bb funkciói és alkalmazási területeiusers.atw.hu/pszfsalgo/files/downloads/Excel 97.pdf · lév ı függvények nev ő legördíthet ı listából könnyebben is választhatunk

�: www.pszfsalgo.hu, �: [email protected], �: 30/644-5111 Excel 97

A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 163

A 14, 17, 18, 19, 24, 25, 31, 32 fejezeteket csak az érdeklıdıbb hallgatóknak ajánljuk!

1. A táblázatkezelés fıbb funkciói és alkalmazási területei ................................................................................. 163 2. A képernyın látható fıbb elemek .................................................................................................................... 164 3. Cellába való beírás, javítás, táblázatban való mozgás és kijelölés .................................................................. 166

4. Függvényhasználat, néhány függvény függvénykategóriánként ...................................................................... 166

5. Relatív, abszolút és vegyes hivatkozás (címzés) .............................................................................................. 167

6. Mozgatás, másolás, beillesztés és irányított beillesztés módjai ....................................................................... 168

7. Képletek másolása és a kitöltés egyéb lehetıségei .......................................................................................... 169

8. Formázási lehetıségek egy táblázat elkészítésénél .......................................................................................... 169 9. Javítási lehetıségek egy táblázat elkészítésénél .............................................................................................. 171 10. Nagy mérető táblázatok megjelenítése .......................................................................................................... 171

11. A mentés ........................................................................................................................................................ 172 12. A visszatöltés (megnyitás) ............................................................................................................................. 173 13. A nyomtatás ................................................................................................................................................... 174 14. A nézet menü jelentéskezelı menüpontja ...................................................................................................... 175 15. Munkalap, munkafüzet, munkaterület ............................................................................................................ 175

16. Internet (Intranet) lehetıségei Excel-ben ....................................................................................................... 176 17. Adatok menü adattábla menüpontja (egy és kétváltozós adattábla) ............................................................... 177

18. Célérték-keresés, esetvizsgáló és Solver ........................................................................................................ 178

19. Őrlapok eszköztár az Excelben ...................................................................................................................... 179

20. Rajzolás eszköztár az Excelben ..................................................................................................................... 180

21. A diagramvarázsló ......................................................................................................................................... 181 22. Diagramok formázása .................................................................................................................................... 182 23. Térkép használatát a diagramkészítésben ...................................................................................................... 184

24. Statisztikai elemzések az Excelben ................................................................................................................ 185

25. Tömbképlet és tömbállandó ........................................................................................................................... 186 26. Az adatnyilvántartás (tábla használat) alapjai ................................................................................................ 186

27. Sorba rendezés és autoszőrı .......................................................................................................................... 187 28. Az irányított szőrı ......................................................................................................................................... 188

29. Részösszegek ................................................................................................................................................. 189 30. Kimutatás-készítés (PivotTable) .................................................................................................................... 189

31. Testreszabási lehetıségek az Excelben.......................................................................................................... 191 32. Makrózás alapjai............................................................................................................................................ 193 Néhány gyakorló feladat ...................................................................................................................................... 194

1. A táblázatkezelés f ıbb funkciói és alkalmazási területei Számításokat végezhetünk az egyszerőtıl a legösszetettebbig, számos beépített függvényt használhatunk. Több táblázat adataival is dolgozhatunk egyszerre. Számításainkat szépen megformázható táblázatokba rendezhetjük. Számításainkat elemezhetjük, több változatban is megvizsgálhatjuk, látványokat hozhatunk létre. Speciális statisztikai és matematikai funkciókhoz ad kész módszereket (regressziószámítás, statisztikai próbák, lineáris, nem lineáris és egész értékő programozás, stb.). Adatainkat diagramok sokféleségén keresztül is bemutathatjuk, térkép alapú diagramok is készíthetık. Rajzokat készíthetünk, objektumokat helyezhetünk el a táblázatban. Más rendszerekkel (táblázatkezelık, adatbázis-kezelık, szövegszerkesztık) kapcsolatot, adattranszfert biztosít. Adatnyilvántartásokat hozhatunk létre, lekérdezhetünk, sorba rendezhetünk. ACCESS 97 őrlapokat és jelentéseket készíthetünk. Internet és intranet kiszolgálóként is mőködhet (hiperhivatkozás, HTML utasítások, FTP elérés). Könnyő és jól paraméterezhetı nyomtatást tesz lehetıvé. Testreszabási, makrózási, Visual Basic alkalmazási lehetıséget ad. Alkalmazási területei: Matematikai, pénzügyi, mérnöki és szimulációs számítások. Adatelemzések, jelentések, kimutatások készítése. Statisztikai feladatok megoldása (kapcsolat keresése adatsorok közt, prognosztizálás, stb.). „Mi lenne, ha” feladatok: adattábla, látvány, esetvizsgáló, célérték keresése, optimalizálási feladatok (Solver). Bemutatókhoz, oktatáshoz diagramok összeállítása. Nyilvántartási, rendezési, kigyőjtési, keresési feladatok.

Excel 97 �: www.pszfsalgo.hu, �: [email protected], �: 30/644-5111

164 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

2. A képerny ın látható f ıbb elemek

Címsor: vezérlı menü (rendszermenü) gombja, munkafüzet neve, minimalizálás gombja (tálcagombbá alakít), elızı (eredeti) állapot - teljes képernyıméret váltás gombja, ablak bezárás gombja.

Menüsor: A fımenürıl összefoglaló táblázat látható a következı oldalon. Annál a menüpontnál, ahol a (Shift) jelzés megtalálható, a menüpont csak a Shift gomb lenyomása esetén (a fımenü egy menüpontjának meghívása-kor kell lenyomni) jelenik meg a felette lévı menüpont helyett. A szögletes zárójelben lévık nem mindig látsza-nak (Ezeket az ESZKÖZÖK menü BİVÍTMÉNYKEZELİ menüpontjával lehet telepíteni vagy eltüntetni!). A perjellel felsoroltak közül csak az egyik jelenik meg. Létezik ún. HELYI (más nevei: rövid, gyors) menü is, amely az egér jobb oldali gombjával hívható meg.

Eszközsorok: Szokásos, Formázás, Diagram, Kép, Kimutatás, Korrektúra, Külsı adatok, Rajzolás, Őrlapok, Vezérlık eszköztára, Visual Basic, Web, WordArt, egyéb eszköztárak, saját készítéső eszköztárak.

Szerkesztıléc: aktuális cellacím illetve a névvel ellátott cellák névlistájának, névmegadásának területe, beírás visszavonása (piros X), érvényesítése (zöld pipa), = beírása és számolás (ekkor alatta egy panelen kiíródik a számítás pillanatnyi eredménye), beírási (szerkesztési) terület.

Munkaterület: oszlopcímek (256), sorcímek (65536), cellák (32000 karaktert lehet bele írni, és 255 karakter széles lehet), munkalapok (255) közti mozgást segítı gombok, munkalap fülek, függıleges és vízszintes görgetı-sáv.

Állapotsor: pillanatnyi mővelet-végrehajtásról ad segítı információkat, gyors statisztika (kijelölt területen lévı számok összegét kiírja), billentyőzet kapcsolók beállításait mutatja.

A képernyı kinézetét a leggyakrabban a NÉZET menüponton keresztül állítjuk be. Az ABLAK menüben is sok lehetıséggel találkozunk (lásd a nagy mérető táblázatok megjelenítése fejezetnél). Az ablakkezelési funkciók is alkalmasak a képernyı kinézetének szabályozására.



Fájl Szerkesztés Nézet Új dokumentum Visszavonás/Nem vonható vissza Normál Megnyitás Ismétlés/Nem ismételhetı Oldaltörés megtekintése Bezárás Kivágás Eszköztárak Mindent bezár (Shift) Másolás Szerkesztıléc Mentés Kép másolása (Shift) Állapotsor Mentés másként Beillesztés Élıfej és élıláb [Mentés HTML formátumban] Kép beillesztése (Shift) Megjegyzések Munkaterület mentése Irányított beillesztés Egyéni megjelenítések Oldalbeállítás Csatolt kép beillesztése (Shift) [Jelentéskezelı] Nyomtatási terület Beillesztés hiperhivatkozásként Teljes képernyı Nyomtatási kép Kitöltés Nagyítás Nyomtatás Tartalom törlése Küldés Törlés Adatlap Lap törlése 1., 2., 3., … 9. állománynév Lap áthelyezése vagy másolása Kilépés Keresés Csere Ugrás Csatolások Objektum

Beszúrás Formátum Eszközök Cellák Cellák Helyesírás Sorok Sor Automatikus javítás Oszlopok Oszlop [Automatikus mentés] Munkalap Lap Közös használat Diagram Automatikus formázás Változások követése Oldaltörés/Oldaltörés eltávolítása Feltételes formázás Munkafüzetek egyesítése Függvény Stílus Védelem Név Célérték-keresés Megjegyzés Esetvizsgáló Kép Munkalap-vizsgálat Térkép [Solver] Objektum Makró Hiperhivatkozás Bıvítménykezelı Testreszabás Beállítások [Adatelemzés] [Bıvítménycsatolások] [Varázsló]

Adatok Ablak Súgó Sorba rendezés Új ablak Microsoft Excel súgója Szőrı Elrendezés Tartalomjegyzék és tárgymutató Őrlap Elrejtés Mi ez? Részösszegek Felfedés Microsoft a Weben Érvényesítés Felosztás/Felosz.megszüntetése Lotus 1-2-3 súgó Adattábla Ablaktábla rögzítése/feloldása Microsoft Excel névjegye Szövegbıl oszlopok [1., 2., 3., … ablak] [Sablon Varázsló] Összesítés Tagolás és Részletek Pivot Table kimutatás Külsı lekérdezés Adatfrissítés [MS Access őrlapba] [MS Access jelentésbe] [MS Access táblába]



3. Cellába való beírás, javítás, táblázatban való m ozgás és kijelölés Beírás: Az aktuális cellába ír. Egy oszlopon belül a kezdıbetők alapján a felette beírt cellákból értéket kínál fel (HELYI menü VÁLASZTÉKLISTÁJÁT is használhatjuk erre a célra). Automatikus javítást kérhetünk (ESZKÖZÖK me-nü AUTOMATIKUS JAVÍTÁSA). Speciális sorozatokat hozhatunk létre gyorsan a kitöltıfül segítségével (lásd a kitöl-tésnél). A függvényeket és cellacímeket begépeléssel, kiválasztással és kijelöléssel is bevihetjük. A képleteket egyenlıségjellel (vagy + esetleg – jellel) kell kezdeni, lehet zárójelezni. Ha a szerkesztılécen lévı = (egyenlıség-jel) gombra kattintunk egy képlet beírása során, akkor egy segédeszköz területen mindig jelzi, hogy a képlet pillanatnyi értéke éppen mennyi. Összehasonlító mőveleti jelek: = < > <= >= <>, összefőzés mőveleti jele: &, aritmetikai (matematikai) mőveleti jelek: + - * / ^ % (a mőveleti jelek hierarchia sorrend szerint vannak felsorol-va). Dátumok beírása: 94.5.24 1994/3/14 98-08-18 9.2 márc.94 20:45 Mőveletvégzés dátumkonstanssal: ="1994.12.31"-"1994.3.15".

Cellacímeket vagy cella tartományokat névvel is elláthatunk a BESZÚRÁS menü NÉV menüpontjának NÉV MEG-

ADÁSA párbeszédpanelen. A szerkesztıléc elsı részébe kattintva is begépelhetjük a nevet. Ezeket a neveket ké-sıbb bárhol, ahol az adott cellára, területre hivatkozni akarunk, használhatjuk. Ha elfelejtettük a nevet, akkor a BESZÚRÁS menü NÉV menüpontjának BEILLESZTÉS utasításával (az F3-as billentyővel is meghívhatjuk) is beszúr-hatjuk (pl. képletbe). Oszlopnévvel ellátott oszlopok adataival úgy is számolhatunk, hogy a képletben az oszlo-pok elnevezését használjuk (pl.: =darab*egységár, ha a darab beírás szerepel a darab adatok felett, és az egységár beírás szerepel az egységárak felett). Egy név az egész munkafüzetben használható. A BESZÚRÁS menü NÉV me-nüpontjának még egyéb szolgáltatásai is vannak a névhasználattal, megadással kapcsolatban.

Beírás érvényessége: Az ADATOK menü ÉRVÉNYESÍTÉS menüpontjával meghatározhatjuk, hogy a cellába milyen típusú adatokat írhatunk be (pl.: bármilyen, egész szám, tizedes tört, listából választás, dátum, idı, szöveghossz, egyéni). Ehhez figyelmeztetı üzenetet (cellára lépéskor írja ki) és hibaüzenetet (hibás beíráskor írja ki) is rendel-hetünk.

Javítás: lehet a cellában (kétszer kattintva) vagy a szerkesztılécen is javítani egérrel való rákattintással vagy az F2 leütése után (átírás, beszúrás, törlés). Lehetséges a teljes cella átírása is. Itt is használhatók a SZERKESZTÉS menü vágólap kezelı mőveletei. Képlet javítása esetén különbözı színekkel megmutatja a képletben használt cellacímeket (a cellában vagy a szerkesztılécen) és a cellákat is (a táblázatban).

Mozgás: kurzorpaddal (nyilak; PgUp, PgDn, Alt+PgUp, Alt+PgDn; End leütése vagy Ctrl nyomvatartása - nyi-lak; Home, Ctrl-Home, stb.), egérrel, görgetısávval, ugrással (F5).

Kijelölés: tartomány: téglalap alakú terület egy vagy több cellával a két átellenes sarokponttal megadva, pl.: A1:C5. Megadása a legegyszerőbb egérrel: a tartomány egyik sarok cellájának közepére kell kattintani (pl. bal felsı cellára, amikor az egérkurzor alakja fehér kereszt alakú ), majd nyomvatartva az egér bal gombját el-húzzuk a szemközti sarok cellába (a kijelölt terület fekete színő lesz, kivéve a legelsı celláját). Ekkor felengedhe-tı az egér bal gombja. Több tartomány is kijelölhetı egyidejőleg, ha a Ctrl gombot is nyomjuk a további kijelölé-seknél! Oszlop vagy sor címén csinálva ugyanezt teljes oszlop vagy sor tartományokat jelöl ki! A teljes tábla kijelölhetı a munkaterület bal felsı sarkára kattintással. Kijelölés kurzorpaddal: Shift + kurzorpad valamelyik billentyője. A Shift gomb nyomvatartása helyettesíthetı az F8 elızetes leütésével. Pontosvesszıvel elválasztva több tartományt, cellát egyesíthetünk, pl.: =SZUM(A1:A5;C1:C5). Szóközzel elválasztva több tartomány, cella közös metszetét hozhatjuk létre, pl.: =SZUM(A1:C5 B1:B15) függvény a B1:B5 terület adatait adja össze! Teljes oszlopot az oszlop koordinátájával is megadhatunk, pl.: A:A. 3 sorra: 2:4.

Kijelölt tartományokba egyszerőbb lehet az adatbevitel! (Enterrel lefelé, Shift Enterrel felfelé, Tabbal jobbra, Shift Tabbal balra halad a kijelölt területen belül! Ctrl+Enterrel ugyanazt az adatot írja az össze kijelölt cellába!)

4. Függvényhasználat, néhány függvény függvénykateg óriánként A függvényeket a függvény beillesztése, régebbi változatoknál függvény varázsló ( fx gomb, Shift F3, vagy BESZÚRÁS menü FÜGGVÉNY menüpont) segítségével érdemes használni. Beírás közben a szerkesztıléc elején lévı függvények nevő legördíthetı listából könnyebben is választhatunk az utoljára használt függvények közül. Ez a lehetıség a függvények egymásba ágyazására is használható. Ha a külsı függvény egy másik paraméteré-nek is függvényt akarunk használni, akkor a szerkesztıléc szerkesztési részén a külsı függvény nevére kell kat-tintani, amire visszajön a külsı függvény függvénybeillesztés ablaka!



Ha a függvény egyik paramétereként cellát vagy cellák tartományát kell megadni, akkor elınyösen használható a paraméter beviteli mezı jobb oldalán lévı gomb , amely minimalizálja a függvénybeillesztés ablakméretét (ilyenkor az egérrel könnyebben kijelölhetı a kívánt cella vagy cellatartomány), illetve visszaállítja az eredeti ablakméretet, ha még egyszer rákattintunk. Sok esetben az ablakot elegendı elmozgatni a paraméter egérrel tör-ténı kijelöléséhez. Az ESZKÖZÖK menü MUNKALAP -VIZSGÁLAT menüpontjával könnyebben áttekinthetjük kép-leteink, függvényeink hivatkozását más cellákra.

Általános alakja: =függvénynév([paraméter1[;paraméter2[;...]]])

A paraméter szó helyett az argumentum szó is használatos.

Pénzügyi: RÉSZLET(30%;15;200000) BMR(A1:A10) Dátum és idı: HÉT.NAPJA("1995.10.25";2) MA() Matematikai és PI() VÉL() trigonometriai: SZUM(A1:A10;6*2;C3) SZUMHA(A2:A100;"egyetem";B2:B100) Statisztikai: ÁTLAG(A1:A10) DARABTELI(B2:B100;"<50000") MIN(A1:A10) KICSI(A1:A10;2) Mátrix: VKERES(A5,A1:D3;2) OFSZET(A1;0;3) Adatbázis: AB.MAX(Adatbázis;"Összeg";Kritériumok) AB.DARAB(A1:E100;2;F1:F2) Szöveg: BAL(A1,2) HOSSZ(A1) Logikai: ÉS(a1>5;b1<=3;c1="kedd") HA(A1>5;10;9) Információ: CELLA("széles";A1) INFO("szabadmemória")

Az autoszum (Σ) gomb a SZUM függvény kényelmesebb használatát teszi lehetıvé (pl.: kijelölt üres terület feletti adatterületet összegzi, kijelölt adat terület alatt összegez, kijelölt adatterület és üres sor és/vagy oszlop esetén az üres sorban és/vagy oszlopban összegez).

5. Relatív, abszolút és vegyes hivatkozás (címzés) A címzési módok a képletek különbözı másolhatósága miatt szükségesek. Az alapértelmezés a relatív címzés. Jellemzıje, hogy a címben nem szerepel a dollár ($) jele. Az ilyen címet tartalmazó képletet másolva, a képlet úgy változik meg, ahogy az a táblázatos mőveletek esetében kívánatos, azaz annyival és olyan irányban címzıdik át a képletben lévı relatív cím, amennyivel és amilyen irányban a képletet másoltuk. Pl. az A1 cellában szereplı =3*a2 képletet a B1 cellába másolva =3*B2, a C4 cellába másolva =3*C5 lesz belıle.

Az abszolút és a vegyes cím jellemzıje, hogy $ jelet tartalmaz. Pl.: =3*$A$1. A $ jel a sor és/vagy az oszlop neve elıtt állhat. Amelyik elıtt áll, az a koordináta nem változik a másolás során. Vegyes címzésnél vagy csak a sor vagy csak az oszlop elıtt áll $ jel. Abszolút címzési módot kell alkalmaznunk, ha a másolandó képletben konstans értéke szerepel a cellában. Ilyenkor a sor és az oszlop elıtt is áll $ jel. A névvel ellátott cellára, névvel történı hivatkozás, abszolút címzésnek minısül.

Képletek beírásánál a cellacím megadása (beírással vagy egérkijelöléssel) után az F4 billentyőt használhatjuk a relatív és abszolút címzési módok közötti váltásra!

A gyakorló feladatok közül a 2. feladat megoldását nézzük meg, amelyben áttekinthetjük a relatív és az abszolút címzés alkalmazását. A 2. kép a vegyes címzésre mutat egy példát egy szorzótáblán keresztül.



Mozgatási mőveletnél nem mőködik a relatív címzés, azaz változatlanul mozgathatók át a képletek!

Relatív és abszolút hivatkozásokat is megadhatunk egy másfajta hivatkozási stílussal az S1O1 stílussal. Ez az ESZKÖZÖK menü BEÁLLÍTÁSOK menüpontjának ÁLTALÁNOS paneljén állítható be. Az S1O1 hivatkozási stílus lényege, hogy az S bető után azt a számot adjuk meg, amely sorral dolgozni akarunk a táblázatban, míg az O bető után a kívánt oszlop sorszámát írjuk. Így abszolút hivatkozásról beszélünk. Ha a számot szögletes zárójelbe tesz-szük, akkor relatív hivatkozásról van szó! Pl.: S[-2]O ugyanabban az oszlopban két sorral feljebb lévı cella; S[2]O[2] két sorral lejjebb és két oszloppal jobbra lévı cella; S[-1] az aktuális cella feletti teljes sor; O az aktuá-lis oszlop.

6. Mozgatás, másolás, beillesztés és irányított bei llesztés módjai Mozgatni és másolni a legegyszerőbb egérrel. Ki kell jelölni a mozgatandó vagy másolandó területet. Megfogjuk a kijelölt terület szélét (az egérmutató fehér nyíl ilyenkor ). Nyomva az egér bal gombját bárhová elmozgat-hatjuk a területet az egér mozgatásával. Ha a mozgatás során a Ctrl gombot is lenyomjuk, akkor másolás történik (ilyenkor az egérmutató mellett egy kis + jel jelenik meg ). Ezt a technikát „fogd és vidd” módszernek is nevezzük. Több tartomány kijelölése esetén nem használhatók a vágólap mőveletei, illetve a „fogd és vidd” technika”!

Más munkalapra másolásnál, mozgatásnál az Alt billentyőt kell lenyomva tartani, és a munkalapnévre kell húzni, majd a munkalapváltás után az Alt-ot el lehet engedni, és a munkalapon elhelyezhetjük a húzott területet.

A „fogd és vidd” módszerrel a kijelölt cellákat beszúrhatjuk egy táblázatba, ha a mozgatás, másolás során a Shift billentyőt is nyomjuk (egyébként felülírná a célterületet). A beszúrás helyét egy szürke vastag vonallal is jelzi, ahol a célterület koordinátáit is megadja egy sárga alapú kis segédablakban.

Ha az egér jobb gombját nyomjuk le a bal helyett, akkor a mozgatás végén az elengedés pillanatában megjele-nik egy HELYI menü, amivel megkérdezi, hogy mi történjék: másolás, áthelyezés, formátummásolás, értékmáso-lás, lefelé tol és másol, jobbra tol és másol, lefelé tol és áthelyez, jobbra tol és áthelyez.

Ugyanez a menürendszeren keresztül is megvalósítható. Itt is elıször ki kell jelölni a mozgatandó területet. Ezután a vágólap segítségével (SZERKESZTÉS menüvel) történnek a mőveletek. Mozgatásnál a SZERKESZTÉS menü KIVÁGÁS parancsával, míg másolásnál a MÁSOLÁS parancsával a vágólapra helyezzük a kijelölt terület tartalmát. Ezután el kell menni a célterület bal felsı sarkára. Itt a SZERKESZTÉS menü BEILLESZTÉS parancsával a vágólap tartalmát egyszerően beillesztjük. Ez több célterületre is megismételhetı. A célterület nem csak egy cella lehet, de a forrásterületnek csak egész számú többszöröse lehet.

A SZERKESZTÉS menü IRÁNYÍTOTT BEILLESZTÉS parancsát kell választanunk, ha nem egyszerő beillesztést akarunk. Az irányított beillesztés parancs csak a másolással vágólapra vitt celláknál használható. Ilyenkor egy párbeszédpanelen dönthetünk a beil-lesztés tartalmáról: mindent, képletet, értéket, formátumot, jegyze-tet; az elvégzendı mőveletrıl (a vágólap tartalma és a célterület egymásra fekvı cellái között): nincs, összeadás, kivonás, szorzás, osztás; a csatolásról; a transzponálásról és arról, hogy a vágólapon üres cellákat átugorja-e vagy az üres cellával végezze el a kijelölt mőveletet.



7. Képletek másolása és a kitöltés egyéb lehet ıségei Ha egy táblázatban, pl. oszlopösszegeket kell képeznünk, akkor nem szükséges minden oszlopba egyenként beír-ni az adott oszlopra vonatkozó képletet. Elég az elsıt beírni. A többit úgy kaphatjuk meg, hogy a képletet tartal-

mazó cella jobb alsó sarkát - a kitölt ı kockát (fület), amely ilyenkor fekete kereszt alakú - kell az egérrel megfogni. Az egér bal gombját nyomva tartva kijelölhetünk egy tetszıleges területet (pl. az oszlopössze-gek celláit), amelybe bemásolja a képletet, amelyet a relatív címzés szabályai szerint ír be az egyes cellákba. Ugyanez történik akkor, ha a kitölt ı kockán kétszer kattintunk Ilyenkor az aktuális cellától addig a celláig tölti ki az oszlopot, ameddig a baloldali oszlopban lévı cellákban adatot talál. A kitöltés így csak lefelé való kitöltés-ként használható. A kitöltés a SZERKESZTÉS menü MÁSOLÁS és BEILLESZTÉS parancsával is megoldható.

Ha a kitöltı kocka húzása közben a Shift billentyőt nyomva tartjuk, akkor üres cellákat szúr be a húzás területé-re, vagy cellákat töröl ki, ha visszafelé húzzuk. Az egérkurzor alakja ilyenkor:

Ha a kitöltı kocka cellájában csak egy szám vagy szöveg szerepel, akkor azt másolja a többibe. (Ugyanez a hatá-sa, ha egy kijelölt tartományba a beírást a Ctrl+Enterrel fejezzük be.) A SZERKESZTÉS menü KITÖLT parancsa is elvégzi a kitöltést.

Sorozatokat hozhatunk létre a SZERKESZTÉS menü KITÖLT parancsának SOROZATTAL nevő alparancsával. A sorozat lehet számtani, mértani, dátum, automatikus (pl. jan, febr, stb.). Megadható a lépésköz és a végérték. Dátumnál választható, hogy naponként, hétköznaponként, havonként vagy évenként növekedjen. A trend jelölı-négyzet bekattintásával a kijelölt területen lévı adatokból trendet képezhetünk, ami szerint átírja az eredeti ada-tokat is, míg az üres cellákat feltölti a kijelölt területen a trend szerint. A sorozat elsı két elemét be kell írni (gyakran az elsı is elegendı) és kijelölni a sorozat többi elemének helyével együtt, majd meg kell hívni az emlí-tett parancssorozatot. Néhány példa sorozat kezdésre: január; jan; hétfı; H; n1; 1. Negyedév; 1994.12.21; 1. csoport; üzem 1; 10, 15; 1 nap, 3 nap; 1994.01.01, 1994.02.01; 10%, 20%.

Speciális sorozatokra is megtanítható az Excel az ESZKÖZÖK menü BEÁLLÍTÁ-

SOK menüpontjának EGYÉNI

LISTÁK paneljével. Ilyenkor a listaelemeket egymásután beírjuk Enterrel elválasztva a listaelemek területre. A lista utolsó elemének bevitele után az OK gombra kell még kat-tintani.

A kitöltés a kitölt ıkocka segítségével egérrel is megvalósítható. Ha a sorozat az elsı két elemével lett megadva, akkor mindkét cellát ki kell jelölni, és azt kell a kitöltıkockával továbbhúzni! Ha ugyanezt az egér jobb gombjá-nak lenyomásával csináljuk, akkor a végén az egérgomb felengedésekor egy HELYI menüt ad: cellák másolása, kitöltés sorozattal (számtani sorozattal), kitöltés formátummal, kitöltés értékkel, kitöltés napokkal, kitöltés mun-kanapokkal, kitöltés hónapokkal, kitöltés évekkel, lineáris trend, exponenciális trend, adatsorok (ez a SZERKESZ-

TÉS menü KITÖLT parancsának ADATSOROK nevő ablaka, ahol sorozattípust, lépésközt, végértéket és trendkérést állíthatunk be). Ha egy számot tartalmazó cella kitöltıkockáját egérrel megfogva húzzuk, miközben a Ctrl billen-tyőt nyomjuk, akkor egyesével növekvı sorozatot hoz létre.

A kijelölt terület tartalma törölhetı, ha a kitöltı fület megfogva a kijelölt területen befelé mozgunk.

8. Formázási lehet ıségek egy táblázat elkészítésénél A legegyszerőbb a FORMÁTUM menü AUTOMATIKUS FORMÁZÁS parancsával, ahol 17 elıre elkészített táblázat-formátumból lehet választani. Az egyebek gombbal még ezen belül megadhatjuk, hogy a felsorolt formátumele-mekbıl melyek kerüljenek felhasználásra.

A FORMÁTUM menü STÍLUS parancsával saját magunk készíthetünk formátum beállításokat (szám, igazítás, bető-típus, szegély, mintázat, védelem), amelyet egy stílusnévvel láthatunk el, és a felvesz gombbal vehetünk fel a munkafüzet stílusai közé. Ezt a stílust késıbb tetszıleges kijelölt területre érvényesíthetjük ugyanezen panel OK gombjával. Ha a stílust késıbb változtatjuk, akkor mindenhol változik a formátum, ahol a stílust használtuk! Más munkafüzetbe az egyesít gombjával lehet átvinni a stílust (a munkafüzeteket elıtte meg kell nyitni).



Elemi lépésekkel is megformázható egy táblázat. A FORMÁTUM menü CELLÁK menüpontja igen sok lehetıséget kínál fel:

A FORMÁTUM menü FELTÉTELES FORMÁZÁS menüpontjával egy cellához többféle formátumot is rendelhetünk. A középen kiválasztható feltételeket mutatja a jobboldali ábra.

A FORMÁTUM menü SOR és OSZLOP menüpontjával annak méretét változtathatjuk meg, vagy elrejthetjük felfed-hetjük azokat.

A formázás eszköztárral egyszerően és gyorsan formázhatunk, bár nem minden oldható meg vele. A formátum másolása gombbal (ecset van rajta) már meglévı formázást vihetünk át könnyen más cellákra. Kétszer rákattintva többször is „festhetünk” vele (Esc-el, vagy még egyszer az ecset gombra kattintva megszüntethetı ez az állapot.)

Oszlopok és sorok mérete egérrel is állítható a koordináta területen. Oszlopnál például az A oszlop szélessége az A és B oszlopjel között állítható, amikor az egérkurzor alakja jobbra-balra mutató nyílként jelenik meg. Ilyenkor kétszer kattintva, az oszlop szélessége az oszlopba beírt legszélesebb adat szélességéhez igazítódik! Több sort vagy oszlopot kijelölve, mindegyiknél változik a méret, ha akármelyikét megváltoztatjuk. Sornál az egérkurzor alakja:

A laptördelést a BESZÚR menü OLDALTÖRÉS/OLDALTÖRÉS ELTÁVOLÍTÁSA parancsával lehet szabályozni.



9. Javítási lehet ıségek egy táblázat elkészítésénél A javítási lehetıségek többsége a SZERKESZTÉS menübıl, vagy egy cella HELYI menüjébıl érhetı el.

Cella átírása, cella javítása. Jól használható a SZERKESZTÉS menü KERESÉS, CSERE és UGRÁS parancsa.

Kijelölt terület tartalmának törlése, másolása, mozgatása, irányított beillesztése (SZERKESZTÉS menü, lásd a mozgatás, másolás, beillesztés leírásánál).

Kijelölt terület törlése (balra behúzás, terület felhúzás, sorok, oszlopok törlése), beszúrása (BESZÚR menü CEL-

LÁK , SOROK, OSZLOPOK parancsa).

Egérrel üres cellák beszúrása: kitöltıkocka segítségével Shift billentyőt nyomvatartva (több cellát kijelölve több sorban vagy oszlopban szúr be üres cellákat).

Egérrel cellák kitörlése: a kitöltıkockát a Shift nyomvatartása mellett a kijelölt területen, vagy az aktuális cellán belül, befelé mozgatjuk (a törölt területre behúzza alulról vagy jobbról a cellákat a törlés irányának megfelelıen).

Egérrel kijelölt terület beszúrása egy adatterületre: kijelölt terület peremét megfogni (fehér nyíl egérkurzor állásban), Shift billentyőt nyomvatartava, majd áthúzni a kívánt beszúrási helyre. Ha közben a Ctrl billentyőt is lenyomva tartjuk, akkor az eredeti helyén is megmarad a beszúrandó adatterület (másolás), egyébként átmozgatás történik.

Munkalap törlése (SZERKESZTÉS menü LAP TÖRLÉSE parancs), munkalap beszúrása (BESZÚR menü MUNKALAP parancsa), munkalap áthelyezése vagy másolása (SZERKESZTÉS menüben ezen a néven) valamint munkalap átne-vezés, elrejtése, felfedése (FORMÁTUM menü LAP parancsa).

10. Nagy méret ő táblázatok megjelenítése Több lehetıséget is kínál erre az Excel. Ha nem túl nagy a táblázat, akkor segíthet a NÉZET menü SZERKESZTİ-

LÉC, ÁLLAPOTSOR, ESZKÖZTÁRAK menüje, amivel ki-be kapcsolhatók. Így több hely marad a képernyın a tábláza-tunk számára. Egyszerőbb és hatékonyabb a NÉZET menü TELJES KÉPERNYİ parancsa, amivel a teljes képernyın szerkeszthetjük a táblázatunkat. Jól használható még a NÉZET menü NAGYÍTÁS parancsa is, amivel kicsinyíthet-jük, nagyíthatjuk a képernyın a táblázatunkat.

Igazi megoldást azonban az ABLAK menü lehetıségei adnak. Legjobb megoldást az ABLAKTÁBLA RÖGZÍTÉSE menüpont ad. Célja, hogy nagy táblázatoknál a táblázat tetején és bal oldalán lévı megnevezés területek mindig láthatóak legyenek. A parancs meghívása elıtt azon a cellán kell állni, ami fölött, illetve amitıl balra helyezked-nek el a táblázatunk megnevezés területei.

Az ABLAK menü FELOSZTÁS parancsa a képernyıt 2, vagy 4 részre vágja, amiben a táblázat különbözı területei megtekinthetık. A parancs meghívása elıtt azon a cellán kell állni, ami fölött, illetve amitıl balra osztódik szét a táblázatunk. Hasonló célt szolgál a görgetısávok tetején, illetve jobb szélén lévı osztómezı (vastag fekete sáv), amivel vízszintesen vagy függılegesen lehet kettévágni a képernyın lévı táblázatot (egérrel kell megfogni és elhúzni az osztás helyére).

Ritkábban használatos az ABLAK menü ELRENDEZÉS menüje, ami akkor használható igazán jól, ha elıtte az AB-

LAK menü ÚJ ABLAK parancsával még egy vagy több ablakot nyitunk a munkafüzetünk számára. Így is elérhetjük, hogy a nagy táblázatunk különbözı részeit egyidejőleg láthatjuk a képernyın.



Nyomtatásnál az ABLAK menü ABLAKTÁBLÁT RÖGZÍT menüpontjához hasonlót old meg a FÁJL menü OLDALBEÁL-

LÍTÁS menüpontjának LAP nevő párbeszédpaneljének CÍMKÉNT NYOMTATANDÓ TERÜLETÉNEK megadása (min-den lapra nyomtatandó megnevezések).

Nyomtatásnál a NÉZET menü NAGYÍTÁS menüpontjához hasonlót old meg a FÁJL menü OLDALBEÁLLÍTÁS menü-pontjának OLDAL nevő párbeszédpaneljének NAGYÍTÁS nevő része.

11. A mentés Munkánk kimentését a FÁJL menün keresztül tudjuk megoldani.

Az Excel elinduláskor rögtön ad egy munkafüzetet, amiben már dolgozhatunk is. Kimentésekor két lehetıség közül választhatunk: mentés vagy mentés másként. Az elsı kimentéskor mindegy melyiket választjuk, mert a mentés másként parancsot hajtja végre mindig, amíg nem adtunk a munkafüzetünknek nevet.

A MENTÉS MÁSKÉNT menüvel lehet a munkafüzetet más néven, más módon kimenteni, mint ahogy addig volt. Megadhatjuk a fájl típusát , amely alapértelme-zésben munkafüzet, de lehet más táblázatkezelık, adat-bázis-kezelık, szövegszerkesztık, stb. formátuma is, helyét (háttértárolót, mappát) és nevét (pontot és kiter-jesztést ne írjunk be, csak rendkívüli indok esetén). Munkafüzet mentésekor az állomány kiterjesztése au-tomatikusan XLS lesz. Az egyebek gomb segítségével biztonsági másolatot készíttethetünk az elızı állapotról BAK kiterjesztéssel, illetve jelszózhatjuk a betekintési és írási jogot.

A mentés gomb lenyomására még bekéri a munkafüzet tulajdonságai ablakban az adatlap fülön (ha be van állítva az ESZKÖZÖK menü BEÁLLÍTÁSOK menüpontjában az ÁLTALÁNOS fülön az „Adatlap kitöltését felajánlja” jelölı négyzet) a következıket: cím, tárgy, szerzı, felelıs, cégnév, kategória, keresıszó, megjegyzések, hivatko-zás alapja, mintakép mentése. Az egyéni fülön sok egyéb szempontot választhatunk még ki és adhatunk neki értékét (pl.: cél, csoport, ellenırizte, forrás, gépíró, szerkesztı, téma, ügyfél, stb.). Az általános, statisztika és tartalom fülön egyéb információkat olvashatunk még le (pl.: fájl adatok, dátum adatok, munkalapok nevei). Sok állomány esetén e lap kitöltése segít a munkánk visszakeresésében. A FÁJL menü ADATLAP parancsával is elér-hetjük közvetlenül ezt a panelt.



A mentés parancs az elızı néven és az utoljára megadott módon elmenti a munkafüzetet.

A munkaterület mentése paranccsal az összes addig megnyitott munkafüzetünket elmenti egy néven, de állomá-nyonként külön, a mentés másként parancshoz hasonlóan. A kiterjesztése XLW lesz. Ezt akkor érdemes használ-ni, ha rendszeresen ugyanazon munkafüzetekkel együtt (több munkafüzettel) dolgozunk.

A mentés HTML formátumban paranccsal weblapokat készíthetünk, amit Interneten vagy Intraneten is hasz-nálhatunk. A parancs hatására a Weblapkészítı Varázsló indul el.

A bezárás paranccsal megszüntethetjük az aktív munkafüzetünket, nem menti a változásokat, bár elıtte egy biz-tonsági kérdést feltesz, arra vonatkozóan, hogy tényleg mentés nélkül akarjuk-e bezárni.

12. A visszatöltés (megnyitás) Munkánk késıbbi visszatöltését a FÁJL menü MEGNYITÁS nevő parancsával tudjuk megoldani. A MENTÉS MÁS-

KÉNT menüponthoz hasonló lehetıségeket kapunk. Megadhatjuk, illetve kiválaszthatjuk a fájl típusát, helyét (háttértárolót, mappát) és fájlnevét. A parancsok és beállítások gombbal sok parancs és beállítás közül választha-tunk: csak olvasásra, másolat megnyitása, nyomtatás, adatlap, rendezés, alkönyvtárakban is, mappánkénti csopor-tosításban, hálózati meghajtók hozzárendelése, FTP helyek felvétele/módosítása, mentett szempontok. A panel alján található a „Fájlkeresés ezen kritériumok alapján” terület. Itt a fájl nevére (* és ? is használható, több map-pa is megadható pontosvesszıvel elválasztva), fájltípusára (más táblázatkezelık, adatbázis-kezelık, szöveg-szerkesztık, stb.), szöveg vagy jellemzıire (szövegtartalomra, adatlap tartalomra) és a módosítás dátumára adhatunk meg válogatási szempontokat. A keresés gombbal kérhetjük a keresést, az újabb keresés gombbal törölhetjük a keresési szempontokat. A panel közepén a feltételnek megfelelı fájlokat sorolja fel, míg a felsorolás jobb oldalán a mintaképet, adatlapot, részletek vagy lista formátumot állíthatjuk be a felette lévı gombok segít-ségével.

Az irányított gomb meghívja az irányított keresés panelt. A párbeszédpanelen a már régebbrıl tárolt keresési szempontjainkból válogathatunk, esetleg egy nem szükségeset törölhetünk (szempont megnyitása gomb), illetve az új szempontokat menthetjük el egy névvel (szempont mentése gomb). A panel alján megadhatjuk az állomány helyét (pontosvesszıvel elválasztva több nevet is megadhatunk). Ha bekapcsoljuk az alkönyvtárakban is jelölı-négyzetet, akkor ott is keresi. Megadhatjuk, hogy tegyen-e különbséget a kis és nagybetők között. A további kritériumok megadása részben számos jellemzı (pl.: szavak, sorok száma, cél, cím, csoport, ellenırizte, stb.) közül választhatunk még. Minden jellemzınek megadható a feltétele és értéke (egy keresési, szőrési feltétel fo-galmazható meg így). Több ilyen feltétel is megadható, amelynél külön-külön eldönthetı, hogy és illetve vagy logikai mővelettel kapcsolódjon a már meglévı feltételekhez. Egy feltétel felvételét a listához a lista bıvítése gombbal lehet kérni. Ekkor a feltétel a panel tetején lévı listához íródik. A lista alatt lévı törlés gomb törli a listából azt a feltételt, amit kijelöltünk. Az új keresés gomb törli a listát. A panel keresés gombjával visszaléphe-tünk a megnyitás panelre, miközben a keresést is végrehajtja.

A FÁJL menü ÚJ DOKUMENTUM parancsával új munkafüzetet kaphatunk, vagy a mintatáblázatokból válogatha-tunk.



13. A nyomtatás A nyomtatás utasításai a FÁJL menüben találhatók. Nyomtatásra az aktuális munkalap kitöltött része kerül, ha errıl másképpen nem döntünk. A nyomtatási területet úgy a legegyszerőbb meghatározni (ha nem jó, az hogy az aktuális munkalapunk kitöltött részét nyomtassuk ki), hogy kijelöljük a nyomtatni kívánt területet és a FÁJL menü NYOMTATÁSI TERÜLET menüpontjában ezt megadjuk. Ugyanitt meg is szüntethetjük a megadását.

A FÁJL menüben az OLDALBEÁLLÍTÁS , a NYOMTATÁSI KÉP illetve a NYOMTATÁS menüpontok szolgálnak a nyom-tatással kapcsolatos tevékenységek elvégzésére. A három menüpont egymás paneljeirıl is meghívható. Papírtaka-rékossági okból a NYOMTATÁSI KÉP menüt célszerő elıször használni. Itt megnézhetı, hogyan fog kinézni a nyomtatandó táblázatunk a jelenlegi beállításokkal. Lapozhatunk a lapok között a következı illetve elızı gom-bok segítségével. A nagyítás gombbal kinagyíthatjuk olvashatóra a lapot, vagy visszaválthatunk az eredeti méret-re (1 lap megmutatására). A nyomtat gomb megegyezik a FÁJL menü NYOMTAT menüpontjával, míg a beállít gomb a FÁJL menü OLDALBEÁLLÍTÁS menüpontjával. A margók gomb megnyomása után a margókat és az oszlop-szélességeket állíthatjuk az egérrel látványos módon. Az oldaltörés megtekintése gomb lenyomása után az oldal-törések helyét szaggatott vonallal megjelöli, amit egérrel tovább módosíthatunk, áthelyezhetünk. Ez a funkció a NÉZET menü OLDALTÖRÉS MEGTEKINTÉSE menüponttal is meghívható. Ez a megjelenítési mód a NÉZET menü NORMÁL menüpontjával megszüntethetı.

Az OLDALBEÁLLÍTÁS menüpont 4 párbeszédpanelen tesz lehetıvé beállításokat. Oldal: írásirány, méretezés, papírméret, minıség, elsı oldal száma. Margók: felsı, alsó, bal, jobb, élıfej (fejléc) helye, élıláb (lábléc) helye, nyomtatási terület vízszintes vagy függıleges középre igazítása. Élıfej és Élıláb: készek közül is választhatunk, vagy az egyéni élıfej, egyéni élıláb gombbal tetszılegeset megadhatunk. Lap: nyomtatandó terület behatárolása, minden lapra nyomtatandó címterületek megadása, cellarácsokkal, fekete-fehérben, próbanyomatként, sor- és oszlopazonosítókkal, jegyzetek, lapsorrend.

A NYOMTATÁS menüpontban megadhatjuk a nyomtatandó oldalakat, példányszámot valamint azt, hogy mi kerül-jön nyomtatásra (kijelölt terület, kijelölt munkafüzet lapok - diagramnál a diagram -, teljes munkafüzet). A nyom-tató rész név listapanelbıl választhatjuk ki a nyomtatót a telepített nyomtatók közül, amire nyomtatni akarunk. A nyomtatót célszerő még a táblázatunk megszerkesztése elıtt kijelölni (ha még nem volt kijelölve), mert ettıl függ a nyomtatás képe. A nyomtató számos paraméterét (nyomtatófüggı) beállíthatjuk a tulajdonság gombbal, vagy



az oldalbeállítás panelen az egyebek gombbal. Pl.: felbontás, papírméret, papírforrás, memória, papír tájolása, többpéldányos papír példányszáma, font kazetták, nyomtatás intenzitása, árnyalása, stb.

14. A nézet menü jelentéskezel ı menüpontja A JELENTÉSKEZELİ menüpont a NÉZET menüben található, de nem mindig látszik, csak ha az ESZKÖZÖK menü BİVÍTMÉNYKEZELİ almenüjében be van kapcsolva. A menüpontot csak akkor érdemes használni, ha a munkafü-zetünkben több lapot is kitöltöttünk, vagy ha a NÉZET menü EGYÉNI MEGJELENÍTÉSEK menüpontjával látványokat hoztunk létre, vagy ha az ESZKÖZÖK menü ESETVIZSGÁLÓ menüpontjával eseteket vettünk fel.

Egy látványt tehát a NÉZET menü EGYÉNI MEGJELENÍTÉSEK menüpontjával hozhatunk létre. A látvány arra szol-gál, hogy ugyanarról a táblázatunkról több megjelenítési és nyomtatási beállítást is készíthessünk. A megjeleníté-si beállításokat az ESZKÖZÖK menü BEÁLLÍTÁSOK menüpontjának MEGJELENÍTÉS párbeszédpaneljén, illetve sorok, oszlopok elrejtésével állíthatjuk be. A nyomtatási beállításokat a FÁJL menü OLDALBEÁLLÍTÁS menüpontjának LAP párbeszédpaneljén végezhetjük el. A látványkezelı panelen a hozzáadás gombbal kell felvenni a látványt, ahol a nevét kell megadni. A látványt törölni és megnézni (mutatás gomb) is lehet.

Eseteket az ESZKÖZÖK menü ESETVIZSGÁLÓ menüpontjával hozhatunk létre. Az esetvizsgáló abban segíti a munkánkat, hogy egy számítás során ugyanazzal a képlettel (képletsorozattal) több bemenı adatsorozatra ki tud-juk számítani a táblázatunkat anélkül, hogy azt átmásolnánk valahová. Az esetvizsgálón a felvesz gombbal lehet egy-egy esetet felvenni. Elıször az eset nevét és a változó cellákat (amelyek a bemenı értékeket tartalmazzák) kell megadni, majd az OK gomb után megadhatjuk a változó cellák egy adatsorát. A felvesz gombbal újabb ese-tet vehetünk fel. Az eseteket lehet törölni, szerkeszteni (módosítani) és megnézni (a táblázatban mutatja a beme-nı adatokkal a végeredményt) a mutat gombbal. Az egyesít gombbal más munkalapok eseteit (bemenı adatérté-keit és neveit) lehet áthozni az aktív munkalapra. Látványos és hasznos szolgáltatást nyújt a jelentés gomb, amely az esetekrıl egy összefoglaló jelentést vagy esetkimutatást készít. Ehhez meg kell adnunk az eredmény cellákat. A jelentés egy új munkalapon készül el, ahol esetenként (oszlopokban) mutatja a bemenı (módosuló cellák) és az eredmény cellák értékeit. A kimutatás értelmezését lásd a kimutatás készítés (Pivot Table kimutatás) fejezetnél.

A NÉZET menü JELENTÉSKEZEL İ menüpontban tulajdonképpen munkalapok, látványok és esetek nyomtatási sorrendjét adjuk meg. A hozzáadás gombbal vehetünk fel egy jelentést, aminek megadhatjuk a nevét és a fejeze-teit. Egy fejezetben 1 lap, 1 látvány és/vagy 1 eset lehet. A jelentés kialakításánál is a hozzáadás gombbal vehe-tünk fel újabb fejezeteket (elıtte ki kell választani a munkalapot, látványt, esetet). A létezı fejezetek részre átkat-tintva a fejezetek sorrendjén is tudunk változtatni. A jelentéskezelı panelen a jelentést nyomtathatjuk, szerkeszt-hetjük vagy törölhetjük is.

15. Munkalap, munkafüzet, munkaterület Az Excel 5.0-s verziójától kezdve eleve több munkalappal dolgozik. Munkafüzetet hoz létre, tölt be és ment. A munkafüzetnek több munkalapja lehet (maximum 255, alapértelmezésben 3). Munkafüzetünkbe új munkala-pot szúrhatunk be a BESZÚRÁS menü MUNKALAP menüpontjával (ha egy vagy több munkalapfület kijelölünk elıtte, akkor annyit és oda szúr be), munkalapot törölhetünk a SZERKESZTÉS menü LAP TÖRLÉSE menüponttal, munkalapot nevezhetünk át a munkalapfülre való kettı kattintással, munkalapot elrejthetünk a FORMÁTUM menü



LAP menüpontjának ELREJT utasításával. A munkalapok sorrendjét megváltoztathatjuk, ha egérrel megfogjuk a fület, és átmozgatjuk a kívánt helyre (akár másik munkafüzetbe is). Munkalapot duplázhatunk, ha a másolás köz-ben a Ctrl gombot nyomvatartjuk. Mindezek a mőveletek a munkalapfülek HELYI menüjével is elérhetık (a fül területen az egér jobb gombjával hívhatjuk a HELYI menüt). A HELYI menü BESZÚRÁS menüpontja választási lehetıséget kínál a beszúrandó lapunk típusának megválasztására is: munkalap, diagram, MS Excel 4.0 makró, nemzetközi makrólap, MS Excel 5.0 párbeszédpanel.

A munkalapok között úgy válthatunk, ha a megfelelı munkalapfülre kattintunk.

Ha egyszerre több munkalapon ugyanazt a mőveletet akarjuk elvégezni, akkor csoportba kell fogni azokat. A csoportba foglalás tulajdonképpen a munkalapok kijelölését jelenti. Több munkalapot kijelölni úgy lehet, hogy a Ctrl gombot nyomvatartva az egérrel a megfelelı fülekre kell kattintani. Ha a Shift gombot nyomvatartjuk, és úgy kattintunk egy munkalapfülre, akkor az aktuális munkalap és a kiválasztott munkalapok közötti munkalapok lesznek kijelölve.

A csoportkijelölés megszüntethetı, ha bármelyik a kijelölteken kívüli munkalapfülre kattintunk. Ha kijelölt mun-kalapfülre kattintunk, akkor az lesz az aktív munkalap, de marad a csoportszerkesztés. Ha a Ctrl gombot nyomvatartjuk és úgy kattintunk egy kijelölt munkalapfülre, akkor ez a munkalap már nem lesz a csoport tagja!

Egy munkalapon tetszıleges munkafüzet tetszıleges munkalapjának tetszıleges cellájára, objektumára hivatkozhatunk. Ha egyszerre látszanak a képernyın (ABLAK menü ABLAKOK ELRENDEZÉSE menüponttal meg-oldható), vagy egy munkafüzetben vannak (ilyenkor a megfelelı munkalapfülre kell kattintani a cella megadása elıtt), akkor elég a szokásos módon rákattintással kijelölni (pl. egy képlet beírásánál a képletben szereplı cellá-ra). Ha nem látszik a képernyın a kívánt munkafüzet a képlet beírásánál (amikor a szükséges cellacím beírásához érünk), akkor az ABLAK menü alsó részén kiválasztható a megfelelı ablak (a munkafüzetet elıtte persze meg kellet nyitni a FÁJL menü MEGNYITÁS parancsával), amibıl már rákattintással kiválasztható a kívánt cellacím! Lehetséges a képletbe bebillentyőzni az idegen cellacímet a következı példa szerint: =3*[Mappa2]Munka1!$B$3 Ez a beírás azt írja elı, hogy vegyük a háromszorosát a Mappa2 nevő munkafüzet Munka1 nevő munkalap B3 cellájának. A beírás során mindegy a kis- és nagybetők volta, lényeges viszont a []! jelek használata. Fontos, hogy azt a munkafüzetet, amelyre hivatkozunk, elıbb mentsük le (különösen, ha a mentés másként paranccsal mentjük), mint azt amelyikben használjuk a hivatkozást!

Munkaterületnek az összes megnyitott munkafüzetet értjük. A FÁJL menü MUNKATERÜLET MENTÉSE menüpont-tal egyszerre lehet menteni az összes munkafüzetet. A mentett állomány kiterjesztése XLW lesz (munkafüzet mentésénél a kiterjesztés XLS). Az XLW kiterjesztéső állomány megnyitása az összes érintett munkafüzetünket egyszerre megnyitja.

16. Internet (Intranet) lehet ıségei Excel-ben Az Office ’97 minden alkalmazása, így az Excel is képes az Internet nyújtotta elınyöket kiaknázni. Az Intranet egy szervezet belsı hálózata, amely Internet szabványok szerint mőködik. Az Internet szolgáltatásai közül a leg-ismertebb a WWW (Word Wide Web), amely szövegek, képek, hangok és digitális filmek győjteménye, amelyek hiperhivatkozások révén könnyen elérhetık. A hiperhivatkozások szövege (kép is lehet) rendszerint kék színő és aláhúzott. A szín rendszerint lilára vált, ha már egyszer rákattintottunk. Ha rákattintunk egy hiperhivatkozásra, akkor átugrunk egy másik helyre, ami lehet ebben a dokumentumban (munkafüzetben) is vagy az Internet tetszı-leges pontján. A Word-ben ez jobban ki van dolgozva, de az Excel is sok hasznos segítséget tud felmutatni.



Igen hasznos a BEILLESZTÉS menü HIPERHIVATKOZÁS menüpontja. Meghívásakor választhatunk, hogy fájlra, URL (Uniform Resource Locator – egységes erıforrás meghatá-rozó) címre (tehát az Internet tetszıleges helyére kívánok lépni), vagy e fájl (munkafüzet) vala-mely pontjára kívánunk hivatkozni. Példa fájlra: D:\doc\apeh98.xls, URL címre: http://www.pszfs.hu, munkafüzet egy pontjára: Esetkimutatás!A1. A hiperhivatkozás beszúrása elıtt a cellába célszerő valamilyen tájékoztató szöveget beírni (pl. Ugrás az Esetkimutatás lapra), hogy ez legyen a hivatkozás szövege (kék színő lesz). Késıbb a HELYI menüjén keresztül szerkeszthetjük a hivatkozást, még a szerkesztı-lécen a szöveget módosíthatjuk. Ügyesen alkal-mazva és elhelyezve a hiperhivatkozásokat na-gyon megkönnyíthetjük a felhasználó dolgát.

A fenti képen az A1-es cella tartalma megegyezik az A7-el, csak magyarázó szöveg is van beleírva. Az A3-as cella az A9-el egyezik meg, az A5-ös cella pedig az A11-el egyezik meg az elızıek szerint.

Hiperhivatkozást a SZERKESZTÉS menü „BEILLESZTÉS HIPERHIVATKOZÁSKÉNT ” menüpontjával is hozhatunk létre. Ehhez a vágólapra kell másolni a cél címet (pl. esetkimutatás munkalap A1-es celláját). Utána oda kell menni, ahová a hivatkozást be akarjuk szúrni. Itt is célszerő a magyarázó szöveget elıbb beírni. Utána hiperhivatkozásként beilleszthetjük (pl. az A3-as, vagy A9-es cellába a fenti példa szerint).

Az Excel által készített objektumainkat (táblázatok, grafikonok, stb.) HTML (Hypertext Markup Language) for-mában menthetjük a FÁJL menü MENTÉS HTML FORMÁTUMBAN paranccsal. A mentést a Weblapkészítı varázs-ló segíti. Az így elkészített HTML dokumentumunkat a Word segítségével tovább szépíthetjük. A Weblapokat az Internet a http (Hypertext Transfer Protocol – hiperhivatkozás átviteli eljárás) szabványos eljárással jeleníti meg.

Ha az Excelt megnyitottuk az Internetböngészı (Internet Explorer) elindítása elıtt, majd az Interneten a böngé-szés során rákattintunk egy olyan hivatkozásra, amely Excel munkafüzetre hivatkozik, akkor a böngészı az Exce-len keresztül mutatja meg a táblázatot. Így Excelben dolgozhatjuk fel az Interneten talált táblát.

Az Excel FTP (File Transfer Protocol – fájl átviteli eljárás) szerverekrıl is képes fájlokat megnyitni a FÁJL menü MEGNYITÁS menüpont segítségével. Ekkor a hely listapanelen válasszuk az FTP helyek felvétele/módosítása sort. Itt FTP szervereket adhatunk meg, pl.: ftp://ftp.pszfs.hu. Az így megadott FTP helyeket ugyanúgy használhatjuk, mint a helyi háttértároló egyik mappáját.

17. Adatok menü adattábla menüpontja (egy és kétvál tozós adattábla) Az egy- és kétváltozós adattábla egy vagy több képlet különbözı adatokkal való kiszámítását és könnyő módosí-tását teszi lehetıvé. A parancs az ADATOK menü ADATTÁBLA menüpontjával hívható meg, de csak akkor, ha már az adattáblát elıkészítettük és kijelöltük. Az egyváltozós adattábla elsı sorában (az elsı oszlopot kivéve) több egyváltozós képlet helyezkedhet el. Az egyváltozós képlet azt jelenti, hogy a képletben csak egy cellacím szere-pel változóként. Az esetleges többi cellacím csak konstans értékeket tartalmazhat. Ha több képletet is írunk az elsı sorba, akkor minden képletben ugyanannak a cellacímnek kell a váltózó cellának lennie! Az adattábla elsı oszlopában (az elsı sort kivéve) helyezkednek el azok a számértékek, amit felvesz a képlet változó cellája, azaz ezekre az értékekre számolódnak ki az elsı sor képletei. Ha a menüpontot meghívjuk, akkor a táblázat nevő pa-nelt kapjuk, ahol az oszlopértékek bemeneti cellájának kell megadni a képletben használt változó cella címét. A változó cella címének az adattáblán kívül kell elhelyezkednie, de lehet az adattábla bal felsı cellája is. A sorok és oszlopok szerepe felcserélhetı!



A kétváltozós adattábla csak egy képletet tartalmaz, az adattábla bal felsı sarkába beírva. A képletben két vál-tozó cellának kell szerepelnie. A többi cellacím csak konstanst tartalmazhat. A változó cellák címe az adattáblán kívül helyezkedhet el. Az adattábla elsı sora az egyik változó által felveendı számértékeket tartalmazza (a legel-sıt kivéve, ahol a képlet van). Az adattábla elsı oszlopa a másik változó által felveendı számértékeket tartalmaz-za (a legelsıt kivéve, ahol a képlet van). Ha a menüpontot meghívjuk, akkor a táblázat panel sorértékek bemeneti cellájának azt a változó cella címét kell megadni, amely az elsı sorban szereplı számok értékével fog behelyette-sítıdni. Az oszlopértékek bemeneti cellája a másik változó lesz, ez veszi fel az elsı oszlop számértékeit.

Az adattáblában késıbb módosíthatjuk a képletet (de más változó cellát nem adhatunk meg) vagy a számértéke-ket, amire az adattábla automatikusan átszámítódik (ha nincs letiltva, ilyenkor az F9-re számolódik át).

18. Célérték-keresés, esetvizsgáló és Solver Mindhárom menüpont az ESZKÖZÖK menüben található. Az esetvizsgáló a jelentéskezelı kérdésnél van ismertet-ve.

A célérték-keresés lényege az, hogy egy képletnél a képlet értékét adjuk meg, és kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezt a változó cella milyen értékénél éri el, tehát visszafelé számolunk! A célérték keresése panelen a célcella rovatban kell megadni a képlet helyét, a célértéknél a képlet értékét, a módosuló cella rovatban pedig a képletben szereplı változó cella címét. A keresett érték a táblázatban tekinthetı meg a változó cellánál.

A SOLVER menüpont segítségével célérték-keresést (több változóra), lineáris, nem lineáris, egész értékő és biná-ris értékő (0/1) programozási feladatokat oldhatunk meg igen egyszerő technikával. A táblázatunkat elıtte megfe-lelıen ki kell töltenünk a szükséges adatokkal és képletekkel. A legfontosabb a változó cellák meghatározása. Ide célszerő találomra beírni a feltételezett végeredményt. A második legfontosabb lépés a célképlet megszer-kesztése. Ez több cellán keresztül, több lépésben is történhet, de a végeredmény szerepeljen egy cellában is (pl. az összes nyereség)! Ha valamire feltételt akarunk állítani, akkor azokat a cellákat is érdemes kitölteni (lehetıleg táblázat formájában), amire a feltételt majd vonatkoztatni akarjuk (pl. az összes költség értéke).

Ezek után meghívhatjuk az ESZKÖZ menü SOLVER menüpontját. A solver paraméterek panelen célcellának jelöl-jük ki a célképletünket tartalmazó cellát. Meghatározhatjuk, hogy a célcella képlete maximum, minimum vagy egy konkrét értéket vegyen majd fel. Módosuló cellának a változó cellákat jelöljük ki (gyakran elfogadható az ajánlat gombbal felkínált terület is). A korlátozó feltételek részben a hozzáadás gombbal egyenként felvehetjük a korlátokat . A korlát mindig egy cellára vagy cella tartományra vonatkozik (bal oldali rubrika). A korlát lehet <=, =, >=, egész érték vagy bináris érték. A jobb oldali rubrikába kell írni a korlát szám szerinti értékét. A korlátokat szerkeszthetjük és törölhetjük is. A megoldás gombbal elindíthatjuk a számításokat. A számítások végén 3 féle jelentést is kérhetünk a végeredményen (amit a táblázatban mutat) kívül: eredmény, érzékenység és határok jelen-tés. Értelmezésük valamint a solver paraméterek panel beállítások gombjának lehetıségei már inkább matemati-kai modellezési ismereteket igényelnek, ezért ettıl eltekintünk. Több mintapéldát találunk a Program Files\Microsoft Office\Office\Examples\Solver\solvsamp.xls munkafüzetben, amit érdemes betölteni és tanulmá-nyozni.



19. Őrlapok eszköztár az Excelben Az őrlapok eszköztárt az eszköztárak HELYI menüjén, vagy a NÉZET menü ESZKÖZTÁRAK menüpontján keresztül lehet bekapcsolni. Őrlap objektumok segítségével könnyebbé és látványosabbá tehetjük adatbeviteli munkánkat. Csak azokat a párbeszédpanel elemeket vesszük, amelyek programozási ismeretek nélkül is használhatók.

Az őrlapok eszköztár programozási ismeretek nélkül is használható gombjai:

Felirat: celláktól függetlenül helyezhetı el vele szöveg.

Gomb: gombhoz makrót rendelhetünk (a HELYI menüjén keresztül is).

Jelölınégyzet: HELYI menüjébıl kiválaszthatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cellacsato-lás beviteli mezıben egy cellához rendelhetjük. A cellacsatolás cellájában egy logikai értéket kapunk, attól füg-gıen, hogy bejelöltük vagy nem a jelölınégyzetet. Ha ebbe a cellába beírunk egy logikai értéket (vagy számot, a 0 a hamis és minden más igaz), akkor az a jelölınégyzetet megfelelıen beállítja.

Választókapcsoló: HELYI menüjébıl kiválaszthatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cella-csatolás beviteli mezıben egy cellához rendelhetjük. Ezzel minden választókapcsoló ehhez a cellához lesz csa-tolva. Ha ez nem jó nekünk, akkor a csoportpanel gombbal csoportokat kell képezni. A cellacsatolás cellájában egy sorszámot kapunk, attól függıen, hogy hányadik választókapcsolót választottuk ki. Ha csak egy választókap-csolót használnánk, akkor a csatolt cellában mindig 1 lenne. Ha ebbe a cellába beírunk egy számot, akkor az, az adott sorszámú választókapcsolót kiválasztja.

Csoportpanel: több választókapcsolót foghatunk össze egy csoportba (ha már több létrehozott választókapcsolót akarunk kijelölni, akkor a Ctrl-t használjuk a kijelöléshez). A csoport bármelyik választókapcsolójának HELYI menüjébıl kiválasztva a vezérlıelem formázást, ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben, egy cellához rendelhetjük a csoport minden választókapcsolóját. A cellacsatolás cellájában egy sorszámot kapunk, attól függıen, hogy a csoport hányadik választókapcsolóját választottuk ki. Ha ebbe a cellába beírunk egy szá-mot, akkor az, az adott sorszámú választókapcsolót kiválasztja. Több csoportpanelt is létre lehet hozni.

Listapanel: HELYI menüjébıl kiválaszthatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben egy cellához rendelhetjük. Meg kell még adni ugyanitt a bemeneti tartományt, amelyben a lista elemei vannak felsorolva. Ez a táblázat egy tartománya. A cellacsatolás cellájában egy sorszámot kapunk, attól függıen, hogy hányadik elemet választottuk ki a listából. Ha ebbe a cellába beírunk egy számot, akkor az, az adott sorszámú listaelemet választja ki a listából.

Kombi panel: a listapanelhez hasonló a mőködése, csak kevésbé helyigényes. A lista csak akkor gördül le, ha a lefelé mutató háromszögre kattintunk.

Görgetısáv: A cellacsatolás cellájában egy számot kapunk, amelyet a görgetısávval változtathatunk. Ha ebbe a cellába beírunk egy számot, akkor az a görgetısáv csúszkáját megfelelıen beállítja. HELYI menüjébıl kiválaszt-hatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben egy cellához rendelhet-jük. Megadható még itt a minimális érték, maximális érték, léptetési távolság, ugrási távolság és az aktuális érték.

Léptetı: Ugyanaz, mint a görgetısáv, de nincs meg a görgetısáv csúszka területe, csak a sáv alján és tetején a léptetı háromszög.



Programkód szerkesztése: kijelölt őrlap objektum esetén megnézhetjük a Visual Basic programkódját és változ-tathatunk rajta.

Rácsvonal be/ki: a táblázat rácsvonalait kapcsolja be-ki. (ESZKÖZÖK menü BEÁLLÍTÁSOK menüpont megjelenítés panel CELLARÁCSOK jelölınégyzetének felel meg.)

20. Rajzolás eszköztár az Excelben A rajzolás eszköztárt az eszköztárak HELYI menüjén, vagy a NÉZET menü ESZKÖZTÁRAK menüpontján keresztül, vagy a rajz gombbal lehet bekapcsolni. Ugyanezt a rajzolás eszköztárt használhatjuk az Office többi alkalmazá-sában is. Rajzolás segítségével a celláktól független rajzokat hozhatunk létre, amelyek objektumként formázha-tók, mozgathatók, méretezhetık. Mozgásuk és méretezésük köthetı cellákhoz is a HELYI menü vagy a FORMÁTUM menü ALAKZAT FORMÁZÁSA menüpontjában a JELLEMZİK panelen.

A rajz eszköztár gombjai:

Rajz: Több (Shift segítségével) kijelölt rajzobjektumot csoportba foglalhatunk, illetve megszüntethetjük a cso-portot. Meghatározhatjuk az objektumok egymás takarási sorrendjét (elırehozás, hátraküldés, elıbbre hozás, hátrébb küldés). Rácspontokhoz köthetjük elhelyezkedését (rácshoz, alakhoz). Mozgathatjuk (fel, le, balra, jobb-ra). Több elem egymáshoz való elhelyezkedését állíthatjuk be (balra, középre, jobbra, fent, középen, lent, víz-szintes eloszlás, függıleges eloszlás). Forgathatjuk (tetszıleges forgatás, balra, jobbra), tükrözhetjük (függıleges, vízszintes). Összekötı vonalakat átirányíthatjuk (az alakzatok gomb összekötık elemével létrehozott összeköté-seket rövidíti le). Csomópontokat szerkeszthetünk vonalaknál, nyilaknál (végpontokat mozgathatunk, új törési pontokat rakhatunk le, meglévıket távolíthatunk el a Ctrl gomb segítségével). Átalakíthatjuk alakzatunkat (egy-szerő alakzatok, nyilak, folyamatábra, csillagok és szalagok, képfeliratok). Megadhatjuk az alapértelmezett alak-zatot (ezzel a formai beállítással szerkeszti meg az újonnan beszúrandó alakzatot).

Objektum kijelölés: több objektumot is kijelölhetünk, ha egérrel körbekerítjük az érintett elemeket.

Tetszıleges forgatás: egy objektumot a sarkainál megfogva tetszılegesen lehet forgatni.

Alakzatok: sokféle kész alakzatot kínál fel: vonalak, összekötık, egyszerő alakzatok, nyilak, folyamatábra, csil-lagok és szalagok, képfeliratok.

Vonal: egyszerő vonal húzható vele. (Shift lenyomásával 15 fokonként lehet a dılést beállítani.)

Nyíl: egyszerő nyíl húzható vele. (Shift lenyomásával 15 fokonként lehet a dılést beállítani.)

Téglalap: egyszerő téglalap rajzolható vele. (Shift lenyomásával szabályos négyzet.)

Ellipszis: egyszerő ellipszis rajzolható vele. (Shift lenyomásával szabályos kör.)

Szövegdoboz: celláktól függetlenül helyezhetı el vele szöveg.

WordArt beszúrása: különleges elrendezéső szöveg helyezhetı el vele. A megadott szövegre rákattintva a WordArt eszköztára is megjelenik: WordArt beszúrás, szöveg szerkesztése, alakzat módosítása, alakzatok beállí-tása, szabad forgatás, egyforma magas a kis és nagybető, függıleges írás, szöveg igazítása, betőközök állítása.

Beállítható még a kitöltési szín, vonal színe, bető színe, vonal vastagága, szaggatott vonal típusok, nyíl stílusok, vetett árnyék és a három dimenzió.



21. A diagramvarázsló A táblázat adataiból számos diagram típust tudunk készíteni, amelyeket az Excel 14 alaptípusba sorol (oszlop, sáv, grafikon, kör, pont (XY), terület, perec, sugár, 3D felület, buborék, árfolyam, henger, kúp, piramis) és szá-mos (20 féle) még általunk bıvíthetı felhasználói típust is felkínál. Mindegyik alaptípuson belül még további 2-7 lehetıséget találunk, így összesen mintegy 100 féle diagram közül válogathatunk. A kombinált diagram segítsé-gével tovább emelhetı ez a szám, mivel akár minden adatsornak más-más diagram típust adhatunk (a két és há-romdimenziós típusok egymással nem kombinálhatók)! A diagramokat két fı csoportra is fel szokták osztani: kétdimenziós vagy háromdimenziós.

A diagram szerkesztése igen egyszerő feladat, ha tudjuk milyen típust akarunk. A diagram megszerkesztése elıtt azonban a táblázatunkba be kell írni az alapadatokat. Ezt célszerő táblázat formájában megtenni. Az elsı osz-lopban legyenek az adatpontok nevei (kategóriák, amelyek az X tengelyre kerülnek), az elsı sorban az adatsorok nevei (egy függvény neve, amely a jelmagyarázathoz kerül), még a keresztezıdésekben a tényleges adatok. Ettıl persze el lehet térni, de így egyszerőbb a szerkesztés. Ki kell jelölnünk a diagramon ábrázolandó adatokat, majd az eszközsor diagram varázsló gombjára kell kattintani, vagy a BESZÚRÁS menü DIAGRAM menüpontjára.

A diagram varázsló 4 lépésben vezet végig a diagramkészítésen. Az 1. lépésben a 14 alap diagram típus altípusa-iból, illetve a felhasználói típusokból választhatunk. Az egyes diagramtípusok alkalmazásáról a varázsló leírást ad, illetve meg is mutatja a diagram képét. A tovább gombbal lehet mindig a következı lépésre lépni. A 2. lépés-ben az adattartományunkat adhatjuk meg, ha rosszul jelöltük volna ki a legelején. Szükség esetén ezt adatsoron-ként is megadhatjuk, külön az adatsor nevének, értékeinek és X tengely feliratának helyét (ha nem összefüggı területen lennének az adataink, vagy több sorban és oszlopban lennének a megnevezések, amelyben számok szerepelnek és így adatértéknek vett). Itt adhatjuk meg, hogy egy függvény pontjai (adatsora) oszlopban vagy sorban található. Ha úgy vittük fel az adatokat, ahogy a bevezetıben le van írva, akkor az oszlopokat kell válasz-tani. A 3. lépésben sok mindent megadhatunk. Címet adhatunk a diagramnak, nevet a tengelyeknek. Dönthetünk a tengelyek megrajzolásáról, rácsvonalak elhelyezésérıl, a jelmagyarázat helyérıl. Feliratot, értéket, százalékot vagy buborékméretet rendelhetünk az adatpontokhoz. Az adattáblánkat kiírathatjuk a diagram alá. A 4. lépésben megadhatjuk, hogy erre a munkalapra vagy egy önálló diagramlapra készítse el a diagramot. Munkánkat könnyíti, hogy az aktuális diagram képe rögtön látható, és a vissza gombbal visszaléphetünk az elızı lépésre. A kész gombbal a diagram készítés végét jelezhetjük.



Az elkészült diagramot (ha kijelöltük, azaz egyet kattintottunk rá) objektum módjára méretezhetjük, mozgathat-juk, másolhatjuk, ismét elindíthatjuk rá a diagramvarázslót, vagy más módon is formázhatjuk.

22. Diagramok formázása A formázásnál a diagramnak kijelöltnek kell lennie, azaz egyet a diagramra kell kattintanunk. Diagramot for-mázni úgy a legegyszerőbb, ha egy-egy diagram elemen kettıt kattintunk . A kiválasztott elemrıl megjelenik egy beállító ablak, amin szinte mindig állíthatjuk a mintázatot és a betőtípusokat (font), de ezeken kívül az elem-tıl függıen egyéb dolgokat is. A diagram elemei: adattábla, diagramcím, diagramterület, értéktengely (Y), érték-tengely fı vezetırácsok, értéktengely segéd vezetırácsok, értéktengely-cím, jelmagyarázat, kategóriatengely (X), kategóriatengely fı vezetırácsok, kategóriatengely segéd vezetırácsok, kategóriatengely-cím, rajzterület, trend-vonal, trendvonal egyenlete, hibasáv, adatsor és adatfelirat adatsoronként. 3 dimenziós diagramnál még a követ-kezık lehetnek: adatsor tengely (3. tengely), diagram falak, padlószint, sarkok. A diagram elemek kijelölésében segít a diagram eszköztár diagram objektum gombja (1. gomb). A diagram elem nevét az Excel kiírja, ha az egérkurzort az elem fölé visszük. Utána a FORMÁTUM menü elsı menüpontjával, vagy a diagram eszköztár 2. gombjával is lehet formázni az így kiválasztott elemet. (Egyszerőbb kétszeri rákattintással formázni.)

Meghívható újra a diagram varázsló, amivel átformázhatjuk a diagramunkat. Ha a diagram ki van jelölve, akkor a menü is megváltozik. Jól használható a HELYI menü is. Bekapcsolható a NÉZET menü ESZKÖZTÁRAK menü-pontjában a diagram eszköztár is.

Lényeges lehet a tengelyek formázása, ahol a következıket adhatjuk meg: mintázat, skála (tengely helye, osztás-közök, minimum, maximum, stb.), betőtípus, szám, igazítás.



Az adatsorunkat (egy függvényt) is formázhatjuk. Állítási lehetıségek: mintázat, tengely (két tengelyt hozha-tunk létre), Y hibasávok (mérési pontatlanság jelzésére), feliratok (adatpontokhoz), sorrend, beállítások (átfedés, köz, adatsorvonal, esésvonal, stb.). A HELYI menüjébıl még nem vettük a TRENDVONAL FELVÉTELÉT, amin ke-resztül 6 féle (lineáris, logaritmikus, polinomiális, hatvány, exponenciális, mozgóátlag) trendet illeszthetünk az adatsorunkra. Ha egy adatsorra elıbb egyet kattintunk, majd egy pontjára még egyet, akkor a diagramon mozgat-ni lehet a pontot. (A táblázatban változik ilyenkor a hozzátartozó cella értéke! Ha a cellában képlet volt, akkor a célérték-keresés segítségével történik a változtatás. Használatát lásd a célérték-keresésnél.) Ha ezután kétszer kattintunk erre a pontra, akkor csak ennek az egy pontnak a mintázatát, feliratát és beállítását lehet szabályozni! Szövegdobozban is helyezhetünk el feliratokat a diagramon. A szövegdobozt a rajz eszköztárból is meghívhat-juk, de egyszerőbben is létrehozhatjuk, ha a diagram ki van jelölve (egyet kattintottunk rá). Ezután bármit beírha-tunk, azt a beírás befejezése után a diagram közepére illeszti egy szövegdobozban. A szövegdobozt utána bárho-vá elmozgathatjuk, megformázhatjuk.

Háromdimenziós diagramoknál szabályozhatjuk a térhatást a HELYI menü TÉRHATÁS utasításával. Látványosabb azonban, ha az egyik sarokpontot megfogjuk egérrel és mozgatjuk.



Az egyes adatsorok típusát egyenként is beállíthatjuk (ha elıtte kijelöltük az adatsort) a HELYI menü MINTÁK menüpontjával, vagy a diagram eszköztár minták gombjával! Így majdnem tetszıleges kombinált diagramok hozhatók létre (a 2 és 3 dimenziós diagramok egymással nem kombinálhatók).

Számos formázási lépesben (területek formázásánál) kínálja fel az Excel a „Kitöltési effektusok” gombot. Igen látványos terület mintázatot állíthatunk be segítségével. A kép füllel egyedi képeket rendelhetünk egy területhez (diagram terület, rajz terület, körcikk terület, oszlop terület, stb.).

Egy szépen megszerkesztett diagram formáját felhasználói diagramként menthetjük le a DIAGRAM menü (kije-löltnek kell lenni a diagramnak) MINTÁK menüpontja FELHASZNÁLÓI TÍPUSOK paneljén, ha ott kiválasztjuk a fel-használó által készített választógombot, majd a megjelenı hozzáadás gombra kattintunk.

Adatterület diagramterületre való ráhúzásával is hozhatunk létre új adatsort (függvényt) a diagramban. Ha a jobb egérgombbal történik a húzás, akkor több lehetıséget kínál még fel: a cellák legyenek új adatsorok vagy új adat-pontok, az Y értékek sorokban vagy oszlopokban helyezkednek-e el, adatsornevek (Y feliratok) az elsı sorban vannak-e, kategóriák (X értékek) az elsı oszlopban vannak-e, meglévı kategóriák cseréje kell-e. Ezzel a mód-szerrel eltérı pontszámú adatsorok is ábrázolhatók egy diagramban!

23. Térkép használatát a diagramkészítésben Az Excel lehetıséget kínál diagramok térképen való elkészítéséhez a BESZÚRÁS menü TÉRKÉPEK menüpontjával, vagy a térkép gombbal. A térkép alkalmazásának feltétele, hogy a kategóriatengely (X tengely) adatainak a Ma-gyar nyelv szabályai szerint érvényes ország névnek (vagy megye névnek, pl.: Nógrád, Heves, Pest, stb.) kell lenniük. Az ország nevek mellett egy vagy több adatsort szerepeltethetünk. Több adatsort csak a kördiagram és az oszlopdiagram képes használni.

A térképen való diagramkészítés hasonlóan indul, mint a hagyományos diagramkészítés. Ki kell jelölni az ábrá-

zolandó területe, majd a térkép gombra kell kattintani. Ezután meg kell adni a területet, ahová a térképet rajzolni akarjuk (elég egy pontra kattintani, vagy egy téglalapot kell kijelölni). Két térképet kínál fel (megyene-vek esetén rögtön Magyarország térképét adja), világtérkép és Európa térkép (ez késıbb bıvíthetı a térkép HELYI menüjébıl a TÉRKÉPSABLON MENTÉSE menüponttal), amibıl egyet kell kiválasztanunk. A kiválasztás után meg-rajzolja a térképet és megjelenik a Map-vezérlı. A térképen kettıt kattintva elıhívhatjuk a Map-vezérlıt (ha nem aktív éppen a térkép, ha aktív és nem látszik a vezérlı, akkor a Map-vezérlı mutatása/elrejtése gombbal).



A Map-vezérlın megadhatjuk, hogy milyen adatot milyen formában ábrázoljon. A vezérlı felsı részén vannak felsorolva az oszlopnevek (adatsor nevek). Ezekbıl a jobb alsó részre lehet húzni több sorba is az oszlop névvel jelzett részbe. Ezzel adjuk meg, hogy melyik adatsort ábrázoljuk. A vezérlı bal alsó részén diagramformákat találunk. Ezeket is a jobb alsó részbe lehet húzni több sorba is a formátum névvel jelzett részbe. Az elsı 4 formá-tum (értéktónus – szürke színskálát alkalmaz tartományolva, kategóriatónus – színes színskálát alkalmaz, pontső-rőség, fokozatjel – jel nagysággal dolgozik) csak egy adatsort képes ábrázolni, a formátumnak megfelelıen, pl. beszínezi a térképen az országot. A kördiagramot és az oszlopdiagramot belerajzolja az ország területére. Ezek-nél egy sorba több adatsor nevet is húzhatunk.

A térkép eszköztáron még sok mindent beállíthatunk. A markoló gombbal mozgathatjuk a térképet. A térkép középpontja gombbal a térkép középpontját változtathatjuk meg. A térképfeliratok gombbal a térképre ország neveket, városokat, repülıtereket helyezhetünk el (a térkép HELYI menüjének TÉRKÉPELEMEK menüpontjából még több lehetıség közül választhatunk). A szöveg felvétele gombbal szövegeket helyezhetünk el. A felhasználói tőzıtérkép gombbal kitőzıket helyezhetünk el, és el is nevezhetjük az így elkészített térképet, amelyet betölthe-tünk egy másik térkép elkészítése után, ha tőzıtérképet kívánnánk létrehozni. A teljes megjelenítés gomb az eredeti térképet állítja vissza. A térkép újrarajzolása gombbal megszüntethetjük a térkép torzítását, ha a markoló-val elmozgattuk. A térkép frissítése gombbal frissíthetjük a térképet, ha a táblázatban megváltoztattuk a térkép alapadatait. A Map-vezérlı mutatása/elrejtése gomb elrejti vagy mutatja a vezérlıt. A nagyítás/kicsinyítés gomb-bal a térképet nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük.

Érdemes még átnézni a térkép HELYI menüjének és a megváltozott fımenü lehetıségeit is, bár e lehetıségeket nagyobb részben már megismertük.

24. Statisztikai elemzések az Excelben Az Excel igen bıséges eszköztárat kínál fel az adatok statisztikai elemzésére:

Egytényezıs varianciaanalízis Kéttényezıs varianciaanalízis ismétléssel Kéttényezıs varianciaanalízis ismétlés nélkül Korrelációanalízis Kovarianciaanalízis Leíró statisztika Exponenciális simítás Kétmintás F-próba a szórásnégyzetre Kétmintás t-próba egyenlı szórásnégyzeteknél Kétmintás t-próba nem egyenlı szórásnégyzeteknél

Kétmintás párosított t-próba a várható értékre Kétmintás z-próba a várható értékre Hisztogram Mozgóátlag Véletlenszám-generálás Rangsor és százalékos rangsor Regresszióanalízis Fourier-analízis Mintavétel

Ezek a lehetıségek az ESZKÖZÖK menü ADATELEMZÉS parancsában összefoglalóan megtalálhatók. Ha nem jele-nik meg a menüpont, akkor az ESZKÖZÖK menü BİVÍTMÉNYKEZELİ menüpontjának Analysis ToolPak jelölı-négyzetét be kell kapcsolni. Az egyes funkciókat nincs mód részletesen tárgyalni, mivel megértésükhöz inkább matematikai ismeretekre van szükség. Ha ez az ismeret rendelkezésünkre áll, akkor az ADATELEMZÉS menüpont-ban megjelenı párbeszédpaneleket kitölthetjük. Szükség esetén segítséget kérhetünk a súgó gombbal.

A fent megnevezett funkciók jó része a BESZÚRÁS menü FÜGGVÉNYEK menüpontjában is megtalálható, mint függvény (függvényt a szerkesztıléc fx jelő gombjával is beszúrhatunk).



Trend jellegő feladatokat másként is kezel az Excel. Pár alapadat segítségével lineáris és exponenciális trendada-tokkal tölthetünk fel egy kijelölt területet (a terület elején kell lennie az alapadatoknak) az automatikus kitöltés HELYI menüjével (a jobb egérgombbal kell a kitöltıkockát megfogni), vagy a SZERKESZTÉS menü KITÖLTÉS me-nüpontjának SOROZATTAL paranccsal. Diagramokban (sáv, oszlop, pont vagy grafikon típushoz) is létrehozhatunk trendvonalakat. Elıtte ki kell jelölni a megfelelı adatsor pontjait a diagramon. Ezután a HELYI menü TRENDVO-

NAL FELVÉTELE menüpontjával 6 féle (lineáris, logaritmikus, polinomiális, hatvány, exponenciális, mozgóátlag) trendvonalat illeszthetünk pontjainkra. Elıírhatjuk az R-négyzet és a regressziós egyenlet kiírását is a diagramra. Megadhatjuk az X=0 pontban a trendvonal Y tengellyel történı metszési értékét. Prognosztizálást is kérhetünk adott pontszámig elıre vagy vissza. Lásd a diagramok formázásánál.

25. Tömbképlet és tömbállandó Tömbképletrıl akkor beszélünk, ha egy számításnak nemcsak egy eredménye van, hanem több. Ilyenkor a szá-mítást csak úgy lehet elvégezni, ha a számítás megkezdése elıtt egy akkora területet jelölünk ki, amekkora szük-séges a végeredmény megjelenítéséhez. Fontos még, hogy a beírásunkat a végén a Ctrl+Shift+Enter együttes leütésével fejezzük be! A kijelölt területen minden cellába ugyanaz a beírás került {} jelek között. Az egyes cel-lák a hagyományos módon nem javíthatók. Bármely cellája javítható, de a Ctrl+Shift+Enter-rel kell befejezni a javítást, aminek a hatására az egész területen átvezetıdik egyformán a javítás. Törölni csak az egész területet egyszerre lehet. Sok beépített függvény használható így. Egyszerő számításoknál is segíthet a tömbképlet. Legyen az A oszlop elsı 10 sorában a termékek egységára, míg a B oszlopban az eladott darabszám. A C oszlopban egy tömbképlettel kiszámíthatjuk a termékek eladási értékeit: jelöljük ki a C oszlop elsı 10 celláját; írjuk be az = jelet; egérrel jelöljük ki az A1:A10 területet; írjuk be a * jelet; egérrel jelöljük ki az B1:B10 területet; üssük le a Ctrl+Shift+Enter-t. Beírással is beírhatjuk: =A1:A10*B1:B10, de itt is a Ctrl+Shift+Enter-rel kell befejezni. Ha csak a mindösszesenre lenne szükségünk, akkor egy üres cellába a következı képletet kellene bevinni: =SZUM(A1:A10*B1:B10). Itt is a Ctrl+Shift+Enter-rel kell befejezni a bevitelt.

Tömbállandóról akkor beszélünk, ha vektorokkal, mátrixokkal akarunk dolgozni, de az adatokat nem írjuk kü-lön-külön cellákba. Legyen az elızı példa, de ne legyen beírva az adat az A és B oszlopokba. A feladat az össze-sen érték kiszámítása legyen. A beírandó képlet: =SZUM({1.2.3.4.5.6.7.8.9.10}*{1.2.3.4.5.6.7.8.9.10}). Tehát csak annyi történt, hogy a cellatartomány helyett {} jelek között felsoroltuk a számokat ponttal elválasztva. Ha a pontot tizedespontként használjuk a Windowsban, akkor pontosvesszıt használjunk helyette. A példában meg-adott ponttal elválasztott számsorozatot egy sorvektornak tekinti az Excel. Ha a számokat pontosvesszıvel vá-lasztjuk el, akkor oszlopvektorként kezeli. Mátrixot a következıként adhatunk meg ezek szerint: {1.2.3;4.5.6}. Ennek két sora és három oszlopa van.

26. Az adatnyilvántartás (tábla használat) alapjai Az Excel adatnyilvántartásnak (gyakori egyéb elnevezései: tábla, adattábla, lista, adatbázis) tekinti az olyan táblázatot, amelynek az elsı sora a mezık (oszlopok) neveit tartalmazza, míg az összes többi sor a rekordokat (adatsort). Az így felépített táblázatunkat rögtön használhatjuk adat-nyilvántartási feladatok elvégzésére, ha az aktív cella a nyilvántartás területén belül van! Ekkor táblának tekinti az aktív cella körüli területet a legelsı üres oszlopig, illetve sorig. Ha ez nekünk nem felel meg, akkor ki kell jelölnünk a tábla területét. Az ismételt kijelöléstıl meg tudunk szabadulni, ha egyszer elnevezzük (BESZÚR menü NÉV menüpont NÉV MEGADÁSA pa-ranccsal) a területet „Adatbázis” névvel! (Más adatbázis-kezelıkbıl egy táblát beolvasva, automatikusan elne-vezi a területet „Adatbázis” névvel!) Adatainkat sorba rendezhetjük, karbantarthatjuk, kereshetünk benne rekor-dokat, kigyőjtést hajthatunk végre, részösszegeket számolhatunk, kimutatást készíthetünk, Access-el feldolgoz-hatjuk, Access táblákat, őrlapokat, jelentéseket használhatunk vagy külsı (pl. Web) lekérdezést hajthatunk végre.

Táblánkat cellák kitöltésével is karbantarthatjuk, de lényegesen egyszerőbb az ADATOK menü ŐRLAP menüpont-jával. Ekkor egy adatbeviteli őrlapot kapunk, amelyben megnézhetjük, átírhatjuk, törölhetjük, felvihetjük rekord-jainkat. Az őrlapon egyszerre csak 1 rekord látszik a mezınevekkel együtt. Mozogni a görgetısávon vagy az elızıt illetve következıt gombbal lehet. A szőrı gombbal megszőrhetjük a rekordokat, de ekkor csak a gombok-kal mozoghatunk. A görgetısáv nem veszi figyelembe a szőrési feltételt. Szőrésnél minden mezıre megadhatunk egy feltételt. A feltételnél az adott mezınév ablakába a relációs jelet és a reláció jobb oldalát kell beírni (pl.: <=10000, >93.01.15, <>fogas*). Szöveges mezıknél használható a * és ? karakter. Az egyenlıség relációs jel elhagyható és ilyenkor a * jelet mindig a szó végére képzeli. Ha pontosan megegyezı karaktersort keresünk, akkor az = jelet ki kell írni. A kis- és nagybetők közt nem tesz különbséget. Ha a szőrı feltételben a karakteres mezıre olyan kritériumot adunk, amelyben csak számok vannak, akkor célszerő a feltétel szám részét dupla idé-zıjelek közé tenni (vagy csillaggal lezárni a számsort, ha a feltétel megengedi).



Sok adatbázis-kezelı rendszer adatállományait (pl. DBF) is megnyithatjuk és kezelhetjük Excel-el.

Több külsı adattábla (pl. dBASE, Access, Excel, FoxPro, Paradox, szöveg - ODBC - Opening Database Connectivity – nyitott adatbázis kapcsolat) használatát teszi lehetıvé a Microsoft Query (ADATOK menü, KÜLSİ

LEKÉRDEZÉS menüpont ÚJ LEKÉRDEZÉS almenüje). Mőködése az Access-hez hasonlítható, csak a végén az össze-állított lekérdezést átadhatja az Excel-nek.

27. Sorba rendezés és autosz őrı Elınyös lehet számunkra, ha sorba tudjuk rendezni rekordjainkat. Erre szolgál az ADATOK menü SORBA RENDE-

ZÉS menüpontja. (Egyszerőbb rendezésre alkalmas az eszköztár rendezés csökkenı illetve növekvı sorrend-be gombja.) Egy lépésben 3 mezı szerint rendezhetünk (lásd a lenti képen a rendezés panelen). A panelt egymás után többször is alkalmazhatjuk, amely révén 3-nál több szempontú sorba rendezést is elérhetünk. Mind-egyiknél megadhatjuk a rendezés irányát is. Ha nem volt a táblánk elsı sorában mezınév megadva, akkor a nincs rovatfej választókapcsolót kell bekapcsolnunk (ekkor nem mezıneveket, hanem oszlopokat kell megadni mint rendezési szempontot). Az egyebek gombbal megadhatjuk a rendezés sorrendjét (Saját magunk is definiálhatunk sorrendet bármire az ESZKÖZÖK menü BEÁLLÍTÁSOK menüpontjában az EGYÉNI LISTÁK panelen. Ezek közül lehet itt választani.), a kis- és nagybetők közötti különbségtételt és a rendezés irányát: felülrıl lefelé (normál esetben), balról jobbra (elfordított táblánál).

Több rekord egyidejő kiszőrésére használható az ADATOK menü SZŐRİ menüpontja. Itt található az AUTOSZŐRİ almenüpont. A parancs meghívása után minden mezınév mellett megjelenik egy lenyitható listapanel nyíl. Mégegyszer meghívva, megszőnik az autoszőrés. A listapanelt lenyitva választhatunk a mezıtartalom elıfordulá-si értékeibıl, illetve a mind, helyezés, egyéni, üres, nem üres kategóriákból. A kiválasztott érték szerint szőri a táblánkat a tábla területén!



Az egyéni kategóriával a szőrésnél (az ŐRLAP menüpont szerinti szőrésnél) megismert módhoz hasonlóan rögtön két relációs feltételt is megadhatunk. A két feltételt és illetve vagy logikai mőveleti jellel főzhetjük egybe. Mivel ezt minden mezıre megadhatjuk (és logika mővelettel köti ıket össze), így igen sok lekérdezési igényünket meg-oldhatjuk. A helyezés kategóriával az elsı (utolsó) valahány tételt (%-ban is megadható) jeleníthetjük meg. Az üres vagy nem üres kategóriák csak akkor jelennek meg, ha van üresen hagyott cella abban az oszlopban a táblán belül.

28. Az irányított sz őrı Az ADATOK menü SZŐRÉS menüpontja tartalmazza az IRÁNYÍTOTT SZ ŐRİ párbeszédpanelt. Ehhez azonban elıt-te a lekérdezési szempontokat egy külön táblázatterületen létre kell hoznunk. Ezt szőrıtartománynak nevezzük. A szőrıtartomány más munkafüzetben is lehet. A szőrıtartomány elsı sora a szőrendı mezık nevét tartalmazza (lehet az összes mezı is, akár szőrı feltétel nélküli is). A többi sorába a szőrı feltételeket lehet megadni. A soro-kat vagy kapcsolattal főzi össze, míg az oszlopokat és kapcsolattal. Egy mezıt többször is szerepeltethetünk a szőrıtartományban. Így tetszıleges számú és illetve vagy kapcsolatot tudunk akár egy mezıre is megadni. A szőrı feltételeket itt is hasonlóan írjuk be mint eddig, csak itt a cellákba kell beírni (relációs jellel kezdıdik és az összehasonlító értékkel folytatódik). Szöveg esetén a pontos egyezıséghez a következıképpen kel megadni a feltételt: =”=Varga”. Ellenkezı esetben a *-al mindig kiegészíti a feltételt és így a Varga kezdetőeket győjtené ki.

Ha még ennyi sem elég a lekérdezési igényünk kielégítésére, akkor kifejezéseket kell alkalmaznunk szőrıfelté-telnek. Ekkor viszont a szőrı feltétel feletti mezınév nem lehet érvényes mezı neve. Valamilyen más szöveget kell beírni, ami nem mezınév, vagy üresen kell hagyni. A szőrıfeltétel ilyenkor érvényes logikai kifejezés (igaz vagy hamis az eredménye) kell, hogy legyen. Hivatkoznia kell valamelyik mezıre vagy a nevével (ilyenkor a beírás után egy párbeszédablakban megkérdezi, hogy a név melyik cellára vonatkozik, a megfelelı mezınevet tartalmazó cellát kell megadni) vagy a legelsı adatrekord megfelelı oszlopában lévı cellacímmel (relatív hivat-kozással). Pl., ha az egységár az A2-es cellában kezdıdik, a darab a B2-es cellában, akkor megadhatunk egy



olyan kritériumot, hogy azokat a rekordokat akarjuk látni, amelyiknek a raktárkészlete nagyobb 100000 Ft-nál: =A2*B2>100000.

Az irányított szőrés paneljén megadhatjuk, hogy az autoszőréshez hasonlóan helyben szőrjön vagy más helyre. Ilyenkor meg kell adni a hova másolja rovatot is, amely csak az aktuális munkalapra mutathat. Ha csak egy üres cellát adunk meg, akkor minden mezıt kigyőjt oda, ha mezıneveket tartalmazó sort, akkor csak az adott mezıket győjti ki. Ilyenkor viszont a kigyőjtési hely alatti összes cellát kitörli figyelmeztetés nélkül! Ha több sort is meg-adtunk, akkor csak azokat törli. Ha ez kevés a kigyőjtéshez, akkor megkérdezi, hogy törölheti-e a többit sort is a kijelölés alatt. Meg kell adni a listatartomány (tábla) és a szőrıtartomány helyét is. A csak egyedi rekordok kap-csoló bekapcsolásával az egyforma rekordokból csak egyet győjt ki.

Egy irányított szőrés végrehajtása után az Excel automatikusan elnevezi a kritérium („Szőrıtartomány”) és a kigyőjtési („Hova másolja”) területet „Kritériumok”, illetve „Kigyőjtés” névvel.

Számos adatbázis-kezelı függvényt is kínál az Excel, amelyek csak az adatbázis és a szőrıtartomány területét igénylik, nem kell a kigyőjtési terület a használatukhoz.

29. Részösszegek Az ADATOK menü RÉSZÖSSZEGEK menüpontjával egy elızıleg már rendezett táblában (adatnyilvántartásban) különbözı statisztikai funkciókat végezhetünk el a rendezettségi mezı megváltozása esetén. Pl. egy raktárfor-galmi táblát anyagonként összegezhetünk, átlagolhatunk, stb. A megjelenı panelen a csoportosítási alapnál min-dig a rendezettség mezıjét kell megadni. A melyik függvénnyel részen választhatjuk ki a statisztikai funkciót. Az összegzendı oszlopok részen jelölhetjük ki a statisztikai funkció végrehajtására szánt oszlopokat. A részösszegek lecserélése jelölınégyzetet, ha kikapcsoljuk, akkor több statisztikai mőveletet is megjeleníthetünk, ha egymásután többször végrehajtjuk a RÉSZÖSSZEGEK menüpontot. Szabályozhatjuk még az oldaltörés és az összegek elhelyez-kedését is. A részösszegek a táblánkban jelennek meg, amit a mindet töröl gombbal lehet megszüntetni. A megje-lenítés úgynevezett vázlatszint formában történik, ami lehetıvé teszi a táblázat bal oldalán lévı és jelő gombokkal az egyes rész szintek kinyitását, bezárását. Ezen rész feletti számozott gombok a szintek egyidejő nyitását és zárását szabályozzák. Ilyen vázlatszint formát más táblázatból is képes létrehozni az Excel az ADATOK menü TAGOLÁS ÉS RÉSZLETEK menüpontjával, ha a táblázat az elızıekhez hasonló részösszegeket tar-talmaz, akár több szinten is!

30. Kimutatás-készítés (PivotTable) Adatnyilvántartáson alapul és az ADATOK menüben található. Nagyon hasonló az Access kereszttáblás lekérdezé-séhez, amikor is sorok és oszlopok keresztezıdésében összegzünk (pl.: nemenként és végzettségenként a fize-tést).

A kimutatás-készítés egy rendkívül hasznos szolgáltatás. Táblánkból egy új táblázatot (kimutatást) készíthetünk. A kimutatás készítésnél megadhatjuk, hogy melyik mezı értékei szerepeljenek a sorokban, melyik az oszlopok-ban, melyik a táblázat belsejében és melyik legyen az oldalváltás alapja. Mindezt a kimutatás varázsló segítsé-gével igen gyorsan és egyszerően megvalósíthatjuk. Az 1. lépésben megadhatjuk a forrás alapját. Ez lehet Excel lista vagy adatbázis, külsı adatforrás (Microsoft Query-vel), több tartomány vagy másik kimutatás. A 2. lépés-ben, ha Excel listát választottunk, megadhatjuk a tábla tartományát. A 3. lépés a leglényegesebb. Itt egy fiktív kimutatást láthatunk, amelynek a jobb oldalán a táblánk mezınevei láthatók. Ezek a mezınevek egérrel megfog-hatók, és a kimutatás kívánt helyére vontathatók. Egy-egy részhez több mezı is megadható. Ha valamelyik me-zınévre kettıt kattintunk , akkor további részletek is megadhatók a kimutatásmezı panelen. Ezek közül talán az



adatterületen található statisztikai funkció kiválasztása a legfontosabb. Jól használható a sor, oszlop vagy oldal terület kimutatásmezıjének irányított gombja is, ahol rendezés, megjelenítés (pl. elsı 5, utolsó 9) állítható be. A 4. lépésben meg kell adnunk a kimutatás elkészítésének helyét.

Az elkészített kimutatásban még mindig sok mindent változtathatunk. Egérrel megfoghatók a kimutatás kulcs-mezıi vagy akár a részadatok is, és átvontathatók máshová. Kettıt rákattintva a mezınévre, a varázsló 3. lépésé-ben meghívható kimutatásmezı paneljét kapjuk meg. Az egér jobb gombjával a kimutatás HELYI menüje hívható meg. Felhasználható a lekérdezés és kimutatás eszközsora is. Újból meghívható a KIMUTATÁS menüpont, amely rögtön a kimutatás-készítés legfontosabb lépését adja a 3.-at (az aktuális cellának elıtte a kimutatásban kell áll-nia). Kimutatásunk adatait sorba rendezhetjük az ADATOK menü SORBA RENDEZ menüpontjával, ami most kicsit más mint a tábla sorba rendezésénél. Szükség esetén a kimutatásunk egyes sorait vagy oszlopait újabb szinten csoportba foglalhatjuk az ADATOK menü TAGOLÁS ÉS RÉSZLETEK menüpont RÉSZCSOPORT utasításával, vagy egy csoportbontást megszüntethetünk a CSOPORTBONTÁS utasításával (a kimutatás eszköztárból is meghívható). A részletek megjelenítése utasítással az adott sor, oszlop vagy adatérték elemi adatait is meg lehet mutatni. Ügyes terület kijelölési lehetıségeket is felkínál (felirat, adatok, felirat és adatok). A HELYI menü segítségével SZÁMÍ-

TOTT MEZ İKET (adatterületen, pl.: éves jövedelem kiszámítása: 12*fizetés+jutalom), TÉTELEKET (sorban vagy oszlopban, pl.: TB kifizetés kiszámítása: (egyetem+érettségi+fıiskola)*0,33) hozhatunk létre, megadhatjuk a tételek kiszámítási sorrendjét, megtekinthetjük a képleteinket, megjelenítési beállításokat szabályozhatunk és még sok egyéb, már leírt dolgot megtehetünk.

A csoportképzésre mutat mintát az alábbi 3 ábra.

A kimutatásmezık lehetıségeit láthatjuk az alábbi két ábrán, még a harmadikon a számított mezı és tétel haszná-latát.



Az adatterület kimutatás mezı paneljének egyebek gombjával sok adatmegjelenítési formából választhatunk. Az elsı ábra a megjelenítési típusokat mutatja, a többi pedig kettesével mutat ezek közül hármat. Páronként az elsı ábra a megjelenítés típusának beállítását mutatja, még a 2. a kész kimutatást.

Az alábbi négy ábrán egy-egy mintát láthatunk arra, amikor a kimutatás egy területére több mezıt rendelünk. Megadása a kimutatás varázsló 3. lépésében a legegyszerőbb. A 4 ábrán sorban az adat, sor, oszlop és oldal terü-leten van 2 mezı.

31. Testreszabási lehet ıségek az Excelben Számos lehetıséget kínál erre az Excel. A leglényegesebb talán az eszközsorok ki- és bekapcsolási lehetısége, illetve az eszközsorok szabad kialakítási és elhelyezési lehetısége. Az eszközsorokat a NÉZET menü ESZKÖZTÁ-

RAK menüpontjában lehet ki- és bekapcsolni. Egy eszközsort, ha megfogunk ott, ahol nincs gomb (a legelején a legegyszerőbb), akkor bárhová elmozgathatjuk. A gombok elrendezését is szabályozhatjuk. Ehhez meg kell hívni a NÉZET menü ESZKÖZTÁRAK menüpontjának TESTRESZABÁS parancsát (az eszköztárak HELYI menüjébıl vagy az ESZKÖZÖK menübıl is meghívható). Ekkor mozgathatóvá válnak az eszközsorokon lévı gombok, valamint a parancsok panelen lévık. Az gombokat bárhová elmozgathatjuk. A panelra visszahúzva eltüntethetjük a gombot.



Amíg a panel nyitva van, addig bármelyik eszköztár gombját a HELYI menüjén keresztül beállíthatunk (gomb képe, neve, stb.). A parancsok panel beépített menük kategóriát kiválasztva a beépített menüt is átállíthatjuk. Visszaállítani a menü HELYI menüjének ALAPHELYZET parancsával lehet! Makrók készítésével is bıvíthetjük lehetıségeinket (lásd ott).

Számos lehetıséggel bıvíthetjük menürendszerünket, függvénykészletünket az ESZKÖZÖK menü BİVÍTMÉNYKE-

ZELİ menüpontjával. A bıvítmények a Program files\Microsoft Office\Office\Makro mappában vannak XLA kiterjesztéssel. A FÁJL menün keresztül is megnyithatók, de ilyenkor csak addig használhatók, amíg ki nem lé-pünk az Excelbıl.

Sablont készíthetünk egy gyakran használatos munkafüzet szerkezetrıl, aminek a formáját és tartalmát késıbb bármikor betölthetjük. A sablon készítése a FÁJL menü MENTÉS MÁSKÉNT menüpontjával történik. Itt változtat-nunk kell a fájl típusán sablonlap típusra (kiterjesztése automatikusan XLT). A sablon használata e sablon meg-nyitását jelenti egyszerő fájlként. Ilyenkor nem maga a sablon töltıdik be, hanem a másolata!

A mindig megnyitandó munkafüzeteinket az Excelt tartalmazó könyvtár alatti XLSTART könyvtárban helyez-hetjük el. Az ide helyezett sablonokat viszont a FÁJL menü ÚJ MUNKAFÜZET menüpontjának hívásánál kínálja fel, mint választékot. Hálózatnál használható jól a másodlagos indítókönyvtár, amit az ESZKÖZÖK menü BEÁLLÍTÁSOK menüpont ÁLTALÁNOS paneljén adhatunk meg.

Sok lehetıséget találunk még az ESZKÖZÖK menüpontban: helyesírás ellenırzés, automatikus mentés beállítása, közös használat, változások követése, munkafüzetek egyesítése, védelem (jelszavas írásvédelem a formátum menü cellák menüpont védelem lapján zároltnak jelölt celláknak, füzet szerkezetének védelme, illetve munkafü-zet közössé tétele és védelme), munkalap-vizsgálat (elıd, utód, hibás cellák mutatása). A BEÁLLÍTÁSOK menü-pont sok lapját (áttérés, egyéni listák, diagram, szín, megjelenítés, számolás, szerkesztés, általános) érdemes egyszer áttanulmányozni. Gyakran kell ezek közül a számolás lapon található csak kérésre nevő választókapcsoló bekapcsolási lehetısége. Ilyenkor nem történik meg minden beírás után az automatikus táblázat újraszámolás (ami nagy táblánál már idıigényes), hanem csak az átszámol gombra vagy az F9 billentyő leütésére.



32. Makrózás alapjai Az Excel programozási eszköze a Visual Basic programnyelv. Azonban a Visual Basic nyelvet nem kell ismerni ahhoz, hogy programokat írjunk benne, ha ismerjük a makrózás lehetıségeit.

A makrózás lehetıvé teszi, hogy a menüparancsokon és billentyőzeten keresztül végrehajtható funkciókat le lehessen rögzíteni egy makróba. Aztán késıbb, ha szükség van még egyszer ugyanazt az utasítássorozatot végre-hajtani, akkor elég a makrót elindítani.

A makró program felvételét az ESZKÖZÖK menü, MAKRÓ menüpont, ÚJ MAKRÓ RÖGZÍTÉSE parancsával lehet elindítani. A makrórögzítés panelen meg kell adnunk a makró program nevét. Megadhatjuk még a makró helyét (ebbe a munkafüzetbe, új munkafüzetbe, egyéni makró-munkafüzetbe: personal.xls munkafüzet az XLSTART mappában) és egy parancsbillentyőt, amivel elindíthatjuk a makrót. Ezek után kezdıdik a makró rögzítése, ami azt jelenti, hogy amit a táblázatban teszünk, azt megjegyzi egészen a makró program rögzítésének leállításáig. Leállítani az ESZKÖZÖK menü MAKRÓ menüpontjának RÖGZÍTÉS VÉGE parancsával vagy a megjelent rögzítés vége gombbal lehet.

Az elkészített makrónkat elindítani a Ctrl és a megadott parancsbillentyő egyidejő leütésével, vagy az ESZKÖZÖK menü MAKRÓ menüpont MAKRÓK utasításával lehet. A megjelent panelen kiválaszthatjuk a nevét és az indítás gombbal futtathatjuk. A lépésenként gombbal lépésenként hajthatjuk végre. A szerkeszt gombbal a Visual Basic nyelvő programot nézhetjük meg és szerkeszthetjük. A törlés gombbal törölhetjük. Az egyebek gombbal módo-síthatjuk a parancsbillentyőt.

Az elkészített makrót gombhoz vagy menüponthoz is hozzárendelhetjük az ESZKÖZÖK menü TESTRESZABÁS me-nüpontján keresztül. Mindkét esetben a parancsok panelen kell lenni. Gombhoz rendelés esetén a makró kategó-ria egyedi gomb gombját kell kihúzni az eszközsorra, még menüponthoz rendelés esetén az új menü kategória új menü gombot kell a menü megfelelı pontjára húzni. Ezután az elhúzott gomb vagy menüpont HELYI menüjében MAKRÓHOZ rendelhetjük, nevet adhatunk neki és még számos egyéb dolgot megtehetünk. A makró indítása egy objektumhoz is hozzárendelhetı, ha az objektum HELYI menüjében a MAKRÓHOZZÁRENDELÉS parancsot meghív-juk.



Néhány gyakorló feladat (A táblázatok elkészítésénél mindenhol képletet alkalmazzunk, ahol csak lehet és mindenhol másoljunk, ahol az lehetséges! A képletekben a cella vagy tartománymegadást egérrel végezzük el úgy, hogy a munkalapon kijelöl-jük a szükséges cellákat! Más formátumokkal is érdemes kísérletezni!)

T A N U L M Á N Y I E R E D M É N Y E K

Évf.\Oszt. A B C D Átlag Szórás 1. 3 1 2 1 1,75 0,8292 2. 3 3 3 2 2,75 0,4330 3. 3 3 4 3 3,25 0,4330 4. 3 5 5 4 4,25 0,8292

Átlag: 3,00 3,00 3,50 2,50 3,00 0,6311 Szórás: 0,0000 1,4142 1,1180 1,1180 0,9126 1,1180

Árváltozás a 2. félévtıl.

Termék neve Régi ár Új ár Tervezett el-adási mennyi-

ség

Árbevétel Árbevétel %-os megoszlása

1. termék 10 000 Ft 12 000 Ft 20 kg 240 000 7,14% 2. termék 20 000 Ft 24 000 Ft 18 kg 432 000 12,86% 3. termék 30 000 Ft 36 000 Ft 16 kg 576 000 17,14% 4. termék 40 000 Ft 48 000 Ft 14 kg 672 000 20,00% 5. termék 50 000 Ft 60 000 Ft 12 kg 720 000 21,43% 6. termék 60 000 Ft 72 000 Ft 10 kg 720 000 21,43%

Áremelés: 20% Összes árbevétel: 3 360 000

Új árak átlaga: 42 000 Ft Maximális régi ár: 60 000 Ft Minimális új ár: 12 000 Ft

Rendelések teljesítése.

Cikk neve Megrendelt darab

Leszállított darab

Teljesítés %-a

Egységár Nettó érték (ÁFA nélkül)

Bruttó érték (ÁFÁ-val)

Ing 100 100 100,00% 1 000 100 000 125 000 Kabát 110 95 86,36% 1 300 123 500 154 375 Nadrág 120 90 75,00% 1 600 144 000 180 000 Cipı 130 85 65,38% 1 900 161 500 201 875

Szoknya 140 80 57,14% 2 200 176 000 220 000

ÁFA kulcs: 25% Végösszeg: 881 250

Átlagos teljesítés (%): 76,78% Maximális egységár: 2 200



Éves nyereség-kimutatás ezer Ft-ban

Sor-szám

Negyedév: 1. 2. 3. 4. Összesen Megoszlás

1. Nettó árbevétel 350 400 390 380 1 520 100,00% 2. Anyagköltség 150 180 175 170 675 44,41% 3. Bérköltség 80 85 83 82 330 21,71% 4. Értékcsökkenési leírás 60 60 60 60 240 15,79% 5. Egyéb költség 30 35 33 32 130 8,55% 6. Összes költség: (2+3+4+5) 320 360 351 344 1 375 90,46% 7. Nyereség: (1-6) 30 40 39 36 145 9,54%

Forgalom értékek ezer Ft-ban

Élel- Ruházati Mőszaki Összesen Elızı havi miszer cikkek áruk százaléka

január 100 160 220 480 -

február 110 170 230 510 106,250%

március 120 180 240 540 105,882%

április 130 190 250 570 105,556%

május 140 200 260 600 105,263%

június 150 210 270 630 105,000%

Összesen: 750 1110 1470 3330 131,250%

Százalék: 22,523% 33,333% 44,144% 100,000% -

Fogyasztási arányok 1990-ben

éle lmiszer31,6%

mőszaki cikkek13,2%

ruházkodás15,8%

lakás21,1%

egyéb13,2%

megtakarítás5,3%



Élenjáró Kft költségei negyedévente

150180 170

8085 83

6060 60 60

3035 33 32

175

82

0

50

100

150

200

250

300

350

400

1. n. év 2. n. év 3. n. év 4. n. év

Egyéb

Értékcsökkenés

Bér

Anyag

Va lutá k negyedéves á tla gá rfolyamaMagyarországon

Márka árfolyama

Dollár árfolyama

50 Ft

55 Ft

60 Ft

65 Ft

70 Ft

75 Ft

80 Ft

85 Ft

1. n. év 3. n. év 1. n. év 3. n. év

1991 és 1992 negyedévei

19851986

19871988

1989

MIKRO gépek

ÖSSZES számítógép

32 37 43 50 54

5,5 9 14 20,5 240

10

20

30

40

50

60

Évszám

Szá mítógépek bruttó é rtékeMagyarországon



Matematikai függvényektáblázatkezelıvel ábrázolva

y=x

y=x^2

y=x^0,5

y=1/ x

y=x^3

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

számegyenes

Készítse el a következı nyilvántartást (táblát): Név Fizetés Végzettség Jutalom Születés Neme Üzem Nyelvtudás Éva 12 érettségi 30 1976.03.16 N 1 angol Zoli 15 érettségi 31 1973.06.27 F 1 német Bandi 20 fıiskola 32 1970.10.08 F 1 Erika 21 egyetem 33 1968.01.19 N 1 angol Gábor 19 érettségi 34 1965.05.01 F 2 német Mariann 19 fıiskola 35 1962.08.12 N 2 Béla 26 egyetem 36 1959.11.23 F 2 angol Balázs 19 egyetem 37 1957.03.05 F 2 német

A kigyőjtéseket mindig más területre végezzük el! Minden jellemzıt írjunk ki a kigyőjtési területre! A feltétel terület a kigyőjtési terület mellett legyen, és a beírt feltétel maradjon meg!

1. Győjtse ki azokat, akiknek a neve "B" betővel kezdıdik! 2. Győjtse ki azokat, akiknek a neve nem "B" betővel kezdıdik és egyetemi végzettségük van! 3. Győjtse ki azokat, akiknek a végzettsége érettségi és a fizetése kisebb 15-nél, vagy a végzettsége fıiskola és

a fizetése kisebb 20-nál, vagy a végzettsége egyetem és a fizetése kisebb 22-nél! 4. Győjtse ki azokat, akiknek a fizetése alacsonyabb 15-nél, vagy magasabb 22-nél! 5. Győjtse ki azokat, akiknek a fizetés*12+jutalom > 262! 6. Győjtse ki azokat, akiknek a fizetése alacsonyabb 20-nál, de magasabb 18-nál, vagy a fizetése éppen 21! 7. Győjtse ki a 6. pont ellentétét és számolja ki az átlagfizetésüket adatbázis függvény segítségével! 8. Készítsen kimutatást végzettségenként és nemenként a fizetésrıl, üzemenként külön lapon! 9. Készítsen részösszegeket végzettség szerint!

Az elsı 7 feladat irányított szőréssel való megoldásának szőrı feltételei az alábbi ábrán láthatók. A bal oldali részen táblázatosan megadott szőrıtartomány, még a jobb oldalon ugyanazon feladat logikai kifejezéssel történı megoldása látható. A kijelölendı szőrıtartomány színezve van.



Készítse el a következı nyilvántartást (táblát): anyag partner mennyiség raktár cukor Malom Bt. 32 1 liszt Malom Bt. 45 1 só Kı Rt. 20 1 liszt Pék Bt. 21 2 tej Riska Kft. 45 1 só Tartós Bt. 9 2 tejföl Riv Kft. 26 1 túró Riv Kft. 19 1 só Tartós Bt. 9 2

Rendezze a táblát anyag sorrendbe, azon belül mennyiség szerint. A kigyőjtéseket mindig más területre végezze el! Minden jellemzıt írjon ki a kigyőjtési területre! A feltétel terület a kigyőjtési terület mellett legyen, és a beírt feltétel maradjon meg!

1, Győjtse ki azokat a rekordokat, ahol a partner nevében a "k" bető megtalálható! 2, Győjtse ki azokat a rekordokat, ahol az anyag neve nem "t" betőre végzıdik és a mennyiség egyenlı 45-el. 3, Győjtse ki azokat a rekordokat, ahol a partner a Riv Kft és a mennyiség kisebb 20-nál, vagy a raktár 2. 4, Győjtse ki azokat a rekordokat, ahol a mennyiség kisebb 20-nál, vagy nagyobb 30-nál, de kisebb 40-nél! 5, Győjtse ki a 4. pont ellentétét és számolja ki az összes mennyiségüket adatbázis függvény segítségével! 6, Készítsen kimutatást, amely anyagonként és partnerenként mutatja a mennyiséget, raktáranként külön lapon! 7, Készítsen részösszegeket anyagonként.

Az elsı 5 feladat irányított szőréssel való megoldásának szőrı feltételei az alábbi ábrán láthatók. A bal oldali részen táblázatosan megadott szőrıtartomány, még a jobb oldalon ugyanazon feladat logikai kifejezéssel történı megoldása látható. A kijelölendı szőrıtartomány színezve van.



Végezze el az alábbi adatokra a regressziós vizsgálatot!

X adat: Y adat: 2,6 25,3 4,7 49,2 3,1 38,5 1,2 24,1 5,4 53,6 2,3 31,3 4,3 42,7 3,6 45,1 5,0 47,8 6,1 63,7

1. Adja meg a regressziós függvényt és a korrelációs együtthatót! 2. Milyen érték várható, ha az X értéke 3? 3. Ábrázolja a mérési pontokat és a regressziós függvényt!

Néhány komplex feladat:

1. Készítsen táblázatot egy péküzem 1 heti termelési adatairól. Az üzemben 3 féle terméket készítenek (kifli, zsemle, kenyér). A hét öt napján dolgoznak (hétfı, kedd, szerda, csütörtök, péntek). A termelési adatokat ön-állóan töltse ki. A termék megnevezése melletti sorba vagy oszlopba írja be az egyes termékek egységárát (bármilyen ár megfelel).

2. Számolja ki az egyes napokon eladott összértéket, valamint termékenként az összeladást és összértéket. Függvényeket, illetve képleteket használjon a számításoknál. A kész képletet másolással sokszorosítsa!

3. Formázza meg (keretek, színek, igazítás, betőtípusok, stb.) a táblázatot. 4. Készítsen diagramot, amely megmutatja, hogy az egyes termékekbıl hogyan alakul a forgalom a hét egyes

napjain. Lássa el feliratokkal a diagramot. 5. Mentse le a táblázatot. A táblázat neve az Ön monogramja legyen.

1. Készítsen táblázatott a világkereskedelem alakulásáról kontinensenként és negyedévenként az 1995-ös évrıl milliárd $-ban. A kontinensek: Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália, Európa. A figyelembevett negyedévek: 1., 2., 3., 4. A táblázat belsı adatait önállóan töltse ki.

2. Összegezze a sorokat és az oszlopokat. Készítsen százalékos megoszlást a kontinensek összegzett adatairól 2 tizedesjegy megjelenítéssel! A mindösszesen adat legyen a vetítési alap. A negyedévenkénti összegzett ada-tokról készítsen egy a változás tendenciáját mutató lánc viszonyszámot. Az 1. negyedéves adat 100% legyen, a 2. negyedéves az 1.-höz viszonyított változás %-ban, a 3. negyedéves pedig a 2.-hoz viszonyított változás %-ban, stb. Függvényeket használjon a számításoknál, ahol lehet. A kész képletet másolással sokszorosítsa!

3. Formázza meg (keretek, színek, igazítás, betőtípusok, stb.) a táblázatot. 4. Készítsen diagramot, amely megmutatja az egyes kontinensek kereskedelmét negyedévente. Lássa el felirat-

okkal a diagramot. 5. Mentse le a táblázatot. A táblázat neve az Ön monogramja legyen.



Néhány nehezebb feladat: (A megoldásuk, és még néhány más feladat is, letölthetı a www.pszfsalgo.hu Internetcímrıl az „Letöltések” fülrıl.)

IV. C. osztály tanulmányi eredményei Jegyenkénti darabszám

1. tantárgy 2. tantárgy 3. tantárgy 4. tantárgy 5. tantárgy 6. tantárgy Átlag 1 2 3 4 51. tanuló 1 2 3 4 5 5 3,333 1 1 1 1 22. tanuló 2 3 4 5 1 1 2,667 2 1 1 1 13. tanuló 3 4 5 1 2 2 2,833 1 2 1 1 14. tanuló 4 5 1 2 3 3 3,000 1 1 2 1 15. tanuló 5 1 2 3 4 4 3,167 1 1 1 2 16. tanuló 1 2 3 4 5 5 3,333 1 1 1 1 27. tanuló 2 3 4 5 1 1 2,667 2 1 1 1 18. tanuló 3 4 5 1 2 2 2,833 1 2 1 1 19. tanuló 4 5 1 2 3 3 3,000 1 1 2 1 1

10. tanuló 5 1 2 3 4 4 3,167 1 1 1 2 111. tanuló 1 2 3 4 5 5 3,333 1 1 1 1 212. tanuló 2 3 4 5 1 1 2,667 2 1 1 1 113. tanuló 3 4 5 1 2 2 2,833 1 2 1 1 114. tanuló 4 5 1 2 3 3 3,000 1 1 2 1 115. tanuló 5 1 2 3 4 4 3,167 1 1 1 2 116. tanuló 1 2 3 4 5 5 3,333 1 1 1 1 217. tanuló 2 3 4 5 1 1 2,667 2 1 1 1 1

Átla g 2,824 2,941 3,059 3,176 3,000 3,000 3,000Je- 1 4 3 3 3 4 4

gyen- 2 4 4 3 3 3 3kénti 3 3 4 4 3 3 3

darab- 4 3 3 4 4 3 3szám 5 3 3 3 4 4 4

Szögfüggvények ábrázolása EXCEL-ben

sinuscosinus

tangenscotangens

-5

-4

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

5

0 90 180 270 360

X tengely: szög fokban

Documents

bb funkciói és alkalmazási területeiusers.atw.hu/pszfsalgo/files/downloads/Excel 97.pdf · lév ı függvények nev ő legördíthet ı listából könnyebben is választhatunk