn Liiincselheti lo. A nó életének IOczéljo. azon-, ban a. férfi Jelkének állandó lcköté:.érc irányul. Ebből kö,·etkezik, hogy a nónck, minél nagyobb • mértékben \annak rncg n többi, férth·onzó tu!ajdonsngai (n kellem. nöie~~-g, ~ZI\ jó~ág, a né ho. mélyen érzó, DL' hl~ gyermeki kedély. a kis;;ó ábrándos, do mégis élctisml·r6. n szelid, naiv, dc móg sem tapa"'zmlatlnn lélek stb.), annál keve­sebb ~ minél kisebb mértékbcn birja azokat, annál több kül-zépségro van szük~ége, hogy a férfi lclkH á!l~d6an h•kö-:;e. Yagyis : A nót illetőleg a külszép~ég brra~ua~ Rzúkségszcni é'f,C forditott arányban van a. nő tobb1,_ férfivonzó tulnjdonságai\·uJ.

.... Másfél hétig vitatkozt~1 nz uramll\al c7.Cn a t~mán:

Ín nzt mondom. hoov nem kell egy asszonynak ~-zepn~k lenni, mcrt nekem <;nár nagyon t'Ok ltluJatl•m l'J»Zal•~t okozott az, hogy szép uui&nak n. fclcst~.l(c. At. uram. nzt 10nndjn, ho~y igrnis, sziiksi-g" n111 n. nUJ.l<'k •.t t;Zéllti<·grr, me rt. ha. l JI nem .., .1~yok 1:11•' p (ez a:r. ó '<'l~'mcnyc) -:;~~­J:;én_r, szclc\erdi leány lé\6t --sohn Sf'Ul lc_ttcr~. \OlM a feles( ee. ~c1n tudom, mclyikiiuk 'éleko.:<h~. Jo_l. •

}.'gy l umunnai clofr.U'J nr,r.

Egy bnrlltom - onw•, ti:l.tal és t<11kal !rított C:lolr~-1 rottcr - itúli i lrH'II'ihcn klmlt'zikuil h{:pflll';tgok .t'i3 rcnnissauco-fcstuk n'-'szonyal1kjuirúl r.tjt>ll~"- ldkl•scd<:•· ee l írván, rnr;:cmlékczctt <'S.) 1kbcn ClU' herimr nSS'LOll)Tul, n ki\cl e \nUkúni k6ptárbnu iqruC'rkcd<;_tt UlCJ!· • F ,k

Imopos, fosvény, do n mclll'tt kt~v~r nsszon~ - . ::G~ r~ bcrhni nők ollcns~m(lS('k, mc•·t szcrettk a kl~:.7.1\:k7.· lll Uli t és n z o lá lmíudol'.ást, dr. 11!1~\'0ll mohún c::1 ~o: n t. esznek. A 'lnzzaronikknl pcrc:r.ckig cd' {•dnak n~ bau:;

centesim6ért.• x · 1 'lt. Vclt>nczéból irt két hHtol utóbb. l~ nz - ;ne ~ \~

asszony. l\:tknp6s férje 'olt. gyümölc·k:•r"l ~cd''·. - .· 0"

\ idékén v • írlús 'l-get t hú n • pokig t'lttlőr.utt ;"'1, '1111nt

• • 1 l·· ·l •11 '-'ll nl ha a O'!lln lkrelt egy unJ;yon :-zcp o asz uum , t'l • u _. .. szerclmP!I Jí(lthg az aAAzonyh:t.• 1 .1 ...

],to; t hocrv thcs:r.tctlo, 1\\"1\l.rn-f<irc fi t m 1 11

'1'!'11•

' r::.J k' l J " • ll r • ~\Al '••kn.<'< l • Nrrn t~7.< p. d 1t. nl 'l\ n 111 n\ 1!11 • t c • .,. • J.'eJ· ~l· lnu tal u rohu'-'Zitr!l tS, mint. n. v.nllh til l hel~ ,.,ewt~ "1

' 1 •· d • t n1.ol· :o-z.<~re 1 n. j tumók dc épp o ynn .wr lll os, Ullll • •• l r 7~1' ir' 't n l •JlCI a fi7Phrot. n. ,-.cnl-t t:-s t 1. 1r" ,os ; IL·

• 'r.·· 'l• 8 r is ut 111:, ~mol n. rutupm07..1. nl!' ·• k" .•

Bs lk:rhnbe mcnt n ~lomlJOP, fij 'l-ny, 0.H'r}fz. szonvnyah. f.'~ fell'~~ül ycttc . • \ :r. :urzk~JlC ut~n. 1 d' ~~~ a lcgkuzu ~ •bb val•ki. TcHneto lu:.:Asnak_ Jn u t, OIT8 rend , fogai é~l>, b."Ulunös i::IDlcrtot6jelck runcstJnO\

Kérd~m : Szükségc ' n o az asszonynak n szép>égro • • StcnriJérg Ara11l:a.

'Vasárnap, 1909. február 7.

Kozmsfika. Rovatvezető Garami Béla dr.

A kozmetika történelme. {I.) Xem, ne trssék megijedni ! L-;ten ments ! l\em akarok konkurrá1ni semmiféle történetíróval. Es hofry ennek már elöre is bizonyitékát adjam, ime, lekötöm magamat és szent igéretet teszek, hogy egyetlen th·számot scm fogok felhozni, sot egyetlen tnagy király<l vagy &nagy hadvezér« :;emmüéle bölcs mondását idézni nem fogom, akármilyen szoros oknyomozati összefüggésben is álljon az a kozmetik{wal.

Csak éppen azért óhajtok néhány czikkbcn a kozmetika. históriájáYal foglalkozni, hO:;!Y a höl­gyeket védelmembe vegyem azon vád ellen, hogy a. mai a~szony nagyon is ~okat foglalkozik szép: ségének ápolás;í.\·al. Eh, dehogy is. i\!i az a napl egy két óra, a. mit ma a szépség istenasszonyának oltárán áldoznak ?

lu volt \"alami. a mikor Ahas,·er kin'tlynak (a. ki ráér, megkeresht";i E.-sthcr kön:Fében) kerek egy esztendeig kellett Yárakoznia menya::;:;zonyára, mert egy íél éven át mynhával és bulzsauunal kenegették a tiszteletremi.·ltó höl!!yet. ujabb l1at hónapig pedig szegfüszegf;el, fahéjjnl és egyéb illatos ffu;zerekkel ápolgatták.

.A. bibliakoraheli héberek különbcn is nagy mcsterek voltak a. szépitö és toalett:.zerek ké:.zité­sében. Hiszen a szercncsétlen Hiób vagy mondjuk J ób egyik lányának tKcren Hapuch« '\"agy is tKenöcstégely« volt a ne't'e, 't'alószinüleg nem azért, mintha nagyon irtózott 't'olna a · h-ülönbözó szépitó szerekto l.

A szagos olajok és kenöcsök különben a leg­régibb idök óta divatban vannak. A mumiák wel­lett talált papiru>5ok ennek nem egy ékes bizony­:-ágát szolgáltatják.

Hiszen ezekboi állapíthatjuk meg, hogy cgy­errv ó-crrvi}>tomi kisa&:'zonv e"'-·általán nem volt e-._ eJ • eJ

sziikiben a. kozmctikai sze>relmek. Hogy c~uk a főbbeket cmlit:;em : .\rczukat

r&<zint fchén-c, ré.,zint pirosra föstötték, ajkukra ~<zintén üde p irt lchcltck, hnjnkat fii zcrcs olajjal illatositot túk, kezük és Jábuk könni.·li Hcmuh al pirosra ékct;itctték, szempillájukat i.·s szcmöldö­küket pedig olyan feketérc szinezték, ukár a l~o­rom, miáltal a. kis ra.val-'zok clérték, hogy szemük bogara mégegy~'zer olyan nagy· és fénye:> lel t, mint a milyen igazában.

A ki Yalnha Egyiptomban • járt. mindcnesctro emlékszik azokra a kis alabástrom t~gclyekn·, melyeket a tolakodó arabs ficzkók l'léje nyujto­gattak. Xo!), bár ezek a lds amphorák. mint nlinden egyiptomi régi,.ég. Y elenezében ké:;zült hamisit d­nyak, mé'!is me!!itélhetjük belölük, hol!yan íe:stcU.i egy 8000 én· el . ezt·lött élt. diya{bölgy- toalett­asztala .

(Folytatjuk.)

\

TÖKÉLETES SZAGTALA H FERTÓTLEHITÖ SZER

HűKNEKeNÉlKÜlÖZHETETLEN Házi tanácsad6.

Kocsonyás almakompót .• --zép sa' an) u alm,í­'l'('"hámvzuuk. lll»gh!lzat ki:•zurjuk l;S bt>[otl.

l!Yiimöl~:-izwl ''»;!Y folt t'• úttöl'l; mazsoláq•l I,Uegtöltj\ik, a!.<'.táu vizc-s Lo1~au (t.ukorntl t.'s eútromhéjj •l 1mbára Iozzük, ugy hogy meg­maradjon tszép formájuk, azt:in Ü\fgl.ilta lcsz:::.-zük. .\ }o, ct ml•g mcgczukrot.zuk, kis o01l töltiink hozzá (•:; udunk bele l'uhiu·a áztatot t fuh6r z~el.t· tint. Párszor fclfonnljuk, n lc\ct kendon át n.r. almára szürjük é."· hideg helyen tartjuk, a hul megkoc,onyásodik.

Ponty· fehér borbnn. 1-1 1 ~ kilós pontyot lllt>gti,.,ztitunk, nzt:ín kétujjnyi ~zéles 1'7.eletekro \ág\ a ung~;ózr.uk. np1óm vn'!dnh zölcl petr("Z'"" l~ ~'mmd l-s hasrymúvnl meghintjuk l~7Á'llatt fél h h r Í l' h( 1· hort euv J>Oh{tm'ri • cezettel ·lS ecrv

~.. . e mnréknyi •mog~oróhn!!'t mflvnl fölforrnlnnk, a hol· >Zeletekct lJI•lemkJ"uk {s ln!'clln foz.zük azt í.n ki· 'l • lot a)jUl>. _\ h01 t fe}éll) i ro oefozzük, UC}ChOU311111k ~-ű tojú <:árgáját, ha siirü ödni kezd, egy dnrnb Iró~vajnt is belekevci ünk és a hn'!) mó.vnl C!!Yűtt. Nitöltjuk n. halrn . ·Toj rgája helyett •t<'jfölt·J.S lehet h~U;ználni.

Vasárnap, 1909. február 7.

Nyuleleje. vagdalék. Anyulelejét egész pubára megfőzzük annyi 16ben, mcly azt eltakarja, teszünk bele karikára vágot t sárgarép át, p etrezselymet, gyökeret, hagymát, eczetet, sót , borsot; ha. már nagyon puha. és k ihült, lehet a z t má~na.pra. is hagyni elkészitésrc. )lindcn csontot ki kell szedni és a hust finomra összevágva ~zitán áttörni. Ezt a masszát három c.!!ész tojással, két tejben áztatott z:-;emlyével jól összekeverjük, t együnk még izlés t;zerint kcYés bor~>ot, reszelt ezitromh6jat, 5 deka koczkára Yágott szalonnát belé és süssük meg hos~zukás, keskeny, Zf'ÍITal kikent formában . Ha meg::.ult, szeljük fel ujjnyi "'astag~águ szeletekre, díszítsük ....: mint a hogy a nyulpee:-enyénél szo~ás - czitromszelctcl;kel és adjuk köriil a. mártast. A mártás - má r elözöleg - ugy kú;zül, hogy a~t a zöldséget, mely a nyul elejé"el főtt, egy ka!1al ~sírban egy darab c:z.ulwrral sárgásbarnára hagyJuk :-.ülni, azután hint t-ük ní. a lisztet, a zt is hagyjuk pirulni, azutá n cre:::zf'zük fel a zon Jév<'! , a melybeu .- nyul t-leje főtt s mi•g jön hozzá .J- 6 Imnál tejfel.

Roastbeef eltevése. Alig van olyan gyönge, joizü hide.,. h us, mint a hideg roost beef, me ly mustárral ~a('fy ~;alát ával a fl>rtiak ked,·elt étele. Cxakhogy a "'roustbeefct rende:-:cn c~ak a_ t~lon hagyják és !ú de g helyre teszik é:; <'Z akkor ki szarad (> ..,. izetlen lesz, mátmap p edig már teljcsen éh·ez­lv~tetlen. A jól eltett roa::;tbcefbol nem folyik ki a ,·éres Jé, hanem brnne marad />~ ezért ~>zaftos rs puha marad. }~. f.zelete.ket függole_ge_sei~. kcU felállitani, a hus zSlros le"'evel bekemu es ossze­köh·e hü,ös ],amarában felaggat ni, vagy pedig bezl-irozott pergamentpapirosba csavarni é::; igy felnggatni .

Sonkafözés. Jó izü soukát akkor kapunk, ba. abban a Iében, mclyben rnegfótt, hagyjuk kihülni. A megfagyott z:-irl le:;zedjük, a ~:~onka levét pedig &okun arra baszmilják ff'!, hogy a sonkához kör­zetnek használt kemény tojá~t obben a ]ében féíúk meg, igy sohkal izletcsebb, mintba ti~zta vi~ben főtt Yolna.

Czltrom-krém. ( 16 személyrc.) K ell hoz~á. 16 1 o j ás, 1·~ font t örött czukor, l pohár fehér bor , 4 nagy lédus czitrom (kicsinyckbol 5), egy tetézett ká véska nál burgonyaliszt. Két czitroru héját a czukron ledörzsölünk és mindnek kinyomjuk a. le•·ót, a. 16 tojás ::.árgáját habosra keverve, hozzá­ad~uk a bort, a ezitromle~et, a czukrot és a. li~;ztet és a tüz fölött addig hovit.jük, - nem fózzük -a mig meg~:~üriböuött. .<\.ztán hozz:íkcYerjük a tojások fehérjébol 'ert kemény babot és ha egészen kihült, kis porbanyós té~ztalapokra hnhuozva be· tálaljuk. Lehet csak ugy bead1ú é~ külön piskótát kinálm hozzá.

Gazdasáji fanácsadóo Olasz tyuk. Az olasz tyuk egyike a legjobb ·

nyá.ri tojó':malc Valószi.."lüleg nagy tcrmék<>nysé,.,.e és általános kcd w ltsége miatt már cs!\knem mí~­dcn szinben kitenyé::;ztettek. Ujahban már ezüst és arany nvaku ola,.c:;z tyukokat is tl'nyésztenek, u. lcgujt{bb ~áltozat pedi~ az ?lasz v~n??r, mels"?ek t iizcs sz6p szino a legtob b llyenfaJtllJU tyukcYal vetekedik. Enncl< a :-úrga-tarka tyuknak a nyak. rojt ja fehér "agy 'ilágo"S<irga,. ~~·crge söté~~~b "árna a háta pedi,... "<'i'Ztenye::.ZJnu. LapoczkaJan ;1a 1~~c::.sárga a tollaz~t. Szárn:Yának _febö ré:;,zei aczélkékek, alsó, hos:;z~ tollm fe~eteh~ fe~ér~el t-.ztgélyezve, mcll-, l_la~-.es far~tolla1_p~d.i~ l)ZU1ten fek t 'k Sarló tolllll clcuk b1onz-:,unuek. A test áll:s: ~gé::-zen olyan. mint a~ olwz ?uké. ~e~o ::,zéles, c:;óre ho:;,szu, eros . TaraJ& mag~. • .. a. ty~knal féloldalra. dolt. Arcza tollatlan.. Yoros. :Sze~e t:"'t"nt' .. .. un,_· •iutén hosszuk.a::o. tollatlan ful-.. cn voro::., ~::-... ,.._ k, kagylója és állebernyéje is . Ho~:::w nya at .dus tolla t b T. T este ka1csu, de me ll ben szeles. lio"" za ?n Ja.. t est 1.11e~ simul, farka pcrug s-zéles,

.,~zu a:;z;arnya. c u • . • , . t tt . f . sok "" 1· t llal Ezt a most k1ten) esz e UJ aJt -roo. . . 1 , m~... · 1 het megszerezru, mn·e meg a ,., nem 1gen e " 1 1 . k t . t ojásokat is ho::-::-zu idóre előre lefog a ta · a. enyef>-z-t oknél. . . _,

I A hordók kezelése. A borok k;~elk~cbel 11 dJ~rak t ­

a nokJ·ai 1 .,·1k ho~'~'Y palm ·as 1or o ·at k ~ gya n-an InC'ge.- ' o , . E- h l t l

ad arnak felhasználni bor eltartas~ra . . 1

.z :l ~llen olor• ""e t •1. k. hol·do' t banm JCD JO a a -

0' '"" r n pa lll ·11.1> • , •• . : potban van . . d t ovábbi nelkül nem használ-hatjuk bo

18' 1uu~ .enl ·,·el a. hor könnveu fel-

. ros 101uOU , Ull •• h t t vel!zt a pa· li " · . . aJ· d.uem hu:;,'ZUa' e e e • ] luia1zL s 1gY 111 k l "t · enuó válna. \ pál. k~hordót mindcne ·e o t meg

koll \ ' izsgálni: hog~~ belseje nine:::-e faggy~,·al ~­kenve ! A púlinkó.shordót beliil ugy~n~s ~e la

faggyuzni szokták ho"V a txi!inh"'tl. a íabol bsargd: t t 'k • ew r v Ha a or o

<'S l' ·anyagokat liC \ onba&:OU nl. •

fuggyus, akkor ezt belole kibparjuk, azutan a

AZ UJSÁG hordó fenekét visszateszszük s forró marólugoldat­tal (l kg. marólug 20 liter vizre) többször kimossuk; igy a fa lyukacsaiba n levő faggyu is elszappanoso­dik, miálta l azt könnyen eltávolit hatjuk. A hordót azután forró vizzel többször kimossuk, végül ki­gözöljük. Ha. a hordó belül nem volt faggyus, akkor a vizzel való mosús után elegendö azt addig gözölni, mig a kiáramló göz már többé nem pálinkaszagu. A7. igy megtisztitolt l10rd6t m indjárt ne m hasz­nálhatjuk bor eltartására, hanem először mustot erjesztünk benne, vagy a zajos erjedéseu á teset t ujbort öntünk bele .

Fejős tehenek elapasztása. A tehenek mest~r­séges elapa::.ztása az a brak kevesbitése s az egyes fcjér;ek kihagyása. álta l érhető el ; d e valahányszor a tehenet fejjük, min d.ig ügyelui kell arra, hogy a tö~vet jól k ifejjük. A belyes clapasztási eljárás a. kö ,·etkezö : Néhány napon át csak egyt;.zer fejes­Hünk, ezután szintén néhány napig má~félnapos idöközben . Ha pl. eddig reggel fejt-ck, akkor a. kö,·etkezö fejés nuí~onap este, a z azutáui megint má::.fél nappal késobb, tehát reggel történjék. E:z.után néhány napig két napos idö közökben fejes­sünk s végre a fejést egészen elhagyjuk.

A n yuJrágás kezelése. A nyuJrágás okozta sebek kezelésével Ó\'atosan kell bánnunk. Igy nem szabad a rágá:>t késsel kivágtú, mert ezzel csak uj e;ebet ej­tünk és eh·ágjuk a rágás helyén netán megmara.dt béjrostokat, melyek az összeforradást elősegitik. Ehelyett agyag é& S:Jnaj ke""erékébol borjut;zÖrrel jól ös~zerlagasztva pépet gyurun.k l!s ezzel l.enjük be a. ~:~ebhelyet. A tiZÖr a rra való, hoSY fölöslegessé tegyo a pólya basználatá.t .. Az i lyen fát különösen ajánlatos ~;zemcsés trágyával megtizórni a koro­nája alatt.

• Ker ti vetemények ül tetése. 1\émely kertimag raszorul arra, hogy na~yon korán illtes ük. llven a. petrezselyemgyökér, 8árgarépa, fekete g):ökér , hagyma, bortió fofl, zöldnek való ba b. ~Undezek ala ­esooy hőmérsékletnél is kikclnek. 1uert keYés mele­get., d e sok nedve&séget kh·ánnak. M.iuél korá bban iilt~tüt~ , ~n~ál Ri~rü?b legyen a2; ülteté~, nehogy a .n~ka.n ~-Uo pala nta kat a t ava .ti fag:'· kitépjt', mtdon a foldet felc~.<erepesiti. Má!> fozelékek, mint u~orka , bab, tök ~ diru1ye, netn f.Ze rettk a korai ül~eté::.t azért, mert l1a egys zer nö,é-sükbeu a hideg ~lllatt . u\egakadnak,. nem tudnak t ö h bet. meg· 1~du~n.1. _Ezekkel te ba t meg kell ' árui az idő t d jes ki n;yila:-at.

•• Uzsnefek.

( Ki:iratck-tu nem adunk ~:a.)

P. Emil. Ki'I"IÍ.naligóra le'l"élben válaszolunk. P. J á7UJSI!é. Ha. levelét megkaptuk volna, ok>etlenül

~á laszoltunk ,-olna. Ki vtinsága. szerint levélben níla- . szolunk.

P. Jó:sef. Hiába tetszik bosznnkodni. nincsen igaza. Az a baj olyanltermészetü, hogy azt má::.képpen kezelni nem lehetett. Dc meg abban sincsen igaza, hogy oz o. baj egy c:>ckélyke baj és nagyon kicsi operáczióvnl me"' lehet gyógyitani. A \em~sából nem ezt. látom. A leg. helycllebben teszi. ) 1a felhozza. Budl\.pestro a Szcnt Rókus-kórházba, Habcrern tanár osztlí\yára. és ót kéri fel n. miltét vógzésérc. Megjegyzem még azt, hogy a. Cllrk~·:;zcl járó nyilt. !>Ob sohasem könnyü természetű. \ kórházba. ,·aló f~h·.:l!.-1 nem nehéz . . \ z ápolási <hj egy ~. 1p1a tudtunk~al 2 korona f.:> 59 _fill~r. A~ ápolási dij utólag tizotendo. dc. ha. HZe~én~:seg~ bll~_on~tnny~ '\"tl.n. akl;or a betegnek Jllctóstgi ko~ége lizotJ a;; apolasi költsép;et. . . . , á . t 1 ' Ibe .1 H. A 1:dorne. Kh ·ans ga ~>zerm e'l"e n \J. aszolunk.

Tcrebesi cl6fi:.cló. Nrm szabad használni. I rja. tn'!g, hogy milycn tcwészef ii, hogy eró .. en kor pia-c. zsiros-e ~~ akkor majd mi . fogunk ajánleni valami megfeleló kczcl~i módot. ~ . . . . .

Jloriska . Kozmetika·ro~atunk ~ezctCJCOel : n., rcbÖ·~idósor ] . . • - . .

JliO . • -:dmu. clofi.t.!o. I : ~z ar..:zbór. fe:.ze~segcnek,

1 uga Iwas&ágá~:tk <s ned\du.•6aganak fokozas~ra . . z. Tess~k reggel és a-te a kö,etkcz.o);éppen bOlogn_t•)J : . 2 pe~r lehetőle!( forró vizu:-1, utana 5-6 per~z1g b1deg nzzel es igv felvált\"a . ös.sze:>en 10-10 peroz•g.

·B. Ilona. Kidnsága. t~zcrint levélben vá\a8z._ol!J~k. Rarbal'O$$a :!2. l. t3emmit sem lehet el6segJt~sero

tenni. Te..sék bevárni azt az időt , a. mikor ma.jd magától megnö. )!inden kisérlet haszonta~n. A_zok a ~~r~k meg ó n ugy nem használnak semmtt~ ~t. a. tobb1~k. -. .,PP,f,ssék a. Ganmi·f~lo Henna.-baJfestot hasznalm. .... ~Bo(Játy. Sajnáljuk. d~ erre ninc.s~n ~6gym6d. .

b'lőfi:elö neje. J. ~gjobb kczel~J mód _erre a. Vlb· · ·e·s n1assage. Külön\xm tessék ugy kezelni, a hogyan

rac<:l • á dik tb "á \ . f t ko····etkezo m ~o pon an aJ n nn1 o~om. -:lZ ll. • • • • •

:!. Tl·.~ék naponta több:.-~ör me~~n! a\lott 'nzc es este 8 l'Jfck' l\s c\ótt wcl~ft \.1t ~ feb~nto·bá~~}"S~ap~a}. I a·r·1tás után teN>ek az. ar\-tbórt bcdorzsolui febento· _e,.z R \ . •t l . LHr.-onyk.rénrmel. egge. ~.:>me .. t;~ppa.nos 11ng~ nzcs lonlosás, utána állott ",.~,. __l~oblit~s es u_tána. b~o.n:y· tcint::-zes:z.szel nló be~or-~o.IE'3 ko•e~k~nk. ~zantas utón ismét k.rémes bodorzsoles. E~n~vul ,tcs.<~ek .naJX?n­kint , ·ibrácziós ~~s:~agot.. végezru cs masocln Utint all'7.!,1ÓZÖiéseket a. koYetk(\zoképpen; Tc~ék egy · .yobb ,11~éuv fenekére t'f.'(V izzó vasdarabot hdyczni és az ~.-d~nyt 'töltc::se tele lobogva. forró vizzel í-s arra hajtsa

41 reá az arczát. Az arczát és az edényt takartaesa. Ie egy Yastag kendóvel. A g6zölés 20 perozig tartson, a. mely' id6 alatt a. forró ~·izet. két·háromszor keJI !elcserélni.• A gőzölés után birleg vizes lemosás, leszáritás és azután• krómes bedörzsölés követke~ik. 3. Tessék elolvasni a.· Barbarossa. 2-2.-nek küldött üzenetünk második pontját.

KoloZ-öl:ár. Irasson fel az orvosával egy grammos szublimátpasztillákat. Egy darabot oldjon fel porezelián vagy zománc-~ozott la.~oirba öntött két liter állott vizben és ebben áztassa reggel és este 10-10 pcrczig. Leszáritás" utlín hintse be a. gyógytárukban már cno a czélra készen kapható szaliczilsavae; hintóporraL

H. A . München. l. Tessék megkenni másodnapon· kint egy nagyon kevés Cbesebrough-vazelinnel. 2. Tessék' ugy kezelni, a. hogyan azt. a. 3170. sz. e\ófizetóuek küldött üzenetünk második pontjában ajánlottuk. 3. Ugyanaz a kezelé .. i módszer, mint a. második kérdésre. Ezenkivül· te~sék esténkint a. következőképpen készülö kenöcscsel bekenni : 5 rész kámforkenőcs 5 rész finom_ petr6lellmma\' l.evcrendó össze.

E. Kivánsága azerint le•élben vú\aswlunk. Tawicslaúm. Mindig nagyon e;ziveseu válas:wlunk,

te~s<'k csak egész nyugodtan irni. I. Az a m~lt. t:iZ!Ízadbeli nénike nagyon helycll tanácsot adott, f.essrk csak azt használni. Nem \es~ hirtelen a hatása, do jó és tartós. :?. Tessék ugy kezelni. a. hogyan azt az elófizetö nejének kü\dött. üzenetünk második pont jában ajánlottuk, de este a krém helvett n. z:.irtalanitósUlllzt használja és csak ' regge\ a. krémct, Yiszont. a teint-szc::.zro nom lesz szük­&égc, va\an1int. a ma~:;ngcra sem.

, ' c ft . Jlártonné. KiYáru;ága. szerint lo ~ élben vála­~zolunk.

K. Sz . • v. K. 1. Tessék a kövolkNóképpen ke­zelni: Másodnaponként e:.te a lefekvés előtt. a. {ejborét és a h~tját te~;ék a}apo!'an megmosni és hebabositani meleg '"iz es kolozs'l"ári kéne&fehér-kátrán:v:;zappannal. A t'&apranhabot hagyja raj ta először tiz perc z ig. azutá n min­del1 kö'{"etkezö mOl>á~ná l öt perezezel to \-á bbés végül állan­dóatt 30 perozig. Ezen id6 eltelte után tessék a e;zappant a. fejérol alapesen lemosni n11gvon &ok \an~yos vízzel, ha. szóke, akkor kaulillateás sok lan~yos n izel, u tána öblitee ki állott 'l.iZzt'l b. leazáritás utan te~;sék lefeküdni kibontot t bajja\. E1enkivül tessfk másodnaponkint Garami-félc bajszesz;;z.el a fe jbörét alaposan bedörzsö\ni. 2. Tc~sék a Garami-ftHe sz.ön -eszlöt. használni.

Ce. J .-né, S::olnok. 'l'es!.ék ugy kezelni, a. hogyan nt t a. Kolozsvnr-nak kü\dött üzeuotünkben ajánlottuk .

1183:!. s::. elofi::ciö. J. 'fessék ugy kezelni. a hogyan ~~t a. T~!lácstala.n-~ak küld.ött üzenet ünk második pont· Jsba? aJanlottuk. ~- Az elobbi pontba,n ajánlott ke1..e\és et~ JS m_eg fogj~ ezüntetni. Persze azt 1..i kell nyomni" nl!ndad(ug, a m1g azután végleg meg fog szünni.

Fiatal leán.'/· Erról l·sak abban az e~etben moodhat· ne'k határozott "é\eméoyt. ha mcg~zsgálhattam "·olna. · )!Jndenesetre azonban mondhatom. bof(y a. baj nem · ~lyan nagy. mint a. milyennek azt hibzi. De meg az. nem • JS l'bunya. Tcs:;ék eloh-asui a .Mariská.·nak küldött üzene­t ünket.

•"· "1/iksa. L néllx.-n vlilaszolunk. Ril)i dófi:.eld, ZnlfiC!Jertizt.g. .Levé\i)('n válaszolunk. PipiEk(. úhet mtndkettöt egy idó~n használni.

.-\kkor 6 hasznlilj.t u1ég ~gy ideig. hu. mcgszüntel.. .

. \ kC!It_>L>níri i~·hth~-c>l·b81kyl s.:appant leme>Sasokhoz h~t .. zna lJ a mcleg vi,.zcl.

. L. f~tJmuni. l. rebéritó-bársonysza~PftD éf; fehérítő· bársonyk.rim. ~ :?. 'ft::.::.•lk elol"'"asni a K. /:i.:. l\1. K.·n'lk küldött üzenetünk cl.iö pontját.

Luj;a. Fófeltétcl, ho~.v a papiroz>nA k csak egyetlen · oldalára. lE-gyen in·a, s rönden legyen tartvu.

G. S. TulhoSSZlim nyult. 8 . JI .. né. A pa. pi r mindkét oldahira · 16vén ir~a ·

nem hal;znlilliattuk. ' e'~ M. S.-11i. Az '{"tHctlcn \Olt. A tnint. a. csomagból l sorr~ jöru:ek.

Bogáty . .lz Úriilt~ég és a szerelemq czimii körkérdés t már letárgyaltuk s ön wo:~t arra. válaszolt.

Tiibbel.:m~k. A. P" piros ro indkét oldnltiro. irt ,·á \n.. azokat mogsemmisitjük.

Sokaknak. Hu. nh•ón.kat a válaszok meg nom ü tik,· a legjobb akarattal sem n~.a.~ju~ l,o a;-:okttt. Nagyou sok annyira hemzseg R. hclycsu·as1 hibaktlll, hogy lehetutlen figyelembe 'enni.

r . s. A hajkefét legjobb korpávai V8SJ-: dwTa. li:;~~· tel ti::-ztiteni, többször roegdörzsöh e . ' elo co utána. JOl kirázni. ..\ mán-.inyt forró szappan«;'S 'IZzel, vag:y b-.Jn:zJncs megneúá."'"al kell ti~ztit~ni. ba.Yakt<ll ercdo pec~et.ek azon­ban Jlem igen tá.~olitba tók cl. . ..

::> •• Gy. -né. Biluu. Lehet más fek?te sllmt, eg,vs~e:.u c,ont· vagy karomfeketét Íb bt'lekeve;·ul, a. B~rg~ cz1poboz pedig Iegczéi~Lerübb, ba. _alaP.o~an lJ van fl_~zl!t\·a. ~et . . leg kitl>6 1emosn~, terpentm·vlallZI!Zill -::-a.~~~ 11. padlohoz; bu2Jlálnak - bekenni <·., fényesre dorz.solm._

L. R!:<>{m( , Bpf.>t. A gyümölc:;ken~-ér (Kletzenbrot) & ko-cetkezóleg késziil: 6 egésL ~ojá.s. 6 ~aná} porczukor,. tit kanlil lisztet ba bo;,ra. ~~>erm, ebbe .Jon 6 deka. füge, 6 deka czukros naranc~heJ. 6 deka. bamozott mandula 6 deka. datolya, 6 deka, mazsola, 6 deka. dió : ez; lllind · metéltre "ágm és a.. t észt~~oz l~sz keverve. Hosszukas (pü<~pö~enyér~. for::nat. V8JJa) ~en.ve,_ libzttel be kell ! hinte.nt, eb bo ~olte!l1 a. teazt.á.t:. fel~~ ~~ hszttel meghint ,

6 1

a. forJUát. te~ ~e'l't', ~ ora1g sut]uk a. tész.tát. Leb.et ' kevert gyümolcsoket kis rummal meglocsolni k U a. me::. ízt ad. ' az e e·

l

Bársony-, selyem-és csipke

BLUZOI . /f11.a.·.-, .. ~·· Kosztümök,aiJak

• és pongyolák 1' e ln e k kitll.Uáaba.n

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI., Andrissy·ut48. _.. Divatlap ingJen.

Vasárnap, 1909. február 14.

llászajándskok. I rta. Hajdu Miklós.

Két S20n:.oru ember lohol el mellette~, a Váozi-utczában. Férj és feleség, karon fogJak egymást, de a j~rás~k, ?' mi ink~b~ tám~~~­O'ásnak mondhato, elarulJa, hogy suo kedvük­ben vannak. Leri róluk a szenvedés és m~nten meg is bánom, hogy megismertem öket es az én rosszkor jött, tolakodó köszö~.tése~el be­furakodom lelkük le~zentcbb fa]dalmaba. De már késő. Barbár és C' kiméletlen ildomosságból , a hagyományos mosolylyal köritve, megeme­lem kalapomat, ök fölria?n,ak és s,zenvedö arcz­vonásaik valahogy VIdamabba torzulnak. Hozzátartozik a kinva.llatáshoz, hogy az em­ber még meg is kérdezze : ~>Hogy vagy ~ Hogy vagytok~«

Pedig öket nem kellene e fajta kérdésekkel zaklatni. Hiszen csak hat hete, hogy férj és feleség ez a. szomoru emberpár, illik hát föl­tételezni róluk, hogy jól vannak, nagyon jól. Két napja érkeztek vissza núszutjukról, világot láttak és most már puha, meleg fészkükben pihenhetik ki az utazás fáradalmait. Ez a lát­szatés-igy is van. Szeretö kezek, mig ők a Rivierát, Púrist és Itáliát megjárták, berendez­ték az uj lakást és itthon ked"'es, derüs ott-

. hont találtak. De találtak egyebet is. Három nagy ládát,

telve ajándékol{kal, jóbarátok, rokono,k figy?l­mének tanusácraival. ~o. ez sem utoiso csapas. Ajándékaól is

0

jobb ~több, mint ~ kevés: Hát akkor miért telepszik a fiatal par arczara a vilá.!mlegvetés gyiilölete és az elkeseredés fáj­~a? A nagy bánat föltépi a titkok la~atj_á~, -s egyszeriben közlékeny lesz a vadonatu J ferJ, ~ meg a menyecske is .

Matamr61. Ha kérditek, ki vagyok én, Bizony nehéz a felelet. Bonyolult a lényem nagyon, Megoldani alig lehet.

~ra játékos gyermek vagyok, A ki csigát szed a parton. Holnap a vad ,·izre szállok S .férfimód' a kormányt tartom. •

Ma szende lány, kit egy fiu Boldogitna 5 egy kis hajlék. ~h de holnap királyokat S ~rszágokat hódithatnék.

Ma lágyszivü költő vagyok, Dalom szárnyán balzsam lebben. Gyülölettől égek holnap A villámnál vészesebben.

Piros arczczal s bizakod\':l. Láttok, _ majd meg J~en·adottan. - Sokféle ár dült c ::.zn·be S örök harezezal zúgnak ottan.

Tóth Jolán dr.

AZ 'UJSA.G

-Ezek a te:ís-szervizek! J aj, ezek a szer­vizek ! - sopánkodik az asszonyka.

Hát mégso olyan nagy a baj, a melyen nem lehetne segiteni. Végre is teás-csészé~et, tál­czikákat és más effélét lehet még kapru Pesten. Legföljebb, ha egyik boltban nem tetszik, m6f5y az ember a másikba. Föl is ajánlom a saJát tapasztalásomat és izléscmet, : segitek én majd a választásban. Ezért ugyan nem érdemes föl­lázadni a világrend ellen.

- Sohse segitsen nekünk a vásárlásban! - utasítja azonban vissza a menyecske aján-la.tomat. - Hiszen ha mi a választásnál tar­tanánk ! Másképp van a mi végzetünk megirva a sors könyvében ... Nekünk van már teás­szervizünk, van, uram; még hozzá, képzelje hány! Gondolja, tán kettő~ Vagy három~ Kem, kedves barátom, mi hét tea-készlet boldog tu­lajdonosai vagyunk. Heten vannak, uram, heten . .. lts higyje el, nem vigasztalhat ben­nünket az a gyönyörü valóság sem, hogy az uram vivókompániájától két teljesen egyforma gyári rézplakettet kapott és ugyancsak három példányban diszesit.beti lakásunkat Böcklin halálsejtésének egyazon keretü reprodukcziója. A mint láthat,ja, mi a barátaink jóakaró figyel­mének vagyunk a mártirjai.

Hiába, az élet nagy rueglepeté::.ekkel szol­gál, uj fordubtokkal , a mikre nem készülhet elo az ember. :Kem is tudtam tanácsot adni a 5:Zomoru párnak, hanem alig pár percz alatt• beállottam harmadiknak a kesergésbe. Szeren­csére a férj praktikus érzékű ember és ő már pedzette, hogy lehet valahogy parirozni a hét teáskészlet csapá ·lit.

- Be kell cserélnünk legal:íbb ötöt más holmira, olyanra, a nlit az unalmas megismét­lés veszedelme nélkül elhelyezhetünk az ebéd­lőben. ~ppen obben járunk most. De pers~e,

' f

A láfojafás. L·ta Czóbel Minka.

Kiadták a gyá$zjclentést Horvay Tamás­ról. Hátrahagyott ö~vegye ~s egy.ctlen leán!a adta. ki >>fájdalomtol megtort sz1vvel~, s 1tt e három, sokat koptatott szó nem volt üres

. beszéd. Horvay Tamás a legnagy?b~ boldo~ság­

ban élt nejével vagy huszo~et evet, leanya >olt szemefénye, mig e.z maJdnem szerelmes

.,rajongással fi.iggött atyJán. . Jó ember is >olt, kedves ember. Javakora­

beli. az ötvenes évek szélén: ~apo;, derü!t kedély, ndám és kell~~es, romdig ~~esz a_ no: tá a n 1rry az anekdotazasra. Az as::;zonyoknak

~r sz;ká::.ból is csak szépeket mondott, s a Íérfiakkal ~ziYe::;en pajtáskodott.

Szép embernek is lehetett ~on.?~· bár karcsu alakja kissé e~nehezedett es suru ba~na l · J. óformán meantkult. De ennek daczara la]a e> b t k" ül' a. fiatalság, az élet le e ve te or .

Azért nagy volt a megdöbbenés ,minden­kinél, a. ki hallotta, hogy Horvay Tamas hirte­len elhalt.

Százan is jöttek kérd:zni : hog.~, mint történt ~ A c.~cléd nem gyozte f~lelm :

_ Kiment a városba, a ktsasszonynak akart tlf''"'cnn.pj~iro. karpereczet "'enni. el is hozta, de mikor hazajött, C"ak a ft>jét fájlalta,

37

kissé nehezen megy a dolog. V an ugyanis az öt között olyan, a. melyen boldogan adott tul a. boltos, ezt nem akarja. visszavenni. Van aztán olyan, a mit ha. veszek, méregdrága árt szab neki, de mihelyt becserélem, fele értéket sem akar érte adni. Egygyel meg éppen megesett, hogy mikor hevíttük oda, a hol a nagynénénk vette, hát kijelentették, hogy ilyen barokk szörnyüséget tiz év óta nem tartanak •.•

Szomoru tapasztalatok. Nem is hinné az ember, hogy még a nászajándék is képes meg­keseríteni az ember életét. A kálvária ugyanis azzal még véget se ér, ha a cserebere sikerül. Az asszonyka fél is a jövő eshetöségeitöl.

- De mit csinálunk, ha a teás-szerviz figyelmes ajándékozói vizitelnek nálunk ~ ! f::s mit csinálok, ha. a nagynénit magamnál tisz­telhetern egy teán és éppen az ő szervizét rekesztem ki az ünnepélyes alkalomból ~

_ Ime, a jövő sulyos problémája, a gondok, a mik, lám, együtt költöznek az uj hajlékba már a nászajándékkaL

-.tu. élettel mégis a legokosabban Böcldin halálszigetes képe számol. Ezelmek legalább egyforma a kercti.ik. Kettőt eladok és akár­melyik barátom a három közül mégis meg­gyoződhetik, hogy az ajándéka ott lóg az uri szobábau.

Ez férjuram ruindcn vigasztaló sza>a. :f;s mennek uj üzletbe, uj kisérletet tenni arra, hog.ran lehetne a fölös teás-készletekhol villany­lámpát. torta -tál a t, mokkacsészéket, tinta­tartót é::; hasonló jókat teremteni. Igy édesitik meg a jóakarók szercti<>ik számára a mézes­heteket, a mikr~l oly ~ok, szépet daloltak egy­koron a rom:mttkus lelk~c Persze nem is ál­modták, hogy csak tca-~er"'izből hét tizen­kettes kés;let. keriiihet ö~<sze egy szerény, háromszobas otthonba.

aztán émelygés jött rá.. mire az orvost elhívtam, már nem volt magáná l és már csak estig élt.

Ezt, variálta. a szabalány vagy ötvenszer eay nap az ur halála óta, s a kérdezősködők­n:k ez elbeszélés csak oly ér telmetlen maradt, mint a rövid halálhir.

-Hihetetlen! Borzasztó ! Hallatlan eset ! Az az erős ember, az a jó kedély, hiszen maga volt az élet ! - mondták felváltva .

Aztán a mea nem értés nyomasztó érzé­sé"'el, titokzatos

0

borzalmúval, a család sorsán sopánkodva, tú.voztak.

'Ugyanilyen b~nyomást. t,ett 9:' feke~szélü le>él Tamá::. falus1 rokonamal, kiket mmden é>ben legalább kétszer meg szakott látogatni.

Yáratlanul érkezett mindig, mert sokfelé volt utja, de mindanny~szor nagy örömmel foga~ ták. ~ gyerekek, .. k!.ket vagy egy pajkos kuplera tarutott, vagy torokmézet hozott már messziről kiabálták : '

- :Mama,. ~~ma, jön Tamás bácsi ! A mama IS orommel vette a hirt

sz ülők valósággal megfiataladtak T 's ,a nka!t':· lyes társaságában. amas ede-

:-- Mikor jösz megint 'l _ f , meneskor. · aggattak el-

- De régen nem ltál . megérkezésekor. vo Itt! - fogadták

S most mindenut-k , lap ug,- mond· wge, az a feketeszélii ÖZ\t>rr : . Ja, 5 ugy mondták később az

e~ le\elet, Inelyek le-irták a pálmafás, dí- ·

38

Ifik vitája. (A nyomorban sinylodok sesité:.e.)

Szép akcziót inditottak meg az: angol nok megin~. Kúlöubözó e,l!yesülctek ös~zelilltak a kú· lönö.;.en Londonb:m iszonyatos ll.) Omor ru;) hité­bére é., megtettek mindcu tölük telhetot, hogy núndenkin wgitscnek, do rövid idön beliil be­látták, hogy erro a nag ·közön~ég :.cgitbégt: ul-ikül

képtelenek. i\linálunk ily..:nkor :-wk"lt, azl:ín tnin­dPu muu.ka. megakadni, a.:; Pg' leli vc.:ctó.,égek 1->áto:rc-...:igukat •csztik is mind"n ~bbamarad.

New J gy a~ augolok .• \ re!!tol fo,.:\ a ki1unü hi1 • 11évnek ör>endo egyesulewk 'ezet•1i ruust halá­roztak. A J .. gJI)bb \. alad1 lapok t>Zer1.e ztoihez fr•rdult l; aLon k.>re~~"l, adn:inak 'l<::ktk h<>l~·el

lapJuh mmden Ltcti szaroaban ~>gy·k"t kiwcbb köz­lcmen)tt, a mit a szerkesztok k~~sege"eH meg IS

tPLt~"h. :.-; azota minden na~yobb olvat>ókózoru,,;g. gel buó r.n!!ol lnpban ily fartalmu •·zikkccFkéket találhatunk: Egy S\3 <'Gztendös óre~ embernek egitsegro "·an zukségc, a. ki kilencz é\' óta meg­

hénulL s ni-gy f( nt st.<-rliuggd házbérháttalékban 'an. K<'t. felnoLL leá.nyiÍ.vnl él, a kik kez t) uL varr­nak <' minden módon egitik apjukat, uzonbau anyjuk hos<;z.us l ctr·g ~g(\ é:; huiál<~ t-t•h p'uzhc kerulf, apjuk, , l i 'alo.miko1· itllntt•t'\ os 'olt, do ma telje e:1 ker<.' ctképtclcu, a. mig mozogni t..udott, a. kertJéboi ll ma luczuk ne\ eléschul e:t.épen t;:t..t>r­zctt. Mo;;t azonban m(•g az a huj is éttc, hogy

malaczni közL J,itört 'lialnuti ~.!yilki)S u~Malya s <'ty fillérrel so tud a háztartás költ égeihez hozzájárulni. Ha akacinúnak jósú,·ii ernl>cn:k, a kik n házbirhá.kalékot mcglizctJ,t:·k és az öreg

embernek csekély c·gyuéhány :.hillliJgn) i hcti.pénzt adnának. mindcn gondja elmulnn. Es akadtak

ilyen j6J~>lkii emberek. 2\Iég sok- ok ily csctrol

számolnak be az angol családi lapok és mindcn­

kor akad SC ci itu kéz a nagykö1.önséó körében. E.zt n z intózménJ t nálunk i-. meg kcllí'no hono­

sítani, a l ol a nyomor igen nagy, do tnló.n éppen

zes temetést, az ezutáni végtelen szomoru­ságot, iire.sségct.

Még a le\c.Mk is elmaradtak, az ÖZ\egy­nek sok dolga volt az 6.tköltözé:sscl szerényebb lakásba, azt-án keve~ebbet is ismerte a roko­nokat, mint férje.

'agy egy félév mulliatott cl, mióta ama gyáulevél a f~lusi knriát iLgalomba l10zta.

,Jotkk azóta oda más izgalmak, csetl~g örömök :Folvt az élet a maga eg)fvrllla >al· tozat<> ~ágáb.ar .

)f c:t uj é' közelcdte foglalta el a ház-népet. •

Súrú hó hullott éjjel. fehér >olt a feuyofas udv r reggelre csillogó nap fénylette meg

fe-her b vat. Az ész. alád ebryütt. ült. gyön~örködött

:l. P t h kép b n. A g) ermckck ki akartak ruu d n:nuk n m engedte:

Mn·d k obb ~ tndjátok, hogy a kis· ~~ky bete Jul ának pedis nino ideje

..,. mctuu

a gyere ef.an uucrt ne lenne . - ll) uglodtck

A :e:ekc~ volna. a~tán di6 é múkos! ták voln~ &nYJu~~~tt k, Dllntha tetten kap·

t;gy n, ma.mn h' tod, ott "'an. zen Ill4r ki is sült, lú.-

0; kugy n épp n most egy talczán • n~m m '\i·u h z.ta bo mama gyöngéll{ do olt ·

1 n hj t. Nagy.

det elvárni. lll ud :r. cb . Egy kis tányéron Jliro lotl tgy.

ldl

AZ 'UJSA.G

oly nag)• a nyomor nevében elkö,·etett csalások t>záma. Ha -van BudapL'sten ember, a ki a hir­lapok •>Vegyes« és »Külöuíéle<< rovatait figyelem­mel kiséri és utánajár annak, mennyi igaz az azokban íoglaltakból, az ugyancsak keserü pesz­szimistává kell hogy váljék idővel, mort nyugodt lélekkel állithatjuk, hogy azokuak kilenczven­kilencz t>zázaléka hazugwg. Tapasztalatból be­szélünk. sajnos, s azt mondhatjuk, hogy azok, a kik ily birdcté.,eket közzéte"znek, nemcsak hogy nem tartoznak a nyomorban ~>inylödok osz­tályába, sót cllenkezóleg, igen jól megélnek a.ptó hirdeté.,eik után. \'annak azunban a. mi ifju, r,;zép­t-éghen r.1g)ogó 'áro:sunknak ::uimos oly lakói, a kih l~irhatatlan, elképzelhetetlen uyomoruság­ban tc1tgödnck. Ezeken kellene segiteni s a mi arauy"zh ii közöm.égünk segit<:ne is, ha. tudná, mikétlt tehetn6. Valaml'ly nevcR <'gyletnck kel· lt>nc c u1nzóabm (,lére állani, mely egylet végezné a kutatáFokat a mutatná. meg, uüly uton-módon lch".tnc h"gitcni. lgy két.,zaes munkát 'ég"zné­nek, t"}Ö~zÖr t"gitséget aduának ll. SE'gitségrc erde· me:,eknck cs mtisodszor. a mi szinten nem 'olna. mf'g\ ett-ndo lwf·zon, elké::-ztilnc 'egre-valabara Budape~l ,·ár"~ c.a!ói io · hi\•atásos kért-getC'i bit-e. les hjstrorua.

(A n ok mellfuz.oje.)

J"ranct.iuonsztí~ba11 ligát ala pitottak a. n ök 6ZCIJ=>égét. 'édó enthu"iasták. Ezen liga egyik fö­lét<~zélju. a hatC"LOt a mcllfüzok ellen feh enni, a nlit di••.,erctrcméltc') lmzgalommal <'Selekedtll'k is. < 1 akhof!y a nok tobbsi>gc ueru ~~rt egyt't velük chbE'n é~ ucm akar mcg\á)ni a kínzó cnközétol, nzL tart\ :m, hogy no micder<J nl'lkül nem is lehet I'Zép . .A \iga c:t..cn fdfogá.1 l'llen ~ikra Hzállt, k~pek­I,Pl. on o i 'élt•m( n' ekkel u ruiedl'l' iírtalrua~ \Ol­tárol, .tz t !görbült luitgcri.n<:zekrol stb., bL'UlUtat­li'tk 't:titt:tt képd.bcm . boldogan az.t hitték, hogy l':t..Zt·l nwggyoztck Hl': dlt'n:-.C:•gt'S j ll bor l. A nu ben tt'·vcdtck : Az l'llcnségrl:l tnbt•r fogi<1 um gát. u. pári>-i on O.'>etrytlcmnck hemutatot t <·g;. <·gyl·nes szabá:>u mellfüzo1 ::; ( lilldalt aratott, a meunyiben az on o~.-i kar, n1.1ga nem \ i:;eh é u Hizöt, kimondta, hogy el:eu fiiziifaj{<L a r<-ginél sokkal he\ é!! bé ártalma~. f;::; azóta mindcu eg;.~ ily('n ~Gabá:.u füzón t ajta <ill : ~.\ párisi on oseh'J·ctern által ajtiniott minta<<. A füzóc·lleues lign azóta nagy han.·zokat fol~iatott az ellcn!iége:) tábor ellen. a melynek föetö:;ségft a c".aládnnyák Egye,ületc4 képezi s IDOi;(, \'égre

egyezkcdnek, a mcnnyibC'n a családanyák hnjlan­dók n füzO\'Í-"e}C'tröl lemonclnni, ha n liga nekik oly melltnrtót készittet. a mcly iz lésüknek mC'gfclcl. azaz Jelwtoleg szépiti az alapot s a mt'IY n liga

és ~6.ko:: fénye:.re sült. haja, egy má:;ik tányé­ron rizt>kÚ:>a &l zöldbég közölt ni·hány szelet \olt goudo~an feltálah u, krit-túly ii \'eg ben C?Y ld::; valaczk bot•, s egy trá:::;ik túl<:zá.n tcas· kanna néhány c.sé::zévcl, ruert teát ll.)'l'llkor cl többiek is sioktnk inni .• \ nagypapa rummal Fzcrette, n:.:ért rum is .í.l)t. a <.;:.;ukor ~t'llc~t.

A fiata! leány éppen töltötte a fon-o te at, midon nagy csilingelés hallat,:,zott az_ ndva~ou: Csengös-bongósm1 jött C'f:,ry bZánka. Két pE>J _lo maga::.ra há n) ta a fri::>s hava t. :; ua~y ?tmdak között egy ur ült a. beforduló szl!nkabnu ..

... ·cm nagyon figyelték, me1·t :;ok .v~ndeg j1írt, igy a szánka érkeztén nem c~odulko~o~t enki, c:ak akkor lettek nagyok. n~elm~ek,

ruidon n gyermekek egybangua-n kulltottak : - Ni, 'l'a JU1ÍS b.ie.~i ! . Elobh azt gondolták, hogy t•gy hoz~a. ha·

saulu ('mber ül a ezúnkibau, mcrt tcnyleg ugy zállt ki. ol).m mozdulattal ,ráz~.a le a ha' at hundájáról, mint Hon ~y ,'Iam~ ~~tte volna. Do mind clképecltck, mtdou no~cto,cn, hidegtol pír~ urczczal 1'amáb muga lepett be a ~zobó.ba: dt .• 1 - Adj Ictcn jó napot ! - ~011 a J.o i mcrt, crö:s, cscngó hangjá~. - .. Jo;}.nyc, t!lau m ·r meg ~c ] ... mcrtek, hogy tly hm·os:n fooad· tok ? fgnz, régen ucm jártam ern•felc.

l\lind siettek kö.c:zönni, s eg,v~zcr~·o oly zsivaj tiLmacit, mint máskor, 'l'nrotls cr kez te

alkalm 'hol. 1~ . l':gyik gyerek, a ltgnngyobb, ugyan mom ~a·

·r mú búc i, hi~;zen maga meghalt · J)c vc1 d 'g c k könn~cd~n. f<.>lelto: - :U b zéd, - persze -- JUt eszembe.

V asárnap, 1909. február 14-.

nézeteivel nem ellenkezik. S ha ujabb bonyodal· mak nem támadnak, ezzel a nagy harcz véget érne. Nekünk nem kenyeriink a:t erőszakosság, a. miért c:sak mosolyogni tudunk az egész dolgon, miért ne nyomoritsák meg magulult azon uok, a kiknek az igy jól esik. Do ha már, bármely fontos okoknál fogva, a füzö-viselés ellen sikra kellett szállni, wiért nem azon kezdte a liga müködését, hogy kórházakba viszi azokat, a. kiket megt~riteni akar, miért nem mutatta meg nekik a. 11ok vándorvesé­ben és még sok egyéb kinos bajban szenvedo nők ezreit ? Ez talán hatott volna. az olyan agyvelökre i~. amelyek a ,·etitett képek láttán mE'g nem indUl· tak, gondolkodát:ra nem berkentek ~

( A no'k morális érzékéröl.) Stemheil a:::&zony esete ota a. franczia napi·

sajtó E'~Y része nagyban törte a fejét azon, vajjon nem-e minden a:sszony c:oelekedne ugy ba· ::-onló köriilményt:k közt. A bajtó egyedül c kér· dést ucrn tudta cldönten.i, tehát nagyszámu irók· hoz: fordult azon kérelemmel, mondanák meg: mi a 'élemén:'l ük a nok morálli érzékéróL _\z

irók o kéré::md.. cl<'gct t~tteh., de legn:1gyobb réuük határozottau állá<>t fogl:l.lt azon vélemény· uyd szemben. wintb~~. a nok morális érzeke altalá· ban a fértinkénal kisebb 'olna. Egynebán,• 1r0

ugyan l..onczedalja, bogy a nok a létert való küz· delemben kénytelenek olykor a ra"ras~ághot, a bazug:::ághoz fol J \lWodni, de ezen irók egyben bozzáte~;zik. bog,· ezen jcl·~n::éguck okai a férnak brutalitásában ldi magyarázatát. Cl-:r.retie Jules 'ála:.za ekként :.zól : ~!iért leuno a. nó kevésbé bcn;ülctes a ft~rtinál'! .\ becsületes ~zonynál tökéletesebb lényt képzelni :.em lehet. ~etemben találkozta w hit.' áuy nokhd b, de mondhatoiU, ho(_!y a IJibány férfiak :-cm tartoznak a. ritka· :;1ígok höl.c. ~a tszcntini:. bemutatja nekünk Delilát, a ki ~iirusont. dtírulta, do bemutatta. nekünk J u<lá::.t is. _\.tért. me rt.. a. n ü g.} ön gc, w ég ueru b:ö,·etkc:zik ok>-zcrücn. hog~· neki hazudni kell, épp ugy, miut, a hogy a. férnak crós volta nem ok "t ctknül fog brut11litli:.bau nyilat kozni. .htatolc Brancc ekként ll.}ilatkozik: Eu tölem ne ,árják,

hogy n.::::.zat mvndjak a uokrol, mcrt azok, akár c.salnak, akár new, núndenkor bájo:.ak. Xckünk férfiakrJak ugyanc::;ak oiucs okunk a. mai tán;a. dalom crkölc:;Ö:S Yoltá,·al di('sekednünk. A férfi­

tulajdon~~ígok nf.'m oly ragyogók, hogy a nök tulajdonsúgait el homályosiranáL Hogy a n ö ok\·etlenül ravll."z volnn, nem Li,.zem, do tudom, hogy n fórfiak az egé"z törlénelmen végig minden-

A uarruok iqrekeztek mint ,·alami tapin ~· ~J t'k tatlansúg felett d:-iklani. Yilágért se wer e-

volna Tamá:st megkérdezni, hogy honnan j~1.1 ~ De a. te:.~élyezett hanc-rulat uem tartott bOk<Llg,

we1t a vidám rokon ° w indjárt :.orra. kérdezte 11~ cg&z c:;aláuot, ki bogy ,-an ? l\Iit ct-i~álnak a faluban a :>zom:s'zédok? l\Icg,an·e meg a4:; a jó félvt·r kauoz11, az. lrma? .~át a P.apagály él·e wé.,. ~ A c-r~crekeknek találo:. me:.et -adott fel : Ha

0 Bécbt~l Ka~liig .ké~ jó trapperral :?2 órát jö"\"ök, :> Ka:.::ától Béc:-1:? ~gy ro:::::>z auto­nlobilon l 1 órát megy~k, ~ '~a~ :U~t-zebb : K~:;a Béc:>tól, ·.-agy Becs Kru:-~at.ol ' .i:i nagyot mulatott. hogy a. gyere~~ek e~as~ta~ mo;td · ták : r;n nem tudom ~ ;:;ot a kozeJl:>?• kiti ::>z~tm· tani talentumnak i:omert el a. C~>alad, elk~zdte t:-záruolui : 14 é:. :.!~ . • . igen ... hcit 1 1 hcbzer

:.!8, lcmcrn· hat • · · dt eJ 'k ... ,., mon a. _ 1 't ÓJ>J>ell jo ·or JOv..em - ~ . .. a om. l' mutat-a - t'zeo 'l' · -!ll, gge tr& ' · ama-. a v.wn~re . t át l Nag)OD IDl"'' •

hugocs•·:,m ad-.z ccn: c..,e::-ze e · .. . !>t . d•• , , e.; ka p tam bCDliDl • ehe~tom, az álloma:.on n.cm •.. •t · . . 1

E . • dtak elebe, so JOe "ag)gya gy tanyerL a . ·kását igen clicsérve, meg

?"~tt eg,v :-zC'lctot. ~ rlZ::; t t öl tött s látható It; lSUlÓtt>ltc ~ tcaba rumo . rn·o·· ..... · · 1 'tta közbe fo)vtou be:::zclgct-re, o.1 nyoruscg~e 1 , w

h'éfálkodva.- . . . Egyszer kérdezte kcd,·enczet, a fiatal

leauvt: ~- hmercd 11 ,-aráz:.keriugób~! ezt a ~a.lt '?

- ::; <'ldanolta ~z~p meleg ban~~naval nehany ütem( t.

" k · k mm· d J· a· rt mc!!Arkn.,te után .'l O~lHl<l ' ~" " ..

kiintctt :

Vasárnap, 1909. február 14.

kor ,-érszomjutiok, brutáli~;ak és igazságtalanoknak mutat1oztnk. EJ> t<-hát nem féltem a világrendet attól, hogy a uök c:>ct!eg a. férfiakkal egyen­jogukká 'álnának. A tún;adalmi m01·ál meg fog ez által 'áltozni, dc valószinüleg nem kárára. )findenki azt a \'ilágrcndet találja rendjén való­

nak, a mcly a~ o né.::e~<.>iuck megfelel é:; neki hasz­not hajt, immorálil:i c:;ak azokra néz,·e, a kiknek szabad fejlödését gátolja, a kiknek ü.rt. Mai világ­rendünk tehát lllorális a férfiak :;:z;áwára, a kik ha~:~not hu211ak belole, irumurális a nokei illető. leg, a ktk meglevö vtlágrendünk alatt. szenvednek. Paul lllar[Jueriltc igy beszél: K edYes szerkesztö barátom ! K érdéseho a. kőYctkezokbeu felelek: En nem fdtcJn a tárbadalma.t. a nok c:;ct-leges bc­folyúsá.tóJ, notabono : uyilt. befolyásától. A nők azoknak, a. kik ókcb :,ryá,-asággal, ravaszsággal 'ádolják, Ul0ltun :1zt. mondhatnák : Olyanok Ya­

gyunk, a milycnckké tetletek minket·. Rabszolgák voltunk f'ddlJ!, {C'l'wé:;.:ctet<, hogy rabszolgatu!aj­don:xigokkal buuul •. Ti l':'.inlfltátok a tön·én~·cket, a meiyek wiudcu jugol nckleb: és mind('n kötele;;. H'g"t nekunk U$Ztottc.h. • -erncsak hogy nem hi::zeb a nu hitdn• abb Dl"talis felfnga::.aban. dc b n '.ágyam. ho;:!y a n" !nt" bb b bel~ ... 1 foglalha&.on a tcr\ ényhn.abhan, a p.nlu mentben. Es ig.v to•abb még :;nk nov~n kerr.:-zthl. 1-fat itelctel kaptak az urah. d,. r.cm azt, a wil kapni ak<ll'hk.

ISPITZER !RNOLD 'Gtv8~8~T elismert jó kivitelü botorokat rendk\"iili nagy

l v.ilnllztókba.n kapui. 249s 1 -Sziikséje van -e az asszonyn1k sz®pséjre?

- Válaszok. -

. ~Iit~dt:n a""lt.'ll,\' : 1. 'p. ;\lrllctle hiztmYit. h•)gv sz(,p. se~e rr.y<'n l~: t L a~>;;z >nyil~ á. Lett lfgven ~.: uármilv ter­tncs:wtu '<!lU' katl.tl.~erü. Ennélfo~,a.. trháL igt'ni; kell l.Jr~y <?. :•:-:;zony ..ze p 1s 1vamujou. )!ert .1 tan ó", hál'.aoélct beldos; ·~~·t. z.•.-. al!hzony <; :J·{·p"~~gl·•t nl p::;:·k. TC' hat ;1,.:

c> kos ~s !d" th,; a::.szouy rn<>g is j<'g,i zi mag.inak nzoo :,.zcpet. kcdv·cse., ~·agy kdlemc t, 111cly neki megadatott w öt. asszonyn.} a tette. .Jo.:zt IUC~Óli'.J. upolja. tJt; müwli, mint olyant, a wi 1uur ),dtójiik, ~sctlcg ;n c~ész c::.ahídnak pótolh11tatlnn .I.ázikincsé>é '.íltozott. .\.;: ilyen .. mü,ész b.izia.:;szouy • Ital kormányzott l1ázt~tj meg i . .; szelidit mindcn rcndíi é,. mncu .,:.; tct1ll(>Szetü fcrj"'t. )fert uz ilveu húztúj kcdY<'$ Yilrnzsútól és a kellem(';;, bár~onypÜha béklyóbúl :1. fC:rj J,eptclcn kil;znhndulni. Ezen a téi-en az as:;;zom-tól nagy Cl'{dmény érn'·nycl'iillwt, mvg ott is, a hol a f,lrfi ricJ.~-'\Cll. ('l;"" érdekból nt'W:iil. P.:Jdául ha az a::;:;zony törc!..s:.:ik, hogy Urjo gycn.;t'·jét Illinél elóbb

- l\lcnj, fogj ld pár orara. A cseléd<' ket, mikor meglátták Tamást

jönni, oly rém.ülct fogta. cl, hogy t'~étf'!t?ttak ; de mikor a:.::; ma:> Jcsegttcttc a. szankorol, oly t.crmészcte:;cn kérdezte :

- Júl , <t.D az urac.ág ? i\iliCS semmi baj 1 H át. lllaga mo::t (;lgé::o~.:sége:; ? l\ leggyógy-ult a ki::. leánya, ki a nyliron oly bete3 >olt {

.\z ·iuo.s a konyhában C!'ak azt mondta : - b!1 azt hiucm, hogy a, ll<.~yságos ur

mcghJlt. . . . A::: ü;tállúban kctdeztck a k'Jt:~~.::t :

Honnan jött { - Htit per:;zt•, Kisvú rdáról. -- De mueta nem odavaló ? _ 'Há~ n~.;r hogyne volnék? - azzal

y;iiláz~tt· és c!'a k ugy immel-ámmal :.z ölt., ba kérde~t~k.

4\.nlHH , iga bba 11 n~ula.t o_t t l_>etm a. vendég,

s mula.tott. vdc a:t <'gcsz hazncp.

AZ UJSA.G 39

k.ikutassa, ehhe:.: mérltln pedig önmagában a kellő szépet, jót vagy kellcmt.-st fclfedczw. b felhasználva ezt müvé­szettel, melyból kifolyólag a. férjét még utólag is szere­lemre lobbllnthat.ja. rs meghódíthatja. Vajha. már ilyen üd\·ös és n~:.onablo női wozgalomról is hallhatnánk, hogy scrdiiló leányokat kioktatnak és elókészitenek, hogy hogy' is kell egv mcleg, rendezett házi tűzhelyt kormá­nyozni. Sz~pséÜel, és?.szel és hüséges szivvel. De e helyett sajnos, a nema. 1m termett gyönge ökleikkel sokan inkáb

relatív fogalom, a. m.i nekem tetszik és a. m.i elóttem ked· ves, esetleg másnak nem tets~ik s viszout. Legyou a. nő a sziv igazságninnk, jogainak hirdetöjo a védője, a. férti elválhatlan társa, legyen müvclt s mindenben és mindenhol csak az le;zyen a. czMjn, a mit n. természet nl:!k.i szánt, vagyis a nói hh·a.tás, a mit el ue hagyjon pus~ta. álmokérl , holmi dkosvágyért, feltünési viszketeg:;égért vagy kép­zelgésért. .\z erkölc:~ tiszt.a.sága, a. bá.zi~ság az, a mi még a. szabálytalan alakot is ~;~éppé t&zi, mig o. jó lélek. a. szellem. ha. cgymli .. t kiegé:.:titik, a. tc:;tnek vurázst köl­Cliönöz. E kö>ewlwényck ntilkül n. nő olyan, mint )!ohamed Korlinjábnn fcltaláUuttó: vTökéletlon teremtmény, mely csak arra \'an hi ~a t va, hogy Lüudököljön ú; magát ékesitsec.

az országházak kapuit döngctik. Tálh Jó~ef.

lo;ugcdjek meg, hogy e kérdet.re egy általános meg· figyelés&el válaszoljak. t:zomoruan tapasztalom, hogy a. mágiátott külföldi, m.idon itt a. íó~ro_ban :Magya.rorszá~ legszebb hi.tványo:sságá.t., a, hires, ~;zép magyar nót keresJ. nem tallilja . Meg is magyaráz-ta csalódá.sá.t l Nem találja. meg a. legtöbb nóbeo o. te:;t könnyedségét ; a. mozdulatok és ezért lényéuek bájossliga.t. a. mely fókellékl) a. nónek és a mely tulajdomuígok ~~ nem szép nót is bájossá és hellemt>ssó f~:t•k \'alljuk meg oszintén, ez szomoru való· ság! Tudnia. kcllcuo minclen nönek. hogy egyes igéuy­telemlck látszó, do az<~ rt jellegretes külsó apróságok cröseo j<-li<•nnik IL oót és az elfogulatlan jóérzésü szem­!ólöt épp az ilyel'l csckél:t$ógek hiánya. fosztja. meg uz ll~uz.ióitól. Yegyii1 a. moroulntok e.szt.étikájá.t. Csak peldHn) egy 'illamo:; hoc,;ibllu elhclyezkedö hölgyet szemlélni. ki oly bOlF>tt~ztó módon helyezkedik, jobban m?nd;a 'lehezcdik u. helyére. fur~:sán rak'lla. a lábakat, WIDd<'ll körut)cd~tt>", rnindcn eleglinczia. n61kül! A kecsl'S­~'Cg bian\a. U\;h·a;u} ll júresboo é~ bOk lllSS aJakball i,.. )Jilyen mouiulalliRk \ agy mo~ulatlanok lehetnek erek e nö~ a bliz körül. rot> ly keretben én ényesi.il ragyogón <;. nr>! baJ. Pedig n11eyon lehet c~-.:n :.egiteni. cg: ~e•és J<;'lZI~soJ. mert,. bu. hi~tnytik ll' ll te;,l fl'rmész.ete~> kónnyed­sege. pór .... ln i lehet n •t. egy kis ~~·ekerett.-1 ~'.S JÓizléssel. mely nundeoben U},h·ónul. kiiloniken rl mnzdulatok ke~~c~s<>gebcn. a testtartás grá.:uá.jaban. Szo'«ll nmn a. S.lC)>Seg a fól.e!lék, hanem a kecsesség és báj es ba a. jo tzles uem.-~ak a kul~oben. de a t.zellem.i funkcziokra. is kiterjed. ak.l.:or l~z u szep a:.::.zoov com il faut· asszony. ki windeukit elbajol ! ~la:; kcrdés • termé:izetesen é" k,.iJön­hi'i.zó egst>st·k >dem<'n~t>. bog~· kinPk mi l~tszil., b1::z;; «le gu"tirll>j uNt cH dh·rutandum .

Pol d i.

. . S.tet~n;. ' él ~mt'n.H:Ul t..'.(•rint e lién.l&; felte;é:.tl igy altalano~sagbnu Wlll~s belyesru mcg,alasztva. Erre hatá­rozottan sem tagadólng, $ew igenll6eg megfeleilli nem l"het.! Oly ~nnyira. abs.tl~a~t fogalom a t'Zéps~·g. oly an~ytr.t ba~ro?atlau. cgyco1, hogy n, mi az f'gyikuél ·>S<!CP •', ·>t>lbaJolo•'. ttzt c~ UJ;Ísik épp az ellenkező ·•ep\­!etou. o~?~n.~· ·bzal fogJa. a sajlit iz.léséuck megfeleloen Jclezm! C\z~p az, a. ~1Í te~l;zik ! C'gy •agyunk H•lt>. mint a~ egysze:u Phara?· l\ adck, a ki egy rettenete.; l'SUnvn not. tett. elet~ .. párJlÍ\IÍ. Oly ft>ltiinó volt a. uó rutság.J, b~g_\' a~ ?ket o~~7.ce:.kct6 pap a?. ('~kü;o után a. különhcn c:l_n<:s pr1ma~ \agy kantrástól -- zené:-l'.cti !lg-cl.llak mi\Ol­tli;Ja t. a kron•k.a fel lll'lll J tS,) ezlc --- n<>m átallott n. amo. kt:rd_<.o:;l ~o~kuztutni •. ho~ mik<.;pp 'Pbetctt el ih· c,.uf n~ t .: i\ h ro Ph a~ . ., 1\ ndc~u mt'llét ki tágit'-& bÍh·7k~n o~kt>pp fr_ldt : J J~7telendo uram. ba ázc; {u ~>eme ru a IL~ztd~ndu .urnaJ,; .a ~<eme \Olna. májd tueglatná csá!.. tm!~ !'-IP. a7: 10 fcles!gcm !, Xem l:i<:{·p·égrc. hanem tet,.zé"_r~ '~n ::.znk!lt'gc a uouck !

T:;rnaucr Alf>,Jt dr.

Sz..,rült.:m n ~.tép nó lénn·~t-" alkatré.,.,::ét livlll a te'>l. az ll luk tökúlyc képezi, hanem a swp é:; jú lélek az, érz~ szi~: t'·~ k()({(·ly. Cgyau nz optimi~túk szerint ~ szt:p noben u<~<zpont(l:.ulnnl. ez ii.,"zc.; C"ztétikai fogalmak úmd~ fdmerül cg:;'zol'llt~i~d arn': kérdé.,, ezzel OID;dejüleg: melyll;; as::zon.r ~zcp, mmo a '<7.t•p :t~"ZOny formája s ho;y kell non;lk alkot.nt ll'Jllti, met·L u sz:.'p::tég magliban >é~

tek nagyszi.ücik, anyjuk és nénjük minden nc\etésére.

J!'eltálaltúk az ebédet is. Tamás, a villás­recrgoli daczára, jó étvágygyal e•ett, néhány p;hár bort is Í\Ot.t., mitöl még jobb kedve lett, Egészen kipirosodot.t, midön ebéd ut á u a kandalló elótt c:.ibukoz\a, kényelembe tette macrát. ~Iár nem ,.;cczelt és anekdotázott, de kedél) e~eu és talprae::;otten di::;kurált komo­lyabb dolgokról. lrmát a g)-ermekek ue•elése felol kérdezte k~.~A.:-:; örc~ urnak o_lt~galy~t igért ecr,- kiilönösen JOl termo almöfaJbo] , m1g cgy­s~elTe kinózett a:t ablakon :

- Ejn~e de ~ajnálok mo:.t innen elmenni, d e már, ug~~ lát<>m, uötéted.ik. 'Cgyan Palikám, kérlek, üzend meg. hogy jöjjön a s:tánkám.

:\ ki:. ti u lJmenf. át~dta. az üzenetet az ina~t"ak. A nagyok pedig mara~ztották a Yen· déget :

- ;\o ne mcn.i már Tamás, hiszen olyan ritkán hít.,mk, lcgaláhh m~ estérc maradj itt, hi!'t:t holnap is nap van tueg.

De Tamás csak komolyan mondta : - Hit:1zeu én sajmilom legjobban, de lehe­

tetlen. - aztán nyomatékosan hozzátette : I.e-he-tet ·lcn!

.Az öreg asszonynak kezet csókolt. Az öreg urat t~s a fiatal hölgyeket, a lcik ki akarták kisémi, kérle :

-- Ke ~yt;rtek, meghültök.

Bcr'Jer Lipót.

Kébány hónapja. l!~gy a. tanitói pályá.o \'agyok éa a J.ö, ctkezó ta.paszt.alatokttt bzerez.tem magamnak, ugyanis: A:J. egyik elbeazélé::.ben szerepel egy ördög, a. csunya, nóben képteli a. gyermek. Második alkalommal a. bo:~zorkunyt csuuya. nöbe.u látja. harmadszor pedi~ a halált. {eket e ruhó ba öltözött nobeu, karcsu, ~;zele:.; szájnyilá~sa l. uagy fognkkal lútja.. Rá.t ezek után nint':; szüksé~e a nönek a. szépségro ? Hisz ez; a mérvadóbb bizonytték. wi"el az emberit;eg is ugy !ejlódött, mint a. ~yermek. SöL éu uzt is állitow, hagy a t·sw1ya uö csunyább a halálnál.

.1 lJ~ép nö kcdr:cló.

Ha az a~:<zou.v swl..,cgc:<uck tartja. ~.>z.épségét, akkol' nala mar a problóma. IUeg voln•~ old..-a. ! Vagyis t:iLÜkl>ég­t~len! )[ert ll .l ttl,i11U as~o;z<'D). a ki csak külni, muland•.• báj:1..-a1 akarja • "ábjaiba eit<'DI a. frrfi ~>zi vet, al idóvel, ha a f~r!i mamorá ból fi'lébrt:d, ok\'ctet!en porul jár. d'lczára törekv(·seinek. Pompadcur ö uauysaga i:.: buo­nyara ezt .gondolta. cro-'11. közi!'m~rL an.ckd<?lájában, mf'J-· 1gy hangzik: .\ ""''releomm~l mulik a& tdo es idovelmu!J._~ a ~z.,rel-'m. ú t'l~'n fur.:inak h.1t:>zó. d~ .~Je,pjaban v~') 1gez anek~ota11 oz ukl..on ·barokk ·ho<; hllhÖnlóan, ,-~a!:. a kul~o szeps~~u mondt:J. D() u z állandó lelki. bZepségre t>emm:esetre ! .:\tert at örök köt..Mhet alkot ferti és no k:?z~tt,. me ly. U.lindkC'ttónPh a Hand<> bcldogs'lgnt f'S MI':S

fold J ~··nt bl.lf~1t .• \ hog;. <'gy rt'gi néw•.>t közmondas mc;md}a: ··~\h~ LiPbo n~::;t..,ln~~:lit .• )lely pedig ~.:sak 11'\ki t.z<-p:.egro cn'Nlyc:-. Bio }klJu. .. r~,. hogy r~ boldogsaghoz a :zep~rg . n.ew ?h~tetlcn hlükseges .. En cppen mo::.t : meey~~ lak2.1ra . . cs. l>ltloll Yug,yok. l1abar u menyllSt'.tonv uc~. \en u~. d': J..iya lo m~or:~ t'~ tündökl~ le \ki féuyesség'o t-Ok~al !-t~bb l~lctct fog l'('S:ccro l('remtcw, miut a10 cllrn­kozo tulaJdo~.~go~!.ul ~iróJ..uuk. 'fchát eredményül há.ron1 fo~oz!-t.ot . k;1lon boztetunk meg, és pedig ; lelki és te:; t i Hzeyse~, kn:alo lelki, •!? f~~y~téb.os.testi (mely keltő majti cg!en}o ), cs 'égl'o t undokto ti',_; h, do fo2·.-atékos le11i sz?pseg;t:. ~z .ut.ó~hi atlón mnr jubuan ~·a. b.irakat!Ja, mmt fl'li'Jtu adu llhl •.

'Sorposy.

. • Az ~~::.;t~nynak, ha. cgyáltuláoon érd·~klchlé::;ro s:tá­nll.t a kuhtlaghau. ahhan at c:.,.t-tbeo Yau ok,otlN ul :-z~ps~ro <>Llik~ot;::.<'. hli. nliÍS clonjö., tulajd0n.ságokkal, •nmt p ldliul kod-r,~~lgb'f'l, tiWIIe.tlles:;é-ggcl new ~nd~l­keuk. F: ·•~onl• •n n" lll azt ielc•1ti. hog~· ),cd' e.s. ok oc, ,,zcllem," asszon.'· mor ol,,c tlentil bódit kórtl\~zctébén Dl('rt ll!i. o bec,cs tul:zjdonsigokbo.-: , 'élctleniii - min~ "' b~gy gynla·t:n .'au rá péld~ - t.~unya kubó járul. bi­zon' llllA'Y u•crtckbeu lcroulJa. c .. ama;tok vonzó képes­&~ét. (,~zdag a:.~zony sok ~etbo.:n nélkülözheti gaLdeg­!>aga ré'l'en azt 11. lu~.ur.t, hogy mtg :.zép b t~g)-en.

·'=únt<í L're~ló, tcdmiku.s.

-~z.t ~i"z~!?l rnind<·n . .\dúmnnk gyünyöriké,llet okoz egy .-zep kul'i"JU f;\'tl. ~ 11zt mír new hinném. ho~y t"'V non:e~en. ~u~~~ol!m~<'í .'\<f,írun~k cl<'·~ ,·oln:l ]<;\·~J.;n~k c.,,lk a ~>zcp..-.,_,;e. \ .. 1gym, h:1. t""nk t~zep volr.:l, a n ·:ll:ül hogy mcg\'olnn. bt•mu! u. uói llllm!v"z füzcidó sok ~zép,

visszafordította jókeclvii, piros arczú.t az ablak felé, melyböl nz egész c:.alád, szorongva, uli.nt egy fészeknyi fecske, nézett utána. Tntctt nagy vörösbörheztyiis k<':t.Ó\'el. .\ két pejló nwg­feszitette az istrángukctt s mogasra luinY'-a a. ha>at, <'liudult .

C:.engö~-bongósau fordult hi a ::-záu az udYarból, belillO Bon·ay rramás széle;,, bundás alakja, ki még a kapuból is ,-i~>~zanézctt. ütiina intettek az ablakból, t:1 aztao tiZÓ nélkül meut a ~.;.;,alád ~:>zét . .,\:t öregek patience-ot. rak­tak, Trma kiment bö zidolgok után uézui, llottha egJ höm~Tel illt <n abiakba s oha~ott a már ~:>Ötétedo~ e~ti ,.'ilúgitásbal1. .:\ gyermekek h;' érezték a f<::;:;zél) ezett hangulatot·, csak sut­tog>a. be.;;zéltek egymás között.

. A falu felol hangzott a kántáló gyerekek éneke, kik az uj é' ct kü:o.zöntötté1.:., s éijeli zu.zmara. készülö köd ereszkedett a~ ud,arra E:.to leY~l :jött J.!.o~·t'ay 'l'amá:métól, melybet~ bol~og UJ. cYct ki":a1~f. l.;edn·s. yokonainak, kik az o :-zegm.v Ta ma!:: a ho:r. oly ] ok ,-olt ak . kik elképzelhetik. milycn szomot:u az ö '. ~ , mik~n· .. leg.fe.ljeb? . ~gy virágot. , ihet ki UJ:ldC\'e, emleku forJe su·Jara. Nem i~ t , a,. ot..t - folytatta - ha ~'aját szey ~ ~d.na clh1~1U1, \olna, hogy ennyi jóság cnn .:uyct. nem laUa. a hó alatt, örÖkre. D~ Y1 c elltt feküdjék ilyen szomoru dolgokról ~=~, a~ro~ uj éne le\'el;met, stb. t>tb. · zelm, azert zárom

·\z ÖH"" ht..ziu~:,;zonv régen nem ne~etett ann J. ·it, a. J1~ziur, ki ki~;é ~zeutiwcu~ális ,-~lt, .._ wint. múr nz örcetek ~z.oktaJ.. lcmu - t'ZlD­tt~n a lcgjohh hnug~tlatba jött, clfclejtc~te . a köszvón:vt, kihullott fog~ i~ s hal;do ev~ t t. Ilonka, ki lci.-~ó mdanchohkus \Ol,, - mmt már a Jin.talok :-zoktak lenni - c:lfelcjtette utolsó szt·relmét ti , idúman mosolygott és tréfált Tamá.s::ml. Irma a etyerroekek mamája, ki szomoru ,. olt _ ;ui nt' már a középkoru as:s~onyok szokt~k )enni - elfelejtette be­vallott gondj:tt a. gyermeJ ... ck. f~let~ ~ be .. nem 'aliott ~zomon1 :Í~'~'á.t. a ma, fr.:ulkodc:. kozben felfedezett !léhún.)-; ::-zál ó:-z baj f!"'let,L A ~yer­lllchck !>e<hg mint C'ISY luírnHlS '1-:~znaug ldcl·

Jgy csuk az ablakból n~zték mindanuviau, ho"'' ~~c,..zi frl Tamás a bundáját . hogy Üyom bo;axalót az inas kezébl', hogy helye:tkcdik el kényelmesen a jó alac~ony ::záukába. Aztán

&ha e lo~élröl sc l, , , esett a családban '. a atogala.srul ::-zó nem nagy ritkau l.'tulit'et~é~Ol'Yay 'l'amást is c-.ak

40

6 ás nemes bels6 tulajdon. S6t, én azt mondom, hogy ot6~biak. létele pótol minden killsó esetleges hiányt. Ha pedig mmdezekhez egy elfogadhatóan C'sinosnak mond­hat6 kiilsó váz járul. akkor Adám az ó ~vájával nagyon, de nagyon meg kell hogy elégedve legyen.

P. E. rtj.

• Férfiak. szerint, csak minél több legyen a hozomány a leanynak, es akkor szép is, kedves is, é;; okos is a leány.

B. J.

C~ak több ! ltódoló, ha szép a nó, HISz a lcgtobb nőnél ez a fó . • Jobb egy okos arcz, Yagy két szép szem, Mert : nem koll szóp,;ég - szerintcm.

Ladány~ Róza.

A. szépség kedvesség és intclligenczia. nélkül csak pl'lfanatJg képes a. férfit g;'önyörködtctni. A nót csak akkor lehet ignznn mcgszcrctm, ho. kellemcs modora. és alkal­mazkodó íermÓI!zetc ol6térbo tudnnk helyezkedni.

Dr lúrtéis:: Adolfné, Gyarmatily Juli~l;a.

:€n szeriotem o. nőnek nincs szüksége o. szépségre, ~ert azon kivül m~g sok c:JZköz nyujt módot arra, hogy altaluk a nő érv(•nycsülhPsscn, vagyis megkcd,·eljék, megszcressék. Az ilyen kevl-sbé szép nónek jÍeltétlenül kedve&nek, müvcltnc·k, jószh·iinpk kell lennie és ruháza­tát, hajzatát bizonyos Cl'inlllll kell elrendeznie. Ha. ef!.y nő ez.en jótulajdon~áj!'okko l el \'an lá. t va, ugy sohasc-m busulJon azon, hogy Vénusz, o. szt·pség istennője, nem a legpazarabbul bánt vele.

~fit ~ a tökélctes szép."ég, ha. ezen nélkülözhetetlen ~ellékek h1anyzn.nak a. nóból, ugy az nem más, mint egy ur~~ lclk~tlc~1 ~á~u, ki lehet, hogy az elsó pillanatra l,.h~lin~h szcpscl(cv~l.nz illető lo\·agot. <lo az egyn<'hány 1~lalkozás. utan hclatJa, hogy egy un11lmas, beképzelt lcn~'llyel ali szemben, e ruihn!llar fnképnél hagyja hölgyét.

S:crcm'ÍI!!JÍ Er:tike.

R~gyne volna ~z~kl;~-ge rá, Wllí.Or ez a niiuek leg­e~só kelk·k~, hog~ a. íerhnnk mcgtC'SSék, hogy ót Cbábjaiba eJtse, a. nut .nek1 az. a~vatermeszct legelső kötelességévé te~t. HISz aze~g ,ne~üi nem volnn. rajongás, nem volna ~uvéazet, o. m1 n~lku~ komor, sivár, fénytelen volna az elet. Honnan mer1tcno n. mü'l'ész azon lclkcsitó ihletet mely ót nagy mü,·d alkotására. felbuzditsa ha nem ~ tozéP.Sl-g ~steni ér1.ésétöl. A szépségre tcMt u ~őnek okvet­lrn.ul azukhfoge Ynn. C'snkho::ry az n kérdéR, mclyik a~>on 62Cpség, nll ~y llt,\k~l n nŐ cl nem l< bPt ; n (.eg(j szép:;ég-e, T~gy u. l"l.k1! (IA:gjohh persr..o c kott ó párosulv .. , mert e ket. ~~~llSl'g urányinal kiirü\hdül ugy ál.lunk, mint a ta~nk.ts !i7.nlonnf•vnl : ~<r.n\onna. Jmptiká .. ,ll egvütt. a CflJOb_?• H:r.:llonnu Jl~}lrilca. nl-lkii\ il> el<'·g jói7.ü, jlaprika r~yL-dul. ch•·!et\••!1.) !>o ht~ c kuttö kiit.ül vál !<7.tnr.i kellcna k1 ne n:~:r.estt~n<l ~lo?Y~'? n .mnna.d'lndó lelki szépséget a. mulnl!do t<:utt r.z~·pseg lfllll.'•a],an '! I~nz •. hogy ~a ~zépség - crot. meg P!·'dtg k~19-ctlcniil hódi ó Ol Ú, mert l.:i tudna egy asszon;'I'>Z<'JIStg 1g<•7Ü \1lránHÍuak ellentállni': - de ez~m erő csak u~y hat reúnk, rnint a hü'tclcnül fellobbanó t;r.Jkra, mel_vnl"k ld:th·ásn u1:ín annál rwhezebben sóYá:-­~fÓb~.n nél~ülözzük pillanalnyi Unyét, rumál 'inkább c~zzu.~ n .hatrJmai?-~clt ~;Üiétséget. ~p u~y. ha a s~ép nö­b:?l. k!a~ra~duló fer~ s7.emf'i WC'gD)ilnak, annak lelki &ote.tsegct tszre ,·eszr. :~nnál nlijl'yohb csalódást>, mert ~~z)ep testlx-n (sz )ép lelket 'é! irltr.!álni. s hn aztán azon JOl;mul bölcs mondist kö\·che, ho.2y one tckint~d az :?euyt, han13m annak tartnlmát~, l"égre IHmok tudatára J~n. hogy ezen rngyog6 Slf.psél( egy t:ítongó sötétst~Ü Jeleknek szemct kiÍJ!nlz<·, hiin•lyo - D"m mcgYet~s-C'l '::s undormJ fordul 1 l t ole~ .'Ii~ nz e~rém·. n ió:;ág {s sz~>ri>.ny­lirg, me!~·~ _tt_Jlajdonk<ipp~ni j;;:épsé;.r,' b:ír i!tm oly gy~1san, ~" oh: onns1 cllen:íllhot:ltlnn r.róld·nt hat reánk, mely allando~n .. fog,·n tart. ez oly örijl:ké úgó mécse~t gyujt meg ~zivunkllt.!n, nwly n•:ki mel .. gitvo vilúgit, vihíp:itva melegtt. Eun szl-ps(·g nz en:n)' - a lt"gig.:zihb erö.

Ynnúb•r~.

del~:1y lll:~.··lt•llt szelint n hÚia·k :L J.iibü szt-p&t-gre feltétlenül nincsen sziiksfge. !ln ,. szt:psi•ge nwgYan a nő­nek, hát nem haj, dc sokk 1l jolihan törekedni kell a nőnek belső szér.ségénrk o. n•ctszel7én ... rc. fcntnrtúsúm .. E l.elsö szépséghez sorolom o mih·r.lts~tll. o. tinom~ágot Úi azt, a mi mindm nőnél mes:küw~tclenclú : az t:n?s. nznz frL.ts. a melyet umjd ki kell feje1.nio okkor, n miuün mint anyli­nnk, 1gnz anyánnk kell gyerm kcit uc\·clnic. E1:t tartom szépségnek, olyan ideálill sz{pnek. o. mcly mindn~-;íjunk­nak éidck nélkül tetszik. E1:t hirdették már a ~ürügük idejében az opil.ureu ok, n kik az eg)ik szépst-gét, jó oldallit cbb:m látttik nz ernboi terml-s7.ctnek, b!l maga­Dlllgát mivdi, olyannal gazdagítja bcns6jét oz cm!ier, a. mely nem a jelenben faknsztjn. n boldogsá.'! ,;ní~át. hanem n jövóben t<"nni meg édes gyümölcseit. E szép~é­gct gondolom minden n6n~:k. A küls<i, nz o.laki forma s~: 1dők fol) m ·n elen ,·ész.ik, m gscmmi iil. ellenben a b 1y , o gépfn:é.kcn • olilpuló gondolkodM állandóbb uton \" u:ti z cmberckrt. Pláne áll ez n nokrc, n kiknrk tenné z t k ng t S·

Ltís:ló /Jéla.

AZ UJSÁG van szükségük és joguk a. szópségre, a. kik olyan pályán mozognak (többek közt a szinmiivészet), a. melyen már a .. megjel~né·sük általi gyönyörködtetéti elengedhetetlen kovetelmenJ:: )f~okka} &zomben nem támasztunk ilyen nag:rob}lszcru l..ovetcle:;eket, megelégsziink av-.al, ha. kevesbó szépck és több a pénzük. Xa. mcrt hát l"alami-.el cs~k. kell rcndel~;z~iök, eredeti hiYatásuk, az unalom­cluz~s szempon!Jabol,

György Sándor.

A sfilusr61. Róma.

A római nép, bár tulajdonképpen törzsbeli­leg rokon a göröggel s müvészctéböl is átvett egyet-mást, mégis a maga ízlésére roódositotta a stil~st. Eleinte inkúbb államszerkezetóre, törvé­nyeire stb. fektette a fösulyt s a miivészetekkel nem l hén annyi ideje törődni, mint a többi elöre­haladt népclmek, azéxt nem is Yoltak egyéni mü­vészi aspirúcziói, hanem praktikus észjárásukból kifolyólag, mindcn önámítástól mcnten, tudato­san választották ki előbb az etruszk, majd késöbb a görög mintúkat. A müvészctnek egyetlen ága, a mclyet. mégis önállóan müvcltek, az architektura \·olt, dc ebben is íö:;zempont maradt a prak­tikusság.

E felfogásukat ismerve, természetesnek fog­juk találni azt is, hogy a. plasztikában és festé­szethen c~·aránt a realisztikus irány hivei Yoltak s hogy ugy ~zohraik, mint, képeik a történelem által mintegy felszentelL alakok köriil mozogtak.

Épit&::et . . Az etruszk épitkezé:;bol az egyetlen a mit állandóan megtartottak a rómaiak, a bolt~ hajtás volt. Eleinte csak a tartósságot és erősséget ezéJozták vele s a kJoá.kákat, hidakat, vizvezeté­keket (aqu.adnct) készitették ebben a modorban, később azonban no.gyszerü templomokat luxus­épületcket is. Az <'gyszerü bolthajtásból' késöbb a kere~ztbolthajtítsolcat, aztán a kupolaépitkezést vezették le. A görög<1ktöl átvették nz oszlopokat, a mclyek<'t ho~szu t-:orol<ban nlkalmaztu.k tem­plomaik, bazilikáik ~lb. diszitésére. Előbb csak a d~ri és )óni o:<zlopokktl próbálkoztak, később a cztfl'ább korinthusival is, a mC'lyből az éppenség· gel nem e:zép római oszlopfejet - mely szinte megalkuds n korinthusi és jóni oszlopfc'j között - kreállák. s()t néha annyint. tnent~k, hor;y mind a három görög st ilust ugyanegy épületen keverték össze. Akkor nz alkalmazási sorrend a következö volt : föld8-::.infeJ~ a. nehéz. dóri oszlopsor, el.sö eme­lden a könnyedebb jóni, fent a második emele­ten a czif~·ább korinthusi vagy a két stilu!'ból át­vedlett romni o:;zlop.

Xagyon nehéz probléma \'Olt s nem i<> oldot­ták meg mindenütt .sikerescn a bolthajtások össze­oh·asztá~át az oszlopokkaL Dc ennek daczára >annak mégis i·pülctcik, n melyeken, ha new is sajáto~. egyéni stílust, de legalább igen elore­haladott és erösen kifejlett építészeti tudást talá­luuk, mcly sohzor cgyenesen csodálatot keltő. C-<ak.t.:m mindc•n (·piil~tük a nagyság, hatalom f!:! tartó:.siÍg b(•Jyegét hordja magán. De azért m~g.sc·m f(·llink ldmo11dani hogv a rómaiak a mü­v(•:-7.ctd: tc·rl·n rH·m \·oltuk' <>gy~bt'k. nagyon ügyes tvh·njoknúl, a kikb<>n megvoll véleményük bátor­!'Úga s nyiltan he\':lllották, hogy más népek mü­Yészetéhül élö:~ködn<>k. A föbh, római (azaz ke•ert) !<tilnsban tartott épiilett'k az Agrippa Panthconja, a Forum August i, n Cc:- t ius-pirnmi>~, a )farcellus­f-zinház, a l)ort.a :'lluggiore ~tb. Rómában, aztán Pompcinek számtnlnn ,;piil<>te. Hiresek a tivoli-i Hadrinn-\·illa. romjai, a. v.,sta temploma, a Carn­cnlia-féle romok s sol.:. nem Rómában lé\Ö épü­let. Sót a k~'obbi rómni építkezésból fenmaradt Az.-.iáhan j-, néhány pomp:t." all•ot:í" : Palm~'Tában, Banlbekh<'n <-s Petn1ban.

A rómni 1akóhú:r.nk ft:dei.t. fő hd~·i"égét Atriumnak nevedék (az ater: fekete "zútól). Ebben állt n nyitott t ii;.hdy, tnclync-k fiistjc a tetöt f(·l:<:t~re fPStctte. Ynló<:ziniilc~ cttöl l;npta nevét i,.. . • \ ésaJádi élctnc•k ;-:tintc központja YOH ez a c.,nrnok!:'zcr ii átrium. L.

Bársony-, selyem· és csipke l BLUZOK Koszt ü mök,aljak

és pongyolák r e m e k ldaU.litásban

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, Vl. ,Andrássy-ut48. ... Dintlap ingyen.

Vasá.rna.p, 1909. február 14.

Kozmsfika. Rovatvezető Garami Béla dr.

A kozmetika történelme. (II. közlemény.) A görög és római hölgyek eleinte igen szerények voltak, langyos íürdo és kevés illatos olaj volt mindaz, a mh~el szépségüknek tallóztak Inkább az erősebb nem volt az, a me1y testének gondo­úsára. több figyelmet forditotl. A gyógyszertárak legnagyobb forgalmát az ilyen szépitöszerek tet­ték, melyeket főleg a sportoló ifjuság ,.ásárolt.

A Kelettel való sürühb érintkezés azután a. klasszikus népek igényét is magasabbra csigázta, ugy hogy már pnder is forgalomba jön. Hogy az arcz üdesége mennél tartósabb legyen, tejből és kenyérmorzsákból pépet gyurtak, mely éjen át az arczon maradt. Az ilyen péphez a közhit sze­rint a szamárkanczatej volt a legalkalmasabb, Nero felesége pl. minden 'ltjá.ban száz szamá.r­kanczát vitt magával, hogy a szükséges szépitötej mindig rC'ndelkezésére álljon.

lllatszerük is volt az ókori hölgyeknek, kú· lönösen az eczetben oldott fahajat kedvelték, mcly annak idején nagyon divatos lehetett.

Sót még a most nem igen hrurz.nálatos kasu is nagy kereslet tárgya volt, rózsa, mirrb& és ánizs mézzel való ke' eréke volt e téren a legelÖ· kelöbb minöség.

)!indcz<>ket föleg ~Iartialis müveiból tudjuk, ki. ruiut epés tollu szatirikus, <.'"'yáltalán nem kí­mélte a szépségrc törehö hölgyek gyengéit, ha­nem amugy magyarosan, azaz rómaiasan vag­dalkozott maga körül.

Pedig mindez még hagyján . . . lianem a. mikor a római légiók éstak felé, & teutonok m;g ez im berek ellen vonultak és diadalmenetben hozták haza a tenyeres-talpas, piros-pozsgás sroke germán hölgyeket ! Hej, hogy dult-fult egész Róma., hogy rohantak a római szépségek fühöz-fához, hogy akármibe is kerül (róma,iul : koszt vasz koszt) nekik is olyan sáfrány, arany varry pn.prika szinü haj kell, de melegibe ! ~

A római kozmetiku.sok dicséretéül mondom, hog~ ez az óhaj ncmsok{.ra. teljesült. Jó erös, ~ar.?• lugos sznppannal való gyakori mosdás n~h~ny nap alatt mcgsárgitotla. a hajat. a kivánt SZl.IIarnyalatot azután sáfránoldattal lehetett elérni.

Igaz. hogy a finom kis háziszer nem v.ált be valami fényesen, mert önagyságáék igen gyorsan megkopas~odtak tőle, a mit megint a germán foglyok smylettek meg, me1t szórin-szálán le­nyirták a hajukat, hogy a fokozottabb keresletet .valódi és hamisitat lan szoke czopfokkal elé­gítsék ló.

Rendkivül <·!terjedt a haj- és szörresztks szokása is, a hol durvább szörözetet kellett el­távolitn.ni (karok, lábak Mb.), ott borot•a, másutt apró esipesz szolg:ílt e czélra. )lindezzcl az ókori ir?k és flzatiril{nsok Rehogy sem Yoltak meg­bekél'e és a hol e,.,.nk lehetett. apró gunyorkák­kal és epigrammAkkal adták ki t'péiiiket.

(Folytatjul:.)

~YSOEORM TÖKÉLETES SZA6TALAH ffRTÖTLEHlTÖ SZER

NÖKNEKeNflKÜlÖZH ETETlEN

Házi tanácsadó. Borjuvagdalt gombá\'al. ~Iaradél: _b~.l_jt:~~iltet,

körülb •1"1 f~J }·'l 't llJli'Órtl ,.n,.dalunl. , bo z::o1rban (; U c '' O ' • e .. l • .. "ld t . -

apróra \'arrott fri::,, gombat ~~.>\a e:; zh,o It P!:_Ilc l e • l '· lia. UI('~""~U ll , ut: e-

Z!'!C yemmel mc!!pano unt.. . .. :=-:- finom kifli-adjuk a Ya"dn It ~ülret, uwdnntJ~fk lb lb b

e 1. · • tej e en c a a-mor-zsáxal to: 2 tojá,t 1 .c tter JO, .. • ... k runk ... t···k ,·acrdnlékra cs osszekeverJu . , raon J u a c . I ·,l t -ner., k 't 1 ... hct·ílnlJnk. ~cn 1z e es s J!._,,- c pcrcz nt u \... ' k ··t·· .. • . l l ... ,.,·on '\Jkalmnc:. u onosen <'loPt c ne > ll·•::-. ' . .

Gomb kl nat Erré:-zséges. fnss champignon­a vo • => ··1 t·· k · l

gombát meghúmozunk! meg~~:u g~ un , --: Yizz; nem szahad mc~mMnt -. 'c~on)' szelet~kr~ ~~­gunk és erö..-cn hc!:éJz\'n, koíazekb_a. te~zszu~ ~ J?l hetnkarjuk. Kilencz napi!! hagyjuk _1gy ~ es néha. ruc~kcvcr jiik 6B sz.e5t~yomkodJuk. Kilencz nap muh•a n t üzrc tesz."zuk. de csak egy~zer hnb~·juk fclforrni, nztán asztalkendön átszürve, ujra foz.zük bol'R'al, :-zegfüszezgel, kakukfü•el, tírkon\·uvol (: szerec~ndió-,irággal. l"mét kendőn

~ . •

Va.sá.rna.p, 1909. február 14.

át6zürve, kis palaczkokba. töltjük és jól beduga­ezoljuk. Lehet belőle néhány cseppet a. pacsenyéhez adni, főzéskor vagy egyeneseu a~ a:.ztalnál a. husra. c:,opegtetni.

Tyukkocsonya. (Créme de '\'"olaille.) Egy öreg ty~k mc~ét pubára főzve össze>agdaljuk és mo­Zt'>arban finomra törjük. Törés közben fél liter tej­s:tint hozzác:;epegtctünk. Ezt szitán áttön·e, fél liter tejföllel elkeverjük. Egy sima. formába. be­ragasztunk szarvasgomba-darabokat, főtt nyel'\'"­~teletekct, néhány hámozott pisztácsiát, ka.kas­taréjL stb. és~ kocsonyát beletöltve, l óráig föz­~ük gőzben. Ha jól ki volt vajazva a. forma., ki· boritjuk a koc:sonyát. Gomba- vagy spanyol­ruártá:ssal tálalhatjuk.

Szardellás tojások. Hat személyre 12 tojást 'c:st.link, ezeket a talkedlisütöben sütjük, kis só­' al b; borssal, hogy a sárgája kiesó lágy marad­jon. Villával vigyázva kiszedjük, mindcn tojásra kéL jól megtisztitott, eczetben és olajban áztatott f~l s.:ardellá.t teszünk, aztán kevés savanyu tej­föllel, mel~be két tojássárgáját babartunk, le­öntjük.

Érczbélyegzők tisztítása. Csakis az érczbélyeg­zók t isztitásáról van szó, mert a. ruggyantabélyeg­zök o módon beragadnának. Ha az irás vagy a. czimcr mélyedéso idővel zsíros porral, apró pely­hes szálakkal megtcli.k, legczélszerübb a, bélyeg­zőt forró pecsétviaszba nyomni és lchülésig benne tartani. Ezt akár ismételni is lehet. Ha a pecsét­\'Ía.sz beleraaad, lo kell pattogtatui piszkálóval, vagy megb~yezett gyufaszállal, mert a. tü vagy kés megkaparná. az érczet.

Csoko!ádés diósütemény. Tizennégy deka czuk­rut, 14 deka vagdalL diót, fél c;útrom Jevét, kis törött nniliát, egy tálba. reszelt csokoládét, es.v .. gé-:-r. t0jást é:s kettőnek a sárgáját ö::szekcverünk habo;;.ra, aztán Annyi li:sztet adunk hozzá, a mcnnyit. kiván. Jól meggyurjuk, \Jnyujtjuk, for­tnúkra szaggatjuk, a~b:Ín toját'fehérjévcl meg­f,cn ve, durvára tört czukorral és dióval mcghi.nb·c, -va.jjt~l kikent pléhre rakva meg~:;ütjük.

Teaszeletek. Egy heringet (Ostsee) törjünk át sátán és keverjük össze tejföllel, a melyhez kevés f:a.va.nyu almalevet reszeltünk Aztán keskeny t~jes­kenyeret '\'"ékony szeletekre váaunk és azokra. kenjük.

0

Pezsgökrém. Üssünk le 12 tojást egy porczel­lá.ntá.lba, keverjük d nagyon jól a habverővel. kgyüttk hozzá. :!8 deka czitromos czukrot és önt­~ünk hozzá. 24 kis likőrpohánal peLSgót. Tegyük c~t most jó t.\Ure és a habüstben folvtonot'>an \'"erve a. ba.bvcróvel, forn.Ujuk fel. Ha. felÍorrott, vegyük cl rögtön a tüztol, s még egy-két perczig perjük, hogy össze uo rueujen. Töltöget;t;ük pohamkba. Yagy C':>észékbe, allitsuk jég közé 1:1 t<'jsúnhabbal adjuk fel desszert gyanánt.

Gazdasáji fanác:sad6. Orpington. _\z óriás fyukok kötiil a legismer­

telJbek e"., ike a:t; Orpington. l!:zt inkább a busa. mia.tt, tel~~ észtik, me rt tojásho~alllu. t·sak kö~epes. Ré~;zben ~zért, ré:stben pedig azért, mivel jobb és több táplálék kell neki, llliuL ~ ~agyar tyuknak, a ki:sgazdák nem is igen teu~·co-zhk, noha keres~­f ezési czélokra. kh·lilóao alkalma~:~. .\ keret;zte.:es u~yauis bemmiféle liátt·ánynyal a;cm _jár, do a~~l dónyösebb. Az Orpingto~ _oem an~yna. .:o:>sz toJo, hogy az uj nemzedék toJ&-ho~amaf, t~okkenteu~, C' llenben nagyobb a f este. s 1gy az tvadéko~ Js uag.yobb te:stüek é~ t-t~bb ~~akuak lclltnek. A s~rga OrpinnLon mé·• atctt l::l aJatuatot; a kerc~4ezesre. me rt

0évekkct"' eze l öt t leginkább :-árga. .koki;'ln~l

keresztezték a. magyur tyukoka•: ~.t•zt•k nadckat­nuk élénk t>ár!!a :-:lino még mmdtg megmaradt. E:~:cnkivül a k;rc::ztcz.ést>el javitotL wagyur tyuk HuJU ve:>úti el eredeti jcllegét, mivel ttz. Orpington m~•Y 0 ,.m tökélete~n kttenyé::'ztetL uuyag, s cunél­f,)g~u, ~a különöscbb :;a.Játos:;~gait ~oem. örökiti át "ly int.cuúv wódon, ~t wa~. t:, ukfu~ok. A ma.­!:::) ar ty uk mcgöni l'rcdch ~la~Jat, c::up~n u~~-o~~ i:. t'Zebh lc ... z. Jlár pedig mkább tcn~·c::z::t:un~ J~ k•'L'(·,,zlecé :;el :-z.ép wa)!~ ar tyukot. ll~ lll t kew::;bc nlkulrua., fujok }w~wála.ta>lll .bont'> tdegcnt.

A cseresznyefa tenyészet~ vize~yó~ talajon. .\ ' crc::.:nydál , izt•nyos talaJOll cge::-~.;t0hen fel­ll 'l'lni i~cn nPhéz í:s többnyire ucm IS lehet. I tt !>okfélo me<>támadúsunk nto kitévo. .\. fa benne C'lmétgá::ocllk. Hot!v 0 bajon segíthetünk-e? Az attol. függ, hogy 1;{ny ptértékben lépett fel a fán •~ mezga. Ha a m•~z"ásodás nagy, a fa elpusztul. l~isebb lllegtámadtattb esclén a fát l•ezclés alá. H Lsziik, s a nwgkcmén~ edet t mb:gát rucgpuhit-

AZ 'UJSÁG juk. Ezt elérjük u által, hogy melegvizes rongyot kötünk rá. Ha megpuhult a. seb, akkor kitisztit­juk és fölötte, valamint alatta. az ép rész-ig ter­jedőleg és abba hatolva egymás mellett körül­belül négy millimétcr távolságban - bosszirány­ban - bemetszéseket teszünk. Ennek megtörténte után a. keletkezett sebeket eczettel (E'zokt.ák sóská­val is) jól bedörzsöljük. A bedörzsölést többször ismételjük. Bár et; eljárás sem biztos ó-.szer, mégis sok esetben megmenthetjük általa. a beteg fát.

A galambház szellöztetése. A fészkek levegője, ba.szellőző nincsen, fülledt. A galambok napköz­ben aránylag rövid időt töltenek a. fészkükben. Ez azonban a szellöztetést feleslege:;sé nem teszi, - miként sokan hiszik -sőt a galambok is, miut minden más élő lény, a íriss, élenydus levegőt nagyou is megki.vánjúk. A galambházat (például duczon) ugy keU készíteni, hogy annak felső részén, a tető alatt, de mindig egy oldalon - nehogy különben huzat á.llliasson elő - több nyilás hagyassák. A galambok hozzá fognak szokni a tiszta. friss levegöhez. A keltő galambok is meg­azokják és a gaJambfiókúk, melyek itt nevelödnek, nemcsak hogy edzettebbek lesznek a. fülledt helyiségben nevelteknél, de ezeknél egészségeseb­bek is. Természetes az is, hogy a jól szellőzött galambházakban a paraziták kevésbé terjedbet­nek el.

Lépesméz kiszedésénél a méhekkel való bánás. Akár egyes lépeket akarunk elszedni, akár kiper­getésre a mézteret kiüriteni, a. mébekkel óvatosan kell bánni. A mébck felingerlésétől különösen tar­tózkodjunk . Ra. módunkban áll - a cselek,és előtt - figyeljünk meg egy gyakorlott méhészt, annak minden kézmozdulat-át. I,átni fogjuk, hogy az a méhekkel ellepett s Utézzel telt kcrett.t függő­leget'>en tarha a balkezébe \e:;zi és a. jobb kezo öklével a. bal ke~c fej~ro üt jó nagyot é~ az üté::,.t hama.rosan megismétli. .\ számtalan mt>h, m~:>\y a. lépet ellepte, a. várat.lan üt~re u.'i.nd lehull, ugya_tmy.ira, hogy belölök a kereteo aUg mara.d. A llll meg ott marad, az eltávolit.ba.tó olvformáu h ~ •

ogy egy ludtolla..t veszünk a. kezünkbe és azzal a. méhet hatuiról gyengen megérintjük. Ha erösen, ""~gy oldalt éx:mtjü_k a. méhet, akkor könnyen baja esik ; ba. p~dig feJen .. akkor a. kezeló járja meg, me~ a.. felingerelt .. m~b megszurja. Dy könnyed bá.naswóddal a szükseges keretek baj uelküJ el­szedhetok.

•• Uzancfak.

( K é.iratokal rt cm adunk w1:.a.)

L. Balá:...•. Cz.iwére h.h !Íru;ága sz.criut. let éiben h.w­döt t Uk meg válaszunkat.

F'rbrutir. Le>ólbeo 'ála!>zoltunk. lm:r. ll-as;;cn f~J a' ,~n-osaT"al egy grammcs t::ubli­

ma t pat'tllllákaf éb egy tlara bot oldjoB f .. J l orc.:ellán n•g.'' tomnn•·zo76tt hl.\nirb<l öntött l.t't titer allott. -rUben és abban ézta~sa regg<'l é!' l'!lfo lft-ltJ pcrl'&ill!. Le,..zatitlis után hintoe b\1 az erre n eléb-a. a. gyóg) tára b. ban mar kc:szCJl hapLató l'alir~·l·bmtóporral.

'l'nnearari. Kozmctiku. roYutunk vezetőjénél: YI., lt'clr;ot•nlósor l.

H. J!illálpnr . .\z notu megy olyan gyor~an. Tessék csak türelemmel lenui. meglesz a. kivánt. eredmén>. Ennél a. biijnli.J mindeo oPbez.f'n ja.rul. •

Rtm;nytde~& Flófi:/.JÓ. )lo:.:;a. meg és hiibc:.iba. bo betenként kébzer e:. te ofekv.?s e16tt mcleg vi.ael és kolOZl!· vári ké~·febérkátráuy t.zappannal a fojbóret cs a bP..jlit. A btappaohabot hagyja r.ljta. IIZ elsö m~á&kor 10 percz~, azután winden kö>etkezo mosá:.nál 5 pere:lczel tovább e3 , égill lillandóau :lo perozig. E:t:en id ó letelt-e után fe:.sék a tizappant sok lang~·os 'izz.el·lemomi teljesen és utána. állotttviz..:el ala.P.osan k.iöbliten.i. Ha szókc. nkkor a. Jangyoo .., iz h<'lyett. tessek kamillateás t~ok IH.Dgyoo \i zet ha&málni. Alapos Je:.záritás után te!-sék kibontott bajjal l,.feh.üdni. J-;zrnkivül tessék uuil:>odnapouként regg<>l eg.v k~;es Garami-fMe bársonvhajnf':'L~:r.rla fejhórét jól hednrz-.~lni.

Budao' dófi:(io 11!jc. Kinmsliga. t;zerint. lcn:·Jbeu \ álut~.:olunk.

Gyóti aSS7fJn!f. Tessék eloh·asni a ~Teme:.vári-.-nak küldöH ii;:enetunl.ot.

T gr i.·:.. Nem _hel~· es ... Te~sék . a. .köHik<'z6kó~pe~ bMogatni: 2 perc,Jg lehetoleg forro \l:t:tel, utana. .>-ö másodpert'~ig hideg 'izzel ~ ezt ig)· ,-~ltako.~ova. 'égette regl)cl •'" este 10-10 pert'llg . .Bcrogatas utan mos:;:~. le meleg ,iL:t:el ég hol~u,vá_Ji i~htbyoha~cyl t.tZ3pp:.nnal. a t<tapp11ohabol hagna. raJf& ,,_6 pcrcz.1g. uut>Jn mo:;,;a Je 3 uappnnt mdeg 'Í<~.71"1 é3 utána. hidrg 'llZ"I és szá-ritsa If.' jól. . . .. ..

Barna lcdn!f. Olvasfia el a ··Te~es\·a i_! '·?O~ killd?ll· ütenetiiJlket. Különbtn, ha. pontos CZ!Dlét kozh Koz.mehka. ro,·atunk ,·czetójé>el, majd ü leTéiben fog ré~zle~e:;eu ,·ála~zolni. • . .

~~~·IJinpiccof.ái du{r:do. Le~~fben \alll!-zol~. .. Urókké hála~. Te:.:'. é~ ~cl e.; este 10 per.ntg _leheto­

leg forró vizben azta.tm o:s utana. alaposan lí'mO:mJ meleg nzzel és kolozsvári iebthyol-:.alicylszappannal. E5to pedig keojo be a következőképpeu b.észüló keuóc:;c~el : 20 gramm kálllforkenoc.;öt döwsölte!'sen el ugyunaun5i finom petról<•ummal. .. B. Ilon«. Kinínsúga ;;.zerint leT~lbcu 'ála.c;~oluuk.

41 W. Des6M. Le'l'élben válaszolunk kivánsága. szerio t. K. Elembné. Tessék nal?onta többször megmosni

ál.lott virtel és estefa lefekvés elott me! eg vizrel é;; fehéritö­barsonysza.ppannal. A szappanhabot ba.gyja. rajta. néhány perczig, azután mossa. !o sok langyos viuel. utánu. állott vi.zzel é3 le.száritás után ~örz..-;ölje be ójjelre fl'héritÖ· batsO~)'SZII;P~al. R~~l.1Sf!1ét szappanos langyos vize<; lemosas, b1deg -nzes leöbltt(Js cs krémes bedöruölés köYet· kezik. Ezenkhiil te:.:.ék naponta vibrá.cziós mu,.,..a<~ct és ma:.odnaponta. arczgózölé;;t végez.n.i a kön:Le~ö­képpen : Tessék egy nngyoLb vasedény font•kóro ugy iu.:ü vasdnrabot. (vaaa}ó~tia.t) belyemi ~ az cdcinyt. töltsti tele lobogva forro vtzzcl és arra. baJt~a. ní az arc:t:lit. A fejót és az edényt. tnko.rlasso. le egy Ya:>ta.~ kcndóYel. A gázölés 20 perczig tarl!!OO, a me! y idu nl n tt •• f0rrú vizet két-háron1szor koll fc:lfrbsiteni. t.;üztilé:; utJn hideg 'fize!! lemoslis és le"?..áritás kö\etkczik.

1..5J3. a.:ámu döfi:;eló. Kimosága ö;u,rint a Ul':'"BÜott czimro posto restante küldjük válaszunkat.

0

llua. Tessék ugy kewlni, a bog)au Dzl a ,J\ l:le­mérnó•-nek küldött Ü:t:cnetünkbeu ajtinlottuk. l'et'>'7C mn~sago és gózölésre nincseu szüksége. Ezenkivül tc-..;ék lchet.óleg másodnaponként langyos fürdőt vonni.

VU/egtny 1. '.fessék elolvasill a •>K. Wcmórué• -uck küldött üzenetünket, de csto ne a. orémet, Itunem a ;r..,jr. talnnitót használju. A mite:;serekct naponta vu!'(y mti.,od naponta ki kell pré.;cl.ni, u. pa.ttanásokat }x.:dig ~kiizzitott, tű begyth·el kell felszurni. Kipréselés, illotvl' felszu1·á-s után u bört a szappannal és me leg vizzel t1::.sék jól lemo:;oi és lodöru.ölni.

Uasino-tag. Közölje pontos czimút. Kozmctiko rova­tunk vezctójé,·eJ, a ki majd levélben fog részlcte~on válaszolni.

A. Sándorné. Xcm-kozmetikai kérdé:;circ más he­lyen vála:.zolunk. - l. Gyakori hideg 'liÍZl'll h:tuus>is~al. 2. 'fessék elol'l'asni a. •Reménytelen clöti:ldo~-n,.k kiildölt üzenetünket.

l?gy régi ~lii. clófi:ció lcáttya. E. 8. l. C:;ak haszuciifto nyugodtan to,·abb. 2. Dehogy nem, szoktahu kt'll hozz.:t. I'róbalja csak tükör előtt. a kaezagá:;t, m('gl·itj·•, horry megy a dolog. c

Xue8 . • -\ Grahamkenyeret sz.itá.latlan kot'flH» lisztb(' l mel~g yjz~el. só ét> ko' n sz néll-ül ke U jol uwgdag:.·daui, IUt.au. 'llLh-al mogszurkuha. a tetejét ~ö nud Dl•'"'ke:-n c ml·~utnl. 0

• . Rd"'! a.s,:'"'!l· Lehet a czitromJc, ct n ul..orr.J I m<·~o:· {.';''Dl, az.tan _palac~;hokba. fö\he, g:jzhrn hif•.•L\( "itcnni. C'.uk,or_ nélkul:. cge~z~n u;verst.'n_ i;, eltcb•·l(l, akkor öpl'Ú p!hu:z_~oJ..b~ t?lte~ es a l~leJel~ (a _palacd, nyakuba) Co~ ka\é~~~nalnYI titbiaolaJat t?lt<>OJ, ll~"\y ••lzátj<L a. lu~~g?~.~s JOl e\dugab~ohn ?lt~Wll. 1ial:>znohttl.:or cg,v 1,.;5. palc~tk~la. -.agy fogpl:;zká.lorc szurunk egy t:~'lmú ti"z:ta. '('attat .es c~t a palll·~zkb.~ dug\'a. a vatta. fi'ilszi• ja egész,_11 az ohiJII:t. _á megbontolt pllaezk tartalmat gyort;an kell elhasznalni.

E. _Juliaka. A czitromfoltot. csak lecsiszolás altal hszhthatJI!. lö, ba. régi.

·-- ---------~-. --· ~ ·

A k i r ályi mete or ológiai intézet távh·a.ti időjelentése 1909. február hó 13-án

reggel 7 órakor.

Aln3·!UI&UD!l •• i~9·3 -J·81tK ~~ t>~rul~ 1•··-U~~Ar .. • • .. .. -

6 1r~ :-.y • • K&m.\r" •••••• <6~· - ' 1 E • ll!Jr: lxornl~ -Loeoocl.. .. •• .. - -93:~ 1 r.:.r l borul~ ..:.• ll6!0C~·Idrdó .. 763 '1 - • 'r. :> f~liJ: LK>r•IIt -0-Gyafl& ., .... 7j'O•J -J•) ~~l' l l.C JI~ Bu:lar~s~ ..... . 7~8·0 ra ~l"l'. J Reréoy ........ 7~9·5 - lj KIJK t Kcutholy .. , ••• 758·9 -g:~r. ~ Ne~ .......... t:n·o -

0 ER: .•

• c

-i s l 7

-~-l t l-

-1-11 J - ") :! l 1 _ , :! -!

z~11rib ........ 7~!1·~ 3:t ~K :>

Ffuma ........ 1'?•:· -·J·~ r.c ~ 1urkóve ....... 1.,1 7

3 r. • K •

bU'il"d ........ 1~~:$ =1:.; c - l Tema•'r ...... 7" .s

3,., ..

~•!:1'""=4 .... !51:~ =•i Í tK_ :1

!. - l -l

J ! O ·-1

--l l l

l.: oloZlt~Ar. • .. . • 'J 9 ' • - --:J -s • 1.1 -!l

\'aldA·Booyad •• 15a·t -:l.9 t 2 X•~tY·Szebeo ... 751'1 -6l:~ t:.ZNy t Bottahi •• •• ••• . 7li9•(: - ... li ,j

Tttmltlre-.1 • • . . - - -Sz t~ -G·O WNy ~ bo"Lit • ....... -~·o~.: 1 'l'arczal .. • .. • • . o·o li: -: : l:a;er ........ .. ll.otaD) Ó , • • • • • ·• -- -A.l'\·avtralja .. • • -H.O I':K 3 l~hs h<>rull 5elmec:b6oya • • -~·O r. ~ t>oruJL MalaezJ.a -10•:! E S ~~~~~ l>Orult Komirom • . . • •• -:!·~ &S" l-orult

::::,:;<>.~ ... :: =~:~ ~~~ ':~ tobh~~ul~or. T11polc:.1 -~·~ C '.: • I>a~\-&r • • • • • • _:;.o t.K- :l 1,6 ~ é~mya • • • • - ::·2 {l t c

c!frk;e·o~ü:::: !'6 h 1 bor•ut Dcbr«zeo.. .... 7•1 f)Jr .~ •

o y --l -··---...

------. " 6 --· Kcclkemn • .. • -:N - c _

OroebAu .. • • • • - • ·o C 2 dtruiL - .

-· -:> -l - 7 - J -l

--~ - 15

r -fj 3-10 l -l ll --~

-1 - - 7 o -.:;

·- -.. -3 o •>

ll ~ -~ -:; -:! -·t -1 -! -- -~bc;t)~":::: = = : =

\ 'er-.: • .. • . • . . - ~ 0)8. c~ J burl\i~ • 31 ., Ba\&DIIte...... ·-· • :t c • -::.

- -0l'IC9& • • • • .. . • -3·3 - b6 (J -2 M.·\'c.irb•ly ·• --3·S f!r ~ úonll\ -··7 • Ot • --10, l\•so·eoytd .. .. -$·: C 1 hó !!é.:zJ .......... 76:: ·t~ -7·<. CE Ny a oorul' - - 3 -s .,trllo ......... 769•6 ... s·n 1\ l • - o . llla:Tat:; ........ 7Gto -Q ·• 1\ T. l' 2 li.öd - - =" J\ tua .......... 7..,6 1 :J•J borult 1:, ll ,

Sl'Aria ........... 766·$ -4·i CCK 3 • - 10 :i ~ti..·Hter:-.. r .• 1763·5 - 15'1 K

0 derütt - 1 -.;

.... o111ta.uttntpot1 75J·s _,-o c~r !.:öd -!:t.feo.:o ........ 65:"!·9 4•0 t O derült 13 -~-~roa ........

1H!l·7 ,., ..,... 3 botul\ •· Z

:i ipoly...... . . _ _ ._.._ 3 ~ H í '

Jelmag - - 1 81 ~ . yarazat : ~ - l.el!L N - - -- -I: ::::: kuk, a !:él ereje O - e· 1 - uyup~. u- d", m~tt~l.;e1L PZ~I. • ::: tlfDkUI- .~l~:~:l. l-z ::: !UO~' a:él, 3 =

tz~l, 7 -::s ::: , 1 .S ..'.:"'· " = kellemetleo dl. G _ ~ról '3r, ll- ru::.ztttó \ibar, 10 - url. .

Vasárnap, 1909. február 21.

Rik az alkofmányban. Irta Harsányi Pálné Teleki Janka.

Ha napjainkban nö veszi kezébe a tollat, majdnem bizonyos, hogy nőkről ir. De helyesen van ez igy. )fert az egész mozgalom, mit a nő­kérdés m.inden müvelt államban fclkeltett, szinto k01·ainak, időelöttinek hítszauék, ha maguk a n~k neJ~ érdeklődnének il:ánta, nom igyekeznenek s~~vli;l, tettel tollal,. teve~~I?-Y részt venni benne. SoL eppen azzal biZOnYitJak a ma...,asabb foku értelmi müködésre s öuálóbb társadalmi tcn~kcnységre való érettségüket, ha a körülöttük miudenütt nagy forrongásban lévő dolgokról iparkodnak megalkotni a ma­«uk véleményét t; ezzel a véleménynyel, mely ichet jó, vagy rosl:lz, idejét multa, vagy korai, de mindenek felett nem a gyermek pórázon való tipegése többé, hanem saját elméjük, észrevételek, tapasztalatok nyomán') kijege­czesedett meggyőződése, bátran kilépnek a nagy nyilvánosság elé is.

Nem a nagy mozgalom hivatásos, szak­értolemmel biró vezetöiről szólok most, hanem asszonyokról, kiket igénytelen, szerény családi körben ifmertem meg, a leghalványabb sej­tebne uéfl\ül is annak, hogy valaha nyomtatás­ban lás::;am a ue,·iikct saját munkJ.juk alatt, fiatalleányokról, kikkel régebben talán egyiitt ültem az iskola padjain, 't"agy a hírsas élet örökös f01•gataga kozott össze velük, a nélkül azonban, hogy írói tehetségiikröl, müködésük­röl ismertem volna öket.

Jgen, a nap-nap utá~ ':jabb, ism~rctlenebb nevek jelenne~ m~g a ~Jtob~.n s .egy1k g_?~dol­lwzást elárulo velemeny kov~h a, mas1kat. iiiíndez pedig nem tanuskodhahk mus mellett, ~int hogy a meginditott mozgalom igazán

Antinous. Te vagy a Rútság elle~ség.e. Jaj annak, a. ki ~ehoz_za~ ~ut Betegea, án·an, osszee~ e .

Jaj annak, a ki meglát ~ég~d Tavasztalan, búsan, szegenyen! Földresuj t ja ~.tc szépséged. Leigázva az tÍJUS<tg~d :-. . • S hoav életedben bál_Yan) 'olt al · • • Es a bie halhatatlansagod -

\ te hiderr mátTány-míYolto~ ! S hogy at~nyi asszony, annyt asszony K c•m "lehet teáltalad boldog !

Ir . d nc,..halunk csunyán, Yét1en ! ogv mm 1 ,., • d .... kk~ S tc" itt fog:-z állni nm; oro ~.; Ifjan szcrelmescn, feheren . . . -

' Erdos Renée.

A Jáfszatírt. Irta Gőmbösné Galamb Margit.

\ k . , 1 ~ -1J·a adta át lll'ld a lewlet. .:l. :lSZillO lU:-Zll • ·1 • l · r7 lt •

H m d It tagúhnn XugymJ m ~l ~-o an, . · g~n o a n • 1 .:\ lcvdcnnet a

<:z 1~ l'l'"ell c;;:ctt llH'!.t 'c em. . • . J.• 1 •0t · ~ t "kcziót keic:-o Jsmerosenn o >ara a1m, p1o t , ... 1d.k \ ruióta

valamennyien a Jaku~ollll'a ku. 1 · • .• Lázas ember Ytlgyok, IlÍllC5Cn titko:: lcvelczc-

AZ UJSA.G

idöszerü, mert gondolkozása tárgyát alkotja minden fogékony lelkü nőnek.

:€n sem ugy lépek a többiek sorába, mintha felfogásomnak valami killönösen nagy fontosságot, irányitó hatást tulajdonitanék, hiszen olyat tulajdonithatni első sorban is még több közvetlen tapasztalásra Yolna szük­ségem, dc mert szinte kötelezye ér.Gem maga­mat, hogy ha vannak a szóban forgó dolgokról szorény eszrevétele im, ne hallgassam el őket.

Érdekes és nehéz kérdés most például a többek között a nők adózásának és joggyakor­lásának kérdése. Sok írónak, a ki még most sem birt teljesen szakitani a mult hagyományos felfogásával, szoká:-:a, s mondhatni izetlen sza­kása ezeket a kérdéseket mindcn komoly alapjukból kivetköztetve, bohóczköntösbcn álli­tani .~ na~yk.?zönség o~é. Az ilyen eljárás meg­felelo gyumolcso aztan az, hogy a felületes gondolkozásu, a dolgok mélyére leszállani nem szeretö emberek harsogó kaczagással vagy gunyos kézlegyinté~el fejezik ki e tár(Yn·a vo­natkozó észreYételeikct. Tény azonban ~-z. hoO'Y legtöbbnyire a nők között a·kadnak ilven Yéle­ménynyilvánitók, a minek magyarázatát a nevetségessé válástól való rettegésbE:'n tahílom .• :\!ert. hiszen a gtmy leg:közelebbról öket érinti, ::; mondhatom, ke\'és olyan tár::;aság van. mely­nek tulnyomó része ne a feliilctt• .. cn itl>lö !!U­

nyolúkból állana. :.'IJúr pedig a aunv a }~0'-bb . l . . ~ . o rettenetese It om1to e::;zköz. ~<tt.n· erkölc,.,i

bátorsúg az, a mely a gunynyal ';.~emben i:::. meg mer szólal!Ji. Xe <':-;oclálkozzunk bút a sze­gény nőkön, kik o tekintetben áltolúnosan el­fogadott vélemén~Te sehol sem támaszkodhat­nak Í'\ nem tudják. bizonytalan próbálgatásaik­ban hol, s milyen hatalmas ellenségre akadnak.

Dc nehogy valaki azt hlg_\je, hogy a fent emlitett írókat késziüök felelósségre vonni.

scm. Eléggé kitomboham magamat hosszu ifjus:ágom alatt. RPmélem, nem V<tlami ál­arczos báh·a invitáljlík szürküló fejemet ? )fert nöi irás. 'L"gyan ki irha t ta ·!

J.. mint óvato!:'<lll feltépte a borítékot zsebkésével, eloször is az aláirá~l nézte. Xem volt semmi se aláirva.

- TeháL névtelen le'\"él - mormogta. -Nem foaom elolvasni. l:ri ember nem ad semmi l ~ név né lk ü li rcígalmakra. )!ert hogy valami ráaalom, alja::; áskálódás van a levél­ben, az bizonyos. Hát nem iti izgatja ma­...,,\t vele. 0 É:;: zsebre gyiirte a Ie.-elet.

Hanem azért - Ini tagadá,. benne -lcvcrt volt és nyugtalan. Szórakozásképpen a k1írtyázók110z. néze.tt .?c· .. ~e!let.leniil fo!·dult , i~::-za. Yalanu lelkt c:;omorfelet crzctt. )faskor nem is jutott eszébe latolgatni, dc most éle:::en kialakult előtte nz erk?Ic:i ellcnvct~$C ann!~-~· hogy vagyontalan. m;rsekel.t fizctt'.~-..el brro, nagyot játszó, kevc:-et t•ro exbztcnczwk ezrek­kel játszanak ''a banque-ot.

_ ::\fit becsülnek ezek olyan kevésre, hog\· igy a Ytlk !'Or~ra bizzák ~gé-.z. C:'::i~z:en­czi1\jukat ~ A7. i·l<'t olya ll ~en~!"n.~ nt>k1k : ', a~y a ti-:ztE:'t:Ségiik ·: ~\lC:'rt ezek kozu~ n na~vo?b1k rl-~znck mri ... t ttinl.';-; mit ve:::z!enw ... L~~fl'lJl'hh Il\'l'rhctnek C:'zek. Ime. a rua1 erkuk.-uk ... · 1 ..,v filozoftHt c~onlultig telt' ~int u<latlan

J.;c;;:c•ri~é~gcl s keze egyre azt n néYtt'lcn le\e­lct <T\'ÜI~...,ettc ka hí11 J <l zst"bébcn.

e. 0 D ·kb .. Oh·a~mi próbált. e szemel e-..a p a etu-

37

Korántsem. A nők adózásához való hozzászó­lásra nem is ez késztetett, hanem egy kép. Ez afkép a >>Dio Vi'oche<< czimü német azép­irodalmi lap 1908-ik évi 13. számában jelent meg, a következő aláirással : VerhaftWlg eng­liseber Frauen in London, die das Stimmrecht Yerlangten. Rettenetes egy fényképfelvétel. )londhatom, hogy bennem Wldort és borzadály támasztott, nem t udom, másra ugyanolyan hatú::;sal lett volna-c, do azt hiszem, minden jobb izlésü ember osztozik velem c felfogásban. Nem a hatalmi erőszakot akarom itt pellen­gén·o állitani. )Iindcn intézménynek megvan :1 maga kötele:ssL·gc, melynek körében nem szabad, hogy mulasztás terhelje : Az angol rendöt:öknek igazságuk volt,· midön oly szigo­ruan cltok hatalmukkal a rendzavarók ellené­ben. Kem is lenne semmi szavam, ha azok a l'eudzaYarók tényleg csupán rendzavarók let­tek volna, de a mo~tani Yiszonyok között uj e~zmék apostolainak kell tekinteniink öket . )

!' cppen ez a borzasztó. A történelemnek ez az

l é,·czredeken át örökösen ismétlodö jelenete. hogy minden uj fe lfogás csupán a meaalázta­tás, a megszégyenités, az ibCYazsáO'talan t>h~yomás

k . 'l l k b • ' a Jlllc ot en zu · latús utján t•n·énycsiilhet. (Pt·r~ze ez már nem az angol rendursl>~., hibája hanem által.Jno:::. emberi.) )Iert meg

0}.;cll án{

gc;m~oluunk. hogy a 1<ok tulzás mcllctt mindcn UJ aramlatban otl n jó m g. C!!V kelctkezőfél­hcn It-Y o más tcírsa<i<dom e1je;zt o koYúsza.

)\em szabad könyelmüen ítélniink a men-­c:-~ufo~t .. talán különcz, talán erőszakos, tulá0n tulhajto, do a maguk igazságérzetében hátran és en.~lye-,en harczoló '>feminista apostolokról<•

:\fert ha kiss<? lll<tguuk köré ü•kint.ünk látunk egy szintl-n tekintélyes su·n·ezetet, a~ államban egy kis államot, mely az adózás és

ket látták, értelme a szavak ö::;szeflip:gését nem tudta megtalálni. Ha valaki l.:ö~zöntötte, szinte menekült elÖIC:', nt"m volt kedve a be­:>Úl!!et é.;;hez.

~- )ficsoda gaz~úg lehet abban a levél­heu ~ - tolakoelol t hozzíl mindegyre a kérdés. - :'IIh~el akarják megsebezni a lcllcét? El­...,on<lolt. Jnindenfél~t s boszusan, mint a ki Önma<rához mt~ltatlan dolgot cselel<~:tzik. ve­zette ~roszakos akarattal másfelé a gondolatait. ~!int mindig. ha az élet elfárasztotta, meg­vérE:'zle, vagy c .. ak clkech·etleuitctte: a gyer­mekeinek tiszta. ('"upa szeretctct, gyöngéd­sé...,ct ::,ugárzó lényéhez mcnekiilt. Két na...,y

o , b . e le;inya volt, az egyiket mar c ts mutatták. .\ tnásik csak es:t.tcndöro kap hosszu ruhát. .\ nagyobbik körül mindig cgé:lz udvar van ft'lkapott. ünn<>pelL leány, sőt egy ki,áló' den:·k ifju_ egés~e~ ~~mol?·an foghilkozik i~ 'eh~ .. : );agyrn_tha~:n Zoltan elégülten lnt>rült cl c kcp szemlclctcL,l. Imádta . leán .: tebzett neki Tamásl'y Laczi a 1~ 1·t .J cl. t ~ k . 'lt' k l'' ' " nundcu. eppen me ona · ta alt legdráaább k. 'h

Egyszerre észbe kapott . ~R , l~cs~ ez. :,.zegt·n~ I .. aezit akarj~ k befeke . oh? · btzton abban a leYl'lhen. <:ond ll tt htem elottem kor t'·n clj<>~veztc>m o la. am Yolna ! )fi. jött l·!!y-k~t ilwn il ··í~ fd~t·gemct. BE-kik i,;

E~(·,zen l"dinC \~li · ·l~ , . . . nzok ·:t dola k . . . c I:-.ze. h<•l!Y Jll('C'I'lllt H: á. h~>rry e~~-~. 1~mt•Uod!1<' k n:e~. ~~·mléke~ett

\

leYdek e, ~.eJ \Itt olYa~t~k a}HNÍYnl azokat a ~t U> mulattnk l'aJhtk. )liut ok fognak

mulatm, ha ruajd Laczi nyilatkozik. llizonyo-

38

jogg.}akorlás iekjntetében már régen olyan ala}Jokon áll fúnn, milyenekröl u;" államban c:sak mint utópiáról gondolkozlwfuak még.

Folyik ug) H n a. ha ri' :G, d t· Y a jjon tnik or válik még igy is jclt>liUÓ a 1övö ideálja !

]gen! nézziik meg a prote~tán~ egyházat, mert t·z az a ::;zcn·c-zct, az a ki:-: állam, melv e t~kintetben méltán ncn•zheto a nagy áliam idcáljának. ~!ily gyönyt.irül.'n v:m mcgoldYa f bben az adózá. nak t'ti joggya lwl'lá~uak kér­dése. Jogokat ,·suk az élvez. a ki köt<'let:séget 1s telje.·it. A ki c~yház1 adóhit hinnytalanul befizeti, az szavazhat a közgytilé~ekcn. Itt nem számit uo és férti. Ha az a no dseli az egy­bálfentartás t9rhét, akkor r,zav,•zni éN1 ugy j vga 'an, miut a férfinak.

l\IennyivC'l igaztoágo~ahh ~ hl'l.'rl' rhl• l"'nno r:r. n állapot. az úll.uni ,;lot fer~u is. Háuy éiz,cgy no 'an, a ki tohb ál!ami adot tizet, mint o~v ~:Gf'g~m"bu z,;Orl'bau IC\ ö l~rf], H az~r·L L poli t ik~:~ i élet .d.t kulasánt 'a lósli~al lK'folj Hi

még inc:~ en ~t' lll lll i )O ga, hol ol t ft~ l j1•, ha éi nl', az:ta J ,t vagyouna J bizo u.} ára t.c.·kintel.) es 1íllá~t t<Htbf'tllo be. De u•· h!' zéljiink a:r. .. ly,tn kPre­,, .. flol, ml'l.v felt•té.zben a fér1•'t tUdt.-. Hc "l.•;l­junk arrol <1 '-'ok m1n Plt. t mult n•)rof. :1 k111ek a k' alifiká~:doja k"ü-~gtel~nül lHlJ!yobh , m.iut bolm1 egyszeni, talán hcl~est'll Irm, olvasni cm tudo para"z.'gazdaé, a ki :-zelÓO) Jizcté.é­

nol kénytelen a drúga. aliami élet ráe o tcrh.;t leróni, b a ki a terhek vb elé~ c <>ilouéhen jogo­kat mée-:-enl !!yab.orolhat. Nem 'Rib.úgo::~ rah-zolgai bclyzut·l', dolgozni :t lla"Z.Jl:n·,.JwtöséJ rt.ékének megfelelt) t>:w bad:-á~ urolkül t Ha 'a n

bf:nnünk Cf!Y c:scpp ignz~ágétwt, nem wél­t uwtat nnak kell-c tartanunk nz ilyen cl­jura t:

C akho!!y mig n k('ri':-::Gt(·ny < ·~házak r<'dctHc; i::; miud .~~ <'f!Y<'nloSl'~i l'flzm/·n ala­

pul1ak, ;:, mig oppcn n k•.rcs:t:í.<;ny \:tiJág YO!t n, a llloly :L lll')t, EL férfival c0')onlÓ\ 6 tette, ddig uz. áUarui élctbc•n még mo::st is ott k:i"ért.

régi zsarnok felfogás, ruely nz emberiséget r~ ztál;>oh'Ta bontja, mcly nem hntju p tl.tdoxon­la k kötele~bégokct ruházni ana, a. ki jogokat ncmg gyakorolhat, mcl,v foleg HZ t•les batár­\'Onalat férfi és nö közéitt még ma ~em képes ~Jtüut et ni, 1uikor a n ök nagyrésze már nem supáu mint c::aládanya sz{\mottcYÓ az állami ár~adalomban, lJaneiil mint kcrc·sli tag is.

.\ régi w· és szolga, batalom és gyöngeség . ogalmáuak átörökJésc ez, a két&égbeesett ázadá::;okat :; a dölyfö.:> letiprá&okat. okozö itko::; ~tellcm, melyn('k zordon nlapja még rua is, jelenkori t:írsadalmunkbnn itö ott csör­~cti közötLiink ~zuctte <::-ontja it.

S4l1 ebben is benne le z. hogy Tanul ~Y két-litom Jeán)II k ig~u; m:ít· húza ágot, do

Jtthagyta oket, me1t kt·sobL tudta meg, hogy ·:t:cgények ... az o lcúuyát pedig nem ,;:-c1eti, c.:ok a pénz.éú t H' zi el . . . hogy teli Y U ll

dó • ggal é:. gyógyithatadun betegségben .. z nv d ...

l mcri ezeket n kcd,.esl~(>d&.ckct, c nk­Ug)all nPm voln étdeme:-. miattuk egy ro~sz pet 'lr. re okotui ruagá.nu:k. A Je, dei :- s cz.­z 1 mcgnyu«t.att ruagnt - .t. mulat ag ked­,é{Jt .. cl is 0 oha a. E:; kivette :t.. zschóbol. E1olt t tt, c akuem fan:p1r mo:sol.)gÚb ~.d kc~dtc

padt atczt•zal hajt.ogat.ta o ze .• \. ro\ld l IL n c. ak enn)1 'olt :

H ma ~t c ű ora b C' h t'tt JUá r het k.or z. faradna, bn~to,.,itoru : naey ml.'glepet<'S­

hen lenne része. Mig nag_voh~)ik l~án~a. R l áék z..,urján hóditgatja 'famu ~y Lasdot

ki ebbik az angol mi<:sévcl .1 jégen fc­l tk :lik : k d' cs neje o nag_v ága. gy du~­

u fiatal ur karj.liban kárpótolJa roagat h al kert a mrol)<'ket ur, ágod

f ban m d 1m ' !<" • • • • zalónjaiban ulla.tott el. H khánc:si boldog Hr cny-

ncver n haLa .•.

AZ tTJSA.G

If ök vitája. (:N ok alkalmazása a svájczi

államhivatalokban.)

A:-.\ ájrú kóztár"a:~f; nagytand.~:::-a nagy döntés ' lot f ;Í ll : á llá:o• kell foglalni abban a kérdésben, a. :;\ .tjl'zi ook állam. zolgalatban alkalwazhatók·e ?

:1lég }lCdi~ a.wn alkalommal, a midou az állam­Iti\ atahwkok, alkalmazottak és :;zolgák kötele::;sé­gcit ( jogait hatÚlO:tzÚk mcs a kenyéradó átlaru­maJ &zcmh<'n .• \z államtauár:> :::zerkc::ol.tett egy eJö. jn.H.Iatvl , a mclyht l atonbau :;zántl<·ko~au nyitra

h •t!YI tt- azt a b:/rdé,.,\, alkalmazhatbk-u <t. n nk és milv mérlékhcn a~.; :.illnm:-z.olgálatban : A nagy. la ua . jnva::-!ataban t:llcnbcn már ott t!lláljuk ez.t. a.

pa.:- zu.l · A ton ·n~ bozli:.nak t artati.k fp) a. z el­

It t tiJL<Í : ~váJt·z.i nokct állam:-Lol;álatban résLe· !Hl<'w va~y f>C:!ll • .-\ nagyt.aná<'s javal.)ata. bo,·ebbcn b fngl,dkozik c k•;nlé:,~cl (-::, már h.1tározottau kö­HI<'Ii, hogy a uok c akis vly állá~okba ,-o~nának föh ccndok, a mclyckc·L a törn:·ny mcóhut6.-o:t:, igy töbhc·k közt a uagyt~nács hc!ccgyczú,én:l ."l nőket alkalmazni kininná az jgaz~at6:-ágoknál :. a biró­f<águknál, dc ehhe~ is sziib:..:.,~ge:; n•lna a lcgmaga· H~ b L it{:lo;.zl-k hclcl"g~ P.t.é::o, me! y bclecg.) c~0~ rui.n­clcll us cl ben külön-l,iilön YOlua b;(·rcudó. Bizony nálunk k uyitbntuó.uak cro· kis bcl~ct. a külön­böw min!:-zteduwok hivatalaiban a nokuek, hi:;,z­s·lük, ho!!y napidíjasoknak éppen Ub')' bc,·álnáuak, mint n férfiak t:-s cgéí'zcn bizonyos, hogy a ba,; fl11 i..oroná:s uc.pidijakból m<'g is tuduú.uak élni.

&ot a napidijas::.-ág után az iruoki pálya is meg­

n:; iihatna clöttük, dc f:o{, az irodati::.-zti állásokat

scm kellene ohctlcnül kinai falakkal körül"t'enni a. nok elott. S windezcn állásbau a férfiak nagy

testi erl'jc, kczdcwénycz.ési tehetsége ugyis parla­

gon hc\'er, a mi a Mmzet nagy káro~>ochhtit, jelenti,

mc1t 111inden ily hh·atal által lekötött fédi

bizonyáJa má~ fog'all,ozúsból jobban tudna meg·

nagy éh·ezeH(·l t.írgynlták az t'·ppeu akkot' zóti)cgJe jutott hotr{my-krónikáL .X-n{· válik,

\ -né meg:-zökcit t, Z-né a dó..;súgát }, i fi:t:l't t e az ud' arlója ...

- C·•vau, kérlek hennctekct, uc illjetek fl'l minde~Í mcnde-mondának - ~o:t:ólt közbe Xngymibályi.- A legti:sztc::::.égc::ebb as::;z.ouyra i lehet 'alamit kitu!áb1i, wc rt több u Yllágon a gono::zlclkü ember, mint a tif:ztc.:,,.,égtel.en us~zon) •• \ közvélemény nagyun ba mar ke:.z felszmazuj a fé1fiakat.

I·:~) ifj lJ Do u .r ua n, a ki na.~y fia. t n bá~~ miatt csak fél év o tagja a ka~zit~<Jllfl k. wl<:.nto­~érrt.,ljC'~"n, férfiui yoltának telj Ct:; tudataban fcfcl :

- Elfclejtottcd. Zoltán bátyiÍ~l,. b_?gy megboldogult Jegén):-~1rod alatt. valo::-~~mileg to 1:; rnktál nhhány :-JZaiTat egynt:mely Jambor fé1'j homlokára. ,

-.\z akkor 'olt - nígott; rá. UOH'::> sto-', l Nngymihál) i. · .. ..

- Hja, azóta nem jM ultak az crkolc~ok. Sót!

Nagywiháh i olthagyta a <•soportot · _ - HazaW~.)Ck - gondolta .• -:- 1\:cru

nz~tl mintha kétclkednéru. (•nol s~o :,me:. .€n tudo~. mh cl tdrtoznru EL fclcc;égemnck. Dc az omhcrck rcttcnctosc.k. S ha v,tn valahol cg~ t J z. t.~ oU bon unk, o1é1 t ne monckiilhdnén~ oda!

'legníztc uz oní.jítt. Hét óra 'olt l'ppcu. O u van <'gt z"n bizonyo~au megmondta,

hogy kilencz elott nem jut haM. dc :t~ nem tP~ mmit. A fele (gc öriilJli fog. ggyedul ,·an, oh n'(, , arrpgat, mil)'Cn JÓl e<: il~ ma j d, hogy ezt , k t 01 át u..: ki adJ n.

É h J\ln u odahnz.L ? De otl hou \:al!, 'tlu • á ot u zobája ahlalábol. Ego·

koiUl.) ü lot ... ugymihál) 1 : ime ninc:: cn

Va:.árnap, 1909. február 21.

élni, mig a gyönge nó a semmi inicziativá.t nem ki· vánó állá:;okban igen jól cl 'ol na. hclye~,·c.

(Külföldi dolgozó nők.) .\ Yilág legört•gcbb onosnöje, Bla(:kwell Er·

zséuet a~szony mo:.t ünnepelte nyokl.\·annyolcza.· dik születése napját. 18:H-ben születctt Angliá.· bau, a honnau <::;a.ládja. 183~-bcn kiYándorolt Amerikába. Felseniülve Et-z::.ébet a tauitónoi pá· l) úra lépeit s azon miiködött, mig, nem tudván to,·ábbú. titkos 'ágyának cllentál.lnj, belefogott az orvosi tanulmánvokba. Előké::-zitö tanulmá· 11yait angol szokás s~eriot egy kórházban végezte s odáig minden jól ment, de a midóu az egye­temre került 'o !na a sor, .,e hol sem akattak be· fogadni. Ez még a neg_)-.enes é>ekbeo volt. Végre, megkönyörült rajta. a. ne,•yorki államban fek'\o gouo,ai egyetem és felvették rendes hallgatónak. 1810 januar ha.Yaban tette le utolsó viz;:,gájá.t és a~ E!!' e:,ült-Allamok tSa j tó ja halomszámra bozi a a u .. k( :-zóló guuy,cr::.ck•:t. Black~ell doktor azon­bau "'·t nem bánta. banew neküogott a ruunká· nak és kórházakbau g) akorolt. Előbb Philadel­phiáhau. az.után dment. Párisba. t;:> az ottani t>ZÜ·

}P:;:t:cl i kórházban dolgozott. Onnan Lnndonnak "ctt.o utját és az ottani noi kórházban dolgozott. fáradbataHan kitartieo~al. Az angolok nem kö,·et.· t~k amerikai testvére1k pe1dáját és föl~ették dr. Ela~k'' ellt a~: angol é~-akorló orvo:.ok lajsto­mába, a hol 18i0-íg mint egyetlen or'C'o:::uö sze~ repdt. Hogy az ans•-'1 orroí.-nÓk :c-zá ma azóta. nagybau bZaporodott, ut egyenesen az; ö peldá­júra lehet. '~!itavez<:tni, az o fáradbataHan ezor· rralmára, példás élnére, mely megmutatta. az ~naol uok.nek, hogy a komolyan dolgozó uöt még a. férfin(·p~(·g j,.. megbc\.'.:-üli. - ~\.mcrikáLao megint un~'li ra 'auuak egy nÖH:-1, a. ki na~y gcizmüveket i~i;gat. önállóan I~f'tryben. .-\z illetö mk:s Ina. l:. Riclmlond, a l;: i é' ,.k ho,.,:.zu ::.-orán :í.t fivérével cgyctt:lllbt..•u nzctto a killkeru1~··i gá.~mü,·eket. )!o;,t uvérét ől külön\'ált é:s e;~yedül \"Ct<>ti a derry-í gázolliveket. - ~\z au;;ol Lloyd bajót!in:=a:.ág egy u ot, Gi.hnour Katalin ki::-a~::.-zonyt. t iiutctto ki az i· h: t me n tű énué,·<'L )lég p::dig a tengeren ,·ég­zctt éleuuent~::-ért. (,iJmour kisa!i,.l.Onv :,.tc" arde::s ~oll ('l.<'n tár.sa::.-ág Sardin.ia ne' ii h;jóján, mely httió 1908 november bu.'l'ábau ~!alta mdh:tt tüz ált11.l <·!pusztult. A bajóu na~-számu arabs utazó­közönség ,·olt, wdy a tüz láttára; aJlll~i.ra, meg· rémült, hogy &cwmi parancsnak nem akart cnge­delruc.skedni s ok-n!tlcoül ott Yé~z, ba Gilmour kh·a~szony bösie:. cbzáut::ággal nem ~:t:ánja magát. arra, hogy a megrémülv tömeget é ... uc tériti . Emberi crot megbaladó kita1tá~al &ikerült neki nunden arabs uta ... t rémületébo1 felrázni é.s me· nekülésre birni, ti c:.ak miutáo már minden arabs mC'gnwnekült. f>Zállt partra ö maóa i!l. Ez az clsó

Wtl(lt··~t.". H~ wndége Yolna, ki le!lne Yilázit>a. a ~zalón i,;. Dl' ott telj~ ... nagy :--ötébt'-g >au. .i\Iilv(•JI ii tózato:;uk i:s az ember,,k.

· \\'·gig.,.iluitju a homlokát: nem, nem c:>ak má-.ok l'o,.,~·zak, gono .. z ö maga i ... wert má=-képp t..-,;zéhc juthatua-c az, a mi e pt'rczbcu l,ötétiti cl n agyát ? Az jutott e ... zébe, hogy fcle:::fge a lcgbizalwa~abb Játogntói v : te::;t\ éreit, e[Iy· liét barátnöjét m.inclig ott fogadja az ö külön ::-zobájában. Hátha ..•

Erö,·~l ö)j meg önmagában ett. a rett.eutö ki·klj-1. E::. nem b akar fölmenni addig. mig m<'g n••m t bz.tul t Öli} a lelk~. Atgoudolja egé:c:z b:iza<..élet üket. .Az a:-~zonya jellemét, hajlamait viz"g,flia ... J gaz, 'olt. köztük egy-két ft;lt·5· kt·nységi jelenet. mig a leánj·ok meg nem not· tek : t-zcrt:tte a.l ud' art •~s a ~zem~ olyan c5il· logón, ''ágyakozón tudott. ué~11i. Bizony :::ok­!'ZOJ' okozott t..'Z kellemetlen napot neki. De már jóidcjc ~z~peu, nyugodtan élnek, teljes lelki har­móniábnu. Hány éw;> b 31ária? A nagyobbik leány tizenhét, :\Iatika i::. tizenhét> '\Olt, ruikor chctte, i~· mo~t harminczöt.

Senki::c tnondaná.: Talán még :;:t:ebb, mint ebo fiatabágában \ 'Olt . Xem csoda, ha annyian o:-tromolták. :e~ ... t'. nem volna c::.oda, ha uúrki helobolondulna még wa is ..•

~ézi, nézi az ahlDkot. A. fehér füAAöny le v~~ ore,.zt vc, án1~rék sc c~ik rá. Eb, felmegy. i'ht.·rt uo mennc ~ Hi zen nem Za.Yar setUrit ; legnltíbb rl'meli, hogy nem!

. .\ mint a kapun bemegy, majd ö::.-.:.zeütkö-zJk egyik jóbarátja fel&égév<.'l. C~akuem bol­dogtm kérdi tölc:

- Márilitol jön a méltá:;c.ígos aaszonv? - Igen, dc uinc.::cn odahaza egyctlÖn ló·

lt-k f'.C.

- f:-:s a c..~l~del: !

-Va.sárna.p, 1909. februá.r 21. AZ' UJSAG két angol m~rtföldnyire a város alatt. De a halló · készülék még akkor is fejére volt csatolva. A mene­kültek bizony:;ú.got teLtek, hogy életük megmen-• lését csakis mr ..... Rookenak kö>'zönhetik, a ki öket sorra felcsen<Yelt.e t!:s figyelmeztette. 15s Folsom o • városa meghatottan :'illta körül a hős telefonkeze-lönö su·ját, a ki az ~letét feltÍldozta, hogy mások élhessenek.

1-SPITZER ARNOLD ~'v8~8~T •

elismert jó kivitelű butorokat ;endkvüli nagyi l választékban kapni. 2~93

eset, hogy a Lloyd-társaság életmentési érmét nőnek adományozta volna. Ime, a testileg gyön­gébb nőnek is lehet olykor hasznát venni. - A kö­telességteljesités gyönyörü példáját adta a nem­rég lefolyt nagy wichigani erdőégések alkalmával az ottam állam Krakow nevü \Úroskájának tanitó­nöje, Barber Alice ki:.al>Szony, a ki maga is csak még 19 éves. A tüz már napok óta. jölt ruind közelebb, de núndenki még mindig remélte, hogy valami c:soda. történik és nem lesz na­gyobb baj egynéhány ezer hold leégett erdőnél. De a tüz. csak baladt tovább és egy reggelen egy­szerre csak körülfogta. az erdei iskolát, a hol együtt "·oltak a városka gyermekei. A kis tanitónó ekkor az összes gyermekeket párosával sorba állitotta, sz1goruan meghagyta nekik, hogy az egymás kezét el ne merjék ereszteni és szaladjanak szo­rosan mögötte. Miután látta, hogy a. gyermekek megértették parancsait, élükre állott és a milyen gyorsan a. kicsik csak tudtak futni, oly gyorsan vitte öket ki egy nagyobb felszántott erdei tisz­tásra, a. hol estig őrzötte a gondjaira bizott apró­ságokat, m.ig a megrémült szülők a lángokon ke­resztül törve rájuk bukkantak. Erdekes, hogy az égő erdöbol előtörtek a vadak is és ugyanarra a. helyre tartottak és a gyermekekkel együtt feküd­lek ott a. tüztenger közepén többek közt · két medve, szá.mos róka, fogoly, mezei nyul és '\'ad­macska. :Pedig az emberek dekretálta. .tört"ény szerint azoknak a gyermekeknek el kellett •olna. pusztulniuk, mert a férfiunál testileg gyengébb egyénre : nóre voltak bízva. De hát ugy látszik, minden törvény alól •annak kivételek is. A kra­kowi gyermekek szerencséje, hogy tanítónőjük volt éppen az a. kivétel, mert különben most nem volna. J{rakowban tanköteles gyermek és helyette volna egy porrá. égett csonthalom az erdő köze­pén, a hová. a krakowi szülők kijárnának jaj­veszékelni. - Végül még egy kivételes eset tör­ténetét adjuk. Folsom város, Colorado álla.mban telefonkezelőnője Rooke asszony volt. Augusztus . hóban nagy áradás volt a. vidéken, a melytöl Folsom nem félt, mert bizott töltéseiben. Es a töltósek egy darabig állták is a. nagy viztömeaek nagy nyomását, mig bele nem szakadtak. ~k. Rookenak hivatalos helyisége nagyon exponált helyen fckvén, a. töltésen őrködő hivatalnok előre fi~yelme~lctt~ öt.. telefonicze, hogy még egy­nehány ora es a toltés szakad, meneküljön tehát. M.rs. Rooke azonban els&.lorban a •árosra. gondolt és ~orra felhívta a telefon-előfizetöket é:; röviden közölte velük a. kapott birt, feJszólitván óket a rögtöni menckülésrc. A város megfogadta .mrs. Rooke tanácsát és menckült, mrs. Rooke azonban c közben nem ért már reá. a saját mcnckülésé­n·l foglalkozni. l\látmap reggel, a mikor az áradás kezdett vi:;szamcnni, ru<.'gtalálták holttestét tizen-

Szüks6.&s van-e ·az asszonynak sz6ps6jre?

- .Mondom, senki. Csodálkoztam ma­ga.m is.

- Lelletetlen - szól indulatosan a férfi. - Ugyan , kedves barátom, dehogy lehe-

tetle-n . 1\IC~gam is jártan~ mát: igy. Ba ~i ~i­tef'zszük lábunkat, a Cf;elcdek l l' mennck. li.gy1k job bra, a mátlik ha[rah .. Csókolom Máriát é~ YáfOID 8 jÖYŐ bétell IZOn)'OSI'IIl.

- C:->6knlom a kezeit . , ?'t<':~u~ik Na_g~:­mihályi ::; 3 fegj clmE'zet~ ~ilag ti elozekel~;\'scg~­'el teszi hotzá: - ~lana nagyon fogJa saJ· ná!ni . . . • 1. . 1• , Es ntiÍn ntenf ! Két-har5m1 ~pc~ot ~pett E'S!}'Herr~. Knk~a "~~~ a~ elo!'zn~!lhoz. ~':'~Y­l1;}en beptth11Jott. 1-i.Jloszor a t-a]at. e;.zoha]aba ment ~ a nélkiil, hogy megfontoltau. c-~Pleked­né-k : gépia;en ,.et.te le a fcgyvertartor?l ro•ol­verét és a z:.chébe csu::iztatta. -~\nny1ra . nem volt t udatában tettenek, hogy kozbe~ egeszen az ellenkezö Iebetöségrc gondolt s szmtc men-tegette a feleségét. : . , . :r

_ Végre a fejo ~~- faJbat_. Nem fogad "enk.it. Hány~,;zor mege~1k az ~~· hogy nem hallat szik bo az <'löszoba. rseng,oJC. H a. '\"'O~a. v~lami igaz a gyanujá.ban, h~-~ a .:asro~ot bizonyosan lecmgedto volna, lu~zen IeY mm­denki tudomá!:'-t vehet. róla,_hogy o~a?aza van. Egy-két percz mé('t és mmden vilagos lesz. Addig C!$ak nyugal~m. .. ,

- . Nyugalom ! _ parancs?l~ onmag~ra akkor ts, lllikor a vastag, kcl~ti :szony~~;ken keresztül, net-özteleniil n. fcle;e~? sz~baJanak ajtajához é-rt Kopo,.,tat:í~ nelkül nJltott be. Es megállt ·az ujtÓ krrdében, revolverén nyugtatva kezét. • • . ; Odabent két ijedt szempar • es .ke~ el­aka.dt t ekintet. A fclec:égc. meg u~_la ttz -cn·el "~-alabb férfié. Egymá:J mellett ültek.

- Válaszok. -Szüksége van-e a. nónek szápségre ? Nincs, de

windenesetre j6, ha. meg,·au. Ugy vagyunk ezzel a dolog­gal, mint o. czikória. nélküli ká" 6val: kávénak ká•é, de érezzük, hogy valami hiányzik belőle, a, mi bele való. A szépség különben is mulnndó s jaj annak a férfinak, a kit t isztán a. szépség ejt. rabul ; az ilyen férfi boldogságát egy szeplö vagy pattanás megscmmisiti. Egyébként nem mindig az a szép, u. mi a. szemnek szép, a. mi a szemnek tetszik. A magyarnak l'an egy igen elmés s találó mon­dása. amely t~zerint: .. x em az a szép, a mi szép. ki mit szeret, az a. szép.• A rózsa, avajzy a. liliom például tagad­hatatlanul szóp s én mégi:. mindkcttónél szebbnek tartom azt, a kit - E.z.eret~k . . . Legyou a. nó lelki szépséggel, bájos kedye;,séggel, bzellcmc:;::éggel fclruház'a. s akkor gyözni fog a. . férfiszi ve ken. ·

om JI. J6:..sef.

Az élelmes, kedves és nemének tudása s rafiinált­ságá_~ l biró oóoek nincs ozük~égo szépségre. Az c!ITSzeri megJe)eoésscJ, ~;zép"éggcl Yaló bóditásg il. oÖt hi~á es butává teszi. Xincs szükségüuk sz.épsér c, mert az olv férfit, ki a nobcn nem a nót s ennek egyéniségét keresi hanem csak a szép, czifra bábot és az azon lé\Ö küb:.Ő zomá.ooz~t tekinti, mely elóbb-utóbb uey is lekopik, ~z ol~ .. ferfl~. nem ' '?Ina érdemes meghódítani, lé•én ez urcsfeJU, fcl~lotes, k1 oly felcséget nílaszt, hogy barátai­na~ tcss~n ,el:l nem g~ndol arra, hogy o nók, letérve az ereny u!.J!h-ol, - a. ~;zepség nagyon siko'lsá tPszi azt. s igy ne~ _cso~a., ba. a nő ruinduntalan csetlik-botük egyet :_ a. fer) szamara. csak boldogtalonsá..,ot tcrcmlbet! Ellenben az a ';\Ö_, ki lelkének és jcllemén:'k szépségével hódította meg fcrJét, az a nő csak boldog.,ágot megeli·gedést tcrcml· h~t férjének ~s kedves c~yéniségé,:l'l megaranycz.zs. éle­tenek al~?nyat. Ho. a férliol;~ ezt bclátnák és a nók sem nagyon ~ornék magukat az il~· hóditá:>ok után, u~ bátran mon~ana!D, hogy n~ncs nü, kil_l':k ::-zép!'écrc YoiÖa. szük­ségc . SaJnO!<, a mot modcrn ,·iln.t:ban, hol annvi a léha m~cru_ cmtx:r· _nem l~_ii<:T.kélkcdhe~cm c~zcl. 'Dc hQJ:Q: oko:<; !canynak nmc~ t<zukségc &zépscgrc, czt mcrem álli-talll cn, .,. t~!J nem .s::ép lcf.Í11!J.

. Bizon~··íra. kiilönben mirc "olnn n "'Ok kcndözo-szcr s ~umck _huszn:ílnúk. azokat,: Hib7. miudcn nö szcrctn" bZcp .. lcn!ll. ez n 1<'1-(hobh "'í~~'l\ s mindcut dkön:·~ miudcu c"zkozt fdhti:<ZO·· l. ho~y ezt dérlu~~-c .• \ fél·jh,.7.mcn~snél azonban födolog : ~or bon:.~, ruhi! ~tliud !

ll. Rcnét: JI.

Eleinte szótlanul néztek farkasszcmct. K~:~gymihályi vi~szacrcszlcltc- zs<'h"be a

revolvert s fc).;zahadult karj:.lit.egym.Jsha fonta. Nézto öket. t-<zt:,f,Jauul, a l<'kintclc alat t a

- má~ik kettéiben tll<'ghiilt a '~t·. Lálták, hn"y ez a:r, cmb<'l' irt ózatos~111 1\iizd önmagá. val. l:'

..:\ fialal lll' hirt<'l<'n fE>lkC'lf s ml"gállt, dc még <'gyr<' sz:óthlllnl tt férj C'lőU.

- lg<' l\, t<' mf.g,v - monrlja. 1.;, m6nycn :\a{!.}'lllihál:vi. - 1-f ,-.J.'rf'~<'n. 'tenj. f.:s kim<'ld Jnf' rr a házömal ilynn idohf'n a hítngalá:-aidtól. C:-;dálat os 'életlr.uk~rrrn f;cnki sim ·s idf'haza, a . . . n . .. fC'l~'::-~gem J.-.;;johh harátnojc is hi:ih;t r:::cll;.!I'IE'tf. 1'\yilnin nem hallat;;zptt he. .T oh h i:: ,' m"'rt. e't. a kctt<'s ncvehe;ge&-é tt'h<>tto v"lna l\láriáL R"llH~lr..n. m,..gértctté-1. ~ ha az&~l, a mi tno:>t itt köz.tiink Ya~y ki.iztetek történf, bárki valami(, megtud , a fiatal életcd-dd fogod mcgfiz~>tni. •

- Kérlek , én T<'UdC'lkez.éscdro állok ..• - .Nint:s mié-rt. 'fc ro~:.zul '\"ála::;ztottad

meg a látogatá:;od idejét, éu mcgleczkéztet­telek érte. ...\ köz.t.iin k lc,·ö korki.üönbség miat t jogom vo H· hoz ú. Ennyi az egé~z. 1stell áldjon mt'g.

Nem uyujtoft. 1wki kezet , dc kiki::;érlc és bezárta u l á ua a z a j tól.

Aztán vif:;:-,zameut az as::;zonyhoz, a ki addig már görcsös sirás között fogadta. :

_ :Eskiis;r.öm, Zoltán, nem törté-nt köz­tünk semmi. Ma fogadtam elöszőr tudtán kiYül. Eski.llizöm.

- Ne e!'>kiidjék. Ha akarom, hi~zem. a mit mond: ha akarom, nem hiszem. Legjobb ked"'em lenne hamaro:-,an végezni magával is és manammal. S ha gyermekeink nem Ynlná­nak:

0 nem i~ állnék jót ::;emm.iért. Itt a

frgywrem.

39 Ha a. sz6 szoros értelmében veszszlk, nincs szüksége

az asszonynak szépségre, mert szüksége csak az élet fen­tartásához szüksége:; dolgokra van épp ugy, mint a férfiak­na_k. ,.Azon~~ ~a.. ugy veszszük, hogy szükséges-e vágyai (hlUSltga.) J,.,clegltt:Séhez a szépség, akkor minden asszony· nak feltétlenül t~zükstlge van a. 11zópségr.e, épp ugy mint a. szép ruhára. -;\lús kél'dés aztán az, hogy a fór&knak illet~e férjnek hogy tclsr.ik inkább ; ez tisztán azok ter: mészetétól és gusztus~t61 függ, melyet kiismerni az asz­szonynak fófeladata. A ftlrfiak, illetve férjek ezen termé­szetére és gusztusúra von:Oémi befolyással a. külsó szépség is, de ~;okkol inkú.bb a szhjÓl:lág, szclidsé~, kedvesség u~iessé~, su:llemességge~ ~~ro!!ult okosság, ferj~s asszony: nal pedig rumdereken k1vul legfőképp az, ha. haziasszonvi lisztét minden tekintetben férje megelégedésére t.öiti be és férjéhez alkalmazkodik s a?.l- egész lelkéból szereti és becsüli. Az ilyen asszonynál - a lénye"'esebb testi hibákat ide nem ért. ve - a külsó széptóg

0

mcllékes, s annak ana. szüksége nincs.

Biri.

A nőnél a. szépség nem okvetlen szükeéges. A sziv. böl legyen mindegyiknck három adag, a lélekból ugyan­annyi, o. szépségból egy is elég. lllort :

A szépség a. szivnck csak kinjára van, . Hisz a ki szép, oz mind boldogtalan ! ·

írja Tompa Vinígregéi-ben. . E~y régi elöfizdó neje.

. .. )fiár~ szépck a ·virágok t llliért l'an olyan élénk SZliluk? B1zonyára. nem hiaba. adta azt nekik a termé­szet. Az elénk szinü \"ilág magához csalja a méheket ezek elvh;zik a. bimport egyik virágról a. másikra és azt megtermékenyitik. Igy szaporodik és igy marad fenn magja a. legtöbb rirágnek. A nők szópsége :.em olcsó biáb!l;~al? dolog. A &zóp nö, o. kinek termete szabályos: ~estresze1 teltek e.s urányosak, haja, dus, tcst:.l:ine ilde es az. arcz ~ te.;t ha.rmóniájit &ugározza. - mcrt ez mind ho~za.t~rt.?zik a .sz_epséghez. - bizonyára cgé";zséges. A szep n<?boz , ·onz?dik az cgeszséges férfi és igy kap él~teL egy_ero~ ne~zedek. De a te.st az embernek csak fele, n\é"' pe?is. kisebbik fele . A tel>t &zépségén~J fontosabb a. \élek szepoege, !Dely .o. ~élek egést..st\géL umto.tja. Ez pótolh;;.tja. a test szepségeL u;, de megfordit' a nem.

Loki.

Kö~·kér~é!>~re szerctn~k cgyszcrüen annak a hi­res ~unan~uh ,Johumoru főispánnak a. t;za.vai;al yá\ij. szoln.i, a..~ azt ru ond~ egy ilyen h~rdésre, h olly : )li fér­fia_k. 11. s~~pct mcgunJuk, a csunyat mcgszok}\lk. Va11:v cz~t.alliatnum egy hires pesLmegyci alispánnak kijclcntcs~t': ~lmdegy az uss'l.ony akármily-on, csak l>clycmbe lcgycu takarl'a. Dc~czek nem az l-n nézctcim. 1tzért eg~· pár fok­kal magasabbra helyezkedern és esztétikai nc:c:ópontból azt mo';ldom, .hogy a szép~ég szuverén nagyhatalom. ol~ n. m_10t a pcnz .• Yagy a M}ló, vagy a férfi-zseni, avag\· a klrlll.\: k01·ona. f:s nagyon kev(-s o szé}Jség ahhoz ho.,.~· l~_mondJ_unk r6lu. Fcjlc!'Zll'ni kell és mindcn 'an v~ a~a. torckcd]ék, hogy a lennyn .testi 111.ép.ségét kuHh·á.lfa. mert ez áltul ncml~ak oz egy~nnek te:-.z :-.~ol!tálntot, han,..m a~ cgl.,.z ~mbcrJ~égnek. mclyro n ,.,zópst~g kultusza borzasz-

~ ~oan ráf~r. Pl·r~1c az olyn~ r.!<SZOny, a ki nem s:z:ép. az; l Ic:-~·cke7.zck csnwcl. munl..n~"á~.bal "n~ kcdn·~s(-é,cl

a termO"wtnck ezt a nngy huinynt. pótolni. 6

Fruhliclwc ~~Ióric.: Paulu .

. ;;_ln. mid<ón it.;· l<lw, fC'!iill'tC'.s 'iltiguan t-Jünk, hizouv 'an. f.l n I'm n .l•d~,-t.(·kct nwrlr r;zcli, hun em i;::('nili n 010..;.

k!l,P(~. l..uJ_,v >-7:'-'Jl::"~· t , m•·n hiu. u'· :; :r.t.épr.fg a l•"'jubu fiJ&nloJc-.·cJ. SoiJIIIJ.•, t•zl lll'W Ul!\0,1WI'Ói tU<I<>Ill. ,..

l·mrr!.:l Janka.

A~. as:-z.ony :-ikultott és ö ... swfctl· kezekkel t'$Ctl Lerdrc.

-Ne kom~dicí:r.zék ! .:\lé-g ~ll<>n:-z.c-n\C~>chhé t esú magát. l~n d öt l cm már d j(th;zt•fl a a. 8ZNr>p/.t, l\ l' k<'lll Jll,l g<L llHÍ r l't'll ki PS S" W tn i. A mikt•r idC' hcl{·plt•nl ~ llJ<'ghit Iam l'Zt.P] a . gyNkOl'Zl'l.f' l, l .-t <'Jlf'lllt'C mondom : k ... \·c:-c bb lf-tt i! ::<l.<' l11<'itllh!'u mind<'n nön~l, a kit Yalaha a;r; ,;Irt lwn mf'g\ ef ni '1•lf· okonJ. J té~ t·sa k gyiilölni ~~' turitam. P1' :1 fLqdnlmatn in·iá"i, hn~.) :~ '-"' ti..;:(.t;.~ l<'áll;\Olllllak tUilga az: anyja. "\ pm kél'(if"m, lllf'li )11'111 ~rrlf'kt•l mn~t már, rálapa.dt ~' ~z ~jka Nml'k a fi1lllak az üde ai~:~kára. ~cm i:- nl,arorn fcltrmni, rn.t>rt akkN Yer~>kcdu..-m kr>llrnc ,nfr s kipattan1'Ja a bl'lt­rány. a mil a J,.án)<.timért, értse meg, c.:;akis t•rettiJl-.. nem aka10k.

Azfán meg jól turl.ja: az or~zág egyik elr-ő vi,·ója f.p, t':téllövojc '\"agyok. Ha kiállok Hle : a.G neki biztos halál. Ez a tiatal élet pedig azért. mert maga. clkábitotta, nem ér­demli a halált.

- H('ttt>ndcsckct he-szél, Zoltán ... - ~gazat ! ~~' is voltam huszonöt éves,

n~kem 1s '?if '. u~z.onyom, nem egy. É t,t, neruher<•k :-:.r.ttoLtak hrnn<>m a. lango't •. trte 1

k k.. · 1 , \l en. - •~ magu c-::~z ·ozc\vc , <L tuikeL na . . i!:'mcrhcL - a mcgholondnlá~i" A· g~ot~ .ts ]ol vonát't természetesen ugy tiZe~~ . z u,

0k so fel­én \olt am az, a ki kér, dt· mi . ~1.rozta ·! hogy tem· sza·., forTo· t k' g ldatg mere8zkect · ~ • " e ·mt<'tte\ k ·b· . · remet , $Záz !'\ima ::.zóy· 1 .· 01 a~:~,oltal-.. a , é-gomat !-> ugy hulloth~ .l'u~og~ttak a hiut>ú­hogyau a fény köt"Í , '" l.t!)Ulkho~;, lllint <t. e::-ik ... 'fuzte:-'-é"'e ~l. r~ pde:-;o l'O~ur a. t üzho meg bün&: féktet s .lc:szon):t nem közelithet relem. Dc ' az cn .~zen vedel)·, <·::;ak igaz szp..

-tá\olitott ,, 1~;~ J~r es~tkott olo..,zohák, cl­c .. e ~w:cg c sotét szalonokon J.;o-

•

40

A sfilusrcSI. (FolyW.tlis.)

Bizanczf stílus. Miután Kagy Kon..,tantiu Bizanewt emelte

birodal~án~k ~Öníro:-á.vá, az \-. század folyamán a ~elctromat birodtdomban egy uj épitkezé"'i stílus :.~ülcte.tt meg, mely a régi keresztény építkezéstól ll:nyegil.eg ~lüto volt. Ezt az uj építkezési módszert btlnnc-.:t stJlU:>IIUk nevezték C'l.

Leginkább tcmplomoknál, domoknál használ­ták eleinte .• \ 1'égi római kupolaépitkezf::ot megtar­totta ugyan, do <'!!V rendkivül mauas nyolcz­szöglctii középrészt ~~ett alapul, a m1·~·ct gÖmbö­lyücn ivczctt oszlopok veltek körül, melyeket ku.r>ola. t~tözött he. E középré~zen tul, minden ol­dalról mát· ulacsonyu bbít ,·illik a te roplom s az ala­<:sonyahh ré~zt.'l.:ét, a közí·prél'z~<zd l'zintén oszlop­za tol" kötik ü ZP. Kér:oub t•zcll i~ 'últoztattak {•:; n alap tg,v u(•g,wzög )ett, nll'lynck középl<Ó, magasabb 1 észt·i t g_y görög keresztet képeztek. .\kere zt köz<•pét, tl'!1út unn•tk mind a négy szárát Hintve, e~,. nngus é mt'!!is lapo: kupola tetőzte be, a l!uC' zt IILg)' karj' kt• kcnyt'i>b ~ ... ki~cbb dünen zióju lmpolák .• \ Jwlt•ti rész l<özcpc títj{m állt az olt.árfülkc, uénH'l~ kor tohh. apróbb fülke is a nn~ynak közelében, az olac~onyahb oldalré"zek­bcn pedig cmpouík, (a mntrónók é:; a!'-.zonyok "Zá­mára), n mt>lyck sz.intén oszlopzntokl~ol voltak a. forészszel ö zcköt,·c. A nyugati oldalon, ezzel el­lentétben egy clocsaxnok látsz

l\lngultbn nz oszlo} fejek l e j, ujitásokat ho­zott be a biz nczi stílus, a mennyib<·n négy trapez­alnku, ol&lt mintáz.ott, mch·cket - ha szabad e kifejezéssel p)niink - lapos" Je>lief:-zerü len~ldi~z horitott. Az igy ké.zitctt oszlopfuj fölé aztán DJég C'gyct hdyeztck, a. mPlynek konstrukcziója na­gyon hasonló nz nls6 oszlopfcjh('z, s koczka alakj1~ alul (•gy kissé l'!kcskcny<'dik. Ez az oszlopfej Clbaw&-u . • \ templom lH'lSl•jében :~ r~szlcteknek nrC'h\t(.'ktonilms cg;\ szc-rii~égc uralkodott, do a. fnlnk {•s mugt~ a tctri is mmíLl gazdagabban voltak di.t:zit.~·c frcl;\,ó ,·np;y n•:mylaphu. hemkott mozaik­ka1. .:\. t<:mploUlahlaJ,ok ft:nl ft'•lköralukbnu ' é"­zödtck. E hiznm l.Í H t ilusban {·pült tcmplom;k köziil a legépehbcn fenimatadt s learrazda,.,abbnu dil'zitctt, két~égkivül a ravennai. A ko;stanti­nápolyi . t.. Sergius templom ~tilusa egy ki!':Oé elüt a ra\ ennattóL Dc a par exezellen('ze bizánczi ópitkezés fén.nlontja a H;gi Bizancz Zsófia temp­loma.

Jut;tinianus kota után (56.3-hrn !:alt. meg)

rcsztiil. Oh, nem a férfit kell hiintctni mindirr k ~ ' o csa a not, merL a férfi, amikor kh·etették rá a

hálót, se gytiva, . .:o Ut vct~{·~es, he férfiatlan nem lehet. Dc maga, magn a nök utol~ója, a ki me"­érdcmelné, hogy bogytam Yolna rá.o.;zakad~i azt a szégyenteljes e5ulód:i"t, a minek órája okvetlen üt öt t volna nemsokúra.

- Zoltán, boc· ác: on meg, nem vagyok. olyan biinös, mint hiszi.

-Ugyan kérem! Egy ilyen órát !'Oha nem boc:sáthat. mt."g olyan \alaki, mint <~n ,·agyok. )fondom : a leányaimé-rt marad minden a ré~i­ben. ~'c nckjk, se a '\·Hngnak nem ~za bad tudni • cmmirol. :f;n a lelkomben megvetem, a meny-11) 1ro e"ak undort ~.s mc~·oti~t é1 ez ni t u dok. Ha kette ben It zünk, nem lc~z egymá"hoz !:'Za­

' unk ; ha m.t ok e lot t \·agyunk : clözékcny é. fig.}clmc fogok lemú, dc érczze ki mi~1den :,~­\"ambol a gunyt, azt a kl>nyf'zert, a nut a lelke­ben is ti zta. ernher a be zenn~·ezctt as ... zony mínt ér z. Ha pedig bnt kivel a 'ilágon flörtöl, vagy eszébe jut ha onló modon fogadni bár­milyen koru ud\arlot: véletlenül, mondju~ fegyv rti ztogntás közben, cgé~zcn bizonyosan meg fogom o Ini. Nem az udvarlóját, hanem magá/. K zoljón orra i , hogy :figycltctem . r m le z l pésc, tette, n miról tudomásom no enre Nem a fele égemct óvom ezzel , hanem

eányaun anyJúnak be tilotét. koz..,; nakl cn~ytt mondho.tot t, mcrt az idö­vendcg ll \akza rt zobalány jolcntctto, hogy

N 7.ett. . gymlhál 1 H.t • ~

Vt 2.0:&7-ólt f ~ tetett a sz lónha, de clobb f'lég ~6 nevel t. g~nck : Pra.lkodjék magán

E' behalt t apott hozzá. l ' zott . n "Zony 'If al tnel~,k 1 'at' a. tntnt •idv(iziilte nz

- Mil)cn ré tnöjt-t: . " l . gen ne-tn l tt , _

nagyon oru Dl fog. Rögt· n ~t. u ,.. l Míu·ia is kissé rendbe hozza magát. 1 1( z c k egy

!cjévcl szcn~cdctt; szcg~uy .' .• ~g z uélután a

AZ lTJS.ÁG némi változást szcnvedett a. bizanczi építkezési stílus, a wennyiben a laposabb főkupolát félgömb alakban végződő magasabb kupola. váltotta fel, s ezt vette körül u négy alacsonyab~, kisebb kupola. Ennek a stílusnak főkép,·iselője a konstantinápolyi )!ária-templom.

)!ind o templomoknál a téglák és a. felhasz­nált anyagok l:iokféle:;égc folytán bizonyos szin­pompa állt elö. '

Oker€8:./hty .stílus. Jóllehet erről, mint önálló stiluHól, nem is igen szabad beszélni, mégis el kell hogy mondjunk r6lu. egyetmást, ha azt akar­juk, hogy munkúnk csak némi alapossággal is bir jon.

A régi, azaz ókeresztény stílus alatt az antik­népek mih·észclét értjük, amennyiben az a. keresz­tény kultusz ki\Tánalmait szolg6Jta. Ez az időszak egészen a. középkor kezdetéig tartott.

Eddig ebből az időből ugysz6lván csak római crcdt•tii vagy vonutl,ozá~>u mükincseink voltak dt• az utóbbi idöht•n Kelelen sztÍ.mos olyan ldetr~ hukl<nntnk, a mcly ti~ztán lümutatja, mily nagy szcrcpet ját:-•zott u Kelet a kercl:lzténység fejlödé­l'ébea. l gyannyiru. hogy mugát az ókere ... zlény müvé ... zctet is két 1 é~zrc kell o~ztaui : a kelct­rómaira é~ uyugatrómnit·a.

Konstantimípoly alapitása után elvesztik régi jc:lcntö;;égüket a. rl>gi hellén müvél'zet czentrumai óz,iai é:> t'g.);ptomi földön s a keletrómai biro­dalom uj fó,•árosábau (Bizanez) az ókere~ztéuy stilusból kialakul n bizanczi stílus. Ez alatt pedig: itáliai földön, a politikai viszonyok kedvezőtlen Yoltn miatt, a nyugatrómai müvészet hanyatlás-nak indul. L.

(Folytatj uk.)

Kozmefika. R ovatvezeto Garami Béla dr.

A kozmetika t örténelme. (Ill. közlemény.) Hómu hukits{wnl t~:-; a kere~ztény::~ég tet·jcdésével azután ho-sz.n sziinct álloU he a ~<zép~ég ápolásá­nak ntüvé:nctéh<'ll, a mennyibcn abban az időben, n valláso!:> rujougíts kottiban b ünuck é,; Yéteknek tartot tál;:, ha 'alaki az emberi külsön, melyet I sten a saját képmásá1a i<'remtctt, Yalamit Yál­toztatni mert .• \ fcllendiilé!<nek el~ö jeleit a gáláns Fran<.·ziaou;z:ígban találjuk, !>Őt 1300 körül Henri dc ~Iondcvillc könyvvé foglalja egybe a szépségtan f'zabályait. A költ ök IllO~> t is siirüen emlegetik a. kozmetika. <'gye~ fogá:<nit, dc nem olyan harapó~nn, mint a római ~i'.ntiríkusok, hanem mint jól nevelt trnbadurokhoz illik il', lág_)· rajongás:c-al zengik az isteni nö c..zépsé!Zét, melwt az :íltal fokoz, ho~,· • e. kanczatcjben oldolt halvan napos piócza. porá,·al l-!áfrányt keví'r és ezzel amnyo:-abbá te;-;zi haját, mint a fölkel ö na p.

~cmCFak a hölgyek, de n:c urak b kC'dvellék a szét~égú pol(lS mii vészt·t ét, l'~ n ~->p1ídés, c:-ipke­galléws Juyagok hignnyltl•nöt·~r.!il'l, valamint bra­ziliai fák f01g:íc:::ítbbl pn'· l'lt léwl k<·negették hecse,; áhrúzatnknt. l'lzt·pl<i ellen c~y uegyedrész higany (•s három ncg~·('chéFz ke!-ícrü mand ulakorplt kevcrél.ét llll"'l.llúlt{tk (·s n n•ndelkczésrc álló jcgyzci<'k :-zcrint remt>k t'r<•dmt'·nyekct értek el c kt>nocsc~t·l. (~zPplc'i l'<'mmi e>_ ch c ~m maradt a. bórön, mert• ilyl'll 1inom kenöcs utj.ín ulighanem maga n. bór is luunarosan ltmílt .)

• \z két (•gtelcn, IJPg.Y J'átis m:ír akkor is mn2ához. ragadtaadhat terén ,nJó vezcté:.t.

Különö cn a szon·e-.zl.és miin~;,.zetc 'i.rult naf!yban o km ban, hiszen ötféle fnja. is fel \'an jcgyezyc e kozmctikai mii"clNnek : n,viní..:, horot­válns, lds:znkitns, zurok í· oltatinn Jllé.-.z . .-\nn)it cl kc11 ösmemiink, hogy kiilönö cn az utóbbi ket to igen raclikóli kis szot'\ t'<:ztés.

~\ mint azuttin a képzou1ih é.-z<:t. kiilönö"en a fe<=tés mih é~zctc U la. zonwígban virágzásn.ak indult, természetes, hogy oz o ln" z népnek ;: l"ZCI?­~ég iránt u.mugy is fogék<my lt'lko a nú?en 1s mindinkúbb a ~;zépt>t kerPstc, é~; minden di~~har­m6ni:L kiküszöhiíl~sén· t ön•kcdf't t.

Ekkor nwtún Ohtsz(mwíghan l<'ndül neki a kutmct ikn, c>gy-cgy hin·sl'i>b ko~nwtikus száz~~t~c­k\'t kores rövid t•gynehúny t•s:r.t<'ndö nlo.tt .. TIZHm korábau di\'nttá \'álik n szöko hnj, mcly dtvatnak nzonbnn már nem olvnn rndikliliB c~zközökkel h6dolnnk, mint n klnRS?.ilms !Unnn hölgy<'i. K ülö­n& cn a hnm\ as sz6ko nmyalntot f;zintP ntól­érhetetl<'n mü' é zettel imití•lták,- t imsb, fnhnmn, E lfrlmy (-s tn j t por kc\"crékc \olt állit<• lag az n szer, mclylyel c t ·ren n lt:\gna{.,ryobl• s!kerckl•t. (•rték d. A kezelés mü'l:elntebtn a napfenynek ts fontos zcrcpc \an. A holgyck kibontott hnjjul, melyct.

Vasárnap, 1909. február 21.

elóbb a föntirt f'zerrel bepermeteztck, lapos ház­tetőn kiültek a napra. és órák hosszat sütkéreztek a débzaki nap Mtj!arnibnn, mig hajuk végre·csak· ugyan cl nem (·rtc a kiYúnt ~zint.

TÖKÉLETES SZAGTALAN FERTÖTLEHITÖ SlER

NÖKNEK·NÉLKULÖZH ETETLEN Házi fanácsadó.

Rebarbara. A rebarbara. a tavasz elsö éh·ez­hetö nöYénye .. \ ngol- (•s Xémetorszúgban minden­félc ételt és italt készítenek, mely tápláló, jóizü és egt~:-zs(•gc~ .• \ llÖ\'énynek csak a ::;zárát ha:;znál· ják föl lwnyhai czL·lokra.

](, budl(lra-lc!'es (.mgol étel). 1\égy-öt szép, vörö-.t·:-harnu. t-7.1Ímak vékony héját lehuz:.u~ darabokra ,·ítgjuk. husl~be tcszsziik, fél evőkanálnyi ntgdall vörü ... Jw~.nnával és !IH óráig puhára fözziik. Ezután n ~<zétfótt ~<znrnkhól ké:.zült pépet át­törjük, kis fC'hér rántál'l'lll clkeverjük, egy liter lc\·es::.C'l fl'len· ... ztjiik, ~ó,·nl, bor~al fiiszerezzük é:. piritott zsemlyckoczkával hetúlaljuk. Tojással \agy tejföllel is d lehet kcvemi,

Rc:barbara-let·cs (német módon). Ot szép szárat földarabolva, két liter hu~lé\"el, hat deka piritott zsemlyc::,zeJettcl é~ kis ezitromhéjjal háromnegyed­óráig fózünk. Bzutúu áttörjiik. megczukrozzuk és E>gy polHírnyi fdl(~l' bort töltiink hozzá. Vajbau piritott zscmlyekoc~kákra. tálaljuk.

Rcbarbara·lct'e.~ c:.ukorbetcgcknck. Epen ugy ké::;úil, mint az <'lobbi, dc eiukor helyett sacharin­nal lH.'Il t~dl·l'itcni.

Rebarbara-kompót. .\ jól lC'hajazott és föl­dun~ bolt rcbarburn-:>ziÍ.mkat né.!!y-öt perczig sürü <'Zukur:.zörpLcn kell útltit!<ZÚV<Í fowi. _\. ki szereti, kis (•zi t romlevet ~ "l'}Wgtct heL hozzá.

Rcbarlxlfa-pr(.,tltou~ (Pit•). Xagy koezkákra ,·á~juk u mcgti,.7.titott ,..,..:it,tkat, aztán ré egenkint, közbC>n hih·en porczukrot llinb·e, fölhalmozzuk tiizálló ('~<Créptülra .. \ tctcjl>t beborítjuk p-lstétom­té::ztával (féhajas té.l'ztn), körül b befoglaljuk vele. A tészlafcdöt a l\Özepén kilyuggatjuk és bC'­vagdo:-suk. mint a })()trác~át, aztán habart tojással bekcun·, e ró:. tűznél :siitjük.

Rebarbara-bor. Ti?. liter hor, másfél kiló érett, ti-.ztitutt rcharbnrn:sziÍI' é...:. hürom kiló (•zukor kdl hozzá. .\ ~zár jól kinyomott lt~,·ét a 'izzel (•s t·zukorral kis-.é föl kellmclezitclli ~.., tizem•gyiitcrcs edénybe tenni. n hol me~crjedhct. Ké:sobb uH~ó egy liternyit kell ut{ma tölteni.

Valódi magyar porkolt Egy nn.:,·y fakan~lnyi z"irhnn klt darab aJliÓra v,azdnlt vörö..:.hng-yuuít (nagy hn!!~ !l a legyen) hnlYímy:-ár~ára pirit unk. Ekkor e12:y jó kú\ ~ kan61 édes l'zc2edi papri­kitt " <'.!.Y ken'•,.. cn "ct is a hu~ymám hint \'C

c-lkn,•tujuk, {'!!Y kilónyi íöh·agdnlt hu:;t adva helo Ü:<sz<'ka,·arjuk, nehogy a ]lllprika met:kesercdjék. )lust a hu!it egyl'uletes tűznél minduddig pároljuk, mi~ a ,..aját lcv6t clfotte, közben tNmé~zctc::.cn ka,·nrgntni kell. )l ikor már pit ulni k<'zd a hu:s, mt•g:-67.zuk "' öntiink l't'á egy-két knnálm i vizet. Ha ezt dfottc, ismct öntiink alá ,;zet, ·dl' l':.ak kc\'e ... két eg~szciT\! 6 zynknm fölktl\ nrjuk Ji a sok \'izet adnánk reá, nem knpná me!! azt a szép :-zi ut, a milyennek <'g)' 'nlódi pörkölt lc,·ének lennic kell, sem nzt a kitünö iat, mdyet c"ak ugy ~rh<'L\ink d, hn. n pörkoltel nem fozzük. mint néhol ~zokták, . hnnem pái'Qh-a. piritjuk. Ho="'7.uká nu ,·ngdalt UJ burgonyát pároljunk me~ mellett~. t.ct més.ctcsen ekkor már kis~é több \'izct kell alá. önt~ni, dc Ó\ nkodjunk sok le\ el ké:;zítcni a pörkoltet.

Teatészta sonkával. Ft'•lkiló lisztet hároDl­tojásnyi Ynjat, egy káu~ kanáln,\i 6Öt 'és ann\Í tejföl!, a memt:,i\ C'} a té:;Lta jó kemén v te~·z, g~ urjunk jol me~. ~\ztnn k6fokra. lduyujtjuk é-s YUóUOk heJole kiflihez \ n}Ó hÚl'Olll!'ZÖgii un rabokat , Ezekt·t töltsük meg jól Ül !::ze,·úgot t sonká, a l, mindegyikhc egy féldión.) iL té,·e. sodorjuk l.:ifli alakba, k<'njük meg tojá~al t'>s tep iben g,·ors t üzn~l siissük meg s?.ép ~nrgnm. J>iir napig is el lehet tartnni i:F. igen j6izü.

. Porczellánragasz. E~n· knnáln~; eC'zct~t ki~ plchc>suporbnn :rnel<.'git iinlt föl, nttán o~· clarnh fehér zselntint feloldunk nz eczetb<.'n R eis r<:cpp chrómsa\ ns kálimnot is kí1\ erünk helo·. Ezen rngnszt J~a .. znnl\"'a, n megmgnsztott tórgv még ' iz ben cm fog sze t esni. •

Vasárnap, 1909. február 21.

Gazdasáji tanácsadó. Libanevelés. Ha. na~yon korán keltetjük a kis

libá.kat, mikor még a téli hideg nem engedett fel, akkor nem szabad a kikcit apró:;ágokat kiereszteui, hanem anyjukkal egyiitt széltől és hidegtől védett hel:,•en kell őket tartanunk. )hhelyt azonban ki­tavaszodik, egy kis gyepe:s területet clkészitünk, s a kis libákut anyjukkal együtt ide zárjuk. Az eikeritett terület egyik sarkában egy kis négyszög­letes deszkahádét ~íllitunk fel. A bódé eresztékeit és a def'zkák közti hézagokat sárral kell betapasz­iani, hogy a kis libák éjjeli mencdékhelye lég­huzamtól nH~ntes legyen. Az ajtót, a bódé déli oldalára kell tenni, s cgl-sz nap nyit\·a hagyni, hogy a ludai• kis libítikaL sziikség szcrint ki és be­yezcíhcssék. .Mig az id6j{trás hideg, éjjelre bezár­juk az ajtót, milmr azonban már teljcsen kitava­szodott, s íugyoktól l~S hidegtől nem kell tarta­nunk, nyitYIL hagyhatjuk az ajtót. A gyepes terület köz.epét·c <'SY m•m tuh;ágosan mély Yályut teszünk s iillandótm gondo~kodunk friss és tiszta ivóvizröJ. .A kis libtiknak nem elég az a zöldség, a mit a bekeritett helven tnl~ilnak s E'zért a reggeli és déli cteté::.kor a hb;tmcnnyiséghez képest frissen ::.arlózott. zöld füvet vagy takannúnyi kell elibök dobni. Etetni luíromszor kell oket, napjában, de mindig csak annyit szabad nekik adnunk, a meny­nyit megesznek. Az ott hagyott eleséget azonnal el kell távolítanunk, mivcl a. lágy takarmány könnyen erjed s ilyenkor ártalmas. Az eleséget leajobb egy deszkalapon vagy pedig egy zomán­ez~zatlan és más czélra már nem használliató lapos bádog- vagy nsedényben elibük adni. .\itatott kenyérhéjb6l, kukot".czalisztbol és apróra vagdalt friss csnlúnból kell a lágytakarmányt elkészíteni. K(>sőbb a kulwriczalisztct korpávai hclyettesithctjük, csalán h<'lyett, pedig salátát apríthatunk a takarmúnyba. A már meglehetősen megnőtt, kis libákat, csak lassankint azoktatjuk a szcmes takarmányhoz. Eleinte csuk az esti etetés­nél adunk nekik szcmct, később már délben is, reggel is. N'agy vizre csak akkor bocsássuk a libáinkat, ha az anyatolluk már kinőtt.

A sertések csontgyöngesége. A sertések csont­gyöngesége származbatik a talajtól, az időjárástól, a takarmánytóL Ugyanis a gnajsz-grárút, homokkő rendszerint nélkülözi a meszet. Az olvan rét is mésztelcn, a mcly vizes vagy turftís taiajon nött. .\z ilyen földról '·aló taknrwúny nélkülözi a csont­képzéshez kcllo mcszet t:·s igy az állatok törékeny­csontuak maradnak. .-\z idöjúní.s i~ hozzájárul ehhez, mert ha tartós nagy szúraz~ág YOlt, mint a mult ny~\ron, akkor a talajban nl'm oldódhatott föl megfdelo mennyh-t'r!ii mé~zsó. A takarmány annyiban egymagn is hibúl> lrhet, hogy természeté­nél fogva nem tartalmaz elég csontképző anyagot, még akkor sem, ha. jó földön termett is. llyenek : u répa., a krumpli és a csicsóka. Az előzmények szerint az idén sok gazda lesz utalva arra, hogy takarmánymcszet szerezzen be állatai számára.

Ujszülött állatok körmének kezelése. Az uj­szülött állatol,, c::;ik6k és borjuk patáit, illetve csülkeit borító koc:;onyás szaruanyagnak az a rendeltetése hogy a ayönge szarutalpakat a külső káros befol~·ásoktól ~egóYja és a patá.t a test­sulv bordo~á~ban támogassa . Ha_ a patát, e ~el'­mé~zetes n~doe:;zközétol n1cgfoszt]uk, . talpfelhl:e­ténck bomorulala a testsuly r~~bezcdes.e folyta~ 10(-,., kiscbel>t:dhetik és ennek _koYetkcztcben teli­talpuság támadhat ; máskor '":~~nt a szaruany.ag kiszáradása {os zsugorodása sz~ült pa~aalakulast <'redmt-nyczhct. XL'lll czH:zcru e~eknel fog•~ ~ koe::-onvás ~za1 uaoyagot kiknpa_rm, ham•m varru kell, u;ig az mn~útól dtáYol~dtk.

Kisajtolt borseprö ér~ékesttése. Ha a borsepr~t ki is ~ajtoljuk. azért nlégls roarad beru:e egy k~,-~s b l . ki' ül az ml-g sok borkosavas sot 1s or, a me ycn . . .. bo .. tal·tal ... \ llol na!!vobb roennytscgu rsepro • m .. z. J. o. . . k . 1 " ·p k s .. 1·k fel a~ igen J"ól erte ·eslt 1eto. ~anna ~zapo10u1 . . . 1 b b 1 U • . . , • ·ak mel'rek a h,saJtO t orsepro o g}ams g\al , . '\li k 1.. , k" különféle borkös.avas ~ókat _a, t~na · c o . ..:l. "l·

préselt borseprő kcrc~k~d~lml crt~k~ a b;~o le~o horko . 6k mcnnYt:.l'a{>tol fttSe· czerl az el-"a' as :::. . o . J b k"" adásig a bon;cprpt ugy kdl eltartom, 1ogy a or o-savas sók a levcgö hatására el n~ b.omolhassanak. Ezt unv · .· .. 1 ,l hogy ha a Jupresclt borseprőt

'"'· ClJU { C' • . 'l} •t• k t' megfclelö hordóha teszszük, JO e,.zon JU ·, a zu an a hord6t cni,;t'll k7.t\rjuk. Ba esetleg a. sepröben az emlitett "~gviiktck elllClml~t tak '\"olna, akkor n ~zö}() trágyáv.fi~nra hn-.7.~6\ha.tJnk fe~. mE'~ benn~ ,..uk káli • . ·t nriy ,.e..,,·ult>t 'n n. Il~ en c ... etben ,\

• l-:; m ro~" L ... •• 1 1 l .. Q" k - ... k klpl·c· !;clt b t z.t. .... z folc.ue o~--ze e' er] u

~ orsepn1 :- :-'"'. :. : . , . _ s a ~;orok k .. ··t .. íclhmlJnk, azutan bekapalJuk. ozo •. .. . .. l~ E trágyánnk fol 2 a bch'g~''• gyenge non::!u ~zo o-nél ·Yau jó hutúsa.

·Az UJSÁG

~eeeeeeeeeeeee~ee€eeeeeeeeeeE~

~ Princesse ruhák, i ~ bluseok és anjol aljak 8$ ~ - ízléses készítését e lvállalja - ~ ~ w w R. BEKGER MALVIR i ~ Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lU., 15, ~ ,. f ~eeeeeeeeeeees~sseeeeeeeeeee~~

•• U z en afek. ( Kéziratokal nem adu11k visaza.)

8 . Jfik.>úné ur1ui. rus.r)~ádnak ignza knn<'. ha nem mindmn111i8.:0l·, mikor a körk(•rdc:ls s<ón;n·g<·n ;olt, meg nem irluk 'olnu kiilön u z t:zt•uctck rowttában és magában a körkt;rd(..;l><>n is ft>l nem hi\"tuk Yolua m1ir többször 1·á a figy(•lmüket. hogy :1. Ytíln!l:t t•snk egy oldalra ü·:llldó. A multb.ur kiildött, Yúla~:>z ann.'ira talpra<.!sett Yolt. hogy azt itt <'{.{ycne:;cu tilirtu vulnki. do ezt m(•g scm ki;án­hatják tólünk t. l'lólizl'tóink mindannyiszor.

751. ~>·=· clofi:ctó. l. .\ tál'!lru;jó.tékok már idejüket multák, do nz apró, trHtU; truque-ökct nagyon ked;elik. 2. ::ionkús. Yajas szeletek 'ugy r;zardiniá.s, ugorkás s :nd­wicbek. cst-tlcg ,·aja!.. köm\·nymagc», sós Ya,;y p<~rmezán­t>r.jtos sütemény. 3. Hu. megmondja. neki nz igazat : ez nem lehl"l kcllt>mellcn a férlira.

Ozv. B. Já/!0<>71~. KiYánsága szerint le;élben dla­szolunk.

K. ·L. Utána jártunk t'S a nilaszt len!lben küldöttük meg.

H . Elemér. l. Orvosúnak teljcsen igaza >an. Csak tes~~k rcti. bizni a dolgot. J avulá:;ra. 3~! heti idő al tt számíthat. P<'r;.ze a ~.Vt'SJ·ulál'i idót elöru me,srbatározni ncn\ lehet. lia ~cmmifélc kompliktit·zió nem jön közbe-, akkot• 8-10 hf.t. :? . .l mütét nem dt•Ln~l<zé-lye:<. 3. Xem felttítlcniil szüktlégl·s az altatá-:, lchl!t helybeli érzéket­lcn.itóssel is.

:Sim:: l~'"!~nsú~a szt>riJt! a jdzclt li,imtalba poste rcsta~lo kuldottuk. (!>ak tesH·k ott. ujra kérdezósködni. Hozzank nom erkt•zctt 'i:>sza.

.. .dlp~w-On~c(J~. I. -~ ~érdt>tl Brílhmtine-rcczcpt a ko>ctk<•zo: Rtczums-olnJ v gramm, ti:<zta letrerösebb bors~csz .íO gramm l-s iUö narant'sYit·ág·oluj 2 csepp. :?. ~em lt.>het azt otthon ugv t.'lki·sziteoi. ~oha~em lesz olyan jó és az ~16állít~sa. il; diágább. mintha k~szen ve~zi.

H . • L Rtz<my uzy nagyou nebrz róla ,·éleménn m.on~a!lí. Te!-sék It gyógytárbau 3° 0 -o:. )lentbol-al.koholt kerru cs azzal naponta több::.zör bedörz.-.ölni. wz.árad.is után tc~sék riz~porrnl bcdörz.~ölni. I::wnk.i,·iiJ t\.'~o-~k e.,tén­k~t _a már ké,zt•n kapható Xuphalon·kenóe~c.:el ~.'dör­zsolni.

• J::ln~<r. Kozmcti.k. -ro' at wtk t"<.'Zctójéaél: VI. kn. F<-IEo~·rdo~or l.

•"'··"." P_nula Xt~~·o~ ~<njnúlju.k. dc <'7. olyuu baj. bogy t'rrol 'IZ."P:n!.,t n~ Ikul vclt m~n~ t mondani telje>"'n lehet<'tlen. vgjobb lcnnt•. htl fclutumánnk Budapestre. Tes~;ék Ouody .\. dr. egyt'lcmi tanárhoz fordulni. '\"I. O-utcza 6. l<7..Únt.

lg11ric:ia. Im~'~On fel nz on·osávnl eg,·gmmmos szublimát-pa,.zt ilh\kn.t é!\ epy durabot oldjon fel po-rczellán­Yngy zománczozott hvoirba öntött két liter állott nzbcn és nbb:m úzt:u<sn. reg~el é~ t•ste 10-10 pcrczig. Leszáritás után hintse b<> a. gyó~yszertárakbnn már erre a czélra készen kuphuló Bznliczil-~;avns hintóporrnl. A megmosás­hoz te5sék langyos ,;z és koloz.•n·ári chromszappant hnsználni. Ha. ki~oh<'•t'<iés is van, nkkor teS<>ék a szintén készen kn.pbn.tó Hrbra-félt' bórkenóC'~co;el éjjelre bekenni.

Technikw;. J<~l6~zöt· i~. nyirussa le lt>hetóleg rövidre. A kezelés a 'követkl•z6: :\los~<n mt>g és babositsa. be a fej­bórét és n haját ht'h•nkint kéts1..er e~>le a, lefehés elött alaposan JUt.>lt>g ,;;r. t'!! kolozsvál'i kénes fehér-kátrány­szappannal. .\ !-znppanhubot hngyja rajta l'lóször 10 perczig, azután mindcn köwtkrzo mosásnál J perezezel tovább é!> Hgiil állandónn 30 perrzig. Ezen ido eltelte ut:ín tc~~ék a szappanhabot nhposan lemo!lni sok langyos ,;z.zel hn tozokt-, akkor kamillateás ~:>Ok langyos vizzel, utána' öblit~c kj állott 'ízzel és lt>;:?.:íritás után tt'""t>k le­feküclni. Ezt•nki,·ül ll'~~t:·k mrísodnaponkint ken~" Garami­féle hajsz.c::.:uozel a fejlot jól Wön~ölni.

J/. J. Yizqgtilat nélkül tcljest>n lehetetlen véleményt mondnni. T•'t<M·k budnni az ottani kórbázbn. a hol majd megd1.~gálják és n lt•!!jobb k<·zdf.,i JUódot fogják ajánlani.

K. úis:ló. Tc~'ék lillY kt•zdni. a hoK'·an azt a Tech­nikus-nak küldött üzenetünkben ajánlottuk. Cl>ak a \"égét kdl Jemimi .• \ mo~ás után kibontott hajjal kell lefeküdni és uzocl~hül bett>nkint e~~-l'zcr <'gy nug)·on kevés Che;;c. brough·\·azclinnel kt•ll bekt•nni.

El6fi:dó lcán!Ja At. az okn, a mit leirt. l. )l<l$"a meg naponta több~?.ör úllott ,;zzt•l é;, csto a lefelrrés elótt meleg ,i~ é:j fl·béritó bár~ony·:.zappannal. .\ szappan­babot hugytn rajt~~; nl-hány pC'~l·zis.r. ~zután m?".~~ le "?k Jan~vo~ \iu.el .. ~tana ullo_tt. '~e.l cs a. le1-za!"1~as utan cc~;utt•ljc bo éJJCQ'O u (,arutnl·~l'll- zstrta}ant~~·szer~l. Reggel ismét s:r.!tppnnos lnn.gyo::!\'1ZCS lemo~<~s ~o.vetkt>zik l:s utánn fehérito bárrion~·kn·romel Yaló bedorzsolt•s. Ezen­kivül tes~ék músodnayonkint arczgózölé;;t v~geZJii a ~ö­v •tkczól<éppen: Tes.-t•k egy nagyobb vnscdeny fenekere e;y i1.z6 ''n~dnmbot (például Yl\f'aló·Ya.<lat) helyezni és at.\1tán töltes,;t> tolt• nz edényt. lobog;a forro \iuel l-s hajtsa reá. nz nrczút. _.._ fejét {·s ar. edényt taknrtas.~a le eg\· val'tag kt>nd6~l. .\ _for:ró ,;~!. ~ ~67.iilé~ i_deje ·alatt klt·hArom~zor kell kl~.;t•rdni. A go1.vlcs :?O peNztg tartson. Gőzölés ut~ n hidt>tot' Íf-P:i lemoqá~ é~ ~;suíritá:~ ~tá~ ~~~:1 hedi.ir?.Söl~" kií~t>tket1k. :?. Hn 11 g67.ol~.;en ki~ul ·nbrat'ZJ~ mas;;záz..;t iil ,·{•gez. akkor l'l'E'n n bajon is ~gitctt. 3 .. ~ -!. Etn' a kl-t k<rd<·,n• már az <'löbbickben Yál!u:z:oltunk. :.. C,.aki:i vibrácziós ma,s:t.áz,, torna i:s híd"b'ize:i le­mo::lí-okkal.

4:1 Orök hála. Edzés, hideg vizes lemosások és vibrácziós

masszázs. S et•ermore. Akkor nem rohet egyebet, minthogy

ugy kezeli, n hogyan nzt az Elófizetó leányá-nak küldött üzenetünk el~ó pontjában njÍinlott.uk . .d zsirtalanitót nem kell használnia. hnnem u. helyett használja u. krémet este is.

E. Dám"il. Kivtinsúgn szctint 1€~\'c>Jben válaszolunk. K Ernö Direkte növc.,.zto-!!zer uom létezik. Be

kell várni, 1t mi~ mngától num erősödik. :\Icg lehet kisér­lenni a kt•kfénynycl Ynló l'czclét>t, a. mcly az cg>-t:düli segitő ~ozer.

Afroditc. l. )fl'gnkadlilyozni ncro lohot. csakis meg­festé<'ról !€:bet szó. Tt>ssék a. pm-;.:;u.-hajfcstot, vagy n. Hcnna-hajfe.:.tot. használni. 'res~ot~k <•loh•a~;ni u:t Elemer.nck küldött, üzenetünket. 2. 'J'u~~ék t•lolvn~ni az J<;löti,zetó leányának ki.ildütt. üzenetünket, do ~~ Zl!Írtulanitót no használja. huncm c~ak a kt·l>met.

B .1. Tc:<sék u~y kezelni, o. ho!tyau azt az lgnácziá· nak kiildött iizunctiinkbcn njúnlottuk.

K. JI. J[argucritu . l. (.'.:;uk z~irlulnnilja. 2. Tessók ugy kezelni, ~~ hogynn azt. uz Afroditc-Iwk küldött üzc­nctii.nk mtí~oclik pontjában ajánlottuk. a. Tessék az orrát re12gel {•o; Cl! IC J O-l() puruzil-( a következőképpen boro­gat ni: ~ pt•n·?.ig leheltileg fon6 'ízzel, utúna 3-() másod­perczig hidt·~ 'i<'.zl•l c:~ i~.v Iolytnssn, a mi~ a 10 percz letelL \.:tána te!>!>ék mclcg viz é::; kololl!~Úri iC'hthyol­lSzaliczí\"t.appunnnl nlnposun lt•mo:;ni, lcdörz.<~ölni, hideg ,-iz~l leöblitcni C:·,; azután alaposan l<'száritan.i és cselleg a k.rémmcl bedörZ!!lilni. -1. Vibrú.cziós ma~z!Í'l.bll!al. Nagyon helyesen te:.-zi, h!t ~~ bojonk c•lcjét wszí. .). 'fc:;:!l~k negyed­(Í\·ent~ egy"zt'r l,i::::.é ll•nyilntni. Ezenkiviil tessék ugy kezelni, a ho· ynn nzt a T~hnikm1-nuk küldött üzenc­tünkben ajánlottuli:.

S::. P. Tessék elolvasni az Afroditc-nek küldött üzePetün.lt cl,;ó ponl.jút.

Hon-átor.>:ági dóJiztt6. l. Itt csakis o. géptornázással lehet czélt érni. )liután ott nincsen Zandcr-intézet a. le_. helvc:.ebbcn teos?i, ha felhozza. Budape~;tre. Legheiye­sebben te~zi. ha a klzell:sí árnk miatt már elóro kérdezós­k~ik levO:Ibe!1: -~~nd.cr·intézet, Budapest, :\luzeum­korut 2. FPltctlenul Yu)n!<zolnak azonnal. 2. Szó sincs róla. X em önnek . hanem :~z orvo~tiuak ,·au ij!:aza. Tessék ,::"ak Cf f.:·z uyut-mltnn a .r. o l:m1í tc tit köv.:tní. 3. Tessék posta ~tint; n budnpcllti no~tniguzgutósághoz beküldeni.

1\.rzda: ·!O. l. _Hl'l~·t·.;cu. ']\·•:-ék lllOlY kezdni. a hogyan ~~t az ~l.o117.l·to lu,tnyá-nult kiildiilt ii~encti.ink t>ls6 pont­Jaban 8Jnnlottuk. ~- Gannni fNo btir:-:ony-arczport.

Ri:g; rlöfl:.~tü. ~1iutún <lngunatról van szó csakis miitl-t jöhet szúba. Teljcsen w:;zcddt•m ntlküli' és fáj­dalmatlan.

Y:~ul:. l. TLtist'·~ ~~(l~· horor.atni a kezeit. a hogyan azt n h. ~I. :\lari!UC'l'lla·nuk küldölt iizC'nctünk harmadik pon~~ !hun ajti.n~o~lu~. 1~;;h• !l horogutás utún dörz.-;öljo bt; CJJelre fehertto but'Sonykn·mml'l. :?. 'l'c.;:;i•k hetenként kctsz.r IDl'groo~ni erós kamilluteá:; fozcttcl. a. T<>ssek elolYa..~~ :lz Airoclilc-n;·k ki.ildött üzen~· tünk clsö pontját.

.~>. Er;,6/.)(I. Tl·~~i<:k l'loh·n!ini nz Örök hálá-nak kül­dött fm·nctünkct.

~,t,ínc~i r:. 1\•:,:,\-k a Gar:lmi·f~lo !,ZCplókremct bru;znulní.

..4 g11t~ú _an!ra~ l. l!:nzán. v<·t,•k. ?'.t'm G7.abad ~· ol~-an l.i:s.n~. gy.:rm~k luczat S<'lUmlfclo :;lcrro;-1 M·ru pepe."Selni. Tonkrctcs-t 'ele 11 gycrnwk arczbórM. ~=i •·gycbel :.·'~ <>L.:ibud. mint. u. rcndsztws mos:i::.olmt. :?. -'": meg tdJc~.n t·Jthctctll'n dolog. l10J0' n ,zycrmc:-k fcj6t ~nr. ket ,.,. Ól" nt·m DlO!<tn mt·~ .• \zt. hc:-tt·nkint )('gnlább 1". ket"zcr-._ k:ll n laposun me;; ni. Ha nem í~y Cl;ináljn. akkor llJzon.r. runcle~t>n nem l,•o;r. l'l'tuO\Í haja a ,:cyermeknek. :\ mo.•~>:>Oka~ c" tc kl'! l 'l-(:l'Zni a. !t•f\.•kvi·s f..'lóti: meleg viz es. kolo~:án petr~l·sznpp1~nnul. .\ ~<zappunhabot haszyja raJ.tll n~'huny pcrc7.tjl', azutu.n. UlO!<·m Ic sok lun~tyos vízzel, ntunn. aliott 'tzzel és Jc"znrltaij után ft>ktt•s<~e le kibontott hajjnl. Ha ~zölte, nkkor u lan)(yoo viz hl'lyott a lemosáshoz knmillnteús sok langvo>~ \iZt't használjon. :J. Az uszás nemhoe:y ártalmúra icnm•. hnnom fujlet~ztcui, erót~itcni fogja. Xem l:lt.Ük~égt•s, hogy a. Dunn-uszodákba vig~·c, vun itt. Budapeslen olé~~; HOk mát~ u~zodu. is : C':;6.szár.fürdó, Lukácsfiil·do, Köt·uti fürdö, Rudasfiirdő. Miud elsorangu uszoda. a hol kitiin6en mc~tauul Ul!zni.

K. E. J.evi•lhen kii\djiik t•1.iméro \'álaszunk.at. Bu:uó clofhelö. \ •ibrútziós masszázs a:~. egyedüli m6d

arra, hogy ezélt 1h·jcn. Több~k11rk. .\ !;ZI!rzónó <'$!.V spil'itiszta. történetet

mond el, mdybt'D a runtcrio.lizálódott szellem megjelenik halúta utáo.

l"idrl:i. lnkúbb ,;lágo,szinüt, mintbogy a koszlümök már ugy is kimennek 11 dh·atból.

/Jcg!/Í. Patklin~irtó ::.zcr t'S használati utahitás minden dro~(·titiban knpbató. . ..

(;. F.·ll; ( ,tyr. Krepp...,zövctet ~cm tgen lrhct_ l~az!­lag festeni, mert a !-ZÖ\'Ct ö~ .• zl'l~uzódt~. te.s.sék fe~;to mte­zctbe adni, h11. l~>hch{1(<'S a lt>,tc~. ch-allnljuk.

A. s .. n·'· .\L iribb c .. irkokab:í~ m~~ igen dh·at~s. -Igen jó a Zilahy .\gnes·ll'~O .:-znkac!<konyT: -. Ido:;cbb nónck legcz~b.zcrül?b t•gy k!s uzletct ~'..:zde~. TCJl":>amok, papirkcre,.kedcs, dhaturuhnz. vagy tlyenfC'lt'.

T. Odő1>, .\'1>:ombat. A lepattogott zománczot nem lehet helyrehozni, még gyár~n scm jnvitható az olyan edény. _Sohasem sznbn~ forro ''1l.etcgy~.t.errc bcl~rcsztcui, ha. pedig lorró foly:tdl'k volt benne, hll'tclcn hidecret bel önteni, mert allól pattog le a múz. e O·

~ársony., selyem. és csipke

BLUZOK Kosztümök,al]ak

és pongyolák r • tn ek kiállltiaban

FALUDI LÁSZLO B pest, VI., AndrdssJ·ut48.

- Divatlap ingJ en..

. V8sár.uap, 1!10!). febnuh 28.

E.tr néJ Ifivale aty nőhöz. Irta dr. Irsai Arturné.

Hozzád akarok szólni. te ismeretlen nő. Tudom, hogy megértjük cgyn {d s hogy tc, éppen ugy, mint én, bá~ulva néz<'d ezt a saját­ságos, érthetetlen, grote~zk sokadalma t .

l\Icllcttem ülsz a hangv-ersenytermckben, a hol halhatatlan mcsterek müvei érintik lel­künket. Velem együtt hallgatod a holt költők élő szavát. Ott vagy te is, a hol egyesek ama sokaknak müveiről lteszélnck, melyek a nép lánczait rázzák s melyekkd a népet letar­giájából felóbresztik . Vidám symposiumra egyesülsz velem s ott látlak, a hol komolv kérdéseket vetnek föl és oldanak meg é::: a hol a nő a nők sorsáért harczolva szóhoz jut.

S bámulvas borzadva nézünk m.indkett<>n a boszorkánytánczoltta, a nevetséges torz­képre, a tragikomikus játékra, mely józanul látó szemünk elé tárul. A kimondhatlanul groteszk paródiára, az antik Yilág előkelő !orm~ira. Peplum és chitan borit ja a nagyon 18 hu3a kcblekct. A röYid lábakat ránczos szö­V<.:lck. takarják mclyeknek a római no nemes termetc s , w' b' .. ád .é . k ral-t · nem a \'at~za ono egy m n-ot~ <n. Rö,id nyak és maga. ·\"állak fölött prortt ;eg o. görög íüsttöm;g s a lch~tctle~ , .. j.., 1 0.1.( tctszckm1ek marruknak az antik haJ-

~c ct Utánzataiban. o

Mert az a tik d 1 mo. a tromf. És tromf . ll - o og rit l· 'b az, hogy lcgddgább szövctckkel, a leg­

. ~a ? csipkékkel a: Jegraffináltab b elegán­eztat es példátlan f6nyiizést fejtsenek ki.

1· u~~· képzC)L'.J, miittha amerikai milliárdO· sc:~ milt<'ujébe kerültél volna pedig c~nk oly varo b · ' · ' . ~ an vagy, mel~' csak most kezd fclVlia-~~~di, ,melynck politikai vi:-;zonyai zavarosak: ~z asag~t labilis . A hol kevés öreg van, k1

Haftyuda-. ~z az utóls6 könny, mely hozzád sóhajt; Ez az ut6lsó csók, mely néked szól ; Ez az utólsó énekem tehozzád: Kifogytam már a csókból, dalokbóL

Súvcm kopár, mint t~rlott, őszi erdő; Nem virul bc:nn' <'gv án·a szál Yirág. Öröm pilléi nem ropköJnck benne : Lombtalan, szár:l:t., J...ilnlt mindcn ág.

Yolt val<Lmikor nékem is virágom ; Tele marokkal szón .. un, pazarúl. Dc kinek sziyem kincseit kitártam, Az eltaszítá őket botorul.

E: én csak egyre szórtam a vit ~got, l\Itg végre nékem már csak egy maradt. Es most még ezt az egyet is kitépem : Hadd kö,·essc a többi társaknt ! '

Es azután, 6h édes, édes semmi ! Szh·embcn, tudom, m'Ug.L!Dm l<:szen. Nem fog dalolni (-.s n~cm fog ~zeretni ; J-ehet, nem fog talán dobo~i scm.

Heller Margit.

AZ UJSÁG

vagyonát magáénak mondhatja és.~ melynek fiatal financziális nagyságait az UJJa.kon meg lehet számlálni.

Azt fogod cllene vetni, hogy vannak külső alkalmak, a melyekcn ezt a pompát ki kell fejten i. Azokat a di~zruhákat alkalomról al­kAlomra megőrzik é1 mcp-i't clövcszik. Kem Te, a kinek piiJantá.-;át keresem, ha az utczák forgalmában, vagy barátaim szobáiban mo­solyogva és szomorkodva nézem azt a balga, esztelen é:; beteg fényüzést, te tudod, hogy ez nem ugy van. Szerotnéd ezt a tömörületet valami kis enyhítő lepellel leboritani. De éppen ugy tudod, mint én, hogy ezek a drága szőrmestólák, ezek a suhogó juponok, ezek a csipkebluzok és tollkalapok, ezek a selyem, bársony és crepe dc chine-ruhák, az utczán, látogatáskor, hangversenyeken és gyülekezé­seken egyformán viseltetnek és minden sze­zónban megujittatnak. Ijedten veszed tudo­másul velem együtt, hogy ez a tébolyodott, folyton növekedő fényüzés m.indent magá,al ragads szömyü hullámmá dagad, me ly exiszten­cziákat ás alá s a középosztályt életének bá­zisát meg.:cmmisiti. :Félelme án-iz gyanánt határt nem ismerve, megállapodás nélkül még komoly és gondolkozó nőket is magával ragad és szivárvány::;zinekhcn runtat nekik ntlamit a mi a kiC'légit6::; Játszatával hitegeti oket, d~ a m<'lyet ez az esztelen farsangi komédia nyuj­tani nem tud.

S mily különös! .E;ppen abban az időben, a mikor a feminizmus mind szélesebb körre terjed ki, amikor a nők a maguk >>háremélctét« megunva, hirtelen arra a tudatra ébrednek, hogv önállóan gondolkozó és ezért önálló cselckYésro jogosult lények és kezüket sulyos életfeladatok felé terjesztik. Ugyanazok a nök magukból nevetséges torzképeket csinálnak. A mig nem tudják eléggé hangsulyozni, hogy

Az asszony a p'bolrhan. I rta. Erdős Renée.

Ovj meg jó Isten a sivár élettörténetektól ! Olyanok ezek, mint illattalan trepodiumok,

mint üres ékszerdobozok. Olyanok ezek, mint kivájt fatörzsek, mint száraz lombikok.

)!int elöre megépitett sirboltak, olya­nok ezek.

o,~j meg jó Isten a sivár élettörténetektől, azoktól a. melyekben nincs történet.

na' egy ember megnyitja elótted a lelkét é-s az ö élete történetét elmeséli, ugy érzed, mintha E'!!Y sulyos batyut tett ,-olna a hátadra. )lcgterhclt téged a ~a~a bánatávl'l.l, a csaló­dásah·al, a szcn\edesctYel.. De ~u emberek !';zh-esen hordjuk egy darabtg a masok batyu­jité-sezalat t néha megfoledkezünk a magunké­róJ. De ba jő valaki és a hátunkra akaszt egy üres tarisznyát, ez mindem1él a leg­keservesebb.

)lit csinálj unk egy élettel, a me l y ben nem tört<"•nt semmi ? Egy élettel. a mi ugy mult cL mintha nem is lett volna. "B:gy élettel. a meh·ben nemc~ak czélok, de még készi.ilo­dések 'sem voltak?

,Tó I sten, hogy fázom a. leheletétől egy ilv<'n ásító sirnak ! Halottakat bel~. elteme­tett álmokat, küzdelmeket, örömöket és sze­relmcket. )Iindent, a mit ölelő karjából ki­dobott az élet a semmibe> a feledésbe. Csak

meg tudnak birkózni a korszak m.indcn kér­désével, kihívják a gunyt oly komédiával, mcly öket policzinellókká bélyegzi. Nem átal­lom egyenesen kimondani, hogy szégyenlem a nemet, molyhez tartozom, a rnikor a lehetetlen hajépületeket látom, a melyeket postichcs-nek és transzformáczióknak neveznek. :f';rtelcmmel megáldott lányok teszik ezeket a. fejökt:o és magukat té'lyleg, de korántsem a maguk elö­nyére transzformálják.

f;s mi véleményünk legyen a szalagcsok­rolu·ól, a ml lyet negyedméternyi szélességben é3 félméternyi hosszuságban a hajba kötnek hátul és ami a ruche-ról, mely- mint a közép­korbeli tányérgallér - a nyakat övezi, azt beszoritja és ugy iünt.oti fel a dolgot, mintha tányéron felszolgálva hoznák elibénk 1 Mit szól­junk a kalapoln-ól, a melyek a fej hátsó részén kezdödnek s nem mondom meg, hol végződ­nek. Yagy a füzókröl, mely oly testformát mutat, hogy ha normális körülmények köz t fejlődnék igy a test, okvetlenül abnormitásnak, vagy elgörbülésnek kellene tartani ~

S mindenkinek követnic kell m.inden divatot, akár iUik az egyéniségéhez és erszé­nyéhez, uk.ir nem.

Vajjon te. a kihez fordulok, nem érzcd-o az é~ető szégyent a fölött, hogy ré.szo vagy a gondolat nélkíil való bábtömegnck, mc1ynP1:: cg;>c:::ei ajkukon modern frázisokat hangoztat­nak, mig agp-elejük megerőHetve dolgozik, hogy valamely drapéria, vagy bluzdisz szá­mára uj variácziót talúljanalt ?

f;\Tol-évre nö,·ekcdik ez az esztelen, min­den arányt tulhaladó fényüzés . Ha néhány asszony összejö, hogy másolm.t leszóljon, oly toilctte-lnxust fejt ki, mii1tha udYari bálra menne. :;.uinden kicsiny, jelentéktelen társas­egyesülés nyög a toUette-kényszer alatt; min­den élvezet s teher alatt Ö11magáhan zsugo-

ne ezt az ürességet, ezt a sz<;irnyü történettelen­séget, a mi mindcnnél gyászosabb .. .

>i<

Az asszonv, a ki a páholyban melletteru ült, kissé szeilemtelcn, de az érdeklődéstől nekiizgult arczczal nézett a szinpadra, a hol a házasságtörö nö állt.

A házasságtörő nő - a kine~ a szere.pét egy Európaszerto isll}ert nagy muvészn.? ..JÁ..~­szotta - zöld ruhaban volt, egy lülouos zöld ruhában, a mi izeuként a testérc tapadt, mint eay fátyol. Puha, zöldselyem burok volt ez,~ mibe a szinésznö nem fiatal, de cso­dásan rugalmas és nyulánk teste csa.varva volt s a mclycn keresztül a válla legkisebb reme­gése, a testé-n útfutó szinl<'lt borzongás is érzett. Olt állt és beszélt három férfiu"al a kik köziil az egyik a férje \Olt, a másik a sze: retöjc, a llarmacli~ pedig a kivel a szerctőjót meg akarta csahn.

!gy ad'llt a .rosbsz a~slzony a nereida-ruhában a szm~a on es esze t, csevegett l bolonditott, gonoszkodott. Az . , lazudott, pedig, a mcllettem ~lö igy szól:~ asszonyom

- :\leg kellene egctni az 'l kellene megégetn i. ~fil . 1 ~~en t· .. Elevenen ut~lntos ! Egy korbá;sc~~Ín dds~ornyu, milyen m1g bt'lehal. a 1g kellene verni,

igy ~~l~~::tv-e néztem a felindult arczába és

-Az é k dolgot H' gre • csa nem veszi komolyan a • lSZen az egész csak komédia.

38

ro~ össze. A külsöségek agyonnyomják, meg­ÍoJtJak.

Már volt valamikor ilven fényüzéstöl ittas, luxus-örületben tobzódó tÖmeg. körülrajongta a roi soleil trónját és rohant t"lébc folyton emel­kedő örületben hegynek fölfelé, korbácsol­tatva s üzetve folyton növekedő szükségletek va~ kivánalmaitóL A trianoni kE'rtben arany­eso alatt, mely :'.!ária Antoinetto fehér kezeiből hullott alá, a klimaxhoz ér, hogy azután jaj­veszókelve a vérrel telt ön,énybe zuhanjon. Nem látod az örült hachans-noket ott ma is, a kik azon az Ö5vényen járnak, mely mindig hegy­nek fölfelé vezet~ lieddig még? Hová? ~Iin­denfelé felhők gomolyognak ki a viharterhes atmoszférából és egyes vakitó Yillámok csap­kodnak ki azokból. Sokáig aludt a nép vér­r;zomjusága. Nem halt az meg. Már lli lassan ébredezni kezd. Francziaországban a halálra­itélt ezeHájának ablaka t>lőtt a do profundist ónekelvc életjelt adott. :\[indenfelé forrongás van. Sötét tekintet.ek villannak-halvány an·zok­hól, a mikor a száguldó gépkoc,ikat nézik, melyek ~zii.kek ahhoz, hogy két női kalapot hcfogadjanak. A varrónők, a kik a drág~t c~ipke­bluzokat, a lehelets:t;erii battisztfehi•rncmüt állitJák össze, munkájuk után a szocziál­demokrata gyülekezetekre ~ietnek. ~ a m.ig fáradt kezeik pihennek, füleik tnohon hallgat­ják az óles, igaz szavakat, melyek utt cihaug­zanak s a melyek lassankint , maró savak gya­nánt. mind mélyebben hatolnak a ut·prétegekbc.

Xem a koldusle'>e:>t akarják, él melyet at ékszerekkel megrakott kezek u. népkonyhák­ban osztanak ki ; nem a rongyt'>s ~zoknyát, a lyukas lábbelit, a melytöl magát a mondaiuo fölösleg ~yanánt megfo::.ztja . A mérltg cg~ ik sel'p()nyÖJe aranytól tcrhelten mélycu alá.­billcn, mig a má~ik könnyen, minL a vcbely, a magasba szökik. Itt kcl;dödik u. nyomor hicleg régiója. A kiegyenlilti igazság az, a melyüt, egyre fenyegetöbhC'll küv<•tchwk.

Látod-o, miut nézik <'Zek Íl'nycgetÖzye é!" ~unyosan azt az örült fényüzé~t.? Hu !lod-t:., mily káromlásokkal kiöérik utján a pompát ~ 8 meg­értr.;d.o, hogy a balga, üres pá.va-pompa mely ostobán czigánykereket vet, a maga ezéitalan pazarlásaival láTitóbb hatás::;al , an, ru.int a Jeglángolóbb lázító szónoklat ?

~s miért mindez ~ Hogy a fórfit megigéz­zék? Vagy a férjet ~Hogy egymást dühösitsék ~ Hogy a szépérzéket kielégítsók '? Hogy a gaz­dagságot fitogtassák ~

Talán mindenböl van benne valami a fény­üzésben. De vajjon élettartalom-e ez? ...

- Boc:;ásson meg. - wondta - de én egé::.zen beleélem magam az ilyesmibe és na­gyon felizgulok Azért ilyen crkölc::;telen dara­bokhoz egyáltalán nem szoktan1 menni. Ka.­gyon ~zonvedek, ha az élet sötét oldalait lá­tom. E~ már magáról a szinÓH:'.nőröl, ba ilyen horaszt ó szerepe t ilyen j ól t u d já tszani, rossz véleményem támad é:. nem tudok gyö­nyörködni a játékában, ha nincs t;Zép erkölc~i alapja. ·

A Fzép erkölcsi alapot kön:-teló a.::~zou.r most lckonyökölt. a pá boly peremére, szét­n) itotta a. legyezőjét és eltakarta '\'C le az arczát.

Nem nézett többé a szinpadra. )likor pedig a függöny legördült, hirtelen. beszélni kezdett önmagáról, mi.nden űrro valo alkalom nélkül, Öf:ztönböl keresve és megtalálva a kapcsolatot önmaga és az clöbb mondottak között.

- Huszonnyolcz éves koromban men­tem férjhez és harmincz éves koromban lett~~ özvegy. A férjem nagyon szerctett. Igen JO! bánt velem és ha beteg nem lett volna, a m1 házaséletünk a legszebb lett 't"Olna a ruágon. !>t, még igy is nagyon szép volt, csak az volt ~e 1'088gaé z be':lne, hogy ö t;okat szenvedett a be-

go nnatt. - 'Mi ba' l . • unottan. Ja vo t a férJének 1 -. kerdeztem

di - Gyomorba: . P~ g_ az e~y~teme~a -volt f!Zcgcnynek, ezt nere JÓrt. Ugyanis kapta, a hova a kedve elle­kedvéért, nem tud~: f>?kat kell inni a többiek dc a német diákságba~ ~gy van-e maguknál i::, orvosegyetemre járt az g~k azokás. Mondom. az gazdaságért rajongott, a rai:laólUcnérc. ö a a szántást, veté~t, a lovakat a.· :t~t szcrette, és a békés életet. De egy nugyl.>á:~81. :zdaságot

. 'egy go.

AZ 11JSA.G Kie~égitbet-e ez ? Ta án egyik-másik üres fejüt, a .. kinek szem előtt ez a czél lebeg. De a nagy tom eg csak vak utánzási ösztönét követi. Szel­~~~i infekczió gyanánt lép föl ez a tömeg­orulet, mely számtalan exisztencziát tesz tönkre. A tébolydákali megtölti férfiakkal, a kik az ékszerekért való küzdelemben letörtek : és meg.~ölti asszonyokkal, kik eladják magukat, testukot-lelküket tönkre silányitják, hogy ron­gyokkal teleaggathassák magokat. Az öngyil­kosok, a sikkasztók és bancrotteur-ök, mind azt kiálthatják >édelmükre : cher-cbez la femme!

Keresd az asszonyt ! Ugyanaz az asszony, a ki ma elég érettnek érzi magát arra, hogy népek sorsát segitse intézni, üres, nevetséges tetszvágyával, a fidsi-indián nőhöz hasonlóan, ki vörös rongyokat aggat magfira és karikát huz az orrára, férje exisztencziáját tönkre teszi. E~zménye a szabad, minden bilincs alul fel­sza ba dult nő, de egyszersmind rabja a vak utánzatnak, a legkorlátoltabb elöitéleteknek.

De a mig vakon nézegeti aranylorgnon át 1-zomszédnöje ruháját, nem veszi l-szre, mint nyilik meg megint lassan és feltartózhatlanul az az örvény, melybeu egykor a franczia császán-;ág hajporos, drágaköves fejei alá~ buktak ...

H i k vitája. (Az orosz tanárok a diákkisasszonyokról.)

. A Fraucnverband czimü lap azon alkalomból, a tilidón az orosz korulány oly f'zigoruan járt el !lz cgyct<'mek s~abad hallgatónóvel szemben és 3zokat kizárta. az egyetomról. kérdöivC'ket küldött azon orol:':G egyetemi tanárokhoz, a kik az utolsó két th· alatt a naknek megnyitott egyetemeken előadtak s kérte öket, mondanák el nekik, hogy ök mily tapasztalatokat tettek az egyetemi hall­gatónőkkeL A kérdöi,·ekre összesen 198 válasz érkezett. Az első kérdésre : az egyetemek szabad hallgatónői kellő készültséggel bírnak-e, hogy haszonnal hallgassák az előadásokat, 152 tanár igenlőleg válaszolt, ll tagadólag és 30 határozat.lan, azaz l{crtelö választ adott. A második kérdésre :

n osz öreg em ber, a kinek a másfél milliónyi Yagyonának o volt a kiszemelt örököse : köve­telte tölc, hogy orvos legyen. Ez volt a feltétel, a melylyel a vagyonát ráhagyta. Szegény bol­dogtut uram szülei nem voltak gazdag em­berek. ~jgy kis birtokuk volt, a miböl szépen, ti:;ztcsségesen éldegéltek. De a fiukat nagyon l'Zcrctték és a másfél millió örökség nagyon kelJemeli t u dat volt nekik. Hát még ök is rá­bc,-zélték, hogy iratkozzék be az egyetemre, holott. akkor már a harmincz éve felé közo­ledett. ~lit tehetett mást, a nagy vagyont nem akarta eh·esztegetni ; engedelmeskedett.

De a tanulá::.hoz - igy beszélte nekem késöbb - nem volt semmi kedve. Tehetsége sem Yolt valami sok. Nem érdekelte öt az egész. Egészen szomoru volt, és nekiadta ma­gát az ivásnak. Két év alatt, mert eddig já-sta az egyetemet, teljesen tönkretette a gyomrat. Akkor meghalt az öreg, s ö kézhez kap~a a vagyonát és visszamehetett gazdálkodni a falu:-i birtokára. Akkor ismerkedtünk meg mi ketten es én csakhamar a felesége lettem. X agyon jól éltünk. Ö fél éng egy csepp alkoho!t nem ivott. Az orvos azt mondta: ki fog gyo­gyulni a gyomorbajábóL Fél év multáu azonban meghalt az apja, a kit nagyon szeretett. Akkor nekiadta magát a busulásnak és ujra el~ezdett inni. Nom lehetett többé visszata.rtam.

- - Nos és . . • - lts hát - meghalt. Kom volt rajta

Eegibég. tn itt maradtam özvegyen. - ~s azután ... azután. - .:\zután nem történt ~:>emmi, szegény

uram a halálos ágyán azt m~mdta :. >>)1atild, ,;gyázz mngadra, nehogy hnJok érJe_nek . az életben. Te gazdag vagy. A férfink maJd mmd cl akarják hitetni veled, hogy sz~rdmesek beléd, csak azért. hogy a pénzedhez JUSsanak.

Vasárnap, 1909. február 28.

vajjon elég szorgalmasak-e ezen h&llga.tónök ?, 161 egyetemi tanár határozott igennel felelt, l tagadólag és 31 megint sem igeunel, sem nemmel nem felelt, hanem kibuvókat keresett. A harmadik kérdésre : vajjon jó eredményt mutatna.k-e a. vizsgák és gyakorlati munká.k, 136 tanár felelt igennE'l, nemmel l és határozatlanul válaszolt 46. Az utolsó kérdésre, mely az '"olt : törvényes-e azon rendelkezés, mely a nőknek megengedi $Z ·egyete­mek látogatását és basznos-e ezen rendelltezés, 156 egyetemi tanár válaszolt igeonel, 13 nemmel és 6 tanár megint kertelt. Nagyjában a válaszok kitüntetik azt a tényt, hogy az egyetemi ball­gatónok igenis tanulnak, igenis rendes munkát tudnak végezni és végeznek. Az utolsó kérdésre adott válasz egj;k felét new tárgyalha.tjuk, mert nem tudjuk, az orosz törvény miket határoz a. uők tanulmányaira nézve. A válasz második felére, · vajjon basznos-e a nóknek egyetemi tanulása, azonban hozzátehetjük a magunk ,·éleményét, mely igy bangzik : Ha a nők egyetemi tanul­mányaik befejeztével oly állásokba tudnak jutni, a hol ezen tanulmányaikat értékcsithetik, akkor igeuis ba~znosak azok; a menn);ben azonban az egyetemi tanulmányok el'>égzé:o.e után semmi te•é~ kenység nem következik, akkor ezen tanulmányok nemcsak hogy szükségteleneknek, hanem egye-­nesen károsaknak mondhatók. Oroszországban i~ csak ugy lesz, mint egyebütt a t"Ílágon, egyetemre azok a. leányok menuek, a kik reá vannak szorulva. arra., hogy maholnap maguk keressék meg kenye­rü~et. A mennyiben az orosz állam nem gondos­kodott '\'Olna arról, hogy az egyetemet végzett diáknak állásba. juthassanak, mdy állásban egye­temi tanulmányaiknak hasznát vehessék, ezeknek semmi czéljuk nincsen, ha csak azt nem akarjuk baszoo&zám ba. venni, hogy a. sorsukkal elégedet­lenek szá.mát ezzel az állam egyenesen szaporí­totta. Az ugynevezett szellemi proletáriá.tus ugy is elég bövou burjánzik minde.nfelé, a:~:t szaporítandó ugyancMk kár az egyetemeket megnyitni oly eg,yéo<'k ezá,mára~ a kik ottan ISzerezett tudásuk­nak hasznát E'lőrelá.thatólag venru sohasem fogják. Ha a tanár urak erro is kitértek YOlna, mily pályák lillnak D:);t-.-a. az egyetemet '"égzott orosz nöknek, hasznos munkát végeztek ,-olna..

( Nóf czenzorok.)

Az uruguay-i katoli.h-us nók szövetsége rég. óta, figyeli már a szinmüvck hatását a szinház. látogató közönségr~. A hatás nem lehetett a. leg· kedvezőbb, mert a szövetség kebelében czenzori bizottságat alkotott. Ennek a. bizottság tagja 6-S nö, a ki állandóan figyelemmel kiséri az európai és

De te légy okos és ne higyj senkinek. Vigyázz a vagyonodra és ne menj férjhez soha. ~lvezd az életet, utazz, mulass jól és vigyázz az egészségedre«. Ezeket a tanácsokat mind megfogadtam. Vigyáztam magamra, ámbár nagyon sokszor fér jhez mehettem volna., min· dig meggondoltam a dolgot. Egyszer, igaz, megismerkedtem egy férfival, - ez Párisban volt- a ki nagyon szerotett engem. Ez nem tudta, hogy gazdag Yagyok és én elhitettem vele, hogy nincs semmim. Ö ennek daczára is el akart venni. De nekem nem volt bátor.ságom. Hátba mégis c«ak hazudott? Hátha el akart áruitaui és tudott rólam valamit ? Hátba informácziókat szerzett titokban és tudta, hogy' másfél millióm van. oBiutaztam Páriaból ugy, hogy tőle el sem bucsuztam és azóta nem is irtam neki. Pedig csinos ember volt és nagyon szépeu játszott csellót. ~n ezt a hangszert szeretem. A hangja is nagyon kellemes volt, ~kor énekelt. Egy biztositó társaságnak a htvatalnoka. volt. Igen tisztességes ember. A:Jrk.or, mikor elváltunk, bevallom, fájt egy kicMt a dolog, de csakhamar elfelejtettem.

:es hát, mégis csak jobb igy. Szabad vagyok. Azt tehetem, ami tetszik. Ott vagyok, a hol akarok. Most R ómában. Egy hónap mulva Egyiptomban, vagy a Rivierán, vagy a hol eszembe jut. Hogy egy férfi nekem parancsolgassom : ezt tedd, ezt ne tedd ; igJ legyen, ugy legyen. ~g őrizzen töle.

- De hát - mondtam most én - jól van ez igy~ Elégedett igy? X em hiányzik ~agának az anyaság ? Xem kivánt soha, egy kis gyermeket 1 . - Soha ; - felelte ö nyugodtan - nelll ts.merem ezt az érzést. Talán ba. az uram egész· seges lett volna és életben marad. Xalán akkor. Do most már ugyis késö volna.

Vasárnap, 1909. ' febr uár 28.

, amerikai szinmüirók darabjait. Ha valamely uru­guay-i szinigazgató uj darabot hirdet, mely a szö­vetség felfogása szerint káros hatást gyakorolhatna a serdülő ifjuságra, a . nőkre, a Montevideó-ban

1 megjelenő lapjukban t udatják, hogy az itt meg ! itt előadandó darabot a szövetség nem ajánlja a nagyközönség figyelmébe. Mint ahogy onnan irják egy külföldi szemlének, eze!l figyelmezteté­sek nagy hatással vannak a nagyközönségre, ugy hogy a szinigazgatók; ha teli házakat akarnak el-

l érni, kénytelenek erre tekintettel lenni. Bizony nálunk sem ártana egy ilyen czenzuraféle, mert a nii közönségü~ek nyujtott szinielőadások közt ·

. is van bő, számmal olyan, a mi nélkül s~rdülő . : ifjuságunk igen · jól meglehetne. Még nagyobb

szükségük volna erre a ezenzurára a mozikna.k, a hogy . Budapest utczája a mozgófényképeket

t mutató szinházakat elkeresztelte. Mert ottan a . . programm főként hajmeresztőségekből áll, mely

~·ha.jmeresztőségeket Budapest utczai népe köve­tendő rpéldáknak t ekint és tőle telhetőleg ' ipar- :

·kodfk·a gyakorlatba á tvinni: Maholnap majd akad: ;egy 1élekbuvá~,' a ki kötetbe fógja. gyűjteni a moz~ban sze'rezhető tapasztalatokat és ku­tatni fogja , hogy Budapest egyr~ emelkedő züllé-

, sének a mozi előadásaival milyen összeköttetése . van. A Nick Karterek és társaik ellen egyes bátor emberek ' máris felvettek .a harczot, a mozik-n~ még nem akadt ily bátor hárczosa, pedig rájuk férne .. Különösen a ·tanárok figyelm~t szeret~ők . erre témára felhivni. Sok érdekes felvilágosítást nyerhetnének arra nézve, · egyes · jő tanulóikból llliként válik iskolakeriilő,' rendetlen magaviseletű suhancz. F7lfedezné, mily ideálok Ieikesitik azt, s megmutátná nekik, hol ke.zdődött számukra a . romlás u tja . S ha a tanárok a helyszinén, a mozi­ban t~tt gyakorlati tapasztalatok után elfáradná­nak a gyermekbirósághoz, azt is megtudhatnák, mily tempókban visz a roozik látogatása a rendőr­séghez, a bírósághoz. Pedig a mozi par excellence n' .. . . ..··

epnevelési eszköz lehetne, helyes utbaigazitás felügyelet mellett. Mily örömmel vihetné minde~ ta~t.ó ·a gondjaira bizott gyermeksereget a mozgó­sz~zba, ha biztos lehetne a felől, hogy ottan pt

1dá1ll a földrajzi oktatás szemléltető kiegészítését

a á.lná. ... · · k vil' --... · .~.~'fegmutathatná gyermekeme a ag

N Brr; ! A. hideg futott végig a hátamon. Sem szoltall:l. hozzá és ő sem beszélt többet. n!:e~~e, hogy a függöny ismét fölszá~t és szinpa~ett ,beszélgetnero vele, hogy, megmt a

A a nezhettem. .. é . ~ossz asszonyt személyesitó szu.e::.zno / ften )ott a szeretője lakására. Nagyon kecses

O, ~ , :;ukt.czai ruhában egy nagy boával és egy r1as arn-- · ' b ·kl tt · · t egy kis . . "';'antyuval. J ött, es1 o . , rnm

ISYili,, es rögtön ·szerotelenkedm kezdett. ut 'laAz én asszonyom megbotránkozva és

a. ttal nézte. .

-~~~~~================= , Divaflsv61.

P~ris, 1909 február végén.

Az estélyi _ mert hiszen bálok már nincse­nek, - köpe~yek bizantinizmusa, a mennyiben ez lehetséges,· még nagyobb mérveket ölt . Nem­csak alakjÜk· szerint sorozzuk azokat e stilusba, de különösen diszit~sük, aranynyal ~zett tar­toz~kaik révén. Nagyon szépek, nagyon gazdagok és főleg eredetiek ezek az esti ~penyek, de éppen e~~'en. relik a:. veszedelem arra, hogy izlést~lenekké Val]anak. ·A tul~heltség, a nagy cabochonok alkalmazása. mind rontja a genre-t , ugyanez áll ~ kiáltó szinekről és nem hozzávaló anyagokról 18• Hiszen a disz maga oly pazar, hogy lehetőleg egyszinü, vagy szin-szinben tartott anyagot kell hozzájuk választanunk.

Legszebbek a moirée-fényhatásu liberty-anya.­gok, vagy, a. mi a. libertyt is kiszorít ja, az uj hrooart (brokát).

A legnagyobb ujdonság, a mit azonban csak

A Z-.,UJSAG

minden szépségét, megmutathatná a csillagos ég minden rejtelmét és szépségét. Természetraj zunk- · nak sem volna árta:lmára, ha a világ minden ismert állatát, növényét be lehetne a gyermekeknek mu­tatni. Az összes hires képtár kincseit is szivesen . néznék ·meg az apróságok, ugymint a különböző ·~ gyáriizemeket, s még százezer egyéb dolgot, a mi nemcsak a gyermeket, ·hanem a felnőtt munkás­embert is méltán érdekelhetné. Csak akadna kezde­ményező, ~ ki bele merne fogni e vállalkozásba.

( Anyaságvédelmi egyesület Buda pesten.)

Alig néhány hete, hogy megalakult főváro­sunkban egy gyönyörű egyesiilet: az anya- és csecsemő-egyesület. Igaz, eddig is voltak szülészeti klinikák a szülőnök számára, de attól eltekintve a rendelkezésre álló hely már régen kevés és azon egyhamar segiteni nem lehet. Budapestre özönlik évente ezer és ezer munkáscsalád, cseléd­'leány, a 1.-ire nézve vége a világnak, ha beteg lesz, ha gyermekét nem t udja elhelyezni szülés ut-án, ha házát el kell hagyni szüléskor, mert akkor senki sem törődik az otthonmaradotta.kkaL l\lindezeken van hivatva segiteni az uj intézmény, ha nem is

·egy csapással, hanem szép egymásutánban, lassan, de biztosan. Nagy ere?ményekröl ma még nem tudnánk számot adni, de bemutatjuk ezen uj intéz­·ményt olvasóinknak és nemcsa.k figyelmükbe, de egyenesen jóakaratukba ajánljuk. Az egyesület ·titkársága bővebb informácziót nyerhet minden, az egyletet illető kérdésben. Idővel be fogunk számolni az eg){esület tevékenységével is, ma csak Isten 'hozottat akardlik neki monda.ni és sok, sok áldás dus siRert kivánni.

·1 SPITZER ARNOLD· bGtv8~8~T • elismert jó kivitelű butorakat rendkvüli nagy l

l választékban kapni. 2493

Szükséts van-a az asszonynak szípséjre?

. - Válaszok. -

·. Az Iste~ek, a k;ik a kis nócs.ke bölcsőjébe adomány-kappen szépseget reJtenek, méltán megérdemelnek ezen cselekedetükért a kis kitüntetettól - egy misét. Ovék a. ~menyeknek országM sokkal elóbb már, mint a. hogy azt az Irás - feltételesen - nekik oda.igérte . .A szépség a női hódító rekvizitumok között azon kirakati helyet foglalja. el. a. mely ugy vonzza. magához a. hódolókat, mint sze­relmes virág vonzza. az apró, kis rovarokat. Mi tagadús benne, a. leánylélek nem kis boldogsága, birtokában lenni

igen vagyonos urhölgyek engedhetnek meg ma­guknak, a hermelinköpenyeg, melyxe tunika­szerüen fekete paillettezett tüll borul . Lehetetlen leírni ennek hatását. 'Elöl a tunika felemelkedik s igy pusztán látni a szőrmét. Csak egy kissé bán­tólag hat, hogy egy ~ly drága anyagnak, mint a hermelin, másodrendű szerep jut, s hogy mint transparens-pótlót használják.

· A ruhák még nem lázadnak : szinházban, sétatéren, szalonokban, báltermekben egyaránt tapadók, simulők és keskenyek. De néhány nagyobb czéa főnöke már elárulta, hogy a nyárra az alj

t:>

egy kissé el fog bővülni térden alul, mert különben nem lehetne a susogó, könnyü, csipkés-szaknyá-

kat viselni. A m i a frizurát illeti, a hajfonat ismét kegy­

vesztett lett. Uralma éppen olyan hamar tünt le, mint a hogy feljött. 1\lert a hajfonat nehé:(;kessé teszi a fejet, s ha valakinek nincs klasszikus arcz­éle, még ront is az arczvonásokon. A hajat most a fej tetejére teszik, meglehetős nehéz, de nem fonott, csak összehajtott (nem is sodort) alakban, s a hajat a homlokon kissé ketté választják s mindkét oldalon ondulálják, ugy hogy az köny­nyed legyen, s szélesen elálljon a fejtől. A homlok fölött laposan fésült hajon fekete bársonyszalag, vagy arany, ezüstszalag van keresztülhuzva. Bár­mily szinü szalagot választanak a hölgyek erre a 'czélra, jól teszik, ha megmaradnak mellette, mert ez bizonyos egyéni kifejezést ad az arczoknak.

A mi a kalapokat illeti, valósággal méregbe hozza az embert, hogy már most sem kapni mást,

39

a. legnagyobb hódító-eszköznek. De ha. állandó, mara.- • dandó hóditá~<ról van szó, akkor a szépség hirtelen e l rekviziturnak hátsó soraiba degradálódik. A szépség nem 1

belsö érték s mint ilyen, állandó vonzerővel nem bir. ; :Mig a. nö többi, nemes tulo.jdonsá.gai, mint : okossá.g, i jóság, kedvesség, mindennap ujra uj hóditó-eszköz, addig a szépség csak egyszer hódit s egyé~ hóditó-tulajdonság biján hamar elveszti vonzerejét és közömbössé válik. ·Ezek szerint tehát az asszonynak nincs szüksége szépségre, mert mi sem könnyebb, mint szép és nemes tulajdonságok ' birtokában - széppé lenni. Azonban azért, mert .. az asszonynak nincs szükségre szépségre, téves voln~ azt hinni, hogy a. nöi szópségre nincsen szüksóg. Mi inspirálná. jobban a. müvészetet, irodalmat, zeneköltészetet, ha nem a teremtés legmüvészibb alkotása. : a. szép nö.

S. M.-né.

Felületesnek tartok olyan férfit, a ki csak a. szép arczot látja. Vakságában nem gondol arra, vajjon a szép testben milyen lélek lakik. De hát még :vannak olyanok. a kik többre becsülnek a nöben minden szópsél?nél egy kis kedvességet, nemes lelket, meleg, szeretö sz1vet.

Náni.

A nö egyedüli nagy vágya, hogy férjhez mebessen. Tudvalevöleg azonban ehhez két személy szükséges, tehát meg kell hódítania, fognia kell egy férfit. A hóditásnak sok eszköze van. l'lfint tényt konsl:atá.lhatjuk mindjá.rt, hogy minden pénzes leányt elvesznek. De há.t ez termé­szetellenes állapot ; itt a p énzt veszik el, a leány csak vele jár. A rendes megvesztegetési dolgok, mint állitják, a szellem, az érzés finomsága, jóság, szerénység, önfeláldozó megalázkodás ; nem hagyandó ki a kedvesség, a. modor ; imponál a sikk is öltözködésben, mozgásban egyaránt. No meg aszépség t & az egészségnek adom az elsó helyet, a íöszerepet. A nókröl . mint •)Szép nemHól beszélünk. Az Alkotó bizonyára. nem czifrasagnak teremtette ,öket igy. A terménethen nincs, a. mi fölösleges, czélnélküli volna. Nem tagadom. hogy a többi, már {elsorolt tulajdo­nak semmi hatással nincsenek a. férfira, sót .. De ezek a. szépség nélkü~ semmit sem érnek,~ csak szépséggel együtt hatnak, a szepet szebbé teszik. a hatást biztosabbá. ::€s nem ~egf?rdi~va .! Az as~zony nóiessége szépségében dom­borodik ki legmkabb s m1 a legnagyobb vara.zg a. férfi előtt a. nóben, ha nem az ö szépsége? A lelki tulajdonek vonza­nak, de azokba pusztán nem lesz szerelmes senki mert a. széps.ége~ semmi ~e pótolha_tja. Hogy többet m'ondjak : a sz~pseg ma~a. IS ~legendo, hogy megzavarja az észt, rabba. tegyen ferfi sz1veket, s házasságot kössön. Ha aztán a szépség elszéditett valakit, maradhat tőle minden lelki fi~omság. A szerelmes nem márlegeli fontoskodva hogy 1!11 van meg benne. mi hiányzik még? Neki ugy var{ a leg­JObban, a. h~gy ~-an .. Ez faktum. Hogy aztán ezt az álla­potot csak .all~tJas ertelemben vett vonzerőnek fogjuk-e fel. ':agy mas~epp, az már nem fog a. dolgokon ja vitásokat teJlDl, s s7:E:'nntem egészen más rubrikába. tartozik. F el le~~~ pozru, hogy. az .. ~lyen •. a szellemi képességeket nél­kulozo kapcson letrt>Jott ba.zasság nem tudja. biztositani a~ka~ az alaP?ka.t: a. melyek egy háza-sság tartósságának s~ükseges. felt~.ele1 ; megengedem, erről sokat lehetne Vlta~ko~. ~o bb_ volna e;11t a. ~érdést innen kikapcsolni. A. h~~ g után UJ komplikó.cz_u)k keletk~znek. .Az igazi me_gJsmE>res korszaka . .A házassag után egeszan máa per­spektiva nyilik; mint nzt a felek kezdétben hitték s mint volt a. házasság dótti időkben. litikor a mézesbetek ~ámora. elszál!! ~ h~zasság ~~zonyos érdekszövetsé~é fajul, mit a. mt'gkotöttseg s a kotolesség teremt. Termeszetesen való­szinü, h_ogy t<>vább müködnek azok az erók, a. mik kifej­lesztettek a. helyzetet, ha. módosulnak is. A szellemi elókelö-

mint szalma-, vagy lószőrkalapokat. Pedig odakünn még szállnak a hópelyhek és vörös 'az orruk az asszonyoknak. De az itteni czégfőnökök a cote d' Az ur-ra dolgoznak már előre, ott pedig örökös a napfény s mámoros már a levegő a virágok illatától.

A párisi modisteok, nagy czégek főnökei,

ugy rendezik be üzleteiket, hogy február 15-ik!Sre mindenkinek el kell menni Párísból, le a Rivíerára, s ha valakit betegsége visszatartott attól, hogy előbb vásároljon téli kalapokat magának, 15-én tul már aligha kap megfelelőt . Mert 1 5-től kezdve a szalma-, a lószőr- és a virá.gkalapok dominálnak. Es hogy ezt viseijük már most is, a bársony­és posztóruhákhoz, azt megkivánja tőlünk modiste­jaink szeszélye. Viszont azonban már augusztus 15-én lehetöY6 teszik nekünk a prém- és nehéz télikala.pok beszerzését, a mennyiben hirtelen bevonnak a kirakatokból mindenféle nyári anyagu kaJapot az évnek ebben a · szakában.

Miután pedig kénytelenségből, a szalmakala· poknál tartunk, mondjuk ki mindjárt, hogy elle1~, kezöen a megelőző évek divatjától, az idén nem. a finom, hanem mentill durvább szahna a divatos közömbös szinekben, s igen sikkes ezt egy m' 'k szalmával alábéleini az arcz körül a k . ~1

A ··ld l · k d 1 ' anman zo sza ma 1gen e ve t szintén es' f k • . . • a e ete is

Ezek illenek a legJobban di , • . a vatos egettken ,

szmhez. Ezeket a kalapokat m· d f' yer-ékesitik. Ma már nem szabad m _e? -~le tollakkal tollakat használni. B k ll kilesült struczez­a mennyire lehet m. ert e azokat göndörit~tni,

' e most-ez a dernier cri. ~

. ' Marie Anne.

4U

ség erósebbé, de~ felet~?~ekférjénél nagyobb müveltsége, tanulteliga .mÁr ~onkre JS tehe.ti n~ viszonyt. Ugyanez áll a !'zép!'égr61JS. Szulhct boldogsngot, s magva lehet egy egész Goigotb~nak. Dc a szépség a házasságnak nem átka. -~. szépscg nem. ad. alknlmnt. 1\findig az asszony a hibás ~:; !iO~ascm az o szcpsl-gc. Hn akarja, n. feleség még férjén •-~ n~m.d<'nkor umlkodhaHk. Már mint asszony egy kis t.tk~ika~·~l: o. _mclyn<'k érteni k<'ll a módját, ~eghódit­hntJa .~t'!.Jct !f!•.nd<'!lnap, mint a hogy meg is kell minden J~ap ku!o!t hód~tarun. Do bngyom a. házasság utáni idóket, ~!'ben 1tc~kczm -: up-y l-rz<'m - nem vagyok illetékes forum .. l_ItSzcn . lelJcsen dé~ annyit mondanom, ho a. háznSSag•g fdtutlcnül kell u szép~ég · a kérdésre ig is mcgfdeltcm. '

Egy komáromi.

.E&:[ as~z?nynak, hogy szüksége van-e a szépségére, az m1nd1g at.tó! függ. hogy milyen osztályhoz tartozik. A. ga~ag. ~nno lt>g;vcn az bármilyen csunya is, czélját ~:md•g cll·n ; a. szcgl•ny ~6nek azonban, ha vannak czéljai J: - ho%y v~nnal>, az b1zonyos -ezeket csupán a szép· :;egév;l. t>_rhctl el. Ez okból nagyon okosan teszi ha még kcndoz1 tS magát. '

Pepita,

.. . Az nss?-onyn~_k n, 11zép.~égrc -a. legtöbbek véleménye szormt - nmcs szukscgc. hllenben le~yen: bájos kedves szcróny, ruüvdt. lclkii ; sz6val mindt>nki más-más nevet nd. nnnnk. a mi a szép;;ógét egy ns,;zonynak lebillanti a. werlt>g-scrpcnyóll61 - u pénz ju.vúra.

Lallacher Arank-a.

~zükségo .vnn-c nz nESzonynak szépségére? Az én f .!fo~II$OW szcnnt a felelet egyszerű és pedig mint a kozmondás mondjn: Kinek a pap, kinek a. ~pné.

L. V. Keres:turi.

. . A mid?n koszorua költőnk : Petőfi Sándor azt az al!nlano.s aX!omát mcrtc a nói ,;)ággal szemben megkocz­kn .. tatnt:

Egy cseppnyi belőle édesebb, l\lint egy mézzé vált tenger, Do egy CEcppnyi bel61e mérgcscbb Mint egy wércggó vált tenger ! '

~k~or nem \:olt tekintettel n. nói nem szépségére. Ha.bár uruhséget SZJmullilt ekkor, dc annál is inkább hely adható cm~ örök ign7.s1Íg~nk, mcrt Líltmn, fcszélytclcnül kimondta nz 1ga~6.~ot. l!aJndonoknál esetleg dominálllat a. szépség, <lo •~ fcrJCS liO legyen n. megtestesült erények jelképe ! L g)iCU uz ll85Zony IIZC1·otö hitvcstút'S és gondos anya. 1

lr'cltir Simormé.

. Szép ?~ .mi~ttt hú.7J\S?<ln~ éppen rtnnyi, mint rózsák m1 u. mczc1 ~oqzf•got VN\111 ; sot. ez utóbbival még okosab. hat e~_cloks:t.unk, mcrt a rówuvirúgl-ús l<>galú.bb évenként UIOS\IJUI. ,

Len(JIJel I mre.

. lliúun. hnn!(~JZtntj~.'k oly_gynkran, hogy a. lelki szép. H g IL fo, !!om. rc.chg ~~~~~~~eJ szt·p:;ég ; do azért no tagadjuk, J1cgy '!- no ~ubo megJelenése nngy befolyással van a bol­dogulas UIJahoz.

· Friédmiu!n Hermin,

A csuf tekintet<' minl n. pokol éget, Orvosság csak l'8Y 'an : dicsérd a szépet !

K. Za.

. Bájos leltet a n6 n nélkül, hogy szép.~ég lenne. S a. báJO ~atalmasnbb, mint a ki csak szép. A báj mágncs, mcl>: t tkon magához .'onz {s tic;szntart; olyan tilá­gossng, n1ely nem \ak1t, hnnem jót tesz, olyan varázs mely UC'lll csap le hirtclcu1 !Jnnt•lll lnssan von be a boldoa: sá.-; hál6júvnl. o

Lú'(Jyné S::ólte :Jiargit,

• Szükség,.. . ,·an-o .n z nsszonynak, vagy általában a none~ a Slép.,~·grc.! Eppc_n ~cm. Egy kis hunczutság, sok c z. cWJ61 JS lobh JUSIIg c,; nagyon-nagyon sok illés < sdckcdol hcn, gondolkcmísban cla öltözködésben sokkal l:iZiik éE-!c.i,cbb Jwlli·kok, ha nom n fc.'·rlit, hanem euy férfit ~d.arunk wcgh6dituuí.

.M illwffer Böake. . -Kétféle szépsl>g-,·nn: n. kiilbú szép~rg és a lélek szép-"'""f'. A ki mind a l>r.ltót. magúénuk monclhatja. az ennek

t zo..1ak a. legnemesebb, lcgrucllyobb, legszebb értelmében z· •· J)e ilyeket ce k R ),{opzclct 'i lágliban lehetne ki­

mut tni. \. mai korban - mikor nz emberek a rideg \ lo ~ utjain j:ímnk - nagyou tl•rmés:r.ctes; horzy n t!Zép·

· t nem tudják kellóképpen méltányolni. Gunvos játé· koL nuwk ult-. A pénz a fó ! J~z urolkodik. Ifa össze­b onlitjuk n kct.tót, n szérlSégct ós a. pénzbeli ~azdag.

~ot, az r. zonyhoz '\1ll6 \ iszonyukat tekint n: lenyegcs kulonbs 'bet találunk kozöttük. l~gy ~regény, szép n 6 nehezen boldogulhat az életben, mi~ a. gazdag nó, ba n m is z 'p, me és jólótrc tchcts:r~rt. Vé~eredményképpen azt m ndhntjuk, ha j6znn észszcl, komolyan meggondol· Juk. h~y: manapság a. szép ég csak kelleme..,, dc ritkán h zno • m rt jelenleg nz érdek \'iltigúiJan élünk.

... Hn u asszonyok szópek, Unlgo. m:üstöt t mck ; ll padig erényesek :

olt ornnynynl felérnek.

nagyobb mindkettónél : 'mánt n. nó értéke, Íl. IISégót. e erényét

'' mulJu. a pónzc.

\ k rd -

Tii::,

H. O.

n t.Jru,1 • - 11.'1.\. mondh t I,érM ~től f()j&~a. 41t!1l'~m -: szintc paradoxon. z bbet.• :r:;gt.aláljiL-o tnlnd J:. lllllldon nó szép, csak

· n megtnlMtiUn, 1 1 a sok ezőp között a

Úldányi

AZ 11JSÁG Az asszonynál a. szépség csak másoclrendü kellék

~6kelléke, h?,gy ked':es legyen. Egy asszony kedvességé: \ el so~al to_bbet CSJk~rha~ ki urától, mint szépségévcl. ~ szépseg meg ártalmara 1!1 lehet néha., mivel szépsége alta.! az u~v~tlók egész ra.já.t zuditja a nyakába, a mi pedig a csnlacli élctét megzavarhatja, Spira A .

Hüség~s assz~?~nk netn kell szépnek lenni; csak· az urát tudJa. becsüln1 és szeretni. Kelemen Erno.

- _ A n6nél . a testi szépség olyan szükséges, hogy azt csak az anyag1 szép~~g tudja pótolni.

Egy szegedi bakús.

lálnási Mária Forrás l terméazetea alkalikua a6a savanyuviZo3768 1

A stilasrcSl. (Folytatás.)

Ókeresztény·sti Jus.

Az ókeresztény müvószet jelentősége, • elte­kintve arohitekturájától, még ikonografikus is a mennyiben erre az időszak ra esik az. uj, bibliai történetnek szimbolikus feldolgozása, abban a müvészi formában, melyet aztán a középkorra hagynak. A katakombafestéseknél még a II. századig a keresztény eszme háttérbe szorul az antik alakok és. dekoratív sémák elött . Csak az ó-testamentomból vannak egyes jelenetek fel­tüntetve, s ezeken is erósen látszik már Krisztus születésének elörevetett árnyéka, megjósolása.. Krisztus élete egyes fázisainak visszatükrözte­tésére csak a I V. és V. században bukkanunk a szárkofágokon és mozaikokban . • A szárkofág­pl~s~tika _az V. sz~zad végével csaknem meg­szumk, mtg a mozaikfestészet egész a középkoricr mcgn~arad. Szobrokat alig látni ebből az időbőt legfel)ebb a ,Jó Pásztorét, itt vagy amott, egy magában, a hires római Péter-szobor sem az ókeresztény korból való, hanem a XIII. század végéről!

l •'igyelemremélt6 vol t azonban a k isplasztika az elefántcsont-fnragványok ebből az idöbőÍ s a kézzel festeiL képekkel ellátott kéziratok.

0 6t-Btilusr6l. A XII. század vége felé, Isi de F rance-on és északnyugati )l'raneziaorszáaban a román stilusb61 h;induló, dc ettől sok te~tet­b,en, elütő g6t-s~ilus lótczéflét a konstruktiv prob­lemak szerencses n1egoldásánnk köszöni s nem mint sokan hiszik, egy ideális, etikailag 'müvészi törekvésnek. A gót építkezésnek jellemző elemen­tumai a bordás boltozatok (ogivák), a támasztó oszlopok és a természetes növények tanulmá­nyozásából kialakult uj lcvélszerii ornamentika. ~. csucsives sarkok, a m<'lyeket tisztán gót erede­tuelmek tartanak, n<'m hizonyitékai ennek a stílus­nak ; azok múr n rom(tn architekturához is hozzá tartoztak. 1120 tíljúl'l jutott malomra a gót-stilus :E:szak-Francziaors~Zágban, s 1140-ben már mint tiszta stílus F:zercpci, s nemsokára jármába hajtja a szomszéd államok épitészcit is. A XVI. században azonban a gót-stilus az olasz renaissance befolyása alá jut.

A gót-stílust a eziszterczitúk v itték út Német­országba, a hol azt eleinte gunyb61 nevezték ~gót<<·nnk. fizerintük <·sak oly barbár népség, .ruint a gót, volt képes ilyen építkezésre. Dc most so_kkal t~ü~~kébhcn vise~hctik <'Zt a ncn·t a gót­stllu:::;u cpulotck, scmnnnt a találomra kapqtt ; ó-német, germán, Yngy c~mc:-;ives építkezés cl­nev·ezél:it.

.MindcnCJ;etrc van szerepe a csucsívnek is az ~j. stilus. elöálhhában. dc nem ugy, mint egyes epltkezé:>t formll, hi!'zen igy Egyiptomban. a mohamedánoknál, a uonnannoknál, Szicziliában is elöfordult - hanem mint alaptön·énye a konstrukcziónak é:; központja a rendszernek, a mely bZ<.'rint igazodnak az ös::;zes bolthajtá."ok, árkádok, nyilá!'ok, fülkék stb.

A gót templomépítkezéseknél is a román, vagy helycsebben a bizanczi k<'reszt képezi az clsö alapot. .Tobhun kit<.'rjcs?.kcdni az építkezési modorru. f<·lc..,legcsnek tal'tom, hiszen többé­kevésbé mind<'nki ismeri azt. Az oszlopfejeket két sor könnyednelr látszó lcvélkoszoru veszi körül. Többnyire tölgylevél, sznmártövis, borostyán vagy 7.Ölólevél. Soha azonban emberi vagy állati

alakok, mint a hogy az a román stílusnál gyakori. Az ablakok, a melyeket a román stihts ~>zivesen helyezett <J l közel egymás mellett és· keskenyen, itt kiszélescdnok s csn.kncm t eljesen kitöltik az ürt két-két oszlop között. Ezeket a mag~ és széles ablakoknt a gót stilusra jellemző üvegfestészettel ~~d ~

Vasárnap, 1909. február 28.

~EEEEEEEEEEEEE~EE€EEEEEESSeE€~~

~ Princesse ruhák, ~ * bluseok és an,iol aljak ~ m - ízléses készitését elválla lja - $ ~ ~ ~ B.. BERGER MALVIR * 3~ Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lll., 15, $ ' )l ~eeeeeeeeeeeea~esEeeeeeeeeee~~

Kozmstika. Rovatvezető Garami Béla dr.

A kozmetlka története. (I V. közlemény.) A germán hölgyek szintén igen kényesek voltak és sürün használták a kozmetikai szereket. Agricola orvos, hazáj uk fia, például a lenolajat ajánlja nekik, mely nemcsak pu· hává. és simulékonynyá teszi a hajat, hanem a sok férget is kiirtja. belöle, melyek pedig lerágják a haj gyökerét. (Ezt, azt hiszem azonban, nem igen teszik ablakukba a pángermán urak.)

Ebben a korszakban, a XVII. század közepe táján, már világlúrü egy magyar kozmctikum is, a királyné vize, melyröl majd késöbb emlékezem meg.

:Medici Katalin és Valois :Margit a szépség ápolásának müvészetét azután tökéletessé tették. Sütövasat, hajfestót, hajirtót, arczfestéket, vendég· hajat meg annyi mindenféle csudát használtak, hogy a különben igen türelmes poéták is megint fellázadtak, és most már chansonokban és madri· gálokban zokogták el a kor romlottságát. A haj ápolásával e korban már nem a komornák, hanem hivatáf:os borbélyok és fodrászok foglalkoztak, és a történelem olyan inyencz kremássan urakról emlékezik meg, a kik csak <.'gy csók árán voltak hajlandók megfésülni egy-egy hölgyet. Es mégis, vagy talán éppen azért, óriási forgaimat értek el.

_ _.Mivc~ ~zon~an a változatosság gyönyörködtet, a holgyvilug UJ&b b és ujabb szépitöszerck u tán kutatgatott. A mikor már a pudort is meaunta . l b • s meg _:s u n ~ntta, mer~ némolyile atrnyira fehér volt ~ole,, mmt .v~lam1 ~s~tes zsák, egyszerre v~lam1 egcszen ~J" es zscmahs ötlet bukkant nap­világra : a szépll<> fiasiromok használata.

Oh, micsoda naiv és tapasztalatlan a mi hölgyközönségünk a l\!olióre-korabeli hölgyeké­hez képest ! ~fa már akkor is megszólják, ha egy­egy apró köralaku lencsét, illetye flastromot ~a­gasztanak magukra, mindjárt kokettnek, me". Isten tudja micc;odának mondják el. ~lit szólnt ~ak Bourbo~ Saroltához, a ki lG selyem, bársony es fek<'te va!'zon fln~tromot ragasztott arczára, még pedig i~en csinos és változatos kivitelben : egyik teng(•ri kagylóból fdbukkanó najádot, másik négyesfogatot, megint más két vívó lovaaot áb-rázolt, és igy to,·ább. b

Mikor azután ezt is megunták, mcrt nagyon 1s o~:só anyagból valónak találták az ilyen egy· szeru flastromokat, akkor drágakövekkel ayé· mánttal, r.~binnal kezdték lürakosgatui, ug~ l~o~y ogy-egy llOlg_~ c~>akugyan olyan volt, mint a csil· lagokkal beluntett nyári égboltozat.

J~zt a kort azután ('ctész bátran a tulzások korának mondhatjuk. M~st már tarka össze· visszaságban ~zázfélc tonlrttszen-c akadunk i-s ezek közöt L. az a. legkedveltebb a mcl~·ik a' }crr. d. 'bb • .; b rag~ . .\ pörkölt aranylemez például naay elterJedtségnek Ör\'cndctt, mcrt isteni fényt adclt az nrcznak.

!\em _akarok c kor óriiltségeiYel részletesen foglalkozOl. c,.ak azt említem mea, hogy az arcz "?ro:;ro ,-~ló fe::.té,:;c unn:);ra által~uos ,:olt. hogy tarsadalnu megkiilönböztetésiil basználták. Az udYari hölgy uj,·örö::;, lila árnyalatu kendozÖ· szerr~l élt, a m.elynek használata másnak szigo­ruan meg volt tiltva .• \ }>olgáras:;zonv már sokkal enyhéhh hah·ányabh festőszert has~nált mig a keres~edők as::.zonyainnk még a téglaYörö~ kenöcs hasznaluta is meg volt engedve. ()!ert korrupt v?lt a. korszak ~s az udvarnak pénzre volt szük·. sege, a kereskedők pedig adlak, ha ö nagysága

foki.YSö!F jutott.) M TO~ ELETES SZAGTALAH ffRTÓTLEHITÖ SZER

NOKNEK·NÉLKÜI ÖZH ETETI. EN

Vasárnap, 1909. február 28.

Házi fanácsad6. Macska a galambducz körül. A gonosz macska

n~gyon szeret fölmászni a galambduczra és a kis fiokokra leselkedni, ha azonban egészen finomra törött fehér borsot hintünk el a ducz körül, szag· lászás közben felszívja a csípős port és elmegy a kedvo a látogatástóL

Hájas pogácsa. Félkilónyi hájat forró vizben félóráig főzün.k. Fövés után melegen vagdaljuk fel s vagdalás közben hintsünk bele félkiló lisztet. i\~kor egész kemény lett a liszttől a háj, tegyünk k?z~ _egy tojást, egy pohár tejfel t és sót. Nyujtsuk k1. UJJnyi vastagra, Yágjuk ki pogácsa alakba, felül kessel koczkázzuk meg, tetejét felvert tojással k~njük be. Előbb lassu, majd gyorsabb tüznél megsiitjük. Igy kél:izitYe mindig ~>ikerül.

Tortamázak. Tortamázak készitésénél tulaj­donképpen fődolog a gyakorlat, mert a legjobb re?zept szerint elkészített máz sem sikerül mindig, llliVel az ..-nyag és a kezelés nem egészen egyforma. A csokoládémázhoz 125 gramm csokoládét meg k~U puhitani, aztán lábasban 4 evőkanálnyi forró VIzzel és ugyanannyi lil'ztfinomságu c.zukorral felforraini és forrón a tortára kenni. Nem árt, ha egy mogyorónagyságu vajat is keverünk hozzá. - ~ czukormázhoz 25 deka czukrot t j 4 liter vizzel addig fözünk, mig a kanálr61 lecsüngő szál \égén gyöngy képződik, ekkor gyorsan rákenjük a már elkészített süteményekre. A czukorszörpbe néhány csepp czitromlevet nyomu nk. - Nyers czukormáz, mely sürübb és fehérebb, fél czitrom levéből, egy habbá vert tojásfehérjéből és '125 gramm finom porczukorbói kevertetik fél óra hosszat.

Varrógéptisztltás. Mikor a varrógép nehezen ~7zd járni, az annak a jele, hogy a gépolaj meg­surüsödött és ragadós csomékká vált. Olyankor a. gépet szét kell szedni és minden megolajozandó helyre tiszta. petróleumot önteni, majd jól meg· hajtani üresen a gépet, melyből a piszkos olaj ~eppenkint kicsurog. Ha teljesen kit.isztult, ujra

~ kt>ll olajozn.i és összeállitani. Erösen használt g~Pnól 2-3 hetenként kell alapos tisztítás, ba tltkán varrnak rajta, ritkábban kell szét6zedni.

. Gyümölcskenyér. Kégy egés:G tojást 20 deka ~~~~~rral C'SY. órá_i? k?v~rü~. , Mazsolát, ~~ke~e csöt _'. ~tolyat, diot, fuget es ma.s aszalt gyumol­legye~)k~nyra. :;zelctelünk (az egész 16 deka bulyu dalt czit- d? ka. vagdalt mandulát és 2 deka Yag­jük és ~~~atot. hozzá ke\ er\"e, a többihez \eg~_t­a. sütőbe )Jal kikont formábau lassan megsutJük n.

Csokoládét . rot !) to··.. án~ tejszinbabbal. 210 gr. _porczU:k· mig sürü~~dni::;::;a_l szcntüz fölött ~eriink mm~ad~g~ kell b nem kezd s feher lesz, de v1gyazm runk h~~,a tészta ne forrjon. 145 gr. lisztet kava· nyomu~a 8 0 pépből tölcsérrel a?r? halmocsk~kat sütjük .. fehér papirosra a sutoben ropogosra megs"Íte~utöpléhre té"e ; megczukroz,·a. )iikor elöLt~ hel • ?.~okoládémázban megmártog~tjuk, mi­s me n ~Jüket egy éles hegyes késsel kikapartuk ként g .. o _tl~1k tejszínhabbal az üregeket és kettőn· karik ,~ss~eillesztjük, ugy, hogy a fohér bab egy

a épezzen.

eredlentafo~t papiroson. A rendcs gubacste_n~á.tól kén.. pecsoteket. sóskasa v val \'agy felhig1tott ink~~"--al ~eh;~ .kiti::;ztitani. Mo:;.~anáb.an azon~an titát;áh has~~~alJak az anilin·t~ntakat es ezek. t~sz­csep 0~. eros bor:.-zeszt Ycsz.unk, mclybe _n~~1any pecs~t so::;aYat adtunk. Ezzel megncd:~::-ÜJ~ a bor. et és utána többször beecsetelJ ük üszt.a

szeszsze}.

=----Gazdasáji tanácsadó.

;~beA V~s~tány pótlása a szőlöben. ~a egyes sző. az k n .. ke~ultekintünk, gyakran láthatJuk azt, hogy sz~kt ~ekétnek levélzete sárga szinü, mint mondani ság t~~ klorozisban szenvcd. Igaz, hogy e sárga· \?as] .~ bfélo okból eredhet, dc nom egy esetben a. nélk~~~~~. annak az oka. V as trágyázással az ezt lll. ~ o:o talaj'Qan növelhetjük a termésered­de~~ t es ?iz tesithatjuk a szőlö szebb, üdéb b, zöl­zet tonyeszetét. Hatása legszembetünöbb a levél· tes:n, a melynek zöldszin képzésénél a klorophill lye{csek közrehatnak. Olyan talajokon, me· fin ben a vas ki:smennyiségü vagy nem eléggé olt~ cleszltilm, az amerikai alanyokon készült f \ anyszelekben a sárgaság hamar mutatkozni v:g. A. beteg szölőbt'n a vasat pótolni kell. Pótlásra .A. ~;~ál~c~~t használunk, a mely igen jó szőlőtrágya. (Zal asg.aliczot kétféle alakban szerezhetjük be ; \'as atr;an állami szénkéneggyár) mint rozsdás

gáliczot, mely olcsóbb sokkal roint a legfino·

AZ 'UJSÁ.G

mabb, a rozsdamentes. VMp6tlá~ra egyformán megfelel mind a kettő. A vastrágyát legjobb öszszel a föld közé sz6rn.i, ámbár lehet bármily idöszakban a talajhoz adni, mert azzal jól keveredik s belőle a. csapadék nem mossa ki.

A lovak itatása. A -.Landwirtschaftliche Zentral Anzeiger« errői a tárgyrói a következőket írja. : A lovakat rendszerint háromszor napjában itatják. Némelyek etetés előtt, mások etetés után vagy közben itatnak. Mindegyik eljárás megfelelő, ha már azt a ló megszokta. Az etetés előtt vagy közben való itatás nem ajánlatos, mert az; emész­tést megnehezíti. A nevezett folyóirat leghel~e­sebbnek tartja, ha a lovak a száraz takarmány vagy szecska. után és a zabadagolás előtt kapnak vizet és utólag másodszor is egy keveset. Nehezen emészthető a.brakfélék, pl. hüvelyes vetemények etetése esetében az itatás körül nagy elővigyázat szükséges, mert az emlitett anyagok gyakran veszélyessé válható felfuvódást idé~ek elő. A mondott tápsz~rek etetésénél ajánlatos az etetés Plött való itatás, etetés után pedig legalább két óráig ne itassunk.

A fáczántenyésziés és a csicsóka. A fáczánok rendkivüli módoo kedvelik a csicsókásokat, a me­lyekben nagy védelmet találnak. A fáczántenyész­töknek tehát érdekükben áll, hogy esicsókásokat létesítsenek. A csicsóka ültetése nagyon egyszerű. Csak ugy kell ültetni, nlint a burgonyát, hat,an­czentiméteres sorokban. Lehet ültetni tavaszszal és őszszel is. Egy katasztrális hold terület beülte­tésére öt-hat q. vetőgumó kell. A dér bekövet­keztéig a csicsóka szára zöld marad, de a. derek után is meg lehet a szárát hagyni tavaszig.

Párta tlprás. A ló rossz azokásainak ·egyike a pártatiprás, mely elég gyakori és abból áll, hogy a ló egyik lába patkójának tompa sarkával a másik lába pá.rtáját érinti s azt megsebzi, avagy gyakoribb esetben, rajta. zuzódást okoz. Akár egyik, akár másik esettel va.n dolgunk, mindig kelle­metleo az, mert az állat fájdalmán kivül a seb rendszeres gyógykezelése szakértöt kiván és idöt rabol el. A gyógyítást etilanyagotui nem szabad, mert könnyen elmérgesedbetik a seb a. helytelen Yagy etilanyagolt gyógykezelés következtében ; a mi természeteseu a láb használhatóságának és egészségi állapotának rovására Yan. Leszoktatni a lo"at e rost;z tulajdonságáról igen nehéz, vagy ha sikerül is, hosszadalmas, ez okból igyekezzünk a pártát "édeni. Ha a pártákat erös börellenzóvel látjuk el, az már a horzsolás vagy letiprás ellen elégséges védelem. Ugyancsak megfelel, - mert a horz:,olást megneheziti - azon eljárás is, a mi· dön . a pat]{ÓSarkokat lesrófoljuk vagy azokat - egy időre - egyáltalában nem alkalmazzuk. Ha a lovat netán sikerült ,~olna leszoktatnunk eme rossz szokásár61, akkor a védelmi eljárások elhagyhatók.

L

Bársony-,selyem-és csipke

BLUZOK ~·· KosztOmök,aljak

fctt:t-~'11-~J~ és pongyolák -r.s~~''#l· r e m ek ldálUtáaba.n

FALUDI LÁSZLÓ

••

Bp6st, VI., Andrássy-ut48. - Di vatla.p in!J1en.

Uzansfak.

w. Jfi~a. Kivánsága t.z.erint Jeréiben nilas~olunk. Ecmenesaljci menyee4ke. l_. Tessé~ reggel es . este

lysoformos öblitésaket használn!. E~ liter á ll ott. VlZhoz ogy o'l'6kanálnyi ,I~oforrn~t .~ell ~enru. Le~alább 1s 5-6 hétig kell ha!>znaln~· 2. Furos~re reggel. s e:.to 10-10 perczig szénamurvas meleg 'Vltben. A VIZ 30 C. fokos 1 en 3 Hetenkint egyszer egy kevés Cbesebrough· :!Je1~e1: 4. Az ugynevezett s-.~to':'llhal ~yen es~tek­ben nagyszerü eredményt lehet elern1. 5. Ki van zaf'l'a. Csak mütétt61 vár~a.t ere~ényt. Sem a ma&~záz~, se~ . füro:~ztés itt nem er ~>emn11t. Persze meg kell V1ZBgaltatn1 és essk akkor lehet végleges "éleményt ~ondani. A mütét semmi esotro scm életvcszélyet~, da tonueszetescn l-omoly, mint minden ll8gyobb .mütét: Végo~betik alta.tással, do Yégezhotik helybeli érzeketle~Jtbsel ~s. Komol~bb kom· plikáoz:i6któl nem kell ta.rtan1. Ha. st~~ ~efolyasa, akkor U-16 nap mul,·a. felkolbet. A lakásan lB vógezhetó, ba. "an meJ?felel6 tágas, -rilágos sxobá.ja, ell~nkcz6 esetben szanat.ónumban. Ezt kül~nbe!l le~belyesebb, ha az illető opem.teur kivánsága. szennt mtézik ol.

P. Jenő. Kivánsága. ezerint levélben válaszolunk.

41 Mariska. l. Irasaon fel a.z orvOI!ával cgygrnmmos

sz.ublimót-pasztillákll.t. Egy darabot oldjon fol porozolJán vagy zománozozott la.voirba öntött két liter állott vizben és abban áztassa. reggel és este 10-10 perozig. Leszáritás után hintse bo az erre a. ozólm a. gy6gytárakban már készen kapható szaliczilsavas bintóporral. A lemosásokhor; tessék meleg 'l'iZ és kolozsvári ohromezappant használn. i. 2. Kozmetika-rovatunk \"'ezetójének czime: VI. Felsó­erdősor l. .- 3. Nem lehet, ott előre le kell fizetni egy hónapi dijat, csak akkor veszik fel. Ha. tovább kell beut maradnia, akkor ismét előre kell lefizetni.

Egy hü oltxUió. Nagyon sajnáljuk, de más tanácsot nem adha.tunk, mint hogy okvet.Jenül vizsgáltaasa meg magát a háziol"osá.val. Az ilyen csekélynek látszó dol­gokból nagy bajok lehetnek. Ha most idejekorán nem kezelteti, megsinyli egész életén át.

TIUkltla1~ leány. 1\fossa. meg naponta. többször állott vizzel és este a.lefelrrés előtt meleg viz és fehérit6 bársony­t.zappallllal. A sza.ppanha.bot hat ja rajta. néhány perozig. azután mossa. le sok lan~os vizzel, utána állott vizzel és éjszakara kenje be barsony·zsiroskrémmel. Reggel a szappanos langyos ,izes lemosás után pedig fehéritó bársonykrémmel.

L. Róza. Kivánsága szerint levélben válaszolunk. Eoy elófi:.aö. 1. Tessék hetenkint kétszer, este a.

lefekvés előtt a fejbőrét és a haját alaposan megmo:;ni és behabosita ni meleg viz és kolozsvári kénes foh6r kátrtí.ny­t>za.ppannal. A szappanhabot hagyja. rajta az elsó mosá~>nál 10 perozig, a:rután minden következó megmosás alkal· mával 5 perezezel tovább és végül állandóan 30 perczig. Ezeo idő elU>Jt.o után tessék a szappanhabot alaposan lemosni sok langyos \'Ízzel, ha. szókf', akkor kamillatetís sok langyos 'l'ir.zel, utána öblitse jól ki állott \'ÍZzel és teljes Jeszáritás után tessék kibontott hajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék másodnaponkint reggel a fejbőrét jól bedönsölni egy kevés bársony-hajszeszszel. 2. Tc~ék ogy'kezelni, a hogyan azt a Tudatlan leány-nak küldött üzenetünkben ajánlottuk, csakhogy este ne a zsiroskrómet, hanem a bársony-zsirdlanitót hasmálja. A mitcssz.eroket tessék naponta vagy másodnaponta kipréselni, a meg· érett pattaná{)okat pedig -& bórnek elözetes letisztitása, után tessék egy küzzitással megtisz.titott, de már hid!lg vékony tü hegyével felszurni. A kipréselés, illetve feJ. t~zurás után tessék a bőrt alaposan lemosni és ledönsölui a már emlitett sza.ppan és langyos vizzeL Ezenkivül tossék naponta vibráctiós masszáz.st és másodnaponta arcz. góz.ölést 'l'égezni a. következőképpen : Tessék egy nagyobb vasedény fenekére egy izzó vasdarabot (vasalóvasat) helyezni és az edényt töltee tele lobogva forró vizzel és arra bajtsa reá. az arczát. A fejét és az edényt takar­tassa le e~ 'l'astag kendóvel. A gőzölés 20 perczig tartson, a mely 1dó alatt két-háromszor kell az edénybe fri~s forró vi~t. tölteni. d. gőzölés után hideg vizes lemosás és utána kn?mes bedöru;ölés következik.

Irén. Válaszunkat megadott czimére leYélben klildjük.

Hiu leányka: L Yéglege:.en csakis elektrolitikus epiláczió'l'al lehet eltá.,·olitani. Ha csakis időleges ered­ményt akar elérw, akkor tessók a Garami-féle szórrf'sztót hasznalni. :?. Te~:.-ék abba. a kamillateás mosóvizbe minden alkalommaJ egy fól ozitrom levét is belefacsarni. 3. Har· madik kérdkére má!l helyen válaszoltunk.

Egy régi tlófi:(/Ó. Bizony azt csakis ~iitéttel l<'hot oltá.volitani. Félelnle indokoltl.tlan, miután, ha. marad is ott ''alanú heg. az olyan csekély, hogy az észl'e sem vehető. A ki é3znn·eszi, annak tudnia kell, hogy mcgoporáltntott. és naF::}·on mt>g kell néznie a· dolgot. )Iindcne.-etre cMk vizsgá.lttt után lehet ainpos ,-.:Jeményt mondnni. Olvassa cl a. )!aritokáunk killdött üzenetünk másoc]jk pontját,

Eu.lf nagyt-áradi. l. Tes!lék ugy kezelni. n. hO.r:tl,An azt a Tudatlttn leány-nak küldött üzenetünkben aJán­lottuk. 2. t:gynnazt n szs.ppant.

S. Ró-..$i. Kh·ánsága s:rorint lovéiben válaszolunk.• Condos rnkér. Erről \>l7..11J:(álat nélkül véleményt

mondnni nem lehet. Leghelyesebben teszik, b~ Onody A. dr. eg)'etenú tanál'hoz (VI. ker. O-utcza. 6.) fordulnak;

S. C. Ki'l'állllága szerint intéztük el. S:abolc.si menyec'!..~ l. Peru;a-hajfestóvel, 'I'Rgy

Henna-bo.jfestóvel. 2. N~rn ,·ala~i olónyös: Tes~k .a bársony-arczport használni. 3. ~essek ~l?lvasnt o. MarJska· nak killdött üzenetünk második pont1at. 4. Erre a kér· délire más helyen válaszolunk.

Kél4égbeesttt. l. Tessék reggel és o~;te 10--10 peroz!g tartó borogatist 'l'égezni a .kö'l'etkezőkéJ~pen: Ké~ pcr_cz1g lehetoleg forr6 '\."izzel. utana 5-6 masodpercz1g h1deg -rizzel ~ igy '"áltakoxva, mig a 10 perc:~: !etelt. 2. ~o~~k ugy kez.eln.i, a. hogyan azt a Tudatlau leany-nak kuldott üzenetünkben ajánlottuk.

K08zte.s:. Ilonka. Te~sék ugy kezelni, a hogy a.z.t az Egy elófiz.etó-nek küldött üzenetünk má&odik pontJaban ajánlottuk.

Bác,kai aeo~ony. l..o'l'élbcn dla~zolunk . z. B. Egy iz ben már megüzent ük, hogy a':. !r6nö egy matcriáloz6dott szellemet szerepcltetett tárcza.Jaban:

J!. Er-..8ike. á gcszteny•pürec-hez egy kiló sz~p nagy ge8ztenyét kell megfózni. mcghámozni és szitán áttörni, aztán 25 deka. ozukrot vi~be m~~tva. sürü szörppé fómi és a gesztenyét _oole~evezm: yan.~háva! lehet zama­to"jtani, után reszelon, ntka t>z1tan uvegtalra nyom,·a, t.ejszinha bbal köriteni.

D. G. ~ rnészt igen ne~éz a. febérroháb61 kitisztj. tani, &6" 'l'liJJ& beken~o &oká1g az erós napra kité~o és utána rendesen kimos:a. néha elmulik a pecsét. Többször kell a napra tereget01.

T. H. Vágujhely. A nougat nev ü édess · , cxukorból és maodulából készül ; 25 deka czukeg csupa_n czitromlével, folytonos keveré~ közben !'b r~, keves olvasztunk. ha forró és folyékony 50 dek a ash ~n feJ. és ho,.szában kettévágott mandulát hcl mk cg ~ozott fakanállal csak addig ke>e "ük h e e'l'erunk ~s leg;re_n vo? va. Megolajozott p~rcz~Uá 0f~1 a_ m!ndu)a be lapltJuk es "ngy ostyára kenünk ~a cura. ontve szét. abronesot betakarunk 'l'ele és ~1kokat, vagy torta-mel~e~ .. üres beljesét. fa tortat készitünk bolöle • megtoltjük A barna. noug Rlaltta) \fagy tcjszinhabbal és a mandulát felapr6zruk · • ~Uaelyhcz a czukrot piritjuk

• gn ge-nak nevezik.

Vasárnap, 1909. márczius 21.

'

neuman ·bászlá ezé g

Badaput, IV., Calaln·t~r z. szalm

RUHRKEbmE-DSZTRbYR. Sétaruhák elkészitésére:

Ottomán Cachemir Cottelin · Cachemir a soi

Kosztümruhák elkészitésére:

dlstlngvalt divat­szinekben

Angolkelme fajok . Homespun Cow~r C'!at , a legujabb Chev1ot diagonal kivitelek­Zsolnai chewiot ben

lllegblzható, elsörendü kelme~mlnöségeit az urbölgyek figyelmébe ajánlja.

Vidékre minták és a ezég legujabb 75 him­zettruha , •ászon-kosztftm és esipkekabát-

~t~~!!~~~t Dluat-irtesitiije szives k észségge l külde tnek.

Sir a hullám. - Ada Negrl. -

Vakon rohan előre sziklás medrébe zárva S CSobogva sir a hullám ; - hallgatja szürke ég, A boltja mint az ólom, rajt' egy csillag sem ég, A lég oly mozdulatlan, az éj magányos, árva.

Csobogva sír a hullám és ringó, lágy ölén Lomhán törtet előre - talán még élt az este -Öngyilkos ifju lánynak fehér, habkönn~ ~este, Szép, ifju arcza sápadt, tátongó seb sz1ven.

Csobogva sír a hullám és jajgat szüntel~n, Visszhangja bús sirása egy szörnyü, mély tltoknak, Siró panaszszavában vádolva felzokognak Egy c!bibázott élet s csalódott szerelern · • •

Forditotta Zoltán Vilmos.

A Politnac-ok orszá)áb61. Irta. Czóbel Minka.

(Folytatás.)

Olaszországban még er.ósebb e befolyás : Boccacio utánozza. a fablia?-~-kat . -~ Dante tnestero Brunetto Latini, Pansba _JOn, fran· cziául i~, mert, mondja, ~a francz1ák nyelv.e a. legélvezetesebb a világon(>. Tasso !elszabadi­tott Jeruzsáleme másolata a rég1 $~han:so~ d'Antiochec-nak, melynek egy _velay-1 .. kro~­ká.s, Raymond d ' Aiguille ~:-z ot te szovctet. Mnidenütt találjuk e befolyást . s nem ke~ tőle félni, hiszen látjuk, hogy teszik magukéva

AZ U'JSA.G

Gyüjf6kril. ~Nem azokról szólok, a kiket a velük

született jóizlés, a természetes törekvés, vágy núnden szép után késztet arra, hogy laká.sukat mennél melegebbé, intimebbé tegyék, a kik azt szeretnék, hogy minden, a mi öket körül­veszi, a mihez hozzáérnek, abszolut szép legyen. Az ilyeneknek gyüjtési vágya soha­sem fog szenvedélylyé, mániává. fajulni, sem beteges aberráczióvá, a melynek minden más, természetes ·emberi érzést alárendelnek.

Azokról beszélek, a kiket a nagy árveré­seknél látunk fel-feltünni, egy-egy milliomos hagyatékának elkótyavetyélésénél, a mint lá­zasan jegyezgetnek könyvecskéikbe s ragyogó szemmel, kiszáradt torokkal várják a kalapács lecsapását a megajánlott összegre.

Oh, be különösek azok a gyorsan beálló néma pillanatok, a mikor egy élettelen, halott tárgy fölött egy számnál - oly mesés összegü­nél, mintha évszázadok szargalma gyüjtötte volna össze - szünetet tart az árverezö. Mikor tétová-zik a venni szándékozó, hogy folytassa-e a támadást, mikor lopva egymás arczkifejezését figyelik az emberek, mikor a megkivánt tárgy kézröl-kézre jár, ujra fel­költve az elalvófélben lévö kisértést !

Hogy kiül ilyenkor az arczokra a süket harag, lihegö gyülölet, a hülye tehetetlens~g agóniája ! A vágy láza megfekszi agyukat s elfelejteti velük az elöre megfontolt tartóz­kodást. Hogy érezni ilyenkor, hogy ez egyetlen szenvedélyük, az egyetlen mozgató ero, a melynek engedelmeskednek, hogy külön életet élnek, mely épp oly távol esik a mienktöl, mint nlami titkos testvériség tagjaié, hogy

31

felforgatnák az~ egész világot, hogy feláldoznák utolsó ruhadarabjukat is, csak megkaphassanak egy autentikus intagliót, émailt vagy caméát, avagy egy olyan butordarabot, a melynek pedigreej~ oly magas_ra nyulik, mint ogyik­másik grófé vagy herczegé.

Hogy látni rajtuk, hogy szivüket sohasem gyötörte még más szerelem, mint a régi tár­gyak szeretete s hogy mint az aranyos legendák anakorétái, ök is egykedvüen állanak ellen az Asszony megboszorkányozó bübájának, a meztelen vállakra hulló arat~.yhajnak, a Cl:!Ók­lázas ajaknak Az egyedüli dátumok, a me· lyekre visszaemlékeznek, azok, a melyeken egy-egy nagy árverés megtartatott, a melyeken egy-egy sötét. boltocska mélyében váratlanul egy értékes darabra bukkantak, vagy a me­lyeken falusi házak levendula-illatos szekré­nyeiből potom árért kincseket érö régiségek birtokába jutottak.

Hogy a háboru vad öldöklésben teszi tönkre a nemzeteket, pörköli fel a városokat pusztitja el . az államokat, hogy az utczá.ko~ egy eszméért, egy zászlódarabért egymásnak megy a nép, hogy a századnak, melyben élnek, legnagyobb költöjét egy világ részvéte mellett teszik sirba, mindez nem érdekli öket. )li ez az ö szemükben, egy':Bouchet- mely , ·alaha a Pompadourá lehetett - vagy egy Quintiu­)Ja.tsys-fóle . ~ta.pisseriec felfedezéséhez vi~zo­nyitva! Ezek a. gyi.ijtök már bct<>gek: nouro­pa.ták. Csak mog kell nézni ujjaik örege::. resz­ketését, tekintetük nedves ellágyulását, láztól remego orrczimpáikat, kiszáradt ajkukat, mikor egy-egy ritka értéktárgyat véletlenül, várat­lanul meglátnak valamelyik kirakatban. És milyen boldogok, ha sikerill az alku ::; maguké-

életteljes népek az idegen kincset, mint a Unokája, a legendás királyné, Aquitaniai távol felhökböJ jövö esö megtermékenyiti a Eleonora, midőn az ifju Louis de France neje lett, földet· csak annak virágát hivja elö, csak uj tüzet öntött a trauhadaurok énekébe. Egy annak növényzetét élteti. A gazdag talaj, l bohócz, Carealmon (cherche le mande) várról az életerös faj nem másol, nem kölcsönöz, "t"árra vitte e nászt dicsöitö dalokat. De c~ak· de magát gazdagítja idegenböl jött kincsek- hamar fia házassága után Louis VI. meghala kel is, szélesebb lesz látköre, erősebb egyéni- és sok szép remény hullt vele porba. Ez időbe sége. Szegény t>gyéniség, elgyengült faj az, ( 1163) esik az első velay-i troubadour, Guillamne mely az idegen befolyást nem alakítja át de Saint-Didier fellépése, kinek élete szaros mao-ához, de melyen clhatalma8odik b öt összefüggésben van a Polignac-család belsö ny;mja el, - nem kár órte. életével. Hatalmas törzs volt ez, molynek nagy

A franczia költészet két részre oszlott, multjáról máig tanuskodnak váraik, a feudális mig éjszakon 'Sagy Károly és lo"t"agjait éne- élet központja a Velay-ben. Eredetüket a kelték keményebb nyelven, délen a langue tradiczió az _\ppolinaire gallo-román húzból d'Oe zengzetes szólásmódja hangzott, mely származtatja, mely család Saint-Sidoine-t adta elterjedt az Alpokon, a Pyrenée-ken tul Va- az egyháznak, kinek testvére Appolinaire, Vein y Iencia, Barcelona, Lissabon, Genua, ::\Iantuáig, vicomte-ja volt . A "t"icomto czímet a Polignac-ok s melyet provonce-i nyelvnek, a trauhadaurok örökösödésileg viselik; mióta históriát írnak, pedig >>par la dure di Limousin(t-nek neveztek. C'gyetlen vicomte-ok ez időbon a Volay-

E nyelvet először tette hiressé Guillaume ben s 924-töl a XII. század közepéig Lo Puy Poitiers grófja, Aquitania herczege, ki épp oly grófjai. Az elsö, kit ismernek, Armand I. hires koresztes hadjárata, mint gáláns fényes 860-ban. ...-\rmand II. 800-909 elvette Ber: udvara által. E tulságosan vidám udvar szálka thilve-et. A >>hegyek kú:úlyai<<-nak nevezték volt az egyház szemében. A poitiers-i püspök ex- öket. Szövetségescik voltak a Dauphin d'Au­kommunikálta, ami a herezeget ugy felizgatta, vergne-ek, a Mercoeur-ek stb. Chalancon hogy meg akarván ölni a püspököt, meg- Montfancon, Saint-Didior várait az ö vazallus ! gond~lta magát. $Nem, - mondta- tulságosan bírták. Val63ággal uralkodtak, pénzt verett kl gyülöllek, semhogy kezem nyisson neked utat itélkeztek. Csak az egyház növekedö h t le ' a mennyck országába !• állt az ó hatalmukkal szemben Több a .. a ma

De nemcsak a galantéria, az ének s a ütközés származott innon neve~et o~sze-"t"idámság tudományában (gai ~;avoir) volt Armand nejét illotö öröksé ét ~en mtdön hires o herczeg. ~pp oly ismert lett ne"t"e dulmát követelte. Eay ifab\ ~ So.lignao ura­mint lovagok mintaképe, midön 1099-bcu fel- Solignac igényt tart;tt e~ .... -~~hol származó vette a keresztet, számtalan '~szontag~ágon Le Puy püspöke Pie 0{~ksc~e s igényét áltál , a szent földön, a tengeren tul. Solignac-családLoz' ta t rre ., k1 szintén a

r ozott, fegyverrel támo·

38

nak mondhatjnk a. megkivánt tárgyat. Mily hosszu, örömteljes keresgélés folyik aztán a. már zsufolt lakásban, mig annak megfelelő helyet találnak! Olyan helyet, a. hol minden kvalitá:;a érvény:re jut, a. hol magára. vonja. a tekintetet. Mily irigy felügyelettel, mily minucziózuc; gyengédséggel nyulnak hozzá, mi­dón még egyszer szemüg:rre veszik a. nagyitó­ih·egen é.c; milyen fogcsikorgató harag, isten­káromló átok és orditó panac;z tör utat az ajakukra, ha észreveszik, hogy be vannak csapva, hogy értéktelen lim-lomot hoztak be a ezcntélybe ! A szilnjkodó vadságnak csak­nem az a foka ez, mint mikor a szeretó másnak a szerelmcs leveleit találja meg kedvese fiók­jában s megtudja belőlük, hogy az, a kit imá­dott, rutul rászedte, visszaélt vaksáf!ával, ki­gunyolta biz.almát.

Bizarr ruaniakusok ezek, a kiket sokszor keserü végzet ér utól. ~lily fájdalmas vég, ha véletlenül a szerencse szeszélye elfordul tölük s néhány hét alatt felemészti az éveken át .szerzctt vagyont! Hogy egyszerre cl kell adni mindazt, a rnit oly gonddal és oly sok idő alatt szedtek össze, meg kell válni azoktól a tár­gyakt.ól, a mclyek életük kiegészítő részeivé, nemcsak, dc egyedüli rnison d'étre-jükké lettek ~; utóbb nelcik maguknak is ki kell vonulni az ürcss6 vált otthonból, mint valami nagy, szomoru, fekete temetésen . . . :f:, hány ilyen nagy gyüjteménynek hasonló a sorsa! Az a kal pá,c.jüt.é , mely kincseikre lecsap, egyuttal rendesen a gyüjtóknek ÍR halálát okozza. Mintha. az ag) vel ·jükre ütne lo vele az ár­verezo. :f: ez a képnek nz egyetlen árnyoldala. l\1 rt m illönben inkább irigyelnünk kellene ezeket nz embereket, a kik oly~n elütö módon élnek tőlünk, a J,ih clszigotclik magnkat ebben n tul á.glJa vitt kultuszban s fitt~yct hánynak az Asszony t.riannikus hutnlmó.nak !

tv a.

H tik v i lila. (Szépségkonzervá.lis.)

A mi6ta cmbcrt'.k \"tmnak, létt'zik az a törek­vés is, a szépsógot vagy legalább is az ifjuság lát­szatát minél wvAbb mcgó,·ni, megtartani. A tör­ténelem mindcu lwrsznkóban használtak az cm­berek szépitószcrekct, kendöz6<~zcreket, parókákat, mi egymást. A római császárok feleségeik számára a '·ilág minden részéből hozták a csalhatatlannak l mondott szépitószercket, ismerték már a.kkor is

gatta. a PoJignnc-ok ellen s a vicomte-ot egy­házi átokkal sujtotta.

Louis VII. király elé jött az ügy, ki ugy a püspököt, mint .A:rmand fiát, Ponst, s H-e­raclo novü unokáját magn elé hivat tn Som-ig­nibe. Ott létrejött ugyan n béke, de csak ke­vés ideig tartott. Souvigniböl vissznjöYet a Poligonc-ok betértek szövetségcsükhöz, a szel­lemos troubadour s vakmorö lovag Daupbin d'Auvergno-hcz, ld ncmsok6.ra hires lett össze­ütközése mintt Richard Coeur de Lion-nal.

A szövctségcsek harczi kedve mo t a briondei apátság ellen fordult, mely hajdan hires volt minden erények gyakorintában s két ezentet is adott nz egyháznak : Odilon, cluny-i apátot s Sz.cnt Róbcrtet. De most a hatnlom és gazdagság által elva.kitva, némi ürügyct adtak e meg zállást jogosultno.k fcltüntetni.

Mindcnesetre e győzelem n. vicomte-oknak biztositotta néhány évre a fels6bbséget, s a fiatal Bernele Dauphin sógornőjét hozta haza ez utból mint feleségét, al gbájosabb asszonyt, lrit vnlnho. Polignac várn látott.

Ez asszony miatt lett Guiliaomc do Saint Didier kblt6.

Mikor meglátta n lovag - kit magát is bttor és hü éges, udvarias és szerctetroméltó­na.k mondano.k - urn feleségét, n szóp és ked­=~ M.a.rquózé-ét, szivo hölgyének választotta tel ~~~6 verseket intézott hozzá folyton, szün-

öml !: ~ny körmönfont válo.szt adott ez férjem nc~e : •Guall umo, - mondá - ha soha sem vál=ak lJa s nem kér fel reá, gámnakc. lovngomnak, se s.zol-

A troubndour nin e parancs eléré érc. Mn ~ül n · m6dot talált

IllUtolta urát egy

J

AZ 11JSA.G

és alaposan a masszázs, langyos íürdök stb. üdvös hatását a. gyöngéd arczbörro, mindonki tud a római császárnék és egyéb elökelö római hölgyek szamártejfürdóról. Eleinte csak a eggazdagabbak törődhettek az ilyesmivel, lassanként terjedt a szépségá.polás szélesebb rétegekben is, s ma már megszakott jelenség a puderezett arcz, a. mani.l..-ü­rözött kéz oly körökben is, a. hol az ember nem tételeznó föl, hogy ilyesmivel ráérnének foglal­kozni. ~Ii.ndebben persze Pária viszi a. vezér­szerepet ; onnan indul ki minden ujabb szépség­ápolá.si divat, s oda zarándokolnak mindazok, a. kik szépsét,rükot m.indcnáron meg akarják tar­tani minél tovább. Ott fedezték fel annak idején a fonnyadó, rá.nczosodó n6i arczok emailirozását, mcly divat, ha nem is mindig mondható szépnek, logalább tartós volt az eredmény, sokáig tartott az ily emailirozott maszk. Legujabban a párisi szépségorvosok, nem tudni m.iért, talán mcrt nem tudtak ujat k.itnlá.lni, talán mert a. sok zaklatásért, aminek a hö1gypáczic.nscik részéról ki voltak téve, boszut akarnak rajtuk állni, köYetkezó reczepttel szalgálnak azoknak, a kik szépségük megtartása érdekében hozzájuk fordulnnk. A szépségct, ugy­mond, csak ogy módon lehet megtartani az emberi kor legvégsó határáig, ha le-zokunk minden emó­czióról, minden arczkifejezésróL Ha beszélünk, arczunk megélénkül, ha. mosolygunk, ha sirunk, ha indulatba. jövünk, nrczunk izmni más és más­ként mozdulnak meg s ezen mozdulatok ismétlé­sével lassanként ránczok tá.mndnak az nrczon. Tehát, hogy arczunkon rá.ucz ne támadjon, csak egy mód van : hallgatni és mindig csak hallgatni. Ez a roozept, a. mil juh•nh•g Párh;han drága pénzen árulnak. Losznek-o sokan hölgyek, a kik hr.sználni fogjtik ?

{Angol nömozgalom.} Az nngol ,·egyl.~eti társulat l•ddig nőket, bár­

mily tehetségesek ,-oltak is n sznkmábn:n, a~egyé_

énekre, melyben n ,;comtesse-t Bcrtram·nak qevczi s mely igy szól :

Hozzád jo1ök hölt;yem mint könlt, DaUgnsd ml!g Itiért cscde1.om,

s ki kiild cusomo!. Ne hnrn~udj reá tobb6

f.A JÖjj fil•gitaégéro. Mcgttltom, hogy más lovngot szcrcss,

Mint ezt, ki roA érdemes. Visaznutrudtnni 6t már nem s7.abnd,

Mcrt mlndörökro n tied mn.~

Hcrncle mindcn gynnu nélkül elénekelte c d~lt feleségének, 1nire Mnrquézó megértl':e az uzcnetct, rnondá.: ~Most már nem véd­betom magam többé !o s clfogndtn GuiUnumc-ot lovagjának és azolgnjának. 11 tulboldog trou-bndour elro.gadt.nt,•a zengte : ·

?Wiyen s:.:ép ó, kit énekelek 1 Szép rira, foldjc, mint no\'"C, Sz6p beszédje, mint moululata, Tólo lesz sz p ezivcm éneke 1

. Tíz évig tartott e szcrelcm, mig n Po-hgnnc-ok \""ált()zÓ szorcncsévcl kiizdöttek hn­tnhnukért.

1\lidón lll. Sándor pápn, kit Rómában Barbarossa Frigyes jelöltje, Yictor ellen válnsz­tottak meg, cllenségei elói, Louis le Jcune s Henry _!'lantngonct oltalmát ltoresvc, Le Puy-be ~e~ckult, m~ghallgnttn n püspöh panaszát n l ohgnacoknt 1~otőlc~ s_mC'gparanc ol tn n király­nak, vegye VIS za llnondo-ot

Két izbcn tartotta n kiráÍy a Louvre-ban fogva n \-icomtc-okat 8 SUl.bad a uknt Ilil-ben c nk azon kiköt l adU!. vis n hogy tegyék j~~-á .. a Brion?o-ban c ett J árt: ndj k át n puspoknok Sntnt Pnulicn El ne Saint Quin­tin és Sencuil váraik t s hogy ~ondjnn k le Snint Did.icr h6dol 6.r61.

Troubndourunk ime m r nem vnz lu a Polignncoknak 8 .M rqu zó fugg t1 n lovagot

Vasárnap, 1909. márczius 21.

szeti társasá~ tagjaivá nem >ett föl, csak, :1zért, mcrt nók ,·olt:nk. Sir William Ramsav, a tarsulat elnöke ez ellen már ré••ebbcn felszól~lt, de hiába. Ujabb~n sza"t":az6 íveket bocsájtott ki núnden ern·es ta ... hoz s kérte n'--ilatkozzanak arról : be· c:-..r e .J 2 fo!!adják·e a nőket is a társulatba vagy sem · 1758 szavazó ivböl 1094 érkezett \issza. azzal ~ vá}n.<;z...;znl, hogy a nökct befogndjúk, egyenlo kvalifi.káczió mcllett, 612 elutasító •álaszt tart.a.l· mazott, 2:? iv kitöltetlenill jött vit;sza. Ezek szenn.t teh6.t Sir William ongy örömmel jelent~e.tte ~· hogy a vegyéElnök ezentul a társulat tagJal l~he • nek. Az angol scbé:;zon·o~ok tcl;tiilete szmtén állást foglalt nz orvosnők sebé~zi ké~itél;e ellen s ezen határozat körül ru1í.r régen folynak a hari ezok. 1908. október hrn·ábnn azonban az ang~ királyi sebészeti testület lc~fóbb tanácsa elhat · rozta, hogy o. n6kct igenis bcfogndjn. a t:stületb.e egyenló képesitós esctén s hogy az egyeolo képe,Sl· tés meg"..a.erezhí'tÖ lec:\cn, utnsitotttl. a vezetese alatt álló testületet, -gondoskodnn róla, ho~ a scbészeti c.l&ldá ok ezentul a. nőknek is nYitva

, t· gyakor· legyenek, ugy mint a kórházak seb~zr l ~· t lnta is. .\ tanács azonkivül nrról is rendelkezet ' bouv a e.ebészdoktori képesitést nvert nók a scbé;z· .,._. · · 'h·ara. doktori czimct is elnvcrhcssék s fogorvo~J pa · é·

• ho~-.zu " b bocsájtnssaunk. Ezen határozat t'gJ" ,.., ol elkeseredéssci vivott h rcz vé .. ét jelenti. AL ang_

c . lát ~·ato· nagyvárosok már régebben cgbzségüg~ ... ?.~;n n kat neveztek ki, a kiknek kötclessége, külono;.cát tulzsufolt munkásnegycdek minden egyes l~ ~-b. b • .d ~k·· .. kb \"é<'lclato· u.onyo:, meg tarozott 1 o ·oz o • CI~ -5 ... ok· gatni é.:., tett tapaszt Inta ikról o. \'Úro--• bnt6:-"c nak jelentést tenni, mely jclontésokm'k _lrg~ t~~: ri bb eredmén ve a tulzsufolt és egyébkent .s k

el l kL~ k li k• .. • és • 1\ hlÍZIUf;l :-éfrt en n ·~ .. o • nzonna •t unt o . . 'of•)hís;l . crél ... •es megrendsznbtüyoznsn és • egbt~Uc• t·l'·

.J • lk l u··z , ., A ,·nrosok eleinte kizárófag férfiak L u ·n 1

• •• y :; c.q'lk nagy fArud:-ágga.l sikerült t"'g_rcs te,~ékc~i· test ülct(!knck, t"'~'t>llülcteknek egy ·<>gy not öket ncvczt<'tni, ily állásokbt\. )lo. mú~ nzoubnn ~o~bttn, mindjobbnn nlk lmnzzó.k nz 1lyen áll:bfé .fu1u1 ~ert n nó, ~ Ici m~gn is háztnrtá:>t ,·ez.e.t, \~ :eh·ik JObb:ln tudJa meg•télni, rut>ly lnkn,. ]O c: u t ·d& rossz. Most ml'lr ncmCS!lk kinevezik a no~e 'b8D cotruj6k is nz ilyen állá oknt. Igy leguJn~ ld Anglinb:ln 4 egész égügyi llítogatót neveztr~l. uók közi!1 60-tól eg&z 00 fontnyi éri ~et tósá· J6 ...-olnn ezt minflhmk .is behozni. A vároSI hil n !!Ok sok uj és , Jliilet<'S részi ·tet tudnánnk 111r~c­bud pesti munkássá~ l ktís\iszouyairól 6 n ~~j:1 pesti munk&s:nyuUu;ból óló háziuruk l'SO.!";te;;· megt::mulnh. ezt a tényt, hogy núnden jog kol "ul; Eéggel is jár. U>gjobban járn nnk azonb.til [l)t~d· n h tó,á.gok ez n uj rend mctlet t, mert ke ve:,.... -

Vasá.rna.p, 1909. márczius 21.

nének a. tuberkulotikus fertőzési fészkek, keves­bedne sok minden egyéb ragály s a. végén is a város, a behajtandó büntetésekből nemcsak az alkalma­zott egészségügyi hivatalnokok fiz_etését fed~zhetné, hanem jelentékeny összegekhez JUthatna. ily uton jóléti intézményei számára. A háziurak ez a. cso­portja valószínilleg nagyon ellenez né ezt a m6dszert, dt' a végén is nemcsak a. háziurak kedvéért épül~ Buaapest. Az éretlen gyümölcsöt, a romlott él9lm1 szert a hatóságok elkobozzák, a vizzel higított tejet a. csatornába öntik s mindezt igen helycsen cselek­szik. Hát akkor mért legyen éppen csak a. házi­urak privilégiuma a lakóik életére, testi épségére büntetlenül törhetni 1

----------------~~~~~~-

1 SPITZER ARNOLD ~lvö~b~T ' elismert jó kivitelü butorokat rendkvüli nagy l

1 választékban kapni. 249!..

Szüksé&e van-e az asszonynak szípsé.&re?

- A válaszok befejezése. -A tökéletes, valóban igaz go~dolkozás~, a lénY?get

össze nem téveszt6 embor, csak az 1gazat, az tgaz képe?en a jót szereti. De tudjuk, hogy az ign.zság örökké ~art~, 1~y tehát a jó az igazban is örökkévaló. pe a. te~t1 szepse~ mulékony ; tehát idővel cs~lékO?Y• ~ ~~ pedig tlyen tula.}­donokkal bir, nem lehet tgazsa.g, orok. Iga_z férfi _teh~t híve annak a névtelen fogalomnak, mely az tgaw.t, JÓt es szépet egyositi, melyet . ki~lsól~g é'l némileg tökéletesség· nek neveznek nem tekmt1 szüksógcsnek ezt a mulékony testi szépséget. De rende~e.n a tökélet?s férfi Js a tc~ti ~~~p­séget mint fokozott mértekekben elofordulo mellekkoriil­ményt mint természetes, a magasabb fokban lévót vá­lasztja ló ízlése szcrint. _Tc~át miután m~llékcs, nem szüksé.,cs. Szavam - eddig lS - képtelen JObban meg­(lrtetntgondolkozásomat, külöuöiiEln itt, a hely sziike mia.tt. Elég, hogy ha mondom; a többit az emberi gyengeség magyarázza meg.

Ga8z.nu Károly.

Egy rógi, jó, de német közmondást ballottam : ~Ein schönos Gesicht ist eid Laufpa.ss durch die ganze Welt.<~ Ebből láthatjuk, hogy basmát is veheti a nö a ~;zépségének. De ohctlen sziliógét nem érzi, mert van en;yhit6 körülmény is ; például nem szép, de kedves ; nem szep, de okos, szellemes stb.

Euy a8s--,.ony, a. ki BZintén nem s:ép, de . ••

Nincs. A szépség a nönél cs:1k olyan s1.crepet ját. ~zik, mint a virágnál a szin és az illat. A virág szine és tllata csalogatja a. roYaroka.t, a. nóknok cmlit()tt tulajdon­Bága a férfiakat. A nó szép"ége ch•akitja a férfit, 11. ki örökre edalánczolja ma"á.t 11.1. imádott szép:.é~hez. Dll {'>;;,kbamar ébtedezni kezd és felfedezi a szóp nóben a lcj:\Tutab~. I:l­ket ; boldogtalan lesz egé"z életében és menekYést a korül· lnényes eia sokszor lehetetlen válással szemben a züllés­ben, vagy a. mindont gyógyító hAlálban ko.r.c~. De ba: a. n6 nem is szép, de ol van látva a lélek ba)atvnl : szep,

han tnutogattak, mondva, hogy a. rajta fü&gö nehéz láncz szoritotta egykor a szep Marquez6 harmattest ét.

Guillaume Saint Didier látva, hogy hely­zete ugy a Polignacoknál, mint a VelaJ:h.~n tarthatatlan, Provence és Barcelona gr~fJa­hoz, Alfonshoz menekült. Uj urának egy muvet irt a vivás és a tornák tudományáról, de ez nem maradt meg, csakis utolsó éneke, mel_yben -bár különben a troubadourok ellenséget vol­t~k az egyháznak - heves~n, ~uzditja ~onfi­tarsait a szent sir felszabad1tasara. Az., osszes troubadourok énekelték a keresztes h~dJar~t?t, mind lelkesült érte, de Guillaume Samt D1dier nem érte el álmát. Nizza melle~t h_alt meg 1189-ben látva a tengert., mely ot hivta egy ~anyaru kötelesség teljesitésére, s me!y~ek part­Jain tul vélte az üd-rosséget feltalalm. .

Ez időtájt, 1198-ban, foga~ta a clermonti gróf, Dauphin Heracie de Polignacot unoka: öcscsének (bár csak. nej~ ~övérének fia) s neki adományozza Saluztt >arat.

Egy késöbbi Pons 1209-ben Bert~an~ de Chalancon püspökkel keresztes hadat mdit az Albigensiek ellen. I\fely had.járat után, ~alán a harcz borzalmaitól megrendttve, ~o~ostoxb~ vo­nult 8 a Le Puy-i püspököt nyil>arutotta .v.elay grófjának, nem lővén féltékeny a~ . els~segr?, tnelyért ősei annyit küzdöttek. F1a1 bolcs es kitünő anvjuk, Alcinois de l\Ionlaur :._czetése alatt neveikedtek igv Pons nyugodtan o1thette fel a barátcsubó.t . .' Gyönyörű ~ charte, ~elyben a PÜSpököt _ ha, mint mondJa. : !~ten c:mzzen! két fia elhalna _ örökösévé teszt. t.Mm~enkt tudtára adassék, hogy mi vicomte ~e ~ol.lgn~_c ~agunk jóvoltából (·s szabad akarata?ol, t'e~l­tol se eróltetve, se paran~~oh·a. ~~taroztuk cl tnagunkat . . . Egyszersmmd ,kel') ük é~ m~g­hagyjuk, hogy ha javainkhol valanu mast

AZ tJ'JSAG nemes lélekkel, derült kodélylyel bir és azonfelül müvelt, intelligens : boldoggá teszi nemcsak férjét, hanem önön­magát is. Igaz, a szép nót hamarabb vesszük észre, csak­hogy hamarabb dobjuk is el, megismervén rut lelkét ; a. szem szép nőt nehezebbon venni észro, de ha. megismer­tük nemes lelkét, magunkhoz öleljük, mint ogy talált kincset. De azért ne nehezteljetek roám, szép hölgyek, mort hiszen vannak köztetek is szép lelkek és ne bizakod­jatok el kevésbé szép n6k, mert nem egy akad köztotek, a kinek a lelke is ru t .

K. fh.

Szépség a. női batalom ; ezt tartják általában, do mit ér a léha. szépség mindon belsó érték nélkül. Szerio­tem igazi nó az, kiben a. lelki szépség jósággal párosul ; a. mely nónok e két jó tulajdonságon kivül a testi szépség is osztályrészeül jutott, az majdnem tökéletes.

'Elófizet6 leánya.

Erre a kérdésre határozottan válaszolni, igen·nel vagy nem·mcl lehetetlen. Egynek igen, másm 't nem. A szépség mindonesetre jó ajánlólevél mindenkor. ts nem baj, ha megvan valakinek, ha. az illető vagy~nos is, vagy ha éppen szegény is. ;\!iért ne legyen ~alaki, ha gazdag, a mctlett még bájos, szép és kellemes ts? ~o. és ha sze­gény, legalább szép legyen. A sze~ck is ~ellomcsobb a. szépet nézni, mint ennek ollenkezÓJÓt. :& hiaba, a gya­korlatban mégis csak a szép nók tetszenek, a legt-utabb férfinak is többnyire jó izlése van és a. tetszetős külsó után következik osak a bol.só értékek mórlegelése. A mü­vészet is csak a. szépet koresi és örökiti meg. Szarintem a. szépség a vonások összh~ngja! a hideg, ~ziJ.rus .~zépség ugyszólván kozd kimenlll a divatból. A szepseg kozkrncs, n. miben mindenki gyönyörködhetik, az igaz, ~ogy a leg· löbb gyönyörüséget a nézöknek és nem a. butokosának szerzi. A tapaaztalat ugy mutatja, hogy egynémely nó, sőt igen sokan szépségüknck köszönbo•ik egész szeren­cséjüket, karriérjük.et, jólétüket és boldogságukat. Van viszont, kinek legnagyobb, egész életre k;ha.tó átka. a. szép· ségo volt. Helyrehozhatatlan tévedések, boldogtalanság kutforrása.. A fö a szeroncse. :& a hideg, nyugodt ész. :& aztán, hogy a. mai világban ne legyen tulsok szivü.nk. Jobb, ba. egyáltalán nincs. Föl&leges . ... Xicbt Herz, aber Beherztbeit braucbt man heutzutage um vorviirtszu. kommen.4

Igyokozzünk termé.izetesek, okosak, és kellemesek lenni. Iparkodjunk mindig szép1ek, tetszetösnek mutat· kozni, ezzel nemcsak önmagunknak, de embertársainknak i.~, kik több·kovesebb ízléssel mnnak megáldva., vagy me~ verve ( ?) t'!Zivességot teszünk. Nincs az a. szóp nó, a k• még azobbé ne tehetné magát egyéni fésülködés, öltöz­ködés ált~l. s nincs az a. kellemetlen arczocskt.ju, a ki csinosabbá ne állithatná magát össze, ha tart magára. Legyen olyan szép mindenki, a hogy tóle telik, a. hogy sz.épnek, töle wlhetöleg csinosabbnak, elfogadhatóbbnak tenni képes magát. t:; senki se busuljou, ha. nem szép, boldog azért lehet, ruzont a szép;;ég olyan gyakran hol­dogtabn. Például: ha lábainál látja az e~ész világot és azt az tegyt-ct nem. S ... kevésbé :-zé p noha éppen cs" k annl\k az t!gynok tetszik, a ki neki is. )linó boldog,;ág l No lám, ba minden nom is, de ez jól vnn beoszt= a. vilá­gon, hogy nom ntindonki cgyenl&-n szép ; mindcn izlé:; tnlál 1:ielégitédt. Az is jó, hogy az ember bizonyosan soha bCm tudja a jövőt.

.JI.

A ~testileg" szép n6t csodálom fára.dbatlanul, kielé­githetlenüll Van-e a teremtésnek remekebb alkotása,

illetne, az azonnal, haladéktalanul igaz birto­kosának visszaadassék .... ~

1218-ban teljesen visszavonult. Fiatalabb fia .Armand kapta La Voulte-ot. A legfiatalabb, H~racle, kalandokba vetette magát, talán .Anjou Károlyt kisérte Nápoly meghóditására? l\Iin­den hir folöle homályba vész.

Pons V., a legidősebb, nagy házasságot teszen .Alazais Guerin de Trainel leányáTilL Nem tudom miért, Saint Haon várában tartják meg esküvőjüket püspöki áldással. Pons V. leányát, Agnest 1245-ben Heracle de Montlaur veszi el királyi bozományá>al. Alazais nem élhette tul férje elhunytát s 124:8-ban csak egy árva marad .a vá~ban: . Armand. V1., ki szerencsésebb, mmt Samt Loms, mert VISsza­tér Afrikt1ból, hová a szent királyt elkísérte. .Armand VII. igen meggazdagodott. 1:289·ben temették el Le Puy-ben.

1362-1421-ig a ~icomte-ok hevesen részt vettek az utonállók, valamint az angolok ellen folytatott harczban, de térjünk >ksza. a trouba.dourokhoz.

A második ~elay-i éneke::., Pons de Cap­deuil élotoi nyugalmasabban folyt le. O is egy szép asszonynak ajánlta szerel::nét. Yá­lasztottja. szintén az clökelök legelókelóbbj,;hez tartozott. Azalais de 3lercoeur volt a ne>e.

.A:I. ifju Azalais de J\Iercoeur \~ssza­tartóbb volt Marquézé-nél t> igy Pons, trou­badour szokás szcrint, és arra :.;zámitva, hogy felkölti imádott ja féltékeny:;é~ét, elment má:> várakba dalolni szcrelmi énekeit, talán cl is érte czélját, mert Azalais, miután Pons meg­tért, kegyeibe fogadta dah1okát. De o boldog­._.ácr is c~nk kevó:; ideig tartott. _\. yetélv­tá~ak lcghatalma-.abbja, a halál elrag .dta ·a bűbájos ll.['Szonyt élte tava:;zán s néma lett a troubadour megtört szive és néma tépett lantja.

39 mint egy tökélotoson harmonizáló szóp n6i test? Nem kérdezem belsó értókét. A •lelkileg• szép n6t tisztelem, bcc:;ülöm, im:ídom, mintaképe:mül óhajtom ; nem látom külsö ékességét. Azt mondnnúm, hogy csak nz üreslelkü nónok van foltétlen szüksógo a. külsó szépsógro, ba nem éppen a. természetadta. szópsóg prodesztinálná. sok cset­bon iires lélekre ókot, mcrt oz a ~épség csak a legszigorubb és loghelyesebb ne,elés mellett nem ,·ozot mindcnckelótt a tükörhöz, s az ott elpaw.rolt idö csak lelkünk rovására mcgy. Ha am bicziód nem visz az ünnepelt n6kig, hanem szivcd-lelkod szerint feleséget, jó öröm-szorzó, bánat­osztó felesógot akarsz nehóz földi pálya.futásodro. óh ember, - lúzadjanak bár n. szópek, - keresd, a melyiket nom bámulni, do imádni lehet !

Egy fogarasi au:ony.

~ szerint.em nincs szüksége a n6nek, illetve asz­szonynak a szópségre, hanem igenis, okvetlen szilkséges, hogy az müvelt legyen, mort egy jól nevelt n6nek mindig több basmát lehet venni ugy a. társadalomban, mint a családban. Ellenben egy t~zép, s a. mellett nevoletlen nem ér semmit, sem itt, sem ott. Ismerek ogy szép asszonyt, a lótszépnek tartanak, s a férje mégis n. szolgálóját szereti. a. ló pedig c.iuf, piszkos, (na nem mondom, hogy az mü. volt.), most már pedig, ba. az a. szép asszony kellő mü­'eltségü is, bizonyosan a. férjeeskéje nom gondolna n. cselédjére, vagy ba gondolna. is, do nom szeretné azt. Szintén egy másik csallidot isrnerek. Itt a nó nagyon müvelt. kedves s fess, s ezek a legnagyobb azoretetben élnek, s a gyermekeiket is igy nevelik. Az nem igaz köz­mondá.s, hogy a nem szép nó gonosz, vagy kaján ; több találkozik a. szépek között. ilyen (ti'lZt()let a kiv6telnek). Nohát, ismét csak azt mondom, hogy nincs szük.sége az asszonynak a szépségro, hanom egy kis szemíülosségre, hogy hamar vegye eszre, ha kutya. van a kertben.

Somogyi as8zony.

Arra. a kérdésre, hog;y 'ajjon a n6nok szüksége van-e szép:ségre, vagy netn, on határozott igen-nel felelek. Állitásomat tapasztalataimmal bizonyitom és- ez annál inkább birhat bizonyitó cró\·cl, mert én counya. vagyok és mint minden jónak az értékét csak az foghatja feltga­zán, ki a.zt nélkülözi, ugy vagyunk a szépséggel is. Az egészség is akkor kedves, ha nincs ; a. szépség fontosságát is azok érzik, kik azt nélkülözik. A jolen társadalmi viszo­nyok között, aót valószinü, hogy a jöv6ben is, a nő mindig C[l.y férfi támogatására lesz utalva; ezt pedig csak szép­ségé,el qiztosithatja mngának. Vannak ugyan esetek, a. mikor okossággal, kedvességgel, szelidséggel, hóditaní lehet, de ruiután ezek rendkivüli esetek, azért áltnlánosi­tani, avagy szabályt lovonni ebb6l nem lehet. Vegyük csak azt, ha. e!!y szép n ó lép a. társaságba, már puszta me"­jt lenésé,ol felkeltette az órdeklödé:;t, mig egy csunyán~ elóbb igyekeznie kell leküzdeni az ellenszenvet, mit külsó alakja kelt, a jó 'éleményt csak azután nyerheti meg. Ezt é~ magamról_ tudom, ki csunya. vagyok, pedig ked­ves, sot okosnak JS tartanak. (Lehet, hogy a t. szerkesztó urnak nem ez a vélernónye, levelom után itélve.) Azt moudha.tná. ugyan 'alaki, mi ~;ziik~~.lt van arra, hogy mindenkinck a tetszésót m!';nyerjük! Hát igen iR, szük­sóges . .Minden embernek tiir...•kvése n1ások ezeretetót meg. nyl'rni, do kiilönöseu szükM:ge van orre a nó órzékeny ldkének, mcrt :szeretet nélkUI az élot nem is élet.

C.~illa.

~ azt mondom, hol:!y a nó jó legyen, te azt mondocl, okos legyen, 6 azt mondja, hogy szóp legyen. K'l se ón, bO to, :;e 6 nem gondolunk alTa, hogy mi is rejlik a. mi ki'á­nalmaink mélyén. 1!:n nkkor látom az asszonyt szópnek,

Csak akkor szólalt meg ismét, midön Európa megrezdült a keletről jövö vészhirek­tól : zugott az országon át, hogy vége a 90 év elött Godefroy de Bouillon által alapitott latin országnak, melyért annyi frank vér folyt, annyi frank sziv hevült. Hogy a hatalmas Saladin előrehatol s egész erővel támadja Jeruzsálemet, mely már meg is adta magát.

ill. Orbán pápa belebalt e hir szomoru­ságába. A nyugati világ elcsüggedett, de csak­hamar a fájdalom haragra változott s leg­hevesebb, leglángolóbb énekese Pons do Cap­deuil volt, ki el is ment a harmadik keresztes haddal, melyet Oroszlánszivü Richárd és Philippe Auguste vezetett, ruelyet követett a franczia lovagság virága: a Daupbin d'Au­vergne-ek, a Polignac-ok, l\Icrcoeur-ök stb. A németek élén ott volt Barbarossa, nálunk magyarolmál is >isszhangra talált a szent sir hívó szózata.

Soká tartott a királyok czivakodása az elsoségért, a lo>agok féltékenysége egymásra, mig el tudtak indulni.

Pons do Capdeuil elkeseredetten mondja: !)Bárki maradjon itthon, én elmegyek irgalmat kérni oda, hol a lator kegyelmet kapottt.

Vegro 1190-ben elindult a keresztes ha.:~ Szicziliában telelve, tavaszkor kötöttek Jri' P~rttra4 _szúl~vda hmegkezdték Pvolomais ostro: ma . _-u. ero osszu ostrom után kezükr · jutott s meghódolt a kereszt jolének. e 18

Ez ostromnál, mondják elesett P Capdeuil. Czimere látható ~ k ons de mében, a versailles-i muzeu beresztesek ter­nlatt. m an 21. szám

Egészen más Yiláab l' .. Viliave troubadour pt? a epun~ a harmadik többé szerdmi dal ' . l~rbre Cardinallal : nincs

' reg1 b énekesek eszmcSny·

40 ha j6, t& nkkor tutod S7.épnck, ho. okos, - dc ha. tctsúk az asszony, mindhám1an szépnck tnrtjuk. Van örökszér, - m~a a szép ég örök, - dc hogy kit tartsunk szépnc .. , az a legegyémub dolog . . l\lir.dcn embernek érvényesülés a czélja ; érvényesülni nknrnnk a oók i:; és cg~-elóro a &Zépség a leglul.thntósab t 1.közük ebben n tekintetben. Hogy az asszony el is érjf' n. czélját. meg keU találnia nzt a kört, '"agy mondjuk: oz• m; embert, a ld ót ~;zép:::ck látja. A szép;ég~nck eztJin kár férjhez.mon::s, akár jó áilás lesz a l>ön~tkczm n~-e : 1..-gyéni ége szcr~nt <'zélnúl me n oó. \'a:1 olynn nó, ki nem t~llílja mt-g én•é!lyc:::ülési körét, nem tud ezéthoz jutni, m rt nt:'m látja ~enki szép­nek. Tehát szük égo \'DU a r.uncl: a zépsl'f'rc• csak 57.á­molni kell azznl, hogy egyik em~r ezt, n ruosik azt. tartja ~!6pnek. lUi is volna, ha mindenki ugyanazt o. n(it tartaná szépnok! Egy péui cl6fi:cló.

Az eddigi -válnszok ),özött ~Kékszcmü nss::onyc válasza ragadta me~ fi~·olmemct. mcrt winden sza ... ~ arn.ny igaz.ság. l\11, holdogta.lnn férje!•, hányan '"~~~YUilk, kiknak egyedüli Yágyn egy szép •Js jó kis ícles~g ,-olt és helyette a sors egy iirc-;l•'lkii, l:Unn~'t'hnii, cztfr~lkcdó llli57.onynyol vert. meg, kinek egyeduli gondja a frizt:rtijn, ruhája és nz ud rnrlújn. Az nsszonynak l)tmcsuk testi, do lelki széps~ is nm szuk é-g • .t\ mely f.:rjnck az jut. osztályrészul, ho~~:y egy n<'mcslclku, jó és szép kis f ... lesé~ oldala mcllctt jArja végig nz élet rögös utjnit. :umaJ;: már itt a foldön része volt a 1Jlen~'01"87_ágban. ~li pedig, 1..-ik nagy többségben l'D.gyUnk : boldogtamu férjek, ~irn.s· suk ezeitalan életünket, oh zclt boldogságunkat, mcrt n boldogság sokszor érdemetlen embernek jut.

Bgy boldogtalan fúj.

Igenis, sziikségas, hogy n n6 szép lc~,>'t'n ! Sót n ~ze­gény leánynál f6kellék a szép ég. minthogy nincs m6djá· ban ru~át p6nzzel to.ltnrgntni. A szép ég. hn é.•zsz"l pirosul, a leg"Veszc(iclmcscbb eszköz a f'rfi megrontá.:iára. AkárhÁny példát mutat feln törtőn l<>m, me ly fényes bizo­nyitéka BlUlak, hogy a szép n6 a lcgkomolyobb, lt:';józ.c.­nabb férfiut is l:önnyü m6d rnbjá.\"ll t z.i, s nem e:.-ysz r aljas csz.k~ül hns?.náljn fel a különlt(ltl n mcs jeUemi! áldozatot. S ri zon t : a szép. e és n mcs érz& ü n ö n legkönnyelm ü bb férfiut l.igyó~itlul.lj hib '1!)ól, ha nt' h.~ feladata v6grolul.jtáaánál u B rctet ~ lutarttí.s vezérli. Sőt nem is szukll~gcs, hogy ll ztp n6 nag) on ok08 lcg)'t'n; elég, ha nem buta. Hi zon a f rfiaknál csnk a szem ki­\'linjn meg n mn~ál:t l Azért ne odnlkou.unk azon. hogy a csunya nők ó.t kozd k sorsukat ; h lá l>a' aló z 6 okos."·. guk, kedve égök, megnyerő ruodoruk, ruuYeltségük, szellcmosa6gok ; bliibn,-a16 mind•·n törckvl'Sök oda, hogv omoortársa\knt me rnycrjólc. A ntt Yisszntns7.itó, s cnnéf. fog-va BCbOl BCm dobban f l jok rgy IUt'l f;CI1 ~17.Ó E2.ÍV. A csun~'tl. n6 a ,,16g átkn, s i.lllmag n 1l·, ~;zülci.nok s oz egész v1l6.gnak wrl ro '\Dn. A c un~n nőlt eornib61 kerul­nt'k ld n f mtn· t k. Ar.crt, neme15l lku ombcrbnrátok 114rtoljdtok ők t t rc~él ikbon, hogy l<·:;nl bb ~yn.gilng legyen k kiit-pótohn .n nagy .,esztclll'g~rt. mf'lylye1 n ke. gyetlen unn zet flUJIOltn ők,.t. No cnt>edJ6tt'k o Fzcgénv teremt( ket, J.ik unhibájukou ki\ ül chtck és léteznek, nyomoruságosau tunkremenni ! . ..

Egy ta]Kla:ta/J C$1/nya. ~zonynak széps~grc e6yáltnlában ezii.ksége nincs.

Ha mégiS megvnn. n házasőlctben cs.'lk b:~jt okoz, mert féltékennyé teszi f~rjét. A zonnvá lwvés leány lett azért, mcrt&Zép volt; hAnem ink6bL lelki j6tulajdonságai, 11\'agy

képét, az asszonyt, hütlcnség és hazugság vádjával sujtja.

Az egyház, bár clóbbi lantoso'k is sokEzor elJene fordultak, soha som talált hevesebb támadót Pierm Cnrdinalnál, a nemességet ostorozza, n fel óhb égeket kignnyolja.

l~y különös párbeszédet ir le, mely bizton tőle cred : a hires Jl'oulgues neuiHy-i npnt, ki mint egy második ;remete Péter 1199-bcn egész F rankhonban prédikálta a keresztes b udnt, egy s.zcntbcszéd közepén meg­szólitja Anglia királyát, R ichard Coeur dc J..iont : •Fejedelem, - mondá - három gonosz lcáw od van , kik a mélységbe vonno.k, ha gyorsan férjhez nem adod őket !c

tHll.Zudsz képmut.a.t6, - felelte Richard -nincs nekem lctinyom.c

tDe van, - mondjn Foulgucs - ta Góg, a Fösvény ég s a Hujnság.c

tlgaz, - volt n király válnsza-tehát a Gógöt adom n Tcmplariu.soknnk, a Fösvény­séget a citeauxi barátoknak, n Bujaságot orsz.ligom prclátw ainnk.c

;Bár Cardinal éles é zszcl és maró gnnynyal küzd az. egyház ellen, do nngy mü\•clt.ségét és latin tudományát - mint ó maga mondja -éppen kolostori nevelésének kö zöni. Le P uy­bcn születctt, atyja, ogy cnyrcs-i nemes ember, egyházi pályá.rn szánta, do egy nap Cardinal felfedezvén, hogy 8 tszép, fiatal és vidám~, beledobta magát n troubadourok bangverse­rlt~ Ezek nagy hnt.nlommá. lcjlödtck az ha. • zenvedély cn vettek részt n fcudáli~ n~~ ... n, 6k állnpitották meg a várurak gek ~ ur:'k t , ök adt ák n dicsfényt n bereze­lyole se kez.d~l kkiá.ra a hatalma ok, sót ldrá­dourok tám~at m g ~áll latnikat n troubn.· rályilag jutalmazt k l) kul, kikí't azt 'n ki· Riohard Coeur dc u· n ~"' "'rr B rb ros a s volt. • troubadour

AZ UJSÁG megnverő modora mintt, mcrt n széll<iég mubndó, a. tübbi tubjdonsngok wnrndnndók. •

l:g!J régi 1.:::-lo:srori olnzsó.

A;: én felfogásom s:crint nem, sót nem is szabad az asszonynak szópnck lenni. Do csinos l"'!:.ct. A. leánvnál már clÓu~· a szép!!~. dc new n nagy ~zép&ég. Ha egy ·asz­szor:y szep, mindon go:tdjr' ünmng:írn irányul (ezt ;.c:n én állitom clóször) . .Mtt csinál DlO-'-t rz a férj. kinek tcleségc S7 Cp és nina;J ülynn nnyn"'i \'iszo•tyok kö~ott. hogy fcle:.,é­gét csnk disznek tarthn~. A sz( p asszonynak nem a szép· sé.'( o. h!bflja, bnnom dbiznkodotts:ign. n me ly ,zh tc lenné. erós7.nkossá, UÖ\'Ctclón~ teszi. .:\ osunya. 'agy kevé:,bé !;zép llliSzony l önn,> b~n tud vnlamiról lemondani. fér· jének kedYóért Hliamit megtcnni, mint n szép. A szép,ég n szogéuy Iciínynál egyene cn n. romlást. bukást jelenti. At elóbb emlit.,tt rOSBz tulajdon<>ágokknl ó il' meg 'VIln "'ervc (azt nem moncU1ntom. hogy áldvn). s hogy e~kct kicll-gít;oc, fl·lredohjn. n munknt, mcrt az kt'rgcssé t~szi a kezet, az nrcr. vonásait. nlcgkomc.'•n)ili, eldun·itja. És ki tudot\ oly erős lt•nni, hogy llr.ép:;égét; úldo:z.nti fel o. til:.ztcs­t:ég oltúnin z J){iudco csu t lll \'ll nunk hl\ la !~t ennek. ki­,·étclck. Szcrt:ny \élcml:nycmeL a\'\'al fcjc~m be, ho~y u~y n szép m1nt o. csunya. .uliben az om~rt cs nem annak külsó mását kell hecsülni, nté\tAnyolni tudnunk. ~jno:;, l'lllpjaiukb:m nlig vnnll.Bk cml.K-rck. kik o. l>úlsóro ke'\'Cseb­bot adnak, mint. a l.tcl'IÓ értél.;rc. B wellett tauuskodik az a Juugctc:; illatszer, pomlídá. riwpor, festik s tudjn Isten mi mmd"n, amin a 1 t1kusok ós drognisták meggnzduf'od­nnk. s a mi nnn'ri szegény férjtól és gycrmcktöl \'Onjc. mes a tiSzt~~es ébédet, \'acsonít.

Bflv ti::cnnyolc: é:t:a leány.

Hog7 mi is nz o tulajdonképpeni szé~ég. a mc,I~ a nót szép~ teszi: chó sorlmn a kuls6ség, n mely lebthn­cseli o. ferfit. n szem, n mcly n lélek tükro leg)C.U, n mcty­ból a férfi kioh·a.."'lla ll nó lelki "ilágát. A külsó 6zép;;ég­hcz járuljon n kcdvossl.og, suiiciség és müreltség, a mely leginkább szóp núnél yau meg, mcrt a ki tudatában van szépségénok, ~url ja azt is, hogy c három nél!..-ül külsó :.zép-

'g t nem tattbatjll knn. A boi a kULc{i Fz.épsét!hez n kc.chcsség, sroliwég és rnÜ\'t'lts g m<.>gvnll, ott n lélek i<; nemes é szép. J..elki i tc ti szóp éggel párosuló nó nz igazi szép n6 ; tchn~ a szépségro nz asszonynak feltét­len szükslgo nm.

A n6nok ncm,;zép 6~rc. honem IJájra és ked-vcsségre van szitksloge. Egy feltünócn sz.ép n6t nJint. vnl~tmi töké­lotes képet vng,Y szobrot m\•gbámulunlt, do n legtöbb csct­oon t'-rzékctlcni.Jl mogyiink l l tnollottc, mcrt szépségük tudnUh:m rende n dbiY.nlmdott.nk és ezt froztctik is n bámuló crubori36gw-l, tc1 méswtcscn mint mi.ndcn !i.Za· biily, ugy ez nl6l ill van kh•ótol. }4;y bájos. ked'cs nó, bn. nem is uly kifogfu.tu.ln.nul s1ép, ébren tudja tartani é.rdt'klódősunkot, fők g UQ ft } t UdJIL buzn&Jni n DÓk re;­hóditó\)b, l g\cszcdolmcscbb lcgy\'crét : n knc:z.érsigot.

Uor.da. Odön.

Nom foltétlen szükségcs. M.indcnosctre megkh án­tntik ~ .nónél bizonyos foku szépsé~. do csak anny~~. hogy crmtkczé ben k"llcmes lcg,>-en. M"l:, n nónrl n szép­ségnél sokkal fontosabbnak tartom a stcrctctrcméltó",á~. szerénység és mÜ\'ClU.~ nemes '-oulisait. A szép nö, ki szó;rség&ncl fogva büsZke, g6gös és elbiznkodott, c,..lk addig tetézik és eddig gyonyörködünk benno, mig előttünk

Cardinal a. toulou"c·i gróf, Raymond YI. szolgó.lntába nllt, kit hh·en lrö\·etctt minden­nemü ''iszont.ngbtigába. Miut urához, ugy hív maradt meggyőzódéscihcz, melyck, ha. talán nem is voltak éppen n mnni('héuc:c hit;vallá.sra épitvc, dc mindcncsotro rokonszenve n:l Albi· gcnsick felé fordult. g lkcson'dct;t.:égénck, ma­gános 6r.lClnwinck egy mcc(·bcn ad kifcjcz&;t, mely igy F:zól : &l·~gyt:zcr egy Yáro::>ban oly k ülönös eső cc:ett, melytól mindenki, kit ~ak egy c-eppjo ért, megháborodott . A város népe mincl az utczán járt, igv az örület ncn1 kimélt meg senkit, csak egycÚcn egy ember maradt otthon a rettentő cső alntt, mert nyugodtan aludt ógyábnn, igy cgé zségC'.s maradt. Midön felébredve, cső multávnl kilépett az utczára, csodálkoz\ n lát ln, hogy a bolondok oly d olgokat müvelnok, beszélnek, melyet maguk sem érte­nek és mivcl az épelmójü ember nem tartott velük, kövel dohálták, lábbal tapostak, ütöt ­ték, hogy c1mk félholtan mene· külhctcth.

E bizarr me e örökigazsága máig is oly t aláló, hogy szinto ehnélázWlk rajta, vajjon csak n középkorbnn ,ts c"'nk I"rnnkhonban osctt·e amaz e ö! S ki l\7. közi.ilünk, kit ne ért \yolnn egy cseppje ~ :\fidőn cgé:-z k omolyan képzeljük, hogy csnk xwkiink , an igazunk.

Két éYi hfthoru kodús nem oltotta cl Cnrdinnl ifju t iizét, molyot mil1dig ujabb crélyly~l . forditett nz egyhúz cllf"n.

. Midon ura, u. toulou e-i g~óf leg_yózctett s birodn.lmfLban Simon do .1\fontfort jött bntn­lomra, n heve vérü troubndournak nem volt több6 mnmd á n nz u j bntalom alntt. Megtört szivvcl mondott hucsut r6gi hazájtinnk és Spanyolorszngba me-n kilit. J)c ugy látszik, n r;zámüzetés feletti h6.nntn nem ártott meg cg· z égénck, mert n kr6nilaí ok szerint száz évig él , ti ztelve, be ülve, c nem o.k igen crótelje , dc mint C".Y utolsó troubadourja is n regényes Yeln.)n k.

V:asó.rnnp, 1909. má.rczius 21p

't'lln. de mflyebb hcnyomást, eró.~bb ~on;almat a ne~ tulajdon~:ígu. l.,;fognstnlnn crkölcsü. és ereny;s n6 5~ lcg­könnye'bben kelthet. t,; mik~nt nz tbolyn, bar nem ré ~zcbb Cs legcllizcsebb n nrágok kö~ott. ?anem sze = me~huz&i"'n, fák és bokrok nlntt nráguk; d~ az~f( 1 fel­dcuki ált.'\ l szerot vo él ; épp ug v nem n ~zep:'e~ a / • 'l':tl :üu6. hl!.nem e •zerénysége (:., _kh-r~ó .. lclki .tulAJdon~ tÓiu­kitunó n6 lesz az, - s ez a nok kozul az 1bolya 15ZJ~ rt n tn6t képviseli, - mcly tetszést í:.; sz~tetet ~e,t: hi~>es· oz~p nü csak szcretónek, dc n nemes c5 erénye" no nek való. Rhédty Pál.

- . -ükEMo a magn DJhogy \'llll ! Az asszonynak runcs s.. ~-~ . • · ére

szépsé~árc. De igciUS, ezukségo vnn az asszony ~zep~e~ar· n - férfulnk. Ebben a íom:.ni i:!,n.z;ágn:íl még to~\ széo· talmi igazság. Hánv m"g hány nőnek ~koztn. ~sz :.zony! ~>fgo! ~lonnyire fehér holló a htép es boldog m;. 'dnelll En nz~ mondoru, ho-:y a. női sztp í:g ~boldogság roa~tóscn ellentctcs fogalmak, melyek cJp'lllnS .mellc!tt!gában meg nem állhatnak. Hisv:·n n !'zcr~ég tosz~ro.z t ezég­lakik n Többrel'li-:yás. Elégcdctlcn."<:'-g ~bc,Jcgyze;.,embon yezctó: H6ditt5vagy). A :Uoldo~ág p•d1g ep~30 ;zépség lakik nz clégodotlenséggel. A holdo~'ág t'Zé!:. 0, 'élhoz : a. nem <.-zél. legfeljebb cszküz. ut oz egyeduli ez nyorszá" boldog~:.ighoz, mcnyországhoz. De hogy e. :O~ án)ábn~ nem ennek IIZ cszköznt>k Jojtójéb:n, vagy utna~ .. U' robben fekszik, mutt.tjn nz é]ct, n hol ezen nz uton c.oll!l) aJ:kor jut n nó n pokolba, ruint. u mcnyországba:. Do~ 15~~ A nói - fottiák kérdezni - mifé!o érték n no1 szcp~gf~·!hábo · szép~~ nrnnyérték. Oly orn.nyérték. n. m~lyn.e ~sebb, ritó nagy áui6j és diszázsiója \BD. A fórli mmtilis-~zsió. elzsebeli a na~ áz.si6t és n u6n"k marad a; nnsq- .. ""~!O'• :::>ezen nron • ék-do,"Bhacziób:m ügynö~ n hOdita~ .... ~·m ­a ki n]Jí.g cl t t 6 DÓ OOn\tjaként mutntkOZI~ IJc, s.u~) ilyen ban pcdt"' addig m.aoi_pul61, wig ll nő csódbe l~tthona ! ügynöknek no n nói IW''• hn~m a pol:ol le)!yen _ dr.

Papa J){Jme - . • -ntttronf,

Ignz ugyan, b~y oszé~ hatalom. szc~ég Uewmel, de ezt pótolni lehet. nomesik godvességgel és ~:-c 1 bir a de olyas\-abmh·d, n mi sokkal több ~onze~~ hogY fertiakm: a hozomanyn~-al. Hiswn tagadbata ' kerek cg,y 6'Lilbáh"OS. korok nrewcska tetszést arat, de~~.; tesz milliócskn ·ogy cswsya leányt is cllontállh~tat o ~Uió3 n tbz.telL í~rfincm szemében. S bir nekem ~L!1cs s;pségesn. hozom á nyom, s még kc\'ésbó ,;lágrosfolo . ~~l né"..ni l)

mé:-is 'VIlll okom ngnn és a b;;szcbb rcmcuyckk \'ilágbn. . ..-,....,1élia.

Sche~n ~--· ·

~eee~e~eeeeeEeEEE~eeeeeese~ee~

w D • b'k ~ ~ 1r rt c esse ru a , ~ ~ bluseok és an,8ol aljak i m - i;:l6ses készitósét el\•állalja - $

~ . 1 5 Ert MALVIli ~ ~ Budapest, VI., Gróf Zichy Je"5·ulcza 40. sz. lU., 15.,

01

~ ~~ ~eeeGeeGeeeeea~~aeeeeeeees~~

======================~ A sfilusról.

(FolytatÁS.}

Ar~b ép ltkezés. ' tek 'il" .. elleute Innen ál.Jnnk cló nzok a la or:o~. ·nt &

~ épületek belső és küls6 ré;:;zci kozolt, fO::tasz· milyonek a mcztclou, ricleg külsc5 í~lak 8 .a é 11

ek az tikus gazdagságsal diszitelt belso bel)1 ,

5 1 t~sa!l egyhangu puszta töme,gck, a szinte ,·arazs a egymá..,ba bogozott ornnmcntikó.,·al.

1 UlediÍil

Azok nz épületek, a melyckc~ a. Ul O 111

jut, a. mü\"észetnck jellego leginkább er,-en)~ '\'fagY tnos&. Alapjuk két tipus szcrint níl~ozl · oldol­Fzéles, négyszögü ud\ ar az, mclyct un~de~ belsÓ ról esarnokok \'esznek köriil, melye~ t '!dá.u.l szentélv felé mélyobbokké válnak (mUl ~,.;Zer.

kniró~. A • ') . .l' !·t•polnrcn · n 1 • mru.mose , \"agy pt.'Utg ' • ii'· tu· biznnczi stilus sze:rint. Konstrukth• r~d~~~k~rneg­lajdonképpen nem uj, de eg) es f~rmn~ko ~:, tapos lepő és \"árnilnnul szép. E. hclyU:égckct "

8f_; utó~· ínfedél t-ctozte be, 'n gy biZnncu kupola. "r&i btl)' biak vngy nngyon magnak, \'OS.Y több~'Z~ortllitól lássnl szélesednek ki. E kót szoknsos a. 111ciY cltéröleg "nn m&! egy fajta nrnb tctó~et , ellé ~

b - !!Vrnus Ill 'bb egy-egy csoport mé!) roés:.-zeru, Cc. !cgiJlkB e'gymás föl6 he]"•czctt boltbnjtásból á.ll 8 l't Ezért

J } n,SOll l • a cseppkóbnrlang-képzódésokhcz 1

. • soknak· is nevezik azokat : szt.aln'b."tit bolthnJ t~1ok} IJlég

A gips~~· stukl•, c. miból kósZ IJlég fo· 'b.;Hön diszit:ést és szinczést kap s. oz :)tal virAsol>· koztatik hatá . Maga ~ ?c.korah_v 5 : n {cUra. tok· ból, nUn tokból, geo:uctnru figurákból k ldfcjc.Z~t· ból áll. Ezekból nj ert ük nz arab~ b 4 arab ép1t·

A legjelent kenvebb &! legrég1b gA!eillbl'11•

kezés hird i n mo5&. Es pedhr .. ~cruz. aint~ D ,.. b .r.... K 'r6b ,Kesóbbl, . "re· . m a.u an = ru an. . k {:!;I l))U •• 1gcn í ~ tauuj lei az nrnbok ó~Jtá ozlyi l))osel>· w; k az adnanopoli · konstnntUl. ~air 827-be~

ztez.iliáb n nb n, n hol nz arnbak tcrcllltcttt~k, let !epedt k és j l ntékeny kulturát

Vasárnap, 1909. má.rczius 21.

csak a. eisai és kubai (Palermo mellett) kéjlakok tar­tották meg az arab stilust.

Román stilus. A müvészetnek azt a. rógi ágát jelzik igy, a. mely Nyugat-Európában a. X. és XI. században kifejlődve, a. XIII. századig tartott, s a. mit megelőzőleg a. bizanczi stilushoz sz~mítot­tak. Architektnráját leginkább az jellemzi, hogy a torony és a baptisztérium magában a tcmplo~­épülctben van, s hogy az építkezésnél sok a v:z· szintes vonal, s n.z ívezetek kerekdedebbek, mmt például a gót épitkezésnél. A késői római, karo­lingi formákat átalakították, egyszerüsitették, s bizanczi és orientális elementumokat is vegyi­tettek közéjük. Ebből alakult ki később, a csucs­ívek hozzáadásával, a gót stílus.

Németalföldi stílus. Ennek a terrénuma va.la.­mivel nagyobb volt, mint az, a mit ma Belgim~ és Hollandia elfoglalna.k. Benyult egész észak1 Francziaországba, Burgundiába, sőt másrés:t az alsó rajnai részekre is, Németországba. TulaJdon­képpen kelta, germán és román vegyület, mely az idők folytán egymásba. olvadt, át·nHtozott, egy­ségessé vált. A müvészi produkcziókban ezek a részek különbözö erővel lépnek előtérbe, dc tulaj­donképpen a franczin. és a. német befolyás az ural­kodó, nem ugyan egyfolytában, hanem válta­kozva.

:h-fi csak a XII. századtól tudjuk a német­alföldi müvészetet l<övctni különbözö m<'gnyilat­kozásaiban, s még itt is aránylag keYés adat áll rendelkezésünkre.

Középkor. Ez a XV. s7.ázadig tartott . Előbbi időkből nom is roMadt ránk más mint ogy kápolna, Nymwegenben, a. 1uoly román stiluAbo.n tartott körvonabk alatt kuroliugi belső építkezést tartal­maz. A román stilus urnlkodása alatt, a mennyiben ezt még visszafelő kö,ctni lehet, inkább a franczia mint a német befolyás érvényesült nz építkezések­nél. A soignies-i Szcnt Vincze-templom például reudkiYiilien hasonlit a reimsi S. Rcmy-t.omplom-

. hoz. A tournai-i dóm, bár némileg normn.nn stilus­ban van tartva, leginkább a kölni dórora emlékez. tet. Ez körülbelül 1150-ben épült. Főhajóját a XII. században hozták fedél alá s lapos tet<'je éppen nem mutat bátor épitk<'zési tcndcncziákra. l\Iás nómctalföldi épület, a mi cmlilésre méltó lenne, alig van ebből és a korábbi időkből. l\[ég az 1124-bcn ~-piilt rocrmondoi t<:>mplomot is ide számíthatjuk Cl! a macstrichti templomot, czzd :\ztú.n ld is m!'ri· lc~tük az ugyncn:zctt némct.Jlföldi, átmeneti ~tüust.

A :XIII. századbo n r.zonb:m mlír mind job­ba.n alávetették magukat a németalföldiek a fran­CZia gót stilus hntásAn~k . A század közcpéig, a UH~i Belgium akkori tcrülctón, erős konzcrvativiz. mus mutatkozott ugyan, de azután csaknem gépicsen utánozták a franczia mintákat.

L.

Kozmatika. Royalvezető Garami Béla dr.

A kozmetika történelme. (Hetedik közicmény .) I~az az, hogy a magyar nö jelleme s~!'-kl!l méltó­sngosabb, semhogy magából bolondot uz,·c, nevct­ség tárgyáni vllljon . :Egé"z bizonyos, hogy okkal­Inóddal használta oz iucCTen szcn~kct és csak a finnyáskodó, idegenkedő ~d,aroncznépség hódolt be teljcsen o. külföldi divntokn~k.

Bogy akadtak azért mégis, a kik lccndőzéssc~, czifra. rongyokkal akarták pótolni nzt, a lill t tőlük a termész<'t mcutn<"adott, arra Csokonaynál bőven találunk bizon;}~tékot . .A ki többre kh·áncsi, az olvassa el a l)Dorottyá.t•. . .

A magyar különben mindig o. példás csuladi élet mintaképe volt, és 01man ered, ho~y a rna~~r asszony is, jó gazdasszony létére, leg~nk~b~ ~azl· szerekhcz fordult, hogy egyes kozmct~k'u. btbako~ segítsen. E háziszarekre e helyütt kitcrJeszkcdm nem akarok lehet boCTy más alkalommal sokkal bővebb ker~tben f~gok azokkal foglalkozni, mint azt most tehctném. . . .

A magyar \ iselet kgnagyobb d1.szo a ?a Jek, a magyar asszony szépsécrének koronáJa o. haJ volt.

Aporból idézem a. 1~agyar nó h~járól szóló e Pár sort, mcly élénk ,·ilágot ~et elemkro :

tŰnnepfhres nlkahuaknál scm folyam~d:ak asszonyaink álszépitMszk~zök.bö~~ .~l~~em m1kent az cgyszerü szépct l;iaknazott gmogok,. kgfelebb égető,•assal fürtöket göndöritettek, s kigyóalaku hattükkel kontyot idomitott ak,. bele nél~ány drá~~: lo/Ongyöt vegyitettek, hogy csillagokkent emelJek íurtöknek éjjcléh. . .

Annyi különbcn szent, hogy biZony scllliD1· . .

A Z UJSÁG

féleképpen nem kellett az oly on hajat csinositgatni, a. mit drágo.kövekkel kivert párta diszitett, minek mintáját Kalotaszeg, Toroczkó környékén még ma is lithatjuk. Oly fejedelmi megjelenést köl­csönzött ez a magyar asszonynak, hogy még ujabb korban is I . Sándor czár ugy nyilatkozott a magyar nőről, hogy azok társaságában ugy érzi magát, mintba csupa királynő venné őt körül.

A török hódoltság korá-ban minálunk a. fátyol jobban elterjedt, mint a. ny)lgatibb államokban, és gyakran látjuk régi képeken a fátyolnak ugyan­oly foltüzését, mint az Törökországban ma is divatos. Az arcznak ez a tökéletes leplezése szin­jén igen hatásos szere volt annak, hogy a. teint minden kozmetikai beavatkozás nélkül is meg­tartsa üdeségét.

A dekolletázs a magyar uriasszony előtt nemcsak gyülöletes, de megvetendő dolog is volt. Nem is igen akadunk példára erre tár!!adalmunk törLénelmében.

Hiszen Kemény Gábor irataiban mcgtalál­hntjuk, mekkorát csudálkozta.k a magyar urak, mikor 1625-ben Brandenburgban jártak leány­nézőbcn, hol is oly uriembernél szálltak meg vacsorára., kinek karja véges-végig mezitelon vala ...

A k i a. krónikásoknak nem hisz, az nézze meg a Nemzeti Muzeumbnn II. Endre királyunk leányának ingét ; nyakig érő zárt öltönydarab ez, melyet a mellcn azonkivül gyöngyös, csattos boglár tart össze.

Már ebből a futtában odavetett egy-két sorból is láthatjuk, hogy bizony asszonyaink, leányaink nem igen hódoltak be a nyugati kultu­rilnak, ha. kultw·ának lehet mondani minden bóbortot, a mely idegen agyban fakad, hanem mindig deczensen, illendően öltözködtck, szépsé­gük ápolására. pedig csak annyi gondot fordítottak, a. mennyit az megkövetelt. De festéket., fiastroroot igaz magyar asszony még akkor sem használt a mikor a nyugati kulturdelnők és arszlánok ezt nagyon is gyönyörűnek tarlották, - hanem n helyett azt a háziszert vették igénybe, a. mdy­n~k használata nyugaton csak legutóbb jött dwatba, \agyís menn~l több és bö yizzcl gondoz. t:ik, ápolták szépségükct.

~YSftE"R~ V ~V B'!l TÖKÉLETES SZA6TALAN FfRiÖTlENiTÖ SZER

NÖKNEK~NÉlKOl.öZH ETETlEN Házi fauácsadó.

Czltromkrém. Tizenkét deka czu.kron két czitrom lc\ét ledörzsöljük, aztán ezt a czukrot a két czitrom levéve!, félliter fehér borral, négy tojás sárgájával, l{(!t egész tojással, tizenhárom deka porczukorral és két deka föloh·asztott fehér zs('latinnnl parázstilzön addig kenrjük, mig meg­~ürüsödik, de fölnem fo!'r, aztán lehülé~ig to\·ább keverjük . .Akkor félliter t<.•jszinhnbot és egy pálin­kás pohárka arnkot \'cgyitünk bde cs mandula­olajjal ldkent formában, a jégen mcgfngyasztjuk.

~lesztős kifllk. Egy liter lisztnek a fdével, birom tojás és nyolcz fillér ára tejben áztatott. élcsztővcl, melyh<'z még kcYés czukrot, kis sót adunk, tésztát készitlink s kelni hagyjuk. A liszt másik íclét huszonöt deka vajjal felro-urjuk s he. mcgkclt a másik tészta, azzal együtt k<:>llö pihen­tetés mcllctt háromszor összegyurjuk. Végül kifli. ket formálunk belőle s tetejét tojással megkenve, mandulávnl behintve kisütjük. Az itt leirt tésztát használhatjuk magyar tortához \agy turóslcpény­fcnékhcz is.

Fagyott madarak megmentése. Gyakori eset, hogy a tavaszi napsugár kicsalja amelegebb időhöz szolcott madarat rejtekéból és az a lég első lebülé­sére megdermed. Az ilyen madár legtöbbször meg­menthctő volna még az életnek, ba a reá akadók tudnának vele bánni. Azonban rendcson befutnak vele a fütött szobó.ba, a hol a szegény állat a nagy hőkülönbségtől csakhamar elpusztul. A téli nagy hidegben fogott madaraknak is rendesen ez a sor­suk, mcrt nem tudják eoknn, hogy csnk fokozatoson szabad öket ameleghez szoktatni. Az ilyen mada­rat két-három napig igen bűvös, de fngymentes Ilelyon kell tartani és csak negyedik naptól kezdve szabud tiz fok körüli légmérsékletbe vinni ; ujabb három nap mulYa azté.n be\'ihetö a rendcs s:.:obai lc\·<'gőbc.

41 Csigaleves. K örülbelül huszonöt darab csigát

sós vizben mcgfőzünk, a kagylóból kifejtünk, a farkát levágjuk, a többit egészen finomra. apri.tjuk, aztán 10 deka vaj ban, zöld petrozselyemmel meg­pároljuk. Késöbb két főzőkanálnyi liszttel meg­hintjük, zöldséges lével föleresztjük és jól meg­főzzüle Tálalás előtt két tojás sárgáját belehaba­runk és piritott zsomlyeszelotekkel tálaljuk. Lehet zöldségeslé helyett buslével is főzni a levest .

Géprészek t isztogatására igen ajánlatos a következő eljárás : ~·ogY.ük a. géprószokot egy vasedénybe s öntsünk rájuk annyi vizet, hogy az teljesen elboritsa. Azután adjunk hozzá. jó marószódát, annyit, hogy a viz nlkalikussú. váljék. A hozzáadandó szódamennyiség attól függ, hogy a. géprészeken körülbelül mennyi olaj van ; mcrt a nátronnak csak az a czéljn., hogy az olajrészeket könnyen oldható szappan ná változtassa. Hogy ez megtörténhcssék, a vizet forraini kell. Tiz pqrcznyi forralás után a géprészeket kiveszs.zük ff meg­száritjuk.

A bronztárgyon esett folt eltá.volltása. A bronz. tárgyon esett foltot bekenjük egy ré~z salétromsav és egy fél rész kónso.v keverékéveL A savkeveréket hideg vi,zzel gyorsan lemossuk s helyét kréta­porba mártott ruhával megdörzsöljük.

Bársony-,selyem- és csipke

BLUZOK ~·· Kosztümök,alj ak

~•:•·o:;...'lit7 és pongyolák "'""""""""'''"' r em e k ltiáll.itti.abn.n

FALUDI LÁSZLÓ B pest, VI., Andrnssy-u\48. l (JS" Divatlap in~ElD. l

~--------~----------------------------

Gazdasáti tanácsadó. A zabnak legczélszerübb etetése. A zabct n len .

("

több gazda ép állapotban adatja lovainak. Ennek az cljárásnak következménye azután az, hogy az állat nem rágja. meg a zabot, egészben nyeli Je, ts sok szem emésztetlen ül hagyja cl a bélcsatorn6.t. El­lenben ha meg:r.uzvo. kcl'iil a znb talmrmúnyozúsm, akko1· ('Z t~z eset nem állbnt clö; valamint akkor scm, lm elegendő ho~~zu::águ sze~kín·al kon'rtcn t!'sz:;ziik a lovak elé. E kc,·crékct az állntok l<Ón\·· tdcnek lC"Sznek mC'grágni, azaz a magvakot a sz~j­ban felaprózn.i ; a. szemek igy megemésztetnek és a test gyarapitó.sá.ra, az eröfcjlcszwsro nagyobb hatást fejtenek ki. Végiil a kevert zabetetés mel­lett szól azon ncru jelentéktelen tóny is, ho~y igy a zabból - egy és ugyanazon eredmény elérésé­h~z - kevesebb kell.

I!t.zilag k6szitctt pntakenöcs. Olcsó patnkcnő­csöt a. kö~ctltczöképpcn l\észithctünh:: 175 gramm tü~zta dizsnózsirt., 30 gr. s5.rgaviaszt, 30 gr. mézet és 30 gr. f..luí.kán:•:t melcgen öst:zc kell olvMzto.ni. Pr.t~rcpcdéscknél a l\ön-tkezö kenőcs tesz jú ~zol­gálntokc.t: ~.5 grnmrn sO:rga viasz, 2.5 gr. terpentin ~yant~, ::no gr. dib-zuóz:-ir, !!5 gr. halz:;ir, 50 gr. fagg)'l< és 7:5 gr. L.•bérolaj összcolva~:zt~ndó. Ezzel a z~ir:-::.1 rr.inctPn másodnap uz ujjal kenve be a pr.tnr..:~zcke:~, a p b. nö\~ését clőmozditjuk s ~ patnreprdésck gyorunu gyógyulnak Utóbbi esci­ben n. b~bérolnj adagn megháromszoro.znndó.

Ültető magvak ltonzervilása. A glcdicsinnak, puha mo.gu gyümölcsnck, nlmán:k s l.örténck mngju, znc...kóban dté,·c, t.gy kiszf~<'cl t:\yaf>:dg, hogy n<·bezen, Cii<'llcg sc·hogyeo kel ki. Ez <'llen tehetünk, ba l:ldábnn c-gy czm. homokot n Cf:;Y czm. magot rétegezünl~ váltakozva. cgymá~'l';'l, zárótétcgül alul-íölül homokot hagyunk s a m~got ilyen nyirkos tartúnyban pinczébo i<'szszük. ! (:()

minden magunk bizt.osnn s hamur kikél. Makk~l, dióval, hárufamaggal stb. is igy kell elbánni.

Romlott borok javitása. A romlott izü va'Yy kellemctlen szagu bort megjavíthatjuk a. köv;t. kcző módon. :Jfinden bektoliter borra ''E.'gyiink egy tclo pohár buzát . A buzát pörköljük m "' erősen egészen sötétbarnára és a mint leves . :k a. tüzről, öntsük bele mindjárt egy ho zsz~ \ÚSzonzsacskóba. A zncsk6t m.ost a ho dó~zukas juk, egy zsineggel a dugaszhoz erösit ... k ~ a dug. néhányszor meghengergetjük azut~u bs n. hordót godtan állni hagyjuk. Két Óra an cnno nyu­o. zacskót a bordóból és tap t mlni?lYa kihuzzuk n. romlott ízt és kelleme asz a. fogjuk, hogy gabona szedte marrába ~len szagot a. pörkölt nincs. Az eljárás ~tán' a borna~ pedig semmi baja hoTcléla. a rt atfejtjük egy másik

Vasá.J,-na.p, 1909. márczius 28,

Szükséges-e a nőnél a szépség ? - Befejező közlemény. -

A szépség fogalma meglehetösen viszony­lagos. ~s bármennyire tisztában legyünk is >ele, bármily készen találjon bennünket elmé­lete a kellének müvészetének megismerése révén yagy Homeros, Demosthen~s, SoJ?hokles, Pinda­ros, Aristophanes, P}ato. es :-\.nstoteles tanul­mányozása után; barn:Ilr eles~n ."?~al~zva csiszolódott vagy formalodott ts Itelokepes­ségünk : önmagunkban ott él továbbra is megtagadhatatlanul az a v,alumi, a m.i ~orrása a. tetszésnek és nem tetE:zesnek : az nles.

Hasztalan ismerem én el •alakiről, hogy szép ha az nekem nem tetszik, ha. közömbösen hagy, ha lelkemben nem képes megrezdülni látására az érzésnek egyetlen hurja se, ugyebár akkor az az én benső világomat hidegen hagyj.t~

~s hasztalan mondják előttem bárkiröl, hogy a lelke csupa jóság : ha ld nem érzem abból lényének reám ható delejét, számomra bizony csak örök idegen marad.

)livelhogy a tetszé:>nél nem a szép<>égnek klasszikus mértéke, hanem kinek-kinek egyéni ízlése a méiTadó. Ebbol pedig az következik, hogy a nőnél a szépség ne~l szül;.séges feltét­lenül. l\Iég arra se, - a out a valaszok gya­korta felvetettek -, hogy férjhez menjen. Még arra se, hogy, tessék. . •

A ki nem szep \agy cppen csunya not vesz el , az még lehet nagy.on konek~ ember és lehet nae:>on - boldog 1~. De a ki olyant vesz feleség-ill, a ki neki nem teszik - az már

Énak a véjskréil. Most fái, hétszer fáj, a m_i .e]mult Es meg-megborzaszt, a m1 JO. ) !ost lüktet irtózó agyamb.1~1 . Emlék, csók, szép gyumek-tdo.

:.rost jár kisérlni halk :r!:netben Ezer át nem dt :>zenl tf]u nap. Arczomra lassú, bú~ ~öbcn TáYol sírt l•önnyek hullnak-hullnak.

)lennék. !\ 5ymessz.e 6 függönyök Szűz szépsés~kct reJtenek. . Titkok Yámak e:;önd~s szoba...~ban Es fátyolos asszonyfeJek

Fegyvercsörgésell á~ fülemh' Hegedük halk ze!téJe, :eng.. , S lelkem nagy, ~t}'etito zaJb-n Termékeny csöndjéért eseng.

Adjátok vissza gazdaságom : 1 Az álmokat s ekém: a ~ollat.

6 átkos mára születettseg. - . S hogy nem láthatlak szabad holnap!

Kinek fájt az én sz3:badsá~om? H isz a másé nem fá]t nek~.:m. Ki játszik itt az él~temmel ? Hisz az enyém az elctcm.

Eszmék. a mikbc hitcnt ölteul. NeYetYc tá,,olodn.tk folyton · · · Rabköntö:::b n ~ír, minl a g)crmck. En arczul\ ásott emben oltom.

Gyóni Géza.

AZ VJSÁG

se korrekt, se boldog nem lehet, mert ott az érdek vezette és hallgatott benne ngy éppen tiltakozott a szive.

A szép nőkről azt tartja a közmondás, hogy csak ritka. esetben eszesek. Pedig talán több joggal mondhatnók cl róluk, hogy csak ritka esetben szerencsések. Szépségük szinte kihívja a sorsot. Tömjénezéshez szoknak kora ifju­ságuktól kezdve. Természeti ki>áltságuk igé­nyeket nevel bennük. Királynőnek készülnek szépségük jogarával és csak - asszonyok lesznek a szenvedés jogá•al. Ha ugyan lesz­nek. A legtöbb mindig csak •árja és addig várja a hozzá. méltó párt, mig észre>étlen el­sikkasztja fiatalságát, lSZépségéta kegyetlen idő.

Amde a. modern nó szépsége más, mint a klasszikus időké. A modern igények teszik mássá. Együtt jár vele a belső, nemesebb lényeg kisugárzása, a megjelenés elökelő volta, 2. mozdulatok elegancziája s az a •álasztéko::;­ság, a melyben nincsen semmi abból, a mit -közönségesnek ne\ezhetnénk. Az arcz egy­magában - akármilyen szép legyen - nem jelenthet manapság sokat. S a legszebben metszett ajakat is ne"t"etsége:ssé teheti vagy leronthatja a szónak értéktclf'n Yolta, a mely azon elhangzik. lí:ppen ugy nincsen az a fensé­ges vonalu termet, a mely a >)közönséges« hatását ne kelthetné a maga esetlen mozdu­Iataival, széles •agy szögletcs taglejtéseiveL l

A szép nem mindig tetszik, de az összhang, a külsöséges báj a lelki élet finomságával együtt : érintetlenül senkit se hagyhat. Az a bizonyos ~"t"eleszületett« elokelőség gondos nf've­léssel és erős önfegyelmezéssel pótolható. A

E)y levél. Irte K. Balogh Vilma.

f:deR _\nnám, hos~zu, hos.:>zu idók óta n€"m hallottunk cgymá~ról f-('mmit és mo::.t itt fck8zik előttem le.velf'd. Okos levél, öszinte. e:.ry::,.zerli, olyan mint tt> •agy, édes Annam ! .\lind<'n ~ora t'[l.)-ef!..Y dr.rah multat idéz fel c~őttem, mindcn :--zavából egy-egy emlék lliO­::,.olyog felém verőiényes Yagy c:;üggcdt mo­t-\olylyal. Hi:::zen Yan dég közös emlékünk, tJgy~c? F.cméi.)eh , •á~.} ak tanyája ,·olt nz a. ],is •'toha, nl<' l.} l't gimnázi:,ta korunkhun <'gy ült. Cl~ztot t unk meg a jó 1\!ari néni nél. Emlékezel ·t A ti-li alkony;Jtban odaálltunk az ahlakh0z ~"' odat-"Z.oritottnk arczunk:ttr a párás Üv<'gtáblákhoz. Tanulni már nem lát­tunk. de a lámpát még nem gyujtottuk me~ ; a jó )lari néni taknreko~kodott. Len<:'ztünk c.z utczár!l. A jót::::eh·árosi szük ki::. uh·za. ~zegénye~ járókelöi miut· !'zomont árn~ak suhantak el elóttünk a bomálvban. :\~:'bánvat · már jól ibmcr~ ünk köziilök, ·hbzen Jainden­nap arra jártuk. Fáradt nöalakok Yoltak ; valamil.P:'n emé::;zto munkából siettek hazafelé. Kehéz, fárasztó volt nekik, mcrt nyih·án nem sz<'rct ték. ,

- Az ember Utindig lJdcfárad az olyan munkába, mclyct nem ~zcret ! - gondoltuk.

.\ztán egymásr.t mosolyo?twlk diadalma­:-an ! :Jii immár elké~ziilhettünk arr-a a mun­kára, melyrc hi' u tlift érezt link, rni irám;t-hatt uk jövőnket.. •

Jöyó ! :\lilyen titöhzato~an han_2zott ez akkor. l\Iennyi miudent igért ez a kis ~zó !

37

JOSaga pedig olyan vonalakat ir az arczra, olyan tekintetet ad a szemnek, hogy - mosto­hán osztott szépség mellett is - legyőzheti azt.

Ha csak lélekből állanánk, elég volna a lelki szépség ; de test, anyag is vagyw1k, ezért kell a lelki tartalmat, a müveltség erejét külsőségekben is kifejezésre juttatnunk, hogy megközelíthesslik a szépnek modern magyará­zatával azt a felfogást, amely ma már kevésbé a vonalak és vonások klasszikus voltában él, mint inkább abban a bájban, a mely nélkül tetszeni még a szép sem tetszhetik.

01'\""asóinknak, a kik a kérdésre válaszokat adtak, nagyon eltérőek a nézeteik, do a többség · mégis a mellett szavazott, hogy igenis, a szép­ség szükséges. Végeredményben ugyanegy a felfogásunk e többséggel ; csakhogy mi a szépséget nem csupán egy gödrös arcz, római vagy görög arczélben állapitjuk meg, hanem -nem egyszer ezek hiányában is - mindama tulajdonak életében, a malyeknek külsö meg­nyilatkozása adja a szemnek értelmes tekin­tetét., a még halJgat ó ajkaknak is báját, a homlok világosságát, a mozdulatok előkelő íegyelmezettségét. Ra mindez aztán az antik­világ szépség-szabáiJaival egyesül : elóttünk áll a tökéletes asszony. Csakhogy ilyenekkel kérdés, hogy egy emberöltőn kere5ztül talál~ kozunk-e 1 S akkor is kérdés : merjük·e sze­retui vagy csak - leboruljtmk előtte ? ...

De mert a mindennapi életben élünk nap­fényes ég alatt, de a 'poros földön : csak a körülöttünk hullámzó emberek sokaságaihoz mérten itélkezhetünk. Ez az itélot pedig -száz meg száz köny és mosoly bizonysága

~Iintha egy nagy kapu tárult volna föl előt­t ünl{, a mely mögött ott van núnden, a miért élni érdemes ; kiclégitett ambiczió, öntudatos szerelom, előitélet nélküli tzabadság,- minden, a miL a férfi meg ~em becsiil, mert mindig az ö1 é ,-olt, nekünk azonban felszabadulás.

Or•oRdok.torok akaitunk l'=nni mind a kette!l. Én ::ché:'z. t~ g_)·erm kon·os. Na2yon f;zerC'tted. a gyennckekci éH ke.-1kony puha. kezed mmtha c::,.ak arra lett n•h1a tercmt•e hogy oket ::;inlogasd. · '

.\!ind :L ketten letettlik az éretbécrit. ~s bazamentiink pihenni a kis Yáro::.bn, a h~nnan !'!indultunk, hogy megszerezhc--::.ük at uj fegv­Ye>rcket, meiyekkel uj életét akarja kiküzdeili az as!:'zony.

~lenn.) i Heretettel ' 'tirtak bennünket mi­lyen büszkék •oltak ránk otthon ! Emlék~zel?

;-;züloink háza ('gymás mellett állott és a fehér falak között a napsiitéses udntrvn nlintha elült vo~'la az élet minden nyugtalanító kételye. A faluH harangzugás rnclódiáibau \arázs van és lam, téged meg is ejtett. ·

.An~-ád akkortájt beteges volt ; az or\o:'l ;t. p k1 kezelte, nemrég került nho~kó.nkba: Komoly, ked>es, képzett ember fiatal már öz•e~} ; felesége egy évi házassi,, után' m<',g­halt ~s .~gy csöpp lánykát hagyott árv-án.

\aJ JOn melytket ~>líerett~d meg hamarah b~ .\ .f!Y~rmt•ket ·e vagy az apat ? l\lind.kettönck !'7.uk~cge volt a te t;ziTccb:e és te od , •t t 1 ki' h an.) UJ ;0 -ac. ne- ~ llU u. anyai kc7.edet.

l\fo!'t itt fek~zik döttem lt 'V""lcd .. k . h k"l " . :n ra c.r:-z., • ogy ·1 cncz csztE'ndőg kis fiad.nuk k t

~ fö\·~r?~ban. ~kartok iskohí.ztatni, kcr~ssek 'alanu ]O ellatast. )!agadról is bc~zéls~ a so-

38

sz_erint - azt a kövctkezteté.;;.t, adja, hogy a 1101 ek szépségre feltétlenül :;züksége nincseu ; arra azonban igen, hogy - tessék.

116k vilája. (Finn országgyűlési kép\·iselönök.)

Az angol suffragcttc·(k a hetekben hivtak \olt m~g ogynéhány finn kép,isclönöt, jönnének cl Londonba ós tartanának ott egy pár ícloh•asást nekik, miként hatott a nök egycnjogusitáse. o. finn férfiakra, s nem-e hat ké}lViseló:;égük káro-an a gyí'rmckne\·elésrc. Két finn kép\·iselönö

jött el és tartott előadá t Londonban minderról. Finnor zág szegény ország, mondták ök, a nőnek ott mindenkor dolgoznia. kellett, még asszony korában is, ha. meg akart élni. Ez tehát semmi uj. Sót azt is mondták, hogy egy pár kép,·iselónó­t tsuk .ncm~ak ma~a nz ors:zággyiilés tagja, dc a férje i képviselö s azért még scm bomlik fel o. háztart , nzórt nem szem·ed a gyermelmevclés ezekben o. Mztartásokb:m. Férj és feleség o. leg­JObb eóJ ctérté be.n vannak meg nkkor is, ha 'életi nu l két véleményiik van pnrtkérdésckbcn. Az is 1 az ho~ n :finnek mindenkor a. hazájukat

erett k mindenek fölött, s mindcnkor a haza. jnvát nkarttík lelkük egész crcjó~ ol s ebbol ma-

a.rl:.zzák azt a. tónyt, hogy mindkót házasfél, 1 lilik · mükod se daczárn n jó bnrot'Ság köztük tneg nem bomlik. Ez, ugy his-.~:szuk, mns országok­ban i ugy lesz, a. hol a. hnza. javó.t tartják szem előtt o. képviselok, legyenek bár fórfiak -vagy nök. Cj-Zeclnnd megmutatta, hogy a. nók politikai cgyenjogusitá.s!l. tisztitólag hatott a politikai ólet:re. .. '\.zelótt halálos 'eszedelemben volt minde.nki, a ki ,á]n~láskor az utczára kilépett, n miótn a nők i választók, részeg emberek t'Crckedésénck, bics­kázó. knnk nyoma sincsen többé. A nők n poli­tikai életbe is bele tudták ,;nni n tisztességtudást. A családi életnek scm ártott n nők politikai egyen-

rokban, do többet a sorok közt. Harmónikus, kétely nélküli életednek kifoj<'zójo ez n levél. Végül azt kérdezed, hogy mint vagyok é.n ?

IL.agy nyugodt, kis fiadra lesz gondom. Kérdé idet pedig köszönöm. Milyen jól esik, hogy to kérdezel és én neked fele-lhetek! A tc nyugod lma l lkcd t lán utba igazitbnt en­gem i . Körülbelul négy esztendeje, hogy nem láttuk egymást, hogy nlig ballottunk egymás­ról valamit.

Akkor az uraddal nz esküvömre jöttél fel Budapestre. Dr. jur. Verbóczi István és dr. med. Kádár .Jagda háza ságot kötöttek nkkor.

Igen, dr. med. Kádár Magda ! Mcrt én hü maradtam ahhoz, a mit a. józsefváro i lds zobában czélul tüztem ki mngnmnnk 1o!ikor

tc már kicsinyeidet ringattad, én egymás után tdtern le vizsgáimat és "égre kitüntetéssel zereztcm meg a doktorá.tust. Aztán egy évig órházbnn praktiuiltam. Betegeim imádtak;

ugy l t ott, kugya.n hivntlt om nz, hogy orvos lr-gyek. A kórluhi praxis után mint no­orvo t-clepedtem le a. város egyik jómódu

rül tében. Nemsokára szép szá.mmnl voltak te 'm; egyik a másiknak ajánlt, mindenhol

z t .. k nem is sok idó tell tt, mig megélhet~ t teremtetunu ma-

AZ UJSA.a jogusitása. bár elég gyakori az eset, hogy egy csa­ládban négyen is Yannak \álasztók: apa, ·anya, két felnött fiu, mindegyilmek más a. politikai meg­győződése s azon még sem kapnak hajba.

{A cselédkérdés a német nöszövetség előtt.)

A német nöegyletek szöt'etségo 1908 október hat'ában gyült ö"~ze Frankfurtban az 1909-iki é,• teendőiti mcgbeszélendő. Lcgsürgösebbnck ta­lálta í'Z idö szcrint az alkohol clleni küzdelem mellctt n e;;;elédJ{érdé:-l megoldását. ~Iiután min­den refercn:-ük elmondta a mnga. ,-élcményét, nz elóadó kö,·ctkezökben foglalta össze n t~cndó­ket e n tényállást. Csel' d bőven Yan, arról szó scm lehet, hogy kevé.-; \'olno. a jclantkezö cselédek száma. A szám teljesen kielégitö, de a minö::.ég nem az egy idú óta. A cselédmizériúk föokozójá­nak a cselédszerzök tekintendők, ök azok, a kik okni a. nem nlcgfeleló c.selédeknek. Hogy ok jól keressenek, :szültségük van nrm, hogy minól nagyobb legyen a. csolédforgalom. Sok leány azonban nem hajlandó sürün helyet cse­rélni. Ezeket a leányokat aztán a cselédszerzö bujtatja fel, hogy nagyobb bért kérjenek szolgálat­ndójuktól, a ki l~rmé:;zetcson nem hajlandó ugyan­o.zért a munkáért nagyobb bért fizetni. Mo10t elóáll az a helyzet, a mcly a cseléd zerzö órde~ci­nek megfelel. A leány sérlve érzi magát, hogy kérését megtagadták s felmond. Meglehet, hogy nz uj helyen sem kap több bért, mint a menn)it n régin kapott, de ez a helyszerzönck meglehetősen mindegy, ö windenesetre me~knpjn a közvctité:.i diját. Blóadó, Conrnd Eliza. dr. asszony, a. cscléd­nyomoruságok második fóok:ínak a. sok helyt még meg nem felelo csclód~zobáknnk tulnjdonitjn. Sötét és másként <'gé:szsrgtclen csclt'•dszohák mel­lett n cselédtol kitünö szolgftlntokat követelni nem lehet, az ily helyen egy cseléd sem fog szh·e­sen szolghlni. Előadó javulást csnk attól ,-ár, hogy mnguk n hú.zin szonyok vc~zik kezükbe n kérdés megoldfts:\t s kiszoritjllk lassauként n cseléd zerzokct s maguk lí.llitnnnk csclédszerzö hivntnloko.t, mint a hogy ez a 1-i.ilföldön sok helyen mnr mcg,·nn. Ezen csclédszcnokct ugy gondolja, hogy ott mind n két szerzödo félnek, munlmndónnk 6s mnnknkeresónek legyen jogn s hogy formális szerzöd(•st kö:-scnck egymással, mely szcrzod(-s megszegése esetén, akár nz c~yik, akár a másik fél részéról mí'gtoroltassék. Suly fektetendő azonkivül arm, hogy sötét, ned,-es, tul kicsiny cselédezolJák no le~·enok a lakílsokban. mcrt ,·nlnmirc \'aló c,eléd, ha kiilönben n bánással akármennyire meg is volnn clégcd"e, nz ilyen helyen nem mnmd, mort egészségót veszélyezteti vele. Ez okos beszéd s szi,•ünl>böl kh·{mjuk,

eredményes munk6.m közopett nagyon egyedül éreztem magam.

Az érett, egész éges nó vúgyakozá.sa fo­gott cl élettárs után.

Az orvos tudatossúgával és a tiszta leány szemérmctcsségé,~el gondoltam nzo~a. a csukott, függönyös há.lószobákra, a. hol mmt orvos megfordultam és ré,zt."·cttem a csnlúdi élet legintimebb óriibnn. l\fngam elótt láttam a széles ágyat, melynek himzett párnái­ról fehér arozu fint.nl asszony fájdalmasan, boldog &~Iiasszonyunltc mosolygás.sal nézi a kis bölcsót mclynek csöpp lakójának most adott életet. Lehunyt szemeim elölt állott az uj apa, a ki szcrctettel és bilszkcséggel öleli magához azt a két lényt, a kikról gondoskodni akar hivcn.

Bizony, édes Annúm, jöttek órák, -egyre siirübbcn, egyre jobban követelódzv:o -mikor én, nz ~uj asszonyc, a. régi asszony szelid vngynlco7llsávnl gondoltam egy férfira, a ki hozzám t rtoznék és egy gyermekre, ki kettönk gyermeke.

Aztán mellismerkcdtem Vcrböczi IstYán­nnl. To voltál nz el ó, kiYcl tudattam, hogy <'lj g) ztcm m mat arz.nl, a kit meg eret­tem. EsküYómön megi merted férjen et, ezt a dl:'rék, finom, j6 embC'rt. Gyermekem is vnn

1 tt . Egé ge báj o kis lén) ck, gyön) örü-ég megfig.} clh t ni, hogy bon to atja b nnük z· nn 1t a l lPk _ .•

~ n mm .., ~ok b ldog k' · ttiil~, ~.UU.ILU ! l\I gn) v n lküli ... ro ok ! A ri! . n szonyt kiz ' r ja ond , k d' ot t l on b l az uj a szony, a l i bennem l kozik ; azt J>edia fog\'3. t rlja. n zc1ct t.

Dr. K'dár .M "d , nz ön ll omb r, n ki tudá út dtadalra

Vasárnap, 1909. márczius 23. . ~

bárc;:ak minálunk is akadnának ily egyletek, a. melvck az oly na!!Yon fontos cselédkérdés meg­oldását nem· ,-alnmi csudától Yárnák, hanem maguk oldanák meg oko~an és méltányosan. ~agyon is ránk férne ezen tet'ékcnységük.

(Japán asszonya!.)

Ily czimen irt könyn~t Xaudenu L. franczia tro nemrégen, n ki az orosz budsereggel •égig­nézte az orosz-japán háborut s azután móg tizen­három hónapig maradt Japánban, hogy alaposan tanulmányozza a japán népet. Japánban, szerinte: most lehet élc,~en megfigyelni még a hajdant Japánt, a mely kihalófélben \'an, mert a. modern haJadás hullámai már-már elsöpörnek mindeot, a mi régebben dh-ott, Igy a haladás a régimódi japán nót kipu:>ztitja és a mit helyükbe nevel, azt Európa bármely ,-árosában épp ugy meg­t.alálhntju.k. A récimócli japán uö csakis gyerme­keinek élt. ~em lehet mondaoi, hogy férjének, mert férje életében oly csekélyke szerepe volt, ho:!Y arról külön beszélni nem is érdemes. De a gy;;mck kárpótoita a japáni nöt minden mellö­zé.sért, mindcn szen•cdé:;eért. Az anya. nevelte gyermekét, nz anya oltotta gyermeke szh·ébc a hnzafiságot, a haza. iránti lángoló lelkesedést, ~z áldozatkészséget a hazával szemben. )lég az IS·

kolába is elldsérte az anya. gyermekét, nemcsak nz i:,kolái" s ott az •nm·ák pndjáoc ülve, hall-

= . . ' !'ból gntta végig gyermeke oktatását s az 1sko a meci.nt ö \"it te haza gyermekét. Hogy ez a. ne\' e­

lés helyes volt, arról a. japán-orosz háboru .~e~et tnnubizony::.lgot. A világ minden végéről azon­löttek haza a japánok, hogy részt "egyenek ~ háboruban, mely hivat\·a volt hazájuk bók6s. fc~­lödését biztositani s az nny6.k maguk küldték tma­dott gyermekeiket n csatntérre, a halálba, rocrt ~zt

. . · · nó ele-a. hnza Jnva. ugy ki>ánt::t. A modern JllPI'IJl tébcn egyéb is van, mint csak a gyermek. Tanul, hogy önállóan dolgozha.o;son, ogyetemet jár, fé:fi~ kollégáival nyih-ánosan az utczán is jár, a reg' generáczió mélységes iszonyatára s mindenkéPPen iparkodik lépést tartani a férfiak ltaladá:J.nu. ~~ nemosak az ifjabb nök haladnak, n régi gencráct.IO nöi is kezdenek kilépni a honrályból, mely ók~t takarta & akárhány mnga.'SI'nngu tiszb·i.sclö neJ~ elkön~ti azt a. régi divat ~>Zerint illetlenséget, ho~ férje oldalán jelenik me~ az utczán és egyéb nyil-

az emberiség jtn-ám és a saját boldogulá,sá~ birokra kel Ycrböezi J. tt'ánnéYal, az nnyab\11 ' n kire nagy szükség vnn abban a kis világ no, me ly nz o otthona. , • k

Hiszem ismcred a polgári háztarta::.O c7.erfélc apr6-csepro gondjait, aszerény l~k~tt mclynek minden zugában a minrlenna~l~ ~ ;k ldc.sin) es, de annyira kimeritó problém{n a~J3 t utunkat ; ismered azt a polgári jólétet • UlC r j C.'-ak nkkor tudunk fentartani, ba. - r ~ recz.ipe szerint - nz a~-=zony otthon tart!~ rendben azt, n mit a férj ott kiinn kerebb n gyermek5zobát, mindcnféle ki:-cbb-nn~yok örömeivel és hajával; n íehérfüg~önyos t ~~ ágyat, mely mellett éjjel-Imppal ébren 8~5 bennilnitet egy halk nyögés láztól c.sercP apró ajknkróL - )'i

Bbböl a kis ruágból dehogy is \'CZCt '

ut a nocry világba ! l'A.er bilincsc ... el tart fog"\"kil. · d o. ék 'nk {"zödne · mm en butor, melyhez eml Cl - u • n 1

minden ,;rngto, melyet mi ápoltunk nag~fto· H za saaom elso hónapjaiban még. \~·ötc­

zatlnn pontossággal teljesitettem orvo::.l ~'ra· lcsségeimet. Háztartá unk gondozá:-á.~ ogy JO ~l '-aló c t-lódre biztnm, én pedig ÓJJCl-nnpP• b te im rendelkezés re állottai~- , cg''

• ?éba, ha férjem irodai órát utan cgt cí mt-ghitt ked' os 6ra csendjóból znYartnJ, 1 ?t~ \agy éj~k i nyugalmunkból hh"iak.cl,e;ól t m, h gy f rjem aroza elborul, ~c nund 1,0 r

o m esett közöttünk. CEak kesóbb, !~; iil m'r n mcs k az a on)t, dc ~z an) anl. fel t benn m k ·rt, hogy kimélJem mngoeg-

~ kueynn, a k zeledo ~n~·n-~~61

fáj· fo tot t h ó erömt l. Ynlnm1 orokk k ~.n·-d h ll n llh tatl n lank dtc~g arrr ~e;ti

h folyt n önmagamma l szc-ros:z rz emmel fogi tlkozz.ntn.

Vasárnap, 1909. márczius 28.

vános helyen. A császár maga is nagy pártolója a. haladásnak és szivesen látja ezen ujitásokat s igy valószinü, hogy ezt megakadályozni többé nem lehet.

A stilasr.SI. (Folytatás.)

Németalföldi mUvészet. Példa erre a. bruxellesi St. Gudule és a brüggei

Notre Dame és Saint Sauveur. A XIV. száza.d doktrinér gót stílusa pedig

a. soissonsi dóm nyomán készült toumoi Notre Da.me-ná.l jut érvényre.

A mechelni antwerpeni és löweni három nagy dómot a 'XIV. században kezdték ,építeni, de hosszas pihentetés után csak a. ~V. ~zaza~ban fejezték be. A logtöbb nagyobbszaru .. éJ?1tkez~snél már építkezés közben ellankadt az ero es az Jgye­kezet, ugy hogy sokszor a. kez~et sokkal ~agyobb­szerünek indult, semmint a. milyen a. befeJezés lett.

A hollandus proviocziá.kban csak a. XTII. szá­zadban kezdtek el monumentális épületoket ter­vezni. Az utrechti dóm már a XIV. századból való 8 építkezési modora. teljes~n fr~n.czia. Német­alföld déli része volt ehhez a kozvetitő. De a XIV. és XV. században készült emlékoszlopok, stá.tuák stb. mégis északfranczia eaehet-t viselnek magu­kon. A legközönségesebb építkezési forma a .. ba­zilika az összbenyomás mindenkor nagyszeru.

Áz ugynevezett profán építkezés már a tizen­kettedik c:zázadban kezdetét vette Németalföldön. Piaczi tornyok (Bcffroik} és vásárcsarnokokban merül ki leginkább, például Brüggében, Gentben, Ypernben. A tornyok komoly ellentáll? _jelle~~e~, a vá.-;árcsarnokok az öntudatos polgan észJaras kifejezését vioelik magukon, szélesek, világosak 8 czirá.dá.val ékesek. Ezekhez szegödnek még tár­sul a városházá.k (Brüggo, Bruxolles, Löwen)" mindannyi gazdag, mutatós, szinte kiabálós dcko­ráczióval. A lakóházak köböl vagy fából készültek.

F€stészeti stilus és plasztika 1400-ig. Uj épí­tészeti stilus csak o. XVI. században lép életbe, de már a XIV. Ó'! XV. században muta.tkoznak az uj princzipiumok a festészetben é~ a plaszti­kában. A németalfcldiek müvészi alkotásait a megelőző évszázadokból C"'ak könyvekből s ugy­nevezett Brucl1.stück·ökböl ismerjük. Az a néhány íalfesté~:>zot a mi reánk maradt (pL Gentben, Bijlokban),' a müvészetnek nagyon alac~:>ony fokán áll. Ezzel ellentétben már a tizennegyedik száza~­ban virágzott a könyvfestéc;zet s az udvarnál 18

nem egy miiYé!:-zt foglalkoztatott. ~g?.•anez. áll a. kép.~zovésrc •agy helyescbben a ~;zovott kcpekrc

rettem feküdni, könyv alig érdek~lt és kény­telen voltam magam is követru azokat a tanácsokat, melyekct egykor gondjaimra bizott asszonytársaimnak adtam : nyugalom, gond-talanság. ..

Aztán világra hoztam gyermekunket. ~z-zal a csöpp élölénynyel beköltözött hozzank a végtelen öröm, do c-gyuttnl a 'égtelen rettegés. ,

D ehogy is mertem órákra távozni hazulrol, · k b' · uyermeke-dehogy is mertem tdegene re tzm t> •

mct! ~reztem, tudtam, hogy ez~n. a vtlág~n senkinek é:; semminek ::;ines aru1yt JOg~l az ~ életemhez mint annak a fiatal, gyenge

1 e .e~neé'

lllelv az 'envémból fakadt é3 a me ye n feleiek. · . ,

F l •t n köv-etelódzó ambicz~omat . 'as-o) o . b"·I .b "tlYrt"agom e:. az marokkal tartJa c.- vo an •• · ' ' 1 1 · 'lk .. l .. hetet en et-otthon mclvben immár ne ·u oz ' .

tem . d f'l .l\'h érzem mintha mm ent e re

kelle~: l~k;cft~ utambÓl, két kézzelfk!tár~li azt a k t l , mögött ott n józse va.ro::-1 .. s~-

, apu , me) . d m1 Jovo( bankban ott ::.ejtettem mm ent, a 'h' telve szabadsággal, büszke czélokkal, ;-- peta~ ugy . . tha ki kellene magama ran .. nomerzekm,k~~l a kik fogva tartanak, lenyu-

azo ozu , k'kl tartozom göznck, d~ a ki~nz enyémrk, a .:1 ~le~ ám ' a kiknek a }CgJ~bban YUll szükscg .. r~ h. _

Akkor megcsendül két finom, ezus ~ . a.::_ gocska és belopódzik a szivembe s~a b ld 1 lllatna mamuska l - Nem vagyo.- ~ · 0~ · Oj ass'zonv vagvak a ki crósc-n érzt a n'f ~: zést azt . hogy" an~·a é:; oz t. hogy szere .tódJ

' • . · ~_ ~.n oem terem -asszony, a kinek számum 01"t:- • oldások ! tek meg az uj viszonyok, az UJ meg

~!it tehetek! Magdád.

AZ UJSAO nézve i<:~. Már 1375-ben 140 méter hosszu szönyo­get tervez, régi képek nyomán, brüggei Bandol Jan. A franczia királyi udYarnál, a. burgundi ud­varnál, a grófságokban, mjndonütt nagyobb szám­ban alkalmaznak festömüvészeket. A nagy fény­űzés kivánta meg segitségüket az ünnepségeknél, ugymint felvonulások, diszmenetek, tornajátékok­nál stb. E festök nevei nem ismeretlenek előttünk, de nem tudnánk megmondani, mit festettek. Sokan közülük a siremlékek tervezésében voltak nagy mesterek. li:s mindenen, a mit alkottak, egy uj, realisztikus irány hajnalhasadása látszilL A hágai muzeumban őriznek ebböl a. korból (1371-böl) egy V. Károly számára. készült imakönyvet, a melyen már ez az igyekezet tisztán érvényre jut. Ugyanez áll több st. denis-i sirazoborra is. .!>,.z első ily irányu müvészi iskola Tournaiban alakul. Itt kezdi a világ - az emberek és ténykedéseik - megkapni a maga. jelentőségát a. müvészetre nézve is. Ugyanarra az időre esik az, mint mikor délen Donatello és Masaccio lerázzák magukról a gót konvenczionalizmus bilincseit.

Bársony-,se/yem-és csipke

BLUZOK Kosztílmök,aljak

és pongyolák r em ek ll::iállitatab&n

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI.,Andrássy-ut48.

1 _. Divatlap in!J1en. _

A rcalisztiku$ stilus, a f~tészetben, és plasztiká­ban. Ennek az iránynak elöfutárja. valószínilleg á hollandi Lüter Klaus, a ki Dijonban Bátor Fülöp szolgálat:1ban állott. Első jelentösebb müve egy portale, a mclycn para.ncsolói, Bátor Fülöp és felesége nemcsak életnagyságban vannak fel­tüntetve, de körül Yannak véve mindattól a földi fénytől, a melylycl magukat az életben is körül­vették. Védszentjeik vezetik öket. Igazi, nagy­méretű dolog ez és telj~s szakitás a 1·égi stilussal, mely bibliai jeloneteket szokott szük keretbe szo­ritani. Egy másik hatalmas nlkotása egy káh-ária­hegy, mclyen a próféták alakja oem egy tipusnak az átváltoz.tntáFából áll cló, hanem mind meg­annyi különbözö egyén.

A plasztiká n1l egyidejűleg a fest é« zetben is érezheto ez a fordulnt. Az akkori chantillv·i Berry herezeg tulajdonát képező Tré~-richu-hc;m:.;,, mi­lyet két holl:~ndi ter;tYér: Limburg Pál é~ János festettek, a mü,·{>$zi látóhatárnak, az eddiginél

Divaflsvlll. til y n. deux belles choses

au mondo: les roses et les fcmmcs.~ Jfal~hcrbcs.

Budapest,~l909 márczius végén.

!l!á.rczius ! A tavasz, az ifjuság, az uj esz­mék, a. friss gondola.tok hónapja. Az asszonyi tekintetek mind a. bch·á.ros kiraka.tai felé fordul­nak ; mindenki szerctnó felemelni a.nna.k a. fátyol­nak egy csücskét, a. mely a. profán szemek elol egyelore még elfedi a. nagy maisonok féltett titkát, a. ránk kö,·etkozö szezón toalelljcinek stílusat és

formá.já.t. Bizony. én magam is indiszkrécziót kö\etek

d, ba. tl!~r most clf.rulom, hogy silhouette-j'C'inket alaposan kiforgatja tlwalyi mivoltá.ból a legutolsó dh·at .• lár a. panicr-k, a ~froncé« szoknyákról ad­nak hirt azok ::z elófutnrok, a melyekct egyik-ro!h.ik czég l:msdrozni próbál. 1

Különösen a koronahcrczcg-utczai Girardi •a.n lúvatva arra, hogy ismert jóizlésének szuggesztió· ján~ol hat va., olfogndhatóvá. tegye azokat az ujit.á.­sokn.l, a nwlyC'ldtE'l a. ho;.szu, keskeny silhouett -;; k­hcz szokott szemünk nem igen akar mcgbat..:.t­kozni. Vgya.ncsak ö az, a. ki nemcsrk a eashemire dc soicknak t.>gész skálájM, dc a. két uj anyagot: a. cotclinet és a. Yigognct is raktáron tartja már, s ezzel, P:i.rist kiYéve, mcgelözte a. kontinens ösz­szes maisonjait. A főnök E:zivességéból sikerült néhány gyönyöri.i angol toilettc-ct látha.tnom, s azokat mindjnrt le iR irha.tom, mert a konkrét

39 sokkal nagyobb kiszélesedésére vall s olyan rész. letekre is kiterjeszkedik, a molycket eddig tcljr:::en figyelmen kivül hagytak. r,

Kozmstika. RoYatvezetö Garami Béla dr.

A szeplö. Ilyenkor, a mikor a tavaszi napsugár melegétöl eltakarodik a:t erdöt-mezöt fedő hó és kikandikál a barna rög alól az első ibolya, mon­dom, ilyenkor, tavasz elején minden jóravaló faluban megpergeti a kisbiró a. dobot és ékes nyelvezeten teszi közhirré, hogy elmulván a tél, közeledik a tüzes veszedelem ideje, a miért is minden ház udvarán találtassék egy-egy vizes hordó, mert különben és a többi és a többi.

Ezt csak azért emlitem fel, mert magamat is ilyen kisbirónak tartom, a mikor minden tavasz jöttével pontosan megnyergelern mediczinás ten­gelyeken czammogó pegazusomat és ékes dalt kezdek zengeni a szeplöröl. A szoplöröl, melyet ah, annyi szép és szebb hölgy a pokol fenekére kiván és a mely mégis csak makacsul és csökönyösen megjelenik, mihelyt megérzi a tavaszi nap ruelegét.

Az igazság kedvéért még megjegyzem, hogy a szeplö, mint valami önmagától ismétlődő perpe­tuum mobile, akkor is helyet kérne e lapok hasáb­jain, ha. véletlenül meg is feledkeznék róla. A szer­kesztöséghez intézett kérdezősködő levelek közül minden második vagy az iránt érdeklődik, hogy a Pista. sógort, kinek csak egy lába. van, szintén elviszik-e a. szerb há.boruba, vagy pedig valami hatásos szert kér a szeplö ellen. '

:1\fár pedig a helyett, hogy Isten tudja hány kérdezösködönek külön-külön Yálaszoljak, inkább mindent egybe gyüjtök, a mit a szeplőröl tudok és igy legalább egy esztendőre megint leráztam a gondját.

Arra, hogy tulajdonképpen micsoda is a szcplö, azt hiszem, kár időt és helyet forditanom.

Egész fölösleges megemlitcnem, hogy szcplö alatt azokat, a. hol szórványosan, hol pedig nagy tömegben együttcsen megjelenő festenylerakódáso­kat értjük, melyek a test különbözö részein, do leggyakrabban az arczon jelentkeznek. Szintugy kár lenne arról is megemlékezncm, hogy a szepló inkább a hirtelen- vagy aranyszöke hölgyeket sze­renosélteti mcl?jclenésével, miután czelmek ren­desen sokkal finomabb és áttetszöbb a böre, mint az emberiség hama vu.~y fekete hajzatu részének.

Mondom, mindczek köztudomásu dolgok és igy nem teszek róluk említést. Erdekesebb már, hogy sem a zsenge ifjuságban, sem az öregségben szeplő nem mutatkozik, a. minok magyarázatát azonbau ma még megadni nem tudjuk.

leírásokból jobban kövctkoztethetnek a hölgyek a. divatrészletekre, mintba csak ugy, abstrakte mondaná.m el azokat.. Ime tehát : Egy drappszin és fehér harántesikos cotclino ruha. A kabáton semmi gallér hátul. Elől a facon az ogyuttal a. bélést is képező török selyemből van, n1cly olyan, mint azok a nagy, hímzett török kendők, a mclyc­ket nagyanyáink viseltek. A kedves és bájos ósdi­ságnak a.z ultra-modernnel való ez az összokevc­résc nagyon szerenesésnek mondható. A kabát térdig ér, az alj faconirozott. Egy homespun U!!Y-

' o. ne\ezett : peppcr and salt (bors és só) nlha., alapja. szürke, fehér és fekete pontozatokkal, a mclyek rendetlenül Yennak elszórva. és kiemelkednek az

anyagból. 1\:r bát és alj. l\findkcttö igen faconiro­zott, ~zintc rnintha külön darabokból állana az alsó része, többszörös lesteppeléssel. Nagyon ere­deti.

Egy sötétlila n1ha. fekete tressc-diszszeL A disz féloldaln..c;. A kabát térdig érő . Tussor galléra. szines hímzéssci és aranynyal van diszitve. A ka­bát légérc s elol, derékban, kis fekete zsinór tartja ö.sc:ze.

Altalában a. kabátos ruhák mind légérc-ek elói és hátul s vtmnnk rövid, hosszu és félhosszu kabá.tok, ugy hogy az idei divat igazán kedvező lesz lnindenkire nézve.

:Nagyon szép volt ogy skót koczkás anrrol ruha. is, szürke selyemgallérral, kézelövel és ln­hajt,óYal. A divatnak egyik sajátsága az angol ru_haknál, ?agy a gallér a. bélés anyagából késziil, szmte ebbol folytatólt.\g.

Annyi bizonyos, hogy a szeplö valamiféle összefüggésben van a napfénynyeL Kizárólag eb­ben nem találhatjuk okát, mert biszen szeplö a karon, háton, stb. is mutatkozik, már pedig a test ezen részeit ugyancsak nem valami gyakran sütö­geti a napfény.

A nap, illetve a. világosság szeplöfakasztó hatását különben már a régi korban is ösmerték a hölgyek és azóta. is a nagykarimáju szalinakala­pot tartják a legjobb clözctcs intézkedésnek e baj ellen.

Azonban ezzel is ugy vagyunk, hogy a kinek hajlama van a szeplörc, az hiába hord akár lmcsikerék nagyságu ,·édökalapot i!!, csak meg­l ~togatja a baj, ha itt 'an az ideje.

(Folytat j uk.)

LYSOFORM TÖKÉLETES SZAGTALA H FERTÓTLEHITÖ SZER

NÖKNEK·NÉLKÜLÖZH ETETLEN R'zi fan,csad6.

Töltött rlzskása. 7 dcczi tejben, 12 deka tisztá.m mosott rizst puhára fózünk. Ha kihült, mozsárban péppé törjük. Ekkor 10 deka friss ,-aja t, 6 tojá.ssá.rgá.ját, 7 deka tört mandulát, 10 deka vaniliás porczukrot keverünk hozzá, végül o. tojások fehérjének habját. Egy Icivajazott é.'! beliEztezett formába töltjük a riz.skása felét, erro egy réteg haraczklekvárt, aztán a többit és lllSSall meg­sütjük, vagy gőzben mcgf6zzük.

Paprikás borjuszelet. Gyönge borjuczombb61 szép s-u!lctekct vágunk, simúra 'V'arjük, bcs6zzuk 63 hosszura vágott hagymát megpiritunk zsírban. J<;gy ká.'V'éskaiÚI.lnyi Kotányi-féle r6zsa.paprikát belekeverünk, a. huSS7.clcteket belerakjuk és be­takarva pubára pároljuk, aztán rátöltünk néhány kanálnyi tejfelt. Lehet felvert galuskát, vagy sós­vizben fölt burgonyát hozzáadni.

Boritott lencsefőzelék. Pél liter lencsét egy hórétól megtriszW.ott füstölt sertésnyelvvel puhára fózünk s egy j6 darnb friss kolbászt megsütve, vékony, fcrd6n ""ágott szeletekbe \"agdalunk, ugy· szintén o. nyelvet is. A lencsét áttörjuk. Egy lábast 7. írral Icikenve kimorzsázunk, az alját berakjUk k lbász.&zclctokkel s leöntjük jó savanyu tejfellel. .űost egy sor lencse, aztán a felvagdalt nyelv, erre ismét Jencse slegfelülrc kolbászszeletek; meg­t~>jfclezve, morz~;ával bc}úntve sütőben megpiritjuk sl petálaljuk. Igen jó éLc:!.

Egy cotcline fraise mbáoak kabátkája már rövidebb volt, oldalai sim6k, de elói 3-3 sumbe­jöv6 plisséct alkalmaztak s hátul ugyanezt a moti­vumot ismételték meg. Mousselino-bluza ezinto bouá.nóttnck látm.ik, az alj magasra feljön. A bluzt sujtások diszitik, ugyszintén a rönd kabát­kát is.

Feltünóen nobilis ruha volt egy tussor toi­lette, melynek csodálatos zöldes schimmerjét csak a citaltötö szárnyán látni, napsütéskor. Liogerle gallérját dus svá.jczi bimzés borit.ja, s nagy zöld csokor. Tresso d.isze·a saját cinében ~a.n tartva, a kabát h~u és nyitott, de azért egész végig fut rajta két sor gomb.

Egy &ótétkék sergc ruha, sz.int:én a.ngo1, kesse és fekete liberty-eelyem pAntdi8ZSZCl. Hengeral&lru fekete gombjai is tresso-munkáb61 valók.

Igen kedves volt egy sárga toilc ruha, a melc­gebb napokra, á jouros paue-poile disz.szcl, kabátja nYJtott. El61 két pánt tartja össze. Fehér bimzett lingerie b1uz jön hozzá.

Egy egészen uj dolgot is láttunk, a divatos furdóhelyeken viselendü manteau képében, mely lejan egs a noknya aljáig. e bármilyen aljhoz vieelhet6, mivel az ugy sem látsUk ki alul&. Egy­ben ruha ée kabát. Anyaga vigognc, széles tre&...'IO­

diamzel. Oldalt gOtnbo16dik, végig. Másik oldalán e sombeornak megfelel6en, mock-gomboláa.

Gyonyoru a.ép volt esy habiUé ~ toilcUe jaquette-tcJ, be ge voile de 801eb6l, gazdag aoutache­és pM&emanterie-diez.szel. Bélésc csak a eaját

AZ 'UJSÁG

Ablakkltt. Két rész ólomfehér, egy rész kréta, lenolaj friss "ízzel sürü tésztává. ke\erendö, aztán a tömeget addig nyomkodjuk, gyurjuk, mig a lakitható tészta lesz belóle.

Gazdas6ji fanácsad6. A dohány trágyázása. Egy termelő a követ­

kezöket ajánlja. e tekintetben : A dohányföldet Ö:;zön a !agy beállta. elött tanácsos istállótrágyával megtrágyázni és azt kellően leszántani. Igy a. trágya a talaj tavaszi felmelegedésekor teljesen elmállik é.-; a belekerülö p:Uá.nta sokkal e~·en­lctescbb fejlödé:=nck szokott indulni. .\ tüneményt 1JR.V magyarázzák, hogy a ta•aszi trágyazásu földön esetleg még nem oldódott fel a. gyökerek által felvebctö állapotba a. tápsó s nem terjed szét ugy, hogy a dohány gyökere azt mindt>nütt fel­vehető állapot han találja. .\z t is tnpasztalták, hogy a tavaszi trágyazásu dohányföld termb;c kevesebb, levélZete egyenlötlenebb, sót minösége is alantasabb. A dohány rendkivül megművelt és porhanyó talajt szcret, éppen azért ültetik egymás után többször ugyanabba a talajba ; dc ekkor nem elég a. két-három é,·enkinti trágyáZ<í.s, hanem évröl-évre meg kell adni a földnek a táp· sók-at, még pedig öszkor, vaS)i~> oly időben, hogy t.a.va~;zig t-eljesen a. gyökerek rendclkezés~re áll­janak.

A makk mint baromfteledel. Sokan nem tud­jnk, hogy a makk, ki\"ált a tojó baromfinak nagy hasznára válik, mert sok anyagot tartalmaz a tojás alkatrészeiból. E czélra a. makkot megszá­ritjuk, mou;á.rban lisztM törjük, boiöle zsemlye­nagyságu czip6kat gyurunk és némi liszt bozzá­keverésével kemen<:z:ében xncgsütjük. llycn zsemlye o. rendes eloség közé kev~rvc elég tiz tyuk számára. Természetes, hogy ezzel arányban megkisebbítjük nz abrak porcziójá.t. Sok helyen a makklisztet pempövó alakítva adják a. tyuknak. De leghelye­sebb összekeverni asztali bulladékkal és igy fcl­etetni, a mi hasznos is és olcsóbbá is OO."Zl a takar. niányt.

•• Uzensfak.

Sz. K.-né. Kivánsága ezerint let"élben Tá.laszolunk. F. Etd. Kivánsága ezerint le~lben dlaszolunk. K. Marid:o. Nagyon belycecn, csak tessék ugy J.c •

wl.oi, a hogyan azt az orroea oj6olotta. Jobban .oem is lehetne. Caak a türeimét nem nabad eh·csr.ironic.

llonl:.o. Tessék elol nm i n mai és a köl'ctke.zó vr sár­napi számunk kozmetikai c7jkkét.

a.nyagjá.b61 'V'an. Különöscn artisl.tikus rajza az ujj és a kabát. A h6nalj alatt görögös nyílás '"an• dc c...c:a.k mint rajz, tulajdonképpen mégis egyben marad. ~raga az alsó ruharósz empire, kis gom­bokkal és soutachcirozáesal ékesítve. Lingerie­gallérral. Szoknyája bővebb és ráncrosabb a régi­nél B térdig levarrott három-hó.com plisséc disziti. Ccintureje eiül és hátul fekete selyem, aranyhim­zéssel. Oldalt; a tulajdon kelméból.

Egy tussor, bbátos ruha. Empire scnre. Kü­lönösen szép, Cg);ptomi himzéssel, kék-fehérben. A zsakett ujjatlao 8 elöl a ruhához gombolódik négy nagy gombbal. Ha a kabátot lovesz.szük, hátul is hasonló négy nagy gomb iát67.i.k a de­rékra. fel1msz.6 aljon.

Kék serge ruha. Ez a divat clouja. Y&l6siggnl páncúl!imaságu derokt do diszitéso nem a derék­nál, hanem jóval lejcbb, a gyomron alul, keu:lö­dik. Ennél a modelln61 spccziálisan két fekete selyem pánt van clól, hátul kétoldalt kék gyöngy· ház-gombdisz 8 fekete libcrty-selyemcsokor, ez is j6vallejcbb, mint régen \"olt di'V'at. Valódi csipke· crr .. ~alc-ját. méregzöld csokor tartja. ö~·•zclog,·a, a szalagon két-két kicsike aranygomb. A ,•áiJdisz selyempánt, miot lejbbb a ruhaderékon s rojtja két 2:aeniüisan összebogozott foketc sc.lyc.m atrendli-ból 'll.

Ceaknem mindcn toaletthez a megfelelö cin· ben vagy legalább árnyalat ban tartott éCharpo is van ral..iáron. Ezek a kendők ~~tenek ki ma minden valamirc 'o.l6 t.oalettet. Rose.

Vasárnap, 1909. márczius 28.

B. B. Jó:$efni. Tessék betenként egyszer egy nagyon ke>és Chesebrough-vnseline-nel bekenni.

Remeg6 leány. Boroga.ssa fe$8Cl és este 10- 10. per­cúg a kö'\"etkczóképpe~ : 2_ pel'CZ?g lehetó~eg fomS Vlzzel, utána 5-6 másodpercztg htdcg vu.zel és ~ feldltva, n mig a 10 pen-z letelt. Azután mCJS~>n le meleg vtzzol s kolo~· dri ichthyol-szalicúlszappannal. A szappanhabot b~gyJa. rnjta néhány perczig, azut~n mossa. le sok langyos ~ze!, utána állott viu.cl és azután tessék alaposan lcszáritant.

Dr. F. 31. I.el"élben \"álaszolunk. bli Set7UJ. Ira.sson fel az on-osánl egygrammos szu •

mát-pasrtillábt. Egv darabot oldjon fel -porczeUá.o vag.Y zománczorott l&\-oirba öntött két liter állott vtzben. ~s nbba.o áztassa reggel és ~te 10-10 pocczig. Lcs~rttas után hi.otse bo a ayólzytárakban az erre a. czélra mar ké· sun kapható szalicz:ilSa\"'85 bintóporral. A lemosásokhoz is állott vizet használjon kolozs\"ári króm~zappan.o~l. .

HtTmi'll. Kor.metikai rontunk >ezetoJénok CZ!llle · YI., Felsóerdósor l. . r. H. Legjobb. ha ~m tesz ":le sem~11t. Hu. azo?k ban mindenképpcn akar elleco nia~ t ten.ot, akkor tesse. A gyógytárban zink-ken6csöt \"CD.Ot és • a~l be~~~· Tossék a hézagokat az ü-regesek.oél kaphato kittel betomnt.

Jó anya. Ki>ánsága s:;erint levélben dlaszolt11;1k· Imre K .• ni. ~lossa m~ b. habositu bo hcte~ent

k~zer este a lcfckres elót t. a fejbórét "a hajáll me leg nzzel és kolozsdri k~oc.s-fehér kátrá.oyuappa.o.nal. A szappa!l· ha bot hagyja rajta az elsó megmosásnál 10 percz:ig, az11;ta.1 minden kö\"eí kczó mO!'á.o-nál 5 perezezel tovább és vegu állandóan 30 percr.ig. Ezen id6 letelte után tc.s~ék u.. szapk

t rok langyos nnel. ha :-:ó~e, a~or }'anulla~asl 6?ól \"OS nuct ola~a.n Jem05ru, uta.na ~Uot_t VlZZC. 1 .. 1

teni és a loozáritá.s után tessék lefekudni. Ez.eésnki: t.e&ék másodnaponként ~l ~ fel~rét egy kev n& r: sony-hajsr.esz.sze1 alaposan bcc!_orzl?.olni. ~~on a. tes!é'k kon, a mikor azappenos bcdorz:;olést vegez, ne szesz.es kezelést is \-éf;ezni.

F. Es:ti. Té'l"e'd.oi ,mélt6zt.atik, mert v~laszo~: csak el.krrülto a ~lmót. Ha nem nag_v, akkor r;~l. ba pedig nattyobb fc lüktet foglalel,akkor elektro: lytisscl táwlitjuk cl. . .

Ba1·fi8. 1. és 2. Tessék a következöképpen ke::~ Tcssl·k naponta többször ~t:gmOiini á~o_!-t vtzzol ée • lcfekT.:S e16tt. pedig meleg vtzzels fchénto-bársooyszap~n nni. A szappanhabot ~a rnjta néhány .~ztg, a:zá. mossa le sok b.o~yos -riiiel, utána állott nzz;-1 ~t~~~ ritás utin eaetelje be ójje~ ~ny·z:<irt~U tt riz~ R~gel a smppc.nos langyos nzes lemosás. és 8 0 ·mmel. leöblités után pedig dörzsöljc be fchéritó.:bátt~onylf zni a Ezcnki\"ül tessék másodnaponta arcz.gózoléseket. v ge feno· l.:ömtkcwképpcn: HelveZZI!In egy nagyobb vMedénl 1 az kére egy izzó ~bot (\"ualó\"I.S&t) és tölte~ e; ·ét edényt. lobogva forr6 orizze l és bajtsa reá az arcz.at. ~~{és ős u edényt takartassa le ~ vastag kendőt-el. A &v-tell !:?O peréz.ig tartson. a mely tdó alatt két-báromszor.def friss forró "l"izet u edénybo tölteni. A gózölée ut!n~ hi ölt-s -rizes lemosás oo a IeszáritAs után pedig ~mes !Jedotz! d· kö,-etkezik . .A mittesszerekct tessék naponta vagy~~ a naponta kipr&<elni, a megérett paltan6sokat.. .. r.-l;á5S81 bórnek elóz:etes loosztitása uUn teESék ~ ki~·selé!· mcgtis:ztitott. \"ékony t ü begyét"cl fclsr.urru. A _k1Jf és az ílle~t"c fe.iszurás után a bőrt tessék ~eleg Vl-~rzsölni· emhtett szappannal alaposan lemosru és 1~0 . hogy 3. :::\em lehet, csak befestcni. A mi pedig azt 1UcUj

8veJét

levelére nem '"'la&zoltu.nk, IUlllllk oka U. b~érdez6s· nt'm kaptuk meg. Mi tnindcn hozúnk érkozó bog)" ködésre válaszolni uoktu.ok, t~kintet nélkül arra. kérdezósl..-öd6 clófi%ctó.ok-e ""'SY sem. . " ála·

K. ~· Eübá. Le>élh:.o kért tólünk nlaBzt. ~{~éssel, EitOltunk IS, do a lev-él YISSUl~rke:zett azml ~ .l eli kiil· hog1 a cr.im dégtelo.o. Tessék ujra pontosabb czUJl dcw ét< akkor m Tál.aBzt ujra eU..-üldjük. . k relni, l)

~0/7-JJSJ . .:. d/Jfi:.dó. l. Tessek Uf!Y ~ünkben hQgyan ut az •Imre K.-néc·nak killdött ~~:rolunk· njárilottuk.. !?. Erre a kérdésére más helyen

N. Bl.lánl. LeTétben dl.a.sn>ln.ok. - d-tt ü;!.e· K. H. Tessék clol\"8801 a t&kfu•-nak kul 0küldött.

netünk l. és 2. po.otját.&.éS ar. tlmre x .. né•-nak uunctü.oket. N ~ék

&. K. Az orvos&.oak na,f,!yon is i$:~ van. .ke cllene tenni semmih mert u mag,t6l 15 cl.m~~~tunló·

M. R!Jbertral. Kiri.osá.ga azerint le~élbc.o ~ 0

azt a 06unllll lciny. Te&&ék ugy ~-e:zelni. a b~n aján·

•Bak&c·nak küldott ü.teootWik 1. és 2. pontJ lottuk. k 6 vasár·

1892. TC!Sék elol-.as.oi a mai '- a köTet ez napi kozmetikni cikküriket. k küldőtt

Margit. 1. Olnua el a .OStUlya leán~:·~• ...;1\'inul, üzenetünket. 2. Kbos ha.tW késóbben abD~W DJ"

hogy ehorTasztja a hajsúlakat. • e y kevés Egy rfgi hil oltul6. Y11gy {elforra~. ngyr ~orraWt•

s:.6dabikarb6nát belet~n.oi, de sokb! JObb • e Fehéritó-h'r&On)'5%& ppa.o.

H. K •. ftl. LeTétben '"álaszolank. • -riz;sgálat T. J/mD8. JdcDpáJi • . Nagyon ~h~ 18~é5titelld~

nElkul Tessék megki66rie:ni a ~r e &1l0)1 lto\""etkt'%6 keneSetiasel: Te!!ék r.iilk-kt'Dócsöt. $ a}kal· Bulyu nafa'lá.onal eldörr.aOI~t.oi és c~t. • b~~~ vékon.fllll ma.u.a ~~ és a;te egy kis \"á.nonu.~>ra fclkcn\"e. • .t. küldött íif.C•

Gg. L. M. 01'01.!9 el a tHerann ·D~ notünket J f al

S~'td6. A kérdetett tanár czime: Ba berern · dr. IV., M'ria ,~.l~ria-uter.a 6. . 4 .., Pó:-.."-.,.

Ró:nhJ. 1. Tessék orVOI!t bint.o1 hoK · -·th ~J('!"· 3. To lt a Pollit.ror-Ambuh~~~di~ ::Jd a Qléret· utcza .) f rduln1 le-dlben. Ono t eu. be~ azu~ ra)zot.. ben s.zalka1

S:. lfargiJ. :Mél~ eb~n~~ 2.) fo_:d~lnl: Gyula dr. tanúbcr- (Bpest. Il., Lá.o bud .-ti KDetPP 6 mnjd ~~ ad felriltg051táat a 11r-

~ületról. • ~ndolat~· Sugbty üáft • ,.erje ki a ftjéból eznket. ~ • Do ku·

kat.. Sz6 ~etn lehet r61&. hogy ugyanaz a eons . t<>rté· lön~ a 15t&Usnib c.ermt 47 tSCt kózúl ~ Külóobe~ n k meg. M1 ~ ti!hAt t. Gr. eg)" ép~~yérc, a L; l l~bclyesebbe:o t , ha ez u ~t ::...It, &ZÓ ~lll orros, biz.u. Ku\önllo..~ ~D tel~ nyu~---lebet r6la.

V~ap, 1909. áp~ ~

A bajadon anya. Irta dr. Irsai Arturné.

A közelmult napokbau tudósítás jelent 1I!eg a lapokban, amely ama tragédiák egyikét targyalta, a melyekkel szemben :::zinte el­tompultunk már. Egy fiatal teremtés a halálba mcgy, mert a gyalá:t.at elói menekül, hogy az anyat>ággal életében meg ne bélyegez:t.ék. \'"aay egy .fiatal teremtésról esik ilyen hirekben :::;ó, a. ki testének gyümölcsét megöli abban a. pillanatban, a mikor éltet adott neki. Ki törő.dik még sokat az ilyen dologgal'? l\linden­napl história és százszor, ezerszer megtörténik

Ha ez az egy eset markán::;abh é::; szakat­lanabb '\"Olt a többiné!, annak talán az volt az oka, hogy a fiatal anya a gyermekét köz­vetlen születése után megölte és azután kö,ette a h~lálba, mert kilencz gyötrelmes hónap multan nem titkolhatta tovább, a mit leirha­t~tlan J:lz.ikai és lelki kinok közt eladdig sike­rült elhtkolnia.

k. Vajjon akad-e gondolkozó és érzö a::;szony a 1 gyermeh11ek adott életet s a kinek szi;~ ~e kiborulna ö:::sze, ha arra a lényre gondol akil eu hvolt annyi szomoru heroizmus bor1y'

encz OS'ZU h · . • o mindazt a

5 öt ?napon at eltitkolni tudta

magával h g! t cl~ot, melJet az anyaság tette k i moagz ~t a kil emberfölötti kinoknak k a ' ne lOgy a g .. t l k

ellje!l Yh;elule, a mclyeket egy cyt·k~o··rle ~nt~:et. el megserté~e ki!' t, ·b h 1 · c.;~1 orYcny A ~d 8; as a e yezett ~zámára '2

. z o aadas egy órájában a .. ka~~lat,. a természetes fölhevülés .l;nam~r, a a nok ra,ongásának momentumá pl ~nataban, az asszonyi élet legfőbb fel ba~ k~p~a me~!? csira fogant me b . ava atatia.t . L J

g enne, llllllthogy az Yolt a

Araf6s eliff. 'i9ft ne~em busás, gazdag termé:;em,

E01

d, mmt a smaragd. Karcsu, mint a lány. etet ontott ezernyi résen,

Sp. eg~ gaz, tarajOS hullámYerés ocsekká tette a tcrmésem.

s~~szor, tavaszi hajnalokon K~Jáz:tam, gyönyörködni benne. Mmdig kaczagtam ; Yolt rá okom : ··~ termékeny~ég :;;ziven c::;ókolt Forró tavasú hajnalokon.

Az én harmatos, drága termésern ! Úgy duzzadt, mintha ná::>zéjszakán Alázatosan, mégis kevélyen Nyujtaná csókra szűz ajakát, Szinarany égett minden szemében.

Alig vártam mát az aratást. Szép, csillagos estére Yártam. Nem álmodtam én sohase mást, Mindig csak egyről , mindig egyet ; A bőséges, a dús aratást.

~ pompában hogy állt én szép termésem, N.~zraéretten, akár a lány : rld tarajával áttört a résen

l

S gy szennyes, gyilkos hullámcsapás, -pocsékká verte a terrnésem.

.- Nem nő a helyén soha más ! Alba Nevis.

AZ lJJSA.G

rendeltetése, hogy uj életet teremtsen. ~s végtelen '\"értanuság, határtalan testi és lelki :::zenvedés •olt a következménye az önfeledtség momentumának.

Önfeledtség ! rrlily közhely ez ! Nem : az emlékezés pillanata. az ; az emlékezés arra a feladatra, melyro a természet hi•atta. Ter­mé::-;zctes, fiziológiai folyamatok, E>gy kérlel­hctlcn, egyforma természeti tör'\"ény az, mely az a::;szonyt arra készteti. hogy aláYc~=-e magát a fajfentartás .sulyos kötelességének. Soha, :;oha. se vetné magát ennek alá, ha a termé­:::zet nem plántálta volna bele azt a másik ösztönt, - nevezziik szerelmi ösztönnek -mely az egyesülésre hajtja a nőt. Busásan és sulyo:san fizeti meg azokat a pillanatokat, a mE>lyekben feladatának tudatára ébred. Fizikai ::;zcu\ edések és pszichikai depre:::::;z.iók egész sora ez, a melyeket lezár olyan borzalmas fájda­lom, milyent férfi nem tud E>lképzehli. Persze, férfi nem is képes átérezni azt a boldogságos érzé~t ::;cm, a mely a nőt hatalmasan meg­rohanja, a mikor elliö kiáltását hallja gyer­mekének; ama lény kiáltását, a kiért majd­nem életét koczkáztatta és a ki gyakran gyógyithatlan betegségbe is dönti.

Do az anyai :;zeretet ösztöne oly nagy, hogy mindcn szenvedés és gyö.frelem abban a pillanatban feledésbe tnegy, a mikor a kicsiny lény első hangja a füléhez ér; a mikor a kic:;iny te::;tet megérintheti s gyermekének első

l léleg:t.etvételét megfigyelheti. .f;s akadnak anyák, a kik minden gyötrel­

met ebzenvedve, mindig őrt állnak önmaguk fölött ; a kik mindig a qui nine álláspontján kénytelenek mararu1i, nehogy egy arczTonás, egy hang elá1:ulja, hogy mi történik .velük ; a kik a szegeny, ormotlan testen eroszakat

Ufija)yzefsk. - Szibór iá.n at. -

Irta Mocsáry Béláné.

)Iiután a hotel gondos alkalmazottai már tíz órakor az állomá::;hoz kisérték és fülkéikben elhelyezték az utasokat, augusztut> 14-én, éjjel 1:.! órakor indultunk l\lo::;zkvából ~isni-Xo'\"­gorod felé. A hálókocsitársaság által összeálli­tott luxusvonat két C'lső, két második osztályu, egy étkező és egy podgyászkocsiból állott, mely utóbbiban az utasok rendelkezésérc fürdőszoba áll, hideg és meleg •izzel. Ezenkivül min­den két első osztályu szakasz között még mosakodó helyiség is található.

A hálófülkék fel~:;ó polczain sok podgyászra van kényelmes hely, ami a batárszéleken nagy előny a •ámsorompóknál. l\Iert mig ezekkel ott helyben ejtik meg a vizsgálatot, a fel­adottak a podgyászkocsiban mennek át a kellemetlenségen, még pedig legtöbbször az éjjeli órák alatt. :Xehogy csomagjai lemaradja­nak, ennél az aktusnál a tulajdonosnak is jelen kell lennie. A villamos lámpákkal megvilágitott fülkék nappali fényben t ündökölnek A hó­fehér ágynemüt betenként többször Yé..!tják.

Elhagyva ~Ioszkvát, a vonat két napon ke­resztül sik, alig hullámos vidéken halad, s a pálya mentén számtnlan szélmalom forgatja hatalmas karjait. Az Uralhegységhez köze­ledve, már folytonos kanyarulatokban kapasz­kodunk felfelé, a leggyönyörübb tájakon, me­lyeknok pompáját még a zubogó eső és a terhes felböktól sötét égbolt sem képes csökkenteni.

37

követnek el, nehogy elárulja, a mi benne rejlik ; a kik kénytelenek a pillanatot elátkozni, a melynek pedig szentté kellene avatnia öket; azt a pillanatot, a mely anyává tette őket. :es a mikor a moment-surpreme bekövetkezik, a mikor már -semmit sem lehet titkolni, mikor az anyában már halálra ítélt lény világra jő, akkor a hajadon anyának el kell bujnia állat gyanánt ; el kell titkolnia gyalázatát, hogy teljesitette a legföbb feladatot, melyet a ter­mészet rótt rá. A fájdalom kiáltásait el kell nyomnia ; si.rásait, kinjait örült félelemben el kell fojtania. :€s maga is halálra sebzetten, fájda.lomtól kitnerültcn utolsó erejét össze kell szednie, hogy ~:;zégyenénck bizonyitékát meg­~emmisitse és azután megtegye a maga balál­ugrá~át.

Korbácsütés gyanánt éri ez a gyilkosság a társadalom képmutató arczát. Nem öngyil­kosság történt itt., hanem gyilkosság ; olyan gyilkosság, mely '\"alamonnyiünk lelkiismeretét terheli. l\Iert áldatlan , '\ égzetes, hazug és ter.­mészetellenes erkölcsi törvények kergették ezt és száz, meg száz fiatal teremtést a halálba. b nem ú. a halál a legrosszabb momentuma ezeknek a.. tragédiáknak Ez csak zárszava a bevégzett fejezeteknek A mi megelőzte : a. borzalmas ha-lálgyötr~lmok, az életösztön -és az életreménység \"iaskodása a közvélemény félel­mes kisérteté•el. ~z az a megfoghatatlan ke­gyetlenség, mely vampir módjára a gondolkozó ember lelkére nehezedik. Hogyan ? ITa a jó­ságo:s :sors megengedi, hogy az ére t t leány a f'ZÜlcinck - különöscn tebetós szülőknek -kezén át menjen élottársához, a Icinek az a feladata, hogy anyává tegye és a ki szeretet­telje:;en elkíséri a bölcsőig : ugyebár, akkor glóriafény Ö'\"ezi a fiatal anya fejét ? De ha a

Az állomásokon a Yidék különlegességeivel zaklatják az utasokat.. Például az igen szép fekvésü ~)latuszban magam is válogattam többféle ékkövecskék és teveszőr kendők között.

.-\z Uralhegység pompás látványt nyujt, számtalan tarka mezei Yadvirágaival. A fane­rnek azonban itt már '\"áltoznak. A tölgy, dió, já,Tor, kóris és almafa mindinkább tünedezik, hogy nyirfának, topolyának, sorbusna~ s né­hány fajtáju tüle:velünek adjon helyet. A Pinus Ce~bráról például azt állitják, hogy a Behring­tengerig nlindinkább tcrjed és folytatólagosau ismét {eltünik .-\merikában. Az Uralhegységen tul a vegetáczió kissé hátramaradt, dc a földe­ket elég jól mü"elik.

Itt az állomások.Jegtöbb helyen tultömöt­tek a kaukázusi kivándorlóktól, kik egy boldo­gabb haza reményében - hol könnyebb a megélhetés - hagyják el szülőföldükct bár bus arczczal és aggódó tekintettel néz~ek a bizonytalan jövo elé. Dc nehéz is segiteni ezen a népen. Szargaimat még saját érdekében sem akar kifejteni és fatalizmusa ebben a köz-· mondásban csucsosodik :

&Az :eg magas, a czár pedig ~essze van arra. hogy meghallgassa bajainkat !~

A fá~ól épült .• vörös tetózetü indóházak n~gyon ~.smo~n neznek ki, annál inkább, mert ko~n!ék.üket IS ren~ben tartják. A vágányoktól deszkahid vezet egesz a perronig am· t

kr d . , 1 az u a-so a ne '\"es 1doben nagyon kellemes A f _ ~a~~sabb állom_ások - rendórcikkei és j~l , olto~ott hordáraikkal - impozáns látványt nyuJtanak. Sok helyen, az állomások kocsiváró

38 fiatal lány egyedül van, ha a sokféle etikett tövisbokra nem veszi körül, ha állandó fel­ügyelet alatt nem áll, ~a ~em tudja, ~ogy valamely esetleges megkoz:elités a. háza.ss~got okvetlenill maga után vonJa, ha mncs áh1tott hozománya és benne mégis felébred az ösztön, mclyet a természet plántált belé, vajjon el­itélendo akkor, ha a körülményeknek áldozatul esik?

:Mert nem a jól őrzött leány érdeme az, ha nem adja oda magát. Odaadását nem követelik, a mikor más érdekek vannak kocz­kán. Ha azonban az egyesülésnek természe­tes következményei vannak, akkor stigmává, letörölhetlen gyalázattá lesz az anyaság. l!:s oly nagy, oly erős a gyalázattól való féle­lem, hogy hatalmasabb, mint az anyai szeretet hatalmas ösztöne, hogy a boldogtalan lényt gyermekének meggyilkolására ösztökéli. A ki pedig e gyilkosságért nem tud, vagy nem akar megvczekelni, az önként megy a halálba gyer­meke után.

De akadnak olyanok is, a kik - miután a téboly pillanata elmult, a gyilkosság meg­történt s a gyalázat foltja eltünt - még hiszik, reménylik, hogy igy is tovább lehet élni. Ezek aztán a sorompók elé kerülnek, mint bestiális anyák. Fórfiak törvényszéke elé, a kik talán valamennyien ilyen haláláldozat csiráját elvetették. Férfiak törvényszéke elé, a kiknek legnagyobb gyötrelme talán egy fog­fájás volt. )lit t uclják ezek, tui t jelent az, egy gyermeknek életet adni? Ha tudnák, ha megmérhetnék, csak ak,kor allmthatntínak ma­guknak fogalmat, mi borzalmas lehet a gyalá­zattól való rettegés, ha arra képes, hogy a nő megsemmisítse azt az életet, melyet ő maga adott.

Hanem egy oly leány, kinek gyermeke él, a ki erősebb volt a közvéleménynél és erősebb volt a gyalázattól való félelemné!, ·az a nők ítélőszéke elé kerül. :res ugyanazok a nők, a kik szerelcmböl, vagy a nélkül, ösztön­szcrüen, vagy számításból, de a törvény vé­delme alatt odaadták magukat egy férfiunak, a kik loyáli~an engedték az élet számára meg­érni gyermeküket, ugyanazok a nök csak gunyolni és megvetni tudják a hajadon anyát.

A hajadon anya kisasszony marad és kény­telen gyermekét - a jövendő tt\rsadalom egy tagját - elrejteni és eltitkolni. Do az anya nem kisasszony egyszersmind. Nem a jegy­gyürü, söt nem is az odaadás teszi asszonynyá ... Asszonynyá Yalóban és egyesegyedül csak az anyaság szentsége által lesz, tekintet néllrül arra, hogy szabályszerü ritus szerint lesz azzá

oldalán, még templomot is találhatnak a tul­buzgó hivők.

Vonatunk naponta többször, kényelmes étteremmel berendezett állomáEokha futott be, hol az utasok ínycsiklandó folyami halakkal, kaviárral, kitünő sültekkel, vagy kűlönféle süteményekkel csillapithatják éhségüket. E m­léktárgyak és üdítő gyümölcsök Jds mallék­bódékban kaphatók.

Az első reggelit 8 és 10 óra között szol­gáljá.k fel a vonato11. A 12 órai lunch három fogásból : hideg felvágott, vagy. oroszos zak~~z­kából (vajas kenyérre kent ludcghal, ka.v1ar, hagyma ,és, par~dicsomsalá.t!l), .~~~(.~n ~~rfi~l vagy tojasetelbol, B végre JOl korozott sultbol áll. A lunch ára l rubel, mig az ebédó, melyet este szalgálnak fel, l és fél rubel. A vonaton azonban nem kötelező a közös étkezés. Lehet étkezni étlap szerint, vagy ha tetszik, az állo­másokon is.

A menetrendből mindenki tudja, hogy a vonat meddig fog időzni a következő állo­máson. A hol 5, 10 vagy 20 perczig tart a veszteglés, legtöbben elhagyják fi.ilkéiket, hogy körültekintsenek, valamit vásároljanak, de leg­inkább azért, hogy hosszu lópésckkel sétálja­nak le s fel. Ez a legnagyobb mulatsága a Szi­bériában utazónuk, azonkivül, hogy tárgyat is ezereznek maguknak a hosszu ut alatt meg­lehetösen kimerült társalgáshoz. Az ismerkedés kezdetén Szibériúhnn nem tapintatos meg­kérdezni, vajjon az illetömi módon került oda. Azonban egy régebben ottlakóval szemben má.r {esztelenül lehet érinteni ezt n tárgyat.

. ,A ~onat mentén e~·e.s k?csit csak nagy n tkan lat az ember . .Jlindig tohb kocsi halad együtt karavánban czélja f<M, lllert igy köny-

AZ trJSA.G

vagy nem. :Jicgilleti az asszony czim, mert elég drúga áron vá:-1úrolta. meg. Ama ritusok és iöl'vények változhatnak, változtak és fognak is változni. De sohasem fognak változni a természeti törvények, a melyek a nőt arra hívatták, hogy anyává legyen. l!:s az anyaság a legkomolyabb és legszentebb dolog a földön, mcrt föltételezi az emberiség összes törekvéseit.

Kem az erkölcstelenség az, a mclyet elő­mozdítanunk kell i mert a mig törvények vannak s mi nem vagyunk elég erősek, hogy azokat átalakitsuk, adrug respektálnunk is kell azokat. De mi valamennyion l Férfiak és nök ! A férfi, a ki a leányt anyává teszi, anélkül, hogy ama tötvény védelme alá he­lyezné, mely megengedi neki az anyaságot, legalább is oly bünös, de ezerszer bűnösebb annak a gyermeknek meggyilkolásában, a ki­nek ö az apja. Ű az igazi, az egyetlen felbujtó. S a büntetés, a gyalázat, a kiközösítés, kell, hogy a törvény és társadalom részéről öt is érje és nemcsak azt, a ki médiuma volt. Bün­tessétek a férfit, a Id a leányt elcsábította i ítéljétek el a meggyilkolt gyermek apját ugyan­azzal a könyörtelenséggel, mint a gyilkos anyát és bizonyára kevesebb bünbe sülyedt nö lesz. Közösitsétek ki a csábitó férfit és kevesebb lesz a törvénytelen gyermek.

De ha ezt nem akarjátok, vagy nem tud­játok, akkor ti férfiak ne illjetek törvényt a hajadon anya fölött, a ki nem meri gyermekét a társadalomra ráoktrojálni. Ti nők pedig tekintsétek egyenrangunak magatokkal a ha­jadon anyát, mint olyant, a ki hozzátok hason­lóan odaadta magát, fogant, szenvedett és leh·­ha.tatla.n fájdalommalgyermeké~ek élctet adott.

A sfilusról. (Folytatás.)

Németalföldi slil1lS. Az érdeklődés ép annyira fordul a. részletek, mint az egész konczepczió kö­zötti ö:;szefügges felé. A rajzot, szineket. levegőt, a YOnalnk nézötá.vlnlát mind reali~ztikusnn, a való:;ágnak megfelelöen fogják fel. Az embereket mint testi és szellemi karaktereket állitják oda. s nem többé mint flgurákat. Csak az oltárképeken

nyebb a védekezés megtámadtatás esetén, a mi elég gyakori dolog.

Elhagyva a világhírű Omszk termékeny vidékét, vonatunk őserdők közé futott, hol az össze-vissza dőlt, kiszáradt fák és a millió rózsaszín, fehér és tarka szönyeget képező mozei virág jelképezte az enyészetot és az életet.

Taigatól szárnyvonalon utaztunk Tomszk felé. Ettől kezdve már nagy távolHágban fek­szenek egymástól az állomá:sok Gépünk is az öserdök rengetegében vagy nyilt mezőn vesz fel vizet. Irkutzk felé a~onban az őserdöket ismét termékeny vidék és csinos városok vált­ják fel. Ezzel el is értük VIadívosztok fele utját.

Irkutzk gyönyöri.l vidéken fekszik, a kristálytiszta Augara folyó partján, mely a Bajkal tavat vezeti le, s melvnok Yize télen­nyáron 4 fok moleg. A város ·bövelkeclik szép templomokban, katonai intézetekben, isko­lákban, muzeumokban, szinházakban és kaszi­uókban. Szibéria szellemi központjának tartják és állitólag itt fogyasztják artínylag a legtöbb pezsgőt. Közbizton::;ága azonban annyira ala­csony, hogy fegyver nélkül még nappal sem tanácsos az utczákon járni.

I tt megjegyzem, hogy vonatunkat egész uton fegyveres Itatonák kisérték, még pedig az őserdökön és Mandzsurián út kettőzött számban.

lrkutzkban vonatot kellett változtatnunk, mert a kerekek nem birták volna ki javítás nélkül tovább nz utat. :\fiután a perron két végét rendörök zárták cl n, cf!ÖcsC'léktöl, mi rendben el11elyezkcdt iink a szép, tiszta vonat on, majd vigan robogtunk clöre, végezélunk felé.

A Bajkal tawtt ,·iharos időben, {·.ijel kerül­t iik meg. A sohu. HClll sziinő villámok fénye még csodálatesabb lútyányt kölc::.önzölL o ::;zaka-

Vasárnap, 1909. április 4.

marad meg még valami a. szobrokat jellemező merev~;égböl. Ennek az iránynak az Eyekek a. fáklyahordozói. Képeik egész kis regényt tudnak elmondani s alakjaikat a térrel, a. melyre szoritkoz· nak, organikus egységgé tudják teremteni.

Késöbb (1494:.) ezt az élesen jellemző müvé­szekt kissé eltompitja, ellágyítja :J!emling. Es a. XVI. században lassankint megérik arra, hogy az olasz renaissance befolyását magába fogadhassa. A XV. század plasztikájiiról alig tudunk valamit : csaknem minden alkotás tönkrement a vallás1 báborukban. Jacques do Guérineről maradt fent nóhány csodálatos kis szobor, ebből az időszakból, ezeket az amszterdami Rijksmuzewnban örzik. A XV. századból a XVI-ba való átmenetet leg­jobban néhány templom plasztikai motivumain lehet követni. (Calcar, Cleve, Xnntenban, stb.) Ott még mindig meg vannak a. nagy, sokrészű oltárok s az összeszorított reliefek. Az alakok fel· fogása itt is egészen realisztikus, de azért a. relief sokkal szükebb határok között mozgott mint a. festészet. Ennek az időnek jellemző művészi sa­játsága. a. sirok fölött elhelyezett bronz vagy réz medaillon, melyet gazdag vésések boritanak s különösen hires a. burgundi Mária bronzszobra, mely a sa.rkofág fölött látható s tökéletcson érett és c~eppet sem tapogatózó felfogással adja. vissza. az emberi alakot.

A XVI. és XVIII. század müvészele. A tem­plomépités terén mélycn benyult a XVI. századba. is a gót stílus befolyása. De lassankint átvedlett az is profán épitkez'éssé. Az alap gót stílusu ma­rad, de renaissance motivumokkal fejeződik be. A polgári lakások számára készült épületekben a keskeny homlokzat végett nem volt lehetséges a. facadeokra. sulyt helyezni. Ezt az építkezési anyag sokféleségével pótolták s igy kerc~:>ték a. ha· tást. Ennek az. átmeneti, félig zagyva stílusnak leghivebb képviselője az antwerpeni városháza. Ugyanebben a stílusban épült a. hágai városháza. is, do már a XVII. szárad elején kezdenek a barokk formák mutatkozni. A részletek eldurvul· nal{, a reliefek erősebbek lesznek, nagy sulyt he­lyeznek a. fény és árnyék hatásaira. A német· a.lföldiek tömegcsen lemennek Olaszországba. az építkezést tanulmányozni. Az olasz barokk stílus Rubens és a jezsuittik ré'\"én leginkább a templom­építkezéseket hajtja járroa alá. (Példa erre a. löweni és antwerpeni jezsuita. templom.)

A XVIII. században kezd azonban a klasszikus ellenáramlat érvénye;;ülni. :Már az amszterdami városházában van valami Palladios szelleméből, tcrmé"zetesen egy csomó pralüikus józansággal kcverten.

Festészeti .stilus a Xl{l. század folyamán. A .magasabb olasz renaissance nagy és szabad mü-

dékos szikláktól körülvett tó tájának, mely a mint mondjúk, még Svájcznál is szebb. X agy kár, hogy erre a pompás vidékre - mely, a mi kasl:'a-oderbergi vonalunkra emlékeztet -csak l<n.ravánban és katonai fedezettel tanácsos kirándulni .. A vegetáczió itt is nagyon hátra­m~x:adt, mert bár ogy szélességi körön fekszik Panssal, augusztus 22-én a zab mérr csak kalá­~zát hányta, a rozs haragoszöld Yolt és a mák éppen viritot t.

Karinszkajából szárnyvonalon utaztunk Stredsenszkig, honnan az Amuron közlekedő kénye~mes hajóval Blagovescsenszkbe egy hét a~~Lt JUt .az ember. Erről a hajózásról egy fiatal holgy, ln Blagovescsenszktől utazott velünk, rajongással beszélt. De megemlítette azt is, hogy a szibériai klima milyen Yáltozó. Xéha hct~kig, sőt hónapokig tart a tropikus hőség, maJd .egysz~rre annyira lebill a levegö, hogy a vasuti kocs1kat fütoni kell. V égre panaszko­dott az .~g~szs.égt~len viz miatt, melyböl forra­lás nélkul mm meg a népnek is büntetés terhe alatt tilos.

A mandzsuriai fensíkon őserdők kertek, v~temények váltják fel egymást. ~~ virágos re t oket, ~el y eket patakok szelnek keresztül, gulyák, Juhnyájak, vagy ménesek tarkítják: A vegetáczió itt is hátra van, de azért a tavaszl buza szépen tenyészik.

Késöbb ismét változik a vidék, a mennyi­b.~n erdöségek lépnek a kultura alatt levő fold helyére. A mcrrc a szem tekint. erdőn és zöld legelán kivül egyéb nem látható. Ezt az • cg~l.umguságot itt is ménesek, gulyák és juh-

. nyu,!uk törik meg, dc végre ezek is eltünnek, a mmt a le!rolő miudinkább silányodik a szikes tulajon. Itt ismét találkoztunk egy szomoru

Vasárnap, 1909. április 4.

vészete Németalföldön nagyon hamar talajra lelt. Quenty~ . Matsys müvészetét kompozicziójának egys~eru~cge, a formáknak nagysága és gömböly­d:dsege ~.oll?mzi. Do azért az alakjai még mindig nemetalf~l~ek D?-n.radta.k. Hiába, a levegő egészen más a. kodos, VIgasztalan t enger mellctt, mint a napsugaras Itáliában. A borongós atmoszfcrában egeszen másképpen álltak az emberek, mint a fény~s, kék ég alatt s ha alá is Yctették magukat némile.g .az Olaszországból jövő befolyásnal;:, kon­zervatlVIzmusuk sohascm tünt ol egészen. Lucas va? Leyden ~róbált a régi nőmetalföldi hagyo­manyokkal telJesen szakitani s maaát a konven­ozionalizmusok alól ldvonni s ö köz~litet.to merr a logj~b~an az akkori olasz müvészeti eszménYt. De o~ sokkal produktívebb volt mint rézmetsző, sem lDl?t festömüvész. A valódi romanisták nagy ~oportJa: Orley, Lombard, Jan Scorel és mások lS szakitani akartak az öröklött, hazai felfogással 8 a: n~kik tökéletesebbnek tetsző olasz muvészetet probalták utánozni. L.

R ik viláta. (A minlm.ális munkabér elérése.)

~ ~ülföldi nök erős mozgalmat inditottak az u~olso. evokben, hogy a munkásnök megélhetését h1ztos1tsák. Ma már mindonki tudja, a ki ujságot or:s, hogy a munkásnök élete keserves nemcsak :e or, ~.a ~l~ pályára lép, a melyen odálg nö még

lll. mükodott, hanem akkor is ha. valamelv csakis "kn k f ' " • . a ~o e ontartott m-esterséggcl akarja ln_1n~ennap1 kenyerét megszerezni. Vegyük csak ~=ldaul a feh~rvarrónök helyzetét ; azért Yeszszük m~ a. mester~eget, mert ezen eddig, legjobb tudo­ta a~unk szennt, f6rfi~?nkurr?nczia. még nem mu-

tkozott. Fehérnemure romdenkinek s· üks. van, !-ehát azt hihetnők, hogy minden fehér~arr~~~ a?DYlt kereshet, a. mennyit óppen akar. Ebb ievednénk,. Először is, mert a. házba. járó feh:r~ varrónők talán többet kereshetnének ily m, d de keresetük bizonytalanabb lesz. 1\yáron e~ on, ~ek az?k,. a ~e varr, aztán meg fehérn=~~ 13~m romdig kesz1ttetnek, mert az sokáig eltart ·· ~tosabb kel:esete nkad a fehérvarrónőnek h~ ~:n~~~ d?lgozu;:. Az üzletnek mindig vannak :Uerr­tath e t~01• tehat varrónőit mindenkor foglalko~­uem a l~ 8 ha. a nyári hónapokban mcrrrendelés val. ~na,. bolti portékát varrat alkal;azottjni­áUandó~~dona~ elég állandó a mw1ka, do kevésb6 A legfino a~ ar~k, a mit a. munkáért fizetnek. kitünöen ~a ? es legfinnyásabb munkát mindig a. legkeve ~:lk, de éppen ebből a munkából kell munkát ~~ : .Ra. a munkásnő, a ki a legszebb _ esz1t1, állandó munkát akar, kc\"ésbé

vonattal lllel S 'b· · b ls 'éb litik · foglyok 't , Y Zl ena e eJ e po a1 a szallitott.

regge?;r?inba esős időben, augusztus 25-én, ~ssza o:akor érkeztünk. A város - a mint na utazasom alkalmával tapasztaltam -ba~n s~épen kiépült. Szá.mos templommal, dal b'al, Iskolával, díszes üzlettel és szép hid­e ll', de kövezetlen és csatornázatlan, bár pf!~nes utczáin a kocsizás nyaktörő. Szállodái ka{ osak és a fegyenczek rablógyilkosságok­élet, veszélyeztetik a polgárság vagyonát és

ct.

d Cha;binon tul a vidék ismét termékeny, c 6. tosvanyos. Leginkább kerti veteményeket: ~;.?t, kon~ert, dohányt, csicsókát, tengerit lll olest múvelnek. A vegetáczió nagyon el­b 'k:dt, bár erősség tekintetében a dudvák k? ?khoz hasonlók. A:z. ültetések mellett

8 ~at gyermekek őrzik az apró, fekete serté-e et, még kisebb malaczaikkal együtt.

t ka A yidék igen szóp, hegyes. Kár, hogy felhők -: rtak o. csucsokat. A buja vetések közill ~ t~ott egy-egy rozoga kínai gazdasági épület ttlll_elkedik ki. A vízmosásokban ailantus és Yttfa~ mig az aljakban fűzfa tenyészik. A z~dogo esőben a kínaiak az ereszek alatt hu­zo tak meg.

v Már számoltuk az órákat, melyek még el­:~aszt?ttak Wladivostoktól. A:z. étkezések­R,.. meg mindig harminczan vettünk részt.

t .. ülönösen az asszonyok árul~ak el nngyfoku urelmetlenséget. 1\!ég én gyoztem legjobban k .. vo.~aton való utazást, bár egyedül voltam oztü.k öreg.

t Végre >ágyunk teljesült, midőn a Csendes­Wnge~ elragadó partjain haladva, vonatunk

ladivostok kikötőjében, a vasut indóházá-

AZ UJSAG finnyás munkát is el kell hogy vállaljon, ezt pedig nem oly jól fizetik, még azonkivül sokan vannak, a kik a kevésbé finom munkát el tudják végezni. A czégnek érdeke azt kivánja, hogy a. mindenki által előállitható munkát igen olcsón szerezhesse be, a miórt is mind kevesebbet fog ezért fizetni. A megszorult munkásnő, a ki állandó foglalkozást akar, kénytelen lesz mindig olcsóbban vállalni az ily munkát s ez addig megy, mig elérte azt a határt, hogy már ebből a munkabérböl sehogy sem tud megélni. Ezeket a dolgokat mi mind­nyájan tudjuk, nálunk azonban tudomásunk szc­rint még ke,·esen érdeklődnek az ily kérdések it·Ant és nem igen iparkodtunk ezen lefelé liczi­tálást megakadályozni. Amerikában a. jómódu nők fogtak össze legelőször állást foglalandó ezen visszaélésekkel szemben, ők alkották a. ,revők !igáját s tüzték ki czélul maguknak a munkás­nöknek tisztcsséges megélbet6st biztositani. Ezt ugy Yélik elénú, hogy csakis olyan üzletekben Yásárolnak, mely üzleteknek külön mühelyci van­nak, a melyben a portóka ké.-<zül ; a. mely üzlet a munkásnőknck haza ad munkát, onnan nem vásárolnak tbbbé. Az ily mühclyben dolgozó munkásnő bércit könnyen megtudhatni El meg­tudhatni a. munkaidő tartamát is. l\fásodsor­ban iparkodtak a nók a munkásnők számára. egy bizonyos minimális munkabért biztositani, melyen alul nem szabad öket fizetni. Az angol nök, a kik régóta. foglalkoznak az ily kérdésekkel, szintén nagy agitácziót fejtenek ki a minimális munkabér mellett s egyes iparágakban már sike­rült is ily minimális munkabérek megállapítása. A franczia. nők ugyanezt kh·ánják létrehozni s ho!!y ezt elérjék, négy módszert választottak s igy remélikaczélt elérni. Az ek~: m~ásnöt és munkaadót jó egyetértésbe hozru s a. berek eme­lését irry elérni. A második : a munkásnőket szö­vetkez~tekbe egyesíteni, hogy önállóan vállalhas­sanak munkát és no legyenek kénytelenek rosszul fizetett munkát vállalni. A harmadik módszerük munkaközvetitö szövetkezetek létesítése, amelyek munkaadó és munkásnö között álh·án, iparkodik a. munkásnő számára a. lehető legmagasabb munka­bért kieszközölni. A negyedik módszeriik oly in­tézmények megtercmtése, a melyben ugy muu­kásnö, mint munkaadó képviselve van s mely intézmények egyedüli czélja a munkabérek meg­állapitása énől-én·e . )fert a franczia nők meg­ertették, hogy a munkó.snö sanyaru helyzetének az oka a munkásnők szervczetlenségébon rejlik, ez az oka, hogy őket oly könnyen ki lehet hasz­nálni és éhségbérek elfogadására birni s ezen akarnak segiteni a franczia nők, a kik a munkásnők érdekeit szivükön hordják. S ha most azt kérdeznét valaki tőlünk: hát mináhmk mit tettek a jómódu

nál megállt. Azonnal átszálltunk a már reánk várakozó postahajóra. A gőzös felségesen szép, nyugodt időben haladt ki a szirtekkel körül­vett Kagy Péter öbölböl, honnan a magas szik.lák némelyikén gyakran láthatók szarvasok ..

Az orosz-japán háboru alatt mindkét fél temérdek robbanó aknát sillyeaztett a tenger hullámai alá, de elfelejtett felvenni azokról pontos térképet. Emiatt tesznek a. hajók nagy kerülőket, s még igy is sok hajó pusztul el évenként a pokolgépek romboló hatásától.

Divaflsv61. Budapest, 1909 április elején.

Habu.r a. gyermelmapon nagyon veszélyes is a.z utczán való ide-oda járkálás, a. divattudósitó­nak áldozatot kell hozni, mert különben nem szá.molha.tna. be a. gycrmekna.ppa.l véletlenül össze­csó kirako.tvcrsenyről. Ma.ga a. kirakat diszesebbé tételének vágya. tulajdonképpen nem reklá.m­ba.jhá.szási ezélokból született meg, hanem a. ~l' Art pour l' Art« eszméjébőL Vagy lcga.lú.bb is igy ,-a.n a.z némelyeknéL Azoknál, a kiknek helyes szinérzéke megóvja. kirakatjukat a. lármás szi­nektöl, mclyek éppen csa.k feJtünő voltuknál fogva vonják magukra. a. tekintetet, a. nélkül, hogy azt mondha.tn6k róluk, hogy valóben mü~észi élvezet­ben volt részünk, a. núg rájuk bá.mnltunk. Mert a. miképpen szép lehet egy kép, egy szobor, egy tá.jék, egy interieurnek legkisebb intim részlete is, azonképpen a.bszolut szép lehet a. ma.ga. nemében egy kira.ka.t is, ba. n.z helyes és diszl-rét ha.rmónián,

39

nök a munkásnök érdekében ? a. válaszunk osak az volna, hogy : bizony semmit. Egyes egyesüle­tek tettek annyit a munkásnökért, hogy egy-két munkásnő-otthont alapítottak, most halljuk, hogy egyes egyesületek létesültek, a melyek azzal fog­lalkoznak, hogy fiatal leányokat tanonczaknak adják, mesterségre képeztetik, dc a munkásnök bérkérdésével, tudomásunk szerint, senki sem fog­lalkozott még. S a. ki nem hiszi, hogy a mun· kásnöknek szükségük van az ily segélyre, annal< csak azt a.jánlhatom, menjen ki a különbözö munkások lakta kerületekbe s szerezzen személyes tapasztalatokat. Azután lelkes híve lesz annak az eszmének, hogy igenis, szüksége van a. munkás­nönek mindeiJ. segítségre, mely végső eredményé­ben neki tis:itességes megélhetést biztosit.

(Háztartási munka mlnt kenyérkereset.) ~lindonhol a világon egyforma a panasz, hog_y

a falvak lakói a fővárosokba tódulnak, mert a:z.t hiszik, hogy ott mindenki számára akad munka, s a mikor munkát nem találnak a nagyvárosban, onnan azért még nem mennek el, hanem ott marad­nak, éheznek és nyomorognak és1 elzüllenek. Pedig - különösen a nők számát·a. - mindig akadna munka, ha tudnák, hol kell azt keresni. Igy Párisban sokan vannak, a kik gyári munkát nem tudnak kapni, mesterségct nem tanultak, azonban takaritani, főzni igenis tudnak, do nem tudják, hogy éppen ev;el a. tudásukkal tudnák megkeresni a kenyerüket s azért éheznek, mikol' csak a két kezüket kellene kinyujtani, hogy a. mindennapi kenyerük meglegyen. T. i. Párisban sok oly házaspár van, kereskedők, kishivatalno­kok közt, a hol nemcsak a férj, de a. feleség is dol­gozik, s este, a mikor a. munkából hazajönnek, takarithatják csak a lakást, főzhet az asszony vala­mit, mert napközbon elTe idö nem volt. Cselédet nem tartanak, mert az sokba jönne, do ha akadna. takarítónő, a ki megbizható, azt szivescn fogad­nák, s tisztességesen fizetnék. S ha az a ta.karitónó a fehérnemüjM'itást is cl tudná látni, bizony az is az ö haszna volna. Az ily takarítónő, ha. két ily háztartást vállal, könnyen szerczhetne napi 4-5 fraokot és többet is. Jfost igyekeznek Páris azon női, a kik ráérnek a. más ember bajával is törődni, hogy ily takarítónőket l•özvetitö egyesü­letet alakítsanak, s ez által sok asszonynak kenye­ret adhassanak.. Francziaországban ez könnyen lehetséges, mert ott a polgári osztály emberei nem szem·ednek nagyzási hóbortban, "'hanem kevesebb kényelemmel is beérik fiatalabb korukban, hogy öreg napjaikra kényelmesebben élhessenek. A mig fiatalok, dolgoznak mindketten, s mire megvénül­nek, nyugakmba. vonuh·a élvezik fáradságuk ered­ményét. Nem ugy, mint nálunk, a hol mindenki

a. részleteknek a.z egészbe való beleilleszkedésén, · elmosódott, finom szineken alapul.

A Irirakat szép ~aó.Y nem szóp >alta befolyá- ~

solhatja a.z utcza. izlését. Egy nagyobb czég min- · dig felelős némileg kliensei izléséért, s mivcl mindig Ya.n két pa.ra.llel di,·at a. női ruházkodás terén, : minden olyan czégfőnöknek, a. ki nem csupán • meggazdagadási czéloka.t tart szem előtt, köteles- : sége volna a diva.tára.mlatok közill núndig a fino- 1 ma.bba.t, a.z uribbat, a nemesebbet - ha sza.bad ' e szóval élnem - kultiválni, s nem a. kiabálósa.t, i

l

feltünőt, olcsó hatásokkal dolgozót. Mert az egy- : szerü, nemes, finom ruhák sokszor jutányosa.bba.k 1

is a. feltünőknél, azért, mert ezeknek uralma álla.ndóbb, mig azoké csa.k nagyon rövid idöre szoritkozhatik. Hiszen, hála. Istennek, Magyar- . ország hölgyei közill a. háromnegyed résznek jó ízlése va.n, s igy a maisonok főnökeinek is köny- · nyebbé teszik hivatásukat.

A Kossuth La.jos-utczai kirakatok között clsőnek kell mcgemlitenünk a. Holzer Simonét ' . a melyet a.lig-alig lebetett figyelmcsebben meg- · tekintenünk, annyira. tolongott előtte a. közönség. Azt mondják : •ma.da.ra.t tolláról, embert ba.rát­jó.ról(l lehet felismerni. Ha e közmondás igaz, ·. akkor a. Holzcr-árubázna.k csupa. finom, uri, disz- ' ti.~gvált ;evője >a.~. l\I~rt a kirakat előtt ácsorgó holgyek es ura.k Dl!ndcmke jól öltözött és nyugodt mo.g.a.vi,seletü volt, s a. legtöbb kozülök gummi­rá.dli~~l vagy automobilból szállt ki, hogy szemugy-re vegye a. főnök tervezöje, Lázár ~ór ur müvészi nlkotá.sá.t. Az egész kira.ka.tot va.labli

AZ UJSÁG

tadja. az urah nüg fiatal, hogy aztán öreg napjaira szük igénybe, ha mulhatatlanul s:~:ükségcs, mert a. nélkülözésnek és sokszor a nyomornak legyen azzal a hátránynyal is jár, hogy 10- 14 napig el­kitéve. Francziaországban a polgári oszMly ·nem zár bennilnket a kUlvilágtól. A bőrhámlasztás ha­kiván három és négy tál ételből álló ebédet, beéri tása ugyanis olyan erós, hogy a kezelés tartama az a pot au fen-vel, a mi egyben leves is és hus is alatt, társaságban mutatkozni nem igen lehet. A és íőzclék is. Ha tésztára. vágyik, megvt-szi valami bőrhámlasztáshoz szükséges szer a ))Bársony­czukrászdában hazamenet. S ez magyarázza meg bőrbámlasztó<•, mely wellett a. II-ik számu ))Zsíros Francziaország gazdagodását; ott, mindcnki gyiijt krémet és kolozsvári ichthyol-szappant kell nap­pénzt .fiatal korában, s :Vé?sógér~ a gyüji~tt ~ét;z palra bas1;11álni. kamataiból meg tud élm h sztesscgcscn. l\1tg mma- Azt hiszem, most már mindent kimeritettem, Junk napirenden van a kéregetés azon a czimt-n, a. mi csak egyáltalán a szoplők körébe tartozik, hogy ~tönkrement uriemberek«, a kik vagyonukat a kinek azonban még ezenfelül is van valami kér­ifjukorukban elprédálták é.'! öregségükre kéregetni dezni valója, ám tessék, sziv<>sen állok rendelkc·

vasárnap, 1909. április 4.

réti szénát kell a tehénnek adni. Hideg vizet ne itassunk a tehénnel, hanem csak langyosat. Igy két nap alatt sikerre vezetbet a. gyógyítás.

Sandvich, fehér és barna kenyérrel. Vegyünk szikltadt barna és fehér kenyeret, vékonya.n fel· szeletelve metszszük ki pogácsametszövel, egye~ő mennyiségben töltsük meg a. következővel : foz· zünk meg huslevesben 25 deka gyenge borju· vagy ludmá.jat, tötiük át szitán, ezalatt kevés vajon piritsunk kevés reszelt hagymát, kevés vágott petrezselymet, beleteszszük a májat sóval, borssal, kevés szerecscnd.ióval és 15 szem vágott ká.prival, 15 perczig pároljuk, azután kihütjük, 15 deka vajat 3 ajóká.val habosra dörzsölünk, hozzá.· keverjük a májat s kisujjnyi va.Stagon a fehér kenyérszeletkékre kenjük és a. barnákkal befedjük. Finom és mutatós. kényWIM·: .. !~~:!?,!~:,~. ü. , z~lYSO [OIM

·-===========T=== A szepl6. (FolyLatás.) Szomoru igazság, hogy

a. szeplőtöl végleg megszabadulni nem lehet. Olyan kezelés, mcly egyszersmindenkorra eltün­tesse c kellemetlen vendéget az arcZ1·61, nincs. A sok hirdetett és ajánlott· szcr köz ül is CS!lk annak lehet hatása, mely a szeplős felbárnot lehá.mlasztja és igy annak helyébe egy uj, tiszta bőrréteget n rá zsol.

E czélna.k, tapasztalalom szerint, a »Bársony s.zeplökróm<< felel meg a. legjobban. Ez kétféle erős­ségben készül, szőkék, gyenge arczbőrüek az &Enyhe~, kevésbé órtékeny bőrüek az ))Erős<< jel­zésü szeplőkrémet használhatják. A krém haszná­lata. a következő : Este, lefekvés előtt langyos vizzel és &Fehéritö bársonyszappannal« alaposan megmosakszunk, majd benzines vattával letöriiijük arczunlw.t. Ezután következik a &Szeplökrém<c-nek a kezelendő bőrre való felkenésc. (Természetes, hogy ldki a neki megfelelő erösségü krémct hasz­nálja). Reggel a krémet benzines ,·a.ttáva.l gyöngé­den leiörüljük, azután a. bőrt nappaira I I. számu tBársony.zsirös krémmel• kenjük be.

Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, mig az arcz bőre nem lesz azemmol látha.tóa.n durvává és bámlóvá. Ezután a hámlasztó }(ezclést már nem szabad tovább folytaLnunk, hanem csakis a. 1>Zsiros krémet« kell használni, mindadd.ig, mig az arcz, illetve a kezelt bőrrészlet rendes simaságát vissza nem nyerte.

Persze, van. szcplö, mely annyita makacs, hogy egyszeri kezelésre cl nem mulik. Ilyenkor az egész proczedurát meg kell ismételni, mire fel­tétlenül mutatkozik a. várt eredmény.

Ha. a. 8Zeplő annyira. konok, hogy ezzel a. kezelési m6ddal nem lehetünk fölötte urrá, a.kkor azután a leghatásosabb szcrl1ez, a. bőrhámlasztás­hoz kell nyulnunk. Ezt azonban csak akkor vesz-

misztikus, ismeretlen fénybe burkolja. a rejtett világitá.s, mely eddig anpyi budapesti kereskedő· nek volt álma a plafond-világitás helyett, mely még mindig megmutatja a villamos körtéket 8 némileg ront a hatáson. Lázár ur a.z első, a. k i -bizonynyal sok külföldi utazása révén - Buda­pesten először alkalmazta a rejtett világítást, ugy hogy az embernek va.16sággal izgatja a kivá.ncsi­eágá.t : hogyan van ez a. kirakat megvilá.gitva ?

Maga. a. kép, termés:~:etes milieuben, egy ter­mészetes tá.rsa.ságot ábrázol, csupa gyönyörü ruhá· ban. A középen egy L' .Art nevet viselő bronz női meUBzobor diszeleg, hatalmas ta.la.pza.ton, melyből kis szökökut tör elő, kedves, diszkrét, kristályos csacsogással, az alatta. lévő medenczébe. A talapzat és a. szobor patinája. - bár mi tudjuk, hogy szándékosan csinált - megtéveszt bennünket s azt hinnők, a. Tátrának vagy valamely más kül­földi na.gy fürdönek sárgaporondos utjain huzza. végig uszályá.t a.z a szép s:~:óke bábu, a kin egy fa.ille écru-toilette van, guipure-csipke bedolgo­zással, mely arany résilre van alkalmazva. s tra. vers· ránczaina.k betartása gyöngygamituráb61 áll. Az · alj alsó diszitése passepoile bedolgozá.s, mely tunikaszerü levezetésben végződik. Szint~ várja az ember, hogy aranyrésilbe bujtatott karját fel­emelje s kényeskedve megemelje szoknyáját, ne· hogy az a. sarokban elhelyezett s a Nagy Imre kertészetéból kikorült _ óriási gyöngyvirágokban mega.kadjon.

A háttérben pálmalevelek csipkézetc és re· ~ö~p.áfrány~~ simulnak a. falhoz, mely itt nem

10KEltlES SlAGTAlAH f!RtöTtEHITÖ SZER

NÖKNEh~htlKULÖZH ETET l EN B'zi . fanácsad6.

Borjusült-vagdalék.I(Elöétel.) Egy darab borju­sültet finomul összevagdalunk. Egy kis karfiolt Yájban megpárolva szintén összevagdalunk s el­vegyitjük a. vagdalt sültteL :Most egy tojást belc­ütünk, megs6zzuk, kissé megborsozzuk s j61 ki­kavarjuk, kis kolbászalakokat készitvo belőle, Iisztben, tojásban és morzsában megforgatva, forró zsírban kirántjuk

A borjazási láz elbáritása. A tehenek borjazé.si láza ellen, melynek kétségtelen jelei már a borjazás után huszonnégy 6rával jelentkezni szo:b.-tak, hasz­nosnak bizonyult a következő eljárás : A beteg tehénnek, mely ilyenkor mind.ig fekve marad, egy gabonás zsákban egyenletesen elosztott jeget boritunk a hátgerinczére, ugy hogy a. lapoczkáról a fark-tóig érjen; ugyancsak kis zacskóban a homlokára. és a tarkóra ; a homlokra alkalmazott zacskót a. szarvakhoz kell kötni. A jégborogatá­sokat ismételni kell addig, a mig a láz összes jelenségei meg nem szüntek s még azután is, bár nem folytonosan, hanem csak időnként. Azon­kivül gondoskodni kell arról, hogy a. tehénnek erős hajtószert adjunk be, a mi legczélszcrübbcn a. glauber-só lehet, mclyból 12 óra alatt két és fél fontot is be lehet adni. Az orős gyuladásban lévő tögyet agyagból ós eczethol készült borogatással kell hüsiteni és e borogatást addig ismételni, a meddig a rendcs tej-kiválasztás nom mutatkozilc Ajánlatos, hogy a tehenet gyakran, legalább órán­ként kifejjék. A kiállott betegség után csak jó

selyemból vagy szaténból áll, mint nagyon sok más ldrakatnál, hanem - legalább látszólag - igazi, ha.nüsitatlan rögös ma.lterböl, a. mely ismét a. ren· dczöt dicséri. Es a. pla.fond helyett sem rézsutos vonalakba eső selyem vagy szatén van kifesritve, hanem - valami zseniális és ismeretlen eljárás folytán -levegő. A középen - hogy a tulipán· hiveknek is elég legyen téve - gyönyörü tuli­pán grupp huzódik meg, buja, rétesnövésü, egy· szinü tulipá.nokból, a másik sa.rokban pedig bó· ditó illa.tu jáczintok. Es az egésznek olyan kedves, intim, cseppet sem mestorkélt karaktere van, hogy azinte látjuk a bábajkakat megmozdulni, halk nevetésre, 8 halljuk subogni az alsó szoknya. selymét. Pe[l)ze ez csalódás. A selyemsuhogást a kirakatot néző hölgyek okozzák. Mert hiába kiál­tottak vétót a. selyem alsókra., azok feltámadtak ismét rövid álmukból, mint a. phoerux madár, s:~:ebben és gazdagabban mint valamikor !

A szezon elején eddig még nem volt azokás­ban bent az üzletben divatkiállítást rendezni. Holzer ur, a. párisi Louvre m.intájára., ebben is ut­törö lesz 1\Iagya.rorszó.gon, a monny iben pátisi eredeti e hazai mühelyeiben készült modellekböl diva.tkiállitást rendez, azon czélb61, hogy a. már előre jelentkezett vidéki divatházak asszonyai ne legyenek kénytelenek a. külföldro menni, s a. sok magyar pénzt ott elkölteni modelljeík beszerzése végett, hanem jöhessenek magyar kereskedék na.gy árubázá.ba, olyanokhoz, a. kiknek va.gyona, ne>e és izlése g&ra.ncziá.t nyujt arra., hogy csak jót és divatosa.t lá.tba.tna.k nála.. A kiá.llitá.a dijta.la,n

Gazdasiti fanácsad6. A malátacsira mlnt ta karmány. A maláta.·

csirával való takarmányozásnál a. fősulyt arra kell helyeznünk, hogy a malátacsira száraz legyen, ne poros és penészes, miért is feletetés előtt a malátacsírát szitálás utján portól és homoktól meg kell szabadítani. Ha helytelenül tartjuk el a malátacsirát, könnyen ned,,ességet sziv magába, erjedés vagy korhadás folytán sa>anyu és dohossá. válik és ilyen állapotban veszélyes takarmány· anyagul használni. Ha. a malátacsira emészthető· ségét a. kérődzőknél való feletetésnél fokozni akarjuk, jól teszszük, ha. annyi vizzel nedvesitjük meg és keverjük át, hogy többé ne por16djon. Dy állapotban huszmmégy 6ráig hagyjuk állni.

A szabad lovegó hatása az állatokra. HogY mcnnyi előnynyol jár az állatoknak a. szabad le· vegőn ,-aló huzamosabb tartása, arról egy német szakember a következöket írja: Folbecsülhetetlen értékkel bir az, ha a legelő állatok nemcsak azalatt az idő alatt időznek a szabad le>egön, mig volta: ~éppen, táplálkoznak, hanem az egész legeltet?,s1

1dényen, vagyis öt b6napoo át tető alá se kerül· nek. A tapasztalás azt mutatja, hogy az {tllato~ a. nyári !orróság idejón éjjel legelnek a legintenza· vebben, a Inikor a. legyek, szunyogok nem bánt· ják, mig ellenben a forró nappali órákat többnyire árnyékban töltik. H igiénikus szempontból a. sza­bad levegőn való folytonos időzés rendkivüli je· lentöséggcl bir. Bizonyitásra sem s:~:orul mek:kora. különbség van a romlott, mindenféle' ártainlas gázokkal telitett istáll6-levegő s a. tiszta, egész· séges, szénsavdus szabad levegö között. A növen· dók állatok számára. tehát nemcsak felesleges,_ h_a nem egyencsen ártalmas istállót létesíteni. l"YJlt pajta teljesen elegendő ahhoz, hogy az állatok

és vételkényszer nélkül történik. Nébá.nyat a ru hák köziil, melyek olt kiállitásra. kerülnek, még leirhatunk, s ezeknek egy része ma a.ldraka.tba.n áll

F ekete selyem résil toilette, arany ketmére dolgoJva.. Derék fenti ré..~e arany kézihimzés a. szoknyá.n és deréknál kevés jet és bársony sza. lagdisz van alkalmazva. \áll án fiohuszerü tül arrangement. Guimpeje ara.nyhá.lószövet.

Lila. chiffon ruha., fehérre dolgozva.. Fent vállrésze egybeszabott ujjakkal. Soutacheiro zott Cha.ntilly csipkéböl. A derék mellrészén viz zöld a.rra.ngement, melyre lila voile esik. A derekat lila gyöngy és a.rs.nynya.l himzett öv tartja. le. E~n alul a.prón plissézett szaknyarész jon eló lila. cs1pke bedolgozásokkaL

Ga.Uérs:z;erü köpeny, fraise popeline ből, d us csipkediszszel és himzéssel.

Egy másik, hasonló köpeny drapp sr.inÜ Shantungból készült i>elt háttal gazdag kézi himzéssel. '

A kira.ka.tból való egy tussor ruha. is, ka.bá.t· tal, alja. empire sza.bá.su, bluza. és ka.bá.tjn. apró kendökből van összcállit>a.. Ez a dernier cri. A ka.bát revers-e kézi hímzésből áll.

. Egy könnyü, fraise-fehér pettyes grenadine totlette már teljesen kifejezett tuniká.va.l. F ichu­szerü arrangement a. nya.knál, elöl fraise cbou, m~lyböl két egyenes sza.lag fut le a. tunika. a.Ij&ig \ 8 ltt chiccs másliban végzödile A tunika. vége törökbugyogószerüen alábillcn. Az ujjak arany­nyal pettyezett tüllből v&Illlak, ugyanilyen

Vasárnap, 1909. április 4.

~aroe idö vagy a. forr6 na.p elöl menedéket ta­lálJanak. Ezt az ot6bbit czélt különben sokkal könnyebben lehet elérni azáltal, ha. a. legeJón fa­csoportokat ültetnek. Az esőtől ne féltsük az álla­tokat, ók ezeretnek megázni B a hol módjok van reá, mihelyst esni kezd, azonna.! kimennek a. sza­b_adba.. Az eső emellett igen sokban hozzájárul a. tl&tá.lkodásukhoz B olyan állat<>k, a melyek éjjel­na:ppal a szabadban idóznek, sokknl tisztábbak, mmt olyanok, a. melyek éjjelre istáll6kban össze 8%0roloak. A hüvösebb vagy hideg éjjeleken való künnidözés sem á.rtaJmas az állat<>kra.. Igaz, hogy a.z alacsonyabb hómérséklet sok maleget von el a ~ttő~, a mely meleget tehát p6tolni kell ; de ez lZg&tJa az állntok étvágyát 8 intenzivebb mp­lálkozásra készteti. A főelóny nzonba.n az. állatok­nak a betegség ellen való megedzése. Tapasztal­ták, hogy olyan állatok, a melyek eleinte tuber­kulóziara reagá.lta.k, k~óbb meggyógyultak, vagyis a betegség iránt való hajlandóság megszünt.

r;;~~;~~.:;:1 m ltluseok 6s an jol a lj ak l

- lz16ses készltését elvállalj a - l R • . BERGER MALVII ~ Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lll., 15, ! eeeeeeee~~~eeeeeeeEEeee~J

•• Uzensfek.

(Kú.iratckat nem adunk vissza.)

Böjt. pt·Uikdczi6. K . F. Már a. lapok le va:onak zárva., nom bo.szná.lho.tjuk."

:· Déláné. Kivánsága szarint levélben válaszoltunk. rruz; 1.-né. Kivámága. szarint lovélilen vá.lMzoltunk.

.A Z UJS ÁG készen ka.pha.t6 zink-ken6csosel. 2. Mossa tpeg 6s ha.bo­sitM be betenkint kéttlzel' oote a, lefekvés ol6tt a. fejb6rét és a. haját melog vizzel és kolousvári kénee-febérkátl'ány-

1 sz.a.ppannal. A szappanbabot hagyja rajta eleinte 10 perozig, azut.án minden következó megmosáskor 5 perez­ezel tovább é.s végül álla,ndóa.n 30 perezig. Ezen idó eltelte után m011~a le &laposan a e:z:a,prnt eok la.ngyos vizzel (ba. ez6ke, akkor kamillateM eo lAng~ virrel), utána. öbliU!e ki jól állott vizzol é.s leazárit-M at.ó.n tessék lefeküdni. Ezenkivül dörz.sölje be o. fejbőrét másod­naponként reggel bmony-ha.jszeszazel.

G. Henril..-né. Kivinaága swrint levélben vála.­szolunk.

L. T. Zilah. I. Tessék a bársonyb6rbámlasz:t.6t haunálni. 2. Véglogesen csakis olektrolylikas epi.lAczió­va.l lehet, időlegesen a. Gammi-íéle sz6rveszt6'\'"CL

K. L.-né. Kivánsága swrint leorólbon válaszolUllk. /lQ'Itka. ~Iosaa meg naponta. többtolr.ór állott virzel

és este a lefekvés el6tt moleg viz~\ é.' fohéritó-bársony­l!zn.ppannl\1. A I!:Z:app&nlmbot hagyja r&jta néhány per­ezig, ~után mossa le sok la.ngyos \"Ízt.ol, ut.ó.na. állott viz.11ol és a. leszl!.ritk után dörzsölje fohéritó-bárson;r­krémmol. Roggel & szap,Pnnos la.ngyos viws lemosás után ismét krémcs bedörz:söles következik.

P. A. Gy. Már válaszoltunk. JJJ()-2017. n. eló'iutQ leánya. Olvaa.sa el az llonká­

Mk killdöt.t üzenetünket. R. D. ~.wl~m. Kozmetika.-rovatunk T'Czetójénél:

VI., FeL'I6crd6sor I. F. Salamon. Tesaék elolvasni mai számunk Kol.Dlo·

tika.~czik.két. Eu11 tájékoratlan kis lán.y. I. Nom árt. 2. Olvassa. el

az ~>R. D. ZsolnM-nak küldött üzenetünket. F. J. Nom jó, lemarja. a. bórét. Olvassa el az iloill­

nak küldött üzenetfro.kot. Eqy ré(Ji dóft:ztt/;. 7. G'lo.-vetil. 8. Kékfény. O. Olvaa.sa.

ol a. ~K'l>tona. jog!s,;~-nak ldildött üzenettinkot. 10. ~lae­sa.go·zsal. ll. :M:ógis csak a. háziorvoshoz kell fordulni&.

BLUZOI KosztUmök,aljak

és pongyolák r e m e k ldt\llltá.sbau

FALUDI LÁSZLO B pest, VI., Andrássy-ut 48. DIJ Divatlap ingyen.

F. Gy .• tté. Kivám&ga. szerint levlébon rilas1.oltunk. le~:fcel<lnia, Lehetetlenség, nom értette meg. Teljesen ~'.~~=================== inkább né hogy c.r;t igy magyarázta '\'"oln~ meg. Tessék J:/ll g c~.zer megkérdami és o. szcrint eljárni. azubli.tn~ JO~a&. 'Il-Mson fel az orrosával egy grammos vagy zo~ttlllákat és egy darabot oldjon fel porczell&n és abban á~;otott la.'1'"6rba. öntött kót liter állott ruben Utát~, hint.oso '1:1.1. reggel és este 10-10 pcrczig. Lestárltáa késr;en kapbo.~ a. S~~zartárakbl\n már erre o. czélra ~ék me\c . saficyil!o.va!l bint6porral. Lemosásokra nálni. g VU.Ot 6a kolozsvári ohrómsza.ppo.nt ha!IZ·

KhX·ea& Levélbe Juc:i. A ké d n válaszolunk.

godtan. r ett szappi!nnal mosho.t ja egész nyu-

bnje Jí'~~~~fiz~. l . Beretválta.ssa 1o és azután = a. .. romszor a gyógyl!zcrtárekban már

Bázasuland4k n6vje.&yz6ke. A mult héten az anya.könyvi hivataLoknál & köT'Ct­

k ... zó kihirdeté~ck történtek: Az !., ll., m. ktrDietekben: Urs~i Jtinos ág. C'l"'.

Vági Julia rk., Trinkl JÁnO!! Ferenoz rk. Bntaba Juli~~o ev. ref., JerO'I'!IZb.-y Jen6 rk. Kilian Gi:z:ells. rk., Schneider Foroner: rk. Tirhold Mária. rk., Wa:roz Jór.Mf rk. 1falma­rits Jlbrgit rk., Goldner ArthU::: ág. e\". Smodits G.lzella rk., Karpici )libálr rk. Wa~~!'erschutr; BoTbó.l& rk., Hit!: GyulA rk. Bobos M:ár111o rk .. Aszmann Mihilly rk. Buton Rorina. rk., ~llor :Uihály rk. R~tey Róza Ida rk .• Rügel Béla. rk. Gsrbócty Emma rk., )!ayerboffor Henrik rk. Ptllkorits Katalin rk., Jámbor J óu.ef rk. Göttlor BorbálA rk., Sobeyrin~ Forencr: rk. Kromcsik Róza. ág. e~ .• Deli Gyn~ e'l"'. rof., Stcirlein ~ébet rk., Richter Jómcf rk. Danzor BéLa rk., Liblcb Ede rk. Kis Juliann& ev. ref., Lippert Jóusef rk. Weisz R<>ú.li~~o rk.

A 1 v., IX., X. kerilletektlen : Turi Gyula rk. Géai Rozálil\ ev. ref., Osztrovszkl lAjos rk. K&ra. Zsuz.sanna ov. ref., Má.rboffos András rk. Sronyog Kat11lin rk., Mohá011i Sándor ev. ref. Horv&th ~óbet. rk., Scbnbert Isiván ev. rof. Holmann K&tl;lin ág. ov., Pitzela. ~yala. rk. Novotny Ann" rk, Vitró Lo.JOS rk. Vrabn. F'r&nor;l&k& rk., Horváth J onó rk. Némoth Teréz rk., Uhorik Vm<;ze rk. Kubel Anno. rk., Holezer Ant.al rk. Kri%!)6n Borbála rk., R<>az Antal rk. &m nona. nnit., Jarmann Bé1& rk. Péter Zsuz.~ánna ~k., Nagy Mibály rk. ~robovszlé ~v~ á e'l"'. :\!akai LaJOS e'\". ref. Bartkó Tera rk .. ~!urann r,~ bá ly' rk. Jozen Li?ia. ev. ref., Begedüs ~yula J~~f rk. Révav ~ária. rk., D:cbold Istdn ág. ev. Pmtér ~!an& rk., Gásp!r Pál rk. C'np;ár En11ébet ág. ov., Lendvai JánO!! rk. Szabó Etelka rk., Klement Feronot rk. Walter Emilia. rk.

Az v., VI. korOletekben : Grílcz István Fri~ rk. Kafrovittl Julianna. rk., Grolmus,; Ignác~: rk. Mncha Julianna rk., Stabó Ármin rk. Schvoboda Jo:z:ef& ~k., Va.kula. János rk. Bat.i Ann~~o rk., (Vermes Mózos I.Zl'.

Deutaeh Margit in., Sa.pkáe Mátyá& rk. Novák Jó%8& rk., Nagy Józaef rk. Diósr.e~ Z:lur.!ánna rk., Kie!l .Mó~r rk. Jaka.b Lidia. rk., G!Aeer Jóuof rk. 01\br&vittl Mária. rk., Tatárka. Péter P~l rk. ~o!edús Piroska. rk., Piriohelt JinOli rk. Bcdnwk Amál~': rk., Jak&é Sándor .eT. ref. Dj~~onden Juli~~o rk., Knhn ~arboch rk. Nagy Ern!obet rk., '\\éber Pál rk. Pi!lorll Gi~Da. rk., TamA3 Imre rk. Orb&n Anna. rk. !ltann!lvirth Vilmos ir.:r. Gyöpp Anna. .liárl& rk., Löv Bert~lan in. Goldberger Ror.ália ir.:r., Toldy Sándor rk. K •nn Vll'Ag Flóris rk., Simon ÁJloston rk. Tom bM~ ~ébet rk., Pestyendy Tihamér r~ ~r.omb~t~y JolÁn á . ev., L.'\uter J67..5ef izr. ~tb Margtt ~rr ... To.rok GynUr. 1! Foin Frencrlska. fel. nél., Deuseh Ármm azr. Factu ZeÍma. ia., PotrJO!I J6r.uf ev. ref. Bobell ~a ág. ev., Hep;edii!l Márton rk. Mouíla Anna. rk., ~tili Jóuof rk. H \Asz Angyn.lka. rk., R.imele Anta\ rk. ?l!a.ltm Mária. rk., &sy, Emil in. Stnler Róu. in., Petró Jó%8~! rk. Kot~ra En;.sébet rk., PIMtyák Vilmos rk. Nto.f.J' ~It.ria rk.:

1 F:itll

Zl!jgmond dr. ir.r. ~obitfbr Mt~f!it kr., lf_o~ :&.J!Ao u;r. Spit~r Irén ir;r., Rnl'l!n. IstTAn rk. :&tu.·s RAn& á:g. eT., Schmidt Al&df.r ir;. ~inger ~Ia~t ir;r., F~rJum János r~. Kis Torb:ia rk., Kctn János ~k. Ve\:mazky Etu~t rk .• Ott István rk. Hordth RozáliA rk., ){oraTC!ík .L."'}OS r~. ~r Berta. r. k., Hölzer Rem6 S&ndor r. k. Do bt \"tl"tón•

r. k. · n!l - · St · Fá · A VII. kerDietl,en : Klem ..,eU~> J7.l'. 01ner ru ·.,.,. ... .,~nrik Pál Iig. ov. Berncll Alojria r. k., Ádám Gyula 1 ..... """""' -

4:1 r. k. &jor Rozália. r. k., Fen~ Sámuel izr. Heller Janka i:a., Bogcdüs Fcrcnoz ref. Lasbárs:r.ka. Katalin r. k., Fisobl Ferencz ág. e'l"'. Witscb J ozefa r. k., Bartalos Adolf ág. ov. Nyári Anna. r. k., Weiszberger Béla. dr. izr. Wild Antónia izr., Hangya Lajos r. k. Losonczi Szidónin. r. k., Freundeter Vilinos in. GyómM!t llona. izr., Tóth Gyula. r. k. Hetz Irma r. k., Hollner Ferencz r. k. Ellgel Dóra i:a., Ullian JóUJef r. k. 1\fenyhért Teróz r. k., Daróezí Béla dr. izr. Sh.-utootki Vilma. i::r., VMárbelyi János ref. Adonvádl Terézia. r. k., Bárdo9 Deusó izr. Kohn Mária itt., Ka.prda 1\fátyá& r. k. Damánczky Emília r . k., Fcloi János ref. Vitéz Z:lófia. ref.. :Körl Izidor izr. Elek Olgn. izr., Sohippert Károly r. k. Pálffy Paula. unit., Bógyo )lihály r. k. Silfor M.a.tild r. k., Grünfold ~ izr. Szn.bó Teréz r. k. Rusz K4lm~n r. k. Somogyi Anna. r. k., Szabó Antal r. k. &in Em!ébet r. k., Krnut!lobiedor János r. k. Fábik JuliA r. k.

A Vlll. kerOleUten : Ujvári 1\lárton r. k. Horváth Krisztina. r. k., Singbor Gyula. Pál r. k. Einódor Karolina. Anna r. k., Baron. Sándor izr. Borger Aranka. izr., Herczka. S~muel in. Groszbor~tor Bella. izr., S6.nR Béla Imro r. k. Ha.borl MáritL r. k., Nagy Jáno!l r. k. l\.tirgó Julia r. k., ~omán Jór.Mf ref. Su.bó Mária. r. k., Prnok Sobó r. k. Stená.!!i ~l.&rgit ref., Sitkoi Gynlo. ág. ov. Lolki Etcl Mária. r. k., &rjkn.ra Venczel r. k. Striasnyi .Márin. r. k., Szln.vik Pál r. k. &relll! Jolán r. k., Tibély Vilinos á~. ev. Sza.bó llona r. k., Kolompár Ignácz r. k. Korodi Borbáln. r. k., Lierwohr Jór.8of r. fl. Tóth Erz.sébet r. k., Koazoth Ferenoz r. k. Be~jak Em~ébet r. k., Budni Pál ref. Koní.os Ottilia. ref .. laxlrovján Jór..sef r. k. Göncz6 Julia r. k., Varga. &llnt ref. Konc.'! Julia. ág. ev., L'licsk:l. Pál r. k. Nagy Julia ref., újos János r. k. &log ){ária. ref., Gömöri lbrab&m in. Ertlor Borbála. izr .. Gajdos Károly r. k. Borbáti Licüa. rof., ~iz:ma.dio. István bapt. Boko )la.rgit bapt., Bara.nyni Ist'\'"ó.n r. k. Filot.ás Ju\i~~o r. k., Botuusák .AdAm Ag. ov. Gnzk6 ~m ág. ev., Donovics József r. k. Boros Torór.io. r. k., Holzsohuh Jenó r. k. NobiUti .Angya.lkn. r. k ., Lichter Sámuel izr. Boros Anna. r. k., N:1~y József r. k. Koob ~!ária. r. k., Szánthó Fcrun<'z r. k. Végh Ro­z.íli& r. k.

e -. o ·- HÁZASULA.,DÓK tc;"; ! , l

~ FIGYELMEBEl § • ;: -i) ,.,;

AGYTOLLAK, ,.MARABU 11 -hoz Ágytoll-gözt;sztlrás V ll., Károly·k6rut 7. (A. hibtól

v~lll cl- é! vls•za.•z:\llltls méc \ (Telt fOII 71-!>.) IZll:I.J:I dljtol:~.nnl eszko:r.öltetik).

BOI\RÉTA PÁSZTORY - 61c5vlr6Jkoroskod6 -

árjCCJZ&et kfpekkel kQid ! erntell Sz nbáz. Tel. 57-33

BÖRKEZTYÜK, ÖVEK ~S HARISNYÁK előntll• Lukács M. KtZITÁSKÁK 6rok on Kity6·utoza 15. Rlotild·pi\IO~

B~!2~!! s . ÉKEL Y" b6rönd6• " ""' moetor VII., :R!Utóod·ut 4. sz"m. - Ár(~O')"Z<'k lnfTYon. -

BUTOR !~~~!~!o:fu~8!~~f~ Teljts minta-stobák állalldóan változó kiállitása

(SILLÁRO~ ~ ~~~~.~~~~ gAz és VIIJ'Inyra. •• oprro kii•a16ben.

- :rilii'Y ral.t..h mPn)UUOII)i és alke~lml aJI\IIclclkokbl\11, -

f'KSZER JUT.\ ~Y OSAN OESZl!:nEZUETÖ

l öw Sandor t6herozafl kamarai

""' eznst 63 óra - nill t6nAI -

VIZY., Jó:r:se!-ltörut 81. azám.

F ényképek ERDÉLYI ce. 6e kir. udv. - f6nyk6p6u -

SEMMELWEIS-UTCZA 2. SZ. <Telafon-Li(t) - KC3!Jilth J..o(os·nteu aark!n. -

~

Frack 65frt American-House Ferenc József öltönr 45 trt

ole6rcnd0 url e:ab6k IV., Survlta•t6r 3. ezAm.

K épe<~~6~!r5~>tek ~~~:~1~~0~~~~ ÉZIMUNKA • eszentlse el6~t hoznssa mog 1840 K n.jzznl eol4lo~t ~rje~yzékome~ és

kórjan mintákat és kiv.Utts~:tAsi kllldemtlnyt. Bércz l D Sandor Budapest, Dossowtty utcza 5

• sajáUruhduban. Talalon 109.00

l{ o~~~~~~~~~~~~ liBE Y MmÁLY búl.art's btrtii1U~II lblet

Q1 z:~k dl)menh·e.) W KIRÁLY· UTCZA49. S Z.

M enyasszonyi dluet, "trololl, toll boit 6a u lap- Szekulesz R mü,.lrág

koszorúk, dhtek l é~ diSZ· toll gyár, IV., Kiroly-u lea 4-5.

M enyasszonyi SCBAFFER JOSEFINA , Koronaherozca-utoza 17 az. lielengyek •l•dca khll~lbe~a to,teláaros~b~.

zENEMÜVEK a l ejCol csóbban ., MOLITOR OSZKÁR

auterpe nnom0ken~eked6ee IV,, Koeauth Lajoe-u. 18 86~~;lweia-utuva~:ben legmagasabb •r. engedm6nr.

Z0li~E~R~; ~~!~~~-~!!!:_~ (f.ruhatn·palota) TelilfOli U0-66

Vasárnap, 1909. április 18.

.Goethe 6rtbsfetlen szaralma - Chartotto v. Stein.

Irta Biró Lajos.

A Goethe gazdag, szép é.:; >áltozatos életé­bell s?k asszony·nak jutott szerepe. Az elsőtől, ,a sz~li~ papkisasszonytól kezdve, a k.it strass­h_urgl diák korában imádott, a lipc-ei vendéglős­lany?n.~ereí>ztiU Vulpins Krisztináig, :t későbbi felesege1g és Le vo etzow Ulrikáig, a hetven éves aggastyán megható, utolsó, forró szerelmáig ~z a~~zonyokuak egy egész daudárát szerette es ketötte maaához hosszabb-rövidebb időre ez a nagy hütelen. De egyetlen asszonynak ~em. volt az életében olyan szerepe, olyan fon-o~~aga, olyan jelentősége, mint Charlotte v. Ste~ek. ~em az elsőfek, a. kit évek.ig siratott, a kt miatt még egy évtized mulva is lelki. fu~dalásokat érzett, eem az utolsónak, a. ki ·~t ~gy tan1szi vihar, ugy zaklatta fel a nagy oreg ember szivét. :e:s a sok asszony között <lgyetlenegy sertl >olt, a kinek ugy odaadta "~Ina a lelkét, a kit ugy részesévé tett volna 11111~den t.örek-.;•ésének és. minden fájdalmának. :'\ C'harlotte v. Steinhez írott levelei csodálatos ks h.~lba!atlan doknmentnmai ~z élete e~y hosszu k~~~zakanak, dokumentumal a geme mWl· . ~Janak, a költői a,Jkotás természetrajzának, a ~oltöi munka érési proczesszusának. Pár száz 1e'tcle maradt meg, a meh·eket mind Chariotie "· St<'inhez irt. Teljes tíz 'év alatt iródtak eu•k a lc'tel('k. tiz é\·ig maradt hü Goethe ehhez ~zb asszonyhoz. Bs mennyire hü \Olt hozzá .

ben a Yil"z<m.yban ő >Olt a mindig kérő, a

V6jzef. Annie Vivant i.

2 igy szólt : >>Többé nem ,·agy az, mi régen ! ~ ~emedbcn bánat könyei remegnek ! • [~ lelt, mért gömyedc:z, tested mért törékeny ?<•

. Feleltem én : - Szcr~tlck! -

rcvetvc sz61t: >>Emlékszel s tudhatod, •Siogy .. mámorunk mily gyorsan n<gct érc,

rcpüh·c tünt ck cl a :-zép napok S szcrclmünk annyi ~jc . f<

~eYch·e szóll: )\Jól tudhl'ltod magad: }/rcst~m mást. s m•kcd míis l:('dve:.crl ldl !

('nnpt lla7udtál, s én miut ('c:altalak ! .. l•cJctcnt én : - ~zrrctlck ! -

~ ~zólt : >\f:g n' lcd ! Orök1 c elhajoltam : "tar 't' · ~ : ]<unk <'g") máshoz. nem wzetnrk. ~c 1~-;salak Yi~zont, csak a pokolban!(<

l•clcltcm én: - Szcrctlck! -"Ro.,-· "1 é .sz, szcll<'mem !·' - így folytatá haragga 1 S ·h1Y}tko~olt t~s hullj. c:.a.k hullj a mélybc!

t~.anysagunk cmlékét 'rdd magaddal Slroduak l'jjelébc !

F'('leJ· t· 'h es ('nyh<'t n\-"]'tó szürk<' ~J-<', non l' · · · "' · S ~} rcam, adj álmot f' szemeknek,

l' 1~ny k~pé~ :-t.ivembol tépd ki ,·égre !~ el('ltcm cn : - :Szercdrk ! -

Merön : l<e?. 't rcam tekin lett, lá?. ban égve; ~ ,1~~é~ ~.é~en átczikázni látlam,

z ,utc~c :-ápadt arcwm' érle! -- ~zcrctlck ! - S karjaim' kitártam.

, .

AZ UJSA.G

mindig alázatos, a mindig r~.gaszkodó .. A sze: reltni győze)wek embere, a buszke és feJedelmi hódító ezuttal legyőzött és megbóditott lett, sóhajtozott, kért és könyörgött. !ts a végén is nem ő ezakitott. Tiz évi barátság után Cbarlotte v. Stein szakitott vele akkor, a Illikor Vulpins Krisztina, későbbi felesége el~zör jutott szerephez Goethe életében.

És most jön egy néwet tudós és erről a G'barlotte v . Steinről, a ki a német irodalom­nak többet emlegetett alakja. volt egy tuczat hires irónál, a kire csaknem száz esztendeje kegyelettel, áhitattal és hálával gondol vissza a néúletség, a ki a Goethe halhatatlau szerel­mese, halhatat.Jan ösztönzője, ragyogó emlékü barátnője, a Goethe lelkének egyetlen igazi társa. volt, erről a Charlotte v. Steinröl kideríti , hogy mindezt a. dicsőséget méltatlanul bito­rolja. Megállapitja róla, - a levelei alapján -hogy roüveletlen volt. Megállapítja róla, hogy nem értette Goethét. )fegálla.pitja róla , hogy lelkileg hüielel!- t'Olt hozzá, a háta. mögött kicsinyló és g1myos megjegyzéseket tett rá és a mü>észetére. Megállapítja róla., hogy soha igazán nem szerette Gootbét. :Megálla.pitja róla, hogy ugyanakkor, a mjkor Goethe már a szindarabjainak a ja>arészH megirta, a mikor a Vausttal foglalkozott, akkor ez a nö -Kolzebue-ért lelke.sedett ...

A leleplezés megtörtént .. A báh-á.ny össze· dőlt. A meggyilkolt emlék.nek, a kin;,gzett illuziónak nem akadt Yédelrue-zője, a német köZTélemény belenyugodott abba, bog,v az a nö, a kit ~záz é>ig áhitat{)!"an tisztelt, nem volt roélt(í a t.iszteletre. A kegyetlen itélet mellett döntő bizonyítékek szóh1ak ; el kell

)[ost e:n,nfu.ho7. simuln\., s hallgatag Járjuk nehéz útját a kárhozatnak, Egö szemünkból rejtett láng fakad,

S a ,·ágyak föllobognak.

ö néha megrcltcm·c néz reám : _ »~Iért hogy szemedben bús könyck remeo-nek ?\< Arczába nézt>k, - ob, mily ha)a,·ány!

És sóh<ljtok : - Szeretlck! Forditotta Zoltán VIlmos.

Az 6n könyvtáram. l rta Carmen Sylva.*)

Örökké növcb·ö háJúrzet tf'l beszélek önök­nek az én legked>esebb és legrégibb harátaim­róL azokról. a kik nem ~aln;:~k meg soha, a kiR. ötven éve hiiségesen kl~artotta.k ~ellette;n. s a kikhez felnézek mos~. ~.s. a tlllg trol:, .mel~-en útérezYe azt, hog,v az td? <'sak. egy szo es bog;}: a i elen é.;; a mult tulaJdon !i.eppet.t egy . ....

· Ott állnak mind e~y~a~ .mellf'tt: kulon­biizö bck'öté~hen, h.o~: r~ndla!? ;:zcmeuu. h~z­t.za~ keresgélés nelkul, JS reaJuk ~ kad,1anak, ~!ncaul:ly és Mahon, ~hakespeare cs Carl.rl?, Waher Scott, l>s n több1. r<:!' .v<'lem volt;tk m~r

._ h' om lh·es rryermeklcan.v koromban 18, t IZ<'n ar t" ' ' • l th l "k t átutazták vel(•m J<;u!opa.t_. s tiSzte e e yu ·e

t rtották most lS, berczes otthonom ban. meg a .. d 1 · b· b 1 'tt vannak meseszent o gozOfzO am an,

gE>ln, 1

k 1...urkol~ta diófából való s falai vörös me yue lJ dr k · éb•l h · : nyból a hegyi rhodeden ono szm o ,

arso · · · 1. "1 ' melyet. >)roses d<'s Alpe~~ nó\en JsnwrneJ'\. ·' eg

37

fogadni, hogy igy van : Charlotte v. Steint nem illeti meg az a ragyogó boly a német emlé­kezésben, a melyet eddig elfoglalt. Vitatkozni nincs is ked>e az embernek, Kotzebue olyan érv, a roelylyel uem lehet &zem beszállni. Nem a vitatkozás ked>e az, a mely rögtön megszólal az emberben az itélet meghallgatása. után, hanem egy fájdalmas panasz. E7..: miért · kellett, ezt a bóhérmunkát IDost elvégezni~ Ha száz évjg tévedésben >oltuuk egy régen elporladt ass~ony intellektuális ereje felől, ha száz é>e félreismerjük a szive igazi haj· landóságait, uliért kellett most rá,nk kénysze. riteni egy bántó, kellemetlen és fájdaliDas megismert:st ~ l\Iiért nem hagyták meg ef!Y ' halott asszony fehérruhás, legendás, szép alak- · ját abban a tisztaságban, fehérségben, ragyo­gásban, a melyben eddig láttuk 1 Ha Goethé­nek jó volt ugy, a hogyan >olt, miért nem : elég ió nekünk 1 ;

Ennek a fájdalmas és szentiiDentális pa- · nasznak azonban nincs igaza. Az emberiség egJ;k legnagyobb ereje és legnagyobb kincse az a törek>és. a melyet az igazságra Yaló törch-vés­nek hiszünk. Az ember l~@lagyobb Yigasz- · talása, az irodalom legnagyobb mozg:~tó ereje, az emberi kultura egyik legf~bb kinc..-c az az itélet, a melyet az utókor itéletének ncnzüuk. Az utókor Üél~te : ez a nagy megnyugtatás, ez a nagy vigasztalás, ez a lelkek nagy bizalma és a. vágyak nngy cgyensulyozója. C:.tak hadd azolgliltasson igRzságot az utókor. A ki a kor­társait meg tudta csalni. az álljon legalább a~ utókor elött nyomoruságo,nn, :o.;rahunsan, Je. leplezetten. Hit>ány csalók ne hibes~é-k, hog:v az cljöYendö századok sem iemcrik fel a csa.lá-

a szönyeg is ugyanezt az ál'll~·alatot. Yi'-eli ég · gyönyörü iróasztalom posztója. is. Ez az iró­asztal saját taláhuányom, jgen erős, mintha.. n na volna tet emt,·e. hogy :~, nehéz írógépnek alapul szolgáljon. :\Iielött ez az aszialom cl­készült volna. r<'ndszerint a térdeimen irtam. Azelött azok voltak nyugalmas perczeim, mj­kor a sajtó számára másoltam Je dolgozataimat.

Ablakaimból <'gyenesen az erdő ~oth·ébe látok, a fák ~zi ntc besétálnak a 8zohúmba, s 'közöttük megpillantmtl az <>gc>t meg. a k~lö napot. Yagy a holda(. a ml'ly fanta~7.1Jkus ar­nvékba Yonja fáimat é~ kt~o..tt;h·ouu1f. Most a~onhan hajuni ,·au, a fák fPketé~ m.ercdnck r g (dé. ~ az c•}SO llladár p]!'O t•n:kc kj:-;~~·1 J~OJ1~0· lntaimal. n mint azok l,ön.n tnrnm kond szal­Janak. hog:,v 'i"l':t.ahozzák <'ll.l]éJH~f .. a.~,n~k, a. melyet a legjobban !'zert?tt~m ko7.~tt ~1k, s meh;k tnilven szakában 07. eletemnek 'olt a l<'gk<'dresebb elottem. , • . .. . ,

]!;gy köny.". el~t~-as~saJ~a l s megbec:>.ülci:e­ué-1 nagy ~zcrep~'L Jatsz•k dctkorm1 k. T1zeuöt é,·es koromban dragadott KlopstoC'k >}:\tes­::;iás ~-a, a mel~·ct ma alig tud kt>resztiil oh?a~ni >alaki, Bum .. ot. köny' lll' lkül tudtam d Hacine nem mcnl a fejembe. ~oha::-cm b·1'rt·

0

t · f · · am mcgszere m a ranc~la nmeket Yagy az . 1 . drinusokat. -. . a cxan-

.. Csak ~ ruodem franczia pot'ták - 1.iilö n~Pn az en kedve~ Lecomtf' 0 J . 1 • írnak olyan ve 1 ·t - <' ~t:! t' ·rm ~ fülem 'TI l .rse {e 1 a melyE>kh<' ~zerelmes a • (.<l....ill ~cn larom e-res korc•mban t:7.a nt! tam ,t l> .u ont rab<•·ot H .· 'd'. . . . Jinam" . ' oracz o a1t es ,,ln C'.tll· M nf ·~t latm nyt·ln'n. F.~<'kct ma i:~ tudom. l l a re .et O<'g:\"Yen é>e:- koromban próbáltam e <?lvasn:_. .• s nom '\"oltam képes vé~gmellJli raJta. Kiallhatatlan, nyafogó histórianak t-a·

,

38

sukat. Ostoba. libák ne biheesék, hogy a hang· jukat az utókor sem ismeri meg gágogásnak .•.

Hadd itólkezzék az irodalomtörténet. A ki belekerült az irodalomba, - akárhogyan, akár mint iró, akármint barát, akármint szeretö­az állja a história itéletét. Ha Kotzebueről kiderült, hogy silány tákoló volt, nincs rá. ok, hogy a hiveit kimélje a száz év mulva fel­hangzó kritika. Az asszonyokat sérti meg az, SI. ki asszonymivolta czimén kér kegyelmet annok a nőnek, a ki Goetbét kinevette és Kot.!:ebue-ért rajongott. A Matildok számára igeni!> van kegyelem. A Heine barátnője, kP.söbhi felesége és hősies ápolónője kedves, \irágzó éR ostoba nőstény volt. Soha sem akart más lenni. Fogalma ~em volt a Heine költői nagyt'ágáról. Ezt, meg is mondta,. Jókedvü, ked,cs, megnyugtató egészségil nőstény volt. Heine is annak tartot ta. Uindenki annak tar· t otta.

D(\ Charlotto \". Stein a barátnője, a társa, a megértöje, az ösztönzöje volt Goethének : :~ lelk6'nek <~ bi:.Gul01asa, a titkaina}.; a birtokosa. Yele <:-Zembcn ninC's kegyelem, róla ki kell mondani az it~letet, ba méltatlauná vált erre a t"-zercl':?mre, erre a nagy és szent barátságra. Dc akkor itt \all az iga~i 'kérdés, a. rejtelmes i-~ megfoghatatlan probléma, az <'gyetlen igazi kérd~~. a mclyet ez n leleplezés felvet : hogyan ü-wcrhett" (,o<'the ennyire félre ezt az asszonyt? Az em be ri l~lcluwk, a női léleknek ez a csodá­latos i:.mcröje hogyan tévedhetett ilyen meg· frJghatatlan módon egy ostoba é:. ros::;zbiszemü as~zony megitél~&éhE>n ? Jt., ha nem té,edett benne, ba látta az igazi mi,oltát, hogyan adhatta át akkor magát neki, hogyan szeret· h otto alázato~all é-s h üsége:-;en t iz eszt<'ndeig, hogya n t-zolgá It a t ha ita ki a l C> Ikét egy olyan hitYány gondolkozásnak, a mely \igyorogni kPzdott, mihelyt 6 hátat forclit.ot.t ~

H~t fiafalember lett volna, tapa:;~talatlun, Üf.!.H~Il<'n, u fiUjei L YÓrc Jobogát>álól l•lkáhuló, ahhól a fniiából, A melyct egy tapus~talt, \ig;'t<'f> a~:<zony az orránál vezet, abból a slcmil. fojtából, a melytH"I\ A b.-stia a nyakára tes1.i a llíhát, akkor érthető volna. De Goethe érett. fér li volt, a 111ikor vele m<•giömerkedf'tt, diadalmat> hóditó. I'ZÓZ ~zerclll1i csata hósc, h,:,.zzá ruég Kémetország legünnepeltebb iróju és az a ra{0·ogó arczu félist<'ll, a kinek meg· jelen~:<c mé-g aggastyán-korában is ugy hatott )ÜC'zkie,irz .\dátn1·a, hogy u hires lengyel költö cl-.ápadt és a gzivc dobogni kezdett . Yflg)' ha ez az a!'szony fiatal lt>tt YOlua és a Yirá~;.ó fiatalságával és a bÓ<Utó. úju szép<:é· g:é:n•l kábította volna cl Goethét. ugy, mint harmincz-negyven év muh·a a fiatal Lcwetzew

láltam. Huflzonhárom éves voltam, mikor Goethe »Wcrter keseJ"Vei(( a kezembe került, :o; addig nevettem rajta, mig könyem kicsordult; <zen a könyvön, a mely a megelőzö generáczió cmLcroit tlemcE:>ak E:irásra inditotta, hanem akár· hányFZOl' öngyil).wf;súgra is. !ts nagyon jól em.· lékt-<tem \-"Ít'sza kis gyermek koromra, mikor :m.rá ma t. a titrástól dagadt t:-7eme'kkel láttam, udnrbölgycivel együtt, mert ·C"ncle Tom's

· Cabin·'·t ob·ai!túk. KegyTen é\ es koromban Pg\'!>Zer c:-:zembe juto~t ez, s én. is ~lolv~t.a~ a köny; et. d,.. nem btrtam Ulegertem, nu sum valót találhatott rajta anyám?

Ha az ember busz év óta nem ol~asott. át ujra f'"Y kön~..-et, ne mondjon ~élcményt róla. Yagy ha mégis m~gteszi. ezt, leJ?alább mrmdja boHá a dátum~t !ti, a m~kor megi~>lllc~­ked"'tt a törlénett-cL Kh·.,.t~Jt kepezneli terme· t-Z"tPsen az örök könyv~k, - f~h.a~es.pear~ és Dickens - m•.:-rt ezek mnc,enek tdohoz kot\e i.-s nem nyujtanak uj imp;c:.:.zióka~. \'alab?ny­szor kifúradok az olva!!asban, mmdanyruszor 'issz.atérck Dickenshez s ugyanazzal a mél~· rmóczióvu l és ugyanazzal a. gyönyör\ü:éggel ohnsom át. uj w, tn int legelőször. . l~t. álluttk elóttem Darwin és Renan is c~ dtmnuct l'\rJl\'ustam clejétöl végig. Az én rcu szer<·m abb ' ll l k tanulmány . uu u , 1ogy nem a öny\.·et - .. .. · owm, hanem a szerzőt Sohasem

bZtmom nlcg olvas . h .. · · ki m, a otven könyv kerülne lSd . ugya~nnn~k a. szer-Lőnek tollából mind-a dig, a mlg nunden ~>zavát l ' ;.l.indcnkor uatrvou mag' _c1 n~m olvastam.

e.r anos o vaso volta . iropresszióim teljcsen ercdetick n. dm, 1g.y 6enkisew befolyásolta azokat. lara tak es

A törtéuelmct. bOha~em t'ZerAttem ... 1. d ' · d · t l ~bb · ·' 1n en ' was tu omany c o 1·o helyt:Gt<lm nála, külö-'

AZ V JS A. G Ulrika. De tul volt a harminczon, közelebb volt a negyvenhez, mint a. harminczhoz és soha E:>em volt, a legvirágzóbb fiatalságában sem, valami mámotitó szópség. Egy derék és jó­állásu hivatalnok kö~ópkoru felesége volt, feleség és családanya.

1\Ii volt hát az, a mi az elkényeztetett Goethét, az isteneknek ezt a kedvenezét hozzá­fűzte és tíz évig a lábainál tartotta. ~ Egy magyarázat azt mondja : a kielégítetlen vágy, az el nem ért óhajtás. Goethe - mondja ez a magyarázat - E>Oha tovább nem jutott a barátságnál, soha többet nem kapott az igé­retn61, soha másban része new volt, mint sokatmondó piUontásokban és forró kézszori­tásokban. A ~zerencRének ezt a fejedelmi fiát, a boldogságnak ezt a győzelmes gyermekét, a. csókoknak e~t a királyát éppen ez a. sikertelen­ség, ez a fanyar epedezés, ez a kielégítetlen­ség, oz a csalogatá~:~ tartotta tíz hosszu eszten· deig lekötve.

Ha igy van (Goethének Lidához irott \ersei ellentmondanak ennek a feltevésnek), akkor a tiz éves büséguck veszedelmes a tanul­sága. Egy rideg és (':záwitó merkantilizmust, egy szerelmi machiavellizmust tanitana akkor ez a példa az asszonyoknak, egy kegyetlen~ 1

tennéketlen és kínzó tartózkodást, amely nem emberi és nem a!>szonyi. Az, hogy ez a fel­tcT"és egyáltalában meg:;zólalhatott, hogy a kinevettetés \Cszedelmc nélkill el lehetett mondani, azt bizonyitja, hogy nincs minden jogosultság nélkül. Hogy azután ez a fel· teYés - terméllzctesen - férfitól cred, azt bizonyitja, hogy a kielégiletb>ég hálátlausága milyen természetc~:>nck tünik fel mit1den férfi előtt. (Az cu·iu miinnlichc ez, az örök férfi­hálátlanság.)

De a feltevés mégsem 'alósziuü. Goethe nen.1 volt az az ember, a kit tiz évig az otTánál fogya lebetett vezetni. Goet.hének nem lebe­tett. ezerszer igérni t~s egyszer &em megiarta.ni. Kicsi, sovány, novct:,~égc!', jC'lentéktelen magya­rázat ez : a'l..ért. volt t.iz é\ig szerelmes, mert hiába, cpd\edett tíz évig. lg.v nem lebetett

l Goet hH lekötni. Hát hogyan lehetett ?

Erre a kérdé!'r<' nincs Yálasz. A!l. a tudós, a ki ( harlottc Y. Steiut loleplcztc , €'}oszlatott

· tgy h~wdést, azétromholt egy illuziói, hozzá. segitP.tte az ut ó kort e-gy igazságos ítélethez. De feladolt cg,,· olyan kérdést, a melyen ujabb

1 súz ö~ ig törhetik a fejüket most már nemcsak . az irodalomtörténet tanárai, hanem mindazok,

a kiket a f6rfi cs nó közötti "iszony, ez a csoda­szC:·v harcz, ez az örök bujósdi, ez a gyönyörii játék érdekel. )liért. szerette Goethe ezt a leleplezett asszonyt, a ki sc szép, se fiatal, se

nösen pedig a regényirodalmat. Gyülölöm a l<önyvalakban kiadott levelezéseket és meroo­árokat. A leveleket nem volna szabad kinyo­tatni, biszen ez a legnagyobb indiszkréczió, és a wemoárokat meg sem kellene írni, mert többnyire hazugole Ugyan ki irhatná le becsü­letesen a saját életét., legyen az még oly t.iszta is, a, nélkül, hogy a lt>gnagyobb tapiutatlan­ságot ne·kö~etnó cl ? lrjunk azokról a dolgok­ról, a. milu·e t-zh·e::>en cmlékezünk vissza és adjul~ oda olva".ni azoknak az embereknek, a. kik megértik érzelu1ei.nket a nélkül, hogy bon­czolgatnák azokat.

Oh, rocnnyiro gyülölötu a förtét:ctmet! Az emberi nyomor, emberi hapz~i::;ág. emberi hamis:-ág hh·adá . .::H, a báuattelje& háborukét ti a még báuaitelje:,cbb csalárdságét ! Csaknem oly rettenetes ez i!', mint· a politika. .

A könY''• a melylyel óra~támra fogl~lkozru tudok, a t-zótár. nrenkor összehasonlito~ a kifejezéf'ek végtelen :>zövcvén) eit, a. , szmek _gyengéd ál'tlyala ta. it. Nem tudom, ma:sok is ugy éreznek-e, miul én, de a k.öitö.!le~ ez a foglalkozá!< ugyanaz, mint a lumzononc,k a 1-'zines solymek és pamulok ::-záz ú.rn)!al.ataoa;~ a kivá)a}'ztá~a. -e: u előttem nagyobb Jelento· Hégiik \an a szMaknak, mint, a. történelcnm~k, :~.ncrt a szavnk tartalmazzák a nemzetek tor-ténetét. . .

Nagy magánosságomban -; lúszen mas könyvekről nem beszélhetek massB:l,. csak a román és franczia könyvekről - ~e~any cso­dálatos felfedezést tettem. Nictzschet 1s magam fedeztem fel, a nélkül, hogy a. nevét valaba ballottam volna LO(·gelozöleg. . ..

Egy amerikai poéta, WJute )!able, k~ldte d uek~m ~Fore-::t of .t\.rden<~·Jét-, a. mcly telJesen

Vasárnap, 1909. IÍprilis 18.

okos, se hűséges nem volt ~ l\!it tudott ez _az·· asszony~ Milyen titkai voltak~ Van-e eze~e a kérdésekre más válasz, mint az, hogy Goetbet azok a titkos erők vonzották és kötötték ehhez az asszonyhoz, a melyeknél fogva egy szere.l· mes pár egymást akarja és csak egymást akarJa és senki mást new akar a világon, még ~a csupa milói Vénuszok és belveclerí Apollo~ akamák is a vágyaikat egymástól elvonm. Vagyis: ez a. szerelem és ez a hüség, csak éppe~ a. külsöségeiben különbözik attól, hogy Janc5:1· nak éppen a Juliska kell; lényegében pedt~ ugyanaz az együgyű érzés, éppen olyan értheto ' ~s éppen olyan érthetetlen, éppen olyan ostoba. · es óppen olyan tlzent.

Ifik vilá)a. ( Miért nösülnek a férfiak?)

Egy északamerikai női folyóirat intézte olvasói* hoz a. kérdést : miért nősülnek a. férfiak? Ezen kér· dést minden, a. Yárosban lakó férfinak megküldték., a. hiilföldi diplomatáktól kezd\e egészen a. na.~­számosokboz, s a mint előre lá.ttá.k, sokféle va· laszt kaptak a. szerkcsztőségben. ~!ost tették közzé a. válaszokat s a. legmeglepöbb eredmény az -.~It, hogy a. válaszokból kisült., hogy- daczára aoya.gl!i·S korszakunknak - a kérdett férfiak 43 t>záza.\ékj~ : szerelemből nősült, nunden tekintet nélh'iil arra., sz h· o n1lasztott.jának va.n·o péu~e. ,ragy scm· A· megkérdettek 7 százalékja cllenbt'n ösziutén be~ ; vallja, hogy n. fiZerelemnek bázasl>ágához senuxn · köze nem 'olt. Ezek <'f.(yikc azt ,·al\ja., hogy ö cea.~ a czipöpu<:zolá~hoz ért, s azért mindcn igyek?zet.e az Y olt, egy ily üzlet tula.jdonosnojét fdcségül kapui, a. mi sikerült is. .\ megkérdezett férfiak 12 százalékja. azért. nó::.ült má~odr>zor, hogy aujá.~· lan gyermekeinek anyát szerczzcn. A többinel nundenféle ok szerepel mint a. házasúg tlloti· vuma., vagy a.zért, mert gazdag leányt ka.pbatt~ feleségül, Ya.gy mcrt mM.ruk <ra.zda<rok lé,·éu, ki,·a.· o o o

11.

ua.tos pártik ,·olta.k. További i százalék a.zt ,·a l~' hogy megnösültek, mert valakit bosza.ntani a~ar·

~ ~lrag~dott. De bizonynyal már e mü,·e ~e~· Jelenese előtt. is régen ismerték öt Dlt150~' _ Soha.aem hallom mások véleményét ol\"a~* mányaimról, igy a magamé azon frissen e~ változatlanul roarad meg. !ts egy cseppe scm restellem' .. hogy ósdi vagyok, ':a~ ~ogY n~~gva.n. a s.aJat .. nézetem és a. sajat lZleselll konyve1met tlletolcg.

Erőszakos olvaöó \aiY'\·ok é:. nom t ürelUlC5•. ~ . b ~J ' Dl >.JZIUte elerohanok a kötlyTekhe, les~oro _ azokat a földre, sőt néha rájuk i::. tiprok· n~ranfred•'·et mérgemben a falhoz ,-ágtato, .de ta~án. h_a most ujra clol\asuám, megértenelll szept"~>get :=- ruegszeretném. R-end&zerint e~ ~ap. alatt kioh·ai>ok egy kön:f'et, vagy .Dleg l~abb egy ójbzaka alatt. Régebben baroill kon:f'V~l is meghirkéztam egy nap alatt. Pedig cn ::,ohasew ugrom át ::emm1t,. ~e~ azt. tartom, hogy ez igazságtalanság az lf0~86 Fzemben. Elmondbatom hogy ~>Ok iróval \"eá éltem :s mélységes :szeretettel s hálá,al m~.r~ ~ ta?l meg mellette s hogy e:;ak:nem ~s:-;z sz1dtam öket _ különösen a ked,enczellll~t - m~kor gy~ngék.nek, vagy jobbik énjükhoz nem Igaznak láttam öket. .

Külső életemben sohasem szabad \"ele· m.ényt nyilvánitanom. U~an ho~aD: is lehe~~U veleménye egv királynenak ~ Neki azt hallgatni, a mit mások mondanak és gon~?l· nak. De az én mübelyemben, az éj csen l, *

~en e~.ediü gondolkodom ~ .?~szélek ~z ee:. ekesszolo barátaimmal, itt korulottem s 1~Y szem megérteni legbensöbb lelküket. Sudotll "k · 'do1ll 0 et, ~llcntmondok nekik, szeretem, una. . óket, velük birok és nevetek. Oh igen,~ .e~ vagyok ta'án ('gyiko a lcghe\esebb ?}va:~~ nak. Xém~tor~zág, 4\l,golo~zág, Francztao~zag

Vasárnap, 1909. április 18.

tak. Arról, hogy nem-e ők ma.quk boszankodtak legjobban a. há:..:asságukon, nem s~ólna.k. :?~lég máso­k~t a gyomruk kényszeritott a. házasságra, mert ~r nem állta tovább a korcsmai étkezést. Egy fe~ megmondju. házassága okát. Ö tudniillik egy egesz házra. való butort örökölt, s mert sajnálta. nzt eladni, inkább keresett asszonyt a. butorokhoz ~ megnősült. Még eb'Y másik beleszeretett egy IS~erös leány föztébe. Sokan azt mondják: a vá-gy, SaJa.t otthonnal birni, késztette öket a. házasságra.. ~~c~ kell hagyni az amerikai férfiaknak, hogy · oszmteségük mcgkap6.

(Egy :lSszonyfalu.) p· . Egy franczia lap köz! i . a. kö,-etkezö hiJ:t : u:~ mel!~tt fekszik egy Froissy nc>ü falu. Az •. lJ zo a palyaud...-aron uarrvot néz, a midön az a om· f " .. k. ""J

l as ono ·1 teendöket e~y az otta1ú vidék visc-

etébe 1 " . ~· . n ovo asszo~y végz1. A palyaudYart clbagyYR, :z1. uta~ egy masodik meglepetésben részesül,

~ a.~o~ik a lcvélhonlóval, a ki táskája sziján ~!Seh h1vat~Juoki, "t"oltát ig2zoló franczia t•zimett.

e ez a lev~l~or?o is no . • -\ po:.tán csak uut lát az ember a t·' "l r·dut · · .. · J) 'l · f · . ' "" · "' lS IlU \-ez.et l. . e \"Clll crme ll) CN ur~_sa.bb meglepetés i~. XaJIV dopbergés ballatf-zik~ ~ t~~eg gyülekezik s körühcszi ~ dobot per«etó et~_ort, a l<i végre megáll s fönbangon ol~asa

~U trdetést, mely tudatja mindcukiYcl, a kit cz l ct hogy .... b. h

1: ... .a JO\"O etcn nagy marhaaukczió les;., 8 a.leset m1att. Ez a rendör is néi. A lap tudósítója

ez~k után kh·áncsi '·olt merrtuclrU ]'rois:,v-ben van-c Illeg 'l . o . f 1 e~~ tala:t férfi s ba Y an, merro vau s mivel i~~ \lkozik ? :1\a~on meglepődött a válaszon, mel~· \-1n angzot~: Perti '! Perst.e hogy van, dc most fo .,. ~ mcz:t mu!tl«lk legiöbb ideje s csak 11cm

'e SJak __ a nokct a 11chéz munkám. fogni. n mikor ztakonn,_.;; l. "J • l .. l d"'k . .

Jn. J .. w un ~ar. o;: cnp o v JO tu Ja- ,-eo-eznl tnt r· . r . o , n a erfiak ~ :\álunk f.o,·cUt,·a Yolna, az asszo-r!101h~ ka}llÍlncí.nak és n fértiak "ét.!lnlínak azal,\\.t a

u an.

AZ UJSAG

tehát rendjük egy tehetséges tagját rendelték ki a. gyógyszerészi szakma. megtanulásá.ra, a. kinek

'ök nagy hasznút veendik. I me, mégis jó némely­kor, ha a nőknek is szabad tanulni.

(Nő mint föltaláló.) Fru Kemstcin-Oström, egy svéd lelkész neje

érdekes találmá.nyra \1ett szabadalmat. Konstruált egy készüléket a. konyha. számára, a mely egészen önállóan mosogatja, öblögeti és szárítja a. használt edényeket. Csak 6ppen belo voll tenni az edényt a többit önállóan ,·égzi a gép. l~ru Kernstein­Oström azonban nem érte bo a feltalálás dicsöségé­Ycl, hanem szabadalmát egy nagy ezégnek Ulindeu joggal együtt cl is adta 2-!0.0JO s\·éd koronáért. Eljenek a JlÖi feltalálók :

~e$e~eeeeeeeee~e~~eeeeeeee~ee~

m Princesse ruhák, ~ ~ \U \li blussok ss antol aljak (l) (f \ll ~ - i;déses készitését elvállalja- \') w w $ R. BEKGER MALVIli ~r, w w m Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. Ili., 15, ~

f? ,,q; ~..,.eeeseeeeeee~essaeeeeeeeese'*'~

Divatlev61. Budapest, l ~0:) április.

Ideie ,-an, u~.yehúr, már egy,;zer az apróbb acce:::soire-okról i.; :>zóhú, nemcsak a nagy toillettek­röl, utcza i ruhákról, kabátokról { Beszéljünk a kalapokról is ujra, melyeknek formája most már C'"é"zcn kinlaknit : azaz, hogy b{. rmil~ et ,-ehet, n~ngára nk~trl..i, Ul imlig divatos lesz, hncsak virágni, gdimök..;('i, l o ll- ,.,~zr ~zalr.gd.isze fl· is". A lccr­k~d,·eltehb ch-z n kék~~zih·n, a zöld é~ fekete szölo, a cscre"znyc s a ,· it·é.gok is akJ,or, hn azok az egé'-Z

(Bajorország sz<!nzácziója.) b • k k,lbpot be oriíja · . E!0'Uttal a kor:t ta,·aszuok Bajoron,zágnak nagy szcnz.1cliója >an. Xem sziiliittc:-i n ft'ketl' jd--di-..:<·k i:;;, nagy, i{m~;eo pitykés-

:alami jó lizemmúl nézt~k ott e•:cres körök a nük sz<'l ü formában. \<1~' minl ~zegft·jek, sorban budományes mü ,·eiudt:::ét, me t-vo. :.ttól tartottak egym<b me-i ié \ .• rt f~lgyön~y:-zemck t-t b . Egy . ogy a tanul~s a. UIJht az otthontól clvouandj~ n':gyon ~z~p ftkt"te ~:zalmakalr.pot egy il~·en es Veszélyezt t · f . f, fi k k. 1 __ fekete ~)'Öl1g')"l ~r, t t. J !dogJr> it fc bér ;:i!,•l"ett d

'ker e IH og)a a er a· ·euyeWJC:l kennr- di,zit,-('. híttunk a Hoi.:e1 -~:t:" Jonban a. Kossuth E esetét. Ezek a. körök a klerikális l;öröli voltale L~jos-utczG.han. h:ülönö·o~~.:n ::-:zépck nz y,,onnc s llloc-t B · • · k 1 ~ · a)oror::-:<:a"•'Jn c-l:souek tc·Ue le n v.vó;n. ·a apiai is il Ki·~Tó-u·<.zúb• n. U!!\.- formár,', ruim •zerész· o· o _ "'

.,, \ izsg:í - CJ)" apÚ"Zil. )jJl) pedi~ a;.:.:rt. di<.;;ité~ C IH.: z•, ~ . :\u~l •!y kuJtijljj c zúg Í<l küld tn~rt betegápolói reuclllcz tartoúl>. a mely mc.-;<>tC u~nzúk:\t . s g_r(i•~yörü p~ldát~,,·ok;'t _láttunk for­tcngerent

1 . . .

1.• , . • dnott n dlka.,okQun, t.d'ft- t>-. lo~:wrkal<lpokb, n,

ltine:, u.:a.."' ~u.dJ :1 no,·e~ckt>t. a h .. ,J 11''-uk;l dc ezeket ~ i:ü·máknt lnznfi 1s~á;_~ ~z~mpontjábol ' eu . .=:,em !:?'OJ:J "te,·i:'-'z~ ok nt"m tnrth,<tl!rd;, nem njúnljuk . :'-ícgYolt ,, zonbau n z l' Z t'lönyünk. ~ : .... ~~~~~-:---- == 4

k~11Atn~rU;:c;. a~ ~1tobó n'!gyven év alatt c:-;a.k l aw,ak, mint a mit jelezni akattam. >•Ye;;~tc· l ors-~elk alta' JUtotta1< cl houám. a töhbi l :::-égr L"úmi.: köH)Te .. nnek - mel_,-i.>en ll minu< 11

tász~ok. p~dig c:s~1k töl"l,c-ke\.:'-'bé jú forc.ti- életben dotorduló Ye:>zte.;égektc abrtam ní­llii:k ~even. Pedig minden Hyelvet. ismer- nntt::tini .)Vuughnn Helén" nevet ad\ák lllélt. kclle_nc, ba ~~gy J~twr.et littenltmáját . cngol flwditcbh~m ~ Ha. leg~t1t'í bh ''Hajótört~s •· :nYit ant~lm ak~1rné~k, hi~z.·n a forditái;ok töuh- nek ncyezték YOlllll cl! :\1ié1t v.1ltoztatjtik -·- e llanyot:ut .. E11, a ki imádom a Yil~trot. meg a l;,öuyYnek JJl{~g a ne\ét i~? Hisze!!

a ••loao . t . 1 . l . o - . k t . l t ' u . l saját k .. ~. s,- - f'll, a ,l az" H,.z~m. ho~y az. ,tnll\'1 :.o ·a J•~ en . r>OC""-'~ana ~ meg, tások uton lelke 'an, ne:m szc1c.:tem li. fordi- l;oe~á~~annk mC>g. kedYes költők, ha .egy k.i:;,.:é

io1·os:• ut. Dc húl.. hogyan jussunk rui, öreg<'k, ,-Jd va!!\ ok és :szókimondó. meg türelmetlen ! lo~{· non-é·g, lengyel Ytl'.!;'t .. lithuaniai irÖda- Hbzen ~Jn ann:vira rajougol~ önökért ! Jobban, idej~oz, b~ nem fordításhan ? Kin<'k lenn<' miut a hog:\· álmodhah11~k ! ::"'zem·edélycs tnunk:n~t~·l . n~:c~:·et, m~gt~nul~i. miknr n~héz olvasó yaavok, nem szórnkozá~t akarok a kö"et l' e;'ZL ~orul, ne hez elet cs annak mindt-n köJl)'\cikbŐL l w nem beleké-rezked<'m a dníga lllett 'hruenyc1? At olasz nyelvre cmlék~zünk, Jcll•ük méh,óbc s meg szcrC'tném i·tteni a leg· dot Iná ~nt~t. tanuhnán_yoztul;:, dc Setao "}latil- b<'n~öbb, legk~nyc!mctlenebb nwzdulatát is llincs 1aJlna_s nyeh-cn Jobban élYezzük, hac::'ak annak a szervnck, a. mit rend .. zcrint »szin­?l"asn Y a,k1, a. ki azt. uckünk haugo!l~m f<'l- nok szoktak noYezni. Az én itéletelll nem tró k.!l· E:1 olvastam Seraót és sok mós olasz számit. Kom vagyok kritikus és nem is t?dné~ netn ionyvet a. saját nyelvében, habár már azzá Iem1i soha. tn csak hcYesen tudok erezru, el"észs besk~~lem az ?,las~ t · .. A. for~t~::;ban annyi szcnvedélyf'sen élvezni é~ becsüJ~tC'~en gyülölni tlleg a a Ti C?nyv gyonyoru illat-abot ! ~ézzék _ t'ZÓ>al mindazt, a nnt a. Yalo eletben nem képein k ztan, Rapbaci és a többi nagyok tehetek ! t~kint .~k másolat~ it a galériákban, aztán Én magam szi~cs;I~ 1for~~ok : na1~!'. 1öröm llálko:~a rueg az eredeti festményeket 8 ~aj . ez nekem, akár prozero , a.;:ar YN:>eb.L"O v~~ Ada 'Ne .· >onnak válla t. Vagy olvassák el is szó. Nem akarom. azt 1~10ndaru, ho~ JO tani aztgnt, olaszban s kisértsélt meg lefordi- forditó vagyok. azt luszem, 1lyenck nem l~te~~ lehetet! lllas nyelvre! Lehetetlen! TelJ·esen k de olv boldogsá~'~' az, a sza>akkal babralm, "" eu• D'Ann .,t . d l ne • • o , . gymásot'n -egérte . · . unzw ll1Jn en nye ven nehéz összeforgatni azokat szazs~or lS ~o , ... a . , iénetei :h ped1~ ~tilosa n~gyszerÜ, habár tör- hn~onlÓ rrtelmüeket kereSlll S végul ren. J~lllU, Sohasell"l

1 a gynlolctesek 1s. A magam dolgait hogy ih-enek nem i~ léteznok ,' Sokat fo!d1tot:

n. czilllck 0 ~a,sotn el fordit;ísban ; m~ír maguk tam ug' v prózút, ro int ver,:;ct es egyre non'l~vo tllelYllek llleregbe hoznak. Egy l..önvvem<.'t, örCimm~l vett.-•m tndomást arról. hogy _n;m­az ajtón ezt a czímet :t d• am : •Kopognak den nyelvnek megvan ~- .. ma~a. err;dPtL"ege, :a Sor"' 1·<·, - a me ly azt aka1 ta J· elen li, hoc''' ' . 1 rr·,. mindcn nemzet kulnnboz<J módon gon-'' ., O e (':- lOe "d ,. ..ll. .. tt l -~ Yisszan~!og ~ igy }1CVC'ztck cl forditá~ban': d ol kozi.J;: és (•r<'Z. <:.:'lk l ut to o em azza ·

" rt ~z1v !·· Eppcn az dlcnk<·zojc ez hogy oh an szavakat találiak. a mdwk <'Zeket

39

hogy láthattuk azokat s megállapithattuk belólük, hogy Páris cseppel sincs előbb, mint mi, legnlább a kalapdivat terén. Bs már ez is vivmány a: divat­metropólissal szemben, ugyebár ?

A füzölmél, hacsak nem az ugynevezett JUSte au corps (jul:>ztolcor)-t kedvdi vHl.•ki, mely a mozdulat szerint enged, de nem f'zélesf'ét!ben, hanem csak hosszában, ugy az empire-fü~őket ajánlhatjuk a lcgmelegebben, mert cztk kHcsu­sitannk lE-ginkább. A füzö mnga csak alig jön le tovább a esipöknél, dc aztán erő" és még E>em dun·a anyagból vannak c..;ipőYédök ké zitve, bar.i.suyakötókkel, a melyck nem szorítjú.k le u. felesleges hust, hogy az lent ismét előtörjön, hanem simulékonysúguk által ~ziuto lemas:;zíroz­zák azt, ugy hogy e::,•y-két heti v i. elet után az. sz inte észren>tlcuül eltünik, magától. Ugy ezeknek mint a. me~elozo fiL:uh.-nek wonopóliumá.t Keifid és Hir::>chék birják a Váezi-utczúban.

Az ujfu.jta galléroknak fehér himzett és nem hiul7.ett lingerie wellc::okroknak, könnyü boák­uak t's sáloknak C'gt~sz garmadájú.t láttuk Naményi­nál ugyancsak n. Yáczi-utczában. Kedves formáju, mindig uj mintáju kem~uy gallérai külföldi kiálli­tá:;ok dics(•retét is kiérdemelték a 1<zámára s azt. hi:;zszük jót te::.zünk, ha czekro a gallórkákra, nyal;:­bodrola:a. fátyolokra fdhivjuk oh·a:;óink tigyel­m~t. A fátyol hülönöseu az a portéka, a. melynck mindig fr-i:.~nek t·s ujnak kell lenni s inkább nr­\C(:!)ÜOk fátyolt ::;cLnho~.,·~.~.z ;:ryürödöttnck, tf:pett­nr-k vagy kopottnak lát~-zódj<'l.;. Nyárára nem igen ajánljuk a. Í~'kctc fát volokat s kiilönö:;en nem áprilisra. mert a. fekete nem 'eri n.;sza. a nap· fényt ell(•nkezőlcg szinte be.:;imitja azt az arczbn. s ezáltal kihuzza rajta a ::,zeJ)lÖket. Ellenben a fehér vagy szincs fátyol meg>édi az are:.~ot <t koromtól. különösen pedig a. sötétkék \"an ene kivat\•a. Dc-, természct~"Cn cs .. k hozzáillü yany fehér toilette-el. c.

Sobt beszéltünk egyszer-máskor a divatos himzésekJol, s mo:>t e!:!v titoknak jöttünk nvo­múra, hogy a c~uknen1' mindcm nagy maisout~ak :szükséges himzé~C'l:ct a;Pap novérek mühimzönök ké:-;zitik a Kigyó·ut<:za 4. ::.zám alatt. Lattunl;; náluk nemcsak gyönyörü szép himzctt napernyö­kd, :.el~-eru és nem :-rlyem hímzett bol<.'rókat. hanem <.'q(·sz profusionjút· a. ::zebbnél-szebh fehér himzett lingeric-bluzoknnk, Ya1ó:.ággal potom :h­é.-t. különö;:en ha meggondolja az e-mber mellllyit k~llt>tt öltögetniök rajtuk c két ~7.6p Iránynak, ru1g ozok c-lkés:tühc-k ! Ignzán nem kimwtek ::emmi f:ír:~dt~:ígot, » jó:, t;.... bZép. t n>ujtanak olt'sÓ p::nzért . 'Icg is t'1d m• !ték azt a ui'i bcköYctk<'zctt. bo;:ry üzl (ük ~z ü •llC'k bizon n~ t 13 kénvt"lcn<:J. [.tkölr-özni a ,-~h-zi-utcza 4:2. ·,.zp 'll n !li. Örömme: l adunk hin ern)!. Itt )f.'c:alóbb iobbnn szc:m cl/itt kc;zn•.•k. L h tuu!>: l'nhk cg.' fr!.::'tc SC'lyem r:,~háw

a:l étzé-cJ,ct 1Ht~gyék t•gy m;Í"<ik nemzet érzé · ::.ére. de aL~.\·w1k is küiü1'bözü, bi..-.:0i.ynyal, mcr< 1ry<:"lvüuk .tem mozog UZ011osan. Dc húlá~ \ <1.­

g),ok az J::tenm:k a 1~·C'lv -~~zdag Yúltozataiért. c·lyan ez b lllÜlt a vi!·ágol;:, fák. rovarol;: ér:; egy1í.ltalán m)ud~;n a <c-nné~·zetbcu. olyan c;:.u­chilatos !-Zinben. ha--~mUathan és fon~lál)ém.

Egy fr,mc:· ia no• dlait"ó c<Jy~z<'r a7.t monrlt.1 ue}{c-m, heg.\- az a:;~zonyirok ::,old.:al többet m<>rnek mint a fú-fiak. E~ onnan Ytlll. bizony­ny~:tl, hogY tni so.b.kai magáuMabbnk Yagynn1,: semhogy ti<;ztán tudriók «. telje.~ jelentÖ">t~gét e~y-egy sz.ónak. dolo~nak Y:rg~· helyzetnek. Ol~·an sokot eltitkolnak elottünk, a mig fiata­lok vagyunk, hogy némely dolog hozzóférhe­tetlcn marad reúuk nézye mé" a~kortmkban e .. is. Talán azért merünk ~ zabada bban um, mert hiszen az egé~z életünk csupa ömnn­gutlknak való ri>szatartóztatásából áll, llleli mitölünk azt várják az ~~é-.~ éle_~cn át, _hogy gyengédek, szelidek és jo~ Jegyunk mmden körülménvek küzött és trunden helyzetben, s jól esik egyszer végre kirugni a. hámból, leg­alább iní~ban!

A költó nem igazi költö, ha nem Ö·zith,~ szive mélyéig minden szavában a mit monCl. vagy Je~. Azé_rt bocsá?atot kérek, ha ~ala. kinek erzelme1~ me~rsertettem volna, v ao- _ ha. ugy tot!:~enc~. romtha nem méltányoln6k núndent, ann szep. Hagyjanak időt nel· . megtanulok szeretni! Soh:1 az É'letb ... cru, 3

vett erőt rajtam az, a mit a fra·lcz · 01

: nern rirl'l•-nek ne,·ez, ROh.:l Hetemben 1: .. m ,>,m, fou te.n senkit. semrru·t G ·u··t·· ..t nem ue\et-

. )'l: o om a l·"r 'l· t ' sirni tudnék Ga,· , . .. .. , \.u rr ,a urn.t. . l" l t atm . folott c~ könv<',_·e me u 1a rgv bo,, · , D · . h.l

• • ~ .. 1 OZ~h. e van cgv aJkaicml IDeg1s, a nukor , · ('< . • • '

..... cm 'an : ha ro~:-z trac:édiút

AZ U JSÁG Vasárnap, 1909. április 18. ------------------------------·.-------------- -------------~----------------~------------készült mübimzést, fekete selyem relief-rózsák­kal, mely igazán a jóízlés és müvészi tudás remeke volt.

A sfilusról. Németalföldi müvészet.

(Folyt~:.tás.)

Lilly.

De Rubenssel csak Rembrandt mérközhetik, sot néhol felül is mulja. ot pozichológiai mély::;ég­ben és fi.nomságban. O Leidonben tanult, de késöbb Amszterdambau lakott, s ott örülte és szenvedtc ~tt az életet. Iskolája az élet YOlt, ugy, a. mint azt maga. köl'iil látta, a mint. az előtto lépten-nyomon megnyilatkozott. Az ó mü>észete fóleg abban állt, hogy azt adta \ÍS!'za lliven, a mit látott, és sokszor ennél is többet: erős át­változtatását a. valóságnak, egy különös szubjck­tiv akarat szeriot. A legközönségesebb és a leg· tá~olabb cső dolgokat E>gyforma müvészetteltudta. megoldani, s miotán egy csomó nagy mün?t alkotott, nyomorultul pusztult el , kolJu!':;legényen. Legkedvesebb és legelso tanit,·ánya. Dott Yolt (1673-ig), s ez mindYégig bive is maradt, mestere stilusánnk. De Bil, Ekhout és a két Fabritins, stb. mcllett, a kik szintl-o H"mbranclt iskolájának , ·oltak hivei, mÉg eg~~z serE'ge Yirágzott az uj isko­láknak: Leidenbcn, Amszlerdamban, Delftben, Haarlemben és Utrechtben. A polglu·ok privát, lakásaiban ebben az időben csupa rnüvészi képes ket Iehetett látni ; Z!<áncr- és tájkép"kct, s egyc­festök valósággal speczialistákká. ,·,1\t.-'lk. Igy pél­diul : Terborcit csupa. nagy társa<;út'beli képeket festett, },[ ie1·is és Jí c laU- polgári ö~:.z.cjöYeteleket, stb. Slcw, a ki szinscu vette mintóu1 a kétes exisztencziákat, korc::~mni jelenetcket és utczai lányokat Yctett >ászonm, s kép~in mindenkor bizonyos gunyosan ct'kölc;;ög bancuht; ~.z uml­l•odó. l'a,~ I!oorflt n. p 1lg:ll'i ll'lh:2okhnn, udntrok­han, szohnsnrko1:ban \aló fónyho.tá~>okat telte tanulmányhírgyád .. Dc 11. lcgrcálisohhnn festett .miod.:umyi '\.:öz.ött \'an dc;· ~Iecr, m<'l't 6 c!<ak azl adta, a mit ltHot'. s ~·ohn.;,cm t<.'tt<: hozz.í a'l.t, amit gondolt. 'a~y n. mit érzett. "'\úti k/•pcil, Ilo. csodálluk Í:l, U(. azok meglehetösen hi(lcgen hng,·. nak. A parm;ztélet.et mc~.:~lcribben megf<~steni ntn Qr.;tn.den:.íl lnlán senki ~;c>m tudta 1085-ig.

A l 1íjMpfestök l•özöt L is cltórök \"Olta.k a. nézetek :; ez"k is lu.>t; kiilön csoportra o~zlottnk. Az egyik rí::.z bii m<1.:-adt n. X\". ~zcizo.d trvdi~zióihoz s hazai t:..jnkct festett nagy t'loszcretl'tl<'l : na;ry­kiteij<'dí-sü pnsztál\:'1, <•rdöket, homol,lm<'zkúkat. Goyen is ennek az iránynak \olt hin·, de az ö képeit furC!':1, sziirkc, ha.mn., zöldes tónusok jellemzik. Huysdz.el mindc·n erdurt!szHf.hez od~

Játok. ilyenkor annyira elfog a nevetés, hogy kénytelen vagyo!-; otthagyni a s~.inházat . :Kc·ro állom J ... i ! De viszont milv .,.vömi)riiség ecrv '6 . d h Ha • o. ., o. J szm ara ! nnincz év előtt láttam An-golhonhan a r>School for Scanuttl• elóadásút. l:)oha. ~em fogom clfejcltC'ní, - soha ! )Iinden ::;z6rn, mindcn hangsulyra, nunclen mozdulatra. i:s mindcn öltönydarabra emlékezem. )1intha. most is itt állna elóttem az cgés~. Kétszer élc­temben voltam londoni tizinházbnn és negy· ven év ~lött, egy:.zcr, a Théatro Francaisban, aztán ~"gyetlen egyszer Bayreuthban is. Ebből }áthatják, hogy nagyon müvelotl<>n ' ragyok. Sok dolgot legfőképp csak az ujságnkból, folyó­iratokbóL köuvv<>khól kell kitalÍtlnom. mcrt ~zcmély~cn nem éh·czhetem azokat. De ta­Ján éppen <'Z uz oka annak, hogy impresszióírn olyan . frissek, mintha ma is alul voh1ék husz <'sztendön. Nehéz hi't'atás és kötelcsségek tar­tanak fogva, s ,hiányozna~. azok a~ öröme~, a n1elyckhez maso~ oly, konn~ren JU:tnak, 1gy tehát a köny't'ek rcam nezve tobbet Jelentenek mint bárki másra. Nokem ok a. nemzetek érlökései, a czivilizáczió gyönyörüséges viv­:rnányni, barátaim, t:írsairu, na~.v mcglepeté­iim .forrásai, örömeim és nyugalmam, egyet· -K_~. ~?-g.~lnlnm és <'rnretlen fiiJ!gctlenségem. bcs057:Ü0 ' 1m ~.Jnölmek n;.· cnrredelmct, hogy róluk önöklt~it~~m .. Oh ha e~ak ntérnztethetném

IS mmdazt ., k" l k és mcglti::isz" h ·, a. m1..: e onvvi:.: n e em nek a~CJkato~z o~n~m nlinden egye~ po.;talélck­kozva. tmlüttem

0~~1t, ~c!ye~et \'Cliik foglal­ket, könyvek n'l.ért. "Z!lt~ lnl al~Jou meg h('lnnetc-'1 ' "'n c6.«crt 't · c etenlbc hoztatok! .. • a. nu mnganos

képzel valamit, Hobbema, nap~ütés(':l idilleket festett, ~cet· pcdib cg(·ez fóCr<'g h(olufl-nycs táj­képet.

A UtjképfC'stölmc1, mú;ik csoportja. olcsz he­folyás a.lá. kcriilt s oln~z. t:!jk{•pcket n·tctt 'úszour11. .I:l,n Both, l>c H.::uc:~.:h, Sm:men·lt :1z (.lénk szin­hatásoka.t, C'ro:-cbben h:~.tárolt iomutk:tt. k~d,·clik. DuJardin, Berehem {•s nHÍ!IOk már bizonyos etno­gráfiai ét•deklödést is . v <'!.!Vitenek külfökli táj­képeikbc. )lind a. két csop;1:tba t:~.rtozó müvészek egyuti i! 1 áll r f festök is Yoltak. de ezek között lcgdsönek l>(•ll kiemelnünk szé.zadán2\~ ótiásút: Pottert, a. ki legink~bb teheneket festett s mindjárt mollettc Yan de Veldet és főleg a. fehér lontiról hires \You ,~·crma.nt.

Külün mih·<?;;zgárda festette a. tengert is, de \lieg~>r, nm de Yelde stb. A niro~i élctet ,·c.n Heydt~; dc "·iue pedig a templomok belső a.rchitekt.ur:íjM. A csendélet- és Yirá~cstok között pedig a lcglü\lö(lbek voltu,k dc Hccm, Ka.lf és Ruysch.

A XYII. századtól ltczd,·e ismét ole.sz fel­fogás lett ur:-:1 a miiYészethen. La.ire:<sc és Adric.n v&n der \ fer:r enne!, ll•gmesterihb kiieje:~.ői. El::;ö soha.scm bocf-1{1tott~ ~zrm elől a klasszikus állítspontot, ut6bbi pedig hideg, dc tökéletes formaéuPl{(• R.ltal nyerte meh az ::,!,kori mér,·adó };;őrök tetszr:;ét. Erre n ideire esik ?.z is, hogy az t~.kadémi:\.k jobban kezdenek törődni a. mü­v~szettei s ig,,·ekeznck r..nnak fejlödér-éhez segéd­kezet nyujtani. A töJ'ténelroi tá.rgyu l<épek ujj<í­születéso is, mclyct oly soltll. elhanyagoltak, ennek az uj mozga!omna.k l\öszönbctö. A Rubens f.tilusa. azonban, bár elert}tlenedn·, n1é~ nünclig uralkodó maradt egyes képeken a. X.Ylll. század­han is s cs:•.k a klc.sszicr.izm.us nag,v erös;,:,a.kos­kcdá.sú.nak sikeriiJt o.~ t, Y ég ro tel j esen cl tüntetni.

L. ~----~=-=~-=·==================

Ko&meHk~o Ro• :ü,czctö GP.rnmi Béla clr.

A m:ts:.znzs .. \lig n\n a h.·st ápolá.:.:ún:1k oly módja, uwi~· nnnyira rii\'iu idu alat L al:kora rui•r­tl·kbcn tcrjt·dt, C'!, mint a mas~z:lzs, a t•·:,t bizo­nyos részcitwk n·st.k<'tl• t n dörz."'ül~ .. ,c.

. \Jtnlános l'zcmponih6la kézzel , ·aló masszázs­nak van lr·~nagyobb fonto<;:;{>ga, a. mcnnyibeu ugy tapasztaltM.;. hogy a fáradt test energiáját fokozza. petyhüdt izm~tit rugékon~·t~.bbá teszi, n \'érkedngést emeli, szóHII nagy m~rt~kbl'n j:irul ahhoz. hogy az ugynevezet t. közérzület jn' ul jon.

Önmn;;ától {~rtetürlő dolog, hogy u. l.ézzcl való ma!;:;,d.zs c-<nk akkor júr crcdményn~·el, ha tudo­mányO.:i nhpon, rends:r.crc~en ü:r.ik, mert bizony a. gozfüt'tlökhen divatos szabíthinlan dörrönvi.iús többet úri, mint ha!:zn;il, c:;ak · f,>;:~dttá trs~i, cl­~.:si;;ú.zza t\ i t• •• td.

E:-.t nz0•1hu.n csak ugy futól~g emlit<'Uem meg, D' ert. tul t' jdouképpeni <·z(·lom az, ho~y il t nem nz ú!tallinn ... , hanem a l,vzmctikni ma~sbázsról szóljuh..

A kOi:tn<,tikai mí.'l~~zá!ó kt:szül\·kck közül lcgha.tlHltÓ:-<ahb a?. ug)-n<'''t:'l..ctl duréÍl'?,ii·~· mas.;zúló kl·:,zül(·k. \'an üyc-ní'i·lc ,;uaruos L·nhd bajtott kt•!>ziHé·k. ('zt leginkúhb kozm~tib:ai on osoknál lehet látni. E ké<;züll!ku<>k a7. a kétségtelen elónF, hogy nagy erot icjtht·t hi, különbözl) erösségre !'zabályozhntó, m(·g pedig ugy. hogy azért állandó l-s egyenlő rezgés<"ket produkál. ;1. mit. {t'l:!ti erővel hajtott géppel bizony bajof; elérni.

.\ ki Yidék·m lakik, \ag_v a kit kürülményei meggátolnak abban. hogy on os segit.,.égt·t, Yegye ig~nyhc, a~ könnyü :.-:z!·rrel juthat kézi erő,·el 1Htjtand6 lntt!lf>Záló készüli·kltez, nwly ezétjának szjnf.én igPn jól megf(•kl.

Különö'>cn két bRj az. melyn61 a. \'ibrát·ziós ruas;.:zázs ~zinte c:;odúkat mü,·cl, cgyil> a tu1ságos köYérség, músik pedig az art·znak ránczosodása.

A kövórséget az ily uton való l<ezl'l{:s ter­mészetes!'n n<'m ugy tünteti el , ruinl• a hogy n. közönség hbzi, hogy tudniillik a késziilék egy­szerűen lcdörz<:öli a fölö:-;leges zsirpr mázatot, tnivcl az ih·c11 mechanikai son·asztá~ u kozmetikn, clött egyciore teljesen ismeretlen. 'Egl·:-z más a vibráezi6s masszázs okozta sovúnyodú::~ utja. E masszázs tudniillik a hélmüköclést fokoz.zu, az izzadság-l•iv{.lasztást ~crkenti, n: ,·~rkcri~gé3t gy~r­!<itja. Oly :::Z•'ml·e"'L.Ü],i) í.-s U)'llYanvnlo .a ~atas, hogy a:~ cl háj• "vdás EOk kelleme! len mcllekt~n;te, a s:zivsl.orul:'n;, a. l:'lcgzés n"hezflt•gP- t·gynehttny wo.ssz;!r.s ulúu mín· nngy mt·rtél,hcn enyhül és c..,ökkcn.

A JN.>llctt. az ily uton nlló eoníuyodásnak

mrgYan az a. nagy elönyo, hogy nem gyöngiti ;1.

le~lrt, mint mas soyt\nyitó kw·a, hanem ellen· kczöleg JUC'~órú nunal• !rissességét, üdeo:iégét, tuuz· gékony . .;;agál. , .

);agyo, t:'tg terc yan a ,·ibráczi6s mas.-;zazs nlkalmnz:'u .. ának ott. a hol arr61 'an szó, hogy az: v.n·z ránct.oit, a l{özeledo öregség c kellcmetlcu hirnőkeit mikúnt tüntessük d .

(FolyttJ.t.juk.)

lYSOFORM TÖKÉlETES SZAGTAlAN fERTÖTlEtilTÓ SZER

NÖKNEK~itÉlKÜLÖZH ETETlEti Házi tanácsadó.

Málépogácsa. Lábasban tejet forral unk,. j,6l megczukrozzuk ~s kis~t} megsózzuk. l!"áty~lsz1~an ~zitált kukoriczalü,ztet las .o.nként a forro teJbe erel:l:~tünk folvton ka·r.arva ho"y csomó:; ne legyen. Olyan kemét;yre főzz ük, 'mu~t a puliszkát és ~lll• félig kiliült, ütünk bt'le öt tojást, egy d:wa~. ~~.u:t (>s jól ellteYei'\ o sütötep~ib'.) tölt\ e megsu!Jlik. Ha. kihült, pogácsákat szunmk ki belole.

Czitrom- és narancshéj eltevése. á nar~ncl vagy czitrom héjt.t - csak a sá.rgát. - éles kesse lehámozzuk é:.; \ág6 késsel öss?.evágjuk. Eg~ nagy darab czukrot - a héj mennyisége szcru.1t .-:-: vizbe múrtur k, ti::zta uj láh::wban jó sürüre fozz~: aztán ezüst kanállal belcke,·en·e a. héjat, cs~6

l -2·szer {(']forraljuk é:; lcYeszszük a. tiizrol. 'Langyosan üvegbo töltjük és hólyngpn,pirossal bckötjük. :F;vc-ldc; ü; eláll.

Fehéritó megsárgult feht':rnemüre. 20 fill~r áru klórt :W fillér áru l\f:"~:i'Ü sót 6 !'tet' folyo· vagy eso\'izb('Jl felforralundú. a-ztán pnlnczkol,b~ll t'ltecndü. ~:bhül a fehérítő folyadékból egy te~t~· f·~é~;zényib l<ell körülbelül fíG Útcr ·dzbe tenni c~

l · · t l ' bb ' ;) • ' · · utániL a 'lnlO&oi l'Ulllt e c-n aztatYa :.'* onug üm1~·t. jó\ kiüblilc>ni. E ~zcr fi.z.i·pen feh~rit !!~ <'gész"ll úrlnlmatlnn.

-~

•• Uzausfsk. ( Ké:iralokct nem adullk visc.uz.)

Balaton. 1\:ivánsáaa sz~·rint lc-véllx-n \·;;Jn:-,zo)un!inb Jtmó. Ezen jc!igéjC:re cr.imez>e kiván~nga sz

po;.t.:·rcstuutc le·. ~lLen kii!citf:l; nílnszunknt · llU09 .Ja!ll:a . J. Im.s~on ft· l uz onw:iml <'~)-gran •u+

".~ulJ!unat P'l .7.tillákr.t. E;-y rlarabot oldjon Í<'.l ~~llott 1:.n. '·a~· :tom!im·zozott la\'oirha. iintött k•1t ltt<'l ~cúf!· 'IZ~u. ~r; n bban áztass.>. n•gg~l es ;s~o 10-10 pe czá•\ J.c;;zar~ta~ után hint::e ho :t g:;t•g,ytnral>b:>n 1'11'<' n lllo.~á.­mu.r ketizen l.:npba.tó szalicl'Jl~tt\11~ hia~ö.po~!· A_!~ 3Jlt ~>okhoz; te:osék welcg,·izet é., to!ozsnm chrvlU·S<.• PP

""

Vasárnap, 1909. április 2ó.

Ríji irókról. , A mi fiata;! századunk elődjeinek örök·

sóge?en -~~gtalalta az attól való rettegést is, a. nu t elotteletnek neveznek. Pedig ez a rette· g_es sajnálat:amé~_tó tévcdé~·eket hozhat magá­' al. :\IcnPyl gyonyörü, miivés~i alkotást te­hetne tönkre - ebből az elvből kiinduh-a -egy gyermek frondörködé~e is !

De vajjon nem ~okkal nehezebb \Olna-e egy Tanag_ra-szobr?cska. ruhájának rcdöit ujra megalkotni, scmmmt egy csapással összczuzni nz egész r.zobrot ~ A klasszikus kulturában nem volt meg éppen egy Tanagra-szobor töré­kenysége, de nélla annak a mondatnak, a mclybe a gondolat burkolózott, valami nagyon hasonlót adott ahhoz, a. mi a Tanagra-szobrocska dra­)?Óriáinak tökéletes bája. :es ma"a a gon<jolat is mintha belöle mcritott voln~ szubtilitást. Megkopott aranyozásu könyvecskék őrzik a s~ám~~a CI,m_ek az évszázados kulturának ~sz~et es zr:cgl~. erős arómáját. A nagyon sze. ~~d cs udva:Hts oreg urak causeriejét még ma ~~ beragyogJa ,·alami Virgil szelleméből a ki oregségükct a hegyek árnyékához haso~litja a lllely nagyo?bá válik a nap han~ratlásá,al~ n l· -~ok,-~ ~1k wa s:dilctnck. talán U('ffi foa . r~' :e;:zcsuhu ahl)ll'l n gyönyörii:::égbeu. ho;,y ll,.,y llycn ö re" korhól YU ló örco- urra J be«:r.éi.

<.'l:i:se k :.> ::-. ~ rat ~<' , a klllek társalgá<~út a klaf-1!-<Zikus litc·

11 u.rauak <'\sfája teszi illatossá, mint egykor

l agyanyáink ~<zckrt~nycit a szárított. lcYendu1a­o1ve}ek. :\Iindezt cl fo~!jt\k fclC'iteni ~ csuk ugy, l ~an halaványsm cmlékezn<.>k majd Yissza re.á .:,.nt a többi ·~zép és kcd"cs, dc olavult dol~ -

A balljatás. Belefáradtam a m. g:mo.;;súgba és a nagy csöndességböl utra kdkm, h?gy megtanuljak magamréli ht'szélni ; v1sszhangos szóra v~gYódott a lelk•·m

a mitül mcg-;zólal a· hallgatás. '

Es jártam ott, a hol mosolyg az élrt ~ bus titkuk nincs a ragyogó szemeknek cs a llCVC'Iőkk<'l nc,·ct.tr•m én is: 111Prt is bC'"Zt>ltc>m volna, hol nen•tnek?

és t'~\ re mél) C'bb ktt a hallgata~.

S hulll.tk szi,emr<' f,;radt. h11.; sz• \'.tk cs0ndrs s;wbál~ban. f<lllVái n <L gnndnak s ?n 'ig l'ztalLun t~." sii:altam ~)ket : nwrt S7óltam \'ol n,, hol 'I~n·is .r.oko<>n ü: ;~ ' o.: ö .

cs egyre' n:.élyebb lett a hallgatás.

r::::; ncvclck és sírul( rs beszélek, ha nevetnek, beszélnek, sirnak mások : ~zemembc csillannak, sza,·amba csengnek Jd,•Fen örömek, ideget. gyászok

cs e-gyre mélyebb lesz , hallgatás - _ Reichard Piroska.

Gyurka. Irta. Lónyay Sándorné.

l Nagyon t:izerette. Azt hitte, ugy érezte, logy még ~oba Renkit scm szeretett igy életében. . A leany is érdeklóclőtt iránta. Gyakran

Uezett rá nagy ibolya::;zemé,el, s azt ~ me"-cngedte~ h0gy megfogja a kezét.

0

.4. Z U J'SÁG

gokra : a madrigálokra, a moucheok, a menuctte és a révérenccok clivatjára.

De ez a változás gyökeresebb és nyugtala· uitóbb lesz, mint az, a mely ezeket eltemette. .Annyira mély és nyugtalanító lesz, llogy ön· kénytelenül is azt kérdjük magunktól : ne kér­j iink-e eegitséget ellene az asszonyoktól, min­den tradiczióknak par excellence letéteménye· seitőL s ne könyörögjünk-e hozzájuk, hogy ölizzék meg azokat továbbra is a számimla·a 1

.A latin :;:za,·:!k \ollak azok, a melyek a nubtilis gondolatokat, érzé~·eket oly mesterien köriilirták, a mint hogy valalllikor a latin tudás \Ol t nlinden szelid kulturális müveltség alapja és kutforrása is . Voltak asszonyok, a kik irni is tudtak latinul : gyengéd, költöi sza\ak­bl. Ki ne hallott 'olna anól a benedekrendi szerzctesnöröl, a kinek a XIV. században irt himnuszait nómely ünnepségeknél még ma is elszavalják ~ A renaissance nagyasszonyai közül is Gonzague Czeczilia, Estci Izabella, Atcssandra ~cala, késöbb madame S6,igné és La lfayettené 1s tanultak latinul, s egy helyen mme de Sé­vigné ~ is _jelenti : )>:\lióta latinul tudok. a gon· dolatatm btzonyoR rendszeort nyertek fejemben <<. Browning Elizabet pedig ezt mondja : >'A sza­Yak nlóságos képekké válnak ezen a nyelven<>.

A latin tudást a mondatszerkezet rend-' f':z<.>re és szépség<> kininja meg. Ez adjn meg a

kuksot a gondolathoz i~. A latin sznvRk elvan Yirágzóa k, mint <'f!.Y rózsa~zin ''irúgoR bnhé~ág. R ugy sorakoznak <>gymá~ m01J&, mint R már­Yánvoszlopok, a moh ·ck között a "~"'telen ten· gen:-c nyilik kilátás .~ 0

l\Iiért ne tanittatnők h1ít leány:1inkat lati­nul, ha ez által egyuttal megtanulnak l'C'>ncsak

Husz éYes \Olt és Lujzának hh·t.ák. A fiu azt tartotta róla, hogy b a legszebb n világo11. • \ haja kékesbe játszott, ru int a changeant­::;clyem, a ~;:cmpillái rcmegtcJ,, mint a lepke­~zárnyak, a "kezo meg olyan keskeny és Yér­tden volt, mint azoké a 'iasz-szcntcké. melye­kct a fiu otthon. az Obcrbaucr kir'lkatában h'ttott. Eayáltalában az egé~z l•,ány legjobban hasonlito~t a mesebeli l ündérasszonyokhoz.

:Kcmcs <~yurka, még az cbédJe l<özben is l"!iak re:~ gondolt és csak ugy fc,gb.egygyel f.r­do:-k]<ldött az étC'lck iránt. Alig várta, h0~.Y ott ha2:yhas ... a a nagyan.'.iát. a kiwl a nag' tcngcrpnrti ::ot,:llóban lakolt.~ ujra a lNínyil,)'tll lchc:-l'en.

J-nizáf, up:_v lát:;:6ik. nwlath1tüt a dolog. Különö~en az hatotf rá iug<•rrel. hogy a;r. öreg delnö aum·;ra féliette tőle unokáját. Ha dél­utánonkén"'t f'gyiitt l'>t>tálta k a t<.>ngerparton. kéz a kézben. nem egyszer :;zolt le az t>rkélyröl ÖrC'ITeS, kopotlas ba,ngja :

0_ Gyurka, J;:ér~ek, jöjj id~! I,arnutot kell

ITOmbo)Yitnuom !' mncse n. a lo t::11·t ~a. ...., A ieány tudt l!. hog}r ez e.;;ak i i rügy, hogy cllli,Thassa mellölc, de a fiu szótalenul eugc­dclmcskedett.

Néha Lujzn. >>édes Gyurká <<-nak nevezte,

5 egyszer a szép fehér kezét _is beletemette a fiu szoke h:tj f. ba . :f:s olyan erdekesen tudott beszé-lni. Feltárta elött~ magnn,yos gyer;'Dek­koriinak rnindcn bánatat, be::;zelt azokr?l az örömökról is, a mclyek néha-néha, na~y ntká~ o::;ztályrészéül jn~ottak .. s e_lmondta . llllly ~~eseru a kegyelerokcnyer . .A fiu 1lyenkor belekepzelte magát a leány hd,yzetébc, vele busult~ \ele lelkesedett.

szépen gondolkodni és szépen látni, hanem - a mi ennél sokkal fontosabb - megtanul­ják helyesen kifejezni is a szépen elgondolt gondolatoka t.

If ik vitája. (Külföldi nömozgalom.)

Az angol ha.diigym.iniszterium miss Bodynak, a. ki é,·ck hos..,.zu során át szolgá.lta. n. hadsereget ápolónöi mir.oségben, s emberfölötti felá.ldozá.ssa.l teljesitette hivn.tá~át, s most munkaképtclenné y{~lt , évi 35 fontnyi nyugdija.t ~za,ya.zott meg. Ez az clsö eset, hogy nö nyugclija.t kapjon a. hadiigy­min.iszteriumtól. - Egy nr:.gy londoni tifusz­kórház egyik á.polónöje, )!urmy asszony, sok évi szolg&la.t után munkaképtelonné ní.lt. A k6rbáz igazgatósága. netn sza.v~zott neki nyugdíjat, de adott neki 50 fontot a. buesu n.lka.lmá.v<J.L Ezen összegen )lurmy asszony egy cottage-et bérelt London közelében, 1,Yortingbcn. ll. mclyben !;zün­idei otthont rrndezett be dolgozó nők f'UÍ.mára, a. ldkuek ninr~.: ,..n hmA mcnni, ha. szalH~dsá.got

J.cpn1.k. A londoni ft.>minist;;J~ felfl'dezl ~k ezt, s i)rör 1md ha.«znáijtk ezen alk.-.l•n;'~ fckn~,.ii hó.7.ikót pihC'nésr.:-. Fz ~~It:' l :\IuiTt>y n'<s7.ony mcgt-Jhcté1;0 hizto::;itva.',r..n.- .\.:r.ídr,ndi ;.lkirí~ly, Lor·d Abcr· dccn, ;-:. dublini k<1rlt<~z:.k i~ezge.t6ta.n{~c~f.ba. ki-

l !ll Hz tt cg~ IÍ-polónüt. !!. ki jclt'Illc;; il'> ily minö­~·~~bC'n dolgoúk, :-,7.t ta.rt\i:n. hngy :-.~ illdö nö ntmllcncst>lro meg fogja. mon<h.ni. mily 'í~ltozú.-- A

Eg_yszer azt kérdezte tőle Lujzn. : - ~Ior.dju, Gyurk~, fázott-e a magn. lelke

j,. valaha ·1 Az nem olyan. miut mikor a tC'tile didereg a.z embernek. A7.t olyankor ~rezlem, mikor roöszul bánt velem vnlal,i ... Jlyonkor aztán kimentem a :r:.o.pra, }C'térdclteru és kit ár­~'~tn f('léjC' n karjaimat. Oh. az éde~. a. jó, a !<Zép nap ! Ö egyformán c;zeret..í mü1den gycr­lllt'két. Xem tt'sz kiilönbsL'gct h.ii~öttiik. Cg,> an­azzal a dédelgct.c} melC'g..,<'ggel 1 iHti cl mind­ll;'t'Újwlk 1<Úv~t. O a kglH!Llhnasahb uralkodó.

-- .\. hold. meg a (•<;iJh~oh. pedig a mini!-'Z · t ('l'" i - lUondta. rá 1-.omolj an a. li u.

.\ leány ráha~yta : -- Jgen. .\z ul án egy pr>n:zrc nwg:'tllt>t t (4 fr l ig lo·

hllllYht a :-zrmé-t. . - L ás:-a . n, urku. lm il!y néz ~~ mq>! 'a~

akkor egészen idet' r minden bugara . )lik or ki cH kány ,-oltam. mindig az v1 It. a Yágyam; hogy ezeken a ragyogó p0kháló:7.rílakon f;huasz~~s­sam a nap szin'bc. De rwha meg feltem tole, Ill l' rt nzL hittem, hog:.~ ott. egy nagy arany. pl\k lakik. n ki me_gc~z1 a lu~ f,!:yermekC'kt>t . . •

.&te hat órakor rendcsen elváltak C'g<; _ mástól. ilyenkor a leány valami finom lenge ruhát öltött magára s lement a. nagy ten . parti szállókertjébe a sárkány-fák alá R g~r­sc~ ilyenkor jö~tek haza a férfi.vendé :~ ~­ebedro. Ott tentettek a szabadh l . ~ csakhamar körül,ették a férfiuk an. sd UJZ~t suttogtak a fülébe. 8 illlll enfélot

Ha Gyurka ilvenkor k~ li; t h , solyog'a szólt : ~ oze e t oz za, mo-

- J_?jjön ide maga is, mellém. De hj•lrka megrázta a fE-jét. A leány ne·

38 AZ 'UJSA.G Vasárnap, 1909. április 2ó.

sokra va.n szükség gyakorlati szempontból a.z ir

kórha:Gakban. ( A kapitányné.)

Yarmoutb angol kikötőn<'k I:!Zenzácziója volt a hetekben : Mr. John Bu:;call hajótulajdonos és kapitány hajója. a. •Demaris~ egy nő vezetése alatt jött vissza a kikötőbe, a honna? a. férfi. ;ezetése alatt indult ki. Mr. Buscall llllnden ut)H.ban el­vitte nejét tizennégy óv óta. A legutolsó közös ut­jukon az asszony a. kabinban pihent, a. midön hal­lotta a. matrózok kiáltását •Vizbe esett a. kapitány4. ~fire' a szegény asszony a fedélzetre jutott., első dolgo. volt mcntö ő•et dobni urának, a ki még egy­bz.er felbukkant, de már nem tudta. az övet elérni s alámerült. S mert a. hajón nem volt férfi, a. ki kor­mányozni tudott volna, az asszony, a kit férje ta­rutott kormányozni tizenegy éven át, kénytelen volt a. hajó vezetését elvállalni. Igy történt, hogy a megrakott hajót asszony vitte a. kikötőbe. Az ujságirók persze az clt;ő hirre ellepték a hajót és az asszonyt hö.mővé akarták avatni, de mrs. Bw;call azt tartj~, hogy a. mit ö tett, mindf'nki más is meg­tette volna hasonló körülmények közt. S ebben talán neki nn igaza.

kek életét megmenteni. Egy másik, Fru Sa.licath, egy nagy csecsemö-otthon vezetője, a ki csakis gyakorlati tapasztalatait al;arja elmondani, mások okulásá.ra. Egy harmadik C'rone kisasszony, szo­cziálista, a. kit pá.rtja választott be, mert tudják a. kisasszony mily munka.erö s minden erejével azon lesz, hogy a város szocziális reformokkal foglalkoz­zék ezentul behatóbban, mint a hogy eddig tette. Örülünk Dánia sikerének, de jobban örülnénk, ba az elmondottakat mint nálunk megtörtént dolgot mondha.ttuk volna el, mert bizony, bizony ránk is férne, ha a. nőknek helyet adnának nem­csak a városok, hanem a. legkisebb kooségek munka· körében. Annyi a teendó és sokaknak oly kic:;i­nyesnek látszik az a. teendő, a. mit éppen a. nők tudnának kitünően elvégezni, de ezen teendőket már nem lehet sokáig elodázni, meg kell azoKa.t oldani, azokat az égető kérdéseket, a. meddig még elég erősek vagyunk arra, hogy az eddigi mulasztásokat kiheverhessük. Van nálunk elég lelkes, munkabiró nő, a kik szivesen vállalnának mun1:át mások javára, de nem adnak nekik helyet a. munká.ban s igy történik aztán, hogy azok kedvüket veszit,.·e elfordulnak minden közügytol s közömbösek lcs:z;nck.

még nagyobbszerü volt mint az olas~ . me~· tereké. ll:pp igy dolgoztak Adrian de '\ net! 03

Piter de Witte is (162~-ig). .. .. k A tizenhatodik szazad bekoszonte se~ 8.~

változál>t hozott a. plasztikába. Dekorati~ setna.JS. még mindig ugyanaz maradt. Csak ~ tizennyol­czadik század derekán kö\"etelt maganak hely~~ a naturalizmus, s ez leginkáb? a f_afar~gvánJ:"o~~­jutott érvényre. A termelést ero szmte .kiap . batatlannak látszott ebben az időben s 1lyen 1~ maradt mindaddig a. mig az összeurópai fejlödésse

' ik ten-kapcsolatosan Németalföldön is klassz ·~ .. , dencziák kezdtek mutatkozni. Ennek az UJ uant nak Verschaffcit Pieter (meghalt 1793·ban) éS

'l'assaert voltak a. képviselói. . . n A többi dekoratív rnüvé.szet tula.JdO~~ppe

csak késön vette kezdetét egyáltalán 1\em?t· alföldön de annál jobban virágzott aztán. A ke~·

.. . ' • ul 'd nk. XIV században lJ szoves mar t aJ o ·eppen a. · XV divatozott, különösen Arrasban. Később. a. l ált. században udvari és templomi czélokat szo.g d'

"VI zaza -s sok helyen a. falfestéseket pótol ta. _A........ • ~ Íl' ·é ban pedig valósáagai internaczionális Jelentőség 1 vált. "Maga a. kép~zövés fóhelye továbbra is Bru~:s~ les maradt, de vándor mü•észek révé~ ~t n Olaszországban elterjedt az. A XVI~. szaz~,5~. Rubens és társai óriási szónyegek sza:nár~ ~ar tettek tervra.jzoka.t, de a. század . k?zepen kép· veszit~ni kezdett müvészi jelentéscgeböl a

( Megsemmisltett választátJ Német­országban.)

... t..z amenkai Woma.n's J ournaJ közli a. birt, hogy Németorszá.3ba.n, Vesztfáliá.ba.n, egy s:~<a.va.­za.tt ... l biró birtokosnót egy •á.lasztás a.lka.lmá.val nem engedtek szavazni, a. mire a. birtokosnó pa­naszt emelt a.z illetékes hatóságoknáL A hatóságok megsemmisítették a. vá.la.sztást, s ujat rendeltek el, a melyen a.z illet6 birtokosnő is szavazott. Tehát ujból beiga.zolá.st nyert a. régi német mon­dás : ~·annak még birák Berlinben t

(Városi tanácsosnők Koppenhágában.)

Kopenhúga \"árosa. nemrégen választotta. a. , liro(;i tanácsosokat t> ezen alkalommal hét tanácsnö is választatott, még pedig három konzevativ, két szocúálista. és két radikális. Ezen válasz­tások egyik érdf'kcs:sége az, hogy a válrusztások alkalmával férjek és feleségek együtt jöttek az urnához, tehát ugy látszik, nem áll, hogy a. poli­tika. feldulja a. családi békét, mint a. hogy azok mondják, a. kik a nö nöieaségét féltik s ezen czimen ekarnák eltiltani öket a. választ6jog elnyerésétől , a másik érdekes és tanulságos dolog ezen válasz. tásban az illető tanácsosnők programmja. Az egyik tanácsosnő Fru Hoff, mesterségére nézve sebész, a. gyakorlati életben látta, miként gyilkolja. a szegény­ség a gyermekek ezreit, egy nagy tervvel jön a vároobázára, miként lehetne a szegény gyerme-

vetett és néha·néba vissza-visszanézett a háta mögött álló fiura. ~Iikor pedig a giardinettóra került a sor, egy darabka süteményt ny ujtott neki, a melybe már előre b eleharapott. E~t el­fogadta a fiu , de azért nem jó szam110el nézte, ba öt mások társaságában látta.

Különösen egy magas, szöke ifjura hara­gudott: Olcbváry gr6fra. Cgy tetszett neki, mintha. Lujza ezzel beszélne a legszivesebben.

Egyszer -ö akkor távolabb állott tőlük, s egy fa. csakuem elfedte öket a. szemei elöl -L ujza. és a gróf clbolyongtak a ker tnek leg­árnyékosabb zugába. Az &te egy utol!<ó bucsu· vétel lassuságával borult a tájra . A fellegekn~k olyan elmosódott szinük volt, mint a~ Andrea del Sarto t>l!ének. A zavaros tengerből sietve, hul1ám>onalban törtek elö a habok. Uinth(j. lavinák törmelékei lennént k, oly fehéren ozök­décseltek clóro, s szinte őrjöngve pattantak vis5za, ha a parthoz ,ütó~~ek. .

A ozikták felé meg nove~.edett a. .. n z .~a.­ragja. Habos tajtékok~an, roppen tyuszcruen patakzott, zajongva, zstbongva. k~zott fel a t iva pulás old~tlaira, a végr~ meg?st:omolta. ~ molóra épült régi vár ma!'::-ZlV, falatt t"l, mclyek sotét<~n rt•jzolódtak bclo az cgnck feJgyuladt &Zurjába. ti é: ~rra. messubb, n~ugat felé, a. pi~z~os h~t.~k

l :t· teamerek hhegtek va.sc~1gak nyiko­bg \ K Mn~ rakcxltak }~>, m~ly fénye' ma:;szák-hia.nd k almO'l.ód.ott. fel a. talaJ' on AL, ingó ha; ó-a. on mezte\ . . · ,~ h átuk ~1eggorb~ t orzeu emberek futko::.tak, A t ávoli hegyek lá.\ : ehéz .teher. sulYB:. a latt. mi" tetejuk nyern I ÓZ@ ~.meny ltlab~mu volt·, nap visszfényéhen. lU!Zlnben ég6tt az citiint

Gyurka. bámuló szemekkel a"" . ~ onyórk ödött

A sfilusr61. Németalföldi mUvészet.

(Folytatás.)

Plasztika. A plas:z;tika mcsterei közill mcssze lriemPlkednek a. többiek fölött l\Ieyt és BJondeel. Mind a kettő dekoratív müvétiz. Utóbbi (1561-ben halt meg) ké,..zit.ctte a brüggei Palais de J ustica hires kandallóját. melyen a. renait~sance stílussal nlég gót remiuiszczencziák vannak Öf>tizekorverve. Dubroeucq az, a ki valamivel késöbb a. titszt.a. renna.iesance stilust behozta. a. dekoratív mü­~·észet terén , mert sokat érintkezett olasz uJÜ­vészekkel. E müvészetnek későbbi továbbfejlődé­sében mindinkább háttérbe f:iZOrulnak a részletek a konstrukczió nagy, nemes alapformái mellett. Vriendt Cornelis és Colin Alexander nagy mcsterei e1mek az uj érának, de müvé:.zi ir:inyu.k nem ma­radt lokális, magukévá tették azt csaknem egész Európában. Jean de Boulogne sokkal jobban ismerte az emberi testet, s pla.sztiká.ja. ennélfogva.

mindebben. Öntudatlanul is hatott reá a. ter­mészeti diszleteknek nagyszerüsége. Álmodozva. gondolt azokra. a. nagy tengeri u takra, a me· lyeket ö is meg fog tenni, s képzeletben már ott látta magát a nagy, füstölgő afrikai hajón -Lujzával.

Egy pinczér az asztal körül cock·tailst ki· nált, nagy réztálczán, melyen a. Koránból vol­tak ven;ek. A leány is elöjött. é::. két pohárral önt ött belole. Egyet magának. a . roá:si~~t Olcbvárynak. Azután odaütötte poharat a too· biekéhez. balkan felkaczagott ::. :-z~lt : . ..

- Annak az egészségére, a k.lvel eloszor csalom meg az uramat!

A férfiak nevetni él) tap::~olni l\ezdtek. Do Olcb•árr ráiitött a le~n\' kezére, a 1·ohár le· Cl:iett a· földre és du rabokra. tört.

- Ez a tréfa méltatlan magához - .,zólt és rissza\"czette öt elöbbi helyére. Azut~n egél)z közol hajolt az arczához és suttogni kezdott :

- :Félek a jövőtől. édes. Ezért a hónapért, a melynek csak 'l'c vagy a története, nagy árt fog m~g ki'\'ánni lölem a 't'(·gzet. Dc mondd, lehetséges volna-c, hog;y az élet. az ~lctnek kicqinyes ntgy nagyobb okai clsza~1ts1:n~k egymástól'! Ki t uru~ál-e dobni n ~ZlY<'{1 bo l, hogy senki legyek neked, ez ut ú n, roint >oll aru, miclőtt megismertél ~

G) urka. hallotta a szavakat, de nem fogta fel az értolmiiket. S mialatt töpr1 nk~"dett. rajt uk, már a leán v kezdett heszélni.

- Gy~rmek ! ~Iért t-zcret annyira '! H~t;ZPn alig ismer. Nem ir;:mcri a hoz:tám. h~.:;<:>.nlok~t. Családj<in;Jk puritánlelkü at,.szonyat kozott u?tt fel, ol:' a n miliouhen, a hol az rylyanokn.ak,. mmt én méa a De\"ét sem emlitik. Lússa, mt raJtunk se~mi'"'Eem igaz. A sztink1 a t:zemi.ink hazudik.

szövés. _ • dban A::: üvegjét;té..~ettd csak a. x y· szaza azor­

kezdtek el foglalkozni a németalföldiek nagY . t a. g~lo~ma~ és igyekeze~tel. .Ez is, csak ugy1;~ve, többt muvészetek, változasoknak 'olt .. a dett. s elóbb fest6i, késóbb reálisabb hatásra tör~e ance Ez a. müvészeti ág is átvedlett a r;,nals\ad· alatt, csak ugy mint a több s még a. ){\· .~.. sza ban is virágzott. ö«sze-

A fazekasi.panuzk tökéletesitése szorosantö -tént függ Hollandiúnak a. XVTI. száz~ban ~~II. gyarmatositási te•ékeny:;égével, s eg~sz .a 'k,heh·e. századig Dclft maradt e müvészeti ag bze . t· cl Ezenkivül meg említésre méltó tökél)'i e:zben Németalföldön a. fémöntés, (bronzban, ~ n és s a csipkeverés, mely leginkább :Brabant a'{;. Brüggében virágzott. ~

====================~~ Kozmafika.

Rovatvezetó Garami Béla dr.

A · (II k .. l • ) El .. bbi cz:ikkeill· masszazs. . oz emeny. o . ·& köZ· ben felemlitettem, hogy a masszázs .hllta:. reud· metikai tekintetben különö•en kél baJ elle~ czolt, kivül ked\"ezö, a tulságos elkö'\"éredés és ~ :~ \1'.1n főleg nz arcz ráncz;i ellen is kitünó hn~

:4 és A mozdulataink hazudnak. !\IosolJUllk ~· k~nnyeink, imánk, köszönetüuk, ha~a e é.;Z mmd kiszámított. Létünknek kezdetétol gtit

. . . k kn k -oroz& ~ vege1g csa y a szerepe e egy o k köziíl Játs~~zuk végig, olyan szerepeket, ~elY~. kne~· egyik sem hü tükre valósáaos, belso énun e·

• 0 b ·ry szeD' - l\lindegy - mondta Ole . va Jllit

délyesen. - Elő:.zör i::. nem hiszem. a. ret· d .. h . l ...... ~ k sze mon asz .. :::, a. ugy lenne 1s : o y~u .. •:"' 1]lÍildetl

lek, a m1lyen yaay. ~:. ba hazudik 1; do\;, sza.,<td, ibmétell~ azt, a lll.Ít· én e}omont i!!. ho~v elvcszit:.em azt a kis józan::oego~i ndd a mit még megua'7vott a te mo::-olyod. !

0edé· t· o-o -1 szen~ u anam : ::.zeretlek t-zh·bo , nagyon, Illlist

l!'esen, végtelenü!. Soha::em ::oze~et~e~ téged· e,b sohanem is fogo1 má::.t. ::-zerctm c~ak_ Il).Íat· Szeretlek \"akon. búh·ányoz .. a. t-z~kitokd )]lin· tad az egész világgal. odaadok er~tte -ak a. dent t> nem ki\"ánok érte c::erébe mast, c:: szerclruedet . . . Uó

. . Az ójj~l csendcs volt. Hat-4roz~tlan 6~~a.­h_aJhtott?. m· g a róz:;a:-.zin crnyós k!s gb;;kok· langok~t a~ asztalon. A. nagy hotela. fénY· ban .kig) uh<• k a villanylangok s a pro az ut nya!ahok ::-:zaladgáltuk a kerti padokon , ka.'. ICSO$ porán. fa,.

.. ~ leány hátrahajtotta a fejét a. nagelll torzsebez s ugy i::;mé-tclte halkan, csa ,.;uttogya már : ..

· t lenül· · • - Szerellek ::zivuol, nagyon, '"eg e Y a la ki lc::-zólt a z erkl·lyról : k, )]l ·~ - Ki."a"!-ZOnv ninc:: ott nz uno a • w, l . tt arra A leánv cll,.w:"rres t.eldntettt' nezo

felé, a hc•unan a h~n,.,ot hallotta. - Nincs - mo;1dta kurtán. . . nagY De a fiu cs~ndesen elojött bel~ erol. a

___!as~"P, 1909. április 2ö. AZ U JSA G 39 ------------------~--------------- ----------------.--------------------------------

t k ~gen :;oká csn k ké~zel való mr.ssztizst ismcr-c .~s . ezt hnsznált.ák az arcz ifju üdeségének

lllCNOJ7.<:~érc i A t _, . f 'l'.dés. l ':' · ·. 1 • -c.uo1nany eJ o c:evel azonban lO\atovn1 b · d" . k . . ' ~ llllll 1g nngyobb fokra emelték a ozmct1kat i;; é<.; mu. mát· i0l'n ~ok kénülék van,

lf\01.V <IZ a~t·z ma,.~zÍiz'-'Úr<~ rendkivül alkalmas es melynck lutsználata igen ajánlatos. l'k ~tt .''.ann~k ch·ö ~orban a kézi masszáló készü-cö~ · .. ~czhe:t. ügycsen álló kis ezár végén reczés ~. bok, hengrr,•k, a nv h·('kkel az arczot nunden lr-..tnyhan. dörz~ölgeiik. ·

. A k1 azt hiszi. ho<n• ilw:n masszáló készüll•k vetelé · 1 • ~'-·' • " hh

\c es ha.. ... znúlalú.val már mindent meotett a oz hon . . 'l ,., .

1 b·· ,_,y ran<·z•n mcnnc: g)orsabban és akpo-

{',. > 'n cl 1· 1 . " mu Jnn·, ;:, ar. csakhl-lmar kcsen·es csaló-tnasn>. f, ,,, c'•l>t· rl · " d t l ' k a:6 .. o l' 111. n H'll ;<l'CL c en masf.:;,azsna •

1 a. k·H·ctkt•:r.rnényc, hogy az arcz mé"' kcllemet­

cncbh kii]f;"J'u" l"~~ \ 1-,, f.Ort }lotnJ· Dll.0°(1lla. gj'U .. ,.O .. d.. '-" ~· "> ;..: - n • ott 1 '· •· ' • enne. A rt·nd~zcr·tclcn mas~zázs ugyanis ~flllb gyakorol 1.~y<mktcs hatúst az arczra., hol tö~e h, . hol lwt:yobb nyomá~t cBzközöl, szóval

bet .u·t, mint b:·:;zntÍI.

nT Ké··i llla~~·~i•·ozó-késziilékct tehát csak az hasz­~ Jon, ki <'li\bh Ol'\(I'<Úv~ll ml'gmagyaráztatta roa-

ganak " 11''1 u~~· .. . l . , t .l. • . Cz , n ·' ""'·:•l' .. ~. ,1 :IJlJ>I , \'agy cgaJabb IS egy

zel htr.rlalkt>'t.o konV\TC:>ké! 'a<Yv értekezé-t ol-\'asott. · e- "'

l }'n11: ' :1 ::zerl, a ki t<·hcli, ne kézi kéf.:ziilékct

1a 111'lll ,·illlrl\· ·•· · l ' ' ( (( · ' • . • ' • • ll\ l' al:IJ ,, , lll!.' lll'\'!'7.<'1 t nhr:l.-C.t.!us 1·1"' f>••'t···· 'l. , .. , '- ! l 'l' v k . • ~···· ·~ •• '"" ·' 1 ··~c la>-7.1\a ;on . .l!lllllc • 1grn

lllagy el )Jt.}•· a O.) ::_:;•>dl, ru.indculol fiio-udJ<·n c;::ncu-"IP· "'l "'j' • 00 ' ~J • 11 t 11 ,nr "S, a. 1111 a j.·, C"rt?dm(~nynl'k alapfd-

lclclr.

. A 1•1a~szú1~· "'· :~:~:: t<Íil\:zait nem ol' kép tün­~'ott cl, bo:.ty az,_;k:t:_. l' l~ p :z;tiif'n :-ozólva, ·ki vasa lj~. ~~-~cm a:~ arczom· :l\:l1 ~ lo..v6 :>::>il párnázat dombori­

tl~~-l\ <>l c.~ :>z :m Y.iLH'o'-: Íl•jiN·7.~l-sé>d ~ri el czéiJ'át. 'ul" .. r · ono!'"n .or ll"" c1 oly 1':-<"t,..kbcn, a mikor a rán-

01;0k clr.\·C>n!.('iilt'~' 'ug_v lwt<'g~{og okozta soványo­das kö~cl!<C'zméuyci. k~ ily<'n ní.ncz L i. ugy je­lentkeztk, hor.y a bór nlatt lé\rÖ zsirpárnázat ki­s~bb l<:~:;z, az izmol, Plpetyhüunek és irry a bőr fitye-rrő b" l ' ' J "' b. s, o esz, vr g'.) 1~; rau<"Y.O ca(, vC> L Ilyenkor a vib-raczió,s m.a~f'Ztíz,.; ];itünő ercdm<_lnynyel jár. ., 'J l:rwt•-;;:dc>~. hogy lH.'m mindrnkinek :lll mód­Jaban •l_.rcn 111odcrn ma~!-lzirozó ké!'r.ülékhez jutni. Dc az Ilyenek is inkább on·os ::.egitségét vegyék

---------------·---------""'1t~ r~~~ r;m ,

t~t~GtlJRM TOK Ei ETES SZAGtALAri ffRTÖTlEHITÓ SZER

~NHKOlöZH ETETlEN ~a lll~hll s- t>t.Ó nélkül ment kE-resztül az uton , 6Zálló fel6. ne :E:; most törl é· n t. t•löszür. hogy Lujzának -lll lllondott jú rj·.;z<Jl\.ál.

-- - - - - - -- -lan fokáig llánykolódott a~ ágyában álmat­az u.: ')..;gyro ,az a l:lzép, fckeiehaju leány járt a· e~í!.cbcn. E::: egy c::.eppct. scm csodálkozott

zon ho ' 'l · l t' ~ . gy az. a. masJ ~ If' o yan nagyon szere 1.

fel"I 1~h!,or reggel felöltözött, első dolga volt ére~ c t ud<t.kozódni a szobapinczértől. Ugy. llélkt\ hogy lJlegsé<'lettc az este, hogy szó nem u b~aladt el 1:\lötte. l\Iaga sem tudta miért: J>io. •• Itt volna vele beszélni akkor. De a ~Ié ezer ma nem tudott semmit sem mondani. betg nem lt.tln. Talán alszik. Vagy éppen eg. fiu .A. villá:;reggelihez sem jött le, pedig a Üresegyre várta. ~s az Olchváry gróf helye is

lllara.dt. Yégrc nem állotta tovább. jött- Nem tudod, nagymama, mért nem tucta~·!1 Lttjz;a kisasszony a déjeuncrhez ? -

0 ta. az öre" deinötöL az r::-:-·

1glutazott Olchváry gróffal - felelte

~~Ken, titkos megkönnyebbüléssel. lllttlt ,Yttrka egy pillanatig értelmetlenül bá­

a nagyanyjára. azut;-, El sem bucsuztam töle .. . - dadogta

!If 'cl asztalka J .. hirtelen mozdulatl.al ledobta az Ott a cnrlot, lerolumt n lépcsőn a kerthe s a~ ar ~ol utoljúm ló.ttn, ar<'zra vetette magát keser,~n~·os lt<>rt i porondon 1.·~ Ri rt. zokogott

•C~-it•n ö · · · t }{· · ma !!ll scm t u<lt n mu.·r . . . S2;eo·E!t lSt.cn c~ak ~ tiz<'nll~"''" l•,ztenclö' 'olt

.:> lY • • • . c-. •

igéuybe, mc1 (, n milycn 5!,YÖP~·ii1 ii eredményt ér­hctiink cl a gondosan és l'F.U k"zE>riicn '\-~ghez vjtt masszázs-zsal, éppen olyan. :sőt még f.:Okkal na­gyobb kárt tes:~iink magunkban, lw kontánnódra., tanulás uéll•iil akerjuk nin('zainlmt eltüntetni.

Házi

Manyasszonyl Kelengyék :::: s.n\kséglotftr.é! kérjen :::: '-rjop::i>ket 6a lrölts6gvotézt

TAUSKY J. FIAl cégtili Pozsony

fanácsadó. Tejszinkouzomé, levesbe való. (Hat szc­

mélyrc.) Egy tyuklojús ungyságu darab vaj 6 t.ojássárgiíjáx:tl hll bz1í~ig <•lk<'vcrcndő, lo>ábbá. 2 deczi édes tcjbzinnc>l, kevés SÓ\'O.l és szerecscn­dióval, ;~ evőkanál lPgnnomn.hb liszl.tel gyöngéden elkevercndö; 6 tojáf'ft•hérjét, kcm6ny babbá Yerve hozzáadunk, egy vajjal ldl•cnl. formába. töltjüJ.;: és :;'_1 óní.ig gör.bc·n fözzük . E·~..ut(m e;;y c\·ökanállal a kitála lL forrú tevesbe beszr.ggat unk és azonnal betálaljuk.

Jbolya-ltonzerv. J<'él kiló l'7.ukrot egy pohár vizzel addig föziink. mig szálat erent, akkor el­nszf:ziik a tidol. Ti!. d,..l,>t mcglisztitott ibolya­súrollll mozs-lrhan i)s:-zl'löriink, a levét kinyom­juk és uj fakan;illa1. ös.ncke'\Crjiik a ezukoJ'l"~Öíjl­pel. Papirlokbn l öth·l', ha ki h ült, kiborítjuk és uégyszög!otcs darabnkm ';ígjuk. _\ konzcrvct. so­k;í.i~ és siiriirc ke• U keYern i. pár ese pp ez it romlcYct is lehet belenyomni.

Szönyegtisztitás. Egy font szappant c<~y liter vizben addig föziink, mig a. szappan feloldódott. Ekkor jön bele :} ~~ titer forró ,;z cs egy kanál sósaL ,Jól ös!>zckeverjiik. Jó éles kefét belemár­tunk és a szőnyeget alaposan megdörgöljülr, a nélkül nzonban, hogy nagyon meg11edvesitenénk aztán hideg tiszta. vi1.ben áztatott és jól kifacsart ruhá.va~ erősen verjük. Ha sok zöld van a szö­nyegben, ugy a hideg vizbe egy csésze eczetet ke~l clvegyitc!li.. Ar. előirt. mennyiség egy nagy szonyeghez E-leg E>S az eljárá~; biztm; sikerhez \cz~t mcrt szá.mtalanRzor ldpróbáltam. A nedves ruhá: val jó erősen kell és soká. igy Yerni .

Lég~piszok eltávolitása. Kellemetlen nyári vend~~eml~, a szobolegyek, sok~zoms n6,jegyül,et h?g}"Jak hatra ~utoror~.' tiikrön. l;:éprámán. A Iég~·­pll'Zok a butorrol le~konny<'hhm u~ry tisztillatb 1<', h~ .. l_>"t rok~ml?n. műrtott ~.V:lJI<,tro~~-~~·al lt>dör­c:oiJuk, n nnt H'f!l, hrl'1.1írncH lrJ?,vpi"l'oknál töbh~zör kell ismétduL 'l'i~1.tH. puh n l..<'ndö,·cl utanadör. gölj~~k .::- p<'litu~:•t, J_wl!' a fén.n'l ,.i .. ~zan.n.:-jc. A t uk ron ]",o tc~yptszok nal m.ili kos vi.zz~l (fele szalmiák, frlc vi:t.) lemosható. Bronz és ércz­tárg) akról spiritus:t.b~ mártott rongygyal lehet a légypiszkot cltáYolitani. .\z aranyrámlik és a nehezen hozzáférhető diszitéselmél használjunk spirituszba. mó..rtott ecsetet Yagy kefét.

Aczél irótoll tisztítása. A tollat be\·égzett irás , után ki kell törülni, me rt a. beleszáradt tinta~ átvouja. sürü anyaggal, és ha azt le is vakarják · róla, rosszul ir. A posztó· és másszövetből-készült tolltörlők nom felelnek meg a czélnak, mert apró szálak kerülnek belöle a. tollba. Legezélszcrübb a tollat selyempapirossal megtörülni, mert ez föl­szivja a tintát és nem hagy hátra apró rostokat a tollban.

Homokhasználat kézmosáshoz. Vegyi kisér-letek alapján tö~b külföldi orvos arra a követ­keztetésre jutott, hogy a kezek dezinficziálásánál igen ajánlatos a fi.nomszemü homok. A ·homok mé" a legnehezebb viszonyok között, is mindenkor bes~erezhetö, főzés vagy éget6s által pedig könnyen és mindenütt sterilizálha.t6. A piszkot a felső epiderrois-rét~gekrö! gyo~.a~b.~n és biztosabban eltá.volitja, nnnt a. kefe, kulonoscn akkor, ha. egy­uttal szappant is használunk. Számos, elözöleg baczillusokkal in6c?.iúlt kéznél, a mcly hat-nyolcz perczig forró vizzel, ~a~~szappannal és. homokk~l megdolgoztatolt, a nelkul , bogy Yala.m.ilyen an_tl­szeptikumot alkalmaztak volna, maJdnem telJeS sterilitást értek el, a mint ezt szá.mos ojtási és tenyésztési kisérlettel kimutatták.

Megrepedt vagy kitöredezett kövezet ház előtt agy a. folyosón kit.iinően kipótolható a követ­

~cz6 keverékkel: Szitált kpszénpor 2 rész, homok 2 rész és 1 rész liszt. vizzel péppé dolgozat:dó. A foltoznndó r(·f.:?.t kitölijük ~cl~, tn<'lY regg('hg ugy mcgl:cm~ny.·dik, mint a k~. .

Fenyőfapadlót Ol'nt to.nae~os szódus vagy szap-l 0 . }t'""" l mosni, mert attól csunya, foltos l 1>3 n " "".,... . .. • , l , h . cs? .. D.: kipr.lb:dt k1tuno szor cs o cso, a egy

>ödör forró vizbe egy fél teáscsésze finom petró­leumot öntünk s azzal suroljuk a padlót vagy. egyszertien felroossuk. Megjegyzem, más fából ,~aló padlót is lehet igy lisztitani s az eredmény meglcpö lesz.

~e~eseeeeeEeeeeeseeeeeeeeEeeeee~

~ Princesse ruhák, * r~ bl~seok és antol aljak ~ ~l - tzléses készitését elvállalja - $ "" \1)

W It. BEKGER MALVIR ~ ~:~ Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lli.1 15, ~~~ ~ w ~ ~ ~e€e~eeeEeeeese~aeEeeeeee~ee~~

Gazdasá,&i fanácsad6. A ty ukbimlő kezelése. A tyukhimlö ellen ·egy

német szakember a köveLkezö rcc:t.ept alkalmazá­l;'át ajánlja: 1.3 gr. perubalz~am, 100 gr. borszesz, 5 glk' . . ~li~clitaresi tin.l .. tura, lO gr. jódtinktura és 20 gr. a E<znppan.

A kosárfüz. termesztésröl. A gyakorlatban na-, I!YOil kifi7.('tnrlik a ko.<IÍ r fi iz t crmcsz! é•<•, "· mcnuyi­l~:o a tdepilé!' f., mii\clé~ \-c,·éc; k0lt~égp:cl jár és a !~~ már <~ l('grü,·i~lehb idő alat t tcr Ul o le.•z s sz ép JOYedelm<'t hnz. ~n!!y d<>n~ e a {ii~oPk az is, bog~" -az a b~zolul e '·7.araz és l ulme~hcs talojok:J.t 1.-h·én~ - majd mindrn tahjban jól t.enyé-..zik; a fó csak az, hogy ültetés elólt- n. földet 4.0-50 czru. -i"' for-

k . o

gassu meg cs az egyes talajnemekre a leame,.-fclelőbb fajtát ,.~Utm:szuk meg és ültc~sifk cl. A íüzt sorokban illtetjük cl ; Jcrrm(·..,felelöbb az 50 czm.-cs sor és a sorban 30 czm.;ö-.;'énvt.ávolsá<Y. A dugványokat 20 czm. ho~bZ\Isácrra keÚ vágni 6s eze~ ré,.zut..osan fektetve ü!tctcndŐk eJ, ugy hogy a ,fold 2- 3 czm.-re takorJa be. Egy hold földre ~mt~gy 6000. dugvány sziil<ségcs. A Leghálásabb fuzfaJ t.a a Sr.hx purpm·ea. utilissimo. B~ termi a kosárl;;öté~re ,·aló legkitünőbb minősérrü vesszőt é~ ai: egye~ ül i fajta. me l~, ,;zbc beáztat,~& könuycn hantható e;; pompá'-1, ruganyos hófehér ,-esszöt ad. ~agyon aj;tnlható fo.jtn. a Salix \'Ítninalis gigantea. 1s, a ~mcly közel 3 mtr. i,!!en ~zép és jóminöségü Yc;.s7.ot t ercm. • \ Y<'s:-zohoznl'lOt -- me<Yfei.-.Iö t ~la J ban é~ jól lll<':!\':ila~zl ott f,.jt n tcrmc~!ését foltctl'll'in'!' - hold.tn~:h1t l--0- ]()0 nuwiz!=ára. lPhPt Of'~·,iiJni, :L !~lj - :\ ,.,,s,;-J) lllllHI~.!!cÍját. l::-'ak 4- korona ,·al ~za 'lill' n -- :1:..'0 l&' J:onma. j ö' e­df'!mef j<'lrnl. \ kindú-. nl'm ~'''1 .. )~>\ t~n. n íüz·,e:;"ú). ft-rmelés teh;ít fölöt h jö' Clk)mr·z6nt-k mondhntó · á~d(' a jö,·ed,.lnwzö:.ég mét; fokczlMtó is oly: modon, bog_v ha. a \"C~::.:>:iit háziipnr"zcrule"' otthou dolgozzuk ft-l. 1!;-oil napokon, ''lgy a zord<>téli idö­~e~ ez~el ~ehe~ f_?glalk?ztntni a csf'léd:ségct s igy ertekes1teru az 1dot s draga mun.kaerot. A.z elö.:tdott termesztési és jövcdemczÖs('gi viszonyok daczára ~s baz~nk jelentékeny behozataira s::;orul u1ég ma 1s e czikkbcn, holott a. termesztés jövedelmező;;ége ~s a füzvcsszö-~osarakbnn való nagy fogyasztás es kereslet csak mdokolLLá tennék, hogy c termelési ága.t is felkaroljuk.

Réztartalom meghatározása a borban. A pero­noszpora elleni ,·édckczés köYctkeztében réz­vegyülék ke:erec~.hct a mu:;tba. Bz ugyan arány­lag rendszermt 1gen csekély, de ha valaki mea akarja határozru az esetleges rézto.rtalroa.t, azt a köve~kezö cljá.rá.ssal egyszerüen megteheti : A borhol egy palaczkba. mintá.t yeszünk s a. mennyiben elegendö tiszta. nem ,-olna, tölcsérbe helyezett itatós papiron á.tszürjük. A tiszta. borból egy keveset. kis pohárba. öntünk s bele tizoló­czukorból (derlroze-bol), mely a gyó~·szct1ú.rak­ban kapható, egy rendcs késhegynyit kon-riink, majd borszeszláng fölött fclforraljuk. A réz, ha. ugyan van a borban, frkcte c.sapa.dékoL képez, nu a forralás után jól khchctö; a mcJUlyibcn a bor szinét többé-kevé:ibé fckelo árnyalatuv.1 teszi, ahhoz képest, több vagy keYesebb réz van-e ? Vörös bomáJ a. feketés szineződés nehezen lenne ~elisme~het?, ezért il~ esetben előbb a bort sZJntelemteru kell. A szmtclonités ugy t"' ténik, hogy a. _vett mintá.hoz egy kevés friss ol~~~ meszet keverunk s eikeYerés után f 1f , . majd iUlepedni hagyjuk. Az üledék f~l_or:alJ~k, tk'len bort itat6spapiron átsziir'lik ., ?t!1 szm. hozzáadása után ujból felfo J 1. ~ks szo1oczukor

d 'k · rra.1u A fck t' csapa e , mt esetleg keletk .k · e es jól ló.tbatóYá lesz 6 me .e~;l ' r:t ~"etben szintén rézgálicz tartalma. g'te 1

' \v;·<! válik a bor

;.. V:1.sárnap, 1909 . .::.m=á::.:ju=s~2=3~. __________ _:A=-=Z=--U=--"=J:....:S:.::....:.:.Á_..:.G _________ _ 37

A gyermekek tuberkulózisárút - Előadások az »An-yák iskolá.jác-ba.n. -

Irta Berend Miklós dr.

II. Ellene Rzól ennek az ú.töröl,lé~i lchotö::;ég­

nt?k l~lég <:'gy ~ajnosan t-zomoru tap.tsztalati cny Is.

, Ez pedig az, hogy minél fiatalab h az az egyen, a ki tubcrkulózis::;al fertőződik, annál gyo~~abb nála a betegség lefolyása . C:>ecsemö. h, kl tuberkulózi::;sal fertőződik, átlag 2-3

onap. alatt már elpusztul. ll 1!tután pedicr a csecsemőszer-vezet annyira

: entallásk6ptele~ a tubcrkulózis baczillussal .,zemben, hogy tételezbe~siik fel énpen az ilYen .,ze • · é,·eÍ?zetben azt, hogy benne a baczillus

1~ maradhat meg lappangva 1 Ennek nemcsak az elmondottak. de a

~er~ekkor megbetegedési statisztikája is cllene é\'bn ' lllert kiderül ebből, hogy az első élet­litken a gümőbaj még igen ritka. ki;lönösen ke· ~ Pedig az clsö három élethónapban : llll~t ~;l:aporodni az első félév végén t ul, dc zásnakul;yos tényezője a f!yermc•ld~ori hrlálo­llte · Inkább c;;nk az 1-2 l\ közt kezd

t~.;pelni.

sahh\~~nna k a,zoi~hn n a ~~ ::~·is~tild.n kivi.il sul~·o­lllel! llzouyJlPkamk az oJ 11kles me1·ey tngoda:-<n d· ett, állatkisérieteknek egé':r. tömeg<'. pél­.k af.' a mclyck hcbizonyitották, hogy tuber­h ll O?.ur.; álln t h·ad<.'•ka csak akkor lett giimős. T.a l,~'teg anyjával maradt egy ketrcczben. ~bt:l'kulózus anyt\k gyermekei, ha rögtön

~~csz~;éges környezetbe jutnak, nem heteg­h Cllt·k meg, ezt az ánaházak. gyermekmen­_:!;ek eléggé igazolták. Kétségt<'l<'nül kimond-

Tavasz az udvarban. ~-egjobb könyöklő• mosl a párkány, ~z~l mindent. tehet a hajunkkaL • ,Yttott kapu két széles szárnyán 1\.arcsu ta\'asz könnven betánczol :'IIár fülel a kőkoczkás udYar.

~.z ember már messzünncn h.tli= • ~lkátorok közt a mint jár-kel. -l•uvalmas most a kapualja. ~al~n vadszőlő-inda himbál, ' zold dézsában az oleánd , .

~zük repedés íüszál.lt tcngt t . ,Azakadt zsinearöl eliramlik C\. l' •• b •

\.r. eggomb. - Es mo">t sír a ~·e1 mck ... .ln J·> t .. k ::::.. s t .. ',~r un·, mezönJ\:. lombo." erdünk -

uno t:n-asznak lepte halhk ...

Mártonffy Márius. t:::::-----= ---~==--====~==========

korunk és a háboru. Irta Stark Lipótné.

..... o .dA háboru-'\"eszed l .. 't . ll . , k · "I pár h, · : cm ~ot e 11: .oJe meg c~u · ;gé~;z Euró ~l~el ezelott is rúboritotta árn~·~k,\t '\ezett h l ta. Hogy u háhoru he nem kiint-, ' ogy . t . ~atul·ozottu' az . 1lll'g ll'hl•lctt nka(Mh·ozni. • :\t·· n az Jd<jl;: J\·le. · ~ ~g <.:s•tl· .. t ' oru clkr·riill;- 0

H ·n CV\ d ezl•löt t i~ ez u há-. .:\:G idol- e~et)en let t \o ln a. logy a hat·~1uie!:t el::.ősctrbau abbru1 látjuk,

' a~ a lllodcrn technikútól nacrv e.

hatjuk tehát, hon-y maga a tuberkulózis nem örö kl öd ·k, do m~• egy nagy kérdéssel kell leszámolnunk és ~ az, hogy nem öröklódik-o a tuberlculózus ltajlam, az, a mit a francziák a terrain öröklésének neYcznck. Ha ez örök­lódnék, ugy megint. ,nem állan~~ ~o~k~l jobban, mint a betrgseg .. c·grene~ orokleHen.el, mcrt tudjuk. hogy a, gumoba('z•llus ant(Vlra jdC'n \'an mindcniitt. ann.\ ira PII..C'riiUwtC'tlen nay:-í'.Ólván <t vele \ a ló t~ ri ntkezt~s, hogy nagy h;}Jamnál. annál. a mi előbbi fejtegett•scink l-rtelméhen C'gy, a haczillus és a :-ze··wzct ::-cji.jei közti nagy vegyrokonságunk f;klnc. nwg, .~z ilyen gyermek a mC'ghetcgedcst ahg kentl­hetnek e-l.

A:wnban ez a hajla möröklödés sincs be­bizonyitva, sőt nem is valószinii. Hiszen az két:;égtclen, hogy a beteg szülönck, legyen az a betegség tuherkulozis vagy bármi mát$ baj -az ivadéka g)'engébb, ell<-nállásra. képtelcnebb, de ez a gyengeség nem sprc:ifiku.s és ktllo eljá­rá..sok, első sorúa ~~ lli}!J€8 táplálús álialleküzdhclö. A gümőkóros egyén ivadéka azért lesz oly gyaknHl beteg. mC'rl hf'nnc t·lve a hcteg környe­zetben. állandóan ~~:-. fokozott ml;rt~kbcn van kitéve a foh·ton halnwzódó fertőzé~eknek. mé6 pedig abban n korh.m. a meJyben a fer­tözé:-lC legfog~kon~ a hb, a c,.,ec.~cmökorbnu. A Simon .Judit balla(híja, az »eltiit.~d az anyai csóktÍll« jár <'{!Y kicsit az p,zt•mh'n, mikor ezt irom. Az u mbbi kcgyt'titu ,·olt. dc bölc-.. ~m­her Yolt, s ig~ n sok köhiigi1s an~·a csókolja. leheli é;:; köhögi lwlt• gyc1·mekl~h<' a . betegség c·:-.iní.it akkor, n mikor imti.dntának acl kif<>je­zé4.

l~z ugyan kegyetlen iróniája a sorsnak. dc iay van. E..; hogy sza bnd legyen lf'Y0nnom a kÖvet keztetl;..,cket j.:; az elmondott;nkhól. álla­podjnnkmcguhban, hogy ajkon csóko{,,i a gyer--

mcket mindig ·veszedelmes, lelletöleg heri!ljiik cl tuagunl~ is, ne wgedjiik meg a:;t idcyenncl.; soh •. Ráköldigni a yyermekre ne enyedjün/.; senl;,inelv se solta. Tartsuk a gyenll(k.szobcít oly tisztán, a mint csak hlu:.t ; :sohase poroltassuk, csak ned1:esen engedjtik felkeféltetni, mert a felkm·nrt porban leltetnr'k n bac::illusuk, Cl melwrkkrl brlrhrlr:s u/járt /t>rlö.:tdi Ulfl~JI'Ít (( cs~('.:( IllU.

FokozoLt mért<.'•khen t<u·t..mdúk be l' .za­hálynk azon C'setbeu, ha a ('sal~ldl,;tn köhögéi..; Y ag,\· éppen t iidöbeteg ember Yan : az ilyen k­hetőlcg kerliljc el a gyermt•k,;zohtit.

Végsö 1\iivdke;"tetéstink pedig:. a mit nem hangsul.vc•zhatok clé:rgé, az. hot:! u yiiu11'l~·ór nem üröklfll:!.·: o hajlam 6r>kl{~c Jli/C~ bhi-::.o­nyitm ..., igy minden c.setben, méy sulyosan mcy­bctey(ddt .s::iilo gyerme!.:, in 'l is l''ll! ren' 'uy8'­!liink r::.e.lliHlrrf, s, ()/-o~ 'I:MeJ.:,:;é...,stl a bajt ki­l··rüln i. ~\ n1it ezelott öröl,lé:-;nek y,1gy c:-mládi hajlamnak neveztek. nem t'f!yéb, mint a Yéd­tclen c,.;et!:;emö l~s gyermek :-.zcrvezl'tének álla ad:> kitétele folvton i~mét lödö ft•t·t<')z(·...;ckn<'k. A kü­högö tiidöheteg. kisebb m(·rt~kben a giitnös genyet elvúla!'ztó t>·Ont- 'agy izi.i.ldi t ni;l'r­l,ulózi,., állandó Ye:-zélyt képez n, l,iirn, ezctre. .. Az il remek laká,..ai a. 'fert öi~~ úllandó · Umyút.

, Üe nem lmn!!,.,ulyo7.hatjuk t'lé,;g<.'·, hon:,- t•

Yédl·kozé:<nt•k m:lr nz c>bö uapokhan. a l"•l'·

c,eJUtiJ,m·bnll J,cll k<'zdöduit•; eli-g lellet, ha hetekig eugC'djiik P><ókoltatni napoqtn a twtcg ~zülo\ t> l a gycrmPk bZ:Íját, bog_\· u~ b\ n t J,aj múr JW legyen (;'lkoriillw!o : 1 P 101. dji.ik, h(•g\" épp•'ll nz an) ai sZC'rctct lll<'gnyilatkoz1Í. ·nj nt•n•­c ... ak a C;"ok. df' a hölc-üw rúhaJÜI. a ~Pr­mekhez ,-aló hcbeszéJé' éppen a kgárwlru:u> tl1h módjai a fortüzé!"nck. ,\ heszédd(•l, a J •IH•Jel­tel Y<í.lnnk ];:i a beteg száj{tból a zuk u;: r pr<.'-, górc:-oi nag_v;"Ílgu nyákc::öppeesk6k. a nw l.) ck n kill'helt lt'\ ego 'izgözéhe zárva. 'iBzil~ k.

a

ll'ghh olabbi pomj:ínak chnozdult't«út is ~\zon­nal nwgt~rzi. ngy a Yilágforgulomra Y ll; Jcg­c,ekélvebb zanuó hchut.!s i:; azonnal oh gyor:: reake;,iót Yált ki mindenüt t. t10gy C\g~' ino{tern háboru kitiirL'~t't lm nem is akadályozhatj~t meg minden '-'"'Cth'n, de legalább j!': rend :i": üli módon me~nehcziti.

ne még i11kúbh i•rezt(•t; héke;.zerző h·ltá:-:át az id ü\ óriá--i 'áltoz Í"U ab han a t t'nyht'n, ho;;y < Láboruhoz ma meg inkább 1~dl pPnz, millt 'ahhu. .\ ;;zcmélws bátor;-;ú~ t;rvt•nvesiih\~é-1 t'k l,orn t-é~ )c>j:ír~. A Yitt·z i~~h· hiúha dobban me~ ma a ('<::ttatéren. _\ L. tor ltarczo..,ok }, ;z. 'c tlen é. ~zcmt'lye,; ii%7.C't iizt~r..érc lll:< m.ír nem k~rlilhet a --or. 1:U izmok C'teje 'Ult"('ll' s? . ..lmiL J. leg,·akmeJObb bátor ,á~ i" mcg".zi1nik ott. •~ hol <.>~ má~t nC'm i~ látó l'l!c>lhdcl.: rt•jtct t he-

~ ' h·ekröl ható. tehtí., J.H hr~tutla:l, drúga ~l<.'!'?.t'll c}oúlhto. t töl;:é)etl'- f~g) \Cl cl:k<'l J•ll~:t ;f júk C'!ymúst. l~s ug. •an ki no tudná azt is, ho~\· nem a kat<mák bút01 árra dönti d mnnaps·íg :t

Juibo1 u ,.,OI-:.tlt hanem az. hogy mel~ ik f;} gyözi jobhnu p('nz. .cL

\ békebnr.í.tok tö1cb t- .. c·inek értí-1•c~ jn­talm é" nag~ elégtétde nz. hogy nümh·wl~ 'l kö1 ühuények kiilön .. "C' n a \J.ékl .. ' l lOZ'ralom t,:_ \"fl,('Dy. l ~e kö\ l' t l, c.~ éhen ma 'l1Út• ~ ·o<·r· : vt

l 1. -llb' i;'ll.t-ment e, a :o. It at a c .... <·nnt•l\. llVn, la-\ ... . . w

1-örükr<' m.hi" P'~í'.heto. \ h'l ' 1 • ll'l' 'l '1.ZI.'to

t , k . . 'b . , • l o l o l ll) lo-m.\ a t'-' h Olnol~ok lll<.·•r 11(,.11 . k .. 1

.. J . J ~ l ,l • ,.J., - l) l am, 10~v n h él:~ b r· tok ~1 P. l · " ~ \" -

az aJl~mférf k . o bb. ui .. c l latot t k. De Yét!en ill i rrvök~ret J nak.. Ollt ndatúbau &zr( _ dé~. A köz~~leménv ~:~,J~emur ~ j_obhb megg~;ozo-

" 'eu erz1J ogy mmdcu

38

és ter jesztik a külvilágban a baczillusokat. Altalában szigoruan cltiltundó 8Z a rossz s:co­ká:;, hogy a í!~~erm,~krc rábajoh·a mintcgy bele, he~zéljonck. LC>gycn a gycrc:knf'k :;aját, pohura­rTo-, ivóe:;zközc, ne aludjon a felnöttek ágyá­han. Ha a o: .. aládhan >agy környezethen \:;o­hngős egyén •an, vizsg á It a~:>~:ll k meg orvo~sa.l. Tudjuk, hogy a !!.\ crmck mindcnt a :-z;á jí. ba 'c~z. a mihcY- hozzHjul, dc gondo··kodjunk róla, hogy csak tiszta, lemosható tárg) akkal ját:Jz­hat;son.

Kem fr-!E>_jteonö el az sf'm, hngy éppen :~ \;t')rai rscc::;*"Dl'"il,orh,m TPndki>ül hián~·o~ak l)jCg a ~zen·ezetn~'k azok a ,-.-·dCJsLerkezof<'l, a. me-l rek a fertozé~ kkuzdétl~rc Y annak hh·a l va.

!!.Z UJSÁG mekeik érdekt:beu szigoruan eitilijuk; az ilyen tejben ugy ::;cm várhatnánk védoan~.agok~t.

.Az ez irJnvban ''é<7zett kitiért-ltckbol derült ki, hogy a. yédőanyag~knak ez a felvétele a C"e<'~cmo ~zenezet~rc ip pen a= elsö !.lel ,,a pol.:ban ÚJ luf('kbi n a legnagyobb, ugy hogy e;r. a teny e<Yv rendkivül suivos érv a :>zoptatás mellett; a~~nkhiíl kHcriilf.. hogy ctc•p iclőhcn a b~lfal mf.g ann)iia f,...ilctl~n. h·ogy m<>g,an a .!okozott h'ilctö::.égf' alul<!k: hogy rajta kerc.:;ztul ha;t?l­janak b. ktériuruok, ebö:,o1ban a tuberkulou::.­harzillus.

Lr-!..n,iink tf"h,f{ tbzlál•;Hl a~~aL hogy ha hÖnU)''}OOÜf'O ir>héJl\Pjet adunk :JZ Ph·O naroh­hi!U - mondjrtk. hogy tihC'lmetlr>n:;.;,;gbC)1, bn~? tli•lt't' mf.r. a;:. nl\:\ Án<tk t-lP~ teiP. - ~ "'r-c':-'~"l'lO­nri... u~y ma_!!unk vJlv•tjiJb. be '1!. ll halal (:-l r~ját. mcrl a trl•é.nlr.j Í!JCI1 (]!jfJkrr/11 irtrirJ{l!lf1Z

(111/lllíbrrr;;i/11Ji$ol;ttf. :.. W'Ol l,..hntünJ..; minrlr~ htz to:-ak :1lthan, lJ•''.'\ a f0rral"s által czd\ct d­é,JI iik.

Behizo'1j"ilott dolog, hngy a gün,öbacúl-

\ ~iimös 'ÍNtot.és mtnrlen kapuja, Hl!.'' a lr:g. utakhun, nnn. _. t<ip-cMinr:,áh~u. inl\áLb \<H!

nvitn1, mint ,J ké ö h hi l~ nr han, rle a J.. on n) r n h~mlö hor f. n_yákh~rtyá k minden pontján tortPnhctik (!'rtÓZC!<. :;\)a_gy<-~r t,tnár, r'rá,ic•h bnrátoDl mu1atta ki hogy akárhá1l'\'"7.rtl' tllhtl­ható a pi~zkos körÖm fekete tartalmában u _gümoh&czilluh, a mit a f!) erek a földim n1á z­k~lás, csuszkáláö közhcn f-'ZPdett. F-il. Köv~t.­keztet"s: a fJ!Ir.rd .;_f);," pflt!fójríwJk tis:tiJ-~rlJfl, rr kormók rövir/re uiqrú;a, .~n. kc:.ct: igen gtwk.ori. megnwl!ri~rL Í8 Í(J!ll fontrnJ lili!JC:dje rt g;mz,..,kór elleni ,f.if.T .. ésnek.

lu,, ~1 Ol<'netelP az ~p bt'Jfalvn még ké:;öbheu

l i'-' tu cg t ört~nhct ik hiwnyos körülméuJ cl\. k.ö­zö:t: 11!f~,.~ tej rulát:rít _n "_,indr..>'c.sclr~ c..l~·lt](l, dc azo ll ki-.-ul ,...ondu)J..ozal:rd lS b: ell bog) b:e~l.i c~­~"ll bennünk"'t, hogy milyen körül_ményck kö.L~ képes \c1gy ncn1 képe~ a hél az 1lyen, nyelc:o.t fcrlozé-.. clicn "édekczni '! Itt emlnhetcl!l u1cg, hogy \"antHik, ki1lö­

n~en n<: örl"g dajkák' körében, oly ro:. • ..-: :-zoká­f:Ok, a. mel:rek ugya1w"ak sz,i6oruan cltiltandók. Iiyen pl. hogy a gyermek :-.zopúkájút H ... zájá­va] ned' e~iti ,!ll~"g a d~jka ; ilyen az. hogy a ~yermek körmeit nem Ezabad lnYágni, hancu1 le kén rágni ! )londanom t>em kell, liog~· ezek még a leg:.ötétcbb köz~pkorhól maradtak ránk. CsuEzó-mászó gyc•rnkn él a ÍNtÖtéll :\'C~zél~·c nagyohbodik ~ ne h11gyjuk a ayN"ruckct min­denütt C$uszkálni, hanPm t~gyük egy járó­iskolába., ti!Szta, linoleum-takaróra. ,\ hol f"Z

nincs, ott is rekc"zfizünk ol neki C&) lt ... ~táu tartott szöglct.et.

A ...-édcl:;ezt•s 1cgfont o:-.ab1) márlia <~ f••rlci­zés eg~ en cs clkcri.ilésén k i\."ü\, a md~ ll('k n' z­\oteit már töviden isnlct'tE:'ttcm, a táJllálát> kérd&c.

Emlitcttem, hogy a b('tcgl'lbrc ',tló l"rj­lanwak ellentéte a:6 u. n. lllllll'll'Ítáa·, 'W'\'ÍS a :-zerve~et azon tulajdonsága, lto!.!r kóJw .... c:\·i-dr­kezni a fenözb~el :,zcmben. s ait le j.- kr•p('::; küzdeni. Kétségtelenül beoizouvitott dvlo .... hogy az · anyatejjel \"aló táplúJ{ Mt 1l u. ~~ immun, >agyis 'l:időaJ•yagok rnenul'l, tit a c·sc­<·öemó ~"-zervezetéhc 1 ;:; c:r. az oka, a ••'ir'rt w6!! a dajka sem pótolhatja minrlcn < ... f:tben .tz ~myát. Itt kell különbcn 1\(izbon·tolng lllCJ.;­

jcgyezncm, hogy tuberkulózi:;ra •yanus anyúl..­nak a szopt.atás:.. ugy saját maguk, mim g~ C'r-

egyes egyén anyagi érdeke paranL· ol >lug kö­Yeteli a békét. .M:o. már, a mi'kur n kat-unúk Uí'm zr;oldo ok, a kik a hábr"oruL6] H) ~r~F,·get '"árnak, hanem foglalkozlk,n~ hiró polgárok, maga. a ko.tona.ság tömC6f; H'm l:hán)a n há­borut.. A 't. illtahinos 'édkötdotet bé<.! int-éz­mén~ c tehál maga i:s a háboru ell• n van.

Az em belit; ég ér.tehni vilú.):;a h át változik lastau. Xemc.:ak a~ok a kov~':.ek a kik az t"ID ·

beri6ég t:zolidaritékúna k P IZ-é• ..:l cl t("lj~cn át vannAk hatva, dP- a tl"~táll huzafitu; l'·s I'CII!­

kozmopoJit.a emberek cm kiváunak ma már barczi dicsóséget nemzctükncJ,, ha..n~Jm J..ultu­r.jJis é:s !!azciasárri gyözf'!rt1ck utá n ';Í~ a ko·wu J... Az igazi hazafi

0

nom háborura l~uzd~t ia. az tfiu­foá,..,ot hanem cllcnkezolog, ~ heke alda--o:-, f<-1-v;ág~ó hatá.:..át fogja a. f~gókon~ lelk{·.!,. dé ideálkent fclállitani. A l>ckcbcn mmdenht J.ob· han f.Zolgálhatja ha~áját, min~ .azt a_ '<r~:" harczmczón tehetné, a hol egyem t ulaJdon~a· gai alig juthatnak érvónyro. VC~;lami!lt !" ~nr­baj intézményének ab::-~ur~. ':oiL~t n1!nr!j~htw~ elismerik, ugy a ncmzotkozJ parbuJ?klh'-~.· a háboruknak is látjuk már at. alkonyaL h .. ?Z~· led ik már a1. az ido, a mikor az cgél:>z emben :cg

z. lid rit' anak érzetc n unyita út hatja ~ ue~· ~tckC't i , ~ogy nem nzért fogn.•k .. kuzdcm,

ogy nemzduknek koczkázntos l)ocsttlctet 157-C­

bek n k hau~m hogy n tömegek szakadatlan " ~zoltnun'ku.Jú.val erosil..bék nemzet iik j6)étét le éguk: . ornhor1 ég iránt i t;cljcsitsék köte·

A t udomá.ny "'i ilá . ruihkz<'téhon 1 t'z a· ~aban , rézhen fa láu a

' Z. l 0 m lir c\ i k vclkt: U.

Itt megint yi::,-..za kcU meunünk az OII!J~­tcja . • \ -..zaptat~:s az egyedüli módja.!i_c&ccce~~­táplál;t:.nak, a mcl~· által a c~ec:,emo unm';llllta­hát ma··a~ra lehet fokozni ; a lwlye"cn Ycgzctt ~zcptat'Zs, a mcl.'- a -rende:. fcjlódé?t biztos_itja, c.:r.} ut tal a giimös fc-rtözé::; ellen 1s a leg]ohb t.:flcn ... zc-r .• \.d mondtam :a helyeBen vég:.ct1 ::-zop­tatát., nem értcttm.11 tehát a rendf>zNtclen, két­órai v.IJ!Y m ~sképpcn 'égzett t ultliplálá::,t,. a mely ríltal ldtct a gyermeket c:-ctlcg meghtc­) .. )ni, dc :-.cnnuk:.ctrc &cm lehet az immunitást elég muga:-ra rokowi.

:\ta már tudjuk, hogy 1uég n ~:oem cgy~zcrü ·vé1ctlou:-.ég, hogy ert,y cr-;cc::;cmö m i.kor kap egy ná t h.í t Ya~y egy :.ul y o..; hur utos t üdegyuladást ; oz nemcsak és clso;,.orba n nem a mcghiilés kér­d(.-::-c, hanem a t á plá lá::;é. Sajnos, clég·.zcr é:-::G­lcltcm c~ee;:;cmöo:)ztályomon,· hogy btt Cf'Y)' lá­k>gatr) hehazza a náthát . elkapja abban a ;zoblir hau majdnem miuden gyerek. De mig az anyf(,­tr jjtl tri piált gyerek egy /:ill ná t !tál f:" p, a ,nc/yet ru,,·kct uap alatt kón,zyetl kiheca, addig a bél­lwmtus. me.ster.ségesen táplált csecsemő ugya,,­o~on fcrlii::.é:Jtöl tüdógyulad1.h;ba esik, melyet c~al; nrh.:..t n la:.rer ki, ~ a mely, lw a gyermek állapota w' y ?t"l;! voll eléggé reparálód ~-rl, aká,.há ny'>::.úf' ll' gy át tu~rrb1ló-:i6ba. l me egy péld• r a ,·ol;

/;o.-:.id annal; illusztr<llá.>cím, hogy >nildpp cc:;~'t o m~tc1·~{!f"S tá piálás tuberl.ufó::i ··ra !

Tudjuk, elég gyakran hallották ó· oh·ns-

Dc nz emberi te,•ékeny:-égnek :-ok m:b terén méó ,.,;;:iibég van a ncm;,.ct i ... ·ctélkcdésrc.

Azonban a nc,nzcick ifju,á.gának tet mé­szcte h:trCZ\"Ú~yn, hátor:-áóa és fizikai ereje H nemt.cfköz.i ~.port.Ycr:.cnyck<'n márin örven · detc:--cn mcgn~·ilvánul. Ez a béké-= háboru.

}Jo ezeket nálunk lll~~ nem fogják fel elég l, omo\yan. Angolot.,zág. a hol ;n angol /.g ame· rikai egyetemek ifju:;ágá.nak cye:tÖ>er .... cnye nemzeti c,cm~n.) -zámlra me-gy, nt~"gmufatja ;tz utat, melycn haladni k<-11. f:H .l kinek haza­lias érzé"ét a :-portoan '·aló 't"er.,engés nem <·légit i .ki .• ~~~.nak f'ZRnHÍl.t ott r;~ nnak a naey ~nzda~IJ''l kuzdelmck. nl"l't"E'kct a nem'l.t'tt•k­nck P~ymtí- al majd meg 'kell ,;...-niok. bmét .t·~ak n, 11agv angol nemzetot 'chet.jiik például. .\fa Anglia és hatal ma~ cllf'nfelci, Xémcton:;zág t.•:- a'l. ggycsiilt-ÁIJ;~nlOk, ~atl:Ít v ivnak m in d cn­nap, du nem a fn~y,•erc:. h a rrznak, hanem a béké<.: gazda,!igi kiizdelomnek terén.

.\z t'mberi~ég mindjobba n n humani~mus érzé:;étol ,-a,, áthatva. :;\1 indnyájan ipurkoduuk má ... n,tk <L baján . t'gitcni é:> fölö .... legcs :-zcnvt·­clé:o.rktnl mcg,.zabaditani oket. Soha m ég a nm; jótékon_\' l'gyel-iilct nem fogla lkozott oly intcn. %.ÍYC, mint napjainkban, az általános nYomor cnvhité"é'·~t. .1\t'lll nzüt ment meg a ~t{u· ·a· da.lom an nyi elhogyott é, zil ll(itt gyemwkct, hogy azok azután a h á horuna k c;,.-..unek áltlo­r.nt~l. Az t•mb<'ri:ség iriinti r é:-z\ ~t. i·n é('!étöl Út hntHt, IUillUellkÍ UOl'za lOUlllla} gondo J (Igy lt'heto háboru nyomorusága ira. és tolo h!lhctö-1•• .... i~'lekt:zik azt me~akadál) ozni.

0 Miudczok a kisebb-nagyahu cn:•k és moz·

V asárnap. 1909. má.jus 23·_

.. ..k . b rru mennyivel ták már bizonvosalJ ono- J:<, 0 bJ k k

J • • nt gyerme e na "'·obb a me::.tersegcsen tap a t dnak

.... ~ . D . , kevcsel,bt'n u ' halaloza ... a. ", a roJt mar - m.ind az horrv ezek az elhuló nyormckel, nerll __ •··ak

'• c-. ' · k cl F lpu"ztw.u • •>b~ l h w·ut ba n~ pu:z~ uu:a · . · '\ ·ekkel kör· azcrt, me rt a icrtozc"cknck •. a. me.) Hent állani nvczye Yau minden emben elet, 0 do 'k pl. nem tudnak. Hamarjáb~n nem _tu ~ zeres emlékc~ni ol j an C:-i~'t !;cruore, a -~ ··;;,cl~ást, ~~opf a tá:; llleUett kapot.t bw·u~os tu ~ tt- bél· ellcoben maidnem mind,..gytk l~ro'. 0 táplált hurutot többt-~ör kiáll~· me~t~['l)cg~~~en logi· e:-ec&emo m~gkapja a fet_um kt'rlelb 1- totben káj,J szrrint. Tgf'n ~,.. ... zcJy~.· P,!. ,. :.~ Ez.ek a. a tulk~md, lil'z.tekb.d v~lo ~apl~\.~i Ulár a7í I\1":-ilé. K•1fP1 ... ~ "a~y !lld' 1•.-ztP!> 1,.,1. uéha.

• • l , J 'J• "'\'I"[O)P!;>. h • d~n hnnape>koan 1tJ il{" 1 • ~·- .. k \;.E'~ll<'nY• r-gl·~z fén:r(.'~r-n u~t.t1c-h l-J, \...o~ c-te.' 1 tudo·

.. •t hoL.z.a az ll l hu;-ua 'k. rlc· él jP_!!el'-0 tC' meg. • . k Arról P • J!Ylllachí:-1' a n}r-l.vhen elpu~z•uma .k 3 !;.i az j6t<illha1unk. hng~· ('gY o~y;m ~b\~~~~ }Jzúrólag dsö három h6uarbau baro?l · r. ni 8 ~ ebo !i~-z t t el t áplát~o;dk, UP !ll fo:= Ja Ulcgr:·odá}l:>oúk é,. yfgf.t ! .'\ la i lm:,. perlig_ Jlyr~.'k~~ b:v•tt tJlt"g é~ •n"'Ul érti~, \lortv JUthepp tN <'.0 t~• 1: .

- e. . 'l •'7e v lU ez. lllikor a ~)'erek 'olyau l;-' ,_n bo v a, Ille&•

Egyáltalábau ucm tagacl]u~. _g, ,.1_,.ct el· tt:r.-é~?~ t á pl á Ici >-::a 1 b Ieh"'t er~dOlf'bna~ a- f•Jber·

~d f · b · k cl"o,or ll r.m1

i_. . e a 1lert_o~o .de!_cg:;ebgf • a-- ;J.IIyatcjct 1t6' k11 o=t~> c cm re Ct\!:=~<) cit. • pótolitatja semmi.' .. .. .,,., c ~ e\Jlltet·

Hcw\' mih·en óri;bi u kuloub:.c~ la' \L trt7er· e. .• ' e~cu tap 1>'. a.

hen a :-~opús éo a. ~uc:.t_crs<'g_ ': ba azoka_t mek közt, azt az J:) b1zonyttJ8 • 1 a. k)ket f'Y\Crmekckt't kbérjük fig,velelll~~ '"a<YV llles· e. l l .. , t ttla'· <."'' ré~z . h~- ... r at r"'nc •. :;zcrtc ei~u .• :.--zop a . .b; c- 'L,.,het, OCJ • tcr~"-<'cit'~Pn tapJaltak ma .. ru:-z~ ·. le,..z. n~11g agyomzoptatott gyermek ko~~; )Okig d~sza.• tal. dU •· etlerr hetcki•• 'arry bell· l 1· 1

·a a~ ese• • "- co o ... bb la . I 'lt

HJarad a f<·jJöd&ében, de __ n:t~~o- . a t ulhiP 8 ,

tek többHé,:!éhen lH'lll tort cni.k ' ·"r kap efP • ·t. } .- · · • '· eJo:-.,O ztéill ma.s1.,_. tc lenteJet n o g:ycr· " 1• 'he'"er ; .11 • t

körmyü bélhurutot. n m<-lyct l\1

..,., . n1 J~1ka ., 'h' b't h' uh<! kapc!:"-' .. 1.r · ~ ne any c.: Yagy onap lll d' u 1f'Yát; o:!' · ~r·

a mel;yl,öl múr nebezen ne l 1

' 0300 ak ~- •

harmailik rohamnál l'lpu:-ztul. Do r.1.,,n; ft oJ(/ t • ·c 11 v"' • yc· a;:; els;; rohatn clöttn)l ki. t:an .c~_!,.(.I/;(~II_!C~1 Ö5

lwru.tot. tütlugyuladríot, .s e:el: vcgk,z d. 1\.'iJon kép p gúmókórt ka p .s a bben' pu")l· . t'· u. 118~ ,.e,...zéiVllek ,-annak kité,-e éppeo at ,.;kel ,,tJllll · • , 1 k 1 '· k a l>' tlleleg »Orato:-sagga ·ezr l gyermc~.t' ' dóan it

den l:izt·Jtöl ÓTilak.-r1 \-Öt aUa~\enebbJ . a._lll 6 szebában tananak. Ez a loghelyt c r,~o1P1 ; tehetünk. Izzadni, tulságo::-an ~~jünk. :;O ;t c,..cc,.emöt c.;e <7Vermeket ne eno ,. hu.Jlalll

. ' e. • f k zzu~ e"Zí• igy. c:)ak kényeztetjük e~ ?. 0 eze~t:ll ~cr a legutak huruto;, Leteg;,;cgeue, tül pedi!! a. tubt'rkulózkra .

- ' (Folytatása a jö,·ó "'~úrnn}l-

Vasárnap, 1909. május 23.

~ök vilá,ta. ' Német bevánrlorlónők védelme

A :lgliában.)

~lémctobz;' rrból éYclltc l ~UO l t án v 'ándorol ki A \.. · 11S lSlla. hotrv C•tt kenieret kcrc ... ~€'n -\ ]""'Y· t<ibb ] ' e • · · • ~e

cany LoPdonba érkezik ~ ni!!Y abban a

városban, i <Igy rlllnak a l.ör,\yi·ké!l t~ l~ l aik~ lma­zást, rcndsz<.•J in l milll (;:><.:léd;•k kcrc~n"k és kap· nak lllunkí.t l'l ·t . l . l k . • • • "J az angol t· ... c· cc r · :-.zama roha-lllosan ll})<Hl " a - . . .. 1 • • • . ' · " · mmo~cp;u' 1\ll'!!: :.z :tn:nn>al 1s

~Or~hban n; ... ;.zabbodik.' .\z HH~n!, ;l j..j• soJ,;a( u azgat, [(:)fedezte. hooy a nem~: c,.c-Jcd kitlino cs l ' d "'· b

0 c .. • }lOIÜ03, 1<-lkii:;ant'n:tcs. küiek ...... égtudó é;, ecsuletc-s ' · · k 1 Os • " l!!J nem nt ·a c.·et hrn.'y egy ango alád vala me·!~- Ji•~m<>tor,;7~Íl:.d ut j{tbol némrt cl"elé­

det is ho·' 1 n · · · l · • . k •6

" 1 ~\!,<'va , i\ mmh'n n~. n n go l c·:•l'lédbért> · ~ ;al l\1CJgtt l5abh.1h a n&tm·t h0rc],nnl. a c~cléd­hcany faliJj;iban f'll!H.:k hir.:- hl(gy. ~ at c~·. biztos

b:l;)T~ ll1E'llÖ le<~ll~i kön:ti üt és h~t az o falujá­ll l. E~cl, hi1.on.' t;lianra jn;mck. .., hogy hol száll­E:~k llle~, meddig Yannak ·~)klhl.az;í!j nélkül. e<.t d <bg a nélll~trk nrm i"'ell l-udhí k. Pedi« ~nk min·

1 t'~ füp-g :•ttól. ho.t•y 1~il.) t·n h<'l.' rol ke~iil &zolgá· lat· a ~'~y l~'án~. s hogy hol t öl( i idl'jét ),ét swlgá­ah h.-.Jy k" .. l . . l . ~' · ~ . , •·?rtH . . \z öl1,:.!«~1 111..1' r"~!ola !{ apli·<:Jtt.v\ lll~· <'M·J:.dotthrmoknt, ~ abbn nub llf'lll?.etbeJi

1 ~~ édl"á n;\ L j,., f ~>h N;zrwk, dc magul.. a németek,

!e:~. nagyon. :-zép -.zámmal 'ann~k Londonban,

t . 1g ll<·m 1W'll türödt"k ide"cnbc :-.zakadt honfi.

ar~1 ··k ~ ' 101 · f-Ol .tn-nl. \lo.:.t a n.;mct &Fiit -org" fiir dic

,:<'iblichc .}ugi'J;tl e~:-iet hrh'!h)~n k<'zcl fnrrllll·

·o ti/7.zl'l _a ké1rles;·l, ~ij"knh·ú1. hn~· to,"'áhb H t het lk ;1zt. hu~y Jd•'"'l'llbl' t< l. a }.;;tdt német

Yok 111.L, netn7C't bd i ll"k jóvult~dléol legyenek leg . ..~ . l . . "tt l1lC'q, W'"' C' az 11 C'!(<'TI 11<1(?\·\ lfl'l'S :-zazl"zer

ta~é]JI" f']J,-11 ma:::mk a PPilW1 nri~ tr"''"ll"k mlir "é ' <> ....

. gre \'alannt, hogy et:rn rillapntMh 'l ~~c ~zakad .Jon ~ . . , 1, 1. - l ·'t

6 · 1,) c-z 1!1;"0 iól >:m 1~. ,,('m :. ... arnah H'utO.

elll .... . ...1 1 .. 1 • "k ' · · .,_ l "'egt"'• t "n i r77."1. u c ~C't •' P~:-:>gu ne" 1:>men..:

-e' a . l l . . t lletn<'l Ir,{ 11 n> bal nf.tn"l •1!1 n nm JaH rr~zes!-~ L d b , · ·- · • l · :1. • t • • Ol\ 'Jn a ll lU<! r U;{), • 'J' ,t t'll'll.h. C'}!Y U~'ille

ea 6 \>ál. · l · l ' 1 • · C ''l.t ennyokat ))(·fo!!.Jf" ol t 1on, a mtt. mr. le~ote ll·tto~itrt1, a !-.i fcol\'(·1\c- :~ harrzot az angol

llkl'lYhrrskcdok l.. d ~> ;>. l.. i ;1;r. c·l~>o 'olt azok köz t, ll ''k ' t.tn•

1 • -~ \a:-.uti mi!):;zióktll. é~ktbl' lf-ptctték .. \ ,•asuti

...._ IS!Ilto m:ir tnindcnütt mél\' ''\ ökcrck<:t n·rt azon >~Jelllz.c-t J. k.. . • ~- , . lak .. c' oztudataban. a nh'l~•ek lca.n~·a1kat meg fl .arJuk VC:dr·nj atlol a 1::\lli'tt)J. hogy idegenben

lt~~·kerc"kE'dok lll édá.iá' á Hí.ljanak. E1.en ott· .,., .n °~ luo".t fugnak a n0m<:tck e~· német titkár­.... ot kik"ld . ,'l. u "JU, a kinek ),ötelr~",é~rc lc5><: a London-tuan 'l · "" l<t ' } e l) német ' leánYokat felkutatni rs szervezni. ''le y f'. . :nem .. 3J_do~ummal tölt cl ezen hir, nem mintha

n . orulncnk azon hooy ~n idt•rtc•nbc szakadt eme:t. l . . ' ' e ,.,.

han . c:an) ok hathato!:an meg leszne l~ védYe, ern a~éo t SYar . l • lllert eszünkbe jutnak azol.. a ma-

lc,lllyok kik k"lf"ltl" k e:;zórv · · a · · ·u o 01. ezertc ,-anna· a. t! a kik l d k ük k' k' nem t" . ' 0 nc:m gon o.- ·oc ·sen ·1. a ·1kl;.d

. orochk k' k'' . l! ;".en .,, a -~..- •·c~znck <'S pu'•ztulna.k, nem bán· .

llliik 1. Ja "Cnl.:t ! Ha azokna\' tuuna ih· , édel-"h~sülni • H k. : . Csak k 't · a azo. ·ert akarn~ dt'l~1·z•u , ·ala k1 !

-~ c ' . , Uta} . ::1\I)'>Ol'tJara rzut It-á!'~ uknuk akarmí.nl•

111 : a ro · · -rik ' b lnU.lltat székdv lc·ínyokra :;; az Ame-a. an ll'v "k , esetheu t . ~ c"oportjá.ra. A kik a Je~rrosszabb

t:;lt]('<r J:. l ll 'l l e~~eu1('11 'd ("o ~~ ,. " t•g (• ' ' ,.,z,ll'k. ~ a lt'!!jobb

l "t'IH,H·' 'l llt'k tr 1 ·· ''t' V ~t 1111 k n'mk n'~ .H'. H:• t 17.ek-IC flo \ 1\J ' t •

boldfl.,.,,• ' 11 u an:,!yalul, t.im doi. mil.\· JI'\!!_,. ,,., .. \ l (l n :t 1'7 1-:\ d~ n <:n •

AZ 11JSA.G Ezen Ot t bon egy a modern higiéna minden igé· nyének nH:gfelelo munkásbérház, a melyben csakis !)0k2TCnnckü munkáscsaládok kaphatnak lakást. :ilir;clE'n lakás 11ag~· szobából áll, világos, napfényes é"; k~nvt:lnws, minden lakásba be van vezet\e ,·ilágit~s ~.. fiités, fürdöszobák bőven vannak s minden <':l.' .:·h kényelemről is történt gondoskodás. Bz az cl.-:ö ü tihon. a mit gyors tempóban kö\'etni rog !-Ok mt\s il.v Otthon. Az cgés~ ak•'zió Ci'.élj;,' egé.:;z::::égf'~ é.:; oh-'>ó lakás!'al <'llútni minden sok gyermekkel me-gáldott munkáscsaládot, hogy azok gyermc!a·i cgú•zségesen, épen nöhc!'senck fel. hogy azokat me~ ne déz~rnáUJas!'a a tiidu,·t:·,-z és ::-ok má~ oly betegség. a mcly a sötét, cgész'>égtelen la~ú .. han tud csak terjedni és pu!'ztitani. ,..\ párisi lllízmC'sterek szintén nem türik a gycnnekeket, a mi~rt a munkás, a kinek :<ok gyerUlel;e \an, kén:'·lclen n leghitványabb akolban lakni, a hol J..rg~·cscn mt'gcngedik neki azt, hogy gyermekei l"I!Yf't1cl.;. ~finálunk Budapeslen is mintha már ha itottnnk , ·olna, ilyen dolgot, dc most nem aka­nm'• en c kiterje~zkedni, mcrt, a ,·árYa-nirt mun­ká ... lnkú'>ok ,-aJ~mikor csak elkészülnek s majd ha aznh:'ll "' is foglalták, fogjuk lllC'gn(·zni a mostan laká'-'uak hasznúlt bel~':iségekct s biztosak \agyunk hrnne. ho~y akkorára !)okk8l ti"ztábbak és egész. ::é_ge~ebbck l~>sznek, mint ma. Egyrészt mert a fo,·{tros "ok eddig lakott odutól a Jakhatási enge­dPlyt mrg fogja vonni, másrészt azért, mcrt, a pesti hlh.iural\ iH kén) trienek lesznek az árakkal lemenni, ~->Öt mt'·g oly ja,· itá<;okat is cszközö_lni a Jakásokon, a mikröl eddig nc01 is ;ilmodtak. Örömmel ,·árunk tehát addig, a honi állapotaink btellöztetésével.

(Diákleányok Németországban .)

.\ poro:•wr.szági ei.Eö egyetemi nő matrikuJáhb a~ elso félé,·bcn 663 matrikuJált diákk.isa:-!:zonyt mutat fel, höztük negyvenhármat Amerikából

rgyált,tld.héln és hetet az f:szakamt'rikai l~gyesiilt ­.\ llamokból. J .. cgiöbb a bökaé:s~ct kari hallgató.

nők ~c~zá.ma : J133, aztán következik az on ot:ikari

hall~a t ón ok szám a : l 34. termé:::zel tudományokat

és matematikát 180-an hallgatnak, fogorYo:-.i rucs­tt'r-.égrc ~:) iratkozott he. 2~ nf.'mzdgazda~ágot

hallgat, 6 jogot, :3 prote~táns lelké~znö akar !emu

és :! patiku~. Ezeken a leányokon kh-ül az e>gyc­tcmi klinikliJ..nlil és kórházaknál n\üködik mé~ 058 n(\ mint ápolónő.

A sfilasrcSI. t.Folytatö.!l.)

R o ko k ó .

Fnm..:zia 1>t•1: a rocaillr 1-ifigunnába, 'a Iamikor na~ 1)1\ di,ate>s súklabarlangoc:-$kak és íurc~a ö::::sz.ebo'.:o:t.ódott l úrádák kigunyolá:;a .• \ szó maga. két=obh · jött tlivatba, mi.nt a. :.-t ilu~<, mert, csak Dá,;d f('stu k"zdtf' azt hasZnálni az ch,o <·sá~zárság ide-j~n a pári~oi atéliékbE>n s rsak azután terjedt át a mii' f-s7.i l-örökből az utczára 1:-s szalcínokba. is ez a kifcjczfs .

.-\ roko).;o t ulajclonképpcn Hem t lJ!/ t>tilu~. ha­nem miud<'n rí·ginck, ó::;dinak, diYatját multn:.k kifejct.1ije ~ lc,!!ycn az roüYészC't, irodalom, ruház­kodás. ~pitk<'7.l'::', Yi:selkedés ~th. Spec7.iáli"an azon­ban a XYlll. ,..,:á7.ad t'l"Ö feiPbl'n <.limtozó épit­kczé~t cs dekoráczió-motintmokat szoktak alatta ért<'lli.

.\ mi a gólikának a X\-. század hulhímzása, a renai..,.san~c-nak a X\TIII. százndbeli jezsuita stílus, ugyanaz Yolt az olasz klasszic:úzmusnak a rokokó st ilu:-;.

.1. rokokó ktuakterisztikuma a szabad, sokszor makacs tobzódás az omamentikában .• \. rokokó mc .. nti a réai ::-ablóut s az imponáló tömeghatás hrl~ctt a k~<:zér. ját~zian könnyed ré~zletekrc helyezi a :-ul:' t •• \ józan kla:,.::.ziku~ o\a:,.z kompo: zi .. zió kém Ld"n a1- cro:-zakos, kodatuzhatat lan UJ l.;C'zrl•'.-i ,;,ódnil k hel: l adni. ~t·óföhb ::-ajátsága rnnf'l, uz a ~.·:-uknrm g,\crmekcs lí!~ ... ·kctrt, amel~·­lY<'I 1,1jndr•n r~·C'nes "nnal ellen tür s .:-:t.cS.l',él~·es görbiilctckct, hullám"onalakat hoz lctre mm·

dNlÜtt. , J .. "t f , [ l Tt'topt•ntj<H l il5-~ i 61~ wzo ~r e ~ a

. '- k ' 'l 111ikM ·t nit·monttézt ,Ju-.1!' \ nr,·l~ :'lll'tf'i'n-l4lk\' o, l ' • • • ~

• ' •1 • •• , ,j,.• .,,, •to'll' :. ... 1111\·an I~J7nl" 11!!,- az Illi:· ('lll • ..... "' .• • • -. l

l .t.J ftcn'1bl11l mint }JI.tqztJ k.\hnu, "'"' n J.,.z. : .... u"' . . • l. h mih~ 'g Jll,1 ~n~.,).h l<>l.:·•in i~ c·r.·7ft· ll,• J,.mr'l ~

toh .-; .ít. , . · ·1 k · .\z u t-pitt·'i mu~lo1.1 )•!1\ll ~ lJ.lOJ:-wguo l''il · .

ucui <' •• • .... ~; Európ:íra áttctjt·ut. .\ :.zé.p I'ompado~r w'lllkod.i .. ímak utol!:ó i·Ydbcn al.ouban 1t>akcz1ó

39

állott be a Meissonier-féle dekoratív kicsapon­gások ellensulyozására. Az igy elővett agyneve­zett Pompadour-zsáner természete!)en csak egy elütő faja a. rokokónak. Ke,•ésbé kiozirkalma­zott, ulint az, s naiv összeköttetésben marad az antik részlett!kkel. A Pompadour-zsáner ezopfos é~> .krinolinos ugyan, dc azért mégis ez adta meg az els6 löké.st a müvészfelfogás megwí.ltoztatására, mely la!'su r~tmenettel, az antik formáknak tisz­tább és I'Zigorubb megértése, s utánzúsa révÉm a ké~obbi fl·aoczia klassziezizmushoz 'czet~tt.

A revoluczió krzdctéwl c~ a klaso;ziC'zizmus 'irágkorát éltc és zsarnokian uralkodott, mi.ndcn nagyobb és kisebb müYé:>zeti terrénum felett.

~\z idegen udYarok közill lcgelsöbbco Xagy Frigyes tette magáént ezt a stilu~-;t. Tauui eun~k a gyönyö1-ü potsdami kastély : Sanf'souci és a XVIII . századból nló franczia festmények egész sorozata.

Ezenkh ül Oroszországban és Dánill.bau is első szerepet ,;ttt'k a rokokó franczia miivé~zei. . A l'ch leh-hrimi. bonni, nimpfl'nbnrgi kastéhrok is félig-meddig 1·okokó :::tilusban épültek. l<~zenJ.-h-üi emlit~~rc mt:·ltó épületek mé!!: a btüt>:-tcli ka&lélv a müucllcui Rc:-;idenz-::.zi..nbÓz, a drezdai japái1i palota, .\malienburg-ka::;tély ~t b.

A drkoraliv festészetben, mclybeu a. rokokó épp oly jc-lcntöségii, mint a. barok, Coypcl és Bou­chcr \'itt~k a föszrrcpet, dc müvéswtük t~em tet.t mélycbb hatást, csak az érzékcl<et éri.nt~tte futó­Jago:-an. Szép képckct fe&i.ettok .,\ntoiue Pesue és ::\attier.

Rabár a. rokokó stilu::.L ::.okáig az izlé.:;telcn­f::ég tor(:s~ülúttjének tartották, a lrgnjabb időben ismét dh·atba. jött az. Különöscn tiZOba-dekor&· cziúknál és apró di::;ztárgyaknál.

L.

Kozmafika. no, o.t>ezctv Garami Béla. dr.

AL izndásról. \ Jinrku (Pl\,\ n•'i.'. tnl'gl cJnnaJ,. a. lU:li!<J. Út'll\fl]dalar. ~Ílll.'tiell rnz~«o lihiF< nC:!kiu. Bs m~~ rg:v ·rakás h.özmonda~t l';t;Jtálhah1~k annak blZOtl~ita~ra. lwg~: bizony a n~ úrnak is mcg,•an a maga kellemet len.H~ge. :\em a ll\ ári kalapokra, ::.em a nyaralásra nem gondolok, btir kétségtelen, hog_,. t'7.ck ::-em a legderfu-ebb cpizodjai az emberi életnek .. lóval prózaiabb bajra, czélozok, mely az em~rh-~g JaYarészét meglátogatja, mihelyt az eh:<i mckgebb tmgar Yerödik Ykl'zn a nagJ·,árosi af:zínlt(lll f:o~ c~ - az; izzadá".

b; haJ l ulnyomó ré:;zhen kozmetikai kcllemet­lcn:ség. lg~z, nHl ol~·an nagyfok u iz~ adás is, mrly lf-uy<'ges :-~1·n; baj1~k tünete. lg), mint. köztudo­másu. mindt'n gyenges~i állapot, v~r:-t.egénysi>g ~t b. folytán clg~·"ngü\t st.crn•z(>t n N :zyakran talá­lunk nagymén·ii. foleg éjjE'li 'erejtékczé~>t . ll~·cn <'~>ct ben tcrmé--.zctcl;Cn c~alJs at. okoz.ó lwtegoég kczeléséYcl f'egithctiiuk a ki-;érú kórtünetckl'u.

A n~'Ul ilwn okból fakadó izzadbág különö;,et). a Yé!!tarrokOI.l, kézen, lábon, , ·agy a hónaljak alatt jel;ntke-z.ik. Hogy a. je]('ntkf'z~:-.i hdy't'o ,·aló tekintet nélkülminden fonuú.jában rendkivill kelle­metlen dolog, azt fejtegetnem alig l, elJ. Sewroi esetre tiClll indokolt azonban az il)Cll izzndó fele­barátaink kéb~«beesése, mel.'·ly('l pedig süriin ta\!\lkozw1k. mert a baj scmmie,.ctrc tS<'01 '!YÓg);t. hatatlan és h<'lycs kezelése utján nngy mér tékben c,.ökkcnt het ö.

J..c"'kelll'rnrllcJv·bb, mcrt a h!"tf'l\lhel iinobb mind"z~k '-öi'.Ött a bón~ljt1k alatli iu.adá . Fm1ek u~\ a nis mri!\'9 Jt az a hátrán:' a, ho~y a mhaz,atnt tö~JI.,ro tc,.zi, tudniillik nagy, gsakran t{'n~émyi foltot hagy a. ruhán, mi azonfelül, hogy nem szemrevaló látvány, még azonnal d is árulja. a ruha. tulajdonosának baját.

Rt'•p:i idé'Jh!'n AZ iz7.adtságot nr. f'rt~szs~rr · l' lli'k tor ~~~ttftk. ll~· \ t>l!'kl'<h-~n. ho"\' ~ ,t · t~' ,Je e-

'1 l. d k ·1 ~. ('s re ~-'-Zt y.~" F-o'l nt> '•' , ' yen uti. tn tá '\'Oi.nak (·l ,·.~ . kfírho7.tntsncl6nf\k tanottak m·1, l · l. , Igy

l • • l l t ll •L"rf\f't t 1111· \ az 1'1.7 H\a:; l'lfuj't l,.11 t • • l -e ,

• • •• , "·lll\ttt M· l "l htt.•tmck, lllt\r n em j u~ n ho' J l . ,: . .t, \,l a r ]f L l • . ~ ll 1\,h~ Ollll.'k • • • e o:;u.."ll116 c~ I!!Y iiOkkal több b • , ·l n:plt·~ a kik tol ük tdhctöl N .,k .. ~lU ('rlat::o.n!~~ sza ma,

c-o me-o uzde-nek c bu u ul. .• ",

40

Az izzadások enyhébb eseteiben nagyon jó azoigálatot tc~<z a győgylárakban erre a. czélra készen kapható bZalit·zibavas hintöpor, a melylyd 11apouta egyJ>zer kPll a:t izz.adó helyeket bchinteni. .\ lemo~á~okhoz állott 'izd é:; koloz:;vári ehróm­:,;zappant kell ha~ználni.

:\ l<í b t.·~ kézinadús l' ll l' ll a leghatásosabb szer a :;zublimút oldat. A ~zublinuit, miután erös, maró hatásu mt:r<'g, l'"akis ~yógy:.:terbirakban, on·osi t.:-ndelctro kapható. A következöképpen kell ha:-z. JJálnL Egy d 11·ub l'l!..V grammo:; :-zublimál pa~ztil­l{lt feloldunk port•lellán \'Ugy zomántzozolt la­voirba ÜI.lötL két liter úllott vizben és ebben úz­tatjuk uz izz.adó hibat, kezet reggel é::; este 10-10 percl.ig. Lc~zárit;ís ut{m St már emlitett hintöport használjuk, a ll·mo;.Ítsokut pedig sziutén ugy végez­zük. Az esetleges berepedésekre 10~~-os a;zaliczil­szappantapaszt tesziink. Ugyancsak jó hatásu szcr a l0°o·OS Va:;enol-lt'ormnlin-hintöpor és a Vestosol­kcnÖtH is.

'l'crmés~ctt•s azonban, hogy a. mellett a. láb­helire is figy(•Jcmmcl kell lennünk, lehetőleg könnyü hnrisnyá.l kdl hordanunk, melyct feltét­lt•nül na pont u 'áhozlat ni kell.

.\ <'zipu nulya in hefolyli:,sal ,-an a. tulságos izzadásra és igy, a mennyire c:-.ak lehebége~, ke­rüljük a :-z.ük és uehéz ('Zipot é:> a. mig ci>ak az idő megengedi. 'i::;eljíink könn~·ü félczipót. bármi mást diktúh1n is a. Iegnag_vobb ki:nyur, a di,·at.

Menyasszonyi Kelengyék :::: uükaégleténé' kérjen :;:: ~egydket é a lir6ltaégvetéat

TAUSKY J. FIAl cégföl Pozsony

Házi tanácsadó. Finom béls~inszelct. (lg~"n könnvü sült.) A

kö' {•J jél• l llll';;t:l isz t i toll, ht'·h-zint darai)okra ' á <Tv a. husHitt'•v•·l je)! l~t<:gn·tji\1, R összt•tak\11. táblá n s~ép :;z.d..,tt..·l.t•L alukJt U ll l, hd uh. .\lindl'n szdl'trl~ pár \'>.t'pp horc'\'l.l'lt•l adunk t1 nwgsózva ''"V Ól'ái« allni bag.~juk. ':\l()ot Uthat-ha annyi ?.sirt' ad unk ,.,up:111, h••gy a híha:; fr1wkl-t jól twfödjC', a Zliirt Íl·lf?rruhu: .a :<Zl·kt~·k<•t: lwlc•rnkjuk s t'löhb eg,\•ik, IllaJel a lllli;olk oldaint hntl•lt•n uwg:-oütji.ik. Kön;e-tiil Jlthnl~ ri:-~ zöld I!utre;t..:;(')~ l'lllmd :; párolt gyenge kalarab JQ'l l10zzn. ~h·gg,rkompóttal adjuk föl.

Roastbeef . • \ ll)a~thC<'f ké~úté:,i módja a kö­,·ctkezó: L<•gjobb hozzá, aló hu::. a hábzél pc­c::enye. .~ 1 ua~tbf.:t'Íd jól nwgbor:,oljuk. kcYé~sé lla!!ymázzuk ( l t' ... ~d\'0). olaj r:-; mu::.tánal bcken­jlik, nztán <''!,\' k~,·és oh ai'l'l.tott 'ajjaJ leöntjük : Í!!y J1.1gyjuk w'húny órát :íllni, 1'.:-ak aztán :;Ütjük ki ..; csupán sütéli ut1ín ózzuk meg. Ha meg;;iilt, 15 percz t'lntt a hus barnn kér<rct kap mi~ i]v l . é o , c ,J

'l'Szit s által puha mnrnd, mint a vaj. Piritott hurgonyávnl, nwly••t.. szl•lctt•kn· vágunk és a lm:s­f;lll t·g~ idt•.iiil•·g mcllct t.· siitiink, ezt a túl körül takvn, mtu;tlmnl hiltdjuk.

Festékfölmosás. L•\• .. ték fölmosúsa u<rv tör-. . ,... __

t •'lllk, hogy l'J:;Y•·nlo I1Jt'llll;\ i~->l-gii amnwniákot. és t<>rpcntltll íi,..~;l. ),,., l'riink li 1'7.t'll c>ldutt,tl a feH­trl.c hd~<.·kcf l<r•l!·~•·u lllf'~twch·P~itjiik é~ ut úna forró • zn.ppnnns ,·i:a.f'( lt!mo~:-uk.

Zslr . vla!>z s hasonló pecsétek eltávolítása. l'uliákból : Ehhe 7. l<·gjobb H l j,..zt 1tott l<·rpl·ntin olaj. n m !~ct a. p<. .. ·~(·l«• lwl~•·n t>ldikt.~öliiuk. 1fajd nap rt; hr•l.'l<' n~gnl\a a tuhud.unhol, •·ltüuik <t per-o;ét s n lee pentin 1ag ; ....

Pnpirbol ll!!V t Í\ ol it juk c• l :1 1.:-irpc(·Sét.d. ha :t J!3llÍrosm fehér holll"'i'.l t'IÓrunJ.., mnjd itató:. papirü:;t r<'á Ju;I.'CZH', mcly ,dalt l'f:Y réteg :-~ürkc itatóspapiro:-o f•·k~:zik.

B(iri•Ír{J!J''khol n z: i10s pl'C'~c~ll•kct köntkczö keno ·~cl n~hetjilk ki : l lat fött s megre"zelt burconvnt. kcvé:; mu,.tárliszttel é::. két kanál ter­pt.>nthl:-~c.-z~z.el ke' crünk. J~ kPtu)c.-öt a bön·e ~en­jiik s rajt ::.zÍit'tl<lni is lwgy~uk, majd :,~appanle,·el lemos"uk.

Bársonyból ki\ t::.zs:r.iik a z::-irpee~.~ct, ha ~ foltot ittttóspapirrol bet:•katjuk :; folotte foJTo pléhkanalat frntunk, nwlyhcn boi":<ZC"Z ég vagy fonó pnrtb: \lUI. :;\litl•;11 a z"irp<'t" .. ~l eltiint, akkor' 8 l1.'11 tri:\ t I<ZIÍ(a f(•J{• RÍIJltll':\ )\t'f{•ljiik.

. Levt~les diós rétes. Ki'•szil iink rendf's r~te,.:-t . " ' t n 't 1 • ' • • k l · ' 1 1 , VIIJ 11' k1. L~y tnpo;tt; i'.Rtrm::wn il t'S

v •n ... 1 h ._. · 't H zt t 1 1 lll(• ~'It "") dat.th hlllJII]tott n~ ('s-luc oljul, m t . ''mt n lf'p..,i. A tt'·-~zllít gyt·ng<~ll 1 •t ezt 1 1 ?.

11 1 ttjr E\ 1l•gyünk t'Ít P!!Y leve· ' OC~lgatJuk "'·

mig 6 Jc,·ól le z a. tt> .1" l ~ fol~ tatjuk addi!!,

cikeYerunk G kunál P 1 1 ·u. M l :; tojá árgúját \ lOt l.Ukoual, tc ;zünk bdc

AZ 'UJSA.G

egy kis czitromhéjat és 25 deka. törött diót, végül az 5 tojás habját. E tömeget szépen kisimitva, ráte»z::.~iik a, t"p:-ihl·n len') lneleh.rc, s a tömeg telejére ugyam•lyau t•ljími:-:<al ujra 6 levél ki­nyujtott, ri·ft•sté"'ztál ll':<zünk, a. közök(!t. meg­z"irozYa. Siité:-. ulün nt•:;yszögekre Yágjuk. A té~zta. gyönyörü :-z~p é" kit iinö, :-zi n tc ~zét:;zedhcto, a le\·cl<'k »Ü't\álnak, mint a ntjas tésztánáL

Libamáj gesztenyepürévet .\ libamájat meg kell mv,..ni, aztán \ékony szeletekre Yág,-a, föl­,·ert tojá~IJ:\. mÍtrlnni i·s zsl•mh.·m•>rz"ában meg­forgat va, z::.irban kininlnni. Elozolt•g azonban kell ('gy kiló gcsz.tcnyét mrghíuuozni, forró Yiz~e dobni és a vékony húrtyáL is lchuzni róla, maJd hu~lébcn puhára fözni, szint~n áttörni, kis ,-ajjal, tt·jjel, HÚYal elkevt•mi, mekgitctL tá.lra. ci-:inosan fölhalmozni és koszoru alakban köréje rahn.i a. kiráutot t libtnuájszcll•tckcl.

Gazdasá&i tanácsadó. A cserebogarak irtása. :\Iof't lc~z az ideje a

cse-rebogarak rajzúsúnak. Ez a ktiros ~ló~di lerágja r fi ttal fák le' eleit és azontul mint pajor három éng a földbe bujik s a növény~k g_yökereit. pusz­titja. A-tért a, hol mulalkoznak, együtte:;en hozzá. kell látni az irtásukhoz. Erre legegyszerübb, ha kora reggel megrázzuk a fákat és alájuk ponyvát tartunk, a <':,t'rcborrúr a ta,·a:-.zi hidegtól meg­dcrmed,·e nem tulmegkapaszkodni és az el:::ö rázásra alábulL A pony,·át Yagy lepedót aztán ,;z~d félig telt klidha :-zórjuk és fclaprózm fel­etetjük a batomth·a\. 'l'rágyának i:; nagyou jó, mert tömegesen tartalmazza a fo:;zfort. ~Ieleg­ágyból ugy irtjuk ki, hogy az ágyás több helyén ökölnyi átmérojii lyukat furunk egy láb mély­l'égig (>,., azt nwgtömjiik trítgyávo.l. Ebbe ~~ }Hl.jorok ht>)etclepHzcJwk ~:- itt iissz<·íoghatók. L egegyöze· riibbl•n ugy hímunk t'l Hliik. hogy jó mcleg napon kiássuk a. lyukukhLL nt·mdt trágyát é<l a. hév napon ,..ckélycn dkritjük. A napsugút· rögtön meg­S<'lnmi:<iti u ••,.;(•rehogarak:lt .

Legyek ltipusztitása az lstá llókból. .\ fee:-;kék lt>gj<~l>\,) }III>'Zl it úi a k)!yt>kJII'k :\ ~azda mindcnt kö\ cs,..••H t• l, ho~y ,4 IPc!il,t~k mint•l több fé~zkct ral,janak "'· i,..tfdlúhun. l·:gy o"tnbnll'ki gaz.da meg­iigycltl•. hog.\• islítllojáhnn !17 t"cn•kdt~:<zek \'olt. és milldC!!;\;kbl•Jl t-ö fiatal. .\:t istltllú teljcsen léoy. mcntes 'olt .. \ hirtokos ug~ :-P~it<'tlc <'ló a fecskék fé::.zekrak:í:-út, houv u<.h-arára t'"V rakás arr\.·aaot

• ....... ~. OJ c hozatott l':> azt naponta meglol'r-:olta. ho«y a fee:;-kék ig,r könn.\'{'11 ju~:-;anak h(lzzá. a fés~~képitési nyenoenyn g hol.

Csirkeetetés. .\ tojú,..hól kikl•J,) kis c:-;irkéket az <'),,j nnp tHI-l k(•ll Clt'tni. .\zon tul az el--ü hat ht'•tcn út )IÍ'!\' cl<'~l>gen kt•ll oket tartani m<'It foguk egyált~lt'm ninc:-cn, zuzújuk pedil!.' mely­lyel az ('lt'-'togot fl·laprózzók. még fc·jlctl<'n. Elsö hdr·kll('n foJI',dt t-dbe úztnlott tojiÍ>nnorz<lf ad­junk llf'kik, lt·lwtl'tkg ,. onlliszlt<'l nwgsúzva, hogy a. lábuk c·n)~iidj(·k. ~h·llí•ke"<'ll k ukoric·:.mdarát \'agv ltúmozot t. kiil<•:-;t is ndhnt unk. l~ét hél után a. tej~t lassanldnt. vi;r.zpl lwi_YI'l 11':-iljiih ~H tehénturót ada­guJunk 'u:,::y ":' irt, .. s ku\,oril':t.JHiarill. l<~zt a dará­};í ... t mindi;,; ;.tot'on\hill>lltln \Í';!<'i',Ziik, hog.\ }...'yom­ruk nwg~zokj.L a zuzé•munkítt . \ harmadik hét után tojÍIR hc·l:''l'l l ii It {•ri ink burgonya pépre, mclybe úilcbf.~.'·t (·, aprú .rlll,.hullaut~kut kc\'Ciiink. igy fol~ tuljllk a hatod1k lu'·ti!.!, a mil,nr 111~1· C!!•'·:it. 111~g~ <d, .. '.l adh~ t u u~ lll'kil.: .• l~iilöu(i,.(·H jú n napra­fui;_!••. kolt•.., '"' I'Zirl>k. I•.I .. Jnh· na~y·m kcn•:-d t~dnnk t·nni, l•·hát h·l!.!nhlt, h.t a:r. t;tf'l 111iudi~ <'lot­t uk , ... n, dt> oly. lll t"lt·uyh«'n. a mcldw hele n(•m I'i...,zkit h~t n~k. :\zon t ul Ötl-OzÖr l'tcdiuk naponta, ha a p,..Jrkt•k ~art hel)Pil júnJak. Ha. \Hl\ leaclö tt>rülct ük, l'h~g a luirom"zvri l t d i·::. e

•• Uzenefek.

( Ki:.irawko.l 11em atl1mk tis.,:;a.)

E. J..'. J:. Khlin9•ign ··'-•·rint inthli1k cl a dolgot. X ag~ on Jwl,\l'~>t'll h•tft·, holl\' azonuni irt.

K. Br~ikl'. h ttt:zk!'dilmlc ~\'ad i u•. 'l't··~o'·k tolnh·n~ni a mai koznwtikui czik­

ldinkr•t. L. . ll illlt{!fnÍ. \fn•~n lll<',!.! ,:.- h:d,o-it. ... a he• lwwnként

],:,:l~zl'l' ('"'.'' ll l<·f••'-'!\·~. • l1~t1 a lt•jlxitt't ,:s '•·•J:il alnJ~<•sa 11 nu• leg\ Í 7. .. s l.oluz;;~· ul ~·•·rws-rt•ho'~·klitrún:.\'''~a}Jpnnnul. .\ smppnnhnhot hnlo!j'Ja l'llJIO n~: """ nwgrno~tÍ•kor lfl p~.·r. ezig. :uutún minu••u 11" f•(J,,.:o:,; mo~IÍ!m:íl ;; (ll'I"<'Z<·T.<•I to­\tíloh é" \t'•giiltíllnntlr~an :w JK'l< :d,~t. Ezr•u ido t!lt<'ltt• utlin m05S le 1\ ll7.UJ•J>Illlt '"l, langyos \Í7.71'l. h:t ~l'<ik•·. nkko1• knrniJlateás ~;ok l tng\~l:i 'h:?.cl. utiina öhlit·c J,. uliott \ízzel ú: n )<.>S:rtídtó" utftn te~,(·k l.il.ontott h jjal lofckiidui. };,,mki' ül tcsS<·k ~'g)' kr•\ ds hátsonyh •j~n·-zs-.cl a Jcjhorét miisodnnponkt•nt j{ol úcdviv.ólni .• \zvk~·n n UllPOkon,

Vasárnap, 1909. május 23._

A RAGYOGÓ SZÉPSÉG TITKA

a dr. BUDR!·féle

GYÖ NGYV RÁG CRÉME és POUDER. == BUDAPEST::=:: Városi UJ ÓDJtár1 Vác:z:i •U• :

_~~~nap, ~~09. máJ'Q.I ao.

\ ···o~~·---· . __ .... _ . . ----- .... - ..

neu ma n b-iszlá :· ti g Bu~apest. IV .• Kálvin-tér 2.

ruhakelme-osztálya . BALATON ~

K_~sztum.vászon n . ~ .. .. -.. golllböl .. . even eKf gyonyoru, Q -Ytt szalu, selyemfenyü .JJJIJJ.JJ.JJ

boc!!9MAN-VASZNAT idény~e aruba, mely fehér és az ezen árnyalatb a legdivatosabb 40 uj szin-

.A:. _an van állandóan raktáron. czeg eme uj .Jt.JJ.JJ.JJ.,..JJ.JJ.Jitii.JJ.JJ.JI.JJJJ

koa~um.B A L~ !0 N . ·_ .. ll.Yisé b vás_zf!át mmel nagyobb meny­közön~égen.ki1 yanj~ terjeszteni é~ a hölgy . . tetlli g~ meglsmer-j'tl_ni'l~:a~~ ~zen okb_ól 47! kr lll.eter e..., ,~ • o folyaman 2 t · .LLA.en.t 1

Ogj \~~~si taní . ... ~~;;,·~JI.Jl.JJJIJIJ~.JJ.JJ..t~.JJJI C sor kosztüm-vászon . .JJJI.JJJIJI.JJ.JA

ll.Yári ottell_n kosztüm-vászon és egyéb ln.osokelme ujdonságait . .JJ.)I..JJ.JJ.JJ.JJ .

hlrnze ~AGYSZERÜ zett v !t vaszon- és batiszt-ruháit, t) fm· hölgy:kzon kosztUmjelt a czég az ur-

. o szives figyelm ébe ajánlja.

E Téstvárak. lgyek lehett" k . es tv érek un m1, valamikor, régen, ~eghaltu kgy anya áldott, bő ölében.

n ·• születtünk ; ujra multunk, let. Százezer . [tünk -

éJszaka surrant el felettünk. ~agy t" . káriya ~zek kihunytak, uj csJllagok vannak,

rninde;gyok ennek, fia vagy amannak ; Agyadba ur

1ben, térben rám találsz te mégis,

n, eikedben rád ismerek en 1s. A nut h · ~. nut h~tap gondolsz, azt én már ma sejtem, q; a nu e ap htkolsz, azt en már ma reJ tem, l\zt te isn\em mart, marczangolt, megverzett, t.> eserves sajogással érzed. l\.eresö .. ~!egoszt~~-utad, minden nyűgös gondod ~ a rn.i féli t~ soha nem panaszlod, mondod.

tra a k g eszet eltemettél sírva, . eresztre az én nevem írva.

lobban· . A 0 a vé·· k S Illit ajk run ·, akarat a gátja, . A. a te jós~d ~ogad, ajkam azt. beváltja .

·. z én szerJ0• nak ölelő n<1gy árja A •

1 segem sapadt ikerpárja. •"\ t A e szom· - z én

11• )as lelked csatázá ... a vá ava u <:::><=f)éd • '"' ' OJ '

~ megalkuv. esem meddő melegágya, . te életfá~ énem minden gyávasága Adó· ak belémoltott ága. tátilát az 'i

Sba k-a ~-~t .. nekünk le nem rójja,. . pott lelkünk égő üszkét szóiJa. ~

AZ U'JSA.G ... 49

A. nyermekek tuberkulo'zt's a'r_o· r ~ ··1 tiká~_a .is. kell t~rekednünk, de nem szabad ezt y . a. tüdog~mnaszt~kát (tornáztatás uszás vivás :- Elöa.dá.sok az »Anyá.k iskolá.j&c-ban. _ kOrcsolyázás) elmulasztanttnk egészség:s gyer:

Irt& Berend Miklós dr. meknél sem.

(H ad'k és bef •. Nagy feltünést keltett és elkeseredett

arm 1 ejez6 közlemény.) VItára _a~ott okot néhány év előtt a tudomá-Az is elég gyakori eset, m.ikor látszólag nyos vilagban Behringne~ a difteritisz azérum­

jól türi' el a gyerek a mesterséges táplálást, ~yóg~ód Zl>eniális felf~dezöjének az a h· de azért angolkóros lesz ; ennek következ té~ Je_le~~~~e, h?gy, miután egy magyar iró az Qen -mellkaaának alakja megváltozik, a tüdó UJSzulott ~denk~ri t1:1berkulózismentességét szell?,zteté.s_e igy hiányosabbá válik, a mi pedig . mutatta ki, husz eves korban pedig már az a gumóleóros megbetegedést egyenesen, és pedig emberek nagyobb része ad tuberkulin-reakcziót a legnagyobb mé:rtékben elösegiti. enn~lfog~a többé-kevésbé mindenki tuber:

Az ilyen, .. rendetlenül fejlődő, lapos, be- kul~~~sna~. te~~~nd~: a betegség csak a. nyomott mellkas azonban nemcsak a csecsemő fertozes tobbszon kiallása után tör ki a. de.~ gyermek- é~. fe!n~tt korb~n is igen -sulyo; .~ fertö7.és föforrásául. pedig a csecsemötej tekin­b_~l·. lllert, a. gumok~r ellem védekezése.. a ~te7!do, n;ert a teh~ntejben foglalt baczillusok tudo~ek eppen -~ .boséges. lég- és vér9serén , mmt .ma:r említettem is, akadálytalanul hatol­a~apszlk. Ha · a tudo egy resze össze van szo- nak at a bélfalon. ~va., vag~-~z egyén h~jla!Dos a gümőkórra. Behringnek ez az állitása mindenel:letre

sz~~ .& oztudatban 1s el annak ismerete, kötelességünkké t.eszi hogy a tuberkul' ·8 h~~ a. lapos ~?llkas, az elál~ó lapoczkák, a elleni védekezél>t már ~z egész korai csecl>e:~ szoglketbeLán ~egtört mbellcsont milyen veszedel- korban kezdjük meg de hála Istennek · mese . t)uk .ezek ől hogy te ' . é állit· .' . , • az táplálátJ k" tk tébe , , a mes ~eges ~g sz as nem telJessegeben igaz, mert ha . ove ez _n meg felnőtt koraban 1gy volna, ugy azon országokban a hol 18 ellrusztulta~ valaki tuberkulózisban. _ mesterséges tá.plálást nem il:imerik póldtíu~ k" tt ezeésb~, a. miket most ?lmondottam, JapánlJan, aránytalanul kovE'sebbnei,· kellene

ove fezteult .c ~het ~karok levonni, ugy azokat lenni a güroókórnak, a mit azonban nom ~y orm . uz atnam, hogy : a rnutersége.s tapasztalunk

JJ!dlá8 muu~~m kórülményelc kó:;t elöidézi t'O!J!J.. Ez a Behring-féle kijelentés fól<'g nzon lok~zza a haJ_lamot a t!t~erL··uló~u~ra;. C;Sókl~e.n~t irányban provokálta a ~í tát. hogy a belehelPs a _a ... erpl'fef tntnden, ez !ranyu v_cdekezeset. A ulO. általi, vagy pedig a tápcsatornán keresztul­nos~n OVJUk a m_es_te;segesen; t~pUJlt CBeC$emö~et menö fertö~és-e a gyakoribb. Ránk nézve t'le­a legut~k httr-1ftJattol~ a nathaJ..-tol ,· angolkoru gendö ~~ak konstatálása, hogy a gycrmel::kor­cs;-csemok vesze/yeztetese ~ok.kal n~·fJY~~ ~ ezek- _ban. mmd a .kettő megtörténhetik, . a bélea át nel .. n~ncsak. az a1~golko~sag gyogy .. ztt;_sa_ra, de valo, 't'agyis. nyelé-;i fertözés azonban m.indcn­a tüilok kello sz_elloztetéset czélzó tu4ogm1tnasz- esetro könnyebben és gyakrabban, mint fel'-

S ha e két zsarátnok egJrmásba omolna, A mi másnak fáklya, nekünk máglya volna.

Ezért futsz te főlem, én is ezért féllek, El sose is érhetsz . . . el sose is érlek ... Testvérem, szerelmem, bowá, mivé lettunk -Százezer éjsza!\a surrant el felettünk.

Vlolante.

Vilma ·kisasszony. Irta Lónya y Sándorné. '

Az oszi hadgyakorlatok alkalmá.•al mm­den évben 'Vendéget kapott a Vilma kisasszony elárvult portája. A nagy, elhan;va,golt ang~l ker t csendjét sarkantyupengés, VIdam nevetes '"erte fel esténként, s az utak !'-zélein fellli~Jmo­zódott< okkerszinü levelek fájdalmasan zörög­tek a reájuk taposó kiméletlen férfiléptek alatt.

Ez a néhány nap nagy eReményt jelente,tt minden évben az öreg kisasf>zony életeben. Ilyenkor &zszel már elöre készült.reá~ sa régi: bronzzal kivert. empire szekrényhol kenyezteto kézzel huzta elő a levendulasza gu fekete selyem-ruhát. . .

Csodálatoban fiatalnak érezte roagat Ilyen· kor. Szinte azt képzcl~e, h~ a na~ á~ót iikör élé ment, hogy az;t a. yaJtozast, a n~Jt kenytelcn volt magán meglátni, ne-m az ido okozta,. ~e talán az üveg fényének kopása : ?lyan lÍJU me legség járta ~t _a tagjait, a • ~>Zl'"e.t.

A.10 év többi se~z& a munltanak yolt sz~~ ­telv~ : az ezer holdas birtokon Vilma k1s-

a:"szony maga volt a gazda és a gazdasszony. De mikor megjött az clsö dér és meghozta az első kvártélycsinálókat, a vén kisasszony egy­szerre mintha kicserélödött volna. llyenkor át­adta a grantitium kulcsá.t a kocsisnak a kam-, , . " . )

raet a numl<·ne:'nck, o maga pedig, összea!'-zott sen~ny k<·~CI\·,.1, egymás után öltöztette be a selycmv~gii pnrnó.kat a czifra, horgolt buza­tokba. ~Iikor mindc~zcl készen volt, lement a kerfnek lf'gtáxolabb csó részébe, a hárnfa aUL, s egy· pllrányi kapával felvágta a földet mire C!'a.kiHLmar előttint egy piczt vasdoboz: ezt kmy1totta, s egy elsárgult papírlapot vett ki bC'lóle.

:f:vról-é-rre, ebben az idóhen. mind1g el­olvasta. njra 1\Z egyetlen szerelmea levelet, me­lyet életében kapott. Ez volt az ö ezerelmének aT. énorduJója. Ilyenkor tartott rekviemet a ked'"es halottja felett. )!ikor a levelének végére ·ért, csókokkal halmozta. el azt, aztán ujra be· csavarta frissen szedett vitáglevelekl<el, s Vlissza.­hC'Iyezte elöhbi helyére n. földbo. Furcsa, vén­lányos tempó '"olt biz ez. Sokáig ott marad .. ilyenkor a~után .is. J~ég a hársfák alatt. Kép­zeletben u:J.ra ~eg1g~lto azt a rövid idillt, a melynek buszke at_YJa oly hamar véget vetett.

Egy:;zer egy Ilyen alkalomkor véletle .. 1 épp akkor ment arra az egyik bekvártél nu tiszt, mi.kor Vilma kisasszony kiemelt Y~~-ott hól a drága emléket. Durva mind e B: ~ld­volt, a ki talán meg tSem é~tett ennap1 lelek mult dolgok ~zentséaet Odam thvolna az el-kérdezte : 0

• en ozzá es meg_

- Vilma naoysám . t1tokzatosan ~ .,~ . 0

, lnlt rejteget olyan

50

nőttnéL Ennek felel meg az is, hogy & bél, bashártya és a basi mirigyek tuberkulózisát gyakrabban látjuk gyermeknél, mint felnőttnéL

Mingenesetre igen fontos érvet képez ez a Behring-féle állitás-még ha nem is fogadjuk el teljes egészében - a tulkorán kezdett, vagy nem óvatosan végzett mesterséges táplálás ellen. .

Az első élethetekben még a védekezés egy igen fontos pontja szerintem a teljesen felesleges szájmosások elhagyása is ; ezekkel csak behasit-juk a különben is vékony, sérii­lékany nyákhártyát a szájban és fertÖLések kapuit nyitink meg.

A tehéntej elleni fertózések ellen bárki felbozhatja azt, hogy hiszen felforraljuk a tejet ! Hát igaz, de l.Ajdia Rabinovitsch berlini orvosbuvár, egyike a legfényesebb kutatóknak, a kit már azért is mcgemlitek e társaságban, mert nő, már évek előtt kimutatta a berlini .&sterilizált>> gyermektejekben a tuberkulózis­bacz.iiiust, egy másik buvár pedig kimutatta, hogy a forralt tej felületén, ba a bőrkeképződés meg nem akadályoztatik, élve maradhatnak a baczillusok ; vagy az üveg falára felcseppent részekben is megmaradhatnak azok és kétség­telen, hogy bosszabb idei főzés volna szük­séges, hogy teljesen biztosra vegyük ezek el­plll)ztitását.

Tulhosszu ideig főznünk a tejet azonban nem szabad, mert emészthetetlenné válik !

Ebből következik természetesen, hogy csecsemőtáplálékul a közönséges, vásári tej, a. mely esetleg gyöngykóros tehéntől is szár­mazik, egyáltalában nem használható. l\fi, gyermekorvosok, már régebben követeljük a szigoru tejellenőrzést az államtól, de még eddig nem sok eredménynyeL Próbálná ugyan meg valaki a. sör alkoholtartalmát vagy a spirituszt meghamisitani, megmozdulna bezzeg az egész állami gépezet, de, hjah, a gyerek, mélyen tisztelt hölgyeim, az más; az akadály­talaout ihatja a tuberkulózus tejet, vagy fogyaszthatja az ilyen tejböl készült vajat.

Ugyan próbálhatja valaki ellenem vetni, hogy még egyáltalában nem bizonyos az egyenlósége az emberi és marba-tuberkulózis baczillusána.k ; hogy még nincs behizonyitva teljesen, hogy a marha-tuberkulózis baczillusa az embert fertőzni képes, de ennek, azt hiszem, elég, ha azt felelem, hogy az ellenkezőjét sem bizonyitotta be senki, azt tudniillik, hogy a gyöngykór baczillusa nern fertözi az embert. Kyugodtan móndhatjuk, hogy fertőzi; ba talán nem oly intenzíven vagy könnyen is, mint az emberi baczillus. Hiszen egy olyan,

o •• d~ u· tetése hiányosabb még pedig elég komoly iskola is van, a. mel~ zeb_ben ~~~eg~, tu os~e oz bbá. van téve. a.z ugynevezett mérsékeltebb, csak helybeli s 1gy gumoko~a haJlam~sa l' ten-nyomon tüneteket okozó gümős fertözéseket, az ugy- Y a~ • h~ ~- haJlam folytan a eperek, ezáltal nevezett skrofulás bajokat, a, melyek l_~nye- Jsmetl~~o .~orghur~to~at kap af~ toP. buru~os gükben mind. enesetre tuberkulozusak, gyongy-1 meggyongülhet ,a tudeJe. Vmgr. f rt~zödhet.ik. kóros baczillusokkal történt fertőzéssel ma- orrnyálkahártyan kereszt JS e tJllekek gyarázza. Részemről ezt tökéletesen hiszem, Ennéliogva fontosnak ~ártom a ~yefelhivni ha nem gondolom is, hogy igy magyarázhatók tuberkulózis elleni védelmeben h erre 1: jelensé· az összes skrofulás esetek. az önök figyelmét, hogy ha ason orvosukat,

De hát igy kell-e ennek lennie mindig, geket ész~elnek, kérdez~ék .r::e~-~:lesség~?k sohasem fog jönni egy idő, a mikor meg- de semmiesetre. se te~~~~e ,

0ek közt tem!

követelhet j ük hogy a csecsemőink számára a gyermeket mmde~ kor~meny az e1lenkezoJet tuberkulózus~entes tehenektől származó tiszta és tojá-ssal tultáplálru. I~ eppe~ k tej álljon rendelkezésünkre? Lehet, hogy lesz, érhetik el annak, a 011t akar a · k roin· de még egyelőre elég messze vagyunk tőle. A tuberkulózis baczillusa a ~~r~~ka.t, a. Bezzeg másképpen ~an ~e~kába~ ! A na- den szervében bozhat !~tre elva kza óg~lni pokban a newyorki te]konnmssz10nak egy bőrtől kezdve az agyvel01g; vann~ t!;ületekre jelentését olvastam, - nem tagadom, ho~y képes alakjai is a körülirt, csak kis melyekkel sok irigységgel - a melyiknek a:z a mottóJa, szoritkozó megbetegedés~~ek, aa szerve:,~et, hogy: )>Üur ~tandar~ ~s as b1gb, as th~ aránylag könnyen me~brrkozha~l kiterjedés· heardens<<, a Dll annYJt Jelent, hogy : »a Dll máskor azonban oly birtelen ~ Y szerveket, mértékünk olyan magas, mint az égboltozat!« ben öntik el a baczillusok az osszes tul el. És van nekik . joguk ilyen kijelentésre, ~ert hogy a gyermek igen gyorsan pusz. fulás· Newyorkban btz~ny nem kapnak ~ube;k~~~us N lehet itt szándékom se~. a sF?ltozá· tejet a csecsemok. Bezzeg a tol mertekünk em tt b . csont- és tnlrlgye V'~ ének nem magasabb egy tehénistálló falánál ! nak , neveze b or-Ő szervek megbe~g_edes ond·

Még egy igen-igen fontos dologról kell 6?.krol,_ ~em a -~ önöknek de a.nnJlt. ~ egY. beszé_lnem a tuberkulózis elleni védek~zé~ teré?, ~~e~elr~l bes::ttenetesebb 'látV'á.ny, .. f~ fekvŐ a m1 ugyancsak · kapcsolatos a taplalkozas a ~ ,• t ogyyul d' ban eszméletlenu , és~re· kérdésével. agy ar yag ~ as ól napra jobban es. cs a.

A tultáplálás káros hatását már emlí- gyern:ek, a 'lik n;rer ~z élettól -. IUllak e. tettem de hangsulyoznom kell hogy a csecse- vebetoleg ~a g · k a látV'a.uyD "1,

• ' vil' ?\fi orvosok enne , bb érezZ W'• máknek egy aránylag igen nagy része a tul- agon. , di annál inka. .. ·nunk táplálásra. egész különös, olyan jelenségekkel ret~n.?tes vo~~ ;~v!el és tehetetl?~~~ BródY reagál, a melyeket régebben a skrofulózishoz mer ~sszteszo. ro tudunk semlDl ·lőtt ke· számitottak. Igy például tudjuk, hogy az o~t, e ~s::m néhány évvel. ezet ho!P: ótvaros gyerekek, az ogynevezett hamis krup- Sandor, e. e tá~adott bennünke' tenni ban szenvedök, azok a gyerekek, a kik a nya- servese_n 18 megtudunk semmi~ ~edt hOgy kukon mirigyesek, a kiknek a manduláik meg mennyrre ne~ 1 szemben és kif~ a. a.k.tneró· azoktak nagyobbodni s a kik folyton ismétlődő ?~~-~~ a fete~seSje e az a rablóV'eze\V' csiná.l!Ú· torokgyuladások ban szenvednek, a kik bor· l0ll.~n e mar v ~ "tt is mer · V'&laiDl Ill }ehet kolnak, nyitott szájjal alusznak s a kiknek sé~u doktor, .a ki 1 va.lu:neröséggel ~e e.z elll' tehát az ugynevezett harmadik, vagy garat- H?'t !lz a bll:l • hogy . bb elpusztita.Il;l Illég e. manduláik vannak megna.gyobbodva, a kiknek elern1 sem!IDt, leg~elJ~ hogy eddig ógyi· a börén idönként ismétlödö, meg elmuló visz- , be.rek életét ; a.z 1~ 1gagyulz, adást neJll fktor; ketös, pattanásszerü kiütések vannak, ezek tuberkulózus agyhartya. gyávs. . 0 k &

a. gyerekek mind olyanok, a kik a tejjel való totta. meg se vakmero,, se a mit ~0!llok tu_~ú!:P~~lást és a tojás etetését _nem birják, de több a v~eróségnel az~ la.bo~tótl~ta.d· kulonosen veszedelmes ezekre a teJnek a zsirja, . doktorok, a. kik ott dolgozna~ kuta.tJá.~. f ttek a vaj. Ezek az ugynevezett exudativ vagyis rejtekeiben és ezrév~ ~eres 'dját elk0'9'ea. ki kiütéses hajlaron gyerekek, a kiknek a baja hata.tlanul a gyógyt.ta~ ~~erek o!ya.t: issa.l, veleszületett hajlamon alapszik, egyene.sen meg- m~r ~dig ~- Magam lS JS át tuberkul~Zezzen gyógyithaták étrendjük ezirányu rendezésével. Ha mar hzszer lS b~olt?~t~ ~'r}eteket '9'eg · magának e kiütéses hajlamnak a tuberkulózis- how aztá_n gyogyitást e ddiS hoz nincs is semmi köze, de kétségtelen, hogy saJat magan. _,_ 'nyek még~ a megnagyobbodott ma.nduláju gyerek nehe- Igaz, hogy az erewue ,

.. r aa .A. Z lJ JS Á G Vaeá.rns.p, 1909. ~ _~us ·

- t res· Az öreg leány felijedt a hangjára. Gyor· szakok váltogatják benne egymást - hogy

san visszatette a helyére a kicsi kazettát és először találkoztunk. Akkor tájt én - el sem ráhányta a földet kapájával. Csak azután vála- hinné ! - piros arczu szóke kis leány voltam, szolt a. tolakodónak : a hajam az érett kalászhoz hasonlitott és a

ttan hallga- sz:~~>· ott ül vele szemben 8 uno É~ nún~~a. s.ének, Önmagának beszélt csupán; alakot oJten.

0aén

vak megelevenedtek. vo!Da e: multnak Illi ngy domborodott ki eiotte kÖ'

,.. - A legkedvesebb halottamat. sarkamat verte, ba leeresztettem. De daczára Azután gyorsan az őrnagy karjába öltötte ennek, meg annak is, hogy én voltam az egye­

a. karját és magával vitte öt a nagy udvarház düli örököse atyám jelentékeny vagyonának, felé. még~em jelentkezett egyetlen kérőm sem. Mert

Hanem az órnagyot intrigáita a. dolog. ismerték atyám gőgjét, hogy mindenkit keve­Rajtett végrendeletekról, titkolt kincsekról ál- selt a vátmegyében. Igy értem el a. huszadik modott egész éjszaka. ];;s mivel gentlemannek évemet. Az apám ugy. őrzött, mint valami ritka tartotta magát és szerette az egyenes utat, és drága kincset. Ekkor jött először katonaság másnap reggel, hogy egy perezre egyedül ma- a. vidékre. rad tak, igy szólt Vilma kisasszonyhoz : , !fozzánk két" kapitányt ~s, egy ~a~~yot

- Vilma nagysám, engem nem hagy nyu- szallasoltak. A badnagyoL Vasarbelyt Belanak godni a maga titka. bivták.

Az öreg leány összerezzent. - Ah! - szólt közbe az ómagy, kivéve - }!iféle titok ~ - kérdezte tettetett cso- szájából szivarját.

dálkozással. - O volt az én életem egyetlen reménye _... - A bársfá~ alatti kis sirnak a. titka. - folytatta az öreg leány. - Két hétig volt ... A Vilma kisasszony arcza majd piros lett, nálunk és két héten át csaknem minden pilla­majd ismét elhalványodo~t. Már I:Dost mit t~- natban láttuk egymást. Ez az ifju csodálatosan gyen ~ Utasítsa rendre es mondJa azt neki, hamar kiismerte atyámat. Ugy tudott a ked­hogy gáláns férfiak nem szo~ták kutatn_i asz- vében járni, mint senki más. Ezer apró figye­"wnyok titkait? Vagy tagad!a me~ n?ki egr- lemben részesítette, s ba ő a szobában volt szerüen a felvilágosítást~ HJszen .3ogaban ~ll egyetlen egy tekintetet sem vetett reám. ' mind a kettő. Vagy talán ... talan elmondJa A tornácz aljában, a7. istálló előtti pázsiton, neki 1 Hiszen körülbelül vele egykoru lenne meg két ajtó között beszéltünk <>gymással. Sze­az a drága halott! Hátba ismert~ i~ 1 S ~l~n relemről egyikünk se szólt. De mind a ketten beszélne valamit utolsó percze1rol ~ Ro';d tudtul~, mi megy 'Végbe a másiknak lelk.ében tlrtovázá.s után az utóbbira határO'Lta el magat. és szivdobogva lestük a pillanatot, mikor az lgen, ~lmondja neki szerelmük történetét. apám elals:Gik a fekete kávéja mellett.

}dikor elhelyezkedtek a kis asztal mellett, llyenkor ó l~tette a lapot, a. melyet fen-:e~'t~ leány lesütött szemekkel kezdett be· bangon olvasott; én meg felemeltem a fejemet

a hímzőrámáróL A tekinteteink valóságos or-éve i;" :'a~gyon ré.~~n volt, már talán harmincz giákat ült.ek, de az ajkunK néma maradt olyan, mu{t-;: tu. ~a., itt falun egyik esztendö akkor is .

. · . tnastk, csak éppen hogy az év- . Elhallgatott. Szinte elfelejtette, hogy valaki ..

. l t (JT!(JB1J Je ene e. , • kérdezte az . - Hat aztan 1 - .. ll]loS'

vér hangja tij.relmetle~u~. ll tt. Jött & P1Yyi 3'11 ~ Azután távozma. e, e a VásS.rbe et s'!l

hogy Ie kell menni a ha~~· a keZ-6~ 0eJll indulás elötti estén mef Nagyon ~ok&lg8ztáll apámtól és kosarat k~po~Ónapok m~'9'S.l áztB>' hallottam róla semmit. be egy ~erretet eg1 egy levelet kaptam, a. ~ely külsÓ JeV'e b'S>'

tott másik levél volt t~ve. ~601 b0.8Y eg~élJ' ismeretlen irta, tudatva~ ve Jcinek sz~ J30' lott katona mellén. tal~~~a·;gáJla.pitaD~ép'9'e, azonosságát nem stkeru "ték fel V'eJl lll csa~ csássak meg, hogy a bori az, J{a.DE' de azt hitték, aláirást ~~~talm ~eszélJ ez a név állt benne : e a. hogY ezer, t tett

Ebból aztán.megtudtam. 8 fogail~8 ~ között is csak reám g?ndo!~ 0yu~~szte!' a levélben, hogy ad~~ é i érdelllke ni bS.' meg nem nyeri ~ Vltezs fogja. ellen?Z s.bb8l) akkor talán az apam sem.. . teill otv, zasságunkat. Ezt a. levelet oriZge.. & llit a kis ládában, a hársak .. alat~~ nú~~l ez rofáfl

Elégetni nem volt ?ro~ od&, hogy \~~>tol>· nagyon beteggé tett, elasta , h& IIleg_.A.e!

· ·n ho~· ur ~ót ember tekintete ne e~Je t őrnagY '~J. keB lts most, hogy t_ud ~de~ének ezért nem fog eláruint 1 Kineve '9'0}%1&• szentiiQentálizmusért. ~ hogY felelt 2 Az őrnagy, a. helyetv, baJ8JB- ; megkérde~te : , e ;;pt az 6 elte re~J

- Boldogtalanna tett d 'Ikozva. eJll · Az öreg kisasszony cso 8

a. tekintetét. ·

_Vaeirna.p, 190~. mijus 30.

hem tö~életesek. · ·De azt nem lehet mondani, ogy Dltlcsenek eredmények.

\'et"e! 1c.!Jec~emök 'tuberkulózisáról még két év­ala ul~ ott 18 ~z volt a - sajnos, tapasztalaton gy P 0 - koztudat, hogy menthetetlenül és év orsan, 2-3 hó alatt, öli el a beteget. Az ez 8

szeptemberében Kölnben tartott kongresz­n~IJJ)on pedig magam láttam Schlossmann tizen'­kez~·oly1an csecsemöbetegét, a ki tuberkulin­év e esse meggyógyult, s a kik már 1-1% ba 6 ~olta;k észlelés alatt, tehát a kiknél való-

n Martos gyógyulásról lehetett beszélni. tóz. a. meg tudunk gyógyitani - ba. a fer­lY; es n~m. terjed tulgyorsan - még olyan fe=~~?.t. ts ~set~e~, a ki az elsö életnapokban ol ott gumökor:al, - minden esetre egy tlnakn haladás, a. melyröl álmodni ' sem mer-

volna. ezelőtt. és Az emberiség sok ezer éve él és luulódik a bi·us~ul el tuberkulózisban, de mi ennek csak Jn~ . az ?k~ 1 a Koch-féle bao~illust D) ég jük nehan~ evttzede ismerj ük. Ma már ismer­a bá at bacztllus mérgét, fel tudjuk használni Bére n al~m egés~ kezdeti fokainak megismeré­sok' .a eteg rumden veszélyeztetése nélkül; kitar~~etet meg is tudunk gyógyitani részben sának 0 ,kezelés, részben a szervezet ellenállá­erösité es természetes védekezési eszközeinek llleg tse ~ltal. :J!ontosa.bb ennél azonban, hogy Védeke~~ t~ ~s~erni a fer~zés módjait, a elött zes modJatt, azokat, a melyeket önök fejtet~ gyermekre való vonatkozásukban ki­lllegb tem ; ezáltal csökkenni kell állandóan a deti e gedett egyének számának, s a kez­nyes ese~ek felismerése által a korai, eredmé-

~!0zykezelés lehetősége is nagyobbodik. de lll'eg tgen-igen messze vagyunk a czéltól,

a:. látjuk azt! "aló Szukségesnek látom, miután a családban lllég "Ad.ekezés elveit nagyrészt ismertettem, A ~ll)' idevonatkozó dolgot megemlíteni. elllbe ·Ttlagon nincs könnyelmübb lény ·az önök:~e : Például fogadni mernék, hogy ha tudják Itt sorban megsza.vaztatnám, hogy BUkba b' k~egkérdezték·e, mikor legutolsó laká­lakó cs ~, ~~~öztek, how nem volt-e az előbbi több n a a Jaba)l tüdobaj, száz közill egynél' igen' jó em !eleine igenneL Pedig önök mind az az cia!adaeyá.k és háziasszonyok, a kiknek lakásba e soll~érdése, hogy poloska nincs·e a elég é n. at kéreD), nem hangsulyozhatom fert~tt' h.o~ egy lakás lelkiismeretes és pontos ben enttese sokkal biztosabban és könnyeb­Bokt~Iaba?itja. meg azt a t uberkulózis:baczillu­!Utal ' tlltnt a. poloská.któl. Egy mas ember -._ lakott lakásba okos embernek soha sem ~~~~~~~~~~~

- ~agyon - mondta halkan. :: ~or megviga-sztalhatom. O él.

i Igen. 8&6Ja.Jto~sz~.' .~os csend állott be. Végre meg·

_ az oreg leány, nyögv~ : . ~ ~h, csak ne · mondta volna meg ••• _ ~~y megfogta a kezét.

Ile~ 86~~la.podjék, nagyeá.m. VásárhPlyi Béla ~lYet k sült mPg a táborban és azt a levelet, ~k egyed megkapott, egy barátjára bizta. kean el a. 'Vére festette pirosra a papirt •• - Ne­bt-an ez:uondott mindent. De perszE' neveket

tett. d~~a.Es ·.: • és hol van most t :- Kérdezte BZ6168ra, at ?reg kisasszony. De a mmt ~katona.

. _ nyttotta ajkait, közbevágott : !on Ille ~em, nem. Jobb, ha nE'm tudom. Hagy­idt~ig kf legalább egy illuziót. Bár ha ennyi doan, hopes volt hallgatni magáról, ugyis tu-

p,.lágy nem szctetf"tt soha. bag,}ta. 11

1ott a hf"lyéröl s támolygó léptekkE-l

.. 4Jn.e a stobát. ~"Pél ent a hársfák alá.. A j erthen szinte 'l~tni ~es ~send volt. Mintha el akarta volna az .. Stl'Vében felkavart emlékeket. koliil a ~ kisasszony csodálkozva jártatta ~"kert .1n~tét. Olyan különös volt nf"ki ~ágossá.' ~ntha kiveszett volna. bPlöle ~inden· l:! lJ:;rt!i · '18 kapá.t f'n t-l.határozással a kezébe vette a. 616\'ette és UJra felásta vE-le a földet. :Majd apró dar:b ~~gsárgult papirost rej lif>khelyéröl; 6~élb~n. 0Ara tépte azt és széjjel szórta a

~~ ~ike foszlány odarepült belöle a -.,sátó}' tn;_ulatoean kapott utána és eldobta.

a -t valami undoritó férget. -.--.__

volna. sza.bad beköltözni az alapos fert6tlenités elött. Ez sokkal fontosabb, mint akárhányan gondolj6.k is igen sok esetet ismerek, amelyek· ben e rends~abálynak az elmulasztása. keser· vesen · megboszulta magát.

Kötelességemnek tartom még e helyen megemlékezni azokról a renW>za.bályokról, a melyek a tuberkulózisra hajlamos gyermekek erősítését ozélozzák. Ezek közt legelső helyen áll a. napfény és a levegő lehető bóséges alkal­mazása, összefügg tehát e kérdés a lehetőleg nagy gyermekszoba., a sok sétálás, a megfelelő nyaraltatás, jobbmóduaknál a klimatikús gyógy helyek lehető bóséges kihasználásával. De ·nem kell gazdagnak lenni annak az anyának, a ki gyermekét napfényre akarja kivinni; nem fog ennek hatékonysága azon megfordulni, hogy ez a Városligetben, vagy Tátrafüreden történik.

Meg kell azonban ernlitenem az ellenkező irányba. menö tulzú.st is. Vannak aqyák, a kik fanatikus Kneipisták, Lahmanisták, a. kik büszke~égüket helyezik abba, hogy gyermekeik a. legcsikorgóbb hidegben is csupasz térddel járjanak, lehetőleg hideg vizben fürödjenek, egész könnyen öltözzenek, szóva.l >>edzettek« legyenek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez· a tulkorán végzett edzés az esetek nagy részében nem válik be; az ilyep gyerekek nagyrésze még többet hurutos, folyton fázik, gyenge, és kimerül,t b?nyo~ás~ tesz. ~z edzés mértélcenek meghatározasa mtnd~g orvos~ feladat, nem pedig hiusági kérdés. Sajnos, ezt a ki­fejezést kell használnom, mert akárhányszor tapaszta.ltam, hogy a szülők valósággal meg vannak sértve és lenézik gyermeküket, ha az edzéere megbüléssel reagál. Ezt az eljárást tudniillik legtöbbször vidéki családokban lá­tom, a hol a szülök erősek, nagyok s a. hol valóságos becsületbeli kérdést csinálnak ebből a Q.ologból. Sokszor láttam már ennek is rossz végét. ,

Hogy még arról is beszéljünk néhány szót, a mi a tuberkulózis elleni védekezésben még hiányzik, de a minek megvalósítására törekednünk kell, elsö sorban a.z ugynevezett erdei iskolákat kell megemlitenem. Német­országban, a hol sokat- tanulhatunk, már nem egy ilyen müködik. ltppen ugy, a hogy külön iskolákban tanitják a valamivel gyön­gébb felfogásu tanulókat, éppen ugy állitanak gyengébb, beteges tüdejü tanulők számára ~terni, sót középiskoláka.t a közelfekvő erdők­ben, a hová. külön omnibuszok vagy vonatok viszik ki és hozzák este vissza a gyereket. Délben künn étkeznek. Nyitott ablak mellett folyik a ta.nitás Isten szabad te:.mésze:é~ek balzsamos ölében, - hogy ez milyen áldast jelent a szegény gyerekekre, azt hiszem, hogy fölösleges részletesebben .. fejtegetne~;, .

Itt folyik a város kozepén az ona$1 Duna. Sokkal kevesebbe .kerülne, mint a. Gellértheg;v t:ác~keritése, a mire sem a hegynek, sem s6I)ki· nek ne)n volt szüksége, - ha nyáron nagy tuta· jokon uszó gyermekmenhelyeke~ rende~ének be rajta; a melyek reggel leusz,na.na~ a szab!l'd leve öre valami homokos partra, a hol egesz nap ~apfürdöt,vehetnének a gyerekek.~ Egy-két gyermekkertésznó kellene csak hozzajuk fel­ügyeletnek. Az ételnemüt rés~be~ ki leh~t~e vinni, részben künn l~betne fozm. R~ss~ t~o­ben sátrako alatt tanyaz~atna az apr~ nel?~eg, a melyre, ha. egy-két het ale:~~ barna~~ s~t s

'vta az Isten szabad levego]et, a saJat edes SZI , anyja.· sem ismerne ra.

Hasonlithatatlanul kevesebbe k~rüln~ ez, · t a pesti kisember ugynevezett •nyaralasa~,

mm "y abban áll hogy otthoni kényeimét a met ' k • 1 'li f"l szük levegőnélküli kucz ova csere o ~roson ~agy Budakeszin, s a hol a. gyermek

k d 'é t rom· dent áldoz abban a h1ezeroben, e ve r él · · 1. • • • 1 h használ neki. Pedig a ez t 1gy r1t~a~ er! e . ogy Ha. az Isten segit és a. Gyer~e~v~do Liga.,

t l, még ezt is meg fogJuk csma.lnt. a anRettenetes egy látvány az, hogy a sze· rencsétl~m skroful~ gyermekek ho~~. ~t~z-

k k ' bázról-kórhazra, hogy befogadJak oket. A kórh~zak pedig csak egész rövid ideig. tart­hat. ák ezeket a. sze~~ncsétle~eket, a. ~kn?k ne~ kórház kell, de JO levego, .falu és apolas.

Menyasszonyl KelengJék t::: uiUl•••l•t61161 k'-1- :::: ~·pdket h k61td5V•Wd

TAUSKY J. ~~~-~~l Poz~ony

l

61) .)

-- -·.,....-Divaflev61.

Budapest, 1909. má.jue végén. '· Lezajlottak a. versenyek s . a nagy toaletpro­

dukczióknak is végük van már. A mutatós selyem, v~lódi csipke, grenadin, krepp ruhák helyett most mindenki a. praktikus falusi, íürdőhelyi, tenger­parti viseletra gondol, ehhez akarja beszerezni magának a szükséges ruhú:Latot napernyöt, kala­pot, alsószoknyát, stb .

Mi is erre nézve akarunk n6mi utmutatással szolgálni olvasóinknak.

Nagyon divatosak és aránylag nagyon jutá­nyosak a hímzett vászonruhák és a. sima, angol­szabúsu vászonruhák, melyek a vasaláara is igen alkalmasak. Vannak egész hosszu és félhosszu kabátosak s IDiodenkinek magas pri~esse-szabásu az alja..

Harmincz éven tullevő urinö még nyáron sem megy csupán ingbluzban, hanem ba egyebet nem, egy sált, vagy egy irish gipür-kabátkát - már attól függ kinek hogyan telik, valódit vagy csodá­latos szépen hamisitattat - vesz magára. a. leg­nagyobb bőségben is. E kabátkákból is gyönyöroe­ket láttunk raktáron, ugy az olcsóbb, mint a drá­gább fajtából, ue a melyeket csak igazán hozzá. értök tudnak egymástól megkülönböztetni.

Kedves és bá.jos ujitás a rendkivül előnyösen álló mosó grenadin princesse·ruha, csipkediszszel és selyemövvel s belevarrt csipkeplissée-fodros aljjal battisztból, 'minden divatSzinben, 90-100 korona értékben. Továbbá. a pettyes shantung­selyem ruhák, melyeknek anyaga a nyers selyemé­hez hasonló, de sokkal kellemesebb visel('t annál. Ezek is princesse-szabásuak és irla.ndi csipke ékesiti azokat.

Ugyancsak nyári ujitás a. nagyszemü (gros­grin) tüllalsószoknya, széles, rakott tüllfodorra.l, a. szoknya. felsö része nem törö selyem, s betétje és alsó fodra tüll. Ez is minden szjnben kapható.

Kyári fogadóruháknak alkalmas a. Bieder­mayer-pongyola is, bnttisztból, st.ilszerü bajtóká.­val, 30-35 .orontíért.

A ka1apok bár elsö pillanatra. nehézkeseknek látszanak, rendkh·üli nagyságuknál fogva, de meg­lepöen jól álló formájuak, s szalmájuk oly sokféle, hogy ru indeoki találhat iz!ésének ·megfelelőt. Annál is inkább, mert az idei változatos divat nem köti egyhez az embert. E kalapok már bebizonyították életképes voltukat, mert fürdőhelyeken, versenye. ken, a párisi Boisban, Armenonvil1eben, mindenütt ilyeneket látni, a kecses női feje~en.

A fennt leirt tárgyakat, mint talá.n már ki is találták, a Holzer-áruházban láttuk a hogy fél­munkát ne végezzünk, lementünk a Souterrainbe is, hogy a különös feltünést keltett ugynevezett : .,kerti ruhákat• megtekintsük.

Mindössze busz koronányi csekély árr61 van szó s mégis e ruhácskák, amellett, hogy kitünően mosódnak, és praktikusak, diszkrét elega.ncziájuk. nál fogva első helyet foglalnak el a diva.tujit~sok terén.

Ugyancsak itt láttunk nyaraláshoz való vá.­szonruhákat, egész kosztümöket, kabáttal és aljja.l, söt 1.-ülön aljakat is núndenféle fehér bluzokhoz. Ugyszintén lüszter és vászon porköpenyeket. Milyen kellemes ez, a. poros kocsiuton! Hüvös, mert visszaveri a nap sugarát, nem piszkolódik és megóvja ruhánkat a. mindenhová befurakodó por elöl!

Szóval, végre, egy czélszerü divat, mely aHg '\"esz '\"alamit igénybe budgetünkből és mégis el&-gáns, kedves és bájos ! Millicent.

H6k vitája. ~Az angol nök és dzsiu-dzsltszu.)

Az angol nők jelenleg nagy kiállítást rendeztek Londonban nöi munká.ból s ezen kiállításon 80k minden érdekes dolgot mutatnak be azokon dolgokon kivül, a miket nöi kezek teremtettek a. mely dolgok közt pl. o. nök által kov~... lt tk' a k t . . l h l' . -..eo pa. ó-

a lS e et atm) nem mint a femini.. . , ... . T-IllU& VlVlllao-

- ,_, !\.-- .

. A Z· U JS A. G. -~ ·-·· · -·~

nyát, hanem mint 'év~ok 6~ hai;~~i;y~ ~ mÓd más volta. növeitek nagyra. A reri~tsc~nce~-nfik m11llk'j&t egy kis angol vidék nóinek. Angliáb~ hár~m f?stádiuma. van : a korai-! ~ nagy· és a

. - . . • késórena1ssance. De ez a három stadium az orszá.. IWnden férfi buszke testt ereJére s a not ember· gok szerint, különböző időpontokban követke4 etámba. nem is veszi, mert hát annak emlitésre zett be. méltó testi ereje nincsen. (Pedig merjük hinni, A korarena.issa.nce, mely üjooti elfogultsággal hogy pa.tk6kovácsoak lenni nem a legkönnyebb arra. .. szoritkozott, hogy az antik mintákb61 ,a. ~~: munka.). Az angol suffragettek most ezt az ősi szetoset megtartsa.. Olaszországban a. fCV. s;azádot

. , • . . hajtotta járma alá (Guattrocento). ~tet t&madJák meg egy mulatságos produkozt6Juk- A 0 • lóOO-t61 1580-ig tartott. , . 'álli' , 1 h , . agyrenaiSSa.nce .. _ • ka1, a. lOlt a. ki tasukon e ct naponta elyezru. (Cinquecento). Ezt követte a XVII. század késö-Ez a produkczió pedig a köv~tkezó : egy_ iczipiczi renaissance-a, azaz a barok. Erről már más helyt kis asszonyka birokr~ ~~ e~y Ó\Íási termetü, rend- sz6ltunk. ~ . .. . , óri ruhába bujtatott férfival a kit az asszqnyka A renrussance-mozgalom a tobbt orszagok?~n

' 1 • • . • csak a XVI. században indult meg. A ·cínquecento-& ~égéo leg_Yoz. ~ ~ssz~pyk~ ~gy ~res dzSl\1-: .nak '(mely 500-at jelent) megfelelöen a.quattFocento dzs1tszu taDJtónó, a k1 n1ar harmmcz suffragettet a)(V. századot, a trecento pedig a XIV. századot képzett ki. A nézöközöns~g persze nagyban mulat jelenti. Es igy a megfelelő századok mi.rvészeit tre­a harczon és annak a vegén, e a. val6di rendőrök centistáknak, quattro- és einquecenti&ta.knak ~zo­sem · 1gen örülnek ezen legujabb feminista viv- ~ás p.evezni. A rennaissan~-r~, 6pületeir~, ~til~-

. · .. sára nem terjeszkedünk k1 bovebben, eloszor ts mánynak, mert einek a gyanuporrcl, hogy azok ~ · t b - ket m· ásod . . . mer" nagyon messzrre veze ne ennun , : nemcsak a testgyakorlat kedvéért tanultak eppeo szor pedig már azért sem, mert a mi róla feljegyezni ezt a sportot. ·<. · • ... való ·Tolt, azt szebben i~>, jobban is elJ:!londtáR:

Berzeviczy Albert és Diner-Dénes József,. általi--7 • (Franczia gyermekbiróság ok.) nosan i:;mert müveikben, semmint {lzt _mi~ t~._

Francziaorezágban mindtöbb hiveket nyer az hetnök. -~- . L. eszme, hogy a bünözö gyermeket nem szaabd a fel-nottek mértékével mérni, hogy égető szükség van arra, hogy a haladás országában gyermekbirósá­gokat állítsanak, mint a hogy állitottak Ameriká­bno, Xémetországban, Magyarországon, sőt leg­ujabban Ausztriában is. A ki érdeklóclik e kér­dés iránt, jól teszi, ha Coppée egyik leggyönyörübb regényét ol\"as::a el,aminek a. czime: Le Coupab!e. Ez A konyv egymagában elég ér\' \"olna arra, hogy Franczinország minél elöbb külön gyermekbírósá­got rendezzen be, a mi minálunk mo~t már közel egy Ó\"e müködik s eddig kitüno eredménynyel, pedig eleinte ugyaM::.ak nehéz volt derék biráink dolga, mert. az nem elég, hogy a gyermeket fel­m~ntik, arról if} kell sondo~::.kodni, ki ügyel fel aztán arra. a. gyermekre, a. melyik egy~;zer már el­tán!orodott, ki törödik annak a lelkével, ki ball­go.tJa meg annak ,panaszá-t. Bárcsak· tudomást vec.ne ei.en párját ritkit6 inté1.ményünkról a na~y­kóí.onségünk azon r&>z.e, mely ráér a más ember baJával, goodjá:>al foglalkozni, a ki tud annvi jdót lizakitani magának, hogy egy-egy gyerm~k eikét gondozásba vegye, mcnnyire megkönnyeb­bülne ~erék biráink gondja, mcnnyiv€'1 több egye­neEielku emberfi tudnánk nevelni a hazának.

A sfilasr61. (Folytatás.)

6ty~ régtnu. A rokok6-stilusnak egy elága­z sa XIV. Lajos franczia )rirály alatt a style ré­geoce nevet viselte. Ez a t>tilus ir,mét a görbe \llnalaknak szenett érvényt, do más, könnyebb hajlásokkal, smnmint a barok-stilusnál láttuk. De ez a hullámzás (';;ak ideiglf'nes Y olt s ct<ak addig tartott, mig a XV. Lajos uralkodáeát meg­elozö régcntlll~g. Xémctulföldi moth•umokat fran­czia motivumokkal <'S)'·r-;itett. lllOJ!ában s fömcs. tere Ant,oine \Yatteau \Olt (li~l-ig) s egy flamand néztalosnak OJa~orsz.ágban kiképzett fia: Op­penort.

Renaissance. (Olaszul : Il ripasci mento.) Végre elértünk a nagy, mÜPÍSZeti re~enátorhoz, a. renaissance-hoz. Azt az idÖSLakot nevezik igv a kt:lturában, mely a középkor kezdetétol a xix. század elejéig lefolyt. Maga a szó ujraéledést, ujra. sztiletést jelent s tulajdonképpen nem más, mint az antik müvészi formáknak többé-ke,·ésbé !iza­bad átalakítása. Ez a proczesszus azonban mégis bensó &szcfüggésben áll az ó-kor bölcseinek, tör­ténetiróinak és költöinck tanulmányozásával, a keletrómai birodalom összeomlásával, KoMtanti­nápoly meghóditá.t;á,·als az ezál!al Ny~~~t-.~uró~a felé va16 ,·ándorlásra kénybzcntett .gorogok mu­vészeté,•el · továbbá. az uj \·i!ágrész felfedezésével, a könnyehbó tett utazások róvén c.lórt ember- és világismerctt~l stb. . .

A rcnai!isance tehát nem csak az anhk cmleke­ken íelópült egyoldalu formaérzéket jelenti, ha­nem egészen uj eszmekört is ezenkivül, mely a fel­t ontethetot mioden iránybau é~revc:-zi és ki­l&k:náz.z.a s technikai fejlödóse révén a müvé::.zetek ~~ta~gainak jelentékeny helyet bizto::.it a kul-

eeak ~~~J~peni hazája Olaszország. Innen éa Franeu.oraú huz.ódik lassan észak {€'lé. Xémet­lyet ~. ~Pielle~g~ané ~ el.len.állásra. talált, me-

'"::: , • · ~!lJa..tJ ~OJlY.O~ s az_ él~t-

' Kozmafika. Rovatvezető Garami Béla dr.

Az arczbór szlnének hibái. N'emrégiben fog-lalkoztam e helyütt az arczbor lizinének leggyak~ rabban jelentkezó és legmakacsabb hibájával, a t:>teplö>el. Nem akarok ibmétlésekbe bocsátkozni és igy a teljesség kedvéért most Ct:>ak. futólag em­litem. meg, hogy a t>Zepló keletkezésének okáva:l tit>ztában nem vagyunk, csak annyit Wdunk, bQgJ jelentkczé~:>ében bzerepe van az intenziv, erös feny­batáspak és igy leggyakrabban tavsózszal és·i'iyái 'ron jeleotkez.ik, a mikor a nap b u garai .a legra_g) o­gób hun &ütnek. .kt ia megemlitettem, hogy á szeplö makacs baj , melytöl , ·égleg meg~>zabadulni nem 'igen lehet, miután texpellas {urea, tamen usqu~ rccurr.et~. azaz még akkor is ví~oszajön, lia_ ,·asvillával Uznéd is el. A vallviliánál azonban ,·an­~a~ mégis jobb hatásu szerek i~:;, melyek 1egalább 1de1glenesen eltüntetik a t>zeplót és ezek közt különössn biztos hatál)uak azok, a melvek hám. la :>ztás utján érvényesülnek. l\1iután a ·~:;zeplő az arczbor legfelsöbb rétegében ~:~zékel, oly szerröl kell gondoskodni, mely hatásával e legfelsö réte­p:P.kct. lehámlasztja és a szeplöt. ily uton-módon tünteti cl. :'llivel az ilyen t--:ter tenné~zetesen az erősebbek köié · tartozik és igy a bőrt izgatja, gondo~kodni kell nrról is, hogy Yalami enyhe ha­t~,:;u s7.encl ezt az izgatást <':-iUapih;uk, ellen: t;ulyozzuk. Hámla:-ztá:;t a. kétféle cro~~<égben .. ké­~oziilo ~hürsony-szeplokrém4"-mel érhet ünk el (sző­kéknek ~\Cnyhe<t, barnáknak terŐMf ajánlát OS), mig az utóhatá~:> cnyhit&;ére, nappuli haoználatra a f>ll. ~:-zánlU bár~>ony-zl:liros krónh• felel meg leg. · inkább.

~zepl?hö~ hasonlit- az .an·Lbör C'gy más hibája, a ma,1/olt 1::.. Ennek ugyams ugyanuL az oka, mint amazé. Fe~>loauyag Jerakodália a bor legfebó réte. gébeu. ~nnyiban mégis elüt a. ~;zeplötol, hogy nemcsak erös fényhatábok köYetkezménye, hane~ ~D akran "ulyosabb természet ü b,tjok, bete,..sé~ek kishö t Ü!tete. Igy gyakran mutatkozik em~~ztési ~u ,·ar~k melle~t, toYábbií. no i betegbégek kil:iérö Jelensege gyanant. Ilyen Cfetben természetesen az okozó bajt, kPll gyógyk€'zelni, annak eltüntetéséYel azután a májfoltnak is nvoma , ész.

Snjá~~ágos, hogy a bŐrt, étö kulsö izgalom is gyakran Ja~· azz~l a kö\'e_tkezményny<.'l, hogy nyo. má.han máJfolt Jel€' nt kez1k. Id~'' on at kC\zÓ érdekes megtigyclf.'6eket tettek t-gye" Vf'"vészeti g\·árakban h l J • t~ v '

o eros tatasu ~:>zerekkel dolgoztak a ntunkások kik köztszinte játT~nyszcruleg hipett fel a májfolt:

De nemc.sak v€'gyi, h11nom · fizikai ingernek is meg,·an az a saját&ign, hogy rnájszinü festék­lcrukodál:it idéz f'lö a bőrön. lgy fórfiaknál a hom­lokon, hol ~ kalap karimája állandó nyomillt gya-: korol. azutan meg a nyakon, AZ inggombok ny0 •

m~si helyón, igen siirüen látunk májfoltokat, ~irr nnknél a fiitÖ, hari,..nyakötó és !lliÍS I'LOrns ruhá. zatj czikk h~>lyén találhatjuk e hörszinezodést.

Ha kelctkezé:;ének okával tisztába jöttün'!."; nkkor könnyen megbirkózhatunk \·ele. A~ okot megszüntetjük, vagyi:. gondot \'ÍSelünk arra, hogy semmiféle \'egyi vagy más inger bórünket ne érje, azután pedig az erös bársonyszeplokremmel, ma­·kacsabb csetekben bársonybórhámlasz.tóYal fo- , . . - .:. .. . - . -. .. - ..

• -- . - - ·. tes ~ugének gunk hozzá.& bőr legfelsöbb,-~p1gmeo k U arról lehámlasztásához. I tt is gondoskodn~ tó e hatásái hogy ezen meglehetős erős szerek lZga 'l tá.vel

k . áltakoz6 haszna a valamilyen enyhe enocs v á l'bb emlitett ellensulyozzuk. E ezéinak a. m r e ~fe ·egyzelll, II-es számu ~zsiroskrém<c felel me?,· ehn!~ igényel, hogy a. májfolt kezelése nagyobb tur tó kurát kell különösen ha eltávolitására. há.mlasz . szoba.· tartanunk, mert ez esetben I0-!4 napig fogságra vagyunk k~rhoztatva. hatása, hogy

A szublimátnak lS ~egvan ~z ~e roint veszé­a fe:;tékcs börréteget le~amJa:;ztJa,_ mettett hast· lyes szer, csakis on-oSl ellen6rzés oálható. b egy az arct

Szintén fesfienylerakódás sztm-~ ~ · folyamán ugyneveze~t .les-i!-lésf- is, melye a. Y ~em egyéb alig kerülhet ki az e~ b~~·· és a. me Y. a szeplők' egybeolvado tomegón6ldh t'uk a. m!6

. A . tcsüléspől \lgyana~t mon ~ J t~dniillik, Rotht>child' níondott a szegénységr~lé,gyen bog.Y

. , A . ·ra nem sz ' b' hogy ·nem szégye~. , nny1 . . 1 becscsel tr, különösen nyár veg.en · ugy~n.~zza t ul t idóknek mint a ' régi szobrok patmaJa, e m . maradandó becsii 'bizonysága.

1 z is 0 gy kiu~

Hiszen .. a ·ki Budake:;zin nyara /bb is~ alatlll a napra ho"y hazaérkeztekor le~a a. l he.ssen le·

- ' ·. c . . · yaralast e montecarlói vagy ruzzal n . olvat:>ni · ábrázatáról. k kik nem il.Y

~!ivel azonban sokan v~noa -/'·ét röv:ide5e~ uton akarják igÚolni nyar~l~suk 1 e~k~rok e!llle: a lesülés elleni küzdelemrol 16 meg kez ni.