Az írásfajták kialakulása

Névrajz

• Vaktérkép• Bates: Jó széllel... (Fair stood the wind for

France), 63. és 139. oldal• Feliratok: hegy, utca, csillagnevek;

turistajelek; magyarázó megírások; évszámok, magasság

• Latin betűs idegen nyelvű térképek• Nem latin betűs: cirill (orosz), msh-írású

(arab), szótagírású (japán)• Fogalomírású (kínai), képírású (törzsi írás)

Változatok• Egy név, több alak: Bécs, Belgrád,

Fokváros − Arad• Egy név, többféle írás: Kairó, Cairo, El-

Káhira, Al QāhirahPeking, Peiching (Wade–Giles), Beijing (pinjin)

• Egységesítési törekvések (ENSZ, FNB)• Szabályok − hagyományok• Politikai érzékenység: Kárpát-m., Japán-t.,

Indonéz-ó., Erdély, Elefántcsontpart

Képtől a betűig

• Történelem előtti korszak = írás előtti korszak

• Kép (piktografikus): indiánok

• Fogalom (ideografikus): Egyiptom

• Szó (logografikus): Kína

• Szótag (szillabikus): Japán

• Betű (alfabetikus): Fönícia (hiányos)

• Betű: Görögország (teljes)

Képírás I.

• Konkrét tárgyak stilizált rajzai

• Pályaudvarok nemzetközi jelei

• Nyelvtől független, nincs rögzített hangértéke

• Mindenki érti

☺

Fogalom- és szóírás

• Fogalomírás: konkrét tárgy vagy vele összefüggő fogalom, pl. Nap = Nap, meleg, fény; víz = víz, könny, szomjúság; láb = láb, járás; nyelvtől függetlenül értelmezhető, rögzített hangérték nincs.

• Szóírás: önálló hangalak (nyelv) tartozik

egy-egy képhez (jelhez); lehet diktálni.

Szótagírás

Szavak szótagokra bontása; összetett, hosszabb szavak leírása egytagú szavak képével (jelével) = képrejtvény; nyelvhez tartozik.

Lépcső = láb rajza + cső rajza

Követ = kő rajza + magot szóró alak rajza

Silány = sí + lány

Betűírás I.

Szavak és szótagok hangokra bontása (Kína: új jeleket találtak ki)

• Új, idegen szavak és nevek, fogalmak

• Csak a kép (jel) kezdő hangját olvassák

sál + íj + rózsa + determinatívum = sír (ige v. főnév)

Betűírás II.

• Msh-írás (hiányos betűírás): arab, héber

(föníciai: malk – király, malki – királyom, malák – uralkodik, malaka – uralkodott, malaku – uralkodtak)

• Msh- és mgh-írás (kopt, görög, latin)

• Betűnevek (alfa, béta, gamma, delta)

Betűírás III.(héber msh-írás)

dá = Iָד da = Kָד

de = Lָד di = Mָד

do = Nָד du = Oָד

Fontosabb írások I.(sumér)

• Konkrét tárgy képe agyagban ékírással(i. e. 3000), több száz jel

• Egyszerűsödés: fogalomírás – szóírás – adott jel (többnyire egytagú) szó vagy jelentéstől független szótag: szótagírás + determinatívum (értelmező jel)

• Írásirány agyagtáblán (fentről le és jobbról balra) 90 fokkal balra fordult

Fontosabb írások II.(egyiptomi)

• 800 hieroglif jel (i. e. 3000)

• Szó + szótag (msh-csoport) + betű (24 msh) + determinatívum (hangérték nélküli)

• Le és balra, majd sor balra, sorváltáskor jobbra (madár az iránnyal szemben).

• Hieroglif (szent kőben), hieratikus (kézírás papiruszra), démotikus (népi gyorsírás).

Hieroglifák

Rosette-i kő, 1799• 760 kg-os gránitlap

• Francia vereség

• Champollion (1790–1832)

• Két nyelv (óegyiptomi és ógörög)

• Három írás (hieroglif a papoknak, démotikus a köznek, görög a művelteknek)

Fontosabb írások III. (hettita ékírás)

Egyéb fontosabb írások IV.• Arab: 800-tól 3 jel a mgh-ra (a, i, u)

• Díszítőelem, alakok

• Nem arab muszlimok arab betűs írása (török, perzsa, afgán, maláj)

• Török: 1929-től latin betűs (Németh Gyula)

• Görög: Föníciai betűk átvétele mgh-kra is

• Cirill: Görögön alapul (bolgár, orosz, szerb, ukrán)

• Etruszk, germán, latin

Török írás (1929. I. 1-jétől) "RÉGI ÍRÁS SOK GOND"

Török írásreform (1928)

• A magyar nyelv rendszerének hasonlósága

• Magánhangzó-illeszkedés

• Ragozás

• Közös artikulációs bázis

• Magyar nyelvújítási módszerek

• Személyes kapcsolatok

Török eredetű nevek

• Kizil-kum (Cirillből magyarosan)

• Kızılkum (Törökből változtatás nélkül)

• Kyzylkum (Cirillből nemzetközi átírással)

• Кызылкум (Cirill betűkkel)

Fontosabb írások V. (kínai)

• Képírástól több tízezer négyzetes szójelekig

• Nincs rag (izoláló nyelv, a japán nem rokona)

• Kis mennyiségű egytagú szavak: szinonimákat ad. Papír (i. e. II.), nyomtatás (i. sz. IX.). 1955-ig hátulról lapoztak, oszlopokban, azóta európai minta szerint és sorokban

• Pinjin (pinjin írással pinyin), esetenként a hanglejtés jelölése, 1958 (Tajvan: 2009-től)

A kínai szójelek fejlődése

hegy

Nap

Hold

eső

felhő

Tajvan: a pinjin 2009-től hivatalos

• 台湾 (kínai), Tajvan (magyar), Taiwan (angol), Taiwan (pinjin)

• 台北 (kínai), Tajpej (magyar), Taipei (angol), Taibei (pinjin)

• 淡水 (kínai), Tansuj (magyar), Danshuei (angol), Danshui (pinjin)

• 新竹 (kínai), Hszincsu (magyar), Hsinchu (angol), Xinzhu (pinjin)

Fontosabb írások VI.(japán)

• Ragok (ragozó nyelv, a kínai nem rokona)

• Hiragana (V., kínai szójel, japán szótag), katakana (XI., egyszerűsített)

• 70 szótag + n + néhány ezer kandzsi (kínai szójel)

• 1942: vízszintesen, balról írnak

• Romanizálás (rómadzsi): egyszerűsített angolos átírás és Hepburn-átírás

Fontosabb írások VII.(koreai, vietnámi)

• Korea: XV. századtól betűk kínai jel helyett • Szótagjelek: 태권도 (t+ae + k+wo+n + d+o)

koreai átírás: taekwondomagyar átírás: thekvondo

• Vietnám: Kínai után portugál hatásra latin betűírás. Hat szóhangsúly jelölése diakritikus jelekkel egytagú szavakon

• Nincs ragozás (izoláló nyelv)• s = s, x = sz, ch = ty

Névmutatók

• A + Á + B + C + CS ... O + Ó + Ö + Ő

• A, Á + B + C + CS ... O, Ó + Ö, Ő

• A, Á, Ä, Ą, Ằ

• O, Ó, Ö, Ő, Õ, Ŏ, Ǿ

• CUKOR, CSUPOR, CSÜLÖK

• CSÜLÖK, CSUPOR, CUKOR

• Beijing, Peiching, Peking

Irodalom

Segédeszközök

• Átírási szabályok, határozatok

• Nemzetközi, közvetítő nyelvi és hazai átírások

• Szakszótárak

• Idegen nyelvű források

• Áttekintő táblázatok

• Szakemberek