AZ ÉLETPÁLYA-RENDELET

2016. ÉVI ÁTFOGÓ

MÓDOSÍTÁSA

Kozák András köznevelési szakértő

Kommentár

2

Tartalomjegyzék

1. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e

fokozatokba besorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai ..... 4

2. A szakmai gyakorlati idő számítása .................................................................................. 15

3. Az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák).......... 19

4. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező

alkalmazottak minősítése ......................................................................................................... 21

5. Új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat ...... 23

6. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő – pedagógus szakképzettséggel nem

rendelkező – alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás ........................................................ 24

7. A minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és módosítása

25

8. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás ............................................................. 27

9. A minősítés általános eljárásrendi szabályai ..................................................................... 28

10. A minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái .................... 30

11. A minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek ............................................... 31

12. Az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje ................... 32

13. A pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok ...................................... 33

14. Az illetménypótlékokat érintő szabályozás ................................................................... 35

15. További jogtechnikai jellegű, szövegpontosító módosítások ........................................ 35

3

A pedagógus életpályára és a közalkalmazotti jogstátusban foglalkoztatott pedagógusokra

valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra vonatkozó generális

munkajogi szabályozó norma, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő

végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) átfogó

jellegű (novelláris) módosításaként került kihirdetésre a Magyar Közlöny 2016. évi 113.

számában a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 235/2016. (VII. 29.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet).

E rendelet – mely a 2013/2014. tanév első napján hatályba lépett Épr. immár tizenkettedik

módosítását valósítja meg – főszabály szerint 2016. július 30. napján lépett hatályba azzal,

hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő minősítések esetében is alkalmazni kell, kivéve a

hatályosító klauzulában nevesített eseteket, melyek alkalmazási kötelezettsége csak 2017.

január 1-jével áll be.

A Mód. rendelet egyaránt tartalmaz tételes normaszöveg-módosításokat, melyek új

jogintézményeket normalizálnak, vagy átfogó jelleggel változtatják meg a korábbi hatályos

jogállapotot, de vannak jogtechnikai jellegű, nyelvtani-pontosító szándékú, valamint a tanügyi

és munkajogi szabályozás egyes instrumentumaival való koherenciát megteremteni

szándékozó, továbbá érdemi deregulációt megvalósító korrekciói is.

Az átfogó módosítás mögött meghúzódó jogalkotói szándék szakmapolitikai gyökerű: a

Köznevelési Kerekasztal első prioritásai keretében született, a pedagógusok minősítésével és

kötött munkaidejével kapcsolatos konszenzust tükrözik. Emellett normatani szempontból is

indokolttá vált a korrekció: az egyes szakaszok és azokon belüli bekezdések struktúrájának

rendszerezettebbé tétele és egyes valóságos szabályozási tartalommal nem rendelkező normák

deregulálása a normacímzettek részére az egyértelmű értelmezést és a könnyebb alkalmazást

szolgálják.

A Mód. rendelet által átfogott szabályozási tartalmak a következők:

Mesterpedagógus és Kutatótanár fizetési fokozat elérését célzó minősítési eljárás és

az e fokozatokba sorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció

részletszabályai

a szakmai gyakorlati idő számítása;

az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák);

a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező

alkalmazottak minősítése;

új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat;

a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő – pedagógus szakképzettséggel nem

rendelkező – alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás;

a minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és

módosítása;

az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás;

4

a minősítés általános eljárásrendi szabályai;

a minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái;

a minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek;

az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje;

a pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok;

az illetménypótlékokat érintő szabályozás.

***

1. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e

fokozatokba besorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai

A pedagógusok előmeneteli rendszerét érintő változások fókuszában a Mesterpedagógus és

Kutatótanár fizetési fokozattal kapcsolatos anyagi és eljárási normák állnak. Az Épr. 1/A. §-

ban foglalt értelmező rendelkezések új jogintézményi definíciókkal bővültek. Meghatározásra

került a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési

eljárás legfontosabb instrumentumai, a Mesterpedagógus pályázat és a Kutatótanár pályázat

fogalma [Épr. 1/A. § (1a)-(1b) bek.]. A Kutatótanár pályázat a Kutatótanár fokozat

megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja

szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat

megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Kutatóprogram), míg

a Mesterpedagógus pályázat a Mesterpedagógus fokozat megszerzéséhez benyújtott

dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai

tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását

követő időszakra vonatkozó programját (Mesterprogram). A definíciók fogalmi elemei tehát a

szakmai életút és annak keretében a pedagógiai tevékenység eredményeinek elemzése, mely a

portfólióhoz képest jóval szabadabb kereteket határoz meg, hiszen nélkülözi pedagógus-

kompetenciák tények és önértékelés alapján történő dialektikus értékelésének kívánalmát. A

Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat és a portfólió ugyanis nem csereszabatos

fogalmak. Portfóliót a pedagógusnak a Pedagógus I és a Pedagógus II. fizetési fokozatba való

kerülés érdekében kötelező készítenie, annak a minősítés során véglegesített megléte elemi

feltétel ahhoz, hogy a nem kötelező minősítési eljáráson a részvétel (pályázat) lehetővé

váljon. Főszabály szerint ugyanis nem kell a Mesterpedagógus és a Kutatótanár

pályázatra aspiráló pedagógusnak portfóliót készítenie, ha és amennyiben már

rendelkezik eredményes minősítési eljáráson értékelt portfólióval.1 Ezzel ellentétben

azok a pedagógusok, akik 2013. szeptember 1-jén – minősítő vizsga és porfóliókészítés nélkül

– az Épr. 36. § (2) bekezdése révén – ex lege – Pedagógus I. fizetési fokozatba kerültek

átsorolásra, továbbá azok, akik előzetesen, minősítési eljárás keretében nem véglegesített

portfóliót töltöttek fel, és ennek eredményeképpen 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus

II. fizetési fokozatba nyertek átsorolást, rendes minősítő eljárásuk eredményességéig illetve a

fizetési fokozatukban való véglegesítésükig, ha a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat

1 Természetesen a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérését célzó pályázat konkrét feltételeit is

a minősítési keretszámról szóló emberi erőforrások miniszteri határozat szabja meg az Épr. 10. § (1) bekezdése

alapján. A minősítési keretszámról szóló határozatban foglalt különös feltételeknek legkésőbb a jelentkezés

időpontjában kell megfelelni.

5

megszerzésére irányuló eljárásban kívánnak részt venni – az egyéb jogosító feltételek beállása

esetén – portfóliót és pályázatot egyaránt kell hogy készítsenek az Épr. 39/F. és 39/G. §-ai

értelmében.

A 39/F. § (1) bekezdése kimondja, hogy az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével

ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig

Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és

Mesterpedagógusi pályázatot készít. Az 39/G. § (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy

az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt

pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló

eljárásban vesz részt, portfóliót és Kutatótanári pályázatot készít. E speciális szabály szerinti

portfólió és pályázat tartalmai elemeit a 39/F. § (2)-(3) bekezdései írják elő.

Megjegyezzük, hogy az Épr. idézett passzusai az eljárásban való részvétel határidejét azért

2018. június 30. napjában jelölik meg, mert a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény (a továbbiakban: Nkt.) 97. §-ának – 2017. január 1-jén hatályon kívül helyezésre

kerülő – (19) bekezdése e napban jelölte meg a pedagógusok első kötelező minősítésének

határidejét.2 Ebből vezethető le (interpretatio historica) az a jogalkotói szándék, hogy a

Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzésére általános szabály szerint csak az

eredményes kötelező minősítéseket követően kerülhet sor.

Ugyancsak megjegyzendő, hogy 2017. január 1. napjától minősítési eljárás lefolyatása

nélkül véglegesített Pedagógus II. státuszba kerülnek mindazok az ideiglenesen

Pedagógus II. fizetési fokozatba besorolt alkalmazottak, akik 2016. július 1. előtt nem

vettek részt minősítési eljáráson, így lényegesen csökken e célcsoportba tartozók száma. Az

Épr. – Mód. rendelet 29. §-val korrigált – 36. §-ának (4) bekezdésében foglalt méltányossági

szabály szerint a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus

besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Az Épr. 36. § (4) bekezdése

továbbá kimondja, hogy az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) az érintettek Pedagógus II.

fokozatra irányuló minősítési eljárásra való jelentkezését törli, és őket erről tájékoztatja. Ettől

eltérően az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki

2016. július 1. előtt az Épr. 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen

tanúsítvány kiadásával zárult – feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a

Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést – 2020. január 1-jén a

Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ezen időponttól őt Pedagógus

I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de

a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető

illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.

2 Az oktatás szabályzására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX.

törvény 46. § 15. pontja 2017. január 1. napjával hatályon kívül helyezi az Nkt. 97. § (19) bekezdését, melynek

értelmében a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben

foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül

sor.

6

A jogszabály szóhangzata alapján csupán elvi lehetőség az, hogy azok a Pedagógus I. fizetési

fokozatba besorolt pedagógusok, akik 2013. szeptember 1. napját követően kezdték

gyakornoki felkészítésüket és eredményes minősítő vizsgát tettek, részt vehessenek az Épr.

39/F. és 39/G. §-ai szerinti Mesterpedagógus vagy Kutatótanár pályázaton, ha az oktatásért

felelős minősítés miniszter (a továbbiakban: miniszter)3 keretszámról szóló határozatában

foglalt különös pályázati feltételeknek megfelelnek. Azért beszélhetünk az ő esetükben csak

elvi lehetőségről, mert egyrészt a jogszabály nem disztingvál a Pedagógus I. fizetési fokozat

esetében, tehát nem kifejezetten a jogszabály erejénél fogva szakmai gyakorlati évei ténye

révén átsorolt alkalmazottakról szól, másrészt a 2013. szeptember 1-jét követően az életpálya-

rendszerbe belépőkre az általános szabályok vonatkoznak, melynek értelmében a

Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázaton való részvétel elemi feltétele a Pedagógus II.

fizetési fokozatba való besorolás, ez pedig kizárja nevezettek részvételét a 2018. június 30-ig

nyitva álló pályázaton való jelentkezésre [Épr. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.].4

A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fizetési fokozatot célzó minősítés novált normái között

kell említést tenni arról – az Épr. 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően meghatározott

– két feltételről, amely bővíti az említett fokozatok eléréséhez szükséges feltételeket [Épr. 4. §

(3) bek.] a következőkkel:

A Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázat feltöltési határidejének időpontjáig a

pályázónak eredményesen be kell fejezni a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az

érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben

[a továbbiakban: 15/2015. (III. 15.) EMMI rendelet] előírt továbbképzést, ha és

amennyiben részt kíván venni a minősítés, a tanfelügyelet és a szaktanácsadás vagy a

pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladataiban [Épr. 4. § (1a) bek.].

A vezetői, magasabb vezetői feladatokat5 végző Mesterprogramot megvalósítani kívánó

pedagógus esetén feltétel az is, hogy a pályázatra történő jelentkezéskor és a minősítési

eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen vezetői, magasabb vezetői megbízással vagy

munkakörrel [Épr. 4. § (1b) bek.].

Az Épr. 4. § (1b) bekezdéséhez kapcsolódik az Épr. 12/C. § (1) bekezdésének új, harmadik

fordulata, amelynek nyomán a minősítési illetve bírálati eljárást meg kell szüntetni, ha az

OH vagy a minősítő bizottság észleli, hogy a vezetői, magasabb vezetői feladatok

ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb

vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik. Ha pedig az intézményvezetői

feladatokkal összefüggő Mester- vagy Kutatóprogram vállalása esetén a vezetői, magasabb

vezetői megbízás véget ér, és a pedagógus programja módosítását az ettől számított harminc

napon belül nem kezdeményezte, őt az ezt követő napon vissza kell sorolni azzal, hogy

illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus

hozzájárulása nem szükséges [Épr. 14/A. § (1) bek. e) pontja, (4) bek. e) pontja].

3 A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontja

értelmében a Kormány oktatásért felelős tagja az emberi erőforrások minisztere. 4 Tulajdonképpen itt két jogértelmezési maxima konkurál: a nyelvtani és a rendszertani interpretáció. 5 A köznevelési intézményben ellátható vezetői, magasabb vezetői megbízások körét az Épr. 21. §-a sorolja fel

zárt taxáció keretében.

7

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár minősítési eljárását meg kell szüntetni, ha a

foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladja a hat hónapot – szemben a kötelező

minősítési processzusokkal [Épr. 12/C. § (1) bek. c) pontja].

A Mesterpedagógus fokozatba való besorolás a következő két kondícióval egészült ki,

melynek értelmében az adott fokozatba sorolás feltétele, hogy ha a pedagógus szándéka

az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy

minősítési eljárásában szakértőként való részvételre irányul, az országos szakértői

névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen;

a szaktanácsadói feladatok ellátására irányul, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI

rendelet szerinti szaktanácsadói névjegyzéken

szerepeljen [Épr. 4. § (4) bek. a)-b) pontjai].

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat lényegi elemeként jelenik meg a

definícióban a Mesterprogram, illetve a Kutatóprogram, melyek keretében az adott fizetési

fokozatra pályázó pedagógus ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását

követő időszakra vonatkozó, realizálni kívánt szakmai elképzeléseit. A Kutatóprogram

elkészítése minden esetben kötelező a Kutatótanár fizetési fokozat megszerzésére irányuló

pályázat esszenciális elemeként [Épr. 9/B. § (4) bek. g) pontja].

A Mesterprogram elkészítése kizárólag abban az esetben kötelező része a pályázatnak, ha

a pályázó nem szándékozik részt venni az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a

pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként, illetve nem

kíván szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat ellátni [Épr. 9/B.

§ (4) bek. f) pontja]. Erről a szándékáról az érintettnek a minősítési eljárás (pályázat) során

nyilatkoznia kell. A fent felsorolt feladatok ellátásában részt venni nem kívánó pályázónak

Mesterprogramot kell készítenie, majd azt a sikeres minősítő eljárását követő naptári év

első napjától számított öt éven belül megvalósítania [Épr. 8. § (5) bek.].

A Mesterpályázat és a Kutatótanár pályázat – mely a szóban forgó fizetési fokozatok elérésére

irányuló minősítési eljárás kötelező eleme – az Épr. 9/B. § (4) bekezdése értelmében– kivéve

a 39/F. és 39/G. §-ban foglalt eljárásokat – a következő tartalmai elemeket foglalja magába:

szakmai önéletrajz;

a pedagógus pályázata és a bemutató portfóliója tekintetében, azok eredetiségéről szóló

nyilatkozat;

intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói

igazolás;

szakmai életút bemutatása és elemzése,

bemutató portfólió,

Mesterprogram vagy Kutatóprogram;

együttműködési megállapodás (a korábbi együttműködési szándéknyilatkozat helyett).

8

A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok megújítása keretében lezajló minősítési

eljárások előzetesen kalkulált számát – miután azok kötelezettséget keletkeztetnek az érintett

pedagógusok számára – a miniszter által kiadott minősítési terv garanciális jelleggel

kötelezően tartalmazza [Épr. 10. § (3) bek. b) pontja].

A Mesterprogramban foglalt – a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött

részének heti két órájában megvalósítható – feladatok specifikációját az Épr. 17/A. § (8)

bekezdése tartalmazza, melyek a következők:

a) fejlesztő támogató tevékenység, melynek keretében végezhető

aa) pedagógus szakmai segítése,

ab) gyakornok mentorálása,

ac) képzések lebonyolítása;

b) fejlesztő innovátori tevékenység, melynek része lehet:

ba) a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a

továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel

összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban való részvétel, intézményi

dokumentumok elemzése és készítése, belső képzések szervezése és megtartása,

bb) közreműködés – a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus

kivételével – a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a

miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai,

művészeti és sportversenyre történő felkészítésében;

c) intézményvezetői tevékenységként köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó

intézmény tekintetében intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási

feladatok és fejlesztések elvégzése.6

A Mesterprogramot realizáló Mesterpedagógusnak és a minősítő-tanfelügyelő szakértői

továbbá szaktanácsadói, pedagógiai-szakmai szolgáltatói feladatok teljesítésében részt nem

vevő Kutatótanárnak a besorolásától számított ötödik évben – a besorolás megtartása

érdekében – a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania, melynek

keretében a pályázat megvalósításának értékelésén túl a következő öt éves időszakra szóló

Mesterprogramját illetve Kutatóprogramját is be kell mutatnia [Épr. 8. § (5) bek.]. Ebből

következően – argumentum a contrario – azoknak a Mesterpedagógusoknak és

Kutatótanároknak, akik a szakértői-szaktanácsadói feladatok ellátásban vesznek részt – ők a

minősítő vizsga, minősítési eljárás minősítő bizottságának az OH által delegált szakértői,

bizottsági elnökei illetve a szaktanácsadói valamint szakmai-szolgáltató tevékenységet végző

szakemberei az OH-nak illetve más a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek –

természetesen nem kell a Mester- illetve Kutatóprogramjukat a Mesterpedagógus illetve

Kutatótanár fizetési fokozatba történő besorolást követő ötödik esztendőben a pályázatukkal

együtt megújítaniuk.

6 A minősítés, a tanfelügyelet és a szaktanácsadás feladataiban részt nem vevő Mesterpedagógusok neveléssel-

oktatással le nem kötött munkaidejének heti két órában ellátható feladatai Mesterprogramban tervezhető köre a

külső képzések lebonyolításában való részvétellel és az intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos

tanácsadási feladatokkal és fejlesztésekkel bővültek, míg a korábbi jogállapothoz képest rendszerezettebb és

világosabb megfogalmazást nyertek az eddigiekben is szereplő tevékenységek [Mód. rendelet 26. § (2) bek.].

9

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Épr. 8. § (5) bekezdése szerint a pályázat megújítására

vonatkozó kötelezettséggel érintett pedagógusoknak csak a besorolásukat követő ötödik évben

egy alkalommal – és nem öt évenként – kell a besorolásuk megtartása érdekében a

pályázatukat megújítani.

Ha az érintett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, vagy a megújítás érdekében

lefolytatott minősítési eljárás sikertelen őt az e fokozatba való besorolását megelőzően rá

irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához

figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába vissza kell sorolni a megújításra

történő jelentkezés elmulasztott időpontját követő hónap első napjától [Épr. 14/A. § (1) bek.

a) pontja, (4) bek. a) pontja] illetve a sikertelen minősítési eljárásról kiállított tanúsítvány

időpontját követő hónap első napjától [Épr. 14/A. § (1) bek. b) pontja, (4) bek. b) pontja]

azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, melyhez a pedagógus

hozzájárulása nem szükséges. Említett esetekben a pedagógus visszasorolás időpontját követő

két éven belül a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet minősítési eljárásra [Épr. 14/A. §

(5) bek.].

Új jogintézményként iktatta be a Mód. rendelet 9. § (2) bekezdése az Épr. 9/B. §-ának új (4a)

bekezdéseként a Mester- vagy Kutatópályázat megújítására kötelezett pedagógusok

tekintetében a pályázat részeként – tehát már a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár

fokozatba sorolás időpontja előtti eljárási szakaszban – megkötendő együttműködési

megállapodást.

Az együttműködési megállapodás a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatra irányuló

minősítési eljárásban részt vevő pedagógus és az őt foglalkoztató köznevelési vagy a Gyvt.

hatálya alá tartozó intézmény, továbbá – a felek szándékától függően – harmadik személy (a

továbbiakban: külső szakmai partner) között a pályázat megújításáig terjedő időre szólóan

létrejött megállapodás [Épr. 9/B. § (4a) bek.], amelyben rögzíteni kell:

a Mester- vagy Kutatóprogram céljait, megvalósításának elemeit, a pedagógus ezzel

kapcsolatos kötelezettségvállalásait;

a köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynek és – a felek szándékától

függően – a külső szakmai partnernek a fokozat megszerzésére való felkészülésnek,

valamint a Mester- vagy Kutatóprogram végrehajtásának támogatását szolgáló

kötelezettségeit, továbbá

a megállapodás időbeli hatályát.

Az együttműködési megállapodás része a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési

fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött pályázatnak [Épr. 9/B.

§ (4) bek. g) pontja], kivéve természetesen azt az esetet, amikor az érintett pedagógus a 17/A.

§ (1)-(3) bekezdésében foglalt feladatokat – az OH vagy más pedagógiai-szakmai szolgáltató

intézmény megbízása keretében – teljesíti.

Az együttműködési megállapodás – mely jogi természetét tekintve mint szerződés a polgári

anyagi jog intézménye – olyan dokumentum, amellyel a köznevelési intézménynek adott

esetben rendelkeznie kell, annak érdekében, hogy akár mint foglalkoztató intézmény, akár

10

mint külső szakmai partner a Mesterprogram illetve a Kutatóprogram megvalósításában

partneri kötelmeit teljesíthesse.

A külső szakmai partner képviselője a minősítő bizottság véleményezési joggal rendelkező

tagja [Épr. 10/D. § (3) bek. f) pontja], akinek a minősítési eljáráson való részvételének

biztosítása érdekében az OH a minősítés évét megelőző év július 31-ig megkeresi a külső

szakmai partnert [Épr. 11. § (1) bek. b) pontja].

A pedagógus együttműködési megállapodásban rögzített kötelezettségvállalása jogi

kötelem, melynek elmaradása vagy nem elégséges szintű teljesítése esetén – amennyiben az

a Mesterprogramban illetve Kutatóprogramban vállaltak teljesítését veszélyezteti – hátrányos

következménnyel járhat.

A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust foglalkoztató

intézmény vezetője, intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében az

intézmény fenntartója – a külső szakmai partner bevonásával – évente a szeptember 1. és

október 31. közötti időszakban megvizsgálja a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár

fokozatot szerzett pedagógus által az átsorolása vagy az előző vizsgálat óta eltelt idő alatt a

Mester- vagy Kutatóprogramja megvalósítása, továbbá az együttműködési

megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében végzett tevékenységet. Az

intézményvezető, fenntartó az OH-t az ok megjelölésével írásban tájékoztatja arról, ha a

Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a programban vállalt

kötelezettségeinek nem tett eleget. Az intézményvezető, fenntartó a Mesterpedagógus,

Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus teljesítményének színvonalát ezzel összefüggésben

nem értékelheti, tehát a Mester- vagy Kutatóprogram és a Mesterpedagógus illetve

Kutatótanár pályázat teljesülésének szubjektív tényezői nem lehetnek a pedagógus

munkahelyi értékelésének indikátorai [Épr. 14/A. (2) bek.].

Ha az OH az általa felkért szakértő véleménye alapján megállapítja, hogy a

Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a programban vállalt

kötelezettségeinek nem tett eleget, erről értesíti a pedagógust és munkáltatóját [Épr. 14/A.

§ (3) bek.]. Az erről szóló értesítést követő hónap első napjától a pedagógust vissza kell

sorolni azzal, hogy az illetményét besorolásának megfelelően kell megállapítani, melyhez a

pedagógus hozzájárulása nem szükséges [Épr. 14/A. § (4) bek. h) pontja].

Az Épr. – Mód. rendelet 22. §-a által normatartalommal kitöltött – 14. §-ának (1) bekezdése

lehetőséget ad a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására is. A Mesterpedagógus vagy

a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a program megvalósításának időtartama alatt az

intézményvezető vagy – ha a pedagógus intézményvezető – a fenntartó egyetértésével az Épr.

12. § (2) bekezdésében előírt eljárási díj7 megfizetése ellenében legfeljebb két alkalommal

módosíthatja – a módosítás okának előadásával – Mester- vagy Kutatóprogramját:

7 Az Épr. 12. § (2) bekezdése alapján a nem kötelező minősítés eljárási díja a központi költségvetésről szóló

törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, mely 2016-ban és

következő naptári évben egyaránt 71 050 Ft, amit a pedagógusnak a minősítési tervbe való bekerüléstől szóló

értesítést követő harminc napon belül kell befizetnie az OH kincstári számlájára.

11

a) első ízben a módosítás okának vizsgálata nélkül;

b) második ízben akkor, ha előre nem látható elháríthatatlan külső ok miatt a programban

vállaltak teljesítése akadályba ütközik.

A Mester- vagy Kutatóprogram módosítása iránti kérelmet az OH-hoz kell benyújtani az

akadály felmerülésétől számított harminc napon belül, feltüntetve benne a módosítást

szükségessé tévő indokot [Épr. 14. § (2) bek.].

A kérelemhez – melyről az OH az adott fizetési fokozat elérésére irányuló minősítő

bizottságban részt venni jogosult szakértő véleményének megfelelően harminc napon belül

dönt az Épr. 14. § (3) bekezdése alapján – csatolni kell:

a módosított Mester- vagy Kutatóprogramot;

a Mester- vagy Kutatóprogramra vonatkozó eredetiségnyilatkozatot;

az intézményvezető vagy a fenntartó, továbbá – a felek szándéka szerint – a külső

szakmai partner egyetértő nyilatkozatát;

a kérelem elfogadása esetére az együttműködési megállapodás módosításának tervezetét

[Épr. 14. § (4) bek.].

Arra is van lehetőség, hogy a Mesterpedagógus megváltoztassa a fizetési fokozathoz

tartozó feladatprofilját, vagyis a Mesterprogram realizálására irányuló vállalását szakértői

orientációval váltsa fel. Az Épr. 14. § (3)-(4) bekezdésében foglalt eljárás keretében kell

eljárnia az OH-nak akkor, ha a Mesterpedagógus a Mesterprogram megvalósítása helyett a

pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben,

a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvétel

iránt (szakértői orientáció) nyújt be kérelmet, feltéve, hogy a meghatározott feltételeknek

megfelel. Ettől eltérően, ha a fokozat megújításáig legfeljebb két év van hátra, az OH a

kérelemnek szakértő bevonása nélkül helyt ad [Épr. 14. § (5) bek.].

Ha a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására irányuló vagy a feladatprofil váltása iránti

kérelmet az OH elutasítja, a pedagógust az elutasító határozat kiadását követő hónap első

napjától vissza kell sorolni azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell

megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges. [Épr. 14/A. § (1) bek. c)

pontja, (4) bek. c) pontja]. Ez esetben a pedagógus a visszasorolás időpontját követő két éven

belül a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet a minősítési eljárásra [Épr. 14/A. § (5)

bek.].

Ugyancsak vissza kell sorolni ez előző besorolási fokozatába a Mesterpedagógus fizetési

fokozatba besorolt pedagógust a következő esetekben és időpontokban azzal, hogy

illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus

hozzájárulása nem szükséges:

12

ha az OH a pedagógust az Nkt. 82. § (9) bekezdése8 alapján közigazgatási hatósági eljárás

keretében törli az Országos szakértői névjegyzékből vagy a szaktanácsadói névjegyzékből

– a törlést követő hónap első napjától [Épr. 14/A. § (1) bek. f) pontja, (4) bek. f) pontja];

ha az OH megbízásából szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó Mesterpedagógus

fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz

eleget a számára előírt feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok

megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját9 – a munkáltató erről szóló

értesítését követő hónap első napján [Épr. 14/A. § (1) bek. g) pontja, (4) bek. g) pontja].

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár minősítési eljárás értékelésének eljárási elemeit

érinti az Épr. 1/A. mellékletének új normatartalma, melynek révén az értékelés elemei közül

végleg kikerült az óra- és foglalkozáslátogatás10, így:

Mesterpedagógus fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelési

elemei: a Mesterpedagógus pályázat bemutatása, védése, értékelése [Épr. 1/A. melléklet 2.

sor];

a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelési elemei: a

Kutatótanár pályázat hiánytalan benyújtása, formai és szakmai bírálata [Épr. 1/A. melléklet

3. sor, 12/B. § (1) bek.].

Kiemelt jelentőségű az Épr. 17/A. §-nak új (13) bekezdése, mely megteremti a lehetőségét

annak, hogy a minősítő, tanfelügyelő szakértői továbbá szaktanácsadói, pedagógiai-

szakmai szolgáltatói feladatok teljesítésében részt nem vevő Mesterpedagógusok és

Kutatótanárok is – jogszabály által meghatározott keretek között – órakedvezményt

kaphassanak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejükből a szakértői, szaktanácsadói

feladatokat ellátó pedagógusok 17/A. § (1) bekezdésében foglalt munkaidő-kedvezményének

változatlanul hagyásával. Az új rendelkezés szerint az említett pedagógus gyermekekkel,

tanulókkal való közvetlen foglalkozása – a kerekítés általános szabályai alkalmazásával – nem

lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő

Nkt. 62. § (6) bekezdésében foglalt alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus

esetében legalább heti tizenegy óra.

Ennek alapján

ha tanárként dolgozik a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár, neveléssel-oktatással lekötött

munkaideje heti 17 óra, a következő számítási képlet alapján: 22/0,22x75=16,5 ~ 17;

ha óvodapedagógusként dolgozik a Mesterpedagógus, neveléssel-oktatással lekötött

munkaideje heti 24 óra, ugyanis a fenti számítási képletet követve: 32/0,32x75=24.

A Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás – melyet a Mód.

rendelet által novált normaszöveg konzekvensen bírálati eljárásként illetve bírálatként, az

8 Az Nkt. 82. § (9) bekezdése értelmében az Oktatási Hivatal – az engedély visszavonásával egyidejűleg – eltiltja

a szakértői tevékenység folytatásától vagy a vizsgaelnöki feladatok ellátásától, és törli az Országos szakértői

névjegyzékből, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékből azt, aki a tevékenységére vonatkozó, az Nkt.-

ban vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi. 9 Az Épr. 17/A. § (11) bekezdésében foglalt kauza. 10 Ez alól kivételt jelent az Épr. 39/F. § (4) bekezdésében foglalt kivételi szabály szerinti minősítési eljárás.

13

eljáró minősítő bizottságot pedig bírálati bizottságként említ [Épr. 5. § (1) bek., 8. § (3) bek.

b) pont, 8. § (4) bek., 9/B. § (5) bek., 11/A. § (2) bek.; 11/B. § (2) bek.; 12. § (3) bek.; 12/B. §

(4) bek.; 12/B. § (6) bek. d) pontja; 12/C. § (1)-(3) és (5) bek; 12/D. § (2) bek, 12/D. § (3)-

(3d) bek.; 17/A. § (6) bek. a) pontja; 39/M. §; 1/A. melléklet] – a következő újdonságokat

tartalmazza:

a bírálati eljárás során speciális összetételű – a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar

Tudományos Akadémia és a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltjai által alkotott – háromfős

bizottság jár el, míg a miniszter képviselője tanácskozási joggal vehet részt a minősítő

bizottság munkájában [Épr. 10/D. § (1) bek., 10/G. § (2) bek.];

a bíráló bizottság értékeli a Kutatótanár fokozat megszerzésére jelentkező pedagógus

publikációs tevékenységének színvonalát, valamint szakmai szempontból elbírálja az

OH által formai szempontból megfelelőnek minősített Kutatóprogramban foglaltakat

[Épr. 10/G. § (3) bek.];

a bíráló bizottságra a minősítő bizottságra vonatkozó – az Épr. 10/D. § (6) bekezdésében írt

– összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni [Épr. 10/G. § (4) bek.];

a Kutatótanár fokozat elérését célzó bírálati eljárás sikeres eredménnyel zárul, ha a

pedagógus publikációs tevékenysége megfelelő színvonalú, és a szakmai bírálat alapján a

Kutatótanár pályázat szakmai nívója megfelelő, továbbá megvalósítható; e körben tehát

nincs pedagógus-kompetencia értékelés, szemben a többi minősítési processzussal [Épr.

12/B. § (4) bek.];

a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás legfeljebb egy

alkalommal megismételhető, ha az sikertelen volt, melyre legkorábban – a sikertelen

minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének

évében kerülhet sor, s nem kell Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy

év szakmai gyakorlatot kitölteni [Épr. 5. § (2) bek.];

a bírálati eljárásban bizottsági tagként részt vevő pedagógus, beleértve ebbe a Nemzeti

Pedagógus Kar delegáltját is egy tanítási évben legfeljebb huszonöt tanítási napon köteles

az OH felkérésére a bírálattal kapcsolatos feladatok ellátására [Épr. 17/A. § (6) bek. a)

pontja];

a Kutatótanárt a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti két

óra munkaidő-kedvezmény illeti meg a Kutatóprogramjában foglaltak, valamint az

együttműködési megállapodásban vállaltak teljesítése érdekében végzett tevékenység

céljából [Épr. 17/A. § (10) bek.].

Itt jegyezzük meg, hogy az Épr. 10/G. § (2) bekezdésével koherensen a Magyar Tudományos

Akadémia – korábbi jogállapot szerint tanácskozási jogú minősítési bizottsági – delegáltjára

illetve a delegálással kapcsolatos eljárási teendőkre vonatkozó szövegrészek az Épr.

normaszövegéből kikerültek [Épr. 10/B. § (1) bek., 10/D. § (3) bek. f) pontja, 10/D. § (4)

bek., 11. § (1) bek. b) pontja].

Miután – mint arra már rámutattunk – a Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat

megnevezés lényegi tartalmát tekintve nem ekvivalens a portfólióval, a Mód. rendelet

technikai jellegű szövegpontosító korrekciói e vonatkozásban is számos jogszabályhelyet

érintenek: ahol „portfólió” kifejezés volt a korábbi jogszabályszövegben, ott „portfólió,

14

pályázat”, ahol „portfólióvédés”, ott „portfólióvédés, pályázat védése” illetve ez utóbbiak

toldalékos alakjai szerepelnek [Épr. 5. § (1) bek., 9. § (1) bek., 10/D. § (3) bek. e) pontja,

10/E. § (1) bek. b) pontja, 11/A. § (1), (1a), (1b), (1c) és (2) bek., 11/A. § (4)-(5) bek., 11/B. §

(1) bek. a) pontja, 11/B. § (3) bek., 12/B. § (2) bek., 12/B. § (4) bek., 12/C. § (2) bek. b)-c)

pontja, 12/E. § (1) bek.].

A Mesterpedagógus és Kutatótanár pályázat részletes követelményeit az OH dolgozza ki, a

miniszter hagyja jóvá, majd az OH ezt követően az Útmutató kiadványban és a honlapján

publikálja. Mindezzel összefüggésben elvi éllel került kiemelésre, hogy a minősítő vizsga

vagy minősítési eljárás során a portfólió vagy pályázat feltöltését lehetővé tévő

informatikai hozzáférés megnyíltakor hatályos Útmutató szerint kell eljárni [Épr. 9/B. §

(6) bek.].

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozatokba besorolt pedagógusokat érintő

további kivételi szabályok (iura specialia):

mentesül a Mesterpedagógus a jogszabályban meghatározott egyes többletfeladatok

ellátása alól abban az esetben, ha a 2015. évben a TÁMOP 3.1.5/12. és TÁMOP 3.1.15.

kiemelt projekt keretében a fejlesztő támogató, fejlesztő innovátori vagy

intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási fejlesztési feladatok

Mesterprogram keretében történő megvalósítását vállalta [Épr. 37. § (1d) bek.];

ha a 2018. június 30. napjáig Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat megszerzésére

irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen

Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus Mesterpályázatát nem újítja meg, őt – nem a

főszabály szerinti Pedagógus I. – hanem Pedagógus II. fizetési fokozatba kell visszasorolni

[Épr. 39/F. § (6) bek., 39/G. § (4) bek.];

a 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt

vevő Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba

besorolt pedagógus minősítési eljárásában, ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra

megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus

közvetlen pszichológiai foglalkozását – a minősítő bizottság a pedagógus kettő

foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ (hospitáció), továbbá az

eljárás a portfólió és a Kutatótanári pályázat bemutatásával és védésével zárul [Épr. 39/G.

§ (3) bek.].

a 2018. június 30. napjáig az Épr. 39/H. § (1) bekezdése alapján Kutatótanár fokozat

megszerzésére irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolt

pedagógus pályázatának elbírálására az Épr. 10/G. § (2)-(3) bekezdését kell alkalmazni

azzal, hogy amennyiben nem újítja meg Kutatótanár pályázatát, vissza kell őt sorolni a

Pedagógus II. fizetési fokozatba [Épr. 39/H. § (2)-(3) bek.];

annak a pedagógusnak, aki a 2016. évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy

Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a 2016.

évben, a 39/F–39/H. §-ban foglaltak szerinti portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló

informatikai hozzáférést az OH 2016. augusztus 15-ig biztosítja azzal, hogy a feltöltésre

legalább negyvenöt nap áll rendelkezésre [Épr. 39/I. § (1) bek.];

az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.15. és TÁMOP-

15

3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Kutatótanári fokozatot szerzett

pedagógusra, aki egyben az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program

TÁMOP-3.15. és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson

Mesterpedagógus fokozatot szerzett és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a

pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt,

szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot lát el, alkalmazni kell az

ugyanilyen tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusokra

vonatkozó rendelkezéseket, addig amíg az OH számára ezen feladatokat ellátja [Épr. 39/I.

§ (2) bek.];

ha az Épr. 39/I. § (2) bekezdése alapján Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus mégis a

Kutatóprogramját kívánja megvalósítani, az OH-nak küldött, erről szóló írásbeli

bejelentésétől számított öt éven belül kell pályázatát megújítania. [Épr. 39/I. § (2)-(3)

bek.].

Végezetül megemlítjük, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI)

2017. január 1. napján történő megszűnésével11 összefüggésben – a Mód. rendelet 37. § 17. és

18. pontjainak 2017. január 1-jén történő hatályba lépése révén – a Mesterpedagógus

képzéssel kapcsolatosan a következő feladatkijelölő-szervezeti normák módosulnak:

a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében a Mesterpedagógus

fokozatba történő besorolás céljából közzétett pályázaton részt vevő pedagógusok

szaktanácsadói továbbképzését az OFI helyett az Eszterházy Károly Egyetem szervezi

[Épr. 36. § (6) bek. b) pontja];

a 2016. évben – a családpolitikáért felelős miniszter által közzétett pályázat alapján – soron

kívüli Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt a

főszabály szerinti minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeitől eltérően az, aki –

többek között – vállalja, hogy részt vesz vagy 2013. szeptember 1-jét követően részt vett az

OH által szervezett szakértői vagy az OH, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vagy

– 2017. január 1-jét követően – az Eszterházy Károly Egyetem által szervezett

szaktanácsadói továbbképzésen [Épr. 36/A. § (1) bek. e) pontja].

2. A szakmai gyakorlati idő számítása

A köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fizetési fokozatokba

történő átsorolásához szükséges feltételek a joggyakorlat igényei alapján igen dinamikusan

változnak. Ez egyrészt annak függvénye, hogy milyen szakmapolitikai elgondolások alapján

definiálja a jogalkotó szakmai gyakorlati időt, másrészt az élet szülte különös helyzeteknek és

az egyes jogszabályhelyeket érintő változások kapcsán felvetődő koherencia

követelményeknek tudható be. Az Épr. 2. § (1) és (2) bekezdéseinek módosításai mindhárom

említett kondíciót kimerítik.

Azok a pedagógusok, akik a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör

betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel [Nkt. 3. melléklete], valamint két évnél

11 A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények

felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat 1. melléklet 1.

pontjának i) alpontja.

16

kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek, Gyakornok fizetési fokozatba kerülnek

besorolásra, kivéve azt az esetet, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való

besorolásra szereztek jogosultságot [Épr. 2. § (1)]. E körbe tartozhatnak például azok a

pedagógusok, akik 2013. szeptember 1. napját – a pedagógus előmeneteli rendszer hatályba

lépését – megelőzően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a

továbbiakban: Kjt.) vagy az azt megelőző munkajogi szabályozás hatálya alatt kezdték

pályájukat, s ugyan nem rendelkeznek két év pedagógus munkakörben töltött gyakorlati

idővel, azonban a korábbi besorolásuk idején hatályos jogszabályok beszámítási normái – így

a Kjt. 64. § (2) bekezdése – értelmében a gyakornoki vagy az azzal egyenértékűnek tekintett

besorolási státus alól mentesültek. Az ő esetükben a jóhiszeműen szerzett jogok védelmének

jogállami kritériumába ütközne az, ha újra kezdődne a gyakornoki felkészítésük. E

pedagógusok besorolásánál figyelemmel kell lenni az Épr. 13. §-nak új (3) bekezdésében

foglaltakra is, melynek értelmében, ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazott a jogviszonya fennállása alatt pedagógus szakképzettséget szerez, őt a

szakképzettséget igazoló oklevél bemutatását követő hónap – és nem a következő naptári

év – első napjától Gyakornok fokozatba kell besorolni azzal, hogy illetmény illetve

munkabére ezzel összefüggésben nem csökkenthető. Az Épr. 2. § (1) bekezdésének második

mondata terminológiai pontosítás révén került korrekcióra, melynek értelmében a gyakornok

számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer

hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben,

munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező. A Mód. rendelet 2. § (1)

bekezdése által proponált módosítás bevezeti a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá

történő átkerülés fogalmát, melynek lényege az életpálya-rendszer szerinti szakmai gyakorlati

időnek tekintett foglalkoztatás [Épr. 6. § (1) bek.] alá kerülés. Ide tartozik például az az eset,

amikor az alkalmazott a köznevelés országos irányításával összefüggésben kormányzati

szolgálati jogviszonyból kerül át a pedagógus munkakörbe. A pedagógus előmeneteli rendszer

hatálya alá történő átkerülés a Mód. rendelet 12. §-a révén átkerült az Épr. 10/B. § (2)

bekezdésének b) pontjába is, melyről később teszünk említést.

Az Épr. 2. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a foglalkoztatási jogviszony

létesítésekor a pedagógus rendelkezik a két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik

hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal – és a korábbi jogállapottal szemben nem hat

évnél kevesebb szakmai gyakorlati idővel – számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett

– hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

Munkaviszony jellegű jogviszonynak minősülnek az Épr. 1/A. § 2. pontja szerint a következő

– szakmai gyakorlati időnek nem számító – jogviszonyok:

nem pedagógus munkakörben töltött munkaviszony;

nem pedagógus munkakörben töltött közalkalmazotti jogviszony;

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban:

közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény) hatálya alá tartozó szervnél töltött

munkaviszony, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony;

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és

2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény

17

(a továbbiakban: Kjtv.) hatálya alá tartozó szervnél töltött munkaviszony,

kormánytisztviselői jogviszony;

a katonai és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos állományban töltött

szolgálati jogviszony;

a bíróságnál és ügyészségnél töltött szolgálati viszony, munkaviszony;

hivatásos nevelőszülői jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony;

az Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a

közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél töltött ösztöndíjas

foglalkoztatási jogviszony;

állami vezetői szolgálati jogviszony;

az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: állami tisztviselőkről

szóló törvény) hatálya alá tartozó munkáltatónál töltött állami szolgálati jogviszony,

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, illetve munkaviszony.

Technikai dereguláció eredményeképpen az Épr. 3. § (2) bekezdése – hatályát nem vesztve –

az Épr. 10/A. § új (2a) bekezdésében kapott helyet. A áthelyezett normaszöveg a

következőképpen került megformulázásra: Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a

minősítési eljárás befejezését megelőzően – az áthelyezéssel történő megszűnés esetét kivéve –

megszűnik és ezt követően új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít,

a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételét a várakozási idő leteltét követően

kezdeményezheti. A várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony

létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az

esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt

kezdeményezése alapján a kinevezésben, vagy a munkaszerződésben szereplő munkakört nem

pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően

kerül sor újabb, pedagógus munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére.

A magasabb fizetési fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez

szükséges szakmai gyakorlati időbe beszámítható jogviszonyokban töltött időtartamok köre is

bővült a Mód. rendelet 5. §-a révén. Az Épr. 6. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében

szakmai gyakorlati időnek kell beszámítani az állami fenntartású iskola által a tanév végén

kiadott igazolás alapján az 1–8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és

erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási

jogviszony idejét, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi

személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy tanításával töltött időt. Miután az Nkt.

3. mellélete a hit- és erkölcstan oktató pedagógus munkakört nem ismer, szükségessé vált a

hit- és erkölcstan oktatók által legalább heti tíz órában ellátott nevelési-oktatási

tevékenységgel töltött idő szakmai gyakorlati időként való elismeréséről rendelkezni. E

szakmai gyakorlati időbe való beszámítás új jogcíme koherens az Nkt. 2016. július 1-jén az

oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016.

évi LXXX. törvény 45. § 1. és 9. pontja szerint módosított alábbi foglalkoztatási tárgyú

szabályaival:

18

a nevelőtestület tagjának számítanak a nevelési-oktatási intézményben felsőfokú

végzettséggel rendelkező, egyházi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak is

[Nkt. 4. § 20. pontja];

az állandó saját alkalmazotti létszám számításánál az egyházi szolgálati jogviszonyban álló

foglalkoztatottakat is figyelembe kell venni [Nkt. 22. § (2) bek.].

Az egyházi szolgálati viszony a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az

egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény

13. § (1) bekezdése értelmében az egyházi személy által a bevett egyház belső szabályában

meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló speciális foglalkoztatásra irányuló

jogviszony.

Nóvumnak számít, hogy a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben

kormányzati szolgálati jogviszony vagy állami szolgálati jogviszony keretében töltött idő

is beszámítandó a szakmai gyakorlati időbe, továbbá e munkakör ellátására irányuló

közszolgálati jogviszonyról nem kell a miniszter igazolása [Épr. 6. § (1) bek. g) pontja].

A kormányzati szolgálati jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. §-ban

meghatározott közigazgatási szervek – elsősorban a minisztériumok, a kormányhivatalok és a

központi hivatalok (ide tartozik az Oktatási Hivatal, Klebelsberg Intézményfenntartó

Központ) – kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek jogállása.

Az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló törvény 2. § (1) bekezdése

értelmében az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő között a köz

szolgálatára létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, mely a fővárosi és megyei

kormányhivatalok állami tisztviselőire és állami ügykezelőire terjed ki.

Az Épr. új (3a) bekezdése szerint amennyiben a pedagógus szakképzettséggel rendelkező

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott két év szakmai gyakorlattal, de

bármely más munkakörben vagy részben a szakmai gyakorlati időbe beszámítható

jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű

jogviszonnyal rendelkezik, – a pedagógus munkakört betöltőkkel ellentétben – nem

mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól,

kivéve, ha 2016. július 30. előtt Pedagógus I. fokozatba került besorolásra [Épr. 39/L. § (1)

bek.].

Ehhez kapcsolódóan az Épr. 6. §-ának új (4a) bekezdése viszont arról rendelkezik, hogy azt a

pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az Épr. 6. § (1) bekezdés a)–g) pontjában

felsorolt pedagógus munkakörben foglalkoztatási vagy azzal egyenértékűnek elismert

jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell

sorolni, tehát jogszabály erejénél fogva – ex lege – mentesül a gyakornoki felkészítés hatálya

alól.

19

Az Épr. 6. § (1) bekezdésében a)-g) pontjai alapján e beszámítható jogviszonyok a

következők:

pedagógus-munkakör betöltésére irányuló foglalkoztatási jogviszony;

pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött foglalkoztatási jogviszony;

óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony;

Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben töltött munkaviszony12;

állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1–8. évfolyamon

egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább

heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi

szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy

tanításával töltött más jogviszony;

pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel

töltött jogviszony;

a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben töltött állami szolgálati,

kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony.

Példa: Az iskolába határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kinevezett tanítói

szakképzettséggel rendelkező pedagógiai asszisztens korábban három évig napközis

nevelőként dolgozott egy alapítványi iskolában, majd további négy évet töltött

közalkalmazottként a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. Egyéb

foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal vagy a besorolása vonatkozásában respektálható jogi

ténnyel nem rendelkezik. Nevezett kollégát a kinevezéskor Pedagógus I. fizetési fokozat 3.

kategóriájába kell besorolni (PI/3.), mert az Épr. 6. § (4a) bekezdése alapján a 6. § (1)

bekezdés a) pontja hatálya alá tartozik a három év napközis nevelői gyakorlat, mely

pedagógus munkakörben eltöltött foglalkoztatási jogviszonynak minősül, tehát mentesít a

gyakornoki idő alól. A polgármesteri hivatalnál töltött jogviszony ellenben szakmai gyakorlati

időnek nem ismerhető el, de az Nkt. 64. § (5) bekezdése szerint a Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a)

pontja értelmében a fizetési kategóriánál számba veendő, melyhez hozzá kell számítani az Nkt.

7. melléklete alapján az alapítványi iskolában töltött három évet, mely így hét év, ami a 3.

fizetési kategóriát alapozza meg [Nkt. 7. mell. 4. sor A oszlop].

3. Az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák)

A Köznevelési Kerekasztal tárgyalásain – szakmapolitikai konzultációt követően – született

megegyezés eredményeképpen az Épr. 16. alcímében foglalt átmeneti rendelkezések újabb

normákkal egészültek ki.

Az Épr. 39/K. §-a kimondja, hogy az a Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolt köznevelési

intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó

munkakörben, nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó

12 Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó nevelési-oktatási intézmény, melyek célja, hogy

biztosítsa az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását.

20

intézményben pedagógus munkakörben alkalmazott, akinek 2016. szeptember 1-jén a reá

irányadó öregségi nyugellátásra való jogosultság elérésig hét év vagy annál kevesebb

ideje van hátra, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján

közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat

megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra minősítő eljárás

lefolyatása nélkül, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljáráson vett részt. E

rendelkezés kiterjed a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok

esetére is.

A teljes öregségi nyugellátásra való jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási

nyugellátásról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) bekezdése

határozza meg, melynek értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte13, legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és azon a napon,

amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem minősül nyugdíjasnak.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tny. 18. § (2a) bekezdése szerint a nők negyven év

jogosultsági időre alapján történő nyugállományba vonulása nem tartozik a teljes öregségi

nyugellátás fogalmi körébe (korhatár előtti ellátás).

Az Épr. 39/K. § alapján történő átsorolásra való jogosultság tárgyi alapja a Köznevelés

Információs Rendszerének alkalmazotti nyilvántartásában 2016. szeptember 1. napján

szereplő adatok, így azok validitásához különösen fontos érdek fűződik.

Ahogyan azt már – más vonatkozásban – korábban is említettük, az Épr. 36. § (4)

bekezdésének módosítása révén a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fizetési

fokozatba besorolt – rendes minősítő eljáráson részt nem vett – pedagógusok besorolása

minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik.

E szabály érinti azokat az ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógusokat,

akiket azért kellett rögzíteni a 2017. évi minősítési tervbe történő jelentkeztetés során, mert

legfeljebb 32 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeztek a jelentkeztetés határidejekor. E

kollégák minősítési eljárását – akik értesítést kaptak a 2017. évi kötelező minősítésükről – az

OH hivatalból töröli az érintettek egyidejű értesítésével.

Az érintettek átsorolására az Épr. 13. § (1) bekezdése alapján 2017. január 1-jén kerül sor,

kivéve a célcsoport azon tagjait, akik 2016. július 1. előtt sikertelen tanúsítvány kiadásával

záruló minősítési eljáráson vettek részt. Ők legkésőbb 2019. december 31-ig megismételt

eljáráson való eredményes részvételükkel véglegesíthetik státusukat.

13 A Tny. 18. § (1) bekezdése alapján társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi

nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

21

4. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező

alkalmazottak minősítése

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök a nevelési-oktatási

intézményekben a következők az Épr. 2. melléklet 3-20. sorai alapján:

1. óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár

2. dajka

3. gondozónő és takarító

4. laboráns

5. könyvtáros

6. szakorvos

7. pedagógiai felügyelő

8. gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő

9. pedagógiai asszisztens

10. gyógypedagógiai asszisztens

11. szabadidő-szervező

12. pszichopedagógus

13. műszaki vezető

14. ápoló

15. hangszerkarbantartó

16. jelmez- és viselettáros

17. úszómester

18. rendszergazda

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök a pedagógiai szakszolgálati

intézményekben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.

26.) EMMI rendelet 6. melléklete 2. táblázatának 1. sora alapján a következők:

1. fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria,

csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia szakorvos

2. gyógytornász

3. pedagógiai asszisztens

4. gyógypedagógiai asszisztens

5. szakszolgálati titkár

6. rendszergazda

A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazottak – az Nkt. 65. § (9) bekezdésének b) pontja alapján az Épr. 39/E. § (1)

bekezdése szerint – 2015. szeptember 1. napjától a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya

alá kerültek besorolásra. A jogalkotó a minősítésükre vonatkozó részletszabályokat – melyek

szakmai gyakorlati idő számítására vonatkozó normáit a korábbiakban már idéztük – a Mód.

rendelet révén iktatta be az Épr.-be.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező

alkalmazottak minősítésére a következő szabályokat kell alkalmazni:

22

A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak –

hospitálás keretében – nevelési vagy tanítási félévenként legalább öt, pedagógus

szakképzettségüknek, szakképesítésüknek megfelelő tanórát vagy foglalkozást kötelesek

látogatni, amelyről a szakmai megállapításaikat is magában foglaló hospitálási naplót kell

vezetniük [Épr. 8. § (1a) bek.].

Ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem adottak – az intézményvezető

kezdeményezésére – az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos vagy ahhoz legközelebb – az

OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei14 működési

területén – található azon intézményt, amely rendelkezik a hospitálás lebonyolításához

szükséges feltételekkel [Épr. 9/A. § (3) bek.].

Példa: A szakgimnáziumban óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkező Gyakornok

fizetési fokozatba besorolt iskolatitkár a tanítási év során abszolválandó tíz hospitációját – a

szakgimnázium igazgatójának az OH területileg illetékes POK-jának vezetőjéhez intézett

írásos kérelme nyomán – az adott tankerület POK-ja által kijelölt óvodájában kell hogy

teljesítenie, mivel az őt foglalkoztató intézményben nincsenek óvodapedagógiai foglalkozások.

Az Épr. 8. § (1b) bekezdése alapján a minősítő vizsga magában foglalja

az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának

célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki

követelmények teljesítését, valamint

a hospitálási napló bemutatását és elemzését.

A minősítő vizsgán az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való

megfelelés megállapításával kapcsolatos – vagyis főszabály szerint a minősítő bizottság

feladatkörébe tartozó – teendőket azzal, hogy a minősítési követelményeknek való

megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles [Épr. 10/G. § (1) bek.].

A minősítő vizsga eredményét vagy eredménytelenségét a vizsga időpontjától számított öt

munkanapon belül rögzíti az intézményvezető az erre rendszeresített informatikai

rendszerben.15 A minősítő vizsgával összefüggő iratokat a munkáltató köteles a

foglalkoztatott személyi anyagai között – közalkalmazott esetén a közalkalmazotti

alapnyilvántartás részeként – megőrizni [Épr. 10/A. § (7) bek.].

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő gyakornok minősítő vizsgája megszüntetésére,

felfüggesztésére vagy annak megszűnésére okot adó körülmény beálltát vagy megszűntét az

intézményvezetőnek nem kell rögzítenie az elektronikus rendszerben [Épr. 10/A. § (8) bek.,

12/C. § (4) bek.].

14 Az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei a tankerületi illetékességhez

telepített Pedagógiai Oktatási Központok (POK). 15 Az ezen célra rendszeresített informatikai rendszer a Köznevelési Információs Rendszer alkalmazotti

alapnyilvántartása.

23

Az OH az intézményvezető által rögzített minősítő vizsgára vonatkozó adat alapján

tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza az érintett adatain16 túlmenően „az intézményi

minősítésen megfelelt”, vagy „az intézményi minősítésen nem felelt meg” bejegyzést [Épr.

12/B. § (7) bek.].

A tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga sikertelensége esetén a pedagógus

szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő

alkalmazott igazgatási úton jogorvoslat céljából panasszal nem élhet az OH-nál az általános

szabályok szerint [Épr. 12/D. § (2) bek.].

Az említett passzusok az Épr. 15/C. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése

szempontjából kivételi szabályoknak minősülnek, mivel az Épr. 1–14/A., valamint a 15/A–

15/B. §-aiban foglaltakat, tehát a pedagógus munkakört betöltők minősítésére és szakmai

gyakorlatának számítására vonatkozó szabályokat – a nevesített kivételekkel – a pedagógus

szakképzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő

személyek tekintetében is alkalmazni kell.

A citált jogszabályhelyek nyelvtani elemzése (interpretatio grammatica) alapján egyértelmű,

hogy az elérhető legmagasabb fizetési fokozat a nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő pedagógus szakképzettségű alkalmazottak esetén a Pedagógus I. fokozat, tehát a

célcsoportba tartozók minősítő vizsgát kötelesek tenni, pontosabban Pedagógus II. és annál

magasabb fizetési fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljáráson nem vehetnek részt

annak ellenére sem, hogy ezt a jogszabály egyébként kategorikusan nem zárja ki.

5. Új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat

A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakört betöltő gyakornokok minősítő vizsgája – mint arról már szóltunk – a

hospitálási tapasztalatok elemzése mellett az intézményvezető által elkészített helyi értékelési

szabályzatban lefektetett helyi minősítési vagy gyakornoki követelményeknek való

megfelelés vizsgálata – tehát belső minősítés – alapján történik [Épr. 8. § (1b) bekezdés a)

pontja].

A helyi értékelési szabályzat célja, hogy meghatározza az adott intézményben valamennyi

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan a munkakör ellátásának

célkitűzéseit, tervezését magába foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki követelmények

teljesítését, vagyis azt, hogy mit kell tennie a gyakornoknak ahhoz, hogy a minősítő vizsgája

sikeresen teljesíthető legyen.

A helyi értékelési szabályzatra vonatkozó Épr.-ben nevesített szabályok a következők:

a) minden olyan intézményben, ahol foglalkoztatnak nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő alkalmazottat 2016. október 1-ig hatályba kell léptetni [Épr. 39/L. § (2) bek.];

16 A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatait, oktatási azonosító számát, a tanúsítvány

kiállításának dátumát és az OH elnökének aláírását kell az érintettre (minősítettre) vonatkozóan szerepeltetni

[Épr. 12/B. § (6) bek.].

24

b) az intézményvezető állítja össze az Épr. 5. mellékletében foglalt helyi értékelési

szabályzat minta kötelező alapul vételével, amit kiegészíthet a nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörökben ellátható feladatokkal és az azokhoz kapcsolódó

értékelési szempontok részletes leírásával [Épr. 9. § (3) bek.];

c) kiadása – hatályba léptetése – előtt ki kell kérni az alkalmazotti közösség – jogi

kötőerővel nem bíró – véleményét, mely alakszerű, tehát arról hitelesített jegyzőkönyvet

kell készíteni [Épr 9. § (4) bek.];

d) tartalmaznia kell a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött

munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert, a minősítés

szempontjait és a teljesítmény mérésének módját, valamint a minősítési követelmények

teljesítésével, továbbá a teljesítmény mérésével kapcsolatos eljárási rendet [Épr 9. § (2)

bek.];

e) az intézmény honlapján közzé kell tenni [Épr 9. § (4) bek.].

Tartalmi aspektusból fontos, hogy a helyi értékelési szabályzatban rögzítettek az intézmény

pedagógiai programjában, szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében, az

intézményi minőségirányítási programjában és az érintettek egyedi munkaköri leírásában

foglaltakkal koherens legyen.17

Megjegyezzük, hogy az Épr.-ben nem szabályozott egyéb kérdéseket tartalmazhat a helyi

értékelési szabályzat, de csak azzal a megszorítással, hogy e rendelkezések jogszabállyal

ellentétesek – értelemszerűen – nem lehetnek (normalizációs szabadság).

Ennek alapján az intézményvezető a helyi értékelési szabályzatban rendelkezhet:

belső eljárási határidőkről;

a minősítő vizsgán eljárni jogosult, az intézményvezető munkáját segítő személyek köréről

(feladat-átruházásról);

a hospitációs napló formai elvárásairól;

házi jogorvoslati lehetőségekről.18

6. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő – pedagógus szakképzettséggel nem

rendelkező – alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás

Az Épr. – a Mód. rendelet 39. § (2) bekezdése értelmében – 2017. január 1. napján

hatályba lépő 32/A. §-a a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus

szakképzettséggel nem rendelkező – tehát a Kjt. illetve a munka törvénykönyvéről szóló

2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bérezési szabályozásának hatálya alatt álló –

alkalmazottak bérszabályozásának minimumkövetelményeit határozza meg.

A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő

alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény –

17 Az intézményi szabályozó normák hézagmenetességének kritériuma, mely rendszerszintű elvárás. 18 A felsorolás természetesen exemplifikatív (példálózó) jellegű.

25

ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra

jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka [Épr. 32/A. § (1) bek.].

A közalkalmazottak garantált illetményét – a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési

fokozata szerinti garantált illetmények havi forintban meghatározott összege, valamint a

fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok keretében – a Kjt. 3. számú melléklete

tartalmazza.

A kötelező legkisebb munkabérre minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló

jogosult, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget

igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult a teljes

munkaidő teljesítése esetén, melyek összegét a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és

a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet határozza meg.

A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény –

amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált

bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az

illetmény, munkabér Épr. 32/A. § (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó,

munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére [Épr. 32/A. § (1) bek.].

Mindez azt jelenti, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus

szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak bérküszöbe a garantált illetmény,

legkisebb kötelező munkabér vagy garantált bérminimum alapul vételével jogszabály

erejénél fogva hét százalékkal emelkedik, míg ezen felül – a munkáltató diszkrecionális

döntési hatáskörében – további három százalékos emelésre nyílik lehetőség.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami intézményfenntartásban működő köznevelési

intézményekben foglalkoztatottak tekintetében – bérgazdálkodást érintő kérdés révén – az

Épr. 32/A. §-ának (2) bekezdése szerinti döntést a tankerületi igazgató hozza meg.

7. A minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és módosítása

A minősítési processzussal kapcsolatos normák értelmezése kapcsán mindenek előtt két

sarkalatos jelentőségű szabályra kell – újólag – felhívni a figyelmet:

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során – mint már arra korábban rámutattunk –

mindig a portfólió vagy pályázat feltöltését lehetővé tévő informatikai hozzáférés

megnyíltakor hatályos Útmutató szerint kell eljárni, melyet az OH honlapján publikál

[Épr. 9/B. § (6) bek.].

A Mód. rendelet módosító szabályait – a nevesített kivételektől eltekintve – a

folyamatban lévő minősítő vizsgák és minősítési, valamint bírálati eljárások

esetében is alkalmazni kell [Épr. 39/M. §].

A nem kötelező minősítési eljárásra a pedagógus a minősítés évét megelőző év március

31-ig – és nem április 30-ig – jelentkezhet az őt foglalkoztató intézmény vezetőjénél [Épr.

26

10/A. § (2) bek.].

A pedagógus minősítési tervbe történő jelentkezést – az eddigiekkel egyező módon – az

intézményvezető köteles rögzíteni [Épr. 10/A. § (2b) bek.].

A nem kötelező minősítési eljárásra való jelentkezését a pedagógus – a portfólióvédés

vagy a pályázat védése időpontjáig – visszavonhatja hozzátartója tartós otthoni ápolására

hivatkozással is az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával, melyhez mellékelni kell az

ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolását is [Épr. 10/A. § (2c) bek.].

Hozzátartozónak minősülnek az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerint a házastárs, az

egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a

mostoha- és a nevelőszülő, továbbá a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a

házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Az intézményvezető – 2017. január 1-jét követően – a minősítési tervbe történő jelentkezés

tényét a minősítés évét megelőző év április 15-ig – és nem május 10-ig – rögzíti az erre

rendszeresített elektronikus felületen. A kötelező minősítés esetén a rögzítést a foglalkoztatási

jogviszony létesítésekor vagy a közalkalmazotti besorolás alól a pedagógus besorolás hatálya

alá történő átkerülés19 esedékességének időpontjában is végre kell hajtani [Épr. 10/A. § (3)

bek.].

Ha az intézményvezető a pedagógust – annak határidőig megtett kezdeményezése ellenére –

hibásan vagy nem jelentkeztette az informatikai rendszerben, az érintett pedagógus a

minisztertől az OH-n keresztül benyújtott kérelem formájában május 10-ig – és nem május

31-ig – kérheti felvételét pótjelentkezés keretében a minősítési tervbe. Az év közben

keletkezett jogviszonnyal, a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerüléssel összefüggő

kötelező rögzítés elmaradása esetén az érintett pedagógus a minősítési tervbe való felvételét a

minisztertől a rögzítés elmaradásáról való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül kérheti

[Épr. 10/B. § (2)-(3) bek.].

Lényeges megemlíteni, hogy a pótjelentkezésre csak akkor van lehetőség, ha a

pedagóguson kívül álló objektív vagy szubjektív ok miatt nem történt meg a jelentkezés

tényének rögzítése vagy a jelentkezés hibásan lett rögzítve annak ellenére, hogy a

pedagógus szabályosan és jogosan kezdeményezte azt, de az intézményvezető nem vagy

hibásan végezte el a regisztrációt. Ebből következően – argumentum a contrario – nem lehet

a pótjelentkezést a pedagógus által megváltoztatott akaratkijelentés okán eszközölni, így

például azért, mert a jelentkező meggondolta magát, és mégsem szeretne a következő naptári

évben minősítésen részt venni.

A pedagógusnak a portfólióját vagy a pályázatát az informatikai rendszerbe november

25-ig – és nem november 30-ig – kell feltöltenie [Épr. 11/A. § (1) bek.].

19 Ez a helyzet abban az esetben állhat elő, ha a köznevelési intézményben előzőleg nem pedagógusként dolgozó

közalkalmazott személy kerül pedagógusi munkakörbe, vagy a foglalkoztatási jogviszony alatt akkor, ha a

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott pedagógus szakképzettséget szerez.

27

A Mestertanár vagy Kutatótanár pályázat esetén hiánypótlásra nyitva álló lehetőség nincs

[Épr. 11/A. § (1b) bek.].

A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést – a Mód. rendelet

39/N. §-a révén első ízben a 2018. évben lefolytatott minősítések esetében – a minősítés

évét megelőző év június 30-ától – vagy az év közben létesített munkaviszony,

közalkalmazotti jogviszony esetén ettől eltérő időpontban – úgy kell biztosítani, hogy a

portfólió, pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre [Épr. 11/A. §

(1a) bek.].

Ha a portfólió feltöltése a pedagógus jogviszonya keletkezésének időpontjára tekintettel vagy

a minősítő vizsga, minősítési eljárás szünetelése miatt nem lehetséges, az OH új időpontot

jelöl ki a pedagógus számára [Épr. 11/A. § (1c) bek.].

Amennyiben a pedagógus a portfólió vagy a pályázat feltöltésére vonatkozó határidőt

elmulasztja, az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési vagy bírálati eljárás

sikertelenségét [Épr. 11/A. § (2) bek.].

Ha a minősítési tervbe történő felvételt – és nem a portfólió feltöltését követően – a pedagógus

munkaköre vagy az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus

véleménye szerint a minősítő vizsga vagy a minősítő eljárás a jelentkezéskor betöltött

munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a

változástól számított öt napon – és nem öt munkanapon – belül20, de – minősítési eljárás

esetében – legkésőbb a portfólióvédés, pályázat védése időpontja előtti harmincötödik napig

kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál portfóliójának vagy pályázatának a változás miatti

módosítását. A portfólió vagy pályázat módosítására az Oktatási Hivatalnak a kezdeményezés

tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő

harmincadik napig kerülhet sor [Épr. 11/A. § (4) bek.].

Változatlan szabály, hogy amennyiben a minősítési eljárás kijelölt időpontja a minősítési év

szeptember 1-jét követő időszakra esik, a pedagógus – a portfólió vagy pályázat tartalmát

érintő változás bekövetkezése esetében – a minősítés évének augusztus 15. napjáig

módosíthatja, egészítheti ki portfólióját vagy pályázatát [Épr. 11/A. § (5) bek.].

Ha a pedagógus az OH-t a fent írt – a portfólió vagy a pályázat módosításra, kiegészítésére

nyitva álló – határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő

minősítési évben kerülhet sor [Épr. 11/A. § (6) bek.].

8. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás

A minősítési eljárásban – az általános összeférhetetlenségi szabály szerint – a minősítő

bizottság elnökeként vagy tagjaként nem járhat el az, aki a minősítendő pedagógusnak a

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti

20 A nap – munkanap disztinkciónak az eljárási határidő számítását érintően van jelentősége. Az általános –

valamennyi jogterületet érintő – szabályozás szerint amennyiben a jogszabály napról tesz említést, azon naptári

napot kell érteni a munkanappal szemben, még ha ezt az adott jogszabály expressis verbis nem is rögzíti.

28

hozzátartozója vagy olyan személy, akitől a minősítési eljárás elfogulatlan lefolytatása egyéb

okból nem várható [Épr. 10/D. § (6) bek.].

Az összeférhetetlenség rugalmasabb és ultima ratio rendelkezéssel biztosított

részletszabályait az Épr. 10/D. § új (7)-(9) bekezdései tartalmazzák:

A szakértőként delegált minősítő bizottsági tag tekintetében – a 15/2015. (III. 13.) EMMI

rendeletben foglaltaktól eltérően – nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a

köznevelési szakértő ugyanannak a megyei szakképzési centrumnak vagy megyei

pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban,

mint amely a minősítendő pedagógust is foglalkoztatja.

Ha az összeférhetetlenségi szabály alkalmazása miatt az intézményben nincs olyan

alkalmazott, aki a minősítő bizottság delegált tagja lehetne (intézményvezető,

magasabb vezető) helyette az OH által kijelölt, az Országos szakértői névjegyzéken

pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen

szereplő olyan köznevelési szakértő vesz részt a bizottságban, aki a 15/2015. (III. 13.)

EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, és rendelkezik legalább

ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni abban az

esetben is, ha az OH elnöke az összeférhetetlenségi szabály megsértésével indokolt

panasznak helyt ad és új bizottságot jelöl ki.

Ha az Országos szakértői névjegyzéken nincs olyan kirendelhető szakos szakértő,

akinek a minősítő bizottságban való részvétele a pedagógus minősítésének

elbírálásához szükséges ismeretekre tekintettel szükséges

a minősítési évben bizottsági tagként – az OH-val kötött eseti megbízási szerződés

alapján – eljárhat olyan Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus

– tehát nem Mesterpedagógus vagy Kutatótanár – is, aki legalább tizennégy év

pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával

rendelkezik, továbbá elvégezte az OH által szervezett pedagógusminősítésre és

pedagógiai-szakmai ellenőrzésre vonatkozó felkészítő képzést,

a minősítés megszervezése során az Épr. 11. §-ban írt határidőktől el lehet térni.

9. A minősítés általános eljárásrendi szabályai

Az intézményvezető a rendes, azaz a beosztás szerinti napi munkaidő terhére köteles

lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, minősítési vagy – a Kutatótanár

fizetési fokozat elérésére irányuló – bírálati eljárás pedagógus személyes részvételét

igénylő eseményén, valamint a hospitáláson [Épr. 11/B. § (2) bek.].

A minősítő vizsga, minősítési eljárás sikerességének feltétele – a Kutatótanár fokozat

elérését célzó eljárás kivételével –, hogy az egyes pedagógus-kompetenciák értékelésénél

előírt százalékos összeredmény mellett valamennyi kompetenciaterületen egyenként is

meghaladja az egyes kompetenciák százalékos értékelése a 25 %-ot.

Az Épr. 12/B. § (3) bekezdésének szóhangzatát idézzük:

29

A minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-

kompetenciák értékelésénél

a) a gyakornok legalább hatvan,

b) a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább hetvenöt,

vagy

c) a Mesterpedagógus fokozat elérését célzó minősítési eljárásban a pedagógus legalább

nyolcvanöt

százalékot ért el, valamint – az a)–b) pontok esetén – a kompetenciák százalékos értékelése

egyenként is meghaladja a huszonöt százalékot.

A minősítő vizsga, minősítési eljárás eredményéről szóló összegző értékelést annak

meghozatalát követő öt napon – és nem öt munkanapon – belül kell az informatikai

rendszerbe feltöltenie a minősítő bizottság elnökének azzal, hogy a pedagógus valamint az őt

foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé (letölthetővé) kell tenni azt [Épr. 12/B. §

(5) bek.].

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről az OH az összegző értékelés

informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt napon – és nem tizenöt

munkanapon – belül, de legkésőbb a minősítés évét követő év március utolsó napjáig

elektronikus – tehát nem nyomtatott – tanúsítványt állít ki [Épr. 12/B. § (6) bek.].21

A Épr. jogtechnikai jellegű módosító szabályai egyes eljárási cselekmények számára nyitva

álló időtartam tekintetében eszközöltek korrekciókat:

ha a már megkezdett minősítő vizsga, minősítési eljárás a foglalkoztatási jogviszony tartós

szünetelésére tekintettel oly módon szakad meg, hogy folytatására csak a minősítés évét

követő év eltelte után kerülhet sor, a szünetelés megszűnését követően öt napon – és nem

öt munkanapon – belül kell a rögzítést elvégezni [Épr. 10/A. § (4) bek. b) pontja];

ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lebonyolítását

akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő bizottság elnöke, tagja, vagy az e

személyeket foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény tudomására jutásától számított

öt napon – és nem öt munkanapon – belül köteles értesíteni az OH-t. Ha szükséges, az OH

az érintettekkel történő egyeztetést követően módosítja a portfólióvédés, pályázat védése

időpontját, a minősítő bizottság elnökének, tagjainak személyét, és erről haladéktalanul

értesíti az érintetteket [Épr. 11/B. § (3) bek.];

az OH a minősítési évet követő év április 30-ig – és nem július 31-ig – készít jelentést a

miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal

javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására [Épr. 12/E. § (2) bek.].

21 A tanúsítványt pedagógus az OH a saját oldali elektronikus profilján keresztül töltheti le. Ennek az

elektronikus jel formájában létező okiratnak a nyomtatott anyaga képezi a minősítés eredménye szerinti átsorolás

jogi alapját, ezért azt az alkalmazott személyi anyagába el kell helyezni az irattárazási és adatkezelési

szabályoknak megfelelően.

30

10. A minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái

A minősítő vizsga, minősítési eljárás megszüntetésének új jogcímei a következők:

a) a minősítő illetve bíráló bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a vezetői,

magasabb vezetői feladatok ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó

pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik

[Épr. 12/C. § (1) bek. a) pontja];

b) a pedagógus a nem kötelező minősítési, bírálati eljárásra történt jelentkezését

hozzátartozója tartós ápolására hivatkozással visszavonta [Épr. 12/C. § (1) bek. b) pontja].

Új szövegegységben – az Épr. 12/C. § (2) bekezdésében – szerepelnek a minősítés

sikertelenségének kauzái:

a) a pedagógus az eljárási díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget;

b) a pedagógus a portfóliót vagy a pályázatot nem töltötte fel vagy – portfólió esetén – a

hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget;

c) a minősítő vagy a bíráló bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió, pályázat

részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.22

Az Épr. 12/C. §-ának új (2) bekezdése egyben azt is egyértelművé teszi, hogy a minősítés

valamennyi eljárást megszüntető esete egyben az eljárás sikertelenségét is maga után vonja.23

Új jogintézmény a minősítési processzus pedagógus kérelmére történő felfüggesztése

[Épr. 12/C. § (3) bek.], melyre akkor kerülhet sor, ha a pedagógus

keresőképtelenségének időtartama meghaladja a tizenöt napot;

szülési szabadságon, valamint kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadságon van;

az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy

minősítési eljárásában történő szakértői, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai

szolgáltatási feladata teljesítéséhez – az Épr. 4. § (1a) bekezdésében előírt – pedagógus-

továbbképzésen vesz részt (legfeljebb egy évi időtartamban).

A szülési szabadság olyan munkaidőben töltött időnek minősülő időtartam, amely egybefüggő

24 hetet tesz ki azzal, hogy ebből két hetet a jogosult köteles igénybe venni [Mt. 127. §].

A kötelezően biztosítandó fizetési nélküli szabadság igénybe vehető a munkavállaló:

gyermeke gondozása céljából, a gyermek harmadik életéve betöltéséig [Mt. 128. §];

gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig [Mt. 130.

§];

hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása

céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre [Mt. 131. §];

a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára [Mt. 132. §].

22 A korábbi jogállapot szerinti normaszövegben e szabály az Épr. 12/C. § (1) bekezdésének e)-g) pontjaiban írt,

és a (2) bekezdésben második fordulatába iktatott szövegként szerepel. Kétségtelen, hogy a Mód. rendelet 20. §-

ának újító szövege egyértelműbb és jobban követhető. 23 Erre utal a módosítószó a szövegben: „Az OH tanúsítványt állít ki a minősítő vizsga, minősítési eljárás,

bírálati eljárás sikertelenségéről akkor is, ha…”

31

A minősítési processzus megszüntetésről, valamint a felfüggesztésről és annak megszűnéséről

– kivéve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott

gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését és megszüntetését – az OH az informatikai

rendszeren keresztül, az időpont és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását

követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt [Épr. 12/C. § (4) bek.].

Ha a minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás azért szűnik meg, mert a pedagógus

foglalkoztatási jogviszonya – az áthelyezés esetét ide nem értve – a minősítő vizsga vagy a

minősítési, bírálati eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően megszűnt,

és a megszűnés időpontjától számított három hónapon belül új munkaviszonyt vagy

közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő tizenöt napon belül

kérheti az OH-tól, hogy szervezze meg a megszűnt minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati

eljárás követelményei szerinti minősítését. Ennek során a pedagógus jogosult a portfólió vagy

pályázat módosítása iránti kérelmet is – az általa betöltött munkakör vagy tanított tantárgy

megváltozására hivatkozással – előterjeszteni. Az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha

a minősítés megszervezése a minősítés évében előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva

már nem lehetséges [Épr. 12/C. § (5) bek.].

11. A minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek

A minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás esetén igazgatási úton kereshető

jogorvoslati lehetőség (panasz) jogintézménye a következő tartalmi változásokat foglalja

magába:

kizárólag az OH által szervezett, tanúsítvány kiadásával zárult minősítés sikertelensége

esetén élhet a minősített pedagógus az OH-nál panasszal, míg a pedagógus

szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört

betöltők számára e lehetőség nem áll nyitva intézményi minősítő vizsgájuk

eredménytelensége esetén [Épr. 12/D. § (2) bek.];

az OH a határidőben benyújtott panaszt – a panasz benyújtását követő tizenöt napon belül

– a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával

tartott egyeztetés (mediáció) eredménye alapján akkor bírálja el, ha a panasszal érintett

eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre [Épr.

12/D. § (2) bek.];

ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői

névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés

szakterületen szereplő köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI

rendeletben foglalt felkészítésen részt vett [Épr. 12/D. § (2) bek.];

abban a kérdésben, hogy a panasz orvoslása a minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás

újbóli lefolytatását igényli-e, az OH nem a pedagógus által – a jogorvoslati eljárás során

elutasított panasz ellen – fenntartott újabb kérelem alapján, hanem saját mérlegelési

hatáskörében dönt [Épr. 12/D. § (3) bek.];

amennyiben új minősítő bizottság kijelölésére kerül sor, annak tagjai között nem

szerepelhet az a személy, akinek az összeférhetetlenségére hivatkozó panasznak az OH

elnöke helyt adott [Épr. 12/D. § (3b) bek.].

32

Újdonság, hogy nem csak a tanúsítvány kiadását követően, hanem a portfólió vagy a

pályázat védése illetve a bírálati eljárás lezárulása előtt is van lehetőség rendes

jogorvoslatra.

Az Épr. 12/D. §-nak új (3a) bekezdése alapján ugyanis, ha a panasszal érintett minősítő

vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségének megállapítására a portfólió vagy a

Mesterpedagógus pályázat védését, vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását megelőzően került

sor, az OH

a) ha a panaszban foglaltaknak helyt ad, megszervezi a portfólió, Mesterpedagógus pályázat

védését vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását, vagy

b) ha a panasz nem megalapozott, azt elutasítja.

Fontos hangsúlyozni, hogy a minősítés eredménytelensége esetén panasszal továbbra is csak

eljárási szabálysértésre és nem szakmai kérdést érintő véleményeltérésre való hivatkozással

lehet élni [Épr. 12/D. § (4) bek.].

12. Az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje

Az Épr. Az átsorolás időpontja című 5. alcíme helyébe Az átsorolás időpontja, az átsorolást

követő kötelezettségek és a visszasorolás cím lépett azzal, hogy a korábbi hatályos

normaszöveg 13. §-nak (3) bekezdése – az „Épr. 12/D. § (2)-(3b) bekezdéseinek”

szövegrésszel történő kiegészítéssel együtt – a 13. § új (1) bekezdése lett, míg a 13. § 2016.

július 30-át megelőző (4) bekezdése lett az új textusban a 13. § (2) bekezdés.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők pedagógus szakképzettségének megszerzését

követő átsorolására vonatkozó szabályról [Épr. 13. § (3) bek.] és a Mesterpedagógusok

valamint Kutatótanárok átsorolását érintő kötelmekről, továbbá az esetleges visszasorolásukra

vonatkozó szankcionáló normákról [Épr. 14-14/A. §] az előzőekben adtunk elemzést.

Érdemi deregulációra került sor a Mód. rendelet 38. § c) bekezdése révén az Épr. 15. §-át

illetően, ugyanis annak tartalma az Épr. új 5/B. alcímében került szabályozásra, melynek

címe: A pedagógus előmenetel hatálya alá tartozók egyes csoportjaira vonatkozó

szabályok. Ezen alcím az új 15/C. §-t foglalja magába, melynek szóhangzatát az alábbiakban

idézzük:

15/C. § Az 1–14/A., valamint a 15/A–15/B. §-ban foglaltakat

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai

előadó, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatott tekintetében a (2) bekezdésben, valamint a 6. § (3)–(4) bekezdés utolsó

mondatában foglalt eltérésekkel,

b) a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakört betöltő személy tekintetében is

alkalmazni kell.

33

(2) A pedagógus-munkakört, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört

egyaránt betöltő személy minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására a pedagógus

munkakört betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az új jogszabályszakasz tartalmáról a korábbiakban szóltunk.

13. A pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok

A Köznevelési Kerekasztal tárgyalások pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos

stratégiai jelentőségű megállapodásának tartalma az Épr. 17. §-nak módosítása révén került

kodifikálásra.

Az Épr. 17. § (3) bekezdésének első mondata a Mód. rendelet 38. § d) pont da) alpontja által

proponált érdemi dereguláció révén hatályon kívül helyezésre került, melynek értelmében

megszűnt a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött komponensének fizikai

helyhez – az intézmény épületéhez – történő jogi pozícionáltsága azzal, hogy kollektív

szerződés, ennek hiányában a munkáltató dönt arról, mely feladatok végzendők az

intézményben, s melyek teljesíthetők az intézményen kívül [Épr. 17. § (3) bek.].

Szintén megszűnt – az Épr. 17. § (7) bekezdésének a Mód. rendelet 38. § d) pont db) alpontja

szerint történő hatályon kívül helyezése révén – az intézményvezető által havi

rendszerességgel leigazolt munkaidő-nyilvántartás is, azonban a munkaidő tartamának

számontartása az Mt. 134. § (1) bekezdésének a) pontja szerint továbbra is kötelező.

Az Épr. 17. §-a új (1a) bekezdéssel bővült a 17. § (1) bekezdése 4., 12., és 15. pontjának

egyidejű módosításával, melynek eredményeképpen a neveléssel-oktatással lekötött – a

gyermekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozások, régi terminussal élve a kötelező órák

által alkotott – munkaidőbe összesen heti 4 óra erejéig kötelezően beleszámítanak a

következő tevékenységek:

a tanulók önszerveződésével összefüggő – így a diákönkormányzatot segítő pedagógusi –

feladatok heti 1 óra;

az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti 2 óra és

a munkaközösség-vezetés heti 2 óra

erejéig.

Abban, hogy az előbb felsorolt tevékenységekbe beszámítható feladatok konkrétan mik

lehetnek, a fenntartó álláspontja a döntő. A fenntartó dönt így például azon kérdésben is, hogy

az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenységekbe beszámítható-e az osztályfőnöki óra.

E voltaképpen órakedvezménynek minősülő citált időtartamok a tantárgyfelosztás révén

fenntartói kompetenciába tartoznak, mely a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 105. § (3)

bekezdéséből folyik24.

24 A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak.

34

A teljesség érdekében az Épr. 17. § korrigált (1) bekezdését idézzük az alábbiakban:

Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-

oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének

megszervezése,

4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli

önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb

foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,

6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8. eseti helyettesítés,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

12. az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része,

13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

15. a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része,

16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,

17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19. hangszerkarbantartás megszervezése,

20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény

telephelyei közötti utazás,

21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai

vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,

22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint

23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel

rendelhető el.

A fentiekből az is adódik, hogy az osztályfőnöki tevékenységgel és a munkaközösség-

vezetéssel kapcsolatos feladatok heti kettő, míg a tanulók nevelési-oktatási intézményen

belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtásával összefüggő

teendők heti egy órát meghaladó része – egyedi munkáltatói elrendelés alapján25 – a

neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő heti hat-tíz órájában látandók el.

25 Az Nkt. 62. § (6) bekezdése értelmében a munkaidőben végzett feladatok munkáltatói elrendelésen alapulnak.

Erre utal a jogszabályhely szövege: „A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban:

neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött

munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb

feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.”

35

14. Az illetménypótlékokat érintő szabályozás

Az illetménypótlékok közül a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőknek járó

gyógypedagógiai és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat megillető nemzetiségi

pótlékokat érintik a változások.

Nemzetiségi pótlékra – az új szabály szerint – az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi

nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött

munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát

végez, vagy óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél,

oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy

fordító jeltolmács szakképzettséggel [Épr. 16. § (6) bek.].

A nemzetiségi pótlék az illetményalap 10 %-a az Nkt. 8. melléklet 6. sora alapján.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott

közalkalmazott gyógypedagógiai pótlékra való jogosultsága akkor áll be, ha a munkaköri

feladatainak ellátásával érintett és nem – a foglalkoztató intézménnyel óvodai nevelési vagy

tanulói jogviszonnyal rendelkező – összes sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya

éri el a nevelési év, tanév első napján a 33 %-ot [Épr. 32. § (5) bek.].

A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett

végzettségi szintnek megfelelő illetményalap, melyet a Kjt. 3. számú melléklete tartalmaz.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy míg a nemzetiségi pótlék esetében közömbös, hogy a

jogosult pedagógust milyen jogviszonyban foglalkoztatják, addig a nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő alkalmazottak esetében szükséges feltétel a közalkalmazotti jogstátus.

15. További jogtechnikai jellegű, szövegpontosító módosítások

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a tényleges normatív tartalommal

nem rendelkező jogszabályok hatályon kívül helyezésének jogpolitikai céljait valósítja meg az

Épr. 37. § (2) bekezdésének26 és a 39/E. § (2) bekezdésének27 hatályon kívül helyezése.

Az alábbiakban a pontosító, szövegjobbító – a jogszabályi textus koherenciáját erősítő –

jogtechnikai módosításokkal érintett jogszabályhelyeket idézzük, keretben kiemelve a

korrigált szövegrészeket:

A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be

…

26 Az Épr. 37. § (2) bekezdésének 2016. július 30-án hatályon kívül helyezett szövege: „2014-ben a minősítő

vizsga és a minősítési eljárás szervezésével összefüggésben a 10–11. §-ban a kormányhivatal számára

meghatározott feladatokat – a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása mellett – az OH látja el az (1)

bekezdés szerinti kiemelt projektek keretében.” 27 Az Épr. 39/E. § (2) bekezdésének 2016. július 30-án hatályon kívül helyezett szövege: „A pedagógus nehéz

körülmények között végzett munkáért járó illetménypótlékra való jogosultságát 2015. szeptember 30-ig felül kell

vizsgálni.”

36

b) a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a

munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti

általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt

százalékát [Épr. 6/A. § (3) bek. b) pontja].

A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai

szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben

pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá

a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős

miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban:

OH) közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák

értékelésekor a (2) bekezdésben felsorolt kompetenciák közül csak a munkakör

ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni [Épr. 7. § (3) bek.].

A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az

Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és

pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.)

EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben részt vett. A miniszterrel pedagógiai-

szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által

fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság

elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai

szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzéken szerepel. Ettől eltérően, a

Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának

minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt

egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény

[Épr. 10/D. § (2) bek.].

10. Az intézményvezetői, vezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a

pályáztató feladatai [Épr. 10. alcím].

Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben

a) alkalmazott vezetők, valamint a gyakorlati oktatásvezetők kötelező létszámát a 3.

melléklet,

…

határozza meg. [Épr. 35. § (1) bek. a) pontja].

3. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Az óvoda és a szakképzési centrum kivételével a nevelési-oktatási intézményekben

alkalmazott vezetők, valamint a gyakorlati oktatásvezetők kötelező létszáma

…

A szakképzési centrum tagintézményében alkalmazott vezetők, valamint a gyakorlati

oktatásvezetők kötelező létszáma

[Épr. 3. mell. táblázatcímei]