Az informatikai beruházások értékelése és …gaul/tszhonlap_public/vallinfo/erteke2.pdf3 A beruhA beruháázzáási javaslatok elemzsi javaslatok elemzéésekor sekor leggyakoribb

1

Erdős FerencSzéchenyi István Egyetem

Informatika Tanszék

Az informatikai beruházások értékelése és megtérülése

2

Az IR fejlesztAz IR fejlesztAz IR fejlesztééési ciklusasi ciklusasi ciklusaRendszer vizsgálata

Terméke:Megvalósíthatósági

tanulmány

Rendszer elemzése

Terméke:Funkcionális

követelmények

Rendszer tervezése

Terméke:

Rendszer-specifikáció

Rendszer telepítése

Terméke:

Működő rendszer

Rendszer fenntartása

Terméke:

Megjavított rendszer

Termék kiválasztása

Vásárlás esetén:

Termék meg-vásárlása

3

A beruhA beruhA beruhááázzzááási javaslatok elemzsi javaslatok elemzsi javaslatok elemzééésekor sekor sekor leggyakoribb dleggyakoribb dleggyakoribb döööntntntééési problsi problsi problééémmmááák k k

döntési problémák döntési szituációk alkalmazható módszerek

a szervezet igényi alapjánÉrdemes-e megvalósítani a beruházást?

egyedi beruházási projekt elfogadása vagy elutasítása gazdaságossági mutatók

alapjángazdaságossági mutatók

alapjánTöbb, azonos célt szolgáló beruházási javaslat közül melyik legyen megvalósítva?

különböző beruházási projektek közüli választás összetett súlyozásos

kritériumrendszer alapján

4

MegvalMegvalMegvalóóósssíííthatthatthatóóósssááági tanulmgi tanulmgi tanulmááány ny ny (Business Case) kiemelt dimenzi(Business Case) kiemelt dimenzi(Business Case) kiemelt dimenzióóóiii

Gazdasági megvalósíthatóságköltségmegtakarításbevétel növekedés beruházás-gazdaságossági elemzésekberuházás költségei

Összetett szempontrendszer szerinti megvalósíthatóságSWOT-elemzéssúlyozott kritériumrendszerstb.

az összes megvalósítható alternatíva és a jelenlegi állapot változatlanul hagyásának összevetése

5

SWOT-elemzéspélda

6

ITITIT---beruhberuhberuhááázzzááás ps ps péééldaldalda

vállalati méret: közepes (120 fő)iparág: feldolgozóiparprofil: műanyag alkatrészek gyártása fröccsöntéssel

Jelenlegi IT-rendszer:szigetszerű alkalmazások:

pénzügyi nyilvántartásszámlázáskönyvelésraktárkezelésdolgozói nyilvántartás

7

KKKööövetelmvetelmvetelmééények az nyek az nyek az úúúj rendszerrel j rendszerrel j rendszerrel szembenszembenszemben

Modulok/funkciók:pénzügy/számvitel, kontrollingkészletgazdálkodás, logisztika beszerzés, értékesítés (elektronikus értékesítés) humánerőforrás-gazdálkodás ügyfélkapcsolat-kezeléstermelési folyamatok támogatása

8

AlternatAlternatAlternatííívvvááákkk

jelenlegi állapot változatlanul hagyásaa hiányzó modulok/funkció fejlesztése és a rendszer integritásának növelése (belső fejlesztés saját alkalmazottakkal)a teljes rendszer lecserélése, ERP-rendszer beszerzése, tenderkiírás

ajánlat 1ajánlat 2

…ajánlat n

9

Jelenlegi Jelenlegi Jelenlegi ááállapot vllapot vllapot váááltozatlanul hagyltozatlanul hagyltozatlanul hagyááásasasa

Lehetőségek• tőke tartalékolása/felhalmozása egy

későbbi jelentősebb fejlesztéshez• stb.

Erősségek• jól bejáratott folyamatok és

tevékenységek• az alkalmazottak nagyon jól kiismerik

magukat a jelenlegi alkalmazásokban

• stb.

Veszélyek• versenyhátrány• vevők elvesztése• stb.

Gyengeségek• sok adminisztratív papírmunka• nem költséghatékony folyamatok• magas raktárkészlet• lassú reagálás a megrendelésekre• stb.

10

BelsBelsBelsőőő (saj(saj(sajááát) fejlesztt) fejlesztt) fejlesztééésss

Lehetőségek• kis ráfordítással jelentősebb javulás

érhető el• stb.

Erősségek• akik fejlesztették, azok felügyelik és

üzemeltetik a rendszert• nincsenek drasztikus változások• stb.

Veszélyek• a fejlesztés sikere bizonytalan• rendkívüli kockázat• kiszámíthatatlanság• stb.

Gyengeségek• nem tapasztalt fejlesztők• nem egységes rendszer• az integritás nem lesz teljes• a fejlesztés ideje nem határozható

meg pontosan• stb.

11

ERPERPERP---rendszer beszerzrendszer beszerzrendszer beszerzééése se se AjAjAjááánlat 1: hazai nlat 1: hazai nlat 1: hazai „„„nonamenonamenoname””” kisrendszerkisrendszerkisrendszer

Lehetőségek• versenyelőny szerzése• újabb vevők megszerzése• kisebb ráfordítással lehet jelentősebb

eredményjavulást elérni• későbbi módosítás viszonylag olcsó• költségmegtakarítás• stb.

Erősségek• integrált rendszer• jelentős teljesítménynövekedés• jól átlátható és strukturált üzleti

folyamatok• gyors bevezetés• a rendszert rugalmasan lehet igazítani

a meglévő üzleti folyamatokra

Veszélyek• alacsony fejlesztői tapasztalat• nem biztos, hogy kompatibilis lesz

más partnerek rendszereivel• nem biztos, hogy évek múlva is lesz

support, verzió- és jogszabályköv.• növekedés esetén nem biztos, hogy

megfelelően skálázható• ellenállás a változással szemben

Gyengeségek• nem teljes a funkcionalitás• nehéz bővíthetőség• nemzetközileg nem elismert• nincs minőségbiztosítás• stb.

12

ERPERPERP---rendszer beszerzrendszer beszerzrendszer beszerzééése se se AjAjAjááánlat 2: nemzetknlat 2: nemzetknlat 2: nemzetkööözi nagyrendszerzi nagyrendszerzi nagyrendszer

Lehetőségek• jelentős versenyelőny szerzése• újabb vevők megszerzése• költségmegtakarítás• egyszerű továbbfejleszthetőség újabb

modulok bevezetésével• stb.

Erősségek• integrált rendszer• jelentős teljesítménynövekedés• jól átlátható és strukturált üzleti

folyamatok• nemzetközileg elismert rendszer• megfelelő EDI-kapcsolat• nagy fejlesztői tapasztalat

Veszélyek• nagy lesz az ellenállás a változással

szemben a munkavállalók részéről• a jelentős fejlesztési és fenntartási

költségek likviditási problémákat okozhatnak

• kihasználatlanság veszélye• stb.

Gyengeségek• „erőltetett” testreszabás• nem felelnek meg minden tekintetben

a hazai előírásoknak• lassú bevezetés• stb.

13

Választás az alternatívák közül

14

VVVááálasztlasztlasztááás az alternats az alternats az alternatííívvvááák kk kk kööözzzüüülll

Módszerek:szubjektív rangsoregyes szempontok kiválasztásatöbb szempont szerinti rangsorsúlyozott rangsor

15

Harris Harris Harris ééés Marting ms Marting ms Marting móóódszerdszerdszer

több szempont szerinti rangsor az egyes tényezőket azonos súlyúnak vesziszempontok: 1-4 pont ( ++, +, –, – –)grafikus ábrázolásdöntés: vizuális összehasonlítással(legjobb görbe)

16

Harris Harris Harris ééés Marting ms Marting ms Marting móóódszerdszerdszer

ÉrtékelésÉrtékelési tényező E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8

+ ++–

– –

Jelölés:

: A1 ajánlat: A2 ajánlat

17

KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszerdszerdszer

minden tényezőre valamilyen ideális érték meghatározása (ez jelenti a max pontot)szempontok: 1-10 pont

xi i

i

n

ii

n

p v

p v= =

=

∑

∑

*

*max

1

1

x - az alternatívára jellemző mutatószám (1 ≥ x ≥ 0)pi - az i-ik tényező értéke,pmax - az ideális megoldás pontértéke (10 pont),vi - az i-ik tényező fontossági értéke (súlya)

18

KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszerdszerdszer

Értékelés:

1 ≥ X ≥ 0,8 nagyon jó0,8 > X ≥ 0,6 jó0,6 > X ≥ 0,5 megfelelő0,5 > X nem kielégítő

19

KesserlingKesserlingKesserling mmmóóódszer dszer dszer ––– pppéééldaldalda

Szempontok:1. műszaki megfelelőség2. vállalási ár3. kiépítendő csatlakozóhelyek száma4. vállalási határidő5. alkalmazott szerelési anyagok6. ajánlat kidolgozottsága7. jártasság a hasonló munkákban8. minőségbiztosítási rendszer9. pénzügyi ütemezés10. garancia vállalás és szerviz

20


Szempontok súlyai:1. műszaki megfelelőség (2)2. vállalási ár (4)3. kiépítendő csatlakozóhelyek száma (9)4. vállalási határidő (5)5. alkalmazott szerelési anyagok (6)6. ajánlat kidolgozottsága (3)7. jártasság a hasonló munkákban (7)8. minőségbiztosítási rendszer (8)9. pénzügyi ütemezés (10)10. garancia vállalás és szerviz (11)

21


Szempontok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Σ A szempont súlyszáma 2 4 9 5 6 3 7 8 10 11

A pályázók értékelő pontszámai 4. alternatíva 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 0,98467. alternatíva 4 3 4 4 4 4 4 4 2 3 0,86543. alternatíva 3 2 4 4 4 2 4 4 3 2 0,81541. alternatíva 4 4 2 2 3 4 4 2 4 3 0,76545. alternatíva 2 3 4 4 0 0 4 4 2 3 0,71156. alternatíva 3 0 4 2 4 3 2 0 1 4 0,58852. alternatíva 3 4 2 3 3 1 1 0 4 2 0,5577

22

KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer

Lépései:az értékelési tényezők megválasztása (Ei)a súlyozó tényezők meghatározása (vi)az értékelési tényezők mérési skáláinak megszerkesztése (ötfokozatú skála)a KIPA-módszer alaptáblázatának elkészítésea KIPA-mátrix alaptáblázatának elkészítésepreferenciasorrend meghatározása

23

KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer

Értékelési tényezők és súlyuk

E1 E2 E3 E4

∑vi =100% v1 (10%) v2 (40%) v3 (30%) v4 (20%)

Alterna-tívák

Verbá-lis Szám Verbá-

lis Szám Verbá-lis Szám Verbá-

lis Szám

A1Köze-pes 20 Jó 120 Köze-

pes 60 N jó 80

A2 Jó 30 Jó 120 Jó 90 Köze-pes 40

A3 Mf 10 Mf 40 Mf 30 Mf 20

(10%-os súlynál: Nem felel meg: 0; Megfelel: 10; Közepes: 20; Jó: 30; Nagyon jó: 40)

24

KIPAKIPAKIPA---mmmááátrixtrixtrix

A1 A2 A3

c1,2 c1,3

d1,2 d1,3

c2,1 c2,3

d2,1 d2,3

c3,1 c3,2

d3,1 d3,2

A3

A2

A1

cij: preferenciamutatók számítása

dij: diszkvalifikanciamutatók számítása

25


cij: preferenciamutató• előnytényező

• azt mutatja meg, hogy a Ai rendszer az értékelési tényezők hány %-ában (figyelembe véve az értékelési tényezők súlyát is) preferált vagy indifferens a Aj rendszerhez viszonyítva

• az Ai – Aj preferencia (indifferencia) relációt tükrözi

• ha cij % = 100, ez azt jelentené, hogy Ai rendszer minden értékelési tényező vonatkozásában preferált ill. indifferens Ajrendszerhez

• ha cij % < 100, ez azt jelenti, hogy legalább egy értékelési tényezővonatkozásában az ellenkező preferenciareláció áll fenn

26


dij: diszkvalifikanciamutató• hátránymutató vagy kizárási mutató

• cij preferenciareláció esetleges elvetésére szolgál

• kiszámításában nem vesszük figyelembe az összes értékelési tényezőt, hanem csak azt, amelynek tekintetében a preferenciaintenzitás a legnagyobb, vagyis csak a legnagyobb hátrányt

• a legnagyobb hátrányhoz viszonyítjuk a tényleges hátrányt

H: a legnagyobb súlyú értékelési tényező skálaterjedelme, vagyis az adott skála legnagyobb és legkisebb számértékének különbsége

/hj-hi/max a legnagyobb skálaérték-különbség az Ai – Aj esetek közül

27

KIPAKIPAKIPA---mmmóóódszerdszerdszer ––– pppéééldaldalda

Alternatívák:A1, A2, A3

Értékelési tényezők:E1, E2, E3, E4

Értékelési tényezők súlyai:v1, v2, v3, v4

v1= 0,4; v2= 0,3; v3= 0,2; v4= 0,1; ∑vi=1

28


Minősítés E1 E2 E3 E4

Nagyon jó 36 32 28 24Jó 28 26 24 22

Közepes 20 20 20 20Megfelelő 12 14 16 18

Rossz 4 8 12 16

Értékelési skálák: A középső tagot 20-ra választjuk, fölfelé és lefelé a súlyozótényező 20-szorosával növeljük, illetve csökkentjükv1= 0,4; v2= 0,3; v3= 0,2; v4= 0,1; ∑vi=1

29


Értékelési tényezők és súlyukE1 E2 E3 E4

∑vi =1 v1 (0,4) v2 (0,3) v3 (0,2) v4 (0,1)

Alternatívák Verbá-lis Szám Verbá-

lis Szám Verbá-lis Szám Verbá-

lis Szám

A1 Jó 28 Köze-pes 20 Köze-

pes 20 Köze-pes 20

A2Köze-pes 20 Köze-

pes 20 Jó 24 Megfe-lelő 18

A3 Jó 28 Megfe-lelő 14 Köze-

pes 20 Rossz 16

Preferenciamutatók:ci1j2= (0,4 + 0,3 + 0,1) = 80%ci1j3= (0,4 + 0,3 + 0,2 + 0,1) = 100%ci2j3= (0,3 + 0,2 + 0,1) = 60%ci2j1= (0,3 + 0,2) = 50%ci3j1= (0,4 + 0,2) = 60%ci3j2= 0,4 = 40%

Diszkvalifikanciamutatók:di1j2= (24 - 20) / 32 = 12,5% (E3)di1j3= 0 / 32 = 0% di2j3= (28 - 20) / 32 = 25% (E1)di2j1= (28 - 20) / 32 = 25% (E1)di3j1= (20 - 14) / 32 = 18,75% (E2)di3j2= (20 - 14) / 32 = 18,75% (E2)

30


A1 A2 A3

80% 100%

12,5% (E3) 0%

50% 60%

25% (E1) 25% (E1)

60% 40%

18,75% (E2) 18,75% (E2)A3

A2

A1

31


Kizárási feltételek:cij: preferenciamutató

cij ≥ 50csak akkor mondhatjuk, hogy Ti preferált Tj-hez, ha ez legalább az értékelési tényezők 50%-ában - beleszámítva ezek súlyát is –fennáll

dij: diszkvalifikanciamutatódij < 100ha dij a 100 értéket is felvehetné, ez azt jelentené, hogy lehetőlegnagyobb hátrányt is megtűrjük

32


Preferenciasorrend meghatározása:kritikus értékek:

p: az előnyök megkívánt mértékeq: a megtűrt max hátrány

kezdetben: p=100; q=0cij≥p; dij ≤qS mag halmazának folyamatos meghatározása:

legalább egy eleme (komplex rendszere) preferált az R részhalmaz minden eleméhez viszonyítvaa magban lévő elemek között nincs preferenciareláció

p értékét csökkenteni, q értékét növelni kell folyamatosan, amíg csak egy alternatíva marad

33


A1 A2 A3

80% 100%

12,5% (E3) 0%

50% 60%

25% (E1) 25% (E1)

60% 40%

18,75% (E2) 18,75% (E2)A3

A2

A1

p = 80 és q = 12,5

A1

A3

A2

p = 60 és q = 25

A1

A3

A2

Preferenciasorrend: A1 A2 A3

p = 100 és q = 0

A1

A3

A2

S mag

34

Súlyozott, funkciókhoz kötött kritériumrendszer

35

SSSúúúlyozott, funkcilyozott, funkcilyozott, funkcióóókhoz kkhoz kkhoz kööötttööött tt tt kritkritkritééériumrendszerriumrendszerriumrendszer

1. Műszaki megfelelőségi szempontok 30%

2. Gazdasági (költség) szempontok 40%

3. Megvalósítási szempontok 30%

36

1.1 Hardver környezet 30%

1.2 Szoftver rendszer 70%

MMMűűűszaki megfelelszaki megfelelszaki megfelelőőősssééégi szempontok gi szempontok gi szempontok (30%) (30%) (30%)

37

Hardver kHardver kHardver kööörnyezetrnyezetrnyezet

1.1.1 Hálózati infrastruktúra 40%1.1.1.1 Teljesítmény (végpontok száma, sávszélesség) 40%1.1.1.2 Rendelkezésre állás, hibatűrés 20%1.1.1.3 Biztonsági megoldások 20%1.1.1.4 Méretezhetőség, strukturáltság 20%

1.1.2 Kliens munkaállomások 20%1.1.2.1 Teljesítmény (CPU, memória, háttértárak, perifériák) 60%1.1.2.2 Garancia, szerviz-háttér 30%1.1.2.3 Speciális eszközök, perifériák 10%

1.1.3 Szerverek 40%

1.1.3.1 Teljesítmény (CPU, memória, háttértárak, I/O kapacitás) 60%1.1.3.2 Rendelkezésre állás, hibatűrés 40%

38

Szoftver kSzoftver kSzoftver kööörnyezetrnyezetrnyezet

1.2.2 Funkcionalitás 60%1.2.1 Szoftver infrastruktúra 40%

1.2.1.3.1 Nyíltság, fejlesztő környezet 25%

1.2.1.3.2 Kliens-szerver megoldás, szoftver-architektúra (dedikált kliens, terminál, Web környezet)

15%

1.2.1.3.3 Integráltság mértéke, interfészek

30%

1.2.1.3.4 Felhasználók kezelése 10%

1.2.1.3.5 Felhasználói felület 20%

1.2.1.1 Operációs rendszer 10%

1.2.1.2 Adatbázis-kezelő 30%

1.2.1.3 Alkalmazási környezet 60%

1.2.2.1 Pénzügy/számvitel 20%

1.2.2.2 Kontrolling 5%

1.2.2.3 Eszközgazdálkodás 10%

1.2.2.4 Anyaggazdálkodás 10%

1.2.2.5 Beszerzés, értékesítés 10%

1.2.2.6 Humán erőforrás gazdálkodás 10%

1.2.2.7 Ügyfélkapcsolat kezelés 5%

1.2.2.8 Dokumentumkezelés 5%

1.2.2.9 Vezetői információs szolgáltatások 5%

1.2.2.10 E-Business támogatás, EDI 5%

1.2.2.11 Termelési folyamatok támogatása 15%

1.2.2.11.1 Cikk karbantartás (Darabjegyzék, technológiai műveletek megadása)

20%

1.2.2.11.2 Gyártási folyamat követése 25%

1.2.2.11.3 Gyártás ütemezés 15%

1.2.2.11.4 Anyagszükséglet tervezés, kapacitás tervezés

15%

1.2.2.11.5 Munkaóra elszámolás, darabbérkezelés

25%

39

GazdasGazdasGazdasááági (kgi (kgi (köööltsltsltsééég) szempontok (40%) g) szempontok (40%) g) szempontok (40%)

2.1 Általános fizetési feltételek, konstrukciók 20%2.2 Bevezetési költségek 30%

2.2.1 Hardver elemek ára 20%2.2.2 Hardver kiépítési költségek 10%2.2.3 Szoftver elemek ára 30%2.2.4 Bevezetési, testreszabási költségek és időszükséglet 30%

2.2.4.1 Projekt előkészítés, helyzetfelmérés 40%2.2.4.2 Prototípus testreszabása, adatfeltöltés, migrálás 60%

2.2.5 Felhasználói oktatás, kiképzés 10%2.3 Működési, fenntartási költségek 50%

2.3.1 Időszakos licence díjak 40%2.3.2 Időszakos támogatási költségek 40%2.3.3 Üzemeltetés speciális személyi igénye 20%

40

MegvalMegvalMegvalóóósssííítttááási szempontok (30%) si szempontok (30%) si szempontok (30%)

3.1 Projektvezetés 40%3.1.1 Projektvezetési módszertan 40%3.1.2 Minőségbiztosítási rendszer 30%3.1.3 Változáskezelés 30%

3.2 A bevezető cég alkalmassága 60%3.2.1 Gazdasági, működési adatok 30%3.2.2 Szakmai tapasztalat, referenciák 70%

41

Az Az Az ééértrtrtééékelkelkelééési szempontok ssi szempontok ssi szempontok súúúlyai lyai lyai szintenkszintenkszintenkééénti bontnti bontnti bontááásban sban sban

42

Szempontrendszer kizSzempontrendszer kizSzempontrendszer kizááárrrááási feltsi feltsi feltééételleltelleltellel

Sorsz. KövetelményAdható

pont MegjegyzésAdott pont

1 Funkcionalitás 10

2 Adaptálhatóság 8

3 Nyelvezet 10

4 Megfelelőség a magyar szabványoknak, jogszabályoknak - Abszolút kizáró feltétel!

5 Ár 10

6 A szállító cég szolgáltatásai, megbízhatósága 7

7 Referenciahelyek száma 5 Min. 3 kizáró feltétel!

8 Jogosultsági rendszer 5 Hiánya kizáró feltétel!

9 Moduláris felépítés 7

10 Biztonsági lehetőségek 5 Hiánya kizáró feltétel!

11 Hardver beszerezhetősége 5

12 Adatbázis-kezelő típusa 5

13 Nyitott kapcsolódási felületek más rendszerekhez 5

14 Használat, tanulhatóság, karbantartás 10

Összesen:

43

Gazdaságossági elemzések

44

ex-ante értékelés mid-term értékelés ex-post értékelés

Az ITAz ITAz IT---beruhberuhberuhááázzzááások gazdassok gazdassok gazdasááágossgossgossááági gi gi ééértrtrtééékelkelkelééésssééének idnek idnek időőőbeli szerepebeli szerepebeli szerepe

45

költségelemzéshaszonelemzés kockázatok elemzése és kezelése gazdaságossági számítások elvégzése

A beruhA beruhA beruhááázzzááásss---gazdasgazdasgazdasááágossgossgossááági gi gi elemzelemzelemzééések fsek fsek főőőbb fbb fbb fááázisaizisaizisai

46

Költségelemzés

47

KKKöööltsltsltsééégelemzgelemzgelemzééésss

alapvető feladat csak a költségek ismeretében lehet a vállalat kiadásait tervezni számbavételük fontossága már kezdetektől felmerült

48

tervezés kezdeti fázisa: csak bizonytalan adatok a rendszerrőltöbbnyire szorít az időa költségek becslése idő és ráfordításigényeskonvencionális beruh. IT-beruházás egyszeri költségek folyamatos költségek

ITITIT---rendszer krendszer krendszer köööltsltsltsééégeinek meggeinek meggeinek meg---hathathatááározrozrozááásakor felmersakor felmersakor felmerüüülllőőő problproblproblééémmmááákkk

49

KKKöööltsltsltsééégek osztgek osztgek osztááályozlyozlyozááásasasa

direkt és indirekt költségek egyszeri és folyamatos költségek látható és rejtett költségek

50

Direkt Direkt Direkt ééés indirekt ks indirekt ks indirekt köööltsltsltsééégekgekgek

Direkt (explicit) költségeka számviteli mérlegből egyszerűen kiolvashatók

Pl.: bevezetési költségek (testreszabás, telepítés), licencdíjak, oktatás díja, terméktámogatási díjak stb.

Indirekt (implicit) költségekközvetlenül a mérlegben nem találhatók

Pl.: betanulási idő alatti időveszteség stb.

51

Egyszeri Egyszeri Egyszeri ééés folys folys folyóóó kkköööltsltsltsééégekgekgek

Egyszeri költségekcsak egyszer merülnek fel

Pl.: bevezetési költségek (testreszabás, telepítés), korlátlan licencdíj

Folyamatos költségek folyamatosan jelentkeznek

Pl.: korlátos licencdíj, terméktámogatási díjak, jogszabálykövetés díja, verziókövetés díja

52

LLLáááthatthatthatóóó ééés rejtett ks rejtett ks rejtett köööltsltsltsééégekgekgek

Látható költségekPl.: licencdíj, terméktámogatási díjak stb.

Rejtett költségekPl.: verziókövetés díja

Látható költségek

Rejtett költségek

53

Empirikus rEmpirikus rEmpirikus ráááfordfordfordííítttááásbecslsbecslsbecslééési eljsi eljsi eljááárrrááásoksoksok

A szoftverek fejlesztési költségének meghatározása:

Báziseljárások:analógiaeljárásrelációeljárásmultiplikátoreljárássúlyozási eljárásparaméteres becslési kiegyenlítési eljárásszázalékos eljárás

Összetett eljárások:FPA (Function Point Analysis)COCOMO (Constructive-Cost-Model)COCOMO2stb.

54

Teljes birtoklTeljes birtoklTeljes birtoklááási ksi ksi köööltsltsltsééég g g (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership ––– TCO)TCO)TCO)

Gartner Group, 1987eredetileg: asztali PC beszerzésekkésőbb: notebookok, lokális hálózatok, szoftverek

55

Teljes birtoklTeljes birtoklTeljes birtoklááási ksi ksi köööltsltsltsééég g g (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership (Total Cost of Ownership ––– TCO)TCO)TCO)

Egy IT-beruházás megvalósításának összes költségét mutatja meg, a beruházás teljes élettartama során.

Gartner Group, 1987

TCO

Direkt költségek

Végfelhasználói költségekHardver és szoftver

Támogatás

Működtetés

Indirekt költségek

Rendszer kiesés

56

Direkt kDirekt kDirekt köööltsltsltsééégekgekgek

Hardverköltségek:beszerzésbérletlízingfrissítés, pótlás

Szoftverköltségek:beszerzésbérletlízinglicencrendelkezésre állásverziókövetésjogszabálykövetésstb.

57


Működtetési (operations) költségek:anyagi ráfordítások a rendszer működtetéséhez

adatátviteli költségekvillamos energia díjastb.

rendszer és szolgáltatásmenedzsmentbérköltségekoutsourcing díjak

58


Támogatás (support) költségek:oktatásegyéb támogatás

59

Indirekt kIndirekt kIndirekt köööltsltsltsééégekgekgek

Végfelhasználói költségek (end user operations):termeléskiesés költsége„elveszett” bérköltség

Okai:tanulják a rendszer használatátinformatikai feladatok végzése:

egymás segítéseegyéni fejlesztések

60

Indirekt kIndirekt kIndirekt köööltsltsltsééégekgekgek

Rendszerkiesés (downtime) költségei:IT-rendszer tejles vagy részleges kiesésének költségei:előre tervezettelőre nem tervezett

61

TCO elTCO elTCO előőőnyei nyei nyei ééés hs hs hááátrtrtrááányainyainyai

Előnyök:jól strukturált költségekkontrolling

Hátrányok:csak a költségekkel számola beruházás üzleti értékét nem vesz figyelembe

62

A TCOA TCOA TCO---modell nmodell nmodell néééhhhááány ny ny tovtovtovááábbfejlesztett bbfejlesztett bbfejlesztett vvváááltotataltotataltotata

META Group RCO (Real Cost of Ownership) PCM (Predictive Cost Modeling)

www.gartner.com(a META Groupot 2004 decemberében felvásárolta a Gartner Group)

Tolly Group TCAO (Total Cost of Application Ownership) www.tolly.com

Standish Group CENTS (Comparative Economic Normalization Technology Study) www.standishgroup.com

Forrester Research www.forrester.com

IDC (International Data Corporation)

www.idc.com; www.idchungary.hu

RFG (Robert Frances Group) www.rfgonline.com

Yankee Group www.yankeegroup.com

Gartner Group ETCO (Enterprise Total Cost of Ownership) www.gartner.com

63

Haszonelemzés

64

HaszonelemzHaszonelemzHaszonelemzééésss

egy IT-beruházás nem ítélhető meg csak annak költségei alapjántúlságosan az árakhoz rögzített beruházási döntések később, hosszú távon drágább lehetaz IT-rendszert nem lehet „fekete dobozként”kezelnia hozamok meghatározása nehezebb, mint a költségeké

65

Hozamok tHozamok tHozamok tííípusaipusaipusai

Kemény (hard) megtérüléskönnyen számszerűsíthetőkvantitatív hozamokdirekt módon kifejezhető hasznok

Puha (soft) megtérülésnehezen, vagy egyáltalán nem számszerűsíthetőkvalitatív hozamindirekt módon kifejezhető hasznok

66

KemKemKemééény megtny megtny megtééérrrüüülllééésss

Csökkenő költségek és/vagy növekvő bevételek:értékesítési többlet árbevétel növekedése 15%-algyorsabb készletforgás a raktárkészlet 20%-os csökkenésegyártás optimalizálása termelési költségek 10%-os csökkenésemunkaerő megtakarításutazási költségek csökkenése

67

Puha megtPuha megtPuha megtééérrrüüülllééésss

új vagy jobb információ áll rendelkezésregyorsabb információáramlásgyorsabb ügyintézéshatékonyabb munkavégzéskevesebb reklamációmegbízhatóbb működésa vállalat belső/külső image-ének fejlődése

68

A beruhA beruhA beruhááázzzááásbsbsbóóól szl szl szááármazrmazrmazóóó elelelőőőnynynyööökkk

a beruházásból származó előnyök

minőségi jellemzők számszerűsíthető tényezők

progresszív előnyök:•releváns információk•megalapozottdöntéshozatal•gyorsinformációáramlás•megbízható működés•növekvő vevőielégedettség•javuló munkavállalóimorál•jobb renomé•stb.

megtakarítások:•hatékonymunkavégzés•gyorsabb ügyintézés•közvetlenvevőkapcsolat•feladatokautomatizálása•stb.

progresszív előnyök:•értékesítési többlet•új vevők•új piacok•meglévő vevőkelvándorlásánakcsökkenése•stb.

megtakarítások:•kevesebb dolgozó•utazási költségmegtakarítás•gyorsabbkészletforgás•IT-költségekcsökkenése•stb.

69

Puha megtPuha megtPuha megtééérrrüüülllééésss

Problémái:a hasznok számszerűsítésének problematikájaa jövőbeli hasznok becslésének bizonytalansága

Túl sok puha megtérülés és hosszú élettartam

egyre bizonytalanabb hozamok

70

Hozamok tHozamok tHozamok tííípusaipusaipusai

Szubszituens (helyetteítő) haszon:költségmegtakarításon keresztül jelentkezikpl.: dolgozók leépítése

Komplementer (komplementer) haszon:teljesítménynövekedésen keresztül jelentkezikpl.: átfutási idők csökkenése vagy minőség javulása

Stratégiai haszon:versenyhelyzet javulásán keresztül jelentkezikpl.: újabb piacok bekacsolása az e-kereskedelmi lehetőségek kiaknázásával

71

A birtoklA birtoklA birtoklááás teljes haszna s teljes haszna s teljes haszna (Total Benefit of Ownership (Total Benefit of Ownership (Total Benefit of Ownership ––– TBO)TBO)TBO)

az informatikai rendszerek követelményei és céljai vállalatonként és projekt-típusonként rendkívül különbözőeka haszonmodellek nem adoptálhatóak egyik rendszerről a másikra

nincs általánosan használható TBO-modell

72

Az Az Az ITITIT---beruhberuhberuhááázzzááásokhozsokhozsokhoz hasznhasznhasznááálhatlhatlhatóóóspecispecispeciááális haszonelemzlis haszonelemzlis haszonelemzééési eljsi eljsi eljááárrrááásoksoksok

TSTS (Time-Savings Time-Salary) HWM (Hedonic Wage Model)Információs értéknövekedés Hatáslánc alapú eljárás Haszonérték-elemzés (nem monetáris eljárás)

73

TSTS (TimeTSTS (TimeTSTS (Time---Savings TimeSavings TimeSavings Time---Salary) Salary) Salary)

USA-ban fejlesztették ki a 80-as években informatikai rendszerek segítségével elérhetőmegtakarítások pénzügyi értékének meghatározására

TSTS: a megtakarítás értéke;S: a megtakarított idő;T: az átlagos munkaidő;C: az átlagos munkabér.

CTSTSTS =

74

TSTS hTSTS hTSTS hááátrtrtrááányai nyai nyai

feltételezi a munkaerő közvetlen megtakarítását elhanyagolja, hogy a megtakarított időt valójában hogyan használják fel a munkaerő megtakarítás, mint kizárólagos hozam az informatikai alkalmazások kezdeti fázisára, az automatizálás korszakára volt jellemző

75

Hedonisztikus eljHedonisztikus eljHedonisztikus eljááárrrááás s s (Hedonic Wage Model (Hedonic Wage Model (Hedonic Wage Model ––– HWM)HWM)HWM)

munkaértékmodellTSTS-modell kiterjesztéseként is értelmezhetőaz informatika alkalmazásával a vállalat a magasabb értékűtevékenységek irányába mozdulhat elaz IT-invesztícióval kapcsolatos változásokat a munkahely tevékenységi spektrumában rögzítik és értékelik minden munkahely (dolgozói csoport) esetében, ahol a beruházás a végzett tevékenységekben változást idéz elő, az ott előfordulófeladatokat kategorizálják meghatározzák az egyes feladatok százalékos arányát az összmunkaidőhöz képestdolgozói csoportok bérköltségének meghatározásatevékenységprofil mátrix kialakítása

76

TevTevTevééékenyskenyskenysééégprofil mgprofil mgprofil mááátrix ptrix ptrix péééldaldalda

Tevékeny-ségek

Dol-gozóicsoportok

Vezetői tevékeny-

ségT1

Speciális tevékeny-

ségT2

Rutin-tevékeny-

ségT3

Asszisz-tensi

tevékeny-ségT4

Adminisztrációs

tevékeny-ségT5

Impro-duktív

tevékeny-ségT6

Órabérek

Vezetők 50% 15% 20% 5% 5% 5% 160 €

Szakemberek 10% 60% 10% 10% 5% 5% 120 €

Ügyintézők 2% 15% 35% 20% 18% 10% 80 €

Asszisztensek 0% 0% 10% 55% 30% 5% 60 €

Titkárnők 0% 0% 0% 15% 70% 15% 45 €

77

LineLineLineáááris egyenletrendszerris egyenletrendszerris egyenletrendszer

0,50T1 + 0,15T2 + 0,20T3 + 0,05T4 + 0,05T5 + 0,05T6 =160 €0,10T1 + 0,60T2 + 0,10T3 + 0,10T4 + 0,05T5 + 0,05T6 =120 €0,02T1 + 0,15T2 + 0,35T3 + 0,20T4 + 0,18T5 + 0,10T6 = 80 €0,00T1 + 0,00T2 + 0,10T3 + 0,55T4 + 0,30T5 + 0,05T6 = 60 €0,00T1 + 0,00T2 + 0,00T3 + 0,15T4 + 0,70T5 + 0,15T6 = 45 €

78

Implicit Implicit Implicit óóóradradradíííjakjakjak

Tevékenység Implicit óradíj

Vezetői tevékenység T1 230,62 €

Speciális tevékenység T2 130,55 €

Rutintevékenység T3 96,93 €

Asszisztensi tevékenység T4 63,87 €

Adminisztrációs tevékenység T5 50,60 €

Improduktív tevékenység T6 0,00 €

79

MegvMegvMegváááltozott tevltozott tevltozott tevééékenyskenyskenysééégprofil mgprofil mgprofil mááátrix trix trix

Tevékeny-ségek

Dol-gozóicsoportok

Vezetői tevékeny-

ségT1

Speciális tevékeny-

ségT2

Rutin-tevékeny-

ségT3

Asszisz-tensi

tevékeny-ségT4

Adminisztrációs

tevékeny-ségT5

Impro-duktív

tevékeny-ségT6

Vezetők 53% (50) 18% (15) 23% (20) 2% (5) 2% (5) 2% (5)

Szakemberek 10% (10) 70% (60) 8% (10) 4% (10) 2% (5) 2% (5)

Ügyintézők 5% (2) 20% (15) 30% (35) 20% 16% (18) 9% (10)

Asszisztensek 0% 0% 8% (10) 65% (55) 22% (30) 5%

Titkárnők 0% 0% 0% 22% (15) 63% (70) 15%

80

Haszon meghatHaszon meghatHaszon meghatááározrozrozááása dolgozsa dolgozsa dolgozóóói i i csoportonkcsoportonkcsoportonkéééntntnt

Vezetők(éves kalkuláció)

Implicit óradíj

Időarányt0

Idő-ráfordítás

t0

Időarányt1

Idő-ráfordítás

t1Haszonpotenciál

Vezetői tevékenység 230,62 € 50% 1200 h 53% 1272 h 16.604,64 €

Speciális tevékenység 130, 55 € 15% 360 h 18% 432 h 9.399,60 €

Rutintevékenység 96,93 € 20% 480 h 23% 552 h 6.978,96 €

Asszisztensi tevékenység 63,87 € 5% 120 h 2% 48 h - 4.598,64 €

Adminisztrációs tevékenység 50,60 € 5% 120 h 2% 48 h - 3.643,20 €

Improduktív tevékenység 0,00 € 5% 120 h 2% 48 h 0,00 €

Összesen 100% 2400 h 100% 2400 h 24.741,36 €

81

Hedonisztikus eljHedonisztikus eljHedonisztikus eljááárrrááás s s menetemenetemenete

minden egyes dolgozói csoport esetében az egyes tevékenységeket a megfelelő súlyokkal szerepeltetve lineáris egyenletrendszer képezhetőegyes tevékenységek implicit óradíja kiszámíthatóaz improduktív tevékenységnek természetesen nulla az implicit óradíja megbecsülendő az IT-fejlesztés eredményeképpen kialakuló megváltozott vállalati tevékenységprofil mátrix az egyes tevékenységek implicit óradíját felhasználva könnyen kiszámítható, hogy egy adott időegység alatt mennyi hasznot lehet a beruházással, a tevékenységi struktúrák eltolódása által realizálni

82

A hA hA hedonisztikus eljedonisztikus eljedonisztikus eljááárrrááás s s alkalmazalkalmazalkalmazááásssááának premissznak premissznak premisszáááiii

minden dolgozó munkaerejét a lehető leghatékonyabban használja fela dolgozók azonnal elbocsáthatók vagy alkalmazhatók a vállalat alkalmazottai csoportokba sorolhatók és a végzett tevékenységeik is kategorizálhatók minden alkalmazotti csoportra megfigyelhető egy jellegzetes tevékenység a megtakarított munkaidőt a dolgozók magasabb értékűtevékenységek végzésére fordítják

83

InformInformInformááácicicióóós s s ééértrtrtéééknknknööövekedvekedvekedééésss

az olyan informatikai beruházások kapcsán vizsgálható, amelyek eredményeképpen a vállalati döntésekhez új vagy jobb információ állhat rendelkezésre (pl.: vezetői információs rendszer)a döntéshozó döntéseit újabb információk beszerzésével akarja javítani minden információnak a beszerzése bizonyos költséggel jár együtt (pl.: informatikai rendszer bevezetése, fenntartása) minden információnak a birtoklása valamilyen előnyt jelenthet a döntéshozó számára ⇒ információ megszerzésének gazdaságossági kérdése információ értéke???

84

Az informAz informAz informááácicicióéóéóértrtrtééék fogalmak fogalmak fogalma

Objektív értékelmélet:bizonyos döntési szituációkban a különböző döntéshozók mindig azonos eredményre jutnának azonos döntési szituációban lévő döntéshozók számára egy adott információ azonos értéket képvisel

Szubjektív értékelmélet:pragmatikusabb megközelítés a döntéseket mindig az emóciók is befolyásolják az információ értéke megmutatja, hogy annak használója számára az milyen pénzügyi értéket képvisel

85


speciális értékelési eljárások, modellek kialakításaA döntéshozó információkkal való ellátása kielégítő-e?Szükség van-e bizonyos döntési folyamatokhoz további információkra?

a legtöbb modell alapjául a differencia-eljárás szolgál: az információérték a nyereség járulékos információk beszerzése utáni elvárt értékének és a nyereségnek az információmegszerzése nélküli elvárt értékének a különbsége csak akkor gazdaságos az adott információ megszerzése, ha ez a különbség nagyobb mint nulla előfeltételei:

az összes lehetséges döntési alternatíva és döntési környezet ismerete az összes várható döntési konzekvenciára és azok hasznossági hatásának számszerűsítése

86


A gyakorlatban alkalmazott speciális modellek:kvantitatív orientációjú alapmodell lineáris parciális információ-modell információértékelés a minőségi jószágkritériumok figyelembevételével információérték a sztochasztikus-kvadratikus döntési problémánálstb.

87

HatHatHatáááslslslááánc alapnc alapnc alapúúú eljeljeljááárrrááásss

IT-beruházás rengeteg hatást generál, amelyek különbözővállalati területeken jelentkezhetnek IT-beruházással kapcsolatos összes hatás feltárása és modellezése cél, a hatásláncnak egészen a végső monetáris szinten lévő következményeinek feltárása (pl.: a vevők esetleges vásárlási növekményéből adódó pénzügyi forgalomnövekedés kimutatása)minél tovább vezetnek ezek a hatásláncok, annál nehezebb azokat feltárni és egyértelműen az eredeti IT-invesztícióhoz visszavezetni

88

HatHatHatáááslslslááánc pnc pnc pééélda: CRMlda: CRMlda: CRM---rendszer rendszer rendszer bevezbevezbevez...

jobb információ áll a vevőkről rendelkezésre

növekvő kereslet

növekvő vevői elégedettségcsökkenő személyzeti

költségek

munkaerő megtakarítás

gyors reagálás a reklamációkrakevesebb vásárlói panasz

CRM-rendszer bevezetése

az egyes reklamációk központi felvétele és feldolgozása

Üzemközi szint

Vállalati szint

Területeken átnyúló szint

Munkahelyi szint

89

KombinKombinKombinááált folyamatlt folyamatlt folyamat--- ééés hats hats hatáááslslsláááncncnc---elemzelemzelemzééésss

Szervezeti egység

IT-beruházás

A1 A2 A3

„A” folyamat

B1 B2 B3

„B” folyamat

direkt hatások

indirekthatások

hasznossági hatás

Ai

Bi

Az „A” folyamat tevékenységeAz „B” folyamat tevékenysége

90

KombinKombinKombinááált folyamatlt folyamatlt folyamat--- ééés hats hats hatáááslslsláááncncnc---elemzelemzelemzééés ps ps péééldaldalda

IT-beruházás döntésekhez szükségesadatok gyűjtése

döntésekhez szükségesadatok feldolgozása

döntéselőkészítési folyamat

x. döntés y. döntés

döntési folyamat

időmegtakarítás

döntéshez szükséges adatok gyors

rendelkezésre állása

időmegtakarítás

a vevők jobban informálhatókvevőkkel való kapcsolattartás folyamata

91

Pénzügyi mutatók

92

A beruhA beruhA beruhááázzzááásgazdassgazdassgazdasááágossgossgossááági gi gi szszszááámmmííítttááások fsok fsok főőőbb mutatbb mutatbb mutatóóóiii

Nettó jelenérték (Net Present Value – NPV)AnnuitásBelső megtérülési ráta (Internal Rate of Return –IRR)Megtérülési ráta (Return on Investment – ROI)Megtérülési időHozam-költség arány (Benefit Cost Ratio – BCR)

93

A pA pA pééénz idnz idnz időőőééértrtrtééékekeke

Statikus módszerek:nem veszik figyelembe a pénz időértékéta beruházási projekteket a pénz-, és tőkepiaci folyamatoktól elvonatkoztatva, csak önmagukban értékelik

Dinamikus módszerek:a pénz időértékének figyelembe vételediszkontálás (Discounted Cash Flow)

94


A pénz időértéke egy fontos alapelv:Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért?Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz időértékéről.A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek különböző az értéke ma és a jövőbenEz az érték különbözőség több tényező együttes következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunitycost”

95


JelenJelenéértrtéékk

A projektA projektppéénznz--

ááramlramláásasa DiszkontDiszkont--rráátata

96

DiszkontDiszkontDiszkontááálllááásss

tt

rFV

PV)1(0 +

=

PV0 a vizsgált pénzösszeg jelenértéke;FVt a vizsgált pénzösszeg a t. időpontban;r a kalkulatív, diszkont vagy hipotetikus kamatláb;t az időszak száma (év).

1/(1+r)t diszkont tényező

97

09213.62)1.1(

100)1(

909.90)1.1(

100)1(

555

0

10

==+

=

==+

=

iFVPV

iFVPV1 év múlva esedékes

pénz jelenértéke

5 év múlva esedékespénz jelenértéke

DiszkontDiszkontDiszkontááálllááás s s –––JelenJelenJelenééértrtrtééék szk szk szááámmmííítttááási psi psi péééldaldalda

Összeg: 100 €Diszkontráta: 10%

€

€

98

NettNettNettóóó jelenjelenjelenééértrtrtééék k k (((NetNetNet Present Value Present Value Present Value ––– NPV)NPV)NPV)

∑= +

−−=

n

1tt

ttt

)r1())I(FV)C(FV)R(FV(NPV

FV(R)t a t. időpontban esedékes bevétel;FV(C)t a t. időpontban esedékes üzemeltetési költség;FV(I)t a t. időpontban esedékes beruházási költség;r a kalkulatív kamatláb;t az időszak száma (év);n a beruházás élettartama (év).

Meghatározzuk a pénzáramlások (cash flow) diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával:

cash outflow

cash inflow

99

NettNettNettóóó jelenjelenjelenééértrtrtééék k k (((NetNetNet Present Value Present Value Present Value ––– NPV)NPV)NPV)

)I(PV)C(PV)R(PVNPV −−=

PV(R) az évente folyamatosan jelentkező bevételek diszkontált összege;

PV(C) az évente folyamatosan jelentkező üzemeltetési költségek diszkontált összege;

PV(I) a beruházási költségek diszkontált összege.

0≥NPV

100

NPV NPV NPV --- pppéééldaldalda

Kezdeti beruházási költség: 180 000 €Üzemeltetési költség (évente): 5 000 €Éves hozam: 61 000 €Diszkont ráta: 10%Életartam: 5 év

€8,284 328,284 212000 180)10,1(

000 56)10,1(

000 56)10,1(

000 56)10,1(

000 56)10,1(

000 56000 180 5432

=+−=

+++++−=NPV

101

AnnuitAnnuitAnnuitááásss

( ) n)r1(1r)I(PV)C(PVA+−

+=

A beruházás élettartamára vetített minimális éves nyereség, amely fedezi az beruházással kapcsolatos költségeket.

102

BelsBelsBelsőőő megtmegtmegtééérrrüüülllééési rsi rsi ráááta / belsta / belsta / belsőőő kamatlkamatlkamatláááb b b (((InternalInternalInternal RateRateRate of of of ReturnReturnReturn ––– IRR)IRR)IRR)

?r

Azt a kamatlábat keresik, amely mellett a beruházás egyszeri és folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg a beruházás teljes élettartama folyamán.

=⇒

r: a belső kamatláb;

0)r1(

)I(FV)C(FV)R(FV(n

1tt

ttt =+

−−∑=

Akkor gazdaságos az adott beruházás, ha r nagyobb, de legalább egyenlő,mint a piaci kamatláb!

103

MegtMegtMegtééérrrüüülllééési rsi rsi ráááta (MR)ta (MR)ta (MR)(((ReturnReturnReturn ononon Investment Investment Investment ––– ROI)ROI)ROI)

profitráta és nyereségrátaa beruházás milyen nettó hozamarányt produkála beruházott tőke hány százalékát lehet nettó hozamként realizálni (pozitív ROI)rendszerint nem a teljes élettartamra számítják

)I(PV)C(PV)I(PV)C(PV)R(PVROI

−−−

=

0≥ROI

104

∑∑== +

−=

+

s

1tt

tts

1ttt

)r1())C(FV)R(FV(

)r1()I(FV

?s =⇒s a megtérülési idő (év);

MegtMegtMegtééérrrüüülllééési idsi idsi időőő (Payback Period(Payback Period(Payback Period –––PBP; Payback Time PBP; Payback Time PBP; Payback Time ––– PBT)PBT)PBT)

a beruházás kiadásai hány időegység (év) alatt térülnek megazt az időpontot kell azonosítani, amikor a várható haszon diszkontált értéke megegyezik a kiadások diszkontált értékével

105

MegtMegtMegtééérrrüüülllééési idsi idsi időőő

106

PV(I)PV(C)PV(R)BCR1 +

=

PV(I)PV(C)PV(R)BCRPI 2

−==

A diszkontált folyamatos bevételekből hányszor térül meg a beruházásegyszeri és folyamatos működési költségeinek diszkontált összege.

HozamHozamHozam---kkköööltsltsltsééég arg arg arááány (Benefit Cost ny (Benefit Cost ny (Benefit Cost RatioRatioRatio ––– BCR)BCR)BCR)

JJJööövedelmezvedelmezvedelmezőőősssééégi index (gi index (gi index (ProfitabilityProfitabilityProfitability IndexIndexIndex ––– PI)PI)PI)

A tiszta diszkontált jövedelemből hányszor térül meg a beruházás diszkontáltlétesítési költsége.

1PI1;BCR ≥≥

107

Kockázatok kezelése

108

GazdasGazdasGazdasááágossgossgossááágszgszgszááámmmííítttááási problsi problsi problééémmmááákkk

az ex-ante típusú értékelések során sok a bizonytalansági tényező:

költségek hozamok

Milyen mértékűek lesznek?

Időben mikor jelentkeznek?

109

GazdasGazdasGazdasááágossgossgossááágszgszgszááámmmííítttááási problsi problsi problééémmmááákkk

információs környezet tökéletlensége:a jövőbeni külső környezeti adottságok nem ismertek előrenéhány jövőbeli környezeti adottság ugyan körvonalazható, azonban azok bekövetkezési valószínűsége sem ismertnehéz a külső környezeti állapotok beruházásra gyakorolt pénzügyi hatásainak meghatározása

ezek meghiusíthatják a kiszámított mutatószámok (NPV, IRR, ROI, BCR stb.) megvalósulását

110

KockKockKockááázatkezelzatkezelzatkezelééési techniksi techniksi technikááákkk

kockázattal korrigált diszkontrátaérzékenységvizsgálatokszcenárióelemzésszimuláiós kockázatelemzésdöntési fák módszere

111

KockKockKockááázattal korrigzattal korrigzattal korrigááált diszkontrlt diszkontrlt diszkontrááátatata

az egyes döntéshozók különbözőképpen viszonyulnak a kockázatokhozkockázati attitűdök:

kockázatkerülő döntéshozókockázatsemleges döntéshozókockázatkedvelő döntéshozó

individuális kockázati függvény

112

BiztonsBiztonsBiztonsááági ekvivalenciagi ekvivalenciagi ekvivalencia

amelyért egy beruházó egy bizonytalan beruházásból származó pénzáramoknak a tulajdonjogát másnak értékesítenéaz értékesítés hasznosságát a bizonytalan beruházás valószínűsíthető nettó hozamával azonosnak érezné

113

BiztonsBiztonsBiztonsááági ekvivalenciagi ekvivalenciagi ekvivalencia

kockázatkerülő döntéshozó:a biztonsági ekvivalenciaérték a bizonytalan beruházás várható hozamánál alacsonyabb

kockázatkedvelő döntéshozóa biztonsági ekvivalenciaérték a bizonytalan beruházás várható hozamánál magasabb

kockázatsemleges döntéshozóa biztonsági ekvivalenciaérték a bizonytalan beruházás várható hozamával megegyezik

114


a DCF-alapú beruházásgazdaságossági számítások elvégzéséhez alkalmazhatóa bizonytalanságot megjelenítő kockázat beépíthető a diszkontrátába

korrigált diszkontrátacash inflow cash outflow

kockázat averzió r + kockázati felár r – kockázati levonás

kockázat preferencia r – kockázati levonás r + kockázati felár

115


tőkepiaci árfolyamok modellje (Capital Asset Pricing Model – CAPM)részvénytőke költsége = kockázatmentes ráta + kockázati prémiumkockázati prémium = piaci kockázati prémium + egyéni kockázati felár

116

A CAPMA CAPMA CAPM---modell alapfeltevmodell alapfeltevmodell alapfeltevéééseiseisei

minden befektetéssel a tőkepiacon kereskedneka piaci szereplőknek homogén várakozásaik vannak a megtérülésről, amelynek normális eloszlása van

hozam mértéke

sűrűségfüggvény

117

A CAPMA CAPMA CAPM---modell alapfeltevmodell alapfeltevmodell alapfeltevéééseiseisei

léteznek kockázatmentes eszközök, a befektetők korlátlan összegben kölcsönvehetnek és kölcsönadhatnak kockázatmentes ráta melletta befektetők kockázatkerülők és várhatóhasznosságukat igyekeznek maximalizálni

118


Előnyei:alkalmazása egyszerű az üzleti gyakorlatban elterjedt

Hátrányai:az alkalmas diszkontráta kiválasztása nehéza biztonsági ekvivalencia meghatározása részben szubjektívminden egyes beruházási típusnál és a döntéshozó grémium személyi változásai esetén újabb becslési folyamatot igényel

119

ÉÉÉrzrzrzééékenyskenyskenysééégvizsggvizsggvizsgááálatoklatoklatok

az egyes becsült tényezők változásai milyen mértékben befolyásolják a beruházás-gazdaságossági számítások eredményeitbizonyos bemeneti paraméterek változásának hatásai analizálhatók

pl. megvizsgálható, hogy a beruházással kapcsolatos tőkeérték (mint célfüggvény érték) ceteris paribus hogyan változik, ha a termékértékesítés nő vagy csökken

120

ÉÉÉrzrzrzééékenyskenyskenysééégvizsggvizsggvizsgááálatoklatoklatok

azonosíthatók a kulcsfontosságú tényezőka paraméterek tekintetében lehetőség nyílik ún. határértékek kijelölésére, amelyektől a beruházás előnyös volta megkérdőjelezhetővé válik, vagy egy kívánt célérték már nem érhető ela beruházási projekt átláthatóbbá válik

Hátránya:az egyes változókat csak izoláltan vizsgálja

121

SzcenSzcenSzcenáááriririóóóelemzelemzelemzééésss

az érzékenységvizsgálatok szcenárióelemzéssébővíthetőklehetséges forgatókönyvek megalkotása:

a modell egyszerre több paraméterének variálásaplauzibilis változókombinációk összeállítása

a legvalószínűbb jövőbeli helyzetet: alapeset (base case)

ez a kiinduló ponta valóság ettől mind negatív, mind pozitív irányba eltérhet

122

„„„SzcenSzcenSzcenáááriririóóótttööölcslcslcsééérrr”””

123

SzcenSzcenSzcenáááriririóóóelemzelemzelemzééés a gyakorlatbans a gyakorlatbans a gyakorlatban

minimum öt forgatókönyv elkészítésetúl sok szcenárió készítése ellehetetlenítheti az elemzést akkor lehet megerősítést kapni egy beruházással kapcsolatos elvárásról, ha a különbözőforgatókönyvek alapján kiszámított célérték legtöbbje gazdaságosnak tekinthető

124

SzimulSzimulSzimulááácicicióóós kocks kocks kockááázatelemzzatelemzzatelemzééésss

a beruházási projekttel, és az általa megvalósulólétesítménnyel, annak működésével kapcsolatban felmerülő kockázatok bekövetkezésének valószínűségét és azok okozott hatását vizsgáljáka bizonytalannak ítélt inputértékek valószínűségi megoszlásain alapulva történikinputértékek között sztochasztikus függőségek is fennállhatnak, amelyek például korrelációs koefficiensek segítségével figyelembe veendők

pl.: felhasználói elfogadottság tárolt adatok minőségemérhetőség!; val. változóba leképezhetőség!

125

SzimulSzimulSzimulááácicicióóós kocks kocks kockááázatelemzzatelemzzatelemzééésss

Problémái:az input változók valószínűségei szubjektív becsléseken alapulnak nem tekinthetők megbízhatónak (analógia eljárással csökkenthető a szubjektivitás)rendkívül komplexszámításokat igényel modern számítógépes alkalmazások

126

SzimulSzimulSzimuláááiiióóósss kockkockkockááázatelemzzatelemzzatelemzééésss

127

DDDöööntntntééési fsi fsi fááák mk mk móóódszeredszeredszere

az összes jövőbeli alternatíva és azok lehetséges kimeneteinek feltüntetésére szolgáló grafikus technikaa döntési pontok egy kezdeti döntésre és több későbbi döntések sorozatára bonthatókcél az optimális döntési út meghatározása a döntési fa alapjánkorlátozások:

véges számú környezeti állapot elfogadásaazok megtörténési valószínűségeinek ismeretea döntésre vonatkozó esetleges hatások ismerete

128

DDDöööntntntééési fsi fsi fááák mk mk móóódszeredszeredszere

129

Egy komplex módszertan bemutatása

130

ÁÁÁltalltalltalááánossnossnossááágban haszngban haszngban hasznááált lt lt beruhberuhberuhááázzzááásgazdassgazdassgazdasááági mutatgi mutatgi mutatóóókkk

különböző oldalról közelítik meg a gazdaságosság kérdéséta gazdaságosság szempontjából, csak a különböző pénzáramokat veszik figyelembenem foglalkoznak a beruházás üzleti értékével

131

EgydimenziEgydimenziEgydimenzióóós s s ééértrtrtééékelkelkelééési msi msi móóódszerek dszerek dszerek hihihiááányossnyossnyossááágaigaigai

nem foglalkoznak a szervezet stratégiájávalüzleti folyamataivaligényivel

nem ezekhez képest ítélnek meg egy potenciális vagy működő beruházást

132

TTTöööbbtbbtbbtééényeznyeznyezőőős s s ééértrtrtééékelkelkelééési eljsi eljsi eljááárrrááásoksoksok

valamilyen többdimenziós szempontrendszer alapján történik az adott IT-projekt értékelésea beruházás üzleti értékét (Value of Investment –VOI) igyekeznek feltárni

133

TEI (Total Economic Impact) TEI (Total Economic Impact) TEI (Total Economic Impact)

Giga Information Group fejlesztette ki 1997-ben (Forrester Research 2003. februárjában felvásárolta a Giga Information Groupot)

cél: minden fontos befolyásolási tényező feltárása és azok lehetőleg pontos egymáshoz hangolásaa költségek és hasznok mellett a beruházásokból származó üzleti flexibilitást és a kockázatokat is pontosan figyelembe veszi

134

TEITEITEI---modelljmodelljmodelljééének nek nek felfelfelééépppííítttééésesese

Hozamok

Költségek

Üzleti rugalmasság

Total Economic

Impact(TEI)

Kockázatok

135

TEITEITEI ––– kkköööltsltsltsééégek meghatgek meghatgek meghatááározrozrozááásasasa

Forrester Research saját TCO-modelljecsak a direkt költségeket sorolja az IT-költségek közéindirekt költségek: negatív hozamok

136

TEITEITEI ––– hozamok meghathozamok meghathozamok meghatááározrozrozááásasasa

az IT-beruházás üzletre gyakorolt hatását egyszerű, számszerűsíthető tételek mentén méri fel:

szervezeti hatékonyság növekedése raktárkészletnek a projekt hatására megnövő forgási sebességéügyfelek elégedettségének javulása a meglévőügyfeleknek eladott többletszolgáltatások növekedése

a hozamoknál csak azokat a hozamokat veszi számításba, amelyek az IT-részlegen kívüli vállalati területeken keletkeznek IT-részleg költségmegtakarításából adódóhasznokat a költségeknél, mint negatív költséget jeleníti meg

137

TEITEITEI ––– hozamok meghathozamok meghathozamok meghatááározrozrozááásasasa

az IT-nek a vállalati célokhoz való igazodása (strategic alignment)a kritikus sikertényezők (Critical Succes Factor –CSF) feltárásaminden IT-beruházással kapcsolatos hozamnak pozitív korrelációban kell állni egy vagy több kritikus sikertényezővela kritikus sikertényezőknek direkt kapcsolatban kell lenniük a fölérendelt vállalati stratégiával amennyiben egy vélt hozam nem hozható megfelelőmértékben összefüggésbe a CSF-el, akkor azt nem lehet az értékelésekor hozamként számszerűsíteni!

138

TEITEITEI ––– üüüzleti rugalmasszleti rugalmasszleti rugalmassááággg

reálopciók értékelése Black-Scholes opcióértékelési modell öt inputváltozó meghatározása az opciók értékeléséhez:

az érték, ami akkor keletkezik, ha az opciót végrehajtjákaz opció elévülésének időpontjaaz opció megvalósításának költségea kalkulatív kamatlábaz iparág volatilitása

139

TEITEITEI ––– kockkockkockááázatok kezelzatok kezelzatok kezelééésesese

mindhárom tényező esetében fontoseszköze: szcenárióelemzésalapeset (most likeley value) a valószínűségi eloszlások alapján+ 2 alternatív szcenárió (high estimate, lowestimate)

140

TEITEITEI ––– kockkockkockááázatok kezelzatok kezelzatok kezelééésesese

Figyelembe veendő tipikus kockázati tényezők:IT-szolgáltató: szolgáltatót kell váltanifunkcionalitás: az IT-rendszer nem az elvárt funkciókat nyújtjakultúra: nem vagy csak részben használják az új rendszertarchitektúra: a bevezetésre kerülő IT-architektúra a jövőbeli döntéseket és változtatásokat megnehezíthetiidőbeni csúszás

141

Köszönöm a figyelmet!

Documents

Az informatikai beruházások értékelése és …gaul/tszhonlap_public/vallinfo/erteke2.pdf3 A beruhA beruháázzáási javaslatok elemzsi javaslatok elemzéésekor sekor leggyakoribb