AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS … · 4 A ROSZATOM KOCKZATAI AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS ÜGYEINEK ÉS TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA A Roszatom

Rosatom - The worrying history of Russia’s nuclear programme

2014. október

AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS ÜGYEINEK ÉS TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA

A roszatom kockázatai


Vezetői összefoglaló 4

Bevezető 7

I. rész: A Roszatom orosz államigazgatásban betöltött szerepe 11

II. rész: Költségtúllépések, késedelmek, biztonsági problémák

és korrupció Oroszországban 15

III. rész: A Roszatom belföldi és nemzetközi nukleáris projektjei 25

Következtetések 35

Írta: Kendra Ulrich, Jehki Harkonen és Brian Blomme Szerkesztette: Brian Blomme, Steve Erwood, Alexandra Dawe, Nina Schulz, Karianne Bruning, Rianne Teule Grafikai tervezés: Toby Cotton @ Arc Communications Fordította: Hadaco Szakfordító Iroda Kft. Szakmai lektor: Perger András, Energiaklub Nyelvi lektor: Babai-Mező Borbála A magyar kiadás grafikai kivitelezése: Egyed Anna

Kiadja a Greenpeace International „Rosatom risks – Exposing the troubled history of Russia’s state nuclear corporation” című kiadványa nyomán a Greenpeace Magyarország Egyesület 1143 Budapest Zászlós utca 54. www.greenpeace.hu

Felelős kiadó: Szegfalvi Zsolt

Budapest, 2014. október

A roszatom kockázatai Az orosz állami atomenergetikai vállalat zavaros ügyeinek és történetének bemutatása


A Greenpeace évtizedek óta kampányol mind a nukleáris energetikai társaságok, mind pedig a mögöttük álló kormányok ellen. Álláspontunk szerint a nukleáris reaktorok szennyeznek, veszélyesek, és nincs rájuk szükség.

A nukleáris reaktorokat üzemeltető országok szükségtelen kockázatoknak és költségeknek teszik ki polgáraikat. Egy komoly nukleáris baleset nagy területre kiterjedően veszélyezteti az embereket. A baleset folyamatainak megfékezése, a szennyezés eltakarítása és a rendkívül veszélyes nukleáris létesítmények leszerelése olyan költségekkel járnak, melyeket végül mindig az adófizetők állnak. Mindez azért lehetséges, mert a jelenlegi tisztességtelen globális rendszer mentesíti a nukleáris iparágat a katasztrófák költségeitől és fokozza az emberekre leselkedő kockázatokat. Ráadásul a társaságok helyett az adófizetők fedezik az áldozatok kártérítését, akiket ez a rendszer meglehetősen méltánytalan elbánásban részesít.

A Greenpeace kiterjedt kampányt folytat az atomenergiai társaságokkal, vállalatokkal szemben. Felhívtuk a figyelmet a francia Areva vállalat európai nyomottvizes reaktorjának (European Pressurised Reactor, EPR) terveivel, biztonságával, költségeivel összefüggő és egyéb aggályokra. Az Areva Finnországban és Franciaországban épülő két EPR egysége komoly hibákat rejt magában, kivitelezésük pedig késedelmes és jelentősen túllépi a tervezett költségeket.

Foglalkoztunk továbbá a nukleáris üzemanyag hulladék-újrafeldolgozását végző japán rokkasói üzem biztonsági intézkedéseinek elégtelenségével, a francia nukleáris hulladék Oroszországba exportálásának aggályaival, valamint a Németország és Franciaország közötti nukleárishulladék-szállítmányokat övező félelmekkel.

A közelmúltban a Greenpeace azért kampányolt, hogy a GE, a Toshiba és a Hitachi járuljon hozzá a 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai katasztrófa költségeihez, tekintve, hogy mindhárom cég épített hibás reaktorokat Fukusimában. Ennek ellenére nem vonják őket felelősségre és nem kényszerülnek hozzájárulni a költségekhez.

Európában rámutattunk azokra a veszélyekre, amelyek abból fakadnak, hogy védtelen emberek milliói élnek a reaktorok közelében. A reaktorok felének életkora meghaladja a 30 évet. Ennek ellenére számos európai kormányzat arra törekszik, hogy meghosszabbítsa ezeknek az elavult, kiöregedett reaktoroknak az üzemidejét, ezáltal még nagyobb kockázatoknak téve ki állampolgáraikat.

A nukleáris energia biztonságos alternatívájaként a Greenpeace a megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztéséért küzd.

4

A ROSZATOM KOCKÁZATAI AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS ÜGYEINEK ÉS TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA

A Roszatom – az Oroszországi Föderáció atomenergetikai társasága – az atomenergia-ágazat globális hanyatlása ellenére mind Oroszországban, mind pedig nemzetközi szinten aktív terjeszkedő stratégiát folytat.1 A Roszatom megkérdőjelezhető üzleti partner. Kifogás emelhető vele szemben korrupciós ügyei kapcsán, valamint nukleáris reaktorainak biztonsági és minőség-ellenőrzési normáival összefüggően. Kérdéses az atomerőművek építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges szaktudásának minősége, általában véve kompetenciája. Aggályok merülnek fel továbbá a projektek finanszírozásában alkalmazott modelljével, illetve azzal kapcsolatban, hogy képes-e a kivitele-zést időben és az előre meghatározott költségvetés keretein belül megvalósítani.

Jóllehet e beszámoló a Roszatom társaságra összpontosít, a Greenpeace más atomenergetikai cégekkel szemben is széleskörű kampányokat folytatott. A Greenpeace az évek során rámutatott a franciaországi Areva, az egyesült államok-beli General Electric (GE), a kanadai Atomic Energy of Canada Limited (AECL) és a japán Hitachi reaktoraival, továbbá különféle dél-koreai, indiai, törökországi; európai és a világ más tájain üzemelő reaktorokkal összefüggő kockázatokra. A Greenpeace emellett felveszi a harcot minden olyan ország nukleárisenergia-politikájával szemben, amely a veszélyes atomenergetikai fejlesztésekkel és ezek népszerűsítésével kockára teszi állampolgárai egészségét és életét.

A Roszatom meglehetősen derűlátó módon külföldi megrendeléseinek jelentős mértékű növekedésére számít (lásd III. rész) egy olyan időszakban, amikor az atomenergia túlhaladottá válik, ára meghaladja az ésszerű mértéket, és korszerű, biztonságos, tiszta, valamint megfizethető megújuló energiaforrásokon – pl. a napenergián és szélenergi-án – alapuló alternatívákkal kényszerül versenyezni.

A Roszatom a közelmúltban némileg szélesítette külföldi portfólióját. Olyan országokban indított projektekre nyújtott be pályázatokat, amelyek immár hagyományosan jelentős mértékben az atomenergiára támaszkodnak. Terjesz-kedésre vonatkozó álmainak középpontjában új üzleti modellje, az „építés, tulajdonlás, üzemeltetés” (Build, Own, Operate, BOO) modell áll (lásd III. rész). E modell alapján a Roszatom vállalja, hogy az adott atomenergetikai projekt kivitelezésének és üzemeltetésének minden mozzanatáról gondoskodik. Ez elméletben lehetővé teszi az érintett nemzet számára, hogy valódi nukleáris állammá váljon akár a nukleáris reaktor üzemeltetéséhez és felügyeletéhez szükséges szaktudás és infrastruktúra teljes hiányában.

A Roszatom eddigi teljesítményének alaposabb vizsgálatából láthatóvá válik azonban, hogy a BOO modell a külföldi ügyfél számára mégsem igazán ideális megoldás. Minden olyan országnak, amely a Roszatommal atomenergeti-kai üzletkötést fontolgat, komoly figyelmet kell szentelnie a Roszatom társasággal mint üzleti partnerrel kapcsolatos aggályoknak, valamint azoknak a kockázatoknak, amelyek a társaságnak a más országok reaktoraiban keletkező kiégett üzemanyag visszavételére tett ígéretével kapcsolatosak.

A fentieken túl e modell nem csupán az atomreaktorok üzemeltetése, de a nukleáris üzemanyag importja kapcsán is fokozza a Roszatomtól való függést.2 Az energiafüggetlenség és -biztonság elérése helyett az erre vállalkozó ország éppen az ellenkező irányba mozdul el.

Az 1991-ben létrejött Oroszországi Föderáció megörökölte a volt Szovjetunió nukleáris programját, amely mind a polgári, mind pedig a hadászati programok felelősségét ugyanazon hatóságok hatáskörébe helyezte. Az örökséggel együtt járt a titkolózás kultúrája, továbbá jelentős biztonsági aggályok is. A posztszovjet zűrzavar korrupciót hozott magával. Jóllehet a Roszatom viszonylag új szervezet, egyaránt utódja a szovjet és a posztszovjet állami atomenergetikai hatóságoknak.

vezetői összefoglaló


5

Bizonyos tények nyilvánvalóan nem változnak: a Roszatom egyik elődszervezete végigasszisztálta a világtörténelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját. Habár a Roszatom állítása szerint sokat tanult a csernobili katasztrófából és biztonságosabbá tette reaktorait, továbbra is a szovjet időszak létesítményeit üzemelteti, és három, még a szovjet kormányzat idején megkezdett reaktor építését is befejezte. E régi reaktorok és reaktortervek, valamint az újon-nan tervezett reaktorok biztonságosságát is megkérdőjelezhetik azonban a Roszatommal kapcsolatos jelentős és nyilvánvaló korrupciós és minőség-ellenőrzési aggályok (lásd II. rész). A társaság továbbá több alkalommal is késedelmesen, valamint a tervezett költségkereteket túllépve adta át külföldi reaktorfejlesztési projektjeit, illetve az üzleti tevékenységének bővítésére vonatkozó terveit sem sikerült megvalósítania (lásd III. rész).

Annak ellenére, hogy a Roszatom jelentős pénzügyi támogatásban részesül az orosz kormánytól, egyes elemzők már ma is kételkedésüknek adnak hangot3, hogy vajon képes lesz-e a Roszatom megvalósítani külföldi terjeszke-désre irányuló célkitűzéseit a BOO modell alapján. Ha azonban más országok is úgy döntenek, hogy a Magyarországgal kötötthöz hasonló atomenergetikai szerződéseket kötnek az orosz állami társasággal, akkor a Roszatomra olyannyira jellemző terheket, azaz a pénzügyi kockázatokat és a költségtúllépéseket az érintett kül-földi kormányoknak és országaik adófizetőinek kell majd viselniük.

Ráadásul, bár a Roszatom a külföldi reaktorokból kikerülő, erősen sugárzó, kiégett üzemanyag-kazetták vissza-vételét és újrafeldolgozását is vállalja, a nukleáris hulladék megoldhatatlannak tetsző problémájára ez csak látszó-lagos, nem tényleges megoldást kínál. Továbbra is fennállnak a helyi, az erőműnél jelentkező kockázatok, tekintve, hogy a kiégett üzemanyagot a szállítást megelőzően éveken keresztül folyamatosan hűteni kell. Ezenfelül magának a sugárzó hulladéknak a szállítása is komoly kockázatot jelent az útvonal mentén elhelyezkedő települések lakossága számára, oroszországi újrafeldolgozása pedig még nagyobb mennyiségű sugárzó hulladék keletkezését eredményezi (lásd 19-21. o., 29-32. o.).

A reaktorokban való felhasználásra alkalmas minőségű, de fegyvergyártásra is használható plutónium keletkezése megnöveli az atomfegyverek elterjedésének kockázatát, ezért egyes országokban – például az Egyesült Államokban

– elutasítják az újrafeldolgozást mint hulladékkezelési eljárást. Az Oroszországi Föderáció azt állítja, hogy az újrafeldol-gozott hulladékot gyorsneutronos szaporítóreaktor-programjában használja föl. Csakhogy nem csupán maga a program vallott kudarcot – miképpen a minden más országban indított hasonló programok –, de az orosz kormány már ma is a világ legnagyobb reaktorminőségű, fegyvergyártásra is alkalmas plutóniumkészletével rendelkezik.4

A Roszatom által a külföldi kiégett üzemanyag-kazetták újrafeldolgozására tett ajánlat teljesítése csak tovább növel-né Oroszország veszélyes plutóniumkészletét, amelynek hasznosítására semmiféle egyértelmű vagy közeljövőbeni terv nem ismert. Végezetül pedig a Roszatom gondoskodott magának egy kiskapuról,5 amely lehetővé teszi szá-mára az újrafeldolgozásból kikerült radioaktív hulladéknak a származási országba történő visszaszállítását – holott a Roszatommal az újrafeldolgozásra vonatkozó megállapodást kötő az országok épphogy elkerülni igyekeznének ezt a problémát.

Összességében tehát a Roszatom, bár potenciális üzleti partnernek tűnik, sokféle jelentős és nyugtalanító problémát okoz a vele szerződőknek, a finanszírozástól kezdve a teljesítés során jelentkező gondokon át egészen a súlyos biztonsági aggályokig.

Házak Muszlimovo faluban, az ország egyik halálos fenyegetést jelentő nukleárishulladék-tárolója közelében © Gyenisz Szinyakov/Greenpeace


7

Bevezető

Századunk első évtizedének közepe óta az orosz állami atomenergetikai társaság (angolul Russian State Atomic Energy Corporation, magyar átírásban Roszatom) irányítása alatt zajlik Oroszország összes belföldi – hadászati és polgári – atomenergetikai programja. A társaság a múlt század negyvenes éveiben a Szovjetunió által létrehozott és az Oroszországi Föderáció által, annak 1991-ben történt megalakításakor átörökölt alapokon áll.

Oroszország és a Roszatom ma titokban tartott nukleáris birodalommal rendelkezik, amelyben alig különül el egymástól a hadászati nukleáris program és az atomenergia villamosenergia-termelésre történő hasznosítása.6 E nukleáris létesítményekből, infrastruktúrából, zárt városokból és több százezer dolgozóból álló, évtizedek beruházásai révén létrehozott birodalom hatalmas területet foglal el az ország határain belül.

A Roszatom üzemelteti a világ legveszélyesebbjeinek számító atomreaktorait.7 A jelenleg építés alatt álló kilenc reaktor közül három kivitelezését még 1991 előtt, a szovjet érában, míg a maradék hat reaktor építését 2007-ben és azt követően kezdték meg.8 A Roszatom révén Oroszország egyik kiemelt stratégiai célja az volt, hogy a nemzetközi piac vezető szereplőjévé váljon, a világ minden részén induljon tendereken, esetenként pedig olyan, megkezdett programokat is átvegyen, amelyek iránt az eredeti befektetők már elveszítették az érdeklődést.9

A Roszatommal való szerződéskötést fontolgató, vagy éppen szerződő országok egy súlyos balesetek sorára visszatekintő nukleáris programhoz csatlakoznak. A legdrámaibb tragédia az ukrajnai Csernobil városa mellett 1986-ban bekövetkezett nukleáris baleset volt.

A baleset olyan mérhetetlen politikai, társadalmi, környezeti és gazdasági kihatásokkal járt, hogy a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov a Szovjetunió összeomlásának valódi okaként a csernobili katasztrófát jelölte meg.10 Az emberi és környezeti következmények mellett a baleset többmilliárd dolláros összeggel terhelte meg az ország költségvetését.11

A csernobili katasztrófa költségvonzata számos nukleáris energetikai programmal rendelkező ország számára komoly meglepetést okozhatott, pedig nem így kellett volna lennie. Egy nukleáris katasztrófa potenciálisan hatalmas költségei a nukleáris energia hasznosításának kezdetétől ismertek voltak.12 A nukleáris energia hasznosítása mellé álló nyugati kormányok különféle ösztönzők és támogatások bonyolult rendszerét alakították ki a nukleáris energetikai ágazat bővítésének ösztönzésére13 – ennek a rendszernek a segítségével a nukleáris balesetekkel járó kockázatok jelentős részét kihelyezték.

A Roszatom üzemelteti a világ legveszélyesebbjeinek számító atomreaktorait. A jelenleg építés alatt álló kilenc reaktor közül három kivitelezését még 1991 előtt, a szovjet érában, míg a maradék hat reaktor építését 2007-ben és azt követően kezdték meg.

8


Az 1986-os csernobili katasztrófa megmutatta, hogy milyen mélyreható és kiterjedt környezeti és gazdasági hatásokkal járhat egy jelentős atomerőművi baleset. A katasztrófa súlyos csapást mért a nukleáris iparág jövőbeni fejlődésére. Csernobil óta az ágazat egyre inkább a meglévő reaktorok üzemben tartására összpontosít, az új reaktorok építése, kevés kivételtől eltekintve, gyakorlatilag a gyors gazdasági növekedést felmutató ázsiai gazdaságokra korlátozódott.14

Ezzel szemben az egymást követő orosz kormányok mind a hazai pályán, mind pedig külföldön az atomenergia felhasználásának bővítésén fáradoztak. A Roszatom elképesztő méretű nukleáris infrastruktúrájára támaszkodva Oroszország folytatja a szovjet korban épített atomreaktorok üzemeltetését, eközben pedig új reaktorokat is épít. Az utóbbi 10 év során a kormányzat több esetben is hangoztatta, hogy belföldi nukleáris programjának drámai mértékű bővítésére készül, valamint azt tervezi, hogy európai, ázsiai és közel-keleti megrendelőkkel kötendő nemzetközi szerződések révén tovább fogja növelni befolyását a világ nukleáris energetikai piacán.

A terjeszkedésre irányuló orosz erőfeszítéseket tükrözték a nyugati nukleáris államok megnyilvánulásai is, amelyek az utóbbi másfél évtized során nagyléptékű atomenergetikai fejlesztések vizionálásával hirdették meg a „nukleáris reneszánszot”. A beharangozott reneszánsz helyett azonban a nukleáris energiától való elfordulás következett be.15

Habár a Fukusima Dai Icsi katasztrófa a közelmúltban mutatta meg ismét a nukleáris energia mérhetetlen emberi, környezeti és gazdasági költségeit, a nukleárisenergia-ágazat hanyatlása már 2011 előtt is látható volt.16 A fukusimai katasztrófa mellett más tényezők is hozzájárultak a nukleárisenergia-iparág válságához, köztük a költségek, a biztonsági kérdések és a reaktorok kiöregedésével összefüggő problémák. Mindezeken túlmenően a folyamatosan fejlődő megújulóenergia-felhasználás javuló költségoldali versenyképessége gyorsabban és olcsóbban üzembe állítható17 technológiái révén szintén gyengíti a nukleáris energia pozícióit. A világ nukleáris iparágának helyzetjelentése, a World Nuclear Industry Status Report 2013-as kiadása jelentős hanyatlást állapít meg: a világ energiaellátásában a nukleáris energia részesedése tovább csökken.18 2012-ben például – a 2011-ben megfigyelt korábbi rekordmértékű, 4%-os csökkenést követően – a világ nukleáris energiából származó áramtermelése eddig példátlan mértékben, mintegy 7%-kal csökkent.19

A nukleáris energia előállításának csökkenése és a nyugati bővülés megtorpanása minden jel szerint meggyengítette a nyugati szállítók atomerőművek építésére és üzemeltetésére való lehetőségét. A szakértelemben bekövetkezett veszteséget foglalta össze Václav Bartuska, aki a Cseh Köztársaság megbízásából értékelte a temelíni erőmű bővítésére jelentkező pályázókat – többek között a Westinghouse-t, az Areva-t és a Roszatomot:

„Meglátogattam mindegyik, részvételre jelentkező társaság építési helyszíneit. Figyelemre méltónak találtam a világ nukleáris iparágának képviselői által az évek óta tartó visszaesés ellensúlyozása érdekében tett erőfeszítéseket. A szektor egészének gyengeségei mindazonáltal teljességgel nyilvánvalóak. Hiányoznak az alapvetően szükséges szakmunkások, különösen a szükséges szaktudással rendelkező hegesztők, a speciális berendezések összeszereléséhez értő munkások, de a magasabb szintű szakemberekben is hiány van: minden szinten kevés a projektmenedzser.

Leginkább azoknak a szakembereknek a terén jelentkezik hiány, akika reaktor beindítását és a blokk villamos-energia-hálózatba kapcsolását végzik. A második generációhoz tartozó reaktorokat üzembe állító szakemberek a legjobb esetben is már nyugdíjasok. (Az Európai Unió legújabb reaktorai a temelíni 1+2 blokk, ezeket

A beharangozott reneszánsz helyett azonban a nukleáris energiától való elfordulás következett be.

9


92000-2001 folyamán indították be; a világ összesen 437 reaktorának többsége 30 éves elmúlt, s az EU 143 reaktorának átlagéletkora még ennél is magasabb. Ráadásul a harmadik generáció erőművei különböznek a korábbi generációk blokkjaitól. Maga a reaktor nem sokat változott, de minden szabályozó és biztonsági rendszer, minden érzékelő és számítógép rendkívüli változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedek során.20)”

A megújuló források felhasználásának fejlődése az atomenergiával ellentétben mind a beépített kapacitás, mind pedig a termelés tekintetében folytatódott. A világ négy legnagyobb gazdasága közé tartozó Kína, Németország és Japán, továbbá India ma már nagyobb mennyiségű villamos energiát állít elő megújuló energiaforrásokból, mint atomenergiából. Kína esetében mindez annak ellenére igaz, hogy ez az állam a nukleáris ágazatát bővítő néhány ország egyike.21 2012-ben szélenergiából csaknem 500 terawattórával (TWh), napenergiából pedig mintegy 100 TWh-val többet állítottak elő, mint 2000-ben.22 Míg a megújuló energiaforrások részesedése a teljes termelésen belül tovább nőtt, a nukleáris energia részesedése jelentős mértékben – mintegy 100 TWh-val – csökkent.23 2012-ben először Kína és India állított elő nagyobb mennyiségű villamos energiát szélenergiából, mint atomerőműveiben, és Kínában a napenergia hasznosításával előállított villamos energia mennyisége egy év alatt szintén mintegy az ötszörösére nőtt.24

Miközben a nukleáris energia előállítása világszerte általában csökkenőben van, egyes országok, elsősorban Kína, Japán, Dél-Korea, India és Oroszország továbbra is nagy erőkkel épít új reaktorokat.

Annak kapcsán, hogy a Roszatom igyekszik jelentős mértékben bővíteni nemzetközi nukleáris energetikai üzletkörét, az a komoly aggály merülhet fel, hogy okos döntés-e egy orosz állami hátterű társaságot üzleti partnernek választani.

Ennek megválaszolásához a Greenpeace a Roszatom tevékenységeinek három kritikus fontosságú területét vizsgálja. Hasonló elemzéseket készített a Greenpeace más országokban is, olyan más atomenergetikai szállítókra és üzemeltetőre vonatkozóan, mint pl. a Westinghouse és az Areva.

Először a Roszatom sajátos jogi kereteit vizsgáljuk. Az állami társaság által jelenleg folytatott nukleáris programokat még a sztálini Szovjetunió Népi Komisszárok Tanácsa Első Főigazgatósága kezdeményezte, amely később minisztériummá alakult, majd ezt követően elnyerte jelenlegi jogállását mint állami társaság. Ez a beszámoló áttekintést ad az ennek kapcsán fellépő nehézségekről és érdekütközésekről, továbbá különféle, a társasági kultúrával kapcsolatos problémákról, mint a titkolózás, amelyek az atomfegyverek és az atomenergia hasznosításra szolgáló iparágak egyazon szervezet keretein belül történő egyesítéséből fakadhatnak. Emellett áttekintjük a Roszatom pénzügyi modelljének hatásait is, amely modell finanszírozása szövetségi pénzeket igényel, mindamellett, hogy a társaság üzleti tevékenységei révén nyereséget is termel.

Másodszor, a beszámoló rámutat a Roszatom működési modelljének gyenge pontjaira, köztük a nukleáris biztonság, a korrupció, a nukleáris hulladék kapcsán felmerülő problémákra, továbbá felhívja a figyelmet azokra a nukleáris fegyverkezéssel összefüggő kockázatokra, amelyek a társaság nukleárishulladék-behozatali ügyleteiből erednek. Számos példát mutatunk be arra, hogy a Roszatom kereteinek gyengeségeiből fakadóan milyen problémák, sőt, esetenként közvetlen veszélyek jelentkeztek.

Végezetül pedig a beszámoló elemzi a Roszatom nemzetközi tevékenységeinek teljesítményét, különös tekintettel arra, hogy milyen módon tükrözik a külföldi reaktoraikkal kapcsolatosan felmerülő kihívások a társaság belföldi minőség-ellenőrzési és biztonsági problémáit.

A beszámoló a Roszatom által különféle időpontokban érvényesített költségeket és az általa alkalmazott árakat is áttekinti, különös tekintettel az orosz állampolgárokat és a külföldi export által érintett ügyfeleket terhelő potenciális költségekre. Tekintve, hogy az orosz rubel árfolyama meglehetősen ingadozó, a költségek alakulásának tisztázása érdekében minden összeg a hozzávetőleges euró egyenértékben is megjelenik a lábjegyzetben jelzett átváltási időpontban érvényes árfolyam alapján.25

1

Jelzőtábla a csernobili atomerőmű közelében, Ukrajnában © Greenpeace/ Steve Morgan


11

Az orosz atomenergia-program a második világháború idején és a közvetlenül azt követő időkben született, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok egymással versengve állított elő atomfegyvereket. Ez nukleáris fegyverkezési verseny kialakulásához vezetett.26 A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlását követően az újonnan létrejött Oroszországi Föderáció az Oroszországi Föderáció Atomenergiaügyi Minisztériuma (Minatom) hatáskörében egyesített minden polgári és hadászati nukleáris tevékenységet. 2004-ben a Minatom helyébe a Szövetségi Atomenergia Ügynökség lépett, amelynek funkciói azonban lényegében nem változtak. 2007-ben az ügynökség állami társasággá alakult. Tevékenységét specifikus jogszabályok foglalták keretbe, neve pedig angolul Russian State Atomic Energy Corporation, magyar átírásban Roszatom lett.27

A Roszatom ma egy olyan, állami tulajdonú társaság, mely Oroszország csaknem minden polgári és hadászati célú nukleáris funkcióját ellátja. A Roszatom üzemelteti Oroszország atomerőműveit, felelős a nukleáris reaktorok exportjáért, a nukleáris technológia fejlesztéséért, az atomhulladék tárolásáért és ártalmatlanításáért, a plutónium-újrafeldolgozó üzemekért, az uránbányászatért és -dúsításért, a nukleáris üzemanyagok előállításáért, az atomjégtörőkért, a nukleáris gyógyászatért, továbbá a nukleáris fegyvereket gyártó vállalatokért és a mindezekkel kapcsolatos tevékenységeket folytató kutatóintézetekért.28

A Roszatomot alapvetően az Oroszországi Föderáció elnöke és – bizonyos mértékben – az orosz kormány irányítja. A Roszatom vezérigazgatóját és Felügyelő Bizottságának összes tagját közvetlenül az elnök nevezi ki.29

Fontos tudni, hogy a Roszatom hosszú távú célkitűzéseit az orosz kormány határozza meg, és az orosz kormány biztosítja mind a hadászati, mind pedig a polgári tevékenységek finanszírozását az orosz szövetségi költségvetésből. A Felügyelő Bizottság által kinevezett belső ellenőrző bizottság az egyetlen olyan testület, amely rendszeresen vizsgálja a Roszatom tevékenységét.30

Jelentős átfedések láthatók az orosz kormányzati tisztségviselők köre és a Roszatom Felügyelő Bizottságának tagsága között.31 A Roszatom vezérigazgatója például Szergej Kirijenko, Oroszország korábbi miniszterelnöke.32 A Felügyelő Bizottság tagjai körében megtalálhatjuk az orosz energiaügyi minisztert, számos biztonsági tisztviselőt és Vlagyimir Putyin elnök néhány személyes tanácsadóját.33

A Roszatom orosz államigazgatásban betöltött szerepe

12


A Roszatom sajátos jogállással rendelkezik az orosz kormányzaton belül, amely különleges védelmi mechanizmusokat biztosít számára.34 Az orosz kormány és az elnök általi stratégiai irányítás keretein túl a Roszatom szokatlanul nagyfokú függetlenséget élvez.35 A törvényben meghatározott különleges esetek kivételével sem az orosz szövetségi hatóságok, sem pedig az Oroszországi Föderációt alkotó tagok hatóságai vagy a helyi hatóságok nem befolyásolhatják a Roszatom tevékenységét.36 Társasági átalakulás esetén nincs szükség a hitelezők hozzájárulására ahhoz, hogy a társaság kötelezettségeit az új szervezetre ruházzák át. A Roszatom továbbá mentes attól a kötelezettségtől, hogy tevékenységeire, kiadásaira, vagyonfelhasználására vonatkozó adatait közzétegye.37 A vezérigazgató emellett – az orosz szövetségi jog szerint – jogosult bármely adat vagy információ államtitokká minősítésére.38

Az államtitok meghatározása meglehetősen tág, ide tartoznak a „nukleáris létesítmények kialakítása, kivitelezése és biztonsági eljárásai, a nukleáris anyagok és származékos termékeik, az atomerőművek, a nukleáris tároló létesítmények fizikai védelme, valamint a veszélyes nukleáris és sugárzó létesítmények védelme.”39

Ennek megfelelően a Roszatom több olyan standard követelmény teljesítésének kötelezettsége alól mentesül, amelyek teljesítése mind a kereskedelmi, mind pedig a nem kereskedelmi vállalkozások számára kötelező érvényű követelmény. Mindez kizárja a nyilvános átláthatóság alapfeltételei közé tartozó, a korrupciós, minőség-ellenőrzési és biztonsági problémák megelőzését segítő nyilvános felügyelet és vizsgálatok lehetőségét.

Az állami támogatások szerepe a Roszatom nukleárisenergia-termelő tevékenységébenOroszország polgári célú nukleáris energetikai ágazatát 33 működő reaktor alkotja, amelyek összteljesítménye csaknem 25 GWe; ezzel az ország az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után a világ negyedik legnagyobb nukleáris nemzete.43 A nukleáris közszolgáltatókat tekintve a Roszatom az Électricité de France (EDF) céget leszámítva a világ minden nukleáris szolgáltatójánál több reaktorral rendelkezik.44 Míg a Roszatom Oroszországban gyors bővítést tervez, az eddigiek azt mutatják, hogy a társaság hasonló jellegű nagyra törő tervei rendre kudarcot vallottak. Az utóbbi tíz év során például három reaktort helyeztek üzembe: egyet 2004-ben csaknem 20 évig tartó kivitelezés után, egyet 2010-ben Rosztov közelében 27 év, egyet pedig 2011-ben 25 év építkezést követően.45 A társaság jelenleg kilenc nukleáris reaktor kivitelezésén dolgozik – ezek közül kettő tengeri úszólétesítmény –, további 31 tervezése folyamatban van, 18-ra vonatkozóan pedig csupán javaslatok születtek.46

A Roszatom az eddigiekben a nemzetközi terjeszkedésre irányuló terveit felvásárlásra irányuló szerződések és külföldi nukleáris termelőeszközök tulajdonlása révén,47 esetenként pedig a két formának az „építés, tulajdonlás, üzemeltetés” elnevezésű modell keretein belül történő egyesítésével igyekezett megvalósítani.48 A Roszatom célja az, hogy 2030-ig 80 reaktorra kapjon nemzetközi megrendelést.49 Jelenleg Oroszország területén kívül 19 reaktorra vonatkozóan folytat tárgyalásokat vagy végez tervezési, illetve kivitelezési munkálatokat.50 Az orosz nukleáris iparágra azonban mindig is jellemző volt a túlzott ígéretek vállalása, rendszerint nem sikerült teljesíteniük sem belföldi célkitűzéseiket, sem pedig bejelentett nemzetközi értékesítési vállalásaikat.51

Az atomenergia-termelés mellett a Roszatom szállítja a világ nukleáris üzemanyag-ellátásának csaknem egyötödét,52 ezen belül az EU nukleáris létesítményeiben felhasznált urán 27%-át.53

TÉNYEK40

• 2012-ben a Roszatom átlagosan 256 400 főt foglalkoztatott.

• A Roszatom EBITDA értéke 2012-ben csaknem 140,8 milliárd rubel (RUB) (3,49 milliárd euró41) volt, az állami költségvetésből származó 119,9 milliárd rubel (csaknem 2,97 milliárd euró42) összegű közvetlen támogatással.

• A Roszatom közlése szerint az orosz lakosság mintegy 44%-a támogatja az atomenergia villamosenergia-termelésre történő felhasználását.

13


13Az egymással átfedésben lévő funkciók bonyolult keretein belül nem könnyű megállapítani, hogy ennek az orosz állami társaságnak a különféle feladatai között miképpen oszlanak meg a pénzügyi források, azaz, hogy mit fizetnek közpénzekből és mit finanszíroznak a piaci nyereségből.

Ez az átláthatatlanság a Roszatom finanszírozására is jellemző.

A Roszatom szovjet időszakban épített reaktorainak beruházási költségeit már régen leírták, ezt tükrözik az atomenergia-előállítás alacsony termelési költségei. A Roszatom Roszenergoatom nevű, az oroszországi atomerőművi villamosenergia-termelésért és -értékesítésért felelős leányvállalata szerint az orosz nukleáris eredetű villamos energia átlagos súlyozott értékesítési ára 2012-ben 914,63 rubel (mintegy 22,7 euró)54/MWh, a teljes előállított energiamennyiség pedig 177,3 TWh/a volt.55

A Big Power News,56 orosz villamosenergia-piaci hírügynökség elemzése szerint a Roszatom bevételei – részben az új kapacitások értékcsökkenési költségeinek elszámolása következtében – az utóbbi időben csökkennek, költségei növekednek.57

Az is látható, hogy Oroszországban az atomenergia-termelés költségeit mesterségesen alacsonyan tartják úgy, hogy a társaság költségeit jelentős részben állami pénzekből fedezik – jóllehet a források polgári és katonai nukleáris programok közötti pontos megoszlása továbbra sem világos.

A Roszatom közlése szerint 2012-ben58 a társaság 82,4 milliárd rubel (2,04 milliárd euró59) összeget fizetett be adók formájában, és 119,9 milliárd rubel (2,97 milliárd euró) összeget kapott az orosz szövetségi költségvetésből. Eszerint a Roszatom tevékenységei 30%-kal kevesebb jövedelmet állítottak elő, mint amennyit Oroszország a társaságra költött. A szövetségi költségvetésből származó jövedelem jelentős részét, 58,2 milliárd rubelt (1,44 milliárd eurót) Oroszországban új reaktorok építésére fordították, míg további 876 millió rubelt (21,73 millió eurót) további sugárzásvédelmi intézkedésekre költöttek. Az orosz költségvetésből további kiadásokat elsősorban kutatási és fejlesztési programokra fordítottak, ezen belül pedig 10 milliárd rubelt (248 millió eurót) meghaladó összeget költöttek új reaktortechnológiák fejlesztésére.

A Roszatomnak nyújtott közvetlen szövetségi támogatásokon kívül a társaság egyéb, közvetett támogatásokban is részesül. Atomerőművei után például földhasználati adókedvezményt kap.60 Hatalmas gazdasági előnyhöz jut emellett azáltal, hogy a talajba sajtolhatja folyékony halmazállapotú radioaktív hulladékát,61 amely sokkal kevésbé költséges – bár a környezetre káros – megoldás, mint az üvegesítés, vagy más technológiák, az így elért megtakarítás pedig gyakorlatilag közvetett támogatásnak tekinthető.

Miközben az atomenergia-termelés kimutatott költségei mérsékeltnek tűnnek, a valóságban Oroszország nem rendelkezik semmiféle különleges megoldással olcsó nukleáris energia előállítására, tekintve, hogy a költségeket egyszerűen nem teljes mértékben maga a nukleáris iparág fedezi, hanem egy részét a lakosságra terhelik – mind belföldön, mind pedig a reaktorok exportja terén. A különleges védelmeket és mentességeket nyújtó jogszabályi keretekkel, továbbá a minimális külső ellenőrzéssel párosulva ez a pénzügyi modell lehetővé teszi a Roszatom számára, hogy gyakorlatilag úgy működjön, mint állam az államban – ez pedig számos biztonsági, minőség-ellenőrzési és korrupciós problémához vezet.

2

Belépés a csernobili atomerőmű körül lévő 30 km-es zónába 1995-ben © Clive Shirley/Signum/ Greenpeace


15

Annak ellenére, hogy a Roszatomnak juttatott orosz állami pénzek olyan támogatást nyújtanak a cég belföldi és nemzetközi tevékenységeihez, amelyekre a többi atomenergetikai szállító és üzemeltető vállalat többsége nem számíthat, a társaság számos, az ágazat többi szereplőjét is sújtó problémával küzd. E körbe tartoznak a késedelmek, a költségtúllépések, a biztonsági problémák és a minőség-ellenőrzési hiányosságok. A szokásos problémák körén túl a Roszatom sajátos struktúrája – félig hadászati komplexum, félig példátlan méretű nemzetközi nagyvállalat – a jelek szerint lehetővé tette egy olyan környezet kialakulását, amelyben igen komoly korrupciós problémák jelenhettek meg.

Költségnövekedések és a kivitelezés késedelmeiAmint azt már beszámolónk első részében is jeleztük, az orosz kormány jelentős szövetségi pénzügyi támogatással és jogszabályi kivételekkel segítette az orosz nukleáris programot. Ez az orosz kormányzati támogatás azonban a jelek szerint nem mentesítette a Roszatomot a globális nukleáris ágazatot sújtó problémák jelentős részétől.

A Roszatom zászlóshajójának számító reaktorok– VVER, víz-víz energetikai reaktorok– kivitelezésének magas költsége csak egy a Roszatom előtt tornyosuló problémák közül. A Roszatom mindenhol a VVER reaktort kínálja a külföldi országokban meghirdetett reaktorépítési tenderekre benyújtott pályázataiban.62

2005-ben a VOOP pánorosz természetvédelmi társulat és a Greenpeace Oroszország független tudományos bizottságot hozott létre az orosz Balakovo atomerőmű újonnan építendő reaktorának környezetvédelmi hatásvizsgálatára.63 Az összevetés érdekében a bizottság az akkor legfrissebben elkészült nukleáris reaktort, a kalinyini atomerőmű VVER-1000 típusú 3-as blokkját vizsgálta.

A szakértői bizottság megállapítása szerint míg a reaktor projekt kivitelezésének 2001-ben becsült költsége 8,2 milliárd rubel volt (kb. 303 millió euró64), a projekt végső összköltsége 2005-re elérte a 27,3 milliárd rubelt (mintegy 801,86 millió eurót65), azaz az eredetileg tervezett rubelösszeg több mint háromszorosát.66

A becsült és a tényleges összköltség különbsége nem egyedül a kalinyini erőmű esetében alakult így.

2000-ben a Roszatom elődje a Szosznovij Bor mellett található Leningrád 2 atomerőmű két új VVER-1200 reaktor megépítésének költségét 46,9 milliárd rubelre (1,74 milliárd euróra67) becsülte.68 2011-re azonban a Roszatom 156 milliárd rubeles (3,73 milliárd eurós69) célösszeget határozott meg a projektre, több mint megháromszorozva a rubelben kifejezett eredeti összeget.70

A várakozásokat meghaladó árak kialakulásának egyik oka vélhetően a Roszatom reaktorépítéseit jellemző jelentős késedelmekben rejlik.

Költségtúllépések, késedelmek, biztonsági problémák és korrupció Oroszországban

16


A Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association, WNA), a globális nukleáris ipari lobbiszervezet szerint számos orosz reaktor befejezésének határidejét halasztották későbbre – nem ritkán jelentős mértékben. A 2012 végén elfogadott ütemezés szerint például a Leningrád 2 atomerőműnek 2013 októberére hálózati kapcsolattal kellett volna rendelkeznie. A tervezett befejezési határidőt nem sokkal megelőzően azonban váratlanul 2016-ra halasztották a hálózatra kapcsolás időpontját.71

Ehhez hasonlóan a Kalinyingrád melletti Balti Atomerőmű első blokkjának (egy VVER 1200-as reaktor) építése nemzetközi tiltakozást váltott ki, mert a környezeti hatásvizsgálat nem felelt meg az orosz normáknak, és a projektet nem vitatták meg megfelelő módon és mértékben a szomszédos országokkal.72 2013 májusában a reaktor kivitelezését „leállították”73, „mert az általa termelendő villamos energia kivitele kevésbé bizonyosnak látszik” a várakozásoktól elmaradó kereslet és az átviteli infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások hiánya miatt.74

A Roszatom kísérleti projektjei a világ számos „új” reaktorépítési projektjéhez hasonlóan, a kutatás és fejlesztés bőkezű állami támogatása ellenére szintén jelentős késedelmeket szenvednek. 2007-ben például a Roszatom belefogott az Akademik Lomonoszov nevű, úszóműre telepítendő reaktor megépítésébe, amely befejezésének tervezett határideje 2010 volt. 2013 júniusára a befejezés időpontját 2019-re halasztották.75 A BN-800-as gyorsneutronos szaporítóreaktor prototípusának kivitelezése a jelentős késedelmek még súlyosabb esete. A munkálatokat 1985-ben kezdték meg. A Roszatom a közelmúltban jelentette be az első kritikusságot – mintegy három évtizeden átívelő építési munkálatokat követően.76 A társaság tervei szerint a reaktor 2014 vége előtt az alaphálózatra kapcsolódik.77

Amint korábban emítettük, a Roszatom – az Areva és a Westinghouse mellett – részt vett egy, a csehországi temelíni atomerőmű bővítésére kiírt pályázaton. A tervezett projekt kapcsán 2010 és 2014 között Václav Bartuska járt el a cseh kormány megbízottjaként. A kormány részére összeállított, 2014. augusztus 6-án kelt zárójelentésében a következőképpen értékelte a Roszatomot:

Esetenként egyszerűen semmi értelme nem volt bizonyos dolgokról – például a késedelem áráról – érdeklődni.

Egyebekben az orosz harmadik generációs projektek sorsa meglehetősen hasonlít a többiek [Areva és Westinghouse] történetére: a kivitelezésre vonatkozó megállapodás jóval a projekt megszületését megelőzően létrejött; a beszállítói lánc darabokra hullott, így a speciális részekre egyedi, időigényes és költséges megoldásokat kell találni; hiányoznak a középszintű projektvezetők. Oroszországban mindezek tetejében még mindig ott a Moszkva és Szentpétervár közötti megosztó versengés.

Amikor tavaly harmadszor látogattam el a Leningrád 2 erőmű építésére, az eredeti ütemezéshez mérten már négyéves késésben voltak.78

Ezek a komoly mértékű késedelmek aligha egyedül a Roszatomra jellemzőek – a világ többi nukleáris beszállítójának és üzemeltetőjének többsége szintén hasonló gondokkal szembesül. Ez pedig, jegyezzük meg ismételten, az egyik oka annak, hogy az atomenergia globális villamosenergia-termelésből való részesedése az utóbbi időkben rekordméretű csökkenéseket mutat.79 Mivel a megújuló energiaforrások hasznosításában egyre gyorsabb és olcsóbb fejlesztések jelennek meg, az atomenergia részesedésének aránya várhatóan tovább csökken majd. A nukleáris energetikai fejlesztések késéseivel összefüggő pénzügyi kockázatok és költségek mellett igen súlyos és megoldatlan biztonsági problémákkal is szembe kell nézni.

A nukleáris energetikai fejlesztések késéseivel összefüggő pénzügyi kockázatok és költségek mellett igen súlyos és megoldatlan biztonsági problémákkal is szembe kell nézni.

17


17Az orosz atomerőművek biztonsági problémáiAz orosz reaktorok biztonságát tekintve mindenképpen megjegyzendő, hogy a Roszatom olyan orosz kormányzati tényező, amelynek elődjei felelősek voltak az atomenergia-termelés történetében lezajlott legsúlyosabb katasztrófák egy részéért.

Ezek közül a legismertebb az 1986. évi csernobili atomkatasztrófa, a világ eddig legsúlyosabb ilyen balesete. Az ukrajnai RBMK reaktor zónaolvadása és robbanása százszor annyi sugárzást bocsátott ki, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák.80 A robbanás ereje, a tűz és a reaktor leolvadása elég magasra juttatta a radioaktív füstöt ahhoz, hogy abból, Európa egészét beterítve és hatalmas területeket elszennyezve, még több ezer kilométeres távolságokban is hullottak ki sugárzó részecskék. Belorusszia, Oroszország és Ukrajna területén mintegy 125-150 ezer négyzetkilométernyi terület szennyeződött el olyan mértékben, hogy a helyi lakosságot ki kellett telepíteni, vagy egyebek mellett a földhasználatra és az élelmiszertermelésre vonatkozóan kellett igen komoly korlátozó intézkedéseket bevezetni. Az érintett terület nagysága hozzávetőleg egyenlő Banglades területével, vagy éppen Hollandia területének ötszörösével.81 Hosszú távra kitekintve a cézium-137 izotóp a legjelentősebb szennyezőanyag. 30 éves felezési idejének következtében a radioaktív szennyeződés lebomlása évszázadokig is eltart majd.82

A katasztrófa nyomán több mint 350 ezer embert telepítettek ki.83

Kevésbé ismert, de szintén jelentős baleset történt néhány évtizeddel korábban. 1957. szeptember 29-én egy radioaktív hulladékkal töltött nagyméretű tároló robbant fel a dél-uráli majaki hulladékfeldolgozó üzemben. A robbanás hatalmas, mintegy 15-20 ezer km2 területet szennyezett el,84 és 23 település 10 ezer lakosát kellett kitelepíteni. A baleset helyszínének környékén mintegy 180 km2-nyi terület hivatalosan a mai napig nem megközelíthető.85

Bár az elmúlt években a fentiekhez hasonló súlyosságú balesetek nem következtek be, a Roszatom továbbra is számos biztonsági problémával néz szembe új erőműveiben, ez pedig intő jel a lehetséges ügyfelek számára. Bár a Roszatom állítása szerint tanult a balesetekből, biztonsági és minőség-ellenőrzési teljesítményének alaposabb vizsgálata komoly kétségeket vet föl. Ezek a hiányosságok potenciálisan komoly következményekkel járó reaktorbiztonsági problémákat vethetnek föl.

A katasztrófa nyomán több mint 350 ezer embert telepítettek ki.

18

1. esettanulmány Incidensek és biztonsági problémák a kalinyini atomerőműnél A Roszatom legutóbb üzembe helyezett blokkja, a kalinyini atomerőmű 4. számú reaktora világosan rámutat az új építésű oroszországi reaktorokkal kapcsolatos biztonsági problémákra.

A kalinyini erőmű 4. számú reaktora első alkalommal 2011. október 20-án érte el a kritikusságot.86 2011. november 15. és 2012. január 15. között az új blokkban összesen 11 incidens következett be87 – köztük néhány potenciálisan súlyosabb eset is, például amikor a csökkenő nyomásszint a reaktor vészleállításához vezetett. A reaktoron keresztül a vizet áramoltató elsődleges keringető szivattyú különféle okok miatt, több alkalommal meghibásodott.88 Mindezek nem csupán biztonsági aggályokat vetnek fel, de azt a mítoszt is leleplezik, hogy a reaktorok – köztük az újonnan létesítettek – stabil energiaforrások, mert az ilyen ismételt leállások jelentős mértékben gyengítik a megbízhatóságot.

A legsúlyosabb korai incidens azonban egy másik kalinyini NPP egységnél következett be 2011. november 26-án, amikor az atomerőmű belsejében történt hidrogénrobbanás miatt vélhetően radioaktív gázok szivárogtak a konténmentbe.89 A károk mértékét mindeddig nem hozták nyilvánosságra.

Ezek a korai biztonsági problémák előre jelezték a Vlagyimir Putyin miniszterelnök által 2011. december 12-én – különféle biztonsági incidensek közepette – átadott új, Kalinyin-4 reaktorának folyamatosan felmerülő problémáit.90 A blokk 2012 szeptemberében kapta meg az üzemeltetéshez szükséges engedélyt.91 A Roszatom belső ellenőrzési jelentése szerint a reaktorban 2013-ban öt alkalommal történt műszaki meghibásodás, egyikük nyomán a reaktor automatikusan le is állt, majd 2013 márciusában a Kalinyin-4-et nagyjavítás céljából csaknem két hónapra ismét le kellett állítni.92 A belső jelentés utalt arra, hogy a problémák elsődleges okához, a karbantartás általánosan alacsony minőségéhez a kellő szakképzettséggel rendelkező munkaerő hiánya vezetett.93

A ROSzATOM KOCKÁzATAI AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS ÜGYEINEK ÉS TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA

19

19


2. esettanulmány A Leningrád 2 atomerőmű építéseOroszország többi új reaktorával összefüggésben is akadnak potenciálisan komoly problémák. 2010 júliusában Szosznovij Bor város ügyészsége és az orosz atomenergetikai szabályozó hatóság, a Rosztehnadzor súlyos hiányosságokat állapított meg a Leningrád 2 építkezésének helyszínén uralkodó munkakörülményekben. A megállapítások között szerepeltek egyebek mellett a tűzvédelmi normák betartásának hiányosságai, továbbá a megfelelő szennyvízelvezető rendszer és a folyóvízellátás hiánya. Tekintve, hogy a Roszatom nem tett lépéseket a hiányosságok megszüntetésére, a bíróság az ügyészség indítványa alapján 2010. december 29-én az építkezés helyszínén a munkavégzés felfüggesztését rendelte el.94

Azonban nem sokkal a bírósági végzés 2011. január 11-én történt megváltoztatását követően, még ugyanabban a hónapban az erős szél ledöntött egy 14 méter magasságú támasztószerkezetet az 1-es blokk építési területén. A munkahelyi vezetőnek szerencsére sikerült a munkásokat kimenekíteni, mielőtt még az építmény rájuk dőlt volna.95

2011 júniusában egy, a balti országokból érkező delegáció látogatása alatt Jukka Laaksonen, a finn atomenergetikai szabályozó szervezet, a STUK főigazgatója megerősítette, hogy a reaktorok kivitelezése és kialakítása a lehető legmagasabb minőségi színvonalat képviseli.96

Ez az értékelés azonban hamarosan hibásnak bizonyult. 2011. július 17-én a konténment épület egy 600-800 tonnás merevítő vázszerkezete a saját betonkeretére zuhant.97 Különös szerencse folytán a munkások éppen ebédeltek, így a baleset nem járt emberi áldozattal. A vázszerkezet súlya alatt a betonkeret megrepedt, és az egész szerkezetet ki kellett cserélni – mindez jelentős többletköltséget és a projekt mintegy egyéves késését okozta.98

A Leningrád 2 biztonsági és minőségi színvonalának súlyosan elhibázott értékelését követően Laaksonen úr elhagyta a finn szabályozó hatóság, a STUK élén betöltött pozícióját, majd nem sokkal ezt követően a Rusatom Overseas, a Roszatom nemzetközi értékesítő egységének alelnöki székében találta magát.99


20


A szakképzett munkaerő elégségessége2006-ban a Roszatom összesen mintegy ötezer szakképzett építőipari dolgozót foglalkoztatott, lényegesen kevesebbet, mint amennyire az új reaktorok építésére irányuló nagyra törő programjának megvalósításához szüksége lett volna.100 2012-re a Roszatomnak sikerült komoly mértékben bővíteni építőipari dolgozóinak létszámát. E munkások jelentős része azonban a volt szovjet köztársaságokból érkező, rosszul fizetett bevándorló volt. Egy, a leningrádi atomerőművek helyszínén tevékenykedő nem kormányzati szervezet (civil szervezet) közlése szerint a munkások életkörülményei leginkább a rabszolgákéhoz voltak hasonlatosak. Piszkos és hideg barakkokban laktak, igen kevés fizetésért dolgoztak, és a Roszatom sok esetben elkobozta az útlevelüket, hogy ne tudják elhagyni az építkezés helyszínét.101

A Roszatom tevékenységei és a korrupcióA Roszatom, miképpen elődjei, komoly és széles körben elterjedt korrupciós problémákkal küzd. Ennek oka vélhetőleg – legalábbis részben – az átláthatóság és a külső elszámoltathatóság strukturális hiánya. 2009 és 2012 között a Roszatom 68 felső vezetőt és 208 középvezetőt bocsátott el korrupciós vádak miatt.102

A Roszatom legfelső vezetősége körében elkövetett állítólagos korrupciós cselekményekre példa a közelmúltban a Roszatom vezérigazgató-helyettesének, Jevgenyij Jevsztratovnak az ügye, aki a társaságnál a nukleáris biztonságért volt felelős. Jevsztratov 2011 áprilisában hagyta ott állását, és júliusban 50 millió rubel (kb. 1,2 millió euró) elsikkasztásának vádjával tartóztatták le103.104

2012 novemberében Jevsztratovot óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de ügye tovább folytatódott.105 A volt vezérigazgató-helyettest kezdetben csak azzal vádolták, hogy stábjával együttműködve internetről összemásolt szövegrészekről azt állította, hogy kutatási anyag, a saját munkája, majd hogy a kutatásra szánt összeget zsebre tette.

A nyomozók később kiderítették, hogy Jevsztratov és egy másik magas szintű Roszatom-vezető, Musztafa Kaska, a társaság Atomflot nevű leányvállalatának vezérigazgató-helyettese további – a nukleáris hulladék feldolgozására szánt106 – 60 millió rubelt (kb. 1,5 millió eurót107) sikkasztott el. A Jevsztratov ellen folytatott bírósági eljárás 2014 júniusában még függőben volt.

Saját korrupciós ügyei mellett a Roszatomnak egyes leányvállalataival kapcsolatosan is komoly gondjai akadtak.

2010-ben például a Transparency International Russia és egy kalinyingrádi székhelyű civil szervezet, az Ecodefense együttesen vizsgáltak át 200, a Roszatom saját honlapján közzétett megrendelést. A civil szervezetek megállapították, hogy a 200 megrendelésből 83, vagyis az összes vizsgált megrendelés több mint 40%-a megsértette a pályázati eljárásokra, az átláthatóságra és/vagy a közpénzek felhasználására vonatkozó orosz közbeszerzési normákat.108

A közbeszerzési előírások megsértésével összefüggő esetek egy része Oroszországban nyilvánosságot kapott.

2010-ben a Kommerszant nevű újság tényfeltáró újságírói arról számoltak be, hogy Alekszej Votjakov, a Roszatom RosRAO nevű hulladékkezelő leányvállalatának vezérigazgató-helyettese és ügyvezető igazgatója, Makszim Beljajev nukleárishulladék-tároló tartályokat vásárolt összesen 450 millió rubel (mintegy 11 millió euró109) értékben.110 Ez az összeg a becslések szerint többszöröse volt a normál piaci árnak. A Roszatom saját vizsgálata megállapította, hogy a tartályokat a törvény által előírt pályáztatás nélkül és a Roszatom belső eljárási rendjének megsértésével vásárolták meg.111 A RosRAO irattárában ráadásul több olyan tartály átvételét igazoló levelet is találtak, amelyeket nem is szállítottak le. Ezt követően mindkét vezetőt elbocsátották, és vádat emeltek ellenük.112 2014 júniusáig még nem született jogerős határozat az ügyben.

21


21A Roszatom korrupciós problémái feltételezhetően súlyos mértékben gyengítették a nukleáris biztonságot mind belföldön, mind pedig nemzetközi szinten.

Az egyik, nagyobb nemzetközi nyilvánosságot nyert ügyben Szergej Sutov, a Roszatom ZIO-Podolszk nevű atomenergetikai építőipari leányvállalatának beszerzési igazgatója volt érintett, akit társaival több mint 145 millió rubel (3,47 millió euró113) ellopásában való együttműködéssel vádoltak meg 2011 decemberében114. Az elkövetők szállítási igazolásokat hamisítottak hazai és külföldi reaktorokhoz gyengébb minőségű, olcsóbb acél szállítására, ezáltal csalárd módon igazolták az iparági normák teljesítését, miközben az árkülönbözetet megtartották maguknak.115 A Votjakov-Beljajev ügyhöz hasonlóan ez az eljárás is függőben volt 2014 júniusában.

A Sutov-ügy azonban nem volt egyedülálló a maga nemében. 2007-ben a kalinyini atomerőmű munkásai arra lettek figyelmesek, hogy az egyik nemrég gyártott hálózati kapcsolón fordítva tüntették fel a be- és a kikapcsolt állapot jelzését. Az alaposabb vizsgálat során a Harkovi Elektromechanikai Üzemből érkezett berendezésekben számos hibát találtak. Amikor a szállítót szembesítették a problémákkal, kiderült, hogy az alkatrészek egy részét nem a harkovi gyárban állították elő. A közvetítő ehelyett meghamisította az igazolásokat és valahonnan máshonnan szerzett be olcsóbb alkatrészeket, hogy ezzel is növelje hasznát.116

A kalinyini atomerőmű egyik – 2014 februárjában készült – vizsgálati jelentése szerint a jelenlegi beszerzési eljárásoknak nem sikerült megakadályoznuk a gyenge minőségű berendezések és alkatrészek felhasználását és a kellő színvonalat el nem érő alvállalkozók igénybevételét.117

Az állítólagos és a bizonyított korrupciós esetek léptéke, valamint az ezekből fakadó potenciális pénzügyi és biztonsági kockázatok és költségek komoly kérdéseket vetnek föl a tekintetben, hogy vajon a Roszatom intézményi keretei alkalmasak-e a vezetői által hangoztatott nagyarányú nukleáris fejlesztések kivitelezésére. A nukleáris tevékenységek e szakaszában felmerülő komoly nehézségek figyelembe vételével a Roszatom azon szándéka, hogy más országokban, egymástól hatalmas távolságokra nagyszámú reaktor tulajdonosává és üzemeltetőjévé váljon, kétségkívül igen súlyos problémák lehetőségét vetíti előre. A társaság erőforrásaira és képességeire még nagyobb terhek hárulnának, és előfordulhat, hogy például az emberi erőforrások hiányosságait olcsó, képzetlen munkaerővel próbálja meg pótolni, mint ahogyan azt a hazai pályán is tette.

Érdemes ismét megjegyezni, hogy ez a mindenütt jelenlévő korrupció, a dokumentációk hamisítása és az elégtelen minőség-ellenőrzés atomerőművek üzemeltetéséhez szükséges alkatrészeket érint, amire a Sutov-ügy is kiváló példa. És a fentiekben csupán azokról a jelentésekről volt szó, amelyek nyilvánosságra kerültek; számos hasonló jelentés maradhatott egyelőre rejtve.

A kalinyini atomerőmű egyik – 2014 februárjában készült – vizsgálati jelentése szerint a jelenlegi beszerzési eljárásoknak nem sikerült megakadályoznuk a gyenge minőségű berendezések és alkatrészek felhasználását és a kellő színvonalat el nem érő alvállalkozók igénybevételét.

22


A kiégett nukleáris üzemanyag kezelésének hiányosságaiNukleáris fegyverkezési programjának lebonyolításához az 1940-es évektől kezdve a volt Szovjetunió számos, a nyilvánosságtól szigorúan elzárt nukleáris várost épített fel. Ezek a városok elítéltek százezreinek munkájával, teljes titokban épültek fel.118

Az egyik ilyen létesítmény, az ozjorszki Majaki Termelési Egyesülés, Oroszország egyik legrégebbi, nukleáris anyagokat előállító üzeme. Az idők során „öt plutóniumgyártó reaktort, öt tríciumgyártó reaktort, több újrafeldolgozó létesítményt, egy plutónium-metallurgiai üzemet, valamint számos támogató létesítményt üzemeltetett, emellett a fegyver minőségű anyagok és az elkülönített reaktorminőségű plutónium egyik legfontosabb tárolóhelye”.119

A Roszatom által építendő törökországi és magyarországi reaktorok üzemeltetése szempontjából a majaki RT-1-es kiégett üzemanyag újrafeldolgozó üzem különösen fontos létesítmény lenne. Az ebben a két országban üzemeltetett reaktorokban keletkező kiégett üzemanyagot a majaki üzembe szállítanák, amely azonban ezen üzemanyagok újrafeldolgozásához felújításra (retrofit) szorulna.120 A Roszatom által fontolgatott további lehetőség egy új RT-2-es újrafeldolgozó üzem felépítése kifejezetten a VVER reaktorokból és a nyugati tervezésű nyomottvizes reaktorokból származó üzemanyagok újrafeldolgozására. A majaki létesítmény 1976 óta végzi hazai és külföldi atomreaktorokból származó kiégett üzemanyagok újrafeldolgozását és tárolását. Csaknem négy évtized elteltével az újrafeldolgozás tovább folyik a majaki üzemben, ahol évente mintegy egytonnányi reaktorminőségű plutóniumot szeparálnak.121 A reaktorminőségű plutónium alkalmas bármilyen fejlettségi szintű atomfegyver gyártására, és a majaki üzem évente mintegy 250-400 nukleáris fegyver előállítására elegendő plutóniumot termel.122

A Roszatom azzal indokolta a majaki üzem által végzett újrafeldolgozás folytatását, hogy a plutóniumot a gyorsneutronos szaporítóreaktor-programjában fogják felhasználni. A többi olyan országhoz hasonlóan azonban, amelyek az évtizedek során több milliárd eurónak megfelelő összegeket fordítottak a szaporítóreaktoros programokra, ez a fejlesztési kezdeményezés minden szándék és erőfeszítés ellenére sem járt sikerrel.123

Az orosz szaporítóreaktor-program mintegy hat és fél évtizeddel ezelőtt, 1949-ben indult útjára.124 A program 2010-ben végzett becslések szerint 12 milliárd dollárba került.125 Ez idő alatt a szovjet/orosz program során alig néhány kísérleti, demonstrációs célú gyorsreaktort sikerült beindítani.126 Az oroszok szerint a BN-600 demonstrációs reaktor127 a világ minden más gyorsreaktoránál nagyobb teljesítménykihasználtsági tényezővel rendelkezik. Atomtudósok és -fizikusok azonban rámutattak, hogy ez „csak azért lehetséges, mert az üzemeltetők a számos nátriumtűz ellenére hajlandóak a reaktort tovább működtetni”.128

23

23


Bár a BN-800-as reaktor első kritikusságát az iparág sikeresnek és áttörésnek kiáltotta ki, aligha nevezhető annak. Ha ugyanazon értékelési kritériumokat használjuk, mint amilyeneket bármilyen más szektorban alkalmaznának a felmutatott teljesítmény értékeléséhez, akkor azok többsége alapján a program aligha tekinthető „sikeresnek”: 65 éves kifutási időre volt szükség ahhoz, hogy létehozzanak egyetlen, kereskedelmi üzemeltetésre alkalmas reaktort, mindezt harmincéves technológiára alapozva, 30 éves építési idővel, 12 milliárd dolláros beruházással129.

Még akkor is évtizedekig tarthat, mire reaktorminőségű plutóniumkészleteinek használatára sor kerül, ha a Roszatom folytatja gyorsneutronos szaporítóreaktor-programját. Ennek oka, hogy Oroszország egy, az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy előbb legalább 34 tonnányi többletet használ fel a fegyverminőségű plutóniumkészletéből.130

Bár a Roszatom a végleges elhelyezéssel szemben környezetbarát alternatívaként igyekszik bemutatni az újrafeldolgozást, ennek eredményeképpen ma Oroszország rendelkezik a világ egyik legnagyobb reaktorminőségű plutóniumkészletével, ráadásul mindezért szörnyű környezeti és társadalmi árat fizetett.131 Egy tonna kiégett üzemanyag újrafeldolgozásának mellékterméke 45 m3 nagyaktivitású, 150 m3 közepes aktivtású és 2000 m3 kisaktivitású, folyékony halmazállapotú radioaktív hulladék. A radioaktív gázok és folyadékok rutinszerű üzemi kibocsátásai mellett132 a majaki üzemben három súlyos baleset is bekövetkezett: az atomfegyver-programból fakadó sietség következtében a Tyecsa folyóba 1949 és 1956 között jelentős mennyiségű sugárzó részecske került az újrafeldolgozó üzemekből; 1957-ben egy nagyaktivitású radioaktív hulladéktartály robbant fel (ún. Kistim katasztrófa néven is ismert incidens); 1967-ben a Karacsáj-tó kiszáradt medréből származó radioaktív részecskék terjedtek szét. Az 1957-es robbanás nyomán 23 település 10 ezer lakosát kellett kitelepíteni, és a baleset után egy 30-50 km szélességű, 300 km hosszú radioaktív lerakódás keletkezett. Egy kb. 1000 km2 nagyságú területet a gazdasági célú felhasználásból is ki kellett vonni.133

Miközben a majaki üzem tovább folytatja a kiégett üzemanyagok újrafeldolgozását, a környező terület környezeti állapota nem tisztázott. A majaki körülmények átláthatatlansága miatt 2011-ben a svájci nukleáris üzemeltető, az Axpo felfüggesztette a Roszatom leányvállalatával, a TVEL céggel kötött üzemanyagimport-szerződését. A Roszatom átláthatatlanságához tartozott például, hogy nem engedélyezték a svájci hatóságok és az Axpo képviselői számára a helyszín megtekintését. Több éven át folyó huzavonát követően az Axpo 2014-ben úgy határozott, hogy teljes mértékben lemond a Roszatom Majakban újrafeldolgozott uránjának használatáról.134

A majaki körülmények átláthatatlansága miatt 2011-ben a svájci nukleáris üzemeltető, az Axpo felfüggesztette a Roszatom leányvállalatával, a TVEL céggel kötött üzemanyagimport-szerződését.

3

Figyelmeztető tábla Csernobil közelében, Ukrajnában © Greenpeace/Steve Morgan


25

A Roszatom belföldi és nemzetközi nukleáris projektjei

Az orosz kormányzat azt tűzte ki célul, hogy az atomerőművek termelését a hazai villamosenergia-ellátás jelenlegi 17%-os135 részesedéséről 2030-ig mintegy 25 százalékra emeli.136 E terv egyik célja a belföldi olaj- és gázfogyasztás csökkentése annak érdekében, hogy a felszabaduló készleteket az orosz állam nagyobb haszonnal exportálhassa.137

Az utóbbi években azonban a belföldi ambíciók is mérséklődtek. 2008-ban az orosz kormány legfeljebb 42 új reaktor 2020-ig történő oroszországi megépítését hagyta jóvá, amelyek közül 38 hagyományos atomerőművi reaktor, négy pedig a tengeren, úszólétesítményeken felállított reaktor lett volna.138 2009-re a Roszatom terveit felülvizsgálták, és ekkor 2020-ig csupán 23 hagyományos reaktor megépítését irányozták elő.139 2013-ban tovább szűkítették a programot, ezúttal 16 reaktorra.140 A stratégia újabb átgondolása 2014-ben két, az új balti atomerőműbe tervezett blokk elvetését eredményezte, így a célkitűzés tovább csökkent, immár 14 reaktorra.141

A Roszatom ehelyett viszont összehangolt erőfeszítéseket tett nukleáris exportjának bővítésére.142 A következő nyolc évre szóló, 1247 milliárd rubeles (kb. 29,2 milliárd eurós143) orosz szövetségi támogatással megsegítve a Roszatom vezérigazgatója, Szergej Kirijenko 2013 júliusában kijelentette: „Nyereséget akarunk elérni a nukleáris energiából. Az egész világot el akarjuk látni energiával”.144

A Roszatom minden jel szerint szándékosan igyekszik a valóságosnál nagyobbnak mutatni nukleáris reaktorépítési programját. A hazai atomerőműveket tekintve a Roszatom azt állítja, hogy 13 egység kivitelezése van folyamatban145 (az IAEA 10 építés alatt álló reaktorról számol be146), valójában azonban a tényleges szám kilenc.147 A kalinyingrádi Balti 1 reaktor kivitelezése 2013 májusában leállt,148 míg a 2-es blokk építésébe bele sem fogtak; a Nyizsnyij Novgorod melletti két reaktort szintén úgy állítják be, mint amelyek építése folyamatban van, a valóságban viszont – jelentős részben pénzhiány miatt – nem kezdődtek meg a munkálatok.149

A külföldi építkezésekkel kapcsolatban a Roszatom szintén a valóságosnál több olyan reaktorról beszél, mely építés alatt áll. 2012-ben 30 építés alatt álló vagy aktív projektnek minősülő reaktorfejlesztésről számolt be.150 2014-re nyilvános honlapján már csupán 13 kivitelezés alatt álló reaktort említ.151

A valóságban a Roszatom által felsoroltak közül mindössze négy áll építés alatt: kettő Kínában, egy Indiában, egy pedig Belorussziában.152

A felsorolás szerint két reaktor áll megvalósítás alatt Belorussziában, miközben mindössze egynek az építése kezdődött meg az asztraveci telephelyen 2013 novemberében, mégpedig Litvánia határozott tiltakozása ellenére.153 A Roszatom emellett további két reaktornak a vietnami Ninh Thuan tartományban zajló építéséről számol be, miközben ott semmiféle építkezés nincs folyamatban, és 2014 januárjában vietnami illetékesek be is jelentették, hogy az építkezés 2017-re vagy 2018-ra halasztódik.154 A Roszatom szerint a törökországi Akkuyu mellett négy reaktort építenek jelenleg is, ezzel szemben egyetlen egység majdani kivitelezési helyének az előkészítése kezdődött meg csupán. Szintén 2012-ben a Roszatom az örményországi Metszamor melletti reaktor építéséről is tájékoztatást közöl, ám az a reaktor sem áll építés alatt: az ország jelenleg képtelen biztosítani a finanszírozását155, és az építkezés a tervek szerint legkorábban 2018-ban veheti kezdetét.156

26


Végezetül pedig 2014-ben a Roszatom további két reaktor bangladesi építéséről számol be, hozzátéve azonban, hogy ezek a projektek egyelőre a „helyszín előkészítésének” minősülnek. Az építkezésnek 2015-ben kellett volna megkezdődnie, de az ország hivatalos állásfoglalása szerint már most 2017-re halasztották azt.157 A projekt finanszírozására vonatkozó megállapodás egyelőre várat magára, és egyes beszámolók szerint az egy reaktor eredeti becsült 1,5 milliárd dolláros költsége helyett egy orosz hitelszerződés alapján a két reaktor tervezett költsége most 10 milliárd dollár.158 Ez az összeg Banglades 2012. évi GDP-jének mintegy 8%-ával egyenlő.159

Jóllehet a Roszatom által alkalmazott megközelítés nem tükrözi a valóságot, a társaság számára jól mutat és kedvező – bár pontatlan – nemzetközi sajtóvisszhangot eredményezett.160

A Roszatom globális piaci részesedésére vonatkozó túlzott állításait célszerű a hazai piacra kitűzött céljai elérésében és bejelentett nemzetközi értékesítési célkitűzéseinek megvalósításában vallott kudarcainak tükrében is értelmezni. Ennek ellenére, tekintve, hogy a Roszatom a globális piacok jelentős nukleáris szállítója, a társaság export modelljét is érdemes megvizsgálni.161

A közbeszerzési szerződések teljesítésében megmutatkozó problémákOroszország politikai rendszerének megváltozását követően az első olyan szerződés, amelynek megvalósítását a Roszatom elődjei megkezdték, a kínai Tianvan atomerőmű két VVER-1000 típusú reaktora volt 1999-ben.162

Az Oroszországban épített reaktorokhoz hasonlóan a tianvani reaktorok kivitelezése szintén késedelmet szenvedett. A reaktorokat 2004-ben és 2005-ben kellett volna a hálózatra kapcsolni, de ez mindkettő esetében két évet késett. A Roszatom állítása szerint a késést az okozta, hogy a kínaiak igyekeztek lemásolni az orosz technológiát, ami nem volt a szerződéses megállapodás része.163

Az új kalinyini 4-es reaktorhoz hasonlóan a tianvani reaktorokat üzembe helyezésüket követően kevesebb mint egy éven belül két hónapnál hosszabb időre le kellett állítani „tervezett karbantartás” címén.164

Hasonló problémák merültek föl az indiai kudankulami VVER-1000 típusú reaktor esetében.

A kudankulami egység kivitelezése 2002 márciusában kezdődött meg. A reaktort végül 2013-ban, hat évvel az eredeti céldátumot követően sikerült a hálózatra kapcsolni.165

A csúszás okait soha nem tisztázták pontosan. A kudankulami beruházást, különösen a helyi lakosság körében, komoly ellenállás és tömegtüntetések kísérték. Adódhattak azonban a jelentésekben nem szereplő nehézségek magában a kivitelezési folyamatban is. A ZIO-Podolsk gépgyártó üzemmel összefüggő, rossz minőségű acél szállításával kapcsolatos, beszámolónk korábbi részében már taglalt botrány kirobbanását követően az indiai atomenergetikai szabályozó hatóság, az AERB korábbi vezetője igen komoly aggályoknak adott hangot a projekt kapcsán.166

A gyorsan fejlődő gazdaságokkal kötött szerződések mellett – piaci részesedésének növelése érdekében – a Roszatom rendkívül ellentmondásos megítélésű országokkal is hajlandó volt szerződéseket kötni.

1995-ben a Roszatom elődje, a Minatom az iráni Busehr mellett kezdett bele egy VVER-1000 típusú reaktor kivitelezésébe. A projektet számos ország erősen kifogásolta arra hivatkozva, hogy a busehri erőmű segítheti Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson.167 Más projektekhez hasonlóan ennek a megvalósítása is súlyos késedelmeket szenvedett, és a költségek is jelentősen túllépték az eredetileg tervezett összeget. Már közel álltak a projekt feladásához, amikor végül Irán ígéretet tett az összes költségtúllépés fedezésére.168 Az erőművet végül 2011-ben helyezték üzembe.169

27

27


További hasonló példa a Roszatom úszó reaktor modellje. Állítólag olyan országoknak tervezték szállítani ezt a kialakítást, amelyek még nem kellően fejlettek egy nagyobb atomerőmű üzemeltetéséhez. Az úszó reaktortípusnak a kifejlesztését azonban elsődlegesen és alapvetően az a szándék motiválta, hogy az orosz olajkutató és -kitermelő létesítményeket a törékeny északi-sarki környezetben ez lássa el energiával.170 A modell egy uszályon elhelyezett két kisebb, 35 MWe teljesítményű atomreaktorból áll, amelyet oda lehet vinni, ahol éppen szükség van a villamos energiára.171 A Roszatom olyan országok körében próbált házalni úszó atomerőműveivel, mint például a Zöld-foki Köztársaság, Namíbia, Tunézia, Marokkó, Brazília vagy Uruguay.172 Jelenleg az elképzelés teljességgel irreálisnak tűnik. A Roszatom szándékai ellenére erősen kérdéses az úszó reaktor modelljének piacképessége – különösen kritikus a projekt viharos története, valamint a reaktoroknak a szélsőséges időjárási jelenségekkel, valamint a terroristatámadásokkal szembeni védtelensége.173

A Roszatom 2007-ben kezdte meg egy úszó nukleáris reaktor, az Akademik Lomonosov kivitelezését. Az egység üzembe helyezésének tervezett időpontja 2010 volt. 2013 júniusára már 2019-re halasztották a projektet, miközben egyre erősödnek magával a projekt megvalósíthatóságával kapcsolatos kételyek.174

A nukleáris export „felépítés, tulajdonlás, üzemeltetés” (BOO) üzleti modelljeMíg korábban a Roszatom elsősorban olyan országokkal igyekezett közbeszerzési megállapodásokat kötni, amelyek meglévő, kisebb nukleáris energiatermelő kapacitásuk bővítését tűzték ki célul (például India és Kína), a társaság a közelmúltban olyan teljesen új nukleáris nemzetekre is kiterjesztette figyelmét, mint Vietnám, Belorusszia, Banglades és Törökország, valamint olyan, a nukleáris energiatermelés terén komoly hagyományokkal rendelkező országokra, mint Finnország, Magyarország175 és az Egyesült Királyság.176

A fenti, számára új piacokra történő belépés érdekében a Roszatom elkezdte önmagát egy olyan társaságként reklámozni, mely alkalmas a teljes nukleáris ciklus biztosítására – a finanszírozástól az eszközök tulajdonlásán és a reaktorok üzemeltetésén keresztül szükség esetén egészen a kiégett üzemanyag ártalmatlanításáig. E megoldás az „építés, tulajdonlás, üzemeltetés” üzleti modell néven vált ismertté.177 A Roszatom ezt a rendszert a nukleáris reaktorok üzemeltetéséhez vagy hatósági felügyeletéhez szükséges háttérrel nem rendelkező országok számára ideális megoldásként reklámozza.178

Tervei szerint a BOO modell alapján a Roszatom 2030-ig 80 reaktorra kap külföldi megrendelést.179 Pénzügyi elemzők azonban megkérdőjelezik az ilyen léptékű ambíciók gazdasági megvalósíthatóságát. Véleményük szerint a Roszatom számára még állami finanszírozással is komoly nehézségekbe ütközne ilyen nagyszámú, költséges nukleáris projekt pénzügyi támogatásának biztosítása.180 Ráadásul a közelmúlt eseményei további kétségeket vetnek fel arra vonatkozóan, hogy ez az orosz állami hátterű társaság rendelkezik-e majd a nagy hangon hirdetett törekvéseinek megvalósításához szükséges pénzügyi eszközökkel. Az ukrán válság következtében bevezetett nyugati szankciók, a rubel potenciális sérülékenysége (ha a tőke kimenekülése a jelenlegi arányban folyik), illetve az ország hitelminősítésének BBB-re („éppen egy fokkal a bóvli fölötti szintre”) rontása181 egyaránt hatással vannak a fenti célkitűzések teljesítésére.

A Roszatom külpiaci terjeszkedési célkitűzéseinek léptéke és meglehetősen gyenge eddigi belföldi, oroszországi teljesítménye együttesen komoly kétségeket vet föl egy ilyen nagyarányú nemzetközi reaktorépítési program biztonságos megvalósíthatóságára vonatkozóan.

A Roszatom ambíciói ellenére a társaságra jellemző titkolózás önmagában is további akadályt gördít céljainak megvalósítása elé: korlátozza modelljeinek külföldi engedélyeztethetőségét, ezáltal akadályozva azt is, hogy más szállítókkal egyenlő feltételek mellett versenyezzen a külföldi piacokon.182 Hozzá kell tenni azonban, hogy a nyugati és az ázsiai atomreaktor-társaságok átláthatósága szintén távol áll az elfogadhatótól.

A Roszatom nemzetközi portfóliójának alaposabb vizsgálata a társaság oroszországi tevékenységeit sújtó gondokhoz nagymértékben hasonlatos problémákat mutat.

28


3. esettanulmány A Roszatom érintettsége a bulgáriai belenei atomerőmű kapcsánA Roszatom Bulgáriával kötött „építés, tulajdonlás, üzemeltetés” szerződésének teljesítésében vallott kudarca rámutat a modellben rejlő problémákra.

A Roszatom a volt kommunista utódpárttal, a Bolgár Szocialista Párttal (BSP) egyeztetett az atomerőmű kivitelezésével kapcsolatban. Az alá nem írt szerződésre vonatkozó tárgyalásokat követően a Roszatom a BOO megoldást javasolta a belenei atomerőmű megvalósítására. A szerződés szerint két VVER-1000/AES-92 reaktort építenek Belene város mellett, egy korábban feladott projekt helyszínén.183

Érdemes megemlíteni, hogy a Roszatom export ágazata, az Atomsztrojexport, a bolgár kormány és az állami energiatársaság, a NEK közötti tárgyalások a reaktorra vonatkozó ügylet mellett számos nem nukleáris területet is érintettek. A pályázati eljárás idejében került sor a belenei fejlesztésnek a gázszállítások ügyével való összekötésére, a régóta tervezett Déli Áramlat elnevezésű gázvezeték projekt tárgyalására.184 185 Az orosz állami olajcég, a Lukoil aktív lobbitevékenységet folytatott az ügy során,186 valamint a műszaki-mérnöki tanácsadó Worley Parsons és az Atomsztrojexport közötti állítólagos szoros kapcsolatok is ekkor alakultak ki.187 A pályázati eljárásban sokak szerint már a kezdetektől az Atomsztrojekszportot részesítették előnyben, aminek következtében a többi pályázó viszonylag korán kilépett a versenyből. A kanadai társaság, az Atomic Energy of Canada Limited (AECL) egyenesen kijelentette, hogy kivonul a folyamatból, ha nem „teszik a tanácsadók és a technológia kiválasztásának folyamatát átláthatóvá, tisztességessé és versenyalapúvá.” A kanadai társaság végül visszavonta ajánlatát.188

Amikor a Szocialista Párt elveszítette a hatalmat és azt a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vette át, az új kormány olyan politikai intézkedéseket hozott, amelyek célja az volt, hogy a Roszatom befolyását a projekt felett csökkentse. Az elképzelések megvalósításához – egyebek között – Franciaországtól igyekezett támogatást biztosítani.189 A Roszatom különféle csatornákon keresztül próbált hatást gyakorolni a folyamatra190, és még Vlagyimir Putyin miniszterelnököt is rávette, hogy tegyen személyes látogatást Bulgáriába.191 Azonban a GERB formálta kormányt nem sikerült meggyőzni, és az teljes költségbecslést követelt. Ez a kormány annyira nem bízott abban, hogy a Roszatomtól megbízható, pontos információkhoz juthat, hogy végül szerződtette a HSBC Holdings nevű céget, a világ egyik legnagyobb banki és pénzügyi szolgáltató intézményét, hogy dolgozzon ki egy költségelemzést.192

A szerződés 2008 januárjában történt aláírásakor a közzétett szerződéses ár 4 milliárd euró körül volt. 2010-ben a HSBC kimutatta, hogy a Roszatom a projekt teljes költségét 10,15 milliárd euróra inflálta.193 Amint kiderült, hogy a valódi költségek tekintetében félrevezették, a bolgár kormány felmondta a szerződést. Amikor a GERB 2013 elején elveszítette a parlamenti választásokat, az új, BSP által vezetett kormány kísérletet tett a régi projekt teljes BOO konstrukcióban történő újjáélesztésére, ezidáig azonban nem járt sikerrel.194


29

29


4. esettanulmány A Roszatom és a törökországi akkuyui atomerőműA törökországi akkuyui tervezet a Roszatom egyik telephely-előkészítéssel induló BOO-projektjének első olyan esete, amely az építési szakasz felé halad – jóllehet nehézségek itt is vannak. A kivitelezés legkorábban 2016-ban kezdődhet el.195

2008 márciusában Törökország pályázatot hirdetett az első törökországi atomerőműnek Akkuyu melletti megépítésére. Az ország átfogó szerződés megkötésére törekedett, bár nem kifejezetten igényelték a BOO alapú konstrukciót.196 Különböző országokból összesen tizennégy társaság197 igényelte a pályázati dokumentációt. A pályázók mindegyike határidő-hosszabbítást kért, de ezt az igényt elutasították.198 A Roszatom leányvállalataiból, azaz az Atomsztrojexportból és az InterRAO nevű cégből, valamint a török Park Teknik Csoportból létrejött orosz-török szindikátus azonban lehetőséget kapott arra, hogy az eredeti ajánlatukat követően átdolgozott ajánlatot nyújtson be.199

A Roszatom négy VVER-1200 reaktorból álló erőmű felépítésére tett ajánlatot. A négy Roszatom-tervezésű reaktor által termelt áram eredetileg meghatározott ára kilowattóránként 0,2113 dollár (0,1721 euró200) lett volna.201 A 2010-ben folytatott tárgyalások során ez az összeg kilowattóránként 0,1235 dollárra (0,093 euróra202) csökkent, az 1. és a 2. számú blokkok által termelt villamos energia 70 százalékára, továbbá a 3. és a 4. számú blokk termelésének 30 százalékára vonatkozóan, a kereskedelmi üzemeltetés megindítását követő első 15 év folyamán.203

2012-ben a volt orosz atomenergetikai miniszterhelyettes, Bulat Nigmatulin elemzést tett közzé a projektről, amelyben szokatlanul éles hangon kritizálta a projekt megvalósíthatóságát, elsősorban a Roszatom szemszögéből. Elemzése szerint a török oldal semmiféle pénzügyi kötelezettséget nem vállalt, míg a Roszatom kötelezte magát, hogy gondoskodik a projekt finanszírozásáról, amelynek egyetlen lehetséges forrása az orosz szövetségi költségvetés.204 A Roszatom emellett vállalta a török munkások ingyenes oktatását, valamint vállalta azt is, hogy az inflációtól, az üzemanyagárak alakulásától és a projekt költségvetési kereteinek túllépésétől, illetve a valutaárfolyamok ingadozásától függetlenül rögzített áron értékesíti a villamos energiát.205 A Roszatom köteles villamos energiát szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az erőmű üzemel vagy sem. A szerződés továbbá nem tartalmazott a vis major esetekre vonatkozó rendelkezéseket sem. További nehézséget jelenthet, hogy a telephely meglehetősen közel esik a népszerű antalyai tengerparthoz, a helyi közösségek tiltakozásainak céltáblájává válhat, és a tömeges ellenállás következtében a kivitelezés jelentős késedelmeket szenvedhet.206

A projekt megvalósítása már eddig is több ponton csúszott – a legutóbbi esetben kétszer is elmulasztották a török előírásoknak megfelelő környezeti hatásvizsgálatitanulmány benyújtását;207 végül a közelmúltban sikerült egy új változatot beadni.208 Az akkuyui projekthez továbbá nem sikerült a VVER-1200 modell biztonsági felülvizsgálatának elvégzésére megfelelő vállalkozót találni – ezidáig három pályázatot kellett felfüggeszteni209, a legutolsót 2013 szeptemberében állították le.210

A Nigmatulin által előrevetítettek szerint helyi lakossági csoportok valóban számos okból ellenzik a projektet. 2014 februárjában a mersini közigazgatási bíróság előtt támadták meg a tervezetet és a telephelyre kiadott engedély visszavonását kérték.211 Érveik szerint az eredeti, 1975-ben kiadott engedélyt a Török Atomenergetikai Ügynökség (TAEK) úgy újította meg, hogy nem vette megfelelően figyelembe azokat a kutatási adatokat, amelyek az utóbbi évtizedekben születtek. Ezen információk szerint ugyanis a régió komoly szeizmikus mozgások veszélyének kitett terület.212

Miközben mind Törökországban, mind Oroszországban egyre halmozódnak a problémák, továbbra sem egyértelmű, hogy egyáltalán megépül-e mind a négy reaktor, jóllehet az első egységek kivitelezésére irányuló előkészületeket már megkezdték.


30


5. esettanulmány A Roszatom és a magyar kormány közötti megállapodásA Roszatom a saját számára sokkal kedvezőbb tranzakciót kötött a magyar kormánnyal, mint amilyet Törökországgal sikerült aláírnia, ahol igen nehezen teljesíthető feltételeket vállalt.

Nem lehet teljes bizonyossággal eldönteni, hogy a Roszatom azért vállalta számára előnytelen feltételekkel a török üzletet, mert szüksége volt végre egy zászlóshajóként felmutatható BOO projekt beindítására, vagy azért, mert – amint erre egy volt szovjet tisztviselő utalt213 – az állami társaság eljárását inkább politikai szándékok mozgatták. Ezzel szemben a magyarokkal a két VVER-1200 reaktor paksi megépítésére vonatkozóan kötött szerződés – a magyar kormány és a magyar adófizetők kárára – kétségkívül sokkal kedvezőbb a Roszatom számára, mint a török szerződés.

2014. január 14-én a hatalmon lévő magyar jobboldali populista kormány új nukleáris reaktor építésére vonatkozó egyezményt kötött a Roszatommal. A magyar közvélemény elől addig gyakorlatilag teljesen eltitkolták a folyamatban lévő tárgyalásokat, így a bejelentés még az ágazati szakértőket is meglepte.

A januári keretmegállapodást március 31-én – alig 6 nappal a magyarországi választások előtt – a finanszírozásról kötött szerződés aláírása követte. A magyar lakosság csak a rákövetkező napon szerzett tudomást az ügyletről, miután az orosz média beszámolt a szerződéskötésről.214

Míg az akkuyui tranzakció gazdasági feltételei a Roszatom számára csaknem katasztrofálisnak tekinthetők, a Paks 2 megállapodás ennek pontosan az ellenkezője. A megállapodás szerint Magyarország 10 milliárd euró összegű hitelt kap Oroszországtól, amelynek törlesztése 2026-ban indul függetlenül attól, hogy sikerül-e addigra befejezni a paksi beruházást.215 A magyaroknak emellett további 2,5 milliárd eurónak megfelelő forrást kell találniuk a projekt finanszírozásához. A kölcsön változó kamatozású, a kamatláb idővel emelkedni fog, és a magyar kormánynak forint vagy rubel helyett euróban kell törlesztenie, vállalva a kamatlábak ingadozásával járó teljes kockázatot.216 A magyar országgyűlés 2014. június 23-án sajnálatos módon jóváhagyta a szerződést.217

A Paks 2 tranzakció feltételei alapján a magyar kormány vagy ténylegesen függővé válik a Roszatomtól a következő 30 évre, vagy egy igen nehezen megnyerhető, költséges pereskedésnek nézhet elébe. Létezik azonban Magyarország számára egy lehetőség arra, hogy elkerüljön egy ilyen katasztrofális mértékű pénzügyi terhet: amennyiben nem jönnek létre kivitelezési megállapodások a Roszatommal, akkor nem kerül sor a pénz kölcsönadására. Magyarország ebben az esetben nem tartozna eurómilliárdokkal egy olyan nukleáris beruházásért, amely nem tudni, hogy elkészül-e vagy sem, és amely jelentős késedelmeket és költség-túllépéseket szenvedhet, amint az a Roszatom többi építkezésén is rendre előfordult.


31

31


A nukleáris hulladék kiviteleA világ atomenergetikai szállítóinak és üzemeltetőinek egyik kritikus és megoldatlan problémája a nukleáris iparág által az elmúlt évtizedek során termelt, több ezer tonna erősen sugárzó, kiégett üzemanyag218 sorsának kérdése. Ezen hulladékok kezelésére megfelelő, életképes, hosszú távú megoldás felmutatásával továbbra is adós az iparág. Azzal, hogy minden reaktor-telephely további évi átlagosan 20 tonna kiégett üzemanyagot termel, az ágazat továbbra is folyamatosan súlyosbítja ezt a már most is megoldhatatlan, kritikus környezetvédelmi problémát.219

A Szovjetunió összeomlása óta az egymást követő orosz kormányok igyekeztek az európai és ázsiai atomerőművek üzemeltetőivel olyan szerződéseket kötni, hogy az erőművek kiégett fűtőelemeit újrafeldolgozásra Oroszországba szállítsák. Ez azonban távol áll a nukleáris hulladék problémájának megoldásától, mert a megoldás helyett csak növeli a radioaktív hulladékok mennyiségét. Ráadásul az újrafeldolgozás egyenes út a plutónium előállításához, ami pedig nukleáris fegyverek gyártásának alapanyaga. Az ilyen szerződések jogi alapjait lefektető jogszabály megalkotását az 1990-es évek során kezdeményezték. A Greenpeace Oroszország és a cseljabinszki régió, valamint általában Oroszország környezetvédő szervezetei együttesen mintegy 2,5 millió aláírást gyűjtöttek össze egy, a radioaktív hulladékok Oroszországba szállításának megtiltására irányuló népszavazás kezdeményezésére. Egyetlen, a Greenpeace által elítélt, egyáltalán nem meglepő, ám döbbenetesen autokratikus lépéssel az Orosz Regionális és Központi Választási Bizottságok több mint 600 ezer aláírást érvénytelenítettek, ezzel az aláírások száma az országos népszavazás kezdeményezéséhez szükséges 2 milliós küszöbérték alá csökkent.220

A Greenpeace és más környezetvédő csoportok akciói nyomán a behozatalra vonatkozó terveket 2001-ig késleltették, végül megszületett az a jogszabály221, amely lehetővé tette a kiégett nukleáris fűtőelemek bármely külföldi üzemeltetőtől származó, újrafeldolgozás céljából történő behozatalát.222

A 2010-es orosz-török megállapodás feltételei szerint223 az akkuyui atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemek sorsáról a Roszatomnak kell gondoskodnia224. Ez a szerződés feltételeinek elfogadása során ösztönzőként hathatott mind a Roszatom, mind pedig a török fél számára. Az akkuyui erőműre vonatkozó pályázat részvételi szakaszában a török kormány jelezte azon igényét, hogy a kiégett fűtőelemek kezelését a reaktor üzemeltetője vállalja. Törökország nem rendelkezik a kiégett nukleáris fűtőelemek kezeléséhez szükséges infrastruktúrával sem műszaki, sem pedig szabályozói tekintetben.225 Ráadásul amint Törökország megindítja nukleáris programját, nemzetközi aggályok is felmerültek a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélye kapcsán, hiszen így az ország nukleáris fegyverek százainak előállítására elegendő mennyiségű plutóniumhoz jut.226

2013 júliusáig azonban még mindig nem jött létre végleges megállapodás Törökország és a Roszatom között az akkuyui erőmű kiégett fűtőelemeinek újrafeldolgozásáról. Amint azt a Török Atomenergetikai Ügynökség 2013-ban közölte: „A felek között esetleg létrejövő külön megállapodás függvényében az orosz eredetű kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása megvalósulhat az Orosz Föderációban.”227

A korábban már jelzettek szerint míg az akkuyui reaktorok Törökországban termelik majd az áramot, ami a hatóságokat illeti, a nukleáris hulladék az oroszoké. E tekintetben Törökország ugyanolyan ügyfélkapcsolatban lesz a Roszatommal, mint amilyen a kelet-európai államok és a Szovjetunió között a hidegháború éveiben állt fenn,228 vagy amilyen Irán esetében létrejött a busehri reaktor kiégett fűtőelemeire vonatkozó közelmúltbeli megállapodás alapján.229

32


A kiégett fűtőelemek elszállítására és újrafeldolgozására vonatkozóan a Roszatom és Törökország között létrejövő bármilyen jövőbeni megállapodás potenciális környezeti, emberi egészségügyi és biztonsági kockázatai semmiképpen nem korlátozódnak a majaki létesítményt vagy bármilyen más, új oroszországi újrafeldolgozó üzemet, illetve ezek környezetét érintő hatásokra. További kockázatok fakadnának a kiégett fűtőelemeknek a szállítást megelőző, az atomerőmű területén történő tárolásából, továbbá maguknak a kiégett fűtőelemeknek a majaki telephelyre történő szállításából. A lehetséges szállítási útvonalak – a Márvány-tenger, a Boszporuszi-szoros, a Fekete-tenger, illetve vasúti szállítási útvonalak – közelében élő nagyszámú lakosság baleset vagy szabotázs esetén igen súlyos kockázatoknak lenne kitéve.230

A meglévő és a leendő ügyfeleket fenyegető, a fentiekben részletezett aggályokat tovább súlyosbítja, hogy a Roszatomnak sikerült még egy jogi kiskaput is biztosítania magának, amely lehetővé teszi az újrafeldolgozott kiégett fűtőelemeknek a származási országba történő visszaszállítását.231 Ha az orosz kormányzat úgy határoz, hogy az akkuyui kiégett fűtőelemek újrafeldolgozásából származó radioaktív hulladékot visszaküldi Törökországba – ezt a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik – a török kormánynak kell megpróbálni megoldást találni az erősen sugárzó radioaktív hulladék törökországi kezelésére.232 Éppen ez az a probléma, amely a kezdetektől sújtja a nukleáris energetikai ágazatot. Egy olyan probléma, amelyet mindeddig egyetlen országnak sem sikerült megoldania, és amelynek elkerülésére a jelek szerint Törökország annak a megállapodásnak a megkötésével törekszik, amelyben a Roszatommal megegyezik a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatosan.

Ezeket az aggályokat veti fel a magyar kormány hasonló jellegű szerződése is, amelyben a VVER 440-es reaktorok kiégett fűtőelemeinek a majaki üzemben történő újrafeldolgozásáról állapodnak meg. Ez utóbbi ügylet megkötésére 2004. április 29-én, néhány nappal az ország EU csatlakozását megelőzően került sor, jóllehet Magyarország teljes mértékben tudatában volt, hogy egy ilyen szállítás az Európai Unión (EU) belül problémákkal járhat.233 A radioaktív hulladékokról szóló 2011. évi Euratom irányelv tartalmazza a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozás céljából történő Oroszországba való szállításának lehetőségét.234

Amikor a Greenpeace Magyarország további tájékoztatást kért235 Magyarországtól a 2003-ban a Paksi Atomerőműben bekövetkezett, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) 3-as besorolású üzemzavarból származó sérült üzemanyagnak Oroszországba küldését célzó terveiről, megerősítették, hogy az üzemzavar során megsérült fűtőelemeket a majaki üzembe szállítják. Világosan közölték továbbá, hogy az exportált radioaktív hulladék tulajdonjogát a Roszatom leányvállalatának, a TVEL cégnek adják át, kizárva annak lehetőségét, hogy a keletkező hulladékot visszaszállítsák, amit egyébként az EU Irányelv lehetővé tett volna. A tulajdon átadását az EU Irányelv csak azokban az esetekben engedélyezi, ha igazoltan rendelkezésre áll a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény, amellyel azonban Oroszország nem rendelkezik.236 A magyar radioaktívhulladék-exportra vonatkozó tervek állapota jelenleg ismeretlen.237

33

33


Cseljabinszk-65-höz, a Majak nukleáris újrafeldolgozó üzemhez legközelebb lévő falu, Muszlimovo 1993-ban© Eugene Poggeo/Greenpeace

A csernobili létesítmény 1996-ban © Greenpeace/ Steve Morgan


35

Oroszország minden polgári és hadászati nukleáris programjának valamennyi aspektusát felügyelő orosz állami hátterű társaságként a Roszatom a globális piac egyik legnagyobb nukleáris beszállítója. Magának a társaságnak roppant méreteiből, tevékenységeinek mérhetetlen kiterjedtségéből és az orosz kormányzattal való összefonódásából, továbbá a kormánytisztviselők és a Roszatom felső vezetőinek köre közötti folyamatos átjárásból, valamint a társaság valóban független felügyeletének hiányából fakadóan azonban a társaság tevékenységét rengeteg probléma kíséri. A Roszatom egyik jogelődje végigasszisztálta a világ legsúlyosabb nukleáris balesetét, a csernobili katasztrófát. Jóllehet a társaság állítása szerint tanult a tragédiából, közelmúltbeli biztonsági teljesítménye viszont azt mutatja, hogy biztonsági kultúrájában nem sok minden változott se Oroszországban, se más, olyan országokban, ahova nukleáris energiát exportál. A biztonsági szabályokat rendszeresen megsértő, gyakori baleseteket okozó, a megfelelő, képzett munkaerőt nélkülöző, az atomerőművekben alacsony képzettségű, gyakorlatilag kényszermunkásokat alkalmazó és megfelelő minőségi kontrollmechanizmusok nélkül működő Roszatom reaktorai elfogadhatatlan kockázatoknak teszik ki a lakosságot mind Oroszországban, mind pedig külföldön.

A társaságot átható, a közelmúltban nyilvánosságra került korrupció nem csupán annak lehetőségét hozta létre, hogy a – részben kifejezetten a nukleáris biztonság javítására szánt – közpénzek hatalmas összegei gazdag magánemberek magánszámláira kerülhessenek. Azt is kétségessé teszi, hogy vajon képes-e az orosz kormány biztosítani, hogy ilyen súlyos törvénysértések a jövőben ne fordulhassanak ismét elő.

A Roszatom hatalmas ambícióval törekszik nukleáris programjának globális léptékű kiterjesztésére. Az orosz szövetségi pénzek, valamint az olaj- és gázkivitelből származó bevételek segítségével az állami társaság globális nukleáris flottájának elképesztő mértékű bővítésén fáradozik az általa kialakított „építés, tulajdonlás, üzemeltetés” konstrukció segítségével. Ezt a törekvést a jelek szerint nem annyira gazdasági racionalitás, hanem inkább más motivációk hajtják. Azonban az elemzők még az orosz kormányzati pénzügyi segítség ellenére is komoly kétségeket fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e egyetlen üzemeltető számára ilyen nagyszámú nukleáris projektet megfelelően finanszírozni – ugyanis a pénzügyi terhek hatalmasak, ha nem éppen elviselhetetlenül nagyok lennének. A Roszatom nyilatkozatai eltúlzottak, ambíciói zabolátlanok.

A fentieken túlmenően mind Oroszországon belül, mind pedig más országokban a Roszatom reaktorépítési projektjeit nem csupán a megfelelő biztonsági ellenőrzési mechanizmusok hiánya és biztonsági aggályok, de késedelmek és költségtúllépések is jellemzik – csakúgy, mint a nukleáris iparág minden más szereplőjét a világ bármely részén. Azokban az esetekben, ahol a befektetők a saját pénzükből finanszírozták a projekteket és nem hagyták a Roszatomra a finanszírozást, a potenciális ügyfelek vagy arra az energiára várnak, amelyről azt hitték, hogy már évekkel korábban hozzájutnak, vagy költségeik elképesztő mértékű növekedésével küzdenek. Esetleg, mint Bulgária példájában, végül leállítják a projektet, amikor rádöbbennek, hogy a költségek időközben az eredetileg tervezett összeg kétszeresénél is nagyobbra nőttek.

Következtetések

36


Végül pedig a kiégett fűtőelemek Roszatom általi újrafeldolgozása a környezet nagyarányú radioaktív elszennyezéséhez,238 az egész lakosság egészségének fokozott veszélyeztetéséhez, súlyos balesetek bekövetkezésének kockázatához és a szennyezőanyagok még nagyobb mértékű szétterjedéséhez vezet. A Roszatom által szállított, de külföldön üzemeltetett reaktorokból származó kiégett fűtőelemek visszavételére vonatkozó ajánlat nem csupán az atomerőművekben jelentkező kockázatokat nem számolja föl – tekintve, hogy a kiégett fűtőelemeket elszállítás előtt a helyszínen kell hűteni és tárolni –, hanem, többek között a szállítás során, jelentős mértékben növeli a lakosság kockázatait.

Ezzel egy időben a folyamatos újrafeldolgozásnak és a plutóniumkészletek felhalmozásának igazolását szolgáló orosz gyorsneutronos szaporítóreaktor-programot komoly késedelmek és egyéb gondok jellemzik, mint minden más olyan országban, ahol kísérletet tettek ilyen reaktorok kifejlesztésére. Az egyetlen eredmény a nukleáris fegyverek elszaporodásának növekvő kockázata a fegyvergyártásra alkalmas plutónium oroszországi készleteinek folyamatos növekedése révén. A jelenlegi ukrajnai geopolitikai válság megmutatta, mennyire védtelen a nukleáris iparág a politikai fejleményekkel szemben. A közelmúlt fejleményeiből fakadó egyik jelentős probléma, hogy a Roszatom számára potenciálisan lehetetlenné válhat a nukleáris üzemanyag Ukrajnán keresztül történő szállítása – amely újraindult ugyan, de az országban kialakult feszültségek erősödésével ismét kihívások elé nézhet.239

A Roszatom mint üzleti partner minden szempontból komoly aggályokat vet fel. Pénzügyi, biztonsági, politikai és védelmi szempontból a társaság belföldi és nemzetközi nukleáris terjeszkedési ambíciói szükségtelen és elfogadhatatlan kockázatokat jelentenek mind a lakosságra, mind pedig a potenciális ügyfelekre nézve.

37

37

A ROSZATOM KOCKÁZATAI AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS ÜGYEINEK ÉS TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSAAratás a 30

km-es zónán belül, az ukrajnai Csernobilban (1996) © Clive Shirley/ Signum/Greenpeace

38


1 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. június 30. A PDF-változatot lásd: http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf. Online olvasáshoz: http://www.worldnuclearreport.org/World-Nuclear-Report-2013.html

2 Sieff, M. 2010. Kazakhstan, Russia join forces for uranium dominance. Central Asian Newswire. 2010. július 6.

3 Carbonnel, A.d.2013. Russian nuclear ambition powers building at home and abroad, Reuters, 2013. július 22. http://www.reuters.com/article/2013/07/22/russia-nuclear-roszatom-idUSL5N0F90YK20130722

4 International Panel on Fissile Materials, Russia: http://fissilematerials.org/countries/russia.html

5 Környezetvédelmi törvény 48. és 51. cikk. Az Oroszországi Föderáció elnöke aláírta 2002. január 10-én. Hatályba lépett közzététele napján, 2002. január 12-én.

6 Rosatom. Industry Structure. http://www.roszatom.ru/en/about/nuclear_industry/Industry_structure/

7 Hirsch, H., Becker, O., Schneider, M.&Froggatt, A. 2005. Nuclear Reactor Hazards Ongoing Dangers of Operating Nuclear Technology in the 21st Century. Report Prepared for Greenpeace International. 2005. április. http://www.greenpeace.org/seasia/th/PageFiles/106897/nuclearreactorhazards.pdf

8 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. 18-20. o. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf. Megjegyzendő, hogy az IAEA PRIS adatbázis nem tartalmazza az összes részletet az építkezés megkezdésének és felfüggesztésének időpontjáról.

9 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. június 30. 26-27, 30-31, 86, 118-120, 123-125 o. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf

10 Turning Point at Chernobyl, Mikhail Gorbachev, 2006. április 14., http://www.project-syndicate.org/commentary/turning-point-at-chernobyl

11 Egy korai becslés szerint a csernobili baleset rövid távú költségvonzata 15 milliárd dollár környékére tehető, hosszú távú költségei 75-150 milliárd dollár közelében lehetnek, lásd: US Presidential Commission on Catastrophic Nuclear Accidents (1990), Report to the Congress from the Presidential Commission on Catastrophic Nuclear Accidents (Volume One), 1990. augusztus, 73. o., 10. lábjegyzet. Egy másik, 1990. évi jelentés becslése szerint 1996 és 2000 között a volt Belorusz, Orosz és Ukrán Szovjet Köztársaságok költségei mintegy 170-215 milliárd rubelre tehetők (az akkori hivatalos valutaárfolyamok alapján ez 283-358 milliárd dollárnak felelt meg), lásd: „Study Says Chernobyl Might Cost 20 times more than Prior Estimates”, Wall Street Journal Europe, 1990. március 29. A „belorusz kormány becslése szerint az 1986 és 2015 között felmerülő teljes gazdasági kár összege mintegy 235 milliárd dollár lesz (1992. júniusi árakon számítva).” lásd: Ministry for Emergencies and Population Protection from the Chernobyl NPP Catastrophe Consequences (1999) „The Republic of Belarus: 9 years after Chernobyl, Situation, Problems, Actions”, National Report. Egy másik becslés szerint a teljes gazdasági költség csak Ukrajnában 130 milliárd dollár, lásd: Vargo, G.J. (ed) (2000), The Chernobyl Accident: A Comprehensive Risk Assessment, Batelle Press, reviewed in Thorne, M.C. (2001), Annals of Nuclear Energy 28, 89-91 o.

12 Rocchio, D.M. 1987. The Price-Anderson Act: Allocation of the Extraordinary Risk of Nuclear Generated Electricity: A Model Punitive Damage Provision. Boston College Environmental Affairs Law Review. 14(3), 521-560. Lásd: http://lawdigitalcommons.bc.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1602&context=ealr

13 Yanarella E (1981). The Politics of the Peaceful Atom. Peace & Change: A Journal of Peace Research. 7(3), 45-58.

14 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf






20 6 2014. augusztus The Government of the Czech Republic. Resolution: Final report of the government envoy for the expansion of the Temelín nuclear power station. No. 668. Copy of the information held by Greenpeace International. Translation by Jan Haverkamp, Energy Campaigner, Greenpeace Central and Eastern Europe.





25 Az átváltást az OANDA valutaátváltó programmal végeztük, http://www.oanda.com/currency/converter/.

26 Rosatom. Historical development of the Russian nuclear industry. http://www.rosatom.ru/en/about/nuclear_industry/history/

27 Bellona. Rosatom state corporation. 2007. november 26. http://bellona.org/news/nuclear-issues/nuclear-russia/2007-11-roszatom-state-corporation

28 A teljes szervezeti felépítéshez lásd: http://www.rosatom.ru/en/about/nuclear_industry/Industry_structure/

Lábjegyzetek

39

39


29 Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló Governing Bodies 30. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Roszatom_AR_2012.pdf

30 РОССИЙСКАЯ ФЕДЕРАЦИЯ ФЕДЕРАЛЬНЫЙ ЗАКОН О ГОСУДАРСТВЕННОЙ КОРПОРАЦИИ ПО АТОМНОЙ ЭНЕРГИИ “РОСАТОМ” (Orosz Szövetségi Törvény 2007/12/01 No. 317-FZ). Az elnöki jogköröket lásd 5. cikk 1-3; a kormányzati jogköröket lásd 5. cikk 1; a költségvetési finanszírozásról lásd 19. cikk, 2 és 21. cikk 1-4; az Ellenőrző Bizottságra vonatkozóan lásd 31. cikk 1-5. http://base.consultant.ru/cons/cgi/online.cgi?req=doc;base=LAW;n=148994

31 Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló Governing Bodies 30. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf

32 Rosatom. Director General. http://www.rosatom.ru/en/about/governing_bodies/directorgeneral/

33 Roszatom. Felügyelő bizottsági tagok. http://www.rosatom.ru/en/about/governing_bodies/supervisoryboard/

34 РОССИЙСКАЯ ФЕДЕРАЦИЯ ФЕДЕРАЛЬНЫЙ ЗАКОН О ГОСУДАРСТВЕННОЙ КОРПОРАЦИИ ПО АТОМНОЙ ЭНЕРГИИ “РОСАТОМ” (Orosz Szövetségi Törvény 2007/12/01 № 317-FZ). Más hatóságokra vonatkozó korlátozásokat lásd 3. cikk 14; a beszámoló-készítési követelmények alóli kivételeket lásd 6. cikk 2; a társaság szerkezetátalakítására vonatkozó szabályokat lásd 41. cikk 2; az államtitokká nyilvánításra vonatkozó jogot lásd 27. cikk 11. http://base.consultant.ru/cons/cgi/online.cgi?req=doc;base=LAW;n=148994. Az adatszolgáltatásra vonatkozó általános kötelezettségeket lásd РОССИЙСКАЯ ФЕДЕРАЦИЯ ФЕДЕРАЛЬНЫЙ ЗАКОН О НЕКОММЕРЧЕСКИХ ОРГАНИЗАЦИЯХ (Orosz Szövetségi Törvény 1996/01/12 N 7-FZ (2014.02.21-én módosított)), 32. cikk. http://base.consultant.ru/cons/cgi/online.cgi?req=doc;base=LAW;n=159363





39 Az Orosz Föderáció Elnökének 1995. 11. 30-án kiadott rendelete № 1203 (szerkesztve 2007.12.24), 25 o.

40 Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló Az alkalmazottak számát lásd, 47 o., EBITDA 46. o., közvélmény 47 o., http://ar2012.roszatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf

41 A következő átváltásokat az OANDA valutaátváltó programmal végeztük, http://www.oanda.com/currency/converter/ Dátum: 2012. december 31.


43 International Atomic Energy Agency (IAEA). Power Reactor Information System (PRIS). http://www.iaea.org/PRIS/WorldStatistics/OperationalReactorsByCountry.aspx 2014. 2014 augusztusában Japán 48 atomreaktora továbbra is leállítva (a Fukusima Dai Icsi 6 reaktorát nem számítva). Lásd: Japan Atomic Industrial Forum, 2014. augusztus 12., http://www.jaif.or.jp/english/news_images/pdf/ENGNEWS02_1407888641P.pdf

44 World Nuclear Association. April 2014. Nuclear Power in Russia. http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-O-S/Russia--Nuclear-Power/; Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló 19. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf

45 Schneider, M., Froggatt, A., Hazemann, J. 2012. World Nuclear Industry Status Report 2012. 2012. július 5. 87. o. http://www.worldnuclearreport.org/-2012-.html

46 International Atomic Energy Agency (IAEA). Power Reactor Information System (PRIS). Russian Federation. http://www.iaea.org/pris/CountryStatistics/CountryDetails.aspx?current=RU. A PRIS továbbra is tíz új építést sorol fel, köztük egy reaktort a kalinyingrádi balti atomerőműnél, amely itt nem szerepel, mert Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozata szerint jelenleg felfüggesztett állapotban van. V.ö. Menkiszak, M. Russia freezes the construction of the nuclear power plant in Kaliningrad. 2013.6.12. OSW Centre for Eastern Studies. http://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2013-06-12/russia-freezes-construction-nuclear-power-plant-kaliningrad; cf. also World Nuclear Association. April 2014. Nuclear Power in Russia. http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-O-S/Russia--Nuclear-Power/

47 Roszatom. 2012. 2011. évi nyilvános beszámoló, 31-32. o. http://www.rosatom.ru/en/resources/2aabb8004ed9b097878e8f08a49b1a70/anrep_2011_eng.pdf

48 Roszatom. 2012. 2011. évi nyilvános beszámoló, pl. 23.; 135. o. http://www.rosatom.ru/en/resources/2aabb8004ed9b097878e8f08a49b1a70/anrep_2011_eng.pdf

49 Burmistrova, S. 2014. Russia’s Rosatom to boost orders to $100 bln in 2014-CEO. Reuters, 2014. június 2. http://uk.reuters.com/article/2014/06/02/russia-rosatom-orders-plan-idUKL6N0OJ3NL20140602

50 World Nuclear News. 2013. Rosatom sees exports jump in 2012. http://www.world-nuclear-news.org/C-Rosatom-sees-exports-jump-in-2012-1311134.html; Turkey (4), Ukraine (2), Belarus (2), China (2), Bangladesh (2), Vietnam (2), India (4), Armenia (1). Lásd: Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló 136. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf


40


52 Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló, 18. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf

53 Euratom Supply Agency. 2013. Annual Report 2012, 24. o. http://ec.europa.eu/euratom/ar/ar2012.pdf


55 Rosenergoatom. 2013. Annual Report 2012, 43.o. http://www.rosenergoatom.ru/resources/a3f222004123f6b7947cdc02f1c95e5d/engotchet.pdf

56 Big Power News. 2.7.2013, Росэнергоатом в 2012 г сохранил выручку на уровне 2011 г, сократив убытки в 1,6 раза. http://www.bigpowernews.ru/news/document50643.phtml

57 Big Power News. 2.7.2013, Росэнергоатом в 2012 г сохранил выручку на уровне 2011 г, сократив убытки в 1,6 раза. http://www.bigpowernews.ru/news/document50643.phtml

58 Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló; fizetett adók 6. o., szövetségi költségvetési támogatások 106 o., új építések ráfordításai 130. o., védelmi intézkedések ráfordításai 124. o., reaktor K+F ráfordítások 116. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf

59 A bekezdésben szereplő átváltásokat az OANDA valutaátváltó programmal végeztük, http://www.oanda.com/currency/converter/ Dátum: 2012. december 07.

60 Az Orosz Föderáció Adótörvényének 389. cikke szerint az Orosz Föderáció jogszabályainak értelmében a kereskedelmi forgalomból kivont föld nem adóköteles. A Földtörvény 27 cikk 4. és 6. bekezdése szerint a nukleáris létesítmények, nukleáris anyagokat és radioaktív anyagokat tároló létesítmények által elfoglalt földterületek a kereskedelmi forgalomból kivont területek.

61 A Radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó törvény 30. cikk 2. bekezdése szerint megengedett az alacsony sugárzású folyékony hulladék és a közepesen sugárzó radioaktív hulladék talajba temetése.

62 Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló; pl. 23. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf

63 ЗАКЛЮЧЕНИЕ экспертной комиссии Общественной экологической экспертизы проекта на строительство 2-ой очереди (доработка) Балаковской АЭС. Greenpeace Russia. 2005. http://www.greenpeace.org/russia/ru/press/reports/229822/



66 ЗАКЛЮЧЕНИЕ экспертной комиссии Общественной экологической экспертизы проекта на строительство 2-ой очереди (доработка) Балаковской АЭС. Greenpeace Russia. 2005. http://www.greenpeace.org/russia/ru/press/reports/229822/

67 A következő átváltásokat az OANDA valutaátváltó programmal végeztük, http://www.oanda.com/currency/converter/ Dátum: 2000. december 31

68 Федеральное государственное унитарное предприятие «Санкт-Петербургский научно-исследовательский и проектно-конструкторский институт «Атомэнергопроект» (ФГУП «СПбАЭП»). АЭС-2006. Обоснование инвестиций в строительство Ленинградской АЭС-2. Том 5. Оценка воздействия на окружающую среду. 2006. с.149


70 Roszatom.2012. 2011. évi nyilvános beszámoló, 199. o., http://www.rosatom.ru/wps/wcm/connect/rosatom/rosatomsite.eng/resources/2aabb8004ed9b097878e8f08a49b1a70/anrep_2011_eng.pdf

71 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. 137. o. Lásd még 21. és 22. lábjegyzet, 138. o. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf

72 15min.lt, Russian experts join criticism of Kaliningrad nuclear facility, 2012. szeptember 19., lásd: http://www.15min.lt/en/article/business/russian-experts-join-criticism-of-kaliningrad-nuclear-facility-527-251403

73 Bellona, „Baltic NPP debacle: Construction reported halted, possibly mothballed”, 2013. május 30., http://www.bellona.org/articles/articles_2013/baltic_npp_debacle, as cited in World Nuclear Industry Status Report 2013, 139. o., Mycle Schneider Consulting 2013, http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf

74 World Nuclear News (WNN), „Grid concerns for Baltic project”, 2013. június 11., http://www.world-nuclear- news.org/NN_Grid_concerns_for_Baltic_project_1106131.html

75 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. 137. o. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf

76 Bellona, „Holy grail or epic fail? Russia readies to commission first plutonium breeder against uninspiring global track record,” 2014. augusztus 4., http://bellona.org/news/nuclear-issues/nuclear-russia/2014-08-holy-grail-epic-fail-russia-readies-commission-first-plutonium-breeder-uninspiring-global-track-record

77 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. 138.o. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf

78 6 2014. augusztus The Government of the Czech Republic. Resolution: Final report of the government envoy

for the expansion of the Temelín nuclear power station. Number 668. Copy of the information held by Greenpeace International. Translation by Jan Haverkamp, Energy Campaigner, Greenpeace Central and Eastern Europe.

79 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. 135. o. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf

80 The Chernobyl Disaster. BBC World News. http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/guides/456900/456957/html/nn3page1.stm

81 Greenpeace International. 2011. Chernobyl field findings - 25 years later. Factsheets http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2011/Chernobyl%2025%20Years%20factsheets.pdf

82 Greenpeace International. 2011. Chernobyl field findings - 25 years later. Factsheets http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2011/Chernobyl%2025%20Years%20factsheets.pdf

83 The Human Consequences of the Chernobyl Nuclear Accident, table 2.2. UNDP/UNICEF 2002. http://www.unicef.org/newsline/chernobylreport.pdf

84 Norwegian Radiation Protection Authority (NRPA). The Kyshtym accident, 29 September 1957. NRPA Bulletin, http://www.nrpa.no/dav/397736ba75.pdf

41

41


85 Standring WJF. Review of the current status and operations at Mayak Production Association StrålevernRapport 2006:19. Østerås: Norwegian Radiation Protection Authority, 2006. http://www.nrpa.no/dav/1fbb52ea04.pdf; Data Analysis and Physicochemical Modeling of the Radiation Accident in the Southern Urals in 1957. Atomnaya Energia No 1 1995, 46-50. o. http://www.fas.org/news/russia/1995/fbust037_95011.htm

86 Atomenergoprom. 2011. Press release The first criticality program has started at Kalinin NPP Unit 4. 21.10.2011. http://www.atomenergoprom.ru/en/press/news/2011/10/item2058.html

87 Összeállította és közzétette: Ситуационный кризисный центр Росатома. [The Situational Crisis Center of Rosatom]. Information secondarily hosted on the Greenpeace Russia website:

15-11-2011: http://greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/Kalininskaya_Nov15.pdf

17-11-2011: http://greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/Kalininskaya_nov_17.pdf

19-11-2011: http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/kalininnpp19112011.pdf

23-11-2011: http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/kalininnpp23112011%202011.pdf

25-11-2011: http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/%D0%9A%D0%B0%D0%BB%D0%B8%D0%BD%D0%B8%D1%81%D0%BA%D0%B0%D1%8F%2025%20%D0%BD%D0%BE%D1%8F%D0%B1%D1%80%D1%8F%202011.pdf

26-11-2011: http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/%D0%9A%D0%B0%D0%BB%D0%B8%D0%BD%D0%B8%D0%BD%D1%81%D0%BA%D0%B0%D1%8F%2026%20%D0%BD%D0%BE%D1%8F%D0%B1%D1%80%D1%8F%202011.pdf



13-1-2012: http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/Kalininnpp13012012.pdf

14-1-2012: http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/%D0%9A%D0%B0%D0%BB%D0%B8%D0%BD%D0%B8%D0%BD%D1%81%D0%BA%D0%B0%D1%8F%2014%20%D1%8F%D0%BD%D0%B2%D0%B0%D1%80%D1%8F%202012.pdf


88 ГОДОВОЙ ОТЧЕТ В 2011 ГОДУ. Rostechnadzor. 2011. http://en.gosnadzor.ru/activity/annual-report/Годовой отчет 2011.pdf. *Megj.: a linket be kell másolni a böngészőbe.

89 ГОДОВОЙ ОТЧЕТ В 2011 ГОДУ, 46. o. Rostechnadzor. 2011. http://en.gosnadzor.ru/activity/annual-report/Годовой отчет 2011.pdf. *Megj.: a linket be kell másolni a böngészőbe. A rendezvény videófelvétele elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=u5Zm05nfypw

90 World Nuclear News 2011.12.13. Praise from Putin at Kalinin 4 launch. http://www.world-nuclear-news.org/NN-Praise_from_Putin_at_Kalinin_4_launch-1312117.html

91 World Nuclear News 26.9.2012. Kalinin 4 accepted for commercial operation. http://www.world-nuclear-news.org/NN-Kalinin_4_accepted_for_commercial_operation-2609124.html

92 Rosenergoatom. 2013. Press release Kalinin NPP: the power unit No. 4 is stopped for carrying out planned overhaul. 2013. március 25. http://www.knpp.rosenergoatom.ru/wps/wcm/connect/rosenergoatom/knpp_en/press/news/b881a1804f079ae39f04df398191de8b

93 Акт целевой инспекционной проверки состояния безопасности в филиале ОАО «Концерн Росэнергоатом» «Калининская атомная станция» в филиале ОАО «Атомэнергоремонт» «Калининатомэнергоремонт» 21.02.2014 http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/Rosatom_merged.pdf

94 Rosbalt St. Petersburg 2010.12.31. Прокуратура приостановила деятельность ЛАЭС №2. http://www.rosbalt.ru/piter/2010/12/31/806301.html

95 Vishnevskiy, B. Безумная авария на АЭС под Питером. Novaya Gazeta, 2011.07.21. http://www.novayagazeta.ru/society/47080.html

96 Rosbalt St. Petersburg 16 June 2011. В Финляндии будущей ЛАЭС-2 не боятся. http://www.rosbalt.ru/piter/2011/%2006/16/859329.html

97 Zernova L (2011). Причины обрушения на ЛАЭС-2. Bellona 20 July 2011. http://www.bellona.ru/articles_ru/articles_2011/LAES-Zernova

98 Annual report of the Federal Service for Environmental, Technological and Nuclear Oversight in 2011. 43.o. http://en.gosnadzor.ru/activity/annual-report/Годовой отчет 2011.pdf *Megj.: a linket be kell másolni a böngészőbe.

99 Rosatom. 2012. Press release Jukka Laaksonen gets a post in Rusatom Overseas. 2012. február 2. http://www.rosatom.ru/en/presscentre/news/f7a675004a040754ab04ef03099b7a0a

100 The reforms shall be accompanied with responsibility and motivation, Nuclear strategy XXI, 2006. május 4-5. o. http://www.proatom.ru/files/as22_01_19.pdf

101 Vishnevskiy, B. Безумная авария на АЭС под Питером. Novaya Gazeta, 2011.07.21 http://www.novayagazeta.ru/society/47080.html

102 “Росатом” потерял 150 миллионов рублей на контейнерах для радиоактивных отходов. Lenta.ru. 2012. április 27. http://lenta.ru/news/2012/04/27/damages/

103 A következő átváltásokat az OANDA valutaátváltó programmal végeztük, http://www.oanda.com/currency/converter/ Dátum: 2011. április 1.

104 Ria Novosti 2011.7.20. Moscow court sanctions arrest of ex-Roszatom official over fraud. http://en.ria.ru/russia/20110720/165303988.html

105 Moscow Times 2012.11.13. Ex-Roszatom Deputy Head Granted $160,000 Bail. http://www.themoscowtimes.com/news/article/ex-roszatom-deputy-head-granted-160000-bail/471340.html

106 RAPSI 2014.01.20. Russia’s Rosatom embezzlement case sent for trial. http://rapsinews.com/judicial_news/20140120/270483292.html


108 Анализ эффективности использования денежных средств при осуществлении деятельности по размещению заказов для нужд Государственной корпорации по атомной энергии «Росатом». Heinrich Böll Foundation. 2010. http://bellona.ru/filearchive/fil_roszatom.pdf


110 Trifonov, V. Контейнеры для ядерных отходов дали утечку средств. Kommersant, 2012. május 2. http://www.kommersant.ru/doc/1927312/

42





114 Bellona. 2012. Rosatom-owned company accused of selling shoddy equipment to reactors at home and abroad, pocketing profits. 2012. február 28. http://bellona.org/news/nuclear-issues/nuclear-russia/2012-02-rosatom-owned-company-accused-of-selling-shoddy-equipment-to-reactors-at-home-and-abroad-pocketing-profits

115 Kozlova, N. Начинается процесс о хищении миллионов у “Росатома”. Rossiskaya Gazeta 2013. 05.22. http://www.rg.ru/2013/05/21/roszatom-site.html

116 Popova N. Argumenty Nedeli. На атомные станции поставляются фальшивые детали. 2007.08.02. http://argumenti.ru/crime/n82/35156

117 Акт № 1-1.4/44 от 25.02.2014 целевой инспекционной проверки состояния безопасности в филиале ОАО «Концерн Росэнергоатом» «Калининская атомная станция» в филиале ОАО «Атомэнергоремонт» «Калининатомэнергоремонт» http://www.greenpeace.org/russia/Global/russia/report/energy/nuclear/Rosatom_merged.pdf

118 „Számos munkás olyan veterán, paraszt és munkás volt, aki csupán egy zsák krumplit lopott el, hogy legyen mit ennie a családnak.” Gordon, M. 1998. THE HIDDEN CITY: A special report.; Hard Times for Russia’s Nuclear Centers. The New York Times, 1998. november 18. http://www.nytimes.com/1998/11/18/world/the-hidden-city-a-special-report-hard-times-for-russia-s-nuclear-centers.html

119 A majaki létesítmény már nem gyárt fegyverminőségű hasadóanyagot. Plutónium-előállító reaktorait 1987-1990-ben bezárták. A fegyver minőségű plutónium elválasztását végző radiokémiai üzemet 1987-ben zárták be. O. Bukharin, T. B. Cochran, & R.S. Norris, “New Perspectives on Russia’s Ten Secret Cities,” Natural Resources Defense Council. 1999, October: as cited in Consolidating Fissile Materials in Russia’s Nuclear Complex, The International Panel on Fissile Materials Pavel Podvig, 2009. május, http://fissilematerials.org/library/rr07.pdf

120 A plutónium újrafeldolgozása a kiégett, vagy a kiégett üzemanyagban található plutónium kémiai módszerrel történő elkülönítését jelenti. A plutónium az U238-as uránizotóp neutronbefogásával jön létre. Az eredetileg a plutónium a nukleáris fegyverekben történő felhasználására történő előállítására kidolgozott technológia alkalmazásával ma nagyléptékben folytatnak újrafeldolgozást üzleti célokból hatalmas vegyipari üzemekben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Japánban és Oroszországban. Az újrafeldolgozás eredményeképpen a plutónium kereskedelmi készletei 2013 januárjában mintegy 260 tonnát tettek ki.

121 V.N.Michailov, V.V.Bogdan, Plutonium in nuclear power system of Russia. 1994 http://www.iss-atom.ru/70/art-028.htm

122 A mennyiség annak függvényében alakul, hogy egy-egy fegyverhez 8 vagy 5 kg plutóniumot használnak fel, tekintve, hogy az atomfegyvereket tervező szakemberek véleménye szerint ennyi is elegendő egy atomfegyverhez. A reaktorminőségű plutónium a plutónium-240-es izotópból az atomfegyvereket tervező szakemberek által előnyben részesítettnél nagyobb hányadot. A tipikus reaktorminőségű plutónium 1,3 százalék plutónium-238-as, 56,6 százalék plutónium-239-es, 23,2 százalék plutónium-240-es, 13.9 százalék plutónium-241-es, és 4,9 százalék plutónium-242-es izotópot tartalmaz. A nukleáris fegyvereket tervező mérnökök jellemzően 0,012 százalék plutónium-238-as, 93,8 százalék plutónium-239-es, 5,8 százalék plutónium-240-es, 0,35 százalék plutónium-241-es és 0,022 százalék plutónium-242-es izotóptartalmú, úgynevezett fegyverminőségű plutóniumot használnak. A legnagyobb különbség abban áll, hogy a fegyverminőségű plutónium plutónium-239-es izotópban gazdagabb, plutónium-240-es izotópban pedig szegényebb, mint a reaktorminőségű plutónium. J. Carson Mark, Explosive Properties of Reactor-Grade Pluto Science and Global Security, Vol.4, 111-128. o., Vol.4, 111-128. o., 1993, elérhető: http://www.nci.org/NEW/NT/rgpu-mark-90.pdf

123 Cochran, T. B., H.A. Feiveson, W. Patterson, G. Pshakin, M.V. Ramana, M. Schneider, T. Suzuki, & F. von Hippel. 2010. Fast Breeder Reactor Programs: History and Status. International Panel on Fissile Materials. 2010. februrár. http://fissilematerials.org/library/rr08.pdf

124 Cochran, T. B., H.A. Feiveson, W. Patterson, G. Pshakin, M.V. Ramana, M. Schneider, T. Suzuki, & F. von Hippel. 2010. Fast Breeder Reactor Programs: History and Status. International Panel on Fissile Materials. 2010. februrár. http://fissilematerials.org/library/rr08.pdf

125 Cochran, T.B., Feiveson, H.A., et al. 2010. Fast Breeder Reactor Programs: History and Status. International Panel on Fissile Materials. 7. o., 2010. február http://fissilematerials.org/library/rr08.pdf

126 World Nuclear Association. 2014. Fast Neutron Reactors. 2014. augusztus http://www.world-nuclear.org/info/Current-and-Future-Generation/Fast-Neutron-Reactors/


128 Cochran, T.B., Feiveson, H.A., et al. 2010. It’s Time to give up on breeder reactors. Bulletin of the Atomic Scientists. 2010. május/június. 53. o. https://www.princeton.edu/sgs/publications/articles/Time-to-give-up-BAS-May_June-2010.pdf


130 Global Fissile Material Report 2013: Increasing Transparency of Nuclear Warhead and Fissile Material Stocks as a Step toward Disarmament. International Panel on Fissile Materials.http://fissilematerials.org/library/gfmr13.pdf

131 Greenpeace International. 2007. Mayak: A 50-Year Tragedy. Summary of the Report released by Greenpeace Russia. 2007. szeptember http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2007/9/mayak-a-50-year-tragedy.pdf

132 Atwood. D. A., Ed (2010). Radionuclides in the Environment. John Wiley and Sons, Ltd. West Sussex, United Kingdom. 475. o.

133 A balesetek és a környezetbe jutott szennyezőanyagok áttekintése: Norwegian Radiation Protection Authority (NRPA). The Kyshtym accident, 1957. szeptember 29., NRPA Bulletin, http://www.nrpa.no/dav/397736ba75.pdf ; Standring WJF. Review of the current status and operations at Mayak Production Association StrålevernRapport 2006:19. Østerås: Norwegian Radiation Protection Authority, 2006. http://www.nrpa.no/dav/1fbb52ea04.pdf

134 Axpo. 2014. Press release Axpo dispenses with uranium procurement from Mayak. 2014. január 24. http://www.axpo.com/axpo/ch/en/medien/medienmitteilungen/2014/januar/axpo-verzichtet-auf-bezug-von-uran-aus-mayak.html

135 Rosatom. Power generation. http://www.rosatom.ru/en/areas_of_activity/power_generation/



43

43


138 MASTER PLAN FOR ELECTRICITY FACILITIES ALLOCATION UNTIL 2020, jóváhagyta az Orosz Föderáció Kormánya 2008. február 22-én No. 215-r http://www.ecoatominf.ru/fcp/fcp1.htm

139 Rosatom: doors open time. Atompress. Az orosz nukleáris szakértők hetilapja, No. 2009. június 23. (860) 2-3. o.

140 “Управление сооружением объектов использования атомной энергии” Тверитинов Д.И. Первый заместитель директора Отраслевого центра капитального строительства Госкорпорации «Росатом» 2013.10.30. http://www.atomeco.org/mediafiles/u/files/Prezentetion_30_10_2013/Tveritinov.pdf

141 Interfax. 13.6.2013. Генподрядчик подтвердил приостановку проекта Балтийской АЭС мощностью 2ГВт Смотрите оригинал материала на. http://www.interfax.ru/312145

142 Kramer, A. 2010. Russia Is Seeking to Build Europe’s Nuclear Plants. The New York Times. 11 October 2010. http://www.nytimes.com/2010/10/12/business/energy-environment/12nuke.html?pagewanted=all&_r=0

143 A következő átváltásokat az OANDA valutaátváltó programmal végeztük, http://www.oanda.com/currency/converter/ Dátum: 2013. július 1.


145 Rosatom. Russian NPPs under construction, http://www.rosatom.ru/en/areas_of_activity/nuclear_engineering_division/russian_npp_under_construction/ Accessed 14 2014. augusztus

146 International Atomic Energy Agency (IAEA). Power Reactor Information System (PRIS). Russian Federation. http://www.iaea.org/pris/CountryStatistics/CountryDetails.aspx?current=RU Accessed 14 August 2014

147 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf.

148 15 Min.lt, Rosatom orders conservation of unfinished nuclear power plant at Kaliningrad, 2013. június 4., http://www.15min.lt/en/article/world/roszatom-orders-conservation-of-of-unfinished-nuclear-power-plant-in- kaliningrad-529-341922

149 Bellona. 2013. Analysis: Chronically delayed nizhny novgorod nuke plant project still lacks principal go-ahead – but planning drags on, 2013. augusztus, http://bellona.org/news/nuclear-issues/2013-08-analysis-chronically-delayed-nizhny-novgorod-nuke-plant-project-still-lacks-principal-go-ahead-but-planning-drags-on

150 Rosatom. 2012. Rusatom Overseas - The future of nuclear energy in Central and Eastern Europe from ROSATOM perspective, Ivo Kouklik Vice-president Rusatom Overseas Prague 22 March 2012,http://www.allforpower.cz/UserFiles/files/2011/IVO%20KOUKLIK%20ROSATOM%20PREZENTACE.pdf

151 Rosatom. NPPs under construction in foreign countries, 2014. augusztus, http://www.rosatom.ru/en/areas_of_activity/npp_design_engineering_construction/npps_under_construction_in_foreign_countries/

152 Négy orosz tervezésű reaktor áll építés alatt, de a Roszatom ezeket nem tekinti saját projektjének: két reaktor az ukrajnai Hmjelnyitszkij mellett, kettő pedig a szlovákiai Mohi (Mochovce) mellett. A mohi projekt megvalósítását az olasz Enel, nem pedig a Roszatom irányítja. (lásd: Slovak Government Increases Budget For Mochovce-3 and -4, NucNet, 2013. augusztus 6, http://www.nucnet.org/all-the-news/2013/08/06/slovak-government-increases-budget-for-mochovce-3-and-4.) A Hmjelnyitszkij melletti két reaktort az ország nemzeti villamosenergia-termelő cége, az EnergoAtom irányítja. A reaktorok megtervezésére és szállítására 2011-ben szerződést írtak alá a Roszatomhoz tartozó orosz AtomStroyExport céggel. (lásd, World Nuclear News. 2014. Contract agreement for Khmelnitsky 3 and 4, 2014. február 10, http://www.world-nuclear-news.org/NN-Contract_agreement_for_Khmelnitsky_3_and_4-1002115.html.) Mind a négy szóban forgó reaktor orosz terveken alapul.

153 Algirdas Butkevicius: Belarus’ Astravyets nuclear power plant can’t be built, Skaitykite daugiau: http://www.15min.lt/en/article/business/algirdas-butkevicius-belarus-astravyets-nuclear-power-plant-can-t-be-built-527-362435#ixzz35ZzS0ANf lekérve: 2014. június 24.

154 World Nuclear Association. 2014. Vietnamese delay confirmed. 2014. január 28. http://www.world-nuclear-news.org/NP-Vietnamese-delay-confirmed-2801141.html lekérve: 2014. június 24.

155 Eurasian Development Bank. 2014. Armenia denies plans to abandon nuclear power plant project. 2014. március 28. http://www.bne.eu/content/armenia-denies-plans-abandon-nuclear-power-plant-project lekérve: 2014. június 24.

156 World Nuclear Association. 2014. Nuclear power in Armenia, http://www.world-nuclear.org/info/country-profiles/countries-a-f/armenia/ lekérve: 2014. június 24. Danielyan E. 14 February 2014. Armenia Gears Up for New Nuclear Plant Construction. Eurasia Daily Monitor. Vol 9. Issue: 31 Accessed via The Jamestown Foundation. http://www.jamestown.org/single/?tx_ttnews%5Btt_news%5D=39009&no_cache=1 - .VAjVm0ukU9U

157 The Daily Star. 2014. Rooppur Nuke Power Plant, 3 major jobs to be completed this year. 2014. feburár 23. http://www.thedailystar.net/3-major-jobs-to-be-completed-this-year-12604 lekérve: 2014. június 24.

158 The Daily Star. 2014. $10 billion credit for Rooppur! 2014. május 19. http://www.thedailystar.net/10-billion-credit-for-rooppur-24639, lekérve: 2014. június 24.

159 A 2012. évi GDP összege 116,4 milliárd dollár volt. Lásd: The World Bank. Data Bangladesh. http://data.worldbank.org/country/bangladesh



162 World Nuclear News. 2010. ASE contracted to build Tianwan phase 2. 2010. November 23. http://www.world-nuclear-news.org/NN-ASE_contracted_to_build_Tianwan_phase_2-2311104.html, Lekérve: 2014. június 16.

163 Александр Захаров: «В 10-месячной остановке Тяньваньской АЭС виноваты сами китайцы». 2008.10.26. http://rugrad.eu/news/242014/

164 Bellona. Недавно построенный Россией в Китае реактор остановлен «для профилактического ремонта». 5.5.2008. http://www.bellona.ru/news/news_2008/China-ostanov

165 Times of India. 2013. Kudankulam nuclear plant goes critical. 2013. július 14. http://timesofindia.indiatimes.com/india/Kudankulam-nuclear-plant-goes-critical/articleshow/21061780.cms

166 Times of India. 2013. Inferior parts being used in Kudankulam Nuclear Power Plant: Top scientist. 2013. április 7. http://timesofindia.indiatimes.com/india/Inferior-parts-being-used-in-Kudankulam-Nuclear-Power-Plant-Top-scientist/articleshow/19423146.cms

167 Greenpeace International. 2007. An Overview Of Nuclear Facilities In Iran, Israel And Turkey. A Greenpeace Briefing, 2007. február, http://www.greenpeace.org/international/en/publications/reports/nuclear-facilities-iran-israel-turkey/

44


168 Khlopkov, Anton. 2010. Iran Breakthrough for the Russian Nuclear Industry. Moscow Defense Brief (Centre for Analysis of Strategies and Technologies).

169 Ria Novosti. 2011. Iran launches Bushehr nuclear power plant. 2011. szeptember 12. http://en.ria.ru/world/20110912/166785925.html

170 Kiger, P. J. 2013. Russia Floats Plan for Nuclear Power Plants at Sea. National Geographic, 2013. október 23. http://news.nationalgeographic.com/news/energy/2013/10/131023-russia-floating-nuclear-power-plants/

171 Kiger, P. J. 2013. Russia Floats Plan for Nuclear Power Plants at Sea. National Geographic, 2013. október 23. http://news.nationalgeographic.com/news/energy/2013/10/131023-russia-floating-nuclear-power-plants/

172 Российское атомное сообщество. «Малые АЭС… Да удалые» 2010. június 10. http://www.atomic-energy.ru/articles/2010/06/30/11952

173 Kiger, P. J. 2013. Russia Floats Plan for Nuclear Power Plants at Sea. National Geographic, 23 October 2013. http://news.nationalgeographic.com/news/energy/2013/10/131023-russia-floating-nuclear-power-plants/

174 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. 137. o. Lásd még a 25. és a 26. lábjegyzetet a 138. oldalon. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf


176 Reznichenko, A. 2013. Russian nuclear power plants may be built in UK. The Telegraph, 2 December 2013. http://www.telegraph.co.uk/sponsored/rbth/business/10489783/russian-nuclear-plants-uk.html;

177 Roszatom. 2013. 2012. évi nyilvános beszámoló 149-150. o. http://ar2012.rosatom.ru/upload/en/Rosatom_AR_2012.pdf

178 Carbonnel, A.d.2013. Russian nuclear ambition powers building at home and abroad, Reuters, 2013. július 22. http://www.reuters.com/article/2013/07/22/russia-nuclear-rosatom-idUSL5N0F90YK20130722



181 Andrianova, A. 25 April 2014. Russia Debt Rating Cut to Step Above Junk at S&P. Bloomberg News. http://www.businessweek.com/news/2014-04-25/russia-s-credit-rating-cut-to-bbb-a-step-above-junk-by-s-and-p The Economist. 2014. Russia’s economy. Tipping the Scales: The crisis in Ukraine is hurting an already weakening economy. 2014. május 3. http://www.economist.com/news/finance-and-economics/21601536-crisis-ukraine-hurting-already-weakening-economy-tipping-scales

182 The Moscow Times via Reuters.2013. Rosatom’s Nuclear Export Drive is Hobbled by Soviet-Style Secrecy. 2013. november 18. http://www.themoscowtimes.com/business/article/rosatoms-nuclear-export-drive-is-hobbled-by-soviet-style-secrecy/489719.htmll

183 Schneider, M., Froggatt, A., et al. 2013. World Nuclear Industry Status Report 2013. 2013. július 30. 118 o. http://www.worldnuclearreport.org/IMG/pdf/20130716msc-worldnuclearreport2013-lr-v4.pdf

184 Leviev-Sawyer, C.2009. Bulgaria, Russia agree on new talks on gas, South Stream and Belene, The Sofia Echo, 2009. December 24. http://sofiaecho.com/2009/12/24/835335_bulgaria-russia-agree-on-new-talks-on-gas-south-stream-and-belene; EurActiv.2010. Bulgaria surrenders to `South Stream´Pipeline. 2010. október 22.

http://www.euractiv.com/energy/bulgaria-surrenders-south-stream-pipeline-news-499054

185 Wikileaks. cable 09SOFIA69, BULGARIA’S BELENE NUCLEAR POWER PLANT - BUYERS http://wikileaks.org/cable/2009/02/09SOFIA69.html: „A belenei pályázati eljárás átláthatatlan volt és számos mellékügyletet takart, közöttük a tervezett Déli Áramlat gázvezetékre vonatkozó ügyletet és az Ovcharov által a Gazprommal ezzel egy időben tárgyalt hosszú távú gáztranzit megállapodást.”

186 A Lukoil bulgáriai vezérigazgatója, Valentin Zlatev a Roszatom egyik tanácsadója volt a belenei ügyletben, és aktívan lobbizott Belene mellett Bojko Boriszovnál, az akkori bolgár miniszterelnöknél. Guineva, M. 2011. Bulgaria - Storms in an Oil Cup and the Big Game. novinite.com, 2011. július 29. http://www.novinite.com/view_news.php?id=130701; novinite.com. 2011. Belene N-Plant Claimed Bulgaria Deputy Energy Minister Post, 18 May 2011. http://www.novinite.com/articles/128380/Belene+N-Plant+Claimed+Bulgaria+Deputy+Energy+Minister+Post

187 Worley-Parsons és az Atomsztrojexport egy épületben működött Szófia belvárosában, a Todorov Alexandrov sugárút 85/87. szám alatt. A Worley-Parsons-szal kötött szerződést 2013 októberében, egy évvel a belenei projekt megszűntét követően felbontották. Ezzel egy időben vizsgálatok indultak a projektvezetés visszaélései ügyében és az érdekütközések kapcsán: Novinite. 2013. Bulgaria´s NEK terminates Contract with Worley Parsons, 2013. október 7. http://www.novinite.com/articles/154352/Bulgaria’s+NEK+Terminates+Contract+with+Worley+Parsons

2013-ban a DSB politikai párt adatokat tett közzé a Roszatom és a Worley-Parsons között a belenei fejlesztés során folytatott szoros együttműködésről: StandartNews.2013. Scandalous connection: Russia stays behind WorleyParons in the NPP Belene Project, 2014. október 8. http://www.standartnews.com/english/read/scandalous_connection_russia_stays_behind_worleyparsons_in_the_npp_belene_project-942.html

188 WNA News Brief. 2004. szeptember 14. https://groups.yahoo.com/neo/groups/Know_Nukes/conversations/topics/9572 :

189 novinite.com Sarkozy offers help for Bulgaria´s Nuclear Plant Belene. 2009. október 12. http://www.novinite.com/view_news.php?id=108809

190 Bivol, A. 2009. Energy blues. The Sofia Echo, 2009. December 18. http://sofiaecho.com/2009/12/18/831901_energy-blues

191 Balkan Insight 4.10.2010: Putin to Prod Bulgaria Over Belene Plant, http://www.balkaninsight.com/en/article/putin-to-prod-bulgaria-over-belene-plant

192 Konstantinova, E. 2010. Bulgaria Hires HSBC as Adviser for New Nuclear Plant, Bloomberg, 2010. novermber 16. http://www.bloomberg.com/news/2010-11-16/bulgaria-hires-hsbc-as-consultant-for-belene-nuclear-plant.html

193 Novinite 2012.4.23.: Bulgaria’s Belene NPP would have cost €10 bn, HSBC Estimates, http://www.novinite.com/view_news.php?id=138758

194 Novinite 2014.4.15. Belene NPP ‘to Be Built,’ Vows Bulgaria’s Ruling Party MP. http://www.novinite.com/articles/159825/Belene+NPP+’to+Be+Built,’+Vows+Bulgaria’s+Ruling+Party+MP

195 World Nuclear Association (WNA). 2014. Nuclear Power in Turkey. May 2014. http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-T-Z/Turkey/

196 Agence France-Presse via Energy Daily. 2008. Turkey invites bids to build first nuclear power plant. 2008. március 24. http://www.energy-daily.com/reports/Turkey_invites_bids_to_build_first_nuclear_power_plant_999.html

45

45


197 World Nuclear Association (WNA). 2014. Nuclear Power in Turkey. May 2014. http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-T-Z/Turkey/

198 Nuclear Engineering International.2010. Akkuyu construction to begin in 2011. 2010. június 15. http://www.neimagazine.com/news/newsakkuyu-construction-to-begin-in-2011

199 Nuclear Engineering International.2010. Akkuyu construction to begin in 2011. 2010. június 15. http://www.neimagazine.com/news/newsakkuyu-construction-to-begin-in-2011

200 A következő átváltásokat az OANDA valutaátváltó programmal végeztük, http://www.oanda.com/currency/converter/ Dátum: 2010. május 31.

201 Yemelyaninkov, A. 2011. Price Does Make a Difference. Rossiyskaya Gazeta, 2011. augusztus 18. http://www.rg.ru/2011/08/18/roszatom.html


203 World Nuclear Association (WNA). 2014. Nuclear Power in Turkey. May 2014. http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-T-Z/Turkey/; Inter RAO EES in Global Context. Corporate magazine of ОАО Inter RAO EES, No. 2–3 (28 29), 2011. február - március, 7. o. http://www.interrao.ru/upload/iblock/b09/file0782.pdf

204 Nigmatulin, B. Все риски проекта АЭС Аккую. Краткая справка. ProAtom. 2012.4.18. http://www.proatom.ru/modules.php?name=News&file=article&sid=3715



207 Coskun, O., & Pamuk, H. 2014. Turkey’s first nuclear plant facing further delays – sources. Reuters, 2014. február 7. http://uk.reuters.com/article/2014/02/07/uk-turkey-nuclear-delay-idUKBREA160P220140207

208 Hurriyet Daily News. 2014. Environment report for Turkey’s first nuke plant re-submitted. 2014. április 6. http://www.hurriyetdailynews.com/environment-report-for-turkeys-first-nuke-plant-re-submitted.aspx?pageID=238&nID=64613&NewsCatID=348

209 Turkish Atomic Energy Authority (TAEK). 2014. Announcement of Cancellation of Tender No: 2013/93026, Utolsó frissítés 2014. február 18. http://www.taek.gov.tr/en/news-flash/1098-announcement-of-cancellation-of-tender-no-2013-93026.html

210 World Nuclear Industry Status Report. 2014. Further Delay in Akkuyu Turkish Nuclear Power Project. 2014. február 13. http://www.worldnuclearreport.org/Further-Delay-in-Akkuyu-Turkish.html

211 Today’s Zaman. 2014. Protesters file lawsuit over Akkuyu nuclear power plant.2014. február 5. http://www.todayszaman.com/news-338596-protesters-file-lawsuit-over-akkuyu-nuclear-power-plant.html

212 Today’s Zaman. 2014. Protesters file lawsuit over Akkuyu nuclear power plant.2014. február 5. http://www.todayszaman.com/news-338596-protesters-file-lawsuit-over-akkuyu-nuclear-power-plant.html


214 Hungary signs EUR 10 billion Paks agreement with Russia. MTI. 2014.4.1. http://www.politics.hu/20140401/hungary-signs-eur-10-billion-paks-agreement-with-russia/



217 Greenpeace Hungary. 2014. Heads bobble in agreement with €10bn Russian loan contract for Paks 2 nuclear plant project in Hungary. 2014. június 23., http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Rabolintott-a-Parlament-Paks-2-hitelszerzdesere/Heads-bobble-for-Paks-2-loan/

218 World Nuclear Association (WNA). 2013. Radioactive Waste Management.2013. november http://www.world-nuclear.org/info/Nuclear-Fuel-Cycle/Nuclear-Wastes/Radioactive-Waste-Management/

219 Nuclear Energy Institute (NEI). On-Site Storage of Nuclear Waste: Used Nuclear Fuel and High-Level Radioactive Waste. http://www.nei.org/Knowledge-Center/Nuclear-Statistics/On-Site-Storage-of-Nuclear-Waste

220 scoop. 2000. Press Release. Greenpeace Condemns Russian Referendum Rejection. 2000. November 30. http://www.scoop.co.nz/stories/WO0011/S00233/greenpeace-condemns-russian-referendum-rejection.htm

221 Beleértve a vonatkozó törvényi módosításokat: ФЕДЕРАЛЬНЫЙ ЗАКОН «ОБ ОХРАНЕ ОКРУЖАЮЩЕЙ СРЕДЫ» ОТ 10.01.2002 №7-ФЗ (Orosz Szövetségi Törvény10/01/2002 № 7-FZ) lásd 48. cikk http://www.consultant.ru/popular/okrsred/70_7.html#p676

222 Brown, P. 2001. US backs plan for Russia to import nuclear waste. The Guardian, 2001. február 19. http://www.theguardian.com/world/2001/feb/19/russia.paulbrown; and Bleek, P.C. 2001. Russian Duma Passes Bill Allowing Import of Spent Fuel. Arms Control Association, 2001. július/augusztus. http://www.armscontrol.org/act/2001_07-08/dumajul_aug01

223 Arsu, S. 2010.Turkey’s Pact With Russia Will Give It Nuclear Plant. The New York Times. 2010. május 12. http://www.nytimes.com/2010/05/13/world/europe/13turkey.html?_r=0

224 Cometto, M. 2013. Financing the Akkuyu NPP in Turkey. NEA, 19 September 2013. http://www.oecd-nea.org/ndd/workshops/wpne/presentations/docs/4_1_Cometto_Akkuyu.pdf; and Rosatom Integrated NPP Construction Solution. Rosatom.

225 Turkish Atomic Energy Authority Department of Nuclear Safety. 2013. TM on Spent Fuel Storage Options. Kemal DOGAN, presentation to the International Atomic Energy Agency, 2013. július 2-4. http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/NEFW/Technical_Areas/NFC/documents/spent-fuel/TM-45455/Agenda-19-TURKEY-AkkuyuNPP_project_and_waste_management_policy_of_Turkey.pdf

226 The Asahi Shimbun.2014. Japan’s energy pact with Turkey raises nuclear weapons concerns. 2014. január 7. http://ajw.asahi.com/article/behind_news/politics/AJ201401070060 and Today’s Zaman.2013. Covert Iranian nuclear dealings via Turkey revealed, 12 March. 2013. http://www.todayszaman.com/news-309539-covert-iranian-nuclear-dealings-via-turkey-revealed.html. Ha Akkuyunál mind a négy VVER-1200-as reaktort felépítenék és üzemeltetnék, akkor a tervezett 55 Gwd/év üzemanyagfelhasználással és 1100 hónapos ciklussal számolva háromévente 256 tonna kiégett fűtőanyag-hulladék keletkezne, ebből 1.536-2.460 kg plutóniumot gyártanának, amely 192-512 nukleáris fegyver gyártásához lenne elegendő. Turkish Atomic Energy Authority Department of Nuclear Safety. 2013. TM on Spent Fuel Storage Options.

46


Kemal DOGAN, presentation to the International Atomic Energy Agency, 2013. július 2-4. http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/NEFW/Technical_Areas/NFC/documents/spent-fuel/TM-45455/Agenda-19-TURKEY-AkkuyuNPP_project_and_waste_management_policy_of_Turkey.pdf. Egy-egy nukleáris fegyver előállításához 5-8 kg plutónium szükséges, az összes előállítható fegyver száma eszerint alakul.

227 Turkish Atomic Energy Authority Department of Nuclear Safety. 2013. TM on Spent Fuel Storage Options. Kemal DOGAN, presentation to the International Atomic Energy Agency, 2013. július 2-4. http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/NEFW/Technical_Areas/NFC/documents/spent-fuel/TM-45455/Agenda-19-TURKEY-AkkuyuNPP_project_and_waste_management_policy_of_Turkey.pdf

228 Greenpeace International. 2007. Mayak: A 50-Year Tragedy. Summary of the Report released by Greenpeace Russia. 2007. szeptember http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2007/9/mayak-a-50-year-tragedy.pdf – az utóbbi négy évtized során Majakba kiégett fűtőelemeket szállított kelet-európai országok felsorolása.

229 Greenpeace International. 2007. An Overview Of Nuclear Facilities In Iran, Israel And Turkey. A Greenpeace Briefing, 2007. február, http://www.greenpeace.org/international/en/publications/reports/nuclear-facilities-iran-israel-turkey

230 Lásd: Kuznetsov, V., Slivyak V.,Transportation of radioactive substances and nuclear fissile materials in Russia: The practice of imminent risk. Ecodefense, 2001

231 A környezetvédelemről szóló törvény 48. cikkében foglaltak szerint a besugárzott fűtőelemeknek az Orosz Föderációba történő behozatalára vonatkozó eljárást az Orosz Föderáció kormányának kell meghatároznia, figyelembe véve az Orosz Föderáció kiemelt jogát arra, hogy a sugárzó fűtőanyag újrafeldolgozásából származó radioaktív hulladékot az érintett anyagok származási országába visszaszállíthassa.

232 A környezetvédelemről szóló törvény 48. cikkében foglaltak szerint a besugárzott fűtőelemeknek az Orosz Föderációba történő behozatalára vonatkozó eljárást az Orosz Föderáció kormányának kell meghatároznia, figyelembe véve az Orosz Föderáció kiemelt jogát arra, hogy a sugárzó fűtőanyag újrafeldolgozásából származó radioaktív hulladékot az érintett anyagok származási országába visszaszállíthassa.

233 Republic of Hungary, National Report – Fourth Report prepared within the framework of the Joint Convention on the Safety of Spent Fuel Management and on the Safety of Radioactive Waste Management, Budapest (2011), 11-12. o. www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/download_en/BB7BC932616F8A8DC12579270032DCDB/$file/4th_nat_rep_JC.pdf ; European Parliament questions. Transfer agreement of radioactive waste between Hungary and Russia. 2005. június 24. : http://www.eumonitor.eu/9353000/1/j9vvik7m1c3gyxp/vj6ipf8rehzq

234 Council Directive 2011/70/EURATOM of 19 July 2011 establishing a Community framework for the responsible and safe management of spent fuel and radioactive waste. OJ L 199, 2011.8.2, 48-56. o. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32011L0070

235 Személyes megbeszélés egy Greenpeace-delegáció és a paksi vezetőség között 2013. augusztus 30-án a paksi erőműnél.

236 A Tanács 2011. július 19-i 2011/70/Euratom irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról, 4. Cikk (4); http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:199:0048:0056:EN:PDF

237 More information: http://www.nuclear-transparency-watch.eu/activities/complaint-european-commission-radioactive-waste-export-hungary-russia.html

238 Greenpeace International. 2007. Mayak: A 50-Year Tragedy. Summary of the Report released by Greenpeace Russia. 2007. szeptember http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2007/9/mayak-a-50-year-tragedy.pdf

239 Ria Novosti. Ukraine Resumes Nuclear Fuel Transit. 2014. március 7. http://en.ria.ru/world/20140307/188157514/Ukraine-Resumes-Nuclear-Fuel-Transit.html

47

47


Pripjaty elhagyatott városa 1995-ben, pár kilométerre a csernobili atomerőműtől. A város egykor a „szovjet álom” megtestesítője volt, stadionnal és úszómedencékkel© Clive Shirley/Signum/Greenpeace

A Greenpeace független, energikus és konfrontációra kész környezetvédő szervezet, mely a világ több mint 45 országában kész arra, hogy fellépjen a Föld értékeinek a védelmében. Radikális, de teljes mértékben erőszakmentes. A legjobb tudományos kutatóintézetekkel működik együtt, tárgyal és lobbizik, ám ha kell autópályákat, kormányépületeket zár le. Egyik kezével tiltakozik, a másikkal az alternatív megoldásokat mutatja fel. Minden „NEM!” mellé mond egy „IGEN!”-t is.Függetlenségét és szabadságát az biztosítja, hogy kizárólag magánszemélyek támogatásából végzi munkáját.

greenpeace.hu

Documents

AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS … · 4 A ROSZATOM KOCKZATAI AZ OROSZ ÁLLAMI ATOMENERGETIKAI VÁLLALAT ZAVAROS ÜGYEINEK ÉS TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA A Roszatom