FAZEKAS KÁROLYMTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

MIT MONDANAK A TÉNYEK?

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a

TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment És Oktatáskutató Központ által rendezett Szakmai Műhely.

Budapest, 2010. március 3.

Az oktatás és a gazdaág kapcsolata

2

I. Bevezetés

„In God we trust. Everyone else bring

data.”

„Istenben bízunk. Mindenki más álljon elő az adatokkal!”

Michael R. Bloomberg

New York

„Without data, you are just another person with an

opinion”

„Adatok nélkül csak egy vagy azok közül akiknek

véleményük van.

Andreas Schleicher

OECD

Kérdések

Mi a szerepe az oktatási teljesítmények javításának a gazdasági növekedés felgyorsításában?

Hova koncentráljuk erőforrásainkat, amikor a felzárkózást elősegítő oktatáspolitikai intézkedésekről kell döntenünk?

Milyen támpontokat adnak az oktatáspolitika számára ezekben a döntésekben a közgazdaságtudományi kutatások?

3

I. Az oktatás minősége és a gazdasági növekedés Iskolázottság

Teszteredmények

Forrás:OECD

4

Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések

Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann

50 ország 1960 – 2000

A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés

összefüggése,szimulációs elemzések.

5

Eredmények

Rendkívül szoros összefüggés mértek a normált kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között

NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás MINŐSÉGE számít

Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat

Kísérlet a HOSSZÚ távú hatások számszerűsítésére

6

Várható plusz GDP növekedés 25 PISA pont növekedés eseténVárható plusz GDP növekedés 25 PISA pont növekedés esetén

Ha elérnénk Finnország eredményeit - becsült növekedés

a jelenlegi GDP százalékában

Ha elérnénk Finnország eredményeit - becsült növekedés

a jelenlegi GDP százalékában

A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat

extrapolálása7

Forrás: OECD 2010

Szimulációs eredmények

Negyed szórásegységnyi növekedés összesen 25 százalékkal emeli GDP-t.

Ha az OECD-országok mindegyike elérné a finnek PISA eredményeit – ez átlagosan fél szórásegységnyi javulást jelent – a GDP 79 évre számított többletnövekedése évi 0,87 százalék lenne.

Magyarország esetében a finn eredmények eléréséből számított többletnövekedés évi 0,88 százalék.

8

DE!

A magyar kompetencia tesztek eredményei az OECD átlag körül vannak, miközben nagyon jelentős lemaradásunk az egy főre eső GDP-ben.

A szimulációs eredmények alapján a teszteredmények nagyon jelentős javulásától sem várható belátható időn belül közeledés a legfejlettebb országokhoz.

AKKOR: Mit lehet a szerepe az oktatási teljesítmény javításának az utolérési stratégia sikerében?

9

II. Oktatás és gazdasági felzárkózásUtolérés és szétszakadás

Eszközök Termelékenység

növekedés Technológiai fejlődés Szerkezetváltás Innováció Területi agglomeráció Integrálódás a globális

világgazdaságba

Következmények Szakképzetlenek

kiszorulása, képzettség

hozamainak növekedése,

foglalkozások szerkezetének, tartalmának átalakulása.

=> Az ország társadalmi és területi szétszakadása

10

A roma és az országos foglalkoztatási ráta alakulása (20-39 évesek)

Férfi Nő11

Forrás: Kertesi – Kézdi 2010

Területi polarizáció

A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves népességből,2010. augusztus (százalék)

12

A közoktatás feladata a konvergencia során

Kihívás: A gazdaság által igényelt ismeretek, kompetenciák megtanítása minden gyerek

számára A családi szocializációs, kulturális hátrányok kiegyenlítése

Kudarc: 20 % - alapvető kompetenciák nélkül - újratermelődés Nagyon erős a tanulók szociális, gazdasági és kulturális hátterének hatása (a

legerősebb az OECD országokban)

Következmény Alacsony növekedési potenciál Kumulálódó társadalmi feszültségek

OK – Többek között a járadékvadászat

13

A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat

erőssége

Az OECD országok sorában

Magyarországon a legerősebb a

családi háttér és a teljesítmény

közötti kapcsolat, a tanulók

teljesítménye szórásnégyzetének 26%-a származik

az ESCS index különbségeiből.

14

Szerkezetváltás - közelmúlt1997 - 2008

15Forrás:Oesch and Menes (2010)

16

MTA KTI – Munkaerőpiaci előrejelzés (TÁMOP2.3.2)

• Közgazdaság- statisztikai modellkeret• Adatbank• Feltáró kutatások• Munkaerőpiaci előrejelzés készül 10 ágazatra és 200

foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra• Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára

amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit

• Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi.

http://elorejelzes.mtakti.hu

21. századi kompetenciák

21. századi kompetenciák

21. századi iskola21. századi iskola

Kritikai gondolkodás Együttműködési képesség Alkalmazkodóképesség Kommunikációs képesség Információk hatékony

megszerzése és feldolgozása

Képzelőerő, megszokottól eltérő látásmód

III. Oktatás és 21. századi gazdaság17

Tanulók napközbeni médiahasználata

18

TGstátus(szülő)

ROMA

+

+

- ?+

+

+

+

-

-

-

(egyébmechanizmusok:

pl. lakóhelyi hátrányegy része)

EGÉSZ-SÉG

(gyerek)

OTTHONIKÖRNY.kogn.st.

TESZT-EREDM.

ISKOLAISZEGR.Szelekciós mechanizmusok

(produktivitási hatás és szelekciós hatás

keveredik)

-

Etnikai hovatartozásés teszteredmény közti korrelációértelmezése

Forrás: Kertesi – Kézdi (2010)

19

Beavatkozási pontokKoragyerekkor Közoktatás Alacsony születési súly

% csökkentése 0-5 éves korú gyerekek

egészséges fejlődésének elősegítése

Védőnői rendszer fejlesztése

Kognitív lemaradások megelőzése

Óvodáztatás, óvodai nevelési programok

Biztos kezdet programok kiterjesztése

Könyv (komputer, internet) a szegény családoknak

Iskolai szegregáció csökkentése

Tanárképzés, tanárkiválasztás

Az iskolák vezetése A tanári közösségek

befogadó és fejlesztő képessége

Iskolai infrastruktúra

20

21

4. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának?

Számtalan empirikus elemzés eredménye:

A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó

kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat

A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás szempontjai NEM

ellentétesek.

Ellenkezőleg!

EgyéniEgyéni TársadalmiTársadalmi

Iskolázottsági bérhozamok

Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek

Várható élettartam

AdóbevételekEgészségügyi

kiadásokSzociális

kiadásokBűnmegelőzés,

igazságszolgáltatás

Ráfordítások és hozamok22

A jó iskola hosszú távú hozamaipélda

23

Mi kell a gazdaságnak és mi kell nekünk?

Erős oksági kapcsolat az oktatás minősége és a gazdasági növekedés között

Az oktatásnak ki kell egyenlítenie a gyermekek szocializációs hátrányait

Az iskolának nem csupán alapkészségeket hanem a modern gazdaságban igényelt 21. századi készségeket is és a nem kognitív készségeket is fejlesztenie kell

Ez komoly beruházásokat, az erőforrások átcsoportosítását igényli, de a ráfordítások hozamai messze meghaladják a gazdaságélénkítési ráfordítások hozamait.

24

Válság és felelősségvállalás

The dogmas of the quiet past are inadequate

to the stormy present. The occasion is piled

high with difficulty, and we must rise with

the occasion. As our case is new so

we must think anew and act anew.

We must disenthrall ourselves and than

we shall save our country.

A boldog békeidők dogmái nem érvényesek a

viharos jelen számára. A helyzet nehézségekkel

teljes és nekünk együtt kell felemelkednünk az

eseményekkel. Mivel esetünk új, új

módon is kell gondolkodnunk és új

módon kell cselekedünk.

Fel kell emelkednünk a múlt bűvöletéből

és akkor megmenthetjük országunkat.

Abraham Lincoln 1862. 2nd annual meeting of the Congress)

25

26

Problémamegoldás

„For every complex problem there is

one solution which is simple, neat, and

wrong.”

H. L. Mencken

„Minden bonyolult problémára van egy

megoldás amely egyszerű,

plauzibilis és rossz.”

27

„Diversity trumps ability” (Scott E. Page)

Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az eltérő

perspektívával, rendelkező egyénekből álló csoportok

sikersebben oldanak meg nagyon bonyolult, összetett feladatokat,

mint a homogén csoportok.

27

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!